2024. nyári szám
FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI
KAMARA TAGJAINAK
· CÍMLAPSZTORI
· A TARTALOMBÓL ·
Székházfelújítás: bepillantás a színfalak mögé – 6–9. oldal
Lezajlott az első Sárkányhajó Ügyvéd Kupa – 10–11. oldal
Csernus Imre esete az Ügyvédfesztivállal – 16–17. oldal
v
Letenni az ügyvédi esküt és Magyarországot képviselni egy sportágban az egész világ előtt. Mindkettő külön-külön is rendkívüli teljesítmény, és vannak olyanok, akik mindkettőt megtették már.
Képviselni hazánkat az olimpián – ez minden magyar élsportoló álma, ami végül csak keveseknek válik valóra. Akadnak azonban köztük olyanok, akik nem elégednek meg a világraszóló sportsikerekkel és akár a dobogó legfelső fokával – a pályákon aratott diadal után
a tárgyalótermekben is emlékezetes alakítást kívánnak nyújtani. A nyári párizsi olimpiai játékok apropóján most dr. Szabó Tündével (úszás), dr. Decsi Tamással (vívás) és dr. Steinmetz Barnabással (vízilabda) beszélgettünk az olimpikon ügyvédek közül. Cikkünk a 3. oldalon
· DR. ZÁRAI ESZTER ·
„Senki ne érezze magát egyedül!”
Az idén 20 éves Magyar Ügyvédnők Egyesületének elnökével beszélgettünk az egyesület jubileumáról, és arról, milyen programokkal és vállalásokkal jelentkeznek a nyári szabadságolások után. – 22–23. oldal
· DR. IGLÓDI ENDRE
Dr. Iglódi Endre a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa, ugyanakkor mindene a sport. Mások mellett a foci soha el nem múló varázsáról és a párizsi olimpiai játékokról beszélgettünk vele. – 29–31. oldal
· IN MEMORIAM · Dr. Csurgó Ottóra, a hazai biztosítási szakma kiemelkedő alakjára emlékezünk – 25. oldal
„CITIUS,
Az újkori olimpiai játékok latin jelmondatát, a „Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben” vezérszavait a napokban az átlagnál minden bizonnyal többször fogja hallani a kedves olvasó, de négy (illetve most a covid miatt három) évente ez természetes is.
Acoubertein-i gondolat szinte egyidős a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának történetével. 1894 júniusában a párizsi Sorbonne egyetemen tartották azt a konferenciát, melyen tizenhárom nemzet képviseltette magát, többek között Kemény Ferenc révén hazánk is, melynek köszönhetően Magyarország is alapító tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. 4 hónappal később pedig a főváros által ajándékozott Szalay utcai telekre kiírt tervpályázat nyerteseinek művét Budapest székesfővárosa 1894. október 13-án jóváhagyta és 1895. május 20. napján lerakták az alapkövet és elkezdődött az építés. Mindkettő története pedig az idén nyáron íródik tovább. Amikor e sorokat papírra vetem, még csak tippelni tudunk arra, vajon, hogy szerepelnek sportolóink a nagy seregszemlén és – bár az előjelek bíztatóak – csak tippelni tudunk arra is, hogy vajon a kivitelező tudja-e tartani a határidőket és a kerek születésnapra újra birtokba tudjuk-e venni szeretett székházunkat. Az időbeli párhuzamosságon túl a sport és az ügyvédség kapcsolatát számos további adattal lehet igazolni. A fenti jelmondat a sporton túl a mindennapi jogalkalmazásban is fontos tanácsokkal szolgál, hiszen egyre gyorsabban és erősebben kell küzdeni az általunk védett terhelt jogaiért, vagy a perben, vagy peren kívül igényt érvényesítő ügyfelünk érdekeiért. Nálunk az „edzéseken” nem a másodpercekkel, vagy a méterekkel kell versenyezni, hanem a villámtempóban változó jogalkotási és jogalkalmazási környezettel. Ez szellemi értelemben legalább annyira fárasztó, mint a sportolók napi edzései. Ráadásul abban a környezetben, bár előfordul, de ritka, hogy egyik pillanatról a másikra feltűnik egy addig teljesen ismeretlen tehetség, aki legyőzi a nagy esélyest, míg a mi hivatásunk bővelkedik az olyan esetekben, amikor hirtelen, a semmiből tör felszínre egy olyan jog-
alkalmazói álláspont, amire nem lehetett előre készülni, de az ügyfelünknek el kell tudni magyarázni a sikertelenség feltételezett okát. Közös pont az is, hogy az olimpiai résztvevők és az ügyvédek, kamarai jogtanácsosok is esküvel indulnak útjukra, hogy a kihívásokat teljesítsék. De amíg az olimpiai eskü megelégszik a részvétellel és nem a diadal, hanem az igyekezet a legfontosabb, addig ügyfeleink – bár a gondossági kötelemből adódóan ezt mi sem garantálhatjuk – a győzelmet, vagy a felmentést várják el tőlünk, jóllehet ez utóbbi lassan olyan szenzációszámba megy, mintha mondjuk a Calgaryban rendezett téli olimpiát a jamaicai bobcsapat nyerte volna meg. Ettől még nyilvánvalóan ugyanúgy nem adjuk fel a napi küzdelmet, mint a profi sportoló a versenyt, de a mindennapi jogalkalmazáshoz legalább akkora mentális erő kell, mint a sporthoz. Az olimpiai eskü szerint a legalapvetőbb dolog nem az, hogy legyőzd társaid, hanem, hogy küzdj jól. Ez az ügyvédi esküre lefordítva a jogszabályok megtartásának kötelességét jelenti, a szabályos, fair play szerinti küzdelmet, ahol a lelkiismeretesség és a legjobb tudás legális doppingszerét felhasználva juttathatjuk ügyfelünket (és ezáltal persze saját magunkat is) sikerhez. Az eszmei kapcsokon túl híres személyek is szép számmal fémjelzik a közös történelmet. A teljesség igénye nélkül: Abay Nemes Oszkár, aki az 1936-os berlini olimpián bronzérmet szerzett az Európa-csúcsot úszó 4×200 méteres gyorsváltó tagjaként, és pécsi jogi tanulmányai és élsportolói pályafutása befejezését követően a fővárosban lett ügyvéd. Móna István, aki a hatvanas években kiemelkedően eredményes Balczó-Móna-Török összeállítású öttusacsapat tagjaként 1968-ban a mexikói olimpián csapatban, míg Török Ferenc – nem mellesleg Eötvös-díjas kollégánk - az 1964-es tokiói olimpián egyéniben, és az említett csapat tagjaként is olimpiai aranyérmet nyert. Nébald György, aki az 1980-as moszkvai olimpián csapatban bronzérmes volt, míg 1988-ban Szöulban felért a csúcsra, csapatban első lett. A Steinmetz-család pedig nemcsak a sportban, de az ügyvédi hivatásban is dinasztikus erényeket csillogtatott. Steinmetz János az 1968-as olimpia bronzérmes vízilabdázója nyitotta a sort mind a pályán, mind az irodában, s Őt követte fia, Barnabás, aki mielőtt prókátor lett volna nyert két olimpiát, Sydneyben és Athénban. De említhetnénk Borbély Zoltán kollégánkat is, aki a lelkes szurkolóknak és az örökkévalóságnak közvetítette Kovács István atlantai győzelmét, vagy a jelen lapszámban írt aktualitásra utalással a keszthelyi lokálpatrióta ügyvédet, Iglódi Endrét, aki a Magyar Olimpiai Akadémia elnöke is egyben.
Szabó Bence kétszeres olimpiai bajnokunk nyilatkozta egyszer, hogy „szenvedély nélkül semmilyen sportot nem lehet művelni.” Nagyon igaz. Annyit tennék hozzá, hogy e nélkül az ügyvédkedést sem lehet. Illetve lehet, de nem érdemes.
Mi mást kívánhatnék az előttünk álló időkre, mint kikapcsolódást hozó megérdemelt pihenést a kollégáknak és fantasztikus magyar sikereket a pályákon, medencékben, és nem utolsósorban majd ősztől a tárgyalótermekben.
Dr. Tóth M. Gábor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke
Ismerjük azokat az embereket, akikből sugárzik az energia, és bármihez is nyúlnak, abban testet ölt az akaraterő és a tehetség. Például miközben mindent beleadnak, hogy jogászként is helytálljanak, egy ország szurkol nekik, ahogy sikert sikerre halmoznak az ötkarikás játékokon.
Dr. Decsi Tamás
ERŐ ÉS ÖRÖM
Apja legendás kardvívó, a bátyja, András szintén ezt a sportot választotta, Tamás versenyzői pályafutása mégis a tenisszel indult. Tízéves korában, 1993-ban érkezett el az a pillanat, hogy megirigyelte a testvére serlegeit, és kipróbálta magát a vívóteremben. Megtalálta az útját. 1997-ben bejutott az utánpótlás-válogatottba, hamarosan egyéniben világ- és Európa-bajnoki címet szerzett. Tizenhét éves korában lett a felnőtt válogatott
tagja. Kétszeres magyar bajnok, 2007ben a szentpétervári csapat-világbajnokságról aranyéremmel tértek haza. Szerepelt a 2008-as, 2016-os, 2021es olimpián. „Felemelő érzés és életre szóló élmény, hogy a sport ünnepén többször is képviselhettem a magyar színeket. Természetesen a pályafutásom egyik megkoronázása volt az, amikor Tokióban a bronzérmes csapattal felállhattunk a dobogóra” – mondja. Azóta újabb vb- és Eb-arannyal öregbítették a magyar kardívás történetét, az
utóbbit nemrég, június végén harcolták ki Svájcban.
„A sport máig az életem elválaszthatatlan része, olyan tér, ahol otthonosan érzem magamat, mert imádom a kihívásokat, a versengést, az izgalmakat – fogalmazott egyszer. – Ugyanakkor az élet legkülönbözőbb helyzetei is leképződnek benne, ami a civil életben is sokat segít abban, hogy a különböző szituációkban megtaláljam a megoldásokat.”
Érettségi után kommunikációs menedzser szakon végzett, illetve
művelődésszervezőnek tanult, majd megszerezte a vívóedzői papírt, a Kertvárosi Vívó SE edzője. Arra, hogy utána jelentkezzen a Károlira és a Pázmányra, sport szakjogász szakon diplomázzon, jó barátja, mentora, a szintén kardvívó ügyvéd, dr. Beviz Ákos bátorította. „A vívótársadalom olyan intellektuális közeg, ami predesztinálja a tagjait arra, hogy folytassák a tanulmányaikat. Nem feltétlenül csak a jogi irányba, hiszen többen például az orvosi pályát választják. De az, hogy folytatják a tanulmányaikat, szinte minden vívó számára természetes” magyarázza. A Decsi családra jellemző maximalizmus mutatkozott meg abban is, hogy Tamás az egyetemet gyorsított tempóban, három és fél év alatt abszolválta. „A sport által megtanult, kialakított időbeosztásom, szervezőkészségem nagy hasznomra vált a vizsgaidőszakokban, a tananyag rendszerezésében, és az is sokat számított, hogy nem volt bennem komolyabb vizsgadrukk, hiszen a versenyeken megtanultam kezelni a nehezebb helyzeteket.” Ügyvédjelöltként dr. Beviz Ákos irodájában kezdett, fő profiljuk a büntetőjog, sporttársát a mai napig mentorának tekinti. Közben elvégzett egy sport szakjogászi képzést is.
Miközben Tamás az élet több területén hasít, szakít időt a feltöltődésre is. „Nagyon szeretem a kiegészítő sportokat. A vívás mellett szerelmese vagyok a tenisznek, újabban a padelnek, illetve a baráti társasággal szívesen játszunk mást is, például egyérintős focit.”
A sport és a vívás szeretetét továbbadja a gyerekeinek. „A fiam tizenkét éves, ő már egészen komoly szinten versenyez. Nemrég nyert országos bajnokságot egyéniben és csapatban a nála egy évvel idősebbek között. A kislányom a diákolimpiai bajnoki címig jutott, de ő is elkötelezett a sportág iránt. Nincsenek különösebb elvárásaim velük szemben, hogy feltétlenül sikeres élsportolók legyenek. Már annak is örülök, ha megtapasztalják azt a plusz örömöt és erőt, amit a sportolás nyújt.”
Dr. Szabó Tünde
A MEDENCÉTŐL A PARLAMENTIG
„Sportos közegben nőttem fel, otthon testvéreimmel mindig azt láttuk, hogy mozogni kell, mert az egészséges. Édesapám már elmúlt hetvenöt, de még minden héten focizik. És én is így nevelem a három gyermekemet, hogy tizennyolc éves korukig mindennap sportoljanak” – mondja dr. Szabó Tünde, aki testnevelés tagozatos diákként
az úszást választotta, akárcsak az ikertestvére. 1982-től a Nyíregyházi Vasutas SC színeiben versenyzett. Abban, hogy a sikerei gyorsan érkeztek, a képességein és a szorgalmán kívül fontos szerepet tulajdonít a szerencsének is, például annak, hogy közel laktak az uszodához. Még azzal együtt is, hogy akkoriban a körülmények még messze elmaradtak az ideálistól. „Előfordult, hogy a vihar leszakította az uszoda sátrát, ezért nem tudtunk edzeni, amikor pedig kint mínusz fokot mutatott a hőmérő, bent is nagyon hideg volt. Az uszoda vize olyan volt, hogy nem láttuk a csíkot a medence alján – meséli. – A tornateremben sem volt sokkal melegebb.” Ezek az évek szorgalomra, fegyelemre, kitartásra nevelték. Míg vidéken a többség általános iskola után kikopott a sportból, Tünde gimnazistaként is küzdött tovább az álmaiért. Ifjúsági és felnőtt Eb-n több ezüstérmet nyert, második lett az 1991-es világbajnokságon – ezeken a versenyeken csak az olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina tudta megelőzni. 1992-ben Egér mögött végzett másodikként a barcelonai olimpián is, 100 méter háton, csupán 46 század másodperccel maradt le tőle.
Az emlék, hogy a lelátó tele volt magyar szurkolóval, máig melegséggel tölti el a szívét. Örökös magyar bajnok. Céltudatos fiatalként az olimpia és egy betegség után a tanulás felé fordult. Több diplomát szerzett, a Testnevelési Főiskolán szakedzőként végzett, tanult jogot Szegeden, az ELTE-n és a Pázmányon, van sportjogi és egészségügyi szakjogász diplomája is. A sporttudományok doktora, a PhDhez a sportsérültek jogait, a sportolók védelmét kutatta. „Sok cikket olvastam arról, külföldről, például az amerikai focisták körében milyen perek indultak el, és megvizsgáltam, Magyarországon a szabályok hogyan óvják a sportolókat a maradandó sérülésektől.” 2011-től 2015-ig a Magyar Úszó Szövetség főtitkára volt.
Dolgozott ügyvédként is, de mióta felkérték sportért felelős államtitkárnak, a tevékenységét szünetelteti. 2018tól Nyíregyháza országgyűlési képviselője, 2022-ben újabb ciklusra kapott bizalmat a szavazóktól, és kinevezték az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosának. Több egyetemen tanít, címzetes egyetemi tanár.
Magával ragadó érzés, amikor sétál az ember, és olyan világsztárokat láthat jobbra-balra, akiknek a játékát addig csak a televízióból csodálhatta.
Azt mondja, az élsportolóként gyűjtött tapasztalatait a civil pályáján is kamatoztathatta. „Ezért is fontos, hogy egy gyermek sportoljon, mert olyan állóképességet és céltudatosságot kap tőle, amelyek később segítik abban, hogy a tanulmányai és a munkája során könnyebben vegye az akadályokat – mutat rá. – Sok cég éppen ezek miatt a tulajdonságaik, az alkalmazkodóképességük és a szívósságuk miatt foglalkoztat szívesen volt sportolókat. Ugyanis a szorgalom és a kitartás sokszor többet ér, mint a tehetség.”
Dr. Steinmetz Barnabás
FOKOZOTT FELELŐSSÉG
„Barna egyenlő biztonság” – jellemezte Kemény Dénesnek az apja az akkor még junior Steinmetz Barnabást. A 236-szo-
ros válogatott vízilabdázó – akárcsak az öccse, Ádám – mind a sport, mind a hivatás terén az édesapját követte: Steinmetz János olimpiai bronzérmes vízilabdakapus volt, mellette jogtanácsosként, majd ügyvédként dolgozott. Édesanyja, Varga Márta négyszeres magyar bajnok kosárlabdázó. „A sport útján az indított el, hogy jó példák álltak előttem – mondja. – De a pályaválasztásomban azért szerepet játszott az is, hogy a humán tárgyak mindig közelebb álltak hozzám, mint a reál tárgyak, jobban érdekelt például a nyelvtan, az irodalom és a történelem. Mivel láttam, hogy biztos megélhetést nyújthat, és a sporttal is összeegyeztethető, a jog mellett döntöttem.”
