Pesti Ügyvéd / 2023. április – május

2023. április – május

· A TARTALOMBÓL · Beszámoló a kamarai közgyűlésről

– 7. oldal

Bemutatjuk az új kamarai applikációt

– 11. oldal

Hogyan szervezzünk jogi-üzleti munkareggelit?

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

· CÍMLAPSZTORI

Átadás és átvétel

Az idei év mindenképpen mérföldkő az ügyvédség életében.

A Magyar Ügyvédi Kamara legendás elnöke, dr. Bánáti János helyét dr. Havasi Dezső veszi át. Mindkettejükkel interjúztunk.

Dr. Bánáti János összesen több mint harminc évet töltött először a budapesti, majd az országos ügyvédi kamara vezetőjeként. Az interjúban visszatekint erre az időszakra és a jelentős pillanatokra. Például hogyan sikerült a fővárostól visszaszerezni a székházat az ügyvéd-

ség számára. Dr. Havasi Dezső, a MÜK új elnöke is régi szereplője az ügyvédi közéletnek. A beszélgetésben elmondja, milyen elvek szerint vezeti a hivatalát, valamint beszél a minden ügyvédet érdeklő elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetéséről is.

Cikkünk a 12. oldalon

– 15. oldal

· HUSZONÖT ÉV UTÁN ·

Egy évfolyam-találkozó képei

2023. március 3-án találkozót tartott az az évfolyam, amely 1992-ben kezdte meg jogi tanulmányait, és 1997-ben szerezte meg a diplomáját az ELTE ÁJK-n. Ott jártunk. – 3–6. oldal

· KAMARAI WORKSHOP

A Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata Compliance Workshopot tartott. Az erről szóló beszámolóban többek között a jogtanácsosi kockázatmenedzsmentről is olvashatnak. – 19. oldal

· A PARAGRAFUSJEL-SÜTEMÉNY NYOMÁBAN · Dr. Jéhn Kata francia édességekkel kápráztat el – 29. oldal

Állandóság és változás

„A történelem, mikor a múltra veti fényét, a jelent is megvilágítja.” Sokunk alma materének névadója Eötvös Loránd gondolatai ezek.

Háromszáz éve, 1723-ban az ügyvédség szempontjából fontos alkalom zajlott le az országban. III. Károly német-római császár és 1711 óta magyar király országlása idején a pozsonyi országgyűlésen az ügyvédséggel kapcsolatban született három nagyon fontos jogszabály: a XXXVI., XXXVII. és XXXVIII. törvénycikk. Hivatásrendünk számos máig ható és évszázados fundamentummal rendelkezik. Nemcsak 300 éve, hanem majdnem 150 éve is, amikor az 1874. évi XXXIV. törvénycikket az ügyvédségről a parlament elfogadta. A törvény, és különösen az indokolása olyan alapvetéseket tesz elénk, ami máig ható. Az, hogy az ügyvéd elméleti és gyakorlati képzettsége iránt biztosítékot kell szerezni, megfeleltethető a mai, Üttv-ben megjelent továbbképzési kötelezettségnek. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy a szabad verseny mindenek felett „biztosíttassék”, és az ügyvéd a hivatás gyakorlásában teljes függetlenséggel rendelkezzék. Ez a törvény hozta létre a kamarát, mert a jogalkotó nemcsak az ügyvéd egyéni függetlenségét, hanem a szervezeti függetlenségét is alapvetésnek gondolta. Az alapok 300 vagy 150 éve változatlanok, kisebb repedések keletkeznek ugyan ennek az építménynek a falán, de szilárdan áll az ügyvédség épülete. Ilyen pl. a pénzmosás ellenőrzési kötelezettség, hiszen ezek teljesítése hosszú évek után kivételt jelent az ügyvédi titoktartás szabályai alól. De azért, hogy a mindennapi munkánkat még 150 évig tudjuk végezni, adaptálódnunk kell a megváltozott helyzethez.

Nézzük, miben áll az állandóság a kamarai működés tekintetében. Az első és legfontosabb a kamarai függetlenség kérdése, ami intézményi függetlenségét tekintve közel 150 éve, amióta a törvényt elfogadták, töretlen. Állandó az is, hogy az ügyvédi közéletben részt vevők politikailag intakt szereplők maradtak, hiszen az ügyvédség egészét szimbolizáló kamarának távol kell tartania magát a nyílt szerepvállalástól. Szakma-politikai kérdésekben viszont kérlelhetetlennek kell lenni. Ilyen volt 2012-ben a fellépés a megváltoztatott ügyvédi eskü szövege miatt, vagy 2020 januárjában a börtönbizniszes narratíva ellen, illetve a Pegazus-ügy kapcsán. Minden olyan helyzetben, ha erre szükség lesz, a kamara hallatni fogja a hangját, de minden olyan helyzetben, ami az ügyvédség egészét érintő ingoványos területre vezetné a politizálás kérdésében a hivatásrendet, annak ellent fogok állni, pontosan azért, mert nem tudjuk, hogy az milyen következményekkel jár.

Az állandóság jellemzi ezen túlmenően a fegyelmi ítélkezést és ennek így is kell maradnia. Állandóságot kell biztosítani a kamarának, mert senki jobban nem tudja a fegyelmi ügyeket megítélni, mint az ügyvédség maga. Meggyőződésem szerint minden olyan hang, ami az ellen szól, hogy a fegyelmi ítélkezést az ügyvédség megtartsa saját kebelén belül, az áttételesen, de a függetlenség ellen beszél.

Állandóság jellemzi az ügyvédi kamarák és azon belül is a BÜK működésének anyagi értelemben vett függetlenségét. Ha az állandóságról beszélünk gazdasági értelemben és annak hátteréül a tagdíjat jelölöm meg, akkor nem kerülhetem meg azt a kérdést, hogy zajlik a gondolkodás arról, hogy a tagdíj-rendszer átalakítása mi módon történjen. Egy biztos, hogy az az inflációs környezet és gazdasági háttér, ami az elmúlt 5-6 évben jelentősen változott, az az ügyvédség e vonatkozású alapját megteremtő gazdasági helyzetet sem hagyta érintetlenül. Budapest és a többi területi kamara viszonya e tekintetben eltér

és Budapest ebben a kérdésben egyéni álláspontot fog képviselni. Állandóság jellemzi az ügyvédi működést abban is, hogy vezetőit, tisztségviselőit területi kamarai szinten közvetlen választás útján választja meg, ami a legitimáció szempontjából mindenképpen fontos. Még akkor is, ha azt mondhatjuk, hogy a BÜK 2022. évi választásán minden negyedik választójoggal rendelkező kollega vett csak részt, ami egy olyan adat, amivel kapcsolatban elégedettséget egyetlen kamarai vezető sem mondhat. A választások kapcsán ki kell azt is mondani, hogy 4 év múlva majd változás kell a jelölés lebonyolításában. Hasznosítva a választási szervek tapasztalatait, szövegszerű javaslatot fogunk letenni a MÜK asztalára, hogy mi módon legyen átalakítva a jelölés folyamata. Hangsúlyozom a jelölésé. Azonban a választás, a szavazat leadása kérdésében más álláspontot képviselek. Akik 2022. november 11-én itt voltak, látták azt, hogy a létszámtól eltekintve az ügyvédség jó hangulatú ünnepe volt. Nemcsak arról volt szó, hogy bejöttek, ikszeltek, hanem leültek a büfében, megittak egy kávét, beszélgettek, ennek a fenntartása pedig alapvető kari érdek. Négy évente legyen mindenkinek - aki a közélet dolgaival foglalkozni akar - másfél órája arra, hogy bejöjjön.

Ha az állandóságról beszélünk, akkor nem tehetem meg, hogy nem beszélek a változásról, hiszen számos dologban változás előtt állunk.

Az első és legfontosabb az elektronikus ingatlan-nyilvántartás, ami a jogalkotón túl a kamarára hárít továbbképzési, vizsgáztatási feladatokat. Jelentős változás ez, óriási lehetőség a hivatásrendnek, hogy azt a 90-es évek közepén biztosított privilégiumot, ami a kötelező ellenjegyzésben öltött testet, azt most tovább erősítsük, „bebetonozzuk”. Jogos elvárás a kollegák részéről, hogy illeszkedjen a kötelező képzés rendszerébe. Akinek erre kedve, affinitása van és ezt a tevékenységet végezni akarja, az mindent megkap a kamarától, hogy ez a képzettsége meglegyen. Az elméleti oktatás mellett jogos elvárás a kollegák részéről az is, hogy gyakorlati oktatás is legyen. Budapest megteremti a lehetőségét, hogy valamennyi kollega, aki részt akar majd venni ebben a programban, nagyjából egy időben le tudjon vizsgázni.

A változás jegyében szólni kell - ebben a körben különösen hangsúlyos a transzparencia, hiszen óriási összegről, a budapesti ügyvédség megtakarításának egy jó részéről van szó - szeretett székházunk felújításáról. A budapesti ügyvédség anyagi erőforrásai stabilak, mely megteremti annak a lehetőségét, hogy itt olyan beruházás történjen, ami több mint 30 év után - amikor az előző felújítás volt - újból sok tíz évre megteremti a nyugodt munkavégzést, és a patinás, a kor követelményeihez igazodó kialakítást. Pénzről lévén szó, a tagság, a több mint 8000 tulajdonos meg kell kapja azt a tájékoztatást, ami megilleti őt a folyamatokkal kapcsolatban. Lesznek kérdések, amiben a BÜK elnöksége van hivatott dönteni, és lesznek olyanok, amiben pedig a közgyűlés fog dönteni. Januárban az elnökség versenyeztetés keretében kiválasztotta a céget, amelyik a megvalósíthatósági tanulmányt készíti. A már kész megvalósíthatósági tanulmányt mindenki megismerheti, hogy miről is szólnak az elképzelések. Igyekszem úgy irányítani a folyamatokat, hogy tartsuk ezt és 2025-ben a 150. évfordulóra egy belülről teljesen megújult székház fogadhassa a kollegákat.

(a BÜK 2023. március 31. napján megtartott rendes közgyűlésén elhangzott elnöki megnyitó rövidített és szerkesztett változata)

Dr. Tóth M. Gábor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke

25 ÉV UTÁN

Egy évfolyamtalálkozó képei

2023. március 3-án találkozót tartott az az ELTE ÁJK-n végzett évfolyam, amely 1992-ben kezdte meg jogi tanulmányait, és nagy többsége 1997-ben szerezte meg a diplomáját. Az est egészen különlegesen megható volt, és remek hangulatban telt. Régi barátok találtak újra egymásra, és megállás nélkül elevenítették fel a negyedszázados történeteket. A megjelentek közül olyanokkal beszélgettünk, akik nem feltétlenül jogászként vagy ügyvédként találták meg önmagukat, de pályájuk mégis számos érdekességet rejt magában.

Mosolygó arcok, elmélyült beszélgetések, időnként nagy nevetések – ezek jellemezték az összejövetelt a Duna-parti szórakozóhelyen. Csoportok alakultak, majd bomlottak fel, hogy aztán újabb körökben folytatódjon tovább az emlékezés és a beszélgetés arról, ki hogy van, és kivel mi történt az elmúlt negyedszázadban. Az előző évfolyamtalálkozót kilenc évvel ezelőtt tartották. Azt és a mostanit is dr. Mizik Andrea ügyvédnő szervezte meg. Őt arról kérdeztük, hogyhogy rá marad általában ez a feladat.

– Így alakult. Valószínűleg azért, mert magam is szerettem volna találkozni a többiekkel. Mindig társasági ember voltam, szeretek szervezni, és megtanultam, hogy tenni kell azért, ha valamit akarok.

Mivel senki nem vállalkozott erre a feladatra, így megtettem. A nagylányom negyedéves a SOTE orvosi karán, a kisebbik lányom tizedikes matektagozatos gimnazista, így az ember egy kicsit újra átéli ezt a kort, miközben a gyerekei felnőnek. Érdekes visszatekinteni, hogy akkoriban mit gondoltunk, mire vágytunk, mik voltak a céljaink, mit fogalmaztunk meg magunknak, és aztán végül kiből mi lett. Az első ilyen találkozó a tizenhetedik – éppen nem kerek – évfordulón volt. Akkor majdnem százan összejöttünk, és nagyon jól sikerült. Most ez az évforduló megint jó apropó volt arra, hogy 25 év után jöjjünk össze minél többen, és kicsit visszarepüljünk az időben. Ha az ember napi szinten találkozik barátokkal, nem annyira látja

a változást. Most látszott, hogy lettek ősz hajszálak és ráncok, de alapvetően szerintem mindenki olyan maradt, amilyen nagyjából volt. Szívmelengető volt látni az őszinte örömöt az embereken.

Dr. Bába Julianna is különleges atmoszféráról számol be: – Nagyon nosztalgikus hangulatba kerültem: időutazás volt. Kicsit rémisztőnek találtam, hogy voltak olyanok, akiket nem ismertem meg. Abban bíztam, hogy ők tévedtek rossz rendezvényre – de persze nem így történt. Kicsit szomorú is lettem, hogy néhány akkori, mély barátságunk fellazult: elég komoly dolgok történtek a barátnőimmel, és szomorú lettem, hogy nem voltunk jelen egymás életében. Ezért most el is kezdtük újra felvenni a fonalat. Nosztalgiát pedig

azért éreztem, mert ez mégiscsak a fiatalságunk volt. Hiába jártam utána már felnőtt fejjel is egyetemekre, soha semmi nem tudja felülmúlni az első egyetemista éveket. A tanulás, a sikerek, a kudarcok és az a rengeteg eltöltött közös szabadidő –akár a sítáborok, akár a nyári nyaralások, akár az Oszi-féle házibulik – nagyon emblematikusak. Az egész időszak nagy hatással volt a gondolkodásmódomra.

És ha már Oszi-féle házibulik: dr. Oszkó Pétert is megérintette ez az összejövetel. – Mindig elsősorban erős érzelmi hatás, amikor az ember nagy tömegben találkozik olyanokkal, akikkel hosszú éveket töltött együtt. Számomra is nagy élmény volt ez az alkalom. Meg se tudom számolni, hány emberrel beszélgettem: sűrű és intenzív impulzusok értek. Ilyenkor persze mindenki úgy megy haza, hogy csináljuk ezt gyakrabban, aztán…

Egyetemi évek

Az egyetemi évekkel kapcsolatban nemcsak dr. Bába Julianna érez nosztalgiát. A rendszerváltozás idején különösen izgalmas volt az élet az ELTE ÁJK falai között és azokon túl is. – Minden átalakulóban volt – mondja dr. Mizik Andrea. – Nem is tudtuk, milyen történelmi időket élünk, csak visszatekintve látom már ezt, felnőttként. Én véletlenül kerültem a jogi egyetemre, mert orvosnak készültem. Tizenhét évesen döntöttem el, hogy gyorsan váltok, mert a fizikával nem voltam annyira jóban, történelemből –motiváló tanárnőmnek köszönhetően –, viszont nagyon szép eredményeim voltak, így arra gondoltam, hogy a jogi diplomával több mindenhez tudok kezdeni, jó ajánlólevél bárhová. Annak ellenére, hogy a szüleim támogattak, nyilván sok

nehézség is akadt, mert kollégista voltam. Vidékről jöttem, és teljesen más életünk volt, mint aki Budapesten folytatta a szüleivel a saját hétköznapjait. Nagyon gyorsan felnőttnek és önállónak kellett lenni, aminek sok előnye is volt természetesen, ma már tisztán látom. Gondoskodnunk kellett saját magunkról, miközben egyetemistaként fő feladatunk a tanulás volt. Akkoriban talán annyival szabadabb volt az egyetem, hogy a szorgalmi időszakban nem volt különösebben megterhelő. A gyermekeim kérdezték, mit csinálnék,

Mi vagyunk azok, akik a hazai jogrendszert akkor tanultuk, amikor kiépültek a demokratikus hagyományok, a demokratikus intézményi keretrendszer, a fékek és egyensúlyok rendszere

ha újrakezdeném, és azt mondtam nekik: akkor is ezt a hivatást választanám, mert az egyetem lehetőséget biztosított arra, hogy megvalósíthassam magam, független és önálló lettem, és – ha megbízási díj ellenében is –, de segítek az embereken, ami valószínűleg az életben a „számomra rendelt feladat”.

Dr. Oszkó Péter is azért választotta a jogi tanulmányokat, mert a rendszerváltáskor ennek a szakmának meglehetősen nagy volt a felfutása és az ethosza. – Úgy

Dr. Bába Julianna jogász

Jelenleg Chief Compliance Officer az NN Biztosító Zrt.-nél. 2020-ban pszichológusként végzett a Szegedi Egyetemen.

tűnt, hogy a jogászok fontos szereplők a világban, és erős befolyással vannak az események folyására – mondja. – Mire aztán a ’90-es évek közepére elvégeztük az egyetemet, a jogi szakma elkezdett professzionalizálódni: az évfolyamtársaink már sok ügyvédi irodában tudtak elhelyezkedni. Persze annak idején fogalmam sem volt, hogy az egyetem után mit fogok csinálni. Már csak azért sem, mert nem jogászdinasztiából származom. Miután végeztem, elkezdtem keresni, hol lenne lehetőségem újszerű dolgokat csinálni. Azok közé tartozom, akik végül elhagyták a jogi pályát. Már az egyetem után is „mély víz” jött, hiszen nagy tanácsadó cégeknél végeztem adótanácsadást. Onnan egy picit visszatértem néhány évre formálisan is az ügyvédkedéshez, ám végül is mindvégig a pénzügyi joghoz kötődtem. Aztán ebből a „jog” szó el is tűnt egy idő után. Opera, miniszterség, magánnyugdíjharc

Dr. Főző Virág egészen különleges karriert futott be: ügyvédből az Operaház főigazgató-helyettese lett. – Igazából kizárásos alapon lettem ügyvéd, mert a jog bírósági része – az ügyészi, bírói hivatásrend – nagyon kötöttnek tűnt számomra – mondja. – Viszont az ügyvédség meglehetősen kreatívnak – legalábbis az elképzeléseim szerint. Azt gondoltam, mozgalmasabb, színesebb lesz; rengeteg ügyféllel találkozom, sokféle üggyel, és akkor majd úgyis kialakul, hogy mi az, amihez kedvem lesz. Nagyjából ez vezérelt –és aztán mégsem így lett a végén. Az első helyemen öt éve dolgoztam – ott is szakvizsgáztam –, és aztán, amikor férjhez mentem, és jöttek a gyerekek, gondoltam, keresek valami nyugalmasabb állást. Ahol eldobhatom négykor a tollat, és nem lesz olyan stresszes a munka. Így kerültem az Operába – éppen az egyik csoporttársunk ajánlott be, akinek az édesapja akkor főigazgató volt az intézménynél. Nagyon színes a munkaköröm, de végeláthatatlan a feladatok sora – merthogy az Opera azért nagyüzem, rengeteg üzletággal, nagyon összetett működéssel. Első körben vezető jogtanácsos lettem, ami úgy indult, hogy meg kell ismernem ezt az egész szövevényes rendszert, hogy megértsem, mi miért fontos. Azóta sokat változott a feladatom. Most már a jogi területet csak irányítom – nem is szakmailag, inkább csak menedzsmentszinten. De nem is ez a fontos, hanem hogy tényleg este, az előadáson végigfut-e a libabőr az ember hátán, vagy nem. Mostanra már nagyjából tényleg tudom, mi mivel függ össze: melyik cérnát kell meghúznom, hogy a  másik oldalon

Az egyetem elvégzése után ügyvédként dolgozott. Gyermekei születése után az Operaház jogi osztályának vezetője lett. Ma az Operaház főigazgató-helyettese.

a ruha lehessen a fogasról. De szerintem a jogi szemlélet nagyon sokat segít a mostani pozíciómban is. Hogy rendszerben tudok gondolkodni. Jogászként lényegében azt tanuljuk meg, hogy milyen keretrendszerek vannak, és ezt rá lehet vetíteni egy szervezet működésére is. Volt olyan korszakom, amikor abban hittem, hogy csak jogászokkal tudok jól együtt dolgozni. Ezt már azért részben elengedtem, de még mindig dolgozom olyan jogászokkal, akik olyan szemlélettel rendelkeznek, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy egy ilyen összetett rendszernek a működését átlássák.

