Cikk ajánló: 1848, te csillag! Színes hírkavalkád A hónap témája: Szeretnél 100 évet élni? Könyvtári séta 1000 arcú NŐ Kulináris világ
Bors község időszakosan megjelenő lapja:
II. évfolyam 1 szám - 2012 január - február
„1848, te csillag!” “A Pilvax kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el. Az orvosoktól a mérnökökhöz, majd a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekedő sereg. Jókai fölolvasta a felhívást és a 12 pontot, s énvelem elszavaltatták a “Nemzeti-dalt”. Mindkettőt kitörő lelkesedéssel fogadták, s a refrénben előjövő “esküszünk”-öt mindannyiszor visszaharsogta az egész sereg, mely a téren állt. Landerer nyomdájához mentünk, amely a legközelebb volt hozzánk, s a 12 pontot és a Nemzeti dalt rögtön nyomni kezdték. Délfelé elkészültek a nyomtatványok, s ezrenként osztották szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta. Délután három órára gyűlést hirdettünk a múzeum terére, s a sokaság eloszlott. A szakadó eső dacára mintegy 10000 ember gyűlt össze a múzeum elé, onnan a városházához mentünk. A tanácsterem megnyílt, s megtelt néppel. Rövid tanácskozás után a polgármester aláírta a 12 pontot. Óriási lelkesedés tört ki!... - Budára! Budára! Nyitassuk meg Táncsics börtönét! Ezek voltak a nép leginkább és legtöbbször hallható kiáltásai. A választmány legalább húszezer ember kíséretében fölment Budára a helytartó tanácshoz és előadta kívánatait. A nagyméltóságú helytartó tanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, s ötpercnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenségi rendelet, a cenzúra eltöröltetett, Táncsics börtönajtaja megnyílt. A rab írót diadallal hozta át a töméntelen sokaság Pestre. Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben.” (Részlet Petőfi naplójából)
A márciusi forradalom eseményeit minden magyar ember nagy vonalakban ismeri, a megemlékezések előadásain is hallhatunk róla. Ezért, most néhány olyan háttérinformációt, történetet gyűjtöttem össze, amelyet az iskolában nem tanulhattunk meg. Tudjuk-e például, hogy:
Kokárda. A háromszínű zászlót, trikolórt Európában a francia forradalom tette “divatossá”. Ennek mintájára Szendrey Júlia, Petőfi felesége 1848. március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte az első kokárdát. A kokárdában a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi. Három nappal a forradalom után a kokárda anyaga hiánycikk lett: Pesten nem lehetett kapni. » Sokan megváltoztatták, a nevüket a forradalom során: magyarosították, vagy nevük végén a nemesi vérre utaló “y” betűt “i”-re cserélték, vállalva az egységet a köznéppel (pl. Jókai, Gyulai). » 1848-ban Pestet Budával hajóhíd kötötte össze, s a tömeg ezen keresztül ment át Budára. Az első híd, a Lánchíd építése ugyan már folyt, de csak 1849 novemberében adták át a forgalomnak. » A császári hadsereg huszárezredei két, Itáliában szolgáló ezred kivételével a magyar hadsereg soraiban harcoltak 1848-49-ben, ugyanakkor megtartották régi nevüket és feketesárga zászlajukat. Ezeken kívül további hatot alakítottak, amelyek Hunyadi, Lehel vezér, Mátyás király, Károlyi István, Bocskai és Attila nevét viselték. A magyar szabadságharcban a honvédsereg oldalán lengyel, német és olasz légió is harcolt, ugyanakkor Velencében és Észak-Itáliában is alakult egyegy magyar légió a császári hadsereg átszökött magyar katonáiból. » Petőfi a forradalom napján kék zsinóros kabátot (atillát) viselt. Kardot kötött az oldalára - ami egyébként nem volt szokása -, és nagy tollas kalapot vett fel. Tudatosan készült a forradalmi szerepre, katonai mintára tudta: egy vezetőnek már messziről jól kell látszania.
» Híres szabadságharcos - nők. Lebstück Mária férfiruhában, Carl néven csatlakozott a magyar szabadságharcosokhoz. Amikor egy bálon női ruhában jelent meg, Görgey Artúr börtönbe zárta. Buda visszafoglalásánál férfiakat megszégyenítő módon harcolt, főhadnaggyá léptették elő. A világosi fegyverletétel után Aradon raboskodott, gyermeke is ott született. Nyomorban halt meg. Huszka Jenő operettje, a „Mária főhadnagy” neki állít emléket. Bányai Júlia is férfiöltözékben lépett a honvédek sorába. Az erdélyi harctereken küzdött, Bem József századosi ranggal tüntette ki. Paszkievics tábornok orosz csapatainál francia táncosnőként kémkedett. Világos után követte Bem tábornokot Törökországba, majd Kairóban férjével fogadót nyitott. Más asszonyok ápolónőként segítették a szabadságharcosokat. A tábori kórházak főápolónője Kossuth testvére, Zsuzsanna volt. Teleki Blanka, pedig, az első nőnevelő intézet megalapítója, és társa, Leövey Klára forradalmi szerepükért, a bukás után évekig a hírhedt Kufstein-i börtönben raboskodtak. » Jókai a forradalom estéjén találta meg élete szerelmét, Laborfalvi Rózát. A Nemzeti Színházban a „Bánk bán” előadása után az író a színpadon beszélt a közönséghez, mikor a színésznő a mellére tűzte a kokárdát. Házasságukat még Petőfi is ellenezte, mert a színésznő nem csak 8 évvel volt idősebb, de törvénytelen gyereke is volt. Mégis évtizedekig kitartottak egymás mellett, a forradalom bukása után is Róza mentette meg az írót, azzal, hogy kijárta menlevelét. » Szendrey Júlia a szabadság harc alatt szózattal fordult az ország hölgyeihez, melyben felhívta őket a férfiak buzdítására. Sőt: azt kérte, lelkesítsék férjüket a harcra akár a szerelem megvonásával is! Ez azonban nem volt érvényben még a forradalom kitörésekor - hisz tudjuk: Petőfi és Júlia fia, Zoltán 1848. december 15-én - azaz napra pontosan 9 hónappal a forradalom ünnepe után jött világra. » Március 15 egyik komikus momentuma a 12 pont kinyomatásakor esett meg. Landerer, a nyomdász a látszat kedvéért kérte a forradalmárokat: mutassák meg a cenzor jóváhagyását. Mivel ilyen nem volt, Landerer folytatás a 2. oldalon
Bors Községi Figyelő folytatás az első oldalról
„1848, te csillag!” kijelentette: nem szedhetik ki a szöveget. A forradalmárok csalódottan tovább is indultak – volna! De Landerer odasúgta Irinyinek: „Foglaljanak le egy gépet!”. Irinyi erre hangosan bejelentette: „E sajtót a nép nevében lefoglaljuk!”. Ezután Landerert – saját kérésére! - a főnöki irodába zárták. Derűs percek Farkas Emőd: „Az 1848-49-i szabadságharc anekdotakincse” című gyűjteményéből: » A kápolnai csatában egy honvéd tüzérnek mind a két lábát leszakította az ágyúgolyó, s kínjai közt nagy hidegvérrel jegyezte meg: – Lelkemet, testemet sokszor ajánlottam az Istennek, de a lábam sohasem jutott eszembe. S lám, most itt a baj! » Mi jut eszedbe? Töltetlen puskával menni az ellenségnek? – mondá az egyik nemzetőr a másiknak a szabadságharcban. A másik így felelt: – Csitt! Hisz az ellenség nem tudja! » Petőfit Bem apó annyira szerette, hogy a „fiának”, ez pedig őt „apámnak” nevezte. Az öreg egy fekete szőrű, lusta, vén paripát ajándékozott a költőnek Nagyszebenben, nyilván azért, hogy el ne ragadja, vagy le ne vesse kedvenc költőjét. » Mikor Bem apó Lugos alatt hadi szemlét tartott, vágtatva jött ki a városból törzskarával. Kíséretében volt Petőfi Sándor is az ő lusta paripáján, amely azonban – a többitől kedvet kapva – szintén vágtatott. Bem apó csodálkozva látta, hogy egyszerre milyen fürge lett az öreg csataló. Mosolyogva fordult Petőfihez, és franciául így szólt:– Látszik, hogy költőt visz, Pegazus lett belőle! » Az vízaknai, szerencsétlen végű csatában, amelyben Petőfi is részt vett, a maroknyi honvédsereg rendületlenül állta az ötszörte nagyobb osztrák sereg tüzét. Báró Puchner többször lőtávolba jött, s a tüzérek le akarták lőni. Ezt azonban Bem apó megtiltotta nekik. – Ne lőjetek rá, mert helyette majd okosabbat küldenek, akivel aztán nem lehet olyan könnyen elbánni!
Színes hírkavalkád
2. oldal
Ünneplés és mulatság Karácsonytól Farsangig Karácsony ünnepének hangulata nem csak a család számára jelentenek még ma is szívmelengető dolgokat, hanem az egyházak is próbálják műsoros istentiszteleteikkel az ünnep szépségét kiemelni, és az ünnep eredeti jelentését kihangsúlyozni. Íme, néhány kép a karácsonyi istentiszteletekről: Biharszentjánoson: Szentestén „angyalok szálltak le”, hogy megérintsék Jézus szeretetével az ünneplő szíveket. Nagyszántón a vetítéssel egybekötött istentiszteleten a falu minden korosztálya, óvodástól középkorúig, hozzájárult szereplésével az ünnepi hangulat fokozásához.
Az idén sem maradhatott el a borsi kultúrotthonban megrendezett szilveszteri mulattság: több mint 130 személy köszöntötte együtt a 2012-es évet. Olyan jó volt a hangulat, hogy a finomságok nagy részét már elfelejtették megenni a mulatozók.
Kívánunk az ünnephez méltó megemlékezést! A 2012-ben várható beruházási munkálatok községünkben: Szennyvizelvezető rendszer kiépitése Borson: 6.281.000 RON Szabadidőközpont kialakitása Borson: 2.347.088 RON Biharszentjánosi multifunkcionális sportpálya: 950.000 RON Parkoló és zöldövezetek kialakitása Borson: 289.996 RON Parkositás Biharszentjánoson: 600.000 RON Ivóviz-kút fúrása Kisszántón és Nagyszántón: 800.139 RON A nagyszántói öregek otthonának felépitése: 4.712.000 RON Viztisztitó állomás Borson: 4.846.967 RON Nagyszántói kultúrház újjáépitése: 680.000 RON Parkositás és zöldövezet kialakitása Nagyszántón: 747.326 RON Kanalizálás Biharszentjánoson: 4.836.000 RON Biharszentjánoson parkoló és zöldövezet kialakitása a stadionBors utcáinak leaszfaltozása: 600.000 RON nál: 214.860 RON
KÖZLEMÉNY:
Bors község időszakosan megjelenő lapja - kiadja a Borsi Polgármesteri Hivatal Szerkesztőség címe: Bors Nr. 200. Szerkesztőség emailje: borsifigyelo@gmail.com Felelős kiadó: Bátori Géza, Főszerkesztő: Szatmári-Gergely Kinga, Tördelő szerkesztő: Major Zsigmond - Lapszámunk digitálisan is letölthető a Borsi Polgármesteri Hivatal honlapjáról pdf formátumban: http://primariabors.ro
3. oldal
Bors Községi Figyelő
Színes hírkavalkád
Ünneplés és mulatság Karácsonytól Farsangig
Január 8-án operett gálával is köszöntötték az újévet a zenét szerető, egy kis nosztalgiára vágyó községbeliek. A „Régi mániám” című, ismert operett slágerekből álló produkció az MM Pódium előadásában szerzett vidám perceket a megjelenteknek, akiknek, az előadás végén csak egyetlen „kritikájuk” volt: tarthatott volna még ugyanennyi ideig.
Február 15-e az év legviharosabb napja volt, de a borsi és kisszántói kisiskolások és a „Borsszem” óvodások táncházzal és játszóházzal egybekötött farsangi mulatsága a kultúrotthonban forró hangulatot biztosított.
Köszöntő beszédek is elhangzottak: Derzsi Ákos, parlamenti képviselő, és a község polgármestere részéről, de nem maradt el, az alkalomhoz illő pezsgős koccintás sem.
Benedek Árpád, nagyváradi óvodapedagógus közreműködésével átélhették a népi farsangolás hangulatát, a gyerekek szüleikkel, tanítóikkal együtt ropták a táncot. Laczkó Nándor zenetanár furulyacsoportja is ügyeskedett,
majd a Tini Dance táncosai mutatták be, milyen jó együtt mozogni. A nap fénypontja persze, az álarcos felvonulás volt, a közel 100 gyerek többnyire nem kölcsönzött, hanem ötletes, saját készítésű ruhában vonult fel.
Biharszentjánoson is lelkesen öltötték magukra az ötletes jelmezeket az óvodások. A nap érdekessége, hogy szüleikkel, pedagógusokkal együtt elkészült a farsangi fánk is, amelyet a közös munka megérdemelt jutalmaként jó étvággyal fogyasztottak el a gyerkőcök.
Bár Zsuzsanna napján, a borsi nőszövetség által szervezett farsangi batyus bálon sajnos nem volt jelmezes felvonulás, viszont, egy jól összekovácsolódott baráti kör mulatott hajnalig. Az esemény színvonalát a borsi Galagonya néptánccsoport is növelte.
Bors Községi Figyelő
A hónap témája: Szeretnél 100 évet élni?
4. oldal
Szeretnél 100 évet élni?
(A hosszú élet titka: Bors községben és a világban)
“Az én koromban azt teszem, amit a neves író, Mark Twain is tett. Reggel átnézem a napilapokban a gyászjelentéseket. Ha nem vagyok benne, akkor teszem tovább a dolgom.” (Patrick Moore) „Észrevettétek, hogy általában azok akarnak örökké élni, akik a jelenlegi életükkel sem tudnak mit kezdeni?” – teszi fel humorosan a kérdést Anthony de Mello, híres jezsuita szerzetes. Átlépve egy új évbe, talán gyakrabban gondolunk mi is az idő múlására. A hosszú élet vágya ott él bennünk, mivel ez az, az élet, amit biztosan ismerünk. Persze, az sem mindegy, hogy milyen fizikai, lelki kondícióban, anyagi helyzetben érjük el azt a bizonyos 100 évet. Mert amíg a nyugati öregek nyugdíjukból bebarangolhatják az egész világot, addig országunk kisnyugdíjasainak elég nagy kaland az is, hogyan fizessék ki a fűtésszámlájukat. Az utóbbi évtizedekben fejlődött az orvostudomány, kényelmesebbé vált az élet, így megnőtt a 70-80 év felettiek száma. Igaz, a mai generáció, már nem a háborúban veszti el fiatalon az életét, hanem a stressz, egészségtelen életmód, környezetszennyezés okozta mellékhatások miatt. Ezért lessük irigykedve a mai 80 év felettieket, akik közül sokan egy világháborút is megértek, sokgyerekes családokban nőttek fel szegénységben: vajon mi a titkuk? Lássuk először Bors község legidősebbjeit, akik átéltek szinte egy évszázadot.
Szűcs Ilona, Kisszántó: A legidősebbek királynője is lehetne a tavaly 100
évet töltött Ilona néni. A kisszántóiak a község polgármesterével méltóképpen fel is köszöntötték lánya és unokája társaságában. A megható pillanatokban visszaemlékezett életére, amely nem volt nehézségektől, betegségektől mentes. De ha a titkát kutatjuk századik születésnapjának, akkor azt, szerinte erős hitében és Istenbe vetett bizalmában lelhetjük meg, amely mindenen átsegítette. Szívesen énekelt, főleg a református énekeskönyvből, a kedvenc éneke, az „Egyedüli reményem” kezdetű ének, jellemzi életfelfogását is.
Persze, teszi hozzá hamiskásan, a lánya, (Lélek Jolán, aki együtt él Róza nénivel) sok vitaminnal is erősíti, de biztos jót tesz neki a csokoládé is, amit májproblémái ellenére nagyon szeret. Bánóczi Géza, Bors: A hosszú életet nem a szüleitől örökölte, hiszen azok fi-
Batári (szül. Bodó) Róza, Biharszentjános: Róza néni február 9-én töl-
tötte be a 95. évét, 3 lánya, 7 unokája, 8 dédunokája és 2 ükunokája köszönthette. Átélt 2 világháborút, eltemetett 2 férjet, az elsőt még a világháborúban veszítette el bombatámadáskor, a második után is 35 éve özvegy. Családjának tagjai is szép kort értek meg, édesapja „csak” nyolcvanat, de édesanyja, testvérei 90 felett haltak meg. Pedig őt sem kímélték a betegségek, tífusz, epehólyag gyulladás nehezítették életét, pár éve, pedig súlyos hátgerincproblémája járásában is korlátozza. Mégis, csupa mosoly az arca, mikor meglátogatom, olyan lendületesen meséli az életét, mint egy huszonéves. Nem csak az agyműködését serkenti olvasással, de a testét is az egész évi kerti munkával.
atalon meghaltak, hanem nehéz fizikai munkában megedzett élete segítette Géza bácsit, hogy tavaly augusztusban betöltse a 92. életévét. Volt rakodómunkás a kollektívben, kertészkedett, az orosz fogságban 520 méter mélyen dolgozott szénbányászként Gorlovkában. Szerinte a fizikai munka, mozgás, sőt a katonaság nagyon hiányzik a mai fiúk életéből, hiszen őt is megedzette, tartást, fegyelmet tanult belőle. Szivesen emlékszik vissza régi iskolájára is, amit imával kezdtek, sokat énekeltek, ma is emlékszik az összes vallásos énekre, hiszen gyerekként temetéseken „segédkántorkodott”. Nem ivott, nem dohányzott, ennek is tulajdonítja, hogy több műtét után, még most is jól bírja magát. Bár háborús időkben kötött házasságot a most 88 éves Rozália nénivel, 68 éve kitartanak egymás mellett, egy lányuk, 1 unokájuk és 2 dédunokájuk örvendezteti meg életüket.
5. oldal
A hónap témája: Szeretnél 100 évet élni?
Záhu Károly, Nagyszántó: A falu „élő történelme” Károly bácsi, hiszen nem csak tud mindent, ami közel 100 éve történt, de kitűnően emlékszik számtalan esemény pontos dátumára is. Aktív
dohányos a mai napig, mégis fürgén pattan fel a biciklijére. Pedig, 3 évet katonáskodott a háborúban, majd közel 4 évet Kijevben épített egy lerombolt mozdonygyárat. „A fogságot, csak a legerősebbek élték túl, - mondja - de én szívós voltam, hiszen az esküvőre valót is úgy kerestem meg, hogy 20 liter tejet a hátamon vittem be naponta Nagyváradra.” 12 évvel fiatalabb feleségét is egy évtizede eltemette. Augusztus 6-án fogja ünnepelni a 91 születésnapját, 2 gyereke, 4 unokája és egy dédunokája köszönti. Titka, a sok mozgás mellett, a rendszeresen fogyasztott csalántea.
Egy kis körkép a világból. Nem titok, hogy a nőknek nagyobb esélyük van a hosszú életre, már az anyaméhben és a koraszülöttek között is életképesebbek a kislányok. A tudomány szerint, már az állatvilágban megfigyelhető az, hogy a nagyobb testű egyedek szervezete hamarabb elhasználódik, mint a kisebb állatoké. De a férfihormon, és az egészségtelenebb életmód is felelős a férfiak rövidebb élettartamáért, míg a nők szervezete, amely gyerek kihordására és táplálására van „programozva” sokkal szívósabb és ellenállóbb a betegségekkel szemben. A világ legidősebb asszonya Franciaországban érte meg a 122 évet, a leg-
idősebb férfi 7 évvel lemaradt a maga 115 évével. Jelenleg a világon a legidősebb ember (aki bizonyítani tudja) egy amerikai üknagymama, aki 115 éves. Európában, a 110 év felettiek „csak” 82en vannak, és közülük 77-en nők. Az ENSZ egészségügyi szervezetének (WHO) 2008-as adatai szerint a nők várható átlagos élettartama a világon 69,5, a férfiaké 65 év, de az adat országonként nagy eltérést mutat. A leghosszabb élettartam Japánban (86,1 év, nőknél és 79,4 év férfiaknál), a legrövidebb a szegény afrikai országokban (kevesebb, mint 50 év mindkét nemnél) várható. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, a 73. helyen állunk: a nők 78 és a férfiak 69,8 évével. Jelenleg a legtovább Japánban élnek az emberek (82, 6 év az átlag). Okinawán, egy kis japán szigeten több mint 400 lakos 100 éven felüli, és több 80-90 éves ma is aktívan sportol és házaséletet él. Hosszú és egészséges életük titkát a sok halból, szójából, zöldségből és gyümölcsből álló étkezésüknek tulajdonítják. A Pakisztán északi részén található Hunzában is ismeretlen a rák, vérnyomás, cukorbaj, koleszterin, sőt, egy 80 feletti egészsége, kondíciója és kinézete is jobb, mint máshol a 40-eseké. A kutatók szerint hosszú és egészséges átlagéletkorukat a rengeteg mozgás mellett alacsony kalóriaértékű táplálkozásuknak köszönhetik. Csak zöldséget, gyümölcsöt, gabonát és tejterméket esznek, hírből sem ismerik a cukrot, sót, - de nagy mennyiségben fogyasztják a rákmegelőző hatású sárgabarackot, magjával együtt. Az sem mellékes, hogy az említett országokban még élnek a támogató családi kapcsolatok. Az ókorban és középkorban, Európában az átlagéletkor gyakran nem haladta meg a 30 évet sem, ehhez képest ma, néhány országban kiugróan magas. Ausztriában és Svájcban valószínű, hogy a friss hegyi levegő és a rendszeres sport az „oka” a 82 éves átlagéletkornak. Olaszország, Spanyolország, Franciaország sem marad el sokkal, a halban, zöldségben, gyümölcsben és olivaolajban gazdag étkezés mellett a jó minőségű vörösbor és az érzelmek megélése (és nem a magukba fojtása) is biztosítja a hosszú életet.
Bors Községi Figyelő
Vannak-e tehát, titkai a hosszú életnek? Időseink átéltek világégéseket, rendszerváltásokat, fiatalon özvegyen maradtak, vagy sok gyereket neveltek fel. Munka akkor is volt, csak nem gépekkel, számítógép előtt, hanem két kezükkel termelték meg a betevőt. Mégsem volt köztük sok depressziós, öngyilkos, lelki beteg, emberkerülő, mint ma. Számított a nagycsalád összetartó ereje? Hogy még volt kinek kibeszélni panaszaikat? Jót tett a friss levegőn végzett munka, mozgás? Egészségesebbek voltak ételeik? Vagy a háború, halál árnyékában még inkább élni akartak? Nehéz választ találni! A Bors községbeli négy idős ember életét alapul véve, az állandó szellemi és testi aktivitás mellett kiemelném azt a képességet, hogy egyikükben sem volt harag, keserűség, ahogy visszanéztek az életükre, sőt, tudtak, még ma is nevetni! Ennyi a titok? Talán van még valami, amit el akarunk felejteni sokszor: hogy végül is, a hosszú élet AJÁNDÉK! SZ.G.K.
Néhányan, a jövő lehetséges 100 évesei közül, - a tél szülöttei a községben: (csak a Borson eddig bejegyzettek szerepelnek):
Darai Patricia (2011 november 30) Gyulai Gergő Roland (2011 december 16) Schmith Tamara (2011 december 28) Major Mátyás (2012 január 5) Curteanu David Natanael (2012 január 13) Kulcsár Milán Róbert (2012 február 4)
Isten hozta őket községünkbe!
A fotón Major Zsigmond, a községi lap szerkesztőjének Matyi fia szerepel
Bors Községi Figyelő
Könyvtári séta
6. oldal
Könyvtári séta: Hobbi még az olvasás? A tél hónapjaiban egy kicsit megáll a világ, lelassul az emberi szervezet működése is, nem csoda, hogy az idillikus fotókon, évszázados festményeken, a téli tájat mindig a kandalló előtt olvasgató emberek képe egészítette ki. Régebben az olvasás
delkeznek internettel. Bár minden korcsoportból vannak olvasók, a nagyszámú nyugdíjas mellett jelentős részük iskolás, akik természetesen a kötelező olvasmányok iránt érdeklődnek (főleg román irodalomból, amelyek többnyire nincsenek
úri hobbinak számított, ma viszont nem csak a rohanás, felfokozott életmód veszi el az emberek idejét, hanem a televízió, a számítógép is. Ma is olvasunk, persze, állítják a kutatók, csak nem szépirodalmat, tudományos, ismeretterjesztő műveket, - mert ezek már film formájában is megnézhetők. Ma a könnyen emészthető műfaj a népszerűbb, ami nem időigényes, - így már a napilapok is háttérbe szorulnak az internetes média gyorshíreivel szemben. Ezért, ma nem az a kérdés, hogy van-e időnk olvasni, hanem, hogy van-e türelmünk hozzá? Bors községben szépen felújított és könyvállományában is kibővült könyvtár várja az olvasni vágyókat. A község könyvtárosa, Bátori Judit elmondása szerint, az újítás pozitív irányban befolyásolta a könyvtár látogatottságát, hiszen 2007 óta, az olvasók száma negyvenkettőről, több mint háromszázra emelkedett. Az olvasni vágyók körülbelül 10000 könyv közül válogathatnak, a régi klas�szikusok és az utóbbi évek sikerkönyvei mellett helyet kapnak ismeretterjesztő könyvek, gyerek és felnőtt enciklopédiák, művészeti albumok. Adományba is kaptak könyveket, három családtól, melyek között voltak 1800as évekbeli régiségek is. Pályázat útján a könyvtár nyert négy darab számítógépet, melyet tanulás céljából vehetnek igénybe olyan gyerekek, akik otthon nem ren-
meg az otthoni könyvespolcon). A könyvtársnő tapasztalata szerint, az idősebb korosztály még olvas szépirodalmat, de a tizenéves generáció inkább a mostanában sikeres tini könyveket, vámpírtörténeteket részesíti előnyben. A község iskolája régóta kapcsolatban áll a könyvtárral, az elemi osztályosok gyakran „könyvespolcok társaságában” tartják a kézműves foglalkozásokat. Havonta vannak itt az évszakhoz kötődő tematikus kézműves foglalkozások, nem meglepő, hogy a július elején megrendezett kézműves tábor már olyan nagy népszerűségnek örvendett, hogy a résztvevő gyerekek száma a tavalyi alkalmon szinte megduplázódott. Az alkotásokat természetesen meg lehet egész évben tekinteni a könyvtár falán. A közelmúltban, több olvasási szokásokat kutató felmérés rámutatott arra, hogy a híreken kívül semmi mást nem olvasók száma egyre nő, egyre kevesebben járnak könyvtárba, vagy vásárolnak könyveket. Ezért, sok település könyvtáraiban próbálják úgy népszerűsíteni a könyvtárat, hogy különböző foglalkozások mellett felolvasó esteket, szavaló, vagy mesemondó versenyeket szerveznek, gyerekkuckókat rendeznek be, amely ötletekből szeretnének Borson is megvalósítani a későbbiekben. Egy időben próbálkoztak baba-mama kör és más klubok beindításával, de a kezdeti lelkesedés abbamaradt. A világ egyik legérdekesebb olvasás-
népszerűsítő ötlete a „Veszíts el egy könyvet” program volt, amelyben könyveket kellett a város bármely pontján elhagyni, benne egy cédulával, amelyen azt üzenték, hogy olvasás után, a könyv megtalálója ugyanígy „hagyja el” valahol a könyvet. Volt olyan magyar regény, amely ily módon Ausztráliáig is eljutott. Milyen könyvekből válogathatnak a borsi könyvtárlátogatók? Már a fiatalok találhatnak Nobel díjas írókat is, hiszen a „Dzsungel könyve” írója, Kipling, és a „Nils Holgerson” írónője, Selma Lagerlöf is megkapta a neves kitüntetést, ugyanúgy, mint más neves írók (Thomas Mann, Hemingway, illetve a ma ismert Marquez, William Golding, és Kertész Imre, akiknek művei szintén megtalálhatók itt). A bors községi olvasók kedvencei közé tartoznak olyan írók, mint Wass Albert, Szabó Magda, Agatha Christie, Müller Péter, Márai Sándor, de van érdeklődés a misztikus-botrányos könyveikkel híressé vált írók iránt is (Dan Brown, Coelho). Fontos ugyan olvasni, de azért az sem mindegy, hogy mit. A könyvespolcokat nézegetve, viszont megállapíthattam, hogy a szórakoztató irodalomból is igyekeztek az igényesebbeket beszerezni. A könyvtár délután 1 órától este 7 óráig látogatható. 2005-ben Magyarországon, egy felmérés alapján, nagy meglepetésre, nem egy divatos külföldi regény lett a magyarok kedvence, hanem Gárdonyi: „Egri csillagok” című regénye. Ezt követte Molnár Ferenctől a „Pál utcai fiúk”, valamint Szabó Magda „Abigél”-je. Az első tíz között ott van még a „Kisherceg”, és a „Micimackó”, valamint a ma divatos varázsló-történet, a „Harry Potter”, és a „Gyűrűk ura” is, de a listán előkellő helyet mégis olyan magyar írók foglalnak el, mint Jókai (Aranyember, Kőszívű ember fiai), Mikszáth (Szent Péter esernyője), Móricz (Légy jó mindhalálig), Fekete István (Tüskevár, Vuk), Móra Ferenc (Kincskereső kisködmön, Aranykoporsó), Márai (A gyertyák csonkig égnek), Dallos Sándor Munkácsyról szóló életrajza, és Wass Albert, valamint Rejtő Jenő művei. Érdekes, hogy a külföldi írók nagy része, akik bekerültek a 100 kedvenc közé, klasszikus. Ezért érdemes elővenni őket is a borsi könyvtár polcairól, bár Bátori Judit meg jegyezte, hogy sajnos, itt is tapasztalható, hogy a ma divatos könyvek háttérbe szorítják a régieket.
Bors Községi Figyelő
7. oldal
1000 arcú NŐ - Játékos pszichológia nők napjára Az ősi vallások mítoszainak, és népmeséinknek szereplői mind egy–egy embertípust képviselnek, amelyeket Jung, a híres pszichológus, „őstípusoknak” (archetípusok) nevezett. Minden ember hordozza valamelyik mese, vagy mitológiai hősnek a tulajdonságait, hiszen rólunk mintázták őket. Ezek a nőtípusok népmeséinkből is ismertek, egy japán pszichológusnő, pedig, a személyiségtípusokat a görög istenekről nevezte el. Szerinte, van egy nőtípus, amely erőteljesebben érvényesül bennünk, és még 1-2, amely csak részben. Életünk során gyakran fel is kell vállalnunk egy-egy őstípus szerepét, hogy boldogulni tudjunk (például a harcias nő a házasságban meg tanulja a feleség, vagy anyaszerepet, de egy befelé forduló nő is el kellene sajátítsa az ambiciózus nő szerepét a karrierben). Ezért ajánlom, most ezt a játékos önismereti olvasmányt, és ha mi nők őszinték vagyunk, remélhetően hamarabb felfedezzük, milyen típusba tartozunk, mint a férjünk. Artemisz - típus: a vadászat istennője, a független, harcias amazon, népmeséink „férfiruhába bújt lánya”, várvédő asszonyaink. Nincs szükségük férfira ahhoz, hogy elérjék céljaikat, hiszen ambiciózusak, nagy az önbizalmuk. Már gyerekként „fiús lány”, aki benne volt minden csínytevésben. Heves vérmérsékletű, kimondja az igazát, szeret sportolni. Kitartóan küzd céljaiért, a kudarc nem töri le, sőt, még inkább ösztönzi. Gyerekeinek is inkább játszótársa, nem félti őket, szabad-
ságot ad nekik. Jól érzi magát férj és gyerek nélkül is, közülük kerülnek ki a feministák. Gyakran választ férfias szakmát, amelyben sokat utazhat, új dolgokat kipróbálhat. Nem képmutató, csak azt vállalja fel, amiben hisz, főleg a gyengébbek érdekeit. Vagy későn megy férjhez, mert szereti a kalandot, nehezen kötelezi el magát, vagy konfliktusai vannak társával, mert csak ő lehet a főnök a kapcsolatban. Erős jellemű társra néz fel, de mégis, csak egy nőiesebb, visszahúzódóbb férj viseli el erős természetét (egy csendes ezermester, egy házias férfi). Azzal védekezik, hogy „muszáj erősnek lennem mások helyett”, pedig ő nyomja el a családját. Sikertelenség esetén dühe a többi ember felé fordul, vagy önpusztító életmódba menekül. Betegségei is férfibetegségek: infarktus, magas vérnyomás. Athéné- típus: a bölcsesség, tudományok istennője, (aki apja, Zeusz fejéből pattant ki), de a népmesékben ő a férfiak eszén túljáró „okos lány”. Már gyerekként okos, felnőttes, hamar tanul, és a férfiak közt érzi jól magát (apjának akar
megfelelni), akikkel komoly dolgokról tud beszélgetni. Józaneszű, gyakorlatias, két lábbal a földön járó nő, gyakran tudományos munkát végez. Jó
vezető, politikus, főnökasszony, akit hidegnek, törtetőnek, karrieristának tartanak. Tisztelik, de elkerülik, igazi „vaslédi”, emiatt magányossá válhat. Saját gyerekeivel kemény, sokat vár el tőlük, kevés szabadságot ad nekik. Keményen dolgozik, a munkájának él, de kivárja az alkalmakat az előrelépéshez. Mindig megőrzi a lélekjelenlétét, elkerüli a konfliktust, nem is jellemző rá a szenvedély, a romantika. A házassága éppen ezért inkább bajtársi szövetség, közös érdekek kötik össze férjével (gyakran van közös vállalkozásuk). Fontos, hogy felnézhessen társára, nem rivalizál vele, inkább jó tanácsadója, segítőtársa egy ambiciózus férfinak. Negatívuma a túlzott elvárások, a munkamánia, nem csoda, hogy megfeszített életmódja miatt gyakoriak nála a fejfájások és gerincproblémák. Hesztia – típus: A római Vesta-szűz, a házi tűzhely őrzője, meséink „remete-asszonya”. Befelé forduló, szereti a magányt, az otthon melegét, gyakran álmodozó. Már gyerekkorában a csendes, jó kislány, aki tette kötelességét. A munkában sem akar kitűnni, a háttérben teszi a dolgát, nem vezető típus. Ezért alkalmas egészségügyi, pedagógusi, segítői munkára, ahova sok türelem és alaposság kell (pl. ápoló, gyógypedagógus). Jó háziasszony, csak övéinek él, nem karrierista. A munkában nem tudja „eladni magát”, érvényesíteni érdekeit. A gyerekeivel szemben sincsenek elvárásai, elfogadja őket olyannak, amilyenek. A házasságban kitűnő társ egy menedzser típusú férj számára, aki sokat utazik, mert a Hesztia-nő jól érzi magát egyedül, nem rivalizál a férjével, zúgolódás nélkül hazavárja, és biztosítja számára az otthon melegét. Erősen kötődhet valamilyen vallási csoporthoz, egyházhoz, fontos a lelki élete. Hibája, hogy befele forduló természete miatt elmagányosodhat, elszigetelődhet a világtól, nehezen fog szóba állni emberekkel. Demeter-típus: A természet megújulásának istennője, a mesében gyerekeiért élő, aggódó anya. (Mikor az alvilág istene elrabolta lányát, gyászba borította a természetet, míg vissza nem kapta.) Már gyerekként rábízzák testvéreit, később is anyáskodik mások felett. Megbízható,
gondoskodó nő, akinek az anyaszerep a legfontosabb az életében. Gyerekeiért mindent vállal, lemond kényelméről, ha nem lehet saját gyereke, örökbe fogad, vagy másokról gondoskodik. Munkahelyén is ő a „tyúkanyó”, megértő, együttérző ember, akihez mindig oda lehet menni (segítő foglalkozást is választ: óvónő, orvos, alapítványi dolgozó). Házasságában sem erős férfit keres, csak olyat, akin anyáskodhat, de a kalandba belefáradt, melegségre vágyó férfi is hozzá menekül. Hibája, hogy a gyerek mellett mindenki másodlagos (a férj ezt nehezen tűri), a gyerekeit a széltől is óvja, nem engedi őket önállósodni, nem tud elszakadni tőlük. Ha a gyereke kirepül, állandóan beleszólna az életébe, sőt, mártírodva zsarol: „feláldoztam értetek az életem”! Gyakoriak az ízületi problémái, hát-, derék-, és lábfájások. Héra –típus: A kicsapongó főisten, Zeusz felesége, házasság őrzője, a mesék féltékeny királynője. Már gyerekként feleségnek készült, tökéletes háziasszonynak tanult, hogy megfeleljen a férjének, ezért a karrierről is lemond. A gyermek is elsősorban „házasságát erősítő kapocs”, és
velük is konfliktusba kerül, mert nem védi meg őket az apjukkal szemben. Nem csábítható, sosem rúgná fel házasságát, még akkor sem, ha az romokban hever. A férjéért való élésért csak egyet kér: hogy társa megossza vele örömét, bánatát, méltányolja erőfeszítéseit. Egy sikeres, ambiciózus férfi mellett tudja elképzelni az életét, akit lelkesen támogathat. Ha a férj nem felel meg álmainak, kritizálja, próbálja rávenni a karrierre, de ha nem sikerül, lenézi, házsártossá válik. Ha a férj sikeres, a Héra-nő sokat van egyedül, és úgy érzi, elhanyagolják, kimarad a társa életéből. Féltékeny lesz,- néha nem is alaptalanul, - és ha gyanúja beigazolódik, pusztítóvá válik. Mivel ő a férje által „valaki”, őt nem veszítheti el, ezért bosszúja a vetélytársnőre irányul. Ha a férj válni akarna, minden zsarolási eszközt bevet, hogy megtartsa (ő az, aki gyerekét is apja ellen fordítja). Hibája, hogy mindent egy lapra tesz fel, a feleség szerepre, és ha biztonsága meginog, depresszióssá, bosszúállóvá válhat, akár rákos is lehet. Perszephoné-típus: Demeter lánya, az örök gyermek-asszony, a mesék toronyba zárt királylánya. Kislányos, életét mindig mások irányítják, ezért sosem nő fel. Engedelmes, meg akar felelni folytatás a 8. oldalon
Bors Községi Figyelő
1000 arcú nő
folytatás a 7. oldalról
(elsősorban anyjának), alkalmazkodik mások elvárásaihoz. Nem tudja érdekeit érvényesíteni, nem vezető típus, inkább befele forduló, romantikus, álmodozó, - a munkájában is mások egyengetik útját. Miközben a tökéletes életről álmodik, gyakran elrohan mellette az igazi élete. Együttérző, a dolgok mélyére lát, így jó pszichológus, gyógyító, vagy művész válhat belőle. A házasságban is aláveti magát férje irányításának (gyakran van idősebb, tapasztalt férje), ezért a férj konfliktusba kerülhet az erős jellemű anyóssal, aki szintén uralkodni szeretne lánya élete felett. Gyerekeinek inkább játszótársa, felnövő gyerekei később irányítják őt. Mivel csak sodródik az életben, nincs erős akarata, hamar legyengül immunrendszere, elkapja a fertőzéseket, vagy lelki beteggé válhat. Aphrodité –típus: A római Vénusz, a szépség, szerelem, művészetek istennője, az örök nő, a mesék „Szépasszonya”. Már gyerekként mindenkit az ujja köré csavar, hiszen kedves, bájos, őszinte érdeklődéssel fordul a másik ember felé. Nagyon nőies, szeret szerepelni, szereti a szép ruhákat, és a pillanat örömeinek él. Lehet belőle író, festő, színész, tv sztár, iparművész, mert fejlett a művészi érzéke. Hibája viszont az, hogy csapongó, hamar fellobban az érdeklődése, legyen szó, tanulásról, munkáról, tervekről, de ugyanolyan hamar ki is ábrándul. A szerelemben sem kitartó: teljes szívével szeret, csak mindig mást, ő a férfiak
múzsája, aki lelkesíti őket, csak nem sokáig. Elfogadja gyerekei önállóságát, segít kibontakoztatni képességeiket, de a szerelem szavára el is tudná hagyni őket. Gyakran rajong olyan férfiért, aki kihasználja, emiatt kicsúszhat az élete. Szophia, a bölcs segítő, a görög mitológia varázslója (Hekaté), a magyar mondák füvesasszonya, segítő „öreganyja”. Ez a személyiségtípus 4550 éves kor után jelenik meg bizonyos nőknél, de vannak olyan koraérett, bölcs lányok is, akik már igen fiatalon segítenek, tanácsokat adnak, akik előtt kortársaik kiöntik szívüket. Ez a nő állandóan tanul, fejlődik, éles szemmel figyeli meg az embereket, hogy segíthessen rajtuk. Látja a dolgok mögötti lényeget, ezért tud bölcs tanácsaival gyógyítani, de nem csak a lelket, hanem a testet is. Az ősi időkben ők voltak a javasasszonyok, sámánok, mostanában ő a „közösség lelke”. Ha nem helyes irányba tereli képességeit, kioktatóvá, családján és környezetén zsarnokoskodóvá válhat.
8. oldal
KULINÁRIS VILÁG „Dőljön bár minden össze, csak az ősi ételek maradjanak!” – mondta egykor neves írónk, Mikszáth Kálmán. Lassan véget ér a nagy mulatságok ideje, jön a böjti időszak, így hát ideje hozzászoktassuk magunkat a szerényebb étkezéshez. Ezért két ételt a régi, magyar paraszti világ ételeiből válogattam, amit nagyanyáink készítettek. Mert a népes családban tavaszra a karácsonyi malac már félig elfogyott, és hogy Húsvétra is maradjon, ki kellett találni valami laktatósat a kispénzű embernek. A Dödölle az ismert gyerekdalból jutott eszembe.
A „Rongyos rétest” pedig, két ügyes nagyszántói asszony készítette el: Szilágyi Erzsike és Szappanos Viola, akik még emlékeztek erre a régi helyi ételspecialitásra. Jó megtanulni, mert már a községbeli fiatal generáció, amely szintetikus ételekhez szokott, nem is tudja mit ettek őseik. Mindkettőt megkóstoltattam néhány húsimádó férfival is, és nagyon ízlett nekik. De hogy az ínyencek se maradjanak finomság nélkül, még közlöm a nagyszántói óvodások mutatós farsangi tortáját, amelyet Isza Krisztina sütött.
Rongyos rétes:
Lisztet (adag szerint) egy kis sóval, egy kiskanál ecettel, langyos vízzel gyengére kidolgozni, (amíg „puffadozik” a tészta), majd több darabra felosztva, lepény nagyságura kinyújtani, amelyeket langyos zsírral lekenünk, és egy órát pihentetünk. Utána, egy abroszon a tészták széleit körbe-körbe nagyon finoman kihúzogatjuk, kb. négyszeresére (ha jó lágy a tésztája nem szakad el). Meg lehet szórni, krumplis, mákos, diós töltelékkel, dinsztelt hordós káposztával. Ezután az abrosz szélét felemelgetve (nem kézzel tekerve fel!), felgöngyöljük a tésztát, amíg rúd alakú nem lesz, majd 10 centis darabokra vágjuk, és zsírban megsütjük. (Ha a sütőben készül, nem kell a másik oldalára fordítani). Ősi magyar konyha: A már elfelejtett „DÖDÖLLE”: Fél kiló megfőtt, áttört burgonyát 20-25 dkg liszttel addig kevergetünk, míg lágy tésztát kapunk. Zsíron megpirítunk 2 fej apróra vágott vöröshagymát, megszórjuk pirospaprikával, és kanállal beleszaggatjuk, mint a nokedlit a krumplis masszát. Pár perc alatt megpirítjuk, mind a két felét. Tejföllel (aki bírja: fokhagymásan) meglocsolva tálaljuk. Egy széles lábosban süssük az összes adagot, mert a hagyma hamar odaég.
Marcipános farsangi torta:
Elkészítünk 3 darab 6 tojásos piskótát. Az elsőnél 6 tojás fehérjét 6 kanál cukorral felverünk, hozzáadunk 6 kanál lisztet és a tojások sárgáját, 1 sütőport. A második piskóta ugyanígy készül, csak adunk még hozzá egy kanál kakaót, a harmadiknál, pedig 4 kanál diót, és még 2 kanál lisztet. A krém: 1 csokoládé pudingot 2 kanál liszttel, 5 kanál cukorral, 5 dl tejjel, 1 kanál kakaóval keményre főzünk, majd, ha kihűlt hozzáadunk 20 deka cukorral kikavart 25 deka vajat. A díszítéshez szükség van legalább másfél csomag marcipán masszához, ételszinezőhöz, és tejszínhabhoz.