Pesti Ügyvéd / 2022. szeptember

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

Ki az ügyvéd helyettese?

Az ember nem számít arra, hogy bármi rossz is történhetne vele. Az ügyvédek sincsenek ezzel másképp, pedig nem árt – sőt, egyenesen kötelező – minden eshetőségre felkészíteni a praxist.

A„bárkivel, bármikor bármi megtörténhet (és annak ellenkezője is)” elvének alapján számtalan esetben fordul elő olyan rendkívüli helyzet, amikor a helyettes ügyvéd szerepe felértékelődik, és igazi hangsúlyt kap, megóvva a helyettesített ügyvéd praxisát, vagyonát, nemkülönben a helyettesített ügyvéd ügyfélkörének érdekeit.

A helyettesítés kapcsán érdemes átvenni nemcsak az ahhoz kapcsolódó jogszabályokat, hanem azt is, hogyan működik a rendszer a gyakorlatban. Egy biztos: mindenkinek, de különösen az egyéni ügyvédeknek fontos felkészülnie – már csak azért is, hogy egy több hónapos kiesés esetén ne kelljen a semmiből újraépítenie a praxisát. Cikkünk a 3. oldalon

· A TARTALOMBÓL ·

1170 véradó a Budapesti Ügyvédi Kamarában

– 6. oldal

Hogyan érdemes ügyvédi tanácsot adni?

– 11. oldal

A Roe kontra Wade abortuszhatározat története

– 12. oldal

· DR. HEGYMEGI-BARAKONYI ZOLTÁN ÉS DR. FEHÉRVÁRY ÁKOS Az ügyvédkedés egy szelete

Július elseje óta dr. Fehérváry Ákos vezeti a Baker McKenzie budapesti irodáját, akinek kilenc év után adta át a stafétát dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán. – 8–10. oldal

· DR. SZŰCS IMRE ZOLTÁN ·

Dr. Szűcs Imre Zoltán Alaszkai kávé című, 2017-ben megjelent regényébe a szerző próbált mindent besűríteni, ami csak fontos lehet az életben. A művet a kollégák most ingyen is elolvashatják. – 18–19. oldal

· PUBLICISZTIKA · Lopjunk-e parfümöt? Morális dilemmák Cognac környékén – 14. oldal

Meg

kell tanulni vágyakozni

Nem csak Ön érezheti úgy, kedves Olvasó, hogy hiba van a mátrixban, hogy homokszem került a gépezetbe – és akkor a palacsinta beltartalmát már nem is említeném.

Egy buddhista barátom mondta nekem év elején, hogy a guruja szerint 2022-ben még vissza fogjuk sírni az előző két évet. „Meg vagy te bolondulva” –mondtam neki, gondolván, hogy a pandémia után már annyira kijutott mindenkinek a jóból, hogy innen már csak felfelé vezethet út.

Aztán, ráfordulva a 2022-es év végére, azt kell látnom: a gurunak mégiscsak igaza volt. Kezdődött minden a szörnyű háborúval, amely kitört a szomszédságunkban – és amelynek kezdetén a budapesti ügyvédség példás segítségével, nagyszerűen bizonyított emberségből –, és aztán jött minden, amit a pandémia, az ellátási láncok széthullása és a háború egyben kínálni tudott nekünk. A nyár közepi kataváltozások sok ügyvéd életét is megváltoztatták. A hírt lapzártánkkor jelentették be a nyáron –még nem nagyon volt mit írnunk róla –, a következő Pesti Ügyvéd-megjelenés pedig olyan messze volt, hogy addigra a Budapesti Ügyvédi Kamara az összes csatornáján tájékoztatta a tagokat a lehetséges megoldásokról és lehetőségekről. Ugyanakkor a megemelt rezsiköltségek még csak most fogják éreztetni hatásukat: ez is nagy befolyással lesz mindannyiunk hétköznapjaira. Járvány, háború, gazdasági válság – nincs az a stabil személyiség, akit nem bil-

