Borsi Községi Figyelő 40. szám by Major Zsigmond

Bors község időszakosan megjelenő lapja - 40. szám

2019. április, május, június, július híreivel

VI. HAGYOMÁNYŐRZŐ ALKOTÓTÁBOR NAGYSZÁNTÓN Népi mesterségeket átörökítő, ugyanakkor játszva tanuló és alkotó egy hetes tábor helyszíne volt az elmúlt héten Nagyszántó. Nemcsak a gyerkek, de az oktatók és szervezők is jó kedvvel vettek részt az eseményen.

Bátori Judit, a Bors községi könyvtár vezetője az, aki hosszú évek óta fáradhatatlanul szervezi az Alkotótábort. Bár Hagyonyányőrző Alkotótábor néven, csak hat éve szerepel, igazából közel 15 éve már, hogy ez a rendezvény létre jött. A tábornak a nagyszántói művelődésiház ad otthont, ahol a gyerekek választhatnak a többféle foglalkozás közül. Idén 11 műhely müködött: csuhé-gyékény-szalma, komádi hímzés, varrás, mézeskalács készités, szövés-fonás, textil festés, bútor festés, üveg festés, szűrrátétes, fafaragás és a konyha. A gyerekeket minden reggel busz hozta a helyszínre, ahol aztán mindenki ott foglalt helyet, ahol éppen akart. Hogy a gyerkeknek volt-e kedvence, azt nem tudom, de ottjártamkor mindegyik asztalnál sokan ültek, volt aki nagyon koncentrálva dolgozott, és olyan is akadt, aki játszi könnyedséggel végezte feladatát. A konyhában viszont minden nap más és más finomság készült. Hétfőn fánkot sütöttek, kedden csőröge készült, szerdán fonott kalács volt. Csütörtökön pedig befűtötték a kultúrház udvarán lévő kemencét és kenyér lángost sütöttek, pénteken, a záró napon pedig ízletes pogácsa készült. Kicsik és nagyok, fiatalok és öregek együtt gyúrtak és dagasztottak, nyújtották a lángost, fonták a kalácsot és természetesen a nap végén közösen fogyasztották el a sok finomságot.

A pénteki táborzárón, Bátori Judit hálásan mondott köszönetet a népi iparművészeknek, akik nagy türelemmel és odaadással igyekeztek átadni tudásukat a fiataloknak. De köszönetét fejezte ki azok fele is, akik minden nap lankadatlanul igyekeztek és segítettek, hogy mindenki jól érezze magát: a borsi Polgármesteri Hivatalnak, a Silver Pro Bors Alapítványnak, a résztvevő pedagógusoknak, szülőknek, valamint a konyhai segítőknek. Elmondta, hogy bizony egy tábor megszervezése nem kis feladat, sok dolgos kéz munkálkodik ilyenkor a háttérben. De örömmel és meghatódva mesélte el, hogy idén olyan fiatalok is oktatóként voltak jelen, akik az első táborban még gyerekként vettek részt. Most is megtekinthető volt a gyerekek alkotása, hiszen ilyenkor kiállítást szerveznek az elkészült munkákból. A népi iparművészek: Fándly Enikő Anna, Szabó Enikő Anna, Szabó Zoltán, Sárközi Béláné Margit, Szegény Erzsébet, Szénási Zsuzsa, Szőlősiné Tóth Vilma, Tódor Judit, valamint minden gyerek, sőt a segítők is egy emléklapot kaptak, megköszönve a részvételt, az oktatást és a munkát. Az idei alkotótáborban 126 gyerek vett részt, akik minden nap lelkesen és kitartóan igyekeztek elsajátítani a népi mesterségek csínyját-bínját. Végezetül pedig elkészült az ilyenkor szokásos nagy csoportkép és a táborozók pedig ölelkezve és könnyekkel a szemükben búcsúztak egymástól.

Borsi Községi Figyelő - 40. szám

SAKK VERSENY A NAGYSZÁNTÓI GYEREKNAPON Június 1-én, hagyományteremtő szándékkal, Gyereknapi ünnepséget szerveztek Nagyszántón. A sok szórakoztató program között helyett kapott a sakk verseny is, aminek kicsik és nagyok egyaránt örültek. A nagyszántói Jósa kúria udvarán megrendezett gyereknapi program sok-sok szórakozási lehetőséget kínált az ide látogató gyerekeknek. Sokan hintáztak és csúzdáztak, de kigyózó gyereksor várt az ingyenesen üzemelő gumivár és trambulin előtt is. A Bumper Ball labdák is nagy népszerűségnek örvendtek és szinte minden gyerek részt vett a kézműves foglalkozáson is. Itt kopogtatókat készíthettek a résztvevők, Bátori Judit irányítása mellett. Az egész napos rendezvényen helyett kapot Tibi bohóc előadása is, amit kicsik, nagyok egyaránt nagyon élveztek. Az interaktív előadáson Tibi bohóc és társa Mesi játszva és kacagva vonták be előadásukba a közönséget. De a móka és szórakozás mellett, a Jósa kúria egyik termében komoly, több fordulós sakk mérkőzés folyt. Pék Sándor tanító bácsi szervezésével és Szel Alexandru sakk tanár úr irányításával egész délelőtt zajlottak a mérkőzések. A borsi iskola tanitó bácsija, Pék Sándor, órák után foglalkozik a gyerekekkel és tanítja őket a sakk szabályaira. Most pedig egy kiváló alkalom kerekedett, hogy tanítványai kipróbálják magukat. Támogatóként mellé állt Bocsárdi Ernő, nagyszántói RMDSZ-es tanácsos a rendezvény főszervezője és megálmodója valamint Szel Alexandru sakk tanár úr is. A tanár úr volt az, aki biztosította a felszereléseket is, vagyis a sakk táblákat, bábukat és a sakkórákat is, sőt vállalta, hogy irányítja is a játszmákat.

A több fordulós és több órán át tartó versengés után, mindenkit oklevéllel jutalmaztak, majd pedig több kategóriában díjazták a gyerekeket. A 6-8 évesek kategóriájában a fiúk között első helyezett lett Horváth Ákos, második Rácz-Gál Káleb, míg a harmadik helyen ketten is végeztek Şeitan Pataki Dávid valamint Vigh Zoltán. Ugyanebben a kategóriában a lányok között első lett Zabán Klára, második Papp Vivien, harmadik pedig Isza Emília. A 9-11 évesek kategóriájában a fiúk közül első lett Bajgyik-Baranyi Botond, második Bot Dominik, harmadik pedig Rácz Patrik. A lányok versenyében első lett Szabó Petra, második pedig Dienes Renáta. A legöbb pontot összegyűjtött játékosok, vagyis a kupa győztesek, a fiúk között Pontos Bence lett, míg a lányoknál Szabó Fanni. A rendezvényen nem csak helybeli gyerekek, hanem Bors község mind a négy falujából nagyon sok gyerek részt vett, benépesítve a kúria udvarát és hangos gyerek zsivallyal töltve azt meg. Meglepetésként a szervezők fánkkal és csokis kiflivel kínálták a gyerekeket. Bátori Géza, Bors község polgármestere köszönetet mondott a szervezésért, Bocsárdi Ernő nagyszántói tanácsosnak és örömét fejezte ki, hogy ismét egy olyan rendezvény kelt életre, ami összefogja és erősíti a közösséget. De el kell mondjam azt is, hogy a szervezésben több lelkes önkéntes is részt vett, akik időt és energiát nem sajnálva segítkeztek a rendezvény lebonyolításában, amiért hálás köszönet illeti őket. A rendezvény főtámogatói pedig a Borsi Polgármesteri Hivatal és a Bors körzeti RMDSZ volt.

A CSODÁK ISTENE „Azt mondjuk: a csodák világa lejárt. Azt mondjuk: nincsen Isten, és puszta véletlenség szülte és kormányozza a világot. Bizony mondom: soha nem látódott még annyi csoda a világon, mint attól az időtől kezdve, amikor az emberi szem a természetre fordul.” (Gárdonyi Géza)

Immár tizedik éve, hogy megszervezésre került az országos Karácsonyi Fogalmazásverseny, melynek a témája olyan, amelyről sokat szeretünk hallani vagy netalán át is élni. Elgondolkodtunk-e már azon, miért olvassuk vagy hallgatjuk szívesen a történeteket, legfőképpen a meséket? Mert mindegyik valamilyen nagyszabású dolgot, valamilyen izgalmat, csodás eseményt rejt magában. Igen, mi emberek, kicsik és nagyok minden történet mögött valamilyen szenzációs sztorit várunk. Azonban tudnunk kell, hogy a legnagyobb sztori, a legcsodásabb esemény, a legizgalmasabb tör-

ténet, a csodák csodája Betlehemben kezdődött ezelőtt kétezer évvel egy istállóban. Igen, Isten Fiának születése, később pedig halála és feltámadása a legnagyobb csoda, ami az emberiséggel megtörténhetett. Amit Ő ígért a világnak, az karácsonykor beteljesedett. Ha hiszel Benne, neked is ezt mondja: „Csodákat láttatok veled.” (Mikeás 7: 15). Ilyen csodának lehetett tanúja a Lónyay Tivadar Általános Iskola két 5. osztályos diákja. Lányaink örömmel fogtak neki a fogalmazásnak, eleget téve a korcsoportonkénti követelményeknek. Az országos fogalmazásversenyre összesen

127 fogalmazás érkezett. Mindannyian izgatottan vártuk az erdményhirdetést. Az ünnepélyes díjkiosztón a zsűri a legsikeresebb fogalmazásokból részleteket idézett. S csodák csodája mindkét lány fogalmazásából egymást követve olvastak fel. Nem csoda-e? Megannyi beérkezett fogalmazásból épp az ő munkjukat idézték? Itt ezen az ünnepélyen mi is tanúi lehettünk a csodának. Kiss Kamilla első helyezést, míg Pék Hanna dicséretben részesült, ezáltal résztvehetnek egy nyári táborozáson is. Gratulálunk nekik! Borsi Gyöngyi, vallás-tanárnő

Kiadja a Borsi Polgármesteri Hivatal - Szerkesztőség: Bors Nr. 200. email: borsifigyelo@gmail.com #Felelős kiadó: Bátori Géza, #Főszerkesztő: Csiger Krisztina, #Tördelés, design: Major Zsigmond #Cikkek: Csiger Krisztina. A régebbi lapszámok online is megtekinthetőek honlapunkon: www.primariabors.ro vagy https://issuu.com/primariabors

2019. április, május, június, július

BIHARSZENTJÁNOSI MAJÁLIS Gulyásfőzőversennyel egybeköktött majálist szerveztek Biharszentjánoson, immár sokadik alkalommal. Nem csak ínycsiklandó illatokkal, hanem sok színes programmal és magyarországi sztárfellépővel is várták a kilátogatókat.

A biharszentjánosi Majálist a helyi sportpályán rendezik meg évek óta, ahol a versenyző csapatok számára sátrakat állítanak fel. Idén 7 csapat jelentkezett a versenyre és küzdött meg a Gulyások királya címért. A rendezvény 13 órakor vette kezdetét a tűzgyújtással, amit a csapatok már nagyon vártak. Mindenki elfoglalta helyét, előkészítette a hozzávalókat és együtt örültek a ragyogó napsütésnek. A rendezvény többi programja kicsit később 15 órakor vette kezdetét a Sunshine Dance sportgimnasztika előadásával. Elsőként egy csoportos, majd pedig egyéni produkciókat láthatott a közönség. A csoport vezetője, edzője és egyben koreográfusa, Szűcs Tímea elmondta, hogy községi szinten közel 30 gyerek vesz részt a heti kétszeri edzésen. Mini és fiatal csoport is működik és a gyerekek nagyon lelkesek és kitartóak. Munkájuknak pedig megvan a jutalma, hiszen az elmúlt időszakban is több megméretetésen vettek részt, számos díjjal térve haza. De köszönetét fejezte ki a gyerekek szüleinek is, akik mindig támogatják és bátorítják ezeket az ügyes tornászokat. A következő műsorszám a Szentjánosbogár Néptánccsoport előadása volt, amit mindig nagy szeretettel fogad és vár a közönség. A helyi iskolások alkotta csoportot Gagyi Annamária tanító nő vezeti és ők azok, akik évek óta aktív szereplői a rendezvénynek. Következő fellépő a Margaréta Majorett csoport volt. Ezek az ügyes lányok az eddigi összes Majálison felléptek már, de számos nemzetközi versenyen is bizonyítták tehetségüket. Koreográfusuk, Marin Lucia, vezetőjük, Kupás Tibor méltán büszkék csapatukra, de a helyi közönség is elismeri a lányok sikerét. Mindezek után bemutatkoztak a település ifjú tehetséges zenészei is, névszerint pedig, Pék Hanna, aki gitározott, valamint Cser Ábel, Görög Gergő, Lőrincz Dániel és Pék Bence, akik zongorán játszottak. Ezután a Rius zenekar saját dalait adta elő és ismert slágereket is feldolgoztak. Amíg a közönség szórakozott, a hátérben szakavatott zsűrizést folyt aminek, eredmény hirdetése következett.

A rendezvényt több előjáró is megtisztelte, akik szertettel köszöntötték a fesztiválozókat. Elsőként Bors község RMDSZ-es polgármestere, Bátori Géza köszöntötte a majálisozókat. Rövid beszédében az ilyen és ehhez hasonló rendezvények fontosságát emelte ki. Majd átadta a szót Derzsi Ákos RMDSZ-es szenátornak, aki az Európai Parlamenti választások fontosságáról beszélt. Kiemelte, hogy mennyire fontos a közös magyar képviselet, és helyi értékeink megörzése az Európai Unióban. Végezetül pedig Csiger László Róbert, Bors község RMDSZes alpolgármestere üdvözölt mindenkit. Megköszönte a csapatok részvételét, a zsűrisét és minden nemű segítséget, majd kihirdette az eredményt. A legkülönlegesebb ízvilágú gulyás címét Miuţi Nelu és csapata nyerte el, a leggusztusosabb gulyást Kakócz Laló és csapata főzte, a legválasztékosabb gulyást Szabó Lajos és csapata készítette, a legínycsiklandóbb gulyás díját Török Ferenc és csapata vihette haza. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára, a legegészségesebb címmel, a szentjánosi Református Nőszövetség csapata állhatott fel. A képzeletbeli ezüst érmet, a legpikánsabb megnevezéssel Kulcsár Noémi és csapata zsebelte be, míg a Gulyások királya címet Bocsárdi Ernő, nagyszántói tanácsos és csapata nyerte el. A szervezők mindenkinek gratuláltak, jelképes ajándékot és diplomát adtak. Majd folytatódott a rendezvény, a Happy End zenekar koncertjével. Természetesen ezután mindenki megkóstolhatta az elkészült gulyásokat, vagy a lacikonyhák kínálatát. A nagy forgatag persze egyéb szórakozási lehetőséget is kínált. A gyerekeknek gumivár, vidámpark és Bumper Ball labdák nyújtottak szórakozási lehetőséget, de kézműves vásár is helyet kapott a rendezvényen. Este 8 órakor pedig elkezdődött a várva várt magyarországi sztárfellépő koncertje. A Jó Laci Betyárt már mindenki várta, és nagy örömmel fogadta. A siker és a jó hangulat nem maradt el, mert ez a somogyi betyár bizony mindenkinek eldalolta a nótáját, igazi buli hangulatot teremtett.

Borsi Községi Figyelő - 40. szám

HATODIK KISSZÁNTÓI GOMBAFESZTIVÁL Hatodik alkalommal rendeztek Gombafesztivált Kisszántón. Kellemes környezet, finom ételek és vidám hangulat várta a fesztiválozókat.

A kisszántói kultúrotthon udvarán rendezett eseményt, a Gombafesztivált, minden évben sokan várják. Ezen a rendezett udvaron, minden helyet kap, ami egy sikeres fesztiválhoz szükséges. A kisgyerekek számára játszótér és gumivár üzemelt, de a nagy tölgyfa árnyékában a felnőttek is kellemesen kikapcsolodhattak. De helyett kaptak a községbeli kézművesek is, valamint a főzőcsapatok is elfoglalták a számukra kijelölt helyet. Idén négy csapat jelentkezett, akik vállalták, hogy valamilyen gombás ételt készítenek. Ők a következők voltak: a Kisszántói Református Nőszövetség csapata, a Nagyszántói Idősek Otthonának csapata, Bocsárdi Ernő, nagyszántói tanácsos csapata, valamint Paul Tivadar csapata. A rendezvény visszajáró vendégei már tudják, hogy Paul Tivadar, helyi gombatermelő az, aki a fesztivál fő támogatója, ő az, aki minden csapat számára biztosítja ilyenkor a gombát. Idén a csapatokat egy oklevéllel jutalmazták részvételükért, kitartásukért és azért, mert évről-évre visszajárnak és finomabbnál-finomabb ételekkel teszik változatossá a Gombafesztivált. A rendezényt 17 órakor a helyi óvodások vidám műsorával nyitották meg, majd a borsi Galagonya Néptánccsoport előadása következett. Mind a kicsik, mind a nagyok felléptek és mint, mindig most is nagyon ügyesek voltak. Bizonyították tehetségüket, ügyességüket és emelték a rendezvény hangulatát. Rövid szünet után a biharszentjánosi Mar-

garéta Majorett csoport bemutatója kezdődött. A nemzetközi sikereket is elért lányok, most is fantasztikus műsorral kedveskedtek a közönségnek, akik tapssal jutalmazták a lányok előadását. Mindkét csapat visszajáró fellépői a rendezvénynek. Egy kisebb szünet után egy tehetséges előadó mutatkozott be a kisszántói színpadon. Stevie Ker előadó zenés műsora következett. Ez a nagyváradi fiatalember ismert slágereket és saját dalokat adott elő, sőt még a közönséget is megtáncoltatta. Este nyolc órától a községben is jól ismert zenekar, a Sláger Boys zenélt, akit Kupás Tibor kultúrreferens Kisszántó zenekaraként konferált fel. Tette ezt, azért, mert e zenekar a helyiek nagy kedvence, szinte minden rendezvényükön ők szolgáltatják a talpalávalót. A jó hangulatot most is biztosították, muzsikájukkal táncra ösztönözték a szórakozókat és megtöltötték a színpad előtti teret. Így aztán az este kilenc órakor kezdődő, magyarországi sztárvendégeket vidám, mulatni vágyó közönség fogadta. A Sláger TV-ből jól ismert testvérpár Sós Fecó és Hencsy koncertezett a kisszántói Gombafesztiválon. Előadásukat nagyon sokan várták, és a közönség bizony nem csalódott. Remek hangulatot teremtettek, kicsiket, nagyokat megtáncoltattak, sőt még a színpadra is sokakat felcsaltak. Közvetlenek és nagyon barátságosak voltak, koncertjükkel önfeledt hangulatot és egy igazán emlékezetes estét sikerült ajándékozzanak rajongóiknak.

2019. április, május, június, július

III. CSÜLÖKFESZTIVÁL NAGYSZÁNTÓN Harmadik alkalommal rendezték meg Nagyszántón a Csülökfesztivált. Csülkös ételek, vidám hangulat és remek muzsika fogadta a kilátogatókat.

A nagyszántói kultúrotthon udvarán tartott rendezvény szombaton délután vette kezdetét. Ahogy az ilyenkor lenni szokott több csapat is jelentkezik, hogy megfőzzék a rendezvény nevéhez illeszkedő valamilyen csülkös ételt. Idén négy csapat vállalkozott erre, nevezetesen pedig: a nagyszántói Idősek Otthonának csapata, a nagyszántói Nőszövetség csapata, a kisszántói Nőszövetség csapata valamint Bocsárdi Ernő, helyi tanácsos és csapata, akik közösen főztek a nagyszántói RMDSZ csapatával. Az ő kezük munkáját dicséri tehát, az a sok finomság, amivel itt találkozni lehetett. Ilyen volt például a csülkös körömpörkölt petreszelymes burgonyával, káposzta salátával, vagy a sült köröm kockára vágot sült burgonyával, vagy a körömpörkölt paszullyal. A rendezvényt Csiger László Róbert, Bors község alpolgármestere nyitotta meg. Rövid beszédében köszöntötte a résztvevőket és megköszönte mindenkinek a hozzájárulását a rendezvény megszervezéséhez és lebonyolításához, valamint minden fesztiválozónak jó szórakozást kívánt. Az idei megnyitó egy kis meglepetést is tartogatott a nagyszántóiak számára. Fábián Tibor a nagyszántói református egyház lelkésze, Polczman Árpád helyi vállalkozóval együtt átadták a község előjáróinak Nagyszántó zászlóját. Mint megtudtuk, Polczman úr volt az, aki anyagilag is hozzájárult e jelkép elkészüléséhez, s bár ő és családja a Balaton mellett élnek, de nagyon szívesen töltik itt szabadidejüket és a munka is ide köti őt.

