Pesti Ügyvéd / 2023. február – március

2023. február – március

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

· CÍMLAPSZTORI

Jó ügyvéd holtig tanul?

· A TARTALOMBÓL ·

Szókratész védőbeszéde –Jordán Tamás a Kamarában

– 24. oldal

Népviseletben az Ügyvédfarsangon

– 12. oldal

Kiváló búzasör Wellmann

György kertjéből

– 29. oldal

A cikk bemutatja a magyarországi jogászságnak, azon belül is az ügyvédeknek az élethosszig tartó tanuláshoz való viszonyulását, illetve felfedi továbbtanulási motivációit.

Napjainkban már nem elegendő az ügyvédi hivatás gyakorlásához a formális oktatás keretében a jogi egyetemeken megszerzett lexikális tudás, szükség van a nonformális vagy informális keretek között megszerzett digitális tudásra és gyakorlatra is, hiszen az ügyvédi iroda

mint fizikális helyszín egyre kisebb szerepet kap az ügyvéd-ügyfél közötti kapcsolattartásban. Az elektronikus rendszerek, programok működését az ügyvédek tipikusan nem az iskolapadban, hanem a gyakorlatban vagy egymástól tanulják meg. Cikkünk a 3. oldalon

· DR. RÁTKAI ILDIKÓ ·

Munkajogi változások 2023-ban

E cikkben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) legfontosabb változásait tekintjük át, amelyeket az európai uniós jogharmonizációs kötelezettség indokolt. – 16–17. oldal

· DR. LIPOVICS JÁNOS ·

Vegyes érzések, szép remények: a helyreállító igazságszolgáltatás jelene. Dr. Lipovics János egy konkrét jogeset tanulságairól számol be publicisztikájában. – 18–19. oldal

· ADATSZALON · Az 5 legfontosabb pont, amit az adatvédelemmel kapcsolatban tudni kell – 9. oldal

KORSZAK(OS)

Ha ezt a szót halljuk, akkor rögtön valamilyen éveken átívelő, a jövőt nagy mértékben meghatározó időszakra, személyre, eseményre gondolunk. Mi most maradjunk az előbbi kettőnél.

Három évtizedet egy oldalon azonban átfogni lehetetlen, vagy ahogy John Galsworthy írja a Modern Komédia előszavában, „egy korszak minden formáját, ízét, színét visszaadni - erre egyetlen regényíró sem képes, még kevésbé e sorok szerény szerzője: de az a próbálkozás, hogy legalább egy keveset megragadjon a szelleméből, kétségtelenül ott lappangott gondolatai hátterében, amikor tollat ragadott”. Ez volt a motivációm, megragadni az elmúlt harminc év lényegét, mert 2023. február 27-én egy korszak véget ért.

Egy korszak ért véget a hazai ügyvédség és annak nagy formátumú vezetője életében. Ha ennek a személyes vonatkozásait gondoljuk először végig, akkor arra juthatunk, hogy nehéz a mindennapok rutinjának átalakulását sztoikus nyugalommal tudomásul venni, ha valami az elmúlt évtizedekben olyan természetes volt nap, mint nap, mint a levegővétel. A környezeten sok múlik, hogy mennyire empatikus, és teszi könnyebbé, elviselhetőbbé a búcsúzó búcsúját. Ez akkor is így van, ha e sorok ihletője jelenleg még a MÜK elnökségének tagja, a Magyar Jogászegylet alelnöke, a PPKE Jog- és Államtudományi Karának címzetes egyetemi tanára, a Magyar Jog Szerkesztő Bizottságának elnöke, a Magyar Büntetőjogi Társaság elnökhelyettese, a Magyar Kriminológiai Társaság Igazgatóságának tagja, a Nemzetközi Bűnügyi Társaság Magyarországi tagozatának elnökségi tagja, a MKIK mellett működő Választottbíróság elnökségi tagja, a Sport Állandó Választottbíróság tagja, a Jogi Szakvizsga Bizottság cenzora. Nem utolsó sorban pedig aktív ügyvéd, közülük is szakterületén az egyik, ha nem a legelismertebb. Nem kell tehát attól tartania, hogy az aktív és eseménydús napok után hirtelen a semmittevés és unatkozás időszaka köszönt be. A profi sportolónak is szüksége van azonban levezetésre, melyhez tökéletes hátteret ad a fent felsoroltakon kívül az is, hogy az utánpótlás már bontogatja szárnyait az egyetemen és hamarosan – harmadik generációként – jó eséllyel újabb Bánátit ad a magyar ügyvédségnek. Milyen furcsa! Először a vezetéknevet nem a korszakos vezetőt említve írtam le, hisz az minden – e sorokat olvasó – kollégának egyértelmű kell legyen. A családi vonatkozás azonban nem. Mint ahogy a száraz tényeit e páratlan kamarai életútnak sem árt egy ilyen visszatekintésben feleleveníteni, mely mögött ott van a magyar ügyvédség 150 éves történetének egy ötöde, az a harminc év, amely nemcsak hoszszú, de nagyon meghatározó is a hivatásrend szempontjából.

Egyetemi tanulmányait az ELTE Állam és Jogtudományi Karán 1967-ben summa cum laude eredménnyel végezte, 1967-től 1969-ig a Budapesti 21. sz. Ügyvédi Munkaközösségben volt ügyvédjelölt, majd ugyanitt ügyvéd 1969-től 1990-ig. Ez utóbbi időpont óta a Bánáti Ügyvédi Iroda tagja. 1979-től 1984-ig a BÜK elnökségi tagja, 1984-től 1989-ig fegyelmi megbízottja, majd 1989-től 1992-ig főtitkára volt. 1992-ben a BÜK elnökévé választották, mely tisztséget többszöri újraválasztás után 2006 márciusáig töltött be. 2006. május 15-én választották a Magyar Ügyvédi Kamara elnökévé, mely tisztségben 2010-ben, 2014-ben és 2019-ben újraválasztották.

Ez a három évtized, amit a magyar ügyvédség legnagyobb területi, majd országos kamarájának élén töltött, adott többek között

• 3, az ügyvédség működését szabályozó törvényt;

• olyan, a munkánkat és bevételeinket alapjaiban meghatározó kiváltságot, mint a kötelező ellenjegyzés az ingatlanforgalomban

és a cégeljárásban;

• a kamara néhány száz fős létszámának több ezresre duzzadását;

• az ÜMK-k eltörlését;

• a nemzetközi ügyvédi irodák bejövetelét;

• az egyetemi képzés átalakításával és a képzési helyek számának növelésével sok ezres utánpótlást;

• rengeteg új kódexet;

• technikai robbanást az indigótól a scannerig, Erikától a MacBook-ig, K-vonaltól az okostelefonig.

Nem üres frázisként írom, hogy mérhetetlen büszkeséggel tölt el, hogy nekem jutott osztályrészül utódjaként megragadni Bánáti János jelentőségét a magyar ügyvédi közéletben. Pedig jó eséllyel nem is ezt a hivatást gyakorolta volna, ha nincs a Gondviselés, és nem ismerteti meg Őt Schirilla Györggyel, a XX. századi magyar ügyvédség Hozzá hasonló nagyformátumú egyéniségével, aki végérvényesen eltérítette a reál tudománytól. Ma már biztosan tudjuk, hogy jól tette. Bár elveszítettünk egy – nagyreményű – vegyészmérnököt, de nyertünk egy meghatározó ügyvéd vezetőt. Elfogult közvetlen szemtanúként írhatom, hogy számára a jelölti időszak mindig többet jelentett, mint munkaviszony, érzésem szerint a szó legnemesebb értelmében felfogott tanítói-tanulói jogviszony volt. A tételes jog ismeretének elvárása alapkövetelmény volt. E mellé jött az ügyvédi, védői működés a gyakorlatban. Személyes példamutatással tanított, hogy kell a kapcsolatot tartani a társ-hivatásrendekkel, védő társakkal és terheltekkel. Elég volt figyelni és ez formálta a szemléletet. Karizmatikus egyénisége az iroda, a tárgyalóterem és a szakmai konferenciák falai között is átjött, perbeszédei jogilag megalapozottak és magával ragadóak voltak, nem véletlen, hogy a Tocsik-perben elmondott első védőbeszéde bekerült Tóth Mihály professzor úr híres magyar perbeszédeket feldolgozó monografikus munkájába.

Minden egyes kamarai vezetői megnyilvánulásából a hivatás szeretete, a gyakorló jogász elkötelezettsége és felelőssége, a kar tagjai iránt érzett tenni akarás sugárzott át. Reményeim szerint, amikor végigtekint a volt tanítványokon – mint az iskolateremtőket általában -, büszkeséggel tölti el, hogy a szakmai munka, amiben részeltetett bennünket beérett, hiszen volt jelölttársaimmal valamennyien az ügyvédi pályát a szó legnemesebb értelmében vett hivatásként, szakmai és kamarai közéleti sikereket, elismeréseket magunk mögött tudva gyakoroljuk.

Önként befejezni, azt mondani, hogy elég volt, a legnagyobbak sajátja. Illyés Gyula írta, hogy „... egy korszak attól lesz múlt, hogy megírják... Valamirevaló múlt megteremtéséhez néha nagyobb erő kell, mint a jövőéhez: mindent pontosan a helyére kell tenni.” Ez a néhány sor csak elkezdte az őt megillető helyére tenni a Bánáti János által fémjelzett múltat. Vétek lenne nem kérdezni Őt a jövőben és nem használni az oral history adta lehetőségeket, hogy bemutassuk az utókornak is az ügyvédség rendszerváltozás utáni 30 évének történéseit.

Tisztelt Elnök úr, kedves János! A budapesti ügyvédek és a magam nevében hálásan köszönöm az elhivatottságodat, és azt a rengeteg időt, amit példaértékű szolgálatodhoz a családodtól, a barátaidtól, a hobbidtól és a pihenésedtől vontál el és kívánok az elkövetkező évekhez jó egészséget és kedvet, nem szűnő tettvágyat és finom borokat, jó szivarokat a csopaki teraszon!

Dr. Tóth M. Gábor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke

Jó ügyvéd holtig tanul?

A jelen írás célja, hogy bemutassa a magyarországi jogászságnak, azon belül is az ügyvédeknek az élethosszig tartó tanuláshoz való viszonyulását, illetve felfedje továbbtanulási motivációit.

Az egyre kaotikusabb és gyorsan változó globális, európai, de még a magyar munkaerőpiacon is hatalmas előnyben vannak azok, akik folyamatosan képzik magukat, új tudást sajátítanak el, vagy fejlesztik a már meglévőket. A jövőben ennek még nagyobb szerepe lesz, hiszen ma még elképzelhetetlen átalakulás előtt áll a világ. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a Covid-járvány mindössze másfél év alatt szinte teljesen át tudta szabni a munkahelyi, tanulási, közlekedési és vásárlási szokásokat. Mindez csak egy kis ízelítő volt abból, amit esetleg a most küszöbön álló energiaválság tovább fog indukálni, hiszen az online

eszközök, a robotizáció megkímélik a munkáltatókat és a munkavállalókat a felesleges költségektől (irodabérlés, utazás, közlekedési eszközök használata), és így az energetikai kiadásoktól is. A nemzetközi szervezetek folyamatosan monitorozzák és előrejelzik ezeket a változásokat és dolgozzák ki megoldási javaslataikat.

Az egyik ilyen a lifelong learning(élethosszig tartó tanulás, LLL-) paradigma és az általa közvetített, a bölcsőtől a sírig tartó tanulás koncepciója. Ez a program azért tölt be nagyon fontos szerepet a mai, modern világban, mert a technikai és orvosi vívmányok révén megnőtt az emberek életkora, és főleg

Európában kezdenek elöregedni a társadalmak. A munkaerőpiacon ezért egyre inkább előtérbe kerülnek az eddig kihasználatlan 60 év feletti és nyugdíjas korú munkavállalók is. Fontos elem továbbá, hogy az információs társadalom fejlődése és a robotizáció révén egyre több ma ismert szakma és ezáltal munkahely fog eltűnni, és ma még elképzelhetetlen szakmák fognak felbukkanni. Az innen kieső munkaerőt eredményesen úgy lehet majd pótolni, ha az emberek rendelkeznek olyan ismeretekkel, eddig kiaknázatlan tudással, amelyek révén az eddigiekhez képest új vagy valamilyen más területen is el tudnak helyezkedni. Az emberi

tevékenységet, interakciót és empátiát igénylő feladatokat azonban nem vagy nem teljesen tudják átvenni a robotok. Ilyen az óvodai és általános iskolai oktatás és az ügyvédi tevékenység is. Ehhez azonban az ügyvédi szerepfelfogás teljes megújulása szükséges, melynek központi eleme nem lehet más, mint az állandó szakmai továbbképzés, illetve a piaci igényekhez, az informatikai és kommunikációs technológiák változásához való folyamatos és rugalmas alkalmazkodás.

Jelen cikk egy olyan kutatáson alapszik, melynek során az alkalmazott alapsokaság, megfigyelési egység az összes magyarországi aktív ügyvédre és alkalmazott ügyvédre kiterjedt (12 032 fő). Ennek megfelelően a mintavétel az online felmérés esetében teljes körű volt, a magyarországi ügyvédek körében zajlott le 2022-ben. Az online kérdőívet az összes magyarországi

ügyvéd 6,1%-a (716 fő) töltötte ki.

Kétszer annyi nő akar továbbtanulni, mint férfi

A válaszadók több mint 80 százalékának a jogász volt az első diplomája.

15,6%-nak a második, 3,4%-nak a harmadik és mindössze 0,7% (5 fő) volt a válaszadók között, akinek a negyedik diplomája a jogi diploma. Szignifikáns összefüggés mutatkozott a diplomák megszerzésének sorrendisége és a nemi jelleg között is, mivel a nők száma fordítottan aránylik a jogi diploma megszerzésének sorrendjével. Az elsőként jogi diplomát szerzettek között még kétszer annyi nő volt, mint férfi. Ez az arány a harmadik diploma esetében már megfordult a férfiak előnyére.

A válaszadók 30%-ának van a jogászon kívül más területen alapképzésben vagy osztatlan képzésben szerzett diplomája, túlnyomó többségüknek, több mint 80%-uknak egyetlen ilyen végzettsége van. A legmagasabb számban a gazdaságtudományok területén szereztek diplomát, ide tartozik a válaszadók harmada. A szakjogász végzettség és az egyéb diploma megszerzése közötti összefüggést vizsgáló kereszttábla-elemzés alapján kimutatható, hogy az egyéb diplomával rendelkezők nagyobb arányban végeznek el szakjogász képzéseket, mint a csak jogi diplomával rendelkezők.

Mesterképzésben szerzett diplomája a válaszadók mindössze 12,4%-ának volt, közülük 56 főnek jogi, 16 főnek gazdaságtudományi, 5-5-5 főnek államtudományi, gazdaságtudományi és

társadalomtudományi, 4 főnek műszaki és 1-1 főnek agrár és művészeti területen.

PhD-tanulmányokat a válaszadók 8,1%-a, 58 fő folytatott. A szabadszavas válaszokban legtöbben a jogi területet jelölték meg.

A megkérdezettek több mint fele ugyanakkor nem tervez a jövőben semmilyen továbbtanulást. Azok, akik mégis terveznek, jellemzően a 41–45 éves korcsoportból kerülnek ki (31,6%).

A továbbtanulni szándékozók esetében minden korcsoportra igaz, hogy legalább kétszer annyi nő akar továbbtanulni, mint férfi.

Cél: a jogi szakképzésben történő tudásfejlesztés

A továbbtanulás területét illetően a válaszadók közel 70%-a jogi területen képzeli azt el, ezt jócskán lemaradva követik a gazdaságtudományok (5,2%) és a bölcsészettudomány (3,6%), illetve vannak olyan válaszadók is, akik az orvos- és egészségtudományok terüle-

tén tanulnának tovább. Egyértelműen megállapítható, hogy az ügyvédek továbbtanulási tervei között kiemelkedő a jogi szakképzésben történő tudásfejlesztés, más területekben nem nagyon gondolkoznak.

A csak jogász diplomával rendelkezők és a továbbtanulni tervezők közötti kereszttábla-elemzés adatai alapján megállapítható, hogy többen nem akarnak továbbtanulni, mint igen, hiszen a közel 500 fős csoportnak csupán 22%-a válaszolta azt egyértelműen, hogy tovább kíván tanulni, 22,4%-uk pedig gondolkozik a továbbtanuláson. A két csoport létszáma ugyanakkor együttesen is kevesebb, mint a továbbtanulni nem szándékozók száma.

A csak jogász diplomával rendelkező továbbtanulni kívánók (110 fő) korcsoportokon belüli megoszlását vizsgáló kereszttábla-elemzés szerint a 27–35 év közöttiek 33,3%-a (72 főből 24-en) a legaktívabb ezen a téren, majd a 41–45 év közötti korcsoporton belüliek 22,9%-a következik (157 főből 36-an).

Az ügyvédek továbbtanulási tervei között kiemelkedő a jogi szakképzésben történő tudásfejlesztés, más területekben nem nagyon gondolkoznak.

A továbbtanulás legnagyobb motivációja a kérdésre válaszoló 501 fő válaszadó viszonylatában a tudásfejlesztés (48,7%, 244 fő) volt, és csak a második helyen áll az érdeklődés (23,8%, 119 fő), míg 19,4% a specializációt jelölte meg (97 fő). A pályamódosítást az erre a kérdésre válaszolók mindössze 5,2 %-a (26 fő) jelölte meg.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a magyarországi ügyvédek a jogi egyetem elvégzése után nem tanulnak tovább, illetve amennyiben továbbtanulnak, akkor azt nem más tudományterületen teszik.

Élen a MÜK/BÜK

e-learning-képzései

Napjainkban már nem elegendő az ügyvédi hivatás gyakorlásához a formális oktatás keretében a jogi egyetemeken megszerzett lexikális tudás, szükség van a nonformális vagy informális keretek között megszerzett digitális tudásra és gyakorlatra is, hiszen az ügyvédi iroda mint fizikális helyszín egyre kisebb szerepet kap az ügyvéd-ügyfél közötti kapcsolattartásban. Az elektronikus rendszerek, programok működését az ügyvédek tipikusan nem az iskolapadban, hanem a gyakorlatban vagy egymástól tanulják meg. Ennek egyik oka, hogy általában az új informatikai rendszerek bevezetését – kevés kivétellel – nem előzte meg a törvényalkotó vagy a területi ügyvédi kamarák részéről semmilyen hivatalos továbbképzés, tanfolyam.

Ez alól jelent majd kivételt az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos okta-

tás, amely az első olyan – informatikai eljárás (E-ING) működését oktató – nonformális képzés lesz, amelyet törvény ír elő az ügyvédek részére. A tudásfejlesztés másik eszköze a megszerzett jogi ismeretek kötelező naprakészen tartása, folyamatos frissítése, amelyet 2020 óta szintén jogszabály ír elő az ügyvédek számára.

A kötelező ügyvédi továbbképzéssel kapcsolatos kérdések kapcsán a megkérdezettek 78,1%-a a képzést jelölte meg mint a kreditpont megszerzésének forrása. 14,5% válaszolta azt, hogy részben képzésen, részben más módon (előadói tevékenység, jogi szakvizsga bizottsági tagság, szakmai nyelvvizsga, opponensi tevékenység, publikáció, lektorálás stb.) szerezte meg a kreditpontokat, míg mindössze 7,4% válaszolta azt, hogy nem képzésen szerezte meg a kreditpontjait.

Arra a kérdésre, hogy milyen típusú

képzést végzett el, 668 válasz érkezett, és több képzésfajta is megjelölhető volt. A legtöbben, a válaszadók 92,4%-a a MÜK/BÜK e-learning-képzéseket jelölték meg. 41,9% (280 fő) külső képzési hely online képzéseit jelölte meg, 29,5% (197 fő) kamarai személyes jelenléti oktatást, míg a MÜBSE e-learningképzését mindössze 4 fő. Az online kurzusok szerepe tehát kiemelkedő, míg a személyes jelenléttel járó oktatást ennél jóval kevesebben preferálták – igaz, utóbbiban nagy valószínűséggel közrejátszottak a koronavírus miatti korlátozások is. Az online kurzusokon belül is a kamara (MÜK/BÜK) által szolgáltatott ingyenes képzéseket preferálják a legtöbben.

Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a MÜK/BÜK által biztosított e-learning-tanfolyamok színvonaláról, az 1-5 pontig tartó skálán lehetett megjelölni a véleményt, ahol az 1=nem minőségi és az 5=kiváló minőségű választ jelentett. A 695 válaszadó legnagyobb hányada (45,8%) 4 pontra értékelte a minőséget, 33,4% pedig 5 pontra. A minőséget a résztvevők mindössze 17,7 %-a értékelte 3 pontra, 2,4% 2 pontra és 0,7% 1 pontra.

Arra a kérdésre, hogy ugyanezen tanfolyamok választékáról mi a véleménye az 1-5 pontos skálán, a válaszadók 39,6%-a 4, 30,4%-a pedig 5 pontot adott. 26,3 % 3 pontra, 3,6% 2 pontra és 0,1% értékelte 1 pontra a választékot.

A kötelező továbbképzés bevezetésével kapcsolatban a válaszadók 1-5 skálán dönthettek, ahol az 1=nem hasznos, az 5=nagyon hasznos jelentéssel bírt. A válaszadók 38%-a nagyon hasznosnak, míg 23,5% hasznosnak, illetve ugyanennyien kevésbé hasznosnak gondolják az előírást. 7,5-7,5% pedig nem, illetve nagyon kevéssé hasznosnak gondolja a kötelező képzések bevezetését.

Mi a vélemény a 2020-ban bevezetett kötelező továbbképzési

ILLUSZTRÁCIÓ: ADOBE STOCK

JOG

Az ügyvédek túlnyomó többsége – minden korábbi negatív véleménye és attitűdje ellenére –hasznosnak tartja a kötelező képzés bevezetését, és elégedett annak tartalmával és színvonalával is.

Megállapítható tehát, hogy a válaszadók túlnyomó többsége inkább hasznosnak gondolja az előírás bevezetését, azaz elvben támogatja a kötelező továbbképzés és az élethosszig tartó tanulás koncepcióját.

Az ügyvédek hasznosnak tartják a kötelező képzéseket Arra a kérdésre, hogy akkor is részt venne-e a továbbképzésen, ha az nem lenne kötelező, a megkérdezettek 66,2%-a válaszolt igennel, 12% nemmel, 21,8% pedig csak akkor végezne el ilyet, ha ingyenes lenne.

Szabadszavas válaszadásban a válaszadók egy része a képzéseket jónak és színvonalasnak tartja, élvezi azokat, különös tekintettel azokra az előadásokra, amelyek tananyagát a gyakorlatban is tudja hasznosítani. Sokan közülük már az adott tárgyévben megszerzik a következő éves kreditpontokat is, ha van olyan előadás, ami érdekli őket. Sok válaszadó azonban nem teljesen van megelégedve a jelenlegi rendszerrel, és bár hasznosnak tartják magát a célt, a megvalósítás kapcsán számos problémát is

megfogalmaztak, úgy mint az előadások minősége (az oktatók előadásának stílusa; magyarázatok, példák helyett csak a jogszabályokat olvassák fel), tartalma (nem tartozik az érdeklődési körébe) vagy a kötelező jelleg. Mások szerint a számonkérés rendszerét kellene szigorítani, vizsgához kötni vagy több kötelező képzést kellene előírni, mert egyébként senki nem veszi komolyan a tanulást.

A kutatás alapján igazolásra került, hogy az ügyvédek túlnyomó többsége –minden korábbi negatív véleménye és attitűdje ellenére – hasznosnak tartja a kötelező képzés bevezetését, és elégedett annak tartalmával és színvonalával is.

A kötelező továbbképzéssel kapcsolatos tapasztalatok teljes körűen majd az első 5 éves képzési ciklus lezárása után, azaz 2025-ben elemezhetőek ki. Ekkor lesznek arról adatok, hogy hány továbbképzésre kötelezett nem teljesítette kötelezettségét és veszítette el emiatt kamarai tagságát. Érdemes lenne ekkor egy újabb felmérést készíteni, kiegészítve a most megszerzett tapasztalatokat.

A digitalizáció a kulcs

Annak ellenére, hogy az ügyvédi tevékenység tipikusan személyes szimpátián és kapcsolaton alapuló megbízási jellegű (ha eltekintünk a kötelező kirendelési rendszertől) jogviszony, amelynek alapja az ügyfél és az ügyvéd közötti feltétlen és kölcsönös bizalom, az ügyvédek körében is nagyon fontos lett az utóbbi évtizedben a digitalizáció, hiszen ma már törvény rögzíti, hogy minden ügyvédi tevékenységet kötelező elektronikusan végezni (az ingatlan-nyilvántartás kivételével). Egyre inkább nő az online konzultációk és a távellenjegyzések száma is. Aki nem rendelkezik az ehhez szükséges informatikai készséggel, vagy nem sajátítja el az ehhez szükséges tudást, nem tud majd a jövőben munkát végezni, ezáltal ellehetetlenül a  pályán. Eme kutatás eredményeként az állapítható meg, hogy az ügyvédek többsége ezt felismerte, és nem veti el a digitalizációval együtt járó, merőben új informatikai ismeretek megszerzésének lehetőségét, és amennyiben a jövőben bevezetik az új ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz kapcsolódóan a kötelező továbbképzést, akkor azt az ügyvédek többsége el fogja végezni, hiszen a válaszadók nagyon magas száma, 85,2%-a tervezi ezt, döntő többségük ráadásul már a bevezetés évében tervezi elvégezni a képzést. Az is egyértelmű, hogy az ügyvédek többsége az automatikus döntéshozatali rendszerrel járó nagy felelősségtől tart a legjobban, és csak bő harmaduk gondolja azt, hogy számára hasznos lesz ezt a tudást elsajátítani. Egyelőre az ügyvédeknek csak kicsivel több mint 5%-a gondolja azt, hogy ezzel több pénzt fog tudni keresni.

A jelen kutatás keretében megszerzett eredmények alapot adhatnak a továbbképzést szervező országos és regionális ügyvédi kamarák részére a képzések jövőbeli fejlesztésére, strukturáltságának kialakítására.

(részletek a MATE VFGI Humántudományi és Szakképzési Tanszék emberi erőforrás tanácsadó MA képzésen írt „Az élethosszig tartó tanulás vizsgálata a jogász végzettségűek körében különös tekintettel az ügyvédekre” c. diplomadolgozatból)

SZERZŐ: dr. Pink Marianna ügyvéd

Meghívó

A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA KÖZGYŰLÉSÉRE

A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségének határozata alapján meghívja a kamara tagjait a 2023. évi rendes közgyűlésére

A közgyűlés időpontja:

A közgyűlés helye:

Napirendi pontok:

2023. március 22. (szerda) 8.30 óra

Budapesti Ügyvédi Kamara Díszterme (1055 Budapest, Szalay utca 7.)

1. Elnöki köszöntő

2. Magyar Ügyvédi Kamara elnökének felszólalása

3. Elnök és elnökség beszámolója (vita és szavazás)

4. A Felügyelő Bizottság beszámolója, a 2022. évi gazdálkodás, illetve a 2023. év előirányzatainak ismertetése (vita és szavazás)

5. A 2022. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló, zárszámadás és annak elfogadása (vita és szavazás)

6. A Kamara 2023. évi költségvetésének elfogadása (vita és szavazás)

7. Az Alapszabály módosítása (vita és szavazás)

8. Az Etikai Bizottság BÜK-KGY/2015/08. sz. Közgyűlési határozattal elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatának hatályon kívül helyezése (vita és szavazás)

9. A Regionális Fegyelmi Bizottság beszámolója (vita és szavazás)

10. Az Oktatási Bizottság beszámolója (vita és szavazás)

11. A Jogtanácsosi Tagozat beszámolója (vita és szavazás)

12. Az Informatikai Bizottság beszámolója

13. Az Etikai Bizottság beszámolója (vita és szavazás)

14. A Tagfelvételi Bizottság beszámolója (vita és szavazás)

15. Az Összeférhetetlenségi Bizottság beszámoló (vita és szavazás)

16. A Szociális és Jóléti Bizottság beszámolója (vita és szavazás)

17. Nemzetközi Bizottság beszámolója (vita és szavazás)

18. Kamarai díjak, elismerések átadása

A közgyűlés határozat-képességével kapcsolatos figyelmeztetés:

Határozatképtelenség esetére kitűzött, megismételt közgyűlés időpontja és helye:

A meghívó meghirdetésének módja:

Előterjesztések és közgyűlési határozatok közlésének módja:

Egyéb tájékoztatás:

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a Kamara tagjainak több mint fele jelen van. A közgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább 8, legfeljebb 15 nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.

2023. március 31. (péntek) 9 óra Budapesti Ügyvédi Kamara Díszterme (1055 Budapest, Szalay utca 7.)

a kamara honlapján, a kamarai elektronikus hírlevél útján, a kamarai hirdetőtáblán.

A honlapon, a „Közgyűlések” fejezet (oldal) alatt. A személy szerint érintettekkel a honlapnak a csak az illető által elérhető elektronikus ügyintézési felületén és a kamaránál bejelentett e-mail címe útján.

A közgyűlési meghívónak a Kamara honlapján való közzétételétől számított 8 (nyolc) napon belül bármely kamarai tag az elnökségtől a napirend kiegészítését kérheti írásban, annak indoklásával.

A közgyűlés határozatának elfogadásához a jelen lévő tagok többségének támogató szavazata szükséges. Az Alapszabály módosításához a jelen lévő tagok kétharmadának a támogató szavazata szükséges.

Azon kollégáink részére, akik a közgyűlésen megjelenni nem tudnak, a kamara elnöksége internetes felületen biztosítja, hogy a közgyűlés eseményeit élő közvetítésben követhessék..

Budapest, 2023. március 6. dr. Tóth M. Gábor elnök dr. Gyalog Balázs főtitkár

A munkaviszony jogellenes

megszüntetése

– négy oldalról

A Magyar Ügyvédi Kamara szervezésében 2023. február 2-án rendezték meg a munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatos konferenciát, amely telt házas részvétellel folyt a Budapesti Ügyvédi Kamara Dísztermében.

Akonferencián négy kiváló előadó képviseltette magát. Dr. Petrovics Zoltán (egyetemi docens, NKE, egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK) elsősorban dogmatikai síkon vizsgálta, hogy megfelelő, hatékony védelmet jelent-e a hatályos jogszabályi környezet a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetére. Az előadó érdekes kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a hatályos kártérítési szabályok esetlegesen pusztán előre kalkulálható gazdasági kockázatot jelentenek a munkáltatók számára, illetve a munkaviszony helyreállítása reális követelés-e a munkavállaló részéről, ha a felek között a viszony már megromlott.

Dr. Kulisity Mária, a Fővárosi Ítélőtábla bírája a jogellenes munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatos igényérvényesítést a bírói gyakorlat szempontjából ismertette. Előadásában számos olyan momentumra hívta fel a figyelmet, amelyek a rutinos peres gyakorlattal rendelkező számára is jelenthettek újdonságot, mint például a megállapítási kereset alkalmazhatóságnak kérdése, vagy éppen a sérelemdíj iránti igény, vázolva a legújabb bírósági gyakorlatot is. A bírónő kitért azon hibákra is, amelyeket a felek, illetve a  jogi képviselők gyakran elkövetnek.

Ezt követően dr. Trenyisán Máté ügyvéd, a SZE jogi karának oktatója, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Ügyvédi Kamara elnökségi tagja tartotta

meg előadását arról, hogy milyen ügyvéd- és ügyféloldali kihívásokkal kell szembenéznünk a praxis vitele során. Az ügyvéd kolléga konkrét esetek ismertetésével hívta fel a figyelmet olyan gyakorlati problémákra, mint például az egyéni vállalkozó munkáltató halála esetén követendő gyakorlat, vagy például az az esetkör, ha a munkaügyi perben az derül ki, hogy a munkaviszony megszüntetésének alapjául szolgáló belső, munkáltatói szabályzat eleve jogellenesnek volt tekinthető.

Végül, de nem utolsósorban dr. Dudás Katalin ügyvéd kolléganő, az ELTE ÁJK oktatója beszélt arról, hogy hogyan hat(hat) ki a munka törvénykönyvének 2023. január 1-től hatályos módosítása a munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatos gyakorlatra. Az előadásban különös súlyt kapott a rugalmas munkafeltételekkel kapcsola-

tos munkavállalói kérelem kezelése, és az is nyilvánvalóvá vált, hogy sok tekintetben a bírói gyakorlatra vár a  jogalkalmazás formálása. Az előadó kitért arra is, hogy megnőtt a munkáltatói kötelezettségek száma, és az érdemi intézkedések szükségességének köre is kibővült a jogszabály-módosításnak köszönhetően.

Az előadásokat követően a hallgatóság tehette fel kérdéseit az előadók felé, akik érdemi válaszadással igyekeztek a megjelentek jogalkalmazási rutinját segíteni.

SZERZŐ:

dr. Rátkai Ildikó

ügyvéd, HR szakjogász, munkajogi szakjogász

A leggyakoribb adatkezelési hibák

Az adatvédelem a legtöbb ügyvéd számára még mindig egy mumus, amivel azonban kötelező – és nagyon is hasznos – foglalkozni. Az AdatSzalon alapítói most öt pontban foglalták össze az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Az ügyvédi irodában fokozottan figyelni kell a helyes adatkezelésre, hiszen ott egy-egy hibának súlyos következményei lehetnek. Az alábbiakban összeszedtük az öt leggyakoribb hibát, amit ügyvédi praxisok adatkezelésében tapasztaltunk.

Ingyenes ITszolgáltatók használata

Régóta tudjuk, hogy semmi sincs ingyen. A legtöbb ingyenes e-mail- vagy felhőszolgáltatás „ellenértékeként” az adatainkat kéri, ami teljességgel összeférhetetlen az ügyvédi adatkezeléssel. Fontos tehát, hogy ne vegyünk igénybe olyan szolgáltatót, amely kizárólag privát szolgáltatást nyújt, illetve deklaráltan belepillant az iratainkba.

Adatfeldolgozók helyzete rendezetlen

Jellemzően az ügyvédi iroda is alkalmaz adatfeldolgozókat, mint pl. a könyvelő és a tárhelyszolgáltató. Az adatfeldolgozókkal azonban szükséges az adatkezelésre is kiterjedő megállapodást kötni – és itt nem elég egy „titoktartási nyilatkozat” a szerződésben.

Adatkezelési tájékoztatás ügyfeleknek

Az ügyvédi iroda a legtöbb személyes adatot az ügyfelek viszonylatában végzi. Minden ügyvéd köteles adatkezelési tájékoztatást adni ügyfelei részére, melynek legcélszerűbb formája egy adatkezelési tájékoztató, amire a megbízási szerződés is hivatkozik. Figyelem! A harmadik sze-

mély érintett adatainak kezelése esetén figyelemmel kell lenni az ügyvédi titok szabályaira!

Adatkezelési tájékoztatás munkavállalóknak

Talán ez az a pont, ami nem érint minden ügyvédet. Akinek azonban alkalmazottai vagy megbízottai vannak, részükre is köteles adatkezelési tájékoztatást nyújtani.

