A martfűi rém – Sopsits Attila filmje Ez a film csak abból a szempontból nagy adósság, hogy a november 10-i bemutató óta szerettem volna látni. Egy igazi, kosztümös magyar thriller készült, amely mindvégig fogva tartja a nézőt. A film igaz történet mesél el, amelyben minden ott volt: az 56 utáni komor, szorongós, szegényes, vidéki Magyarország, az erőszakkal kicsikart beismerő vallomás, a korrekcióra képtelen, kontraszelektált igazságszolgáltatás és a korabeli börtönélet. Nagyon nagy erőssége a képi, helyszíni hitelesség: leginkább a martfűi cipőgyár, amely ma Tisza Cipőgyárként működik. Az általában dicsérő kritikák közül az egyik gyengének találta a dialógusokat. Én pont fordítva éreztem: a kopogós, anti-hollywoodi mondatok számomra jól jellemezték a kiszáradt jellemeket, néhány esetben a „minden lehetőségért lehajoló” karrieristákat. Hajduk Károly, aki nemrég távozott a Katonából a Vígszínházba, vérfagyasztó hitelességgel játssza a központi karaktert. Az igazi meglepetés a Pintér Béla társulatában magasra jutott Szamosi Zsófia. Ebben a filmben jelentős filmszínésznek bizonyult. A lassan vénkisasszonnyá fonnyadó, öccse ártatlanságában mindvégig töretlenül hívő cipőgyári művezető szerepéhez sokfelé mutató rejtett pluszjelentéseket kevert. Átható pillantásától, mozgáskultúrájától még sokat várhatunk. Az önmagában is mesterműnek ható előzetes: itt. (118 perc, operatőr Szabó Gábor, látvány Dévényi Rita, jelmez Szakács Györgyi, vágó Kovács Zoltán, a további szerepekben Anger Zsolt, Trill Zsolt, Bárnai Péter, Jászberényi Gábor, Balsai Mónika).