A feltámasztott Libri Díj problémái
A Vademecum már kifejezte kétségeit a felemás módon feltámasztott
Libri Díjjal kapcsolatban – de ami végül történt, az minden várakozásunkat alulmúlta.
Az általános tapasztalat szerint egy megbecsült és sikeres kulturális díjhoz hét dolog szükséges:
1) Világos fókusz (Kik kaphatják meg, korcsoport, konkrét teljesítmény szerint, avagy életmű-díj jellegű kitüntetésről van szó.)
2) Függetlenség (Kormányzattól, lobbicsoportoktól, a költségviselő szervezettől.)
3) Átlátható-e a döntési mechanizmus? (Tudjuk-e kik, milyen szabályok szerint döntenek, legkésőbb a nyertesek kihirdetésekor?)
4) Jó-e a döntési mechanizmus? (Arra, hogy a kiíró által meghatározott célokat közel optimálisan elérje?)
5) Magas díjösszeg (Amely alkalmas arra, hogy megragadja a szélesebb társadalom képzeletét.)
6) Az eltelt idő (Képes volt-e a kiíró a maga hozta szabályokat hosszabb időintervallumban is érvényre juttatni.)
7) Az átadási, kihirdetési ceremónia minősége (Illeszkedik-e a díj jellegéhez?)
Nos, ezek közül a kritériumok közül a feltámasztott Libri Díj szinte semminek nem felel meg.
Azt, hogy egy fontos magándíjból évente egyetlen egyet érdemes kiosztani, bele se vettem a felsorolásba, annyira egyértelmű. Hogy meg lehessen jegyezni, felkaphassa sajtó stb.
De a legvisszásabb jellemző az átláthatóság teljes hiánya. Ha már egy zsűri helyett a pénztárgépre bízták a döntést, akkor miért nem közlik a pontos eladott példányszámot? És mi a helyzet a díjösszeggel?
Régebben a Libri Díj két választottja kínosan kis összeget, 1 millió forintot kapott (szemben a Prima Primissima Díjjal, melynek irodalmi
választásait – és csak azokat – érthetetlen félrenyúlások, sőt botrányok övezték, tavalyig 15 millió forint járt, az összeget idén emelték 20 millióra). Nos, a feltámasztott díj összegéről, ahogy Hajdú-Bihar vármegyében mondani szokás, egy kumma szó sem esik a hivatalos közleményben. Amit csak úgy lehet értelmezni, hogy ez a díj nem jár pénzzel... Nem elég, hogy sok díjat osztottak ki egyszerre, a régi kettő helyett egyenesen tizenkettőt...
A kategóriák zűrzavarosak. Mit jelent az, hogy debütáló könyv? Nem mindegyik könyv először jelenik meg? És az milyen, hogy a határon túli irodalom külön kategória. Visky András zseniális könyve a vigaszágon, miközben az év szépirodalmi könyve: Náray Tamás / Barbara – A végzet. Hahaha.
Aztán hogy kerül a Libri Irodalmi Díj kategóriái közé bármilyen üzleti könyv? Különösen egy amerikai világsiker, Elon Musk életéről...
Aztán három díjat nem az eladott példányszámok alapján osztottak ki. Arról ki döntött? A Libri igazgatótanácsa?
Már most bejelentették, hogy jövőre változtatnak. Akkor lesz zsűri.
De az alapvető tévutat megtartják. Akkor is az eladott példányszámokat veszik majd alapul.
Nem tudom nem felfedezni a hasonlóságot: olyan ez a nagyrészt megalapozatlan díjözön mint az országos választásokon indított kamupártok. Arra szolgálnak, hogy ha esetleg születne egy új, tisztességesen odaítélt magándíj, annak hatását csírájában elfojtsa a keltett nagy reklámzaj. Szégyellje magát, aki ezt a rendszert kitalálta!
De azért fűzzük hozzá, Nádasdyt parafrazeálva: „Legyünk méltányosak: nem mindegyik könyv rossz, amelyik 2024-ben Libri Irodalmi Díjat kapott!”
