2024. október–november
FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA
· A TARTALOMBÓL ·
„Akár az évgyűrűk”: Nagy Gábor László restaurátor – 9–11. oldal
Beszámoló a IV. BÜK Jogtanácsosi Konferenciáról – 14–15. oldal
IV. Jogász
Tollaslabda Kupa – 21. oldal
· CÍMLAPSZTORI
Mint a legtöbb szakmánál, úgy az ügyvédi hivatásban is különbözik egymástól az elmélet és a gyakorlat. A frissen pályára lépő ügyvédek életének ezért is meghatározó szereplője a principális.
APrincipális Klub az ügyvédi jelöltképzés kötelező elemének része.
Ennek keretében az ügyvédi lét kapujában álló fiatalok kiválaszthatnak egy komoly szakmai múl al rendelkező ügyvédet, akivel kis csoportban beszélgethetnek az ügyvédkedés gyakorlati oldaláról. Ezeken az alkalmakon, amelyeket a
principálisok gyakran saját irodájukban tartanak, olyan kérdések is elhangzanak, amelyeket a jelöltek a korábbi években senkinek sem tudtak vagy mertek feltenni. Cikkünkben a jelöltképzés vezetőjével, két principálissal, valamint egy generációkutatóval is beszélgetünk. Cikkünk a 3. oldalon
· DR. ZSIGÓ PÁL ·
· DR. TÓTH TAMARA BEÁTA · Bizalom és felelősség
Dr. Zsigó Pállal, az idén 110 éves Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökével az ügyvédek felől érkező visszajelzésekről, a mindennapok kihívásairól, a modern technológia mindennapi alkalmazásáról és a bírói hivatás vonzerejéről beszélgettünk. 16–17. oldal
Mindig mindenre van megoldás – vallja dr. Tóth Tamara Beáta, aki már most is sikerekben gazdag pályát tudhat maga mögött úgy, hogy a kitartását és a kreativitását az élet más területein is kamatoztatta. 29–31. oldal
· NOVELLA · Mezey András: a Budapesti Tizenötös Számú Ügyvédi Munkaközösség – 19–21. oldal
„Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt. Megvan az ideje a születésnek, és megvan az ideje a meghalásnak...”
Afenti bibliai sorokkal szeretném megadni az alaphangot abban bízva, hogy személyes írásom nyitottsággal fogadják. Mindenszentek és az azt követő halottak napja kapcsán az ügyvédi hivatásrend tagjainak széles körében ismert és elismert, sokak tiszteletét és megbecsülését bíró, az utóbbi hetekben elvesztett kollégáinkról szeretnék megemlékezni. Augusztus végén az ügyvédi társadalom elveszítette egy olyan tagját, akinek megítélése szinte példa nélkül állóan elismerő és a benne rejlő talentum mellett állandó hivatkozás vele kapcsolatban az emberség, kollegialitás és tűpontos jogászi gondolkodás. Elment Probstner Ilona, nekem mindörökké Ili. Hosszú évtizedeken át a kamara fegyelmi hatóságának szilárd tartóoszlopa volt, mindig humánus, következetes, a normákból pontosan levezethető érvelései sokáig fognak még hiányozni. Kinevelt maga mellett egy generációt, mely reményeink szerint tovább viszi a zászlót a kijelölt úton. Lelkiismeretessége és embersége mellett mindig megmutatkozó erkölcsi következetessége számomra az ügyvédi éthosz töredező falai mögül napsugárként ragyogott fel.
Hosszú éveken át volt szerencsém Ili mellett dolgozni, meglátásom szerint az elmélyült jogi tudás, bölcsesség, precíz és szabatos fogalmazás mellett a sziklaszilárd erkölcsi szemlélet határozta meg a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi főbiztosi tisztségét közel 30 éven át viselő, s emellett kiváló ügyvédi munkát végző volt kollégánkat, akitől Farkasréten vettünk búcsút szeptember 19-én.
Alig néhány nap múlva pedig újabb gyász híre szaladt szét az országban. Elment Karsai Dániel kollégánk, aki ez év márciusi lemondása ellenére élete utolsó pillanatáig ügyvéd maradt a szó magasztos értelmében. Számos nek-
rológ emlékezett meg róla az alkotmányjog, az egyetemes alapértékek, vagy akár a sport területén végzett tevékenységét kiemelve. Azt gondolom a magyar jogásztársadalom számára is példaértékű volt az a küzdés, a megfeszített, precíz ügyvédi tevékenység, jogvédő munka és törekvés, mindeközben az értő és befogadó párbeszéd, amelyet folytatott az életvégi döntés jogának szabadáságát megadó jogalkotás érdekében. Személyes meglátásom szerint az eutanázia terén felmutatott, ügyvédi szemmel kiemelkedő színvonalú munka, amelyet kollégáival Dani haláláig végzett, sokáig témája lesz a közbeszédnek. Vélhetően a jogi egyetemek alkotmányjoggal foglalkozó oktatói már megkezdték a tananyagok kiegészítését azzal a résszel, amely a szó minden értelmében nemes és tiszteletet érdemlő harc során a közös tudás részévé vált. Bízom benne, hogy kevesen lesznek, akik nem értenek egyet velem: ez a mindig a jog adta keretek között kifejtett munka és célorientált tevékenység soha nem Daniról szólt. Nemes küzdelmét mindvégig töretlenül az ügyvédtől elvárható legmagasabb szakmai színvonalon és megkérdőjelezhetetlen erkölcsi következetességgel vívta, de sosem éreztem, hogy ez csak a neki hiányzó szabad választás jogáról szólna. Strasbourgig jutott jogi küzdelme során valószínűleg más szavakkal, de mintha magáévá tette volna Sántha Ferenc alábbi gondolatait: „Te szabad és méltóságos embernek születtél. Jogodban áll mindenkor elmondani a véleményedet. Amit én mondok, azt helyesnek és jónak tartom. De ez nem jelenti azt, hogy ezzel szemben ne lehetne más véleményed. Állj föl és mondd el! Vitatkozz velem és én szívesen igazat adok neked, ha meggyőzöl valamiről. Ne félj attól, hogy megharagszom rád, mert másképp gondolkodsz!”
Az időrendet megtörve, de nem lehet, hogy ne írjak Hegedűs László kollégánkról, aki egy napsütéses, forró júliusi napon köszönt el a földi léttől, noha három héttel korábban még arra kért (vagy azt ígérte?), hogy néhány feladatra térjünk vissza szeptemberben. Amikor a kapuból visszanéztem, sebezhetőnek láttam, de ugyanaz a szerethető, bohém kolléga intett vissza, amilyennek mindig ismertem. Hegedűs Laci is aktív résztvevője volt az ügyvédi közéletnek, volt elnökjelölt, elnökhelyettes, elnökségi tag, fegyelmi tanácstag, de mindenekelőtt a pesti ügyvédség egyik domináns, tiszteletet élvező tagja. Ügyvédi működésén túl asztalitenisz sikerei, diszkós múltja, táncrend gyűjteménye, közösségi médiás aktivitása vagy épp kifogyhatatlan sztorijai miatt nagyon széles ismertséggel rendelkezett. Ahogy a temetésén hangzott el róla, a bíróságon vele találkozva a kollégák sosem tudtak olyan sebesen köszönni, hogy Laci meg ne előzze őket. Örök jókedve, utánozhatatlan humora és mindig a szájzugban ülő mosolya maradjon meg emlékezetünkben!
Elhunytainkra emlékezvén a közelgő halottak napja kapcsán arra bíztatok mindenkit, hajtson fejet azon kollégáink előtt is, akik már itt hagytak bennünket, mert osztom Tóth Árpád gondolatait: „csak az halt meg, akit elfelejtenek.”
Dr. Fügedi Szilvia elnökhelyettes
Egy évvel ezelőtt indult útjára a Principális Klub, amely a kötelező képzés keretében ad lehetőséget az ügyvédjelölteknek arra, hogy személyesen találkozzanak komoly karriert befutott ügyvédekkel, és feltehessék nekik azokat a szakmai kérdéseket, amiket korábban senkinek nem mertek. Dr. Hajnal Emesével, a jelöltképzés vezetőjével beszélgettünk.
APrincipális Klub 2023 szeptemberében kezdte meg megújult működését, amit hosszas előkészületi munka és újragondolási folyamat előzött meg. „2020 előtt ez a képzés gyakorlatilag egyetlen modulból állt. A kötelező képzés keretében az ügyvédjelöltek háromhetente összegyűltek a Kamara dísztermében, ahol egy nagy, frontális előadást tartottak nekik. Ezek témái az úgymond „szokásos” témák voltak: az ügyvédi működés keretszabályainak ismertetése,
Üttv., felelősség stb. Emellett ezeken az alkalmakon tételes jogi ismertetés is volt az ingatlan-nyilvántartástól kezdve a Btk-n keresztül a Pp.-ig” – idézi fel a korábbi működést dr. Hajnal Emese, a jelöltképzés vezetője.
Ebben a jól megszokott metodikában hozott drasztikus változást a Covid-világjárvány. A vírushelyzet miatt 2020 márciusában – lényegében egyik napról a másikra – le kellett állítaniuk ezeket a nagycsoportos, frontális előadásokat. „Több lehetőséget is
mérlegelve végül arra jutottunk, hogy felvesszük ezeket az előadásokat, és elérhetővé tesszük azokat egy saját felületen keresztül. A képzési forma és a tudásanyag ezzel teljes egészében megmaradt, az időközben esetlegesen bekövetkezett változásokkal pedig folyamatosan frissültek az anyagok” –meséli dr. Hajnal Emese. Ez az oktatási program két éven át futott, ami egyben azt is jelenteti, hogy kikerült egy olyan ügyvéd generáció, akik csakis ebben az online képzésben részesültek.
A vírushelyzet csillapodásával aztán sokat beszélgettek a BÜK Oktatási Bizottságában arról, milyen irányba is menjen tovább a képzés. „Kézenfekvő volt, hogy megtartjuk a korábban felvett videós előadásokat, hiszen azokat online, rugalmasan, akár csoportosan is meg tudják hallgatni, később pedig le is tudnak belőle online vizsgázni. A visszajelzések alapján mindezeket nemcsak a jelöltek, de azok munkáltatói is nagyra értékelik” – teszi hozzá a program vezetője.
HASZNOS
KÖTETLENSÉG
„Adódott tehát a lehetőség, hogy ha magát a törzsanyagot így mindenki elsajátíthatja, ahogyan szeretné, akkor ez szóljon valami másról, és adjon valami mást, valami hasznosat az ügyvédek következő generációjának. „A BÜK Ügyvédjelölti Bizottságával egyeztetve egyértelművé vált számunkra, hogy a jelöltek leginkább a személyes kapcsolatokat hiányolják a képzésből –meséli dr. Hajnal Emese. – Még azok, akik nagyobb irodában dolgoznak, sem találkoznak különösebben sok kollégával, miközben az egyetemi kapcsolatok
már elkezdtek fellazulni. Ennek hatására döntöttünk úgy, hogy 2023 szeptemberétől kétféle modult indítunk: az egyik lett a Principális Klub, a másik a Jogeset Workshop. Ez utóbbiak közül mindenkinek egyet-egyet kell teljesítenie félévenként.”
A Principális Klub lényegét tekintve egy kötetlen beszélgetés egy már befutott ügyvéd és az ügyvédjelöltek között. „Mi, ügyvédek nagyon színesek vagyunk. A Principális Klub egy jó lehetőség arra, hogy az ügyvédjelöltek megismerjenek különböző életpályákat, munkamódszereket. Ezen keresztül a jelöltek nemcsak a saját principálisuk, illetve a saját irodájuk működését láthatják, hanem meghallgathatnak más, általunk felkért, komoly tapasztalattal rendelkező ügyvédeket is. Ezeket az alkalmakat ráadásul a principálisok többsége a saját irodájában tartja, ezzel is személyesebbé téve azokat” – teszi hozzá dr. Hajnal Emese.
SZEMTŐL SZEMBEN
A PÉLDAKÉPEKKEL
Ezt a lehetőséget az ügyvédjelöltek is nagyra értékelik. Az idén júniusi vizsga végén kiküldött kérdőív tanulsága szerint a részvetők több mint 88%-a értékelte négyesre vagy ötösre a Principális Klubot (tetszési index), több mint 80%uk tartotta hasznosnak a foglalkozást és kiemelkedő, 90%-ot meghaladó volt az elégedettség a foglalkozást vezető ügyvéddel. Az elégedettséget jelzi az is, hogy több ügyvédjelölt is megkereste a Principális Klub szervezőit, van-e lehetőség félévente nemcsak egy, hanem több alkalmon is részt venni (egyébként, amennyiben az adott principális is vállalja, van).
A Principális Klub egyik ereje a kis, 5-10 fős csoportokban rejlik. „Ez egy kötetlen beszélgetés, amit nem lehet ennél több résztvevővel bonyolítani. Maguk a principálisok is a minél kisebb, minél személyesebb alkalmakat preferálják.” Ezért is lehet az, hogy ezeken az alkalmakon sok olyan kérdés is felmerül az ügyvédjelöltek részéről,
amire a principálisok nem is gondoltak. „Ebben a körben olyan kérdéseket is fel mernek tenni, mint például mikor érdemes gyermeket vállalni, mikorra érdemes időzíteni egy külföldi gyakorlatot, mikor érdemes szakvizsgázni, vagy mi kell ahhoz, hogy ügyvédként jól boldoguljon az ember az életben. A jelöltek gyakran kérdezik a principálist a saját életpályájáról és szakterületéről; sokan ez utóbbi alapján választanak maguknak principálist. Ilyenkor sok szó esik arról, mit lát az adott ügyvéd azon a szakterületen, érdemes-e még belevágni, van-e még benne potenciál. Mindezek mellett pedig arról sem feledkezzünk meg, hogy a Principális Klubnak köszönhetően sok jelölt tud közel kerülni olyan nagynevű ügyvédekhez, akik sok esetben példaképként is szolgálnak nekik” – teszi hozzá a jelöltképzés vezetője.
KONTRA VALÓSÁG
Az ügyvédjelöltek kapcsán gyakran tapasztalják azt a Principális Klubban, hogy úgy vágnak bele az ügyvédjelöltségbe, hogy magáról az ügyvédkedésről inkább csak a társadalmi sztereotípiákat ismerik. Sok olyan ügyvédjelölttel is találkoznak, akiket a szülői motiváció juttatott ennek a pályának a kapujába, mondván, ez a hivatás egy biztos megélhetést és társadalmi presztízst kínál neki egész élete során. A generációs meghatározottság – még ha maguk az ügyvédjelöltek nem is hisznek benne – hatalmas nyomást helyez rájuk, gyakran pedig emiatt sincs kellően alapos és mély információjuk arról, milyen is az ügyvédi munka ma Magyarországon.
„A foglalkozás után mindig megkérdezem tőlük, ki az, aki marad ezen a pályán – meséli dr. Hajnal Emese. –A többség ilyenkor azt szokta mondani, hogy igen, ő szeretné folytatni azt az utat, amit elkezdett – még akkor is, ha menet közben kiderült róla, hogy nem pont olyan, amilyennek az elején gondolták.”
dr. Bánáti János
dr. Bárándy Péter
dr. Bátki Pál
dr. Bokor Judit
dr. Gálik Gabriella
dr. Gyalog Balázs
dr. Kölcsényi Zsolt Soma
dr. Landes Judit
dr. Nahm Judit
dr. Neszmélyi Emil
dr. Papp Gábor
dr. Pelle Andrea
dr. S. Szabó Péter
dr. Szecskay András
dr. Takács Melinda
dr. Vauver Krisztina
A principálisok szemszögéből
DR. VAUVER KRISZTINA
„Ebben a szakmában is meg lehet maradni elvek mentén működő embernek”
„Emlékeim szerint nagyon erős imposztorszindróma lett rajtam úrrá, amikor felkértek a Principális Klubba. Ez az érzés az első személyes találkozó alkalmával sem csökkent, hiszen azon országosan elismert, komoly szakmai múlttal rendelkező ügyvédek voltak jelen. Nyilván rendkívül megtisztelőnek éreztem a felkérést, már csak amiatt is, mivel nekem a kezdetektől fogva roppant szimpatikus volt a Principális Klub gondolatisága, és engem jelöltként is nagyon érdekelt volna egy ilyen lehetőség.
A legtöbbet megújuló energiával és magánegészségüggyel foglalkozom. Nincs olyan alkalom, amikor valaki ne tenné fel azt a kérdést, hogy én hogy látom, mi lesz az a szakterület, ami a legmenőbb lehet a jövőben? Itt sajnos mindig ki kell ábrándítanom a kollégákat, mivel én magam is véletlenek sorozataként kerültem azokra a szakterületekre, amelyeken most dolgozom.
DR. NESZMÉLYI EMIL
Az én példám pont azt mutatja, hogy outsiderként is lehet boldogulni ezen a pályán.
Azt szoktam javasolni az ügyvédjelölteknek, hogy minden ügyet életük legfontosabb ügyeként kezeljenek, mert sosem tudhatják, melyikből lesz akár az egész pályájukat meghatározó esemény. Fontos továbbá az is, hogy kerüljék el azokat az ügyfeleket, akiktől gyomorgörcsök lesz, ha meglátják a nevüket a telefonjuk kijelzőjén.
Egyszer egy leendő kolléga a Principális Klubot követően megvárt az utcán, hogy elmondja, mennyire sokat jelentett neki az, hogy valaki nem a pénz irányából megközelítve vezeti le az ügyvédkedést, és hogy ebben a szakmában is meg lehet maradni elvek mentén működő embernek.
Az ügyvédjelöltek amúgy kiváló kérdéseket tesznek fel, olykor rendkívül szakmaiakat, máskor egészen személyeseket. A legérdekesebb kérdés
az volt, mit tanácsolnék a húsz évvel ezelőtti önmagamnak. Ezt akkor úgy tudtam megfogalmazni, hogy amikor az embernek saját maga, a saját agya a legfontosabb termelőeszköze, akkor az egészségünk megőrzése prioritás kell hogy legyen. Nincs az az ügyfél és nincs az az ügy, amiért érdemes lenne ebből engednünk.”
