A corvin áruház homlokzata a márkus emília utca felől 624

A Corvin Áruház homlokzata a Márkus Emília utca felől A Horthy-korszak konszolidációjának nagy eseménye volt, amikor 1926-ban megnyílt a Reiss Zoltán tervei szerint felépült Corvin Áruház. 1931-ben épült benne az ország első mozgólépcsője.

1948-ban államosították és Budapest Nagyáruház néven működött tovább. 1956 után visszakapta régi nevét.

1965-ben ezt írta a Népszabadság: „Batka István építész (Lakóterv) készítette el a Corvin Áruház kivitelezésére elfogadott rekonstrukciós terveit. Először az áruház Blaha Lujza téri homlokzatának modernizálására kerül sor, amely nagymértékben emeli majd a most elég sivár benyomást keltő tér városképi megjelenését. Az áruház fő homlokzatán eltakarják a nagy ablakokat és az egész felületet a legkorszerűbb anyagból, az úgynevezett luxaflex alumínium-műanyag kombinációjú burkolattal látják el, amit Hollandiából importálunk. A mintegy ezer négyzetméteres fémbordázatú felületen merőlegesen helyezik el a Corvin feliratot és egy 30 négyzetméteres területet hagynak meg időszerű reklámok, hirdetésszövegek részére. A luxaflexes homlokzat 10-10 méternyi hosszúságban befordul a Somogyi Béla utcai és a Márkus Emília utcai épületrészre is.”

A borítás 1966-ban el is készült, sokaknak, köztük egy rossz ízlésű, a modern dolgok iránt akkor még mértéktelenül lelkesedő gyereknek (nekem) is nagyon tetszett.

Igen ám, de a Márkus Emília utcában – úgy tűnik – kellett egy új összekötő falat építeni a régi az új rész közé. Ez el is készült, de vakolat nélkül. És azóta sem! Ld. a mellékelt képeket. Így, pőrén áll a fal 51 éve.

1999-ben arról adtak hírt a nagyobb lapok, hogy kicsomagolják a Corvint. 2007-ben az akkori tulajdonos egy kidolgozott tervet mutatott nekem, arról, hogy egy színház- és rendezvény-komplexummá építik át, a

Főváros közreműködésével. A tetején egy bővítménybe ezerszemélyes bankett-termet terveztek. De húzódott a terv, mert sehogy se jött ki a nullszaldós működés modellje. Aztán jött a válság.