lentett meg valamelyest a tökéletes vihar erős szele. A háború kitörése után magam is rémálmokkal küszködtem, a nyári gazdasági bejelentések pedig – kánikula ide vagy oda – lefagyasztottak. Persze az ember érzi, hogy ki kell kecmeregnie ebből a bénultságból, és valahogy átszerveznie az életét és átállítani a kapcsolókat az agyában. Ebben sokat segíthetnek a társas kapcsolataink, a másoknak való segítő munka és egy rakás technika és trükk. Mivel a Nők Lapja szerzője is vagyok, gyakran írok pszichológiai témákban is. Legutóbb például egy interjút készítettem egy szakemberrel, aki szerint az, hogy miként érzékeljük a valóságot – és hogyan adunk rá választ –, két dolgon múlik. Az egyik, hogy milyen az aktuális hangulatunk –és hogy jó legyen, ezért személyesen is sokat tehetünk. A másik, hogy milyen előképpel várjuk a bekövetkező eseményeket. Ha kataklizmát vizionálunk, nagyobb eséllyel be is fog következni. Ellenben ha a jó kimenetelt feltételezzük, van rá sanszunk, hogy így is alakulnak a dolgok. De a legjobban egy idézet fogott meg kolléganőm rendszeres publicisztikái felett. Schäffer Erzsébet korábbi írásai felett Simone Weil idézetét olvashattuk: „Meg kell tanulni vágyakozni az után, ami a miénk.” Sosem értettem ezt a mondatot, de amint elmúltam negyven és apa lettem, hirtelen villant belém a szöveg igazsága. Olyan sok van még, amire büszkék lehetünk, ami elégedettséggel tölthet el… Mostanában erre koncentrálok, és bízom magamban, hogy ha baj van, hát majd megoldjuk valahogy.

Addig pedig megpróbálom magamat és másokat is optimizmusra hangolni. Aktuális lapunk tele van ilyen írásokkal. Az ügyvéd-helyettesítésről szóló vezető anyagunk mondjuk éppen meglehetősen szakmai jellegű szöveg, de többen kérték, hogy legyen ilyen is a Pesti Ügyvédben – hát most lett. A véradásról mindig be fogunk számolni: nagyon fontos esemény a BÜK életében. A cikkünkben látni fogják, hogy Székesfehérvárról is érkezett kolléga vért adni. (És magam is így tettem – azonkívül, hogy újságírói munkámat végeztem az eseményen.) Szívből ajánlom figyelmükbe a dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltánnal és dr.  Fehérváry Ákossal készített közös interjúnkat: egy nagy és neves nemzetközi ügyvédi iroda élén volt nemrégiben stafétaátadás. Új rovatunkban híres jogtörténeti eseteket dolgozunk fel: a nyitódarab a Roe kontra Wade abortuszhatározat története. Tudom, hogy sokan szeretik azokat a rovatainkat, amelyekben kulturális tippeket adunk. Mazsolázzon bátran a kínálatból, és szakítson néha időt önmagára. Szakmázni jó, de időnként el kell engedni a hivatást és kiengedni a gőzt.

Egyre többen olvassák a Pesti Ügyvédet, és mind több visszajelzés is érkezik a lapról. Igyekszünk úgy alakítani, úgy fordítani ezt a kis hajót, hogy minél több olvasónknál révbe érjen. És nem győzöm hangsúlyozni: szabad a pálya. Ha úgy gondolja, írhat is nekünk, hogy gondolatait megismerhesse a kamara közönsége. Jelen számunkban dr.  Szűcs Gábor tett így. Köszönjük a közreműködését!

Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

Fókuszban a helyettes ügyvéd intézménye

„Ha elhatároztad, hogy valakinek feladatot adsz, és meggyőződtél róla, hogy méltó módon képes azt ellátni, hagyd, hogy önállóan tegye a dolgát. Bizalom nélkül képtelenség megosztani a felelősséget” – írta Tad Williams sci-fi szerző. A sci-fi szerzők azonban néha a jog területére is érvényes mondatokat is alkotnak.

Ahelyettes ügyvéd szerepe különösen fontos és elengedhetetlen azoknál a kollégáknál, akik egyedül dolgoznak. A „bárkivel, bármikor bármi megtörténhet (és annak ellenkezője is)” elvének alapján számtalan esetben fordul elő olyan rendkívüli helyzet, amikor a helyettes ügyvéd szerepe felértékelődik, és igazi hangsúlyt kap, megóvva a helyettesített ügyvéd praxisát, vagyonát, nemkülönben a helyettesített ügyvéd ügyfélkörének érdekeit. Mindez nem kevés kártól óvhatja meg az ügyfeleket is, de legfőképp a helyettesített ügyvédet. Amit ezzel kapcsolatban még nagyon fontos megemlíteni: az Üttv. 208. § (12) bekezdése értelmében mára kötelező helyettes ügyvéddel rendelkeznie minden egyéni ügyvédnek vagy egysze-

mélyes irodának. A kamara törekvése jelenleg éppen az, hogy ennek a törvényi előírásnak minden kolléga tegyen eleget.

Kiből lehet helyettes ügyvéd?

A „helyettes ügyvéd” intézményét az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 17. §-a szabályozza. A „helyettes ügyvéd” személye az Üttv. 1. melléklet 19. pontja alapján a Magyar Ügyvédi Kamara által vezetett Országos Ügyvédi Nyilvántartás nyilvános adata. A nyilvánosság abszolút a helyettesített ügyvéd védelmét szolgálja, és azért fontos, mert általa kiderül, hogy egy esetleges akadályoztatás esetén az eljáró szervek vagy kolléga pontosan kihez fordulhat a helyettesített kolléga akadályoztatása esetén.