A fesztivált a Bihar megyei RMDSZ részről Borsi Imre Lóránt is megtisztelte, aki látva az itt munkálkodó együttműködést azt, mondta, hogy az ilyen események azok, amelyek jelképei a Kárpát medencei összmagyar összefogásnak. S valóban, a fesztiválon nem csak a helyiek vettek részt, hanem szerte a megyéből, sőt még a határon túlról is érkeztek vendégek. A nyitóbeszédek után a szórakoztató programok következtek, elsőnek a biharszentjánosi Margaréta Majorett menettáncosai kezdtek, majd a borsi iskola második és harmadikos diákjai társasági tánc bemutatója következett. Majd, a megyében egyedülálló, gyerek citera csoport előadása következett. Ők is a borsi iskola tanulói, citera csoportjukat pedig Fürtös Izabella tanítónő irányítja. A nagyszántói néptáncosok előadása következett, amit már mindenki várt, s akiket talán a legjobban megtapsolt. Ezek az ügyes táncosok, sokak kedvét meghozták a táncra, így a folytatásban muzsikáló Koktél együttesnek már könnyű dolga volt, és színes repertoárjukkal sikerült sokakat táncba vigyenek. Természetesen a magyarországi Capuccino együttes fellépése is sikeresnek bizonyult. A zenekar nem csak saját számokat, de ismert és közkedvelt slágereket is eljátszott, amivel fokozták a hangulatot és megtáncoltatták a nagyszántói lelkes közönséget. A rendezvény egész ideje alatt gumivár és játszótér üzemelt, de mint mindig a szervezők idén is lehetőséget biztosítottak a községbeli kézműves társaságnak, akik portékáit sokan megdicsértek.

Borsi Községi Figyelő - 40. szám

KONFIRMÁCIÓ BIHARSZENTJÁNOSON A konfirmáció szó jelentése megerősítés. A protestáns egyházak – például a református egyház - értelmezésében az úrvacsorát megelőző felkészítő tanítás, amelynek célja a hitbeli megerősítés. Bővebb értelemben az úgynevezett keresztségi szövetség fiatalkori megerősítése.

A konfirmandusok minden évben megtanulják a feleletet arra a kérdésre: mit jelent a konfirmáció szó. A válasz így hangzik: „ez a latin eredetű szó annyit tesz megerősítés - a Szentlélek erősíti meg ébredő hitünket.” Reméljük azok a konfirmandusok, akik ilyenkor körbe állják az Úr asztalát, valóban érzik ezt a megerősítést, és számukra is olyan fontos ez a szövetség. Bár sokszor a tapasztalat az, hogy a mai modern világban, a kamaszkor beköszöntével, a nagy önmagukra találás közepette a fiatalok épp azt nem találják, amire szükségük lenne és sokszor csak sodródnak a világban épp dúló aktuális divatirányokkal. De az is bevallhatjuk, mi felnőttek, hogy bizony nincs kön�nyű dolguk a mai kamaszoknak, nehéz megtalálni a helyes utat, ami sokszor lemondásokkal és csalodásokkal van kikövezve.

Főleg, ha nincs egy erős támasz, ha nincs kapaszkodó, ha mi felnőttek sem tudunk megfelelő példát mutatni, akkor hiába az elvárás, akkor sajnos a világi dolgok beszippantják gyerekeinket. Legyünk hát, mi azok, akik élenjárva, példát mutatva megerősítjük szövetségünket Istennel és mindenkor imádkozva kérjük az Urat, hogy gondja legyen gyermekeinkre. Gondolok itt sajátjainkra és természetesen azokra, akik idén konfirmáltak Biharszentjánoson, összesen tizenhatan, 9 lány és 7 fiú. Pünkösd előtt egy héttel, vasárnapi ünnepi istentisztelet keretei között tartott konfirmáláson megtelt a szépen feldíszített biharszentjánosi református templom. A konfirmandusok, családjaik, rokonaik és a gyülekezet is izgatottan várta a fiatalok bizonyságtételét. Konfirmációjuk során nagytiszteletű Csomay Árpád lelkipásztor a heidelbergi káté

kérdéseit intézte hozzájuk, melyre érthetően és ügyesen feleltek mindannyian. Majd közösen mondták el fogadalmukat: „református magyar vagyok, amíg élek az maradok, megígérem, megfogadom, hogy hitemet holtig vallom”. Ezután a református egyház teljes jogú tagjává vált fiatalokat a tiszteletes megáldotta. Bizonyságtételük után, minden korfirmandus emléklapot és egy Bibliát kapott, sőt a presbitérium is megajándékozta őket egy-egy könyvvel. Majd az Ijzendoorn-i testvérgyülekezetünk nálunk szolgáló tagjai is egy kis figyelmességgel lepték még a fiatalokat, és elmondták, hogy öröm számukra, hogy egy ilyen jeles ünnepen lehetnek a biharszentjánosi gyülekezetben. Az istentsitelet nemzeti imánkkal zárult, majd a templom kertben elkészült az ilyenkor szokásos csoportkép is. Június 2-án 16 ifjú konfirmált, akik két ezüst (belül aranyozott) úrvacsorai kelyhet ajándékoztak a biharszentjánosi egyházközségnek. Íme a jókedvű és bőkezű adakozók: Vig Eszter, Pető Lóránt, Kereszturi Viktória, Üveges Patrik, Mellencsuk Cyntia, Molnár Henriette, Cser Antónia, Pető Alexandra, Mihály Alexandra, Obreja Viktória, Ferenczi Kristóf, Kovács Ármin, Samaj Dávid, Cováciu Gergő, Szoboszlai Dominik, Kovács Petra. Isten áldja meg Őket gazdagon!

AZ ŐSI MOTÍVUMKINCS ÉS A MAI VISELET TALÁLKOZÁSA Egyfajta trendforduló, megújítási folyamat jellemzi manapság a cifraszűr-viseletet, az egyik legmagyarabb ruhadarabunkat. A nemrég országos elismerésben részesült Szilágyi Irén, nagyszántói származású népi iparművész megbecsült szereplője annak az irányzatnak, mely az ősi motívumkincset beépíti a mai viseletbe. Ennek eredménye, hogy a hagyomány és divat egymást erősíti. Eredményt hirdettek Berettyóújfaluban az országos, sőt határon túlra átnyúló érdeklődésű „Kitesszük a szűrét...” szűr-, szűrrátét-készítő, szűcshímzés- és nemezpályázat keretében. A nyolcadik kiírást soha nem látott érdeklődés övezte, ugyanis 170 egyéni és csoportos pályázó küldte be munkáit. A zsűri száz pályaműből állította össze azt az időszaki kiállítást, amely július végéig megtekinthető a helyi művelődési ház Bihar Vármegye Galériájában. Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza vezetője a szűr országaként jellemezte Berettyóújfalut és az alföldet, mivel a szűr itt teljesedett ki az elmúlt évszázadban. Szilágyi Irén népi iparművész személyében partiumi, nagyszántói származású díjazott is szerepelt a pályázók

között, ezért a helyi református egyház több tagja, valamint Borsról Bátori Judit könyvtáros is elkísérte őt az ünnepélyes eredményhirdetésre, május 24-én. Ennek során Szilágyi Irén a modern egyéni kategória harmadik díjában részesült, szűrrátétes ruháit szintén kiállították a pályaművekből válogatott időszaki tárlaton. A Bihari Népművészeti Egyesület 2003-ban írta ki először a stílusos, „Kitesszük a szűrét...” elnevezésű pályázatot, mely ahhoz a hagyományhoz kapcsolódik, mely szerint, ha egy legénynek kitették a szűrét a tornácra, azt nem látták szívesen háztűznézőben. A szervezet célja a szűrrátétek átörökítése, továbbéltetése viseleten, lakástextílián és egyéb használati tárgyakon. A hagyományok tovább éltetése szándékával fontosnak

tartják a fiatal alkotók felkarolását, mint ahogy azt is, hogy a rátétkészítésben megjelenjen az újító szándék. A teltházas díjátadót szinvonalas kulturális műsor előzte meg, néptánccal, szakértői értékeléssel, ünnepi beszédekkel. A legfelemelőbb pillanatok mégis az eredményhirdetést jellemezték. Hagyományos és modern kategóriában hirdettek egyéni és csoportos győzteseket. Az alkotók többsége személyesen is megjelent és többen is a saját maguk készített ruhakölteményekben vették át az elismerő okleveleket. A népi iparművészek után az általuk elkészített pályaművek kerültek a középpontba a szomszédos kiállítóteremben, ahol koncentráltan, egy helyen volt látható az a számos alkotás, amelybe szívüket, lelküket belerejtették a ké-

2019. április, május, június, július

folytatás a 8. oldalról

szítők, számolatlan, áldozatos munkaórában. Nem is hiányoztak a megérdemelt elismerő szavak a lelkes közönségtől. Délután szakmai tanácskozás zajlott, ahol négy előadás hangzott el a szűrkészítés technikáiról, stílusairól, valamint egy rövid színdarab is színesítette a programot. A Nagyszántóról elszármazott, ma Szombathelyen élő, de szülőfalujában gyakran tartózkodó Szilágyi Irén elismert népi iparművész az anyaországban. Ahogy Dr. Kecsemei Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója jellemezte: elismert szereplője a népi iparművészet megújítási folyamatának Magyarországon. Két éve Szombathelyen, a Vasi Skanzenben nyílt egyéni kiállítás munkáiból: rátéttel és hímzéssel díszített ruhadarabokból, a történelmi Vas megyéből származó cifraszűrökből. Ruhadarabjait ugyanott a kifutón is bemutatták a FolkTrend című divatbemutatón, melyet a hungarikumok és a tradicionális motívumok jegyében szerveztek. Ebből az alkalomból a Földművelésügyi Minisztérium FolkTrend különdíját is átvehette V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkártól, aki úgy jellemezte a kiállítás és a divatbemutató darabjait: a múlt velünk él, sőt rajtunk, ha úgy tetszik ránk simul. Hagyomány és divat egymást erősíti, kéz a kézben járnak. A berettyóújfalui ünnepséget két nappal később egy másik követte, immár Nagyszántón, ahol a vasárnap délelőtti istentisztelet keretében, az alkotónak szánt meglepetésként, Szilágyi Irén a Lelkészi Hivatal által létrehozott „Nagyszántó - 800” elnevezésű elismerésben részesült, mellyel azokat a személyiségeket jutalmazzák a település jubileumi esztendejében, akik a falun kívül is elismerést vívtak ki munkájukkal és eközben a határ menti település támogatásáról, szellemi képviseletéről sem feledkeznek meg. A helybeliek egyébként a múlt évi karácsonyi istentiszteleten már megtekinthették Szilágyi Irén ruháit, melyeket többen is magukra öltöttek az ünnepi műsor gyermekszereplői közül. Fábián Tibor lelkész dicsérő beszédében rámutatott: azért tartotta fontosnak, hogy a gyülekezet is képviseltesse magát a díjátadón, hogy az alkotó szülőfalujában és a községben se maradjon titokban, milyen értékes, az anyaországban elismert és számon tartott személyiségek élnek közöttünk, illetve származtak el közülünk. A lelkész arra biztatott, hogy lépjünk Szilágyi Irén nyomába: merjünk álmodni, célokat kitűzni és tenni ezek eléréséért, hiszen a kitüntetett életútja is azt tanúsítja, kitartó munkával és tanulással, és egy kis szerencsével el lehet jutni az Értől az Óceánig. Akár a nagyszántói Kis-Köröstől is, az országos megbecsülésig. Fábián Tibor, lelkipásztor

