A négyzet – Ruben Östlund svéd-német-francia-dán filmje Kis túlzással a budapesti vájtfülűek minden utcasarkon erről a filmről beszélnek, az idei Cannes-i Arany Pálma díjasról. Hetekkel a premier után dugig volt a moziterem. Az elmúlt hetekben sok kritikus sokféleképpen dicsérte már ezt a filmet, megpróbálom én is röviden, csak élmény oldalról. A film három dologról szól. Elsőként egy alapvetően derék, jómódú, értelmes, irigyelt emberről, aki történetesen egy kortárs művészeti múzeum főkurátora, de facto vezetője. Egy nap nagyon trükkös, „művészi” módon kirabolják, mi pedig megtudhatjuk, hogy miként reagál erre. A második téma a kortárs művészet, ennek szó szoros értelemben vett elvadulását veszi hol szeretetteli, hol gyilkos kritika alá a rendezőforgatókönyvíró. A harmadik téma a kétségbeesett küzdelem a közönség figyelméért – a tökéletesen szabad (sőt elkényeztetett) médiagépezet őrjítő kattogása. Ezeken kívül van még egy szerelmi vonal (az elképesztő Elisabeth Moss mosolyait, grimaszait, kínos szex-jeleneteit nehéz feledni). De szó van még a hagyományos becsület-fogalomról, méghozzá egy kisfiú tombolóan tehetséges előadásában (kiválóan tud svédül, de bevándorlók lehetnek a szülei). Mindezek – végtelenül természetes dialógusok formáját öltve – egyenletesen váltakozva, ideálisan egymásba fonódva, gőzhengerként nyomulnak előre, és hézagmentesen kitöltik az irdatlanul hosszú játékidőt, majdnem két és fél órát. Ne hagyják ki, lehetőleg moziban nézzék! (Cirko-Gejzír, Művész, Puskin, Toldi) Az előzetes megtekinthető itt. (2016, The Square, 142 perc, szereplők: Claes Bang, Elisabeth Moss, Dominic West, forgatókönyv: Ruben Östlund, fényképezte Fredrik Wenzel, vágó: Jacob Secher Schulsinger, Ruben Östlund.)