„A fiatal kollégák ma is ugyanazokkal a tapasztalati problémákkal szembesülnek, mint amilyenekkel kezdőként mi magunk”
„Mivel ez egy új kezdeményezés volt, ezért a felkérést követően először gyorsan utánajártam, mit is lehet tudni a Principális Klubról. Miután meggyőződtem arról, hogy ez egy hiteles és fontos kezdeményezés, nem volt kérdés, hogy nekem ott a helyem. Próbáljuk meg az ügyvédjelölt kollégákat minden olyan információval felvértezni, ami túlmutat azon, hogy mi a helyes eljárás az egyes jogesetekben. A megalakuláskor volt egy személyes egyeztetés a principálisok között, amire – ha jól emlékszem – mindenki eljött. Az ott összegyűjt kollégákat látva végleg egyértelművé vált számomra, hogy a Principális Klubban részt venni hatalmas megtiszteltetés, és hogy ez rengeteget adhat az ügyvédjelölteknek. Ez utóbbit az Oktatási Bizottságon
keresztül érkezett visszajelzések is megerősítik. Nekem személyesen is sokat jelent az, hogy még azoknak a jelölteknek is sikerült felkelteni az érdeklődésüket és lekötni a figyelmüket, akik láthatóan komoly munkateherrel a fejükben érkeztek meg az eseményre. Ebben sokat segített, hogy itt sokszor érkeznek magánjellegű kérdések is az ügyvédjelöltek részéről, olyanok, mint hogy egyes helyzetekben hogyan érdemes viselkedni emberileg, vagy hogyan priorizálják a feladataikat akár a magánéletünkben. Érdekes volt a felismerés, hogy a fiatal kollégák ma is ugyanazokkal a tapasztalati problémákkal szembesülnek, mint amilyenekkel kezdőként mi magunk. Egy-egy ilyen alkalom a principálisoknak is jó, és fontos emlékeztető arra, honnan is indultunk.”
Steigervald Krisztián generációkutatóval a mentorálás fontosságáról és arról beszélgettünk, mit lenne fontos eltanulnunk a fiataloktól.
– Mit gondolsz, hol tart most a mentorálás, mint jelenség Magyarországon?
– Azt tapasztalom, hogy egyre többen ismerik fel ennek fontosságát. Nyilván ennek is be kell indulnia, és át kell mennie a szervezeti kultúrán, hogy be lehessen építeni a mindennapokba, mert – lássuk be – ez rettenetesen sok energiát visz el.
A mentorálásnál ráadásul lennie kell egy stratégiai folyamatnak, amiben nem csak két ember – a mentor és a mentorált –van, hanem egy harmadik, support személy is, aki nyomon követi a folyamatot. Gyakori hiba, hogy nem figyelünk arra, megvan-e a két ember között a kémia. Ha bármelyik tag úgy érzi, hogy nem jó a kémia, az tudjon szólni egy harmadiknak, hogy meg tudják ezt oldani.
– Mitől lesz jó egy mentorálás?
A jó mentorálás valójában több annál, mint amilyennek a hétköznapokban gondoljuk. Az, hogy egy idősebb kolléga beszélget egy fiatalabbal, még nem az. Nagyon sok esetben zárul rossz szájízzel egy-egy ilyen próbálkozás, leginkább amiatt, mert valamelyik oldalon – esetleg mindkettőnél – nincs ott az az elköteleződés, ami ehhez a folyamathoz kell.
– Mit tud ezekből a helyzetekből a mentoráló profitálni?
– Reverse mentoringnak hívjuk azt, amikor oda-vissza történik a tanítás. Sajnos ezt nagyban megnehezíti a 20. századból magunkkal hozott, hierarchikus rendszere épülő mentalitásunk. A mentorálás is arra épült, hogy az idősebb mentorálja a fiatalabbat, mint régen a görögöknél. Ma már a mentorálás sokkal inkább egy oda-vissza tanulási folyamat lenne. Sokszor nehéz elfogadnunk, hogy idősként is tanulnunk kellene a fiataloktól.
– Amikor van egy olyan rendszer, mint a jog, ami egy rendkívül szigorú, kötöttségekkel teli rendszer, abban hogyan tudja magát otthon érezni egy Z generációs fiatal?
– Azt nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy minden Z generációs a babzsákon akar ülni, és Tiktokon keresztül akarja megismerni a világot. Azt viszont
bátran állíthatjuk, hogy egyre többen lesznek olyanok, akik audiovizuálisan tanulnak. De a jogban – ugyanúgy, mint bárhol máshol – rá kellene állni arra, hogy a toborzásban elkezdenek nézni olyan humán skilleket, amiket nagy valószínűséggel eddig nem néztek. A jogi terület nagyon erősen a hard skillekre épül – hogy megtanultad-e a római jogot, tudod-e fejből a polgári jogot, stb. –, és kevésbé szól a humán skillekről. A legtöbb pályában azt látom, hogy ha valaki el is kezd benne dolgozni, de nincs meg az ahhoz szükséges alapképessége, akkor nem fog tudni integrálódni a szakmába. Ezt a jogi területeknek is figyelembe kell venniük. Nem minden végzett jogász lesz alkalmas minden egyes jogi területre, mert nem mindenkinek vannak meg az azokhoz szükséges alapképességei.
– X generációsként mit lenne a legfontosabb megtanulnunk a Z generációtól
és az Alfáktól, amitől mi magunk is jobbak lehetnénk?
– Önmagunk előtérbe helyezését. Lehet, hogy ez sok esetben egészségtelennek tűnik, de a Z generáció nagyon jól tud azzal foglalkozni, hogy nekik jó-e valami. Mi ezzel szemben szeretünk mártírkodni, meg feláldozni magunkat a munka oltárán, mint egy sztahanovista hősbrigád. Ennek eredményeként aztán 50 évesen meghalunk infarktusban, meg magas vérnyomásban. Most azt látjuk, hogy két véglet van, de a kettő között úgy érdemes dolgozni, hogy azért mi legyünk a középpontban. A legfontosabb az életben saját magad vagy, és hogy ezt hogy tudjuk úgy összehozni, hogy ez egészséges legyen, ezt szerintem nagyon jól meg lehetett tanulni a Z generációtól. Egyszerűen, mint az önmagam értékeinek az előtérbe helyezését és nem leértékelni magamat, amit nagyon sokszor látok, főleg a Baby Boomer-eknél.
tájékoztató a 2025. évi díjakról
A MÜBSE Igazgatótanácsa a szeptemberi ülésén úgy határozott, hogy 2025. évben az ügyvédi felelősségbiztosítás díjai, a kiegészítő biztosítások díjai és a tagdíj változatlanok maradnak. Ha egyesületi tagként 2025. január 1-től az éves díjfizetési gyakoriságot választjuk, akkor kb. 8%-os, a tartamengedményes záradék megkötésével pedig további kb. 6%-os megtakarítást érhetünk el. Ezek a díjkedvezmények valamennyi kiegészítő biztosításra is vonatkoznak. Az Egyesületnél továbbá elérhetővé vált az ingatlannyilvántartási ügyben való eljárással összefüggő ügyvédi tevékenységgel okozott károk megtérítésének, illetve a sérelemdíj megfizetésének fedezetét biztosító kiegészítő felelősségbiztosítás (E-ING kiegészítő biztosítás) megkötése. Ezzel egyidejűleg egy új kiegészítő biztosítást is kínál az Egyesület azon tagjai részére, akik az E-ING eljárásra tekintettel az alapbiztosítás biztosítási összegénél magasabb fedezettel kívánnak rendelkezni.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény LXV. Fejezete szerinti eljárásban a terhelttel kötendő egyezség a büntetőeljárás egyszerűsítését és gyorsítását, a vagyoni reparációt és nem vagyoni jóvátételt szolgáló olyan jogintézmény, amely a terhelti együttműködés fokozásán keresztül egyben lehetőséget biztosít a büntetőeljárás hatálya alatt álló személy rendelkezési jogának gyakorlására a bírósági eljárás formájának megválasztásában. Az egyezség alkalmazásának elősegítésére – az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – 2024. augusztus 31. napján a Legfőbb Ügyész helyettese körlevelet adott ki, melyben foglaltakat 2024. szeptember 1. napjától kell alkalmazni. A levél teljes terjedelmében a BÜK weboldalán olvasható. (BÜK hírlevél)
Immár a 19. kamarai véradás zajlo le augusztus 28-án, amit a székház felújítása mia a Magyar Vöröskereszt Arany János utcai központjában tarto ak meg. Az eseményen végül 58 véradó gyűlt össze, akik közül többen is irányíto an adtak vért. A nyár végi véradás a már szokásosnak mondható kellemes hangulatban telt, amelyet a kollégák ínycsiklandó süteményei is segíte ek. A jubileumi, huszadik véradást várhatóan kora tavasszal, immár a felújíto székházban rendezik majd meg.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi
Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság.
Ehónapban azonban nem csupán a szervezet le 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által terveze épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazo ai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
A 2024. szeptember 16-i minikonferencián elhangzo előadások a szervezet, valamint a szervezetnek o hont adó épület történetére fókuszáltak. A Markó utca 25. szám ala i épüle el kapcsolatban elhangzo , hogy: „Tervezésekor, 1910-ben, a jogalkotói, jogalkalmazói elképzelések, a miniszteri szándék, Budapest Székesfőváros Önkormányzatának és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának akarata teljesen azonos volt. Ez a tudat-
azonosság teremte e meg a megvalósítás stabil alapját, amelyet Jablonszky Ferenc építészmérnök álmodo végleges formába.” Arról, hogy pontosan milyen jogalkotói és jogalkalmazói elképzelések és szándékok egybeesésének köszönhető a PKKB jogelőd intézményének létrejö e, egy másik előadó ekként emlékeze meg: „Az országgyűlési felszólalások és a korabeli írások alapján kirajzolódik, hogy a központosítás régóta komoly vágya volt a jogásztársadalomnak. A fő cél az ügyek gyorsabb és egyszerűbb, egy helyen és méltó környezetben történő intézése volt, a megvalósításhoz szükséges végső lökést pedig az ügyvédség fellépése jelente e.” A konferencia több előadója is hangsúlyozta: a létszámhelyzet, az ebből fakadó munkateher, az adminisztrációs feladatok megosztása és a bérrendezés kérdései időszakosan mindig terítékre kerültek e 110 év során. (Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály)
Abban, hogy egy minden érintett számára megterhelő jogi eljárás rendben lemenjen – egyrészt a szabályoknak megfelelően, másrészt olyan mederben folyjon, amiről az ügynek szólnia kell –, az ügyvédnek hatalmas szerepe van.
AHintalovon Gyermekjogi Alapítvány által 2023-ban életre hívo Hintalovon Akadémia ügyvédeknek összeállíto , akkreditált képzéseivel ehhez igyekszik gyakorlatorientált példákon át praktikus eszközöket adni.
Az Akadémia oldalán folyamatosan elérhető egyéni ütemben elvégezgető Gyerekjogok és válás címmel e-learning képzésünk, amelynek teljesítéséért 7 kreditpontot lehet szerezni. November 28-án pedig ismét online jelenléti programot tartanak Gyerekek részvétele a rájuk vonatkozó eljárásokban címmel. A 3 kreditpontot érő, háromórás workshop első felének témája a gyerekjogok, a gyerekközpontú igazságszolgáltatás hazai evolúciója, valamint a válással, kapcsola artással, gyerekrészvétellel kapcsolatos statisztikák, a gyerekrészvétel (participáció) átbeszé-
A gyerek joga a részvételhez
lése lesz, ese anulmányokon keresztül. A képzés második részében a gyerekekkel való hatékony és segítő kommunikáció lesz fókuszban, ahol igyekeznek minél többféle reakcióra és szituációra felkészíteni a résztvevőket.
Tavaly szeptemberi indulása óta majd 500 ügyvéd végezte el az Alapítvány képzéseit, a szervezők pedig rengeteg konstruktív és megerősítő visszajelzést kaptak tőlük. A Hintalovon Akadémia képzései során szeretnék átadni azt a megközelítést, miszerint a gyerekek a rájuk vonatkozó ügyek szakértői. Képzési anyagaik összeállításakor nagy hangsúlyt fekte ek Kiskorú Kollégáik észrevételeire, többek közö megkérdezték tőlük, szerintük milyen egy gyerekbarát ügyvéd, vagy épp milyen kérdések, dilemmák merülnek fel bennük egy bontóper során.
Szeretett kollégánk, dr. Hegedűs László, a BÜK elnöksége és a MÜK Küldöttgyűlése tagjának halálával nemcsak érzelmi, hanem közjogi kérdések is felszínre kerültek. Ha a megbízatás lejárta előtt valamely tisztség megüresedik, és a tisztség betöltésére póttag útján nincs lehetőség, az elnökség pótválasztás megtartásáról dönthet. A testületek esetében a választási szabályzat 17.18. pontja rendezi a kérdést, pótválasztást nem kell tartani, mivel a testület megválasztott póttagjának tekintendő az a személy, aki a testületi tagságot nem eredményező legtöbb szavazatot kapta. A testületi tagságot nem eredményező legtöbb szavazatot a 2022-es területi kamarai választáson a BÜK Elnökségi tagságára dr. Bárándy Péter, a MÜK Küldöttgyűlésének tagságára dr. Sándor Péter ügyvéd úr kapta. Nevezetteknek az elnyert tisztség ellátásához erőt, és jó egészséget kívánunk!
(BÜK Hírlevél)
Dr. Tuzson Bence 2024. szeptember 5-én a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségét is meglátoga a országjárása során.
Az egy éve hivatalba lépe igazságügyi miniszter célul tűzte ki, hogy valamennyi Törvényszéket és Ügyvédi Kamarát felkeresi a közvetlenebb kommunikációt szem elő tartva. Mint korábbi, deregulációért felelős kormánybiztos, továbbra is elköteleze a feleslegessé vált jogszabályok hatályon kívül helyezése iránt. Fontos lépésként értékelte a jogszabályszerkesztés megváltoztatását, a kötelezően előírt, a jogszabály irányát meghatározó preambulum bevezetését, mely köti a jogalkalmazót is. Terveik szerint a jövő év végére közhiteles jogszabálytárat vezetnének be, melyhez egy teljesen új, mesterségesintelligencia-alapú keresési rendszert alakítanának ki. A bírósági tárgyalások esetében általánossá kívánják tenni, hogy – regisztrációt követően – online is részt lehessen venni rajtuk. A találkozó második részében szó ese az ügyvédeket széles körben érintő kérdésekről. Dr. Tuzson
Bence megerősíte e, hogy nincs szándék arra vonatkozóan, hogy az ügyvédi ellenjegyzés jogát és köteleze ségét bármilyen módon hátrányunkra megváltoztatnák. Minden javaslatot szívesen vár a díjrendelet témakörében, ami jelenleg társadalmi egyeztetésen van. Jeleztük miniszter úrnak, hogy a BÜK megküldte e tárgyban észrevételeit a MÜK számára az Ü v. 155. §-a alapján. Részletesen beszéltünk az AB legutóbbi, az ügyvédi letét tárgyában hozo döntéséről, mely mulasztásos jogsértést állapíto meg, melynek elhárítását a jogalkotó számára előírta 2025. június 30-ig. E kérdés kapcsán is folyamatos párbeszédet kíván a minisztérium folytatni a most megalakult MÜK letéti bizo sággal. Jeleztük a jelentős felhasználói problémákat az új iFORM rendszer bevezetése kapcsán. Noha nem az IM hatásköre a kérdés, miniszter úr ígéretet te arra, hogy felkarolja a probléma artikulációját. (BÜK Hírlevél)
NAGY GÁBOR LÁSZLÓ
Nagy Gábor László restaurátor művész nem akárki a szakmájában: a legjelentősebb magyar műemlékeken dolgozott korábban. Ugyanakkor a Budapesti Ügyvédi Kamara felújítása közben is érték meglepetések – jó értelemben. Cikkünkből kiderül: példaértékűnek érzi, ahogy a kamara tagsága kiáll a székház megújhodása mellett.
– Hol tart a munkálat a Budapesti Ügyvédi Kamaránál?
– A Budapesti Ügyvédi Kamara felújításával hozzávetőlegesen három hónapja kezdtünk el foglalkozni. Jó pár évtizedes restaurátori múltamra visszatekintve nem nevezném szakmai szempontból hatalmas kihívásokat rejtő feladatnak, számomra ugyanakkor mégis nagyon kedves.
– Számos, kulturális szempontból elsődleges fontosságú műemléken dolgozott már.
– Én vezettem a budapesti Szent István Bazilika teljes belső restaurálását 1990től 2003-ig, mellyel párhuzamosan – hogy ne unatkozzak – vezető restaurátorként dolgoztam a Gödöllői Királyi Kastély teljes központi szárnyán, 1990től 2000-ig. Persze emellett a Magyar Tudományos Akadémia elnöki, főtitkári és titkársági szobáinak tervezési, kivitelezési munkálatait is elvégeztem, valamint a Műcsarnok helyreállítását is én terveztem, kiviteleztem – szoktam mondani viccesen, hogy én vagyok az egyetlen kortárs művész, akinek állandó kiállítása van a Műcsarnokban…
A Szabó Ervin Könyvtár vezető restaurátoraként számos műemléken dolgoztam – még egy kis márványtábla is emléket állít a munkámnak. Ott engedtem, máshol nem.
– A Bazilikában miért nem?
– Ott megkérdezték, a Szabó Ervin Könyvtárban viszont nem – úgyhogy nem tudtam nemet mondani rá.
– Nincs önben efféle hiúság?
– Nincs, és soha nem is volt.