Dr. Oszkó Péter nemcsak sikeres befektető, de egy időben – meglehetősen viharos pénzügyi és politikai időszakban – az ország pénzügyminisztere is volt. Minderről így mesél: – Furcsa egyébként: az egyetemen hallgatói önkormányzati elnök voltam, miközben nem is nagyon pályáztam erre a tisztségre, csak korábban együtt dolgoztam a HÖK tagjaival. Annak ellenére, hogy nem készültem, ezek a feladatok valahogy rendszeresen megtaláltak. A HÖK után jó ideig semmi közöm nem volt a közéleti szerepvállalásokhoz. Aztán, amikor egyszer csak egy óriási pénzügyi válság közepén – mondjuk úgy –emberhiány volt a kormányzati struktúrában, megtalált a felkérés. Én pedig megint csak nem ugrottam el a szerep elől. Végül nem maradtam a politikában, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem éreztem nagyon izgalmas kihívásnak, és ne csináltam volna szívesen.

Dr. Bába Juliannáról akkor hallhattunk sokat, amikor államosították a kötelező magánnyugdíj-pénztári megtakarításokat. A jogász (a Stabilitás Pénztárszövetség elnökeként) minden fórumon harcosan

kiállt ez ellen. – Alapvetően az igazságérzet vezetett – meséli. – Mi voltunk az a generáció, amelyik először tanult modern alkotmányjogot. Mi vagyunk azok, akik a hazai jogrendszert akkor tanultuk, amikor kiépültek – a szó legszebb értelmében véve – a demokratikus hagyományok, a  demokratikus intézményi keretrendszer, a fékek és egyensúlyok rendszere. Nemcsak a közjogban, hanem a polgári jogban, a magánszemélyek egymás közötti kereskedelmi ügyleteiben is. Mi ezen szocializálódtunk szakmailag. Úgyhogy nekem jogászként a harcos kiállást leginkább ez indukálta: hogy vannak olyan minimális jogi garanciális keretek, amiket nem rúghatunk fel egy demokratikus társadalomban. Leginkább ez hajtott, és az, hogy felelősséggel tartozunk a saját generációnkért – de a gyerekeinkért mindenképpen.

Aki vált, és aki marad

Az jól látható, hogy mind a négy jogvégzett alanyunknak rendben van az élete. Van, akinek annyira, hogy maradna is abban, amiben remekül megtalálta magát. Dr. Főző Virág például olyan szerencsés, hogy szinte kötelező operákat néznie. – Munkaköri kötelességem, hogy lássam, mi folyik a színpadon ahhoz, hogy el tudjam végezni a saját munkámat. Tudnom kell, mi a cél, ami felé menetelünk. A klasszikus balettet nagyon szeretem: A hattyúk tava például személyes kedvenc. Az operákból érdekes módon inkább a kortárs, modern rendezéseket kedvelem: ezek jobban elgondolkodtatnak. Az Ariadné Naxoszban című darab elején például oldalkocsis motoron látjuk a főszereplőt. Fontos, hogy elhiggyük: ez egy színház. Tehát mindaz a színpadi megoldás, ami a prózai színházakban működik, itt is megállja a helyét – és mivel hozzájön a zene, még komplexebb hatást lehet elérni vele. És hát: nyilván szeretnék az Operából nyugdíjba menni, mert úgy gondolom, nekem ez az életem. Van egy nagyon klassz munkám és családom, úgyhogy ennél többet szerintem így nem nagyon lehet kívánni – elégedett vagyok a sorsommal.

– Azt gondolom, a világ nem a legkönynyebb időszakában van – de a régiónk és az országunk sem – mondja dr. Oszkó Péter. – Viszont az én életpályám kifejezetten pozitív szakaszban van. A korábbi házasságomból a nagyobb gyerekeim már felnőttek, élik az életüket a világban, és megtalálták a helyüket. Másodszorra is megnősültem, és van egy nyolcéves lányom, de ő is nagyon a helyén van. Szerencsésnek mondhatom magam abban a tekintetben, hogy azokban a területek-

Az egyetem elvégzése után ügyvédként kezdett dolgozni. Jelenleg a Mizik Ügyvédi Iroda tulajdonosa. Biztosítási kártérítési ügyekkel, gépjárműbalesetekből eredő igények kapcsán képviseli a károsultakat a biztosítóval szemben.

Dr. Főző Virág jogász

Dr. Mizik Andrea ügyvéd

ben építettem fel a saját cégcsoportomat és a saját egzisztenciámat, ami relatíve válságálló, és van benne perspektíva: a pénzügyi befektetések területén felépítettem egy olyan saját cégcsoportot, amit azóta már bevezettünk a Budapesti Értéktőzsdére, és alapvetően a technológiai szektorba fektetünk be. A mesterséges intelligenciától kezdve a robotikán át sok minden át fogja írni az életünket. Ennek a folyamatnak nem az elszenvedője szeretnék lenni, hanem valamilyen módon alakítója. Ötvenéves vagyok, tehát remélem, hogy a második fele még hátravan, és még ugyanennyi élményt élhetek meg, és legalább annyi boldog pillanatom lesz, mint eddig. Nem kényszernek érzem, hogy céget építek, csapatot bővítek és a kollégák fejlődésével foglalkozom, hanem felelősséggel akarom csinálni addig, amíg levegőt tudok venni. Ezzel fogom tölteni a következő ötven évet is.

– Amikor elkezdtem a nagybetűs életet, nem terveztem meg azt pontról pontra – mondja dr. Mizik Andrea. – Nyilván szerettem volna egy boldog életet, és azt gondolom – le is kopogom gyorsan –, hogy igen, sikerült. Azt csinálom, azzal foglalkozom, ami örömet és szabadságot ad a mindennapokban, és nem mellékesen, megfelelő életszínvonalat is biztosít. Független vagyok, nem ellenőrzik a feladataimat, de én vagyok a „saját magam rabszolgája”. Persze óriási a felelősség, és a határidőket is tartani kell, de a stressz a hivatásommal jár. Úgy gondolom, a jó ügyvédet – más, alkalmazottként végzett jogászi pályától – a stressztűrő képessége különbözteti meg. Mindig el szoktam mondani, hogy hosszú éveken keresztül a családom tette ki elsődlegesen a feladataim nagy részét, azonban büszke vagyok arra, hogy mellette az irodámat is fenn tudtam tartani. A klasszikus ügyvédi hivatást folytatom, nincsenek állandó megbízóim, csúcsidőben 200-250 folyamatban lévő ügyem volt, amit azért nem volt egyszerű menedzselni. Nyilván ehhez kellett a támogatás, a férjem sokat segített, mögöttem, mellettem állt, valamint az irodában is mindig remek csapattal dolgoztam, dolgozom. Nélkülük nem tudtam volna minden területen helyt állni. Jó érzéssel tölt el, hogy több ügyvédjelöltem ma már sikeres, önálló praxissal rendelkezik. Annak ellenére, hogy szakmailag sikeresnek könyvelem el az elmúlt 25 évet, minden ember hivatásában vannak hullámvölgyek. Az egyéni ügyvédkedés sok nehézséget is rejt magában, mert kevés az olyan szakmai fórum, ahol a napi, gyorsan változó jogi környezetben a tapasztalatokat meg-

Dr. Oszkó Péter jogász

Az egyetem után adótancsadó cégeknél dolgozott, de egy időben ügyvédkedett is. 2009től egy éven át Magyarország pénzügyminisztere volt. Jelenleg az OXO Ventures néven megalapított kockázati tőkealap-kezelő társaság tulajdonosa és vezetője.

oszthatnánk egymással. Egy idő után komolyan szembe kell nézni a kiégés állapotával, és azzal, hogyan tudsz megújulni, hogy tudsz túllendülni azon, hogy egy idő után ne váljon fárasztó rutinná a mindennapi tevékenység. Egyre többet gondolkozom azon, biztos-e, hogy nyugdíjas koromig ezt szeretném csinálni. Régóta szerepet vállalok a szűkebb környezetemben, az iskolai szülői közösségben, míg kreatív hobbiként lakberendezéssel foglalkozom, szívesen képezném

Ahogy szoktam mondani a lányomnak: nem árt, ha az ember szembetalálkozik időnként a „péklapáttal”, mielőtt erre a hivatásra adja a fejét

is magam, de jelenleg idő hiányában nem tudok egy ilyen kurzust bevállalni. A napi stresszt igyekszem csökkenteni, rengeteg ötletem, tervem van, csak idő kell a megvalósításukhoz.

Dr. Bába Julianna már éppen félúton van, és váltani készül: – Hihetetlenül szerencsésnek tartom magam a jogi pályám vonatkozásában – mondja. – Elértem, amiről csak álmodoztam egyetemista koromban. Vezető pozícióba kerültem, gyönyörű, komplex jogi ügyletekben vehettem részt. Volt azonban egy pont,

ahol azt éreztem, hogy szerintem mindent elértem – és ekkor még alig múltam negyven! Ekkor kezdtem a humán menedzsment felé fordulni, és a Corvinuson el is végeztem erre vonatkozóan egy ilyen képzést. Utána lehetőséget kaptam arra, hogy az akkori munkahelyemen váltsak, és a jogtanácsosi pozícióból átkerültem a megfelelőségi osztályra. Számomra nem az volt a fontos ezen a területen, hogy hogyan büntessük meg a kollégákat, ha nem tartják be a szabályokat, hanem az, hogy soft kontrollokat alkalmazva váljon működő belső értékké a szabálykövetés. Innen már csak egy pici ugrás volt, hogy elkezdett érdekelni az emberi psziché. Vettem egy nagy levegőt, és elkezdtem Szegeden a pszichológia szakot – amit aztán tavaly fejeztem be. Jelenleg átmeneti állapotban vagyok: fél lábbal azért a multivilágban, de már elkezdtem építeni a saját pszichológusi praxisomat. A pszichológusi hivatásban az a szép, hogy az idő előrehaladtával egyre hitelesebbé válik az ember. Egyre türelmesebb, egyre elfogadóbb – úgyhogy én kifejezetten ebben szeretnék kiteljesedni és segítségére lenni a hozzám fordulóknak. Ez is olyan szerintem, mint a bírói hivatás: kell hozzá bizonyos élettapasztalat. Vagy ahogy szoktam mondani a lányomnak: nem árt, ha az ember szembetalálkozik időnként a „péklapáttal”, mielőtt erre a hivatásra adja a fejét. Kellenek tapasztalások arról, hogy a saját kríziseit miként dolgozza fel az ember. Hogyha, mondjuk, egy kliens hozzám fordul, mondhassam: tudom, miről beszélsz. Igen, tudom, mi a veszteség. Igen, tudom, mi az a tépelődés. Így szeretnék szépen, békésen beleöregedni a koromba.

Eredményes közgyűlés a Budapesti Ügyvédi Kamarában

Eredményes volt a Budapesti Ügyvédi Kamara 2023. március 31-én megtartott közgyűlése, melyet személyesen és élő videóközvetítésen keresztül is nyomon követhettek a hivatásrend tagjai, valamint az érdeklődők.

ABÜK elnöke, a tavaly novemberben második négyéves ciklusát megkezdő dr. Tóth M. Gábor nyitóbeszédében hangsúlyozta a kamarai és az ügyvédi függetlenség megtartásának fontosságát. Kiemelte: a kamarának a politikától távol kell tartania magát, a szakmapolitikai kérdésekben azonban kérlelhetetlennek kell lenniük. Dr. Tóth M. Gábor a kamarai közgyűlés keretein belül is megköszönte az ott jelen lévő dr. Bánáti János több mint három évtizedes, az ügyvédi hivatásrend érdekében tett szolgálatát.

A BÜK elnöke a közeljövő tervei közül kiemelte az elektronikus ingatlannyilvántartási rendszer jövő év eleji bevezetése kapcsán esedékes oktatások megkezdését, bejelentette a hivatásrend tagjait segítő Kamaránk appli-

káció élesedését (erről bővebben a 11. oldalon olvashat), valamint a kamara weboldalának heteken belül esedékes megújulását. A következő pénzügyi időszak legnagyobb kamarai kiadása a székház időszerűvé vált felújítása lesz, melynek megvalósíthatósági tanulmánya gőzerővel készül.

Ezt követően a Magyar Ügyvédi Kamara februárban megválasztott új elnöke beszélt a BÜK közgyűlésén. Dr. Havasi Dezső felszólalásában leszögezte: nem könnyű dr. Bánáti János után itt állni, hiszen az ő szellemi öröksége meghatározó a magyar ügyvédség életében. Beszédében elmondta, hogy a következő ciklusban a MÜK a szolgáltató jellegét kívánja erősíteni, ami nem egy üres szólam, hanem tartalommal töltik azt meg. Ennek egyik első elemeként

a MÜK minden magyar ügyvéd számára biztosítani fogja a jogtár ingyenes elérhetőségét, ezzel is segítve az eligazodást a jogszabályalkotás dömpingjében. Ezt követően került sor a közgyűlési előterjesztések megtárgyalására, melyeket az Alapszabály előírása szerint március eleje óta tanulmányozhattak a hivatásrend tagjai a kamarai honlapon. Az Alapszabály módosítását, a zárszámadást és az idei költségvetést, valamint a beszámolókat nagy többséggel – nemritkán egyhangúan – fogadta el a Közgyűlés. A kamara vezetése ezúton is szeretné megköszönni valamennyi tisztségviselőnek és kamarai munkatársnak, hogy segítettek az elmúlt időszakban, és áldozatos munkájukkal hozzájárultak a közgyűlés zökkenőmentes lebonyolításához.

Eötvös Károly-díj

Kamarai díjazottak

A Budapesti Ügyvédi Kamara éves közgyűlésének állandó fénypontja a kamarai díjak és elismerések átadása. Idén ők kapták a díjakat, melyekhez ezúton is gratulálunk!

DR. GÖRGÉNYI ORSOLYA ügyvéd

Jogi diplomáját 1998-ban szerezte az ELTE-n summa cum laude minősítéssel. Ekkor kezdett a Szecskay Ügyvédi Irodában, dr. Szecskay András ügyvédjelöltjeként dolgozni, ahol mind a mai napig is végzi ügyvédi tevékenységét. 2002-ben szakvizsgázott, és 2007-ben lett partner az irodában. Szakterülete a nemzetközi tranzakciók, a vállalatfelvásárlások, a kockázati- és magántőke-befektetések és a joint venture típusú együttműködések. Több cikk és könyv szerzője, illetve társszerzője és meghívott előadó számos külföldi szemináriumon, hazai egyetemen és főiskolán.

Aktív tagja volt a Fiatal Ügyvédek Nemzetközi Egyesületének. 2014-ben az AIJA alelnöknek választották, melyet 2015–2016ig az elnöki tisztség követett, amelynek idején a fiatal ügyvédeket és hazánkat képviselte különböző nemzetközi szervezetekben a kultúrák közötti együttműködést és a szakmai tapasztalatcserét szorgalmazva. Számos nemzetközi ügyvéd szervezetben tölt be tisztséget és vállal aktív szerepet.

2018 óta a BÜK nemzetközi ügyekért felelős titkára. 2022 februárjában egyik életre hívója és azóta is aktív szervezője az ukrajnai menekültek ingyenes jogi támogatását célzó „Hungarian Lawyers for Ukraine” jogsegélyprogramnak.

Hobbija az utazás, a nyelvtanulás, a szépirodalom, a jóga, a retorikaklub látogatása. Két 13 éves ikergyermek édesanyja.

DR. ISTVÁNFI DÁNIEL

ügyvéd

Felmenői között egyetlen jogász sem volt, ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – úgy döntött, hogy a jogi pályát választja. Az ELTE jogi karán töltött évei alatt ismerte meg a család ügyvédjét, dr. Szekeres Gábort, akinél már negyedéves joghallgatóként gyakornok lett, és később az ügyvédjelölti éveit is nála töltötte. A sikeres szakvizsgákat követően 2004-ben megalapította saját ügyvédi irodáját, mely iroda elsősorban polgári joggal foglalkozik. Még pályakezdőként értesült róla, hogy a BÜK Fegyelmi Bizottsága jegyzőkönyvvezető-

ket keres. Jelentkezését azonnal beadta, és egyszer csak azon kapta magát, hogy bőszen jegyzetel az egyik fegyelmi tárgyaláson. A fegyelmi ügyek világa hamar beszippantotta – köszönhetően elsősorban dr. Géczi Zsuzsannának, akitől már a kezdetektől rengeteg támogatást, biztatást, szakmai útmutatást kapott. A kamarai közéletben történő részvétel nemcsak óriási szakmai pluszt adott számára, de olyan barátokat is, akik nélkül egészen biztosan szegényebb lenne az élete.

Napi munkája és a fegyelmi ügyek tárgyalása mellett ingatlanforgalmi szakjogász képesítést szerzett, de vallja, hogy a tanulásból soha nem elég, ezért jelenleg mediátornak képezi magát.

Szabadidejében focizik, jógázik, kutyájával kirándul, és amikor csak teheti, a balatoni nyaraló felé veszi az irányt.

DR. PÁLVÖLGYI SZILAS ügyvéd

Jogi diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán cum laude minősítéssel 2002ben szerezte meg. Ezt követően 2006-os ügyvédi bejegyzéséig a Kovács Kázmér Ügyvédi irodában volt ügyvédjelölt, majd megalapította saját ügyvédi irodáját. 2007 áprilisa óta a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete Kárrendezési Bizottságának a tagja, majd helyettes vezetője, 2016-tól a MÜKBE igazgatótanácsának elnökhelyettese, 2017-től egyben a Panasz Bizottságának elnöke.

A BÜK több tisztségviselő-választásán volt már a Szavazatszámláló Bizottság elnöke, a 2023. évi MÜK tisztségviselő-választáson pedig a választási bizottság tagjaként segítette a munkát. 2022 óta a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán meghívottként záróvizsga-bizottsági tag.

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége által ajánlott Eseti Választottbírósági Szabályzat naprakésszé tételének egyik gondozója, ebben a tárgyban tartott online előadása a Kötelező Ügyvédi Továbbképzési Rendszer egyik tananyaga.

Nős, két gyermek édesapja, felesége ügyész. Hobbija a darts, amelyet 2016-tól egyesületi keretek között űz, 2018-tól egy éven keresztül a Magyar Darts Szövetség alelnöke.

PROF. DR. VARGA ISTVÁN PHD ügyvéd

Az ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a PROVARIS Varga & Partners irodavezető ügyvédje, az iroda polgári peres és választottbírósági eljárási csoportjának vezetője.

Budapesten és nagyobb részt külföldi egyetemeken folytatott párhuzamosan bölcsész- és jogi tanulmányokat. 1997ben summa cum laude minősítéssel szerzett jogi diplomát az ELTE-n. Munkáját Németh János professzor mellett kezdte el, így az Alkotmánybíróság második elnökének tanácsadója, az ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszékének tanársegédje, majd adjunktusa, később egyetemi docense lett. Külföldi egyetemeken folytatott polgári eljárásjogi és választottbírósági eljárásjogi kutatásai eredményeként 2005-ben Németországban szerzett summa cum laude minősítésű PhD-fokozatot. A nemzetközi választottbírósági eljárásjogi témájú, német nyelven megjelent könyve elnyerte a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Német Állandó Választottbíróság által adományozott Első Díjat. Hazatérte után 2007-ben felvételt nyert a Budapesti Ügyvédi Kamarába, azóta aktív ügyvéd. Ügyvédi tevékenysége mellett 2007 óta az ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszékének vezetője, négy cikluson át pedig az ELTE Jogi Karának tudományos dékánhelyettese. Nevéhez fűződik az ELTE jogi könyvkiadását meghatározó, immár száz kötetet meghaladó könyvsorozata, valamint a kiemelkedő és egyben rászoruló joghallgatókat támogató ELTE Lippay Alapítvány életre hívása és működtetése. 2013–2016 között a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság tagja és tudományos titkára, az új Pp. kodifikációs munkabizottságok irányítója. 2018ban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Új Állandó Választottbírósági Szabályzatának megalkotója, a  Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának tagja, 2020 óta a Mathias Corvinus Collegium Magánjogi Műhelyének vezetője. Belföldi ügyvédi és egyetemi tevékenysége mellett több külföldi egyetem vendégprofesszora.

Bálint Ákos György-díj

DR. SZÉP JÓZSEF ügyvéd

2013-ban alapító tagja volt a Budapesti Ügyvédi Kamara kebelén belül megalakult Advocat Pódium színjátszó csoportnak. Később e csoport vezéralakjává vált, és dramaturgja, rendezője, szereplője, koreográfusa volt az eddigi öt teltházas előadásnak.

Pro Excellentia-díj

DR. CSEVÁR ANTAL kamarai jogtanácsos

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. kamarai jogtanácsosa, aki főként biztosítási, társasági joggal, vállalatirányítással, adat- és fogyasztóvédelemmel, valamint tőkepiaci kérdésekkel foglalkozik. A mellette kezdő jogászok között már számos kiváló kolléga állja meg a helyét a szakmában Magyarországon és külföldön is.

50 éves jubileumi oklevél

DR. DESSEWFFY ALICE ügyvéd

A Dessewffy, Dávid, Felsmann és Társaik CEE Attorneys Ügyvédi Iroda, illetve ezen irodák jogelődeinek alapító tagja, vezetője, vezető partner. 2014–2022-ig a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségi tagja volt, két éven keresztül a Fegyelmi Tanács tagja. Kiemelt szakterülete a gazdasági jog, a vagyon- és ingatlanjog. Az Euromoney a világ vezető privatizációs ügyvédei közé választotta.

DR. MOSONYI ANNA MÁRIA ügyvéd

1966-ban kezdte meg jogi tanulmányait Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen, melyet 1967-től az ELTE-n folytatva fejezett be 1971-ben. Ügyvédjelöltként, majd ügyvéd-jogtanácsosként is a 19. sz. Ügyvédi Munkaközösségben dolgozott, később átvette édesapja, dr. Mosonyi József ügyvéd irodáját. 1991 óta egyéni ügyvédként dolgozik, polgári peres és peren kívüli ügyeket lát el.

DR. GAZSI GYULA ügyvéd

1971-ben fejezte be tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Előbb a

12.sz. ÜMK-ban, majd az abból kivált 20-as ÜMK-ban dolgozott, amelynek 1983-ban vezetője lett. Később egyéni ügyvédként, elsősorban ingatlanjogi specialistaként lett ismert és elismert ügyvéd. Alapítója a nemzetközi tornákon azóta is sikeresen szereplő ügyvéd futballválogatottnak.

DR. KÁLMÁN JÁNOS ügyvéd

1971-ben végzett az ELTE-n. A 80-as évektől már az önálló gazdasági jog volt a szakterülete, majd tagja lett az első társasági törvényt kidolgozó munkacsoportnak. 1991-ben – többek között Sárközy Tamással közösen – egy önálló ügyvédi irodát hoztak létre, amelynek, mint irodavezető 2018-ig tagja volt. Ezt követően létrehozta a Kálmán és Társai Ügyvédi Irodát, ahol a mai napig tevékenykedik. 23 évig tanított a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen.

DR. NIGRINY ELEMÉR ügyvéd

Az ELTE jogi karán végzett 1970-ben, és kiválóan megfelelt minősítéssel tette le az ügyvédi-jogtanácsosi szakvizsgát.

1973-ban avatták ügyvéddé. 1978-tól tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának, a Budapesti 12. sz. Ügyvédi Munkaközösség alapító tagja volt, melynél 2012-ben történt megszűnéséig dolgozott. Ekkor alapította a Dr. Nigriny Ügyvédi Irodát, melynek egyedüli tagja és képviselője jelenleg is. Szakterülete a polgári jog, az utóbbi időben peren kívüli ügyeket intéz.

DR. SZIKLAI JÁNOS ügyvéd

1973-ban avatták ügyvéddé, azóta megszakítás nélkül a BÜK tagja. Kezdetben a  23. sz ÜMK vezető-helyettese volt, majd 1992-ben két társával önálló, egyéni irodát nyitottak. Jelenleg is egyéni ügyvédként dolgozik, 2012 óta a feleségével, dr. Katkó Anna ügyvéddel közös irodában. Az utóbbi 10 évben érdeklődése és ügyvállalásai a hagyatéki eljárásokban és perekben összpontosultak, ennek alapján 2022. év végén nagy sikerű kreditpontos előadást is tartott az ügyvédi továbbképzés számára. Sok cikluson keresztül volt a BÜK Elnökségének tagja, később fegyelmi bíróként dolgozott.

DR. REDL ARTÚR ügyvéd

1970-ben fejezte be az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudo-

mányi Karán egyetemi tanulmányait, és kezdte meg néhai dr. Balogh Béla kitűnő principálisa, a 33. számú Ügyvédi Munkaközösség vezetőjének irányítása mellett az ügyvédjelölti gyakorlatát. Itt 1973-tól lett ügyvéd, majd 1991 óta a mai napig egyéni ügyvédként gyakorolja az ügyvédi hivatást, amelynek során számos ügyvédjelölt sikeres ügyvéddé válásában működött közre.

DR. RETTEGHY ISTVÁN JÁNOS ügyvéd

Ügyvédi szakvizsgáját 1973-ban tette le, ezután a Dunaújvárosi 2. sz. ÜMKben ügyvédkedett, majd 1990-ig a Budapesti 21. sz. ÜMK-ban dolgozott. A rendszerváltozás után 1994-ig a Bánáti-Bőhm és Társai Ügyvédi Irodában folytatta a tevékenységét, 1994-ben önálló ügyvédi irodát alapított Retteghy és Társa Ügyvédi Iroda néven. A fenti iroda vezetőjeként elsősorban büntetőügyeket vállal. A büntetőjoggal és büntetőeljárás-joggal elméleti szinten is foglalkozik, rendszeres résztvevője a szakmai rendezvényeknek, továbbá az ELTE ÁJK büntetőjogi záróvizsga-bizottságának tagja.

Nagy Judit-díj

DR. CSONTOS LAURA ügyvéd

2017-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd azt követően a Georg-August-Universität Göttingen jogi mesterképzésén kitűnő minősítést kapott. 2019-ben ösztöndíjas PhD-hallgató lett az ELTE ÁJK Büntető Eljárásjogi és Büntetés-Végrehajtás Jogi Tanszékén, melynek keretén belül több éve oktatási tevékenységet is végez, és 2022 óta a Kari Tanács tagja. 2019 óta a Magyar Kriminológiai Társaság titkára. 2022 óta a Bojkó Ügyvédi Iroda tagjaként folytatja ügyvédi tevékenységét.

DR. NÁDAS KRISZTINA

ügyvéd

2017 tavaszán szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Ezt követően a Lázár Zsigmond Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje volt 2022 februárjáig. Utolsó szakvizsgáját 2021 decemberében tette le, saját irodáját Nádas Ügyvédi Iroda néven 2022 márciusában alapította. Elsődlegesen a családjog és az építési jog területén tevékenykedik.

Kortárs festészeti

kiállítás

a Kamarában

Igazi tavaszköszöntő kiállításnak adott helyet a Budapesti Ügyvédi Kamara tanácsterme, ahol áprilisban dr. Szilvási Lívia festményeiben gyönyörködhettek a látogatók.

„Ez nemcsak egy olyan hobbi, ami örömet okoz, hanem egy nagyon erős önkifejezési mód is, a kreativitás megélése. Az a fajta racionalitás, ami az ügyvédi hivatásban elengedhetetlen, ugyanúgy megvan a személyiségemben, mint a képzőművészeti alkotáshoz szükséges kreativitás, de ez két teljesen másik világ. Egyfajta női kibontakozás ez, az érzelmek kifejezése, amit olyan hétköznapi, ám fontos életesemények inspirálnak, mint a barátságok, a férfi-nő kapcsolatok, az élet természetes ciklusai, hangulatok” –nyilatkozta művészete kapcsán a Pesti Ügyvéd előző lapszámában dr. Szilvási Lívia. Az ügyvédnőnek április 5-én nyílt meg a kiállítása a Budapesti Ügyvédi Kamara tanácstermében. A kora esti megnyitóra nagy számú érdeklődő érkezett, akik közül többen először jártak a BÜK épületében. Az ARTe De Corazón cím alatt megrendezett kiállítást dr. Tóth M. Gábor, a Kamara elnöke nyitotta meg, majd Pongó Judit festőművész mondott beszédet, ezt követően pedig zongorajáték színesítette az estét. A tárlat látogatói 30 képet ismerhettek meg, melyek vegyes technikával, nemritkán fatáblára készültek. Az ARTe De Corazón kiállítás április 26-ig volt látható a Kamarában.

Kamarám: a BÜK legújabb mobilapplikációja

A Pesti Ügyvéd után március végén újabb mobilapplikációt adott ki a Budapesti Ügyvédi Kamara. A Kamarám azzal a céllal jött létre, hogy megkönnyítse a tagdíjbefizetés lehetőségét, az aktuális folyószámla-egyenleg ellenőrzését, valamint a közhitelesen nyilvántartott adatokhoz való hozzáférést.

Így tud belépni a Kamarámba

AKamarám applikáció élesedését a március 31-én tartott közgyűlésén jelentette be a Budapesti Ügyvédi Kamara vezetése. Az okostelefonra fejlesztett alkalmazást a modern kor követelményeihez igazodva elsődlegesen azzal a céllal hozta létre a BÜK, hogy tagjai és nyilvántartottjai számára megkönynyítse a negyedévente esedékes tagdíj rendszeres, bankkártyával történő befizetésének lehetőségét, az aktuális folyószámla-egyenleg (tagdíj és késedelmi tagdíj) ellenőrzését, valamint a közhitelesen nyilvántartott adatokhoz való hozzáférést.

Az alkalmazáson keresztül a kollégák minden róluk nyilvántartott közhiteles adatot elérnek, így könnyen tudják jelezni, ha egyébként fontos adatok (cégkapu, kirendelési névjegyzék) meglétében, vagy épp meg nem létében anomáliát észlelnek. A Kamarám legnagyobb előnye a mostani rendszerrel szemben, hogy – okostelefonos alkalmazásról lévén szó

Pesti Ügyvéd a telefonban

– mindig kéznél van. A Kamara tapasztalatai szerint az ügyvédség döntő része ma már sokkal szívesebben használja a telefonját a napi ügyintézésre. Eme tapasztalat alapján további fejlesztések is várhatóak az appban: ha a teljes ügyintézés (elsődlegesen a beadandó kérelmek hossza okán) nem is megvalósítható egy mobilapplikáción keresztül, a legtöbb kamarai kötelezettséget (Pmt. kérdőív kitöltése, adatmódosítások bejelentése, ügyvédakadémiai videók integrálása) lehetőségét a későbbiekben szeretnék majd integrálni az appba is.

A visszajelzések – akárcsak a Pesti Ügyvéd applikáció esetében – rendkívül pozitívak. A felhasználók kifejezetten kiemelték a Kamarám applikáció letisztultságát és könnyű kezelhetőségét. Az alkalmazást három nap alatt több mint kétszáz kamarai tag vette használatba, ami mutatja a budapesti ügyvédség nyitottságát az új, modern platformok irányába.

Az alkalmazásba való első belépéshez szükséges egy egyedileg generált token, amely biztosítja azt, hogy a felhasználó kizárólag a saját KASZ-számához rendelt adatokhoz férhessen hozzá. A token generálása az ugyvedikamara.hu ügyintézési felületen ügyfélkapus azonosítás után történik. Az alkalmazás használatára jogosult felhasználók számára elérhető a Kamarám app menüpont, ahol elérhető az egyedi, belépéshez szükséges token. Valamennyi kedves kollégánk a BÜK 744. Hírlevelében írtak szerint tudja letölteni az ún. non listed applikációt, azaz az internetes áruházban közvetlenül nem hozzáférhető.

A Kamarám nevű mobilalkalmazás ingyenesen elérhető mind iOS, mind Android mobil operációs rendszeren, applikáció formájában. Az applikáció letöltése elérhető minden iOS 11 vagy annál magasabb operációs rendszerű iPhone-ra és iPad-re, valamint Android 5.1 feletti eszközökre.

Letöltés iOS eszközre (iPad, iPhone)

Letöltés Android eszközre

Közel fél éve már, hogy megjelent a Budapesti Ügyvédi Kamara első mobiltelefonos applikációja. A Pesti Ügyvéd alkalmazásban nemcsak a Budapesti Ügyvédi Kamara lapjának legfrissebb száma, illetve archívuma szerepel kereshető formátumban 2020 decemberéig visszamenően, de napi frissítésének hála valamennyi, az ügyvédi hivatásrend tagjainak fontos, releváns és aktuális információ olvasható rajta keresztül. Számos visszajelzés bizonyítja, hogy a Google Play, illetve App Store áruházakból ingyenesen letölthető applikáció rendkívül hasznos segítsége lehet valamennyi ügyvédnek, illetve kamarai jogtanácsosnak.

INTERJÚ DR. HAVASI DEZSŐVEL, A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA ÚJ ELNÖKÉVEL

„A siker mutatója mindig az elégedett ügyfél lesz”

Érdeklődés, kíváncsiság, de mindenekelőtt tenni akarás kell ahhoz, hogy valaki sikeres legyen a közéletben, vallja a Magyar Ügyvédi Kamara februárban megválasztott elnöke. Dr. Havasi Dezsővel egyebek mellett a jó ügyvéd ismérveiről, az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetéséről és a kirendelt védői díjak alakulásáról beszélgettünk.

– Mennyi idő volt berendezkedni, megmelegedni – vagy még tart a folyamat?

– Még tart. Melegedésről szó sincs, mert rövid ideig tudok a széken ülni – éppen addig, amíg a következő rendezvényre vagy találkozóra nem kell indulnom. Elég intenzív volt az elmúlt két hét, de élvezem!

– Mi indította el ezen a nagy kalandon? Tudjuk, hogy ez egy fokozatosan épülő folyamat, ami egyszer csak beérik. De mi adta a döntő lökést?

– Meglehetősen konzervatív szervezet vagyunk. Mind a területi kamaráknál, mind az országos kamaránál, mondhatni, evolúciós folyamat zajlik. A mindenkori elnök-elnökség figyeli azokat az ügyvédeket, akik a kamara érdekében sokat tettek, akik lépdelnek felfelé a szamárlétrán. A mindenkor regnáló elnök sugallja az utódját a választói közösségnek. Az én esetemben is ez történt: amikor Bánáti elnök úr úgy döntött, hogy nem indul újabb ciklusra, elkezdett beszélgetni a vezetőtársakkal. A küldöttgyűlésnek hála február 27-én megválasztottak, de nem ismeretlenül: két cikluson keresztül a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese voltam, tizenkét éven keresztül pedig a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke.

Mi sodor egy sikeres ügyvédet a kamarai közélet felé?

Érdeklődés, kíváncsiság mindenképp szükséges hozzá, de talán a tenni akarás igénye a legfontosabb: keresni, hogy mit lehetne jobban, mit lehetne másként csinálni. Nem elég elégedetlenkedni és mindig kritizálni a fennálló kamarai vezetést; előremutató, konstruktív elképzelésekkel, javaslatokkal érdemes előjönni. Ha valakinek jó ötletei vannak, előbb-utóbb érkezik az azokat befogadó közeg és a sikerél-

mény is. De hangsúlyozom: meggyőződésem, hogy az elsődleges szempont az, hogy mindig javító, mindig konstruktív, és ne romboló, destruktív legyen ez a kritikus, változtatni, fejleszteni akaró magatartás.

– Mi a különbség a megyei és az országos szervezet között? Miben mások a problémák, a gondok, a célok? – Leegyszerűsítve úgy fogalmaznék, hogy eddig egy nyolctagú családra főztem, most pedig egy századra kell. Az összetevők ugyanazok, csak a menynyiség más. A területi kamaráknál folyik a mindennapi munka oroszlánrésze. Ott vannak az elsőfokú igazga-

Hogy a 15 ezer ügyvéd hány ügyet old meg, hány érdeket képvisel, az senkit nem érdekel. Amikor egy ügyvéd valamilyen súlyos bűncselekményt követ el, akkor hajlamosak azt mondani az emberek, hogy „tessék, ilyenek az ügyvédek!”

tási ügyek, a napi kapcsolattartás az ügyvédekkel. A Magyar Ügyvédi Kamarának ennél lényegesen áttételesebb funkciói vannak. Mind az oktatásszervezés, mind az országos érdekképviselet érdekérvényesítése, mind a jogszabályalkotásban való közreműködés és véleményezés is ezen a szinten van. Ügyvédekre vonatkozó belső szabályokat csak a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége, illetve küldöttgyűlése hozhat.

– Az elődei folytatták saját praxisukat a kamarai pozíció mellett. Önnél ez hogy alakul?

– Szerencsés vagyok, mert a fiam folytatja a praxist. Én sem adtam fel: hagyományosan olyan ügyvédi területtel foglalkoztam, ami már inkább jogtanácsosi jellegű feladatokat lát el. Irodánk ennek megfelelően inkább a munkajoggal, gazdasági joggal, kereskedelmi joggal és a polgári jognak ezen szegmenseivel foglalkozik. A mai napig látom a levelezésünket, és véleményezem is. A fiam is nyilvánvalóan számít a véleményemre. A mindennapi életben csupán a tárgyalások és olyan ügyfélmegbeszélések maradnak el, amikre egyébként most sem jut időm. De a fiam már tizenöt éve ügyvéd, úgyhogy szépen elviszi a hátán az egészet, és ebben kitűnő kollégák is segítenek bennünket.

– Azt olvastuk, hogy konzervatív beállítottsága miatt bontópereket nem szeret vállalni.

– Ennek nincs köze az értékrendemhez, mert tudomásul veszem, hogy bár a házasság a fogadalom pillanatában örökre, holtomiglan-holtodiglan szól, de az ígéreteket a hétköznapi tapasztalat felülírja. Inkább a bontóperek emocionális részétől tartok. A családi mikro- és makrotragédiák és konfliktusok, amik egy ilyen bontóper kapcsán – vagy a vagyonközösség megosztásánál – felmerülnek, nem az én idegeimnek valók.

Ha már értékrendek: mennyire vegyül önben a konzervatív és progreszszív attitűd? Ez a kényes egyensúly hogyan tud majd leképződni az itteni működése során?

– Szerintem a konzervativizmus nem a megrögzött és a földhöz ragadt gondolkodásról szól. Tiszteljük a tradíciókat, tiszteljük a társadalomban kialakult pozitív konvenciókat, és nem próbáljuk ezt mindenáron felrúgni.

Nem akarunk polgárpukkasztó módon élni vagy a társadalmat átnevelni. A jog eszközeivel inkább a morális tartást szeretném erősíteni. – A Iuvenalistól származó mottója –„Szóval ne ócsárolj, vágyván jó hírre. Az erdőn / vissza a visszhang is azt mondja, amit kiabálsz” – is erről árulkodik.

– Ezt valóban nagyon fontosnak tartom. Amikor a kamarai eskütételnél a fiatal ügyvédekkel beszélgetünk, mindig adódik egy kis útravaló tanács. Annyi kihívás éri a fiatalokat: szeretnék kialakítani a klientúrájukat, szeretnének hamar pénzt keresni, szeretnének átugrani olyan korszakokat, amik nekik nehézségeket okoznak… Ezért időnként belecsúsznak olyan etikátlan vagy az ügyvédi moralitással összeférhetetlen dolgok, amik aztán adott esetben egy fegyelmi eljárásban csúcsosodnak ki. Így mindig azt kérem tőlük, hogy ne az úgynevezett „sztárügyvédeket” kövessék, mert a sztárügyvédek sok esetben magukat sem tartják annak – legalábbis az egészséges önértékelésű kollégák. Ha valaki hosszú távon akar az ügyvédi pályán érvényesülni, akkor a siker mutatója mindig az elégedett ügyfél lesz, aki azt fogja híresztelni, hogy bátran menjenek a megbízható szakemberhez, mert megkapták tőle azt a jogi-emberi támogatást, amire szüksége volt.

– Mitől lesz valakiből jó ügyvéd?

– Erre egyrészt egy kicsit születni kell. Elengedhetetlen a nyitottság is. Egy introvertált emberből lehet, hogy jó jogász lesz, hiszen sok esetben keresünk olyan kollégákat, akik alaposak, és megtalálják a kiutat az „apróbetűk labirintusából”. De az ügyvédnek az ügyfele képviselete során azt el is kell hitetni, hogy az ügyfelének igaza van. Nem ámítjuk persze az ügyfelet, hiszen mindig tájékoztatnunk kell az esélyeiről. De mégis: az ügyvédnek adott esetben harcos kiállást kell tanúsítania, mert az lesz eredményes.

– Nemrég külföldön praktizáló magyar ügyvédekkel beszélgettünk a Pesti Ügyvéd hasábjain: Magyarországon jellemzően vagy az egyik, vagy a másik félnek ad igazat a bíróság, míg Németországban a polgári eljárások 70 százaléka perbeli megegyezéssel végződik.

– A kétségbeesett ügyfélhez elengedhetetlen az empátia. Kell az ember-

ismeret, a szaktudás, hogy amikor meglátom azt a kis fényt az alagút végén, tudjam, hogy bár reménytelennek tűnik a helyzet, valamit még ebből is ki lehet hozni. Adott esetben lehet, hogy az a maximum. Ez pedig könnyen vezethet egyezséghez. A bíró is egyezségre törekszik. Az mellékes, hogy ez sok esetben önérdekű, hiszen így a legegyszerűbb lezárni egy konfliktust. De ahogy mondani szoktuk, egy ügy első bírája az ügyvéd. Egy ügyvéd a bíró fejével is gondolkodik, és azt mondja, hogy hallgattassék meg a másik fél is, ennek figyelmen kívül hagyása esetén jelentős meglepetések érhetik az ügyvédet a jogvita során. A „jogi csőlátás” nagyon káros lehet.

Ön szerint hogy áll jelenleg a közbizalom az ügyvédekkel szemben?

– Ahhoz képest, hogy 15 ezer aktív ügyvéd van, a közbizalom állapota nem rossz. Mindig akkor mérhető ennek a romlása, ha valami kirívó eset történik. Hogy a 15 ezer ügyvéd hány ügyet old meg, hány érdeket képvisel, az senkit nem érdekel. Amikor egy ügyvéd elcsal egy letétet, vagy valamilyen súlyos bűncselekményt követ el, akkor hajlamosak azt mondani az emberek, hogy „tessék, ilyenek az ügyvédek!” Ezért kérjük az ügyvédeket, hogy mindig gondolják meg a lépéseiket. Bármit is tesznek, a botlás, a kifogásolható magatartás mindnyájunkra rossz fényt vet. De a közbizalom jelenleg az ügyvédek legnagyobb része felé fennáll a társadalomban.

– Mit hoz a jövő? Hogy áll az elektronikus ingatlan-nyilvántartás, amelynek előkészítő munkálataiban már régóta részt vesz?

– 2024. február elsején hatályba lép. A lényege, hogy az ügyvédek az eddig is nagyon fontos szerepük mellett most még jelentősebb feladatot kapnak: közvetlenül közreműködhetnek a bejegyzés folyamatában. Az automatikus döntéshozatali eljárás azt jelenti, hogy az ügyvéd által elkészített okiratot és az általa elektronikusan átalakított okiratot be tudja nyújtani az ingatlan-nyilvántartásba, és ott – adott esetben az ügyfele jelenlétében – az adásvételi szerződés azonnal bejegyzésre kerül. Az ügyek jelentős számában csak a háttérben lesz ügyintézői kontroll. Felkészültünk: az oktatási anyagaink, a programunk készen áll. A zöld gomb megnyomásához várjuk a kormányrendelet végső szövegét, és nagyjából háromnegyed évünk lesz arra, hogy megszervezzük azon ügyvédek oktatását, akiknek elméleti és gyakor-

lati vizsgát kell tenniük. Akik vállalják a közreműködést, azoknak a vizsga letétele után az ügyvédi felelősségbiztosítás mellé kiegészítő biztosítást is kötniük kell, úgyhogy nem tudjuk, hogy a 15 ezer ügyvédből első körben hányan fognak vállalkozni erre. Egy biztos: az érdeklődés nagy, és mindenki startra készen áll!

– Melyek a további programpontok, amiket elnökként tovább akar vinni?

– Első lépésként a Magyar Ügyvédi Kamara több szolgáltatást próbál nyújtani a Területi Kamarák számára. Ennek részben anyagi vonzatai is vannak: például átvállaljuk a területi kamarák helyett az ügyvédek számára ingyenes jogtárszolgáltatást. Minden magyar ügyvéd a Magyar Ügyvédi Kamara által finanszírozott módon ingyenesen hozzájut majd a munkaeszközéhez, egy elektronikus jogtárhoz. Ez jelentős

hozzájárulás, hiszen nem minden területi kamara tudta előfizetni ezt az ügyvédeinek. Emellett az oktatás területén is próbálunk több anyagot szolgáltatni. Azokat a szakmai kérdéseket, „best practice”-eket pedig, amik eddig felvetődtek a megyékben, országos szinten fogjuk megosztani.

– A büntetőügyeket vállaló ügyvédeket bizonyára érdekli, hogy alakulnak majd a kirendelt védői díjak?

– Ez a téma valódi neuralgikus pont. Nyilván mindig azt kapjuk, hogy a pénzügyminiszter kezében van a kasszakulcs, tehát az egész kérdés költségvetési lehetőségeit kell először megteremteni. Én mindenesetre bizakodó vagyok, annál is inkább, mert a reális kirendelési díj iránti igényünkben az igazságügyminiszter támogatását is élvezzük.

A láb mindig kéznél van!

„Sokat ingázom Győr és Budapest között, aminek szegény családom – főleg a feleségem – látja kárát. Sok mindennel próbálkoztam, teniszeztem, még szenior atlétikával is nosztalgiáztam, indultam senior bajnokságokon, de ebből jelenleg az intenzív gyaloglás és a biciklizés maradt meg. Reméljük, ha átadják Füreden a kikötőt, akkor egy kis vitorlázás is beleférhet a nyáron. De a láb mindig kéznél van! Ezért ahová csak lehet, gyalog megyek.”

Üzleti reggeli ügyvéd módra

Mondanám, hogy kitaposott úton jártam, és pontosan tudtam már az elején, hogyan kell üzleti reggelit szervezni ügyvédként – de miért hazudjak? Nincs igazán követhető példa erre az ügyvédmarketingben. Egyszemélyes ügyvédi irodaként nincsen óriási invesztálható tőkém. Nem áll mögöttem marketingcsapat. Sőt: asszisztensem sincs, aki elsétálna péksütiért. Mégis: akkor mi van?

Hozzávalók

1 ügyvéd és 1 coach

2 érdekes téma

1 profi marketingkampány

1 ütős adatvédelmi tájékoztató

1 hangulatos iroda

1 jelentkezési űrlap prémium péksütemények és bivalyerős kávé

Fura módon éppen a Covid indította el bennem az ötletet. Amint a lezárásoknak vége lett, azt éreztem: elszigetelődtek, nehezebben kapcsolódnak egymással az emberek. A cégek jelentős része óvatosabbá vált, vagy éppen a világjárvány és azt követő gazdasági válság előtt megszokott, ma már nem működő mintáiba merevedett. Azon morfondíroztam: mit tehetek azért, hogy ez a helyzet előnyére változzon? Mi újat tudok mutatni, hogyan segíthetek? Nekem vajon előnyömre válik-e ez a kezdeményezés, és ha igen, akkor mégis hogyan? Mi a célom ezzel, és kik jelentik a célcsoportomat?

A reggeli elkészítésének folyamata

Kezdjük az alapvetésekkel. Először is a reggeli reggel van, és nem tart túl sokáig.

A kezdés időpontját ezért 9 órára lőttem be, és 11-ig tart a program, de aztán sokszor délig maradunk – tehát ez inkább egy brunch.

Másodszor, hol legyen? A helyszín az ügyvédi irodám, ahol tíz ember ülhet le kényelmesen a tárgyalóban. Fontolgattam, hogy kiviszem a rendezvényt nagyobb helyszínre vagy az online térbe, de a neves résztvevők miatt arra jutottam: megtartom a reggelik exkluzív és meghitt hangulatát. Emiatt nem rögzítem az előadásokat, és fényképek sem készülnek.

A könyvelőm szerint az ügyvéd olyan, mint a fogorvos: félünk tőle, de néha muszáj felkeresni. Egy ismeretlen ügyvédhez pedig miért is jönnének el az emberek reggelizni és szakmai kérdésekről beszélgetni, amikor ilyen gyomorszorítóan félelmetesek vagyunk? Emiatt minden reggelin meghívok vendégelőadóként egy szimpatikus, segítő szakembert. Jelenleg ketten

vannak, és váltva jönnek: ők Ács-Steins

Valéria business coach és Bálint Tamás szervezetpszichológus.

A következő kérdés az volt: kik jelentik a célcsoportomat? A praxisom végrehajtási és öröklési jogra specializálódott, ezért a középvállalkozások jelentik a célcsoportomat. Olyan, a specifikációmba tartozó témákat kell tehát kínálnom, amelyek érdekelhetik a cégvezetőket: ilyen volt például a legutóbbi, céges öröklés, amire rekordszámú jelentkezés érkezett, és valószínűleg ismételjük is.

Arra rögtön az elején rájöttem, hogy egyedül nem fog menni, ezért átgondoltam, kiktől kérhetek segítséget. Az adatvédelmi tájékoztató megírására ehhez értő kollégát kértem meg, a salesautopilot jelentkezési űrlapot pedig Galántai Gergő webmarketing-szakértővel készítettük el.

A forgatókönyv szerint kilenckor elkezdenek érkezni a vendégek. Negyed tízig mindenki megkapja a kávéját, gyümölcslevét, majd egy rövid bemutatkozó, ismerkedő körrel indítunk. A folytatásban a vendégek falatoznak, míg én tartok egy félórás előadást a választott témában, majd negyedórában megválaszolom a kérdéseket. Ezután jön a segítő szakember, egy órában. Mindketten interaktívak: feladatokat ad-

nak, körkérdéseket indítanak, személyiségfejlesztő játékokat tartanak. Ilyenkor alakul ki igazán az a barátságos és meghitt hangulat, amit én annyira szeretek, és amiért a vendégeink is visszajárnak.

Jövőkép

Önmagában az üzleti reggeli nem rentábilis: 20 óra a szervezés és a szakmai felkészülés időigénye alkalmanként, és háromszor annyiba kerül, mint amennyi bevétel származik belőle. Ezen túlmutatóan azonban nagyon jó ügyfeleket, megbízásokat és szakmai kapcsolatokat hozott ez a program, így összességében már többszörösen megtérült a ráfordított befektetés. A legfontosabb azonban az, hogy szakmai inspirációt jelent számomra a felkészülés ezekre az alkalmakra. Fontos, hogy szenvedéllyel műveljem a hivatásom, és igazából ez az, ami miatt havonta egyszer továbbra is együtt reggelizünk.

SZERZŐ: dr. GerhardKotroczó Ágnes

jogász

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét szünetelteti

dr. Alföldi-Tóth Gábor Árpád

ügyvéd 2023. 03. 31.

dr. Antalfi-Babos Fruzsina

ügyvéd 2023. 03. 20.

dr. Bada János

alkalmazott ügyvéd 2023. 03. 09.

Baloghné dr. Herbert Ildikó Ágnes

kamarai jogtanácsos 2023. 04. 01.

dr. Baruch Kriszta

ügyvéd 2023. 02. 20.

dr. Bereczki Ibolya

ügyvéd 2023. 03. 31.

dr. Bereznai Henrik

ügyvéd 2023. 02. 01.

dr. Berényi Noémi

kamarai jogtanácsos 2023. 02. 21.

dr. Boros István

ügyvéd 2023. 02. 01.

dr. Bódi János

ügyvéd 2023. 04. 01.

dr. Csiszér Lajos

ügyvéd 2023. 04. 01.

dr. Csuday Balázs Gábor

ügyvéd 2023. 03. 07.

dr. Czupi Ágnes

ügyvéd 2023. 01. 31.

dr. Dedics Edit

ügyvéd 2023. 04. 01.

dr. Deák Józsa Piroska

ügyvéd 2023. 04. 01.

dr. Forgács János

ügyvéd 2023. 03. 01.

dr. Földházi Judit

alkalmazott ügyvéd 2023. 04. 01.

dr. Glózer-Say Viktória Mónika

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 24.

dr. Gyenes Zsófia

alkalmazott ügyvéd 2023. 04. 01.

dr. Gyányi Gabriella

kamarai jogtanácsos 2023. 04. 01.

dr. Harmat Eszter

kamarai jogtanácsos 2023. 03. 01.

dr. Héri Anikó

jogtanácsos 2023. 02. 27.

dr. Kiss Andrea

kamarai jogtanácsos 2023. 03. 01.

dr. Kiss Zsófia

kamarai jogtanácsos 2023. 03. 31.

dr. Kocsis Miklós

alkalmazott ügyvéd 2023. 01. 23.

dr. Kornis Pál

ügyvéd 2023. 03. 01.

dr. Kovács Judit ügyvéd 2023. 03. 01.

dr. Kovács Zsófia kamarai jogtanácsos 2023. 02. 06.

dr. Kurucz Réka alkalmazott ügyvéd 2023. 03. 08.

dr. Kádár András Kristóf ügyvéd 2023. 03. 01.

dr. Kósa-Kovács Kitti alkalmazott ügyvéd 2023. 03. 17.

dr. Leitertné dr. Till Vivien kamarai jogtanácsos 2023. 03. 16.

dr. Lipovits Dóra kamarai jogtanácsos 2023. 03. 31.

dr. Lovász Laura Letícia ügyvéd 2023. 04. 01.

dr. Mannó Csilla kamarai jogtanácsos 2023. 04. 01.

dr. Mester Máté ügyvéd 2023. 02. 01.

dr. Mester Éva ügyvéd 2023. 04. 01.

dr. Michler István Bence kamarai jogtanácsos 2023. 02. 28.

dr. Márkus Eszter ügyvéd 2023. 03. 16.

dr. Nagy Ildikó kamarai jogtanácsos 2023. 04. 01.

dr. Nagy Renáta kamarai jogtanácsos 2023. 03. 16.

dr. Németh Mónika kamarai jogtanácsos 2023. 03. 27.

dr. Oláh Enikő ügyvéd 2023. 03. 01.

dr. Pataky Gyula Árpád ügyvéd 2023. 03. 31.

dr. Puskás Dóra Hildegard kamarai jogtanácsos 2023. 02. 01.

dr. Pók László Gábor kamarai jogtanácsos 2023. 03. 21.

dr. Pósfai-Szabó Réka kamarai jogtanácsos 2023. 04. 01.

dr. Radnóti-Farkas Fatime kamarai jogtanácsos 2023. 02. 15.

dr. Rajzó Ibolya kamarai jogtanácsos 2023. 04. 01.

dr. Schmieder András ügyvéd 2023. 04. 01.

dr. Schäffer Loretta ügyvéd 2023. 02. 06.

dr. Szentmihályi Judit ügyvéd 2023. 04. 01.

dr. Szécsi Edit Sarolta kamarai jogtanácsos 2023. 02. 16.

dr. Székely Dóra ügyvéd 2023. 03. 01.

dr. Sós Tamás ügyvéd 2023. 02. 28.

dr. Tasnádi Nóra Natasa kamarai jogtanácsos 2023. 03. 28.

dr. Tulassay Réka ügyvéd 2023. 02. 28.

dr. Tussay-Kovács Krisztina  alkalmazott ügyvéd 2023. 04. 01.

dr. Tóth Mónika ügyvéd 2023. 04. 01.

dr. Tóth Sándor Lászlóné ügyvéd 2023. 04. 01.

dr. Török Ingrid kamarai jogtanácsos 2023. 02. 07.

dr. Villányi-Szijártó Eszter kamarai jogtanácsos 2023. 03. 30.

dr. Vizi Gábor ügyvéd 2023. 03. 01.

dr. Vámosi Boglárka ügyvéd 2023. 02. 01.

dr. Váradi Judit

ügyvéd 2023. 02. 01.

dr. Végh Marcell alkalmazott ügyvéd 2023. 03. 01.

Ügyvédi tevékenység gyakorlása

alól felfüggesztve

dr. Horváth Katalin Nóra

ügyvéd 2023.03.23

dr. Kovács István Attila ügyvéd 2023.03.03

dr. Kovács P. Zoltán ügyvéd 2023.02.11

dr. Őszy Tamás ügyvéd 2023.02.25

Elhunyt 

Bayerné dr. Siklós Éva (84)

ügyvéd 2023. 02. 17.

dr. Berényi László (80)

ügyvéd 2022. 06. 03.

dr. Molnár Ákos (37)

ügyvéd 2023. 04. 06.

dr. Mátyás Miklós István (68)

ügyvéd 2023. 02. 23.

dr. Petruska Emil (66)

ügyvéd 2023. 02. 28.

dr. Pocskay Tamás (81)

ügyvéd 2023. 02. 14.

dr. Rónyai Ferenc (70)

ügyvéd 2023. 02. 05.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

dr. Benkő Judit

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 12.

dr. Berta Gyöngyvér

ügyvéd 2023. 02. 01.

dr. Borics Andrea

ügyvéd 2023. 02. 01.

dr. Bánhegyi Enikő

kamarai jogtanácsos 2023. 02. 24.

dr. Bíró Emese

ügyvéd 2023. 04. 01.

dr. Csapó Eszter

ügyvéd 2023. 03. 01.

Hajasné dr. Szentmiklósi Rita

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 24.

dr. Kabai Eszter

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 01.

dr. Kardos Melinda

ügyvéd 2023. 04. 08.

dr. Kaszap Eszter

alkalmazott ügyvéd 2023. 02. 25.

dr. Kovács Margit

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 24.

dr. Kozma Ildikó

kamarai jogtanácsos 2023. 02. 01.

dr. Ling Norbert

ügyvéd 2023. 04. 01.

dr. Matievics Márta

kamarai jogtanácsos 2023. 04. 01.

dr. Medveczky Viktória

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 15.

dr. Molnár-Varga Diána

kamarai jogtanácsos 2023. 01. 31.

dr. Nagy Boglárka

kamarai jogtanácsos 2023. 02. 08.

dr. Németh Nóra

ügyvéd 2023. 04. 01.

dr. Orosz Katalin

kamarai jogtanácsos 2023. 04. 01.

dr. Orosz Tamás

ügyvéd 2023. 04. 01.

dr. Papp Orsolya

kamarai jogtanácsos 2023. 03. 01.

dr. Pazár Rita

alkalmazott ügyvéd 2023. 04. 01.

dr. Sashegyi Nóra

ügyvéd 2023. 02. 01.

dr. Sebő Annamária

alkalmazott ügyvéd 2023. 03. 07.

dr. Sielberberg Anikó ügyvéd 2023. 02. 01.

dr. Somogyi-Szabó Krisztina

alkalmazott ügyvéd 2023. 01. 25.

dr. Szabó Ágnes Zsófia ügyvéd 2023. 04. 03.

dr. Szentesi Orsolya

kamarai jogtanácsos 2023. 02. 01.

dr. Wietecha Gergely kamarai jogtanácsos 2023. 01. 23.

Kamarai tagságáról lemondott

dr. Adonyi Attila kamarai jogtanácsos 2023. 03. 29.

dr. Anton-Sike Bettina alkalmazott ügyvéd 2023. 12. 28.

dr. Báncziová Lea ügyvéd 2023. 03. 12.

dr. Deák Orsolya ügyvéd 2023. 03. 24.

dr. Erdős Tamás ügyvéd 2023. 02. 28.

dr. Farkas Tünde kamarai jogtanácsos 2023. 04. 01.

dr. Fehérné dr. Bánfi Mária ügyvéd 2023. 03. 31.

dr. Forster Emese alkalmazott ügyvéd 2023. 02. 23.

dr. Gilikter Zsanett kamarai jogtanácsos 2023. 02. 24.

dr. Guzrán Barna ügyvéd 2023. 03. 31.

dr. Gábor Katalin

ügyvéd 2023. 02. 06.

dr. Góth Diána

kamarai jogtanácsos 2023. 03. 21.

dr. Ipacs Anikó

kamarai jogtanácsos 2023. 03. 22.

dr. Iván Beáta

kamarai jogtanácsos 2023. 03. 07.

dr. Jánoky Adél

ügyvéd 2023. 02. 15.

dr. Kontor Andrea

ügyvéd 2023. 03. 17.

dr. Kurtyán Edit

ügyvéd 2023. 02. 06.

dr. Lehoczky Judit

kamarai jogtanácsos 2023. 03. 24.

dr. Lukovics-Jelenka Erika

ügyvéd 2023. 03. 31.

dr. Lukács-Horváth Edit kamarai jogtanácsos 2023. 03. 31.

Miksáné dr. Lukács Judit

kamarai jogtanácsos 2023. 03. 31.

dr. Millen Csaba ügyvéd 2023. 03. 21.

dr. Miterli Balázs kamarai jogtanácsos 2023. 03. 26.

dr. Mátyás Eszter ügyvéd 2023. 03. 31.

dr. Nagy Emese kamarai jogtanácsos 2023. 03. 31.

dr. Nagy Olga

alkalmazott ügyvéd 2023. 02. 20.

dr. Pintér András Pál ügyvéd 2023. 02. 28.

dr. Pomizs Fanni

ügyvéd 2023. 04. 01.

dr. Pál-Kovács Mariann

ügyvéd 2023. 03. 10.

dr. Rabóczki Bence

kamarai jogtanácsos 2023. 03. 17.

dr. Reksán Melinda Vivien

kamarai jogtanácsos 2023. 03. 01.

dr. Róka Viktória

ügyvéd 2023. 02. 17.

dr. Serfőző Ágnes

ügyvéd 2023. 03. 31.

dr. Szabó Györgyi

ügyvéd 2023. 03. 03.

dr. Szalay Beáta

ügyvéd 2023. 03. 15.

Szalayné dr. Bíró Zsuzsanna

kamarai jogtanácsos 2023. 03. 06.

dr. Winter Adrienn

kamarai jogtanácsos 2023. 03. 30.

dr. Zorinácz Enikő

kamarai jogtanácsos 2023. 03. 09.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázottak

2023. márciusi eskütétel

dr. M. Nagy Máté JELES

2023. áprilisi eskütétel

dr. Gergely Márk

kamarai jogtanácsos JELES

dr. Mordivoglia Clio Jennifer

ügyvéd JELES

dr. Székeli Zoé Dóra

ügyvéd KITŰNŐ

dr. Sáfrány Írisz Zsófia

kamarai jogtanácsos JELES

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/

2023. ÁPRILIS – MÁJUS

Jogtanácsosi munkajogi klubdélután a kamarában

A Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata által március elejére szervezett, majdnem 3 órás –kreditpontos – rendezvény alatt megismerhettük az Mt. legutóbbi, 2023. január 1-jétől hatályba lépett módosításai közül a leginkább kérdéseket felvető témákat. Az eseményt dr. Herczegh Zsolt (Magyar Telekom Nyrt.), a Tagozat elnöke és dr. Pólik Cecília (OTP Bank Nyrt.), a Tagozat titkára nyitotta meg.

Új szabályozás:

61. §  (4)*  A munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti

a) a munkavégzési helyének módosítását, b) a munkarendjének módosítását, c) távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve

d) részmunkaidőben való foglalkoztatását.

(5)*  A munkavállaló a (2) vagy (4) bekezdés szerinti kérelmét írásban indokolja, továbbá megjelöli a változtatás időpontját.

pl. 1 évre engedélyezi csak a távmunkát, mert „addig lát előre”, de a résztvevők között volt olyan is, aki azt képviselte, hogy ilyen részleges elbírálás nem biztos, hogy jogszerű – vagy helyt ad, vagy elutasít a munkáltató a kérelemre. Az is kérdéses lehet a jövőben, hogy mi a helyzet azzal a munkavállalóval, aki a gyermeke 8 éves koráig időszakonként váltogatja a kérelmei tartalmát, 1 évre távmunka, utána pár hónapra visszajön irodai munkavégzésre, majd újra a távmunka iránti kérelmet terjeszti elő.

Apanelbeszélgetés igazán élő és interaktív volt, a hallgatóság részéről több kérdés is érkezett. Egy igazán nyitott szakmai beszélgetés tanúi lehettünk, a panelben részt vevő szakemberek egymást inspirálva olykor polémiába is keveredtek egymással. A többféle nézőpontot elősegítette az is, hogy a panelben a munkajogi tudományos vonal, a bírói vonal, valamint a jogtanácsosi és ügyvédi vonalak egyszerre voltak képviselve. A panelbeszélgetésben négy témát jártak körül a Munka Törvénykönyve aktuális módosításai közül: rugalmas munkafeltételek, speciális indokolási kötelezettség, a joggal való visszaélés tilalma, éjszakai munkavégzés szabályainak értelmezése. Többféle értelmezés is elhangzott, ezért itt is az idő és a joggyakorlat dönti majd el, milyen tartalmú értelmezés forrja ki magát végül. A módosítások közül a legnagyobb érdeklődésre – amely a hírekben is a legnagyobb visszahangot kapta – a rugalmas munkavégzés feltételeinek munkavállalóknak kedvező új szabályozása tartott számot.

A munkáltatónak – az eddigi szabályozás szerint is – tájékoztatnia kellett a munkavállalókat a rugalmas munkafeltételeket jelentő munkakörökről (61. § (1) A munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja a munkavállalókat a) a teljes vagy részmunkaidős, b) a távmunkavégzésre irányuló, valamint c) a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről).

(6)*  A munkavállaló kérelmére a munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítása esetén a munkáltató nyilatkozatát a 64. § (2) bekezdése szerint megindokolja. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.

A rugalmas munkafeltételek munkavállalói oldalról történő – életkörülményekre vonatkozó – indoklása kérdéseket vet fel a tekintetben, hogy pontosan milyen mélységű, tartalmú, esetleg igazolható indoklást várhat el a munkáltató a munkavállalótól. Önmagában a gyermek gondozása lehet elégséges indok, tehát ezt különösebben nem kell megindokolnia. Elhangzott azonban olyan érv is, hogy önmagában az, hogy a munkavállaló kiskorút nevel, nem elégséges indok, valami plusz körülményt ehhez még hozzá kell tenni.

Az indokolás elmulasztása viszont járhat esetleg azzal a következménnyel, hogy a munkáltatónak nem lesz nyilatkozattételi (válaszadási) kötelezettsége, tekintettel arra, hogy a munkavállalói kérelem ez esetben érvénytelennek minősülhet. Kérdés, hogy az együttműködési kötelezettség keretében elvárható-e a munkáltatótól az, hogy a kérelem indokolásának elmulasztása esetén hiánypótlásra hívja fel a munkavállalót – a többség egyetértett abban, hogy nincs ilyen kötelezettsége, ez az együttműködési elv kiterjesztő értelmezését jelentené. Elhangzott az is, hogy a munkáltató a kérelemnek részben is helyt adhat akár,

Az is fontos, hogy a jelenlegi törvénymódosítás nem várja, illetve nem várhatja el a munkáltatótól, hogy csak azért szervezze át a működését, hogy rugalmas munkafeltételeket biztosítson.

Az eseményen a Wolters Kluwer Kiadó munkatársa tartott prezentációt a Jogtár hasznos, de széles körben annyira nem ismert funkcióiról.

Panelrésztvevők:

dr. Haskó Tünde

MOL Nyrt. – a panelbeszélgetés vezetője prof. dr. Berke Gyula

PTE-ÁJK (Wolters Kluwer)

dr. Rózsavölgyi Bálint

Debreceni Törvényszék (Wolters Kluwer)

dr. Nyerges Éva és dr. Czirók Andrea

Magyar Telekom Nyrt.

dr. Marencsák Zsolt OTP Bank Nyrt.

dr. Mihovics Lívia és dr. Cselédi Zsolt Oppenheim Ügyvédi Iroda

Kíváncsian várjuk az aktuális módosítások jogalkalmazói gyakorlatát.

Köszönjük szépen az előadóknak, hogy elfogadták a meghívásunkat, továbbá köszönjük a közel 50 jogtanácsos kolléga érdeklődését.

SZERZŐ:

dr. Pólik Cecília a BÜK Jogtanácsosi Tagozat titkára

COMPLIANCE WORKSHOP A KAMARÁBAN

Vezető jogtanácsosi kerekasztal-beszélgetés

A BÜK Jogtanácsosi Tagozata február 24-én idén első ízben tudta megrendezni saját szervezésű jogi megfelelési (compliance) workshopját. A műhelymunka témája a „Vezető jogtanácsosok gyakorlati tapasztalatai: megfelelőségi és egyéb kérdések kezelése a jogi területen, jogtanácsosi szerep az eltérő vállalati kultúrákban, a jogtanácsosi kockázatmenedzsment” volt.

ABudapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata ebben az évben első ízben tudta megrendezni saját szervezésű jogi megfelelési (compliance) workshopját, amelyre 2023. február 24-én személyesen került sor a Kamara fegyelmi tárgyalójában. A helyszín mintegy 12 nagyvállalati jogi vezető, illetve compliance vezető számára adott lehetőséget a szakmai eszmecserére.

A műhelymunka témája a „Vezető jogtanácsosok gyakorlati tapasztalatai: megfelelőségi és egyéb kérdések kezelése a jogi területen, jogtanácsosi szerep az eltérő vállalati kultúrákban, a jogtanácsosi kockázatmenedzsment (üzleti szemléletű jogi tanácsadás kihívásai)” volt.

Az eseményen számos különböző szektor (gyógyszeripar, bank, média, sport, gyártás, élelmiszeripar, telekommunikáció, közszolgáltatás) képviseltette magát. Az esemény kerekasztalának meghívott vendégei dr. Bán Péter (E.ON Hungária Zrt.) és dr. Szeszlér Dániel (Magyar Telekom Nyrt.) voltak, a beszélgetést jogtanácsosi kamarai oldalról dr. Erdei Marianna Orsolya (Teqball Cégcsoport), a BÜK Jogtanácsosi Tagozatának tagja moderálta. A rendezvényt a szokásokhoz híven dr. Herczegh Zsolt (Magyar Telekom Nyrt.), a BÜK Jogtanácsosi Tagozatának elnöke nyitotta meg.

Az első témakör kapcsán dr. Erdei Marianna Orsolya kiemelte, hogy a compliance mint fogalom eltérő tartalom-

mal bír, nincs egységes definíciója. Ugyanakkor mégis lehetséges a terület közös pontjainak meghatározása annak fényében, hogy milyen megfelelőségi elemeket tartalmaz, így: általános jogszabályi kötelező elvárások (pl. GDPR), az egyes szektorokra vonatkozó kötelező elvárások (pl. pénzmosási szabályok) vagy az önszabályozó önkéntes kötelezettségvállalások (pl. etikai, ill. magatartáskódex). A kerekasztal beszélgetőpartnerei egyetértettek abban, hogy így a compliance funkció szektoronként és vállalatonként is más jelentéssel bírhat. Példaként hoztak vállalatokat, ahol szűkebb, specifikus tartalommal bír a compliance, és így az a jogi osztálytól elkülönülten működik, míg más entitásoknál a jogi igazgatóság alá tagozódva, annak felügyelete mellett jött létre egy szűkebb compliance terület, pl. a visszaélések monitorozására és menedzselésére.

A beszélgetés során a résztvevők megosztották gyakorlati tapasztalataikat a szektorálisan, illetve akár vállalatonként eltérő jogtanácsosi / compliance feladatkörökről és a különböző szerepkörfelfogásokról, amelyet az egyes vállalati hátterek és környezetek (pl. állami szektor, külföldi tulajdonos anyavállalat) jelentősen befolyásolnak. Az eltérő modellek megismerése jelentős gyakorlati hasznot jelent minden jogi vezetőnek, amennyiben az saját stábjának további szervezeti fejlesztését is segítheti.

A jogi kockázatmenedzsment mint utolsó témakör már a korábbi témák feldolgozása során is többször megjelent, és a kerekasztal vendégei, valamint a résztvevők is egyetértettek abban, hogy a jogi terület számos esetben nagy szerepet vállal az üzleti jellegű döntések meghozatalának előkészítésében. Ennek kapcsán összegzésképpen elmondható, hogy a más (üzleti) területeken dolgozó kollégák oktatása és felkészítése a jogi és belső döntéshozatali folyamatok követésére fontos jelentőséggel bír a hatékonyabb munkavégzés érdekében.

SZERZŐ: dr. Erdei Marianna Orsolya a BÜK Jogtanácsosi Tagozatának tagja

INTERJÚ DR. BÁNÁTI JÁNOSSAL, A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA LEKÖSZÖNT ELNÖKÉVEL

„Jelentős változások közreműködője lehettem”

Összesen több mint 30 évet töltött előbb a budapesti, majd az országos ügyvédi kamara elnöki tisztségében, miközben saját ügyvédi irodáját is sikerre vitte. Dr. Bánáti Jánossal többek között a székház visszaszerzéséről, a Covid hivatásrendre gyakorolt hatásáról, a jó ügyvéd ismérveiről és a kamarai tisztségviselők következő generációjáról beszélgettünk.

– Mióta visszavonult az elnöki tisztségtől, nyugalmasabb lett az élete?

– Nem mondhatom, bár természetesen jelentősen változott az időbeosztásom. Megszűnt a napi kamarai tevékenységem, így sokkal több időt töltök a tárgyalótermekben és az ügyvédi irodában. A kamarai közélettől persze nem szakadtam el, tiszteletbeli elnökként, elnökségi tagként igyekszem felhalmozott tapasztalatomat kamatoztatni a hivatásrend érdekében.

– Olyan válaszra számítottam, hogy a Balaton-felvidéken metszegeti a szőlőt, nem pedig arra, hogy visszatér a tárgyalóterembe…

– Erről szó nincs! Tudtam, hogy a jogi életből, a jogi közéletből nem vonulok vissza teljesen. Havasi Dezső és Tóth M. Gábor elnök urak búcsúztató szavain túl büszkeséggel töltött el, hogy az igazságszolgáltatás vezetői szóban és írásban megemlékeztek több évtizedes elnöki munkámról, kiemelve a hivatásrendek korrekt szakmai együttműködésének elősegítése terén elért eredményeimet. Mindez arra kötelez, hogy a Magyar Ügyvédi Kamarában és a Magyar Jogászegyletben – ahol alelnök vagyok –, valamint a jogi oktatás terén továbbra is aktív maradjak.

Mikor döntötte el, hogy az előző lesz az utolsó ciklusa?

– Nem úgy vágtam bele, hogy ez egy kifutó ciklus lesz. A döntésben nyilván szerepe volt a Covidnak. Amikor látja az ember, hogy az egyik pillanatról a másikra megbénul a saját élete, a családja, az ország közössége… Fontosak vagyunk, fontos a szerepünk, de valahol mégis nagyon kicsik. Ugyanakkor a Covid felgyorsította az informatikai fejlődést, aminek én – finoman szólva – nem vagyok a legnagyobb ismerője. Természetesen a járvány idején részt vettem a konferenciahívásokban, de szembe kellett néznem azzal, hogy

ezt én soha nem fogom megszeretni vagy azon a szinten elsajátítani, ami ehhez a  fajta munkához mára elengedhetetlen. Az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer bevezetésének híre – ami nem kérdés, forradalmasítja az ügyvédi munkát – erős lökés volt a döntés felé: ez lesz a középpontban a következő időszakban, képzésben, követelményrendszerben, mindenben. Kicsit visszás lenne, ha egy olyan ember állna a szervezet élén, aki saját maga nem csinálja, és teljes körűen nem is ért ezekhez a kérdésekhez.

– Innen visszatekintve félelmetes belegondolni, hogy több mint 30 évvel ezelőtt, 1992-ben lett a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, ami még az indigó és az írógép korszaka volt.

– Ennél is lényegesebb talán, hogy a munka beltartalma is átalakult. Amikor főtitkár voltam a Budapesti Ügyvédi Kamarában, nekem jutott az a feladat, hogy a rendszerváltás időszakában tárgyaljak a jogtanácsosi munkaközösségekkel a jövőjükről. Akkoriban 1200 ügyvéd volt az országban, viszont 1800-an dolgoztak jogtanácsosi munkaközösségben. Az ügyvédek csinálták a házassági bontópereket, a büntetőügyeket, lakáshasználati vitákat, egyszóval az állampolgárok képviseletét, de minden, ami a gazdasághoz kötődött, a jogtanácsosi munkaközösségek profilja volt. Ők képviselték a magánvállalkozásokat és mind több állami és szövetkezeti céget. A kamarai vezetés célja az volt, hogy próbáljuk a jogtanácsosi munkaközösséget meggyőzni az egyesülésről, méghozzá az Ügyvédi Kamara keretei között. Ez nem egynapos folyamat volt, a vége viszont nagyon szép eredményt hozott: a jogtanácsosok az ügyvédi kar tagjaivá váltak, átvéve az évszázados hagyományokat.

– Nyilvánvalóan nagyon nehéz kiemelni bármit is ebből a harminc évből, de mégis: melyik az a pillanat, amire a legszívesebben emlékszik vissza?

– Jelentős változások közreműködője lehettem. A budapesti elnöki tevékenységem egyik alapvető eredménye a fentiekben részletezett létszámában és szakmaiságában megerősödött ügyvédség megteremtésében való közreműködés volt, illetve a székház sorsának rendezése, a tulajdon „visszaszerzése” az ügyvédségnek. Kissé el is érzékenyülök, ha visszagondolok rá. A történet ismert: a telket az önkormányzat adományozta 1893-ban a Budapesti Ügyvédi Kamarának. A kamara könyvtárában megvan az eredeti adományozó levelük, kézzel írva: a Fővá-

ros az Ügyvédi Kamarának adományozza a telket, azzal a meghagyással, hogy saját anyagi erejéből építsen székházat, ami mindig ezt a célt szolgálja majd. Az ügyvédség összeadta a pénzt, rangos tervezővel megterveztette ezt a gyönyörű épületet. Minden itt zajlott, ami az ügyvédséget érintette, még olyanok is, mint az ingyenkonyha a 20-as, 30-as évek gazdasági válságakor, amikor sok ügyvéd szó szerint éhezett. A következő kiemelkedő érzelmi momentum: a tomboló infláció idején, 1946-ban a közgyűlés közfelkiáltással úgy döntött, hogy törtarany-adományokkal fedezik az ostrom során beomlott díszterem felújítását. 1952-ben jött az államosítás, de különös kegy folytán két szinten a Kamara bérlőként bent maradhatott. Rendszerváltás, reprivatizáció: miután én az ÁPV Rt. felügyelő bizottságának tagja voltam, elkezdtem tárgyalni velük a visszaszerzésről. Épp célba értünk, már csak alá kellett volna írni, mikor jött a tör-

A sokszínű ügyvédi kar a sokszínű feladatokat akkor tudja magas színvonalon ellátni, ha rendelkezik a minden területen alapvető fontosságú készséggel: a kreatív gondolkodással

vény, mely szerint ez az állami vagyon az V. kerület vagyonleltárába kerül. A privatizációs miniszter azt mondta, elnézést, elnök úr, de itt már nincs mit tenni, tárgyaljon az önkormányzattal. Bele is fogtunk, a polgármester megértett mindent, megígérte, hogy vissza fogjuk kapni, beviszi szavazásra a testület elé. Az ülés előtt egy héttel hívott, hogy nem viheti be, mert a felmérések szerint az V. kerületben elég sok volt a kisebb ipari, kereskedelmi kamarai helyiség, és a polgármester úr attól tartott, hogy…

– Mindenki vissza akarta volna kapni a sajátját?

– Azt mondták, ha nyilvánosságra kerül, hogy az Ügyvédi Kamarának visszaadják, akkor majd jelentkeznek tízen, húszan, ötvenen... Mondtam, hogy polgármester úr, tegye meg, hogy beviszi a testület elé. Talán meg tudom győzni őket, hogy az Ügyvédi Kamara kicsit más. Az eredmény

ismert, meg tudtam győzni a testületet, és visszakapta a Budapesti Ügyvédi Kamara a ma nyilván több milliárd forintban megfogalmazható értékét, ami egyúttal érzelmi érték is.

– Nyilván a megfelelő retorika kellett a meggyőzésükhöz.

– Az arcukon látszott, hogy nincs kérdés, nem volt ellenvetés. Emlékeim szerint talán egy vagy két tartózkodással, de azonnal megszavazták.

– Ilyenkor bizonyára jól jöttek a tárgyalóteremben eltöltött évek.

– Az biztos! Az egyik fajta ügyvédi tevékenység az általam is gyakorolt védői, amelyben az élő szónak még mindig van súlya, bár sajnos visszaszoruló a szerepe. A polgári vagy a gazdasági joggal foglalkozó kollégáknál az abszolút hangsúly az írásbeliségen van, így értelemszerűen nem pontosan azonos készségekre van szükség az egyes jogterületeken. A sokszínű ügyvédi kar a sokszínű feladatokat akkor tudja magas színvonalon ellátni, ha rendelkezik a minden területen alapvető fontosságú készséggel: a kreatív gondolkodással.

– Büntetőügyvédként mire kell leginkább odafigyelni?

– Fontos, hogy nem szabad minden ügyet személyes ügyként átélni. Rossz irányba visz, hiszen nekem az ő érdekében, de kívülállóként, önállóan kell dolgoznom. A polgári jogban a képviselt ügyfél jogait gyakorolom, a büntetőben önálló jogaim vannak védőként. Ez tényleg fontos. Fel vagyok ruházva egy olyan joggal, ami keveseknek adatik meg: hogy elfogult legyek. Csak a terhelt érdekében működhetek. Félre kell tennem az objektivitást, félre kell tennem az abszolút igazságot. Ezt nálam szebben fogalmazták meg elődeink, nagy büntetőjogászok: egy hatalmas állami súly nehezedik egyvalakire, aki az ügyben gyanúsított, és hogy ez a hatalmas túlsúly ne nyomjon agyon mindenkit, bűnöst, ártatlant, a jogalkotó állam egyvalakit „elhelyez” az eljárásban, aki kötelező elfogultsággal legyen a terhelt segítségére az állami túlsúllyal szemben.

– Gondolom, a 98 százalékos váderedményesség is nyomasztóan tud hatni, nem?

– Ahhoz képest, hogy gimnazistaként matematikai versenyeken is indultam, fura pont tőlem azt hallani, hogy a számokat ezerféleképpen lehet magyarázni. Értelemszerűen az ügyészség úgy magyarázza, hogy megalapozottan dolgozik,

és lám-lám, csak azokban az ügyekben emelnek vádat, amik megalapozottak. Ez a számoknak az egyik magyarázata. A másik viszont, hogy – noha ez persze nem érhető tetten –, az a vádirat, amit a bíróság megkap, az a több száz, több ezer oldal, amiben összegyűjti a vádat alátámasztó bizonyítékot az ügyészség, a tárgyalás kezdetére bizonyos értelemben valamilyen irányba elviszi a bírót is. Az esetek döntő részében vissza kell hozni a védőnek a kiindulási pontra, mert már az ügy indulásakor van benne egy kialakult kép. Nem rosszindulatból, nem azért, mert jogellenesen elfogult, pusztán emberileg természetes, hogy ha elolvassa a vádiratot és a több kötetes nyomozati anyagot, kialakul benne egy kép. Ezért hendikeppel indul a védelem.

Hogyan tudta egy sikeres ügyvédi iroda működtetése mellett előbb a  BÜK-öt, majd a MÜK-öt is vezetni? Azon túlmenően, amit a közgyűlésen Tóth M. Gábor is említett, miszerint minden sikeres férfi mögött egy erős nő áll.

– Első helyen áll a feleségem, Ilona. Közösen hoztuk létre az irodát a munkaközösségek megszűnése után ’92-ben. Ő az első perctől kezdve levette a vállamról az adminisztrációs terheket. Amikor visszavonult, akkor a fiam, Kristóf vette át a feladatait. Magában az ügyvédkedésben már nem ez a helyzet. Elsősorban büntetőügyeket csináltam, abban nejem nem vett részt, ő klasszikus polgári ügyekkel foglalkozott. A siker egyik záloga a jó érzékkel kiválasztott munkatársakban is rejlik. Közismert, Tóth M. Gábor elnök úr maga is említette, hogy irodánkban volt jelölt. Ahogy az én pályám alakulásában is volt a tudatos döntéseken túl több sorsszerű elem, úgy talán ez elmondható Gábor esetére is. Az Országos Egyetemi Perbeszédversenyen, amin ő is indult, én zsűritag voltam. Kiemelkedő volt a beszéde, meg is nyerte a versenyt. Utána beszélgettem vele, és elmondta, hogy az egyetem után ügyész szeretne lenni, hiszen az édesapja is az. Mondtam neki, hogy szép pálya, de ha mégis inkább ügyvédként képzelné el a jövőjét, nálam várja egy ügyvédjelölti hely. Kis idő múlva aztán megcsörrent a telefonom… Az ő példája is bizonyítja, hogy

néha a változás az, ami jól sül el. Gábornál is jól sült el. Talán az sem nagy gond, hogy végül én sem vegyészmérnöknek mentem, hanem jogi pályára.

Tóth M. Gábor vagy Gyalog Balázs főtitkár úr révén szembeötlő, hogy a  Bánáti Ügyvédi Iroda egyfajta Gogol köpönyegeként is szolgál.

– Egyiküknél sem merült fel, hogy tudatosan kamarai tisztségviselőt szeretnék kinevelni. Ők a saját szemükkel látták, hogy nem elképzelhetetlen, hogy valaki az ügyvédkedés mellett a hivatásrend egészét is szolgálja. Az ügyvédi kamarában ugyanis nincsenek független tisztségviselők, minden tisztségviselő, mivel gyakorló ügyvéd is, naprakészen ismeri a problémákat. Ők tehát ezt látták, ugyanakkor adottság is volt mind Gáborban, mind Balázsban:

pont szerint találtuk meg, és csak remélni tudom, hogy valamennyien jó emlékkel zárták le a gyakorlati időt.

– A kamara látogatói ismerhetnek Önről egy olajfestményt is, ami az emeleten látható. Elmesélné, hogyan készült ez a kép?

– A Kamara születésétől kezdve, tehát 1875-től megfestették a kamarai elnököket. Nem minden festmény maradt fenn. Amikor 1989-ben, főtitkárként először felelős lettem a székházért, akkor a képeket igyekeztem megmenteni. Felhoztuk a képeket a pincéből, restauráltattuk, és kifüggesztettük őket a lépcsőházban. Ekkor vetődött fel, hogy ezt a hagyományt érdemes lenne folytatni. Megfestettük néhány korábbi elnök köztük az akkor már Magyar Ügyvédi Kamara elnöki tisztét betöltő Horváth Jenő portréját is. Amikor én befejeztem az elnökséget 2006-ban, akkor az elnökség hozott egy határozatot, hogy a hagyományt folytatva készüljön el a portrém, ahogy a későbbiekben értelemszerűen elkészült Réti elnök úr portréja is.

– Hogy látja, merrefele tart az ügyvédi szakma és az ügyvédi hivatás?

már az egyetemen, mindketten nagyon aktívak voltak a diákközéletben. Balázs pedig már jelöltként bekapcsolódott a kamarai futballcsapat irányításába. Mindkettőjüket sikerült talán megfertőznöm, hogy érdeklődjenek a napi ügyvédi munkán túl a Kamara iránt is.

–

Honnan lehet kiszúrni azokat a joghallgatókat, akikből később jó ügyvéd lesz? Mármint azon túl, hogy megnyerik a perbeszédversenyt.

– Gábor esetében „csak” ennyi volt. Nem is az, hogy megnyerte, hanem az, hogy egy olyan perbeszédet mondott, amely számomra világossá tette, hogy ő erre a pályára termett. Egyrészt megvan a szakmai háttere, másrészt az előadókészsége, a meggyőzőképessége. Az iroda elmúlt harminc évében a jelölteket sokféle szem-

– A kérdés azért üt szíven, mert egyik oldalról szabad úgy mondani, érdekelt vagyok benne, hiszen a családi hagyomány, amely ilyen értelemben nálunk velem kezdődött, Kristóf fiammal folytatódott, Gábor fiam lánya, unokám, Luca pedig az ELTE jogi karán harmadéves. A jövővel kapcsolatban tehát már csak miattuk is optimistának kell lennem, a másik oldalról viszont van bennem borúlátás is. Utaltam már rá, hogy nem vagyok elfogult híve az informatikai világnak, ezért kicsit aggódva figyelem a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődését. Persze hogy elfogadom, hogy hatalmas lehetőségek vannak benne, és minden más lesz, de hogy jó irányba viszi-e a jogászi hivatást, ott már felmerülnek kérdéseim, aggályaim.

– Visszatérve az unokájához: ezek szerint van rá esély, hogy a Bánáti Ügyvédi Irodában egyszerre három generáció is szolgáljon?

– Mivel nálunk nincs kötelező nyugdíj, akkor – ha a jóisten is úgy akarja – igen.

810-zel több befejezett ügy a Fővárosi Ítélőtáblán

A Fővárosi Ítélőtábla országos viszonylatban kiemelkedően nagy ügyteherrel dolgozik, bírái azonban így is magas szakmai színvonalú, időszerű ítélkezési tevékenységet folytatnak, amit a statisztikai adatok alátámasztanak – adta hírül a Fővárosi Ítélőtábla évértékelő sajtótájékoztatóján dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke.

Tavaly összesen 6998 peres és nemperes ügy érkezett a Fővárosi Ítélőtáblára, amely az összes ítélőtáblára érkezett ügynek több mint a felét (55,6%-át) tette ki. Ez 1110 üggyel több, mint 2021-ben, a befejezett ügyek száma pedig 810 üggyel, míg a folyamatban maradt ügyek száma 294 üggyel nőtt. A Fővárosi Ítélőtáblához 2022-ben valamennyi szakágban összesen 4656 nemperes ügy érkezett, 899-cel több, mint 2021-ben. 2022-ben a peres eljárások 89,9%-a, míg a nemperes eljárások 99,7%-a fél éven belül, a peres eljárások 49,9%-a, míg a nemperes eljárások döntő többsége, 88,6%-a már 3 hónapon belül befejezésre került.

Az ítélkezési tevékenység színvonalát tükrözi, hogy a Fővárosi Ítélőtábláról a Kúriára érkezett fellebbezett határozatok döntő többsége, 70%-a helyben-

hagyással, a felülvizsgálatok 51,5%-a határozatok hatályában fenntartásával fejeződött be. A felülvizsgálati kérelmek megalapozatlanságát mutatta, hogy a felülvizsgálattal érintett határozatok tekintetében a felülvizsgálati kérelmek előterjesztése – a 2021. évvel megegyezően – 84%-ban eredménytelen volt.

A közelgő igazságügyi reformra tekintettel a 2023. évben az új szabályozásnak megfelelő bírósági igazgatási tevékenység feltételeinek megteremtése kiemelt feladatnak mutatkozik. Emellett továbbra is cél az ítélkezés időszerűségi és minőségi mutatóinak fenntartása, illetve javítása, továbbá az elhúzódó összpertartamú ügyek számának csökkentése, ezenkívül a nemzetközi tapasztalatszerzés, a nemzetközi kapcsolatok további élénkítése –emelte ki a Fővárosi Ítélőtábla elnöke. (MTI/Pesti Ügyvéd)

Összefogás és segítség

Kedves Kollégák! Fiatalon elhunyt kollégánkat, Molnár Ákost a héten Fonyódon örök nyugalomra helyezték. Hirtelen és tragikus halála egy kiemelkedő karriert tört ketté, 37 évesen szerető felesége, három, illetve féléves gyermekei maradtak egyedül. Családfenntartó volt, aki mind a munkahelyén, mind otthon maximálisan helyt állt és tette mindezt úgy, hogy hároméves kisfia már születésétől kezdve súlyos betegségben szenved, mely okán hétszer műtötték kisbaba kora óta, és jelenleg is gyógykezelés alatt áll, havonta műtéteken kell egy fél évig átesnie.

Az iroda, és annak vezetője, ahol dolgozott barátként és kollégaként is támogatja a családot, de ezen kivételesen tragikus helyzetben mindez nem lesz elegendő, így –egyeztetve a családdal – a Kar tagjaihoz szeretnénk fordulni segítségért, hogy – a BÜK mellett – támogassák néhai Kartársunk családját.

Amennyiben valaki hozzá szeretne és tud járulni a gyermekek neveléséhez és a gyógykezeléshez, úgy azt az özvegy, Molnár Boglárka nevén lévő és az UniCredit Banknál vezetett 10918001-00000115-50960021 számú bankszámlára tudja teljesíteni. Minden segítséget előre is köszönünk a család nevében!

Hasznos tanácsok ügyfél-átvilágításhoz

A BÜK és a NAV Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda közötti együttműködés keretében tájékoztatjuk kollégáinkat, hogy az alábbi esetekre fordítsanak kiemelt figyelmet.

1

Ügyfél-átvilágítás esetén, ha a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató a „más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás” lehetőségével él, és az átvilágítást végző szolgáltató ügyvéd, az adatok átadásakor gyakran hiányzik a megállapodás az átadó-átvevő felek között, valamint az érintett ügyfelek hozzájáruló nyilatkozata is.

2 Az ügyfél és a székhelyszolgáltató közötti szerződéskötéskor a jelen lévő ügyvéd az okmányok érvényességének ellenőrzését nem kellő körültekintéssel végzi.

3 A MÜK Elnökségének 3/2017. (XII. 18.) sz. Szakmai Álláspontja és az ügyvédi tevékenységről szóló tv-ben foglaltak alapján, azok az ügyvédek / ügyvédi irodák, akik nem felelnek meg a feltételeknek, a gyakorlat alapján gazdasági társaság keretén belül folytatják a székhelyszolgáltatási tevékenységet.

4 Székhelyszolgáltatók által tett jelzések alapján több esetben is előfordul, hogy a székhelyszolgáltató tudomása, jóváhagyása

és beleegyezése nélkül különféle gazdasági társaságok székhelybejegyzése történik. Ezen probléma oka lehet, hogy a székhely bejegyzése során az ügyvéd a székhelyszolgáltató által tett befogadó/ hozzájáruló nyilatkozat hiányában elfogadja az alapítandó cég képviselője nyilatkozatát, esetleg maga az ügyvéd igazolja valótlanul ezen jogosultság tényét. (BÜK hírlevél)

Dr. Bacher Vilmos emlékére

Nagyon nehéz dr. Bacher Vilmosról múlt időben beszélni. Akik ismerték, azokban róla egy kedves, szerény és nagy tudású ügyvéd képe rajzolódik ki. Az Ő korszakokat átívelő tudását sikeresen osztotta meg a fiatal kollégákkal, és mesélt óriási gyakorlati tapasztalatairól is.

Az SBGK Ügyvédi Irodához 2000ben csatlakozott, olyan szakmai tapasztalatokkal, amilyennel már kevesen váltanak irodát.

Az erkölcsi és emberi tartást, amit otthonról hozott, olyan principális mellett gyakorolhatta, mint dr. Györki

Imre ügyvéd, aki 1922–1939 között parlamenti képviselő, nagy szociáldemokrata hazafi, mind a náci, mind a kommunista rendszer üldözöttje volt.

1948-ban végzett a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán, „Sub Laurea Almae Matris” fokozattal. Az egyetem után bírósági fogalmazó, majd 1949-től a Nehézipari Minisztériumban volt jogi előadó, ezt követően különböző vállalatok jogtanácsosa, 1957től pedig ügyvéd, mely hivatást egészen 2015-ig gyakorolta.

Minden számára érdekes bizottságban, testületben aktív tag volt, beleértve

a jogi szakvizsgabizottságot, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületet, az AIPPI magyar csoportját, a Magyar Védjegy Egyesületet és a Magyar Versenyjogi Egyesületet. Szakértőként tevékenykedett a Szellemi Tulajdonvédelmi Tanácsban, az Iparjogvédelmi Szakértői Testületben és a Szerzői Jogi Szakértői Testületben is.

Szakmai kitüntetései közül az Eötvös Károly-díjat és a Jedlik Ányos-díjat emelném ki, de büszke volt a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Lovagkeresztjére is, amivel emberi és szakmai kvalitásait díjazták.

Az SBGK Ügyvédi Iroda ügyvédei, akik élvezhették aktív életének utolsó 15 évét, mind hálásak azért a tudásért, azért a minőségi ügyvédkedésért, amit Ő képviselt, és amit tanított.

Nyugdíjba vonulása után sem szakadt el az irodától, hanem tanácsadó-

ként boldogan segített olyan ügyekben, amelyekben úgy éreztük, hogy az ő jogérzéke és tudása elengedhetetlen.

Vilmos emléke azokkal marad, akik ismerték és szerették. Vele együtt eltűnt a klasszikus magánjogi iskolában végzett nemzedék utolsó nagy egyénisége is, akik biztos sziklaként emelkedtek ki az ügyvédi társadalom egyre növekvő és változatos térképén.

Búcsúzunk tőle, de nem felejtjük kedves Kollégánkat, Mentorunkat, Barátunkat, dr. Bacher Vilmos ügyvédet.

SZERZŐ: Dr. Szamosi Katalin SBGK Ügyvédi Iroda

A legális macska

A család kutyát szeretett volna, de mivel társasházban lakunk, az ötletet úgy fúrtam, akárha vájár lennék egy mélyművelésű szénbányában. Vidéken nőttem fel: minden állat, ami nem fért el egy akváriumban vagy terráriumban, az az udvaron vagy a kertben élte a maga életét. Aki kutyázni vagy macskázni akart, fogta magát, aztán kiment hozzájuk.

Ritkán tanúsítok tehát brutális ellenállást, de nem volt az a mongol horda (feleség+gyerek), amely megingathatta volna a kínai nagy falat (én). Persze, ha az ember folyamatos ellenállást tanúsít, egyszer csak úgyis rés nyílik a pajzson. Tudta ezt a család is, úgyhogy árgus szemekkel figyelt, lejjebb vitte a tétet, aztán, mire felocsúdtam, már ott is volt a macska a nappaliban.

A macska beszerzése kalandos volt: egy református lelkésztől hoztunk volna el egy Zorro-maszkos kiscicát. A jó lelkész úr nekünk ígérte, de aztán, amikor mentünk volna érte, közölte, hogy végül mégiscsak odaadta másnak. A tapasztalt szomszédok csak csóválták a fejüket; szerintük egyszerűen el kellett volna lopni a kismacskát, mint ahogy tenné azt minden normális ember. A feleségem büszke és jogkövető nő, macskalopás tekintetében pedig egy erkölcsi kőszikla. Utólag sem bánta meg, hogy nem zsákoltuk be a kis Zorrót. Nem úgy a gyerek: ő kiborult, úgyhogy gyorsan beszereztünk egy macskát a közelből. Fa-

lun ez nem olyan bonyolult, beszóltunk máshová, nincs-e macska, mondták, hogy de, van, vigyük el, ha kell. Garni lett a neve – a gyerek találta ki, „Karnis Garnitúrának” hívta, ne kérdezzék, miért –, és mindenki hamar összebarátkozott vele. Garnika kislány volt, de igazi vadorzó. Nagyon bírta, ha bunyóznak vele, állandóan összevissza voltam karmolva. Továbbá imádott bújócskázni. Ha megtalált, akkor is nekem ugrott, és jól megkarmolt. Mivel én vagyok egyedül home office-ban, napom jelentős része – a Pesti Ügyvéd írásán és szerkesztésén túl – tulajdonképpen a macskával való gladiátorküzdelmemmel zajlott, és mindketten remekül szórakoztunk.

Garnika kijárós macska volt, úgyhogy egy esős januári reggelen sajnos az út közepén találtuk. Meghalt szegény. Kiakadt a feleségem, kiakadt a gyerek. De legjobban én akadtam ki. Szegényt elhamvasztattuk, és a kert végében el is temettük. A gyászév azonban nem járt le: Garnika hiányát egy új macskával pótoltuk. Magam a vidékről való instant macskaelhozatal-

ra szavaztam, illetve már a macskalopás sem lett volna annyira ellenemre. Nem úgy a nejem és a gyerek: némi internetezés után beleszerettek egy Cirmi nevű mentett macskába. Cirmi és a testvérei egy falusi focipálya mellett nevelkedtek, mígnem egy macskamentő alapítványhoz kerültek. A macskamentők ideiglenes nevelőszülőknél helyezték el a cicákat. Itt látogattuk meg az új macskát. Amit persze nem adtak oda: hosszadalmas levelezés és telefonbeszélgetések vették kezdetüket. Mivel földszinti a lakás, és Cirmi (akit Cilivé kereszteltünk át) kizárólag benti macska lehetett – ezt el is tudtuk fogadni, nem akartuk, hogy Garnika sorsára jusson –, ezért macskahálókkal kellett ellátni a szobák bejáratait. A macskaháló olyan, mint a szúnyogháló, csak nem mágneses, hanem riglis. A háló is ritkább (a szúnyog meg a légy simán bejön rajta), és még azt érdemes tudni, hogy a három megrendelt alkalmatosság hatszámjegyű összegbe került. Az alapítvány szerette volna, ha a bukóablakokat is kicseréltetjük a lakáson, mert abba is életveszélyesen bele tud szorulni a macska. Itt már a feleségem is megálljt parancsolt a brainstormingnak. Próbált kedvesen levelezni, hogy hát jól van a cica, és képzeljék, éppen a szobanövényekkel ismerkedik. Több se kellett az alapítványnak: el kellett küldenünk a szobanövények fotóját, amelyekről kiderült, hogy mind mérgező. (Nem a fotó, hanem a szobanövény.) Az alapítvány ekkor felszólított bennünket, hogy a szobanövényeket távolítsuk el a lakásból. Megnéztem a szerződést. Szobanövényekről nincs szó benne, ellenben a macska tartásának egyéb körülményei, a tulajdonjogának összes lehetséges változása különböző események terhére (és a többi) szépen benne foglaltatik. Nagyon helyesen, gondolom immár, hiszen mégiscsak minden szerződő félnek maximálisan felelősséget kell vállalnia a kisállatokért. Teljesen legális, szerződésekkel, fékekkel és ellensúlyokkal körbebástyázott macskánk van tehát, és most azt várjuk, mikor érkezik ki az alapítvány családlátogatásra, hogy megvizsgálhassa Cilike tartásának jogszerű körülményeit.

Lenne Önök között, akihez addig átvihetném a szobanövényeket?

SZERZŐ: Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

FOTÓ: UNSPLASH

A nagyfőnök, a költő és a végzet

Oknyomozó riport, szépirodalom, önéletrajz és novelláskötet is helyet kapott a Pesti Ügyvéd tavaszi könyvajánlójában.

KÜRTI SÁNDOR

A Kürt Dosszié

Legyen egy jó ötleted. Higgy benne. Dédelgesd. Bízz magadban. Találd meg azokat, akik hisznek neked, és azokat, akik követnek is. Érezz olthatatlan vágyat. Ne gondold, hogy sétagalopp lesz. Lesz, aki büszkén tekint rád. De az irigyeid és a gáncsoskodóid többen lesznek. E könyvben Kürti Sándor több mint négyszáz történetét és a hozzájuk köthető gondolatait adja közre. Kiderül belőle, hogyan került a KÜRT családi vállalkozás két testvér és a csapatuk kreatív, kőkemény munkája révén egyetlen évtized leforgása alatt a világ legmeghatározóbb adatmentő vállalatai közé.

Libri Könyvkiadó

NÁRAY TAMÁS

Barbara –A végzet (1.

kötet)

Barbara idilli gyermekkorának az 1920-ban kirobbanó lengyel–szovjet háború vet véget. Családja életben maradt tagjai segítségével országhatárokon átívelő menekülés vár rá, és amikor végre úgy tűnhet, hogy mindnyájan szerető gondoskodásra lelnek, a végzet újabb kihívások és próbatételek elé állítja őket. Azonban mégsem adják fel: elszántan hiszik, hogy a sorsukat nem a külső körülmények, hanem a saját tetteik alakítják. Náray Tamás új, nagy ívű történelmi családregénye egy száz évvel ezelőtt

kezdődő történet, mely ma is égető aktualitással beszél a végzetről, a háború kegyetlenségéről és a túlélésről. Libri Könyvkiadó

ALAN RICKMAN Őrülten, mélyen

A Harry Potter-filmekből és az Igazából szerelemből jól ismert Alan Rickman világszerte elismert színészként, fáradhatatlan politikai aktivistaként és az utazás szerelmeseként lép elénk a huszonöt éven át saját és mások szórakoztatására vezetett naplója lapjairól, amely bepillantást enged a kulisszák mögé és Rickman magánéletébe is. Az Őrülten, mélyen egy nagy nyilvánosságnak szánt napló, amelyet úgy olvashatunk, mintha Rickman egy közeli barátjával csevegne a jelenlétünkben. Kossuth Kiadó

DEZSŐ ANDRÁS Nagyfőnök

A magyar kriminalisztikában a rendőrség és az alvilág nem sok bűnöző nevét hozta annyi gyilkossággal és emberölési kísérlettel összefüggésbe, mint Portik Tamásét. Ezek között van az egész országot megrázó 1998. júliusi Aranykéz utcai robbantás vagy a médiacézár, a politikai-gazdasági elithez tartozó Fenyő János hidegvérű meggyilkolása is. Hogyan lett egy telefonfülkéket feltörő utcagyerek

tíz évvel később az ország egyik leggazdagabb bűnözője? Milyen folyamatok vezettek el a kilencvenes évek alvilági gyilkosságaihoz? Hogyan konspirált az évekig illegalitásban élő Portik Tamás és köre? Minek köszönhető, hogy évekig nem tudták elfogni és felelősségre vonni? Mi vezetett végül a bukásához? Dezső András oknyomozó újságíró ezúttal Portik Tamás és körének felemelkedését és bukását dolgozta fel a nyolcvanas évek kezdetétől napjainkig. Kutatása során a szerző Portik egykori bizalmi köréből is tudott információkat szerezni, így könyvéből sok-sok olyan részlet kiderül, amelyet eddig a nyilvánosság nem ismert.

Libri Könyvkiadó

TOMPA ANDREA Sokszor nem halunk meg

1944-ben, amikor a városban megkezdődik a gettósítás, egy kolozsvári orvosnő a dajkára bízza gyermekét. Erzsi és a férje kétségbeesetten ügyelnek rá, hogy se a szomszédoknak, se a rokonoknak ne tűnjön fel a pár hónapos csecsemő jelenléte, míg reménykedve várják a háború végét. Tompa Andrea regénye ennek a gyermeknek a sorsát követi végig, ahogy a főhős mindenféle kerülőutakon kerül kapcsolatba a saját történetével. Jelenkor Kiadó

Költővel nem járnék

„Kedves diákok! Kérjük, a holnapi, március 15-i megemlékezés miatt ünneplőben, szép ruhában érkezzetek az iskolába!” Ugye ismerős? Aztán az ember egész nap ül a kényelmetlen ünneplőben, és várja, hogy túlessen a kötelező, tízperces iskolai megemlékezésen. Nemzeti dal és társai. Dögunalom. Fókuszban egy olyan alakkal, akiről mindent tudni kell, ráadásul még egy csomó versét is meg kell tanulni. De valóban csak ennyi lenne Petőfi? Ebben az antológiában tizenöt szerző tizenöt novellájával arra tesz kísérletet Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából, hogy új megvilágításba helyezze a költőről alkotott képet, kivéve őt a poros, múzeumi helyéről, és megmutassa, a felszín alatt hányféle módon gondolkodhatunk – Petőfiről.

Pagony Kiadó

Teraszra fel!

Eljö az év azon időszaka, amikor végre nem muszáj bent ülni. Irány a terasz: válogatásunkban mindenki megtalálja azt a kiülős helyet, amit örömmel felkeresne akár a családjával, akár barátaival közösen.

Open Road Bázis

Egy hely, ahol nemcsak egy jó hamburgert, de akár egy Harley-Davidsont is lehet rendelni. Az M1-M7 közös bevezetőjének legelején lévő Open Road Bázis markánsan különbözik az átlag teraszos helyektől, ám éppen emia is van mostanra markáns törzsközönsége, a  remek ételek mellé ráadásul időről időre izgalmas programokat is kínál. 1112 Budapest, Neszmélyi köz 3. openroadbazis.hu

Baltazár Grill

Háromévnyi zárvatartás után márciusban újranyito Baltazár Grill. A Zsidai Csoport é erme a Budai Vár egy csendes mellékutcájában fekszik, aminek teraszán nemcsak a vacsora, de a reggeli is kimondo an jólesik.

1014 Budapest, Országház utca 31. baltazarbudapest.com

Bobo Restaurant

Mad Garden Buda

Beköszöntö az a korszak, amikor már nemcsak remek magyar kézműves söröket lehet kapni, de ezek az üzemek saját helyeket is nyitnak. A  Mad Scientist Mad Kertjének és a belvárosi Madhouse Budapest bisztrója után most i az óbudai Selyemgombolyítóban található Mad Garden Buda, amely vagány kisüzemi sörkertként funkcionál.

1035 Budapest, Miklós tér 1. madgardenbuda.hu

Tereza

A történelmi időkben a Nagymező utca és környéke volt Budapest kulturális és éjszakai életének epicentruma – és manapság sem kell szégyenkeznie. Köszönhető ez az olyan helyeknek, mint a Tereza: a késő tavasztól kora őszig hangos, éle el teli helyről a mexikói konyha legfinomabb illatai szállnak tova az Andrássy út felé. 1065 Budapest, Nagymező utca 3. tereza.hu

Kis Lumen

Az utóbbi években virágkorát éli a Palotanegyed, melyben számos izgalmas helyre bukkanni. Ezek egyike a Kis Lumen, aminek célja a nemzetközi fotóművészeti trendek hazai népszerűsítése. Egy jó kávé után a kortárs fotóművészetben is szívesebben merü-

lünk el, pláne a város egy olyan pontján, ami tele van felfedeznivalóval.

1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 2. facebook.com/lumen.kavezo

A38 hajó

Idén húsz éve annak, hogy az A38 hajó kikötö a Petőfi-híd budai hídfőjénél. A hajó gyomrában kialakíto koncertteremben azóta megszámlálhatatlanul sokan léptek fel, a születésnapra pedig külön koncertsoroza al készülnek. Az aktuális fellépőtől függetlenül azonban minden tavasszal nagy élmény kiülni a hajó orrán lévő teraszra és kellemes zenei aláfestés melle figyelni, ahogyan lassan sötétbe borul a város.

1117 Budapest, Petőfi-híd a38.hu

Dürer Kert

A Városliget mellől az újbudai BudaPartra kelle költöznie az egyik legjobb budapesti koncerthelyszínnek, ha azonban adunk neki egy esélyt, rájövünk, hogy látogatóként ezzel nem jártunk rosszabbul. Az új Dürer első ránézésre egy hatalmas kert, amiben jobban megismerve sok kis rejte zugra lelhetünk a nyugodtabb beszélgetésekhez. A Duna-parti üldögélő, ahol színes padokon, babzsákokban és függőágyakban ejtőzhetünk, pedig már csak a ráadás.

1117 Budapest, Öböl u. 1. durerkert.com

2019-es megnyitása óta a Haris Park lett Buda egyik kedvelt találkozóhelye. Nem csoda, hiszen a lokáció nem is lehetne ennél jobb, az épület és a kert pompás, az étel- és italválaszték pedig úgyszintén párját ritkítja. Tavasztól őszig mindenképpen érdemes kihasználni és élvezni a park páratlan adottságait!

1022 Budapest, Marczibányi tér 7. harispark.hu/bobo-etterem

Gourmet Fesztivál

Az új gasztrogeneráció kerül fókuszba az idei Gourmet Fesztiválon, ami több mint 100 kiállítót, köztük mintegy 50 éttermet, tucatnyi cukrászdát, valamint street food ételeket, nemzetközi konyhákat és különböző italokat a söröktől, boroktó, pezsgőkön át a koktélokig kínál. Az idei fesztiválon az új generációt többek között olyan fiatal szakemberek képviselik majd, mint Béres Anett, aki autodidakta cukrászból lett a Michelin-csillagos Borkonyha és a Textúra cukrászséfje, Csillag Richárd a kéthelyi Lokal47 séfje, aki már 21 évesen részt vett a  világ egyik legrangosabb szakácsversenyén, vagy Makai Edina, aki filozófiát tanult és egy zenekarban is dobolt, mielőtt a Michelin-csillagos Salt étterem séfhelyettese lett. június 2–4. gourmetfesztival.hu

Tavaszi programvirágzás

Májusban nemcsak az eső, de egy-egy jó program is aranyat ér. Legyen az egy lúdbőröztető koncert, egy rendkívüli kiállítás vagy egy igazán izgalmas bábelőadás, ilyenkor minden jöhet!

Hallgatni

Diana Krall

Nézni KIÁLLÍTÁS

Csontváry 170

Csontváry Kosztka Tivadar születésének 170 éves évfordulóját közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. A festőgéniusz műveit legnagyobb számban őrző két közgyűjtemény anyagából összeállított válogatás a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében látható a Szépművészetiben. Innen a kiállítás augusztusban Pécsre utazik, az idén 50 éves Csontváry Múzeumba. A mintegy 40 művet felvonultató tárlat tisztelgés a magyar festészet történetének egyik legeredetibb és legismertebb alkotója előtt. július 16-ig / szepmuveszeti.hu

Budapest FotóFesztivál

Hetedik éve rendezik meg a Budapest FotóFesztivált, felpezsdítve a kortárs magyar és nemzetközi fotográfiai szcénát. Az idei év kiemelt meghívottja a cseh Jan Saudek, akinek barokkosan fülledt, kézzel színezett érzéki aktjait és látványgazdag jeleneteit bemutató életmű-válogatását a Műcsarnokban láthatjuk. Ezen túlmenően a Kiscelli Múzeumban kaphatunk vizuális válaszokat arra, hogyan látják ma a fotográfusok Budapestet, a 35 év alatti tehetségeket bemutató Fresh Meat pedig a generációk közötti párbeszédnek ad lehetőséget.

május 14-ig / budapestphotofestival.hu

+BÁBSZÍNHÁZ

Dekameron 2023

A bábszínházat Magyarországon gyerekműfajként tartják számon, holott ez a legkevésbé sem igaz. Ha meg akarunk erről bizonyosodni, elég jegyet váltani egy korhatáros bábelőadásra. Ilyen például a Budapest Bábszínház márciusban bemutatott Dekameron 2023 előadása, melyben tíz kortárs magyar író – Fábián Péter, Gimesi Dóra, Háy János, Jászberényi Sándor, O. Horváth Sári, Parti Nagy Lajos, Székely Csaba, Szikszai Rémusz, Tasnádi István és Závada Péter – tíz története elevenedik meg. budapestbabszinhaz.hu

Diana Krall művészetét mindenki hallgatta már, aki valaha is járt hifi show-n. Nem véletlenül demózzák szívesen a rendszerek hangminőségét az énekesnővel, akinek a The New York Times kritikusa szerint egyszerre hűvös, fülledt és kifinomult a hangja. Az eddig két Grammy- és tíz Juno-díjat nyert énekesnő egyedi művészi képességei túllépnek a zenei stílusokon, és korunk egyik legismertebb művészévé tették. A tavalyi Veszprém Festen aratott hatalmas sikere után Diana Krall idén májusban visszatér a Budapest Arénába, hetedik magyarországi koncertjére. május 21.

Péter Bence

Ötévesen kezdett zongorázni, hétévesen már első dalát komponálta, eddig több mint egymilliárdan nézték meg videóit, és a londoni Hyde Parkban ötvenezer ember hallgatta egyedülálló előadását. Az idén 32 éves hajdúböszörményi zongoravirtuóz, Péter Bence most először lép fel nagykoncerten Budapesten, aki zongoráján olykor dobol vagy „gitározik”. „Egyedülálló technikájával egy új szintre emelte a zongorajátékot, nagy hatást gyakorolva az új zenészgenerációkra és a zenekedvelő közönségre” – mondják róla kritikusai. május 26.

Hey, June!

A Hey, June! programsorozat egyidős a Müpával: először a 2005-ös nyitás évében rendezték meg, és azóta mindig egyet jelent azzal, hogy véget ér a tanév, kezdődik a vakáció, a fesztiválszezon, és ez a házi minifesztivál minderre ajtót nyit, nyarat köszönt és fiesztázik. Idén sem lesz másként, június első hetében a Müpa Hey, June! sorozatában mindenki talál magának való műfajt és előadót, hiszen az újhullámos hiphoptól a bulizós freak-punkon és a fülbemászó gitárpopon át az egyszeri szupergrupos The Doors-feldolgozásprojektig lesz itt minden. június 6–9. / mupa.hu

Paloznaki Jazzpiknik

Az egyik leghangulatosabb hazai minifesztivált idén a legendás Nik West és Rick Astley nyitja. A Paloznaki Jazzpiknik idén már 11. alkalommal trombitálja össze a magyar és nemzetközi jazzvilág színe-javát. A hagyományosabb fesztiválokkal szemben itt inkább családias piknikhangulat uralkodik – épp ezért lett gyorsan a közönség kedvence. Négy színpadon, több mint 40 koncerttel a festői szépségű Balaton-parti településen a fűben ülős pikniktől a klubhangulaton át a nagykoncertig itt minden együtt lesz. augusztus 3–5. / jazzpiknik.hu

DR. JÉHN KATA ÉS A FRANCIA CUKRÁSZMŰVÉSZET

Bűnözés, másképp

Az évente kétszer megrendezett kamarai véradásra nemcsak a jó ügy és a remek társaság, de az ínycsiklandó süteménykínálat miatt is érdemes eljönni. Az egyszerre szemet gyönyörködtető és ínycsiklandó kínálatban elvitathatatlan érdemei vannak dr. Jéhn Katának, aki most a legendás paragrafussüti titkáról is lerántja a leplet.

Amikor a véradáson megkérdezem, ki készítette az egyik vagy a másik csodaszép és fenséges süteményt, jellemzően a te neved hangzik el. Hogyan alakult ez így?

– Már a legelső kamarai véradásnál felmerült, hogy kellene utána egy kis harapnivalót biztosítani a véradóknak. Az első alkalommal ezt Fügedi Szilvi hozta, a második véradástól kezdve viszont én is beszálltam a svédasztal gyarapításába.

– Honnan jön ez a hobbi neked?

– A sütés szeretetét otthonról hozom: édesanyám kiválóan süt és főz, engem

pedig már kamaszkoromban megtanított mindenre. Nemcsak elméletben tudtam, csinálnom is kellett, amiért utólag rendkívül hálás vagyok neki. A francia cukrászat körülbelül tíz évvel ezelőtt kezdett el komolyabban érdekelni. Korábban is el tudtam készíteni mindenféle süteményt, amik finomak is voltak, megjelenésük azonban kevésbé volt vonzó. Azóta is a francia cukrászatot tanulom – iskolában, kurzusokon –, és imádom!

– Hogyan lehet ezt a leghatékonyabban megtanulni?

– Korábban voltak olyan budapesti

francia cukrászdák, amelyek szerveztek ilyen workshopokat, én pedig jó pár ilyenen részt vettem. Minél inkább elmélyedtem benne, annál jobban kialakult, melyik részei is érdekelnek mélyebben, így most már kimondottan a tematikus kurzusokat keresem.

A cukrászat amúgy is egy örök tanulás úgy technológiában, mint kézügyességben. Mára litániákat tudnék írni a roládokról vagy a Petit Fourról.

A kurzusoknál a kitől kérdés a kulcs: nekem fontos, hogy ne csak nézhessem, hogy egy ismert cukrász mit csinál, hanem én magam is csinálhassam. A YouTube-on lévő cukrászvide-

ókat már egy alapképzettséggel lehet érdemes nézni, az elején mindenképpen érdemes néhány minőségi kurzuson személyesen részt venni. A jó hír az, hogy Magyarországon is évről évre több jó tanfolyamra lehet befizetni.

– A te nevedhez fűződik a kamarai véradás emblematikus tétele, a vaníliás paragrafussüti is. Mi az ő története?

– A paragrafussüti kiszúróját hosszú évekkel ezelőtt vettem Ausztriában, ahonnan fantasztikus cukrászkellékeket lehetett akkoriban beszerezni. Amikor megláttam a boltban, azonnal tudtam, hogy ennek nagy sikere lesz – és igazam is lett. A paragrafussüti

elkészítése amúgy elég macerás feladat, mivel a kiszúrónak nincs rugós kinyomója, így minden egyes darabnál kézzel kell azt kiszedni belőle.

Franciaországból nézve itthon nincs vonzó kultúrája a cukrászatnak. Hogy látod, miért alakult ez így?

Az igazi vaníliapuding receptje

Készítsünk otthon igazi vaníliaesszenciát, és felejtsük el az igazi vaníliát sosem látott, jól ismert vanillincukrot vagy -aromát! 200 gramm 70%-os gyógyszertári alkoholba tegyünk bele 2-3 vaníliarudat feldarabolva, a kikapart magokkal együtt, és sötét üvegben érleljük 2-3 hétig. Ez a mennyiség kb. 30 alkalomra elegendő, elég belőle egy-két kupaknyit használni alkalmanként. A házi pudinghoz 4 tojássárgáját keverjünk össze 1-2 kanál keményítővel és ízlés szerint cukorral vagy bármilyen cukorhelyettesítővel. Forraljunk fel 500-600 ml teljes tejet két kupaknyi vaníliaesszenciával, és óvatosan csorgassuk hozzá a tojássárgás keverékhez, majd alacsony fokozaton sűrítsük be. Még forrón takarjuk le fóliával, így nem fog bőrösödni. Kihűlés után már fogyasztható is, de aki szeretné, dúsíthatja vajjal, tejszínhabbal, és kész is a cukrászkrém, ami nagyon sokoldalúan felhasználható.

– A szüleink generációja alapanyaghiányos időkben nőtt fel, a nagyszüleink pedig még inkább, ők pláne abból sütöttek, ami volt. Ők – teljesen természetes módon – ezt adták tovább a gyerekeiknek, az emberek pedig ezeket szeretik, mivel ezekhez fűzik a gyerekkori emlékeik. Ha valaki szeretné megtapasztalni a különbséget a jó és a nem jó desszert között, csak annyit kell tennie, hogy elkészít egy vaníliapudingot porból, és egyet az igazi recept alapján. Én még a legendásan pocsék édességként elkönyvelt téli fagyit is szok-

tam csinálni, csak megveszem hozzá a rendes alapanyagokat, megcsinálom hozzá a rendes krémet, és telerakom gyümölccsel. Ezek kellenek ahhoz, hogy a végeredmény finom és ízletes legyen.

– Mi a személyes kedvenced?

– A choux és az Éclair fánk. A legtöbb munkát mindig a legtöbb rétegből álló sütemények – jellemzően a francia torták – igénylik. Utóbbiakat a családnak és a közeli barátoknak szoktam készíteni születésnapra, illetve olykor kollégáknak köszönetképpen. De meg sem fordul a fejemben, hogy cukrásznak álljak, hiszen ennél nagyobb rabszolgamunka kevés van a földön. Most pedig, hogy jön az eperszezon, lehet ismét jó Pavlova tortát készíteni, ami szerintem a sütemények egyik királynője. Ugyanakkor mostanra nekem is alapjaiban átalakult az ízlésem. Sok süteményről már ránézésre meg tudom mondani, hogy „ezt én biztosan nem kóstolom meg“, és rendkívül kritikus is lettem, amit valahol sajnálok.

– Mi az, ami újabb és újabb motivációt ad a sütésben?

– Az egészséges életmód. Rengeteg édességet el lehet készíteni tej-, lisztvagy akár cukormentesen, így pedig a „bűnözés” is kevésbé lesz bűnözés. Sem a sütésnél, sem a főzésnél nem hiszek a feldolgozott élelmiszerekben –nem értem például a pudingpor használatát, hiszen pont ugyanannyi időbe kerül igazi tojásból megcsinálni a pudingot. Ráadásul – a főzéshez hasonlóan – még a drága alapanyagok dacára is lényegesen olcsóbb otthon elkészíteni a süteményeket, mint megvásárolni azokat a minőségi cukrászdákban, közülük pedig sokat lehet lefagyasztva is jól tárolni.

– Mennyi időt vesz mindez el az életedből?

– Sokat, de pont ezért is szeretem. Számomra a sütés egy levezetés, egy kikapcsolódás, ami egy egészen másfajta koncentrációt igényel, mint az ügyvédi munka, amiben jellemzően követelésekkel, szerződésekkel, végrehajtásokkal foglalkozom. Ráadásul ha itt beleteszed az időd és az energiád, annak biztosan pozitív eredménye lesz, ami az ügyvédi munkáról ebben a formában nem mondható el. A konyhában irányítója vagy a dolgoknak, nem csupán a résztvevője. Hozzáteszem, nálam is repült már ki tepsi az ablakon, süteményestől, az alkalomhoz illő szóbeli aláfestés kíséretében.

– Milyen megvalósításra váró nagy gasztroálom van még a fejedben?

– Amikor nemrég Párizsban jártam, az első utam a Ladurée-be vezetett – az amilyen híres, olyan finom is! Nagy vágyam egyszer eljutni Cedric Grolet francia sztárcukrász egyik cukrászdájába is. Ha valaki nem találkozott volna még a nevével, érdemes rákeresni az Instagramon (@cedricgrolet), és azonnal kedvet kapunk a francia cukrászművészethez – legalábbis annak élvezeti részéhez mindenképp!

– És a véradás kapcsán?

– Nagyon szeretnék egyszer egy olyan véradást, ahol a bő 6000 budapesti ügyvédnek legalább a 10 százaléka eljön. Elméletben ez nem tűnik nagy kérésnek, a gyakorlat azonban sajnos mégis mást mutat. De ha csak sikerülne megduplázni a véradók számát, már az is óriási eredmény lenne. Ha ehhez a véradás utáni ínycsiklandó sütemények is hozzá tudnak járulni, akkor már megérte.

Minden idők legsikeresebb kamarai véradása

Minden korábbi részvételi rekord megdőlt a Budapesti Ügyvédi Kamarában 2023. február 28-án megrendezett véradáson. Az eseményre 104-en érkeztek véradási szándékkal, akik közül az orvosi vizsgálatokat követően 91 adhatott is vért. A hagyományosan jó hangulatú eseményre nemcsak a budapesti, de más területi kamarákból is érkeztek – jellemző, hogy aki egyszer eljön, az rendszeresen visszajár a véradásra. Ez fontos társadalmi feladata is mindnyájunknak, hiszen Magyarországon naponta 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy biztonságos vérkészlet álljon rendelkezésre műtétekhez, baleseti sérültek ellátásához, vérkészítményekre, transzfúzióra szoruló betegek ellátásához. Egyetlen véradással (450 ml) három betegen segíthet: a levett vérből plazmakészítmény, vörösvérsejt- és vérlemezke-koncentrátum készül. A véradás a véradó egészségét is szolgálja, hiszen a kötelező tesztek elvégzése után nemcsak a vércsoportját ismerheti meg, de a szűrővizsgálat kiterjed a HIV, a Hepatitis-B, a Hepatitis-C kimutatására is. A következő véradást várhatóan augusztus második felében rendezik majd meg a Budapesti Ügyvédi Kamarában.

Közgyűlési parti

Ahogy azt a hagyományok is diktálják: egy komoly és informatív közgyűlést illik a végén lezárni egy jó hangulatú estével. Idén sem volt ez másképp: dekadens lila fényekben úszott a Budapesti Ügyvédi Kamara díszterme, és az egybegyűltek a finom vendéglátás mellett élvezhették egymás társaságát. A szakmai megbeszélések helyett az este már az önfeledt pillanatoké volt. A kiváló hangulatú partin a zenéről a Sakk-Matt Company zenekar tagjai gondoskodtak – a tánc pedig az éjszakába nyúlt.

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök / Felelős szerkesztő: Bus István / Szerkesztő: Vida Ferenc Kiadó: Manager Invest Bt. / E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu / Tartalomgyártás és layout: The Contentist Nyomda: EDS Zrínyi Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8., Felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK