MUNKÁLTATÓ TANKÖNYV
MAGYAR NYELVBŐL a speciális alapiskola
5.
1. rész
osztálya számára
Slovenské pedagogické nakladatel´stvo
m azás
l vtan olv a sás
fogal
nye
Zsittnyan Krisztina
olvasás – nyelvtan – fogalmazás MUNKÁLTATÓ TANKÖNYV
magyar nyelvből a speciális alapiskola 5. osztálya számára
1. rész
fogal m azás
čítanie – gramatika – sloh
PRACOVNÁ UČEBNICA
z maďarského jazyka
pre 5. ročník špeciálnych základných škôl s vyučovacím jazykom maďarským
1. časť
Slovenské pedagogické nakladateľstvo
SPN
olv a sás
nye l vtan
Szerző – Autorka
Mgr. Kristina Zsittnyan, 2022
Všetky práva vyhradené.
Toto dielo ani žiadnu jeho časť nemožno reprodukovať bez súhlasu majiteľa práv.
Schválilo... Prvé vydanie, 2022
Zodpovedný redaktor
Zsolt Urbán
Technická redaktorka
Ivana Bronišová
Vyšlo vo vydavateľstve Slovenské pedagogické nakladateľstvo – Mladé letá, s. r. o., Sasinkova 5, 811 08 Bratislava
Vytlačila
ISBN 978-80-10-04132-9
Le
Kedves tanulók!
Ez a tankönyvcsomag azért jött létre, hogy megkönnyítse a dolgotokat. Nyelvtankönyv, olvasókönyv, munkafüzetek, most minden egyben. Azaz kettőben, mert egy tankönyv dolgozza fel az első félév, egy másik pedig a második félév tananyagát. Mindig minden kéznél lesz, és csak egy tankönyvet kell a táskátokba tennetek.
Már a címéből is látható, hogy ez a tankönyv nem szokványos tankönyv és nem is munkafüzet, hanem egy munkáltató tankönyv. Ez azt jelenti, hogy az olvasnivalókat, ill. a rövid, keretbe foglalt elméleti részeket követően főleg olyan feladatokat tartalmaz, melyeket helyben, magában a tankönyvben kell megoldani. Tehát részben tankönyvként, részben munkafüzetként működik.
Az egyes témaköröket órákra bontottuk. Az olvasási rész fontosabb témakörei az ősz, a szüret, az öltözködés, a téli ünnepek és a tél. Emellett találkozhattok népi alkotásokkal (népdalok, szólások, közmondások, találós kérdések) és különféle témájú népmesékkel és neves szerzők meséivel (Grimm fivérek, Benedek Elek, Móra Ferenc, stb.)
A nyelvtani részben a mondatokkal, a szavakkal, a hangokkal, a toldalékokkal és bizonyos hangok kiejtésével foglalkozunk. A gyakorlatok olykor kapcsolódnak az éppen adott hét olvasási tananyagához.
A fogalmazás témakörei az iskola, az ősz, az állatok, a tél, a viselkedés különböző helyszíneken és az ünnepek. Helyenként ezek is kapcsolódnak az olvasáshoz.
Minden hónap végén helyet kap egy, a havi tananyagra vonatkozó „Mire emlékszel?” című tudásfelmérő. Ezzel tudjátok játékos formában, tanítótok irányítása által ellenőrizni, mit is sikerült megjegyeznetek, megtanulnotok az adott hónapban.
Sok új feladat vár rátok, megoldásukhoz használjatok bátran színes ceruzákat, filctollakat és tetszés szerint további író- és rajzeszközöket. Munka közben felfedezhetitek anyanyelvünk szépségeit, értékeit. Ehhez kívánok mindenkinek kitartást és örömteli időtöltést a tanulás során.