Adatbiztonság alacsony foka

Az adatbiztonság alapja, hogy az elektronikus adatokat védjük jelszóval – olyannal, ami nincs kiírva a faliújságra… A papíralapú iratokat pedig tároljuk úgy, hogy sem az ügyfelek, sem más illetéktelen személyek ne ismerhessék meg azokat. Kifejezetten rossz gyakorlat, amikor a váróban az ügyfelek az aktákról leolvashatják más ügyfelek nevét – ez ugyanis nemcsak adatvédelmileg aggályos, de az ügyvédi titkot is sérti.

Az adatkezelésre vonatkozó szabályok bonyolultnak tűnhetnek, de egyre több a jó gyakorlat. Ezt segítendő rendszeresen teszünk közzé tippeket, javaslatokat az AdatSzalon honlapján (www.adatszalon. hu), illetve a Budapesti Ügyvédi Kamara minden hónapban ingyenes konzultációt biztosít tagjai részére az ügyvédi adatkezelés kérdéseivel kapcsolatban. Bejelentkezés: iroda@dekanydora.hu vagy iroda@molnaradel.com. Várunk minden érdeklődőt!

dr. Dékány Dóra, dr. Molnár Adél

AdatSzalon Café:

fókuszban a munkavállalói adatok kezelése

A következő AdatSzalon Cafét 2023. március 9-én 15 órától rendezik meg a BÜK-ben, témája pedig a munkavállalói adatok kezelése lesz. A szervezők előzetesen is várják a téma kapcsán felmerülő kérdéseket vagy problémákat, hogy az eseményen konkrét esettanulmányokon keresztül is meg tudják világítani az adatvédelem és -kezelés gyakorlatát. A rendezvényen való részvétel továbbra is ingyenes és regisztrációhoz sem kötött, a szervezők azonban megköszönik, ha az érdeklődők a Facebookeseménynél jelzik részvételi szándékukat. Az AdatSzalon Cafén minden, az adatvédelmi jog iránt érdeklődőt szívesen látnak.

GDPR: közel 3 milliárd eurónyi

bírság Európában

2022-ben 1,64 milliárd euró értékben szabtak ki GDPR-bírságot Európában, a rendelet 2018-as hatályba lépése óta kiszabott büntetések összértéke ezzel eléri a 2,92 milliárd eurót – derül ki a DLA Piper által publikált tanulmányból.

A tavalyi évben a végrehajtási eljárások és büntetések fókuszában a digitális hirdetéstechnológia (Adtech) és a viselkedésalapú, célzott online hirdetések álltak. Mivel Írország és Luxemburg egyaránt kedvelt lokációk az Európában terjeszkedni kívánó, tengerentúli technológiai vállalatok körében, nem meglepő, hogy az említett két ország helyezkedik el a GDPR-bírságokat összegző listák elején. A 2018. május 25-től kiszabott GDPR-bírságok összértékét tekintve Írország végzett az első helyen, több mint 1,3 milliárd eurónyi kiszabott büntetéssel. A második helyet Luxemburg foglalja el, ahol a hatóságok a GDPR-rendelet hatályba lépése óta mintegy 746 millió euró összértékű bírságot szabtak ki – ennek szinte teljes egészét egy büntetés teszi ki, amely ezzel a kontinens legnagyobb egyedi büntetésének bizonyult 2022ben. A harmadik helyen Franciaország szerepel, közel 430 millió eurónyi kiszabott pénzbírsággal.

A GDPR-bírságok Magyarországot sem kerülték el az elmúlt években – az összesített lista középmezőnyében (16.) végeztünk, mintegy 2,2 millió eurónyi kiszabott büntetéssel, melyek között egy rekordösszegű bírság is szerepelt: a NAIH 250 millió forintra büntetett egy magyar bankot, amely mesterségesintelligencia-alapú hangelemző szoftverrel automatikusan értékelte a call centeres hívásokat, és elemezte az ügyfelek érzelmi állapotát. A vizsgált időszakban 711 incidenst jelentettek, ami 25%-os növekedést jelent az egy évvel korábbi időszak esetszámához képest. (DLA Piper)

1. 2.

3.

4. 5.

ILLUSZTRÁCIÓ: FREEPIK

A BÜK februári elnökségi ülése

A BÜK februári elnökségi ülésén vendégünk volt dr. Balogh Zsigmond, a Budapesti Közjegyzői Kamara tavaly megválasztott elnöke, akivel számos olyan kérdésről volt módunk egyeztetni, ahol a két hivatásrend szinergiáját lehet erősíteni.

Sikeres érdekérvényesítés a NAV-val szemben

Korábban tájékoztattuk az érintett Kollégákat, hogy a régi katatv. változása miatt az ügyvédi irodák jogutód nélküli megszüntetésénél a NAV – az egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról szóló 297/2022. (VIII. 9.)

Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésére hivatkozással – azt várta el, hogy az iroda törlése időpontjának (zárómérleg fordulónapja) meg kell előznie az egyéni ügyvédként bejegyzés napját.

Bár a lenti jogi álláspontunkat az elejétől hangoztattuk, a gyorsabb érdemi befejezés érdekében emiatt több esetben kellett módosításokat kérnünk a Kollégáktól, ami késleltette és bonyolította az eljárásunkat.

A fenti jogszabály alkalmazásából következően az is előfordult, hogy az adóhatóság egyszemélyes ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetésénél nem akart adószámot kiadni annak az egyéni ügyvédnek, akinek az irodája mint adóalany a típusváltás előtt nem került törlésre.

Többszöri egyeztetés és közös jogértelmezés eredményeként sikerült a NAV eljáró képviselőivel tisztázni, hogy az Üttv. e helyzetre vonatkozó speciális szabálya az általuk alkalmazott jogszabályi előírást felülírja. Végül az egyeztetések után az adóhatóság elfogadta azt az általunk képviselt helyes jogértelmezést, hogy az ügyvédi irodák jogutód nélküli megszüntetésére és ehhez kapcsolódó-

an a típusváltásra – katától függetlenül – minden esetben az Üttv. 57. § (3) és a 97. § (2) bekezdésének speciális szabályai az irányadóak. Eszerint (idézve az Üttv. Nagykommentárját): „Egyszemélyes ügyvédi iroda esetén fennáll az a lehetőség, hogy taggyűlése a jogutód nélküli megszűnésről való döntésével egyidejűleg gyakorlatilag átruházza a megbízásai összességét – akár az ügyfelek hozzájárulása nélkül – a saját tagjára, méghozzá annak egyéni ügyvédként való bejegyzése hatályával. Ez az egyetlen olyan eset, amikor valamely ügyvéd jogszerűen lehet egyszerre egyéni ügyvéd és – ugyan már jogutód nélküli megszüntetés alatt álló – ügyvédi iroda tagja is. Ez az állapot azonban csak átmeneti lehet, és kizárólag azt a célt szolgálhatja, hogy az egyszemélyes ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésére irányuló, gyakran hosszadalmas eljárást a korábbi tag úgy folytathassa le, hogy közben tudjon önállóan ügyvédi tevékenységet folytatni.”

Az egyeztetés eredményeként a jövőben tehát egyszerűsödik a megszüntetésre irányuló eljárás során a kamarai ügyintézés, mivel ezen okból nem kell módosítást kérnünk a Kollégáktól, továbbá egyértelműen megerősítést nyert a Kamara által eddig is hangoztatott szabály, hogy az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnéséről – bármely okból – döntő Kollégák a megszűnésre irányuló eljárás alatt egyéni ügyvédi tevékenységet folytathatnak. (BÜK hírlevél)

Ilyenként került említésre az egy év múlva bevezetendő elektronikus ingatlan-nyilvántartás, valamint a kötelező továbbképzés. Hivatásrendünknek érzelmileg volt fontos elnök úr azon közlése a közjegyzői reklámokkal kapcsolatban, hogy bár nem Ő követte el, de kérte, hogy „vétlen bocsánatkérését fogadjuk el”. Döntöttünk a BÜK betétlekötésének meghosszabbításáról, valamint első olvasatban tárgyaltuk a  Kamara 2022. évi pénzügyi beszámolóját és a 2023. évi költségvetésének tervezetét. Dr. Nagy Dániel kolléga személyében megválasztottuk a BÜK-nek a MÜK Küldöttgyűlésébe delegálandó tagját. Azt a kérdést, hogy ügyvédi iroda foglalkoztathat-e jogi egyetemi hallgatót, illetve jogi diplomával rendelkező jogi gyakornokokat munkaerő-kölcsönzés keretében, valamint az ügyvédi munkadíj meghatározásáról rendelkező Európai Bíróság ítélete által felszínre hozott kérdéseket – mivel országos problémákat vetett fel – a MÜK szakmai bizottsága elé terjesztjük. 25 000 forintra emeltük a közvetítői eljárások esetén fizetendő költségátalányt. (BÜK hírlevél)

FOTÓ, ILLUSZTRÁCIÓ: FREEPIK

Közel 12 millió forintot gyűjtöttek össze a Kollégák

Tavaly is közel volt a rekorddöntés a Kollégák Facebook-csoport karácsonyi adománygyűjtésén.

Az évek alatt hagyománnyá vált kezdeményezés a csoport alapítója, Fekete Tamás ötlete volt, melynek keretében a csoport tagjai december elején eldöntik, melyik szervezet javára terveznek gyűjteni, a következő két hétben pedig várják az adományokat. Az első gyűjtés eredményeként 2016-ban közel 2,2 millió forintot tudtak utalni a Heim Pál Gyermekkórháznak, az elmúlt évek során pedig az aktív szervezésnek és a támogató kollégáknak köszönhetően sokmilliós adományban részesült a Magyar Hospice Alapítvány, a Tábitha Ház, a Melletted a helyem Egyesület és a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány is.

2022-ben a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat, a Magyar Hospice Alapítvány és az Igazgyöngy Alapítvány javára folyt az adakozás. A 481 adakozó kolléga jóvoltából végül összesen 11 800 000 forintot tudtak utalni az alapítványoknak – ennél több, 12,33 millió forint csak 2021ben jött össze a Kollégák karácsonyi adománygyűjtésének történetében. Az ügyvédek immár öt éve tartó folyamatos támogatásának elismerésére a Magyar Hospice Alapítvány a Budapest Hospice Ház egyik kétszemélyes betegszobája mostantól a „Kollégák“ ügyvédi csoport nevét viseli. Az alapítvány tájékoztatása szerint ezzel évente közel 30 betegnek és családjának segítenek az élet legnehezebb szakaszában.

Kirendelt védői díjak számlázásával kapcsolatos egyeztetés a Minisztériummal

Megvizsgáltuk a kirendelt védői díjak számlázásának kérdését, aminek eredményeként úgy látjuk, hogy a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet szövegezése miatt a kirendelt védői díjnak a díj mellett részét képező, és azzal együtt számlázandó költségtérítések esetében a számlázás jogszabály szerinti rendje hátrányos az áfaadóalany kollégák részére az alanyi áfamentességet választó kollégákkal szemben. Ennek az anomáliának a felszámolására a BÜK – az Üttv. 155. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a MÜK-ön keresztül – megkeresi a Minisztériumot az IM rendelet szövegezésének a pontosítására vonatkozó javaslattal. (BÜK hírlevél)

Új elnök a Magyar Ügyvédi

Kamara élén

Dr. Havasi Dezső személyében új elnököt választottak 2023. február 27-én a Magyar Ügyvédi Kamara élére. A leköszönő elnök, dr. Bánáti János, aki 1992 óta vezette előbb a budapesti, majd 2006-tól kezdve az országos ügyvédi kamarát, idén már nem indult a tisztségért, a MÜK elnökségének azonban továbbra is tagja maradt. Dr. Havasi Dezső nem ismeretlen a kamarai közéletben, hiszen az előző négyéves ciklusban a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, valamint a MÜK elnökhelyettese volt. Az újonnan megválasztott elnök 1976-ban végzett a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Elsőként a Rába Vagon- és Gépgyár jogi osztályán dolgozott jogi előadóként, a jogi szakvizsga letétele után jogtanácsosként. Ezt követően szövetkezeti jogi területen dolgozott, majd a Kereskedelmi és Gazdasági Kamara regionális titkára volt. A 99. sz. Jogtanácsosi munkaközösség tagjaként – az első jogtanácsosi integráció után – egyéni ügyvédként, majd a Havasi Ügyvédi Iroda alapítójaként 1989 óta számos gazdasági társaság, vegyesvállalat létrehozásában, átalakításában működött közre. Dr. Havasi Dezső tagja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság bírói karának, valamint jogi szakvizsga cenzor. Munkájának elismeréseként 2021ben a köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt Polgári Tagozata kitüntetésben részesítette. Az új elnök mellett új főtitkárt is választottak az ügyvédek dr. Holczer Ferenc személyében. A MÜK elnökhelyettesei a következő négyéves ciklusra dr. Becker Tibor, dr. Halmos Tamás, dr. Kovács Kázmér, dr. Szecskay András és dr. Tóth M. Gábor lettek. A MÜK új titkárának dr. Reiniger Balázst választották meg a két korábbi titkár, dr. Török Ferenc és dr. ifj. Vég Tibor újraválasztása mellett.

Tenorokat keres a Próká-torok

Anagy sikerű karácsonyi fellépés óta sem pihen a BÜK kórusa. Próká-torok jelenleg új anyagokat tanulnak, szélesítik repertoárjukat, mely egyaránt tartalmaz klasszikus, populáris, jazz műfajú zeneműveket. Molitor Éva saját hangszereléseket, improvizációkat is ír kifejezetten a Próká-Torok kórusának, illetve hangszereseinek.

A kórus vezetője hozzátette: nagy szeretettel várják a tenor- és basszushangú férfiak jelentkezését a kórusba, mivel belőlük jelenleg hiány mutatkozik.

A tervek szerint a Próká-torok idén is számos koncertet ad majd, hiszen Budapest mellett érkeztek már meghívások Kapolcsról, Tiszafüredről és Fonyódról is.

Ügyvédfarsang 2023

Február 24-én este csordultig megtelt a Bálnában található EscoBar & Cafe. Az Ügyvédfarsang idei résztvevő között voltak indiánok és szamurájok, gésák és huszárok, a karaoke mikrofonja, a táncterem és a bárpult azonban tökéletes olvasztótégelynek bizonyult a kultúrák egymásra találásában.

 Nahm Judit, Mile Attila, Bilkei-Gorzó Dávid, az est szervezői

Zombory Mónika

Kubinyi Richárd

Bus István és Vida Ferenc, a Pesti Ügyvéd szerkesztői

Gabos Szilvia

Gyalog Balázs és Tóth Levente

Lévai Alexa

Nahm Judit és Fügedi Szilvia

Jogtanácsosnőket is vár a MÜE

Örömmel várjuk azon kolléganőink jelentkezését, akik szívesen vesznek részt a magyar, valamint az Európai Unió ügyvédnői és jogtanácsosai közötti szakmai kapcsolatok kiépítésében, elősegítésében nemzeti, valamint nemzetközi szinten, erősítve és segítve az ügyvédi kamarák, női közösségek, női szervezetek, jogi karok, oktatási és kutatóintézetek közötti kapcsolatépítést, együttműködést.

A MÜE-t 2004 októberében dr. Szűcs Andrea ügyvédnő hívta életre. Szervezetünk a European Women Lawyers Assotiation (EWLA) céljaival azonosulva és tevékenységéhez kapcsolódva elősegíti az európai jogalkotás megértését, különös tekintettel a nők

jogegyenlőségére vonatkozó jogalkotás és jogalkalmazás területén. A MÜE célul tűzte ki a szervezet országos tagságának bővítését, regionális programok és rendezvények szervezését, pro bono ügyek felvállalását és mentorprogram kialakítását.

Az Egyesület a honlapon található linken örömmel várja mindazon kolléganők, kartársak jelentkezését, akik tagként bekapcsolódnának a MÜE működésébe, és aktívan részt vennének az egyesület rendezvényein.

A Magyar Ügyvédnők Egyesületének elérhetősége:  elnokseg@ugyvednok.hu, további részleteket hamarosan az egyesület honlapján, a www.ugyvednok.hu címen teszünk közzé.

592 lezárt ügy 2022-ben az Alkotmánybíróságon

Az Alkotmánybíróság ügyforgalmi adatait részletes táblázatokban teszi közzé minden negyedév végén. A tavalyi év egészére vonatkozó adatokból kiderül: 2022-ben összesen 595 új ügy került előadó alkotmánybíróhoz. Ez alapvetően elhanyagolható mértékű csökkenést mutat a 2021. évben indult új ügyek számához (617) képest.

Nem meglepő, hogy 2021-től kezdődően nagy számú indítvány érkezett a koronavírus elleni védőoltásokkal, ezen belül a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal, a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel, az egészségügyi dolgozók, az állami és az önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak, valamint munkavállalók kötelező védőoltásával kapcsolatban is. Az ügyek egy további sajátos körét alkották a járványügyi veszélyhelyzettel kapcsolatos jogszabályok vagy bírói döntések ellen benyújtott indítványok alapján indult eljárások. A 2022-ben befejezett ügyekre vonatkozó számok közel állnak a 2021. év adataihoz. A testületek (a teljes ülés és a tanácsok) 592 ügyet zártak le, ebből 115 ügyben született érdemi határozat. További érdekes statisztikai adatok és a hozzájuk tartozó grafikonok az Alkotmánybíróság honlapján böngészhetők.

(alkotmanybirosag.hu)

Mesterséges intelligencia, technológia és nők a jog területén

Az Európai Jogásznők Szövetsége és a Magyar Jogásznők Egyesülete tisztelettel meghívja Önt 2023as nemzetközi kongresszusára.

A kongresszus címe: „AI, Tech and Woman in Law”. A kongreszszus április 20. és 22. között kerül megrendezésre a Magyar Ügyvédi Kamara épületében, a Szalay utca

7. szám alatt. A program:

2023. április 20.

