Page 1

Cikk ajánló:  Színes hírkavalkád  A hét témája: Tanítás és / vagy Nevelés  Múltidéző: Milyen volt egykori iskolánk?  Egy kis kampány a mozgásért  A hónap híre / Kulináris világ

Bors község időszakosan megjelenő lapja - kiadja a Borsi Polgármesteri Hivatal - 1 / 2011

Előszó egy új kezdethez „Előbb csináld meg azt, ami szükséges, utána azt, ami lehetséges, és máris azt fogod csinálni, ami lehetetlen.” (Assisi Szent Ferenc). Újraindított községi lapunk mottójául egy mindenki által ismert és elismert ember szavait választottam, aki nem csak álmodni tudott, hanem meg is valósítani elképzeléseit, - ebben pedig kitartó volt, és hűséges. Ezekre az emberi értékekre azért is kell figyelnünk, mert nagyon sok szép ígéret hangzik el naponta, a médiában, politikában, mindennapjainkban. Pedig a fontos dolgokat egy közösség életében, nem a szépen becsomagolt szavak, hanem mindig a tettek határozzák meg. Az eltelt 20 év alatt, azon fáradoztunk, hogy Bors község ne csak a porba hullt ígéretek, hanem a megvalósítások községévé váljon. A megválasztott vezetők, alkalmazottak munkája, viszont szélmalomharccá válik, ha nem tudnak együttműködni a község polgáraival. A nagy dolgok sikerét a sok apró tettek minősége határozza meg, aminek mi mind részesei vagyunk. Hogy milyenné válik községünk 20 év múlva, az rajtunk, a község lakosain is múlik.

Önkormányzati hírek: Szociális lakás: 13 család foglalta el a Kisszántón a szociálisan hátrányos helyzetű családok számára megépült egy illetve 2 szobás lakásait. Az új otthonok modernek, kényelmesek, csak kérdés, hogy fenn tudják-e önerőből tartani a beköltözöttek. Bors község polgármesteri hivatalának közvetítésével, novemberben kiosztásra kerülnek azok az élelmiszer csomagok, amelyeket az állam biztosit a rászorulók számára. 12 gyerek szüleinek kérésére beindult Nagyszántón is a hosszított programú óvodai oktatás. Az anyagi terhek nagy részét a Polgármesteri hivatal átvállalta.

Hiába teremti meg a Polgármesteri Hivatal a feltételeket, ha azt nem tudjuk okosan felhasználni, hiába kezdünk bele új tervekbe, ha nincsenek hozzá érdeklődők. Az évek során munkánk célja nem csupán a fejlődés volt, hanem az otthonteremtés is. Mert lakóhelyünket nem csak a jelenben kell biztonságos és civilizált hellyé változtatnunk, hanem az is fontos, hogy a jövőben is otthont jelentsen azoknak, akik itt szeretnék gyermekeiket felnevelni. Bors községet sokan ismerik

fejlett infrastruktúrájáról, beruházásairól, de ha csak ennyi marad, ha

nem válik a községért tenni akaró és befogadó közösséggé, egyetlen lakosa sem érezheti igazán jól itt magát hosszú távon. A világ évek óta forrong, népünk meghasonult önmagával, mi pedig egy többségében még magyar sziget vagyunk két ország határánál. Ezért is fontos közösségünk összetartása, és tenni akarása. Ami rajtunk múlik, senki más nem fogja megtenni helyettünk. Senki más nem fogja tisztán tartani falvainkat, benépesíteni iskoláinkat, tiszteletre nevelni gyerekeinket, megerősíteni közösségünket. Ezért nagy a felelősségünk, nekünk, Bors község minden lakosának. A magam és munkatársaim nevében ehhez a közös munkához minden emberileg lehetséges segítséget megpróbálunk megadni. Ha együtt megtesszük, ami szükséges, és lehetséges, reményeink szerint sikerülhet az is, ami most még lehetetlennek látszik. Községi lapunk hasábjain ehhez kívánok tenni akarást és kitartást. Bátori Géza, Bors község polgármestere.

Felhívás - fűtési támogatást igénylők részére A 70/2011-es Sürgősségi Kormányrendelet értelmében, azok a családok és egyedülálló személyek, akiknek a tulajdonában csak egy is van az alábbi javak közül, az nem részesülhet fűtési támogatásban: I. INGATLANOK: Az otthoni lakáson kívül saját tulajdonban lévő más épületek vagy lakások. II. INGÓSÁGOK: 1. Gépjárművek: 1600 köbcenti fölötti személygépkocsi, haszongépjármű, bármilyen típusú tehergépkocsi, utánfutó, motorcsónak, vízi robogó, jacht, autóbusz, mikrobusz; 2. Mezőgazdasági gépek: traktor, kombájn; 3. Mezőgazdasági feldolgozó gépek: olajprés,

malom; 4. Fafeldolgozó gépek: gáter, druzsba, fafeldolgozó eszközök; 5. Bankbetétek: 3.000 lej fölött. III. FÖLDTERÜLETEK: táblázat szerint)

(a 7. oldalon található

IV. ÁLLATOK: 3 szarvasmarha, vagy 20 juh / kecske, vagy 5 sertés, vagy 15 méhcsalád felett. Mindazon családok vagy egyedülálló személyek kaphatnak fűtési támogatást, akiknek az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a 615 lejt. folytatás a 7. oldalon


Színes hírkavalkád

V. BORSI KÁPOSZTAFESZTIVÁL

A már öt éves hagyományhoz híven, idén is megszervezték Borson a változatos programmal, színes látvánnyal, humorral, versenyekkel és kóstolókkal tarkított Káposztafesztivált. Szeptember 25-én egész nap pezsgett az élet a borsi futballpályán, rotyogtak az ízletes káposztás ételek, a bejáratnál ízlésesen berendezett zöldséges standok álltak. A hagyományőrzés, a szórakozás, a humor voltak a kulcsszavai az Ambrus Zsusza és Bajgyik-Baranyi Emma által szervezett rendezvénynek, de a szervezők ügyeltek arra is, hogy a népi kultúrából is ízelítőt kaphassanak a résztvevők. Hiszen nem hiányzott a népdal (Borsikák Nótacsoport), néptánc bemutató és tanítás (borsi Galagonya Néptánccsoport, szentjánosi Szentjánosbogár Gyereknéptánccsoport), de a nagyváradról jött Meleg Vilmos és Meleg Attila a humort is becsempészte a „Gyengék a borok” című zenés kabaréműsorával. Hogy melyik volt a legfinomabb a válto-