Általános iskolásként még könnyű dolga volt, mert suli után ment edzésre, gimnazistaként viszont már bekerült
a felnőtt válogatott keretbe, ami sokszor napi két edzéssel járt. „Mindkét helyen elvárás volt, hogy jelen legyek, én pedig próbáltam a kettő között minél eredményesebben lavírozni. Szerencsére az osztályfőnököm maximálisan partner volt ebben, és segített, hogy ezt az időszakot áthidalhassam.” 1995-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen kezdett, a következő évben átjelentkezett a Pázmányra, ahol jogász szakon diplomázott 2005-ben. „A jó munkához idő kell” – foglalja össze azokat az éveket, amikor az egyéni tanrendtől az évhalasztásig minden lehetőséget megragadott ahhoz, hogy maximálisan a sportra koncentrálhasson. Mindkét olimpiai aranyát egyetemistaként szerezte (Sydney-ben és Athénban).
Ma az olimpiák kapcsán elsőként az ott töltött hetek hangulata, a remek társaság jut eszébe, ami persze csak az esszenciája, az eredménye a sok-sok éves felkészülésnek. „Az olimpia abban is különbözik az Eb-től, világkupától, világbajnokságtól, hogy rengeteg sportág képviselője van jelen, 15-16 ezer sportoló. Magával ragadó érzés, amikor sétál az ember, és olyan világsztárokat láthat jobbra-balra, akiknek a játékát addig csak a televízióból csodálhatta. Ez felemelő érzés, amit csak tovább fokoz, hogy a nemzetet a legnagyobb és legnemesebb sporteseményen képviselhetjük.” 2015 októberében kinevezték az osztrák felnőtt és junior válogatott kapitányának. Az aktív játéktól 2017-ben, negyvenkét évesen vonult vissza.
A gyakorlatát egy gyógyszeripari cég jogi osztályán töltötte, később az ügyvédi szakvizsgája után ők lettek a fő megbízói. Jelenleg kollégáival gyógyszer- és élelmiszeripari vállalkozásoknak nyújtanak teljes körű szolgáltatást. Mindemellett másoddiplomaként elvégezte a sportjogi szakjogászképzést is, ez a másik fő csapásirány, amivel foglalkozik. Sportszervezetek ügyes-bajos dolgait egyengeti.
Amikor eldőlt, hogy Barnabás jogásznak tanul, az édesapja útravalóként azt mondta: ez olyan szakma, amit csak precízen lehet űzni. „Itt nem lehet a munkát összecsapni, félvállról venni, könnyelműnek lenni, mert annak súlyos következményei lehetnek. Ez fokozott felelősséggel járó szakma, akárcsak az orvosi hivatás. De ezt láttam apámtól is. Amikor a halála után találkoztam a kollégáival, azt mondták, hogy nagyon szerették, mert a munkában végtelenül alapos volt. Igyekszem őt ebben is követni.”
Lassan a felénél jár a nagy felújítás. Alábbi cikkünkben Nagy Orsolyával, a DVM Group projektvezetőjével és Balla Regina építésszel beszélgettünk a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának belsőépítészeti megújulásáról.
– A székház historizáló, múltidéző részletei nagyon fontosak, emellett pedig folyamatosan érkeznek a modern megoldások, hogy a székház könnyebben használható legyen a mindennapokban. Hogy kezdődött a munka?
Nagy Orsolya: Műemlékvédett épületről beszélünk, amely már a kezdetektől fogva a Budapesti Ügyvédi Kamarához tartozott. Fontos volt tehát számunkra, hogy ezt az örökséget megőrizzük, továbbvigyük, ugyanakkor kortárs megfogalmazásban átfogalmazzuk azokat a részeket, amelyeket lehetséges. A munkálatok kezdetekor Németh Tamás volt a felelős vezető tervező, aki az oroszlánrészét vitte a projektnek. Maga a tervezés a műemlékleltárral kezdődött, ahol a műemlékvédelmi szakértők megvizsgálták a házat, és megállapították, melyek azok az értékek, amelyeket nekünk kötelezően meg kell őriznünk, és melyek azok, amik átépülhetnek. Ez hatalmas segítséget adott a tervezés kezdetén, mivel számos olyan felújítás történt az elmúlt
évszázadban, melyek során megtévesztően hamis archaizáló megoldásokkal éltek.
Balla Regina: Az 1930-as években is volt némi átalakítás a székházon, de ami igazán szembetűnő, hogy a ’70-es években egy jelentősen letisztult, modernista áthallással operáló belsőépítészete volt az épület számos helyiségének. Elmondható, hogy leginkább a földszinti Szolgáltató Iroda területe volt a folyamatos átalakítás célpontja, vélhetően a funkció folyamatos változása miatt. A következő lépcsőfok 1996 volt, amikor a teljes épület belsőépítészetét érintő megújításon esett át a székház. Akkor a ’70-es évek utáni leegyszerűsítést próbálták meg orvosolni, historizáló motívumokkal, a felületek strukturálásával. A zöld dominált, némi piros színnel kombinálva – de azt tudni kell, hogy az eredeti ház koncepciójának ez egyáltalán nem volt sajátja. Az eredeti tervekben sokkal kifinomultabb, visszafogottabb színekkel operáltak. Sokat kellett dolgoznunk azon, hogy valamelyest megszabadítsuk a tereket a 90-es években alkotott túlarchaizáló díszítésektől. Fontos volt, hogy a belsőépítészetben a megőrzés mellett a kortárs hangulatot megteremtsük, legyenek olyan új, komfortos, az új funkcióknak megfelelő térkapcsolatok és bútorozás, amikkel a jelenkor igényeit is támogatjuk, legyen szó ergonómiáról vagy épp a közösségépítés színtereinek megteremtéséről.
Nagy Orsolya: A földszinti megérkezésnél újragondoltuk a közlekedést. Kiemelten fontos volt, hogy a díszlépcsőházból átléphessünk egy olyan térbe, amely méltó a funkcióhoz, korhoz és történelemhez. Bekerült egy új funkció a liftmag elhelyezésével, amihez az eljutást is biz-
tosítani kellett. A Szolgáltató Iroda felé terveztünk egy olyan megnyitást, amely egyfajta előtérként funkcionál és átvezet az új liftközlekedőbe. Ez arra is ideális volt, hogy az Ügyvédi Kamara akadálymentes közlekedését biztosítsa.
– Hogy vegyül el a régi és az új?
Balla Regina: Díszítettségében a régiből visszahozunk, viszont színhasználatában az egyszerűbb felé mozdultunk. A felületek eredetihez hű tagolása fontos feladatunkká vált, volt, ahol ebből viszszahoztunk gipszdíszítésekkel, máshol a 90-es évek tagozatait kellett visszabontanunk. Anyaghasználatban is éltünk új megoldásokkal: technikai kövek és furnérburkolatok is megjelennek majd a megújult térben.
– Tehát akkor nem lesz divatos látszóbeton és/vagy rozsdás felületű fémelemek.
Balla Regina: Semmiképp. A műemlékileg is védett, kiemelt reprezentatív terekben megmarad a miliő – például a díszlépcsőházban –, de például azzal, hogy a lépcsőfordulóban egy-egy kortárs leülőt elhelyezünk, egy kicsit modernebb környezetet teremtünk. Így találkozik a kortárs hangulat és a régi, díszített tér. A világításon is finomhangoltunk. A régi csillárok a közösség számára érték- és identitásképző elemet jelentenek, viszont ezek fényerőssége már jelentősen eltér a mai elvárt szabványértékektől, amire szükség lenne a munka- vagy akár a közlekedő terekben. Ezeken a kérdéses helyeken alakítottunk a világításon. Ahol pedig nyilvánvalóan nagyon értékes csillárok voltak – mint a Nagyterem –, oda rejtetten terveztünk kortárs kiegészítő technikai világításokat. Sok esetben nem is a belső tér külleme adja majd az újdonságot, hanem az, hogy az épület funkcionálisan megkapja azokat a hozzáadott elemeket, amelyektől hatékonyabban és kényelmesebben használhatóvá válik. Gondolunk itt az új audiovizuális technikákra, mikrofonrendszerekre, hűtés-fűtési rendszerekre. Ezeket illesztjük finoman a meglévő impozáns környezetbe.
Nagy Orsolya: Az egész tervezést illetően egy jó globális, összefogó mottó, hogy próbáljuk tiszteletben tartani a meglévő értékeket, és közben becsempésszük az új, kortársabb elemeket, hogy az egész épület otthonosabb, befogadóbb legyen.
– Fűtés, hangosítás: ezek felett valóban eljárt az idő.
Nagy Orsolya: A gépészet korszerűsítése nagyon fontos feldatunk volt a tervezés során: megújul a hűtés-fűtés és a szellőzés is.
– Lesz itt egy nagy változás a klubhelyiség kapcsán.
Nagy Orsolya: A terek újragondolása során fontos volt, hogy a magasföldszinti klubhelyiségnek adjunk egy kültéri kapcsolatot. Számos bérház vagy műemléki épület felújításakor történik efféle udvarlefedés. A klubhelyiség így ki tud települni egy új zöldfelületre és burkolt teraszra. Az egykori külső udvar helyén a földszinten pedig a könyvtár bővületeként létrejön egy oktatóterem a szükséges kortárs audiovizuális technikával. Ennek a térnek a különle-
gessége, hogy lesz egy olyan felülvilágítója, ami minimálisan kapcsolódik a kültéri részhez.
– Mihez volt tilos hozzányúlni?
Nagy Orsolya: Talán a Díszterem, ami a leginkább érinthetetlen.
Balla Regina: Plasztikájában az nem is változik, a festése viszont igen. A műemlékvédelemi szakkollégák is elmondták, hogy a mostani festés nem az eredeti. Azokat a horizontális és vertikális osztásokat kell visszahoznunk, amelyek ebben a térben igazán strukturáltak egy ilyen nagy teret, de elveszett a jelenlegi egyszínű festés által. Eredetileg ez egy színezettebb tér volt, most a melegszürke különböző színárnyalataival dolgoztunk. Vertikálisan, ahogy a magas álmennyezeti tér felé haladunk, egyre világosítva hozzuk vissza azokat a tagolt, strukturáltabb felületeket, melyek igazán monumentálissá teszik a dísztermet. Természetesen az arany díszítések megmaradnak.
– Ütemterv szerint haladnak a munkálatok?
Próbáljuk tiszteletben tartani a meglévő értékeket, és közben becsempésszük az új, kortársabb elemeket, hogy az egész épület otthonosabb, befogadóbb legyen.
Nagy Orsolya: Igen. Júniusban már elkészült az új födém, kezdődnek a belsőépítészeti munkálatok. Ez mindig egy izgalmas időszak, egy műemléki épület mindig kalandos projekt, sok váratlan megoldandó feladattal, hiszen sok esetben nem tudjuk, milyen egyéb szerkezetek épültek be az elmúlt 150 évben. Nagyon várjuk a következő hónapokat, mert most lesz igazán látványos az újjáépítés folyamata.
Építészet:
DVM Group Kft.
Németh Tamás
Nagy Orsolya
Balla Regina PhD
Csakurda-Kékesi Lídia
Tartószerkezet: OMNIBER Kft.
Kászonyi Gábor
Épületgépészet:
KOMFORT DESIGN Kft.
Szira János
Téglás Zsolt
Elektromosság:
KELEVILL Bt.
Szepesi Ferenc
Tűzvédelem:
F.S.Z. Mérnökiroda Kft. Fenyvesi Zsolt
Vécsey Laura
Épületszerkezet: FRT Raszter
Reisch Richárd
Tájépítészet: 4D TÁJÉPÍTÉSZ IRODA Bt.
Balogh Andrea
Majoros Csaba
Akusztika: Aqrate
Fürjes Andor
Környezetvédelem: Enviprog
Tóth Roland
Felvonó: VIRON
Déri László
A nyári meleg sem lassítja le a BÜK székházának felújítási munkáit. Az elkerített homlokzat mögött eddig is sok minden történt, a laikus szemmel is látványos munkálatok pedig csak most következnek.
Legutóbbi beszámolónk óta két látványos változás az avatatlan szemnek is feltűnik. A második emeleti sarokirodának újra megnyitották a korábban befalazott ablaknyílását, garantálva ezzel az egykori, illetve leendő elnöki iroda világosságát. A BÜK felújításának egyik emblematikus pontjaként elkészült az udvar befedése. A betonfödém alatt egy oktatóterem kap majd helyet (ennek természetes fényességét egy nagy méretű világítóablak garantálja majd), fölötte pedig a klubhelyiség terasza lesz, ahová szép időben kiülhetnek kávézni vagy ebédelni a kollégák. Mindezeken túl is számos munkafázist végeztek el az elmúlt két hónapban: a pincében elkezdődtek a falazási és festési munkák, kialakult a liftakna, elkészült több vizesblokk, és a vezetékezésekkel is jól állnak. „Az első két kötbérterhes határidőn már túl vagyunk, ezeket teljesítették a kivitelezést végző vállalkozók” – mondja Torbágyi Örs, a projektmenedzsmentcég képviselője.
A megnyitott homlokzat kívülről is látványos változás.
A Díszterem mögött is komoly munka zajlik.
A Díszterem aranyozásai is megszépülnek.
A csillárok restaurálását a helyszínen végzik.
Elkészült az udvar befedése, benne a felülvilágító ablak helyével.
A felújítás után egészen más érzés lesz belépni a BÜK kapuján.
Május 11-én csodálatos tavaszi napsütésben rendezték meg az első Sárkányhajó Ügyvéd Kupát. A Kopaszi-gát öblét szinte erre teremtették: az épített környezet és természet egysége ideális helyszínné tette ezt az új rendezvényt.
Ottjártunkkor javában tartottak a bemelegítések és az edzőkörök. A sárkányhajókban komolyan húzták a lapátot a kollégák, az előttük helyet foglaló dobos pedig adta az ütemet. A rendezvény egy árnyas és füves térségen vert tanyát, sátrak, egy kis színpad és néhány német luxusautó társaságában. Itt szólítottunk meg két versenyző hölgyet.
Dr. Vadász Anikónak újdonság volt a sárkányhajózás, előtte még nem evezett – legfeljebb csónakázótavon. Számára a szeptemberi edzés volt az első alkalom. Dr. Horváth Andrea viszont már sárkányhajózott, szakosztályi keretek között.
– Mindenféleképpen csapatépítő jellege van – mondja Anikó. – Számomra nem vált addiktívvá, de mindig nagyon lelkes vagyok mindenféle új dolog iránt, úgyhogy csinálom. Nem biztos, hogy ez lesz a kedvenc sportom, de nagyon élvezem. És hogy mi a taktika? A következő: az elejét nagyon meg kell húzni, a közepét tempósra venni, és a végét újra meghúzni.
– Voltunk többször evezni, tehát nem most ülünk először hajóban. Ez a csapat már többször összeült, úgyhogy tudjuk, hogy kell hatékonyan eveznünk – mondja Andrea.
Mindketten nagyon jó csapatsportnak tartják a sárkányhajót, és fontosnak, hogy az egész kint, a természetben zajlik. Öröm, amikor fegyelmezetten megy a hajó, és mindenki egyfelé koncentrál. Az ügyvédeknek tetszett a közös bemelegítés és a mini üdvözlőcsomag is.
– Nagyon szeretném, hogy ez az egész megmaradjon, és hogy legyen legalább egy olyan hajó, ahol mindenki legalább
a nyarat végigevezi – mondja Andrea. –Nem hiszem, hogy télen a tanmedencébe is olyan lelkesen le fognak járni a csapattagok, de azt gondolom, hogy nyáron azért van a dolognak varázsa.
Dr. Juhász M. Gáborral a mólónál beszélgettünk. Amikor kiszáll a hajóból, megereszt egy félig vicces megjegyzést: „Ügyvédek vagyunk, nem tudunk egyfelé húzni…”
– Ez egy motivációs jellegű beszólás volt annak érdekében, hogy feltüzeljük egy kicsit a csapatot – meséli, amikor rákérdezünk az inkriminált mondatra. – De egyébként az megállapítható, hogy az ügyvédkedés egyéni szakma. Mindenki jobban tud mindent a másiknál –ezért is tudunk érvényesülni a tárgyalóteremben. Viszont a hajóban össze kell fogni. Itt ugye, ha egy ember másképp evez, mint a többiek, akkor az egész sor munkáját el tudja rontani. Ezért is jó a sárkányhajó: fel kell adni az egyéni ambíciókat, és be kell állni a csapatba.