12:00 Ebéd

13:00 Megnyitó

13:15 Panel: Nők mint jogászok Európában

14:00 Keynote, prof. dr. Verica

Trstenjak: „AI és diszkriminációmentesség az EU-ban”

15:30 Panel: AI és etika

16:30 A Wolters Kluwer előadása

2023. április 21.

09:00 Megnyitó

09:15 Keynote, dr. Fülöp Márta: „Versenyképes jogi munkakörnyezet és nők”

10:45 Keynote, dr. Carina Dragu: „Stressz, jog, nők és munka”

11:45 Panel: A nemek közötti egyenlőség uniós törvényének fejleményei

13:00 Ebéd

14:00 Panel: Fiatal hangok a jogban

Regisztrációs díj: 100 euró

A rendezvényről további információkat a www.ugyvednok.hu cím alatt találhatnak.

A Magyar Ügyvédnők Egyesülete (MÜE) 2022. novemberében arról döntött, hogy – összhangban a European Women Lawyers Associationnel – megnyitja tagságát jogtanácsos kolléganőink számára is.

A Pest Vármegyei Kormányhivatal, mint akkreditált képzési hely

A Pest Vármegyei Kormányhivatal az egyetlen olyan kormányhivatal, amely képzési helyként szerepel a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartásban. A kormányhivatal 2020. szeptember 1-jétől számos képzésnek adott helyet, segítve az ügyvédek és jogtanácsosok munkáját a hatósági ügyek megismerésében. A kamarába történő akkreditálásról, a képzésekről kérdeztük dr. Tarnai Richárdot, a Pest Vármegyei Kormányhivatal főispánját.

számolhatók a kredit pontok, amennyiben a munkáltatót az Oktatási és Akkreditációs Bizottság (OAB) képzési helyként nyilvántartásba vette, továbbá a konkrét képzési eseményt a munkáltató bejelentette és azt az OAB nyilvántartásba vette.

– A Pest Vármegyei Kormányhivatalnak milyen feltételeknek kellett megfelelnie ahhoz, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK), képzési helyként nyilvántartásba vegye?

– A nyilvántartásbevételi, vagy akkreditációs eljárás keretében, bizonyságot kellett tennünk arról, hogy már az elmúlt években is számos konferenciának adott helyt kormányhivatalunk. Alá kellett támasztanunk azt, hogy képesek vagyunk megfelelő tudást nyújtani és magas fokú, szakmai felkészültséggel rendelkező kollégáink vannak, akik mind a jogszabályváltozásokkal kapcsolatban, mind a folyamatban lévő munkájukkal összefüggésben hasznos információkkal szolgálhatnak a jogtanácsosok, ügyvédek és egyéb érdeklődők számára.

Honnan jött az ötlet, hogy a Kormányhivatal Képzési hely legyen a MÜK-nél?

A kormányhivataloknál, így nálunk is a kormányhivatal perképviseletét ellátó, jogi szakvizsgával rendelkező munkatársak is dolgoznak, akiknek a perképviselet ellátásához az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatályba lépésével kamarai tagokká kellett válniuk. Ez után következett az, hogy a MÜK bevezette a kötelező kreditpont rendszert. A MÜK szabályzata lehetőséget teremt arra is, hogy munkáltatók is képzési helyekké válhassanak, így a munkáltató által szervezett képzési események után is el-

A kormányhivatalban komoly szakmai munka folyik, amely nem csak a jogalkalmazást jelenti: 2020. május 5-i megalakulása óta havi rendszerességgel ülésezik a főigazgató szakmai vezetése mellett az elsősorban perképviseletet ellátó kamarai jogtanácsosokból álló Kamarai Jogtanácsosi Kollégium, amely a kormányhivatalunk egyik szakmai műhelye. A kollégium áttekinti a peres eljárások tapasztalatait, a kúriai gyakorlatot és olyan ügyeket, melyek akár több kormányhivatalt is érinthetnek.

A kollégium tagjai közül kollégáink képviseltetik magukat a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozatában is.

A Kamarai Jogtanácsosi Kollégium első üléseinek egyikén merült fel az ötlet, hogy próbáljuk meg a teljes akkreditációt, amely kezdeményezés nagy örömünkre sikerült.

Mi volt a következő lépés?

Az akkreditációs eljárás keretén belül fel kellett vázolnunk azt is, hogy milyen témákban szeretnénk előadásokat tartani.

Az első képzési eseményre 2020. november 4-én került sor, melyet közel ötszörös túljelentkezés mellett rendeztük meg, amelyen a járványügyi óvintézkedések betartására figyelemmel 55 fő tudott részt venni. Dr. Fazekas Gábor főosztályvezető a „Társasházak az ingatlanügyi hatóság gyakorlatában” címmel tartott előadást.

Milyen további képzéseknek adott helyt a Pest Vármegyei Kormányhivatal?

2021. októberében „A gyermek és a gondnokság alatt álló személy vagyoni érdekvédelme a gyámhatósági eljárások tükrében” címmel” tartottunk előadást, melyet novemberben egy környezetvédelmi témájú követett. 2022. év elején fogyasztóvédelmi kérdésekkel folytattuk, majd novemberben „A közigazgatási perrendtartás és az általános közigazgatási rendtartás, a bírói

pulpitus két oldaláról” címmel tartottunk konferenciát, amelyet Dr. Vitál-Eigner Beáta kúriai bíró, mb. tanácselnök és perképviseleti osztályvezető kollégánk tartott meg. Legutóbb, 2023. február 8-án pedig „Ki a felelős? Avagy egy egyszerűnek tűnő építkezés buktatói – Az egyszerű bejelentés sajátosságaitól az építtető és a hatóság felelősségi köréig” címmel tartott előadást dr. Farkas Dalma főosztályvezető asszony. A rendezvényt kiemelt érdeklődés övezte.

Kik vehetnek részt ezeken a képzéseken?

Mivel a MÜK-nél a teljes akkreditációt kérte kormányhivatalunk, azaz nemcsak a saját kollégáinknak tarthatunk előadásokat, ezért nagy szeretettel várjuk konferenciáinkra az ügyvédeket, jogtanácsosokat, amár más kormányhivatalokból is.

Miért gondolja Főispán Úr, hogy az ügyvédi körnek érdekes lehet a hatósági munka bemutatása?

A közigazgatás szervezetrendszere 2020. március 1-jével ismét hatalmasat változott: a legtöbb hatósági eljárás tekintetében megszűnt a kétfokú eljárás, ami azt jelenti, hogy az ügyfelek rendes, közigazgatáson belüli jogorvoslati lehetőséggel már nem tudnak élni, így sok esetben már csak a bírói út, azaz a felülvizsgálati kérelem maradt a közigazgatási döntéssel szemben, amenynyiben az a döntés nem felelt meg az ügyfél számára. Sok állampolgár a bírói úthoz jogi képviseletet, azaz ügyvédet vesz igénybe, ezért úgy gondolom, hogy egyre több jogi képviselőnek kell tudni eligazodni a hatósági eljárások útvesztőiben.

SZERZŐ:

dr. Vannay-Skody Virág

2022 novembere óta az Országos Jogtanácsosi Tagozat és a BÜK Jogtanácsosi Tagozatának tagja, 2012 márciusa óta dolgozik a Pest Vármegyei Kormányhivatalnál, 2018 májusa óta perképviseleti feladatokat lát el.

MUNKAJOGI VÁLTOZÁSOK 2023-BAN

Szülői szabadság, részletezett munkaidő és a joggal való visszaélés tilalmának szabályai

A Christopher Bullocknak tulajdonított mondást mi, ügyvédek jellemzően akként alkalmazzuk, hogy az életben három dolog biztos: a halál, az adó és a minden év január 1. napjától hatályos jogszabályváltozások. A 2023. év sem kezdődhetett lényeges törvénymódosítás nélkül. E cikkben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) legfontosabb változásait tekintjük át, amelyeket európai uniós jogharmonizációs kötelezettség indokolt.

Apasági és szülői szabadság, gondozók

A korábbi, apát megillető pótszabadságot felváltotta az apasági szabadság, egyúttal a törvénymódosítás felemelte e szabadságnapok mértékét 10 napra. Az apasági szabadságra – nem meglepő módon – az „apa” jogosult: ez a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi vagy az örökbefogadó férfi. Ennek megfelelően az apasági szabadság annak az apának is jár, aki nem házas, aki elvált, továbbá az is jogosult rá, aki nem él a gyermekkel közös háztartásban. Fontos átmeneti rendelkezés, hogy a munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után 2023. február 28-ig jogosult az új apasági szabadságot

igénybe venni, ha 2023. január 1. napja előtt az apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy csak az 5 napot vette igénybe (ilyen esetben a különbözetre jogosult). A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik naptól a távolléti díja 40%-ára jogosult.

Új jogintézmény az Mt.-ben a szülői szabadság. Ennek mértéke összesen 44 munkanap, és ez megilleti az apát és az anyát is a gyermeke hároméves koráig, ha a munkaviszony egy éve fennáll. Ha a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be harmadik életévét, a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, legkésőbb 2023. június 30ig köteles a munkáltató kiadni.

A szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10 százaléka jár, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

Lényeges újdonság, hogy felmondási tilalom érvényesül az apasági szabadság és a szülői szabadság tartama alatt. Ha ennek ellenére a munkáltató felmondást közöl, úgy a munkavállaló kérheti a munkaviszony helyreállítását. Abban az esetben, ha a munkaviszony megszüntetése nem igényel indokolást (pl. próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás), a munkáltató – a munkavállaló 15 napon belül előterjesztett kérelmére – köteles indokolást adni. A munkáltató az indokolást a  kérelem

kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban köteles közölni. Ha a munkavállaló a munkáltató intézkedése ellen jogorvoslattal kíván élni, úgy 30 napon belül fordulhat bírósághoz.

Az Mt.-módosítás bevezette a „gondozást végző munkavállaló” fogalmát: ez az a munkavállaló, aki a kezelőorvos által igazolt, súlyos egészségi okból és jelentős gondozásra vagy támogatásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek személyes gondozást vagy támogatást nyújt. A munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából, legfeljebb évi 5 munkanapra. Kiemelést érdemel, hogy az Mt. nem ír elő díjazást ezen munkaidőkedvezmény-típusra.

Rugalmas foglalkoztatási feltételek

Új szabály, miszerint a munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig, illetve a gondozást végző munkavállaló –a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti a munkavégzési helyének módosítását, a munkarendjének módosítását, a távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve a részmunkaidőben való foglalkoztatását. A munkavállaló ezen kérelmét köteles írásban indokolni, továbbá megjelölni a változtatás időpontját. A munkavállaló kérelmére a munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítása esetén a munkáltató nyilatkozatát köteles megindokolni (amelynek valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie). A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a munkavállaló 30 napon belül bírósághoz fordulhat, és a bíróság – soron kívüli eljárásban – pótolhatja a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát.

A munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére a rugalmas foglalkoztatásra irányuló kérelme miatt került sor. Ennek eljárása megegyezik a fentebbi, indokolási kötelezettség kapcsán írt szabályokkal.

Munkaügyi iratok

Az Mt. módosítása értelmében jelentősen bővültek a munkaviszony létesítésekor átadandó tájékoztató (Mt. 46. §) tartalmi elemei, illetve 7 napra rövidült az átadásra biztosított határidő. Újdonság például a munkaidőről történő részletesebb tájékoztatás. A munkavállalót a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról is tájékoztatni kell, minthogy arról is, hogy a munkáltató mely hatóság részére fizeti meg a munkaviszonnyal kapcsolatos közterheket (NAV). Ha a munkavállaló várhatóan 15 napot meghaladóan külföldön végez munkát, többlet-tájékoztatási kötelezettség terheli a munkáltatót: például a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző munkáltató és az általa kiküldött munkavállaló

Lényeges újdonság, hogy felmondási tilalom érvényesül az apasági szabadság és a szülői szabadság tartama alatt. Emellett az Mt.módosítás bevezette a „gondozást végző munkavállaló” fogalmát.

jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információt tartalmazó egységes nemzeti honlap elérhetőségéről is tájékoztatást kell nyújtani.

További változás, hogy a törvénymódosítás alapján nemcsak a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját, hanem a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő tartamát is írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.

Próbaidő

Újdonság, hogy nem köthető ki próbaidő a meghosszabbított vagy a 6 hónapon belül létesített határozott időtartamú munkaviszonyban, ha az újabb munkaviszonyt azonos vagy hasonló munkakörre létesítették a felek. A legfeljebb 12 hónapra létesített határozott idejű munkaviszony ese-

tében a módosítás értelmében „arányos” próbaidőt lehet csak kikötni.

Joggal való visszaélés

A módosítás érintette a joggal való visszaélés tilalmának szabályait is: az erre alapított munkajogi igény érvényesítése esetén az igény érvényesítője bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt, ezzel szemben a jog gyakorlója bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn. A fordított bizonyítási szabályt csak a módosítás hatályba lépését követően közölt jognyilatkozatokra kell alkalmazni. Ha a bizonyítás a munkavállaló számára sikeres, jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a bíróság a munkavállaló munkaviszonyát helyreállítja.

Határidő-számítás

Az Mt. értelmében a határidőt főszabályként akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik. Bizonyos esetekben a törvényi határidőt megtartottnak kell tekinteni abban az esetben is, ha a jognyilatkozatot legkésőbb a határidő utolsó napján postára adják, ezek a rugalmas munkafeltételek biztosítására vonatkozó kérelem tekintetében irányadó, az új indokolási kötelezettségek kapcsán előírt és az Mt. 78. § (2) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondás gyakorlására vonatkozó 15 napos határidők. A határidőnek nem minősülő időtartam (például a próbaidő) alatt a jognyilatkozat érvényesen megtehető úgy is, ha legkésőbb az utolsó napon postára adják (a korábbi gyakorlat szerint a felmondásnak a próbaidő alatt meg is kellett érkeznie).

E rövid összefoglaló is mutatja, hogy számos megkeresés várható az ügyfelektől az új szabályok gyakorlati alkalmazása kapcsán. A kollégák munkáját segítendő már elérhetőek az ORAC Jogkódexben a törvénymódosításnak megfelelő, új munkaügyi iratminták is.

SZERZŐ: dr. Rátkai Ildikó ügyvéd, HR szakjogász, munkajogi szakjogász

Vegyes érzések, szép remények

A helyreállító – resztoratív – igazságszolgáltatás iránti társadalmi igény az 1980-as évektől kezdődően, a modern jogrendszerekben tapinthatóan felerősödött, majd világszerte több formája alakult ki.

Mindez számos okra vezethető vissza, de leginkább talán azzal magyarázható, hogy a (túl?) formalizált büntetőeljárások önmagukban nem biztos, hogy alkalmasak az elkövetett bűncselekménnyel feldúlt társadalmi rend helyreállítására, és gyakran semennyire nem szolgálják a sértett kompenzációját, az érintettek közti megbékélést. A megbékélés fontosságát, a sértett védelmének és kompenzációjának igényét, továbbá mindezek speciális prevenciós hatását ugyanakkor a jogalkotók felismerték, és igyekeztek resztoratív elemekkel bővíteni a jogszabályokat.

Hazánkban – és jellemzően a kontinentális jogrendszerekben – a resztoratív igazságszolgáltatás alapvető formájává a közvetítői eljárás (mediáció) vált,

noha a téma EU-s jogi fundamentuma, a 2012/29/EU irányelv a helyreállító igazságszolgáltatás mediáción túli más formáinak – így családi csoportkonferenciák és az ítélkező körök – alkalmazási lehetőségét is felvillantja.

A hatályos Be. szerint közvetítői eljárás a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását hivatott elősegíteni, és csak a „felek“ konszenzusa esetén alkalmazható, akkor, ha a terhelt a  bűncselekmény elkövetését beismerte, illetve az ügyész a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel ahhoz hozzájárult.

A közvetítői eljárás 2007-ben jelent meg a magyar jog színpadán, és az új

Be. 2018. július 1-i hatályba lépéséig kéz a kézben járt a tevékeny megbánás anyagi jogi fogalmával, annak gyakorlatilag eljárásjogi hátteret biztosított.

Az új Be. hatályba lépésével a közvetítői eljárás szabályai jelentősen átalakultak. Az alkalmazhatósági köre egyfelől jelentősen kiszélesedett, lévén immár akkor lehet helye közvetítői eljárásnak, ha a közvetítői eljárás céljai elérhetőek, azaz akkor is, ha a tevékeny megbánás mint büntethetőséget megszüntető ok szabályainak alkalmazása az adott cselekmény kapcsán kizárt. Másfelől azonban a közvetítői eljárás alkalmazhatósági ideje szűkült, már csak a vádemelést megelőzően van helye, és a bíróságnak nincs lehetősége úgy dönteni, hogy az eljárást a mediáció lefolytatása érdekében felfüggeszti.

Míg az előbbi változás örvendetes, hiszen – elvben – sokkal több élethelyzetben adott a gyanúsított és a sértett megegyezésének a lehetősége, addig az utóbbi változás kritizálható. Kritizálható mind a bírói, mind az ügyvédi kar részéről, hiszen a jogalkotó kivette a bíró, a pártatlan igazságszolgáltatás letéteményese kezéből a lehetőséget, hogy a sértettet és a terheltet elindítsa a mediáció útján, és ezt a lehetőséget kizárólag az ügyészre, a közvádlóra, az állam büntetőigényének érvényesítőjére bízta, akinek vádemelés esetén eljárási pozíciójából fakadóan a célja a terhelt – a deklaráltan szigorodó büntetőpolitika mentén egyre súlyosabb – megbüntetése.