A szerző
Tartalom
4 Szeptember– Olvasás ...................................................... 5 1. óra Hárs Ernő: Vége a vakációnak 5 2. óra Benedek Elek: Csalimese 7 3. óra Zelk Zoltán: Őszi mese .................................... 8 4. óra Mentovics Éva: Gesztenye-mondóka 10 Juhász Magda: Gyümölcsérlelő ősz .............. 10 5. óra Anne Geelhaar: A szüret 12 6. óra Varró Dániel: Andris beszélget az állatokkal . 14 7. óra Berg Judit: Zokni-mese 15 8. óra Lackfi János: Öltözős ...................................... 17 Nyelvtan 19 1. óra Mit tanultunk az előző évfolyamban? ....... 19 2. óra A beszéd és a mondat ................................. 21 3. óra A mondat és a szó 23 4. óra Az írásjelek .................................................... 25 Fogalmazás 27 1. óra Elmúlt a nyár ................................................ 27 2. óra Újra itt az iskola 28 3. óra A mi iskolánk ............................................... 29 4. óra Az osztályom 30 Mire emlékszel? ............................................ 31 Október – Olvasás ......................................................... 33 9. óra Móra Ferenc: Levelek hullása 33 10. óra Népdalok ....................................................... 35 Csillagok, csillagok 35 Gerencséri utca............................................. 35 11. óra A róka meg a macska (Grimm-mese) 36 12. óra Lázár Ervin: A Kék meg a Sárga................... 37 13. óra Mindenszentek 39 14. óra A vénasszony és a halál (népmese) 40 15. óra Szólások ......................................................... 43 16. óra Közmondások 44 Nyelvtan ........................................................ 45 5. óra A kijelentő mondat 45 6. óra A kérdő mondat ........................................... 46 7. óra A felszólító mondat 48 8. óra A felkiáltó mondat és az óhajtó mondat ... 49 Fogalmazás 51 5. óra Itt van az ősz (az évszak jellemzése)............... 51 6. óra Őszi munkák 52 7. óra Mindenszentek 53 8. óra Háziállatok ................................................... 54 Mire emlékszel? 56 November – Olvasás ..................................................... 58 18. óra A paraszt meg az ördög (Grimm-mese) 58 19. óra Lackfi János: Lányok dala .............................. 60 20. óra Lackfi János: Fiúk dala 61 21. óra Mátyás király lakodalma (Bonfini krónikája nyomán) 63 22. óra A méhecske és a galamb (tanítómese) ......... 64 23. óra Advent 66 24. óra Megtölteni a termet (karácsonyi legenda) 67 Nyelvtan ........................................................ 69 9. óra A szavak és jelentésük 69 10. óra A hangok és jelölésük 71 11. óra A magánhangzók ........................................ 72 12. óra A mássalhangzók 74 Fogalmazás 76 9. óra Kedvenc állatom ........................................... 76 10. óra Kórházi látogatás 77 11. óra Itt a tél ........................................................... 78 12. óra Madáretetés 80 Mire emlékszel? ............................................ 82 December – Olvasás ...................................................... 84 25. óra Szent Miklós története 84 26. óra A Mikulás ...................................................... 85 Zagyi Ilona: A Mikulás zsákja 85 Devecsery László: Jön a Mikulás .................... 86 27. óra Karácsony – A kis Jézus születése 87 28. óra A csillagtallérok (Grimm-mese) .................... 88 29. óra Szilágyi Domokos: Karácsony 90 Mentovics Éva: Szent karácsony éjjelén ....... 90 Hárs Ernő: Karácsony 90 30. óra December 31. – Szilveszter 92 Kányádi Sándor: Ballag már .......................... 92 Aranyosi Ervin: Boldogabb Új Évet 92 Nyelvtan ........................................................ 94 13. óra Rövid és hosszú mássalhangzók 94 14. óra Rokon hangzású mássalhangzók a szavakban 96 15. óra A fejezet összefoglalása feladatokkal ......... 98 Fogalmazás 100 13. óra Mikulás ........................................................ 100 Aranyosi Ervin: Levél a Mikuláshoz 100 14. óra Karácsony 101 Devecsery László: Cinegekarácsony ............ 101 15. óra Karácsonyi képeslap, újévi jókívánságok 103 Karácsonyi és újévi köszöntő.................... 104 Téli ünnepek 105 Mire emlékszel? .......................................... 106 Január – Olvasás 108 31. óra Rigó Béla: Naptár ......................................... 108 32. óra Varga Katalin: Téli lakoma 110 33. óra Várnai Zseni: Hull a hó ................................ 111 Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben 111 34. óra Móra Ferenc: A kismalac és a farkasok 112 35. óra Találós kérdések ......................................... 113 36. óra A bátor tengelice (népmese) 115 Nyelvtan ...................................................... 116 16. óra A szótő és a toldalékok 119 17. óra A j és ly hang megkülönböztetése ........... 120 18. óra A -t, -d végű szavak helyesírása, ha utánuk j betű következik ...................... 121 Fogalmazás 123 16. óra Téli játékok, sportok .................................. 123 17. óra Hogyan öltözködjünk? 124 18. óra Utcai viselkedés 126 Mire emlékszel? .......................................... 127
Hárs Ernő: Vége a vakációnak 1. óra
Kopog már a barna dió, véget ért a vakáció.
Vidám ruhák, fénylő szemek, gyülekező gyereksereg.
Mint a fecskék messze délre, készülnek az új tanévre.
Villanydrótjuk iskolapad, kedvük alatt majd leszakad.
Fiú, leány cseveg, csipog, csupa emlék, csupa titok.
Patak vize, erdő zöldje zsong szavukkal körbe-körbe.
Hozzá annyi napfény vakít, elég lesz az új tavaszig, hogy se szél, se fagyos utak ne lopják el mosolyukat, s mindegyikük bátran szálljon
át a betű-óceánon.
5 Olvasás
szeptember
1. Találd meg, melyik kép melyik vesszakhoz tartozik! Olvasd fel, majd írd le a kép mellé a megfelelő versszakot!
Olvasás
2. Te mit csináltál nyáron? Írj két mondatot élményeidről!
Használhatod a következő szavakat: kirándulás, fürdés, játék, barátok.
3. Írd le a vers első és utolsó versszakát!
4. Rajzold le, mit csináltál nyáron!
6
szeptember
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, az üveghegyeken is túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy szegény ember. Ez a szegény ember kiment a fiával a földre szántani, s amint egyet fordul, egyszerre csak elkiáltja magát a fiú:
– Nézze, apámuram, nézze, egy kulcsot találtam.
– Az ám, egy kulcs – mondja a szegény ember. – Ejnye, de jó volna, ha egy ládát is találnál hozzá!