Dr. Juhász M. Gábornak teljesen új terep a sárkányhajózás. Eddig atletizált és kosárlabdázott; a vízi sportok kimaradtak. De tetszik neki a víz, a napsütés és hogy levegőn vannak. Abban bízik, hogy a győzni akarás összerakja a csapatot, és hogy a „kemény mag” lejár evezni a verseny után is.
Négy hajó indult végül az I. PAPPAS AUTO – Mercedes Benz Sárkányhajó Ügyvéd Kupán. A rendezvényen összesen több mint száz résztvevő volt, hetvenöt versenyzővel. A budapestiekhez csatlakozott a Nógrád vármegyei ügyvédi kamara. A győztes a Dragon Bell csapata lett.
– Mindenkitől sok pozitív visszajelzést kaptunk – mondja dr. Kaltenecker Dániel szervező, már a verseny után. Volt egy kérdőívünk, és ez alapján 4,9-re értékelték a résztvevők a rendezvényt, és mindenki nagyon várja a következőt. Egy szervezési hiányosság volt: hogy éppen az Ügyvédfocival egy napon tartottuk a versenyt, és emiatt három hajónyi ügyvéd nem tudott kiállni. Jövőre ezt le kell egyeztetnünk a másik sportverseny szervezőivel. Mindent összevetve nagyon jól sikerült a rendezvény, és próbál mindenki rávenni arra, hogy folytassam. A szervezés rengeteg adminisztratív feladattal járt, még úgy is, hogy volt segítségem, nagyon sok időmet elvitte. De a szervezőtársaim azt mondják: a rendezvény áll, a koncepció megvan – már csak több embert kell bevonnunk. Legközelebb valószínűleg kisebb hajóknak is lehetővé tesszük a nevezést. Apróbb finomhangolásokkal, de valószínűleg jövőre is megszervezzük a versenyt.
2024. május 11-én került megrendezésre a 2024. évi Ügyvédfoci Torna – ez volt a 12. alkalom.
A nevezett irodai és vegyes csapatok száma lehetővé tette, hogy ismét külön ágat szervezzenek a két kategóriában, így a 14 irodai és az 5 vegyes csapat külön konferenciában játszott.
Az irodai csapatok közül – újoncként – a Moore Legal Kovács Ügyvédi Iroda le az első, míg a vegyes csapatok közül – szintén újoncként – a Győri Jogászok. Az ismert szabályok szerint ők ke en játszo ák a 2024-es Ügyvédfoci Torna szuperdöntőjét, ahol is a Győri Jogászok csapata diadalmaskodo . A nagy számú jelentkezőre való tekinte el az irodai csapatok ágán helyosztók lejátszására ezú al nem volt lehetőség. A torna páratlan színvonalát mutatja, hogy két gólkirályt is ünnepelhe ek: Gere Zsombort, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda csapatából és Szalka Mátét, a Győri Jogászok csapatából. Mindke en 9-9 találatot jegyeztek. A leglelkesebb üdvrivalgás a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda | PwC Legal szurkolóinak volt köszönető, akik ezért megkapták a legjobb szurkolói díjat.
Az irodai csapatok:
1.Moore Legal Kovács Ügyvédi Iroda
2.Jalsovszky Ügyvédi Iroda
3.KCG Partners Ügyvédi Társulás
A vegyes csapatok:
1.Győri jogászok
2.Jákó&Partners
3.Macsó Boys FC
A helyosztók hiánya mia a torna további részvevői – a Dentons Réczicza Ügyvédi Iroda, a Hegymegi-Barakonyi and Fehérváry Baker & McKenzie, a Kálmán és Társai Ügyvédi Iroda, az Oppenheim Ügyvédi iroda, a PV Partners, Réti, a Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda | PwC Legal, a Siegler Bird & Bird Ügyvédi Iroda, a Szabó Kelemen & Partners Andersen A orneys, a Szecskay Ügyvédi Iroda és a Wolf Theiss Faludi Ügyvédi Iroda (irodai csapatok), valamint a Young Boys és a Killesakapoosh FC (vegyes csapatok) – külön helyezést nem szereztek, de a torna ala igazán helytálltak!
A szervezők ezúton is hálásan köszönik a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy az idei tornát számos módon támoga a.
Juhász Imre alkotmánybírót választotta az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökévé. Helyettese Varga Réka alkotmánybíró lett.
Juhász Imre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végze 1986-ban. 1989-ben jogi szakvizsgát te , 2000-ben európai jogi szakjogász másoddiplomát szerze , majd 2011-ben megkapta a PhDfokozatot. Az ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszékén 1986 és 1992 közö egyetemi tanársegéd, 1992-től egyetemi adjunktus, 2018-tól egyetemi docens. 1997-től a Jogi Szakvizsgabizo ság tagja.
1990/1991-től 2013-ig ügyvédként is tevékenykede . Az 1990-es évek első felében – délvidéki és erdélyi menekültek jogi képviseletének ellátásával – részt ve az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által szerveze jogvédő programban.
A 2006-os őszi tömeges emberi jogsértések okainak feltárására létrehozo Civil Jogász Bizo ság (CJB) alapító tagja. 2008 februárjától a Független Rendészeti Panasztestület tagja, 2010-től 2013-ig, alkotmánybíróvá választásáig a testület tagja és elnöke.
2013. január 1-től Magyarország képviseletében az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizo ságának tagja. Az Országgyűlés 2013 márciusában választo a az Alkotmánybíróság tagjává. 2020. július 1-től a köztársasági elnök határozatlan időtartamra bíróvá nevezte ki. Juhász Imre alkotmánybírót az Országgyűlés 2024. június 11-én választo a meg az Alkotmánybíróság elnökének.
Varga Rékát az Alkotmánybíróság 2024. június 18-i ülésén választo a meg a testület elnökhelye esének. Az Abtv. 21. §-a és az Ügyrend alapján az elnökhelyettest az Alkotmánybíróság tagjai sorából az elnök javaslatára az Alkotmánybíróság teljes ülése választja meg titkos szavazáson. Az elnökhelye es az elnök akadályoztatása esetén az elnök jogkörében eljárva helye esíti az elnököt, valamint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az elnök megbízza.
Varga Réka 2001-ben szerze jogász diplomát az Eötvös Loránd Tudomány-
egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 2001-től 2009-ig a Vöröskereszt Nemzetközi Bizo sága jogi tanácsadója volt. 2009-től 2016-ig a Magyar Vöröskereszt jogi tanácsadója, 2016-tól önkéntese. 2016-tól 2019-ig a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályának vezetője, 2019–2020 közö az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala főtitkára, 2020-tól 2023-ig az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi jogi főtanácsadója.
2004-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán megbízo oktató, adjunktus, majd docens, 2022-ben megbízo tanszékvezető. 2021-től 2022-ig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. 2022-től az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja, a Nemzetközi Jogi Tanszék egyetemi docense.
2013-ban PhD-fokozatot szerze . Szakterülete a nemzetközi jog, nemzetközi humanitárius jog, nemzetközi büntetőjog, nemzetközi jog és belső jog kapcsolata, nemzetközi szervezetek joga, immunitás, nemzetközi szerződések joga.
Varga Réka 2023. szeptember 2-a óta tagja az Alkotmánybíróságnak. Az Alkotmánybíróság teljes ülése 2024. június 18-i ülésén elnökhelye esnek választo a. (alkotmanybirosag.hu)
Az Alkotmánybíróság 2024. július 22-től augusztus 30-ig ítélkezési szünetet tart. Az ítélkezési szünet időtartama az Ügyrend 55. § (4) bekezdése alapján az Ügyrendben meghatározott határidőkbe nem számít bele. Nem érinti ugyanakkor az ítélkezési szünet az Abtv.-ben és egyéb törvényekben megállapított, egyebek mellett az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidőket.
2024. június 11-én telt ház elő ado nyári koncertet a Budapesti Ügyvédi Kamara Kórusa, a Próká-Torok a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Dísztermében.
Akórus több új dallal is debütált, úgy, mint Vivaldi: Gloria /RV 589., Gloria in excelsis Deo/; Wolf Péter/Fülöp Kálmán: Ave Maria; Henry Mancini: Moon River /átirat: Molitor Éva/; Webber: All I Ask of You /Az Operaház fantomja, részlet/; Arthur Freed: Singin’ In the Rain; Toto: Africa; Keith Hampton: Praise His Holy Name, és nem utolsósorban a Quantanamera, ahol már a közönség sem bírta ki – a kórus nagy örömére – énekszó és vastaps nélkül. A dalokat hangszerelte, az átiratokat készíte e, a kórust felkészíte e és zongorán kísérte Molitor Éva karvezető. Az előadás után most sem maradhato el az agapé, igazi nyári, könnyed hangulatot teremtve ezzel. A Próká-Torok következő fellépése 2024. július 27-én 13 órakor lesz Kapolcson, a Művészetek Völgyében. A tavalyi rendkívül sikeres fellépés után idén is a kapolcsi Szentháromság-templomban tartják meg a koncertet (8294 Kapolcs, Kossuth utca 64.), ahova minden kedves érdeklődő kollégát nagy szerete el várnak. Mint megtudtuk, a kapolcsi program is a június 11-i koncerthez hasonló, de nem ugyanolyan lesz. (BÜK Hírlevél / Pesti Ügyvéd)
2024. június 11-én lemondott a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettesi tisztségéről dr. Tóth M. Gábor. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a BÜK hírlevelében indokolta meg döntésének okát.
„Az elnök úr által létrehozo , az ügyvédi letétkezeléssel kapcsolatos Elnöki Tanácsadó Bizo ságban a BÜK dedikált képviseletére – mely természetesen joga – nem tarto igényt. Ezt követően azonban a kérdés intézése – kérés ellenére – a fontosságához igazíto transzparenciát nem kapta meg, az a MÜK elnökségének a részleteket ismerő tudomása nélkül halad(t) előre úgy, hogy a bizoság munkájának eredményét 2024. május 15. napját követően már látnia kelle volna. A téma fontosságát érezve írásban és szóban is arra törekedtem, hogy a MÜK elnöksége a transzparencia jegyében haladéktalanul tájékozódhasson az eddig elvégze munkáról, a lefolytato egyeztetésekről, a terveze lépésekről azért, hogy az Ü v.-ben írt kötelességét majd felelősen tudja gyakorolni. Minden igyekezetem ellenére a kérdés részletes tárgyalására a MÜK ma kézbesíte meghívója szerint legha-
marabb június 25. napjáig, a rendkívüli elnökségi ülésig várnunk kell.
Mérlegelnem kelle , hogy egy olyan rendszerben, melyben kérés ellenére – nem tudom, mi okból – az információktól ilyen mértékig van elzárva az elnökség, az elnökhelye esi tisztségemet felelősen tudom-e ellátni. A válaszom megszülete : nem, ezért a MÜK elnökhelye esi tisztségemről 2024. június 11. napján lemondtam.”
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke elnökségi tagként tovább folytatja a munkát a MÜK-ben. Dr. Tóth M. Gábor hangsúlyozta: ahogyan eddig, úgy a jövőben is minden tudásával és tapasztalatával segíti a MÜK vezetésének munkáját.
A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke 2/2024. (VI. 14.) MÜK elnöki határozatával az ügyvédi letétkezeléssel kapcsolatos Elnöki Tanácsadó Bizo ságot 2024. június 15-i hatállyal megszünte e.
Az elméleti képzések áprilisi indulását követően újabb állomásához érkezett az új ingatlan-nyilvántartási eljárásra való felkészülés. Június első hetében megkezdődtek az egyeztetések a Magyar Ügyvédi Kamara és a Lechner Tudásközpont között az ügyvédek és kamarai jogtanácsosok felkészülését támogató gyakorlati oktatóvideók tárgyában.
A Kamara olyan oktatóvideók elkészítését kérte a Lechner Tudásközponttól, amelyek az új elektronikus eljárás minden funkcióját bemutatják a kollégák részére. A videók elkészítéséhez a Magyar Ügyvédi Kamara minden szakmai támogatást megad, azonban a publikus tesztfelület hiányában a sikeres megvalósításhoz elengedhetetlen a jogalkotó és a fejlesztő közreműködése.
A gyakorlati oktatóvideók az elméleti képzésekhez hasonlóan a Digitális Könyvtárba (www.muktovabbkepzes.hu) és az E-ING (www. mük.hu/eing) tudástárba kerülnek majd feltöltésre.
(MÜK hírlevél)
Dr. Bánáti János, a MÜK örökös tiszteletbeli elnöke és a BÜK korábbi – 14 éven át volt – elnöke idén június 20-án betöltötte a 80. életévét.
Az ügyvédi közjó érdekében végze kiemelkedő személyes ügyvédvezetői teljesítménye három évtizeden át határozta meg nemcsak az ügyvédi közéletet, hanem az igazságszolgáltatás egészét. 1969 óta íródó páratlan hivatásrendi szakmai és ügyvédvezetői életútja mögö o van a köztestületi magyar ügyvédség közel 150 éves történetének több, mint egy harmada, amely nemcsak hosszú, de nagyon meghatározó is volt a hivatásrend szempontjából. A tiszteletére rendeze díszvacsorán az ünnepeltet – és rajta keresztül az ügyvédi kart – megtisztelte jelenlétével Sulyok Tamás köztársasági elnök, Czine Ágnes és Salamon László alkotmánybírák, Bolcsik László a BM államtitkára, Vejkey Imre az
Országgyűlés Igazságügyi bizo ságának elnöke, Varga Zs. András a Kúria elnöke, Csák Zsolt a Kúria elnökhelye ese, Polt Péter legfőbb ügyész, Belovics Ervin a Legfőbb Ügyészség főtitkára, Ibolya Tibor és Lajtár István legfőbb ügyész helye esek, Senyei György az OBH elnöke, Töreki Sándor tábornok úr, az országos rendőrfőkapitány bűnügyi helye ese, Tóth Tamás tábornok úr, a BVOP parancsnoka, Tóth Ádám és Parti Tamás az Országos Közjegyzői Kamara elnöke és elnökhelye ese, Trócsányi László a MJE elnöke, valamint a MÜK és BÜK korábbi és jelenlegi tisztségviselői. Kívánunk az ünnepeltnek e helyü is az elkövetkező évekhez jó egészséget és kedvet, nem szűnő te vágyat és jó pihenést! lát. (BÜK Hírlevél)
Elektronikus aláírás a gyakorlatban és kapcsolódó újdonságok (digitális állampolgárság program) –compliance workshop a BÜK Jogtanácsosi Tagozata szervezésében.
ABudapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata ebben az évben újra megrendezte saját szervezésű compliance workshopját, amelyre 2024. június 5. napján a BÜK székházának felújítása mia az Edutus Házban került sor.
A műhelymunka témája az elektronikus aláírás és az ahhoz kapcsolódó újdonságok, valamint gyakorlati kérdések voltak. Ennek kapcsán elengedhetetlen volt a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) bemutatása is, amely különösen aktuális most, szeptemberi bevezetése elő .
A rendezvényt a BÜK Jogtanácsosi Tagozat képviseletében Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella (Igazságügyi Minisztérium Parlamenti Államtitkárság Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztályának vezetője) és dr. Erdei Marianna Orsolya (Teqball Csoport – jogi igazgató) nyito ák meg hangsúlyozva a Jogtanácsosi Tagozat elhivato ságát a hasonló műhelymunkák szervezésében, amely fontos pillére a továbbképzési programnak, hiszen lehetőséget nyújt
aktuális és minden jogtanácsost érintő joggyakorlati témák közös feldolgozására, párbeszéd keretében.
A rendezvény szakmai része egy előadással kezdődö , amelyben dr. Kósa Ferenc (Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség Egyesület elnöke) az elektronikus aláírás alapvetéseit vázolta fel, ezzel megalapozva a workshop második részét, amely az elektronikus aláírás piaci szereplőit ülte e egymás mellé dr. Ungváry Botond (Magyar Telekom Nyrt.) moderálásával megtarto panelbeszélgetésben. Különleges alkalom volt, hogy ennyi, az elektronikus aláírás szolgáltatási szektorban érdekelt fél együ tudja a piac kihívásait megvitatni. Paneltagokként dr. Fehér Zsófia (Microsec Zrt. – compliance officer), Horváth Balázs (FlintSign – kereskedelmi vezető), Jámbor Péter (Netlock K . – kereskedelmi vezető), és Kővári-Szabó Zoltán (NISZ Zrt. – szenior PKI szakértő) ve részt az eseményen.
A workshop szünetében a résztvevőknek lehetőségük nyílt az előadókkal, valamint az egymással történő eszme-
cserére, hiszen a Jogtanácsosi Tagozat kiemelten fontosnak tartja, hogy az általa szerveze eseményeken lehetőség legyen a szakmai kapcsolatok ápolására.
