A kertész titka – Sara Johnsen norvég-dán-német filmje a CirkoGejzír moziban Mint sok jó európai filmben történik, nem több, mint fél tucat jól definiált, hitelesen ábrázolt ember életét követjük, egy konkrét helyszínen, jelen esetben egy norvég kisvárosban. A bonyodalom, miszerint egy menyasszony esküvője idején egy csecsemőt talál a vécében, a filmidő előtt 16 évvel történik. Ennek drámaisága háttérbe szorítja a másik bonyodalmat. A menyasszony szemlátomást a vőlegényen kívül is vonzódik valaki máshoz, legalább is érzéki szempontból. Aztán nagy ugrás az időben, és a következő jelenetben Rosemari, a hajdani csecsemő immár vad tinédzserként nyomoz igazi szülei után. Csak az őt megtaláló nő nevét találta a papírokban, így felkeresi az egykori menyasszonyt. Unn Tove ekkor már elvált, két kislányát apjukkal felváltva neveli. Munkája szerint a városka tévécsatornájának producer-műsorvezetője. Nagypofájú, belevaló társnőjével kettesben próbálnak olyan műsorokat készíteni, amelyek nem túl drágák, de mégis minőségiek és megérintik az országos csatornákat bámuló helyieket. A szüleit kereső lány története éppen ilyen. Ennek a keresésnek fordulatos stációit követjük lépésről lépésre. A lány egyébként egy virágkertészetben, nevelőszülőknél él. A sok humorral elkészített film természetesen a tinédzser főszereplőn áll vagy bukik. Ruby Dagnall csodálatosan hiteles játéka sikerre ítéli a filmet. (Őt egy tinédzserekről szóló dokumentumszerű tévésorozatban találta a rendező.) Az oknyomozást szerencse kíséri, az apát viszonylag hamar megtalálják Dániában. Enyhén szólva nem olyan fazon, amilyenre Rosemari vágyott. A további nyomozáshoz egy régi, művészkedő pornófilm megtekintése válik szükségessé. Ezt Rosemari nem bírja végignézni, az előadás közben sírva kirohan.