Az Üttv. 17. § (1) bekezdés alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlásában való akadályoztatás esetére helyettes ügyvédet bíz meg:

– az ügyvédi irodai tagsággal nem rendelkező ügyvéd (egyéni ügyvéd), – az európai közösségi jogász, valamint – az egyszemélyes ügyvédi iroda.

A „helyettesített ügyvéd” tehát az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, valamint az egyszemélyes ügyvédi iroda, a „helyettes ügyvéd” pedig az Üttv. 17. § (3) bekezdése alapján az ügyvéd, európai közösségi jogász vagy ügyvédi iroda lehet. A helyettesített ügyvéd és a helyettes ügyvéd közti jogviszonyt a helyettesítésről szóló megbízási szer-

ződés hozza létre, mely megbízás az ügyvédi kamarai nyilvántartásba helyettesként való bejegyzéssel hatályosul és szűnik meg, ha:

– bármelyik ügyvéd ügyvédi tevékenységre való jogosultsága megszűnik, szünetel vagy azt felfüggesztették, vagy

– a helyettes ügyvéd e minőségét az ügyvédi kamarai nyilvántartásból véglegesen törölték.

Az új megállapodás bejelentése automatikusan jelenti a régi helyettes törlésének kérelmezését. Egy ügyvédnek csak egy helyettese lehet, de egy ügyvéd több másik kollégának lehet helyettese. A helyettes ügyvéd helyettesítési jogköre teljes körű, tehát egyes ügyek helyettese is, de az egész praxis helyettese is.

A helyettesítésre kötött megállapodás nem zárja ki, hogy a helyettesített ügyvéd egyes ügyek vagy az ügyek meghatározott csoportja tekintetében helyettesítéséről mással állapodjon meg, tehát a helyettes ügyvédnek nem kell minden ügycsoporthoz értenie, hogy helyettes ügyvéd lehessen, de mégis a helyettes ügyvéd szerepe a helyettesített praxisban jóval tágabb, mint egy tárgyaláson történő helyettesítés például.

Az irodagondnok előtti lépcsőfok

Nagyon fontos kiemelni, hogy a területi ügyvédi kamara irodagondnokot

csak abban az esetben jelöl ki – egyes kirívó eseteken kívül –, ha a helyettesített ügyvéd ügyvédi tevékenységre való jogosultsága megszűnik, szünetel vagy azt felfüggesztették. Az irodagondnok kijelölésének esetköreit az Üttv. 85. § (1) bekezdése szabályozza. Mire eljut egy ügyvéd oda, hogy a területi ügyvédi kamara segítségével és a Kolléga segítségére irodagondnok kerüljön kijelölésre, rengeteg idő telik el, így a helyettes ügyvéd kolléga az, aki a folyamatban lévő ügyekben, illetve a praxis folyó ügyeiben azonnali hatállyal el tud járni és intézkedni tud, különösen azért is, mert az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség a helyettes ügyvédjével szemben az Üttv. 10. § (4) bekezdése alapján.

A teljes körű helyettesítési jogkörrel felruházott – a teljesség igénye nélkül - jogosult és köteles:

– helyettesített ügyvéd képviseletében minden olyan cselekmény elvégzésére és jognyilatkozat megtételére, amely a rábízott ügy szakszerű ellátásával jár, ami azt is jelenti, hogy a bíróságra nem szükséges külön meghatalmazást csatolni, – a megbízás ellátásához szükséges körben pénznek és dolognak elszámolási kötelezettséggel történő átvételére, – a helyettesített ügyvéd letéti számlája feletti rendelkezésre, bár a helyettesítési megbízási szerződés önmagában a letéti számla feletti rendelkezésre

nem jogosít, ahhoz a letéti számlát vezető hitelintézetnél az általa megköveteltek szerint külön meghatalmazást kell adni, azonban

– az ügyféltől közvetlenül nem jogosult megbízási díjra (a helyettesítés ellátásáért járó díjazás tekintetében a helyettesített ügyvéddel kötött külön megállapodás az irányadó).

A helyettesített ügyvéd jogosult és köteles – a teljesség igénye nélkül –:

– az akadályoztatásáról haladéktalanul értesíteni a helyettes ügyvédet, – a helyettes ügyvédet a szükséges felvilágosítással ellátni, részletes tényállást és iránymutatást adni az érintett ügyek ellátására és az azokhoz kapcsolódó letétekre vonatkozóan.

– a helyettesítéssel érintett ügyeket és az ügy iratait tételes jegyzék alapján a helyettes ügyvédnek átadni.

Gyakorlati

és fontos kérdések

Gyakorlati és fontos kérdések közül mindenképpen ki kell emelni, hogy ahhoz, hogy a helyettes ügyvéd szerepe ne csak formális legyen, és a helyettes ügyvéd intézménye jól tudjon működni, rendkívül fontos tudni a helyettes ügyvédnek olyan alapinformációkat (a teljesség igénye nélkül), amelyek birtokában a helyettes ügyvéd el tud járni a helyettesített ügyvéd és a helyettesített ügyvéd ügyfelei érdekében, így:

– irodába való bejutás módja (cím, kulcsok, kód),

– az irodai gépek használatához való jogosultság kódja,

– az irodai nyilvántartások elérhetősége (gépen, mappában, irodában),

– a könyvelő elérhetősége,

– postaláda, postafiók elérhetősége,

– folyamatban lévő ügyek nyilvántartása,

– kirendelések nyilvántartása, és

– a számlavezető bank és bankszámla elérhetősége.

Sok esetben az is elég, ha a fenti alapinformációk „csak” elő vannak készítve egy dossziéban a helyettes ügyvéd számára, mert egy kritikus helyzetre való felkészüléssel nemcsak az ügyfelek érdekét védjük meg, hanem saját magunk és hozzátartozóink érdekeit is.

A témával következő számunkban is foglalkozunk.

Így működik a gyakorlatban

Dr. Groó Judit ügyvédet kérdeztük a helyettes ügyvéd intézményéről, működéséről, annak „best practise”, azaz a „jó gyakorlat” elemeiről.

– A helyettes ügyvéd, amint a helyettesített ügyvéd akadályoztatva van, gyakorlatilag egy teljes praxist vesz át, a saját meglévő és működő praxisa mellett – mondja dr. Groó Judit. – Ez nemcsak energiában, de időben és szakmai kihívásokban is rendkívül nagy feladat. Amint az akadályoztatás megtörténik, a helyettes ügyvédre átszáll a helyettesített ügyvéd munkáival járó felelősség, még akkor is, ha a helyettes ügyvéd szakmai profiljától távol esnek a helyettesített ügyvéd által vállalt ügyek. Azonban sokkal inkább fontos, hogy a helyettesített ügyvéd bizalmi alapon válasszon helyettes ügyvédet (és ne „csak” szakmai alapon), mert amint bekövetkezik az ügyvédi tevékenységben történő akadályoztatás, akkor csak a helyettes és a helyettesített ügyvéd közötti bizalom az, amivel a helyettes ügyvéd a rá háruló feladatokat megfelelő gondossággal, hatékonysággal el tudja végezni. Amit a helyettes ügyvédnek pillanatok alatt át kell látnia, az az, hogy a helyettesített ügyvéd praxisát meg lehet-e menteni (mert az akadályoztatás csak átmeneti), vagy nem. Ez utóbbi esetben a mielőbbi lezárásra kell törekedni. Ugyan a két út (a praxis megmentése vagy a praxisban lévő ügyek lezárása) más és más feladatokat von maga után, ki kell emelni, hogy bármelyik út legyen is az, amelyiken el kell indulni, egy helyettes ügyvéd csak akkor tudja a feladatait elvégezni, így különösen a helyettesített ügyvédet és ügyfeleit a károktól megóvni, ha:

– a helyettesített ügyvéd megfelelő, precíz ügykezelési rendszerrel rendelkezik, és azt át tudja adni a helyettes ügyvédnek,

– a nyilvántartások naprakészek (különös tekintettel a folyamatban lévő ügyekre, az ügyfelek elérhetőségére gondolva),

– ha legnagyobb bizalommal fordul a helyettes ügyvédhez a helyettesített ügyvéd, hiszen nem csak hogy „csontvázak” és „döglött akták” eshetnek ki a szekrényből, hanem sokszor olyan ügyeket kell átvenni, amilyenek esetleg eddig nem voltak a repertoárban, illetve természetesen a pénz- és letétkezelés, illetve az ügyfelekkel való elszámolás felelőssége nemcsak a helyettes és

helyettesített ügyvéd közötti komoly felelősség, hanem a helyettes ügyvéd és a helyettesített ügyvéd ügyfelei között is felelősségi szabályokat vet fel, nem beszélve a folyamatban lévő ügyekről és a hatóságok és bíróságok felé történő elszámolásról.

Ha egy praxisban nincsenek a nyilvántartások megfelelően vezetve, és a bizalmi alapon választott helyettes ügyvéd nem tudja a dolgát megfelelően végezni, gyakorlatilag a helyettesített ügyvéd az, aki rendkívül rossz helyzetbe hozza a helyettes ügyvédet, aki akár sok esetben egy barát kolléga vagy egy-egy hosszú munkakapcsolatból származó kollegiális kapcsolat, akinek akár rendkívül komoly nehézségeket is okozhatunk.

segítségével lehetősége lenne indítványozni ügygondok kirendelését az adott, általa helyettes ügyvédként vitt praxisba. Ez gyakorlatilag egy védőháló lehetne, ami védi mind a helyettesített és mind a helyettes kollégát, hiszen a tartós akadályoztatás nem hozza könnyű helyzetbe a helyettes kollégát. A helyettes ügyvédnek ilyenkor dupla felelőssége van, felelősség mint helyettes ügyvéd, és felelősség mint a helyettesített ügyvéd teljes jogkörrel eljáró, és a helyettesített ügyvéd ügyfeleinek ügyvédje, jogi képviselője.

Nagyon fontos egy olyan nyilvántartás vezetése, amiből a helyettes ügyvéd dolgozni tud. Ez nem csak a helyettesített ügyvédet óvja meg, hanem megóvhatja a helyettesített ügyvéd egész praxisát, akár úgy is, hogy a helyettesített ügyvéd akadályoztatása végével visszatérhet a munkába, és az ügyvédi tevékenységét gyakorolni tudja.

Az teljesen világos, hogy egy helyettes ügyvéd nem érthet minden egyes feladathoz, és itt meg kell jegyezni, hogy nagy segítség lehetne egy olyan „szakmaspecifikus” ügygondnoki rendszer, akár egy helyettesítési rendszer, ami arra van kitalálva és arra van vezetve, hogy ha és amennyiben a helyettes ügyvéd nem tud eljárni, akkor a Kamara

Rendkívül fontos tehát, hogy a rendszer megfelelő működéséhez elsősorban a helyettesített ügyvéd az, akinek feladata a nyilvántartások elkészítése és megfelelő vezetése, és annak a helyettes ügyvéd felé történő átadása – nyilvánvalóan a két ügyvéd között létrejött megállapodás értelmében. Hiszen ügynyilvántartás és az ügyfelek elérhetősége nélkül a helyettes ügyvéd a feladatainak ellátásában teljesen elnehezül. Fontos kiemelni, hogy egy megfelelően működtetett ügynyilvántartó rendszer mellett egy praxis akár meg is menthető, ami beláthatatlan károkozástól tudja megóvni a helyettesített ügyvédet és annak ügyfeleit, de magát a helyettes ügyvédet is.

Következő lapszámunkban az irodagondnok szerepéről olvashatnak.

SZERZŐ: dr. Zárai Eszter ügyvéd

A helyettesített ügyvéd bizalmi – és ne csak szakmai – alapon válasszon helyettes ügyvédet

1170 véradó a Budapesti Ügyvédi Kamarában

Mármint nem egyszerre, hanem eddig összesen. A BÜK késő nyári véradása nagy érdeklődés mellett a szokásosan remek hangulatban zajlott.

Augusztus 23-án immár tizenötödik alkalommal szervezett véradást a Budapesti Ügyvédi Kamara. A hagyományosan remek hangulatú eseményen ezúttal 85-en adtak vért, többen közülük vidékről utaztak ide emiatt, és voltak olyanok is, akik nem kamarai tagok voltak. Az eddigi 15 alkalom során összesen 1170 véradó fordult meg a díszterem falai között, akik összesen 3510 emberen segítettek, körülbelül anynyin, amennyi a szépséges Fertőd valamennyi lakosa –helyezi kontextusba a számot dr. Fügedi Szilvia, a BÜK véradásainak főszervezője. A véradásért cserébe kapott melegétel-utalványokból ezúttal 75 ezer forint értékben gyűlt össze, amik ezúttal is a Golgota Ellátó kap meg, akik évente egyszer a kamarai véradók adományából juttatnak vacsorát az arra rászorulóknak.

A következő kamarai véradás előreláthatóan 2023. februárban lesz.

Zárainé Csepeli Mónika

„Én magam nem vagyok ügyvéd, dr. Zárai Esztertől hallottam, hogy ma lesz véradás az ügyvédi kamarában, és ez egy jó alkalom volt arra, hogy én is adjak vért. Nem kellett rábeszélnie, mivel rendszeres véradó vagyok azóta, hogy édesanyámnak volt egy nagy műtétje. Azóta érzem át igazán, milyen fontos is ez.”

dr. Rába Zsolt

„Nem ez az első véradásom a kamarában, de máshol is szoktam vért adni. Valamennyi kamarai véradásra eljövök, mert ezt egy nagyon fontos kezdeményezésnek tartom. Egy véradással három embernek tudsz segíteni – ennél több motiváció szerintem nem kell.”

dr. Várhelyi Tamás

„Székesfehérvári ügyvéd vagyok, de sok budapesti kollégával vagyok szoros kapcsolatban, és amúgy is sokat járok errefelé. A mai volt a 15. véradásom; az utóbbi időben évente négyszer-ötször adok vért. Amellett, hogy ezzel segítesz a bajba került embereken, a véradás az embernek magának is jót tesz, hiszen frissül vele a véred.”

Szeptemberben ismét

Magyar

A szakmai és tudományos vitákhoz, a szellemi gyarapodáshoz a jogászi és nem jogászi világban egyaránt nélkülözhetetlen a szakirodalom ismerete és a megfelelő fórumok megteremtése.

AMagyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság ehhez kíván hozzájárulni azzal, hogy a hagyományt folytatva, a nagy sikerre való tekintettel immár második alkalommal rendezi meg a Magyar Jogi Könyvszalont 2022. szeptember 17-én – a Károli Gáspár Református Egyetemmel kötött együttműködési megállapodásnak köszönhetően – az impozáns Károlyi–Csekonics-palotában. A látogatókat kedvezményes könyvvásár, könyvbemutatók, exkluzív dedikálási lehetőségek, híres jogászok, színvonalas szakmai programok és díjátadók várják egy csodálatos helyszínen.

A II. Magyar Jogi Könyvszalonon 21 magyar nyelvű jogi könyvkiadással

foglalkozó kiadó várja az érdeklődőket, akik nemcsak kedvezményes áron juthatnak a szakkönyvekhez, tankönyvekhez, hanem exkluzív dedikálási lehetőséget is kapnak neves szerzőkhöz. A program ezenkívül érdekes pódiumbeszélgetéseket kínál sikeres jogászokkal, véleményformálókkal és közszereplőkkel.

A rendezvény minden jog iránt érdeklődőnek szól, de kiemelt figyelmet szentel a joghallgatóknak is, kvízekkel, nyereményjátékokkal és ajándék könyvcsomagokkal várják őket a szervezők. Regisztráció a jogikonyvszalon.hu/ regisztracio oldalon keresztül lehetséges.

(jogikonyvszalon.hu)

Jogi Könyvszalon Az ügyvédi iroda jó hírnevének védelme nem tartozik a GDPR hatálya alá

Egy egyszemélyes ügyvédi iroda azért fordult a NAIH-hoz, mert a vállalkozási adatokat kezelő cég nem tett eleget a negatív események törlésére vonatkozó kérésnek.

ANemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak arról kellett döntenie, hogy az egyszemélyes ügyvédi irodára mint jogi személyre vonatkozó adatok egyben a Kérelmező természetes személyre vonatkozó személyes adatoknak minősülnek-e.

Az Üttv. kommentárjának vonatkozó részére hivatkozással a NAIH megállapította, hogy az ügyvédi iroda a tagjaitól független, önálló entitásként lép be a polgári jogi jogviszonyokba, így az ügyvédi iroda tagja nem tekinthető az ügyvédi iroda vagyonának tulajdonosának, ahogy az ügyvédi iroda státusza, jogalanyisága is érintetlen marad a tagság összetételének változása esetén.

A NAIH érvelése szerint ha elfogadjuk, hogy egy tulajdonos esetén a jogi személyre vonatkozó, hitelkockázatot befolyásoló esemény ténye a természetes személyre

vonatkozó információ is egyben, akkor a személyes adat minőség egy kétszemélyes korlátolt felelősségű társaság esetén is tagadhatatlanul fennállna. Ennek megfelelően nem lehetne a jogbiztonság, előreláthatóság és kiszámíthatóság követelményeinek megfelelően meghatározni, hogy pontosan mi is az mennyiségi határ, amelytől kezdve a jogi személyre vonatkozó adat és a tulajdonosok közti kapcsolat túl távoli ahhoz, hogy az egyben személyes adatnak is minősüljön.

A NAIH a GDPR (14) preambulumbekezdése alapján megállapította, hogy a GDPR hatálya nem terjed ki az olyan személyes adatkezelésre, amely jogi személyekre, illetve amely különösen olyan vállalkozásokra vonatkozik, amelyeket jogi személyként hoztak létre.

A fentiekre tekintettel a NAIH a kérelmet elutasította. (naih.hu)

Elhunyt Harmathy

Attila, az Alkotmánybíróság volt tagja

2022. augusztus 30-án, életének 83. évében elhunyt Harmathy Attila akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság volt tagja.

Harmathy Attila egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte. 1962-ben részt vett a Cambridge-i Egyetem nyári jogi tanfolyamán, 1964–1967 között elvégezte a Strasbourgi Nemzetközi Összehasonlító Jogi Egyetem négy évfolyamát. 1962-ben került az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetébe. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán római jogot, majd polgári jogot oktatott. 1974-ben docenssé, 1982-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. 1990. október és 1993. november között a kar dékánja volt. 1993 májusában Harmathy Attilát a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban rendes tagjává választotta. 1993 májusa és 1995 februárja között az MTA főtitkárhelyettese, 1996 májusától alelnöke. Fő kutatási területe a polgári jog és az összehasonlító polgári jog, ezen belül a kötelmi jog szerződésekkel kapcsolatos része volt. 1998 és 2007 között volt tagja az Alkotmánybíróságnak. Az Alkotmánybíróság jelenlegi és volt tagjai, munkatársai Harmathy Attila személyében gyászolják a Széchenyi-díjas jogtudóst, a polgári jog híres professzorát, a magyar Alkotmánybíróság volt tagját. (MTI/alkotmanybirosag.hu)

DR. HEGYMEGI-BARAKONYI ZOLTÁN ÉS DR. FEHÉRVÁRY ÁKOS

Baker McKenzie: az első 35 év Budapesten

Július elseje óta dr. Fehérváry Ákos vezeti a Baker McKenzie budapesti irodáját, akinek kilenc év után adta át a stafétát dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán. Velük beszélgettünk mások mellett a friss tehetségek felkutatásának technikáiról, a nemzetköziség előnyeiről és kihívásairól, az egyéni ügyvédek tiszteletéről, és arról, milyen is volt egy nemzetközi ügyvédi iroda élete a vasfüggöny mögött.

– Idén ünnepli 35. születésnapját a Baker McKenzie budapesti irodája, ami gyors fejszámolás után annyit tesz, hogy 1987-ben alapították. Mi vett rá egy nagy, amerikai ügyvédi irodát arra, hogy a keleti blokkban is megvesse a lábát?

dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán: A budapesti iroda nem csak a Baker McKenzie első irodája volt a vasfüggöny mögött, de valamennyi nagy, nemzetközi ügyvédi iroda közül elsőként jelent meg a régióban. A cég már korábban is dolgozott olyan nyugati, főleg amerikai ügyfelekkel, akiknek Magyarországon voltak kereskedelmi ügyletei. A Baker McKenzie

egyik magyar származású partnerének, a tavaly novemberben, 101 éves korában elhunyt Schmidt Lajosnak kulcsfontosságú szerepe volt ebben a keleti terjeszkedésben. Ő még 1952-ben kezdett el dolgozni a Baker McKenzie chicagói irodájában, és négy évtizedes pályafutása során a cég globális vezetői pozícióját is betöltötte. Schmidt Lajos kapcsolatban állt magyarországi jogászokkal, és ő volt az, akinek sikerült meggyőznie az amerikai vezetőséget arról, hogy jó ötlet Budapesten irodát nyitni. A peresztrojka beindulását követően valószínűleg érezték, hogy hazánkban is komoly változások várhatóak. Az azóta eltelt 35 év őket igazolja.

– Hogyan képzeljük el egy nemzetközi ügyvédi iroda működését a rendszerváltás előtti években?

dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán: Az iroda az első időben a Baker McKenzie magyarországi képviseleteként működött. Ebből következően ekkoriban elsődlegesen a nemzetközi cégek kereskedelmi ügyeit intézték az itt dolgozó ügyvédek. Az igazi nagy tranzakciók akkor indultak be, amikor megkezdődött a privatizáció, eddigre pedig már a Baker McKenzie-nek volt egy viszonylag mély, akkoriban komoly előnyt jelentő piacismerete és kapcsolatrendszere.

– Egy korábbi interjúban említették, hogy a Baker McKenzie budapesti irodája soha nem vásárolt fel más cégeket, hanem a saját, organikus módján növekedett, elsősorban a tehetséges, fiatal jogászok felkutatásával. Honnan lehet kiszúrni a tehetségeket, és hogyan lehet hosszú távon megtartani őket?

dr. Fehérváry Ákos: A kezdeti időkben ez talán könnyebb volt, mert akkoriban nem annyira volt jellemző például, hogy valaki külföldi egyetemen végezzen, több nyelven is beszéljen, eltöltsön egy kis időt egy külföldi cégnél, stb. Őket akkoriban talán könnyebb volt megtalálni és a céghez csábítani, és nagy vonzerőt jelentett, hogy a gazdasági szféra tetején lehetett mozogni. Kinyitottad az újságot, és azoknak az ügyeknek, amiket a gazdasági rovatban olvastál, egy jó részében benne voltál. Ma már egy teljesen más világot élünk – nem csak nálunk, de mindenhol. Nem könnyű megszerezni a kifejezetten jó fiatal kollégákat, majd őket motiválni és megtartani őket egy másik, különösen szép feladat. Ennek nagyon sok oka van. Egyrészt a mai diákok közül sokan rendelkeznek egy jó előképzettséggel, tehát jó eredménynyel végzik el az egyetemet, külföldön szereznek akár még egy diplomát, több nyelvet beszélnek magas szinten stb. Másrészt átalakultak a preferenciák és az elvárások, és aki jó, az ma már sok lehetőség közül választhat. Számunkra előny, ha az adott illető már az egyetem alatt gyakornokoskodott, dolgozott és szerzett tapasztalatot. Őket keressük, ahogyan a versenytársaink is.

dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán: Én 1994-ben csatlakoztam a céghez, és már akkor vonzó volt számomra, hogy számos kiváló szakember dolgozott a magyar irodában. Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt évtizedekben is nagyon sok jogász kezdte „bakeresként” a karrierjét, akik kiváló ügyvédek, más nagy irodák vezetői, vagy éppen komoly cégek vezető jogtanácsosai lettek a későbbiekben.