zatos káposzta alapanyagú ételek közül az vitatható, hiszen mindenkinek más az ízlése, az viszont vitathatatlan, hogy a csoportok kitettek magukért az asztaluk rendkívül kreatív feldíszítésekor. A résztvevő csoportok mindegyike (Egykori Iskolámért Alapítvány, Galagonya Gyermeknéptánc-csoport, Galagonya Néptánccsoport, a borsi Református Nőszövetség, a Presbitérium, LEADER Akciócsoport, a Tamási Áron Iskola tanárai és a Tamási Áron Iskola diákjai) külön dicséretet érdemelt elsősorban a bátorságáért, mivel a mai világban nagyon nehéz embereket mozgósítani, mégis Borson hét csoport is verbuválódott. Az öttagú zsűri, értékelve a csoportok dekorációját, tréfás bemutatkozásukat, uniformisukat és az általuk főzött ételt, végül a Galagonya Gyereknéptánccsoportot hirdette ki a verseny idei győztesének. Díjat kapott a legnagyobb, közel öt kilós káposzta (Fürtös Izabella), valamint a legfinomabb savanyú káposzta (Dávid Edit és Cser Tünde) boldog tulajdonosai is. A gyerekeket is sokszínű programmal célozták meg: válogathattak a néptánctanulás, káposztás ügyességi vetélkedők, lovaglás, és a szalmabábú játékkuckó programjai közt. A „hazai” sláger és népdalénekesek mellett az erdélyi humor sztárjai, a Szomszédnéni Produkciós Iroda nevettette meg a műfaj kedvelőit.

2. oldal

Malom és sakkverseny A borsi iskola Diáktanácsa október 28án Malom és sakkbajnokságot szervezett V-XIII osztályosok számára. A sakkversenyre 18 diák, míg a malomversenyre 30-an jelentkeztek. A közel félszáz lelkes diákot a következő “szakértők” zsűrizték: Bátori Géza polgármester, Pápa Gyula nyugalmazott matematika tanár, Pop Liviu tornatanár, Simon László fizikatanár, és Fekete (Rozsda) Melinda diáktanácstag.

A rangsor a következőképpen alakult a malomversenyen: I díjat kapott Németi Roland (7. osz.), II. díjat Szőrös Róbert (11. osz.), III. díjat Emődi Arnold (11. osz.), IV. díjat Borsi Balázs (6. osz.). A sakkverseny nyertesei: I díjban részesült Szántó Attila (13. osz), II. dijban Bódis Rómeó (11. osz.), III. díjban Molnár Ádám (13. osz.), IV. díjban Szabó Barna (13. osz.).

Az ötödik osztályosok gólyabálja Borson.

Vidám szórakoztató programokkal, vetélkedőkkel, játékokkal fűszerezett délutánon történt meg az ötödik osztályosok „bea-

vatása” Borson, november 11-én. A gólyabálon az új középiskolás lányok a táncban való jártasságukat is megmutatták, majd diákbulival fokozódott a hangulat. A gólyabálon az iskolai élet mókásabb arcát ismerhették meg az új ötödikesek. Remélhetőleg tanulni is ilyen lelkesen fognak.

Márton napi libás-bulit

tartottak a Nagyszántói óvodában. A gyerekek megismerkedhettek Szent Márton legendájával, a kézműves foglalkozáson stílusosan papír libát ragasztottak, majd libazsíros kenyeret uzsonnáztak. Ezek után természetesen jobban esett a délutáni alvás.

Bors község időszakosan megjelenő lapja - kiadja a Borsi Polgármesteri Hivatal Szerkesztőség címe: Bors Nr. 200. Szerkesztőség emailje: borsifigyelo@gmail.com Felelős kiadó: Bátori Géza, Főszerkesztő: Szatmári-Gergely Kinga, Tördelő szerkesztő: Major Zsigmond - Lapszámunk digitálisan is letölthető a Borsi Polgármesteri Hivatal honlapjáról pdf formátumban: http://primariabors.ro


3. oldal

Színes hírkavalkád

E gyh á z i h í re k Bors. A nyár folyamán a borsi gyülekezet tagjai részt vettek a magyarvalkói testvérgyülekezet új lelkipásztorának beiktatásán. De nem csak vendégek voltak a borsi reformátusok, hanem vendégfogadói is a magyarországi Sajóvámos gyülekezetének, akiket a tartalmas borsi együttlét után végigkalauzoltak Nagyváradon és Félix fürdőn. A borsi nőszövetség és presbitérium ugyanakkor, aktív résztvevője a káposztafesztiválnak, ahol hagyományos töltött káposztájuk egy szempillantás alatt el is fogyott.

Biharszentjános. A református egyház szervezésében egy autóbusznyi gyülekezeti tag látogatta meg a szarvasi arborétumot. A természeti látványok megtekintése mellett a kirándulók részt vehettek egy hajókiránduláson, a Holt Körösön a történelmi Magyarország középpontjáig, ahol egy szélmalom hirdette a múlt- jelen-jövő folytonosságát. - A holland testvérgyülekezet látogatta meg a lelkipásztor és hat presbiter feleségeikkel együtt Izendoornban. - 15 IKE csoportos fiatal négy tartalmas napot töltött el a lesi tónál. A bibliai történetek tanulmányozása mellett, jutott idő kirándulásra, játékra, kapcsolatok elmélyítésére, és megkóstolhatták az önkéntes szakácsnő, a tiszteletes asszony ízletes főztjét is.

Kisszántó. Október 31-én a helyi református egyház gyülekezeti napot tartott a Reformáció ünnepének jegyében. Kicsik és nagyok együtt énekeltek, játszottak, filmet néztek, az ügyesebbek kipróbálhatták kreativitásukat a tökfaragásban, a nap fénypontjaként, pedig egy fúvószenekar előadását is meghallgathatták. Nagyszántó. Augusztus 21-én a Kolozsvár melletti szucsáki testvérgyülekezetbe látogatott el több mint 20 református egyháztag. A közös úrvacsoravétel és szeretetvendégség mellett a nagyszántóiak, szokásukhoz híven a keresztény életről szóló humoros és elgondolkoztató jelenettel örvendeztették meg vendéglátóikat.