– Mit érez, amikor újra besétál ezekre a helyekre?
– Elégedettséget. Örömet. Ha pedig már elég idő telt el: nosztalgiát.
– Amikor egy teljes körű restauráláson esik át egy műemlék épület, menynyi ideig szavatolható a minőség? Mikor kell újra nekiállni?
– Nem szeretem egy kérdésre azt válaszolni, hogy „jó kérdés” – ez viszont aktuális. A Szent István Bazilikát 2003ban fejeztük be, és hajlamos mindenki úgy gondolni rá, hogy „ó, azt nemrég újítottuk!” Pedig korántsem: azóta eltelt húsz esztendő, ezeket az épületeket karbantartani és kezelni kell. Ezért adunk a restaurátori dokumentáció mellékleteként egy karbantartási utasítást, amit aztán vagy betartanak, vagy nem. Az ember a lakását vagy a házát is karban tartja, kitakarítja, időközönként tisztasági festést készít. Hasonló elv alapján kell eljárni ezekkel az épületekkel is. Hozzátenném: törvényi kötelezettségünk leadni a karbantartási utasítást, amit –amennyiben betartanak – valóban biztosítható, hogy ezek a műemlékek hosszú távon megőrizzék azt az állapotot, amit az átadáskor láttatnak.
– Hogy kell elképzelni a munkát? Leemelik a tárgyakat és helyrehozzák, vagy helyben dolgoznak?
– Általában nem szeretjük megmozdítani a műtárgyakat, csak akkor szoktuk levenni azokat, amikor indokolt. Jelen esetben is csak azokat az elemeket vettük le, amelyek gépészeti szempontból máshogy nem voltak elérhetőek. Feleslegesen nem mozgatunk. Már az 1990-es évektől kezdve – sőt, már azt megelőzően is – hangoztattam, hogy egy műemléki belső enteriőr egységét csak akkor tudjuk szakszerűen biztosítani, ha egységként kezeljük: nem választjuk külön restaurátor és helyreállítási szempontból, hogy valami külön famunka, gipszes munka vagy fémes munka. Egységes szellemiségben állítunk helyre. Ez az erősségünk, hiszen a jelenlegi magyar műemlékvédelemben senki sem közelít ilyen módon a belső helyreállításhoz. Ennek az a filozófiai alapja, hogy annak idején, amikor ezek az épületek elkészültek, ugyanígy, egységes szellemben készültek. Volt egy vezető tervező, aki megálmodta, nekem pedig az a feladatom, hogy tűzön-vízen át végigvigyem azt a koncepciót, ami alapján a műtárgy eredetileg készült.
– Igazi csapatmunka valósul meg, ha jól értem.
– Így van. Nem közli a fémes, hogy ő csak a fémmel foglalkozik. Összeállunk, és a részfeladatokat egy kézben tartva, közösen haladunk. Ismernem kell az összes munkafolyamatot ahhoz, hogy azt valóban értő módon tudjuk elvégezni. Jómagam foglalkozom fémmel, fával, kővel, stukkóval, mozaikkal,
mindennel, ami egy belső térben létezik, valamennyi anyaggal és műtárgygyal. Ez ugyan teljesen szembemegy a jelenlegi gyakorlattal, az úgynevezett specifikációval, de hadd mondjak egy hasonlatot! Van, mondjuk, egy középkori, vagy barokk, vagy akár XVIII. századi ikonosztáz. Ezek falapra készült festmények. Annak idején, amikor egyetemre jártam, megtanultunk fatáblákat készíteni. Evidens volt, hogy a festő megcsinálja a maga fatábláját, hiszen milyen festő az, aki nem tud táblát készíteni? Ezen a fán van egy vászonréteg, krétaréteg, festékréteg… Ha szigorúan vesszük a szakosodást, akkor elvileg egy faszobrász nem nyúlhatna hozzá egy festményhez. A festő elvileg nem nyúlhatna hozzá a fához, de a legnagyobb problémája a textilesnek van, mert ő egyik oldalról se tud hozzáférni, hiszen a munkájához vagy a fát kellene szétbontani, vagy a festményt – de ő, szerencsétlen, nem tud foglalkozni a textillel, mert az a másik kettő között van. Halkan megjegyzem, hogy a jogalkotó, amikor ezt a problémát kezelte, nem gondolta, hogy mi, restaurátorok varázslók is vagyunk… Ha kell, le tudjuk venni csak a festékréteget a fáról. Ezt
a lehető legritkább esetben alkalmazzuk, de technológiailag megoldható. 2019-ben a Bodajki Segítő Szűz Mária Kegyhely vezető restarurátora voltam. Ez egy barokk templom, amelyben egy barokk festmény található. Úgy tervezték, hogy a templomtérből nyílik egy ajtó, hogy ott menjen a zarándok tömeg. Közöltem, hogy nem fogok barokk festményt leverni, inkább leválasztom. Ez egy négyszer három méteres falfelület – és leválasztottam a freskót a falról. Nem hitték el. Ezek után kibontottuk a nyílást, és kiderült, hogy mögötte egy 1745-ös, festett barokk oltár található, amit szintén restauráltam. Ezután a hatalmas freskót egy kompozit technológiával készült hordozóra raktam, az egyházzal és a műemlékvédelemmel egyeztetve elhelyeztük az oltár mellé, így most egyszerre lehet látni a negyven évvel korábbi, nagyon jó állapotban megmaradt oltárfülkét, a később készült falfestményt és a jelenleg restaurált falfestményt is.
– Amikor megérkezik egy ilyen épületbe, mint a Budapesti Ügyvédi Kamara, akkor szinte üvöltenek a falak, hogy mihez kell hozzányúlni?
A Szent István Bazilikát 2003-ban fejeztük be, és hajlamos mindenki úgy gondolni rá, hogy „ó, azt nemrég újítottuk!” Pedig korántsem: azóta eltelt húsz esztendő, ezeket az épületeket karbantartani és kezelni kell.
– A felgyülemlett tapasztalat miatt a szakember nyilván első látásra észrevesz olyan hibákat is, amik a nagyközönség számára nem tűnnek fel. De ez nem jelenti azt, hogy mindent tudunk az adott műtárgyról. Amikor a Budapesti Ügyvédi Kamarában elkezdtük a munkát, tanulmányoztuk az előéletét, átolvastuk a szakirodalmat, bizonyos részek kifejezetten jól voltak dokumentálva – és persze akadt olyan is, ami nem. Ez utóbbi nem óriási probléma: eleve úgy adjuk be a restaurálási tervet, hogy a jövőbeli kutatásokat is belekalkuláljuk, és ha új információkra bukkanunk, akkor azok függvényében változtatunk a terveken.
– Mekkora csapat dolgozik a Kamarán?
– Az állandó munkatársaink száma tizennégy fő, mellettük persze vannak alvállalkozóink is, akik részt vesznek a projektben. A mi munkaterületünk a Díszterem és a díszlépcsőház.
– Találtak érdekeset?
– Nagyon pozitív meglepetések értek minket. Az 1996-os helyreállítás során a falburkolatokat átfestették, és kiderült, hogy alatta egy, a XIX. századból származó, nagyon szép diófa flóderfestés található. Miután ez egy jó állapotban fennmaradt, magas színvonalú festés volt, természetesen a megtartását javasoltam a Kamarának. Az Elnök úrban és a Kamara helyreállításában részt vevő projektfelelősben is partneremre találtam. Hálával tartozom a Kamarának és a kamarai tagoknak, az Elnök úrnak és mindenkinek, aki ennek a részese, hogy ezt a lehetőséget megadták. Emiatt módosultak bizonyos esztétikai munkálatok is, hiszen a kamarai Díszterem falfestésének összhangját befolyásolta, de úgy alakítottuk, hogy az eredeti állapothoz leginkább közel álló festést sikerüljön elkészíteni, ami ebbe a rendszerbe szépen, szervesen illeszkedik.
–
Tehát igyekeznek visszaadni az épület eredeti fényét.
– A Kamara székháza a Budapest Főváros által 1893. július 28-án kelt ajándékozási szerződésben szereplő telekre épült, és az akkori ügyvédi kamarai tagok adományaiból épült fel. 1896-ot írunk. Többek között ezért is vagyok nagy csodálója a Kamarának. Egyrészt olyan érdekérvényesítő képességük van, volt már akkor, ami példátlannak mondaható a kamarák történetében.
A budapesti ügyvédek összefogása révén felépítették a maguk székházát, ahol tudták intézni jelentős befolyással bíró jogásztársadalom ügyeit. Majd jött az I. világháború, Trianon – nyilván csökkentek az ügyvédek lehetőségei, de később, a ’36-37-es évben olyan fejlődésnek indult a Kamara, hogy kicsinek bizonyult az épület, ezért úgy döntöttek, hogy ráépítenek egy emeletet. Ennek a nyomait megtaláljuk a falakon, a falburkolatokon is. A díszterem falburkolatainak második – diófa – rétege e korból származik.
Akár az évgyűrűk.
–
– Pontosan! Folyamatosan személyiséggel töltődik az épület. És ezek a voltaképp azon ügyvédek személyiségei, akik akkor éltek. Milyen érdekes a történelem és a művészet kapcsolata: szinte érezni, látni azokat az elődöket, akik ezért az ügyért tettek: anyagilag, fizikailag, erkölcsileg. A múltjuk miatt kötelességüknek érezték, hogy a jelenben a jövőt építsék. Ez a vonal megmaradt, hiszen a II. világháború, az államosítás
borzalmait követően 2005-ben visszakerült az épület a Kamara tulajdonába, és a jelenlegi felújítás is saját erőből történik. Mint restaurátor művész, minden elismerésem a jelenlegi Budapesti Ügyvédi Kamara tagjainak az elődök szellemiségéhez méltó összefogásához. Irigylésre méltó – jó értelemben vett irigységről beszélünk –, hogy ezt ilyen magas szinten és ilyen fantasztikus módon csinálják. Ez tényleg példaértékű.
– Ez hatással van a munkára?
– Fizikai kontaktusba kerülünk a műtárggyal és a műtárgy „árulkodik” – szinte beszélgetünk egymással. Amikor a belső enteriőr kialakítása történik, ez a párbeszéd zajlik. Ezeket murális alkotásoknak nevezem, hiszen a restaurált műtárgy önálló művészeti kategóriaként jelentkezik. A restaurátor nem kitalálja, hogy mit akar: a műtárgyak történetisége, stílusa és jellemvonásai irányítják. Bár etikai, jogszabályi és szakmai szabályok alapján, de végső soron ezzel az alázattal tervezünk. Szeretettel és örömmel.
Utolsó fázisába lépett a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának felújítása.
Az elmúlt időszakban nagy erőkkel folytak a díszterem restaurációs munkálatai, amelynek keretében megerősítésre és kijavításra került az álmennyezet, és az eredeti festések feltárásai alapján elkészült a komplett festés és díszfestés is. A műemléki restaurátor és a belsőépítész tervezők folyamatos kooperációja alapján a korabeli esztétika és a modern igények ideális egyensúlya szerint kerül megújításra a díszterem és az ide vezető díszlépcső oszlopcsarnoka is, egy megújult, mégis az épület eredeti stílusával kommunikáló színvilágban. Nem várt, de annál örömtelibb eseménye volt az elmúlt időszaknak, hogy a restaurátor szakértő díszteremben végzett feltárásai során előkerült az eredeti, kiemelkedő minőségű és restaurálható dió flóder falfelület, amelynek a szakértő által javasolt megmentését, helyreállítását a BÜK elnöke támogatta. Ennek eredményeként a Kamara dísztermében az eredetivel egyező fa falfelületek és ajtók vesznek bennünket majd körbe, csakúgy, mint elődeinket. A flóder felület feltárása és helyreállítása az eredetileg tervezett festett felületképzéshez képest időigényesebb, precíziós restaurátori munka, amely jelenleg is folyamatban van.
A székház többi területén is zajlik a kivitelezés. Elkezdődött a tűzgátló ajtók beépítése, és a tűzvédelmi rendszer teljes kiépítése is megvalósult. Az új bútorok már gyártás alatt, a felújítást igénylő darabok pedig már a műhelyben vannak, és a végső simításokat végzik rajtuk. A gépészeti és elektromos alapszerelések mellett a fény- és hangtechnika is elkészült, így az eszközök felszerelése és beüzemelése van hátra, melyet a kivitelezési munkák befejezésekor lehet elvégezni. A homlokzati nyílászárók felújítása, újrafestése elkészült, így hamarosan elkezdődik azok visszaépítése is.
Az új oktatóterem padlójában elhelyezésre került az időkapszula, melybe utódaink számára egy üdvözlő üzenetet és egy kisebb üvegajándékot rejtett a BÜK vezetősége.
A felújításhoz kapcsolódó teljesítések eddig szerződésszerűen zajlanak. A kivitelezés költségei a projekt jelen szakaszában rendelkezésre álló információk szerint nem haladják meg a kamarai költségvetésben a projektre elkülönített összeget. A beruházás költségvetési forrásigényének előterjesztésekor figyelemmel voltunk a NAV által kiadott, a beruházáshoz kapcsolódó, általános forgalmi adó levonhatóságára vonatkozó állásfoglalásra, a lehető legkörültekintőbb megfontolásból annak megállapításai kötőerővel bíró megerősítése érdekében a Pénzügyminisztériumhoz feltételes adómegállapítás iránti kérel-
met is nyújtottunk be. Ezen utóbbi eljárás még folyamatban van, a határozat lapzártánkig még nem született meg. A kamara hosszú távú, egyéves futamidejű, milliárdos nagyságrendű lekötésének (10,2%) fordulónapja november végén lesz, ehhez nem kellett hozzányúlni. A kivitelezés és a prudens működés forrásoldala biztosított, a kamara vezetése a költségvetés és a közgyűlési felhatalmazás keretei között végzi az elmúlt évtizedek legnagyobb beruházásának irányítását.
Már csak néhány lépés választ el bennünket a felújítási munkálatok befejezésétől, a Kamara vezetősége pedig nagy örömmel várja, hogy teljes pompájában adhassa át a székházat az ügyvédségnek. A BÜK vezetősége ezúton is szeretné megköszönni mindenkinek a türelmet és a támogatást!
2024. szeptember 26-án a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának felújítása okán a MOL Campus Panoráma Konferenciaterme adott otthont a kamarai jogtanácsosi rendezvényeknek. Itt tartotta meg a BÜK Jogtanácsosi Tagozata a IV. BÜK Jogtanácsosi Konferenciát, valamint az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat a „Pályakezdő Jogász” 2024 Prezentációs Versenyt. A Wolters Kluwer Hungary Kft., a Microsec Zrt. és a Lippert Kft. (FlintSign) támogatásával megvalósult rendezvényre 190 fő regisztrált.
Anegyedik alkalommal megrendezett konferencián dr. Gyalog Balázs, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára megnyitó beszédében többek között hangsúlyozta, hogy a jogtanácsosok integrációjával a Magyar Ügyvédi Kamara mindenképpen többet kapott, valamint példaértékűnek nevezte a jogtanácsosi tagozati munkát, méltatta a jogtanácsosok kamarai integrációjának folyamatát és eredményeit. A megnyitóbeszéd után a rendezvény előadóinak bemutatásában dr. Pólik Cecília, a BÜK Jogtanácsosi Tagozatának titkára működött közre. Első előadóként dr. Csere Bálint foglalta össze az Országos Jogtanácsosi Tagozat elmúlt évben végzett munkáját, melynek során fontosnak tartotta elmondani, hogy az Ügyvédi Kamara elnökségével nagyon jó kapcsolatot ápol a jogtanácsosi tagozat.
A közigazgatási panelbeszélgetésben részt vevő dr. Baranyi Bertold (Baranyi-Timár Ügyvédi Iroda) és dr. Barabás Gergely (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) a közszféra területén az érdekeltek szerepéről beszélgetett a közigazgatási eljárásokban, dr. Vannay-Skody Virág (Pest Vármegyei Kormányhivatal, Perképviseleti Osztály), a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozatának kamarai jogtanácsosának moderálása mellett.
A vezető jogtanácsosi panelbeszélgetésben részt vevő dr. Seres Tamás jogi és compliance vezető (Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.), dr. Gonda Gáspár general counsel (Magyar RTL Televízió Zrt.) és dr. Toma Vanda vezető jogtanácsos (CIB Bank Zrt.) a magánszférában foglalkoztatott jog-
tanácsosok aktuális kihívásait, a jogtanácsosi munkaerőpiac aktualitásait értékelték dr. Németh Márton (Arsboni) moderálása mellett.
A konferencia délelőtti szekcióját követően tartották meg a „Pályakezdő Jogász” 2024 Prezentációs Versenyt, amelynek célja, hogy lehetőséget adjon a pályakezdő jogi előadóként, kamarai jogtanácsosként dolgozó kollégák részére kiemelkedő szakmai teljesítményük nyilvános bemutatására a szakmai közönség és a szakmai zsűri előtt. A prezentációs verseny döntőjébe jutott hat versenyző dr. Haskó Tünde (MOL Nyrt.) moderálása mellett tartotta meg előadását, amelyet a zsűri értékelt. A zsűri tagjai dr. Ács Ildikó (Szerencsejáték Zrt., Általános Jogi Osztály, osztályvezető), dr. Gyalog Balázs (Budapesti Ügyvédi Kamara,
főtitkár), dr. Kara Pál (MOL Nyrt., elnöki tanácsadó), dr. Szeszlér Dániel (Magyar Telekom Nyrt. Csoport, jogi igazgató), dr. Szomolai Csaba (Állami Számvevőszék, elnökhelyettes) voltak. A zsűri az értékelést követően a „Pályakezdő jogász 2024 díjat” és a 650 000 forint pénzdíjat dr. Németh-Fátrai Lilla Rózának ítélte „A mesterséges intelligencia megjelenése a közigazgatásban dolgozó jogtanácsosok munkájában” című pályamunkájáért. A második helyet és 550 000 forint pénzdíjat dr. Illyés Gábor („Jog, technológia, környezetvédelem – kihívások a napelemek szabályozása terén”) nyerte, a harmadik helyezett és a 350 000 forint pénzdíj nyertese pedig dr. Kozák Bettina („Egy jogtanácsos mindennapja: nehézségek, dilemmák”) lett. Az első három helyezetten túl a zsűri értékelte valamennyi versenyző erőfeszítéseit, és ennek megfelelően dr. Fekete Esztella („Több mint jogi tanácsadó, a kamarai jogtanácsosi kettős szerepkör kihívása”) 150000 forint, dr. Mészáros Tamás („A belső szabályozás kihívásai; a folyamatalapú szabályozásban rejlő lehetőségek; jogtanácsosi szerep a folyamatmodellezésben”) 150000 forint, dr. Zentay Péter Kristóf („Jogtanácsosi lét Közép-Kelet Európában”) 150000 forint pénzdíjban részesült. Az ünnepélyes díjátadóra 2024. november 23-án, a Magyar Ügyvéd Napon kerül sor. A színvonalas pályamunkákat benyújtó és a megmérettetést vállaló versenyzőknek és a győztesnek ezúton is gratulálunk! Bízunk benne, hogy a nagy érdeklődés mellett megtartott verseny motiválja a jövő évi versenyre jelentkezőket is.