Na, ez annyiban maradt. Tovább szántanak, kettőt-hármat térülnek-fordulnak. Megint elkiáltja magát a fiú:
– Nézze, édesapám, megtaláltam a ládát is. Próbálják a kulcsot, hát jól belétalál a zárba. Kinyitják a ládát, felemelik a fedelét, nézik, mi van benne, hát abban bizony nem volt egyéb, csak egy kurta farkú egerecske. Ha az egérnek hosszú farka lett volna, az én mesém is tovább tartott volna.
1. Kik a mese szereplői?
2. Hová ment a szegény ember a fiával?
3. Mit talált a szegény ember fia először?
4. Mit talált a fiú másodszor?
5. Mi volt a ládában?
6. Írd le, a mese írójának a nevét!
7. Írd le a mese első és utolsó mondatát!
7 Olvasás
Benedek Elek: Csalimese 2. óra
szeptember
3. óra Zelk Zoltán: Őszi mese
Egy magas fa legfelső ágán élt a kis falevél. Mostanában nagyon szomorú volt. Hiába jött játszani hozzá a szellő, csak nem vidult fel.
– Miért nem hintázol velem? – kérdezte a szellőcske. – Láttam, most mindig egy kismadárral beszélgetsz. Ugyan, mennyivel mulatságosabb ő nálamnál? No, de találok én is más pajtást!
A falevél erre sírva fakadt.
– Ne bánts, szellőcske, tudhatnád, mennyire szeretlek, és láthatod, milyen szomorú lett a sorsom. Azelőtt reggelenként arany napsugárban fürödtem, és fecskesereg köszöntött vidám jó reggelt. Most se napsugár, se fecskék. Hová lettek, miért hagytak el? Nézd az arcom, a nagy bánattól egészen megöregedtem, már ráncos is, az esőcseppek naphosszat elülhetnek benne!
A szellő megsajnálta a falevelet. Megsimogatta, vigasztalta, de az zokogott, hogy leszakadt az ágról, és hullott a föld felé.
– Nem baj, ha meghalok – gondolta – úgysem ér már semmit az életem.
De a szellő nem hagyta kis barátját: szárnyára vette, s azt mondta:
Oda viszlek, ahová akarod! Merre repüljünk?
De a falevél bizony nem tudta. Éppen akkor egy kismadár szállt a fára. Csodálkozott, hogy nem találta ott a falevelet; máskor már messziről integetett neki, alig várta, milyen híreket hoz.
– Ott van a kismadár – ujjongott a falevél, – akivel beszélgetni láttál. Ő megígérte, hogy hírt hoz a fecskékről, talán már tudja is, merre kell utánuk menni!
Odarepültek hát hozzá. A kismadár elmondta, hogy egyik pajtása látta, mikor a fecskék összegyűltek s elhatározták, hogy itt hagyják ezt a vidéket, s elindulnak tengerentúlra. Azt beszélték: ott mindig aranyos napsugár ragyog.
Menjünk utánuk – könyörgött a falevél.
A szellő nem kérette magát. Szálltak hegyen-völgyön, erdőkön, mezőkön, míg csak a tengerhez nem értek. Azon is átszálltak, mikor egy fecske suhant el mellettük. Rögtön észrevette a kis falevelet, aki több társával együtt olyan kedves házigazdája volt. Örömében gyorsan összehívta a fecskéket; de mire odaértek, a falevél már nagyon fáradt volt. A fecskék szépen rátették a csillogó tenger hátára. Ott himbálódzott a ragyogó napsütésben. A fecskék énekeltek, a napsugár mosolygott, a szellő duruzsolt.
– Most már boldog vagyok – sóhajtotta a kis falevél, aztán álomba ringatta a tenger.
8 Olvasás szeptember
–
–
1. Miről szól a mese?
2. Kik a mese szereplői?
3. Miért szomorú a falevél?
4. Ki segít a falevélnek, hogy újra boldog legyen?
5. Hová akart eljutni a falevél?
6. Mitől lett végül boldog?
7. Helyettesítsd be a hiányzó szavakat a meserészletből!
Ne bánts, _________________, tudhatnád, mennyire szeretlek, és láthatod, milyen _________________ lett a sorsom. Azelőtt reggelenként _________________ napsugárban fürödtem, és fecskesereg _________________ vidám jó reggelt. Most _________________ napsugár, _________________ fecskék. Hová lettek, miért hagytak el? Nézd az arcom, a nagy _________________ egészen megöregedtem, már ráncos is, az _________________ naphosszat elülhetnek benne!
8. Döntsd el, igaz-e vagy hamis az állítás. Igaz – I , hamis – H
A mese egy fáról szól.
A kis falevél nagyon szomorú volt.
A falevél sokat beszélgetett a kismadárral.
A kismadár nem tudta, hová mentek a fecskék.
A fecskék elepültek a tengerentúlra.
A szellő nem vitte magával a falevelet.
A fecskék rátették a levelet a csillogó tengerre.
A mesét Móra Ferenc írta.
9 Olvasás szeptember
4. óra Mentovics Éva: Gesztenye-mondóka
Rezzen a szélben Ha potyog a termés, a gesztenye ága, vigyázz kicsit jobban, rozsdabarna ingét ha nem ugrasz félre, morcosan cibálja. kobakodon koppan!