A rendezvény harmadik részében Szép Kristóf (IdomSo Zrt. – terméktanácsadó) bemuta a, hogy milyen kihívások elő áll a DÁP, és hogy az a szeptemberi bevezetésével a magánszemélyek számára elérhetővé válik a hatósággal való kapcsola artásuk biztosítására. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a DÁP által nyújto lehetőségek folyamatosan bővülni fognak.
A három kreditpontos képzési esemény a kamarai jogtanácsos és ügyvéd kollégák megtisztelő érdeklődésére tekinte el 2024. június 26. napján újra megtartásra került.
SZERZŐ:
dr. Erdei Marianna Orsolya a BÜK Jogtanácsosi Tagozatának tagja, szervező
CSERNUS IMRE ÜGYVÉDEKKEL TÁRSALOG
A népszerű pszichiáter védjegye, hogy a jó hangulatú beszélgetéseket pillanatok alatt kőkemény drámává komponálja: nem lehet átverni csuklóból kirázott small talkkal, megadja és megköveteli az őszinteséget.
„Amikor decemberben Mile Attila megkért, hogy jöjjek el közétek és találjak ki valamit, feltettem a kérdést, hogy vajon van-e az ügyvédnek gerince? Ezután tíz percig röhögött valami miatt…”
Felnőttnek látszó ügyvédek Pontosan tudja, hogy nagyon sokan fenik rá a bicskájukat ezen az estén, így elémegy az elkerülhetetlen konfliktusoknak, és nem spórol a megfejtéssel. Mivel küszködnek az ügyvédek? Meglátása szerint rettenetesen sokat dolgoznak, ennek hozadékaként gyakran nagyon trendi lakásokat hívhatnak az otthonuknak, ahova menő autóban ülve érkeznek, de vagy magányosak, vagy egy olyan partnerrel élnek, akivel egy idő után már nem is tudják, miért vannak együtt. Ezt „racionális szempontból egyszerű csűrni-csavarni”, a sikerekkel magyarázni a döntések helyességét, ugyanakkor észrevétele szerint az ügyvédek közül csak nagyon keveseknek sikerült valóban felnőniük. Ha valaki büszkén viseli, hogy „örök gyerek” ma-
radt, valójában képtelen önmagát hiteles felnőttként látni és láttatni, ezért a partnere sem lesz képes felnézni rá. Amenynyiben emellett kifelé sikerpropagandát is folytat, lerí róla, hogy csupán menekül és folyamatosan hazudik önmagának.
Csernus szerint a felnőttséghez elengedhetetlen a tudatosság. A felnőtt embert arról lehet felismerni, hogy amikor az érzelmi konfliktusairól beszél, mindig egyes szám első személyt használ, sosem mond olyat, hogy „nehéz az embernek” –nincs suvasztás, hárítás, kifogáskeresés, beleállás van. „Ez adja a gerincet. Méghozzá a rugalmas, mosolygós gerincet, ami erős, mégsem törékeny.”
Megfigyelése szerint a „felnőttnek látszó ügyvéd” nagyon szeretné, hogy legyen gerince, ugyanakkor rengeteg érzelmi konfliktussal is küzd, amit csak fejlett érzelmi intelligenciával lehet kezelni, racionális aggyal aligha. Sok mindennel ezért képtelen szembenézni, nem meri kimondani azt, hogy „a gyávaságom rajtam múlik”.
Hazudsz!
„Hogy vagy?” – teszi fel a kérdést egy kolleginának, de egyből rákontráz a protokolláris pozitív válaszra: „Ha jól lennél, akkor kihúznád magad, de mivel ezt nem teszed, a nonverbális kommunikációddal elárulod, hogy hazdusz önmagadnak.” Szerinte ez a fajta önbecsapás akadályozza a gerinc kialakulását. Az önbecsapás pedig csak a menekülés egy fajtája, fokozza a belső feszültségeket. Ezt a legtöbben munkával szokták kompenzálni, hiszen a folyamatos siker némíthatja a belső hangot. A kompenzálásban és a meghajlásban sokan észre sem veszik, hogy kialakul a megalkuvás. Egy megalkuvó ügyvéd kisugárzása pedig hatással lesz a munkájára.
„Segítők vagytok. Emberekkel foglalkoztok. Bemennek hozzátok, be vannak tojva, segítségre szorulnak, ti pedig ott álltok ajánlattevőként. De ha az élet legfontosabb területein hazudtok magatoknak, mit ajánlotok fel? Segítők vagytok, vagy segítgetők? A segítséghez szükséges
a felnőttség. Ha nem bíztok magatokban, a negatív erők előbb-utóbb benyújtják a számlát.”
Az emberi személyiségszerkezet 70%-a a szülőktől eltanult racionális és érzelmi konfliktuskezelési modellek utánzásából áll. A gyerek addig őszinte, amíg nem kezdi eltanulni a felnőtt szülei hazudozásait. Csernus szerint izgalmas látni, hogy a gyerekek sokáig tele vannak erővel, érezni az energiájukat. Az idő múlásával, miután megtanulnak viselkedni, ez az energia megszűnik, de az ember ettől még nem nő fel automatikusan. Nagyon sokan félnek a felelősségvállalástól. Könnyen fogyasztható analógiával nem a megcsalás számít, hanem a valakinek tett ígéret megszegése, hiszen a gerinc és a szavahihetőség összefüggnek, ez pedig akaratlanul befolyásolja az emberek kisugárzását. Úgy látja, a közönség tagjai között is ülnek olyanok, akik már csak rutinból űzik a szakmát, „érzik, hogy a teremtésnek az ereje, a szikrája és a lángja, ami egykor volt, már nincs.”
Hogyan lehet legyűrni a belső félelmeinket? Csernus szerint ha az ember nem térképezi fel a saját erőforrásait, a saját személyiségét, akkor nem tudja csatasorba állítani a fegyvereit. Szerinte azzal, hogy kimondja a hiányosságait, gyorsan, bátran tud bocsánatot kérni és korrigálni, ettől lesz szavahihető. A legfontosabb, hogy elég bátrak legyünk hallgatni a megérzésekre, bár jelzi, hogy racionális szempontból ez a jelen közönségnek megkérdőjelezhető lehet.
Sztereotípiák kontra valóság „Te teljes mértékben sztereotipizálod az ügyvédi társadalmat!” – kiáltja be egy hang a nézőtérről, mire érkezik a tagadhatatlanul csernusi válasz: „A kommunikáció történhet verbális és nonverbális jegyekkel. Szándékosan használtam egy erős mondatot. Aki elkezdett kiabálni, azért kiabált, mert nála ez talált és sülylyedt. És nekem egyetlen egy mondatot nem kellett beszélnem vele, már tudtam, hogy azért háborodott fel, mert neki nincs gerince.” Érezhetően elhalkulnak a kollégák, az addigi felhőtlen csacsogás, bekiabálás megszűnik, a pszichiáterre irányuló figyelem tapintható. Megtudjuk, hogy a felnőttség szimbolikája a felelősségvállalás. Nagyon fontos megfogalmazni, hogy miért vállalunk felelősséget. Hiszen racionális szempontok követésében az ügyvédek végtelenül járatosak, de észrevétele szerint ritkán mondják ki az érzéseiket, ami akadályozza azoknak a dolgoknak a
felismerését, amiken talán érdemes lenne változtatni. Úgy látja, aki az érzéseiért, hiányosságaiért nem vállal felelősséget, annál a belső rettegés a vége felé fokozódik, pedig a legnagyobb kincsünk az idő, amiből nem tudhatjuk, mennyi van még.
„Ez akkor tűnt fel, amikor a Lipóton gyanútlanul szembekerültem az első beteggel, aki a kezem között halt meg. Brutális volt. Ügyelet alatt rengeteg brutális halált láttam, ahol szinte érzed, hogy némán üvölt az illető. Azt hittem, hogy ez a normális, majd két olyan esetet láttam, ahol ez nem történt meg. Ugyanaz a
Hogy a hegycsúcsra érjek, a hegy aljánál szükséges elindulnom. Nem a legnagyobb problémával kell kezdeni.
szívelégtelenség, tüdőelégtelenség, minden ugyanaz. De míg a jelentős részük szenved, vergődik, vannak, akik nem. Az agyban van egy gondolat, ami befolyásolja azt a katasztrofális keserű érzetet a legvégén. Mi az a gondolat? A »mi lett volna, ha«? Mi lett volna, ha én akkor bátor lettem volna, mi lett volna, ha kimondtam volna, mi lett volna, ha felelősséget vállalok? De már nincs idő. A többieknél nincs ez a gondolat, mert jóban-rosszban mertek élni. Mindenben. És kiálltak magukért. Örömben, fájdalomban, mindenben.”
Csernus fontosnak érzi, hogy minden pillanatban megtegyen és megéljen mindent, ezért este 2-3 másodperc alatt elalszik, ellentétben azokkal, akik forgolódnak, altatók, alkohol és egyebek segítségével alszanak el. Ez nem jön egy pillanat alatt, sokat dolgozott érte. „Imádom a szabadságot. A szabadság a választás lehetősége, és én tudom, hogy bármikor választhatok: hazudok magamnak, vagy őszinte leszek magamhoz? Amikor vidékre költöztem, a kollégáim elkezdték mondani, hogy tele vagyok energiával. Azt gondolták, a vidéki élet, a jó levegő tehet róla, pedig semmi köze sincs hozzá. Az a tudat tölt fel, hogy bátor voltam változtatni. Ez biztosít arról, hogy van gerincem, amitől félek, azt tudatosan, konfliktusok árán legyűröm, ez pedig garantálja a fiatalságot és az önbizalmat. Innen tudom, hogy felnőtt vagyok.”
Szembenézni a félelmeinkkel Csernus szerint egyszerűen kideríthető, hogy valakinek sikerült-e felnőnie: ha a tükörbe nézve mosolyogva tudjuk kimondani, hogy „van gerincem”, megtettük az első lépést. Ezután már csak óriási mennyiségű bátorság szükséges, hogy bevalljuk, miben hazudunk önmagunknak. Ezzel egy időben szembesülünk a félelmeinkkel is. Ha sikerül rangsorolnunk ezeket a félelmeket, igyekeznünk kell tudatosan „beleállni” bizonyos szituációkba. „Hogy a hegycsúcsra érjek, a hegy aljánál szükséges elindulnom. Nem a legnagyobb problémával kell kezdeni. A legtöbb ember ezért bukik el, mert a számára leginkább feszítő konfliktussal indít, aminek a leküzdésére még nem képes, viszont a kisebb gondokat meg tudja oldani. És mire eljut a legnagyobbhoz, ráébred arra, hogy mindenre képes!”
Ügyvédi tevékenységét szünetelteti
DR. ANDIRKÓ JUDIT alkalmazott ügyvéd 2024. 04. 25.
DR. ANTALICZ GABRIELLA kamarai jogtanácsos 2024. 05. 30.
DR. BÁRÁNYOS BERNADETT ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. BEDNARIK DÓRA kamarai jogtanácsos 2024. 04. 01.
DR. BENKE ANNA ügyvéd 2024. 05. 06.
DR. CZINE GÁSPÁR ügyvéd 2024. 05. 01.
DR. CSEH GEORGINA kamarai jogtanácsos 2024. 04. 26.
DR. CSERÉP EDIT ügyvéd 2024. 06. 01.
DR. CSÉZA ANITA ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. DOLF JÁNOS ügyvéd 2024. 04. 03.
DR. EGRESI MÓNIKA alkalmazott ügyvéd 2024. 06. 01.
DR. ERDŐDI ANNA kamarai jogtanácsos 2024. 05. 31.
DR. ERKLI ORSOLYA alkalmazott ügyvéd 2024. 04. 09.
DR. FAZEKAS LÁSZLÓ ügyvéd 2024. 05. 01.
DR. GAÁL I. PÉTER ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. HAMPEL TAMÁS ügyvéd 2024. 05. 01.
DR. HOPPÁL ANNA ügyvéd 2024. 05. 01.
DR. HORÁNYI-KŐSZEGI LAURA alkalmazott ügyvéd 2024. 05. 14.
DR. JAKOCS SZILVIA kamarai jogtanácsos 2024. 05. 08.
DR. KALMÁR NOÉMI ANNA ügyvéd 2024. 06. 01.
DR. KEMPF-KOCSIS EDINA kamarai jogtanácsos 2024. 04. 22.
DR. KISS CSABA kamarai jogtanácsos 2024. 04. 15.
DR. KNIPFER DIÁNA kamarai jogtanácsos 2024. 04. 01.
DR. KONCZ ADRIEN ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. KORMOS TÍMEA kamarai jogtanácsos 2024. 05. 14.
DR. KŐVÁRI MARCELL ISTVÁN ügyvéd 2024. 04. 15.
DR. KRETZ ENIKŐ CSILLA ügyvéd 2024. 06. 01.
DR. KURUCZ PÉTER kamarai jogtanácsos 2024. 06. 01.
DR. L. TARR ÁGNES ügyvéd 2024. 05. 01.
DR. LUDMÁNY LAJOS kamarai jogtanácsos 2024. 05. 02.
DR. MACSUGA MAGDOLNA ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. MAKAI-KISS ANNA ügyvéd 2024. 06. 14.
DR. MECSEI-VARGA VERONIKA kamarai jogtanácsos 2024. 05. 06.
DR. NOTHART DIÁNA ügyvéd 2024. 06. 01.
DR. OLGYAY ESZTER MERCÉDESZ ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. PAP MÁTÉ ügyvéd 2024. 05. 01.
DR. PAPP ANDREA kamarai jogtanácsos 2024. 04. 05.
DR. PFISZTER TAMÁS kamarai jogtanácsos 2024. 04. 15.
DR. PÓLYA BEATRIX MÁRIA alkalmazott ügyvéd 2024. 05. 08.
DR. SIMON ELZA ILONA alkalmazott ügyvéd 2024. 05. 23.
DR. SUPPAN ÁGOSTON ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. SZIKSZAI EDINA ügyvéd 2024. 04. 13.
DR. SZUNYOG JÁNOS ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. T. TÓTH ZSÓFIA ügyvéd 2024. 05. 24.
DR. TAMÁSKA JUDIT ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. TOMPA TÍMEA ügyvéd 2024. 05. 17.
DR. TORMA ANDRÁS MÁTÉ ügyvéd 2024. 06. 02.
DR. TÓTH-SZŐKE EVELIN ÁGNES alkalmazott ügyvéd 2024. 05. 29.
DR. VÁGÓ FERENC ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. VÁMOS RÓBERT kamarai jogtanácsos 2024. 04. 01.
DR. VARGA RÉKA GABRIELLA alkalmazott ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. VICSIK ANITA kamarai jogtanácsos 2024. 05. 18.
DR. ZÁMBÓ RÉKA ügyvéd 2024. 05. 20.
DR. ZIMMERMANN-BATÓ VERONIKA kamarai jogtanácsos 2024. 06. 01.
SIMONNÉ DR. BARÁTH ANDREA kamarai jogtanácsos 2024. 04. 01.
Ügyvédi tevékenységét folytatja
DR. BÉRCZES ANNA ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. BORDÁS TÍMEA ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. CZIGLÉCZKI ÁGNES ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. CZIRA SZABOLCS ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. CSÁSZÁR BARBARA HEDVIG ügyvéd 2024. 06. 01.
DR. CSERNY HELGA ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. CSÓK ISTVÁN ügyvéd 2024. 05. 10.
DR. DEBRECENYI HELLA ügyvéd 2024. 05. 11.
DR. FEKETE J. JÁNOS alkalmazott ügyvéd 2024. 05. 07.
DR. FÜLÖP ANDREA kamarai jogtanácsos 2024. 06. 01.
DR. HORVÁTH ANNA kamarai jogtanácsos 2024. 04. 09.
DR. HORVÁTH DIÁNA kamarai jogtanácsos 2024. 04. 01.
DR. KARÁDI CSILLA kamarai jogtanácsos 2024. 04. 28.
DR. LUTZ AIDA ÁGNES kamarai jogtanácsos 2024. 05. 27.
DR. MAKAI-KIS ANNA ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. MÁRAI MÁRIA ügyvéd 2024. 04. 09.
DR. MINKÓ-MISKOVICS MARIANN ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. NANNE ANIKÓ alkalmazott ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. PATÓCS ZSOLT kamarai jogtanácsos 2024. 04. 01.
DR. ROMHÁNYI SZONJA kamarai jogtanácsos 2024. 06. 01.
DR. RUTAI DIÁNA kamarai jogtanácsos 2024. 05. 18.
DR. SALASOVICS ANDREA ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. SCHVARCZ VIKTÓRIA KATALIN ügyvéd 2024. 05. 17.
DR. SZUH VIVIEN ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. TÓTH ANNAMÁRIA kamarai jogtanácsos 2024. 06. 01.
