Új dolgok a Szabó Ervin Könyvtár körül
Nagyjából egy éve lett új főigazgatója a legnagyobb budapesti kulturális intézménynek. A pályázatot, amellyel Kovácsné Koreny Ágnes elnyerte a posztot részletesen méltattuk. Szögezzük le, a könyvtár (amely egy 48 fiókkal teljes hálózat) a váltás előtt is jó, olvasóbarát hely volt, sikeresen kezelte a pandémiát, egyfolytában fejlődött, ha nem is mindenben. Az új főigazgató asszony gyorsabb tempót, új irányokat lengetett be. Vannak látványos, új dolgok, elindult az e-könyvek kölcsönzése (még nem próbáltam), felavatták az első szabadtéri könyvkölcsönző szekrényt a Lövölde téren (messze lakom). Ahogy látom, jelentősen bővült a távolról igénybe vehető adatbázisok köre. Most nem vesszük sorra az összes ígéretet, talán majd egy újabb év múltán.
Bizonyos dolgokat késve vettem észre, ez az én hibám, még nem iratkoztam fel a könyvtár hírlevelére. Most pótoltam.
Az első dolog, hogy – ahogy a pályázatban szerepelt – új logót kapott a könyvtár. Ilyen volt, ilyen lett:


Talán nem túlzás kimondani, hogy az új logó teljes tévedés. Ha valaki nem érdeklődik különösen a logók iránt, alighanem rá se jön, hogy azért ilyen, hogy hasonlítson a főváros városüzemeltetési cégeinek emblémáira. Ebbe a rendszerbe erőltették be a félkör alakban elhelyezett, felülnézetben látható stilizált könyveket. Ennek bizony újra neki kellene futni... Ha lehet, pályázati úton, a legjobbakat az aulában kiállítva, akár az olvasókat megszavaztatva.
Az elmúlt hetekben kétszer is jártam a Központi Könyvtárban, arról számolok be, próbálom a drukkeri alapállásomat leplezni.
A könyvtár jelentős DVD gyűjteménnyel rendelkezik. E médium fölött elszállt az idő. Helyes, hogy a kölcsönzést (egy hétre, meghosszabbítható módon) ingyenessé tették. Meg is kaptam hamar a Nagy szépség című Sorrentino filmet, amit a diákjaimnak akartam levetíteni. Időre visszavittem (mert késedelmi díj azért van), ott viszont azzal szembesültem, hogy nem lehet csak hipp-hopp bedobni a masinába, hanem le kell vetkőzni, be kell menni a kölcsönző részlegbe, ott (esetleg) sorba állni. Megkérdeztem egy ott ülő munkatársat, hogy nem tenné-e meg, hogy átveszi és átadja a tőle öt méterre, de már odabent dolgozó munkatársának – de a válasz egy határozott nem volt. Nem kétlem, hogy szabályszerűen.
Legközelebb a múlt héten ismertetett Mendoza könyvért mentem be, akkor szembesültem azzal, hogy teljesen új a katalógus felület. Ez egy könnyen javítható problémától eltekintve jól és gyorsan működött. De a külleme, hogy is mondjam, egyszerűen nem professzionális. Nem a kor színvonalán áll. Mintha a sógorom egykori katonatársa fusiban, egy délután dobta volna össze. Mintha erre nem lett volna idő és pénz. A Fortepan keserves újraprogramozása során megtanultam, hogy egy honlap két fontos részből áll. A „backend” az adatokat tároló és
Vademecum Newsletter 975/2025 by András Török Copyright @ Summa Artium Nonprofit Kft
Vademecum Newsletter 975/2025 by András Török Copyright @
mozgató, azokat lekérdező adatbázis, a „frontend” meg a küllem, a felhasználói élmény szolgáltatója. Ennek értelmében úgy gondolom, hogy itt csak az utóbbival van baj. Vagyis az új honlap félsiker. (Akinek nem tetszik, visszaléphet a régire, biztos vagyok benne, hogy sokan megteszik – én nem hátráltam.)
Vannak egyébként üdítő újítások is. Mielőtt az ember keresni kezd, a könyvtárosok ajánlásai jelennek meg, több kategóriában. Ez technikailag jól működik, ám szemmel láthatóan nincs kihasználva, szerintem kevesen, félszívvel írogatnak ide. Így meg nem sok értelme van.
Remélem, hogy jól halad a pályázatban beígért mobilapplikációba épített tagsági kártya fejlesztése. Mert ahányszor be vagy ki akarok lépni, sose tudom, hogy a belépőkapu alsó részéhez milyen szögben kell odaérinteni a kártyát, hogy kinyíljon a kapu. Ilyenkor az ott álló munkatárs készségesen segít. Nemcsak nekem!
Legkisebb lányom az ilyen kifogásokra gúnyosan azt szokta mondani, hogy tipikus „first world problem”, amivel arra céloz, hogy ez csak egy fehér, európai polgárnak fáj...
Na jó, akkor mondok valami egyértelműen jót is. Az egykori istállóban működő büfé kávéjának minősége lényegesen javult. És már csak egyszer kell sorba állni. Vademecum Newsletter 975/2025 by András Török Copyright @