GYERMEKBIBLIAHÉT SZENTJÁNOSON

Vajon milyen a ruhánk? A heti ének szerint „színes”. Színes ruhám van nekem…, énekelték nagy buzgalommal a gyermekek, akik naponta nyolcvanan, százan jöttek el az egyes alkalmakra. A templom renoválása miatt most az iskolában és az óvodában tartottuk meg a gyermekbibliahetet. Minden reggel imádsággal kezdtük az iskolában is és az óvodában is a napot. Jó volt látni a sok színes ruhában megjelent gyermeket. Mint lelkipásztor arra gondoltam, hogy nekik is és nekünk, felnőtteknek is szükségünk van arra a hófehér ruhára, melyet jó Atyánk ad nekünk. Közben a gyermekek énekelték a József története kapcsán: „Tudom, az Úrnak terve van velem…” Milyen jó, hogy már gyermekkorban megtapasztalhatjuk, hogy az Úrnak szüksége van ránk, terve van velünk. Ő nem hagy el bennünket soha, akkor, sem ha a testvéreink, a társaink irigykednek ránk a szép színes ruháért. Isten akkor sem hagyja el Józsefet, amikor a testvérei eladják és viszontagságok után a fáraó udvarába kerül. Még színesebb lesz a ruhája. Isten a börtönben sem hagyja el, amikor rabruha kerül reá és kimenti onnan is és Józsefet testvérei és népe megmentésére használja. „Jézus téged vár…” csengett az ének. A gyermekek egymást is bíztatták, hogy Isten mindenkit használni akar és Jézus Krisztus várja őket, hogy szolgáljanak ők is. Az egyes napi történeteket a tanítónők: Retek Emília, Gagyi Annamária, Pék Enikő, a hittan

tanárnő - Borsi Gyöngyi, a feleségem - Csomay Piroska és az óvónők Vad Katalin, Meleg Jutka, Hegyesi Imola, Tóth Sára, Kozma Judit magyarázták el és tették érthetővé a gyermekeknek. Az I.K.E. tagjai pedig szemléletessé is tették, mert mint egy színdarabot, el is játszották a gyermekeknek. Naponta 16-an is eljöttek segíteni. Jó volt arról megbizonyosodni – gyermekeknek és felnőtteknek-, hogy Istennek terve van velünk. Ha Istennel járunk, akkor Isten segít minket még a nehéz helyzetekben is. Istennel járva eredményes lesz az életünk és mások hasznára is lehetünk. A gyermekbibliahetünk megkoronázása képen szólt az Ige: „Aki győz, azt öltöztetik fehér ruhába, annak a nevét nem törlöm ki az élet könyvéből, hanem vallást teszek nevéről az én Atyám előtt és angyalai előtt.” (Jel 3,5). Szokásunkhoz híven, a vasárnapi istentiszteleten bemutatót tartottunk, melyet a hívek és a szülők nagy érdeklődéssel követtek. A gyermekbibliahét szeretetvendégséggel zárult. A szülők és a gyülekezet tagjai oly sok finomságot (sütemény, keksz, sós sütemény, üdítő, fagylalt) és egyéb ajándékokat hoztak egész héten, hogy istentisztelet után szeretetvendégségen fogyasztottuk el. Köszönetet mondunk mindenkinek, de - mindenek előtt a mi mennyei édes Atyánknak, aki most is megáldotta egész heti együttlétünket. Övé a dicsőség örökkön-örökké! Csomay Árpád, lelkipásztor

Borsi Községi Figyelő - 40. szám

2019. április, május, június, július

VAKÁCIÓS BIBLIAHÉT BORSON „Senki a te ifjúságodat meg ne vesse, hanem légy példa a hívőknek a beszédben, a magaviseletben, a szeretetben, a hitben, a tisztaságban.” (1 Timóteus 4, 12 )

A 2019-es esztendő nyári vakációs bibliahetének a programja a „GYERE UTÁNAM!” címet kapta. Fő üzenete ennek a hétnek arra épült, hogy a gyerekek meglássák ők maguk is járhatnak társaik előtt jó példával, lehetnek példaképek mások előtt. Egy gyermek is lehet példa az osztálytársainak, a testvéreinek, a szüleinek, a gyülekezete tagjainak, az őt körülvevő embereknek. Nem csak jó példaképet kell látnia és választania egy gyermeknek, hanem a hét folyamán arra ösztönöztük őket, hogy ők maguk is legyenek példaképekké. Tudatosan vállalják fel ezt a küldetést! Úgy, ahogyan a kerettörténetben is Pál apostol bíztatta ifjú munkatársát, Timóteust, hogy legyen példa mások előtt, azok előtt az emberek előtt, akik között szolgál. Joggal merülhetett fel a kérdés az ifjú Timóteusban, hogy hogyan lehetne ő példa, ifjú kora vajon nem lesz akadály? Az apostol buzdítása éppen erre válasz: „Senki a te ifjúságodat meg ne vesse, hanem légy példa...” Ezt igyekeztünk ezzel a programmal a gyermekek elé tárni és buzdítani őket arra, hogy jó példaképet válasszanak maguknak és ők maguk is legyenek példaképekké mások számára. Ezt a gondolatot erősíti meg a Vakációs Bibliahét címe is, „Gyere utánam!” Ki mondja ezt? Először is Jézus mondja nekünk, tanítványainak, a hívő embereknek, a keresztyéneknek. Másodszor mi mondjuk a gyermekeknek, hogy jöjjenek utánunk azon az Úton, amelyen bennünket Jézus vezet. Ezzel a programmal, azt szerettük volna elérni hogy a gyermekek is kimondják a társaik felé, a szüleik felé: Gyere utánam! Kövessük együtt Jézust! A gyermekek maguk is példaképei legyenek egymásnak. Mégpedig a hétköznapokban, ahol a legtöbbet találkoznak egymással és amiben a legjobban kiderül az, hogy ők is Krisztus követői. A hét folyamán Jézust állítottuk példaképként a gyermekek elé, az Ő tanítását azzal kapcsolatban, amiről aznap szó volt. Ezek a területek a következők: beszéd, magaviselet, szeretet, hit és tisztaság. Azért imádkozzunk, hogy napról napra egyre több példamutató gyermek legyen, akik szavaikkal, magaviseletükkel, hitükkel, szeretetükkel és tisztaságukkal Jézust hirdetik és azt üzenik, hogy gyermekként is lehet valaki példa a többiek számára. Adjon

az Úr e kicsiny életeken keresztül sok családba áldást! A Vakációs Bibliahét rendkívüli alkalom arra, hogy Isten Igéjét hirdessük a gyermekek között. Borson június 24 - 28 között került megrendezésre e kedves alkalom, melyen naponként 45 - 55 gyerek vett részt. Köszönetet szeretnék mondani nagytiszteletü Dénes Károly lelkipásztornak, Kupás Ágnes, Ambrus Irén tanítónőknek, Hegyesi Imola, Rácz Beatrix óvónőknek, Nagy Zita kántornőnek és a sok fiatalnak, immár lekomfirmált IKE tagoknak (körülbelül 15 ifjú), akik részt vettek ez áldásos munkában. „De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” (Ézsaiás 40,31) A mi feladatunk a vetés. A magvetőnek is meg kell várnia, míg a mag kicsirázik és kikel. A közbeeső időszakban csupán annyit tehet, hogy locsolja a földet, ha nem esik az eső. Mi is csak imádkozni tudunk, hogy Isten Szent Lelke elvégezze azt a munkát, melyet senki más meg nem tehet – vagyis, hogy meggyőzze a gyermekeket arról, hogy szükségük van Istenre, és teljes mértékben Isten gyermekei lehetnek. Borsi Gyöngyi, vallás-tanárnő A borsi Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Szakképző Iskola valamint a biharszentjánosi Lónyay Tivadar Általános Iskola diákjai sikeresen szerepeltek. Pék Hanna (5. osztály - Biharszentjános) III. helyezett, míg Vad Emese (5. osztály-Biharszentjános) a negyedik helyen végzett. Kupás Nóra-Ágnes (8. osztály - Bors) I. díjas, Vígh Orsolya (10.B) II. helyezett lett, így az országos szakaszon az első két helyezett képviselte iskolánkat. 2019. április 25-27 között zajlottak az országos szintű megmérettetések, melynek a Zilahi Református Wesselényi Kollégium adott otthont. A Protestáns Felekezetek Országos Olimpiáján magyar nyelvű iskolák tanulói találkozhattak egymással és mérhették össze tudásukat evangélikus, református és unitárius felekezetű mezőnyben. A tantárgyversenyen három óra állt a diákok rendelkezésére, hogy kidolgozzák a tételeket, amelyek között volt rácsteszt, esszé és történetbemutatás is. Szép eredménnyel tért haza iskolánk diákja Kupás 2019. március 2-án került sor a református vallás Nóra-Ágnes 8. Osztályos tanuló, aki 6. helyezést ért el tantárgyverseny megyei szakaszára, mely a Lórántffy országos szinten. Gratulákunk! Borsi Gyöngyi, vallás tanárnő Zsuzsanna Református Teológiai Líceumban zajlott.

Borsi Községi Figyelő - 40. szám

NAGYSZÁNTÓI EGYHÁZI SZOLGÁLAT Színházlátogatás, kirándulások, Wass Albert-szoboravatás, hagyományápolás, a falu 800 éves évfordulójának ünneplése – megannyi esemény, amelyet létrehozott és megszervezett a nagyszántói Lelkészi hivatal az elmúlt hónapok során. Ezekből szemezgetünk az alábbiakban.

Színházi kirándulás. Régi szántói hagyományt újítottunk fel márciusban és májusban, mikor színházi kirándulást szerveztünk híveinknek. Feledhetetlen szórakozásban volt részünk. Ősszel folytatjuk a színházi kirándulásokat. Vasárnapi Újság. Márciusban századjára jelent meg gyülekezeti hetilapunk, a Nagyszántói Vasárnapi Újság. Köszönjük sokak papíradományát és a lap terjesztését. Parkosítás. Tavasz folyamán több tucat növényt, bokrokat, fákat ültettünk el a parókiaudvaron, hogy minél több zöld és árnyék szépítse környezetünket. Adomány. Húsvétvasárnap holland egészségügyi segédeszközöket adományoztunk a nagyszántói idősek otthona számára. Hagyományápolás. Idén is folytattuk a tavaly elkezdett kezdeményezést, melynek során a húsvéthétfői istentisztelet után a fiúk locsolóverset mondtak, majd meglocsolták a templomból kijövő lányokat, asszonyokat, akik festett- és csokitojással jutalmazták őket. A templomkertben tojáskereső versenyt tartottunk a gyermekeknek, öt perc alatt 150 csokitojás és csokinyúl talált gazdára, felhőtlen jókedv közepette. Panorámafotó. Drónról, azaz távírányitott repülőről készíttetett 360 fokos panorámaképeket a Lelkészi hivatal az idén 800 éves Nagyszántóról, mely teljes szépségében ábrázolja a falut és környékét. Falumúzeum. Folyamatosan nő a kiállított tárgyak száma a református egyház által egy éve létrehozott falumúzeumban. Helyett kapott benne a település rövid történeti összegzése, vendégkönyv, egy 1940-es fénykép, mely a honvédeket köszöntő falubelieket ábrázolja és egy második világháborús kitüntetés, a Tűzkereszt II. osztálya. A tárlat gondnoka Kretz Sándor. Kiállítás. Szilágyi Irén iparművész testvérünket kísértük el Berettyóújfaluba, ahol országos szűr, szűrrátét-készítő, szűcshímzés- és nemezpályázat keretében harmadik helyezést ért el, pályaműveit kiállították.

Magyar foglalkozás. Ének, kézművesség, verselés, ismerkedős játék tette teljessé az áprilisi együttlétet, melyet hajdúnánási tanár és diák vendégek vezettek. Júniusban, a Barátság napja keretében Sződemeteren és Tasnádon zárult az idei évad. Ablakcsere. Három új ablakokat helyeztünk el a lelkészi hivatalon és a parókián, a tavaszi felújítási munkálatok keretében. Anyák napja. Egy-egy szál piros szekfűvel köszöntöttük az édesanyákat. A gyermekek énekkel, verssel ajándékozták meg az anyukákat, nagymamákat. Az idősek otthonában tartott délutáni istentiszteleten lelkészünk szavalt, ott is virágot kaptak az édesanyák. Vendégeink. Május 18-án 16 fős nagyváradi kirándulócsoportot láttunk vendégül, akik a templomban a település történelmével ismerkedtek, majd a Jósa kúriában megtekintették a Nagyszántó Galériát és a Falumúzeumot. „Nagyszántó-800”. Falunk első említésének évfordulóján elismerésben részesítettük a faluért, egyházunkért munkálkodókat. Márciusban Dani Éva gondnok, májusban Szilágyi Irén textilművész, júniusban Sipos Béla és Nagy Mátyás felvidéki fafaragó művészek, Bátori Judit könyvtáros, júliusban Pölczman Árpád anyaországi vállalkozó vehette át a kitüntetést. Szeretethíd. A református jótékonysági napon a helyi idősek otthonát kerestük fel ifjainkkal, hogy érzékenyítsük gyermekeinket az idősek tisztelete, elfogadása iránt. Félórás látogatásunk során betekintést nyertünk szépkorú testvéreink életébe, mindennapjaiba. Padlócsempe. A tavaly felépített tetőterasz utolsó munkálata a padlócsempe lerakása volt. Köszönjük Lukács Csabának a minőségi munkát! Kirándulás. Június elsején, a hajdúnánási program zárásaként Sződemeterre és Tasnádra kirándultunk, ahol másik 4 gyülekezet tagjaival találkoztunk. Konfirmáció. Két éves felkészülés végén négy ifjú tett

bizonyságot Krisztusba vetett hitéről, június 2-án. Pünkösdkor az úri szent vacsorával éltek. Imádkozunk, hogy maradjanak Isten közelében! Emléktábla. Az idei konfirmálók emléktáblát adományoztak a gyülekezetnek, melyen Nagyszántó történeti összefoglalója olvasható. Szoboravató. Pünkösdvasárnap, sokfelől érkezett vendégsereg előtt átadtuk a Nagyszántó-díjat Kiss István szentjobbi erdész-huszár hagyományőrzőnek, valamint a Nagyszántó 800-díjakat. Igét hirdetett Sipos Béla teológus, ágendázott Gellért Gyula ny. esperes. A templomkertben Wass Albert szobrot avattunk, Sipos Béla alkotását. A presbitérium és a nőszövetség szeretetvendégséggel és ebéddel szolgált. Új templomkerítés. Idei gyülekezeti adománygyűjtésünk során új kovácsoltvas templomkerítésre adakoztunk. Negyvenen segítették a kerítés cseréjét. Köszönjük a jókedvű adakozók támogatását. Kirándulás. Júniusban Horthy Miklós kenderesi kastélyát, sírhelyét és három helybeli kiállítást kerestünk fel. A nap második felében Berekfürdőre, a helyi termálfürdőbe látogattunk. Ifi klub. Júniusban kiegészült a konfirmáltakkal az ifi klub. Tervezgető alkalmunkat biciklis kirándulás, majd nagyváradi séta követte. Zászlóavatás. Gyülekezeti összefogással és magyarországi segítséggel a település egykori címerét ábrázoló zászlót avattunk júniusban, melyet a lelkészi hivatalban és a templom karzatán helyeztünk el. A falunap alkalmából is bemutattuk a címeres zászlót, köszönetet mondtunk a segítőknek: Pölczman Árpádnak, Kretz Sándornak és Pintér Attilának. Nőszövetség. Július 20-án kerületi nőszövetségi konferencián vettünk részt. Jó volt sokezer testvérrel hitben épülni. Fábián Tibor, nagyszántói lelkipásztor, újságíró

HATÁRON ÁTÍVELŐ HÍDÉPÍTÉS Minden egyes találkozással az összetartozásunkat erősítjük, mondja Csillikné Szólláth Julianna, a Hídépítés határon innen és túl program vezetője, aki szerint történelmünkben mindig akkor történt a veszteség, ha rést hagytunk, ha nem kapaszkodtunk kellően egymásba.

Nyolcadik éve látogatja egy hajdúnánási pedagóguscsoport a Partium több települését, köztük harmadik éve Nagyszántót, hogy nemzetről, kultúráról, néprajzról, történelemről tanítson. Milyen örömök, visszajelzések adják az évenkénti folytatáshoz, megújuláshoz szükséges erőt?

A gyermekek szeretete, kíváncsisága, együttműködése, őszintesége, egy-egy témára való rácsodálkozása ad erőt a következő alkalom megszervezésére. No és az, hogy elmondják, mennyire várnak, minket „anyaországiakat”, hajdúnánásiakat. Az is jó érzés, hogy több helyen a felnőttek is bekapcsolódnak ezekbe az együttlétekbe. Elkísérik a gyermekeket és kedvük lesz ottmaradni. Ölelésükben, tekintetükben minden benne van. Érzem a hálát és ez nagyon nagy erőt ad. A vér vízzé sosem válik, mi összetartozunk. Ezt érezzük, erősítjük minden egyes találkozással. Mindegyik helyszín más-más lehetőséget és kihívást rejt magában. Hogyan tudnak erre ráhangolódni? Igyekszem minden településsel jó kapcsolatot tartani személyesen is. Odafigyelek erősségeikre, gyengesége-

ikre és mindig őszintén mondom el meglátásaimat. A szeptemberi, éves egyeztető, közös találkozókat is azért szervezem, hogy legyen módunk örömeinket és gondjainkat személyesen átbeszélni. Hiszek abban, hogy mindig mindent meg lehet oldani. Kell hozzá a két szem, két fül és egy száj. Isten csodálatosan teremtett meg minket. Ha az arányokra odafigyelünk, mindig van és lesz megoldás. Hiszem, hogy egymás életében vagy áldás vagy leckék vagyunk. A nyolc évvel ezelőtti kezdetekhez képest, milyen változásokat figyelt meg a partiumi magyar közösségek mindennapjaiban? Sajnos a mindennapokra nem látok rá, de vannak észrevételeim. Mindig is célom volt, hogy a települések gyermekei és felnőttjei közelebb kerüljenek egymáshoz.

2019. április, május, június, július

„BÍZZATOK…” HATÁRON ÁTÍVELŐ HÍDÉPÍTÉS Áldott alkalmat adott a szolgálatra az Isten a Nagyszántón működő Idősek otthonában. folytatás a 10. oldalról

Részben ezért találtam ki az évadzáró Barátságnapot, később a szórványtábort, újabban a közös utazásokat a történelmi, irodalmi helyszínekre. Hiszem, ha több időt töltenek együtt a közösségek, jobban tudnak majd egymásba kapaszkodni, egymásnak segíteni és a megmaradás is könnyebb lesz magyarként. A gyerekeknél ez könnyen megy, de a felnőttek több olyan dologba is belecsúsznak, ami elkerülhető lenne. Nem szabad engedni a megosztást. A magyarság történelmében mindig akkor történt a veszteség, ha rést hagytunk, nem kapaszkodtunk kellően egymásba. Lehetnek vitáink, másképpen is gondolhatunk dolgokat, de mindig kell találjunk megoldást. Nem engedhetjük el egymás kezét, hiszen testvérek vagyunk, Isten akaratából. Biztos számos élménnyel gazdagodott a foglalkozások során. Mi az, amit ma is szívében hordoz? A kezdetekre tehető az első, feledhetetlen élmény. Váradlesen történt, hogy az első alkalommal közel 30 gyermek várt minket, de fele sem tudott magyarul. Gyorsan csapatokat alakítottam. A vezetők azok voltak, akik jól tudtak magyarul, így ők tolmácsoltak. Ismertettünk a gyerekekkel egy közös tervet, ami abból állt, hogy akkor jöhetnek a programokra, ha alapvető dolgokat megtanulnak magyarul. Lelkesen egyeztek bele és el is kezdtük a tanulást. A színeknél jártunk, amihez beugrott egy vers is: „Piros, fehér, zöld, ez a magyar föld.” Kórusban, vidáman harsogták a diákok a versikét. Egyszer csak benézett morcosan az épület gondnoka, akkor döbbentem rá mit is mondunk, egy román iskola nagytermében. Rámosolyogtam és folytattuk tovább körjátékkal. Fábián Tibor, nagyszántói lelkipásztor, újságíró