A versenyt követően a kötelező kamarai továbbképzés aktualitásait dr. Réczei Géza mutatta be. A Budapesti Ügyvédi Kamara Oktatási Bizottságának elnöke aktuális státuszról, a továbbképzésekről szóló MÜK-szabályzat idei módosításáról, az E-ING továbbképzési kérdéseiről és a megfelelést elősegítő legfontosabb kamarai üzenetekről is beszélt előadásában.
A délutáni konferenciaprogram további részében a mesterséges intelligencia, a legal tech és a digitális folyamatok voltak a fókuszban. Dr. Orbán Miklós (gunnercooke LLP, Chief Technology Officer; OPL Ügyvédi Iroda, alapító) folytatva a tavalyi konferencián megkezdett témakört, betekintést adott a mesterséges intelligencia jogi szabályozásának világába a közösségi mesterséges intelligenciáról szóló rendelet (EU AI Act) elfogadása kapcsán.
Ezt követően dr. Firniksz Judit (Wolters Kluwer Hungary Kft., tudományos tanácsadó) tartott előadást Legal Tech & Digital Compliance by design témában, melynek keretében az előadó bemutatta, hogy a papírmentesség korunk egyik legfontosabb célkitűzése a vállalati működésben, hiszen nemcsak a fenntarthatóságot szolgálja, hanem az adminisztratív terhek csökkentésében is kulcsszerepet játszik. Az előadás során feltárta, hogyan segíthet a digitális állampolgárság és az e-aláírás technológiája a vállalatok hatékonyabb digitalizációjában, és milyen lehetőségeket rejt a Digitális Állampolgárság Program (DÁP).
A délutáni vezető jogtanácsosi panelbeszélgetésben részt vevő dr. Ferencz Iván (Raiffeisen Bank Zrt.), dr. Szabados János (E.On Hungária Zrt.), dr. Stefanov Kinga vezető jogtanácsos (Alfa Vienna Biztosító Zrt.) a Jövőbiztos jogi osztály témakörben, dr. Megyeri Andrea (Wolters Kluwer Hungary Kft.) moderálása mellett arra keresték a választ, hogy a jogi szakma mennyire képes kiaknázni az új technológiai eszközök által
A
papírmentesség nemcsak a fenntarthatóságot szolgálja, hanem az adminisztratív terhek csökkentésében is kulcsszerepet játszik.
kínált előnyöket, és milyen innovációs problémák merülnek fel a mindennapi munkavégzés során, továbbá hogy mi tehet egy jogi osztályt valóban jövőbiztossá, és hogyan lehet a technológiai eszközöket stratégiai előnyre váltani.
Dr. Fehér Zsófia (Microsec Zrt., jogtanácsos, compliance officer) előadásában a digitális állampolgárságot és az e-aláírás szerepét mutatta be a vállalati digitalizációban.
A konferencia záróelőadásában Horváth Balázs (FlintSign kereskedelmi vezető) a jogi szakma kulcsszerepe a digitális forradalomban elnevezésű előadásában az elektronikus aláírás kapcsán tartott előadást.
A BÜK Jogtanácsosi Tagozatának elnöke, dr. Herczegh Zsolt zárszavában köszönte meg a résztvevők kitartó figyelmét, az előadók professzionális és érdekfeszítő előadásait, a tagozatok szervező csapatainak munkáját, a rendezvény támogatóinak, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara támogatását.
Két évvel ezelőtt megelőlegezte neki a bizalmat a bírói kar, ő pedig azóta igyekszik rászolgálni erre. Dr. Zsigó Pállal, az idén 110 éves Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökével az ügyvédek felől érkező visszajelzésekről, a mindennapok kihívásairól, a modern technológia mindennapi alkalmazásáról és a bírói hivatás vonzerejéről beszélgettünk.
– Lapunk megjelenésekor lesz a második évfordulója annak, hogy megválasztották a PKKB elnökének. Adja magát a kérdés: milyen volt az elmúlt két év?
– Amikor a bírói kar a pályázatomra bizalmat szavazott, és a Fővárosi Törvényszék elnöke kinevezett a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökének, már látszott, hogy a korábbi évekhez képest milyen az újfajta átalakult munkaszervezéssel és a belső erőforrások elosztásával kapcsolatos kihívások várnak rám. Ekkor már kopogtatott az ajtón az energiaválság és a meglódult infláció, melyekből adódóan sok szempontból más fajta gondolkodásra volt szükség. Ezen külső körülményekre nem volt ráhatása az igazságszolgáltatási szervezetnek, és emiatt az addigi évekhez képest rengeteg új feladatot kaptam.
– Mi motiválta abban, hogy – még viszonylag fiatalon – benyújtsa a pályázatát az elnöki pozícióra?
A pályázatom benyújtásakor 40 éves voltam, de előtte már 2017-től igazgatási feladatokkal megbízott bíróként dolgoztam, majd ezt követően, 2018-tól lettem csoportvezető-helyettes a Pesti Központi Kerületi Bíróság P.III. Vagyonjogi Csoportjában. Ekkortól láttam bele igazán a bíróság igazgatási feladataiba, és sok gondolat megfogalmazódott bennem arról, hogy milyen más irányítási, vezetési lehetőségeink is lehetnének egy ekkora szervezet működtetésére. A kollégáimtól is sok bátorítást kaptam, ami szintén motivált a pályázásban. A bírói kar támogatása egyúttal óriási felelősséget is jelent számomra, hiszen ez egy megelőlegezett bizalom volt a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírái részéről. A szavazás előtti bemutatkozó beszédemben is elmondtam, hogy amikor 2006-ban először beléptem a Markó utca 25. szám főbejáratán, nem gondoltam, hogy néhány évvel később ilyen felelős pozícióra pályázom majd.
– Itt ülünk ebben a hatalmas, impozáns belvárosi palotában, ami minden
szempontból irigylésre méltó, kivéve egyet: a fenntartási költséget. Ezt Önnek kell kigazdálkodnia a rendelkezésre álló költségvetésből?
A Pesti Központi Kerületi Bíróság önálló költségvetéssel nem rendelkezik, épületünk fenntartási és energiaköltségei, csakúgy, mint a Budapesten található többi kerületi bíróság esetében, is a Fővárosi Törvényszék költségvetését terheli. Sok feladat van, de kiemelt terület, hogy bíróságunkon hatékony, időszerű ítélkezési tevékenység folyjon, és az ezzel kapcsolatos munkateher egyenlő mértében terhelje a bírói és igazságügyi alkalma-
zotti kart. Ennek biztosításához a dolgozói létszámmal nekem kell gazdálkodnom. Ahhoz viszont, hogy ezt biztosítani tudjam, a bíróság emberi erőforrásának optimalizálásán is dolgoznom kellett, és a jövőben is kell. Az utóbbi években ugyanis elsősorban a jogszabályban kötött igazságügyi alkalmazotti bérezés miatt voltak és vannak távozások, ami főleg a büntető szakágat érintette.
– Mely területeken dolgozókra kell itt gondolni elsősorban?
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon mindig is nagyobb volt a fluktuáció
mértéke az országos adatokhoz képest a bírói kar esetében, ami elsődlegesen a Fővárosi Törvényszékre történt sikeres pályázatokban nyilvánult meg. A kollégáim szakmai előmentelének sikere mellett arra is nagyon büszke vagyok, hogy az elmúlt másfél évben összesen 20 új büntető és polgári bírói álláshelyet kapott a Pesti Központi Kerületi Bíróság, amely már betöltésre került, vagy 2 hónapon belül betöltésre kerül.
– Az utóbbi időben elég sokat lehetett arról olvasni, mekkora problémát is okoz ma a jegyzőhiány a bíróságokon. Ez mennyire érinti a PKKB működését? A büntető és polgári szakágban eltérő az igazságügyi alkalmazotti, ún. „jegyzőhiány”, amely természetesen érinti a Pesti Központi Kerületi Bíróság működését is. A jogalkotó 2024. március elsejével, a büntetőeljárásról szóló törvény módosításával adott lehetőséget arra, hogy a bíró a büntető tárgyalásokon egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés helyett folyamatos hangfelvétellel is rögzítheti a tárgyalás anyagát. Ez az újfajta jegyzőkönyvvezetési forma részben hasonló a polgári ügyszakban történő tárgyalás hanganyagának diktafonnal történő rögzítéséhez. A büntetőeljárás módosítása éppen a létszámhiány miatti munkaerő-felhasználás támogatását célozta, amelynek gyakorlati alkalmazása a Pesti Központi Kerületi Bíróságon jelenleg is folyik, bíró kollégáim igyekszenek elsajátítani az ezzel együtt járó új típusú tárgyalásvezetési attitűdöt.
– A jegyzőhiány orvosolására nem merült fel a mesterséges intelligencia tárgyalóterembe csábítása?
De, igen, van erre lehetőség. Igyekszünk alkalmazni jogszabályi keretek között a kor vívmányait, így jelenleg is használják a kollégák a Global Speech nevű programot és a Microsoft Word diktálás funkcióját.
– A szakágak tekintetében hogy fest a PKKB ügyterhelése?
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon három büntető, egy szabálysértési, négy polgári és egy peren kívüli csoport van. Az egyik legfontosabb vezetői feladat és törekvés, hogy az ezen csoportokban dolgozó kollégák munkaterhe arányos, közel azonos legyen.
A büntető szakágban a magasabb ügyteher ellenére gyakorlatilag ez megvalósul, mert a csoportokban nincs az a fajta specializáció, mint például a polgári szakágban. A polgári csoportokban
lévő bírói létszám pedig biztosítja, hogy az eltérő ügytípussal dolgozó kollégák terhelése is kiegyenlítődjön.
A rendelkezésünkre álló igazságügyi alkalmazotti létszámot is azonos mértékben próbáljuk elosztani, figyelembevéve az egyes csoportok eljárási sajátosságait.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság leterheltsége és ügyterhe mindig is magasabb volt az országos átlagnál az egy bíróra eső referádaszám és az ügyek nehézsége tekintetében, de reményeim szerint az új bírók érkezésével ez normalizálódni fog.
– Biztos vagyok benne, hogy sok bíró kifejezetten szereti azt, hogy a PKKB-n számos üggyel foglalkozhat, és ez akár motiválhatja is őket abban, hogy itt dolgozzanak.
Anno bírósági fogalmazóként én is azért választottam a Pesti Központi Kerületi Bíróságot, mert változatos ügyeket lát-
Az elmúlt két évben főleg büntetőbírói álláshelyek kiírására került sor, melyeknél előfordult, hogy ötszörös volt a túljelentkezés.
tam itt egyetemista koromban, mind büntető, mind polgári szakágban.
Úgy tapasztalom a mai fogalmazókkal folytatott beszélgetések során, hogy ugyanez motiválta őket is arra, hogy bíróságunkra jelentkezzenek fogalmazóként, majd később végigjárva a szervezeti ranglétrát bírói pályázatot nyújtsanak be.
– A PKKB elnökeként és aktívan tárgyaló bíróként hogy látja, mennyire vonzó ma a bírói pálya?
Az elmúlt két évben főleg büntetőbírói álláshelyek kiírására került sor, melyeknél előfordult, hogy ötszörös volt a túljelentkezés. Azt látom, hogy nemcsak a bírósági szervezeten belülről, hanem akár társhatóságoktól, pl. ügyészségről is nyújtanak be kollégák bírói pályázatot, így úgy gondolom, hogy vonzó a bírói pálya.
– Milyen a viszony az ügyvédekkel?
Kölcsönös a tisztelet, és jó az együttműködés. Az elnöki feladatok mellett tárgyaló bíróként én magam személy szerint pozitív tapasztalatokról tudok beszámolni, de természetesen a bíró kollégáim is arra törekednek, hogy a – jogszabályi keretek betartása mellett – a társhatóságokkal, így az ügyvédség képviselőivel is megfelelő kapcsolatot alakítsanak ki. Időről időre előfordul, hogy az ügyvédség részéről érkezik pozitív visszajelzés az eljárások gyors és szakszerű lefolytatásával kapcsolatban, ami természetesen, mint mindenkinek, így nekünk is jólesik.
– A PKKB megalapításának 110. évfordulója kapcsán szeptemberben konferenciát szerveztek. Miért tartották fontosnak ezt a megemlékezést?
A konferencia megszervezésének oka egyfelől tisztelgés a Jablonszky Ferenc tervezőmérnök által alkotott Markó utca 25. alatti igazságügyi palota, másrészről a Pesti Központi Kerületi Bíróság, mint szervezet előtt is.
Azt tapasztalom, hogy egy állandó rohanó világban élünk, ahol a jogszabályok folyamatosan változnak, és a digitalizáció, elektronikus eljárások miatt sokszor az emberi kapcsolatok háttérbe szorulnak. Ezért minden szervezetrendszer, de különösen az igazságszolgáltatás számára fontos néha megállni, és visszatekinteni a múltra. A konferenciával a hagyomány méltó megőrzése mellett célunk volt, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírói és igazságügyi alkalmazotti közösségét összetartsuk, és ennek értékét nemzedékről nemzedékre erősítsük.
– Miről szóltak az előadások?
A négy előadás a Pesti Központi Kerületi Bíróság elmúlt 110 évének főbb szervezeti változásairól, építészeti sajátosságairól, elnökeink munkásságáról és bíróságunk múlt századi életképeiről, érdekesebb eseményeiről szólt.
Amikor nem itt van, akkor mivel tölti el a szabadidejét? Mi az, ami kikapcsolja és feltölti?
Van egy hatéves kisfiam, aki jövőre kezdi iskolás éveit, így most elsősorban ő az elsődleges örömteli elfoglaltságom. Régebben versenyszerűen kézilabdáztam Debrecenben, ahol az NB II-ig sikerült eljutnunk a csapattal. Mostanában sajnos a sportra kevesebb időm jut, de igyekszem futballozni és futni járni. Egyelőre fontosabbnak tartom, hogy az előttem álló igazgatási feladatokat megoldjam.
1978 májusában kerültem fel a Nagykőrösi Ügyvédi Munkaközösségből a Budapesti Tizenötös Számú Ügyvédi Munkaközösségbe. Emlékszem, Turek Gabi elő em pár perccel érkeze . Ő Törökszentmiklósról került fel. Már régebbről ismertem, mert a Pest megyei ügyvédjelöltek focicsapatában játszo am Szolnokon az o aniak ellen, és Gabival a mérkőzés után összehaverkodtam a csárdában.
Sipos Miklós volt a tizenötös vezetője. Alacsony, köpcös ember volt a balösszekötő. Persze akkor még csak annyit tudtam, hogy pár ag és hogy munkásőr, az csak a rendszerváltás után derült ki, hogy vérbíró volt az ötvenes években. Meg kell mondjam, teljes mértékben a „leben und leben lassen” elve alapján állt. Lényegében nem szólt bele semmibe, csak a bevételt kelle hoznia mindenkinek, hogy meglegyen a rezsi-hozzájárulás.
Bizalmi embere volt Sz. Erika, egykori tornászlány. Ők ke en tartha ak volna pár aggyűlést a munkaközösségben, ugyanis rajtuk kívül nem volt több pár ag. Így aztán ők ke en voltak azok, akik nálunk ellá ák a dupla nullás és katonai büntetőügyeket kirendelés alapján. Gyakorlatilag csak büntetőügyeik voltak.
Nagy létszámú iroda volt a tizenötös, közel húsz ügyvéddel, így aztán remek keresztmetszetét adta az ötvenes-hatvanas-hetvenes évek ügyvédi társadalmának.
O volt mindjárt gróf Soborsini Forray Tibor, aki a Szálasi-kormány idején volt Bukarestben katonai a asé. Három fiát nevelte egyedül, a felesége meghalt. Egy autóbalesetben ő is elveszte e a bal szeme világát. Perfektül beszélt románul, és rengeteg erdélyi kapcsolata volt, így gyakorlatilag kizárólag erdélyi hagyatéki ügyekből élt. Abban az időben, a Benczúr utcában volt az Állami Közjegyzők Irodája, kizárólag női közjegyzőkkel, akik tudták Tibi bácsiról, hogy egyedül neveli a fiait, így aztán mindent elintéztek helye e. Volt egy nyaralója Almádiban és egy pincéje Vörösberényben. Évente lehívo minket oda, és remekül mula unk. A pince tele volt gyönyörű, régi bútorokkal, díszmagyarokkal, olyan volt, mint egy múzeum. A bora nem volt elsőrangú, de meg lehete inni. Viszont egész tűrhető pezsgőt készíte . Mindenkitől elkunyerálta a pezsgőskupakokat, de drótot is épségben kelle letekerni.
