A Facebook esete A világ eredetével A minap azon háborgott egy ismerősöm a Facebookon, hogy valaki kitette Gustave Courbet híres-nevezetes festményét a Facebookra, mire a portál a képet pornográfia címén letiltotta… Sokan hozzászóltak az esethez, de senki nem hozta szóba, hogy ez a festmény közismert módon, évtizedeken keresztül egy magyar mágnás és műgyűjtő fürdőszobájában lógott. Talán mégse mindenki olvasta Molnos Péter idevágó munkáját (amit a Vademecum is magasztalt). Hatvany Ferenc (1881–1958) a cukorgyáros família prominens tagja, festőművész és műgyűjtő, Hatvany Lajos író öccse volt. (1916-ban lett a közös családi vállalkozás haszonélvezője, akkor a nyereség 16%-a illette meg.) 1900-ban érettségizett, művészeti tanulmányait Budapesten, majd Nagybányán, később pedig Párizsban folytatta. Nagy utazó volt, éveket töltött Olaszországban, Németországban és Spanyolországban. Vagyonának túlnyomó részét műgyűjteményének gyarapítására költötte. 1935-ben ismerkedett meg Czóbel Bélával, aki gyakran járt a Hatvany-kastélyban. Életre szóló barátságot kötöttek. A zsidó magyarnak született Hatvany Ferenc 1944-ben nála bujkált, mint „kertész”. A kis méretű, az akkori közvélekedés szerint pornográfiába hajló, Courbet akt sok évig Hatvany fürdőszobájában lógott, mígnem a bombázások miatt banki letétbe nem került. A festményt a szovjet katonák vitték el, a szóbeszéd szerint nyitott autóban hordozták végig a rommá lőtt Budapesten. Hatvany Ferencnek kalandos úton sikerült visszavásárolnia. Mikor 1947-ben elhagyta az országot, a magyar hatóságok csak egy – „művészi értéket nem hordozó alkotást” – engedtek ki vele, éppen ezt a képet. Később Párizsban elárvereztette. Az új tulajdonos a neves freudista filozófus, Jacques Lacan lett, az ő halála után a francia állam vásárolta meg a képet. Ma a Musée
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.