DR. VINCZE ZOLTÁN ÁKOS ügyvéd 2024. 06. 01.
DR. ZÚGÓ LILIÁNA ESZTER kamarai jogtanácsos 2024. 04. 15. PHILIPPNÉ DR. GYURTA ÁGNES alkalmazott ügyvéd 2024. 04. 01.
Elhunyt
DR. BALSAI SZABOLCS (48) ügyvéd 2024. 05. 06.
DR. HORVÁTH GERGELY (54) ügyvéd 2024. 02. 04.
DR. OLAJOS-BALOGH MARIANN (46) kamarai jogtanácsos 2024. 04. 14.
WAPPLERNÉ DR. BALOGH ÁGNES (74) ügyvéd 2023. 12. 26.
Kamarai tagságáról lemondott
DR. ANDRÁSI TIBOR kamarai jogtanácsos 2024. 04. 26.
DR. BARACSKAI ÁGNES kamarai jogtanácsos 2024. 05. 22.
DR. BEDNÁR VERONIKA ügyvéd 2024. 05. 15.
DR. BUDAHÁZY ISTVÁN kamarai jogtanácsos 2024. 04. 30.
DR. DÓSA IMRE kamarai jogtanácsos 2024. 04. 30.
DR. FAHN GÁBOR ügyvéd 2024. 05. 29.
DR. GAÁL ISTVÁN ügyvéd 2024. 06. 01.
DR. GALLÓ ANIKÓ ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. GARAMI ZSOLT kamarai jogtanácsos 2024. 04. 05.
DR. HIDVÉGI MÁRTON ügyvéd 2024. 04. 30.
DR. JACKY-SZALÓKI ANNA ügyvéd 2024. 04. 30.
DR. JANTSEK GÁBOR ügyvéd 2024. 04. 10.
DR. KAMARÁS PIROSKA kamarai jogtanácsos 2024. 04. 01.
DR. KONDÁKOR DÓRA ügyvéd 2024. 06. 06.
DR. LAKY EDIT ANITA kamarai jogtanácsos 2024. 05. 29.
DR. LOKÁR GÁBOR ANTAL ügyvéd 2024. 04. 06.
DR. NAGY JULIANNA kamarai jogtanácsos 2024. 05. 20.
DR. PÁSZTOR PETRA ügyvéd 2024. 04. 01.
DR. PÜNKÖSTI BERTA ügyvéd 2024. 05. 31.
DR. SCHÄFFER MÓRIC kamarai jogtanácsos 2024. 05. 13.
DR. SIPOS-TÓTH ISTVÁN kamarai jogtanácsos 2024. 04. 19.
DR. SZŐKE IDA HAJNALKA kamarai jogtanácsos 2024. 06. 01.
DR. TÓTH ANDREA ügyvéd 2024. 04. 03.
DR. VERES MELINDA kamarai jogtanácsos 2024. 04. 04.
DR. VOLONCS PÉTER ügyvéd 2024. 04. 30.
FEHÉRNÉ DR. CSEHKIS ÁGNES kamarai jogtanácsos 2024. 05. 31.
Jelesre szakvizsgázott ESKÜTÉTEL 2024. 05. 22.
DR. BURIK PÉTER kamarai jogtanácsos JELES
DR. FÓRIS BABETT kamarai jogtanácsos JELES
DR. KISS-BOZÓ SZILVIA kamarai jogtanácsos JELES
A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvéd Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/
Lehet, de nem biztos, hogy érdemes – egészítenénk ki a címet. Szerzőnk megpróbáltatásai egy kiadatás kapcsán, melynek során megpróbálta megszerezni ügyfelének bűnügyi adatait. Hogy végül sikerült-e? Olvassák el!
Tavaly ősszel megkeresett egy angol (tehát nagy-brit) kolléga azzal, hogy legyek kedves segíteni neki és magyar ügyfelének. BV úr – az ügyfél – ugyanis magyarországi kiadatás veszélyével néz szembe NagyBritanniában. Ami ugye a Brexit óta kicsit nehezebb dolog, mint azelőtt, de ez most mindegy is.
Na most BV úr azt állította, hogy azért a cselekményért, ami miatt a kiadatását kéri Magyarország, már nemcsak elítélték, de a büntetését is letöltötte. A feladat tehát abban állt, hogy vegyek
fel meghatalmazást BV úrtól arra, hogy a magyar BV-től kikérjem a korábbi fogvatartásai adatait. Már ez sem ment egyszerűen, mert BV úr – mint ahogy az bebizonyosodott – nem a legügyesebb az adminisztrációs jellegű ügyek intézésében. Végül amikor megkaptam a meghatalmazást BV úr által aláírtan, már másik évben voltunk ahhoz képest, amit a meghatalmazásba beleírtam, így a távazonosítás és az aláírása sajátjának elismerését követően kénytelen voltam belejavítani az említett meghatalmazásba az „áthúzod, fölé írod” módszerével (tudom, amatőr hiba).
Ezt követően a – tehát az Üttv. 44. § (2) bekezdés szerint – felvett meghatalmazást elküldtem a BV-nek és hátradőltem. Gondolván, hogy a munka tulajdonképpen elvégzésre került, már csak várni kell, és elképzeltem, ahogy otthon majd jól megsütöm a már bekészített kenyértésztát. Először (kb. 2 hét múlva) kaptam egy tájékoztatást, miszerint a megkeresésemet az ügyfél utolsó fogvatartási helyére továbbították az egyik BV-intézetbe, onnan fognak válaszolni. Már a számban éreztem a győzelem ízét (a kenyeret addigra már rég megettem), mikor e-mailt kap-
tam az említett BV-intézettől, BV úr utolsó kényszerlakcímétől. Idéznem kell, mert ha csak elmesélném a tartalmát, senki nem hinné el.
„Tisztelt Ügyvéd Úr!
Hivatkozással a BV vonatkozásában 2024.02.05-én kelt elektronikus levelében foglaltakra a következőekről (sic!) tájékoztatom:
A megkeresésében foglalt adatkérés bűnügyi személyes adatokra vonatkozik, így az adatkérés/adatkezelés céljának és pontos jogszabályi alapjának megjelölése – az Info tv-ben foglaltak alapján – nem mellőzhető, az még állami szervek (hatóságok) részére is kötelező norma. Az (!) vonatkozó BVOP utasítás alapján a bv. intézetnek kötelessége a meghatalmazások ellenőrzése, melynek során megállapítást nyert, hogy a 2024.02.05i email-hez csatolt meghatalmazás alaki hibában szenved, a dátum javításának mikéntje és szabályszerűsége tekintetében az előírt alakiságok csorbát szenvedtek.
A fentieken túlmenően szükséges a megkeresésben foglaltak szabályszerű teljesítéséhez a nevezettet érintő fogva tartások konkretizálása annak érdekében, hogy az adatbázisból történő lekérdezések szabályszerűen realizálhatóak legyenek. Ebben a körben külön kiemelendő továbbá az is, hogy megbízója minden esetben, minden fogva tartásról kapott a szabadulásakor szabaduló igazolást, mely az egyes fogva tartásokat pontosan tartalmazza.
Kérjük a fentebb rögzítettekre figyelemmel intézkedni a megkeresés szabályszerű előterjesztésére.”
Miután megállapítottam, hogy aznap sem kell kávét innom, megfogalmaztam egy választ (belül ordítva-sikítva-bőgve), amiben felvilágosítottam a százados urat, hogy az ügyfél az, aki meghatalmazott a bűnügyi személyes adatai megismerésére, szóval nem kellene tőlem félteniük az ügyfelem különleges személyes adatait, továbbá éppen akkor jártam volna el helytelenül, ha nem javítom a dátumot, végül pedig nyilván azért kéri általam az adatokat az ügyfél, azaz BV úr, mert nincsenek meg nála az említett igazolások. „Akkor ennyi elég is lesz” – gondoltam. Tévedtem. Hamarosan, úgy egy-két hét múlva megérkezett az e-mail a századostól:
„Tisztelt
Ezúton tájékoztatom, hogy az Ügyvédi Kamara részéről jelzés még nem érkezett a kérdéskör vonatkozásában intézetünkbe, de természetesen addig is bv. intézeti jogtanácsos bevonásával vizsgáljuk az Ön által előadottakat annak érdekében, hogy a szabályszerűség keretei között történhessen az ügyintézés.”
Ezen is sírtam belül egy kicsit, de a békesség érdekében csak megköszöntem, és fellélegeztem, mert végre egy kompetens kolléga is bevonódik az ügybe, és nyilván hamarosan megkapom a kért adatokat. Egyúttal felajánlottam, hogy akár telefonon is egyeztethetünk a jogtanácsos kollégával, hogy gyorsabban elintézhessük az ügyet. Ismét tévedtem. A következő e-mail érkezett erre válaszul:
Végül
nagyjából másfél hónap és az életemből elvett fél év után hozzájutottam azokhoz az adatokhoz, amiket kértem. De legalább nem kellett kávét innom, ennek is lehet örülni.
„Tisztelt Ügyvéd Úr!
A jogtanácsos Kolléganővel történt egyeztetés alapján a következőekről tudom tájékoztatni:
Az Ügyvédi törvény 44.§. szabályozása kapcsolódik a témához, mellyel összefüggésben felmerült, hogy a meghatalmazás vonatkozásában készült-e felvétel (mely mozgóképet és hangot egyidejűleg rögzített), s ha igen, akkor azt az okirattal őrzi-e, erre vonatkozólag kíván-e nyilatkozatot tenni.
A fentiek alapján kérem szíveskedjen intézetünket tájékoztatni a szabályszerű ügyintézés érdekében.”
Erre minden türelmemet összeszedve (egyben valahol örülve, hogy megtalálták az Üttv.-t a jogtárban) természete-
sen megválaszoltam, hogy mint minden esetben, jelen ügyben is készült felvétel, amit őrzök, máskülönben nem is ellenjegyezhettem volna a dokumentumot.
„Na akkor erről ennyit” – gondoltam. „Hát nem” – gondolták a BV-ben. Ezt kaptam további egy hét múlva: „Tisztelt Ügyvéd Úr!
Jogtanácsosunk álláspontja szerint annyit kérnénk, hogy szíveskedjen a meghatalmazás keletkezéséről –a szokványos esettől eltérés miatt – egy nyilatkozatot megküldeni intézetünkbe.”
Itt már azért kicsit gyorsabban kapkodtam a levegőt a szokásosnál. Tehát nem elég nekik, hogy már minden kérdést tisztáztam, lenyilatkoztam, hogy őrzöm az elkészült felvételt, de most még külön nyilatkozatot nyújtsak be a… miről is?
Úgyhogy ezt követően még rákérdeztem arra, hogy melyik jogszabály melyik előírása alapján kérik tőlem ezt a nyilatkozatot, és mi az elvárt tartalma. De már annyira nem volt szükségem kávéra, hogy a válasz bevárása helyett inkább felhívtam a századost, majd a jogtanácsos kollégát. Sajnálom, hogy így történt, de idegtől remegő és néha elcsukló, emelt hangon beszéltem vele, amikor próbáltuk tisztázni, hogy nincs tudomása olyan jogszabályi előírásról, ami alapján ezt a külön nyilatkozatot kérik. Ami nem is csoda, mert ilyen nem létezik.
Végül tehát nagyjából másfél hónap és az életemből elvett fél év után hozzájutottam azokhoz az adatokhoz, amiket kértem. De legalább nem kellett kávét innom, ennek is lehet örülni.
SZERZŐ:
dr. Sánta Szabolcs Miklós LL.M. ügyvéd, bűnügyi szakjogász
Dr. Zárai Eszterrel, a Magyar Ügyvédnők Egyesületének elnökével beszélgettünk az egyesület jubileumáról, és arról, milyen programokkal és vállalásokkal jelentkeznek a nyári szabadságolások után.
– Idén húszéves lett a Magyar Ügyvédnők Egyesülete. Hogyan emlékeznek meg róla?
– Igen, bizony, 2004 októberében, azaz immáron 20 éve alakult meg az Egyesületünk Budapesten. Az idei egy jubileumi év, hála az alapító tagoknak, köztük alapítónknak és egyben tiszteletbeli elnökünknek, dr. Szűcs Andrea ügyvédnőnek. A nyári szabadságok után, szeptemberben egy ünnepségsorozatot szervezünk a jubileum tiszteletére MÜE20 elnevezéssel. Ennek egyik jeles eseménye egy hajókirándulás lesz, ahova az alapító tagokat, tagjainkat és minden érdeklődőt szeretettel várunk. Egyenlőre az előadókat és a szakmai programot szervezzük, a meghívók július végével várhatók. A MÜE20 program keretében idén Ungár Margit, az első magyar női ügyvéd emlékét továbbápolva szeretnénk a sírját felújítani. Tavaly novemberben már elhelyeztünk, illetve felavattunk lakóházán (ahol élt és dolgozott) egy emléktáblát a jogi diplomaosztójának centenáriuma alkalmából. (Az emléktábla a 1137 Budapest, Szent István körút 8. szám alatt tekinthető meg – a szerk.) A rendezvénysorozatunknak továbbá lesznek ún. „enjoy”-elemei is. Őszre például divatbemutatót tervezünk, felélesztve a MÜE korábbi eseményét, az „Ügyvédnők a kifutón” című rendezvényt. Terveink szerint a divatbemutatón nem a báli szezonra készülnénk, hanem abszolút a „dolgozó nő” ruhatárához szeretnénk segítséget nyújtani és ihletet adni két szakmai partnerrel (akiknek neve most még legyen meglepetés), és remélhetőleg a modelljeink kolléganők lesznek. A cél olyan ruhadarabok bemutatása, összeválogatása, kombinálása, amit a „dolgozó nő” vesz fel és ölt magára, ami csinos is, kényelmes is és gyorsan felölthető, elkerülve ezzel a ruhásszekrény előtti időzést. Persze mindannyian tudjuk, hogy a talár ápol és eltakar, de álláspontunk szerint ez csak részigazság.
– Ezek általában nem a „szerencsehozó ruhadarabok”, amiben mindig jó eredményt érnek el a tárgyalóteremben?
– A kolléganőket még nem kérdeztem arról, van-e szerencsehozó ruhájuk, de
az már feltűnt, hogy mindenkinek van egy jellegzetes „tárgyalós” szettje. Annak nagyon örülnék, ha majd a nyár végi felhívásra minél több kolléganő jelentkezne modellnek az eseményre, mert azt hiszem, ez adna igazi fűszert ennek a divatbemutatónak, megtárgyalva azt a kérdést is ott, kinek mi a „befutó” szettje a tárgyalóteremben, már ha az nem ügyvédi titok.
– Beszéljünk erről a húsz évről! Annak idején miért jött létre a Magyar Ügyvédnők Egyesülete?
– A cél a nemzetközi Európai Jogásznők Egyesülete (European Women Lawyers
Association – EWLA) nonprofit jellegű szervezet céljaival azonosulva és tevékenységéhez kapcsolódva az volt, hogy az egyesület elősegítse az európai jogalkotás jobb megértését, különös tekintettel a nők jogegyenlőségére vonatkozó jogalkotás és jogalkalmazás területén, továbbá és többek között, a teljesség igénye nélkül építse ki és ápolja a magyar ügyvédnők (és most már jogtanácsosnők) közötti kapcsolatot, bátorítsa, elősegítse közöttük az együttműködést, találkozókat szervezzen egymás jobb megértése érdekében, továbbá megteremtse a magyar ügyvédnők, valamint az Európai Unió ügyvédnői közötti szakmai kapcsolatot is. Az egyesület az
EWLA tagja, mely nemzetközi szervezettel, mondhatom, napi kapcsolatban vagyunk. Kapcsolattartóink dr. Mátés Adrienne főtitkár asszony és dr. Prandler Katalin nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnök, akiknek a munkáját ezúton sem győzöm köszönni. Nyilván eltelt 20 év, ami sok változást hozott a nők életében is, de a különbségek még mindig érezhetőek és még mindig jelen vannak. A nők és a férfiak közötti egyenlőség kérdése egyike az Európai Unió alapvető értékeinek, amelyeket az 1957-ben aláírt Római Szerződés határozott meg, és ettől kezdve az EU folyamatosan törekszik a nemi alapú megkülönböztetés megszüntetésére. Az Egyesületre számítanak a nemzetközi szervezetek, most az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy 2025 novemberében az Európai Jogakadémia (ERA) által szervezett „European Gender Equality Law and Anti-Discrimination Law” konferencia társszervezői lehetünk itt Budapesten, a Budapesti Ügyvédi Kamarában.
– Az összes többi szakmában is így van ez Magyarországon… – Mármint hogy van megkülönböztetés? Abszolút. Amit bizonyít az a 2024 februárjában, bő ezer fő megkérdezésével zajlott Yettel-kutatás is, ahol a megkérdezettek fele szerint férfiként könnyebb érvényesülni a munkaerőpiacon, mint nőként. A válaszadók több mint negyede szerint a nők még mindig rendszeresen találkoznak negatív sztereotípiával a munkahelyükön, legyen szó a külsejükről, személyiségükről vagy szakmai képességeikről. A különbségtétel sok esetben természetes lehet, hiszen szaladnod kell a gyerekért az oviba, idős szüleidet kell ápolnod, vagy épp már ügyvéd nagymama vagy, és az unokákra kell vigyáznod. Én nagyon tisztelem azokat a kolléganőket, akik gyerek mellett is úgy viszik a praxist, hogy gyakorlatilag ugyanazokat a felelősségeket, vállalásokat teszik, pedig vélhetően teljesen más időbeosztással kell élniük, különösen az első években. És nagyon tisztelem azokat a kolléganőket is, akik már régen letehetnék a munkát, de tudják és érzik, hogy szükség van rájuk. A nők helyzete amúgy egyik életszakaszban sem egyszerű ezen a pályán.
– Az idősebb korosztállyal amúgy mi a helyzet?
– Imádjuk őket, a sztorijaikat, a bölcsességüket – nagyon szeretünk velük lenni. Van olyan kolléganőnk, aki Nagykanizsáról jár a közgyűlésre, nagyon aktív, nagyon lelkes. Nagyon számítunk az idősebb korosztályra.
– Be tudnak lépni egyfajta mentorszerepbe?
– Abszolút, és szeretnénk is, de a mentorprogramunkkal még adósok vagyunk az Univerzumnak. Terjék Tímea kolléganőnk és volt elnökünk már dolgozott azon, hogy beépítsük a MÜE programjába a mentorálást, idén reményeim szerint ezt is el tudjuk indítani. És terveink között van, hogy a mentorálást szervezettebb keretek között folytassuk. Az egyesület addig is folyamatosan mentorálja a kolléganőket, mindig lehet hozzánk fordulni. Komoly kérdés, hogy egyáltalán mit jelent ez, mert a személyes kapcsolatoknál szerintem nincs fontosabb. És az talán érezhető, hogy aki hozzánk fordul segítségért, segítséggel tud tovább haladni az úton.
–
Ha az utóbbi húsz évet nézzük, a nők helyzete valamennyire azért megvál-
Nyilván keményíti az embert az idő szorítása, sokkal nagyobb önfegyelem szükséges a dolgok véghezviteléhez, leegyeztetéséhez, de attól még a nőiességünket nem tudjuk és szerintem nem is akarjuk elveszíteni.
tozott Magyarországon. Lecsapódik ez az ügyvédek között is? – Nem tudom, hogy volt ez régebben. Én aktív kolléganőkkel találkozom, és ők annyira fantasztikusan okosak, hogy nem érzem, hogy másként tekintenének rájuk. Hihetetlenül szorgalmas nők vesznek körül, csodálom őket, ahogy megszervezik az életüket, a családjukat, miközben dolgoznak. Viszont nem tudom, hogy egy munkáltató mit vesz figyelembe, amikor felvesz egy ifjú kolléganőt. Gondolom, a terhelhetőség az elsődleges szempont, de például egy korombelinél, akinek már inkább a szüleinek kell segíteni, vajon figyelembe veszik-e ezt? Nem tudom. Ez egyébként azért is jó kérdés, mert ebben a független, de szinte 24 órás szolgálatot kívánó világban, mint az ügyvédeké, nem mindig érzékeljük a szélesebb társadalmi problémákat, mert teljesen más dimenzióban éljük az életünket. Ami
egészen világos viszont, hogy a nagyvilág változásaira fel kell készülnünk, és ebben segíteni kell egymást, gondolok itt különösen a mesterséges intelligencia térhódítására. A mesterséges intelligencia és kihívásai folyamatosan napirenden vannak nálunk, ezért is volt nagy megtiszteltetés számunkra, amikor a Portfolio által 2024. május 8-án megrendezett Digital Compliance by Design&Legaltech konferencián a Wolters Kluwer felkérésére a Magyar Ügyvédnők Egyesülete is szakmai partner lehetett.
– Az ügyvédi hivatás, hogy naprakésznek és készenlétben kell lenni, és mindig mindenre tudni kell a megoldást, mennyit keményít a személyiségen? – Úgy érzem, hogy a nők nem tudnak kibújni a bőrükből. Nyilván keményíti az embert az idő szorítása, sokkal nagyobb önfegyelem szükséges a dolgok véghezviteléhez, leegyeztetéséhez, de attól még a nőiességünket nem tudjuk, és szerintem nem is akarjuk elveszíteni. Tavaly volt egy csodálatos konferenciánk „AI, Tech and Women in Law” címmel, ahol az EWLA társszervezői lehettünk itt, Budapesten. A konferencia nagyon sikeres volt, amiben dr. Mátés Adrienne főtitkár asszonynak volt a legnagyobb szerepe. Tavaly erről a Pesti Ügyvéd is beszámolt, ezúton is köszönjük. A nő szerepe folyamatosan napirenden van, mit is képvisel a nő a társadalomban, a jogban, az IT-ban, ami persze folyamatosan változik generációról generációra.
– Akkor itt van még tennivaló. – Abszolút van tennivaló, de az egyesület nagy segítséget tud nyújtani a kolléganőknek. Olyan jó lenne, ha a fiatalok nem lépnének bele azokba a hibákba, amiken mi már túl vagyunk! Mindenképpen szeretnénk segítséget nyújtani azoknak a friss kolléganőknek, akik most kezdik a pályát, vagy akik egyébként áteveznének, mondjuk, ügyvédből jogtanácsosba vagy jogtanácsosból az ügyvédi hivatásrendbe. Jó lenne, hogyha a hölgyeket a váltások, az élethelyzet-változások során tudnánk segíteni, hogy senki ne érezze magát egyedül. Ennek jelképeként is ültettünk 2022 őszén egy fát a XI. kerületi Mikes Kelemen utcába. A Magyar Ügyvédnők Egyesületének fája szimbolizálja számunkra a növekedést, a fejlődést, a változást, a megújulást, a szeretetet, a harmóniát, a védelmet, a bátorságot, a szerencsét, a kitartást és a hosszú életet.
Az idén 36 éve, hogy az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló egyezmény (United Nations Convention on Contracts for the International Sale of Goods, CISG, a továbbiakban Egyezmény) közös szabályanyaga hatályba lépett azokban az országokban – köztük Magyarországon –, amelyek elsőként ismerték fel a csatlakozás és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban érvényesülő egységes jogi háttér fontosságát.
Az Egyezmény nemcsak egy egyszerű jogegységesítési instrumentum, hanem a modern kori jogegységesítési folyamatok legsikeresebb kísérlete, amelynek színvonalát és időtállóságát több évtizedes folyamatos alkalmazása és a részes államok egyre bővülő köre is bizonyítja.
Az Egyezmény az anyagi jogi jogegységesítés zászlóshajója, jelenleg 97 tagot számlál. Legutóbb Ruanda csatlakozo , míg az Európai Unió tagjai közül csak Írország és Málta, illetve a korábbi tag Nagy-Britannia maradt távol. Sajátossága, hogy elfogadása a nemzetközi közjog szabályai szerint történt, így eredendően nemzetközi közjogi jogforrás, azonban alkalmazását tekintve a nemzetközi gazdasági kapcsolatok területére eső – lényeges külföldi elemet tartalmazó, gazdasági-üzleti jellegű – jogviszonyokat szabályoz, így ezen viszonylagosan önálló, komplex jogterület egyik alapvető jogforrása.
A Magyarországon az 1987. évi 20. törvényerejű rendele el kihirdete joganyag mint nemzetközi jogforrás primátussal bír a hazai jogszabályok viszonylatában, így amennyiben egy lényeges külföldi elemet tartalmazó, gazdasági jellegű ügyben a fórum – akár jogválasztás, akár kollíziós jogi kapcsolás okán – a magyar jogot alkalmazza, érdemi döntéséhez elsődlegesen
az Egyezmény szabályait fogja segítségül hívni.
A Bécsi Vételi Egyezmény sikerének titka könnyű alkalmazhatóságában és rugalmasságában rejlik. Alanyi szempontból nem szab sok feltételt ahhoz, hogy a felek szerződésükre alkalmazni tudják. A legfontosabb, hogy a szerződő feleknek eltérő – részes – tagállamban kell telephellyel (place of business) rendelkezniük, így biztosítva a jogviszony határokon átnyúló jellegét. Az Egyezmény a részes tagállamokban a belső jog részévé válik, azaz pusztán a nemzeti jogra való hivatkozással is alkalmazást nyer (autonóm módon való alkalmazás). A felek eo ipso, kifejeze en is kiköthetik az Egyezmény alkalmazását (lex pro voluntate), sőt a szerződési szabadság jegyében szabadon választhatják meg alkalmazandó szabályait. A joganyagot alapvetően diszpozitív szabályok alkotják, ez alól egyetlen kivétel a 12. cikk, amelynek értelmében a csatlakozó államok fenntartással élhetnek a teljes formaszabadságot biztosító 11. cikk rendelkezéseit illetően, azaz saját honos gazdasági szereplőik vonatkozásában előírhatják a szerződés írásbeli formáját.
Ezen túlmenően – és ebben mutatkozik meg az Egyezmény igazi rugalmassága és alkotóinak az a szándéka, hogy művüket valóban a lehető legszélesebb
körben felhasználják –, abban az esetben is alkalmazható a jogforrás, amennyiben a felek nem éltek jogválasztással, de az eljáró fórum kollíziós szabálya részes ország jogára utal. Ilyen esetben tehát akkor is alkalmazható az Egyezmény, ha nem mindkét fél telephelye található részes államban, sőt talán egyiké sem, de az utaló szabály ilyen állam jogát jelöli ki alkalmazandónak.
A nemzetközi adásvételi szerződést komple en szabályozó Egyezmény megalkotása során az angolszász, kontinentális és szocialista jogrendszerek szolgáltak mintául, de struktúrájában alapvetően az angolszász megoldások érvényesülnek. Külön érdekesség, hogy a szerződésszegés körében különbséget tesz közönséges és a skandináv jogcsaládból származó alapvető szerződésszegés közö (ordinary/fundamenral breach) a ól függően, hogy a szerződésszegést követően elérhető-e még a megkötésére okot adó gazdasági cél. További érdekes szabály a szerződésszerűség tekintetében érvényesülő fordíto bizonyítási teher (35. cikk), ahol vélelmeze a nem szerződésszerű teljesítés, az eladó azonban élhet ellenbizonyítással, valamint a kárveszély definíciója és átszállásának meghatározása (66. – 69.cikk).
A Bécsi Vételi Egyezmény egy olyan sokoldalú, univerzálisan elfogado és alkalmazo nemzetközi jogegységesítési instrumentum, amely a határon átnyúló adásvételi szerződések esetében megfelelő alternatívát nyújt a nemzeti jogtól eltérő jogválasztásra, elősegítve ezzel a vállalkozások külföldi piacokra lépését, az ezzel kapcsolatos kockázatok minimalizálását és a tranzakciós költségek csökkentését.
SZERZŐ: dr. Mátyás Imre, PhD ügyvéd
Június 2-án elhunyt dr. Csurgó Ottó, a hazai biztosítási szakma kiemelkedő alakja, ügyvéd, a MÜBSE ügyvezetője, címzetes egyetemi docens, az AIDA Nemzetközi Biztosítási Jogi Szövetség elnökségének tagja.
Dr. Csurgó Ottó az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett, később jogi szakvizsgát tett, és biztosítási szakjogász képesítést szerzett. Az Állami Biztosítónál kezdte pályafutását 1981-ben, majd az AXA Colonia Biztosítónál dolgozott, 1995 és 2001 között elnök-vezérigazgatóként. 2000–2001 között az AXA Közép-Európai Holding igazgatóságának is tagja volt, ezt követően több nemzetközi projektben vett részt, majd elnöki tanácsadóként csatlakozott az OTP Garancia Biztosítóhoz, ahol 2007 októberétől vezérigazgató-helyettesként irányította a nem-életbiztosítási területet. 2010-től 2014-ig a CIG Pannónia Csoportban előbb az Általános, majd az Életbiztosító vezérigazgatója, később az Igazgatóság elnöke is. 2014 februárjától ügyvéd, 2017 májusában a MÜBSE Küldöttgyűlése ügyvezetővé választja. Az ELTE Jogi Továbbképzőn a biztosítási és kártérítési szakjogász képzések előadója, címzetes egyetemi docens. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság bírája. A Biztosítási Jogászok Világszervezetében (AIDA) a magyar szekció társelnöke, 2010 és 2022 között az európai elnökség tagja.
„Egy kitűnő kollégát veszítettünk el, de ami ennél is fontosabb és mindent elmond Róla: egy igazi jó embert. Ez az a kategória, amikor nem kell gondolkodni, hogy valakiről mit mondjál, hanem elég ez a jelzős szerkezet. Aki ismerte, az meg tudja erősíteni, aki meg nem, az higgye el nekem. Azt gondolom, hogy pótolhatatlan a veszteség, és nem csak abban az értelemben, hogy minden emberi élet pótolhatatlan – emlékezett meg dr. Csurgó Ottóról dr. Tóth M. Gábor a BÜK Hírlevelében. – Ottó jó szemmel látta meg, hogy a MÜBSE szervezetét hogy és hol kell megerősíteni, és egy professzionális biztosítóvá fejleszteni. Nyilvánvalóan az a szemlélet, amit a versenypiaci szereplők vezetőjeként látott és tapasztalt, az jól kamatozott az ügyvédi biztosító élén is. Aki az Ügyvédfesztivál rendszeres résztvevője, pontosan tudja, hogy mindig nagy-nagy örömmel jött, és nem csak az esetleg Általa tartott kötelező programra szombaton, hanem már
megérkezett pénteken este, és a Gyuszi bácsi által nyújtott zenei élményben aktívan vett részt, és verhetetlen volt dalismeretben. Idén már nélküle, de Érte is csendülnek fel ezek.”
„Ottó amellett, hogy elismert szaktekintély és kiváló menedzser volt, emberileg is kiemelkedő, jó humorú és szerény, barátságos egyéniség, aki mindenkivel gyorsan szót tudott érteni, az általa képviselt ügyet illetően gyorsan fel tudta kelteni vagy meg tudta erősíteni a bizalmat – hangzott el a június 18-án a Urnatemetőben tartott búcsúztatáson dr. Kovács Kázmér beszédében. – Ritka az olyan ember, akiről az mondható el, hogy mind munkahelyi kollektívája, mind a partnerszervezetek, de a MÜBSE felügyeleti szerve, a Magyar Nemzeti Bank is, továbbá az egyetem, ahol tanított és bármely közösség valamennyi tagja, akivel kapcsolatba került, nemcsak elfogadta, hanem egyértelműen elismerte, becsülte, emberileg nagyra tartotta.”
„Abban, hogy Csurgó Ottót életútját sikerek és egyhangú elismerések övez-
ték, nyilván szerepe kellett legyen saját képességein, szorgalmán, elhivatottságán túl annak a kiegyensúlyozott családi háttérnek, amit elsősorban felesége, Ildikó és két szeretett gyermeke, Zita és Dénes jelentett számára. De éppen ők azok, akik a legnagyobb veszteséget szenvedték és szenvedik a sors által a kiváló férj és apa életükből történő váratlan és igazságtalan kiszakításával. Enyhítse fájdalmukat az az őszinte együttérzés, ami az Ottót körülvevő közösségek tagjaiból az elhangzottak szerint is feléjük árad, és az a tudat, hogy dr. Csurgó Ottó barátunk olyan teljes életet élt, ami keveseknek adatik meg” – mondta el beszédében dr. Kovács Kázmér, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, a MÜBSE elnöke.
A több mint tízezer ügyvéd Biztosító Egyesületének tevékenységét profeszszionálissá fejlesztő dr. Csurgó Ottó elhunyta az egész magyar ügyvédség és a biztosítási szakma nagy vesztesége. Dr. Csurgó Ottót a Magyar Ügyvédi Kamara és a MÜBSE saját halottjának tekinti. Emlékét megőrizzük.
Egy kitűnő kollégát veszítettünk el, de ami ennél is fontosabb és mindent elmond Róla: egy igazi jó embert.
Ember a vízben! – kiáltja a hajóban mellettem ülő, miután bedobta a Baywatch-piros mentőmellényt. A hajóval szabályos háromszöget leírva a Duna folyásirányára szemből érkezve sikerül kimenteni az álfuldoklót, jócskán belül maradva a sikeres vizsgához megadott szintidőn. Aztán még egyszer kimentjük.
De hogyan kerültem oda, hogy egy áprilisi szombaton egy, a Dunán lebegő mentőmellényt – barátainak csak Sanyit – halásszak egy motorcsónakból? Mondhatnám, hogy lesújto rám az életközepi válság, de nem gondolom, hogy ez az lenne. Viszont tavaly nyáron betöltö em a negyvenet. Kevésnek már sok, soknak még kevés, mindenesetre valamennyi kerek születésnapon elgondolkozik az ember, mije van, mije nincs, és mi az, amire vágyik. Mivel foglalkozik hétfőtől péntekig, milyen a családja, milyen emberek vannak körülö e. Talán még az is eszébe jut, hogyan értékelné a mostani, felnő életét a tízéves önmaga. Ez utóbbi gondolat indíto a el nálam azt a folyamatot, aminek a vége Sanyi módszeres kimentése le . (A keresztnévről ízlés szerint lehet az Indul a bakterház lovára és az Üvegtigris Horváth Lajos O ó által megformált karakterére asszociálni.)
Tizenegy-tizenkét éves korom környékén, a kilencvenes évek közepén minden nyáron a Tisza-tónál nyaraltunk, több másik családdal közösen. Gyerekként először nem érte em, miért nem inkább a Balatonra megyünk, ahogyan az osztálytársak többsége, de valakitől valahol elhangzo az a bizonyos tételmondat: motorcsónakot is viszünk! E ől a pillana ól kezdve cseppet sem érdekelt a Balaton, ahonnan már akkor ki voltak tiltva a benzines kishajók, pláne, hogy a Tisza-tavon még vízisíelni is lehete ! Azt persze már senki nem te e hozzá, hogy ez a mutatvány nekem a kis pálcikatestemmel nemigen fog menni, de ez már egy másik történet lenne.
támadhato az embernek, hogy minden kempingnek – mert jobb lehetőség híján ők is ilyenben laktak – van egy újdonsült gazdagja. A miénknek már elfelejte em a keresztnevét, arra viszont tisztán emlékszem, hogy a parkolóban egy Jeep Grand Cherokee (aranyszínű felnikkel!), a kikötőben pedig egy 200+ lóerős Bayliner motorcsónak tartozo hozzá. Ez utóbbiból délelő ől napnyugtáig felváltva üvöltö a Megtalállak még! és a Gangsta’s
hajós magazint megve em, nyaranként pedig o lebzseltem a kikötőkben, nézege em a hajókat, és persze megfogadtam, hogy amint lehet, megszerzem a hajós jogosítványt. Aztán mire megszerezhe em volna, addigra a Tisza-tavi nyaralások és a vízen való száguldás (25 lóerő, emlékeznek?) emlékét pedig más, akkor fontosabb dolgok írták felül.
A kilencvenes évek közepén még a faházas kempingek uralták a partot. Ekkoriban még volt vacsoramenü kancsós szódavízzel, de már fel-felbukkantak azok a vállalkozók, akik jó érzékkel ve ék észre a rendszerváltásban rejlő lehetőségeket. A Tisza-tónál járva-kelve olyan érzése
Paradise, fedélzetén pedig a nap nagyobbik részében egy, magát egészségtelenül barnára napoztato szőke nő feküdt. Ezt az idillt tönkretehe e volna a hozzánk tartozó 25 lóerős kétütemű motorcsónak, amit még klasszikus, férfias rántással kelle beindítani, hogy aztán hatalmas zajt csapva, kékes füstöt eregetve életre keljen – de nem te e. A Tisza-tó olyan volt nekem, mint a Berek Tutajosnak és Bütyöknek: zegzugos, kiismerhetetlen és valami egészen varázslatosan más, mint bármi, amit addig lá am. Ember és természet ritkán látható harmóniája látható i , a madaraktól hangos csatornákkal, a végtelen nádasokkal és tavirózsákkal boríto eldugo öblökkel. A nagy, egybefüggő Balaton kiélvezéséhez nem kell hajó, a zegzugos Tisza-tavat azonban csakis így lehet megismerni. Az első Tisza-tavi nyaralást követően éveken keresztül minden
A kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány megszerzésének folyamata sem nem különösebben költséges, sem nem különösebben bonyolult. A vizsgára nagyjából fél nap ala fel lehet készülni, egy jogi egyetem elvégzése után pedig a másfél órás szintidőt sem tartom elképzelhetetlennek. (Idekapcsolódó érdekesség, hogy a tanulóhajóban az oktatón, egy gyerekkori barátomon és rajtam kívül két jogász ült, akik közül az egyik ügyvéd és a Pesti Ügyvéd lelkes olvasója.) Mivel viszont ez már nevében is egy kedvtelési célú dolog, ezért jó érzés kicsit megmerítkezni a zászlók, a táblák, a kikötői elsőbbségek és az éjszakai fényjelzések világában. A vízen ráadásul mindenki kicsit lazább, mint a szárazföldön, és ez az emberek többségének jól áll. A vizsga reggelén persze tíz fok volt, és végig szakadt az eső, de az sem mosta le az arcomról a mosolyt: megcsináltam! És tudtam, mennyire büszke most a tízéves önmagam a felnő önmagamra. Ezek azok a dolgok, amik mia a kerek születésnapoknak is őszintén lehet örülni.
Már csak egyetlen marginális apróság maradt hátra: nincs i valakinek véletlenül egy eladó hajója, amitől baráti áron megválna?
SZERZŐ: Vida Ferenc, a Pesti Ügyvéd szerkesztője
FOTÓ: FREEPIK
Bizonyára mindannyiunkkal előfordult már, hogy poggyászunkkal a kezünkben vártuk, hogy kinyissák végre a kaput, és felszállhassunk arra a repülőgépre, ami új, ismeretlen, legfőképpen pedig pihentető vakációra visz, amikor eszünkbe jutott, hogy nem hoztunk magunkkal könyvet! Ilyen helyzet idén nyáron nem fordulhat elő – a Pesti Ügyvéd könyvajánlójában mindenki megtalálja a neki kedves újdonságot.
RÉVÉSZ SÁNDOR
Ezt én
választottam
Révész Sándor mesél. A nagyszüleiről és szüleiről, korán elvesztett édesanyjának tragédiájáról. A hatvanas évek légköréről, a beatkorszakról, amely beszippantotta, Radics Béláról, aki a bálványa volt. Mesél a Generálról és a Piramisról – arról is, ami fájdalmas volt benne –, és mesél a hermetikus filozófiáról és Szepes Máriáról, akitől oly sokat tanult. Mesél dalokról, nagy koncertekről, nőkről, akiket szeretett, barátokról, akiket testvéreinek érzett, a tanyájáról, ahol nagyokat sétált a természetben, és az állatokról, melyeket gondozott. Az immár hetvenéves „Kölyök” történetei ezek. Helikon
CHRISTOPH BIERMANN
Futballhackerek
A játék már nem csak a pályán dől el. Az, hogy mi történik a tárgyalótermekben, sokkal inkább meghatározza a mérkőzések lefolyását, mint pár évvel ezelőtt. Fel kell építeni egy stratégiát, amely egyaránt működik és hoz hasznot a pályán, a játékban, valamint a pályán kívül, az üzletben. A játék digitalizálása révén immár képesek vagyunk analizálni a szerencse szerepét, láthatjuk, mi vezet egy adott csapatot győzelemre, illetve felmérhetjük a játékosok egyéni teljesítményét is, láthatóvá válnak a klubstratégiák, az edzésmódszerek. Ugyanakkor a médiavisszhang szerepe is jelentősen növekszik a digitalizáció miatt, befolyásolva a sportágat és annak imidzsét. Mindez lehetőséget ad a játék átformálására.
Jaffa Kiadó
SZENTESI ÉVA A mai naphoz nincsenek emlékeim
Mert mi marad nekünk, ha mindent megosztunk magunkról? Szentesi Éva új kötetének főhőse képzeletben repülőre száll, hogy fentről vizsgálhassa önmagát, a testét, az életét. Ahogy a mozaikszerű gondolatok összeállnak, kirajzolódnak egy olyan nő körvonalai, akin a közösségi média, a közvélemény elvárásai ejtenek sebet. Felsejlik ezzel párhuzamosan korunk is, amelyben szinte minden pusztulásra ítéltetett, de ezt nem veszi észre senki – még főszereplőnk is csak az új niacinamidos krémet reklámozza, miközben darabokra hullik a civilizáció. Open Books
ABLONCZY BALÁZS Az utolsó nyár
Ablonczy Balázs most a hadi események mögé tekint: azt kutatja, mi történt Magyarországon abban a három nyári hónapban, amikor hirtelen felgyorsult a történelem. Hogyan éltek az emberek a hétköznapokban, hogyan vészelték át a bombázásokat, a kiürítéseket, mi módon látták el magukat és családjukat. Miközben a szövetségesek partra szállnak Normandiában és Provence-ban, kezükre jut Párizs és Róma, Varsó és Szlovákia felkel a németek ellen, Románia pedig átáll, addig Magyarország lakosai vidékre mennek, élelmiszerjegyeket pecsételtetnek, ásnak, és főleg sokat gyalogolnak. Hogyan élik meg ezt a három hónapot egészen addig, amikor 1944. augusztus végén a szovjet csapatok elfoglalják az első magyarországi falut, a háromszéki Sósmezőt?
Jaffa Kiadó
ÖTVÖS ZSUZSANNA Több mint desszert
A kreativitásáról ismert cukrászséf, aki nem mellékesen a nyelvtudományok doktora, könyvében hat olyan alapanyagot választott főszereplőnek, amelyek meghatározóak a pályáján. A kakaóbab, a maláta, a miszó, a vaj, a sajtok és az ehető virágok köré épített receptekhez több nemzet desszertjei adtak ihletet: az elmaradhatatlan francia és olasz különlegességek mellett keleti édességek és természetesen újjáalkotott magyar desszertek is helyet kaptak. A megszokott ízvilággal sokszor szakító változatok arra inspirálnak, hogy saját recepteket kreáljunk, és magunk is átéljük az alkotás örömét. HVG Könyvek
DR. SÁNDOR ISTVÁN
Limcsi ügyvédsztori
Pocak és Tócsni vagány, fiatal ügyvédek. Na jó, kicsit hebehurgyák. Mindenesetre egy jól menő építési vállalkozó megbízásából egy budapesti társasházi lakás megvásárlását intézik Párizsban. Ám az eljárás sikerét egy apró, jelentéktelennek tűnő malőr veszélyezteti: nincs meg egy bankszámlaszám. Amit egy kicsi kis fecnire firkantottak le. A helyzetet bonyolítja, hogy a rendőrség nyomozni kezd az ügyben, mivel célkeresztjükbe került egy nemzetközileg ismert szélhámos. Ha ez még nem lenne elég, színre lép egy titokzatos hazudozó, a jól menő vállalkozónak pedig magánéleti problémái támadnak. És közben mindenki a fecnit keresi. Limcsi Kiadó
Legkésőbb az első hőséghullám beköszöntére mindenkinek összeállt már a nyári programja, legalábbis nagyjából. Nyári programajánlónkban a klasszikus, beve fesztiválok melle kisebb és olykor talán frissebb programokat is ajánlunk.
Auer Fesztivál
Idén immár tizedik alkalommal rendezik meg Veszprémben a világhírű, veszprémi születésű Auer Lipót hegedűművész és zenepedagógus tiszteletére az Auer Fesztivált. A rendező Mendelssohn Kamarazenekar célja Veszprém festői, történelmi városába elhozni azokat a művészeket, akik a nemzetközi klasszikus zenei élet főszereplőiként a világ legjelentősebb koncer ermeiben lépnek fel. A program rendkívül változatos: a kamarazenétől a zenekari esteken át a világzenei, népzenei koncertekig sok mindent megtalálhatnak i a zenebarátok. auerfesztival.hu július 29. – augusztus 3.
Paloznaki Jazzpiknik
Immár 13. éve változik három napra a Balatonfüred melle i Paloznak a jazz balatoni fővárosává. A mostanra cseppet sem kicsi, tavaly 20 ezer vendéget vonzó Jazzpiknik idén többek közö
Anastaciával, a Morcheebával, a Kraak & Smaakkal és az MF Robotsszal csábít
mindenkit a Balaton-felvidékre. Fontos megjegyezni, hogy a Jazzpikniken a zene melle az étel-, és különösen a borkínálat hagyományosan kiemelkedő! jazzpiknik.hu augusztus 1–3.
Sziget Fesztivál
A Szigetet még akkor sem kell bemutatni senkinek, ha az elmúlt harminc évben egyszer sem te e be a lábát a fesztiválra. Ez utóbbi akár hibának is nevezhető, hiszen a legnagyobb és messze legnevesebb fesztivál számtalan olyan előadót és produkciót hozo már el hozzánk, amit csakis i látha unk. Idén sem lesz ez másképp, hiszen már a legelső napon fellép az ausztrál Kylie Minogue. A popszupersztár melle a Szigeten fellép még Sam Smith, Liam Gallagher, Halsey, Martin Garrix, Fred again és még nagyon, de nagyon sok más előadó. A magyar előadókat pedig mások melle a Puskás Arénát háromszor megtöltő Azahriah képviseli majd. szigetfestival.com/hu augusztus 7–12.
Ördögkatlan fesztivál
Idén immár 17. alkalommal rendezik meg az Ördögkatlan Fesztivált. A fesztivál koncepciója és ebből következő céljai az első, 2008-ban Cseh Tamás által megnyito Ördögkatlan óta a lényegét tekintve változatlan: a szervezők célja, hogy öt napon át az Ördögkatlan legyen Európa egyik minőségi kulturális központja. Idén ehhez többek közö az Esti Kornélt, a Bëlgát, az Analog Balatont és Nyáry Krisztián írót hívták segítségük. ordogkatlan.hu július 30. – augusztus 3.
Bor, mámor, Bénye
A Budapes ől közel 250 kilométerre lévő Erdőbényére kevesen vetődnek el véletlenül, pedig érdemes azt felkeresni. Erre jó apropóval szolgálhat a Bor, mámor, Bénye fesztivál, ahol a falu borászataihoz bármikor be lehet ülni egy-két pohár borra, vagy a gasztrokiállítók által kínált finom falatokra. Emelle számos különleges borkóstoló, irodalmi estek, zenei és gyerekprogramok, esténként pedig koncertek várják a látogatókat Tokaj-Hegyalja békés, mesebeli falujában. bormamorbenye.hu augusztus 8–11.
Balatoni Filmzene Fesztivál Másodszor rendezik meg a Balatoni Filmzene Fesztivált Balatonalmádiban, ahol a látogatók három nap ala kilenc filmzenekoncertet láthatnak-hallhatnak, hat különböző műfajban. Az esti nagykoncerteket a Fool Moon acapella kórus, a Hot Jazz Band, Kalmus Felicián és zenekara, a Danubia Zenekar, a Fugato Orchestra és az Isis Big Band adja olyan, jól ismert filmzenékből, amelyek hallatán megelevenednek a képzeletünkben életünk legjobb mozijainak filmkockái. filmzenefesztival.hu augusztus 9–11.
Strand Fesztivál
Nincs is jobb érzés annál, mint egy igazán nagy bulival zárni a nyarat! Ehhez ad teret immár bő tíz éve a Strand Fesztivál. A zamárdi nagystrandon megrendeze fesztiválon a hazai előadók – mások melle a Halo Pénz, Beton.Hofi, a Carson Coma, vagy a Wellhello – vannak többségben, de a fellépők közö találjuk a legendás Chase & Status DJ-párost is. Az augusztus végi Balaton-part pedig valóban tökéletes helyszíne a nyár lezárásának. strandfesztival.com/hu augusztus 22–24.
DR. IGLÓDI ENDRE
Dr. Iglódi Endre a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa. Ugyanakkor mindene a sport: a Magyar Olimpiai Akadémia elnöke, a MOB Emlék- és Hagyományőrző Bizottságának tagja és a Magyar Kézilabda Szövetség egyik bizottságának elnöke is. Mivel már itt is a párizsi olimpia, beszélgetésünk apropóját is ez adta.
Mielőtt az interjúhoz láttunk volna, elolvastuk egy, a Rubikon című történelmi magazinba készített cikkének kéziratát – a legelső magyar női olimpiai bajnokokról szól –, amely a következő számban fog megjelenni. Erről kérdeztük először.
– Éppen száz évvel ezelőtt történt Párizsban, hogy először indulhattak nők az olimpián – meséli. – Három magyar hölgy is részt vehetett, és lett egy olimpiai pontszerzőnk (6. helyezett) is. Ezt azért tartom fontosnak, mert azt mindenki tudja, hogy Hajós Alfréd nyert először 1896-ban úszóként, de azt, hogy a nők az elején ki voltak zárva ebből, azt kevesen. Gondoljon bele:
egy Coubertin báró, aki világlátott ember, a modern olimpiai eszme létrehozója volt, azt vallotta még, hogy a nők ne vegyenek részt az ötkarikás játékokon. Ma pedig már éppen annyi nő indul, mint férfi. Sőt, az olimpiai eszméhez ma már hozzátartozik, hogy csak olyan új sportágat lehet behozni, ahol a női szakág is tud versenyezni.
– Keszthely és Budapest között ingázik. Hogy oszlik meg az arány?
– Sportnyelven úgy fogalmaznék: egyre inkább Budapest tör előre. Jelenleg több nap Keszthely és kettő-három Budapest, de régebben az arány szinte hat az egyhez volt. Ma már itt vannak azok a funkcióim,
amelyekhez nélkülözhetetlen a személyes jelenlét: a Magyar Ügyvédi Kamara egyik vezető tisztségviselője és a Magyar Olimpiai Akadémia elnöke vagyok, valamint a Magyar Kézilabda Szövetségben vezetek egy bizottságot. Látható tehát, hogy a tevékenységeimben leginkább a jog és a sport javára billen a mérleg. De van egy másik nagy szerelmem: a színház. Ez már nagykanizsai gyerekkorom óta belém ivódott, ha nem ügyvéd lettem volna, akkor a színpadot választom.
– Hogyan tud egyensúlyozni ennyi minden között?
– Mindenhova oda lehet érni, ahova az ember akar. Csak a prioritást kell
elrendezni. Soha nem vagyok már időzavarban: igenis megvan a fontossági sorrend. Tegnap öttusa-Európa-bajnokság volt, és ma is több feladat lenne délelőtt, de a Farkasréti temetőben az Olimpiai Emlékfalat avatjuk, így természetesen ott leszek. Nagyon szép és díszes lett, sajnos már 172 nevet tartalmaz. Az összes elhunyt olimpiai bajnokunknak kint van a neve az elhalálozási évekkel együtt, így az első három női bajnokunké is, sorrendben Elek Ilona, Csák Ibolya és Gyarmati Olga neve. Ez egyébként Gyulay Zsolt MOB-elnök úr ötlete volt két esztendeje, ami most megvalósult – volt már korábban is ilyen emlékfal 1994-től, de sajnos betelt. Mára több az elhunyt bajnokunk, mint a 136 élő. Visszatérve a kérdésre, tudom, éppen minek van prioritása. Nálam az ügyvédi vezetői munkának és a sportnak. Fantasztikusan képzett elnökökkel és világelitbe tartozó egykori és jelenlegi sportolókkal ténykedhetek nap mint nap, ami végtelenül megtisztelő számomra. Az is az igazsághoz tartozik, hogy mivel lokálpatrióta keszthelyi vagyok, az ottani dolgokkal kiemelten foglalkozom. Írtam például egy helyi sporttörténeti könyvet. Nagyon büszke vagyok rá; február 23-án mutattuk be Keszthelyen. Nyolc olimpiai bajnok jött el a bemutatóra és azok a keszthelyi szülöttek, akik olimpikonok lehettek. 852 oldalon megírtam egy sporttörténésszel Keszthely város 252 éves sporttörténetét. Huszonnyolc sportág szerepel benne.
– Meglehetősen vaskos.
– Három kilogramm. Még sokkolóbb
szám, hogy negyven éven át írtam. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ma már a tényleges ügyvédi munkát – tehát hogy bíróságra rohanok, folyamatos találkozóim vannak – háttérbe szorítottam.
– Miért nem tud elszakadni Keszthelytől, ahol díszpolgár?
– A család Keszthelyen él. Úgy érzem, rengeteget kaptam attól a várostól. Az 1970-es évek közepén kezdődött a történet. Gyenesdiás közvetlenül Keszthely mellett található. Ott lettem az egyetemi évek alatt úszómester, úszást oktató és mentős a Balaton egyik legszebb strandján. Olyan nagyságok fordultak meg ott, hogy a sportnál maradjak, mint Balczó András, Madarász Csilla, Kovács Péter és hazánk legjobb sportlövői. Annyira megszerettem és megismertem a Balatont, hogy amikor ezek a nyarak jöttek, én sohasem bukhattam meg az egyetemen, és nem halaszthattam vizsgát: június 15-én mennem kellett a csónakkal, menteni – ha volt fuldokló, ha nem. Annyira kötődtem a Balatonhoz – évtizedek óta Szigligethez, ahol 24 sportoló nevével létrejött a szigligeti sportolói fasor –, hogy azt gondoltam, nekem egész évben szükségem van rá, nem elég a két és fél hónap. Hálás vagyok a városnak, amiért befogadott. Amikor az egyetem végeztével Keszthelyre kerültem, egy embert ismertem: a futballedző, későbbi szövetségi kapitányt, Gellei Imrét. Vele fociztam az egyetemi csapatokban. Innentől kezdve megismert a város, egy év múlva pedig bajnokok lettünk, és az NB II-be jutottunk. És most megpróbálom
visszaadni, amit kaptam. Van például egy adományom – a családdal közös ajándékom – a város számára: egy tizenkét mázsás gránittömbre felvésettem a tucatnyi keszthelyi olimpikon nevét, versenyeredményét. Ez mindenkit túl fog élni, 200 év garanciát vállaltak érte. Van bennem egyfajta igyekezet, hogy mivel hálálhatnám még meg a városnak, hogy ott alapíthattam családot és ott élhetek, de hasonlóan gondolkodom szülővárosomról is, ahol felnőttem, és ahová szobrokat ajándékoztam. A sportért minden funkciómban társadalmi munkában dolgozom.
– Hallottam a szinte veretlen, legendás egyetemista focicsapatáról… – A kispályás csapatom, a Viktória valóban a szívemhez nőtt. Több mint 150 meccset játszottunk öt év alatt az egyetemen. A csapat az egyetem Budaörsi úti kollégiumára épült. Elsősök voltunk, amikor a beszélgetések során első nap kiderült, hogy az egyik fiú az NB I-ben futballozott, valaki a Pénzügyőrben játszott, a másik Egerben, volt, aki Nagykanizsán vagy a BEAC-ban rúgta a bőrt nemzeti bajnokságokban – és persze azonnal öszszeálltunk kispályán. Mindjárt ősszel meg is nyertük az egyetemi bajnokságot, a közönségünk meg szaporodott. Tavaszszal jött az összes jogi kar közti egyetemi bajnoki döntő, ahol a felsősök kezdtek, és félidőben még 3–1-re az ellenfél vezetett – a Szeged csapata –, a második félidőben viszont hárman beszálltunk, megfordítottuk a meccset, és megnyertük a kupát. ’77-ben országos kispályás döntőt játszhattunk Debrecenben. Ennek kapcsán egy érdekességet hadd mondjak el: negyvenöt év után, itt, a belvárosban összehoztam a csapatot, és szerkesztettem egy könyvet. Tizenhatan játszottunk – öten már nem élnek, egy alapító sajnos tolószékben van, de a többi tíz csapattárs eljött. Mindenki más pályára került. Van, akiből olimpiai bajnok lett, másból diakónus, államtitkár, bankigazgató, egyetemi professzor, szállodatulajdonos, neves ügyvéd, vagy éppen a Ferencváros elnöke – ennyire széles paletta szinte nem is létezik. Úgy képzelje el, hogy leültünk közel fél évszázad után, és az ötödik percben ott folytattuk, ahol negyvenöt évvel előtte abbahagytuk. Nem volt félrebeszélés, hiszen az ifjúságunk tanúi voltunk.
– Szokták mondani, hogy van a sport, meg van a foci. Utóbbinak mitől van ekkora varázsa?
– A foci az elmúlt hosszú évtizedekben valóban kiemelkedett a többi sportág közül. A minapi öttusa-Európa-bajnokságon
maximum egyezer érdeklődő lehetett. Na de: a futballmeccsen telt ház lenne, még akkor is, ha a longobárdok játszanának az alabárdokkal. Nagyon fogékonyak az emberek a futballra, pedig az sokszor csalódást okoz. Nézzük csak meg a mostani EB-t: kevés csapat merte megszínezni a játékot: talán a spanyolok, az osztrákok és a törökök.
– Talán mindenki fáradt volt egy kicsit. – Ez igaz. Július közepén ezek a játékosok, miután egész évben a kupákban, válogatottban, bajnokságokban mérkőztek, még mindig játszanak. Kérdem én: mikor fognak pihenni? Hiszen augusztusban már újra elkezdődnek a bajnokságok. Teljesen ki vannak facsarva a játékosok.
– Mit tud a foci, hogy ennyire elhúzott?
– Valamelyik nap egyik gyermekem is ugyanezt kérdezte. És az a válaszom: a szabályok tartóssága, áttekinthetősége, érthetősége. Sokáig azt mondtuk, hogy egy nőnek nem lehet elmagyarázni, mi az, hogy les, de a férfi ember tudja ezt a szabályt. Ma már a nők is tudják. A foci azért is vonz nagy közönséget, mert van egyfajta egyedisége. Hatalmas élményt ad – még annak az embernek is, aki nem leigazolt játékos, hanem csak beszáll egy kicsit játszani a barátaival a téren. Egyedi látványosságot nyújt, és jól közvetíthető. Nagyon sok sportágnál éppen az a gond, hogy hogyan tudod eladni.
– Halványítja a foci az olimpiát és a többi sport ázsióját?
– Egy kicsit igen – de azért most remélem, hogy az egész világ és Magyarország is az olimpiára koncentrál már. Mi azért arra nagyon legyünk büszkék, milyen eredményesek vagyunk! 180-an fogják képviselni a hazánkat.
Folyamatosan tapasztalom nagy örömmel a beszélgetéseim során, hogy a budapesti ügyvédek is mennyire nyomon követik a magyar sporteseményeket. Elnökségin közülük sokukkal rendszeresen találkozom, és Gyalog Balázs, Holczer Ferenc, Horváth István, Tóth M. Gábor, Vég Tibor naprakész az eredményeket illetően, és a különböző sportversenyeken is rendszeresen látom a kollégákat.
– Többen lesznek sportolóink, mint Tokióban.
– És lehetett volna akár 200 is, ha a két női kosárlabdacsapat nem bukik el utolsó másodperces kosarakkal. De ez csak egy mutató, mert végső soron a magyar ember úgy számol, hány aranyérmet szerzünk. Ha az esélyeket kell latolgatni:
a két vízilabda után azt javaslom mindenkinek, hogy a régi fegyverünkre is nagyon figyeljen. A vívásra, a kardozókra, a párbajtőrözőkre. Most ott látom a legtöbb esélyt Szilágyi Áronéknál. A másik két sikersportágunkban, az úszásban meg a kajak-kenuban megtévesztőek voltak az olimpia előtti versenyek, mert az Európa-bajnokságokon nem voltak ott a legjobbak: a németek, a franciák, az olaszok. Rápihentek az olimpiára, egy kis formaidőzítéssel. De hadd emeljek ki még egy kis sportágat: a sportlövők nem Párizsban versenyeznek majd, hanem Franciaország közepén, egy kisvárosban. Öt olimpikonunk utazik. Közülük Major Veronika – keszthelyi születésű! –, Péni István, vagy Pekler Zalán aranyra is esélyesek. És van egy másik sport, amihez a többségünk keveset ért, és kevés versenyzőnk lesz az olimpián. Meglepő sportágat fogok mondani: ez a taekwondo. Hangolódjunk rá, és ne lepődjünk meg, ha esetleg az esti összefoglalóból tudjuk meg, hogy
Az egy főre jutó aranyérmekben világelsők, az örökranglistán a nyolcadikak vagyunk.
egy taekwondoversenyzőnk aranyérmes lett. Az olimpiák történetében összesítve 184 aranyéremnél tartunk most, de most azért nagyon várjuk az újabbakat!
– Milyen a hangulat egy világversenyen? Vissza lehet adni?
– Pekingben jártam az olimpián, és egy dolgot szeretnék felidézni. Én azt vallom, hogy olyan közönsége egyetlen csapatnak sem volt, mint a magyarnak. Körülbelül 1500-an szurkoltunk. Volt egy külön területünk, és jártuk a kézilabda- és a vízilabdameccseket… Azt kell mondjam, olyan atmoszféra volt, ami valóban semmihez nem hasonlítható. Ez esetenként akár veszélyes is lehet, mert akár is el tudja vonni a versenyző figyelmét. De mi, magyarok, borzasztóan szeretjük ezt a fajta sikert. Az egy főre jutó aranyérmekben világelsők, az örökranglistán a nyolcadikak vagyunk. Ha minden olimpiát öszszeszámolok, akkor átlagban hét aranyat hoztunk haza. Nagyon megható volt az
idei eskütétel is: a Művészetek Palotájában Sulyok Tamás köztársasági elnök úr tartotta az egyik ünnepi beszédet, és az összetartozásra, a csapatra utalt, ami nagyon fontos.
Még egy dologra felhívnám a figyelmet: négy csapatsportágunk lesz most kint: két vízilabdacsapat – férfi és női –, és a két kézilabda. Ez azért lényeges, mert – és ez még az előző kérdéshez kapcsolódik – ennek okán sokkal nagyobb lesz a nézettség. Az, hogy most négy csapatot végigkövethetünk, annak nagyon nagy a hordereje. Hatos csoportok lesznek, ami azt jelenti, hogy szinte minden napra jut majd egy izgalmas meccsünk.
– Ön a Magyar Olimpiai Akadémia elnöke. A szervezetet 1985-ben alapította meg a Magyar Olimpiai Bizottság, azzal a céllal, hogy az olimpiai eszmét ápolja. Beszélt már az emléktábla-avatásról, de milyen egyéb fontos tevékenységeket végeznek?
– Az Akadémia lényege az emlék- és hagyományőrzés. Az olimpiai eszme továbbvitele, a fiataloknak való átadása. Magyarországon létezik több mint húsz olimpiai baráti kör, egyesület. Ezek behálózzák az egész országot – szinte minden megyében van egy. Van több mint húsz olyan iskola és óvoda hazánkban, amely valamelyik olimpiai érmesünk nevét viseli. Velük is tartjuk folyamatosan a kapcsolatot, ott is szervezünk versenyeket. Minden évben tartunk két vándorgyűlést. A legutolsó a görögök lakta Beloianniszban volt. Képzelje csak el: az ezer lakos alatti kisvárosban lejátszották az olimpiai megnyitót, a láng meggyújtását. Nyolcadikos lányok, gyönyörűen beöltözve fehér ruhában, dobszólókkal, fáklyával, minden egyéb kellékkel. Egészen káprázatos élmény volt a számomra is: élővé tették a hagyományt. Ami nagyon fontos még, hogy bevezettük a kettős karrierprogramot, ami arról szól: ne csak sportolj, tanulj is. És van egy másik jelentős lépés, és ezt üdvözölte a nemrég éppen hazánkban járó Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is: tavaly szeptembertől elindult az olimpiai eszme oktatása. Több mint 350 tanár vizsgázott le, és több mint ötven iskolában tanítják már. Egyébként, amikor megcsináltuk a tavalyi beszámolót, az derült ki, hogy 195 eseményen voltunk ott az országban, de vannak külkapcsolataink is: foglalkozunk a határon túli magyarok olimpiai baráti köreivel is. Azért dolgozunk, hogy sportosabb és büszkébb nemzetté váljon Magyarország.
Június 15-én ismét megrendezték az elmaradhatatlan Ügyvédfesztivált. A dr. Mile Attila szervezésében megtartott bulira idén kétszáz kolléga érkezett az ország minden szegletéből.
A programban kreditpontos előadások mellett – lásd dr. Csernus Imre előadását lapunk 16–17. oldalán – a kötetlen beszélgetések és az esti buli sem maradhatott el. A programot színesítette a közös meccsnézés: a labdarúgó-Európa-bajnokságon a magyar csapat nyitómérkőzését tekintette meg a jelenlévők egy része. Nagy sikernek örvendett a kávézásproseccózás: mindkettőért dr. Mile saját maga látogatott el Triesztbe a rendezvény előtt. Elmondása szerint a ginbe való borókabogyót is személyesen szedte, és a narancsot is ő aszalta hozzá. A süteményversenyt a pécsi dr. Süle Ágnes nyerte egy gyümölcsös pavlovával. A közös fotózkodás alkalmával a résztvevők felköszöntötték a születésnapos dr. Halmos Tamást, és jókívánságaikról biztosították a betegség miatt távol maradó dr. Hegedűs Lászlót. Az esti táncos mulatság díszvendége a magyar funky királya, Bebe volt.
A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök / Felelős szerkesztő: Bus István / Szerkesztő: Vida Ferenc
Kiadó: Manager Invest Bt. / E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu / Tartalomgyártás és layout: The Contentist Nyomda: EDS Zrínyi Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8., Felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató