A volt OSA Archívum új neve és arculata
A szélesebb közvélemény nincs tisztában azzal, hogy a CEU, a Közép-Európai Egyetem ugyan kényszerűen Bécsbe távozott, de Nádor utcai épülete továbbra is működik, csodálatos könyvtárába már bárki beiratkozhat.
Az pedig tudtommal fel se merült, hogy az Arany János utca 32. alatt működő OSA Archívum elköltözzön. Sőt, most alapvető
„rebrandingen”, magyarul átmárkázáson esett át. Ez azt jelenti, hogy új nevet, új arculatot kapott.
Ezt olvashattuk a honlapon és a Facebook oldalon: „Új név: Intézményünk közel három évtizedes történetében számos változáson ment keresztül. 2015-ben Vera és Donald Blinken támogatásának köszönhetően vettük fel a Blinken nevet, amelyet mostantól egyszerűsítve, minden nyelven egységesen Blinken OSA Archivumként használunk.
Új arculat és honlap: Az új arculatunkat a Studio VAN tervezte, amely tökéletesen tükrözi intézményünk dinamikus és nyitott jellegét.
Az új logónk egy egymásnak döntött könyvekből álló »A« betű. Az új arculat négy fő színből és ikonokból áll, amelyek gyűjteményi tevékenységünket, oktatási és kutatási programjainkat, valamint kulturális eseményeinket szimbolizálják.
Új weboldalak: Büszkén mutatjuk be megújult honlapunkat: https://archivum.org/. Az új oldalon minden fontos információt megtaláltok gyűjteményeinkről, kutatási programjainkról és kulturális eseményeinkről. Emellett a Centrális Galéria is új weboldalt kapott, ahol közel harmincévnyi kiállítás és program érhető el: https://galeriacentralis.archivum.org/hu.”
Barangoltam egy órát az új honlapon, és igazán jól éreztem magamat.
A honlap őrülten letisztult, a groteszk vágású betűk, a visszafogott színek a komolyságot és egyszerűséget sugározzák. Teljesen szembe megy az általam eddig legjobbnak tartott magyar kulturális intézményi
honlapokkal, a Trafó és a BMC virtuális homlokzatával. Ezek mármár zavarba ejtően trendik. Budapesten, e túl-kulturált városban hatalmas a verseny a nyilvánosság figyelméért. Csak remélni lehet, hogy ezzel az újramárkázással az Archívum közelebb kerül ahhoz, hogy kincsei újra hasznosuljanak. Ahogy a honlap egyik fülén olvasható, ilyen kincsek otthona az épület: „15.000 folyóméter szöveges, 17.000 órányi audiovizuális és 15 TB digitális felvétel, valamint 200.000 fénykép, több mint 6.600 dokumentumfilm és 19.000 könyvtári tétel az Archívum négy fő gyűjtőköréből: a kommunizmus és hidegháború, valamint ezek utóélete Európában; emberi jogok és társadalmi igazságosság; a Közép-európai Egyetem Budapesten és Bécsben; a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata.”
Ez az intézmény egyszerűsítette a hosszú és bonyolult nevét. Erről az jutott eszembe, hogy a nálunk szerencsésebb országokban többszáz éves intézmények léteznek, változatlan névvel. Amikor fiatal voltam, Budapesten még sok homlokzaton ott virított egyes nevek hűlt helye.
Például az Anker Palotán, azt egészen jól ki lehetett silabizálni. Amibe beletörött a bicskám, az a Mexikói úti Mozgásjavító Intézet homlokzata volt. Hosszú volt és bonyolult, ráadásul elmosódott. Ebben is az emberiség egyik legnagyobb találmánya, a Fortepan segített. A megoldás ez lett. Ugye nem csoda, hogy nem tudtam kitalálni?
A betűk nyoma ma is jól látszik. De nem lehet elolvasni. Ahhoz a virtuális Lajta Béla Archívum egy fényképe kell, hogy rájöjjünk a megoldásra: „Lovag Wechselmann Ignácz és neje Neuschloss Zsófia Vakok Tanintézete.” Ha itt ugyanaz az intézmény működne, akkor vajon mire rövidítették volna egy újramárkázás során?
Vademecum Newsletter 953/2024 by András Török
