A 200 ezredik Fortepan kép
Csak a legnagyobb Fortepan rajongók vették észre, hogy a 14 éves portál néhány héten át éppen 199 999 fotót kínált fel. Ez a szám nem volt a véletlen műve.
Volt már egyszer így. Mielőtt a százezredik kép került fel... Azt Nádas Pétertől kapta ajándékba a csapat. 1958-ban készítette a 16 éves fotográfus tanonc. Egy korát megelőző szelfi.
Október 22-én, egy nappal az 1956-os forradalom 68. évfordulója előtt került ki a kétszázezredik tétel.
Egy régebbi Vademecum számban említettem, hogy éveken át nyaggattam Tamási Miklóst, hogy áruja el, mi szerint választja ki azokat a képeket, amelyek felkerülnek a site-ra. Végül egy nap azt mondta: „A jelentőségteljes képeket keresem.” (Angolul ezt a meaningful szóval szoktuk visszaadni.)
Nos, ez a kép igazán ilyen. A Coral Sea nevű amerikai repülőgép anyahajóról készült 1956-ban. Ami eddig tudható a kép adományozás mikéntjéről, az elolvasható a ma megjelent Heti Fortepanban, Kolozsi Ádám cikkében.
Így kezdődik:
„Különös fotó bukkant elő néhány hete Kanadából: távoli üzenet a magyaroknak 1956-ból, egy amerikai anyahajóról. A fedélzeten hatalmas betűket formázva veszi fel az alakzatot a legénység, a jenki matrózok magyar nyelvű felirattá állnak össze: „Isten segítsen”.
Vajon mi lehet a kép története, és ki az az ismeretlen kormányos, akinek a kezdeményezésére magyarul üzentek a Coral Sea fedélzetéről? Szolidaritás, fohász, a magára hagyott forradalom előtti tisztelgés – ez egyben a Fortepan 200 ezredik fényképe is.”
A képet Barabás I. Béla Kanadában élő nyugdíjas tájépítésztől kapta a Fortepan. Ő ennyit tudott elmondani a napokban lefolytatott
telefonbeszélgetésben:
„Visszaemlékezések szerint a Coral Sea-n szolgált – talán kormányosként – egy magyar származású amerikai tengerész is.
Valószínűleg ő volt az ötletadó, hogy az eredetileg a legénység karácsonyi ajándékára összedobott pénzt inkább a magyar menekülteknek adják. Ezt a kezdeményezést az anyahajón mindenki aláírta, összesen 7500 amerikai dollárt ajánlottak fel a menekülteket segítő alap javára. Ugyanő javasolhatta, hogy a legénység a hatalmas magyar nyelvű üzenetet megformálja a fedélzeten. A magyar tengerész nevét és történetét azonban nem ismerjük. Ha valakinek van információja róla, köszönjük, ha ír, együtt talán sikerül kirakni a történet ismeretlen mozaikjait.”
Ehhez csak csatlakozni tud a Vademecum Hírlevél is. Mi is szeretnénk, ha az egész ország összefogna, hogy kiderüljön a mögötte álló teljes történet. Kolozsi Ádám teljes cikke elolvasható itt.
