Alexander chee the queen of the night 618

Alexander Chee: The Queen of the Night Ez a tizenöt éven át írott, a 19. század második felében játszódó történelmi regény hatalmasat markol. Egyszerre akar az opera klasszikus korszakának és a női érvényesülésnek emlékműve lenni.

Földrajzi tekintetben egy Minnesota állambeli farmtól jutunk el Párizsba, onnét Baden-Badenba, Londonba, aztán vissza Amerikába. A képzelt főszereplő, Lilliet Berne 1882-ben ér a csúcsra, itt kezdődik az ettől fogva időben előre-hátra ugráló cselekmény, amelyben hősünk hol lovas akrobata, hol úri kurtizán, hol császárnői cseléd, hol énekesnő-tanuló, hol kém, hol barátnő, hol celeb, hol francia hazafi.

Alapfokú operai bevezetésnek is elmegy a könyv, időnként egy-egy opera cselekményét is megkapjuk, Pándi Marianne Operakalauzának stílusában. Ráközelít a szerző III. Napóleon korának elképzelhetetlen luxusára, különösen Eugénie császárné (egy korai Imelda Marcos) ruhatára révén.

Főhőse kitalált személy. Halványan emlékeztet egy svéd dívára, akinek korán elment a hangja – neki is Falcon típusú hangja volt, mint Lilliet Berne-nek. Ezt a hangtípust nem az ismert szárnyasról (a sólyomról) nevezték el, hanem Cornélie Falcon (1814-1897) híres francia szopránról, aki egy előadás közben, hirtelen vesztette el a hangját, és igazán sosem nyerte vissza, és már 24 éves korában vissza kellett vonulnia. Ugyancsak kitalált személy a második legfontosabb szereplő is, a Lilliet-be mindhalálig szerelmes német énekes, akit csak „a tenor” néven ismerünk meg. De szerepel a könyvben Giuseppe Verdi mellett néhány fontos, de kevésbé ismert, valós történelmi személy, mint Lilliet tanárnője, a Conservatoire későbbi igazgatója, Pauline Viardot-Garcia, vagy a híres szépség és orbitális kavarógép (sőt, kémnő) Castiglione grófnő, Lilliet nagy pártfogója, később ellensége.

A regény grandiózus kísérlet az opera klasszikus, felívelő korszakának belülről való ábrázolására. Közben azonban 21. századi módra közel

megyünk az úri bordélyhoz, értesülünk a Bois de Boulogne hintóba felszálló elegáns kurtizánjainak terhesség-elkerülő praktikáiról, megismerkedünk a második császárság divatos szabóival, átéljük a porosz-francia háború rettenetes éhezését, a Kommünt legyőző véres ostromot, és nagyon sok minden mást.

Grandiózus kísérlet, ami csak részben sikerülhetett. Egyszerre, úgy látszik, nem lehet ennyi urat szolgálni. A realizmus, az egzotikum, a zenemagyarázat nem (vagy inkább nem mindig) alkot vonzó elegyet.

Számomra olvasás közben a könyvnek nem volt „huzata”, ezért vártam, hogy (képletesen) felérjek a csúcsára, hogy onnét visszanézve beleborzongjak a megtett útba. Ezt az érzést azonban hiába vártam.

Ha az ember nem keresi a mentségeket, azt lehet mondani rá: heroikus kudarc.

(First Mariner Books, 2016, 553 o., ára $15.95)