A magyar badar szálláscsinálója Hogy micsoda a limerick (vagy magyarosan limerik, Kosztolányi leleményes fordításában „magyar badar”)? Kötött formájú, ötsoros vers, AABBA rímképlettel, a harmadik és negyedik sor általában rövidebb; ritmusa jellemzően jambikus. Az irodalomkedvelőkön messze túlívelő közkedveltsége annak köszönhető, hogy dúskál az abszurd, humoros, sőt obszcén elemekben. 2002-ben Várady Szabolcs hosszas előkészületek után Magyar badar címmel limerick gyűjteményt tett közzé, ennek nagy részét az ő felbujtására írták jobbnál jobb magyar költők. Ennek előszavát és a negyvennégy legjobb, új verset közölte a Holmi 2001. októberi száma. Fényes bizonyítéka támadt annak, hogy jó limericket írni nem csak angolul lehet, ahogyan sok angol állítja. Az előszóban olvasható: „A limericknek – így hangzik az egyik meghatározása – három fajtája van: 1. a nők jelenlétében is elmondható limerick, 2. az olyan limerick, amelyet nő nem hallhat, de papi személy még igen, és végül 3. A LIMERICK.” Limerick eredetileg Írország hatodik legnagyobb városa, ma hatvanezernél kicsit kevesebb lakosa van. A szakirodalom tudtommal eddig nem tudott épkézláb magyarázattal szolgálni arra, miért éppen így hívják ezt a versformát. Ha az ember elég sok limericket olvas, akkor az egyre abszurdabb, szélsőségesebb formáit is természetesnek tartja, olyannak, ami „még belefér”. A Mellékletben elolvasható néhány kiváló darab, a végén a valaha írt legszabálytalanabb – egyben legmalacabb – limerick, amelyet magyar költő írt. (Magyar badar – 300 limerick, 2002, Európa Könyvkiadó, szerkesztette Várady Szabolcs, ára 2500 Ft.)