Page 1

2016 október

JÁRDA FELÚJÍTÁSA

EPERFESZTIVÁL

MESÉLŐ RÓZSAKERT

GYÉMÁNTLAKODALOM

2. OLDAL

4–5. OLDAL

16–17. OLDAL

18–19. OLDAL

A kicsik „nagy” győzelme

Legkisebb futballistáink, a 3. liga U11-es korosztályának játékosai fölényes győzelmet arattak csoportjukon belül. A járáson belüli C csoportban Hodos, Egyházgelle és Dióspatony csapataival játszottak és óriási előnnyel, 33 ponttal lettek elsők. Ehhez hozzátennénk, hogy a második helyezett a 21-es összpontszámával jócskán a miéink mögé került. Arról, hogy megérdemelt a győzelmük a tabella állása tanúskodik. Sok remek csapat ellen léptek pályára, mérkőzéseik alatt 61 gólt rúgtak, szinte futószalagon termelték

a gólokat, míg az ő kapujukba 8-szor talált be a labda.12 mérkőzésből csupán egyszer szenvedtek vereséget, vagyis bekerültek az első négy közé, ahol a legjobb csapatok találkoznak majd. Legjobb góllövőnk a dunatőkési Fehér Máté Roland 22 góllal, őt követi Bokros Olivér 11 és Hegedűs Dominik 9 góllal. Az U13-as korosztály, vagyis a serdülők csapata is remekül szerepelt a területi ifjúsági versenyeken. A 4. csoportban Csallóközkürt, Nyárasd és Tallós együtteseivel mérkőz-

tek meg, látványos küzdelmek után ők is a gyönyörű 1. helyet tudhatják magukénak. Tizenkettő meccsből 7 győzelem, 2 döntetlen és 3 vereség

eredménye a tabella első helye. 26:15-ös gólarányukkal 23 pontot szereztek. A legeredményesebb góllövő Kanóc Attila 10 góllal. Jakab Patrik 5, Viszkocs Bálint pedig 4 gólt rúgott. Mindenki nagy örömére csodálatos labdarúgó utánpótlás van kinézőben. A gyerekekben hatalmas a küzdőszellem, remek egyéni és csapatjáték jellemzi őket. Minden elismerés megilleti úgy a fiatal futballistákat, mint edzőjüket, Tomaček Lászlót, akik közös munkája meghozta gyümölcsét. Nagyon büszkék vagyunk rátok! Gratulálunk mindenkinek a szenzációs játékért, a küzdeni tudásért és nem utolsó sorban a fegyelmezett csapathoz illő kiváló eredményekért.


2

AKTUÁLIS

Gáspár atya búcsúbeszéde Augusztus 28-án, a vasárnapi misén elköszönt az eperjesi hívektől Gáspár atya, aki papi teendőit Nagymácsédon folytatja tovább. Az atya beleegyezésével az alábbiakban közöljük a misén elhangzott beszédét. Az egész község nevében kívánunk neki további sikeres munkát, és ezúton köszönjük hatéves áldozatos lelkipásztori munkáját. „Isten kegyelméből augusztus 31-én befejeződik lelkipásztori szolgálatom. Visszatekintve az eltelt időszakra köszönettel tartozom mindenért, ami történt. Már több mint hat év alatt megismerhettem az itteni egyházat, az itt élő emberek mindennapi örömét és gondjait. Elfogadom azt is, ami gyarló emberi tevékenység, figyelmetlenség vagy mulasztás gyümölcse. Hiszem, hogy életünknek ez is része oly módon, hogy a hiányosságok javíthatók, a szép eredmények pedig növelhetők. Köszönöm ezt a kegyelmet. Hálás vagyok az egyházközségen belüli imacsoportoknak, név szerint a Rózsafüzér Társulat, a Jézus Szíve tisztelői, a Vándor Evangélium, az Anyák imái és ezenkívül minden hívőnek: idősnek, fiatalnak, betegnek, és egészségesnek. Különösen is köszönöm mindazok szolgálatát egyházközségünk javára, akik naponta hozzájárultak Egyházunk élet-

ének menetéhez. Sok rendezvényben, egyházi programban volt részük szinte minden hónapban. Ezek előkészítése, lefolyása az ő szorgalmukat dicséri. Általuk szépen megy az imádság – ezt mások is értékelték – az ének és zenei szolgálat. Mindig virággal feldíszített a templom, ez is fontos szempont. Ez az igyekezet maradjon meg továbbra is, mint hitünkről való tanúskodás és Egyházunk iránti szeretetünk jele. További köszönet illeti mindazt a támogatást, amit a helyi és a Tőkési Községi hivataltól kaptunk. Erre is szükség van. Szükséges a világban élő hívek önkéntes szolgálata. Legyen továbbra is gyümölcsöző a polgári és egyházi együttműködés. Már említettem a hiányosságokat. Most elsősorban arra gondolok, amit én követtem el és így fájó emlékeket okoztam. Most mindazoktól, akiket ez érint, az Úr színe előtt bocsánatot kérek és kérem, hogy bocsássanak meg nekem is, miként én is megbocsátok azoknak, akik velem szemben viselkedtek nem keresztény módon. Mindannyian úton vagyunk egy cél felé. Ez jelenleg még nem mindenkinek világos és ezért nem is lehet nekik érthető. Nem érteni, vagy megérteni kell az életet, mert ez lehetetlen. A mi feladatunk az, hogy egyre jobban sze-

Megújult az óvoda terasza A Bethlen Gábor Alapítvány 2000 eurós támogatása segítségével óvodánk terasza kerül felújításra. A régi csempeborítást feltörtük, az új lerakása folyamatban van. Így a rekonstrukció után, jó idő esetén a gyerekek birtokba vehetik és a foglalkozásokat a friss levegőn folytathatják.

ressük! Ezért kell haladnunk a jóról a még jobb felé. Ezért jöttem ide, ezt tartottam feladatomnak. Köszönöm mindazoknak, akik nyitott szívvel fogadták szavaimat, és azoknak is akik még keresik a szavak értelmét. Hiszem, hogy egykor ők is megtalálják és megértik. Így legyen teljessé az Egyház és benne a mi életünk is. Mindenki buzdítására mondom: a Pozsonyeperjesi Római Katolikus Egyházközség jó úton halad és a jövőben többre is képes, mint amit eddig elért. Már csak azt kérem a jó Istentől, hogy adjon ennek az Egyházközségnek Szíve szerinti papi és szerzetesi hivatásokat és lelkipásztorokat. Néhány hét múlva a bérmálás következik és akár belőlük is lehet meghívás egyházi szolgálatra. Az Úr áldása kísérje életünket, tartson meg mindnyájunkat egészségesnek, derűsnek. Pozsonyeperjes, 2016. 8. 28.”


HÍREK

3

Járda felújítása Július közepén sor került falunkban egy aránylag hosszú, nagyon rossz állapotban lévő járdaszakasz komplett felújítására a templomtól egészen a volt tanítólakásokig, a Dunakert utcában. A következő munkafolyamatok lettek elvégezve: a meglévő, dezolált állapotban

lévő egyenetlen betonfelületek lecsiszolása; az alsó betonréteg kijavítása és újra betonozása; a járda melletti zöld övezet kiegyenlítése; a felület portalanítása és leaszfaltozása. Ezen kívül el lett végezve a Híd utcában a víznyelő kijavítása és körbe aszfaltozása is. A falu alkalmazottai

Új trafóállomás A villamos művek jóvoltából a Híd utcában elkészült az új trafóállomás, amely a benzinkúttól egészen a gyümölcsösig biztosítja a megfelelő áramellátást az ott élőknek. A modern technológiával felszerelt állomás kialakításával megszűntek az áramkimaradások okozta problémák.

egyidejűleg forró aszfalttal kijavították a község útjain lévő kátyúkat is. A járda felújítási munkálatait a dunaszerdahelyi székhelyű M-STAV DS kft. és az EKOM cégek végezték el. Az aszfaltozás befejezése után az említett járda szakasz nemcsak szép lett, de biztonságossá is vált.


4

EPERFESZTIVÁL

Eperfesztivál Június 11-én ismét az Eperfesztiválra várta községünk az idelátogatókat. A programok már reggel 8 órakor megkezdődtek a gyermekek horgászversenyével az Eperfesztivál vándorserlegéért. 11 órától a kicsik focibajnoksága következett, miközben az érdeklődők megtekinthették a veterán autók kiállítását, a lovagló- és íjászbemutatót, kipróbálhatták a szövés, fafaragás, drótozás, festés és más kézműves foglalkozások mibenlétét. A legkisebbek régi játékokkal játszhattak, a csúszdázhattak és még nagyon sok más szórakozásban vehettek részt. A színpadon gazdag kultúrműsorból lehetett válogatni, volt tánc, gyermekdalok, mesemondás, népdalok, slágerek, ope-

rettek, bemutatták műsorukat óvodásaink és iskolásaink. Természetesen nem hiányoztak az epres finomságok sem. Idén 250 kg eperből főztek a falu asszonyai (Fucsek Szonya, Szabad Gyöngyi, Szitás Ilonka, Kozmér Edit, Majer Margit, Varga Erzsébet, Pápai Ilonka és Csóka Franciska) 708 kicsi és 25 nagy üveg lekvárt. A fesztiválon csikós sparheltnél mutatta be a hagyományos lekvár főzés tudományát Pápai Ilonka, Varga Erzsébet és Gál Anna. Összesen 1200 palacsintát sütöttek szorgosan Nagy Ottília, Baranovics Marika, Mórocz Éva, Fehér Ilona, Boldoghy Aranka, Mizera Éva, Seszták Erika és Bokros Éva. Kétségkívül a fesztivál ikonjává vált túrógombócból fáradtságot

nem kímélve 800 darabot készített Volner Lubica, Volner Csilla, Seregi Éva és Lábodi Diana. Nagy sikere volt a Dalos lángosnak, amit 60 kg-nyi lisztből sütöttek az énekkar tagjai (Papp Márta, Tóth Ilona, Bacskárdy Teréz, Jankovics Hedvig, Ágh Erzsébet, Hoszszú Valéria, Fucsek Mária, Tóth Edit, Varga Zsuzsanna, Horváth Rozália, Fülöpi István, Tóth Pál). Köszönet illeti az önkormányzat dolgozóit is, akik technikailag biztosították a rendezvény zökkenőmentes lefolyását, és természetesen mindenkinek hálásak vagyunk, aki bármilyen módon részt vett az esemény gördülékeny lefolyásában. Támogatóink jóvoltából az idén is rengeteg tombola került kisorsolásra. A falu tomboladíját, a biciklit Pápay Ilona nyerte meg. Sztárvendégként

Dobrády Ákos szórakoztatta a közönséget, majd késő este hazai sztárok, Valaskó Ferenc és Szitás Judit léptek színpadra. A további bulizásról pedig egészen hajnalig DJ Bíró Tomi gondoskodott. A látogatók nagy száma arról tanúskodik, hogy az Eperfesztiválnak egyre nagyobb sikere van, egyre többen látogatnak el falunkba messze tájakról is. Ahhoz, hogy jól érezzék magukat az idelátogatók, nagyban hozzájárul lakosaink vendégszeretete, a sok-sok finom étel, ital, a jó programok, de legfőképpen mindazok áldozatkész munkája, akik a szervezésből, készülődésből kivették részüket és a rendezvény alatt is szorgalmasan dolgoztak annak érdekében, hogy a fesztiválozók maradandó élményekkel gazdagodva várják a jövő évi viszszatérést hozzánk.


EPERFESZTIVÁL

5


6

ESEMÉNYEK

Ha nyár, akkor Pöttyös Gyíkok gyerektábor! A táborlakók székely gyerekekkel ismerkedtek

A nyári szünidő alatt ismét megrendezésre került községünkben a Pöttyös Gyíkok elnevezésű gyermektábor, amely nagy népszerűségnek örvend a helyi és környékbeli

gével felidézhették a gyerekek a régi idők gyermekjátékait, s elsajátíthatták azok használatát. A sokrétű játékos tevékenység mellett nagyon közkedveltek voltak a kézműves

gyerekek körében. Idén a tábornak 85 táborlakója volt, akik július utolsó hetén birtokba vették a helyi futballpályát, s reggel 8-tól délután 4-ig élvezték a különböző szabadidős programokat. A 2012-ben kézműves táborként induló egyhetes gyermektábor tevékenysége az évek alatt egyre több közösségi, népi és sportjátékkal bővült. Mórocz Csaba jóvoltából ebben az évben saját fajátékokra tettünk szert, melyek segítsé-

foglalkozások is. Nagy élmény volt kipróbálniuk az agyagozást, a korongozást, de ugyanúgy a kosárfonást, a gyöngyfűzést, a bábkészítést. Táskákat kreálhattak, pólókat, dobozkákat, ékszereket, dísztárgyakat készíthettek, amelyeket hazavihettek, s ezen kívül rengeteg új kreatív technikát ismerhettek meg. Nagyon népszerűek voltak a sportpályán felállított légvárak is, amelyek a helyi önkormányzat jóvoltából igazi hangulatot adtak a zárónapnak.

Üde színfolt volt a zárónap délelőttje, amikor székely gyerekek látogattak el a táborba. A Böjte Csaba ferences rendi szerzetes által létrehozott alapítvány házaiban nevelkedő 30 székely gyermek a Magyar Megmaradásunkért Polgári Társulás jóvoltából egyhetes jutalomkirándulásukat töltötték környékünkön. A gyerekek Oroszhegyről, Máréfalváról, Székelyvarságról és Székelyszentkirályról érkeztek, s nevelőiktől megtudtuk, hogy nem bentlakó, hanem napközi otthonos gyerekekről van szó, akik nehéz körülmények között élnek, segítségre szorulnak. Az otthonban segítséget kapnak a ta-

nulásban, meleg étel várja őket, ha kell, ruhát is biztosítanak számukra, de este minden gyerek hazamegy a családjához. A székely gyerekek örömmel meséltek heti programjukról, a sok kirándulásról és szeretetről, amit a szervezőktől kaptak. Táborlakó gyerekeinkkel is hamar megtalálták a közös hangot, nagy érdeklődéssel vetették bele magukat a különböző kézműves tevékenységekbe. A nyári szünidei táborunk sikeressége bebizonyította, hogy különböző szabadidős tevékenységekkel érdekesebbé, tartalmasabbá lehet tenni gyermekeink néha unalmassá váló szünidei napjait. Ahhoz


ESEMÉNYEK

7

azonban, hogy ez létrejöjjön, nagyon sok segítő kézre volt szükség. Itt szeretnénk megköszönni a szervezők, a kézművesek, a pedagógiai felügyeletet biztosító, a sportjátékok vezetői, s nem utolsó sorban az egész hét folyamán segítő szülők, konyhai dolgozók munkáját. Köszönet jár a szponzoroknak is, akik még változatosabbá tették a gyerekek egész napi ellátását: Egri Pálnak, Nagy Adriánnak, Takács Józsefnek, Csiba Marikának, Mórocz Szilárdnak, a Kukkonia Polgári Társulásnak, a helyi Pí Aquatrend Kft. részlegének, valamint minden szülőnek, aki zöldséggel, gyümölccsel járult hozzá az étkeztetéshez. A tábor tevékenységét támogatta még községünk önkormányzata és polgármester asszonya, a helyi Primax üzlet tulajdonosa, Szabó Vidor, valamint Mészáros János helyi vállalkozó is, akiket szintén köszönet illet.

Ültessünk minél több virágot a szép és rendezett Eperjesért! Ki ne szeretne kellemes, szépen rendezett, virágokkal díszített faluban élni? Ahogy házunk ablakait, kiskertünket szebbnél szebb növényekkel díszítjük, úgy illik tágabb környezetünket is felvirágoztatni. A zord, hosszú téli napok után szinte felüdülés kora tavasszal a kibújó hóvirágok,

ibolyák, a nyíló nárciszok, tulipánok szemet gyönyörködtető látványa. Aki figyelemmel követi községünk életét, a történéseket, nyilván észrevette, hogy évről évre egyre több virág kerül kiültetésre a közterületekre, az intézmények ablakaiba. A falu ön-

kormányzata a lakosokkal egyetemben már kora tavasszal elkezdi a virágok telepítését. Ahogy az öreg, kivénhedt fák újakkal való pótlása megtörtént, úgy az évszaknak megfelelően igyekeznek minél több virággal szebbé tenni közvetlen környezetünket, ami attól szép, hogy gondozzuk. Hogy a közterületen kiültetett növények életerősek legyenek, szebbnél szebb virágokkal örvendeztessenek meg bennünket, napi szinten öntözni, ápolni kell őket. Mizera Évike munkájának, gondoskodásának köszönhetően a rózsák, muskátlik, leanderek életerősen, tarkán pompáznak a virágládákban, parkokban. Rápillantva egy-egy kis növénykére, a virágzás idején a színek sokaságára testben-lé-

lekben erősít meg bennünket, de rajtunk, itt élőkön kívül a hozzánk látogatóknak is örömet okozunk azzal, ha nyíló virágokat, zöld területeket pillantanak meg érkezésükkor. Ültessünk hát minél több virágot, virágoztassuk fel falunkat évszaknak megfelelő növényekkel!


8

AKTUÁLIS

Bográcsfesztivál Augusztus 6-án, a helyi futballpályán került megrendezésre a 11. Pozsonyeperjesi Bográcsfesztivál, melyen 10 csapat főzte a finomabbnál finomabb bográcsos ételeket. A szervezők azon terve, hogy kellemes szórakozást és kikapcsolódást biztosítsanak minden korosztály számára, elérte célját. Az érdeklődők szórakoztatásáról a rendezőség gazdag programmal gondoskodott. Délelőtt focitornán szurkolhattak, délutántól pedig a színpadon egymást követték a fellépők. A kellemes zenéről ifj. Valaskó Ferenc, a Vadócok, Enos a Raf II zenekarból, Koszorús Mátis Gréti, Ábrahám Imike, Senel, Szitás Judit, DJ Denis és az est sztárvendégei Jolly & Suzy gondoskodtak. A rendezvényen részt vett Nagy Viktória, a Felvidék Szépe 2016 első udvarhölgye, de volt motoros felvonulás is a szerdahelyi motorosok jóvoltából. A legkisebbek szórakozásáról sem feledkeztek

meg, hiszen volt buzogányhajító verseny, gyermekjátékok, ugráló vár. 17.00 órakor került sor az Eperjes–Felsőpatony barátságos labdarúgó mérkőzésre, amely hazai győzelemmel ért véget. A finom bográcsos ételeken kívül a sportszervezet cigánypecsenyével, halétkekkel, italokkal, tombolával várta a vendégeket. Kora délután vette kezdetét a főzőverseny, ahol a szakácsok mindent megtettek azért, hogy a lehető legízletesebb ételt készítsék el. A fesztiválra látogatók kedvükre kóstolhatták a bográcsban főtt remekműveket. A szakavatott zsűri elnöke a világ legjobb kishotele kitüntetést viselő pozsonyi ötcsillagos Marrol’s szálloda mesterszakácsa, Felföldi Ákos volt. Az ínycsiklandó ételek végigkóstolása után az ítészek meghozták döntésüket, mely alapján a dunaszerdahelyi Fűri csapat nokedlivel készült kakaspörköltje érdemelte ki az első díjat, még-

pedig a Houdini étterem 70 eurós utalványát. A legnagyobb érdeklődésre a koraesti sztárvendégek, Jolly & Suzy tartottak számot, akik mindenki megelégedésére elénekelték legkedveltebb számaikat, melyekre a több száz főből álló közönség vidáman szórakozhatott. Aki részt vett már nagyobb rendezvény megszervezésében, az tudatában van, mennyi utánajárással, a szereplőkkel való egyeztetéssel, egyszóval rengeteg munkával jár. A fesztivál szervezésébe a sportszervezet tagjain, főleg id. Valaskó Ferencen és Fucsek Szilveszteren kívül nagyban kivette részét ifj. Valaskó Ferenc is. A szabadtéri rendezvények mindig is ki vannak téve az időjárás szeszélyeinek, azonban idén kegyesek voltak az égiek, hiszen éppen az akció kezdetére sütött ki a nap, így annak ellenére, hogy sok környező faluban voltak hasonló rendezvények, falunapok, a bográcsfesztiválra több mint 2000 vendég látogatott el. A szervezésben fontos

szerepet játszottak a támogatók, akik készpénzzel, tomboladíjakkal segítették a sikeres lebonyolítást. Gavlíder István jóvoltából a tombola fődíjának nyertese egy 2 személyre szóló, 3 napos wellness üdülésen vehet részt félpanziós ellátással a négycsillagos Hotel Piroskában, Bükfürdőn. Természetesen rajta kívül még nagyon sokan támogatták a rendezvényt a községből és máshonnan is. Egyenként felsorolni mindet szinte lehetetlen. A verseny nevezési díjából, valamint a tombolából befolyt összeget a sportszervezet működésére fordítják. A fesztivál szervezői ezúton szeretnék megköszönni minden segítőnek, fellépőnek, támogatónak, elsősorban a helyi önkormányzatnak, a Most-Híd pártnak, valamint minden egyes szponzornak, hogy segített létrehozni a sikeres rendezvényt, s abbéli reményükben, hogy minden látogató jól érezte magát, örömmel várnak mindenkit egy év múlva, a 12. Bográcsfesztiválon.


9

HÍREK AZ ÓVODÁBÓL

Beszámoló az óvoda életéből Az ősz beköszöntével elkezdődött egy új iskolaév az óvodánkban is. Mintha csak tegnap lett volna, hogy június végén hét kisgólyánktól búcsút vettünk. Ők ma már az iskola padjait koptatják, tanulják a betűket, számolást. Helyettük kilenc új ovist köszönthettünk az óvodánkban, akiknek nagyon örülünk. Az első napok bizonytalansága, és az újtól való

félelem gyorsan elillant, helyét átvette az önfeledt játék és az izgalmas újdonságok felfedezése. A volt kiscsoportosok közül is sokan új kihívások elé néznek a nagycsoportban, és azok, akik jövőre iskolába mennek, már javában készülnek rá. A hetek szélsebesen elszálltak, és ha ránézünk a naptárra már októbert írunk. Ebben a hónapban a helyi alapiskola

Felkérés Ezúton szeretnénk megszólítani a kedves szülőket, nagyszülőket, óvodabarátokat, vállalkozókat, akiknek módjukban áll, támogassák a helyi óvodát. Anyagi segítség mellett szívesen fogadnak jó állapotban lévő, főleg képességfejlesztő-, illetve társasjátékokat, gyermekkönyveket, ceruzákat, színezőket, festékeket, rajzlapokat, irodapapírt, asztalbőröket és más, a napi működéshez szükséges dolgokat. Megkérnénk mindenkit, ha van otthon feleslegessé vált, jó állapotban lévő játéka (plüss játékokon kívül), ne dobja el, juttassa el az óvodába.

együttműködésével az igazgatónő Varga Denisa szervezésében lehetőségünk volt az Ifjú Szívek Társulat élménydús Kakukktojás című előadásán részt venni a helyi kultúrházban. Az óvodai munka az ősz jegyében telt. Többek között gyümölcshét keretén belül sok mindent megkóstoltunk, megtanultunk, ügyességünket is próbára tettük, és egy ínycsiklandozó almás

süteményt is sütöttünk. Ezúton is köszönjük a szülőknek, akik gyümölcsökkel hozzájárultak a projekt megvalósításához. Jövőbeni rövidtávú terveink között szerepel, a „Tök jó buli!” elnevezésű családi tökfaragó délután, valamint a tőkési óvodások vendégül látása egy Márton-napi bábelőadásra Rebró Ágota és Ágh Erzsébet előadásában. Reméljük, hogy az idei tanévre kitűzött céljainkat sikerül valóra váltani.

Kérjük, ha tehetik, segítsék az óvoda munkáját, ahol minden adománynak nagyon örülnek, hiszen azt legkisebbjeink ellátására, készségeik fejlesztésére, az óvodai nevelésre fordítják. Amennyiben kérdésük van, a következő elérhetőségeken fordulhatnak az óvoda vezetőségéhez: Óvoda: +421 948 777436 Méhes Klaudia, az óvoda igazgatóhelyettese: +421 905 788 382 Email: ms@obecjahodna.sk Segítségüket az óvodások nevében előre is köszönjük!


10

ISKOLAHÍREK

Tanévnyitó

„Csak nem mondta neked valaki, hogy tanulni kellemes? Tudni jó, gyermekem, tanulni egyáltalán nem az ... Csak éppen nem éri meg, ha az ember nem tanul. Nem érted? Nem éri meg , amibe kerül. Nincs arányban, mennyivel rosszabb nem tudni valamit, mint nem tanulni, s kitenni magunkat annak, hogy nem értjük ezt a gyönyörű világot.” Szabó Magda írónő szép idézetével kezdődött szeptember 5-én falunk alapiskolájának ünnepélyes tanévnyitója. 85 tanuló lépte át ezen a napon az iskola kapuját, hogy újult erővel belevághasson egy újabb, kihívásokkal, izgalmas feladatokkal és vidám eseményekkel teli tízhónapos kalandba. Az 5 kiselsős – Dudás Emma, Fehér Emma Zoé, Hrabár János, Jakab Lukáš és Juhos Bence az első sorban foglalt helyet. Őket Varga Denisa igazgatónő külön köszöntötte ünnepi beszédében. Minden tanulót buzdított a rendszeres tanulásra, felhívta figyelmüket a tudás fontosságára. Bemutatta a tantestületet és az iskola alkalmazottait. A tanévnyitót Dudás Emma, Varga Márk, Kürti Zsófia, Olgyay Karolína, Navrátil Alexa és Csiba Mátyás tanulók szavalatai tették még szebbé.