1. Mit jelentenek a következő szavak? Írd le őket más szóval! Alkoss velük mondatot! morcos –cibál
2. Összekeveredtek a vers sorai. Rakd őket helyes sorrendbe számozással! kobakodon koppan! ha nem ugrasz félre, vigyázz kicsit jobban, Ha potyog a termés,
3. Írd le a verset!
Juhász Magda: Gyümölcsérlelő ősz
Hogyha itt az ősz, nag y szemekkel reám nevet nevetek nagyot, a sok mogyoró.
és a piros almámba jól A szilva kacsint, beleharapok. körte mosolyog, Az alma után mind megeszem és az után szőlőt is eszem, fürgén szaladok. ha fúj a szél, én akkor is Hogyha itt az ősz, vígan szemezem. azért nevetek, Hullik a levél, mert a finom gyümölcsöktől potyog a dió, erősebb leszek.
10 Olvasás szeptember
–kobak –
1. Milyen gyümölcsök szerepelnek a versben?
2. Ki mit csinál? Kösd össze a párokat a vers alapján!
3. Színezd ki a gyümölcsöket, és írd a vonalra a nevüket!
4. Írd le, a kedvenc gyümölcsöd nevét!
5. Csoportosítsd a felsorolt gyümölcsöket! szeder, narancs, mandarin, áfonya, körte, szilva, csipkebogyó, grapefruit, som, barack, kökény, citrom, alma, pomelo, cseresznye
erdei gyümölcsök
citrusfélék kerti gyümölcsök
11 Olvasás szeptember
⊂
⊂
levél ⊃ ⊂
dió ⊃ ⊂
mogyoró ⊃ ⊂ kacsint
szilva ⊃
hullik körte ⊃
nevet
potyog
mosolyog
5. óra
Anne Geelhaar: A szüret
Volt egyszer egy barátságtalan, szürke patkány. Dombon lakott egy házikóban, onnan járt vadászni, és mindent megevett, ami csak az útjába került.
Egy napon kedve támadt valami édes csemegére. A nyár melege pirosra érlelte a bogyókat, a diót, az almát, a körtét meg a szőlőt: a kertekben vidáman lengedezett az őszi szél. Megcibálta a fákat, bokrokat, hogy csak úgy potyogott róluk a sok gyümölcs.
A patkány vette a kis kocsiját és uccu neki, elindult a dombról lefelé, a kertekhez.
Odalent mindent összehordott, amit csak talált; ne maradjon itt másnak semmi!
Amikor jól megtelt a kiskocsi, indulni akart vele. De nehéz volt ám a kocsi, és a dombra meredek út vezetett.
– Megtoljuk! – huppant le a mókus a fáról. A fűből előugrándozott a béka, a bokorból a sün is előtipegett, a nyúl meg a káposztásból. Valamennyien segíteni akartak.
A patkány rájuk mordult:
– Magam is elboldogulok! – Félt, hogy az állatok részt kérnek majd a gyümölcsökből.
Csak húzta, húzta egymaga a kocsiját. De a dombra vezető út meredek volt, a kocsi pedig nehéz. A patkány hiába erőlködött, a kocsi egyszer csak nekilendült és visszagurult a lejtőn. Odaugráltak, odatotyogtak erre az állatok, fogták és jól megtolták a kocsit.
– Hó-rukk! – S a kocsi egykettőre ott is állt már a ház előtt.
A patkány döbbenten kérdezte:
– Miért segítettetek?
– Mert láttuk, hogy nem bírsz vele egyedül! – felelték az állatok és indulni akartak. Elszégyellte magát erre a barátságtalan, szürke patkány. Tüstént asztalt terített és jó szívvel megvendégelt mindenkit.
A béka örömében a patakhoz ugrándozott, italt hozott és csaptak együtt olyan mulatságot, hogy máig is szívesen emlegetik, ha találkoznak.
12 Olvasás
szeptember
1. Készíts rajzot a meséhez!
2. Milyen állatok szerepelnek a mesében?
3. Ki a főszereplő?
4. Mit vitt magával a patkány a gyűjtögetéshez?
5. Mit gyűjtött össze a patkány?
6. Sorold fel, mely állatok szerettek volna segíteni a patkánynak?
7. Miért nem akarta a patkány, hogy segítsenek neki a többiek?
8. Írd le a mese első és utolsó mondatát!
9. Mi a mese tanulsága?
13 Olvasás szeptember
6. óra Varró Dániel: Andris beszélget az állatokkal
Elefánt úr, jó napot, folyatjuk a vízcsapot?
Muszáj vagyok, sajnálom, bedugult az ormányom.
Hangyász néni, kézcsókom, mért néz olyan vészjóslón?
Ne is mondja, angyalom, sehol egy szép hangyanyom.
Hangya testvér, hellóka, ráuntál a melóra?
Nem untam, csak vasárnap a hangyák is lazsálnak.
Béka úrfi, jó reggelt, mit szól, hogy a tó megtelt? Ha megtelt, nem meglepő, ez a hőség rekkenő.
Gyík kisasszony, pusszantás, melyik résbe csusszantál?
Nem csusszantam, fáradtam, köztudott, hogy lábam van.
Lepke szomszéd, kívánok, hogy vannak a virágok? A violák virulnak, a pipacsok pirulnak.
1. Melyik a legszimpatikusabb állat a versben említettek közül?
2. Szerepelnek háziállatok a versben? igen nem
3. Neked melyik a kedvenc állatod?
4. Csoportosítsd a felsorolt állatokat házi- és vadon élő állatokra!
kutya, víziló, kenguru, liba, oroszlán, teve, macska, disznó, őz, tyúk, bárány, farkas
háziállatok: vadon élő állatok:
5. Rajzold le a kedvenc háziállatodat és vadon élő állatodat!
14 Olvasás szeptember
Berg Judit: Zokni-mese 7. óra
Rajzolunk egy kisfiút. Gergő lesz a neve. Ez pedig itt az anyukája. Gergő nagyon aranyos gyerek. Sokat segít anyunak.
Egyszer Gergő segített anyunak teregetni az erkélyen. Anyu felterítette a vizes ruhákat a szárítókötélre. Gergő mindegyik ruhára tett egy csipeszt, nehogy elfújja a szél.
Apu nadrágjára piros csipeszt rakott, anyu szoknyájára zöldet, saját pólójára pedig sárgát. Aztán anyu kiteregette Gergő zokniját. Gergő lila csipeszt tett az egyikre, de a másikról elfeledkezett. Arra a zoknira nem rakott csipeszt.
Aztán bementek a szobába, és anyu becsukta az erkélyajtót. Délután nagy szél kerekedett, csak úgy lobogtak a ruhák az erkélyen. Elrepülni nem tudtak, mert a csipeszek erősen tartották őket. De a szél elfújta Gergő zokniját, amelyiken nem volt csipesz. Nem vitte messzire, lepottyantotta a földre a ház előtt. Jött egy cica és megszagolta: – Miáúú! Mi ez? Játék?
Szájába vette, forgatta, aztán ledobta a földre és a mancsával pofozgatta. Végül ráunt és otthagyta.
Aztán jött egy bácsi. Sáros volt a cipője és nem vette észre a zoknit. Rálépett és ment tovább. Szegény zokni csupa sár és piszok volt már.
Akkor arra jött Marika néni a kutyájával. A kiskutya meglátta a zoknit és felkapta. Ő is játszani akart vele. De Marika néni kivette a szájából és megnézte:
– Nahát, ez biztos a Gergő zoknija. Neki van ilyen szép csíkos. Azt mondta a kutyájának: – Gyere, Buksikám felvisszük ezt a zoknit Gergőnek! Marika néni és Buksi kutya felmászott a második emeletre és becsöngettek Gergőékhez.
– Nem a tiéd ez a zokni? – kérdezte Marika néni Gergőt. – A földön találtuk.
– Biztosan lefújta az erkélyről a szél – mondta Gergő anyukája. – Köszönjük szépen.
– Milyen piszkos! – szomorodott el Gergő.
– Kiöblítjük és újra tiszta lesz – vigasztalta anyukája. Gergő meleg vízzel és szappannal kimosta a csíkos zoknit. Aztán kicsavarták és kivitték az erkélyre száradni. Gergő a legnagyobb kék csipeszt rakta rá, nehogy megint elvigye a szél.
1. Ki a mese főszereplője?
2. Miben segít az anyukájának Gergő?
15 Olvasás
szeptember
3. Mire nem figyelt eléggé Gergő?
4. Mi minden történt a zoknival?
5. Ki hozza vissza?
6. Mit csinált végül Gergő?
7. Te szoktál anyukádnak segíteni? Ha igen, miben?
8. Milyen színű zokni van rajtad ma?
9. Színezd ki a zoknikat!
16
Olvasás
szeptember
Kézre kesztyű, lábra zokni, Sose fogom ezt megszokni!
Hasra póló, fejre sapka, Hogy fér ez a gyerek-agyba?
Popsin bugyi, combon nadrág, Sose szól, ha kicsit nagy rám!
Néha szorít jó erősen, Mutatja, hogy már kinőttem.
Cipő, kabát felfal engem, Sose mondja: „Ma már ettem!”
Hazaérve mind a ketten
Kiköpnek majd mégis engem!
1.Párosítsd a ruhát a testrésszel! Kösd össze, ami összetartozik!
17 Olvasás
Lackfi János: Öltözős 8. óra
nadrág ⊃ ⊂ has kabát ⊃ ⊂ fej kesztyű ⊃ ⊂ láb póló ⊃ ⊂ kéz cipő ⊃ ⊂ felső test sapka ⊃ ⊂ alsó test zokni ⊃ ⊂ láb
szeptember
2. Másold le a verset!
Nyelvtan Olvasás
3. Miről szól a vers?
4. Milyen ruhadarabok szerepelnek benne? Válassz ki kettőt, és alkoss velük mondatot!
5. Írd le, mi van ma rajtad!
6. Milyen színű ruhákat viselsz szívesen?
7. Írd a kép alá, milyen évszaknak megfelelőek a ruhák, és színezd ki őket!
18
szeptember
Mit tanultunk az előző évfolyamban? 1. óra
Emlékeztek még, mit tanultunk a tavalyi évben? Nem? Elevenítsük hát fel ismereteinket feladatok segítségével!
1. Hányféle írásjellel fejezhetünk be egy mondatot?
Írd a mondatok végére a megfelelőt!
Hol jártak Petiék a nyáron
Úgy örülök, hogy megint találkozhatok a barátaimmal
Ma nagyon sok a házi feladatom
Gyorsan edd meg az ebédet
2. Egy kis játék. Helyettesítsd be a megfelelő szavakat!
új, házi feladat, matematika, iskola, testnevelés, barát
Mindenki örül, hogy kezdődik az _________________ . Újra együtt lehet a sok régi
_________________ . Megint sok _________________ dolgot tanulunk majd. Valakinek a _________________ , valakinek a _________________ a kedvenc tantárgya.
A sok játékot felváltja otthon a _________________ .
3. Tanultunk a rövid és hosszú magánhangzókról is. Találd meg a helyes alakot, húzd alá, majd írd le helyesen a szót a vonalra!
kerül – kerűl boldog – boldóg belül – belűl
utolso – utolsó keresztűl – keresztül temető – temetö
4. Először tapsolva tanultunk elválasztani, de megtanultuk leírni is. Válaszd el a következő szavakat! Válassz ki hármat a megadott szavakból, alkoss velük mondatokat, és írd le őket!
iskola gyerek kutya tankönyv matematika íróasztal
19 szeptember Nyelvtan
5. Az ellentétes jelentésű szavakról is tanultunk. Írd le a szavak ellentétes jelentésű párját!
fekete – alul –gyors – szomorú –erős – édes –
6. A legizgalmasabb tananyagunk a j-ly betűk használata volt. Emlékszel még a helyes használatukra? Helyettesítsd be a következő szavakba a ly vagy a j betűt!
a tó bo gó papagá fo ó ukas áték elmez ha ó ra t go ó var ú
7. Válassz ki három szót a 6. feladatból, és alkoss velük mondatot! Írd le őket!
8. Egészítds ki a megadott szótagokat szavakká!
9. Rakd helyes sorrendbe a szavakat úgy, hogy értelmes mondatot kapj! nagyon feladatot tegnap sok kaptam
kirándulni jövő szüleimmel megyünk a héten ajándékot a szülinapjára Peti sok kapott szép
10. Alkoss szavakat az összekevert szótagokból, és írd le őket!
-fon -te ba-rát is-tás- -ko-la- -ka
20
Nyelvtan
al- ba- maal- ba- maal- ba- maal- ba- ma-
-le
szeptember
A beszéd és a mondat 2. óra
Mi a beszéd? Miből áll, és vajon hogyan fejezhetjük ki gondolatainkat? A beszéd gondolataink kifejezése szóban. Gondolatainkat írásban is kifejezhetjük. Találhatunk azonban más kifejezési módokat, közlésformákat is – jeleket, képeket. És mi a mondat? Amikor gondolatainkat közölni szeretnénk valakivel – szóban vagy írásban – mondatokba foglaljuk őket. Beszédünk tehát mondatokból áll. A leírt mondatokat mindig nagy kezdőbetűvel kezdjük, és a megfelelő mondatzáró írásjellel fejezzük be.
1. Jó megfigyelő vagy? Figyeld meg, ki hogyan fejezte ki gondolatait!
▶ Anna kirándulni volt a nyáron a szüleivel a hegyekben. Barátainak képeslapon írta meg röviden az élményeit.
▶ Réka lerajzolta húgának, mit csinált a nyáron.
▶ Peti találkozott a barátaival, és elmesélte nekik nyári élményeit.
Anna Réka Peti
2. Szerinted hogyan fejezhetjük ki még gondolatainkat? Írj további lehetőségeket!
3. A mai modern világunkban van olyan lehetőség is, hogy nem látjuk egymást, mégis beszelgetünk. Melyik ez a közlésforma?
4. Hány mondatból áll az 1. feladat szövege?
5. Hány szóból áll a következő mondat?
Barátainak képeslapon írta meg röviden az élményeit.
6. Válaszolj barátod sms-ére röviden!
Szia! Eljössz holnap délután focizni a sportpályára? Laci
21 Nyelvtan
szeptember
Nyelvtan
7. Olvasd el a rövid meserészletet, és válaszolj a kérdésekre!
Volt egyszer egy eleven, mindenre kíváncsi kis manó. Ő volt a legeslegkisebb kis manó a manócsaládban. Szülei és testvérei nagy szeretettel és törődéssel vették körül. Otthonuk, a szép Manóvölgy, telis-teli volt virágokkal. A kis patak fölött mind megannyi híd ívelt át, körös-körül pedig tarka pillangók és szivárványszárnyú szitakötők repdestek.
Kiről szól a történet?
Hol lakik a főhős?
Hány mondatból áll a mese?
Helyettesítsd be a hiányzó szavakat!
Volt egyszer egy ______________________, mindenre kíváncsi kis manó. Ő volt a legkisebb kis manó a ______________________. Szülei és testvérei nagy
______________________ és ______________________ ették körül.
8. Döntsd el, igaz-e az állítás? Húzd alá a helyes választ!
Az eleven kis manó volt a legkisebb a manócsaládban. Igaz Hamis
A manócsalád Manóvárban lakott. Igaz Hamis
A kis patak felett sok híd ívelt át. Igaz Hamis
Sok papagáj és kolibri repesett a völgyben. Igaz Hamis
Jutalomfeladat
Ha az összes feladatot sikeresen megoldottad, kiszínezheted a manót!
22
szeptember
A mondat és a szó 3. óra
Gondolatainkat szóban és írásban mondatokban fogalmazzuk meg. De miből tevődnek össze a mondatok? A mondatok szavakból állnak. A szavak mondataink legkisebb értelmes egységei. A szavakat a mondatokban mindig külön írjuk.
Most már tudjuk mi a mondat és a szó. Mutassuk meg hát, mit tanultunk, és oldjuk meg a feladatokat!
1. Szereted a meséket?
Akkor hajrá, olvasd el a következő rövid történetet, és oldd meg a feladatokat!
Volt egy ember, akinek volt kilenc kecskéje. A farkas megevett belőle hármat. A gazda kitalálta, hogy vermet ás, hogy megvédje a kecskéket. Arra jött a medve és megegyeztek, hogy ő elintézi, hogy a farkas ne egye meg a kecskéket. De másnapra kiderült, hogy a medve megette a kecskéket, hogy a farkas ne ehesse meg őket.
Hány mondatból áll a mese?
Hány szóból áll az első és az utolsó mondat?
Hány szóból áll az egész szöveg?
Kik a mese szereplői? Írd le a vonalra!
2. Ezekből a mondatokból eltűntek a szóközök. Bontsd szét őket szavakra, majd írd is le őket helyesen!
a) Laciszerettörténelmiregényeketolvasni.
b) Sáranemtudsakkozni.
c) Kláramindennyáronkirándulnimegyszüleivel.
d) Tegnapmegüttöttemalábam.
23 Nyelvtan
szeptember
3. A szétbontás után határozd meg, hány szóból állnak a fenti mondatok? a) b) c) d)
4. Légy ügyes! Alkoss mondatokat a megadott szavakból! első az most testvére osztályt kezdte Éva. lesz mikor ebéd már? sok kaptunk házi ma feladatot. a fel húzd cipőd gyorsan! van szülinapod a neked mikor?
5. Helyettesítsd be a hiányzó szavakat!
szerencsétlen, apó, fia, minden, szegény
Élt egyszer egy ___________________ asszony, volt neki egy lusta ____________, aki nem szerette a munkát. ______________________ nap kiült a dombra, és azon búslakodott, hogy miért ilyen ______________________ az élete. Egyik nap egy vénséges vén ______________________ ballagott arra.
Jutalomfeladat
Ha minden feladatot helyesen oldottál meg, kiszínezheted a képet!
24
Nyelvtan
szeptember
Az írásjelek 4. óra
Beszéd közben a mondatokat különbözőképpen ejtjük. Attól függően, hogy milyen írásjel szerepel a mondat végén, különböző hanglejtéssel mondjuk ki őket. A mondatzáró írásjelek felelnek a mondatok különböző hanglejtéséért. Ez alapján öt mondatfajtát különböztetünk meg. A mondat lehet kijelentő, kérdő, felszólító, óhajtó és felkiáltó.
A mondatzáró írásjel lehet: pont (.), kérdőjel (?), felkiáltójel (!). Írás közben a mondatot nagy kezdőbetűvel kezdjük, a végére pedig írásjelet teszünk. További írásjelek: vessző (,), kettőspont (:), gondolatjel (–). Versekben, olvasmányokban találkozhatunk velük. Olvasáskor és amikor beszélünk, a vesszők után, illetve a mondat végén rövid szünetet tartunk.
1. Tedd ki a következő szövegben a hiányzó írásjeleket!
Hajnalban vadlibák húztak el a kert fölött Alacsonyan repültek, s hát látták, hogy az almafán egy alma búslakodik árválkodik egyes-egyedül Teljesen zöld volt
– Hát te még itt vagy – kiáltottak rá – Nem tudod talán, hogy mögöttünk hószárnyakon közelít a félelmetes, hideg tél Egy-kettő, bújj a kamrába
Szegény alma nagyon megrémült, és ijedtében még jobban elzöldült Mitévő legyen Hiszen ment volna ő szívesen a kamrában, de nem szedték le, mivel olyan halvány az orcája
– Szél, szél, lökj le, kérlek, a földre – könyörgött A szél jól szemügyre vette az almát
– Nem vagy még elég piros – dörmögte – , de hát semmi közöm hozzá Ha úgy kívánod, lelöklek a földre
Jó nagyot fújt, és megrázta az almafát (Sebők Éva: Az alma meg a kerti manó – részlet)
2. Olvasd el a szöveget helyes hanglejtéssel!
3. Írj le a szövegből egy-egy kijelentő, felkiáltó és kérdő mondatot!
