2019 / 1
A KÖZVILÁGÍTÁS REKONSTRUKCIÓJA
HULLADÉK PROBLÉMA
1. NŐNAPI BANYABÁL
SPORT
4. oldal
8. oldal
15. oldal
31. oldal
´´ Heltai Jeno
Szabadság Tudd meg: szabad csak az, akit Szó nem butít, fény nem vakít, Se rang, se kincs nem veszteget meg, Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet, A látszatot lenézi, meg nem óvja, Nincs letagadni, titkolni valója.
Nem nézi azt, hogy tetszetős-e, Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse, Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre S embernek nézi azt is aki pőre. Tudd meg: szabad csak az, aki Ha neve nincs is, mégis valaki,
Tudd meg: szabad csak az, kinek Ajkát hazugság nem fertőzi meg, Aki üres jelszókat nem visít, Nem áltat, nem ígér, nem hamisít. Nem alkuszik meg, hű becsületéhez, Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.
Így ünnepeltük március 15-ét Pozsonyeperjesen
„Magyar vagyok. Büszkén tekintek át a multnak tengerén, ahol szemem egekbe nyúló kősziklákat lát, nagy tetteidet, bajnok nemzetem.”
Minden év március idusán mi magyarok – éljünk bárhol is a világban – összegyülekezünk, hogy – Petőfi Sándor szavaival élve – áttekintsünk „a multnak tengerén” és szemünkkel azt a bizonyos kősziklát keressük. Nemzeti színű kokárdát tűzünk a szívünk fölé, gyermekeink kezébe apró zászlócskákat adunk, kimegyünk a térre, és megpróbáljuk megfejteni a titkot, 1848 titkát. Amikor feltűzzük március 15-én a kokárdát, azt nemcsak büszkeséggel tesszük, hanem erős reménysugárral is a szívünkben. Mert reméljük, hogy azt a lelkesedést –, ami mozgatója, motorja volt az 1848–49-es szabadságharcnak –, azt a lelkesedést szerezzük vissza a kitűzött kokárdával. Amikor kokárdát tűzünk gyerekeink ruhájára, és elmondjuk nekik, hogy ezt most viselni kell, akkor azt reméljük, hogy bennük is tovább él egy kicsi a forradalom lángjából. Az 1848–49-es hősök nevét csak töredékében olvashatjuk a könyvekben. Azt azonban tudnunk kell, hogy a szabadságot nem egy arctalan tömeg vívta ki. A szabadságot az alkotni képes, a közös célokért tenni tudó és tenni akaró egyének teremtették meg. A polgári forradalom lehetőségét az emberek összefogása vívta ki. Akaratukat összekovácsolta, erejüket megsokszorozta,
hogy tudták: nagy dolgokra képesek, ha összefognak. Ők tetteikkel bebizonyították, hogy bár „egynek minden nehéz, soknak semmi se lehetetlen”. A nemzet összetartozásának tudata 1848 óta a leggazdagabb erkölcsi, szellemi és érzelmi erőforrásunk.