Az iskola pedagógusai a 2016/2017-es tanévben: Osztályfőnökök: 1. osztály – Bartal Magdolna, 2. osztály – Molnár Judit, 3. osztály - Nagy Erzsébet, 4. osztály – Boros Erika, 5. osztály – Nagy Judit – új pedagógusként oktatja az angol nyelvet, 6. osztály – Molnár Denisa, 7. osztály – Varga Ildikó, 8. osztály – Bugár Anna, 9. osztály – Lelkes Valéria. A tantestület többi tagja: Varga Denisa – igazgatónő, Fodor Péter igazgató helyettes, Bugár Tímea – új pedagógus, történelmet tanít, Szalay András plébános a hit- és vallásoktatást vezeti, Juhos Angelika – pedagógus asszisztens és Varga Krommer Krisztina az iskolai klub vezetője. Az iskola alkalmazottai: Czinege Anna, Szabad Gyöngyike, Kelecsényi Bertalan. Tanulóink az idei tanévben is szakkörökben tölthetik el aktívan a szabadidejüket. A választék gazdag. Októbertől indul Daloskör (Boros Erika tanító néni), Gyöngyfűzés (Nagy Erzsébet tanító néni), Barangolás a mesék világában (Bartal Magdolna tanító néni), Néptánc (Oláh Attila- Nyuszi bácsi), Ifjú egészségvédők köre Molnár Judit tanító néni), Bábkör Ágh Erzsébet – Böbe néni), Sportkör (Bugár Anna tanító néni), Karate (Černý Dávid) és Piloxing(Csóka Enikő). Molnár Judit


ISKOLAHÍREK

11

Néptánctábor Négy éve már, hogy iskolánkban megalakult a néptánccsoport, és második éve, hogy Oláh Attila – Nyuszi bácsi irányítja a gyerekeket. Az alsó ta-

gozaton a néptáncóra beépült az órarendbe és az idén keddenként rophatják a táncot és ismerkedhetnek a népi kultú-

rával a táncoslábú lányok és fiúk. Bemutatkoztak a falu lakosságának és a nagyközönségnek is az idei Eperfesztiválon. Köszönettel tartozunk Rebró

Ágotának és a Pozsonyeperjesi Polgári Társulásnak a szép népviseleti ruhákért. A gyerekek nemcsak év közben, de a nyári

szünetben is élvezhették a tánc és a közösség összetartó erejét, hiszen már két alkalommal került megrendezésre iskolánkban

Sportdélután az iskolában

Egy kellemes, ám kissé szeles őszi napon, szeptember 19-én, családi sportdélutánt rendeztünk az eperjesi alapiskola sportpályáján. Összegyűlt az iskola apraja-nagyja – szülők, gyerekek, a tanító nénik és a tanító bácsi. Mindenki lázban égett, s a versenyzők három csapata már alig várta, hogy összemérje egymással erejét. Egy rövid helyreigazítás után kezdődhetett is a nagy megmérettetés.

Ezt a kis mókát nemcsak a gyerekek és a szülők részére szerveztük, a nagymamák, nagypapák is bekapcsolódhattak. Így tett az egyik nagypapa is, aki korát meghazudtolva, minden erejét és bátorságát bevetve szaladt kitartóan kisunokájával együtt. Bizony, amikor futni kellett, mindenki csak úgy szedte a lábát! A résztvevőknek gyorsaságukon kívül ügyességükre is szükségük volt, hiszen a labdáknak a különféle aka-

dályok közti terelgetése nem kis odafigyelést igényelt. A 10 versenyszámban a versenyzőknek párosával kellett helytállniuk. Kézenfogva szaladt tehát a két jóbarát, a testvérek s a vállalkozó kedvű szülők lelkes gyermekükkel. Mindegyik csapat minden párosa becsületesen végigküzdötte az adott versenyszámot – még akkor is, mi-

a nyár eleji tánctábor. Az idén nagy volt az érdeklődés iránta. Napközben tánctanulás és különböző foglalkozások, este szórakozás. A harmadik nap végén bemutatták műsorukat a szülőknek a Pósfa zenekar kíséretében. Hatalmas volt a siker és mi bízunk benne, hogy a gyerekek kitartóak lesznek, nem riadnak vissza a kezdeti nehézségektől, szeretni fogják magát a mozgást és megismerik saját kultúrájukat. Bartal Magdolna után a másik két csapat már rég beért a célba. Nagyszerű érzés volt látni ezt a csodálatos igyekezetet, kitartást. Az eredménytáblára felkerült számok mutatták meg, melyik csapat érdemelte ki a legtöbb pontot. Ebben a versenyben csakis győztesek voltak. A jókedv, a vidám együttlét, a versenyzők, szurkolók, szervezők kellemes társasága mind-mind örömtelivé tették ezt a napot. Varga Ildikó


12

ISKOLAHÍREK – DIÁKSZEMMEL

Gondolatindító – Baraka Iskolánk diákjai megnézték A Világok arca: Baraka című f ilmet. A f ilm 6 kontinens 24 országának 69 színhelyére kalauzolja el a nézőket, akik a Föld legkülönfélébb helyeire csöppennek. Más-más tájak, eltérő emberi kultúrák, vallások bemutatásán kívül szemlélteti mai túlzsúfolt, felgyorsult világunkat, érzékelteti az ember tökéletlenségét. A vetítés után a gyerekek megfogalmazták saját gondolataikat, érzéseiket a látottakkal kapcsolatban. Ezeket az írásokat közöljük az alábbiakban. „Két jelenet jutott eszembe. Az egyik, amikor gyaboly. Az emberek jöttek-mentek, megaz égő olajkutakat mutatták, a másik pedig, állni sem volt idejük. Egy szerzetes lépeamikor a gyönyörű természeti képződményeket. getett nyugodtan, lassan ebben a nagy Mi lenne, ha szembeállítanám az embert, káoszban és tömegben. Érdekes ellentét mint felsőbbrendűbbnek tartott lényt magával volt. Őszintén remélem, hogy egy nap a a természettel. világ képes lesz összefogni és abba fogja A különbség óriási. Ahogy azt a film is hagyni a természet rongálását, segíteni fog szemléltette, a természeti folyamatok nyu- az elesetteknek és együtt létre tudunk godtan, lassan haladnak előre. Több száz évet hozni egy szebb és jobb világot.” vesznek igénybe ahhoz, hogy valamit véghez (Keszegh Réka) vigyenek. A természet több fajból, csoportból áll össze, amelyek remekül működnek együtt. „Ez a film szavak nélkül is sok mindent Vegyük például a víz körforgását. A víz el- elmondott. Megmutatta a felgyorsult városi párolog, felhőket képez, aztán visszaesik és életet, a természet szépségét és letisztultságát. beszivárog a földbe. Ez a folyamat elősegíti a Emellett különböző vallásokat is megismernövények fejlődését, amelyek élelmet biztosí- hettünk, valamint a vallási nézeteltérésekből tanak a növényeknek és általuk a húsevőknek fakadó háborúkat. Érezhettük, milyen kicsik is. Szerintem a természet és benne az élőlények is vagyunk a természetben és milyen mulandó mind önzetlenek. Még akkor is, ha nem az életünk.” tudnak róla, hisz számukra ez automatikus. (Mészáros Viktor) Kivétel az alól az ember. Mivel az ég megajándékozott minket a gondolkodás és értelem „Annak ellenére, hogy ebben a filmben tudományával, ezért képesek vagyunk alakítani nem beszélnek, sok mondanivalója van és fejleszteni a környezetünket. Bár sajnos abba kevesen gondolnak bele, hogy ezzel együtt pusztítjuk a természetet. De nem ez az egyetlen negatívumunk. Az emberiség egy fajt képvisel. Kötelességünk lenne kiállni a másikért. Vannak azonban olyanok, akik felhatalmazottnak érzik magukat arra, hogy a saját fajtársukat bántsák. Ezen szempontokból az emberek önzőek. Meg kellene tanulnunk a természettel együtt élni, nem pedig általa. Szükségünk van a Földre. Nélküle nem létezünk.” számunkra. Több témával is foglalkozik, (Cseh Vivien) ezek közül az egyik a természet. Ez egy kincs, amit mi, emberek, tönkreteszünk „A film sok érzést indított el bennem. úgy, hogy észre sem vesszük. Képtelenek Miközben néztem, az agyamon átfutott, vagyunk megbecsülni és vele együtt élni, hogy én milyen szerencsés is vagyok, hiszen mint például egyes törzsek. Szépen lassan például Indiában állat és ember együtt küzd elpusztul körülöttünk minden. Másik témája a túlélésért és az életért. Szörnyű látni, hogy az idő. Itt megint képbe jön a természet, néhány ember nem veszi emberszámba a ahol mindennek megvan a maga ideje és másikat. Napjainkban sokan csak önma- várni kell ahhoz, hogy valamilyen folyagukkal törődnek. A sok szörnyűség mellett matnak legyen eredménye. Sajnos manapság csodaszép természeti képeket is láthattunk. már nem tudunk várni, mert mindig sietNem is gondoltam volna, hogy ennyi cso- nünk kell valahová. Óriási probléma a dálatos hely létezik a világon. háború is. Az embereket egyszerűen nem Nagyon tetszett a felgyorsított városkép. érdekli más, csakis a hatalom. Ezzel a haOlyan volt a város, mint egy óriási han- talomvággyal pedig mást nem érünk el,

csak azt, hogy végül kiirtjuk egymást, a környezetünket, az egész földi életet.” (Horváth Rebeka) „Az ember fejében sokféle gondolat felbukkan élete során: mi a boldogság, mi az élet értelme? Ezek olyan kérdések, amelyekre sosem találjuk a választ. Teljesen más egy nyugati és egy törzsben élő ember mindennapja. Mi, európaiak hozzá vagyunk szokva, hogy mindennap munkába megyünk és megteremtjük a pénzt a szükséges dolgainkra. Felgyorsítottuk az időt, azt állítjuk, hogy nincs időnk és nem igazán foglalkozunk másokkal. Mindig többet és többet akarunk. Nem értékeljük azt, amink van, ellentétben más népekkel. Vannak, akiknek naponta meg kell küzdeniük számunkra olyan természetes dologért, mint például az ivóvíz. Nem foglalkozunk azzal, hogy pl. Ázsiában milyen háborúk zajlanak. Azt látjuk, hogy egy sok ember jön folyamatosan Európába, akik csak biztonságban szeretnék tudni gyerekeiket, szeretteiket. A film végén átértékelődött bennem pár dolog. Elsősorban az, hogy szerencsés lehetek, hogy nem vagyok olyan helyzetben, mint azok, akik mindennap azért küzdenek, hogy túléljenek. Örülnék, ha béke lenne a Földön, de sajnos mindig van olyan, aki mást gondol és az a célja, hogy tönkretegyen valamit.” (Andrejkovics Anna) „A különböző vallásokra is nagy hangsúlyt fektet a film. Minden népnek megvan a saját vallása, mind különböző, mégis mindegyik ugyanazon a gondolaton alapszik. Hogy hinni tudjunk valamiben, segítséget kérni, megköszönni, hogy legyen valami támaszpontunk az életben. Nem érzem úgy, hogy vallásos lennék, viszont mindig is volt bennem egy olyan érzés, hogy a dolgokat nem mi irányítjuk. Van valami, ami ezt az univerzumot mozgatja. Valakinek Isten, másnak Zeusz, Buddha vagy Allah. Nem értem azokat a háborúkat, amelyek a különböző vallások miatt törnek ki, mert az emberek úgy gondolják, az ő hitük az igazi és egyetlen.” „A film rádöbbentett arra, hogy mennyi fontosabb dolog van annál, hogy hány lájkot kapott a képünk a Facebookon vagy milyen telefont használsz, hány márkás ruhadarab van a szekrényedben. Biztos vagyok benne, hogy majd újra megnézem ezt a filmet és újabb dolgokra fogok rájönni. Most viszont kimegyek a kertbe, megkeresem a Nagy Göncölt, meghallgatom a tücskök ciripelését és megsimogatom a kutyánkat.” (Bondor Juszti)


ISKOLAHÍREK – DIÁKSZEMMEL

13

Rendhagyó történelemóra – Szovjet munkatáborok, Gulágok Rendhagyó történelemóra keretében a tanulók megnézték a Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944–1956 című kiállítást Dunaszerdahelyen. Az ott látottakról, hallottakról fogalmazták meg véleményüket. A Szovjetunió munkatáborai, más néven gulágok a második világháború alatt működtek egész Oroszországban. Ezeket a táborokat azért hozták létre, hogy a hadifoglyokat, Sztálinnal szembeforduló embereket, vagy csak a véletlenszerűen választott civileket dolgoztassák, velük építtessék újra a háború alatt megsemmisült vasútvonalakat, hidakat, épületeket. Gyakran magát a tábort és a barakkokat maguknak az ott raboskodó embereknek kellett felépíteniük. Már ebbe is rengetegen haltak bele. A szovjetek 8-12 órát dolgoztatták a német, magyar, orosz és bármilyen más nemzetiségű foglyokat, de volt, hogy a szénbányákban akár 16 órát is dolgoztak. Az elfogott embereket vonatokba zsúfolták, nagyon kis mennyiségű élelmiszerrel és minimális egészségügyi ellátással küldték „málenkij robot”-ra, azaz rövid munkára, de már az út önmagában is három hétig tartott. A hideg vagonokban különböző betegségeket kaptak el, ami sokszor halálos kimenetelű volt. Feltételezések szerint Sztálin rémuralma alatt körülbelül 20 millióan haltak meg a táborokban. Magyarországról körülbelül 700 ezer embert deportáltak a gulágokba, közülük 300 ezer meghalt a rabság során. Sztálin a Szovjetunióban élő embereket is bebörtönzött akár a legapróbb bűncselekmény elkövetése miatt, alaptalan feljelentések miatt vagy ha már a más országokból sem tudtak több embert hozni. De nem csak civileket vagy bűnözőket csukatott börtönbe és munkatáborba, hanem a vele egyet nem értő szovjet politikusokat és tiszteket is hidegvérrel ítélte akár húszévnyi kényszermunkára. Dudás Ádám A történelem soha sem tatozott a kedvenc tantárgyaim közé, de ez a mai előadás az én érdeklődésemet is felkeltette. A magángimnáziumban megrendezett rendhagyó történelemórán a gulagokról volt szó. A gulag szó alatt a sztálini Szovjetunió munkatáborait értjük. A gulagokba a hadifoglyokat vitték, kemény fizikai munkát végeztettek velük. 8-12 órát töltöttek a munkahelyeken, a szénbányákban időnként akár 16 órát is dolgoztak. Néha előfordult, hogy a kényszermunkások csak akkor hagyhatták abba a munkát, ha elvégezték az aznapra előírt feladatokat. Az építményeket, amelyekben a foglyok laktak, saját maguknak építették fel. Ezek egyszerű földbe vájt bunkerek voltak, általában 300 személy számára készültek. A téglából készült szálláshelyek akár 1000-1500 fő elszállásolására is képesek voltak. Ezekben hosszú folyosókról nyíltak az ajtók. Ágyaknak egyszerű deszkákat használtak. A barakkok zsúfoltak voltak, olyan sokan feküdtek egymás mellett, hogy ha valaki meg akart fordulni, az egész sornak meg kellett mozdulnia. Se takarót, se matracot, se szalmát nem kaptak a foglyok. Nem volt tűzhely sem. Esténként téglából készítettek maguknak kályhát, ha

sikerült tűzifát szerezniük, akkor vizet is forralhattak. Ezeket a dolgokat hallgatni is szörnyű volt, nem még átélni. Úgy gondolom, hogy megérte elmenni erre az előadásra, mert sok új információt szereztem, nagyon tanulságos volt és a történelemnek ilyen szégyenfoltjairól is tudnunk kell, hogy a jövőben ehhez hasonló dolgok ne történjenek. Fehér Viki

„Szóba jöttek a szlovákiai magyar foglyok is, akiket megtagadott Szlovákia. Mikor ugyanis visszakérhették a gulágból állampolgáraikat, a magyar nemzetiségűeket nem kérték. Magyarországra mehettek, de hazajutni csak úgy tudtak, ha életüket kockáztatva megpróbáltak átszökni a határon. Néhány visszaemlékező elmesélte, hogy az úton a vagonok tetejéről söpörték be a havat, és azzal próbálták csillapítani szomjukat. Mikor a lágerbe értek, a parancsnokság elvette ruhájukat, helyette halott szovjet és német katonákról lehúzott rongyokat kaptak. A tábort négy sor kerítés vette körül. A sarkokban őrtornyok álltak. Az őrök durvák voltak, vállukról gyorsan lekerült a puska, ha gyorsabb mozgásra kellett késztetni a foglyokat. Gyakran ok nélkül, pusztán elrettentésképp is verték a rájuk bízottakat. A magyar foglyok zöme szénbányában dolgozott. Itt még a lifteket is kézzel húzták és a szénnel teli csilléket is nekik kellett kitolniuk a bányából. Előfordult, hogy egy pár cipő több fogolyra jutott, ilyenkor azt műszakonként váltogatták.” Cseh Vivien „A foglyok nemzetiségét úgy állapították meg, hogy elmondatták velük a Miatyánkot. Ezt ugyanis mindenki csak az anyanyelvén tudta. Így könnyen kiderült, ki a magyar és ki a szlovák nemzetiségű.” Czajlik Dániel „Nem számított Sztálinnak, hogy hány ember halt meg. Amíg tudták pótolni újabb foglyokkal, nem volt baj. Az embereknek naponta szembe kellett nézniük a fizikai bántalmazásokkal, megaláztatással. Szerintem kegyetlenségben egy szinten volt ez Hitler embertelen tetteivel, csak kevesebbet tudunk róla.” Bondor Juszti


14

ISKOLAHÍREK – DIÁKSZEMMEL

Ifjú Szívek – Kakukktojás Az Ifjú Szívek néptáncegyüttes előadásán látottakat a következőképpen öntötték szavakba a diákok: Pár éve már láttuk ezt a műsort, akkor is nagyon tetszett, úgyhogy szívesen néztem végig újból. Meglepett, hogy tulajdonképpen mennyi más dolgot is meg tudtam figyelni.

Mosolyogva, jókedvűen adták elő a nem épp könnyű táncokat, persze nem is véletlenül aratnak óriási sikereket világszerte. Ez a Kakukktojás véleményem szerint tökéletesen megrendezett műsor. A táncok között felismerhettük az eszközös táncokat (üveges, botos táncok), cigánytáncot. A kakukktojás táncokra is rövidesen rátérek. Előtte viszont mindenképpen szeretném megemlíteni a négytagú zenekart, akik nélkül tizedennyire se lett volna élvezhető a műsor. Egy ennyire jó előadáshoz szerintem nélkülözhetetlen az élő zene. Három hegedű és egy nagybőgő adta a talpalávalót. Ámulva néztem, ahogy a zenészek és a táncosok munkája egybeolvad s egy olyan tökéletes végeredményt kapunk, amitől eláll a szavunk. Leírhatatlanul sok energia és pro-

fizmus volt jelen a színpadon. Összesen öt kakukktojás volt megfigyelhető, az első nagyon szembetűnő volt, egy lány mazsorettezett a néptáncot járó fiúk között. A második egy 17–18. századi tánc volt, a menüett, a harmadik flamenco, a negyedik modern tánc, az utolsó pedig valami swinghez hasonló. A sok eltérő műfajt mégis sikerült nekik egybe forrasztani,

egész energikus volt és sugárzott a táncosokról, hogy élvezik, amit csinálnak. A kakukktojások között pedig volt flamenco, hip-hop, menüett és swing tánc is. A táncosok tartását külön ki kell emelnem. Kevés ember tud ilyen testtartással végigtáncolni egy ilyen megterhelő műsort. A népviseletek és a ruhák is

tisztán látszott a kakukktojás, mégsem ütött el teljes mértékben egyik a másiktól. Körülbelül félidőben felhívtak a színpadra pár gyereket, hogy ők is kipróbálhassanak néhány lépést. A végén két ráadást is kaptunk. Nagyon sajnáltam, hogy vége lett, meg tudnám nézni még egyszer. Hatalmas élmény volt ez nekem. Bondor Juszti

gyönyörűek voltak. Nekem legjobban a kaloteszegi népviselet és tánc tetszett.” Keszegh Réka

„A műsor címe a Kakukktojás volt. Vajon miért ezt a címet kapta? A válasz mindössze annyi, hogy különböző néptáncok közé elrejtettek egy oda nem illő „kakkuktojást”. Láthattunk kalotaszegi, legényes, eszközös, szegényes és üveges táncokat. Az előadás nekem nagyon tetszett. Az

„A fellépők fantasztikus tartással és hihetetlen energiával

táncolták végig az előadást különböző népviseleti ruhákban. A nézőket is előszeretettel bevonták egy-egy kérdés erejéig. Sőt,még a színpadra is fel lehetett menni táncolni. A bátor kisiskolások és óvodások, akik vállalták, egy CD-t kaptak ajándékba a szereplőktől. Nekem személy szerint nagyon tetszett az egész. A táncok közül főleg a flamencó és a mazsorett. Az előbbiben legjobban a ruha tetszett és az érzéki, csábos mozgás. A hatalmas piros szoknya nagyon látványos volt, főképp mikor a táncos forgott benne. Az utóbbiban az fogott meg, ahogy a fellépő a pálcát pörgette. Mindezt megtetőzte még azzal, hogy közben ugyanazt a férfitáncot járta, amit körülötte a táncos fiúk. Megfigyelhettük, hogy ugyanaz a tánc milyen energikus, határozott, férfias volt a fiúk előadásában, milyen finom, légies, könnyed, amikor a lányok táncolták. Összegezve a dolgokat, valószínűleg rengeteg gyakorlásra,türelemre és kitartásra van szükségük, hogy mindezt véghez vigyék. Láthattuk rajtuk, hogy nagyon szeretik és élvezik, amit csinálnak. S ez a legfontosabb.” Cseh Vivien


15

IN MEMORIAM

Búcsú Volner Zsuzsikától Június végén az iskolák kapui becsukódnak, hogy szeptemberben újból kitáruljanak, de sorsod kapuja itt a földön, Zsuzsika örökre becsukódott, és nekünk nehéz elviselni a bennünk szunnyadó és fel-feltörő érzelmeket, főleg azért, mert a gyilkos kór szemünk láttára őrölte fel oly gyorsan a testedet. Hiába volt benned élő erős vágy és akarat az élet igenlésére, a halál volt erősebb és elragadott családodtól, barátaidtól, tőlünk. Egy gazdag életút szakadt meg, s mi tisztelettel meghajtjuk fejünket a pedagógus kolléga előtt. Nevelői szíved tiszta hangját halljuk: „Értelmesen pusztítom az életem s megcsókol majd szívemnek két nagy rokona: az időtlen és a végtelen”. Zsuzsika, te valóban értelmesen éltél és nem tűnsz el nyomtalanul. Érdemes volt élned, vállalnod a sors kezéből a jót, s rosszat,

szépet és a csúnyát egyaránt s ezért lettél pedagógus. Mert annak lenni hivatás, áldozatvállalás, a megértés és az értetlenség őrlő kövei között. Búcsúzunk tőled, a tanítótól, aki a pedagógus hivatás minden tudományával felvértezve nevelted és oktattad diákjaidat, aki a szakma minden fortélyát ismerve nyerted meg tanítványaidat a fizika és kémia tudományának. Következetességed, szigorod rendkívüli humánummal párosulva valódi tekintélyt és tiszteletet vívott ki a gyermekek és a szülők körében. Valami vigasztalót, valami lélekemelőt kellene még mondanom, s magasztalnom tanári tevékenységedet - ezt megteszik helyettem a volt diákok, de nekem csupa olyan dolog jut eszembe, ami nem nekrológba illő. A sok nevetés, az együtt töltött idő, a jóízű beszélgetések, a finom sütemények. Jó volt

veled lenni, mert bölcs voltál és művelt. Gondolataid eredetiek, egyéniséged sokszínű. Tekintélyt sugároztál, ami nem tanulható, nem erőszakolható ki, nem függ az ember külső megjelenésétől, hangerejétől, hatalmától, hanem egyéniségében rejlik. Belőled sugárzott. Igazságos és segítőkész voltál. Észrevételeid, tanácsaid mögött nagy szakmai tudás, pedagógiai tapasztalat és emberi bölcsesség húzódott. „Menj, siess! A pillanat: Illó olaj elszalad S kialszik a tűz.”

Emlékezni fogunk rád mindig. Isten veled, Zsuzsika! Volner Zsuzsika, „a tanító néni” sok évtizedes oktató, nevelő munkássága községünk több generációja számára közismert, mondhatni, testközeli, hiszen a mai diákok szüleit, sőt nagyszüleit is tanította. 1966-tól állt a katedrán, ez alatt a majdnem fél évszázad alatt rengeteg tanítványa szárnybontogatásának volt tanúja és tevékeny szereplője. Mindenki körében közismert volt, hogy igyekezett lépést tartani rohanó világunk újdonságaival, ezért igyekezett minél több ismeretet elsajátítani még idősebb korában is. Rengeteget olvasott, tanult. Igyekezett mindig naprakészen a katedrára állni. Emberi és tanítói nagyságát mutatja, hogy soha nem szégyellte, ha a gyerekektől kért tanácsot főleg a számítógép, az internet használatával kapcsolatban. Aktivitása és energiái a szeretetből fakadtak. Soha nem csillapuló felelősséget viselt tanítványaiért. Érzékenyen kitapintotta a gyengéd törődésre vagy épp következetes elvárásokra szoruló diákot. Nem véletlen, hogy nyugdíjasként is vállalta

a tanítást, annak minden örömével és fáradságával együtt. Oktatói munkáját több kitüntetéssel is elismerték, a legbüszkébb a Példás Pedagógus kitüntetésére volt. Aktívan kivette részét a falu társadalmi életéből is, mindig mindenben lehetett rá számítani. Vezette a falu Krónikáját, régebben a tömegszervezetek munkáját segítette, a helyi Csemadok alapszervezet tagjaként vallotta, hogy magyarként a magyar kultúrát támogatni kell. Sokat segített az énekkar 1989-es újraszervezésében, melynek mindvégig oszlopos tagja volt. Az Eperfesztiválokon fiatalokat meghazudtoló kitartással dolgozott egész nap. Az elfáradtakba erőt öntött, jó kedvvel, viccelődve buzdította énekkari kollégáit. Minden olyan rendezvényen részt vett, ahol a falu lakosaival találkozhatott. Fontosnak tartott minden olyan megmozdulást, ami a közösség építését segítette. Nem Eperjesen született, de imádott itt élni, szerette az itteni embereket, bármerre járt, bármit tett, mindenütt igyekezett falunk

jó hírét öregbíteni. Tanítványait a szülőföld szeretetére nevelte, arra ne felejtsék el gyökereiket, nyelvüket, kultúrájukat. Bárhová is kerülnek, mindig emlékezzenek tiszta szívvel arra, honnan származnak, őrizzék meg anyanyelvüket ápolják hagyományaikat, a magyar kultúrát, gondoljanak mindig szeretettel Eperjesre. Hihetetlen, hogy nem jön vissza többé. Nem láttuk őt betegen, csak lelkesülve, mosolygósan, tele tervekkel. Nem láttuk őt letörve, szomorkodva. Ha bosszankodott, azt is mosolyogva tette. Ha kértek tőle, ő nem utasított vissza senkit, ha megígért valamit, azt nem felejtette el, ha szóltak hozzá, ő mindig figyelt. Hiányát nem csak kollégái, de falunk egész közössége érzi. „Ha valaki a jóságnak és szeretetnek egy morzsáját, az igazságnak és fénynek csak egy sugarát hozta e világra, már nem élt hiába: életének megvolt az értelme.” (P. A. Delp)


16

RIPORT

A mesélő rózsakert Talán kevesen tudják, hogy a kis falunkban született Győry Szilveszter, Szlovákia leggazdagabb rózsagyűjteményének tulajdonosa és leghíresebb rózsanemesítője. A magát lokálpatriótának valló amatőr rózsanemesítő nem csupán büszke szülőfalujára, Eperjesre, hanem mindent megtesz annak érdekében, hogy kis falunk régi és új értékeit megőrizze. Arról, milyen erős szálak fűzik szűkebb hazájához, tanúskodnak azok a kinemesített rózsák, melyeket Eperjesről és az ide kötődő nevezetességekről keresztelt el. Iskoláit a kassai gépipari középiskolában kezdte, majd 1955-ben érettségizett le Komáromban. Álma, hogy repülőgép pilóta legyen, sajnos egészségi okokból nem valósult meg, a levegő helyett hajógépészként a vizeket szelte 40 éven keresztül. Kalandos, gazdag életútja során sosem feledkezett meg szűkebb hazájáról, Mátyusföldről, illetve Csallóközről. Minden szavából kihallatszik szülőföldje iránti mélységes szeretete. A folyókon, tengereken bejárta Európa, KisÁzsia és Afrika néhány országát, járt Szíriában, Egyiptomban, Líbiában, Cipruson, Libanonban, ahol meglátogatta az ókori Heliopolis, mai nevén Baal Bek ősi romjait. A hajóról láthatta Tekirdag-ot, azaz Rodostót, bejárta a Dunát Németországtól egészen a Fekete-tengerig. Zuhatagi gőzhajóval vonta-

tott a Vaskapunál. A Vaskapu erőmű megépítése után tűnt el Ada Kaleh szigete, melyet Jókai Aranyember című regényéből ismerhetünk.

1992-ben aztán úgy döntött, végleg lehorgonyoz. Szuez ben harcok folytak, ezért úgy határozott, saját épsége és családja érdekében partra száll, abbahagyja a hajózást. Ekkor kezdett el hobbi szinten rózsákkal foglalkozni. Először Ada Kaleh szigetén varázsolta el őt az ott látott, talán több száz éves sárga vadrózsa, melyet a Miskin Baba türbéje mellett fedezett fel. Később Egyiptomban, El-Montaza-ban, Farouk király egykori nyaralójában látott gyönyörű rózsakerteket, ahol megcsodálhatta a virágok királynőjét. Később, mikor kertjük lett, vásárolt is tíz tövet mindenféle színben, ám mikor nőni kezdtek ész-

revette, mind egyformák. Aztán Olmützben a virágkiállításon vásárolt virágzó rózsatöveket, vagy 45 gyönyörűbbnél gyönyörűbb rózsafajtát. És megindult a megállíthatatlan folyamat, ami elhatalmasodva több mint 700 fajtából álló gyűjteménynyé duzzadt. Egy alkalommal se szó, se beszéd, megpróbálta „beporozni” a rózsákat. Először összevissza porozta egyiket a másikkal, megjelölte ősszel leszedte az érett csipkebogyókat, a magokat kifejtés után elvetette. A sok magonc között nagy örömére egy semmi másra nem hasonlító rózsája született. Felesége tiszteletére Rylonának nevezte el (győRYiLona). Evés közben jön meg az étvágy, mondja, nyakló nélkül porozta, jelölte, kötözte a rózsákat, de az első siker után nem történt semmi. Mivel rózsatermesztésről csak orosz nyelvű könyvet talált, azt fordította, abból próbálta kitanulni a rózsanemesítés csínjait. Az idő teltével aztán szakértelme, szaktudása egyre jobban bővült, a rózsás köny-

ARANYÜLLŐ

vek száma 60-70 példányra nőtt, kinemesített rózsái is szaporodtak és neve ismertté vált a szakmai körökben külföldön is. Rózsaligeti lakásából naponta meglátogatja a 80-as években vásárolt kiskertet a vasúti sínek mellett, ahol igazi rózsaligetet teremtett. Több mint 150 fajta rózsát nemesített ki, gyűjteményében a legtöbb 700 fajta volt, ebből ma kb. 4-500 fajtája van meg. Az adatokhoz tartozik még, hogy szlovákiai viszonylatban nála volt a legtöbb magyar nemesítésű rózsa (közel 120 fajta), több mint 150 mini és talajtakaró rózsa egy gyűjteményben. Ő nemesítette ki az első szlovákiai talajtakaró rózsát, ramblert, mikro-mini, patio rózsát, miniatűr parkrózsát stb. Nem mellékes az sem, hogy szlovákiaiként egyedül tagja az RNRS (Royal National Rose Society), azaz az Angol Királyi Rózsagyűjtők Szövetségének, kapcsolatokat ápol több külföldi rozáriummal, rózsái eljutottak egészen Japánig, tanácsait híres, neves szakemberek is kikérik.


RIPORT Az idén nagy sikerű előadást is tartott Budapesten az amatőr rózsanemesítésről. Életének fontos pillanatairól, állomásairól sokat elmond rózsái elnevezése. Hatalmas műveltségéről, olvasottságáról, a történelem ismeretéről, családszeretetéről, szülőföldje és magyarsága iránti elkötelezettségéről is tanúskodnak a szebbnél szebb virágok nevei. Első rózsáját feleségéről, Ilonáról nevezte el. Aztán megszülettek azok a rózsák is, melyek szülei, testvérei, majd gyermekei és unokái nevét kapták. Iskoláira emlékezve Cassova (Kassa), Camarum (Komárom), Egresus Aurum (Aranytalálkozó – 50 éves osztálytalálkozó) nevet kapták a virágok. Szülőfalujáról az Eperyes, Csallóközről a Cholloucuz, illetve a Kukkónia, Mátyusföldről a Mathywsfewlde nevekre keresztelt el rózsákat. Az Aranyüllő az eperjesi KisDuna kanyar mondabeli nevét őrzi, ahol a rege szerint régen aranyat mostak. A rózsa nevét a falu választmánya, magát a rózsát a polgármesterasszony választotta ki. Kedvenc íróiról, többek között Karinthyről, B. Hrabalról, E. B. Lukáčról, Rejtő Jenőről is megemlékezik, de Zsilinszky Istvánnak, Eperjes első tanítómesterének is emléket állított, aki 50 évig tanított falunkban. Nem feledkezett meg a sokak egészségét visszaadó sókszelőcei csontkovácsról, Kubicskó Istvánról, a korán elhunyt felvidéki színészről, Kaszás Attiláról sem. ThDr. Pavol Jantauschról, a nagyszombati püspökről azért nevezett el

RYLONA rózsát, mert a püspök úr hivatalosan tiltakozott a csehszlovák legfelsőbb szerveknél a deportálásokkor és a kitelepítésekkor a magyarokat ért embertelen bánásmód ellen. Helyet kaptak a háborúk, az emberi gonoszság áldozatainak emlékére létrehozott virágok is. Sajnos nagy számban. Mindjárt ott van a „Beneši dekrétumok áldozatainak” rózsája. „Nem csak emberi jogaiktól, vagyonuktól, gyakran életüktől is megfosztották őket. Az ő emlékükre lett elnevezve ez az egyszer nyíló, de rendkívül fájdalmasan tüskés rózsa”, mondja Győry úr. A „Ligetfalusi áldozatok” rózsája, a ligetfalusi, azaz a Dunamenti Kis-Katynnak is nevezett haláltáborban megölt embe reknek állít emléket. De van szinte tüske nélküli, meg emeletes igazi különlegesség, egy mutáns, egymás fölött sorakozó virágokkal, és aprócska, borsónyi virágú rózsa is a Gyöngyszem, vagy a körömnyi Babszem Jankó. (A teljesség igénye nélkül íme néhány sokatmondó megnevezés: Amade László, Balassi Bálint, Hybe – Ballasi nyugvóhelye, Bihari János,

Csángóföld, Prezident Göncz, Prezident Havel, Csángók, Csángó Himnusz, J. A. Comenius, Inkvizíció

17 beri sorsokat, méltatlanul elfelejtett embereket, nem mindennapi hősöket, történelmi eseményeket idézhetünk fel, ismerhetünk meg. Aki a rózsakert kapuján virágzás idején belép, elvarázsolt helyen találja magát. Mindehhez az ezer színben pompázó rózsák gazdája, avagy szülőatyja igaz meséi társulnak. Órákig lehet élvezettel hallgatni őt, és ámulni, bámulni a csodát. A szépséget, a hozzáértést, a gyengéd szeretetet a törékeny virágok iránt minden másodpercben érzékelni lehet.

A RÓZSAKERT

áldozatainak, Kommunizmus áldozatainak, Kalevala, Palócország, Roaul Wallenberg, Székelyek, Székelyföld, Vámbéry Ármin, Vaskapu gőzös, Willa Poton, Willa Bugul, Beys (Bős), Yehuda Assad, Generál Klapka, stb., stb. mind Győry Szilveszternek köszönhetően kerültek be rózsanévként a katalógusokba. (A rózsák a http://rysroses. real-net.sk oldalon megtekinthetők). A sok száz rózsa nevét, a névhez tartozó jellemzést lehetetlen itt felsorolni. Az biztos, hogy ha vesszük a fáradságot és az elnevezések hátterének is utánanézünk, történeteket, em-

A múlt szép és sötét oldalairól szóló történeteket hallgathatunk, híres helyekről, eseményekről, emberekről tudhatunk meg érdekességeket. Győry Szilveszter nem csak egy egyszerű rózsagyűjtő, illetve -nemesítő, hanem hatalmas tudás tárháza is. Olyan EMBER, aki ismerője a történelemnek, elfogultság nélkül, őszintén képes beszélni hibákról, jó és rossz dolgokról, lényegében nincs olyan téma, melyhez ne tudna érdemben hozzászólni. És erről a tudásról, tapasztalatról, emberismeretről, talán a világ jobbításáról is szól mindaz, amit tesz.


18

GYÉMÁNTLAKODALOM

60 éve együtt jóban, rosszban A mai, megváltozott gondolkodás és más értékrendek mellett szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogy két ember 60 évig együtt maradjon. Másrészt kevés házaspárnak adatik meg, hogy hatvan évig

lamezőn dolgozott, ott ismerkedett meg a dohánybálban Laci bácsival, aki öt évig udvarolt neki. Karácsonyi ajándékként jegygyűrűt kapott lánykéréssel egybekötve, majd 1955. február 18-án

kellett beteremteni. 63-ban kezdtek neki először az építkezésnek, amikor az öreg házhoz építettek maguknak külön lakrészt. Mariska néni elmondása szerint anyósa nagyon szigorú, katonás asszony

éljenek együtt, tiszteletben, békességben. A boldogító igen kimondásakor kinek ne lenne az a legfőbb dédelgetett álma, hogy egész életét szíve választottjával élje le? Akiknek ez megadatik, azok megérdemelten ünnepelhetnek. Az ilyesmi még egy falu és város életében is eseményszámba megy. Pedig van rá példa községünkben is, hiszen a Soós házaspár, Mariska néni és Laci bácsi a tavalyi évben ünnepelték gyémántlakodalmukat. Mindketten eperjesi lakosok voltak, mégsem ismerték egymást. Mariska néni Gu-

összeházasodtak. A megélhetés nem volt egyszerű, következtek a dolgos hétköznapok, az otthonteremtés gondjai. Laci bácsi édesanyjához költöztek, ahol két kis helyiségben éltek. Aztán megszülettek gyermekeik, elsőként Feri, utána az egyetlen lány, Ottília, aztán Laci, Misi és 68-ban a legfiatalabb, Vili. Ma már 8 unokának és 3 dédunokának örülhetnek a büszke nagyszülők. Ám az eltelt 60 együtt töltött év nem volt könnyű. A gyerekek felneveléséhez, a ház kibővítéséhez sok pénzre volt szükség, amit kettejüknek

volt, nem volt egyszerű vele az együttélés, ezért igyekeztek minél több pénzt félrerakni, hogy minél előbb kialakítsák saját külön hajlékukat. Az állami gazdaságban keresett pénzből fizették a kőműveseket, ácsokat, iskoláztatták, nevelték a gyerekeket. Az építkezés alatt a gyerekek ott aludtak valamelyik rokonnál, ahol éppen az este érte őket, Laci bácsi éjjel szántott, Mariska néni pedig az udvaron kifeszített ponyva alatt aludt. Nagyon szerényen éltek, de büszkeséggel tölti el őket, hogy mindent saját erejükből értek el, nem kaptak segít-

séget senkitől. Azonban az újjáépített ház nagyon nedves volt, így miután Laci bácsi édesanyja meghalt, kifizették a testvéreket, szétbontották a házat és újat építettek a helyébe. Ekkor már a szövetkezetben dolgoztak, ahol valamivel jobb volt a kereset. 1972 húsvétján kezdtek építkezni s karácsonyra már be is költöztek az új házba. Igaz, nem volt teljesen kész, de sokkal tágasabb, kényelmesebb volt az előzőnél. Az első évben például a gyerekszobában a betonra papír volt terítve, de lassacskán rendbe tették, bebútorozták az egész házat. Nagyon sokat dolgoztak egész életükben, szolidan éltek, felnevelték gyermekeiket, amennyire tudták segítették őket. Együtt küzdöttek, problémáikat igyekeztek mindig megoldani, közös erőfeszítéseik hosszú sorának eredménye az együtt töltött 60 esztendő. Egymás iránti tiszteletük, gyermekeik, unokáik iránti mérhetetlen szeretetük minden szavukból kiérződik. Idős korukra egészségük megrendült, Laci bácsi agyvérzése után nehezebben mozog és beszél, sokat járnak orvoshoz, de gyermekeik segítségére a mai napig számíthatnak. Nagyon jó kapcsolatot ápolnak az unokákkal is, akik gyakran felhívják, meglátogatják a szeretett nagyszülőket. A faluban élő menyecske, Évike intézi dolgaikat, viszi őket orvoshoz, mindenben számíthatnak a támogatására.


GYÉMÁNTLAKODALOM

Mariska néni a lányaként szereti, szavai szerint a sírba szállna érte, hiszen segítsége nélkül sokkal nehezebb lenne az életük. Ma már nem nagyon tudják segíteni gyermekeiket, hiszen az alacsony nyugdíjukból nagyon sok a kiadás, nagyon drágák a gyógyszerek, több orvosi kivizsgálást is fizetni kell. A ház fenntartására, javítására is sokat kell költeni, szinte minden hónapban akad rajta javítani való. Nyugdíjba vonulása után Mariska néni 69 éves koráig tovább dolgozott. Arra a kérdésre, szeretne-e manapság fiatalnak lenni, határozott nemmel felelt. Nem jó irányba megy a világ, szabadosabbak az erkölcsök. Fiatalon egyszer ment át barátnőivel Tőkésre a búcsúba szülői engedély nélkül, hazatérve meg is kapta a magáét, pedig soha nem bántották őket a szüleik. Ezzel ellentétben ma azt látja, hogy a fiatalok bulikba járnak, a fiúk kihasználják a lányokat, bár őket sem kell félteni, hiszen soknak már kilencedikes korában barátja van. A szülők

is bűnösek, igyekeznek akár erejükön felül is megadni mindent a gyerekeknek. Régen apránként vásárolták meg a bútorokat, a tévét, ma minden gyorsan kell és egyszerre. A megélhetés a fiataloknak nagyon nehéz. Amióta bevezették az eurót, ők sem tudnak félretenni, pedig igyekeznek mértéktartóan költekezni. Nagyon alacsonyak a keresetek, a fiatalok kénytelenek külföldön munkát keresni, mert a hazai bérekből esélyük nincs arra, hogy családot tartsanak fent. Sajnálják a mai fiatalokat, pedig nekik sem volt egyszerű az életük, de sokkal nyugodtabban teltek az évek, nem volt ekkora hajtás, nem voltak ilyen nagyok az elvárások. Az emberi kapcsolatok is őszintébbek voltak, sokkal több idő jutott egymásra. Családon belül igyekeznek méltón megülni az ünnepeket, a születésnapi jubileumok alkalmával összejönnek, megajándékozzák egymást. Gyémántlakodalmukat a gyerekek segítségével tartották a tavalyi évben, amikor az ünnepi vacsorán több

mint 40 családtag ülte körül az asztalt. S hogy miért van manapság olyan sok válás? Mariska néni szerint azért, mert kihalt a szeretet. A legelső nehézségnél mennek a bíróságra és elválnak. Igaz, ahol nagy problémák vannak, bántalmazások, ott nincs értelme egy életet leélni, mert a gyerekek isszák meg a levét. Nekik is voltak gondjaik, nem teltek zökkenőmentesen az évek, de azt tartotta, az ő gyerekei nem lesznek elvált szülők gyerekei. Nem lehet okosakat mondani arra, hogy mi a hosszú házasság titka, garancia nincs semmire, csak törekedni kell arra, hogy megtegyünk érte mindent.

19 Visszagondolva mindarra, ami életükben szép volt, emlékeznek sok nehéz órára is. Bármennyire nehéz is volt, most érzik igazán, mennyi mindenen segített át a türelem, az egymás iránti megértés, szeretet, féltő aggodalom. Ha számot vetnek közös életükkel, elégedettek lehetnek, mert utódaikban maradandó emléket állítottak maguknak. Nem véletlen, hogy a gyémántról nevezték el az évfordulót, hiszen az a legkeményebb ásvány, törhetetlen, a fénye tökéletes és kevés van belőle. Az emlékek között felvillan egy-egy fontos esemény, a gyerekek érkezésének öröme, első lépéseik, szavaik, a felnőtté válásuk, az unokák megszületése, a dédunokák kedves mosolya, a család összetartozása, ragaszkodása, ami az együtt töltött évek, egymás iránti szeretetük jutalma. Gyermekeik, unokáik, dédunokáik és mindenki más előtt ragyogó példaként álljon szeretetük, egymás iránti odaadásuk. Kívánjuk, ez adja meg azt az érzést, hogy érdemes volt vállalni mindent, küzdeni a nehézségek ellenére is, kitartani egymás mellett 60 éven keresztül!


20

KRÓNIKA

Fejezetek a krónikából III. Eperjes éghajlata, vízrajza Eperjes a mérsékelt égöv alatt fekszik, távol a tenger mérséklő hatásától átlagosan 105 m tengerszínfeletti magasságban. Éghajlata mérsékelt és átmeneti. „Sós-sziget” meteorológiai adatgyűjtései alapján községünkben az átlaghőmérséklet és csapadék 1969-ig 50 évvel visszamenőleg a következő: A meteorológiai adatok 50 éves átlaga Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Évi átlag

Hőmérséklet -1,8 ˚C -0,1 ˚C 4,8 ˚C 9,7 ˚C 14,9 ˚C 18 ˚C 20˚C 19,1 ˚C 15,2 ˚C 9,8 ˚C 4,3 ˚C 0,4 ˚C 9,5 ˚C

Csapadék 35 mm 35 mm 42 mm 43 mm 54 mm 56 mm 59 mm 49 mm 44 mm 53 mm 50 mm 49 mm 569:12= 47

Csapadékban leggazdagabb május, június, július és november, legszegényebb január és február. A májusi fagyok vidékünket csak nagyon ritkán kerülik el, ami mezőgazdasági szempontból sokszor nagy kárt okoz. Átlagos évi csapadék 560–660 mm. A légnyomás Eperjes környékén 748 mm, uralkodó szél észak-nyugati és a dél-keleti. Eperjes folyója a Kis-Duna, mely a község területét két részre osztja. Ugyancsak a község határában folyik át az Erzsébet patak, hivatalos néven Klátovské rameno, Tőkési Duna ág, amely alig 4–5 m széles. A Nagy Völgyzátonynál ágazik el a Kis-Dunából. Ezt az elágazást 1886-ban elzárták, feltöltötték, hogy ezáltal a két folyó közti területet ármentesítsék. A Duna szabályozása előtt ez a terület gyakran volt kitéve árveszélynek. Ezt igazolják a határban lévő, egykor nagy mélységű tavak, melyek régen az áradások alkalmával keletkeztek. Ilyen a Somodi-szeglei feneketlen tó, a Völgyzátonyi, Sárkány tó és ugyancsak a Zsivalynál lévő Feneketlen tó. A tavakat a nép nevezte el így. A feneketlen tavak nagy mélységüknél fogva kapták nevüket. Az öreg halászok és az idős erdőőrök (jágerek) elbeszélései alapján ezek a tvak helyenként 10–15 m-nél is mélyebbek voltak. Vizük a legkeményebb télen sem fagyott be. Éppen ezért ez a környezet nagyon kedvező tanyát biztosított a vadkacsáknak. A Sárkány tó vizében valamikor nagy mennyiségű hal tanyázott (harcsa, keszeg, csuka). A halakat itt nem bolygatta senki, így elszaporodtak és nagyra nőhettek. A ragadozóhalak gyakran zsákmányul ejtették a tavon úszkáló szárnyasokat is. Az egyszerű, tudatlan nép abban a hiszemben élt, hogy a tóban sárkány tanyázik, és az ragadja magával a jószágot. Ezt a feltevést még csak növelte az a jelenség, hogy a tavon úszósziget képződött, mely a szél iránya szerint változtatta helyét a tó hátán. Ez a tévhit mindaddig fent

forgott a nép között, míg egy alkalommal Dobos bácsi, az öreg halász leengedte hálóját a tóba. A tó körülkerítése elég körülményes volt, mert a tó közepén állt a sziget, ami akadályozta a hál útját. Az öreg leleményes halász esze könnyen túljárt a nehézségen. A hálókat leengedték a tó aljába a sziget előtt a parton két oldalról fogva és a szigetet ladikok segítségével átnyomták a háló fölött. Az egész vállalkozás jó eredménnyel végződött. Az öreg halások állítása szerint ez alkalommal 5–6 q körüli halat sikerült kifogni. Köztük egy óriásira nőtt csukát is. Ez ragadta el a békésen úszkáló szárnyasokat és ezt képzelte a nép sárkánynak. Ma már ezt a tavat benőtték a különféle vízinövények – káka, cüvők, nád és fűzfák. A füzek egyik különleges fajtáját is megtaláljuk itt, ez a bokorfűz (népiesen cigle), mely kora tavasszal pompázó barkavirágjával és illatával csalogatja a méheket. A tó vize csak itt-ott csillan elő. Ezek a tavak a fenekükön lévő forrásokból táplálkoznak. A Kis-Duna Pozsonynál (Bratislava) ágazik el a NagyDunától, majd a két ág Komáromnál ismét egyesül. E két Duna ág a Csallóköz nevű szigetet öleli, melyen nagyon sok község, település van. Csallóköz szigetét régen termékenysége miatt Aranykertnek is nevezték. A rege szerint itt volt a tündérek aranykertje, ahol örök tavasz virult, aranygyümölcs termett. Az Aranykert királynője Tündér Ilona volta, aki a Duna közepén lévő Ilka szigeten lakott. Valamikor ugyanis Csallóköz nem volt egységes sziget, hanem kisebb-nagyobb szigetecskék alkották. Az Ilka sziget ezek egyike volt. Innen jártak a tündérek a Macskaréven át a Mogyorósi rétekre. Egy öreg fűzfa alatt terítettek asztalt. Ha a tündérek elmentek, útjukat a hajukból hulló aranypor mutatta. Ezt aztán mohón felszedték az emberek. Történt egyszer, hogy egy gazdag ember megsértette őket. Ezután a tündérek örökre eltűntek. A macskarévi kompon egy aranypatkót hagytak a révésznek. Ezután ínség állt be a szigeten. Így lett az Aranykertből Csallóköz. Ebből a legendából mindenesetre annyi igaz, hogy a Csallóközben a Duna fövenyében aranyport találtak. Az itt lakó emberek tudták, hogy minden áradás után, ha leapadt a víz, a zátonyok oldalán lerakódó fövenyben mindig akadt egy kis aranypor. Ez valószínűleg az alpesi vidékről került a folyóba.


21

ESEMÉNYEK

Katica bábfesztivál Eperjesen A pozsonyeperjesi kultúrházban már hagyományosan „megelevenedtek” a bábok október 1-jén a Katica Bábfesztivál alkalmával, mely 2000-től évente megrendezésre kerül. „A mesében a személyiségfejlődés különböző állomásai jelennek meg: a próbatételek

valójában életpróbákról, életfeladatokról szólnak. Szimbolikus formában fellelhetők benne a lelkünkben felmerülő konfliktusok is: az irigység, a féltékenység megzabolázásának módjai, az életkori krízisek, a szülőkről való leválás, a párválasztás próbatételei, a férfi-nő kapcsolat megpróbáltatásai. A mese nem racionális úton készít fel a felnőtti létre, a felnőtt döntésekre, hanem mágikus, irracionális módon. Nem a problémamentes élet ígéretét kapjuk meg tőle, hanem annak a reményét, hogy még a legkisebbek, a legesendőbbek is boldogulnak, ha adottságaikat, lehetősége-

iket mozgósítják, ha nem hátrálnak meg az akadályok, megpróbáltatások előtt. Ha a gyermek gyakran hallgat meséket, akkor a rossz veresége csökkenti a tudattalan félelmeit. Bár a gonosz pillanatnyilag felülkerekedhet, a gyermek azt a tanulságot viszi tovább a meséből, hogy hosszútávon csak a jóság éri meg. ”

zölte meséjével a közönséget – Reszkessetek egerek címmel –, akik nagy tapssal köszönték meg az előadást. Ezután sorban a szerdahelyi VMK bábcsoportja a Gézengúzok, a pozsonyi Iciri-Piciri bábcsoport, a diószegi Diócska bábcsoport, a vámosfalusi Tikiriki bábcsoport lépett színpadra szebbnél szebb és érdekesebb-

A bábfesztivál programja délelőtt tíz órakor kezdődött a meghívott bábcsoportok fellépéseivel. Elsőként a hazai Ugri-Bugri bábcsoport üdvö-

nél érdekesebb bábmesével. Nagy öröm volt figyelni a gyerekközönség csillogó, odafigyelő arcocskáit, akik minden műsorszám után hatalmas

tapssal jutalmazták a bábosok produkcióit. A műsort a hazai Ugri-Bugri fellépése zárta Az állatok nyelvén értő juhász című mesével. A finom ebédet ifj. Hegedűs József büféjében fogyasztottuk el, majd megálltunk Dunatőkésen a szépen felújított malomnál, ahol a gyerekek és felnőttek megtekinthették a malom érdekességeit. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem a gyerekek áldozatos és sokszor bizony nagyon fárasztó munkáját. (Főleg, amikor már sokadszor kell ugyanazt csinálni és még akkor sem elég..., de gyerekek, megérte és nagy köszönet érte). Nagyon ügyes kis „színészpalánták”, akikre lehet mindenkor számítani. Szeretném megköszönni Nagy Erzsike, Bartal Magda és Molnár Jutka tanító nénik segítségét, akik közreműködésével egy nagyon jó fesztivált sikerült megszerveznünk, és köszönetet érdemelnek azok is, akik eljöttek és megnézték a gyerekek műsorát. Ágh Erzsébet


22

EPERJESIEK EPERJESEN

Az előző számunkban elkezdett cikksorozatunkkal azokat a vállalkozásokat szeretnénk bemutatni, melyeket Eperjesen született személyek a szülőfalujukban működtetnek. A Malmoki bisztró után a következő Duna parti vállalkozásokkal ismertetjük meg falunk lakosságát.

Alba Regia Az Alba Regia étterem és Eperjes neve hosszú évtizedek óta rengeteg ember számára szinte egyet jelent, szinte a falu ikonjává vált. Az eltelt évek alatt itt megfordult vendégek szájából több száz anek-

nem is hasonlíthat a múlt rendszer által „egyen fazonúra” tervezett építményre. A tulajdonos, Egri László, kihasználva a vendéglátóhely elhelyezkedését, a természet adta lehetőségeket, a Kis-Dunára néző éttermet,

dota, élmény, kellemes emlék született, hiszen a múlt korszak egyik legismertebb vendéglátó helye éppen a mi községünkben volt található. A történelmi korszakok jönnek-mennek, minden változik, ám hiába folyt le akármennyi víz is a Dunán, az Alba Regia mindig falunk egyik meghatározó jelképe marad. Hogy nevét honnan kapta, ki keresztelte el Székesfehérvár ókori római megnevezése után, nem tudni. A „régi” vendéglőre, a környékén elhelyezkedő épületekre nem csak a falu, de a környék lakosai, sőt nagyon sok külföldi is határozottan emlékszik. Ezt tanúsítja, hogy sokan egy-egy jó ebéd, üdítő elfogyasztása közben felidézik az elmúlt időket, nosztalgiázva mesélik el, kinek milyen emléke fűződik a helyhez. Mai formája természetesen nem hasonlít,

a folyóra nyúló, cölöpökre épített teraszt álmodott és valósított meg s mindezt esztétikusan, a tájba illő természetes építkezési anyagokból – kőből, fából. Az építkezés 2003-ban kezdődött, s az igényeknek megfelelően azóta is szüntelenül bővül. A vendéglő szinte minden pontjáról páratlan kilátás nyílik a falut átszelő folyóra, a környező erdőre. Az egyik legjobb dolog, amit jó időben csinálni lehet, kiülni a vízpartra és elkölteni egy finom ebédet, desszertet vagy inni valami frissítőt, miközben az ember nagyon hamar elfeledkezik a világ gondjáról, bajáról, ha a vízen úszkáló vadkacsákat, szárcsákat, hattyúkat vagy éppen halakat nézegeti. A vendégek hagyományos halételekből, a magyar és a szlovák konyha tradicionális ételeiből válogathatnak. A gazdag alko-

holos és alkoholmentes italkínálatból nem hiányzik a csapolt sör és a kofola sem. Természetesen lehetőség van nagyobb létszámú családi vagy céges összejövetelek, iskolázások, esküvők, de akár grillparti megrendezésére is. Az étteremben 80, a teraszon pedig mintegy 250 vendég

tölthet el egy-egy kellemes napot vagy estét. A kisgyermekes családokra gondolva játszóteret létesítettek csúszdával, homokozóval, mászó hajóval.

A családias és természethez közeli hangulat nemcsak a környékbelieket vonzza. A Kis-Duna adta csónakázási, horgászati lehetőségeket kihasználva rengeteg külföldi turista is látogatja a vendéglőt, akik évről évre nagy örömmel térnek vissza. Egyedülálló élményt nyújt a „Malomtól malomig” elnevezésű tutajon való, kb. 10 kilométeres leereszkedés a tallósi vízimalomtól az Alba Regia vendéglőig, melynek során természetes környezetükben vízi madarak és más vízi állatok sokaságát figyelhetik meg a kirándulók, s gyönyörködhetnek a végeláthatatlan és háborítatlan természet szépségében. Az ötlet egy vörös kolostori (Červený Kláštor) családi kirándulás alkalmából született, ahol tutajos kirándulásokat szerveznek a Dunajec folyón a turistáknak. Mivel maga a vendéglőtulajdonos a természet nagy szerelmese, rögtön arra gondolt, hogy ilyen módon meg lehet ismertetni és szerettetni másokkal is a Kis-Duna kivételes


EPERJESIEK EPERJESEN

23

szépségeit. A gondolatot tett követte, s azóta nagyon sokan éltek át felejthetetlen élményeket, kalandokat a folyón tett tutajos kirándulás alkalmával. Az étterem tulajdonosa, családja és alkalmazottai igyekeznek megtenni mindent a vendégek kényelme, szórakozása és kellemes pihenése érdekében. Jó vendéglátóként tudják, hogy csak a megelégedett vendég viszi jó hírét a helynek s látogat el hozzájuk újra.

Alba Regia Panzió Az Alba Regia vendéglő nagy ismeretségének és közkedveltségének köszönhetően rengeteg látogatót vonzott, akik közül többen is szerettek volna megszállni a környéken, ám erre a közelben nem volt lehetőség. Így született meg az ötlet, hogy a Kis-Duna másik partján, az eredetileg hétvégi háznak szánt épületet panzióvá alakítsák. 2009-ben nyitotta meg kapuit a kies szépségű folyó partján az egész évben nyitvatartó szálloda, mely kellemes környezetben, családias hangulattal várja vendégeit. Ízlésesen berendezett előtér, gyönyörű udvar és kert, kellemes kiszolgálás biztosítja az ide betérő pihenni vágyók gondtalan időtöltését. A tulajdonos, Nagy Lýdia elmondása szerint az egy apartmanban és nyolc szobában 30

vendégnek tudnak szállást biztosítani. A világos, kényelmes, pazarul berendezett szobákban franciaágy, tv, saját zuhanyzós fürdőszoba és mellékhelyiség található. Igény szerint a szobák pótággyal bővíthetőek. A kandallóval ellátott hangulatos nappali helyiségben lévő drinkbár üdítők, borok, röviditalok széles választékát nyújtja

az itt lakóknak. Az épület terasz különleges hangulatával, tágas életterével, elrendezésével és környezetével minden ideérkezőt megnyugtat és segít kipihenni a fáradalmakat. A panzióhoz zárt parkoló tartozik, melynek használata a szállóvendégek számára ingyenes. Az udvaron pingpongasztal, jacuzzi, játszótér, grillezési lehetőség biztosítanak nagyszerű kikapcsolódást a nyugalomra vágyó és a természet szépségét kedvelő baráti társaságok, családok, valamint kirándulók számára. Az sem mellékes, hogy a panzió kutyabarát, tehát a házi kedvenceket sem kell a gazdiknak otthon hagyniuk. A panzió építése során figyelembe vették a folyó adta lehetőségeket, tehát mód van

horgászatra, csónakázásra, vízi sportok űzésére és kerékpárkölcsönzésre is. Az ország minden szegletéből, de külföldről is nagyon sok vendég érkezik, akiket csábít a csendes utcában megbúvó építmény, ahol minden adott akár a világtól való elvonuláshoz is, de sokakat vonz a környékbeli termálfürdők közelsége is. A mindenkori igényeknek megfelelve folyamatosan megmegújulva készülnek minden szezonra. Az itt elszállásolt vendégeknek a nyárasdi strandra ingyenes belépőjük van, az idén pedig meglepték az érdeklődőket a dunaszerdahelyi termálfürdőbe is egyegy ingyen jeggyel. Az őszi téli hónapokban is sokan felkeresik az egyedülálló légkörrel rendelkező környéket, ahol a pihenés és szórakozás mellett megismerhetik a táj lenyűgöző élővilágát, az érintetlen természet szépségeit. Ha az ember a határtalan békére, csendre és csillagok milliárdjaira vágyik, a KisDuna partjánál tovább nem is érdemes keresgélni, hiszen ez egy gyönyörűséges álomvilág, mely mintha csak azt akarná, hogy élvezzük, amit számunkra nyújt.


24

ESEMÉNYEK

Kórustalálkozó Községünkben október 22-én, szombaton az önkormányzat, a Csemadok alapszervezet és a Kis-Duna Vegyeskar szervezésében került megrendezésre az Énekkarok Nemzetközi Dalostalálkozója. A rendezvény résztvevőinek köszöntése után a jelenlevők egyperces néma csenddel adóztak a nemrég elhunyt Volner Zsuzsika emlékének, aki az énekkar megalakulása óta a kórus hűséges és odaadó tagja volt. Az énekkarok legfőbb célja a zene művelése, megszólaltatása, megismertetése, megszerettetése. A zene összeköt, örömet szerez annak, aki játssza, énekli vagy hallgatja. Kodály Zoltán szerint „A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.” A Pozsonyeperjesen megrendezett kórustalálkozón résztvevő négy kórus előadásában különböző művek, énekek csendültek fel.

Ismét ellátogattak hozzánk a több mint 90 éve működő Lébényi Liszt Ferenc Vegyeskar tagjai, akikkel több évtizedes kapcsolatot ápolunk. Az eltelt majdnem egy évszázad alatt felléptek többek között Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Romániában. Olaszországban alkalmuk nyílt egy audencia alkalmával a pápa előtt énekelni. Az AjkaPadrakúti Forrás Nőikar sem először járt nálunk. Repertoárjukban egyaránt megtalálhatók magyar és külföldi zeneszerzők művei is, a kórus rendszeres résztvevője egyházi és világi rendezvényeknek. Elmondták, hogy különösen nagy örömmel jönnek hozzánk minden alkalommal. Magyarországi testvérfalunk, Gyarmat 1928-ban alakult vegyeskórusa is részt vett a találkozón. A Gyarmati Vegyeskar folyamatosan fellép hazai, és határon túli kórustalálkozókon, a helyi és szomszédos települések ünnepsé-

gein, templomi szertartásokon, s a helyi templomban minden évben megrendezésre kerülő Adventi Hangversenyen, melyen baráti énekkarokkal együtt teszik ünnepélyesebbé a karácsonyra való felkészülést. Falunk Kis-Duna Vegyeskórusának működése az 1967-es megalakulás után rövid időre abbamaradt, majd 1989-ben sikerült újjá alakítani. Azóta szép sikereket érnek el a különböző megmérettetéseken, 2002-ben a galántai Kodály Napokon aranyfokozatos minősítést kaptak. Baráti kapcsolatot ápolnak több hazai és külföldi énekkarral, akikkel rendsze-

Felhívás Felhívjuk azon énekelni szerető, dalos kedvű lakosok figyelmét, akik szeretnének bekapcsolódni a Pozsonyeperjesi Kis-Duna Vegyeskar munkájába, kipróbálnák magukat karénekesként, jelentkezzenek az énekkar vezetőjénél, Érsek

resen találkoznak a különböző rendezvényeken. A találkozó időpontja alkalmat adott az 1956-os eseményekről való megemlékezésre is. 60 évvel ezelőtt a magyarok összefogtak, hogy tudassák a világgal, szabadok és függetlenek akarnak lenni. A sztálinista diktatúra elleni forradalom és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharc a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. 1956. október 23-án a budapesti fiatalok békés tüntetésével kezdődött és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én. Rezsőnél személyesen kedden 18.00 órától a helyi kultúrházban, vagy a Csemadok alapszervezet elnökénél, Rigó Sándornál. Az alábbi telefonszámokon kaphatnak választ kérdé seikre: Érsek Rezső: 0907 426 941 Rigó Sándor: 0904 989 778


ESEMÉNYEK

25

Majori búcsú Szeptember 18-án az idén is megtartottuk a hagyományos Mária napi majori búcsút. A szép számban összesereglett vendégek 15.00 órától meghallgatták Szalay András atya, falunk új lelki vezetője által celebrált szentmisét a majori kápolnánál.

A plébános úr a szentbeszédben korunk egyik nagy problémájáról, az összetartozás hiányáról szólt. Elmondta, mennyire értéktelen és romboló hatású az egész világban uralkodó „oszd meg és uralkodj” elv, hiszen az éppen az egységességgel, az ösz-

szetartozással, az egymás iránti szeretettel áll ellentétben. A szentmisét követően a szlovéniai Völgyifalu Petőfi Sándor népdalköre és citerazenekara zalai népdalokkal szórakoztatta a közönséget. Utánuk községünk énekkara lépett fel Érsek Rezső veze-

tésével. A szokásokhoz híven a műsor után a búcsúra zarándoklókat gulyással, frissítővel, finom borral várták a szervezők. Külön köszönetet és elismerést érdemelnek mindazok, akik tevékenyen részt vettek az esemény megszervezésében, köztük az önkormányzat dolgozói és természetesen Juhos Ervin és segítő csapata, akiknek köszönhetően senki sem maradt éhesen.


26

SPORT

Pozsonyeperjesi Asztalitenisz Kupa A Pozsonyeperjesi Asztalitenisz Klub szervezésében szeptember 10. és 11-én került megrendezésre az 1. Asztalitenisz Kupa Bajnokság a helyi iskola tornatermében. A verseny kezdeményezése Viszkocs Szilárdtól ered. Az ötlet még a bajnokság ideje alatt született, ahol több barátságos csapattal mérték össze tudásukat. Az elképzelését megbeszélte a csapattal és közös munkával megrendezték a 2 napos versenyt. Talán kevesen tudják, hogy az eperjesi, 12 sportolóból álló csapatunkból nyolcan a járási bajnokságban szerepelnek. A szervezésből a csapat tagjain kívül kivette részét Juhos Béla és Papp József, akik az ebédet készítették, Molnár Mónika, aki a büfét vezette, Pongrácz Adri a papírmunkát végezte, Kelecsényi Berti jóvoltából a tornaterem nyitása, a parkolás volt biztosítva, a falu polgármesterasszonya, Csiba Jarmila pedig a díjak beszerzésében segített. A versenyre 6 csapat 4-4 játékosa lett meghívva. Mindkét versenynapon volt páros és egyéni mérkőzés is, melyek természetesen díjazva voltak. 10-én, szombaton Pódafa, Hidaskürt, Nadasd, Hegyéte B, Vámosfalu és Pozsonyeperjes B csapatának asztaliteniszezői mérték össze tudásukat. Vasárnap Várkony, Hegyéte A, Dunaszerdahely D, Dióspatony, Pozsonyeperjes A csapatok játékosai keltek versenyre.

A szombati napon a következő eredmények születtek: Egyéni: 1. Bugár Ervin ( Vámosfalu); 2. Hodossy Gyula (Hegyéte B); 3. Fekete László (Pódafa). Párosban: 1. Fekete László – Bindics Barnabás (Pódafa); 2. Vörös József – Csicsay Tamás (Hegyéte B); 3. Érsek Ondrej – Csóka Attila (Pódafa). A második vasárnapi verseny eredményei: Egyéni: 1. Fekete Angéla (Hegyéte A); 2. Ranosztaj Tibor (Dunaszerdahely D); 3. Sipos István (Dunaszerdahely D).

Párosban: 1. Póda István – Fekete Angéla (Hegyéte A); 2. Ranosztaj Tibor – Sipos István (Dunaszerdahely D); 3. Pintér Ferenc – Godó Tibor (Pozsonyeperjes A). A szervezők azon célja, hogy kellemes, szórakoztató pingpong-hétvégét szervezzenek mind a résztvevők, mind a nézők számára sikerült, ugyanis a visszajelzések alapján a rendezvény nagy elismerésre tett szert. Természetesen nem mellékes az sem, hogy a kiadásokat a csapat szponzori háttér nélkül, önerőből finanszírozta, mint ahogy az is dicséretre

A mérkőzések 4 asztalon folytatódtak. A játékosok 4 hatos csoportba sorolódtak, ahol a csoporton belül mindenki mindenkivel játszott. A meccsek 3 győztes játékig folytatódtak, ahol egy játék 11 pontig tartott. Az egyes csoportokból az első 4 helyezett jutott tovább az egyenes kieséses szakaszba, ahol a végső helyezésekig tartott a harc. Párosban az egyenes kieséses verziót alkalmazták. méltó, hogy az ilyen megmozdulások sokat számítanak a sportág népszerűsítése és falunk jó hírének öregbítése terén is. Az asztalitenisz klub tagjainak kezdeményezése példaértékű és követésre méltó, hiszen bebizonyították, hogy közös munkával, összefogással, akarattal, anyagi háttér nélkül is lehet nagyot alkotni, amiért óriási elismerést érdemelnek.


SPORT

27

Focihírek A csapatunk az új bajnoki idényt a keret két oszlopos tagja nélkül kénytelen folytatni, ugyanis Molnár Róbert az alsószeli 4. ligás, Komrhel Zsolt pedig a negyedi 3. ligás csapatokba igazoltak. Helyettük Tászli Dávid (OFC Kosút), Rácz Attila (Hodos) és Gaál Gergely (Csallóközkürt) érkeztek hozzánk. Sajnos kicsit nehézkesen kezdtünk, sok helyzetet dolgoztunk ki, de a gólok elmaradtak. Mihályfán a 6:1-es vereség után a csapat kicsit összeomlott. Ezek után tartottunk egy csapatnapot, ahol együtt megnéztük az U 19 bajnoki mérkőzését, majd

TJ Palas Jahodná. Legfőbb célja fiataljaink profi szintű fejlődése és a lehető legtöbb ligás játékos kinevelése. Módszere megegyezik azzal, amit ő tanult gyermekkorában, vagyis nem csak focira tanítja, hanem tiszteletre és fegyelemre is neveli az ifjúságot. Odaadó munkájának köszönhető, hogy legkisebbjeink a közös ebéd és beszélgetés pozitív hangulatát tovább vittük, ami azt eredményezte, hogy Nagylúcs csapatát 5:2re legyőztük. Ezután Izsapon 2:2 arányos döntetlent játszottunk, de a csapat igazi arcát az ősi rivális, Kisudvarnok csapata ellen mutatta meg, ahol 6:0-ás győzelmet arattunk. A csapat legjobb góllövője, a góllövő lista vezetője Rácz Attila 15 góllal! A 12. fordulót követően csapatunk a 3. helyet foglalja el 24 ponttal – 7 győzelem, 3 döntetlen és 2 vereség. Célunk, hogy az 15. hely valamelyikét foglaljuk el a bajnokság végén sikerült. Ezúton szeretnénk megkö-

szönni id. Valaskó Ferencnek, Fucsek Szilveszternek, Pápai Róbertnek, Szabad Józsefnek, a csapatnap támogatóinak a rengeteg segítséget, Valaskó Ildikónak pedig külön köszönet a finom levesért. Az U11 és az U19 csapatok edzőjét, Tomaček Lászlót szeretnénk bővebben bemutatni. 1982-ben született, klubjai: FC Slovan Galanta, SKP Devín, FK Teplice, SK Močenok, TJ Progres Selice, FKM Nové Zámky, FC Neded, FK Dukla Banská Bystrica, SK SFM Senec, SKF Sereď, FC Spartak Tnava, TJ Družstevník Lúč na Ostrove, TJ Palas Jahodná, OFC Košúty. Anyaklubja a

mindkét csapata (U11 és U13) csoportelső lett. Az elért eredmények fényében elmondhatjuk, hogy amióta ő edzi labdarúgóinkat, a csapatok jobbnál jobb helyen szerepelnek a tabellán. Tászli Zoltán


28

SPORT-HASZNOS INFORMÁCIÓK

Karate Klub A legutóbbi „bejelentkezésünk” óta számos dolog történt a klub életében. Először is, állandó tagjaink megkapták karate ruhájukat, melyet aztán a nyári hőség ellenére büszkén hordtak az edzéseken. Aztán jött a tanév vége, ezzel együtt pedig az utolsó edzés, így a szünet kezdetét annak rendje és módja szerint egy gulyás partival ünnepeltük meg a Duna partján. A nyári szünet-

ben aztán edzések ugyan nem voltak, de volt egy 5 napos edzőtáborunk Radaván, amelyen a klub 3 karatékája, Juhos Rebeka, Viszkocs Bálint Krisztián

és Kürti Csaba, részt vett, sőt sikeres övvizsgát is tettek. A tábortól számítva tehát büszkén viselhetik a narancssárga övet, amit a szeptember 24-i „idény-

nyitó” edzésünkön meg is kaptak a klubtól. Az előző mondatból már valószínűleg egyértelmű, hogy ismét elkezdődtek az edzések az alapiskola tornatermében, szombatonként 13:30-tól, ahova természetesen várunk minden kedves érdeklődőt. Még hozzátenném, hogy ha valaki követni szeretné a klub eseményeit, az Facebook-on megteheti, Kyokushin Karate Klub Pozsonyeperjes néven megtalál bennünket. Černý Dávid

Péntekenként: Október 28., november 25., december 30.

November11., november 25., december 9., december 23.

Aktualitások, információk községünkről: www.obecjahodna.sk Obec Jahodná – Pozsonyeperjes Szerkesztőbizottság: Csiba Jarmila, Ravasz Erzsébet, Rebro Ági. Nyomdai előkészítés: MAARTGRAFIK Mészáros Angelika.

Kérjük lakosainkat, hogy a háztartási szemétszállítás napjain (minden második pénteken) a kukákat már a kora reggeli órákban helyezzék ki

(6.00-ig)!

Profile for Pozsonyeperjesi hírnök

Pozsonyeperjesi hírnök 2016 október  

Pozsonyeperjesi hírnök 2016 október  

Advertisement