Abdulrazak Gurnah – Paradicsom
Nem értek egyet azokkal, akik menetrendszerűen cikizik a Nobel-díj bizottságot, amikor mindenféle speciális szemponttól vezettetve olyan írónak ítélik a rájuk bízott díjat, akik nem eléggé ismertek, legalább is Európában. Ez az regény például a gyarmatosítás előtti KeletAfrikában, a természet alig leírhatóan szépséges díszletei között játszódik, többnyire nagyon szegény emberek között. Így kezdődik:
„Először a fiúról. Yusufnak hívták, és hirtelen hagyta el az otthonát a tizenkettedik életévében. Arra emlékezett, hogy az aszályos évszakban történt, amikor minden nap ugyanolyan, mint az előző. Szokatlan virágok nyílnak és hervadnak el. Furcsa rovarok futnak elő a kövek alól, hogy rángatózva perzselődjenek halálra a már-már lángoló fényben.”
Az arab gyökerekkel rendelkező, angolul író szerző Zanzibárban született, fiatalon elmenekült hazájából, és húszéves korában telepedett le Angliában. A kenti egyetem irodalomtanáraként élte le életét, kutatási területe az afrikai, karibi és indiai irodalom volt. A mai napig tíz, nagy gonddal megírt regényt tett közzé. Amikor 2021-ben nagy meglepetésre megkapta a Nobel-díjat, az Európa Kiadó elkezdte kiadni műveit.
A könyvesboltban alig tudtam letenni ezt a nem különösebben vastag, de sűrű és olvasmányos regényt. Igazi „page turner”, félbehagyni alig lehet.
Egy otthonából váratlanul kirángatott kisfiú kalandos, sok helyszínen történő férfivá éréséről mesél a könyv, a főhőst mindig egyes szám harmadik személyben említi. Egyfelől kanyargós, izgalmas felnövekedésregény, másfelől sokszínű, soha nem látott, változatos portré a gyarmatosítás előtti, mozaiktársadalmakból felépülő KeletAfrikáról. A könyvben szinte csak szenvedő emberek szerepelnek, mégis nyilvánvaló, hogy a könyv címe (Paradicsom) erre a világra utal.
Vademecum Newsletter 975/2025 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit
by
Yusufnak csak lassan esik le, hogy egy meg nem fizetett családi
adósság fejében került egy távoli városba „Aziz bácsihoz”, aki nem is a rokona, hanem mije is? Rabszolgatartója? Tanítója? Mentora? A bácsi boltjában lesz segéd-eladó. Ez a javakorabeli, energiától duzzadó férfi a pénzkölcsönzésen kívül karavánkereskedelemből gazdagodott meg. Yusuf is elkíséri egy nagy expedícióra, ennek során lassan minden rosszra fordul.
Még nem is említettük, hogy Yusuf lassanként rendkívüli szépségű férfivé serdül, akire szemet vet mindenféle férfi és nő. Közöttük ura négy fal között rejtegetett, idegbeteg első felesége is, aki anyja lehetne. Yusuf, aki a bolt előtt, a földön alszik, lassanként bejáratos lesz a ház titkos kertjébe – egy szó szoros értelemben vett paradicsomba.
Mindvégig érezzük, hogy tragédia ólálkodik hőseink felett, hogy ennek a viszonylagosan békés, felfelé tartó életvonalnak egyszer csak vége lesz. De a befejezés nagyon meglepő. Leginkább A Pál utcai fiúk befejezésére emlékeztetheti az olvasót. (És nem Nemecsek halálára gondolok. Tőle Yusuf nem is különbözhetne jobban.)
Hatalmas, élvezetes regénykonstrukció, elolvasása után (viszonylag szerencsés) porszemnek érezhetjük magunkat.
(Abdulrazak Gurnah: Paradicsom. Fordította Neset Adrienn. Budapest, Európa, 2023. 304 oldal, 5499 Ft.)
Vademecum Newsletter 975/2025 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit Kft
Vademecum Newsletter 975/2025 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit
Vademecum Newsletter 975/2025 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit Kft