Noha a Be. preambuluma rögzíti, hogy a jogalkotó különös hangsúlyt fektet a sértettek fokozott védelmére és jogaik érvényesítésére, a gyakorló kollégák – a szerző környezetében bizonyosan – azt tapasztalják, hogy ha a sértetti kompenzáció mediációval elérhető lehetősége konkurál a büntetőpolitikába illeszkedő, súlyosabb büntetés elérésének lehetőségével, úgy túlságosan gyakran az utóbbi kerekedik felül.

A fentieket az e körben elérhető statisztikai adatok is kellően alátámasztják. A Legfőbb Ügyészség legújabb, évente közreadott ügyészségi statisztikai tájékoztatójának vonatkozó adatai (47. sz. tábla) szerint bár a „felek“ mediáció iránti igénye évről évre szignifikánsan növekszik, az ügyészségek mind nagyobb arányban tagadják meg az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztését. Ezen ügyészi gyakorlatnak logikus következménye, hogy mind több sértett lesz kénytelen a sérelmére elkövetett bűncselekményből fakadó igényét külön jogi eljárásban érvényesíteni, vagy a polgári eljárás ódiumát nem vállalva igényének érvényesítésétől eltekinteni.

Noha a fentiek fényében a közvetítői eljárás jelenével nem lehetünk maradéktalanul elégedettek, nem tehetjük meg azt sem, hogy ügyfeleink érdekét ne próbáljuk meg hatékonyan képviselni, és – ha az adott ügy sajátosságai engedik – az ügyfél érdekében ne próbáljunk meg alternatív megoldásokat keresni.

Az alábbiakban egy konkrét ügy rövid bemutatásán keresztül szeretném felrajzolni az általam mind gyakrabban alkalmazott alternatív megoldást, mely szerint a sértett és a terhelt között – természetesen a másik oldalt védő/

képviselő kollégával együttműködve – akkor is megkísérlünk (magánjogi) egyezséget létrehozni, ha a közvetítői eljárás törvényben kizárt, vagy annak lefolytatását az ügyészség akadályozza.

Az említett ügyben sértetti jogi képviselőként vettem részt. A tényállás lényege szerint ügyfelemet a szomszédja – a haragos viszony talaján – előbb gépjárművel szándékosan elgázolta, majd a gázolást követően is bántalmazta, így a Btk. 164. § (1) bekezdésbe ütköző és a (6) bekezdés d) pontja szerint minősülő maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt emeltek vele szemben vádat, majd azonos minősítés mellett mondták ki – első fokon jogerőre emelkedetten – a bűnösségét.

Figyelemmel arra, hogy a vádlott részben tagadásban volt, a közvetítői eljárás szóba sem jöhetett. A vádirat

Az eljáró bíró előadta, hogy (...) még soha (!) nem találkozott olyan esettel, amikor a sértett és a terhelt közvetítői eljáráson kívül állapodott meg egymással a jóvátétel és a konfliktus rendezése tárgyában.

benyújtását követően azonban a védő kollégával egyeztetést és ügyfeleink között egyezség megkötését kezdeményeztem, meggyőződéssel állítva, hogy abból a feleknek csak előnye származhat. Az ügy jellegéből adódóan ugyanis a terhelt okkal tartott súlyos büntetéstől, és attól, hogy egy, a büntetőeljárást követő polgári perben jelentős sérelemdíj/kártérítés és perköltség kifizetésére kötelezték volna, míg a sértett tartott attól, hogy a vagyoni kompenzációhoz való hozzájutás függ részint a büntető- és az azt követő polgári per kimenetelétől, részint attól, hogy a kompenzáció még siker esetén is csak hosszú idő múlva jelentkezhetne. Ügyfeleink ezen érvrendszerrel egyetértve még az előkészítő ülést megelőzően egyezséget kötöttek, melyben a terhelt bocsánatot kért és kapott, illetve mely alapján sérelemdíj jogcímén jelentős

kompenzáció megfizetését vállalta, továbbá – lévén a konfliktus a szomszédi viszonyból fakadt – vállalta, hogy elköltözik, egyben a felek kijelentették, hogy a konfliktusos viszonyukat lezárták.

A sértett és a terhelt az egyezségi megállapodást az előkészítő ülésen a bíróság részére becsatolta, valamint szóban is megerősítette, a vádlott pedig a váddal egyezően beismert és a tárgyaláshoz való jogáról lemondott, így a bíróság az ítéletet már az előkészítő ülésen meghozta.

A jelen sorok megírásának indító motívuma a fenti megoldás fogadtatása volt: meglepett, amit az eljáró bírótól és ügyésztől a fentiek nyomán a védő kollégával „kaptunk”.

Az ítélet szóbeli indokolása során ugyanis az eljáró bíró előadta, hogy –sok más bíróval együtt – az új Be. súlyos hiányának tartja azt, hogy immár kizárt a bírói ráhatás a mediációra, másrészt előadta, hogy még soha (!) nem találkozott olyan esettel, amikor a sértett és a terhelt közvetítői eljáráson kívül állapodott meg egymással a jóvátétel és a konfliktus rendezése tárgyában. Ezentúl előadta, hogy az egyezségkötés ténye és tartalma, így a jóvátétel megfizetése, a bocsánatkérés és annak elfogadása, a jövőbeni esetleges további konfliktusok és hosszadalmas jogi procedúra kivédésére irányuló szándék, de legfőképp a terhelt és a sértett felelős, megoldást kereső magatartása olyan körülmények, melyek indokolják a „mértékes“ indítványtól eltérő, váratlanul enyhe büntetés (szabadságvesztés helyett rövid közérdekű munka és csekély pénzbüntetés) kiszabását. Mindezen érvek a vádhatóságot is meggyőzték, így az ítélet nyomban jogerőre emelkedhetett.

Noha a hatályos jogszabályi környezet és az ügyészi jogalkalmazás tendenciái nem mindig szolgálják az igazságszolgáltatás helyreállító funkcióját, a fenti metódus, illetve annak fogadtatása arra mutat, hogy bizonyos esetekben – sértetti és terhelti hajlandóság esetén – mi, ügyvédek szolgálhatjuk. Én erre buzdítanám a Kartársakat.

SZERZŐ: dr. Lipovics János ügyvéd

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét szünetelteti

Dr. Altorjay Luca Katalin

kamarai jogtanácsos 2022. 10. 01.

Dr. Antalovits Judit

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Bárány Barbara ügyvéd 2023. 02. 01.

Dr. Barta Eszter

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Bendik Gábor ügyvéd 2023. 01. 01.

Dr. Beréti Krisztián ügyvéd 2023. 02. 01.

Dr. Bódi Roland

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 07.

Dr. Bojda Lilla

kamarai jogtanácsos 2022. 09. 19.

Dr. Boksay Katalin Ágnes

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Böröczky Kornélia ügyvéd 2022. 11. 07.

Dr. Buda Belián ügyvéd 2022. 12. 22.

Dr. Buturácz Andrea ügyvéd 2023. 02. 01.

Dr. Cseh Nóra ügyvéd 2023. 01. 02.

Dr. Cserép Edit ügyvéd 2023. 02. 01.

Dr. Csontos Laura ügyvéd 2022. 12. 01.

Dr. Dárdai Mária ügyvéd 2023. 01. 15.

Dr. Darvas Anna Rita ügyvéd 2022. 12. 01.

Dr. Donka Petra

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Fedák Eszter ügyvéd 2023. 01. 01.

Dr. Fekete Krisztina ügyvéd 2023. 01. 01.

Dr. Ferencz Andor

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Földessy Máté ügyvéd 2023. 01. 13.

Dr. Fónagy Tímea

alkalmazott ügyvéd 2022. 12. 15.

Dr. Gábosi Beáta Zita kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Gál Ibolya

kamarai jogtanácsos 2022. 12. 31.

Dr. Gémesi Csilla ügyvéd 2022. 09. 15.

Dr. Horváth Zsófia ügyvéd 2022. 11. 21.

Dr. Hős Richárd

kamarai jogtanácsos 2022. 11. 21.

Dr. Illisics Beáta ügyvéd 2023. 01. 01.

Dr. Ita Bálint

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 06.

Dr. Juhász Edit

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 19.

Dr. Jungbert Zsófia

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Kapi Eszter

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Király Réka kamarai jogtanácsos 2022. 11. 01.

Dr. Kiss Dorottya kamarai jogtanácsos 2022. 12. 15.

Dr. Kisteleki László ügyvéd 2023. 01. 01.

Dr. Kókai Ildikó ügyvéd 2022. 12. 30.

Dr. Kollai Csörsz ügyvéd 2023. 02. 01.

Dr. Komáromi-Vida Eszter kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Kovács Tímea kamarai jogtanácsos 2022. 11. 01.

Dr. Kővári Elvira kamarai jogtanácsos 2023. 01. 02.

Dr. Koza Georgina ügyvéd 2022. 11. 25.

Dr. Kreitl Györgyi  ügyvéd 2023. 01. 01.

Dr. Kui Szilárd ügyvéd 2022. 12. 31.

Dr. Labundy Norbert László kamarai jogtanácsos 2022. 11. 26.

Dr. Ladányi István kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Lajtár Líviusz kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Lejer Barbara kamarai jogtanácsos 2023. 01. 24.

Dr. Lerch Ferenc ügyvéd 2023. 01. 31.

Dr. Máté Dániel ügyvéd 2023. 01. 01.

Dr. Mató Krisztina kamarai jogtanácsos 2022. 12. 02.

Dr. Mekler Kinga kamarai jogtanácsos 2023. 01. 13.

Dr. Mészáros Zsófia ügyvéd 2023. 01. 01.

Dr. Mikle Sándor ügyvéd 2022. 10. 09.

Dr. Molnár F. Zsolt ügyvéd 2022. 12. 01.

Dr. Molnár Zita Melinda kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Monostori Zsóka kamarai jogtanácsos 2022. 11. 18.

Dr. Musil Andrea kamarai jogtanácsos 2023. 01. 27.

Dr. Nagy G. Erika ügyvéd 2023. 01. 11.

Dr. Nagy István Péter ügyvéd 2023. 01. 16.

Dr. Nagy Viktória kamarai jogtanácsos 2022. 11. 01.

Dr. Nascsó Krisztina ügyvéd 2022. 11. 17.

Dr. Németh Blanka ügyvéd 2023. 02. 01.

Dr. Németh Lívia ügyvéd 2023. 01. 16.

Dr. Németh Zoltán kamarai jogtanácsos 2022. 11. 21.

Dr. Orosházi Péter ügyvéd 2023. 02. 01.

Dr. Orosz Diána Éva kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Orosz Tamás ügyvéd 2023. 01. 01.

Dr. Palkó Lajos kamarai jogtanácsos 2022. 10. 27.

Dr. Pálosi László ügyvéd 2022. 09. 01.

Dr. Papp-Nagy Zsuzsanna Csilla ügyvéd 2022. 11. 01.

Dr. Pfiszter Tamás kamarai jogtanácsos 2022. 12. 01.

Dr. Porkoláb Noémi ügyvéd 2022. 12. 01.

Dr. Prémecz Attila ügyvéd 2023. 02. 01.

Dr. Rácz Éva Judit kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Rózsa-Parázsó Helga ügyvéd 2022. 12. 20.

Dr. Sarkadi-Antal Renáta kamarai jogtanácsos 2022.12.01

Dr. Schindler Gábor Róbert kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Serfőző Ágnes ügyvéd 2023. 01. 01.

Dr. Simon Anna Orsolya kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Simon-Kovács Krisztina alkalmazott ügyvéd 2023. 01. 17.

Dr. Simonyi Nelli ügyvéd 2022. 12. 01.

Dr. Sipos Árpád ügyvéd 2023. 01. 01.

Dr. Smelka Máté Ferenc kamarai jogtanácsos 2023. 01. 13.

Dr. Solymosi Ádám

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Sparing Dóra

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Szelid Zoltán

kamarai jogtanácsos 2023. 02. 01.

Dr. Szili Péter ügyvéd 2022. 12. 23.

Dr. Szűcs Péter Tamás

alkalmazott ügyvéd 2022. 11. 17.

Dr. Tarr Ádám ügyvéd 2022. 12. 01.

Dr. Tasnádi Krisztina kamarai jogtanácsos 2023. 01. 11.

Dr. Topuzidu Laura ügyvéd 2023. 01. 01.

Dr. Török Ágnes Brigitta kamarai jogtanácsos 2023. 01. 10.

Dr. Vágó Ferenc ügyvéd 2022. 12. 01.

Dr. Varga T. Tamás kamarai jogtanácsos 2023. 01. 09.

Dr. Varga-Szabó Zsófia ügyvéd 2022. 12. 27.

Dr. Weiszenberger Mariann ügyvéd 2023. 01. 27.

Dr. Wietecha Gergely kamarai jogtanácsos 2022. 12. 15.

Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd 2023. 01. 01.

Dr. Tóth Dániel

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dudásné Dr. Stein Judit

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 16.

Gálné Dr Pénzes Lívia ügyvéd 2023. 01. 01.

Hajasné Dr. Szentmiklósi Rita kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Szappanosné Dr. Hegedüs Zsófia kamarai jogtanácsos 2022. 12. 31.

Szénásiné Dr. Hegyi Adrienn kamarai jogtanácsos 2022. 11. 15.

Ügyvédi tevékenység gyakorlása alól felfüggesztve:

Dr. Wenczel Kristóf ügyvéd 2023.02.07

Elhunyt 

Dr. Benyák György (93) ügyvéd 2022. 12. 15.

Dr. Grenitzer Ildikó Krisztina (43)

kamarai jogtanácsos 2022. 08. 08.

Dr. Nagy Marianna (49) ügyvéd 2022. 09. 29.

Dr. Neményi Réka (46) ügyvéd 2023. 12. 17.

Dr. Sávolyi István (95) ügyvéd 2022. 11. 18.

Dr. Tatár Zita (57) kamarai jogtanácsos 2022. 09. 09.

Dr. Vitai Etelka (67) ügyvéd 2022. 09. 25.

Pászthoryné Dr. Tóth Mária (71) ügyvéd 2022. 12. 31.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

Dr. Abay Kinga ügyvéd 2023. 01. 01.

Dr. Csákayné Dr. Varga Cecília ügyvéd 2022. 11. 01.

Dr. Dietrich-Várnai Anna Mária kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Hlivják Zita ügyvéd 2022. 12. 01.

Dr. Kazella Éva ügyvéd 2023. 01. 01.

Dr. Kocsis Miklós alkalmazott ügyvéd 2022. 10. 12.

Dr. Komáromi Ádám ügyvéd 2023. 01. 01.

Dr. Kriston Kinga kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Ladjánszki Bernadett ügyvéd 2022. 11. 29.

Dr. Németh Zsófia kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Némethné Dr Czinege Kinga Dóra ügyvéd 2022. 12. 01.

Dr. Ordas Eszter

kamarai jogtanácsos 2022. 10. 03.

Dr. Pálné Dr. Sági Andrea kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Rönky Zsófia ügyvéd 2022. 10. 11.

Dr. Szebeni-Forgács Karolina Hedvig kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Fodorné Dr. Pakó Barbara Anna kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Kamarai tagságáról lemondott

Benyóné Dr. Hauzer Helga kamarai jogtanácsos 2023. 02. 01.

Brinyiczkiné Dr. Farkas Julianna ügyvéd 2023. 01. 25.

Dr. Bódi Ágnes ügyvéd 2022. 11. 17.

Dr. Bónh Tibor kamarai jogtanácsos 2022. 11. 08.

Dr. Brunner Klára kamarai jogtanácsos 2022. 12. 31.

Dr. Csapláros Ágnes kamarai jogtanácsos 2023. 02. 01.

Dr. Csizmás József ügyvéd 2022. 12. 12.

Dr. Czene István ügyvéd 2022. 12. 31.

Dr. Dobróka Szabina Kitti kamarai jogtanácsos 2022. 12. 31.

Dr. Dózsa Péter ügyvéd 2022. 12. 31.

Dr. Erdei Zsuzsanna ügyvéd 2023. 01. 24.

Dr. Farkas Lilla ügyvéd 2023. 01. 02.

Dr. Földi András ügyvéd 2022. 12. 31.

Dr. Gaál O. Judit ügyvéd 2022. 11. 18.

Dr. Gaál Tamás kamarai jogtanácsos 2022. 12. 09.

Dr. Galló Szilvia kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Gellért Enikő kamarai jogtanácsos 2022. 12. 31.

Dr. Gyarmati Andrea kamarai jogtanácsos 2022. 12. 31.

Dr. Hernádi Zoltán kamarai jogtanácsos 2022. 12. 07.

Dr. Jenovai Petra ügyvéd 2023. 01. 19.

Dr. Kelemen Gabriella Éva kamarai jogtanácsos 2022. 12. 31.

Dr. Kiss G. Szabolcs ügyvéd 2022. 11. 15.

Dr. Kovács Balázs László ügyvéd 2023. 01. 12.

Dr. Kovács Kinga kamarai jogtanácsos 2023. 01. 09.

Dr. Kovács S. Ilona ügyvéd 2023. 01. 01.

Dr. Ladócki-Hajdu Judit kamarai jogtanácsos 2022. 12. 31.

Dr. Lajkó Henrietta

kamarai jogtanácsos 2022. 12. 31.

Dr. Mersits Tímea

kamarai jogtanácsos 2022. 12. 31.

Dr. Mészáros Éva ügyvéd 2022. 12. 31.

Dr. Miklós Katalin Ildikó ügyvéd 2022. 12. 12.

Dr. Páger János ügyvéd 2022. 12. 31.

Dr. Plangár Judit

kamarai jogtanácsos 2022. 12. 31.

Dr. Pock Milán

alkalmazott ügyvéd 2022. 12. 15.

Dr. Rácz Judit ügyvéd 2023. 01. 01.

Dr. Rezes Mónika ügyvéd 2022. 12. 13.

Dr. Rózsa Judit

kamarai jogtanácsos 2023. 12. 31.

Dr. Somlai Péter ügyvéd 2022. 12. 31.

Dr. Sulyok Zita

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

Dr. Szabó István ügyvéd 2022. 12. 31.

Dr. Szarka-Réti Viktória

kamarai jogtanácsos 2022. 12. 10.

Dr. Tárkány-Szűcs Attila ügyvéd 2022. 11. 30.

Dr. Tóth F. Annamária ügyvéd 2022. 11. 30.

Dr. Túróczi Ferenc ügyvéd 2022. 12. 31.

Dr. Váczi Pálma

kamarai jogtanácsos 2022. 12. 23.

Dr. Várdai-Varga Ágnes

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 10.

Dr. Vurom Gábor ügyvéd 2022. 12. 31.

Palotainé Dr. Szilágyi Petra kamarai jogtanácsos 2022. 12. 11.

Szentpéteryné Dr. Márton Erzsébet ügyvéd 2022. 12. 31.

Wagnerné Dr. Holló Katalin kamarai jogtanácsos 2023. 01. 22.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázottak

2023. januári eskütétel

Dr. Havlicsek Mária Anna ügyvéd JELES

Dr. Józsa Tamás ügyvéd JELES

Dr. R. Németh Roland ügyvéd JELES

Dr. Tary Katalin ügyvéd JELES

Dr. Tóth Áron ügyvéd JELES

Dr. Tóth Péter Endre ügyvéd JELES

2023. februári eskütétel

Dr. Gaál Péter Attila ügyvéd JELES

Dr. Virág Bettina ügyvéd JELES

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/

2023. FEBRUÁR – MÁRCIUS

„A világot szeretném megmutatni”

Dr. Brunner Tamás neve ismerősen csenghet a Pesti Ügyvéd olvasóinak: írt már jogi szakmai publicisztikát a lapba. A szerző most regényt írt, Retorta címmel. A vele készült interjú után bele is olvashatnak.

– Mióta űzi a szépirodalmi tevékenységet?

– Hatéves koromban írtam az első versem. Egy gombáról szólt, valami galócáról, és rímelt. Akkoriban még nem voltam a modern-posztmodern irodalom híve, különösen nem  elkötelezettje. Majd folyamatosan írtam az iskolai újságban. Majd sokáig magamnak, aztán könyvek jelentek meg. Az elmúlt tizenöt évben öt vagy hat talán: pár krimi, néhány dráma, sok novella, és egy kisregény most: a Retorta.

– Hogyan kattant rá az írásra?

– Az egyetem után dolgozni kezdtem, ez eléggé igénybe vett. Egy hajnali kihallgatáson fogalmazódott meg  bennem egy történet, amit hazamenvén és kialudván magam le is írtam. Meg is jelent az „Alíz, a dizőz és más történetek” című könyvben. Joséről szól, aki lévén a legkisebb és leggyengébb, a legnagyobb pofonokat kapja az életben.

– Mit ad önnek a szépirodalmi tevékenység?

– Újabb feladatokat és terveket, további szépirodalmi tevékenységre. Közönséget, tapsot, elfoglaltságot, időtöltést, gondot és nehézséget. Nem egyszerű ezzel együtt élni – velem sem –, és még nehezebb hírnévre vergődni. Ez munka. Én kevésbé élvezem az írást, mások mondják, hogy ők igen. Én nem. Ez feladat, és nem könnyű.

– Ki a mestere, mentora? Honnan tanult a legtöbbet?

– Csehov, Tolsztoj, Gogol, Brecht, József Attila, Shakespeare, Jókai, Fejes Endre, Illyés Gyula, Thomas Mann. Mentorom nincs – kerestem, de nem találtam. Már öreg vagyok, már nem keresem.

– Hogyan hozza magát flow-ba az íráshoz?

– Mindig abban vagyok; olykor kizök-

kentenek holmi ügyek, tárgyalások, ilyesmi. De mindig gondolkodom, és figyelem a világot, és történeteket szövök a látottakból, majd egyszerre leírom.

– Mi az, amit szeretne átadni vagy magából megmutatni az olvasónak?

– Én a világot szeretném megmutatni –

legi-közelmúltbeli idő és hely bemutatása. Itt, ahol élünk, és ahogyan élünk, olyan emberek sorsán keresztül, akik ambiciózusak, vagy éppen ellenkezőleg. Akik saját maguk irányítják a sorsukat, akik rákényszerülnek erre, és sikerül nekik…, vagy éppen ellenkezőleg. A jelenvaló kétség, félelem és kényszerítő szükség szorításában, vagy éppenséggel a  léhaság, nemtörődömség, drog és a szerelem játékaként. Ez a keret, vagy inkább a tartalom. Politikáról nem esik szó, csakis az életről.

– Miért írta meg?

– Mert azt gondolom, kell egy olyan könyv, ami elég közel megy a valósághoz. Akár anynyira közel, hogy látod a pórusait a másiknak a  bőrén, érzed a félelem szagát vagy éppen a  mámor illatát. Megmutatkozik a jellemek sorsa, és nem nyomorpornó. Rendkívül hiányolom a jelen irodalomból a valódi történeteket, a szociografikus írásokat. Túl sok nekem a zsáner, a kockázat nélküli kispróza. Én vállalom a kockázatot, és a szereplőim is. Mit tehetnének mást? Biztos vagyok benne, hogy sokak nem olvassák el majd, noha nem lenne baj, ha látnák ezt a részét a világnak, ami elég valóságos, és felismerhető – akár Budapesten, a Hős utca gyönyörű környékén, akár máshol. Nem kell ettől félni, így élünk. Mondjuk, nem olyan kecses.

olyannak, amilyen lehetne. Én magam nem vagyok különösebben érdekes személyiség.

– Mi ihlette a Retortát?

– Eszembe jutott egy történet egy emberről, aki megkeresi régen látott gyermekét, mert az segítséget kér tőle nehéz élethelyzetében. Ez volt a történet alapja. Kevésbé konkrétan a jelen-

– Jogi munka és irodalmi szenvedély: gyengítik vagy erősítik egymást? Van-e átjárás? – Nem tesznek egymással semmit: más észjárás kell hozzá. A jogi munka a mérnöki tudományok egyike, rendszerező és pontos elmét követel meg. A regényírás más: ez valódi bölcsészet. Azzal az elhatározással készül, hogy megmutassa az utókornak hogy hogyan kell élni. Nincs átjárás. Hacsak én magam nem.

RÉSZLET DR. BRUNNER TAMÁS RETORTA CÍMŰ REGÉNYÉBŐL

Ágota és Krisztina

A kisszobában ültek, nem számított, hol vannak, szinte bárhol lehettek volna, soha nem beszélgettek, és közösséget is alig éreztek egymás iránt, annak ellenére, hogy anya és lánya voltak. Nem találták a közös hangot – mondta olykor Ágota, amikor szóba került a gyámügyön vagy más hatóságnál a kettejük viszonya. Gyűlölöm – mondta Krisztina, amikor szóba került az anyja, olykor akkor is, ha nem került szóba. Az embereknek vannak alapélményei egymás iránt, szeretet–gyűlölet, közömbösség, valami. Vagy ezek hiánya. Ez olykor változik az idők alatt, ha sokáig élnek együtt, vagy éppen sokáig nem látják egymást. De van, ami nem változik. Nehéz megmondani miért, de a „gyűlölöm” olyan mértékben csontosodik be valahová a lélek mélyére, ami nem enged onnan kibontakozást soha.

Most itt ültek a kisszobában, és arra készültek, hogy bizonyos tényközléseket tegyenek egymás felé, azzal, hogy szinte biztosra vehették, hogy a másikban ez alig fog rezonálni, és majdnem biztos, hogy nem ad sem kiutat, sem támogatást. Már túl voltak azon, hogy egymás fejéhez vágjanak indulatból dolgokat.

– Terhes vagyok – mondta Krisztina.

– El fogod vetetni.

– Igen, el fogom vetetni.

– Tudod, ki az apja? Bár persze, nem tudod.

– De tudom. De mindegy, nem érdekes, nem akarok rámászni ezzel.

– Megtarthatnád.

– Nem lehet. Egyedül nem tudok felnevelni két gyereket.

– Nekem is sikerült.

– Nem, anya, nem sikerült.

Az anyja kiment a konyhába. Krisztina nem látta, de pontosan tudta, mit csinál. A kredenc aljában az edények háta mögé eldugott kevert elnevezésű égetett szeszes üveget veszi elő, és belekortyol. Nem tölti ki pohárba, az üvegből iszik. Utána bekap három szem mazsolát, elrágcsálja, a tenyerébe lehel, megállapítja, hogy még alkoholszaga van. Akkor előveszi a kávés csomagot, szemes kávét tart benne, és két szemet kivesz, elropogtatja. Ezután fog bejönni a szobába. Krisztina addig a falon függő, alföldi tanyát ábrázoló vízfestményt szemléli. Meglehetősen jó festmény, a tanya fizikai kiterjedése jól került ábrázolásra, érződik benne az agyag súlya és az élet súlya is, azé, aki benne lakott és dolgozott. A napsütés sárgára festi a képen a tanyát, és a zöld akácfa azon oldalán is megcsillan, ami a nap felé néz, míg az ellenkező irányban árnyékot ad, ami kékes színezésű. Krisztina, mint rajzórán, úgy tanulmányozza a festményt, gondolatban kitér a részletgazdagságára és hangulat megragadására, csak hogy ne kelljen hallania a kávészemek ropogását a konyhából. Az anyja visszajött, leült.

– Mennem kell, anya.

– Rendben, szervusz.

– Nem kérdezed, Irénnel mi van?

– Volt nálam a héten, tudom, mi van vele.

– Rendben.

Krisztina már kifelé tartott:

– Üzentem apának. Azt mondta, idejön.

Krisztina hazudott, de látni akarta az anyja reakcióját. Az anyja arcát elöntötte a pirosság. Verítékcseppek jelentek meg a homlokán, erősen szorította a fotel karfáját. Nem szólt.

– Szervusz, anya – mondta Krisztina, és elment, az ajtót halkan csukta be maga mögött.

Iván

Iván hosszabban gondolkodott a következő lépésen. A másik láthatóan alig figyelte a táblát. Elment a szekrényhez, kinyitotta az ajtót, elővett egy üveg konyakot és egy tálkában pogácsát. A sakktábla mellé tette. Ismét lépett egyet a gyaloggal, anélkül, hogy bevárta volna Iván lépését.

– De most én következem.

– Semmi baj, tekintse ezt kezdőlépésnek. Láthatja, már felfejlődött a harcrend, csak kapcsolódjon be.

– Értem, rendben.

– Az élet sokaknak olyan, mint ez a pogácsa, vajas–sajtos pogácsa, megfogják, azt hiszik, van valamijük, beleharapnak, és nem tudják sem megrágni, sem lenyelni, elporlad a szájukban, és megfulladnak tőle. Száraz. Mi segíthet?

– A konyak.

– Úgy van – a férfi kicsit neheztelni látszott, amiért valaki más megadta azt a választ, amit ő tervezett elmondani. – Igen, a konyak. – A bábukhoz lépett, és megfogta a sötét huszárt, kicserélte az egyik gyaloggal.

– Mit csinál?

– Rossz helyen álltak. Maga hol áll?

– Mire gondol?

– Mi a mestersége?

– Most csak mászkálok.

– Nem igazi foglalkozás, ámbár nem rossz időtöltés. Közelebb lépett Ivánhoz, az arcán a hajszálerek átlátszottak kékesen, a mértéktelenül fogyasztott pálinka feltöltötte a bőrt, eltüntette a ráncokat és áttetszővé változtatta az arcot.

– Magát érdekli a sakk, úgy látom, komolyan veszi.

– Inkább a feladatot veszem komolyan, sakkozni valójában nem tudok. Ön tud?

– Esetleg, de olykor elszórakoztat az is, ha elképzelek történeteket, és a bábukkal eljátszom. Bizonyos mértékig művész vagyok. Művészibb, mint amennyire hivatalnok, ha érti, mire gondolok.

– Átutazóban van? – Iván nem járt utána a művészi dolognak, nem értette, de nem kérdezett rá.

– Igen, így is mondhatjuk. Maga szerint mennyi közhelyet bír el egy beszélgetés?

– Végtelen sokat, hacsak nem válik valódi beszélgetéssé.

– Minden kommentár rontja az eredeti szöveget, és minden kegyelem rontja a morált – mondta, és levette Iván egyik futóját.

Vagyon vagy erény?

Február 15-én különleges előadásnak adott otthont a Budapesti Ügyvédi Kamara díszterme. Jordán Tamás, a Nemzet Színésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész és rendező adta elő Szókratész védőbeszédét.

Csaknem teljes telt ház fogadta a művészt. Az előadás előtt dr. Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke és dr. Mile Attila elnökhelyettes köszöntötték az egybegyűlteket. Elmondták: a darabot már a Covid-járvány kitörése előtt szerették volna a BÜK falai közé hozni, de a pandémia közbeszólt. A járvány lecsengése szerencsére lehetővé tette az előadást.

Két és fél évezred

Mielőtt Jordán Tamás elkezdte volna az ókori görög filozófus védőbeszédét – amit tanítványa, Platón jegyzett le –, felvezette az előadást, és beavatta a nézőket néhány kulisszatitokba.

– A hetvenes években a 25. Színházban rendezték meg a Szókratész védőbeszédét, Haumann Péterrel – mondta el Jordán. – Én akkor már éppen azon gondolkodtam, abbahagyom a színészetet, és eredeti szakmám szerint mérnök leszek. Ám érkezett egy hír, hogy a darabban van egy börtönszolgaszerep, és az alkotók azt gondolják: Közép-Kelet-Európában erre alkalmasabb figura nincs nálam. Elvállaltam, és tényleg annyi volt a szerepem, hogy a második részben bevigyem a bürökkel teli méregpoharat. Nagyon büszke voltam rá, hogy én vagyok, aki megmérgezi Szókratészt. Aztán később, harminchét évesen játszhattam el már a főszerepet, mert újra megrendezték

a Várszínházban. Borzasztó fiatal voltam – most viszont azt kell mondjam, sajnálatosan kiöregedtem a szerepből.

A történettudomány ugyanis megállapította, hogy Szókratész hetvenéves volt a halálakor – én pedig már egy tízest ráhúztam. A per maga időszámításunk előtt 399-ben zajlott – 2422 év telt el, és a beszéd lényege mit sem változott. Hiszen az tulajdonképpen az egyik legfontosabb mai problémánk, hogy mi a fontosabb, a pénz vagy az erény? Természetesen kiderül, hogy nem a vagyonból lesz az erény, hanem éppen fordítva: az erényből származik minden jó.

A személyesség fontossága

– Azt tanultam meg a mestereimtől: akár színészetről, akár versről legyen szó, annak muszáj teljesen személyesnek lenni. Fehér György rendező, akinek a segítségével szavalom József Attila verseit – mondta nekem azt, hogy legyen annyira személyes a vers, hogy miközben mondom, halványan az suhanjon át az agyamon: „Mintha József Attila is írt volna valami hasonlót…”

A Szókratész védőbeszédével kapcsolatban is ugyanezt érzem: ez a szöveg az enyém. Amit a filozófus mond a világról, a pénzteremtésről, az erényről – a mai napig érvényesek. Mindazok a hiányosságok, amiket a szemünkre vet, bennem is megvannak.

Az előadás végén még feltettünk néhány kérdést Jordán Tamásnak

– Mit gondol, miért működik még ma is ez a közel 2500 éves szöveg?

– Talán azért, mert a lényeg nem változott. Még mindig fontos kérdés a vagyonszerzés és az erkölcs viszonya. Ilyenek az emberek, ilyenek az egymásra épülő civilizációk.

– Soha nem fogunk változni?

– Ha 2422 év alatt nem sikerült, szerintem már nem igazán fog. Ma is mindennél fontosabb a vagyon. Persze nem mindenki számára, de az emberek meghatározó részének igen. Ám én egyrészt mérnök vagyok: jó viszonyban a számokkal, a realitással. Másrészt színészként nem lehet, hogy ne higgyem azt, hogy a színpadon elhangzó szavaknak súlya és hatása van. Nem fogjuk a sarkaiból kifordítani a világot, de a megtett kis távok, a milliméterek is nagyon fontosak.

– A közönség a mai estén egy meglehetősen homogén, szakmai társaság volt.

– Másmilyen is volt, mint általában. Rendkívüli, hogy ennyire érdeklődő a hallgatóság. Jólesett a fokozott figyelem, hogy tényleg érdekelte őket az előadás. Sosem lehet előre tudni, milyen közönség jön össze egy-egy estre, de amikor egyedül vagyok a színpadon, és kontaktust tudok kialakítani a nézőkkel, hamar meg tudom állapítani, hogy kellek-e nekik, vagy nem. Itt örömmel tapasztaltam, hogy igen.

A költő visszatér

„Borzasztó vasárnapi nép vagyunk, nekünk mindig ünnep kell, s ha egyszer nem lesz emberünk, akit megünnepeljünk, majd a holdvilágnak viszünk fáklyás zenét s csinálunk kivilágítást. Talán azért vagyunk olyan rongyosak, mert mindig ragyogni akartunk.” –

Tizenhat voltam, a megyei irodalomverseny szóbeli fordulóján. Kihúztam a tételt, és leroskadtam az asztalhoz. Körülöttem mindenki nagyban jegyzetelt, emeletnyi vázlatokat írt hosszú papírokra, én meg sápadtan bámultam a tétel címét. Hosszú percek teltek el, levert a víz, és próbáltam megfejteni, hogy egyáltalán mit is jelent ez az egész. „Szó és tett egysége Petőfi pályáján.” Hogy micsoda??? Aztán ahogy a kezdeti bénultság elkezdett lefoszlani rólam, egyszer csak, egy pillanat alatt fény gyúlt az agyamban. Hát persze! Aztán előkaptam én is a papírt, és felfirkantottam rá néhány verscímet. Elég is lesz – gondoltam. És igazam volt.

A szóbeli felelet ugyanis nagyjából abból állt, hogy elkezdtem szépen halkan szavalni a Nemzeti dalt – hogy aztán, a közepére kissé felerősödjön a hangerő. Nem akartam persze, hanem magától jött, de a végére már vörös fejjel rivalltam: „A magyarok istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk.” Úgy látszik, menet közben valahogy felébredt bennem a forradalmár, és elkapott a hév. Szegény zsűri meghökkenve ült, és talán egy kicsit meg is ijedt. A teremben ülő többi versenyző is döbbenten bámult, de aztán némi életrajzi fejtegetés után belecsaptam az Egy gondolat bánt engemet című versbe – és abba aztán beleremegett az épület is. Osztályfőnököm másnap megdicsért, hogy végül hatodik lettem, de csak azután, hogy kiderült, ezzel megelőztem a humán tagozatos A és C osztályok versenyzőit.

Nagy fordulópont volt ez a fejemben élő Petőfi-képben, mert valahogy itt állt össze az, ami mindenkinek összeáll, vagy össze kellene hogy álljon: ez az ember nemcsak hogy megírta a forradalmi verseket, hanem aztán el is szavalta azokat. Utána meg elment a csatatérre, és aztán, egy augusztusi napon… Addig persze

PETŐFI SÁNDOR NAPLÓJÁBÓL, 1848

elég sok minden történt a költővel, aki már március 15-e után néhány nappal rögzítette a naplójában, hogy az egység kezd megbomlani. Utána viszonylag hamar elkezdett ellene fordulni a közvélemény. Elindult a választásokon is, de mivel teljesen szókimondó személyiség volt, képtelen bármilyen taktikázásra, nem lett belőle képviselő. Lett viszont katona, ám a seregben is számtalan konfliktusba keveredett. Viszont talált magának egy igazi pártfogót, egyfajta apafigurát: Bem József tábornokot. Ő, hogy a költő életét kímélje, nemegyszer

a romantikával, sőt a magyar költészettel. Kivárhatta volna a csendesebb időket, hogy aztán pár év múlva a bécsi udvartól kapott amnesztiával elfelejthessék a március 15-i lázítást. Írhatott volna még verseket, akár olyanokat is, amelyekben meggyónja fiatalkori forrófejűségét. Elképzelhetnénk, ahogy jól megérdemelt kis birtokán meghúzódva, néhány császári ösztöndíjat és tendert azért meg-megnyerve, sorsával megalkudva sütkérezik a népszerűségben, babérkoszorúval a fején.

futárként küldte őt a kormányhoz. Az 1849. augusztus 31-i csatában, Segesvár alatt azonban Petőfi is ott volt, szemlélődött, majd menekült – és aztán eltűnt. Nem szeretném megnyitni a barguzini zárójelet. Maradjunk annyiban, hogy ebben a csatában az oroszok megölték azt az embert, aki halálában szinte azonnal jelképpé vált. „Ott essem el én, / A harc mezején”: a szó és a tett egysége.

Mert persze akár meg is húzhatta volna magát a koszorús költő, hiszen eddigre (26 éves volt!) olyan életművet produkált, amitől a neve egyet jelent

Vagyis hát: ne képzeljük el. Nem így történt – és jobb is talán. Ilyen korban általában a legnagyobb rocksztárok hunytak el a hatvanas-hetvenes években. És abban egyre inkább kikristályosodik a közmeggyőződés, hogy Petőfi ma egészen biztos rocksztár lenne. Abban is közmegegyezés van, hogy ha feltámadna és körülnézne, valószínűleg mindannyiónkat erőből fenékbe billentené. Megérdemelnénk? Talán. Mindenesetre, amikor két éve interjút készítettem egy március 15-én megjelenő lapba egy huszonéves pop-előadóművésszel, az interjú vége felé a szabadság témakörére terelődött a szó. Gondoltam, provokálom kicsit ezt a törékeny, fiatal lányt. „Meg tudnál halni a szabadságért és a hazádért?” – kérdeztem. „Igen” – jött azonnal a válasz. Ettől pedig kicsit megnyugodtam. Meg arra is gondoltam, milyen jó lenne fiatalnak lenni.

SZERZŐ: Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

Űrhajók, szimfóniák és lányos apák

Egy űrhajós fikciós regénye, a modern hazai sörfőzés története, Grecsó Krisztián legújabb műve és Harry herceg életének – olykor megható, máskor megdöbbentő – részletei is helyet kaptak a kora tavasz könyvújdonságai között.

CHRIS HADFIELD

Az Apollogyilkosságok

1973-ban járunk, az utolsó, szigorúan titkos küldetés indul a Holdra. Három űrhajós egy apró űrhajóban, negyedmillió mérföldre otthonától. Negyedmillió mérföldre a segítségtől. A NASA hamarosan elindítja az Apollo 18-at. Noha a küldetést tudományosnak minősítették, Kazimieras „Kaz” Zemeckis repülés irányító tudja, hogy van egy sötétebb cél is. A hírszerzés felfedezett egy titkos szovjet űrállomást, amely Amerika után kémkedik, és az Apollo 18 lehet az egyetlen esély, hogy megállítsák. De miközben Kaz azon igyekszik, hogy a NASA legénységét egy lépéssel orosz riválisa előtt tartsa, egy halálos baleset felfedi, hogy nem mindenki az, akinek gondolták. A végletekig fokozódó feszültségben a Fehér Ház és a Kreml csak nézheti, ahogy űrhajósaik a Hold felszínén ütköznek. Chris Hadfield úgy örökíti meg az űrutazás részleteit, ahogy csak az tudja, aki a valóságban is megtapasztalta.

Gabo Könyvkiadó

GRECSÓ KRISZTIÁN

Lányos apa

Családi történetek olvashatók ebben a könyvben: a szülőkről, akik nevelnek minket, vagy épp a szülőkről, akikké válhatunk. Hogyan határozzák meg a saját gyerekkorunk történetei a felnőttkori választásainkat?

Meg lehet-e szakítani a rossz mintákat, meg lehet-e őrizni a jókat? Hogyan lehet érvényesen elmesélni, mekkora boldogság – minden nehézség ellenére – apává válni? Grecsó Krisztián történetei mindig egy apróságból indulnak – le-

gyen az egy játszótéri séta a kislányával vagy egy kamaszkori emlék –, ám rendre olyan távlatot keresnek, amelynek segítségével nemcsak a szerző, de az olvasó is megértheti saját sorskérdéseit. A nehéz témák elmesélésén is átüt a derű, a boldogság keresése, amely minden ellenkező híresztelés ellenére nagyon bonyolult állapot.

Magvető Kiadó

BIHARI ZOLTÁN

Miénk ez a sör

Több mint egy évtizede robbant be hazánkban a sörforradalom, amely új lendületet adott a kisüzemi sörkészítésnek. Napjainkban közel száz sörfőzde üzemel országszerte; egy részük stabilan a regionális igényeket szolgálja ki, mások országos ismeretségre tettek szert, néhányan pedig már a nemzetközi piacokat is meghódították. Ez a könyv a magyar kisüzemi sörfőző szakma sokféleségét igyekszik bemutatni. 65 főzdeportréjával betekintést nyújt többgenerációs és egészen frissen alakult, hagyományosabb és az újhullámos, kraftos irányvonalat követő üzemek kínálatába, filozófiájába és szakmai elhivatottságába. Xante Librarium Kft.

HARRY HERCEG

Tartalék

„Az Örökös és a Tartalék – nem értékítélet, mégsem lehet félreérteni. Én voltam az árnyék, a támasz, a  B terv... Akkor hívtak, ha helyettesítésre vagy figyelemelterelésre volt szükség. Ezt életem kezdetén tudatták velem, majd rendszeresen meg is erősítették.” A brit királyi család tagjának

nagy vihart kavart könyve várhatóan március közepén jelenik meg magyar nyelven.

Corvina Kiadó

STEVE CAVANAGH Vádalku

Amikor David Childot, egy korrupt New York-i ügyvédi iroda fontos ügyfelét gyilkosság vádjával letartóztatják, az FBI a szélhámosból lett ügyvédet, Eddie Flynnt kéri fel, hogy vállalja el Child védelmét, és vegye rá, hogy az ügyvédi iroda ellen valljon. Eddie azonban nem az az ember, akit rá lehetne beszélni arra, hogy egy bűnös ügyfelet képviseljen. Csakhogy az FBI birtokában olyan súlyosan terhelő adatokat tartalmazó akták vannak az ügyvéd feleségéről, amelyek a nő vesztét jelenthetik. Flynn még a meggyőzőnek tűnő bizonyítékok ellenére is ártatlannak tartja Childot. Mivel az FBI nyomást gyakorol rá, hogy kiharcolja a vádalkut, a férfinak meg kell találnia a módját, hogy bizonyítsa ügyfele ártatlanságát, miközben szerelmét is meg kell óvnia. Vajon győzedelmeskedni fog az igazság, vagy ez a történet méltatlan véget ér?

Álomgyár Kiadó

A klasszikus zene nagykönyve Ki írta az első operát? Min alapul a zenei hangok lejegyzésének rendszere? Hogyan születnek a szimfóniák? Miben különbözik a 12 fokú zene a hagyományostól? Milyen újdonságot hozott az elektronikus eszközök használata a modern kor zenéjében? A klasszikus zene nagykönyve az egyszólamú gregoriántól a modern minimalizmusig több mint kilencven komponista munkáját ismerteti és elemzi, hogyan hatottak az egyes műalkotások a nyugati zene fejlődésére. Rengeteg magával ragadó történettel és gondolatébresztő ábrával teszi érthetőbbé a klasszikus zenét formáló alapelveket és a művészi alkotófolyamatokat inspiráló elképzeléseket. A könyv nemcsak a klasszikus zene iránt érdeklődő kezdőknek kiváló összefoglaló, de a zenerajongóknak is sok újdonsággal és érdekes részlettel szolgál.

HVG Könyvek

Bartóktól a Kékszalagig

A Pesti Ügyvéd programajánlójával idén tavasszal elmerülhetünk Bartók Béla örök darabjainak élvezetében éppúgy, mint a Balaton hullámai között.

Megélni FESZTIVÁLOK

Bartók Tavasz

2023 márciusában a hazai és nemzetközi kulturális színtér legizgalmasabb előadóival, tekintélyes régizenei és szimfonikus együtteseivel, a flamenco élő legendájával, díjnyertes gyermekoperával és változatos zenei kínálattal pezsdíti fel a főváros életét a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek. Érkeznek a Cseh Filharmonikusok, Eötvös Péter és a Klangforum Wien, Benjamin Appl és a svájci Gabetta Consort, Sara Baras és társulata, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus, valamint Baráti Kristóf és a londoni Philharmonia Orchestra. Március 31. – április 16. / bartoktavasz.hu

Nézni KIÁLLÍTÁSOK

41. Magyar Sajtófotó Kiállítás

Idén is komoly verseny volt a legjobb sajtófotóknak járó díj elnyeréséért. Ezúttal 269 fotós összesen 2443 pályaművel szállt versenybe, így a szakmai zsűrinek nem volt könnyű dolga, hogy megalapozott döntést hozzon. A 14 kategória díjnyertes fotóit április 12-től lehet majd megtekinteni a Robert Capa Központban, ahol az is kiderül, kik nyerték a MUOSZ és az André Kertész Nagydíjat. A képek nemcsak Budapesten, de Pécsett is megtekinthetők majd egy szabadtéri kiállításon.

Április 12-től / capacenter.hu

Nők a Walter Rózsi-villában

Operaházi aranykorként szokás emlegetni Radnai Miklós (1925–1935), majd Márkus László (1939–1944) igazgatásának két évtizedét. Joggal, hiszen ezekben az években a budapesti dalszínház előadásai a legnagyobbakéval vetekedtek. Ennek az érának volt vezető drámai szopránja a villa építtetője, Walter Rózsi. A nemrég gyönyörűen felújított villa a történetében fontos szerepet játszó dolgozó nőkre fókuszál, így elsősorban az építtető Walter Rózsi operaénekesre és a villa tartószerkezetét tervező Pécsi Eszterre. Március 26. / walterrozsivilla.hu

FILM

Viharok hullámain

Veszprém Blues Fesztivál

2023-ban Veszprém Európa Kulturális Fővárosa, így egész évben óriási lesz a nyüzsgés a városban és környékén. Az egyik első nagyszabású EKFprogram a Veszprém Blues Fesztivál, ahol közel 40 fellépő ad több mint 50 koncertet. A szervezők a műfaj szerelmesein túl minden zenekedvelőt várnak, hiszen a blues klasszikus és modern leágazásaiból is kimagasló tehetségű nemzetközi és hazai előadók játszanak majd Veszprémben. A koncerteken túl lesz még itt blues tematikájú kiállítás, workshopok és beszélgetések is. Április 13–16. / veszpremblues.hu

Sziget Fesztivál

Úgy tért vissza tavaly a Sziget Fesztivál, mintha ki sem hagyta volna az előző két évet. A 2023-ra bejelentett első fellépők láttán pedig érdemes lesz mihamarabb megvásárolni a napijegyeket és bérleteket, mivel a telt ház szinte biztosra vehető. Az idei Sziget legnagyobb sztárja a 21 éves korára hét Grammy-díjat nyert Billie Eilish lesz, aki egészen biztosan csordulásig megtölti majd a Hajógyári-szigetet. Rajta kívül biztosra vehető többek között David Guetta, a Florence + The Machine, a Foals, az Imagine Dragons az M83 és Jamie xx fellépése is. Augusztus 10–15. / sziget.hu

Mondhatnánk, hogy a Kékszalag-győzelemhez is mindössze három dolog kell – pénz, pénz és pénz –, mindez azonban itt kevés lenne a sikerhez. Dér András filmje, a Seiko Prospex Team csapatának felkészülését kíséri végig, akik 2021-ben úgy határoztak, hogy egy teljesen új, AC 45-ös osztályú katamaránt építenek a következő évi versenyre. A film nem szűkölködik drámai helyzetekben – egy teljesen új hajót, aminek az alkatrészei a világ különböző országaiban készülnek, határidőre megépíteni és behajózni jóformán lehetetlen küldetés –, a technikai részletek helyett azonban a rendező az emberi helyzetekre fókuszált. A film megnézése után mindenesetre a nem vitorlázók is többre fogják értékelni azokat, akik teljesítették a Kékszalagot.

A hegyekbe fönn

Megérkezett a kora tavasz, amivel hirtelen kiszélesedtek a lehetőségeink. Rousseau-val szólva, vissza a természethez: nincs, ami jobban kikapcsol, és amiből többet tanulhatunk.

jük fel ezt a valóban vadregényes tájat, a sétány mellett, egy kis szigeten álló kilátóból pedig madártávlatból is megcsodálhatjuk azt.

Dabas, Láp utca

Fényes Tanösvény

A kirándulószezon megkezdésének tökéletes első állomása a tatai Fényes Tanösvény. A negyvenhárom állomással rendelkező, 1,5 kilométer hosszú ökoturisztikai útvonal interaktív módon mutatja be a fürdő területének természeti kincseit. Egyszerre informatív és szórakoztató turisztikai attrakció, mely bővelkedik kalandokban: a látogatók önállóan, kötélhídon és csónakkal járhatják be és csodálhatják meg a karsztforrások lenyűgöző élővilágát. A tanösvényt a látogatóközpont helyi élővilágot bemutató kiállításai és foglalkozásai egészítik ki. A túraútvonal rövidsége és kiépítettsége okán gyerekekkel is ajánlott.

Tata, Fényes Fasor

Jane Goodall tanösvény

Irány a tanösvények szövevényes, szórakoztató világa! 1 2

A 2018-ban átadott, mindössze egy kilométer hosszú tanösvény ideális minitúra lehet egy kellemes szombaton vagy vasárnapon. A hármashatárhegyi repülőtér melletti Vörös-kőváron található kirándulóhely összesen 6 állomásból áll és mindössze fél óra alatt teljesíthető. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a tanösvény mellett zajlik a kaszpi haragossikló élőhelyvédelmi programja. Ez Magyarország legnagyobb, akát két méter hosszúra is megnövő kígyója, ugyanakkor – nevének dacára – nem mérgeskígyó, így egy találkozó alkalmával az ijedtségen kívül más bajunk nem lesz tőle. Budapest, Kővári út és Arad utca kereszteződése

3 4 5

Gyadai tanösvény

Igazi családi kirándulóhelyet rejt az erdő Pest és Nógrád vármegye határán, ahol hintahíd, óriási függőhíd, mocsáron átvezető fapallók és a kirándulóközpont hatalmas, kulturált, jól felszerelt játszótere és élménydús interaktív kiállítása várja a látogatókat. A bő 6 kilométer hosszú, viszonylag kevés szintkülönbséget rejtő túra elején minivasúton utazásra is van lehetőség, de a Gyadai tanösvény gyerekek nélkül is tökéletes helyszín ahhoz, hogy kicsit kiszellőztessük a fejünket. Szendehely, Katalinpuszta

Gesztenyés tanösvény

Könnyed túra, Budapesthez közel, csodás panorámával. A Nagymaros környékén lévő Gesztenyés tanösvény összesen 21 megállóból áll és 4,6 kilométer hosszú, utóbbi 6 kilométerre növelhető, ha viszszafelé a Duna-parti szakaszt választjuk. Érdemes nem sietni, inkább kiélvezni a könnyed túrát és megállni az olyan kilátópontoknál, ahonnan a környező hegyek és települések mellett a Szigetcsúcs, a Duna és a Visegrádi vár is látszik. A túraútvonal közepén egy erdei tisztás is található.

Nagymaros

Szent Jakab tanösvény

6 8 9

Hármashatárhegyi kardiotanösvény

Magyarországon is egyre több az úgynevezett kardiotanösvény, amit kimondottan a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdők igényeinek figyelembevételével alakítottak ki, ez azonban nem jelenti azt, hogy másoknak ne lenne jó rajtuk sétálni. A tavaly tavasszal átadott Hármashatárhegyi kardiotanösvény a hetedik ilyen Magyarországon, ami rögtön két útvonalat – egy 3,1 és egy 5,2 kilométerest – kínál.

Budapest, Szépvölgyi dűlő

7

Veresegyházi tavak tanösvény

A veresegyházi tórendszer nemcsak a horgászok vagy (nyáron) a strandolók paradicsoma, de a kis kirándulásra vágyóknak is tökéletes helyszín. A három tó partjain futó 5,3 kilométer hosszú tanösvény remek lehetőséget kínál Budapest környékének legszebb állóvizeinek felfedezésére. A túra során nemcsak vadkacsákkal, de édesvízi medúzákkal és orchideákkal is találkozhatunk.

Veresegyház, Tóstrand

Kevélyhegyi tanösvény

A körülbelül 10 kilométer hosszú tanösvény Pilisborosjenő és környékének legfontosabb épített és természeti értékeit mutatja be. A túraútvonal végighalad az Ezüst-, a Nagy- és a Kis-Kevély csúcsán, majd az Egri csillagok film megmaradt forgatási helyszínét, az „Egri vár” romjait érintve a Teve-szikla mentén vezetve viszi vissza a túrázót a faluba.

Pilisborosjenő, Prohászka Ottokár utca

Bozótmíves tanösvény

A Dabas mellett található tanösvényen cölöpjárdán zarándokolhatunk el Szent Jakabhoz – pontosabban az ő szobrához. A zarándokok és az úton lévők védőszentje nevét viselő tanösvényen fahidak és -pallók hálójában fedezhet-

A 2017-ben kialakított tanösvény egy új műfajjal, a bozótmívességgel ismerteti meg az ide kirándulókat. A 7 állomásos, mindössze 1,6 kilométer hosszú tanösvény a Kerepes, Mogyoród és Gödöllő közti lankás, erdős területen fekszik, létrehozói pedig a Magyar Bozótmíves Egyesület tagjai. Ők saját bevallásuk szerint olyan természetszerető emberek, akik örömmel töltenek akár hosszabb időt is a vadonban, és újabb élelemszerzési, túlélési praktikákat gyakorolnak, miközben nagyon jól érzik magukat. Kerepes, Szár-hegy

Búzasör a kert végéből

Mutattunk be már olyan ügyvédet, aki ír. Olyat is, aki fest. Olyat, aki fotóz. Wellmann György azonban más úton köti le a kreativitás iránti szabad vegyérték eit. Olyan sört főz, amire a leg ínyencebb fogyasztók is csettintenek egy jót.

Takaros, szép helyre lépek be Csillaghegyen, az erdő szélén. Wellmann György és felesége, Wellmann-Kiss Katalin lakásáról nem tudok részletesebben beszámolni, mert ahogy érkeztem az egyik oldalon, már lépünk is ki a kertbe a másikon. A kert egyik sarkában újnak ható szerszámossufni áll. György felesége itt tervezte tartani a kertészeti eszközöket – egészen addig, amíg a férj félig-meddig ki nem túrta őt a kiskamrából. Most a polcokon különböző tartályok sorakoznak. Nyers acélszínűek és feketék is. Kábelek és csövek tekeregnek, hűtő- és fűtőeszközök dolgoznak csendben. A patyolattiszta néhány négyzetméteren György

hódol a hobbijának. Sört főz. – Három kicsi, ötgallonos erjesztőkád van; az egyikben most éppen „laknak” – mondja az ügyvédből késő délutánra sörfőzőmesterré átvedlő jogász. –A sörkészítés lelke, hogy a főzés után az erjedésnél tudjuk-e szabályozni a hőmérsékletet, vagy sem. Jelenleg az erjesztőkádban egy Milkshake IPA (Indian Pale Ale: jól megkomlózott, kesernyés sör – a szerk.) van. Laktózt is adtam hozzá, mert az sokkal kevésbé édes, mint a cukor. És akkor megy majd még bele két kiló áfonyapüré.

Sajnos nem tudom megvárni, míg elkészül a gyümölcsös sör. György csütörtökön főzte; ottjártamkor már hétfő

van. Eddigre a sör leerjedt, ám az áfonya miatt – mire annak is elbomlik némileg a cukortartalma – még szükség van némi utóerjedésre. Macera tehát az egész, de jó hangulatú pepecselés. A sufniban most fűteni kell a készülő sört, de nyáron meg majd hűteni, hogy ne menjen bizonyos hőmérséklet fölé.

A zöldtető, mondjuk, szigetel valamennyire, de a további temperálással még lesznek megoldandó kérdések.

„Ha a kémiatanárnőm élne…”

A konyhában György elém tesz egy címkézetlen sörösüveget. Szűretlen búzasört töltök egy pohárba. A habja kemény, a színe kicsit barnább

a  búzánál, az íze pedig… Telt, citrusos, utóízében is karakteres ital. Azt kell mondjam, kiváló.

Amikor érdeklődöm a zárjegyről, a sörfőző ingatni kezdi a fejét. Évi 1000 liter alatt kap felmentést a hobbista alkoholgyártó, úgyhogy talán egy darabig még nem kell bejelenteni, milyen tevékenység is zajlik a kert végében. Egyszer már megállt itt egy rendőrautó, és kiszállt belőle egy rendőrnő. –Meg is ijedtem egy kicsit, úgyhogy kirongyoltam a ház elé – mondja György. – Aztán kiderült, hogy csak tobozokat gyűjt a ház előtti fa alól…

Kérdezem, mi a sör fantázianeve –de az még nincs neki. Pedig kéne, mert jól sikerült darab.

– Nekem eddig a búzáim adták ki a leginkább – mondja az alkotó. – Valahogy arra éreztem rá a legjobban. Az alkoholtartalma 5,2 százalék. A kereskedelmi sörfőzők megfőzik a sört, és utána hozzáhígítják, hogy mondjuk, éppen 5,0 százalék legyen. Én azért sokkal nagyobb hibahatárral dolgozom. A gimnáziumban nagyon nem voltam jó

kémiából, de ha a kémiatanárnőm élne, most nagyon büszke lenne rám. Elképesztően alaposan utána kellett olvasnom alapvető dolgoknak. Mi az a pH-érték? Hogy lehet befolyásolni? Az első két-három búzapróbálkozásom például nagyon rossz lett. Átható, savanyú ízük volt. Aztán rájöttem: az volt a baj, hogy a pH-értéket tejsavval állítottam be, az pedig egy bizonyos határ felett erőteljes mellékízt ad a sörnek. Amikor a tejsavat foszforsavra cseréltem, egy pillanat alatt eltűnt az a mellékíz.

A gépszíj

Györgyöt először a sörfőzés kütyürésze kapta el. A felesége ajándékozta meg egy alapkészlettel: egy egygallonos üvegballonnal és egy kotyogóval. Borzasztó söröket kotyvasztott vele, ma már csak nevet rajta.

– Szerintem a feleségem azért gondolta, hogy jó ötlet a készlet, merthogy nekem ügyvédjelöltként, majd ügyvédként is nagyon hiányzott, hogy fizikailag nem alkotunk semmit – mondja. – Verjük a billentyűzetet, készítjük a dokumen-

tumokat, de azok fizikailag nem megfoghatók. Szerintem azt érezte, hogy kell nekem valami, ami valóban létrejön. Egy jó kis produktum.

A házaspár korábban 40 négyzetméteren lakott, így a sörfőzés nem tudott beindulni, mert annak azért komoly helyigénye van. György sem főzött három-négy évig a kezdeti csalódások után, ám amikor elköltöztek, eldöntötte, hogy újra szeretné kezdeni – de már profibb módon. Jöttek a rozsdamentes acéltartályok, a sörfőző eszközök – és rögtön elkezdtek jönni az eredmények is. Kellett hozzá a folyamatos önképzés és utánaolvasás, de ha egy szenvedély elharapózik valakin, ez nem lehet akadály.

– A kezdetek kezdetén el is mentem egy-két sörfőző versenyre, az ominózus búzákkal. Amik annyira azért nem voltak jók, és erről visszajelzést is kaptam. Egy százpontos skálán valahol a hatvan körül jártam. De aztán jött a Covid, úgyhogy ezzel leálltam. Ám annyi pozitív visszacsatolást kapok a kollégáktól-ismerősöktől, hogy a sörfőző szubkultúra annyira nem is hiányzik.

A víz titkai

György nemcsak főzni, inni is szereti a sört. Próbál folyamatosan újabb és újabb márkákat kipróbálni, és azokból inspirációt gyűjteni. Magyarországon főleg stoutot (fekete sör), vagy hellest (müncheni bajor sör) iszik, külföldön pedig mindig kinézi a helyi jó kocsmát, és ott próbálkozik.

(A feleségem) nemcsak akkor nevet rajtam, amikor tizedgrammpontossággal méricskélek fehér porokat a mérlegen, de akkor is, amikor a nyaraláson beültem a medencébe egy könyvvel, aminek az volt a címe: „Water”

– Nemrég eljutottam Londonba, és ittam egy Guinnesst. Megdöbbentem, mennyivel jobb, mint amit itthon lehet kapni. Ha itt veszel egy dobozos Guinnesst, azt gondolom, hogy nem biztos, hogy megvennéd a második vagy a harmadik dobozt – kint meg elájulsz tőle. Ezért is próbálom ki mindig a helyi dolgokat.

És hogy mit szeretne igazán főzni? Mi a „sör-szerepálma”? Egy jó lager. Az a legnehezebb, mert annyira tiszta, semleges ital, hogy ott minden ízhiba azonnal kiütközik. És ha már tisztaság: a sörnél nagyon jól kell tudni kezelni a vizet. Igazából ez jelenti a minőségi ugrást. Itt kell újra megtanulni a víz kémiáját. Hiszen a víz nem pusztán „hákettőó”, hanem van egy rakás más jellemzője. Rendszerint tele van ásványi anyagokkal. Ha meg a csapból folyik, akkor klóros. Az sem feltétlenül jó, ha a sörfőzés során a desztillált vízbe pótolunk vissza ásványi sókat, mert nem ugyanaz lesz a végeredmény. És ugyan Budapesten a víz minősége kirívóan jó, de sörfőzésre még ez sem elég.

Egy vidám család

– Amikor sört főzök, két órát minimum elvesz, hogy játszom a patikamérlegen – mondja György. – A feleségem mindig mondja is, hogy úgy nézek ki ilyenkor, mintha egy droglabort üzemeltetnék. Ásványi anyagokkal és különböző kémiai eszközökkel próbálok lágyítani a vízen.

A feleség amúgy türelmes, sőt, aktívan támogatja a férj hobbiját. Előszeretettel kóstol, mert sokkal jobb az ízmemóriája, mint a férjnek. Azt, mondjuk, ebből a cikkből fogja megtudni, hogy György szeretne egy újabb erjesztőkádat is beüzemelni, ezzel pedig végleg kitúrná a kerti sufniból az asszony kertészeti eszközeit. Valamint a vizet a konyhán keresztül kellene egy slaggal átvezetni. Ezt jobban át kellett volna gondolni anno, György szerint is.

– Amúgy nemcsak akkor nevet rajtam, amikor tizedgrammpontossággal méricskélek fehér porokat a mérlegen, de akkor is, amikor a nyaraláson továbbképeztem magam, és beültem a medencébe egy könyvvel, aminek az

volt a címe: „Water”… Mondjuk, akkor már nem nevetett, amikor a foszforsavval véletlenül lemarattam a konyhapultot. Ott én is éreztem, hogy eljutottam egy bizonyos határig – és át is léptem rajta.

Csörömpölő üvegek

A sörfőzés előtt a hosszútávú gyalogtúra volt a nagy szerelem. Barátokkal, kollégákkal, néha száz kilométer fölött is megtettek egy nekifutásra. Az új hobbit is együtt kezdték, de aztán kiderült a nagy igazság: sörfőzés közben nem szabad sörözni. Pontosan kell kimérni a dolgokat, fejben eléggé ott kell lenni. A sörfőzés veszélyes üzem. Viszont azért mindenkinek kijut a nagyszerű végeredményből.

– A Szabadság téren szoktam parkolni, viszont a Kossuth téren dolgozom – mondja György. – És szatyorban csörgő üvegekkel szoktam átsétálni, öltönyben, az egyik térről a másikra. Hordom be folyamatosan a sört a kollégáknak, akik meg szívesen fogyasztják. Már sokkal jobban élvezem a főzést, mint a kezdetek kezdetén, mert az elején teljesen bizonytalan voltam. Az első alkalmakkor nagyjából ötpercenként kezdtem el szentségelni, de mióta jobban elmélyedtem ebben a tevékenységben, sokkal kevésbé görcsölök rá a dolgokra. A sörfőzés: a szabadidőm, a lazítás, a pihenés, és hogy ki tudom kapcsolni az agyamat. Fertőtlenítem az eszközeimet, előkészülök, kipakolok. Úgy el tud telni nyolc óra, hogy észre sem veszem, és a cipekedéstől néha még ma is van egy kis izomlázam. De minden pillanatát élvezem.

Dr. Szilvási Lívia kiállítása a BÜK-ben

Nemcsak hobbi, kreatív önkifejezés is

Közel két évtizede vezette már sikeres ügyvédi irodáját dr. Szilvási Lívia, amikor a művészi önkifejezés iránti belső késztetés a képzőművészet felé terelte. A gondolatokat kis idő múltán tettek követték, 2018-ban elkészült első festménye, áprilisban pedig kiállítása nyílik a Budapesti Ügyvédi Kamarában.

képi ábrázolásai. Vannak olyan ismerőseim – köztük jogász kolléganők –, akiknek sikerült meghoznom a kedvét a kreatív alkotáshoz. A közösségi oldalakon (facebook.com/LiviaSzilvasi, illetve instagram.com/livia.szilvasi.art) nagy aktivitást vált ki, ha felteszek olyan képeket, amelyeknek még nincs címük, megmozgatják a képek a nézőket, erős érzelmi hatást váltanak ki és gondolkodásra késztetnek.”

„Az első festményem egy látomásszerű kép volt, ami egy nagyon határozott belső képként fogalmazódott meg bennem a nőiség megélésével kapcsolatban. Azóta, ahogy áramlik az élet, az egymást követő élmények, tapasztalások és az ehhez kapcsolódó érzések hatására megállíthatatlanul érkeznek az inspirációk, a megnyilvánulásra vágyó látomások” – meséli dr. Szilvási Lívia.

A festészetre való rátalálás nem volt előzmény nélküli, hiszen Lívia általános és középiskolai éveit is művészeti intézményekben töltötte. „Először bárminemű képzés nélkül próbáltam megalkotni az elképzelt képeket, később aztán igyekeztem ezekben is nagyobb tudásra szert tenni. Vegyes technikával dolgozom, vagyis a képeken belül vannak ragasztások, használok más papírokat és textíliákat, de van olyan képem is, amiben szegecsek vannak. A festési technika is vegyes, hiszen a festőkéstől az ecseten át a sziva-

csig mindenféle eszközzel kerül fel festék a képre. A képeim többsége fatáblákra, lényegében fenyőfa deszkákra készül, ami kicsit ikonszerűvé teszi a műveket.”

Lívia tapasztalata szerint az emberek nagyon nyitottak a művészetekre.

„A családom – benne a két kamaszlányommal – nagyon támogatnak a festészetben, ahogyan a barátaim is. „Felkérésre is készítek képeket a hozzám fordulóknak „róluk, nekik”, ahogyan én látom őket. Ezek nem hagyományos értelemben vett portrék, hanem életutak és személyiségek, jellemek szimbolikus

ARTe De Corazón

Lívia számára a festés több, mint egy kikapcsolódás. „Ez nemcsak egy olyan hobbi, ami örömet okoz, hanem egy nagyon erős önkifejezési mód is, a kreativitás megélése. Az a fajta racionalitás, ami az ügyvédi hivatásban elengedhetetlen, ugyanúgy megvan a személyiségemben, mint a képzőművészeti alkotáshoz szükséges kreativitás, de ez két teljesen másik világ. Egyfajta női kibontakozás ez, az érzelmek kifejezése, amit olyan hétköznapi, ám fontos életesemények inspirálnak, mint a barátságok, a férfi-nő kapcsolatok, az élet természetes ciklusai, hangulatok. Mindezek élő, színes, szimbolikus képi világként jelennek meg bennem, és ezeket próbálom meg visszaadni a képeimmel. Nem mindegyik téma nagyon vidám, ám alapvető célom az életigenlő szemléletet és az élet szeretetét képviselni és hirdetni a képeimen keresztül is. Az emberekre hatással vannak a képek, és ez nagyon fontos, inspiráló visszajelzés számomra. Gyakran tapasztalom, hogy ezeken keresztül közelebb tudnak kerülni saját érzelmeikhez. Szerintem ez minden művészet célja, értelme és az egyéni önkifejezésen túl az én szándékom is.”

Április 5-én újabb kiállítás nyílik a Budapesti Ügyvédi Kamarában, ezúttal dr. Szilvási Lívia festményeiből. A megnyitó 18 órakor lesz, ahol a festő mellett beszédet mond dr. Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke és Pongó Judit festőművész. A művész bő 30 képpel készül a kamarai kiállításra, a képeket meg is lehet vásárolni, az eredetik mellett pedig művészi nyomatokat is tudnak róla készíteni.

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök / Felelős szerkesztő: Bus István / Szerkesztő: Vida Ferenc

Kiadó: Manager Invest Bt. / E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu / Tartalomgyártás és layout: The Contentist

Nyomda: EDS Zrínyi Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8., Felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK