A kőbányai pincerendszer_710

A kőbányai pincerendszer „A kőbányai pincerendszer több egykori kőbányából (ami után Kőbánya kapta a nevét) kialakított földalatti tároló és járatrendszer. A feleslegessé váló pincerészeket a felszíni bortermelők borospincének, a borkereskedők távoli vidékek borainak tárolására, az idetelepített sörfőzdék az árpa csíráztatására használták, miközben a remek klímája miatt hatalmas mennyiségű jeget és többféle élelmiszert is itt tároltak. Egyes részeiben laktak, bűnözők alkalmanként bújóhelyként használták. A II. világháborúban óvóhelyként hasznosították, benne katonai vezetési pontot építettek ki, gépeket, fontos irattárakat beraktározva próbálták azokat a háború pusztításától megmenteni. A bombázások miatt ide menekítették a magyar repülőgépgyártás egy részét. Jelenleg a bortárolás már elenyésző, kis részben raktárnak használják, illetve gombákat termesztenek benne, míg nagyrészt (mint mindig is) kihasználatlanul áll. A rendszer nagyobb részben a kőbányai önkormányzat, kisebb részben a Dreher Sörgyárak és számos résztulajdonos birtokában van.

2008 óta minden évben kétszer, a kőbányai Szent László napok (László névnapja, azaz a június 27-e körüli hétvégén), illetve a Kulturális Örökség Napjain (KÖN) évente meghirdetett szeptemberi időpontban, kizárólag idegenvezető irányította csoportos túrán bárki számára ingyenesen látogatható a Havas (Dreher)-villával egybekötve.”

Ez a szöveg a magyar Wikipédián található, amely május 1-jén érte el a 450 ezredik szócikket. 2003. július 8-án indította el Gervai Péter informatikus. Elképesztő népszerűsége (Magyarországon is) a „még éppen elég jó forradalmának” köszönhető. Azaz tudnivaló, hogy a Wikipédia pontossága változó, és hagy maga után kívánni valókat (minél bonyolultabb egy jelenség, annál többet), de az emberek 99%ának ez a pontosság „éppen elég”.

Nem sokkal a Wikipédia indulása után, amikor az Encyclopaedia Brittanica főszerkesztőjének még volt kedve viccelődni, azt mondta egy újságírói kérdésre, hogy ó, igen, a Wikipédia nagyon hasznos dolog, leginkább az utcai vécé hasznosságához lehet hasonlítani. A baj is ugyanaz vele: az ember sohase tudja, ki ült rajta előttünk. Aztán elment a kedve a viccelődéstől. Ma már nem nyomtatják ki az EB-t, csak online fizethető elő. Nem mondható, hogy nem érdemes, a bonyolultabb dolgok, az összefüggések onnét tudhatók meg.

A barlangrendszerről megtudható az is, hogy „a járatok többsége ma átlagosan 4-6 méter széles és ugyanilyen magas, de akad 10-12 méter széles és 8-10 méter magas ág is. A járatrendszerek hossza a becslések szerint összesen 32–33 kilométer lehet. Mintegy 180 ezer négyzetméteren terül el és kialakításában nagyrészt fésűs, azaz egy fő járatról ágaznak le jobbra-balra a zsákutcák.” És van természetesen Havas (Dreher)-villa szócikk is, itt. Megtudható belőle, hogy a konyakgyáros villáját hányszor, hányan bővítették. Meg az is, hogy egy jó ideig a kőbányai Munkásőrség tanyázott benne.