Tibi bácsi már hetven fölö járt abban az időben, és voltak időnként gondjai a technikával. Abban az időben egy irodai helységben két ügyvéd egyszerre fogadta az ügyfeleket, valószínűleg az ügyvédi titoktartás „védelmében”. Húsz ügyvédre egyetlen városi telefon fővonal juto . Így aztán ha valaki telefonálni akart, akkor először le kelle nyomni egy gombot a készüléken, és csak azután lehete tárcsázni. Ezt Tibi bácsi mindig elfelejte e. Ha a gomb lenyomása nélkül tárcsázo , akkor az első két tárcsázo szám alapján valamelyik ügyvédnek a telefonja csörrent meg az irodában. Történt egy alkalommal, hogy Tibi bácsi felhívta a MÁV tudakozót, mert másnap vidéki tárgyalása volt. Természetesen ekkor sem nyomta le azt a bizonyos gombot, és így a vele szemben fél méterre ülő T. Sanyi kartársát hívta fel akaratlanul. Sanyi először nem tudta, hogy mi az ábra, felve e a kagylót, és beleszólt basszus hangján: Halló! Mire Tibi bá: Kezicsókolom, legyen kedves megmondani, mikor indul holnap reggel Bátaszékre vonat! Sanyinak közben leese a tantusz, úgyhogy néhány percig hülyíte e az öreget, hogy Cikádoron le kell szállni, mert vágányzár van, és 5 kilométert kell gyalogolni, amit az öregúr nagykanállal és elhűlve megeve , és még percekig nem akarta elhinni, hogy a vele szemben ülő Sanyival beszél, miközben az ügyfelek megfulladtak a röhögéstől.
Megérkeze vadonatúj fénymásológépünk, matuzsálemi darab volt, legalább egy tonna, és persze a jelöltszobában helyezték el. Történt pedig, hogy Tibi bácsinak erdélyi ügyfelei érkeztek hagyatéki ügyben, és a több év ala kínkeservesen beszerze egyetlen példányú, kincsszámba menő anyakönyvi kivonatot átadták nagy tudású budapesti ügyvédjüknek, aki jelentőségteljesen mosolygo , és közölte velük, hogy épp most kapo az iroda egy csodamasinát, amivel le tudja másolni a becses okiratot, és így az nem fog már soha elveszni. Be is jö a mi szobánkba, és ahelye , hogy valamelyikünket megkérte volna a másolásra, ő maga te kísérletet vele. Nem részletezem, lényeg az, hogy a lemásolandó okiratot nem a helyére te e, hanem a másolópapírok közé. A primitív, de masszív masina a még primitívebb, vastag román papírt beránto a, és ráküldö vagy egy fél liter festéket, majd a túloldalon kilökte a sötétkék létől csöpögő felmosórongyot.
De volt még néhány „nagymester”. I ú dr. Ságh Károly bácsi, amikor megismertem, már hetven
felé járt, de még mindig ezen a néven mutatkozo be. Ő a két háború közö igazi „dandy”-ként” élte az életét. Ismerte a nevelőpapámat, a táncos-bonviván vitéz Gozmány Cirmit a 30-as évek éjszakai életéből. „Cirmivel sokszor mula unk együ a walesi herceggel és a kis Horthyval az Arizonában! Aztán az éjszakai gyors hálókocsijában irány a tenger, Abbázia!”
A hetvenes években azonban már más világ volt. Egy irodának kineveze Üllői úti, 6 négyzetméteres szuterénhelyiségben másodmagával fogadta ügyfeleit a kis tyúkpereikkel. Nagy tintás volt az öreg, és zseniálisan tudo az üvegből úgy inni ügyfelei jelenlétében, hogy azok észre sem ve ék. Egy-egy óvatlan pillanatban forgószékével hátrafordult az iratszekrény felé, mintha valami iratot keresne, és az o jól meglapuló üveget úgy húzta meg, hogy a feje meg sem rebbent.
Nem szere e a büntetőügyeket, de egyszer az egyik kirendelést nem tudta egyik jelöltre sem rásózni, és kénytelen volt személyesen elballagni a Fővárosi Bíróságra. Egy skinhead társaság egyik tagját kelle közösség elleni izgatás ügyében védenie. Horogkereszteket rajzoltak, meg más efféle nyalánkságok. I ú dr. Ságh Károly kétségbeese en ballago a Fővárosi Bíróság folyosóján, elmaradhatatlan csokornyakkendőjében, búskomoran, lehajto fejjel, amikor meglá a a folyosó kövezetén a mentő ötletet. A XIX. század végi neoreneszánsz épület folyosóján a mozaikminta közö időnként felbukkant egy-egy ókori perzsa minta, a szvasztika, a horogkereszt tökéletes mása, azazhogy elődje. Természetesen a perbeszéd gerince azt taglalta, hogy ha a Tisztelt Fővárosi Bíróság elítéli ezeket az ártatlan és megtévelyede fiatalokat, akkor rögtön saját maga fölö is ítélkeznie kell, hiszen a Bíróság folyosóján is…
A legnagyobb fenegyerek azonban Kubinyi András volt. Ő megkövetelte, hogy én, mint kezdő ügyvédjelölt magázzam őt, az azonban természetes volt, hogy ő tegeze . Egyébként ez teljesen általános volt. Majd amikor lete em az ügyvédi vizsgát, és továbbra is magáztam, azt már kikérte magának! Kollégák vagyunk, vagy mi a frász! Tegezz, öcsém, vagy akkorát lekeverek!
Ő a negyvenes évek vége felé kisgazdapárti politikus volt, és ezért 1949-ben kizárták az Ügyvédi Kamarából. Alkalmi munkákból élt, és hatalmas Baross utcai lakásának nappalijában országos hírű modellvasútjával játszo . Egyszer az ötvenes évek elején megállt egy méretes fekete Csajka a ház elő , kiszállt
belőle egy apró, szemüveges, bőrkabátos ember, felszaladt, és becsöngete Kubinyiékhoz: Ön Kubinyi? És a választ meg sem várva Bandi bácsit félretolva berohant a nappaliba, lehasalt a földre, és néhány órán át önfeledten modelleze Bandi bátyámmal. Elmenőben visszaszólt: holnap menjen be a Kamarába az ügyvédi igazolványáért. Ja, és néha majd felugrom modellezni. Ő volt az akkori legfőbb ügyész.
Kubinyi Bandinak is Almádiban volt a nyaralója, de az nem az antik bútorokról volt híres, hanem arról, hogy Bandi 20 évig nem fizete üdülési hozzájárulást, és a rendes évi határozatokat azzal fellebbezte meg, hogy amíg szovjet helikopterek köröznek a nyaralója fele , addig ő nem tud üdülni.
A közösség központi alakja Pufi bácsi volt, a pénztáros. Mi magunk közö vén muslicának hívtuk, mert ha bármelyik szobában felnyito unk egy üveg piát, ő egy percen belül o volt, mintegy „véletlenül”. Beteg feleségével együ élt, a fiuk Korzikára disszidált, a korzikai utak jelente ék Pufi bácsi életében a színt. Na és a tizenötös, ahol ő nélkülözhetetlen volt. Volt egy tíztagú futballcsapatunk egy idegenlégiós kapussal. Játszo unk Váco és a Czakó utcai pályán is, volt szerelésünk, egyszóval komoly ügy volt. Pufi volt a gyúró. Ez azt jelente e, hogy a rendszeres hétfő esti tornatermi edzőmérkőzéseken elmaradhatatlanul o volt, hiszen utána sörözés!
Nagyon komolyan ve ük a játékot, annyira, hogy az egyik mérkőzés után a G. Gyuri kisebbfajta infarktust is kapo a Ludas Sörözőben, ahol a meccsek után vigyáztunk arra, hogy ki ne száradjunk.
Pufi nagyon szerete sakkozni, és nyaranta, amikor lementünk T. Sanyi tihanyi nyaralójába megtartani az évi rendes T. Kupát, akkor néhány pohár bor után sakkmérkőzés közben jö ek elő a legjobb, Pufi-féle hadifogoly-történetek.
T. Sanyi kiváló vívó volt, aztán le ügyvéd. Jó ügyvéd le , de sohasem szere e meg a szakmát. Kötelező pénzkeresetnek tekinte e. Kora reggel bement, hogy elintézze az ügyeit, hogy aztán rohanhasson a Ta ersaalba lovagolni. Egy korábbi ügyvédtől, principálisától megörökölt egy speciális megbízói kört, külföldi biztosítótársaságokat, akik Magyarországon balesetet szenvede külföldiek biztosítási ügyeit intézték. Sanyi jól beszélt németül, így kiválóan el tudta
intézni az ügyeket. Ennek két előnye volt: nem kelle az ügyfelekkel találkozni, és nem kelle tárgyalásokra járni. Lehete lovagolni. Az első adandó alkalommal nyugdíjba ment, azóta a lovaknak és a festészetnek él.
Szentiványi Csaba első nap azzal fogado , hogy másnap vigyem ki egy beadványát a XVII. Kerületi Bíróságra. Ez akkor körülbelül egy hatórás út volt oda vissza villamosokkal és buszokkal. Én értetlenül ránéztem, majd benyúltam a zsebembe és adtam neki négy forintot: add fel postán, fizetem! Többet nem kért meg, sem szívességre, sem helye esítésre. Soha életében nem ment szabadságra, mindig a ól re ege , hogy akkor jönnek a legjobb ügyfelek, amikor nyaral, és a tárgyalásokról is azonnal rohant az irodába, nem is ebédelt, o ült egész nap a székén, egy felfújt motorkerékpár-belsőn, mert aranyere volt, és leste a soha nem jövő ügyfeleket.
G. Géza édesapjával, Kálmán bácsival egy szobában dolgozo . Géza ügyvédnek születe . Már gimnazista korában „kérem szépen”-eze és kalapban járt. Kortársam, de a rock- és hippikorszak egész egyszerűen kimaradt az életéből. A Gulyás család jóban volt dr. Lábán bíró úrral, aki 40 éven keresztül csak gondokság alá helyezési ügyeket tárgyalt, naponta legalább tízet. Lábán „tanár úr” mindig a Gulyásékat rendelte ki ügygondnoknak, és ők természetesen mindig az aktuális legfiatalabb ügyvédjelöltet küldték el a tárgyalásokra. Én is tárgyaltam néhány száz gondnoksági ügyet. G. Géza pont az ellentéte volt Orosz Balázsnak. Neki nagyon sok, de igen keveset fizető, főleg idős és nehezen kezelhető ügyfele volt. Így aztán szerda kivételével minden délután o kígyóztak hosszú sorokban a Gulyás „iroda” elő késő estig a doh- és na alinszagot árasztó ügyfelek. Minden este Géza zárta be a Munkaközösséget, úgy 10 óra körül. Néha a Vörösmarty moziból az esti előadás után hazafele menve lá am, hogy még mindig ég a szobájában a lámpa. Ilyenkor megjegyeztük: pszt! Lenin dolgozik! Géza nyíltan rendszerellenes és polgári beállíto ságú személyiség volt, véleményét sosem rejte e véka alá. Jó ügyvéd volt, de legnagyobb erőssége nem tárgyi tudása, hanem vele születe jogérzéke és harciassága volt. Ő volt a legharcosabb ügyvéd, akit valaha is ismertem. Össze kelle szednie az ellenfél ügyvédjének magát Géza pikírt, szarkasztikus humorú perbeszédei után. Később ő le a Dunamelléki Református Püspökség jogtanácsosa.
Szegény Orosz Balázs is meghalt pár éve tüdőrákban. Én hosszú ideig nagyon jóban voltam vele, tulajdonképpen ő volt a principálisom. Nagyon sokat tanultam tőle, igen nagyra becsültem az eszét és tárgyi tudását. Valójában ő volt az első magyar „sztárügyvéd” a szocialista időkben. Az ő „irodája” pont szemben volt a bejárattal. Az ajtaja mindig nyitva volt. Nem volt titkárnője, mindent maga gépelt. Az egyetemet részben Münchenben végezte. A rendőrség minden „nagy” ügyben őt rendelte ki védőnek. Ő volt többek között az első magyarországi bankrabló: Jan Stratilek, valamint a vecsési rendőrgyilkos, Soós kirendelt védője. Később egy ügyben sikerült harmadfokon, a Legfelsőbb Bíróság előtt felmentetnie egy védencét, Magda Jánost , akit emberölésért ítéltek el első- és másodfokon – ez az ügy adott neki országos hírnevet.
Sokszor összejö az egész kompánia a jelöltszobában. Ilyenkor Sipos Miklós hozo finom szekszárdi vörösbort a B. M. Országos Tűzoltó Parancsnokság szőlőjéből, mert az ő munkásőr alapszervezetének azokkal volt jó kapcsolata. Ilyenkor aztán ment a politikai kaleidoszkóp-kavalkád. Mindenki mondta a magáét, senki nem foglalkozo a másik politikai hitvallásával. Olyan kis, zárt körű, Hyde parki hordóhoz hasonlíto az egész.
Időnként az egész társaság, férjestül és feleségestül elment a „Csendes” é erembe egy meghi , közös vacsorára. I mindig megjelent Szűcs Ili férje, gróf Pálffy Géza.
Aztán jö a rendszerváltás, és mint annyi minden, az ügyvédi munkaközösségek is eltűntek a történelem süllyesztőjében. De az ÜMK-k világával eltűnt valami más is, valami emberi, valami báj, valami, amit nem is lehet megfogalmazni. Ma a körülbelül 10 000 budapesti ügyvéd és ügyvédjelölt ismeretlenül rohan el egymás melle mobiltelefonjával és laptopjával tárgyalásról tárgyalásra.
Nincs Pufi bácsi, nincs felfújható gumibelső, nincs városi vonal, nincs tihanyi T. Kupa, nincsenek almádi pezsgőzések és nincs jelöltszoba, ahol jókat lehet iszogatni, cseverészni és együ lenni. Vannak viszont nagy, nemzetközi ügyvédi irodák, kenyérharc – és egyre több ismerős név a Személyi hírek halálozási rovatában.
2024. október 5-én rendezték meg a Hódos Tamás Tollaslabda Csarnokban az OTP Bank által támogatott IV. Jogász Tollaslabda Kupát. A három tudásszinten – ezeken belül mindegyikben páros kategóriában – megtartott versenyen közel hatvanan vettek részt.
Mint azt dr. Tóth Tihamér, a kupa ötletgazdája és szervezője elmondta, a résztvevők nagyjából fele kezdőként játszott. Évente érkezik 15-20 új jelentkező – ez idén is így alakult. „Nagyon örülünk neki, mert ez is megmutatja, hogy egyre több emberhez jut el a versenynap híre – mondta el dr. Tóth Tihamér a Pesti Ügyvédnek. – Természetesen érkezik néhány jó játékos is, de összességében azért ez mégiscsak egy vidám társasági esemény, ahol kiválóan lehet egymással beszélgetni, ismerkedni. A résztvevők nagy része ügyvéd, de indultak bírók, jegyzők, közjegyzők is. Jöttek jogászok a versenyhatóságtól, a minisztériumokból és az egyetemekről is: széles spektrumát képviselték a szakmának.”
Kezdő egyéni: Sebők Krisztián
Kezdő páros: Bús Tímea – Papp Szilvia
Haladó egyéni: Wermeser Zsolt
Haladó páros: Szarvas-Pozsonyi Szilvia - Madarassy Tamás
Profi egyéni: Francia Balázs
Profi páros: Tóth Tihamér – Wermeser Zsolt
Az esemény nem jöhetett volna létre az OTP Bank támogatása nélkül. A díjakat idén is az Agárdi Pálinkának, a Légli Borászatnak és az Orac kiadónak köszönhettük.
Ügyvédi tevékenységét szünetelteti
DR. ACKERMANN SZILVIA ügyvéd 2024. 06. 17.
DR. ANGELI ILDIKÓ kamarai jogtanácsos 2024. 06. 28.
DR. ASZÓDI DIÁNA ügyvéd 2024. 08. 01.
DR. BAKSA GRÉTA ügyvéd 2024. 09. 01.
DR. BAUER JÓZSEF ügyvéd 2024. 07. 01.
DR. BÉKÉSI DÓRA kamarai jogtanácsos 2024. 06. 04.
DR. BÉNYI LÁSZLÓ ügyvéd 2024. 06. 30.
DR. BEREGI TÓTH SAROLTA ügyvéd 2024. 08. 01.
DR. BODNÁR PETRA NOÉMI kamarai jogtanácsos 2024. 06. 17.
DR. BODÓCS ÁDÁM ügyvéd 2024. 07. 15.
DR. BOKROS ATTILA ügyvéd 2024. 07. 01.
DR. BÖRCSÖKNÉ DR. MLATICSEK KRISZTNA kamarai jogtanácsos 2024. 07. 01.
DR. BUDAI PÉTER kamarai jogtanácsos 2024. 10. 01.
DR. BUJDOSÓ KLÁRA ügyvéd 2024. 09. 01.
DR. BÚZA JÁNOS ügyvéd 2024. 08. 01.
DR. CZEGLÉDI DÓRA ügyvéd 2024. 09. 01.
DR. CZIBERE ILDIKÓ ügyvéd 2024. 08. 01.
DR. CSERÉP EDIT ügyvéd 2024. 06. 01.
DR. DWEIK ÁDÁM kamarai jogtanácsos 2024. 07. 01.
DR. EGRESI MÓNIKA alkalmazott ügyvéd 2024. 06. 01.
DR. FERENCZI LÁSZLÓ ügyvéd 2024. 06. 24.
DR. GARTAI ZOLTÁN TAMÁS kamarai jogtanácsos 2024. 08. 01.
DR. GEBHARDT NÓRA ügyvéd 2024. 07. 15.
DR. GULYÁS ADÉL ügyvéd 2024. 07. 01.
DR. GYÖNGY DÓRA alkalmazott ügyvéd 2024. 06. 28.
DR. HALASI VANDA ügyvéd 2024. 07. 30.
DR. HORVÁTH MIHÁLY kamarai jogtanácsos 2024. 07. 01.
DR. HORVÁTH-GERGELY MÁRTA kamarai jogtanácsos 2024. 07. 05.
DR. HUBER ZSUZSANNA MÓNIKA kamarai jogtanácsos 2024. 07. 25.
DR. JAGRIK JUDIT kamarai jogtanácsos 2024. 06. 30.
DR. KALMÁR NOÉMI ANNA ügyvéd 2024. 06. 01.
DR. KASZÁS LILLA LAURA ügyvéd 2024. 06. 25.
DR. KELLER GABRIELLA alkalmazott ügyvéd 2024. 07. 19.
DR. KOVACSICS PETRA ügyvéd 2024. 08. 01.
DR. KÖKÉNYESI GÁBOR ügyvéd 2024. 06. 21.
DR. KRETZ ENIKŐ CSILLA ügyvéd 2024. 06. 01.
DR. L. HORVÁTH ESZTER ügyvéd 2024. 07. 01.
DR. LACFI ENDRE ügyvéd 2024. 08. 30.
DR. MAJTÉNYI ANIKÓ alkalmazott ügyvéd 2024. 08. 29.
DR. MAKAI-KIS ANNA ügyvéd 2024. 06. 14.
DR. MUZSNAY ÁGNES kamarai jogtanácsos 2024. 06. 13.
DR. NAGY ANETT alkalmazott ügyvéd 2024. 07. 01.
DR. NAGY L. ANIKÓ alkalmazott ügyvéd 2024. 08. 01.
DR. NOTHART DIÁNA ügyvéd 2024. 06. 01.
DR. PÁPAY ZOLTÁN SZILÁRD ügyvéd 2024. 08. 12.
DR. PETHŐNÉ DR. VOLÁK PETRA kamarai jogtanácsos 2024. 08. 31.
DR. PETRÁNYI-JUHÁSZ BRIGITTA kamarai jogtanácsos 2024. 10. 01.
DR. REICH JUDIT KATALIN kamarai jogtanácsos 2024. 06. 24.
DR. SÁGHY-HARTMANN ESZTER kamarai jogtanácsos 2024. 07. 01.
DR. SALLAI ZSÓFIA alkalmazott ügyvéd 2024. 09. 01.
DR. SCHILL SZABOLCS ügyvéd 2024. 06. 30.
DR. SCHLOTTER ZITA NÓRA kamarai jogtanácsos 2024. 07. 01.
DR. SEMSEI ÁGNES ügyvéd 2024. 07. 01.
DR. SOMMER JÁNOS ügyvéd 2024. 07. 01.
DR. SUSÁNSZKI KORNÉL alkalmazott ügyvéd 2024. 08. 24.
DR. SZABÓ ORSOLYA alkalmazott ügyvéd 2024. 06. 11.
DR. SZABÓ ZSUZSANNA kamarai jogtanácsos 2024. 06. 16.
DR. SZALAY RITA ügyvéd 2024. 06. 28.
DR. SZENTES GABRIELLA alkalmazott ügyvéd 2024. 08. 23.
DR. SZLÁVNITS LÁSZLÓ ügyvéd 2024. 09. 01.
DR. SZLEPÁK LÍVIA ügyvéd 2024. 06. 26.
DR. TELEK ZOLTÁN ügyvéd 2024. 07. 11.
DR. TERNYÁK GÁBOR kamarai jogtanácsos 2024. 07. 24.
DR. TORMA ANDRÁS MÁTÉ ügyvéd 2024. 06. 02.
DR. VÁRVÖLGYI TÍMEA ügyvéd 2024. 06. 18.
DR. VEZSE ESZTER ügyvéd 2024. 06. 29.
DR. VIDÁCS DÁVID JÁNOS alkalmazott ügyvéd 2024. 07. 16.
DR. ZIMMERMANN-BATÓ VERONIKA kamarai jogtanácsos 2024. 06. 01.
BERKÓNÉ DR. DÉVÉNYI VALÉRIA ügyvéd 2024. 10. 01.
FODORNÉ DR. PAKÓ BARBARA ANNA kamarai jogtanácsos 2024. 06. 24. SIPOSNÉ DR. MAYER ERIKA NOÉMI kamarai jogtanácsos 2024. 06. 29.
Ügyvédi tevékenységét folytatja
DR. ALAKSZAI-BÁNFI ÁGNES ügyvéd 2024. 09. 02.
DR. BURUS VIRÁG HENRIETTA ügyvéd 2024. 07. 01.
DR. CSONKA SZABINA DORINA kamarai jogtanácsos 2024. 08. 05.
DR. EMŐDI EMESE CSILLA kamarai jogtanácsos 2024. 08. 21.
DR. HORVÁTH JÚLIA ügyvéd 2024. 09. 02.
DR. IZSÁK KATALIN ügyvéd 2024. 07. 01.
DR. IZSÓ GYULA ügyvéd 2024. 07. 01.
DR. JUNGBERT ZSÓFIA kamarai jogtanácsos 2024. 07. 01.
DR. KALANOVICS-CZÉKUS ESZTER alkalmazott ügyvéd 2024. 09. 01.
DR. KOCSIS-KOVÁCS ORSOLYA kamarai jogtanácsos 2024. 08. 15.
DR. MARSI SZABINA ügyvéd 2024. 10. 01.
DR. NÉMETH ZSANETT ügyvéd 2024. 07. 01.
DR. SCHOLTZ ANDREA alkalmazott ügyvéd 2024. 09. 01.
DR. SZŐKE-TÓTH GABRIELLA kamarai jogtanácsos 2024. 08. 05.
DR. TISZEKER ÉVA ügyvéd 2024. 07. 01.
DR. VÁMOS RÓBERT kamarai jogtanácsos 2024. 08. 01.
DR. VIDÁCS DÁVID JÁNOS alkalmazott ügyvéd 2024. 08. 21.
Elhunyt
DR. CSURGÓ OTTÓ (67) ügyvéd 2024. 06. 02.
DR. HEGEDŰS LÁSZLÓ (73) ügyvéd 2024. 07. 24.
DR. HORVÁTH GERGELY (54) ügyvéd 2024. 02. 04.
DR. WAGNER LÁSZLÓ (78) ügyvéd 2024. 08. 13.
DR. PROBSTNER ILONA (79) ügyvéd 2024. 08. 16.
Kamarai tagságáról lemondott
DR. BÁCSI ATTILA JÓZSEF kamarai jogtanácsos 2024. 07. 01.
DR. BALLA TAMÁS ügyvéd 2024. 08. 01.
DR. BÁNDI GÁBOR ügyvéd 2024. 08. 31.
DR. BARTA BÉLA ügyvéd 2024. 07. 15.
DR. BURJÁN JUDIT ügyvéd 2024. 06. 30.
DR. DÁNOS OTTÓ kamarai jogtanácsos 2024. 06. 30.
DR. DEMJANOVICH ORSOLYA kamarai jogtanácsos 2024. 06. 30.
DR. DÉNES KATA kamarai jogtanácsos 2024. 06. 30.
DR. ERDEI DALMA alkalmazott ügyvéd 2024. 08. 14.
DR. ERDEI ZSOLT ügyvéd 2024. 06. 30.
DR. FEDÁK ESZTER ügyvéd 2024. 08. 31.
DR. GRISZTEL ERIKA kamarai jogtanácsos 2024. 07. 04.
DR. GYURKOVICS SÁNDOR ügyvéd 2024. 08. 31.
DR. HERBÁLY HEDVIG kamarai jogtanácsos 2024. 07. 16.
DR. HORVÁTH A. ZSOLT ügyvéd 2024. 06. 30.
DR. IPACS RÉKA ügyvéd 2024. 08. 30.
DR. KENÉZ ANIKÓ kamarai jogtanácsos 2024. 08. 26.
DR. KISS CSABA kamarai jogtanácsos 2024. 06. 30.
DR. LANTOS KRISZTINA ügyvéd 2024. 08. 23.
DR. LASSU PÉTER kamarai jogtanácsos 2024. 07. 31.
DR. MAJOROS BÁLINT kamarai jogtanácsos 2024. 07. 11.
DR. NAGY KORNÉLIA KATALIN kamarai jogtanácsos 2024. 07. 31.
DR. NYILAS ANITA kamarai jogtanácsos 2024. 09. 01.
DR. PAPP ANNAMÁRIA GINA kamarai jogtanácsos 2024. 06. 30.
DR. POMEZANSKI ZOLTÁN ügyvéd 2024. 06. 30.
DR. ROZGONYI ANIKÓ ügyvéd 2024. 06. 30.
DR. SZTANKÓ KATALIN ügyvéd 2024. 06. 30.
DR. TURI PETRA kamarai jogtanácsos 2024. 08. 16.
DR. UDVARDI ANITA ügyvéd 2024. 09. 21.
LÓRÁNTHNÉ DR. KISS KAMILLA DÓRA kamarai jogtanácsos 2024. 08. 30. MÁTHÉNÉ DR. BERTÓK JUDIT ILONA kamarai jogtanácsos 2024. 06. 30.
Jelesre szakvizsgázott
ESKÜTÉTEL 2024. 06. 19.
DR. CSEGEZI DÁNIEL ügyvéd
DR. HOFFER HELÉNA alkalmazott ügyvéd
DR. HOVANYECZ ZSOLT ISTVÁN ügyvéd
Jelesre szakvizsgázott
ESKÜTÉTEL 2024. 07. 17.
DR. CSISZÁR ANETT ügyvéd
DR. FARKAS SZABOLCS LÁSZLÓ ügyvéd
DR. FEHÉR KENDE SOLT ügyvéd
DR. FODOR DÁNIEL ROLAND ügyvéd
DR. FÜLÖP RÉKA ügyvéd
DR. KATONA VIKTÓRIA ügyvéd
DR. SZALAI FLÓRA ügyvéd
DR. TAKÁCS-TÖLGYESI REBEKA kamarai jogtanácsos
DR. VEREBÉLYI ÁGNES ügyvéd
Kitűnőre szakvizsgázott
ESKÜTÉTEL 2024. 08. 21.
DR. GYETVÁN DORINA ügyvéd
DR. JUHÁSZ DÓRA kamarai jogtanácsos
Jelesre szakvizsgázott
ESKÜTÉTEL 2024. 08. 21.
DR. BARTH ANNA MÁRIA ügyvéd
DR. KÓSA DOROTTYA ügyvéd
DR. ÜVEGES ESZTER ANNA ügyvéd
DR. VÁGNER TAMÁS ügyvéd
DR. VÁRADI CSENGE ügyvéd
DR. ZSURZSA ZSOLT ügyvéd
Kitűnőre szakvizsgázott
ESKÜTÉTEL 2024. 09. 18.
DR. NÉMETH BOTOND kamarai jogtanácsos
Jelesre szakvizsgázott
ESKÜTÉTEL 2024. 09. 18.
DR. CSÁNK NORBERT ügyvéd
DR. MÉSZÁROS ZS. JÁNOS ügyvéd
DR. SOLTÉSZ PÉTER ÁDÁM ügyvéd
DR. ZSIRAY GERGELY ügyvéd
A Budapesti Ügyvéd i Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvéd i Kamara honlapján, az Országos Ügyvéd Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/
2024 augusztusában elhunyt dr. Probstner Ilona, aki 30 éven át, mindvégig a fegyelmi ügyek intézésén át szolgálta szeretett hivatása jobbítását, annak erkölcsi és etikai színvonalának emelését.
Dr. Probstner Ilona az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán cum laude eredménnyel végzett, majd 1968-tól a Budapesti 25. sz. Ügyvédi Munkaközösséghez beosztott ügyvédjelöltként tevékenykedett. 1970-ben vált a munkaközösség tagjává, amelynek 1979-től vezetőhelyettese, majd 1993-tól az iroda 2008-ban történt megszűnéséig vezetője volt. Később egyéni ügyvédként működött.
Dr. Probstner Ilona a nyolcvanas években kapcsolódott be a köztestület munkájába. 1985-től a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi megbízott helyettese, majd 1989-től folyamatosan a kamara fegyelmi főmegbízottja volt egészen 2018 novemberéig, amikor is példamutató saját döntése eredményeként visszavonult a kamarai közélettől. 30 éven át, mindvégig a fegyelmi ügyek intézésén át szolgálta szeretett hivatása jobbítását, annak erkölcsi és etikai színvonalának emelését.
A Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülésének 1998 óta, Elnökségének pedig 2002 óta volt a tagja. Az Üt. hatályba lépése idején az Ügyvédi Etikai Szabályzat és a Fegyelmi Eljárási Szabályzat megalkotásában, továbbá törvénymódosítási javaslatok kidolgozásában vett részt. 2017-ben a Fegyelmi Eljárási Szabályzat módosításában, majd 2018-ban a fegyelmi bizottságokról, valamint a fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló szabályzat, továbbá a 2019-ben életbe lépő Fegyelmi Eljárási Szabályzat megalkotásában és az ezekkel kapcsolatos feladatok koordinálásában segített.
től jött elismeréseken túl – a szakma is a legmagasabbra értékelte. 1984-ben az IM Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette. Kamaránk 1993-ban Eötvös Károly-díjjal tüntette ki, majd a Magyar Ügyvédi Kamara 1999-ben Kiváló Ügyvédi Munkáért kitüntetést, 2008-ban Az ügyvédségért – Pro Collegio Advocatorum kitüntetést és 2014-ben A Jog Szolgálatáért kitüntetést adományozott részére. 2012. augusztus 20-a alkalmával a köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesítette.
ítélését is mutatta szeretett kollégánk iránt, 2018-ban méltónak találta a díjra. 2019-ben pedig – visszavonulását követően – a BÜK örökös tiszteletbeli tagi címmel tüntette ki egy csodálatos szakmai életút lezárásaként és elismeréseként.
Mindig többnek gondolta tehát a hivatást a szó jó értelmében vett jogi szolgáltatásnál, s végtelenül szerény és nagy tudású személyisége a közéletben teljesedett ki igazán. Teljességgel érthető tehát, hogy ügyvédi pályáját – az ügyfelek-
A Deák Ferenc-díjat az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Legfőbb Ügyész, a Magyar Jogász Egylet elnöke, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, a Magyar Közigazgatási Kar elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Bizottságának elnöke 2003-ban közösen alapítottak meg azzal a céllal, hogy minden évben kitüntessék azon szakembereket, akik kiemelkedő jogászként életútjuk alapján a deáki hagyományok méltó utódai. Ezen tekintetes grémium, mely a hivatásrendek egységes meg-
„Hűen szolgálta a legnagyobb területi kamara fegyelmi főmegbízottjaként az ügyvédség, a tágabb és szűkebb szakmai közélet céljait egy olyan szakmai életúttal, ami csak a legnagyobbakat jellemezte. Elégedett ügyfelek ezrei, akik mindig magas szakmai minőségű munkát kaptak és a szakmában megtévedt, Általa a jó útra visszaterelt kollégák százai, akik bár haragudhattak volna Rá, mégsem tették. Élete volt a bizonyság, hogy nem önmagának élt, hanem minden törekvése arra irányult, hogy javára legyen közösségének. Ezért küzdött lankadatlanul, példát állítva elénk – írta a BÜK hírlevelében megjelent nekrológjában dr. Tóth M. Gábor. – Minden közösség, ahova tartozott, szerette és elismerte. Ahogy a nagy előd, Eötvös Károly írta: „Az élet ösvénye gyakran hosszú és gyakran göröngyös. Ez ösvényen könnyebb a járás, ha sok jóbarát, s kevés ellenség szeme kísér bennünket.” Ez alapján Neki nagyon könynyű volt végigmennie a rendelt ösvényén. A szeretett kolléga, Zimnic János halálhírére reagálva egy Kosztolányi-idézettel emlékezett, mely tökéletesen illik e szomorú alkalomhoz és az Ő személyéhez is.
„Volt emberek.
Ha nincsenek is, vannak még. Csodák. Nem téve semmit, nem akarva semmit hatnak tovább.”
Akik itt maradtunk, őrizzük az emlékét. Isten nyugosztalja a mindannyiunk által szeretett, megbecsült és tisztelt, mindig bölcs józansággal irányt mutató Ilit, akit a BÜK saját halottjának tekint!”
Mély fájdalommal kell hírül adni, hogy életének 74. évében rövid lefolyású, súlyos betegségben elhunyt dr. Hegedűs László ügyvéd, mindenki Lacija, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének tagja, volt elnökhelyettese, de ami mindennél fontosabb: kitűnő kolléga és barát. Dr. Tóth M. Gábor búcsúztatója.
Dr. Hegedűs László 1951-ben született, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett, és innen az útja egyenesen az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára vezetett. Már a gimnáziumban tudta, hogy ügyvéd akar lenni. Ebben döntő tényező volt a reáltárgyakkal erősen tartózkodó viszonya, másrészt nagy hatással volt rá két, számára – saját bevallása szerint – nagyon fontos személy: az egyik az édesapa, aki szintén jogot végzett Debrecenben, a másik az édesapa jó barátja, dr. Brósz Róbert, aki évtizedeken át volt sok jurátusnak álmatlan éjszakát garantáló, legendás vezetője az ELTE római jogi tanszékének. Az édesapa azonban néhány év debreceni ügyvédkedés után előbb haditudósító, majd neves konferanszié lett, aki évtizedeken át vezette a legendás színész-újságíró találkozókat, melyek Laci számára is kinyitották a világot, és sok híres embert ismert meg ezeken az eseményeken keresztül. 1976-ban avatták jogi doktorrá, 1977ben a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltnek felvette, és a 39. számú Ügyvédi Munkaközösségbe (ÜMK) osztotta be, ahogy Ő fogalmazott önéletrajzában: „itt tanultam meg a szakma fortélyait és a tisztességes ügyvédi munka alapvető szabályait.” Azt én teszem hozzá, hogy ez utóbbi jelző haláláig jellemezte a feladatellátását. A rendszerváltást megelőzően ahhoz, hogy valakit a kamara a tagjai közé felvegyen – mint tette azt Lacival 1980 májusában –, szükséges volt, hogy egy
ÜMK nyilatkozzon arról, hogy a tagfelvételt támogatja, és annak sikeres – többek között minisztériumi – engedélyeztetését követően befogadja a közösségébe. Nála ez nem is volt kérdés, hiszen azon karakterjegyek, amik miatt a mai kollégák is kifejezetten kedvelték, már akkor is megvoltak. 1980 márciusában úgy nyilatkozott Róla az ÜMK vezetése, hogy „annak életébe megfelelően beilleszkedett, kapcsolata a kartársakkal kifejezetten jónak mondható”. Ez pedig így maradt aztán 44 éven át.
Bíztam, bíztunk a csodában az elmúlt 4,5 hónapban. Bármikor beszéltünk, a hangjában ott volt az elszánt küzdeni tudás és élni akarás. Napról napra láthattuk, hogy komolyan is gondolta. Küzdött, amíg tudott, amíg az ereje vitte. A küzdelem fiatalkorában az atlétikapályákon és az asztalitenisz-csarnokban volt jelen, mely utóbbi szerelem 2010 után visszatért az életébe, és biztosította a rekreációt a mindennapi más típusú küzdelmek után. Hétről hétre jöttek legendás híradásai egy újabb nehezen megszerzett aranyéremről párosban. Egyik utolsó közösségi médiás bejegyzésében a néhány hét múlva kezdődő római veterán asztalitenisz-világbajnokságról írt. Túláradó életszeretet és optimizmus jött át a sorokból, hiszen nagybetegen is azt írta, hogy „nem teszek le róla, hogy jövőre Belgrádba esetleg visszatérjünk Bélával”. Az örök páros társsal, Frank Bélával már sajnos nem dobják fel a kaucsuklabdát. Most már az
égi asztal mellett játszik párost Berczik Zoltánnal.
Életvégi küzdelmének kérlelhetetlensége a pályáján is megmutatkozott, legyen szó bíróság előtti fellépésről vagy a nyomozó hatóságokkal való csörtéről. De nemcsak a tárgyalótermekben mozgott otthonosan, hanem a sajtónyilvánosságban is. A jogkereső közvélemény által is ismert és elismert kollégánk volt, hiszen a média a 2000-es évektől rendszeresen „foglalkoztatta”. Egy 2013-as interjúban is vallotta azonban, hogy „egy ügyvédnek sosem szabad öncélúan megszólalnia, de ha az ügy a hatóságok révén már nyilvánosságra került, neki is lehetőséget kell adni jogi álláspontjának megismertetésére. Azért, hogy legjobb tudása szerint képviselhesse védencét. Ehhez pedig az is hozzátartozik, hogy ha indokolt, az etikai szabályokkal összeegyeztethetően, a nyilvánosság erejét is felhasználja.” Igazi középpontja volt a társaságnak. Már az ELTE-n kari bulikat szervezett, 1971-től négy éven át pedig a ma már legendás Eötvös-klubban szervezett diszkót, mely tevékenységet ügyvéddé avatásáig folytatta, aztán pedig alkalomszerűen a kamara épületébe tette át legendás bulijait. Mint egyszer megtudtam tőle, festegetni is szokott, de csak a maga szórakoztatására, és csak lakását díszítette velük, ahogy fogalmazott: „jeleket szeretnék hagyni magam után”. Mondhatom, hogy ez nem csak a festményekkel sikerült.
Mindig többet akart és többet tudott, mint „csak” az ügyvédkedés. Fontos volt számára a közélet és azon belül is kiemelten a kamarai közélet. A Budapesti Ügyvédi Kamarában 2002-től volt elnökségi tag, 2006 márciusától 2010-ig, és 2014–2022ig pedig a BÜK elnökhelyettesi tisztségét is betöltötte. A MÜK Teljes Ülésének, majd Küldöttgyűlésének tagjaként a fegyelmi eljárások másodfokú ítélkezésében vett részt. Közéleti tevékenységét a BÜK 2012-ben a legmagasabb kitüntetésével, Eötvös-díjjal jutalmazta. Ekkor így fogalmazta meg professzionális hitvallását: „mindig is életem célja volt, hogy szakmai munkámban kitartó és sikeres legyek és tevékenységem során igyekeztem az ügyfeleimet minden ügyben a legjobb tudásom és képességem szerint képviselni, védeni, valamint a megszerzett tapasztalataimat a kezem alatt felnevelt jelöltek révén a fiatalabb generációnak továbbadni.” Sikerült Laci, az életmű teljes. Szerette az életet, mint ahogy az élet is szerette Őt. Az ügyvédség egy ikonikus, szeretett alakját veszítette el. Lacit a Budapesti Ügyvédi Kamara saját halottjának tekinti, akik itt maradtunk, őrizzük az emlékét. Isten nyugosztaljon!
Tizenöt lehettem: kézikocsit toltam át a falun, rajta zsák krumpli, répa, mindenféle késő nyári-őszi termény. Természetesen nem a legjobb ruháimat vettem fel ehhez. Az egész csak azért nem volt végtelenül ciki, mert a város – éppen akkor is – tök üres volt, így nem futottam bele ismerősökbe.
denki: lehet, hogy a technológia nem úgy jö össze, ahogy kelle volna, de az az évjárat nemhogy tűrhetőre, hanem kifejeze en finomra sikerede . Innentől kezdve bizta uk apámat, hogy megint „rontsa el” a bort, de többet nem tudta produkálni ezt a balfogást. Minden viszszatért a kénes, közepesen borzasztó kerékvágásba.
Hogy a szüleimnek minek kelle a telek, fel nem fogha am. Tanárok voltak, és hatodik-hetedik óra után rohantak ki abba a nagy kertbe, ahol néha estig te ek-ve ek. Megfogadtam: ha egyszer felnő leszek, mindent lebetonozok magam körül, csak hogy ne kelljen egy ásóval szurkálnom a földet vagy permeteznem valami növényt.
Atelekről toltam haza a finoman nyöszörgő kézikocsit. A telekről, amit ezerszer elátkoztam magamban, és arra gondoltam, hogy – amint azt egyszer egy budapesti ügyvéd mesélte nekem kamaszkora nem túl fényes helyszínéről – ha egyszer megtámadnak az amerikaiak, remélem, ezt bombázzák le először.
A telek közepesen nagy volt, néhány termő gyümölcsfával. Ezekben az volt a legjobb, hogy nem kelle velük semmit csinálni. Aztán o volt a veteményes: krumpli, gyökérzöldségek, borsó, bab, mikor mi. Paradicsom és paprika is terme . A telek megvásárlása után néhány évig a legszörnyűbb program az ásás volt: úgy éreztem, elviselhetetlen. Ráadásul az ásás nem túl szapora tevékenység. Ha az embernek nem fűlik hozzá a foga, hosszadalmas, és nincs semmi látszatja. Persze nem lehete elszabotálni, de azért legbelül sokat füstölögtem. Főleg akkor, amikor egy tavaszon végignéztük, ahogy a telekszomszéd egy rotációs kapával másfél óra ala végez egy akkora terüle el, amit felásni legalább egy hétig tarto . Nemsokára nekünk is került ilyen eszköz, így aztán a földműves lét legdurvább részét megúszha uk.
A telek egy részén körülbelül tíz sornyi szőlő várta szeptemberben a szüretet. Leginkább oportó, de volt egyéb, beazonosíthatatlan, öreg szőlőfajta. Megenni sok, meginni kevés. De azért apám ve két ötvenliteres hordót, és a szüret után kipréseltük a telek levét. Elő e kikéneztük a hordókat; jó sok kénes lapkát elége ünk bennük, köhögtünk is rendesen. A must októberre kiforrta magát. Akkor át kelle fejteni. Fogalmam sincs, apám honnan tudta, mit kell csinálni a mus al meg a borral – hacsak nem a Kertészek nagykönyve szőlővel foglalkozó bekezdéseiből.
A bor általában nem sikerült. Nem csak a kén mia . A szőlő minősége nem volt olyan jó, a kilencvenes évek elején pedig a borászkodás sem volt afféle kifinomult úri hobbi, mint manapság. Apám legyárto a az italt, mi meg i unk belőle. Fiatalok voltunk, fogalmunk nem volt róla, mi a jó. Volt azonban egy év, amikor apám a fejét vakarta a szüret után. „Azt hiszem, elronto am valamit a borral…” –mondta, de ennél többre nem juto unk, mert tizenévesként természetesen egyáltalán nem érdekelt bennünket ez az egész. Novemberben kóstoltuk meg az újbort, és elégede en cse inte min-
Aztán persze… A nyaraló melle nagy, üres terület van. Fű növi be az egészet. Déli domboldal, ala a a Velencei-tó tükrözi a nap sugarait. Csodás hőösszegek, napfény – ez volt a környező vidékek legjobb bortermelő helye, amíg fel nem parcellázták. A domb lábánál Vörösmarty egykori présháza – lehet sejteni (tudni is), hogy kié már… Mindegy: én a fű helyére kordonokat vizionálok. A kordonokon vörösbornak való szőlő indázik. A sorok végén illatozó rózsatövek: nemcsak, mert szépek, de korábban jelzik a támadó betegségeket, mint maga a szőlő. A család óva int a hóbortomtól, mondván, nagy lekötö ség egy szőlővel bíbelődni. Közben viszont o munkál bennem az, ami a szüleimben: csinálni valami kézzelfoghatót, miközben kiszellőztetem a fejem a sűrű hétköznapok után. Egy borász barátom felajánlo a, hogy felszántja a területet, elviszi a szőlőt, palackozza a bort – nekem semmit nem kell csinálni. De egyre azon rágódom: mégiscsak nekem kellene ennek nekiugrani. Csinálni valami klassz dolgot… Legalább olyan jó bort, mint abban az évben, amikor apám elronto valamit a kénezés és az átfejtés közö .
SZERZŐ:
Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője
FOTÓ: FREEPIK
Az ősz sem hagyja izgalmas újdonságok nélkül az olvasóközönséget. Legyen szó történelmi, fikciós vagy egyszerűen csak praktikus könyvekről, ajánlónkban mindenki talál kedvére valót.
KEMÉNY LILI
Nem
A budapesti írócsaládba született szerző első regénye a felszínen egy memoár, amely kizárólag a szerelemnek és a művészetnek tulajdonít értéket. Közelebbről nézve viszont a Nem egymásra épülő esettanulmányok sorozata, amelyben gyakran a magyar irodalom ismert alakjai is feltűnnek. Kemény Lili kiemelkedő közönségsikert aratott regénye egy izgalmas és jól megírt története többek között annak, milyen érzés ma felnőni egy – olykor nyomasztóan – értelmiségi családban. su\cure-sale
TROM KATA
Tedd a helyére!
Milyen a rend, amikor a dolgok valóban a helyükön vannak? Egyáltalán hol van a bútoraink, a tárgyaink, kedves holmijaink valódi helye, és hol vagyunk a rendezkedés folyamatában mi magunk, akik ezt meghatározzuk? A tér-lélek-tan szemlélet jegyében született könyv a harmónia és a rend megteremtésének lehetőségein kalauzol végig. A szerző személyes történeteivel és esettanulmányaival szemléletesebbé tett útmutató azon az ösvényen indít el, amelyet aztán mindannyian a magunk tempójában és ízlése szerint járhatunk be. Jaffa Kiadó
ÁDÁM ISTVÁN PÁL Házmesterek a vészkorszakban
A házmesterek a második világháború kibontakozásáig szerény körülmények között élő szereplői voltak a fővárosi létnek. Pedig cselekedeteiket rengeteg tényező befolyásolta. Sokuk vidékről frissen költözött Bu-
dapestre, nagyobb társadalmi elismerésre és nagyobb vagyonra vágyott. Döntéseiket ennek megfelelően hozták, és lett belőlük szemlélő, elkövető vagy embermentő. A könyv nem csak a háború előtti antiszemitizmusra összpontosít, a két világháború közötti időszak egyéb tényezőit is figyelembe veszi, és a háború után az elszámoltatás próbálkozásairól is számot ad. Park Kiadó
NAOMI ALDERMAN
Martha Einkorn egy nagy hatalmú médiamogulnak dolgozik, aki irányítása alá akarja hajtani a világot. A mogul pénzzel kitömött cégei privát időjárást üzemeltetnek, prediktív elemzéseket készítenek, álcázott fegyvereket gyártanak, miközben a csapból is folynak a technológiai próféciák. Lai Zhen túlélőművész, akit mindenki ismer az internetről. Éppen egy bérgyilkos elől próbál megszökni Szingapúrban, amikor a telefonján aktiválódik egy szoftver, és közli, hogyan tud elmenekülni szorult helyzetéből. Mit akarnak Laitól, akik a szoftver mögött állnak, és mi mindent tudnak még a jövőről? Ahogy Martha és Lai Zhen világa összefonódik, és gyújtó erejű eseménysor veszi kezdetét. 21. Század Kiadó
UNGVÁRY KRISZTIÁN Beugrás
A történészek abban egyetértenek, hogy Magyarország számára a második világháborúból való teljes kimaradás az ország geopolitikai helyzete és a konfliktus mértéke miatt nem volt reális lehetőség. Azonban a Szovjetunió elleni hadba lépés szükségszerűségéről és elkerülhetetlenségéről már nincs konszenzus. Kényszerpálya vagy a döntéshozók által kijelölt ösvény? És ha utóbbi, akkor ki, miért,
mennyiben és milyen mértékben felelős ezért a később oly sok szörnyű következménnyel járó döntésért? Ungváry Krisztián új könyvében részletesen bemutatja a hadba lépés történeti kontextusát és az azt befolyásoló emberi és politikai tényezőket.
Open Books
GÖRCSI PÉTER
Várni a 29-esre
Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Főszereplője megszenvedi az elveszett illúziókat, és végigjárja az érzelmek iskoláját. Sehol sincs igazán otthon, de sehol nem teljesen idegen, legyen épp közösségjobbító vidéki egyetemista, London könyvtáraiban és éjszakáiban elmerülő színházkutató vagy a jóléti társadalomra közép-európai tekintettel rácsodálkozó oslói raktáros. Jelenkor
BYUNG-CHUL HAN
Az idő illata
Szemlélődjünk! – javasolja Byung-Chul Han, hogy ezzel ellensúlyozni tudjuk a gyorsulásként érzékelt időzavart és a mélyén meghúzódó diszharmóniát. Az eszszé izgalmas történelmi időutazáson keresztül mutatja be, hogy az újkortól kezdve az aktív élethez ragaszkodásunk olyan munkakényszert teremt, amely az embert dolgozó állattá fokozza le. Számos gondolkodóra támaszkodva a szerző amellett érvel, hogy a korunkat jellemző időválság leküzdéséhez a szemlélődés újratanulására van szükség. Életünk időt, teret, időtartamot és tágasságot nyer, ha visszaszerezzük ezt a képességet.
Typotex
Mások melle Marc Chagall, Ayrton Senna, Frida Kahlo és Pintér
Béla neve is felbukkan őszi programajánlónkban.
BIFF – Budapest International Film Festival
A mostantól évente megrendezendő
BIFF – Budapest International Film Festival a világ legfrissebb és legizgalmasabb fesztiválfilm-kínálatát hozza el a budapesti Corvin moziba. A magyar nézők ennek keretében láthatják először moziban az írek aktuális kultfilmjét (Kneecap); cannes-i nagydíjas, iráni, családi drámát (The Seed of the Sacred Fig) vagy az A24 idei misztikus dobását (I Saw The TV Glow). A BIFF Németország 2025-ös, Oscar-neveze filmjével, a Cannes-ban a zsűri különdíját elnyerő The Seed of the Sacred Fig premierjével debütál majd. október 29. – november 3. biff.hu
Frida Kahlo fotógyűjteménye
A kiállítás a mexikói művésznő életének rejte pillanataiba enged bepillantást, új szemszögből lá atva a latin-amerikai művészet egyik emblematikus alakjának szenvedélyes és szenvedésekkel teli sorsát. Frida személyes gyűjteménye halála után a Kék Ház néven ismert mexikóvárosi o honuk egy elzárt fürdőszobájába került, ám néhány személyes tárgya, köztük a több mint hatezer fényképet tartalmazó gyűjtemény csak-
nem ötven éven át rejtve maradt a nyilvánosság elől. Az ebből készült kiállítás 2009-es mexikóvárosi bemutatója óta járja a világot, most pedig Budapestre is megérkeze . 2025. január 12-ig maimano.hu
Recirquel: Kristály a Millenárison
A Recirquel az idei téli szezonban az évek óta telt házzal játszo Kristály felújíto verziójával tér vissza. A Vági Bence művészeti vezető által megálmodo alkotás klasszikus meséket megidéző története szerint Kristály-világ úrnője elveszte e hitét az emberi érzelmekben, ezért befagyasztja a világot, és csillogó, ám jeges falak közé zárkózik. A közönség és a fellépő művészek együ keresik a szeretet melegségét, a fény reményét ebben a lenyűgöző illúziókkal és mutatványokkal teli térben. 2024. december 6. – 2025. január 5-ig mupa.hu
Chagall
Az adventi időszak közeledtével egyre nő a kísértés arra, hogy egy napsütéses hétvégi napon autóba üljünk vagy vonatra szálljunk, és eltöltsünk egy napot Bécsben. Bár az osztrák főváros adventi vására is kimondo an csaloga-
tó, ha meguntuk o a vásárlást – esetleg csak elegünk van a hidegből –, akkor mindig jó ötlet felkeresni az Albertinát. A múzeumban nemrég nyílt meg a Marc Chagall munkásságának 90 fontos festményét bemutató tárlat, amelynek megtekintése után még jobban fog esni az a bizonyos Sacher-torta. 2025. február 9-ig albertina.at
Idegen test
„Lesznek benne bizarr fordulatok – így fogalmaztunk volna akár tíz évvel ezelő is. Manapság elég, ha annyit mondunk: huszonegyedik századi történet.” Így jellemzi legújabb darabját Pintér Béla, korunk egyik legizgalmasabb –és ennek megfelelően legmegosztóbb – színházi rendezője, írója és darabjainak főszereplője, valamint a társulat névadója. Az Idegen test szereplőit szeretetlenség, szeretetéhség és szerelemféltés mozgatja, a szerepekben pedig mások melle Szabó Kimmel Tamás, Gálvölgyi János és Jankovics Péter is felbukkan. atrium.hu
Mámor a művészetben
Fedezzük fel a mámor különböző arcait egy különleges kiállítás keretében!
A HAB (Hungarian Art and Business) tárlata tematikus egységeken keresztül mutatja be az alkoholfogyasztás eltérő aspektusait, a mulatság örömeitől a túlzo alkoholfogyasztás, a függőség árnyoldaláig. A kiállítás az ókori görög és római istenektől kezdi, majd az az alkoholfogyasztás helyszíneinek és módozatainak ábrázolásaiból vonultat fel néhányat, végül pedig olyan – főként 19. századi – műveket jelenít meg, amelyeken a részeg mulatozás a nemzeti karakter, a magyar karakter jellemző vonásaként kap formát. november 24-ig arthab.hu
Senna
Az ígéret szerint minden idők talán leghíresebb autóversenyzőjével zárhatják le az idei őszt a Forma–1 rajongói. A Senna minisorozat eredetileg már 2022ben elkészült volna, és őszintén reméljük, hogy az extra idő csak ahhoz kelle , hogy még inkább méltó legyen a brazil világbajnok örökségéhez. A tragikus körülmények közö elhunyt Sennát Gabriel Leone alakítja majd a Netflix sorozatában.
November 29-től netflix.com
DR. TÓTH TAMARA BEÁTA
Mindig mindenre van megoldás – vallja dr. Tóth Tamara Beáta, aki már most is sikerekben gazdag pályát tudhat maga mögött úgy, hogy a kitartását és a kreativitását az élet más területein is kamatoztatta. Letette például a cukrász mestervizsgát, a golfozást a csúcson hagyta abba, és nála jobban senki nem hintáztatta a kutyákat csak azért, hogy megszokják az autózást.
– Önből miért lett jogász?
– Sok kollégám mondja azt, hogy már gyerekkorában jogásznak készült, mert a szülei is ügyvédek voltak, vagy mert mondjuk, tetszett neki a szakma, meg nézte a Petrocellit, és arra vágyott, hogy ő is védhesse az embereket, képviselhesse az érdekeiket. Én nem akartam jogász lenni, bár a nagypapám gyerekkoromban azt mondogatta, hogy ügyvéd leszek, mert mindig mindent megmagyarázok. Például ötévesen ki akartam szökni a kerítésen, az utcára, ő pedig elkapott, és ráütött a fenekemre. Azt mondtam, hogy nem én akartam kimenni, hanem a lábam. De valójában tudatosan arra készültem, hogy szállodavezető leszek, mert a csa-
ládban többen azon a vonalon dolgoztak, és rettenetesen tetszett, csak közbeszólt az, hogy matekból nem voltam annyira erős. Maradt a magyar, az idegen nyelv és a történelem. Tanár semmiképpen nem lettem volna − édesanyám tanárnő volt −, jött a jog. Az ELTE-n végeztem summa cum laude. Közben ösztöndíjjal majdnem egy évet töltöttem Olaszországban, a trentói egyetemen.
– A karrierje hogyan alakult?
– A diploma után a Hírlap Kiadónál kezdtem el dolgozni jogi előadóként, de csak egy hónapot töltöttem ott, mert beláttam, hogy az nem az én világom. Egy viszonylag nagy irodában folytattam, az ötödik
kerületben, akkor még Sátori, Tóth és Lutter Ügyvédi Irodának hívták. Ott töltöttem a jelölt éveimet, utána még tíz évet dolgoztam ott, már önálló ügyvédként. Nagyon sokat köszönhetek a közvetlen főnökömnek, Lutter Istvánnak, rengeteget tanultam tőle szakmailag és emberileg is. Akkoriban futottak a nagy felszámolások, a szénbányák mellett például olyan cégek felszámolását intéztük, mint a Ganz Danubius Hajógyár, az ÁTI Közraktározási Rt. vagy a Technoimpex Rt, a VIDEOTON, az Egervin. Nagyon élveztük, mert roppant változatos volt, a munkajogi perektől a behajtásokig, szerződések véleményezéséig, hitelezői igények kezeléséig mindennel foglalkoztunk.
Csak hát ezeknek vége lett. Utána maradtam a polgári vonalon – a büntetőjog teljesen távol áll tőlem –, több mint tíz éve négy kollégámmal bérlünk egy irodát a Pannónia utcában. Mára átkerültem az erő sötét oldalára, mert most már a követelésbehajtáson keresztül én indítok felszámolási eljárásokat. Emellett főleg céges ügyekkel, ingatlanokkal foglalkozom, szerződéseket készítek vagy nézek át az ügyfél cégeknek. Hiszek a három M-ben: mindig, mindenre van megoldás. Viszont ami számomra lényeges, hogy ha valamihez nem értek, akkor azt nem kezdem el három hét alatt kitanulni, hogy aztán majd az ügyfélen próbálgassam, mi működik, és mi nem. Inkább összekötöm őt egy rutinos kollégával, akinek az a szakterülete.
– Fel tudna idézni néhány emlékezetesebb ügyet?
− Még a régi irodában történt, egy felszámolási ügyben az (akkor még) APEH próbálta elkaszálni a céget, hogy több millió forintot fizessenek, és miután első és másodfokon is nyertünk, az akkori Legfelsőbb Bíróság elé került az ügy. Kezdő ügyvédként a főnökömmel mentem, és azt mondta, hogy a tárgyaláson vigyem egyedül az ügyet, ő meg se szólal. Kezem-lábam remegett, főleg, hogy az előző tárgyalásról kijött az APEH képviselője, és odasúgta félhangosan, hogy ebben a teremben ők még nem veszítettek. Miután nyertünk, a főnököm kifelé menet megjegyezte neki, hogy romlott a statisztika… De jártam úgy is, hogy egy
úriember azzal jött el hozzám, hogy a feltételezése szerint a felesége megcsalja. Kérdeztem, hogy válni szeretne-e, mert azt el tudom magyarázni, hogyan működik. Azt mondta, nem akar válni, csak meg szeretné velem beszélni a dolgot. Hiába mondogattam, hogy ügyvéd vagyok, nem házassági tanácsadó, jogi tanácsot tudok adni, inkább kifizette az óradíjamat, csak hogy meghallgassam a gyanúját. Annyit tudtam neki javasolni, hogy ha szeretné tudni az igazságot, fogadjon magánnyomozót, de ha szereti a feleségét, bocsásson meg neki, ha nem, akkor pedig váljon el.
–
Akkor a jó ügyvéd kicsit pszichológus is.
– Igen, meg kell értenünk az ügyfelet, és ha szükséges, tudnunk kell őt leszerelni is. Amit szintén még a főnökömtől tanultam, hogy az ügyvédnek a legnagyobb ellensége a saját ügyfele. És valóban, még egy sima ingatlannal kapcsolatban is hajlamosak kifelejteni olyan részleteket, ami aztán utólag kiderül, és már teljesen más a leányzó fekvése, mint ahogy az elsőre tűnt. Stresszes azért ez a munka. Harminc éve vagyok ügyvéd, de amikor kapok a cégbíróságtól egy végzést, a mai napig összeugrik a gyomrom, hogy mi lesz benne. Ezért tíz éve kitaláltam, hogy nyitok egy kávézót. Nagyon szeretem a kávét, és imádok sütögetni. Olyan kis beszélgetős kávézót képzeltem el, ahol lehetne esteket tartani, amikor például valaki felolvassa a költeményét, vagy megismerkedhetnek egymással a ven-
dégek. Elvégeztem egy cukrásziskolát, letettem a cukrász mestervizsgát. Jelentkeztem egy baristatanfolyamra is – azóta kevés helyen tudok jóízűen cappuccinót inni, mert észreveszem a hibákat. (Nevet.) Már csak egy üzletvezetési tanfolyam hiányzott az induláshoz, amikor is beszélgettem egy kedves közgazdász barátnőmmel, és rájöttem, hogy a kávézó mégsem nekem való. Mert vagy a saját magam rabszolgája leszek, vagy ha felveszek egy alkalmazottat, az sok feszültséggel járhat, ráadásul elveszik a hely személyes hangulata is. Szóval feladtam ezt az álmom, a sütögetés viszont megmaradt. Például ha ideges vagyok, ha valami felbosszant, nekiállok sütni. Ha baráti vagy családi összejövetelt szervezünk, én vagyok a sütifelelős.
–
Melyik tortájára vagy süteményére a legbüszkébb?
− Több is volt. Például még kezdő cukrászként egy Attila nevű barátunknak sütöttem doboz alakú tortát, amire készítettem egy borosüveg formát. Felvettem a kapcsolatot a Gere Attila Pincészetével, és elkértem tőlük az Attila nevezetű csúcsboruk címkéjét, amit kinyomtattam cukorlapra, azt tettem a borosüvegre (természetesen az ő hozzájárulásukkal). A cukrászatban kiélhetem a kreativitásomat, fantáziámat, amire ügyvédként jóval kevesebb lehetőségem van. Bár azt már kitaláltam, hogy ha majd egyszer visszavonulok a pályától, az utolsó beadványomra kis virágocskákat rajzolok, és vicces megjegyzéseket írok majd. (Nevet.)
– A kreativitását milyen területeken tudja még kibontakoztatni? Kacérkodott az írással is.
− Iskolás koromban köszöntőket írtam például anyák napjára, anyukám születésnapjára, névnapjára, de semmi komolyabb.
– Novella nem volt?
− Egy rövid kis poénos elbeszélés, néhány éve. Egy gyilkosság története, aminek a végén kiderül, hogy valójában egy kovászt öltem meg. A Covid alatt kétszer álltam neki kovászt nevelgetni, sikertelenül… Viszont mivel imádok olvasni, létrehoztam a „Kollégák könyvklub – ügyvédek könyvekről” nevű Facebook-csoportot az olvasni szerető ügyvédeknek.
– A golffal hogyan találkozott?
– Nagyon-nagyon régen kipróbáltuk a férjemmel egy rendezvényen, amit egy golfpályán tartottak. Képtelen voltam eltalálni a labdát, amitől csak elszánt lettem, hogy márpedig ezt meg fogom tanulni. Beiratkoztunk golfoktatásra, volt elméleti meg gyakorlati vizsga, és utána elkezdtünk komolyabban játszani. Magyarországon minden pályán megfordultunk, télen külföldre, melegebb helyekre utaztunk. Sajnos fáj a kezem, így tíz év után ezért fel kellett adnom a golfot. De előtte Cipruson, egy háromütéses szakaszon ütöttem egy hole-in-one-t, ami azt jelenti, hogy egy ütésből betaláltam a lukba. Elütöttem a labdát, aztán nem találtuk sehol. Kerestük, kerestük, és akkor a csapatból az egyikünk észrevette, hogy a lyukban van. Akkorát kiabáltam, hogy az egész pálya hallotta. Ilyenkor az a szokás, hogy mindenkit meg kell hívni a golfklubban egy pezsgőre. Az volt a szerencsénk, hogy aznap nem voltak túl sokan. Tehát a csúcson hagytam abba.
– A golf mit adott még önnek?
− A sikerélményen túl barátságokat, ismeretségeket. Akkoriban a Hajógyári-szigeten működött még a gyakorlópálya, a Golf Tanya, azt annyira szerettük, annyira családias volt, hogy még az esküvőnket is ott tartottuk. A másik pedig, hogy a golf feszültséglevezetőnek szintén kiváló, és megtanít a szabálykövetésre is, hogy a kereteket be kell tartani. Ez fejleszti a figyelmet és az összpontosítást.
– Itt némi kapcsolódást érzek az ön hivatásával is.
− Igen, ezt meg is kaptam, amikor a tanfolyamon készültünk a szabályismereti vizsgára, és mentünk pályára gyakorolni. A golfoktató teljesen kivolt, hogy dobjam
A golf feszültséglevezetőnek szintén kiváló, és megtanít a szabálykövetésre is, hogy a kereteket be kell tartani. Ez fejleszti a figyelmet és az összpontosítást.
már ki a könyvet, ne ragaszkodjak enynyire a tananyaghoz. Fejből tudtam az egészet, hogy mi hol van benne, és folyton mondogattam is neki, amikor magyarázott. Szegény!
– A golfos utazások közül melyik volt a legnagyobb élmény?
− Spanyolországban játszottunk a férjemmel, és beraktak hozzánk a csapatba egy angol úriembert. Bemutatkoztunk, és kiderült, hogy Angliából, Derbyshire-ből érkezett. Óriási rajongóként egyből tudtam, hogy ott játszódnak a Jane Austen-regények, például a Büszkeség és balítélet, rá is vágtam, hogy Jane Austen és Mr. Darcy. Nagyon tetszett neki, hogy ismertem az írónő életművét. Ha egy lakatlan szigetre egyetlen filmet vihetnék magammal, a Büszkeség és balítélet 1995-ös BBC-adaptációját választanám, az a szívem csücske. Valószínűleg menthetetlenül romantikus vagyok. Meg hát a hole-in-one ütés Cipruson, azt se lehet elfelejteni.
– Mióta a golf abbamaradt, mi szerez önnek örömet?
− Három éve van egy kutyusunk, Süti (ugyan mi más lenne a neve), vagyis ő nem kutya: ő egy törpe tacskó, majdnem
hat kiló veszedelem. Akaratos, sértődékeny, ugatós, tehát a legrosszabb fajta, de el van kényeztetve, ő is családtag. Naponta egy-másfél órákat sétálunk vele a szabadban, van a közelben erdő, virágos rét, ahonnan mindenféle növényeket – a férjem szerint gazokat – viszek haza, aztán elültetem őket a kertben. Szeretem a természetet. Kutyák között nőttem fel. Apukám állatorvos volt, mellette magyar vizslákat tenyésztett. Vadászott is, és hogy a kutyák ne hányjanak az autóban, rendszeresen hintáztatnom kellett őket. Apukám ugyanis rájött, hogy amelyiket így kiképzem, jobban bírja a kocsit. Nagyon boldog gyerekkorom volt. Az államvizsgámra Pityor nevű vizslánkkal tanultam. Utána csak doktor Pityornak hívtuk, mivel ő is kiérdemelte a címet.
– És szakmailag mi motiválja még?
− Hogy tartani tudjam a lépést a fejlődéssel. Ez nagy kihívás, mert egyre több minden lesz elektronikus – nyakunkon van például az elektronikus ingatlan-nyilvántartás is. Ugyanakkor látjuk azt, ki az, aki be akarja fejezni a szakmát és ki az, akinek be kellene fejeznie. Egy biztos: mindenkinek más az útja.
Dr. Ikanov Gábor
„A gáton mind egyenlők vagyunk”
Dr. Ikanov Gábor saját ügyvédi irodát üzemeltet, azonban szeptemberben néhány napra más elfoglaltsága is támadt: a dunai árvíz idején a Római-parton lapátolta a homokot a zsákokba. Szinte mindennap kint volt a gáton, és ahol kellett, segített.
Már akkor érezték, hogy baj lesz, amikor megjelentek az első hírek arról, hogy Ausztriában óriási esőzések várhatók. Aki a Duna mellett él, az tudja, hogy idő kérdése, és a nagyobb vízmennyiség le fog érni a Római-partra is.
Gábor a tizenegy évvel ezelőtti, a szeptemberinél nagyobb árvízi védelemben még nem vett részt – csak később költözött a környékre. Most viszont lapátot ragadott. Többször is elmondja: ne állítsuk be II. Wesselényi Miklósnak. Az, hogy részt vett a védekezésben, éppen annyira magától értetődő, mint az összes ottani helyi lakosnak. „Beindul ilyenkor az önszer-
veződés, és gyakorlatilag mindenki egy sorsközösségbe kerül – mondja. – Nemcsak azok, akik közvetlenül a Duna partján laknak, hanem azok is, akik beljebb. Ott is felázik a föld, és megjelenik a belvíz. Döbbenten tapasztaltuk a katasztrófaturisták mennyiségét, akik belemerészkedtek az áradó vízbe. Ennél veszélyesebbet el sem tudok képzelni. Már egy térdig érő vízben sem látja az ember, hogy hova lép. Ha csak belesétál egy nyitott aknafedélbe, az kész életveszély.”
Ha az önkéntesek nem állnak munkába, a Római-parton nagyobb baj is lehetett volna. De a bajban megmutatkozott, hogy az emberek képesek az
FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK
összefogásra. „Van, akinek jó a szervezőképessége, van, akinek jó kapcsolatai vagy speciális tudásai vannak – mondja Gábor. – Van, aki meg abban jó hogy megfogja a lapátot és a homokzsákot, és építi a gátat. Én is »segédmunkás« voltam. Megjelent persze két-három vezető, akik már régi motorosok voltak, és jó néhány árvizet láttak – ők irányítottak. Ugyanakkor láttam ügyvéd és jogtanácsos kollégákat, orvosokat, de a gáton mindez egyáltalán nem számít: ott teljesen egyenlőek vagyunk, megszűnik a különbség a társadalmi státuszok között. Senki sem hős, senki sem különb – csak teszi a dolgát, a saját és a többi ember érdekében.”
Kiadó: Manager Invest Bt. / E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu / Tartalomgyártás és layout: The Contentist Nyomda: EDS Zrínyi Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8., Felelős vezető: Csontos Csilla, vezérigazgató