Szüreti mulatság minden mennyiségben Az ősz mindenki által várt eseménye a hagyományőrző szüreti mulatság, ahol bárki megtalálhatta a neki tetsző szórakozási lehetőséget. Az idősebbek nosztalgiázhattak a régi falusi mulatságokról,

a fiatalok a több hetes próba után együtt rophatták a táncot, a mulatni vágyók pedig, részt vehettek az esti bálon. A szépen feldíszített lovas szekereken érkező fiatalok hívogatása még ma is kicsalogatja

az embereket házaikból. Általában a község mind a négy települése megszervezi a szüreti bált, az idén, azonban Nagyszántón, az építkezések okozta helyhiány miatt ez elmaradt.

Mi a manót csináltál egész nap?

ruhadarabok és játékok hevernek. A konyhában a mosogató dugig edényekkel, az asztalon és a tűzhelyen ételmaradékok, a hűtő ajtaja tárva nyitva, a kutyakaja szétszórva a földön, egy törött pohár az asztal alatt, kis kupac homok az ajtó mögött... Egyből rohan fel a lépcsőn (átgázolva a további játékokon, ruhadarabokon és egyéb akadályokon) aggódva keresi a feleségét, attól tartva, hogy valami baja esett. A hálószoba felé vezető úton észreveszi, hogy a fürdőszoba ajtaja alatt ömlik ki a víz a folyósóra, bent csuromvíz minden, a WC papír legöngyölítve, borotvahab és fogkrém a tükörre kenve...

Most már rohan a hálószobába felkészülve a legrosszabbra. És a feleségét ott találja az ágyban... édesen összekucorodva, egy könyvvel a kezében, aki észrevéve, hogy megjött, felnéz és mosolyogva megkérdi tőle: - Szia drágám, hogy telt a napod? A férj dühösen nézi: - De mi a csuda történt ma itt? A feleség ártatlanul: - Tudod mindennap, amikor hazajössz a munkából, meg szoktad kérdezni hogy mi a manót csinálok egész nap? Férj még dühösebben: - Persze,... ÉS! Ekkor a feleség édesen rámosolyog: - HÁT MA NEM CSINÁLTAM SEMMIT!!!!

A férj hazaér a munkából és a három gyermekét pizsamában találja a kertben, a sárban hemperegve játszanak, körülöttük üres kekszes dobozok, chipszes zacsik, üdítős dobozok mindenhol szanaszét. A feleség autójának az ajtaja tárva nyitva, csakúgy mint a kert bejárata, a kutyának nyoma sincs. Amikor belép a házba még nagyobb rendetlenség fogadja. Egy csillár leszakadva törötten hever a földön, a szőnyeg a falhoz gyűrve. A nappaliban a tv teljes hangerővel üvölt és mindenhol szanaszéjjel


A hónap témája:Tanítás és / vagy Nevelés? 4. oldal

Iskola a határon - a borsi oktatás jelene és jövője „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni amit csinálunk és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szentgyörgyi A.) A magyar nyelvű oktatásban egyre érzékenyebb téma azoknak a Nagyvárad közeli falvak iskoláinak a jövője, ahol veszélybe kerül az oktatás jövője. Diák az lenne, csak a szülők elviszik a megyeközpont iskoláiba, azt gondolva, hogy csak így tudja a minőségi oktatást biztosítani a gyerekének. Rosszabbnak tartják annak a közösségnek az oktatási intézményét, ahol végül is szabad akaratukból laknak, inkább hajnalban ingázásra kényszerítik már a kisiskolást is. Bors községben adott az infrastruktúra, anyagi háttér, képzett pedagógusok, mégis, már az alapoktatás jövője is bizonytalan. Hogyan lehet népszerűsíteni egy vidéki iskolát, akkor, amikor a városi magyar oktatási intézmények is versengenek a diáklétszámért, mik az eredmények és a jövőbeli tervek egy változatos hátterű diáksággal dolgozó iskolában, - erről beszélgettünk NagyMáté Enikővel, a borsi Tamási Áron iskolacsoport igazgatónőjével. Ha visszaemlékszik „egykori iskolájára” (a községben működik egy ilyen nevű alapítvány is) - milyen pozitívum jutna eszébe, amit szívesen megvalósítana a borsi iskolában, és mi az, amit el szeretne kerülni? N.M.E.: Kolozsvárott végeztem a mostani Báthory István középiskolában, és még most is kellemes emlékeim vannak arról a mozgalmas diákéletről, aminek részese voltam. Szerveztek művelődési köröket, költői esteket, képzőművészeti kiállítást a diákok alkotásaiból, volt iskola-újságunk. Természetesen tanultunk, sokkal többet mint a mai diákok többsége. Sok tanárt kedveltünk, én például az osztályfőnököm hatására választottam a fizika szakot, de nagyon szerettem az irodalmat is, - sőt a filozófia is érdekelt. Az egykori iskola és volt tanáraim mindig példák maradnak számomra. A tanítás mellett mi is próbáljuk vonzóvá tenni a különböző korú diákok számára a diákéletet. Például van időszakosan megjelenő iskolaújságunk, vannak kreativitást fejlesztő foglalkozások, iskolanap, kirándulások, vetélkedők,

filmklub, és a diákok által szervezett rendezvények. Negatívumként csak az akkor divatos miniszoknya tiltását éltük meg, és az uniformis viselését. Hétvégeken, pedig közmunkára kellett mennünk. Több városi iskola visszatért az egyenruha viseléséhez, de Borson ezt egyelőre

nem tervezzük, mivel a több gyereket iskoláztató szülőknek komoly terhet jelentene az egyenruha megvásárlása. Viszont, szeretnénk egy nyakkendőt, amit ünnepi alkalmakkor viselhetnének diákjaink. Milyen iskolaként jellemezné a borsi iskolát: mint tudásnövelő intézményt, vagy egy olyat, ahol megtanítják a diákot, hogy kevesebbel hogyan kell boldogulni? N.M.E.: Mindkettő jellemző. Diákjaink közel 50 százaléka szociális problémákkal küszködő, vagy éppen csonka családból származik. Nem túlzok, mikor azt mondom, hogy az iskolának sok esetben a családot kell pótolnia. Ugyanakkor azok is megfelelő oktatásban részesülnek, akik valamiben tehetségesek. Évek óta követjük volt diákjaink további sorsát, előmenetelét, a nálunk sikeres diákok új iskoláikban is az élen járnak. Az utóbbi öt - tíz évben végzett nyolcadikosok között vannak, akik mérnöki szakon folytatják tanulmányaikat, mások tanítóképző főiskolát végeztek, van tehetséges operaénekes- énektanárunk, teológusunk, joghallgatónk, informatikusunk, fizikusunk, matematikusunk, testnevelő tanárunk, és a sor korántsem teljes. A borsi iskolában aki akart, az tudott, tud tanulni. Ugyanakkor figyelünk a segít-

ségre szorulókra, vagyunk.

befogadó

iskola

Ebből adódik a kérdés, hogy ön szerint Borson mennyire tudnak eredményesen együttműködni a szülőkkel: milyen mértékben hagyják rá a „nevelést” az iskolára, vagy ellenkezőleg: menynyire követelik meg a szigorúságot, a szabályokat? N.M.E.: A szülőkkel való közreműködés nélkül szélmalomharc lenne az iskolai nevelői munkánk. Néha a szülők nincsenek tisztában a törvény adta lehetőségekkel az oktatás terén, ezért is szükséges az állandó kapcsolattartás. Sajnos, vannak családok, akik teljes mértékben az iskolára bízzák, nem csak az oktatást, de a nevelést is, egyáltalán nem érdekli őket, hogy mi történik a gyerekeikkel az iskolában. Másrészt a szülőknek bízniuk kell a pedagógusokban, hiszen ők rendelkeznek a gyerek megfelelő oktatásáhozneveléséhez szükséges ismerettel. A szülők szigorúság iránti elvárása változó. Az iskolai szabályzatot a tantestület dolgozza ki, és az iskola vezetősége hagyja jóvá. Az iskolai szülőbizottságnak is lehetősége van véleményezni a dokumentumot. Végleges formájában diákratanárra egyaránt kötelezővé válik. Kiemelném a fontosságát a szülők számára havonta kötelező iskolai kapcsolattartásnak. Sok problémát könnyebben megoldanánk, ha a szülők igénybe vennék a pedagógusok fogadóóráit vagy legalább telefonon érdeklődnének az iskolában gyerekeik után. A Nagyvárad közeli községek, falvak iskoláknak számolni kell azzal, hogy a szülők elviszik a gyerekeiket az eredményesebbnek gondolt nagyvárosi iskolákba. Úgy látom, hogy Bors nem a sikeres tevékenységeinek reklámozásával hívja fel magára a figyelmet, inkább a sikertelen érettségi eredmények kaptak nagyobb médiafigyelmet. Milyen vonzó tevékenységeket tudna felsorolni, ami alternatívát tudna nyújtani a népszerű iskolákkal szemben?


5. oldal

A hónap témája:Tanítás és / vagy Nevelés?

N.M.E.: Sokat törtük a fejünket, hogy mivel lehetne vonzóbbá tenni az iskolát. A napközis rendszer bevezetése megfelelt a szülői igényeknek is, ugyanis sokan, a munkájuk miatt nem tudnak eleget foglalkozni a gyerekkel. Néhány extrakurrikuláris tevékenységet évek óta hirdetünk, mások új kezdeményezések. Legutóbb például nagy sikernek örvendett a Diáktanács közreműködésével megszervezett Malom- és Sakkverseny, amiben 40 diák vett részt. Intenzívebbé vált a sportélet is, az ifjúsági röplabdacsapatunk például most nemzetközi versenyre készül. Vannak diákok, akik fociznak, asztaliteniszeznek, vagy valamilyen küzdősportot folytatnak. A sportolási lehetőséget szükséges támogatni, mert a mai fiatalok nagyon sokat ülnek számítógép előtt, ami sok szempontból káros, - valóban csak ép testben ép a lélek. Emellett igyekszünk szórakoztató rendezvényekkel, iskolanapokkal is vonzóbbá tenni iskolánkat, hogy ne csupán a tanulás helye legyen, hanem ahol jól is érzik magukat. Az érettségi eredményeink szakiskolai vonatkozásban átlagosnak tekinthetők, a diákok ugyanolyan eredményeket értek el, mint amilyen felvételi eredményeik voltak, amikor kilencedik osztályba hozzánk kerültek. Sőt, ha a statisztikát tekintjük, meg is hatszoroztuk az eredményes diákok számát: annak idején egy diák jött sikeres képességvizsgával, viszont az érettségije hat diáknak sikerült matematikából. A csupasz számokkal el lehet játszani, a számok mögötti összefüggésekről, okokról viszont kevesen beszéltek. Az iskola népszerűsítésére gondolva, arra is kíváncsi lettem volna, hogy tanulás szempontjából milyen alternatívát tudna nyújtani a borsi iskola. Gondolok itt például a kiemelt nyelvoktatásra, vagy, figyelembe véve, hogy ön fizikatanárnő, a reál tantárgyak iránti figyelemfelkeltésre, akár játékos iskolai kísérletekkel. N.M.E.: A reál tantárgyak népszerűsítésére valóban nagy szükség van, ugyanis, egyre kevesebb a reál végzettségű ember. Azt tapasztaljuk, hogy a humán tantárgyak vonzóbbak, a gyerekek könnyebben érnek el sikert, talán több versenyt is szerveznek ezen a területen.

A szavalóversenyeknek, mesevetélkedőknek, anyanyelvi vetélkedőknek nagyobb is a sajtóvisszhangjuk. Sajnos, a tananyag zsúfoltsága miatt kevés idő marad gyakorlásra, a matematikában viszont sok-sok gyakorlás szükséges a sikerhez. Jó lenne a tanórák keretén belül játékos kísérleteket bevezetni, - amit, például a budapesti Csodák Palotájában irigykedve láthatunk. Célunk, hogy minél gyakorlat-orientáltabb legyen az oktatás kicsiknél és nagyoknál egyaránt. Az idegen nyelvórák számát pedig a törvény adta lehetőségek szerinti legmagasabban állapítottuk meg. A borsi iskolaközpont a szakoktatással is próbál olyan űrt betölteni, amire egyre nagyobb igény van nem csak országunkban, hanem Európa szerte. A mezőgazdasági, valamint az elektronikai profil úgy tűnik, reális igényekhez igazodik a romániai munkaerőpiacot figyelembe véve. Ön hogy érzi, élnek a diákok ezzel a lehetőséggel, hogy jó szakemberekké válhassanak, vagy azért jönnek Borsra, mert valahova be kell jutni? N.M.E.: A szakoktatás képe általában rossz, köszönhető ez többek között az állandóan változó oktatáspolitikának. Jelenleg a szakoktatás rosszabb állapotban van, mint a rendszerváltozás előtt. Másfelől az utóbbi húsz évben az elméleti középiskolák váltak “divatossá”, ennek egyik oka az egyete-

mek számának gyors növekedése volt. Régen az elméleti líceumok képzéseire is ugyanilyen nehezen álltak rá a családok, ma már pedig, mindenki egyetemet szeretne végezni. Sokan úgy vélik, hogy a boldoguláshoz feltétlenül egyetemi diploma kell. Ezért oda jutottunk, hogy sok területen szakemberhiány van,- hiányszakmák alakultak ki. Beismerem, valóban az elején nagyon

sok diák jött Borsra úgy, hogy „valahova be kell jutni”, és mi ezekkel a diákokkal kellett valamit kezdjünk. De ma már úgy látom, hogy diákjaink 70%-a a szüleivel egyetértésben, tudatosan választotta a szakoktatást. Lassan, de kezdenek helyre kerülni a dolgok. Bors községben elég magas volt egy ideig a csupán 8 osztályt végzettek aránya, ezen most az esti iskola próbál változtatni. De nagyon divatos ma a „Life Long Learning - Élethosszig való tanulás” programja. Felnőttképzésben nem gondolkoztak? N.M.E.: Úgy látom, nagyon sok ember felnőtt korban újraértékeli a tanulás fontosságát, de persze, a munkáltató is kéri már, hogy alkalmazottjának magasabb végzettsége legyen, mint 8 osztály. A helyi igényeket kielégítendő indítottunk esti líceumi osztályokat. Ebben a tanévben öt osztályunk működik esti tagozaton. Bihar megyében most nálunk van egyedül magyar nyelvű esti szakközépiskolai oktatás. Úgy gondolom, hogy ez is egy jelentős megvalósítása az iskolának. Jövőbeli terveink közt szerepel a magyar nyelvű felnőttképzés is (szakmai tanfolyamokra gondolok), ez egyelőre az infrastruktúra hiánya miatt nem lehetséges. Kapcsolatot létesítettünk a debreceni TISZK-el (Térségi Integrált Szakképző Központ), valamint a biharkeresztesi Bocskai István Szakközözépiskolával és Szakiskolával. A debreceni intézmény rendkívül korszerű felszerelését tizennégy HajdúBihar megyei iskola használja. Ezt a lehetőséget szeretnénk megadni az itteni diákoknak, és majd a felnőttképzésben résztvevőknek. A biharkeresztesi iskolával egy határon átnyúló projekt keretében fogunk az idén közös programokat szervezni a szakoktatás minőségének javítása céljából. Debrecenbe az elektronika szakos diákjainkat, Biharkeresztesre a mezőgazdasági oktatásban résztvevő diákjainkat visszük gyakorlatozni. „Egykori iskolájáról” kérdeztem az elején, - a jövő iskoláját milyennek látja? N.M.E.: Gyakorlatorientált, befogadó, nevelő, értékteremtő. Egy iskola, amely embert farag


Múltidéző

Milyen volt egykori iskolánk? Nem csak ma vannak iskolai gondok – ez a probléma végigvonult a világ összes iskoláinak történetében. Számtalanszor hallunk, olvasunk rosszul felszerelt, vagy rossz állapotban lévő iskolaépületekről, a javításához szükséges pénz kikerítésének nehézségéről. De örök vitatéma lehetne a tanár-szülő, és ma már a tanár - diák közötti konfliktus is. Bors község monográfiáiban búvárkodva gyűjtöttem össze néhány érdekességet a régmúlt idők iskoláiról, - megláthatjuk, mi volt irigylésre méltó és mi az, ami miatt elmondhatjuk, hogy most azért jobb körülmények között élnek diákjaink – és levonhatjuk a következtetést.  Az iskolát kezdetben a református egyház tartotta fenn, mivel már korán rájöttek, hogy nem mindegy milyen szellemiségben nevelik fel a következő nemzedéket. Az 1770-es debreceni tanítási módszertant alapul véve fontosnak tartották, hogy ne a diák „emlékezetét terheljék”, hanem inkább arra figyeljenek a pedagógusok, hogy értelmes emberré váljon. Ez ma is megfontolandó lenne, mert az iskolákat számtalan kritika éri, hogy túlterhelik felesleges dolgokkal a gyerekeket.

 Az iskolába járás eleinte 12 éves korig volt kötelező (hogy örülne most ennek sok diák!) – de 1870-től már felemelték a korhatárt 15 évre. Ezekben az időkben nem volt gond a gyereklétszámmal, ami a mai iskolák rémálma. Igaz, a tehetős község adott arra, hogy taníttassa a gyerekeket: már az 1700-as évek végén, Borson szinte annyi gyerek járt iskolába, mint az ötször népesebb lakosú Nagyváradon. A lakosság egynegyede 10-12 éven aluli gyerek volt (most 10-15%) – tehát

 A tanítási módszertan nem csak azt írta elő, hogy jókedvvel és ne gorombasággal oktassák a gyerekeket, - de tilos volt a kisdiák brutális elverése is, a rúgás, hajtépés, a körmös. Egyedül „a farára”csaphattak rá egy kissé a tanítók, indokolt esetben. Hogy ezt mennyire tartották be, az kérdéses. Tény az, hogy az 1800-as évek közepén Szentjánoson egy kényes eset miatt a figyelem központjába került a testi fenyítés kérdése. Ugyanis a tanító, miközben egy gyereket vesszővel megvert, a vessző visszacsapódva súlyosan megsértette egy közelben álló gyerek szemét. A problémát megoldották, a tanító jelentős összeget fizetett végül a szülőknek „fájdalomdíjként”, - de az egyházi elöljárók megszavazták, hogy a gyerek fenyítése ezután csak egy tanú (lelkipásztor, gondnok) jelenlétében történhet.

inkább a zsúfoltság volt jellemző az osztálytermekre, mint a gyerekhiány.  A nagyobb falvakban a lányokat és a fiúkat külön oktatták, ez az 1900-as évek elején szűnt meg. Kivételt képezett a két Szántó, ahol sokkal kevesebb volt a gyereklétszám, így fiúk, lányok együtt tanulhattak. Megjegyzendő, hogy a lányokat jobban kímélték, testgyakorlás helyett inkább a kézimunka órákat ajánlották számukra, - emellett még „Női tan” is szerepelt az órarendjükben.  Eleinte csak férfi tanítók voltak, a tanítónők nevét csak 100 éve jegyzik fel Bors községben a krónikák. Szentjánosra hiába jelentkezik kiváló képesítésű tanítónő, a presbitérium, azzal az indokkal, hogy temetéseken nem tudna énekelni, elutasítja (ugyanis a korabeli pedagógusok kántortanítók voltak, istentiszteleten is szolgáltak).

6. oldal

Szántóra nagyobb eséllyel pályázhattak a nők, ugyanis a kisebb, szegényebb falu által biztosított kevés fizetés miatt oktató nélkül maradtak a gyerekek: így kénytelenek voltak nőt alkalmazni 1914-ben. Azóta, persze elnőiesedett a szakma.  A tanító fizetését részben az egyház, részben a szülők állták, ami pénzből, búzából, földhasználatból állt, valamint Borson kötelesek voltak gyerekenként egy csirkét vinni a szülők és sorban ebédet biztosítani a tanítónak. A múlt századra az állam is támogatta a pedagógusok fizetését, - ezt látva meg is tagadták az emberek a tanító fizetésének kiegészítését természetbeli adományaikkal. A falusi embereknél a mezőgazdaság is beleszólt az oktatásba: délben ugyanis meg kellett szakítani az órákat, hogy a gyerekek ennivalót vihessenek a mezőre szüleiknek.  Ha a gyereklétszámmal nem is volt gond, de az iskolaépület állapotával annál inkább. Ma fordított a helyzet! Egy 1863-as esperesi vizitáció a szentjánosi iskolát rosszul felszerelt, szűk, nedves, sötét „istálló”-ként jellemezte, amely csak megbetegíti a gyerekeket. Nem is volt csoda, ha a körülményeket nem találták megfelelőnek, ugyanis az alacsony, nem túl tágas tanterembe közel száz gyerek zsúfolódott be.  Habár gyakori volt a tanítók minősítése, (közel húsz tantárgyból kellett vizsgázzanak, hogy taníthassanak), mégis akadtak gondok az oktató személyével. Ez főleg a község kisebb falvaiban volt jellemző, a két Szántón, ugyanis a kis létszámú falu nem tudva nagy fizetést biztosítani a tanítóknak, a jobb pedagógusok el is kerülték. Nagyszántón, például, az 1800-as évek közepéig gyakran cserélődtek a tanítók, és nem egyszer botrányosan távoztak. Milyen vádak hangzottak el ellenük? Egyikük a hidegbe tartotta a gyerekeket, miközben az iskola fájával fűtötte lakását, a másik lovait, malacait vitte be az osztályterembe, a harmadik ittasan kegyetlenkedett diákjaival, a negyedik többször okozott részegen botrányt temetéseken, istentiszteleteken. A gyenge tanítók sokasága gyakori témája volt a presbiteri gyűléseknek.  A II. világháború után államosították az iskolákat Bors községben is, így az egyház levehette gondját róluk. Az utóbbi években újból nagyobb beleszólása lett községünknek, és ezen keresztül a szülőknek, lakosoknak az iskola életébe. Kérdés az, hogy értékeljük-e, akarunk-e vele mit kezdeni?


7. oldal Fűtési támogatást igénylők részére folytatás az 1. oldalról

A 70/2011-es Sürgősségi Kormányrendelet értelmében, azok a családok és egyedülálló személyek, akiknek a tulajdonában csak egy is van az alábbi javak közül, az nem részesülhet fűtési támogatásban: FÖLDTERÜLETEK 1. Háztáji belterület: ház, udvar, kert 2000 m2 ( 20 ár )felett 2. Szántóföld - szántóföld és kaszáló: 1-3 személyből álló családok: 2,0 ha több mint 3 személyből álló családok: 3,0 ha - erdő 1-3 személyből álló családok: 2,0 ha több mint 3 személyből álló családok: 3,0 ha - szőlősök, gyümölcsösök, zöldséges kertek és virágoskertek 1-3 személyből álló családok: 1,0 ha több mint 3 személyből álló családok: 1,5 ha 3. Hegyvidék - erdő 1-3 személyből álló családok: 2,0 ha több mint 3 személyből álló családok: 3,0 ha - szőlősök, gyümölcsösök 1-3 személyből álló családok: 1,5 ha több mint 3 személyből álló családok: 2,0 ha - legelők és kaszálók 1-3 személyből álló családok: 4,0 ha több mint 3 személyből álló családok: 5,00 ha A FŰTÉSI TÁMOGATÁSHOZ SZÜKSÉGES IRATOK: 1. Személyi igazolvány másolata a 14. életévüket betöltött családtagoknak; 2. Keresztlevél másolata a 14 év alatti gyerekeknek; 3. Házassági levél másolata; 4. Halotti bizonyitvány másolata, válási irat másolata, esetenként; 5. Munkahelyi igazolás az előző hónapi nettó jövedelemről ( az étkezési jegyeket is beleértve); 6. Igazolás a tulajdonban levő földterületekről (Registru Agricol); 7. Nyugdíjszelvény (előző hónapi); 8. Fogyatékossági segélyt igazoló szelvény (előző hónapi); 9. Munkanélküli segélyt igazoló szelvény (előző hónapi); 10. Gyerekpénz szelvény, gyermeknevelési támogatást igazoló szelvény (előző hónapi); 11. Iskolai igazolás (legyen feltüntetve kap-e ösztöndijat); 12. Magánvállalkozás esetében a pénzügyről igazolás; 13. Saját felelősségre adott nyilatkozat jövedelemmel nem rendelkező minden 18. életévet betöltött családtagnak; 14. Azok a családtagok akik nem rendelkeznek semmilyen jövedelemmel a saját felelősségre adott nyilatkozat mellé kell csatolni egy pénzügyi igazolást (Adeverinţă de venit emisă de Direcţia Generală a Finanţelor Publice); 15. A gépjárművek forgalomba íratásáról szóló igazolás (talon de înmatriculare); 16. Gázfűtés esetén az előző hónapi gázszámla; 17. A ház tulajdonjogát vagy bérlési jogát igazoló iratok a következők:adásvételi szerződés; bérleti szerződés; donációs szerződés; haszonkölcsönszerződés (contract de comodat); örökösödési szerződés; telekkönyvi kivonat (cartea funciară).

Sportélet Borson

avagy egy kis kampány a mozgásért.

Fiatalok önfeledten rúgják a labdát, a röplabdás lányok nemzetközi versenyre készülődnek, gyerekek a keleti sportokban próbálgatják erejüket, - miközben rádöbbennek, hogy mennyire függhetnek a csapattárstól, vagy mennyi önfegyelem és kitartás szükséges a siker eléréséhez. Miközben az európai fiatalok közel egynegyede elhízott, és a számítógép egyre inkább elvonja a fiatalokat a mozgástól, szükség lenne a sport erőteljesebb népszerűsítésére. Hogy mik a szükségletek, a lehetőségek, és mennyien élnek vele, - erről kérdeztem Rácz - Gál Szabolcs sporttanárt, a borsi sportélet egyik irányítóját. Véleménye szerint valóban pozitív irányban mozdult el a sport iránti érdeklődés, hiszen a felnőtt és gyerek futball csapat mellett, egyre sikeresebbek a röplabdás diáklányok is. De a sportolni vágyók kipróbálhatják ügyességüket most már asztaliteniszben, és keleti sportokban is, mint például a tékvandó és a dzsúdó, az utóbbit egy kisszántói edző jóvoltából. Az alakjukat formálni vágyók ellátogathatnak a fitneszterembe, de erre inkább télen van igény, és többnyire idő is. A sportszakosztályok beindításakor mindig nagyobb az érdeklődés, 30-40-es létszámmal is kezdtek, de egy idő után a sportolni vágyók száma csökkenni kezd, látva, hogy a komolyan vett sport valóban kitartó munkát, rendszerességet igényel. A gyors sikerek, és a kényelem világában, pedig nincsenek ehhez hozzászokva fiataljaink. Ennek ellenére, úgy tűnik, nincs még szükség Nagyváradról „importálni” játékosokat a csapatsportokhoz, a fiatalok 10-15%, akik nem a község területén laknak, de itt sportolnak, többnyire a családjuk által kötődnek Borshoz. Ugyanakkor, tekintetbe véve, hogy nem túl népes községről van szó, egyelőre nem gondolkoznak új sport szakosztályok indításában, de ha jelentkezik egy edző, hogy szeretne itt valamit beindítani, (mint például

a keleti sportok esetében történt) elgondolkoznak az ajánlaton. A 60-as évektől kezdődően a községben több olyan tehetséges gyerek volt, aki később Nagyváradon lett sikeres (például a Bihar FC-nél). Úgy tűnik a mostani borsi sportolók közül is kikerül néhány reménybeli tehetség, hiszen már vannak, akik a Bihar FC gyerekcsapatában edzenek, sportiskolába járnak, vagy éppen nemzetközi bajnokságokon bizonyítanak, mint a röplabdás lányok. A 25-30 év feletti korosztályt sajnos még nehezebb megmozgatni, a fittnesz-teremnek sem optimális a kihasználtsága. Arra a kérdésemre, hogy gondolkoztak-e a nyugaton nagyon népszerű idősek számára beindított egészségügyi sporton (például hátgerinctorna) – Rácz Gál Szabolcs mosolyogva mondta el: sajnos szakemberük sincs, de az idősebbnek elég sportnak tartják a kerti munkát. És hogyan lehet népszerűsíteni a mozgást? Nagy népszerűségnek örvendenek a többgenerációs meccsek, ahol a fiatalok hozzák friss erejüket, az idősek tapasztalatukat. De kitűnő csapatépítési lehetőség a falvak közötti, vagy éppen a határon átnyúló mérkőzések is. Kérdésemre, hogy tekintve a biciklizés népszerűségét, vagy a község négy faluja közötti nem túl nagy távolságot, nem-e lehetne egy falvak közti bicikliversenyt szervezni, vagy legalább egy „negyed”- maratoni futóversenyt, az volt a kissé szkeptikus válasz, hogy legyen rá elég jelentkező. Nagyobb tömeget megmozgató sporttal próbálkoztak már pár éve a falunapon, mikor tömeges aerobic-edzés volt, de tapasztalata szerint az emberek óvatosabbak az új mozgásformák kipróbálásában. Pedig a község polgármesteri hivatala támogatja a sportot, az edzések esetében minimális a terembér, vagy ingyenes, - az emberek kitartását kellene stimulálni. És végül, íme, néhány kulcsszó, amelyet a megkérdezett sportszakember felírna egy sportot népszerűsítő plakátra: egészségmegőrző, elhízást gátló, önfegyelemre nevelő, a csapatban való együttműködést serkentő, mozgásszükséget kielégítő, felelősségvállalásunkat, és küzdőszellemünket fejlesztő, és alternatíva a káros számítógépezéssel szemben. Lehet belőlük válogatni, hogy melyikre lenne szükségünk – jó kedvet kívánva a sportoláshoz! Sz.G.K.


8. oldal

KULINÁRIS VILÁG Főzni mindenki tud, állítják sokan. Csak nem mindegy mit és hogyan. Minden kornak és vidéknek megvan a sajátos ízlés-

világa, receptes könyve. Kutatások bizonyítják, hogy a legjobban azokat az ízeket, ételeket szeretjük, amelyek gyerekkorunk kedvencei voltak. Gyakran elhangzik az Borsi kapros lepény: 1 kg lisztet, 1 kis csomag élesztőt langyos, sós vízzel összedolgozunk, úgy, hogy lágyabb tésztát kapjunk. Mikor megkelt, kinyújtjuk, megkenjük disznózsírral, leszórjuk zöld kaporral, esetleg vékonyan sós túrót is tehetünk hozzá. Összehajtogatjuk, mint a hájas tésztát és újból elvégezzük ugyanezt a műveletet. Egy nagy, kikent tepsiben megsütjük. (A receptet a borsi Énekkar névnapköszöntővel egybekötött találkozóján kaptam, az ünnepelttől, Szabó Irénkétől. Kóstolót is tartottunk, nagyon omlós és ízletes volt). Toros káposzta: A borsi módon savanyított káposztát a következő fűszerekkel tesszük el: só, bors, szárított kapor, kapormag, csípőspaprika, babérlevél, torma, mustármag, csombor. A disznóhúst külön elkészítjük pörköltnek, hagymával, fűszerpaprikával, piros arannyal, zöldpaprikával, sóval, borssal, delikáttal. Ha elkészült összekeverjük a párolt borsi savanyú káposztával, és kész is van az ízletes toroskáposzta, amelyet az idei Káposztafesztiválra látogatók meg is kóstolhattak a Református Presbitérium kondérjából. A lap ajánlata: Borscs, az ukránok nemzeti levese: ½ kg csontos marhahúst főzzünk meg, adjunk hozzá ¼ fej csíkokra vágott káposztát, 4-5 felkockázott burgonyát, majd vajban előzőleg megpárolt zöldségeket (répa, petrezselyem, hagyma, fokhagyma). Ezzel párhuzamosan készítsük el a céklás alapot: 25 gr. felkockázott szalonnát pirítsunk meg, tegyünk rá egy felvágott céklát (üvegbe eltett cékla is jó, akkor nem kell ecettel savanyítani a levest), egy pohár paradicsompürét, 2-3 kanálnyi cukrot. Ha jól összefőtt, öntsük a levesbe. Babérlevéllel, petrezselyemzölddel, sóval, borssal ízesítjük, tejföllel behabarjuk.

„Én így tanultam még édesanyámtól” – mondat, és amióta divat lett a főzés, nem restelljük kipróbálni mások ötleteit sem. A Kulináris Világ rovatában most megoszthatjuk egymással családi receptjeinket és másoktól kapott ötleteinket, reménységünk szerint minden lapszámnak lesz szakácsa, aki vállalja, hogy megosztja velünk egy-egy szívéhez nőtt, és jól bevált receptjét. Mert nem csak a konyhában tapasztalatlan fiatalok, hanem idősebbek is tanulhatnak belőle. Ennek a lapszámnak a receptjeit a borsi református gyülekezet tagjaitól kaptuk

Pék Sándor, tanitó: Az informatika valóban megállíthatatlanul fejlődik és egyre inkább rányomja bélyegét életünkre. Sok mindenben megkönnyíti, de nem helyettesíthet mindent. Valahogy így érzem a kézírással kapcsolatban is. A mai kor gyermeke egyre többet számítógépezik, chatel, szörfözik vagy levelezik a neten, de kézírás híjján azok a gondolkodási műveletek, amelyek elősegítik a gyermek szémélyiségének fejlődését, nem alakulnak ki . Amikor az írott betűket tanítjuk, elvonatkoztatunk, analizállunk, szintetizálunk és általánosítunk, fejlesztjük motorikus és koordinációs készségeinket. A kézírás minden ember meghatározó személyiségjegye, ezért is kérnek általában a munkahelyeken is kézzel írott önéletrajzot. Amerikában a kézírás megszüntetésére vonatkozó lépéseket inkább elhamarkodottnak mint megalapozottnak tartom. Bodó Éva, iskolapszihológus: Ismét Amerika, ismét egy trendi újítás... Figyelembe veszik a modern kor kihívásait, ami egy értékelendő dolog, de vajon a gyermekek lelki fejlődését figyelembe veszik-e? Az írás elsajátításához és gyakorlásához egy sor olyan képesség szükséges, melynek fejlesztése a mai modern életben is nélkülözhetetlen. Ilyen például a térbeli és időbeli tájékozódás, a percepció, a beszédhallás, az analízis és szintézis, a szem-kéz koordináció. Ugyanakkor az írás lehet gondolatközlés, kitárulkozás, továbbgondolása átélt vagy elképzelt érzelmeknek, eseményeknek, önreflexió. El tudják képzelni, hogy a jövő gyermekei nem írnak emlékes könyvbe, nem írnak le és írnak át százszor verseket, a tinédzserek nem írnak naplót, szerelmes levelet, nem

A hónap híre! „Megszűnik a kézírás oktatása Amerikában. Véget ért a civilizáció, legalábbis ahogy mi eddig ismertük. – állapította meg az amerikai Wall Street Journal napilap annak kapcsán, hogy az Egyesült Államokban – egy 2010 nyarán meghozott oktatásügyi ajánlás alapján – megszüntetik a kézírás oktatását. A gyerekek ráadásul mostantól egyetlen vizsgájukat sem tehetik le kézírással, sőt házi feladataikat is csak számítógépen készíthetik el. Jelenleg az Egyesült Államok 42 szövetségi államában egyáltalán nem oktatják a kisiskolásokat a folyóírás elsajátítására, helyette a számítógép, a laptop és a hordozható táblagépek billentyűzetén, érintőképernyőjén történő pötyögést kell elsajátítaniuk a nebulóknak. Szerintük a mai gyerekeket semmi szükség megtanítani a kézírásra, a modern kor kihívásait kell figyelembe venni, az pedig az informatikai térhódítást helyezi középpontba. Sok pszichológus, tanár azonban kifejezetten ellenzi az új tervet, amely szerintük rombolja a fiatalok személyiségfejlődését, amelyhez nagymértékben hozzájárul az egyedi kézírás kifejlesztése is.”

küldözgetnek órán kis papírfecniket titkos üzenetekkel? Én nem tudom ezt elképzelni. Írásunkban tükröződik egyéniségünk, ugyanolyan egyedi és utánozhatatlan, mint mi magunk. Kézzel írott szövegeink nem hasonlíthatók blogokhoz. Közösségi oldalakon mindennapos bejegyzéseink pedig sokkal felületesebbek és kevésbé intimek, mint egy napló vagy egy levél. Bár nem értek egyet az amerikai oktatásügyiek döntésével, azt hozzáfűzném, hogy magát az írás-olvasás tanítását meg kell változtatnunk. Legalábbis módszereinken változtatni kell és sokkal jobban oda kell figyelni az egyéni különbségekre. Erre hívja fel figyelmünket a diszlexiával és diszgráfiával (olvasás és írás zavara) küzdő gyermekek egyre növekvő száma. Bors községben tanuló diákok véleménye: „Én szeretek írni, mert olyan szépen lehet rajzolni a betűket, és csak az én betűim olyanok.” (5. osztályos lány). „ Jobb a számítógép, mert könnyebb azon írni, de azért kellene ismerni az írott betűket is.” (középiskolás fiú). „Aláírni csak kell tudni…” (17 éves fiú). „Juhééé… Egy órával kevesebb!” (középiskolás fiú)

Bors Községi Figyelő  

Bors Községi Figyelő 2012

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you