Szolgatársam, Fábián Tibor nagyszántói lelkipásztor kért meg erre a szolgálatra, hogy helyettesítsem. Szolgáltunk már itt és most is nagy örömmel mentünk két személygépkocsival, hogy felkeressük az idős testvéreinket. Modern, sőt azt mondhatnám, hogy ultramodern ez az idősek otthona. Lift is működik benne és szépen berendezett lakályos szobák vannak, a jól felszerelt konyhában finom étkeket készítenek, a személyzet pedig kedves és segítőkész. Bátori Géza polgármester és a Borsi Tanács szervezőkészségét, bölcsességét és rátermettségét dicséri ez az Idősek Otthona. Sokat fáradoztak néhai Lőrincz Lajos alpolgármesterrel, hogy megépüljön és Isten megáldotta fáradozásukat. Nagy szeretettel fogadtak bennünket. Nem mentünk üres kézzel. Vittünk finom süteményt, kekszet, édességet és sós süteményt, stb. Ám a legnagyobb ajándék az Isten Igéje volt, melyet nagy figyelemmel és áhítattal hallgattak az idős testvérek. Arról szólt az Ige, hogy Jézus a kenyerek megszaporítása után kényszerítette a tanítványait, hogy szálljanak hajóba és menjenek át a túlsó partra. Visszaemlékeztünk, hogy bennünket is így „kényszerített” az Úr Jézus nem is egyszer, hogy élethajónkkal menjünk a túlsó part felé. Hányszor kerültünk viharba, de Jézus a hegyről, ahol imádkozott, látta a mi küzdelmeinket és jött, hogy segítsen. Igaz, sokszor nem hittük el, hogy Ő nem csak betegeket tud gyógyítani, hanem Ő Úr az elemek felett is és tud járni a vizeken. Sok félelem volt már az életünkben, de boldog megtapasztalás is, mint Péternek, hogy mi is járhattunk a vizeken. Nem is volt soha baj addig, amíg hittünk Jézusban és rábíztuk magunkat. Ám amikor a hatalmas hullámokat megláttuk, elfogott a félelem. Bizony félelmetesek a bűn-hullámok, a betegség és

gyász fájdalom-hullámai. Már-már elvesztünk, de Jézus utánunk nyúlt és kimentett a biztos pusztulásból. Jézussal újra beléptünk élethajónkba és már ott voltunk a túlsó partnál. Mindnyájan oda igyekszünk, öregek és fiatalok s milyen jó, hogy mi is Jézus nevében imádkozva megtartatunk az életünk viharaiban és Jézussal megérkezünk a túlsó partra. Ezért is énekeltük: „Fenn a mennyben az Úr minden győztesnek ád, aki Jézussal jár s benne hisz, aranyból koronát, fehér égi ruhát, hárfa húrjait pengethetik…” Jó, hogy az Úr adott még egy lehetőséget a találkozásra, beszélgetésre idős testvéreinkkel! Találkozunk még – mondtuk, amikor elbúcsúztunk, s mindannyian tudjuk, hogy ha itt a földön már nem is, de a mennyben biztosan találkozunk. Ha az Úrral járunk és vele hajózunk a túlsó part felé… Csomay Árpád, lelkipásztor

NEM LEHET ELÉG KORÁN KEZDENI… Sokan panaszkodnak, hogy az ifjak lelki élete ellaposodott. Egyre kevesebben jönnek a templomba. A konfirmáció után mintha már nem lenne olyan fontos az egyház, a lelki élet. A tanulás, a sok tevékenység (sport, tánc, kirándulások…) annyira leköti őket, hogy alig marad idő a lelki tevékenységekre.

Néhány héttel ezelőtt Jankafalván gyűltünk össze az ifjainkkal, ahol dr. Zabán Bálint kisszántói lelkipásztor tette emlékezetessé az együttlétünket. A jankafalviak kedvességét mutatta az is, hogy szeretetvendégségben részesítettek bennünket. Már akkor elhatároztuk, hogy ilyen körzeti, vagy csoportos találkozókat máskor is fogunk szervezni. Június 21-én Biharszentjánosra vártuk az ifjakat. A konfirmáció már megtörtént és izgalmak közepette vártuk, hogy vajon hogyan fogják érezni magukat az újonnan megkonfirmáltak. Örömmel tapasztaltuk, hogy az esős idő sem riasztotta el az ifjakat. Eljöttek Jankafalváról és Borsról s a biharszentjánosi megkonfirmáltak is. Nem egy megszokott együttlét volt ez. Csomay Piroska tiszteletes asszony köszöntötte az ifjakat a gyülekezeti házunkban, majd a lelkipásztor imája után játékos ismerkedés következett, aztán játékok, majd az Isten Igéjének

a fontosságára hívta fel az ifjak figyelmét a tiszteletes asszony egy nagyon érdekes történetet elmesélve. Az ifjaknak meglepetésben is volt részük. Egyházközségünk dicsőítő csoportja, a „Fénykövet” vidám lelki énekeket játszottak. Az elektromos orgonán Kupás Tibor, gitáron Vad László játszott és Meleg Ferenc dobolt. (Sajnos a basszusgitárosuk, Meleg Gergő nem tudott eljönni). Vad Katalin, Puscas Carmen és Meleg Jutka pedig énekeltek. Ám nem csak ők, mert minden éneket kinyomtatva kezünkbe adtak és mindnyájan közösen énekeltünk. Sőt különféle zeneeszközökkel az ifjakat is bevonták ebbe az Istent dicsőítő szolgálatba. Az egyes énekek között a dicsőítő csoport tagjai bizonyságot tettek arról, hogy milyen áldott dolog már ifjan az Urat követni és Neki szolgálni. Meleg Jutka egykori I.K.E élményeiről beszélt, majd Vad Katalin is megerősítette annak fontosságát, hogy

mennyire örültek a pénteknek, amikor végre már eljött az ifjúsági összejövetel alkalma. Vad László és Meleg Ferenc akkortájt kerékpárral jártak ki Nagyváradról Biharszentjánosra ezekre az alkalmakra, annál is inkább, mert Kati és Jutka kedves volt nekik és szívük választottja lett. Puscas Carmen is elmondta, hogy ő egy kicsit később adta át szívét az Úrnak. Ez akkor történt, amikor Nagyváradról Biharszentjánosra költöztek. Kedvesen fogadták őket a gyülekezetben és így örömmel tagolódott be az egyházi életbe. Meleg Ferenc is felhívta az ifjak figyelmét annak fontosságára, hogy mennyire komoly dolog Jézust követni. Jézus nélkül nagyon sivár az ember élete és már most fiatalon vegyék komolyan ezt, mert az élet senkit sem kímél meg a gondoktól, próbáktól és bizony nagy szükség van Jézus segítségére, az Isten áldására. Együttlétünk szerény szeretetvendégséggel ért véget. Csomay Árpád, lelkipásztor

Borsi Községi Figyelő - 40. szám

A KISSZÁNTÓI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG KIRÁNDULÁSA HUNYAD VÁRMEGYÉBE

Sok erdélyi magyar embernek megadatik az, hogy külföldön töltse pihenő szabadságát. De sokszor már mintha az történne meg, hogy az ember jobban kedvel, ismer más országokat mint saját fészkét és saját nemzettársait, jelen esetben az erdélyi tündérkertet és annak magyar közösségeit. Ezt a furcsa helyzetet áthidalandó, a Kisszántói Református Egyházközség olyan kirándulások megszervezésének sorozatát indította el, mely révén a kisszántói, tömbmagyarságban élők lehetőséget kapnak arra, hogy olyan, kevésbé ismert, már sok magyar részéről elfelejtett helyekre eljussanak Erdélyen belűl, amelyeknek megismerése segíthet jobban megérteni küldetésünket ebben a tündérkertben és a Kárpát fészekben. A kirándulás első napján a kisszántóiak a Nagyürögd, Tenke és Olcsa érintésével közeledtek az Erdélyi szigethegység Béli hegyek alkotta nyúlványainak lábaihoz. Bélkirálymező érintésével a kirándulók még mindig a magyar közigazgatás idején Bihar vármegyéhez tartozó béli járásban utazva érintik a pápai tizedjegyzékben is szereplő Bél helyiséget. Megemlítendő, hogy ezen a vidéken feküdt, azaz a Fekete-Körös és a Fehér-Körös által közrezárt területen, az 1876-os rendezésig Zaránd vármegye is, mely szintén Szent István alapítású. Feltehetőleg nevét Koppány apjáról, Zeréndről kapja. Halmágycsúcs érintésével közeledett a kirándulók serege Zaránd vármegye s a későbbi Hunyad vármegye oly fontos településeihez mint Körösbánya és Brád. Kristyor már a Horia, Closca és Crisan féle felkeléskor elszenvedi az első magyar írtást, de Körösbánya majd az Avram Iancu féle magyarírtás idején ontja áldozatait, pedig ez a település még Hunyadi Mátyás királyunk 1462-es látogatásáról is sokat mesélhetne. Marossolymost elhagyva Déva felé közeledett a 38 fős csapat, melynek tagjai között 18 felnőtt, 15 nyugdíjas és 5 gyermek volt. A dévai református templomhoz megérkezve a kirándulók, a Dévai Református Egyházközség meghívásának eleget téve, bekapcsolódtak a Hunyadi Református Egyházmegye csendesnapjába. A csendesnap részeként Hunyad vármegyei, marosszéki és kisszántói magyar reformátusok együtt úrvacsoráztak. A Kisszántói Református Egyházközség Kórusa két énekszámmal dicsőítette Istent. Ezen énekszámok vezették fel a kisszántói gyülekezet lelkészének A református ember kapcsolata Istennel és embertársaival c. vetítőképes előadását. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy a trianoni állapotok súlyosságán az enyhíthetne ha a magyar emberek tudatosan törekednének arra, hogy Istennel és egymással minőségi kapcsolatban éljenek. Az előadás részeként a kijelölt bibliaszakaszok

felolvasásában a következő kisszántói egyháztagok voltak a lelkipásztor segítségére, éspedig: Kabai Vincéné Erzsébet, özv. Szántó Zoltánné Rozália és Papp Imréné Szilágyi Ibolya. A csendesnap egy közös ebéddel zárult. Ezt követte Déva óvárosának megtekintése, egy hosszabb kitérővel az iktári Bethlen család által átépített, ma is teljes szépségében pompázó, Magna Curia épületénél. Ezután került sor Déva várának a meglátogatására. Másnap, Úrnapján, Vajdahunyad várának a megtekintése következett, melyet Mikszáth Kálmán a „várak királyának” nevezett. A várból elmenve a kisszántói kirándulók lehetőséget kaptak arra is, hogy a vár lovagtermében a híres református és evangélikus dícséretet Az áldott orvos közeleg c. éneket elénekeljék. Bizonyára ezen ősi falak is örültek a magyar éneknek... Hátszegről Őraljaboldogfalva református templomához igyekezett a kirándulók csapata. Az őraljaboldogfalvi református templom az Árpád-kori erdélyi építészet jelentős emléke. A Hátszegi-medence központjában épült templom, Hunyad vármegye 2-es számú telekkönyvi számával rendelkező épülete. A templom építését 1272-1280 közötti időszakra helyezik, és a cisztercieknek tulajdonítják. Kán László erdélyi vajdánk idejében vagy pedig magyar királyi tulajdonba való visszakerülésekor készül el a templomfalakat borító második freskóréteg. Az itáliai fresco-secco technikával festett ciklus jól igazodik a középkori Magyar Királyság XIV-ik század eleji italobizánci stílusú falfestményei közé. Hunyadi János vajdánk és kormányzónk a Kendeffy családnak adja a birtokot. Ezen időszakra tehető az utolsó falképréteg, melyhez a szentély cirill névfeliratos apostolképei és a karzatalj déli oldalának térdelő női adományozói tartoznak. Ebből viszont semmiképp nem következtethető az, hogy akár a templom, akár a Kendeffy család román eredetű lenne. Míg a román történetítás igyekszik a Kendeffyeket a Candea családdal azonosítani, addig a család saját öntételmezését statuáló címere honfoglaló magyar íjjast ábrázol, Kund/Kond magyar vezérre utalva. Különböző román érdekképviseletek ez utóbbi falképréteget nyomós érvnek használják akkor, amikor a templomot a román közösség számára követelik. Véleményem szerint a cirill betűs feliratok utalhatnak arra a tényre is, hogy mint oly sok helyen Hunyad vármegyében, a középkor második felében valamint a reformáció idején is, a magyar építésű templomokat románok is használhatták. Sőt, hogy még világosabb legyen a templom magyar kötődése, a freskók egyike például Árpád-házi Szent László királyunk teljes alakját is ábrázolja. A jelentős magyar kultúrális értéket képviselő templomról egyáltalán nem

mondható el, hogy nagyon jó állapotban lenne. Megérdemelne sokkal több figyelmet úgy magyar érdekképviseleteink, mint református egyházunk részéről, míg gazdát nem cserél ezen ősi hajlék. Őraljaboldogfalva még egy másik meglepetést is tartogatott, megpedig a Kendeffy kastélyt. A református Kendeffy család Trianonkor a legmódosabb erdélyi nemesi családok közé tartozott. Az utóbbi években, a család, hála Istennek több birtokát is visszakaphatta, így a szóban forgó kastélyt is. Hadd álljon itt a korai építtetők hitéről tanuskodó épségben fennmaradt latin szöveg magyar fordítása: „Idegen, az épületek, melyeket látsz, nem a hatalmas munka és a díszítés által tűnnek ki, hanem a csend és nyugodt lakás kényelmével, amelyet a legnagyobb Isten, a mennyei és földi dolgok igazgatója és bölcs védője segítségével, akinek tanácsa nélkül hiábavaló lenne minden munka, építtette Kendeffy Elek, Malomvíz grófja, császári és apostoli királyi fenségének, Erdély fejedelmének szenátusi tanácsosa szeretett feleségével, Bethlen Krisztina grófnővel, gyerekeivel a gondviselő Istennek fogadták az Úr 1782. esztendejében.” Az utolsó előtti megálló a Malomvízen található Kenndeffy vár, illetve az Árpádkorban épült, az utóbbi ötszáz évben református templomként működött, de ma már sajnos ortodox kézen levő kőtemplom, melynek még a toronysisakja is kőből épült. A malomvízi vár Kolcvár néven a Várkastély a Kárpátokban c. Jules Verne regényben is felbukkan. Sajnos Verne regényében sem a Kendeffyek sem a magyarok nem kapnak helyet, hanem a XIX-ik századi nagy frankofón összeölelkezés jegyében, csakis fiktív román főhősök szerepelnek. Pedig ez a vidék nemcsak Kolc Mirioták és Deck Miklósok vidéke volt, hanem egy olyan valóban létező Kendeffy Ilonáé is, aki hűségesen várta haza a török-tatár fogságából hazatérő férjét fent a várban. Az említett kőtemplom belső falán még Kőváry a következő feliratot vélte felfedezni: „Tóbiás Décsi, de Boronya, hic fuit Paedagogus Nicolai Kendefi, 1692.” Egy másik felirat szerint Décsi Tóbiás a templom református lelkésze volt az 1700as évek elején. A templomban bizonyára freskók is lehettek, méghozzá magyar vonatkozásúak, hiszen ha nem így lett volna, akkor a gondos ortodox remeték és apácák nem vakoltattak volna rá azokra csúfúlrútúl. Állítólag a mostmár egyedül üdvözítő vagy inkább sokakat félrevezető ortodox valláshoz tartozó hajlék péntek esténként ráolvasásos kuruzslásoknak is helyet ad. Demsus templomához vezetett az utolsó megálló. A ma már csak ortodox templomként működő hajlék a románság véleménye szerint ősi ortodox templom.

Viszont a templom messze nem felel meg a hagyományos ortodox templomépítészetnek. Éppen ezért sokkalta logikusabb a másik feltevés miszerint lehetséges, hogy Trajanus híres vezérének, Longinusnak volt a sírhelye e bizarr hajlék. Ugyanis a templom közepén található négy oszlop oldalain féldombor metszetű lovak találhatók, mint a római lovagrend jelképein, s melyeket Rómában is lehet látni. Az egyik oszlopon latin szövegben a Longino Maximo név olvasható. 1556 után református és ortodox templomként is működik. A különálló harangtoronyban levő harangokat senki fia nem láthatja, ugyanis magyar feliratuk egy fiát sirató magyar anyára emlékeztetnek. Demsuson, csodával határos módon, még fennmaradt egy teljes női alakot ábrázoló síremlék, magyar felirattal Mara Lőrincné birtokosra utalva. A szóban forgó református nemesi család egy tagja még ma is visszakapott birtokán él Felsőszálláspatakon, egyedüli magyarként. A kiránduló csapat elhaladva Várhely mellett, még a zajkányi csata emlékhelyét is láthatta a távolból, ahol 1442. szeptember 6-án, Hunyadi János temesi ispánunk és erdélyi vajdánk fényes győzelmet aratott a törökök felett. Állítólag még 1992-ben állt a csata győzelmének emlékére 1896-ban felállított buzogányos emlékmű. De sajnos mostmár csak a halom maradt meg... Szép, de egyben szomorú tájakat hagytak maguk után a kirándulók, mely táj mély, magyaros fájdalmait Jókay is próbálta gyógyítgatni még magyarok és románok között is a Szegény gazdagok c. regényében. Mégis, a tények láttán, vajjon pár év múlva milyen sorsra fognak jutni a Bihar vármegyei magyar közösségek? Vajjon tudunk-e okulni mi tömbmagyarságban élő magyarok, hogy mi a teendőnk? A teendőnk nemcsak az, hogy mindennap csak magunknak éljünk. Szent célunk kell legyen Isten megtalálása, magyar honfitársaink megismerése, a magyar szórványok felkarolása ugyanakkor a magyar emberek közötti megbékélés kimunkálása. Őseink hit- és nemzetépítők voltak, mi leszünk-e hídépítők magyarok és magyarok között, Bihar és Hunyad vármegyei magyar közösségek között, tömbmagyarság és szórványmagyarság között? Nt. Dr. Zabán Bálint Károly kisszántói ev. ref. lp.

2019. április, május, június, július

KISSZÁNTÓI GYÜLEKEZETI HÍREK

Kisszántói reformátusok egy kilenc fős csoportja vett részt a közelmúltban Debrecenben tartott református egységet megünneplő találkozón. A csapat három felnőtt tagja a presbitereknek tartott elődadásokon, illetve bemutatókon vett részt. A fiatalok a Déry téren számukra szervezett programokon vettek részt, míg a gyermekek a bábelőadásokat tekintették meg nagy örömmel. A szünetben a csapat tagjai örömmel tettek látogatást a Debreceni Református Kollégium könyvtárában. Isten legyen áldott a szervezők áldozatos munkájáért és a lehetőségért a találkozásra a Kárpát fészek és a nagyvilág reformátusaival!

Május 12-én, Jubilate, azaz Örvendezés vasárnapján tartották meg a Kisszántói Református Gyülekezetben az anyák napi ünnepséget. A Gyülekezet vezetősége ezúton is szeretné megköszönni a szülők és nagyszülők támogatását a tekintetben, hogy támogatták a lelkipásztor munkáját abban, hogy a gyermekekkel felkészülhessen az ünnepi műsorra. Az istentisztelet ünnepi jellegét az is emelte, hogy ezen az alkalmon a keresztség szentségét is kiszolgáltatták, mely alkalommal megkeresztelték Ecsedi Pannát, Ecsedi Sándor Zsolt és Ecsedi Tímea leánygyermekét. Isten hozott Panna a kisszántói református gyülekezeti fészekben! Kívánjuk, hogy a Szentlélek Isten ajándékozzon meg sok, őszinte krisztusi hittel és fényes magyar jövővel!

Exaudi vasárnapján, azaz váróvasárnap került sor a Kisszántói Református Egyházközség templomában a kiskonfirmációi istentiszteletre és bizonyságtételre. Kell-e még Isten? Kell-e még a keresztyénség? Kell-e még a reformátusság? Kell-e még a konfirmáció? Ha bármikor azt mondjuk, hogy nem kell már sem Isten, sem a keresztyénség, sem a reformátusság, sem pedig a konfirmáció, akkor ha igazságosak vagyunk, ne kelljen semmi olyan jó gyümölcse, sikere az istenhitnek, keresztyénségnek, reformátusságnak, amelyeket nap mint nap használunk, igénybe veszünk. Például kik alapították a Vörös Kereszt szervezetet? A genfi hithű kálvinista

(református) Henry Dunant és egy ugyancsak mélyhitű genfi kálvinista Gustave Moynier 1863-ban alapítják azt ,a svájci Genf városában. Még oly sok példát sorolhatnánk fel. Az eredmény mindig ugyanaz lesz. Távolítsuk el Istent, a keresztyénséget, a reformátusságot, a konfirmációt hétköznapjainkból, társadalmunkból, s nézzük majd meg, hogy mivel maradunk. Minden logikus érv a mellett szól, hogy Őbenne, a kersztyénségben, a reformátusságban, a konfirmációban éljünk, lüktessünk, buzogjunk. A bizonyságtevő fiatalok: Dudoma Dáriusz Andor, Ferencz Csibi Sarolta, Kiss Beatrix Vivien, Leményi Orsolya Blanka, Fazekas Márkosz.

Idén, pünkösdvasárnap, a Szentlélek Isten kitöltetését megünneplő istentisztelet után, a nemzeti ös�szetartozás napjára is figyelve, a kisszántói gyülekezet, Szabó Attila András gondnok vezetésével, egy nemzeti szalaggal ellátott koszorú valamint a székely himnusz el-

éneklésével igyekezett méltoságteljesen megemlékezni Trianonról. Pünkösdvasárnap délután pedig a Gyülekezet irodájában, az RMDSZ jóvoltából is elkészült, Magyarok Romániában - 100 év történelem I. rész c. nagyon érdekes film került levetítésre, melyet beszélgetés követett.

Június 16-án, Szenthármasegység vasárnapján, a Kisszántói Református Gyülekezetben, apák napja alkalmából, az Édesapákat is versekkel és énekkel köszöntötték a gyülekezet gyermekei. Az óvodásokat elkísérték Laura és Betti óvónők is, a kisszántói óvoda pedagógusai. Ugyancsak énekekkel és versekkel búcsúztatták a gyermekek a tanévet, hálát adva a tanulás lehetőségéért, a betűkért, könyvekért!

Június 12-én, szerdán délután került sor a Kisszántói Napköziotthonos 1-es számú Óvoda tanévzáró ünnepségére a kisszántói kultúrházban. A szülők és nagyszülők, az egész faluközösség és gyülekezet nevében köszönik szépen Laura és Betti óvónők valamint Kati dadusnéni munkáját s életükre és munkásságukra továbbra is Isten áldását kérik! Nt. Dr. Zabán Bálint Károly kisszántói ev. ref. lp.

Borsi Községi Figyelő - 40. szám

EGY ISKOLAI ÉV MARGÓJÁRA JÚNIUSI EMLÉKEK A tanév utolsó heteiben a borsi IV.esek több jó élménnyel lehettek gazdagabbak, ugyanis részt vehettek néhány eseményen, melyek reméljük szép emlékekként maradnak meg életükben. Voltak két napos kiránduláson Körösréven, mely kiránduláshoz a második napon a szülők is csatlakoztak, meglátogatták a Nagyvárad-i Hőerőművet, voltak a Léda Levendulásban, a

Egy szép kirándulással zárták be a tanévet a III-ik osztály tanulói, annak szülői közössége és a szervező Fürtös Izabella tanító néni. Útjuk Nagyszalontára vezetett, ahol az Arany János múzeumot látogatták meg, majd a Szalontai Malomba mentek. Érdekes volt végignézni, hogy hány munkafázison kell

Nimfea Aquaparkban, a tanév utolsó napján megünnepelték, hogy sikeresen elvégezték a 0-IV. osztályt, az évzárón elbúcsúztak a tanító nénitől és reményekkel, izgatottan várják az V. osztályt. Köszönöm a lehetőséget, hogy a tanító nénitek lehettem, újra egy remek gyereksereget sikerült a szívembe - lelkembe zárjak. Anikó tanító néni

átmenie a búzának, amíg finom liszt lesz belőle. A sok-sok információ után jöhetett a szórakozás: a gyönyörű madrászi strandon hűsölhetett, lubickolhatott a vidám kis csapat. Ez a nap méltó befejezése volt az egész évi szorgos munkának és persze kezdete a megérdemelt nyári szünidőnek!

KIS ISKOLA NAGY LEHETŐSÉGEK Európa számos országában tevékenyen jelen van és olyan események kötődnek a nevéhez, mint diákkonferenciák, tanári képzések, szakmai versenyek szervezése. Az AGROLIMPIA már negyedik alkalommal került megrendezésre általuk, idén Lengyelországban, a HORTOLIMPIA (kertész tanulók szakmai olimpiája) pedig idén először Észtországban. Mindkét versenyen főleg a diákok gyakorlati készségeire, felkészültségére, rátermettségére voltak a versenyszámok kiélezve. Az AGROLIMPIÁN négy fős csapatok 18 versenyszámban versenyeznek az idővel és egymással. Minden versenyszám kötelező. Ha az adott feladatot sikerül a legrövidebb idő alatt teljesíteni, a csapat 19 pontot kap, ha viszont az utána következő csapatok valamelyike Amikor a szülő / gyerek VIII. osztály végén iskolát akár csak 1 másodperccel is gyorsabb, azé a 19 pont, választ, sajnos sok esetben döntő tényező a válasz- te már csak 17-et kapsz, stb. Ez a pontozás menete. A megmérettetés két napon át zajlott. A feladatok tandó iskola nagy múltja, hírneve. A diák legtöbbször, képességeinek nem megfelő iskolába kerül, vagy az nagy része komoly erőpróba (pl. traktor kerékcsere, adott szinthez nincs megfelelő felkészültsége, vagy 14 15 kg-os bálák dobása 3,6 m magasra), más esetben -15 évesen egyszerüen elképzelése sincs arról, hogy a csapat helyzetfelismerő képessége és gyorsasága mihez is szeretne kezdeni a jövőben, emiatt jobb híján számít (ismeretlen erőgépet használva 10 m-es utánazt az iskolát választja, ahova a padtársa megy majd, futóval tolatni, csővezetéket szerelni tervrajz alapján, esetleg nagyobb testvérei is jártak. Vidéki iskolát vá- traktorvezető ügyességi verseny akadálypályán.) A borsi csapat Romániát képviselte, egyedüli résztlasztani napjainkban nem menő. A kertészetet / mezőgazdaságot pedig alsóbbrendű szakmának szokás vevő csoportként az országból. A csapat tagjai (Kis titulálni. Egyre kevesebb az a tudatos család, gazdál- Sándor –Érkeserű, Iancu Valér - Nagyszántó, Nagy kodó felnőtt, aki a gyerekét erre a, bár sok munkával László - Nyüved, Pop Nicoleta –Biharszentjános) apai anyait beleadva minden feladatot maximális ereje és járó, de csodaszép szakma felé irányítaná. A borsi Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari tudása szerint teljesített. Hat ország csapatát előzték Szakképző Iskola egy mindössze 15 éves múlttal meg (közöttük olyan nemzetek csapatait, mint Franrendelkező tanintézmény, de bizton állíthatom, hogy ciaország, Dánia, Magyarország, Portugália, Spanyolaz eltelt évek alatt annyi lehetőséget próbált diákjai ország, Egyesült Királyság), valamint a zsűri döntése számára biztosítani, ami egy menő városi iskolának is alapján az egyik versenyszámban (báladobás) a román csapat abszolút győztesnek járó trófeát is átvehette. becsületére válna. A HORTOLIMPIA idén először megrendezett kertész Szakmát csak elméteben tanítani lehetetlen. A gyakorlat az, ami által használható tudást szerezhet a diák. tanulók Európa-bajnoksága. Szintén egész Romániát Ehhez azonban olyan gyakorlati partnerekre van szük- képviselte a borsi iskola csapata Észtországban. Ide két ség, ahol a diák a modern gazdálkodást sajátítja el. És fős csapatok nevezhettek be (1 fiú és 1 lány) , akik 20 nekünk olyan partnereink vannak, akik az idei tanévben versenyszámban mérték össze tudásukat más európai még abban is segítséget nyújtottak, hogy szakmai Eu- országbeli csapatokkal. A versenyszámok mind mind olyan feladatok, melyek ismerete igen hasznos egy jörópa-bajnokságra is eljussanak iskolánk diákjai. Az Europea International egy olyan szervezet, amely vendő kertész számára. Például ültetés, tűzdelés, oltás,

!!!

növény és magfelismerés, de élő fa korának becslése vagy súlybecslés is szerepelt a versenyszámok listáján. A mi két diákunk Rozs Elisa (Biharszentjános) és Kelemen Szabolcs (Síter) derekasan helytállt megelőzve négy ország csapatát (Csehország, Egyesült Királyság, Luxemburg, Portugália) és két versenyszámban is elsők lettek. Mind a kísérő-felkészítő tanárok: Krizsán Tünde, Hoffman Andrea, mind az iskola büszke a diákok elért eredményére, de joggal lehet az egész Bihar megye, hiszen a fiúk lányok a megye minden szegletéből rátermettségük, önfegyelmük, kitartásuk miatt Európabajnokságokon szerepeltek. Ezúton köszönjük meg a borsi iskola támogatását, a borsi Polgármesteri Hivatal pozitív hozzáállását és az anyagi támogatást a következő vállalkozó, gazdálkodóknak, akik anyagi lehetőségeikhez mérten segítették egy kis iskola ügyes diákjait ilyen messzire eljutni. Köszönet: Strawberry Plants (Szilágy Ilona), Bărțan Ioan, Bărțan Gavril, Sales Resurse SRL, Ghitea Lőrinc-Lóránd PFA , Tóth Attila, Tóth István egyéni vállalkozó. Krizsán Tünde, mérnök-tanár

FELHÍVÁS Felhívjuk a tisztelt lakosok figyelmét, hogy a 8 / 31.01.2018-as számú tanácsi határozat alapján mindenkinek saját fel-

adata, hogy az ingatlana előtt lévő területet, árkot, kapubejáróban lévő átereszeket (hidakat) és a járdát tisztán tartsa. Az elmúlt időszak átlagon felüli csapadék mennyiséget produkált, ami sok helyen gondott okozott. Ezen kellemetlenségek is elkerülhetőek az árkok karbantartásával. A közegészségügy tájékoztatóját továbbítva kérjük önöket, hogy tartsák tisztán földterületeiket és irtsák a parlagfűvet, hiszen ez az egyik leggyakoribb allergén növény.