25 Nyelvtan szeptember
4. Alkoss mondatokat a következő szavakkal: zokni, esőkabát, ősz, köd! Határozd meg, melyik milyen mondat!
5. Rakd ki a mondatok végére a megfelelő írásjelet!
Milyen nap van ma
Hú, de elfáradtam tegnap
Anyukám sok szép ajándékot kapott a születésnapjára
Bárcsak tudnék én is zongorázni
Edd meg azt az ebédet, de gyorsan
Neked mi a kedvenc színed
Jutalomfeladat
Ha minden feladatot helyesen oldottál meg, kiszínezheted a képet!
Fogalmazás 26 Nyelvtan
szeptember
Elmúlt a nyár 1. óra
A szeptember mindig az iskolakezdés ideje, de ne szomorkodjunk, hogy vége a nyárnak, vakációnak, vágjunk bele újult erővel a „munkába” és bővítsük ismét szókincsünket! Kezdjük is mindjárt egy nyárt idéző képpel és a hozzá tartozó gyakorlatokkal!
1. Emlékszel, mennyi mindent csináltál nyáron? Mondd el, mit látsz a képeken és mondd el azt is, hogy mivel töltötted a nyarat!
2. Milyen kirándulással kapcsolatos tárgyakat látsz a képen? Sorold fel őket, és alkoss hárommal mondatot!
3. Mi az, amit te is szívesen kipróbálnál a szünidőben, de eddig még nem sikerült?
Fogalmazás 27
szeptember
4. Már elmondtad, mi mindent csináltál a nyáron. Most írd is le néhány mondattal!
2. óra Újra itt az iskola
1. Mit látsz a képen? Melyik gyerekre hasonlítasz?
2. Szeretsz iskolába járni? Reméljük, igen! Miért? Foglald össze néhány mondatban, majd írd le!
3. Melyik hónapban kezdődik minden évben az iskola?
4. Mi mindennek kell lennie egy iskolatáskában? Sorold fel!
28 Fogalmazás
szeptember
5. Mit látsz a képen? Írd le!
6. A felsorolt tárgyak között vannak olyanok, amelyek nem iskolai tanszerek. Megtalálod, melyek azok? Húzd alá őket!
ceruza, labda, rágógumi, radír, toll, párna, faragó, radiátor, könyv, vonalzó, váza, villa
7. Csoportosítsd a 6. feladat szavait! Írd le az iskolai tanszereket pirossal, a többit pedig kékkel!
A mi iskolánk 3. óra
1. Hasonlítsd össze a képen látható iskolaépületet a te iskoláddal! Írj le három különbséget!
2. Hány osztály van az épületben?
3. Vannak más helyiségek is az épületben az osztályokon kívül? Ha igen, nevezd meg őket, és írd le, melyek azok!
29 Fogalmazás
szeptember
4. Mondd el, hogy milyen a ti iskolátok kívülről és belülről!
5. Ki az osztályfőnököd?
6. Melyik tanító néni és bácsi tanít még az osztályotokban? Írd le a nevüket!
4. óra Az osztályom
1. Mondd el, mit látsz a képen? Hasonlít ez az osztály a ti osztályotokra?
2. Mondd el, milyen a ti osztályotok!
3. Hány osztálytársad van?
4. Hány lány van az osztályban?
5. Hány fiú van az osztályban?
6. Jelöld be a képen, hogy körülbelül hol ülsz te!
7. Hogy hívják a padtársadat?
8. Írd a vonalakra az előtted és a mögötted ülők nevét!
30
Fogalmazás
szeptember
Mire emlékszel?
1. Hány versszakból áll Hárs Ernő: Vége a vakációnak című verse?
2. Ki írta a Csalimesét?
3. Kösd össze, melyik szereplő melyik meséhez tartozik!
4. Húzd alá azokat a gyümölcsöket, amelyek szerepelnek Juhász Magda versében! szőlő, mandarin, alma, banán, málna, dió, eper, mogyoró, kiwi, narancs, szilva, szeder, körte
5. Milyen állat gyűjtögetett a Szüret című mesében?
6. Húzd alá azokat az állatokat, amelyek szerepelnek Varró Dániel versében!
oroszlán, elefánt, zsiráf, leopárd, hangyász, róka, béka, tyúk, macska, hangya, lepke, hal
7. Rakd ki a helyes írásjeleket a mondat végére!
Mikor lesz a születésnapod
Ma orvosnál voltam
Tanuld meg a verset
Ma nem kaptunk házi feladatot
Jaj, de szép virág
8. Írd le helyes sorrendben a mondat összekevert szavait! Mire kell ügyelni, amikor mondatokat írunk?
a) sokat ma tanulnom kell.
b) kirándulni újra megyünk mikor?
31 Fogalmazás
patkány ⊃ ⊂ Zokni-mese szegény ember ⊃ ⊂ Szüret Gergő ⊃ ⊂ Őszi mese falevél ⊃ ⊂ Csalimese
szeptember
Olvasás Fogalmazás
c) gyorsan az be csukd ablakot!
d) kutyust kapnék egy bárcsak!
9. Határozd meg, milyen mondatok a 8. feladat mondatai! a)
10. Válaszolj a következő kérdésekre!
Mit csináltál nyáron?
Miért szeretsz iskolába járni?
Mi a kedvenc tantárgyad?
Miért?
11. Alkoss egy-egy kijelentő és kérdő mondatot a következő szavakkal!
alma, ősz, iskola
32
b) c) d)
szeptember