– Valóban vonzó opciónak tűnik frissen végzett ügyvédként elhelyezkedni egy nagy múltú, nemzetközi irodánál. Nem erre pályázik mindenki?

dr. Fehérváry Ákos: Nem feltétlenül, hiszen nem vagyunk egyformák, sze-

rencsére. Lehet, hogy valakinek az egyéni vagy kisebb iroda sokkal inkább testhezálló működés, és mi magunk is sokszor találkoztunk itt, nálunk ilyen, értékes és tehetséges kollégával, akiket igyekeztünk is ebbe az irányba mozdítani. Azok a fajta ügyek, az a fajta környezet, amiben mi mozgunk, lehet, hogy neki nem megfelelő, ugyanakkor nagyon fontos látni azt, hogy amit mi csinálunk, az az ügyvédkedésnek csupán egy szelete, és a kisebb irodák vagy egyéni ügyvédek munkája ugyanolyan fontos és értékes.

dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán: Teljesen egyetértek Ákossal abban, hogy az ügyvédi munka értékét és minőségét nem az iroda mérete határozza meg. Az ügyfelek és az ügyletek jellege eltérő lehet, de a jogi szolgáltatás színvonalát minden iroda esetében a kollégák tudása és szorgalma határozza meg.

szinten képviseljük az ügyfeleinket, értsük az ő üzletük és iparáguk jellemzőit és kihívásait, ismerjük az ott felmerülő gyakorlatokat, problémákat és a trendeket. Azokban az ügyekben, ahol mi dolgozunk, a jogászi munka megkívánja az üzleti, pénzügyi, számviteli és adókérdések ismeretét vagy legalább magas szintű megértését és a jogi dokumentumokba való becsatornázását is.

– Visszatérve még kicsit a fiatal ügyvédekhez: mitől tud vonzóbb lenni számukra a Baker McKenzie, mint akár egy nagy, magyar ügyvédi iroda? Gondolom a fiatal tehetségek nem a  babzsákfotelt és a csocsóasztalt keresik elsősorban.

– Családjogi ügy nyilvánvalóan kevés kerül ide. Melyek azok a területek, amikre a budapesti Baker McKenzie a legtöbb figyelmet fordítja?

dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán: Mi a cégek működésével kapcsolatos üzleti jog területeit fedjük le, kollégáink a kezdetektől erre fókuszáltak, és ezen belül specializálódtak. Az ügyvédek specializációja egyben azt is jelenti, hogy a jogi munkában különösen fontossá vált a kollégák hatékony együttműködése, azaz a teammunka.

dr. Fehérváry Ákos: A működésünk meghatározója, hogy egészen speciális jogterületeken is szakértőkkel rendelkezünk, illetve hogy a jogterületek mellett az iparágakra koncentrálunk. Manapság már elengedhetetlen, hogy annak érdekében, hogy a legmagasabb

dr. Fehérváry Ákos: Nem feltétlenül, de a munkakörnyezet mindenképpen fontos a számukra. Csocsóasztalunk egyébként pont van is a konyhában, mint ahogy konditermünk is az irodaház aljában, amit a kollégák használhatnak. Az viszont talán kiemelten fontos nekik, hogy nálunk a kezdetektől fogva összetett és kihívást jelentő jogi munkát végezhetnek, emellett rengeteg szakmai programban is részt vehetnek. A Bakernél kapnak egy nagyon jó betekintést a magyar és a nemzetközi ügyekbe egyaránt, rendszeres képzések vannak általános jogszabályi környezetről és változásokról éppúgy, mint speciális ügytípusokról és az abban felmerülő kulcskérdésekről vagy például tárgyalási technikákról, illetve hatékony angol fogalmazásról. Itt valóban van lehetőségük bekerülni nagy, nemzetközi ügyekbe, ahol külföldi kollégákkal működhetnek együtt, nem beszélve a külföldi tapasztalatszerzés korántsem csak elméleti lehetőségéről. A jelenleg 70 fős budapesti iroda munkatársainak zöme töltött már hoszszabb-rövidebb időszakot más országban lévő Baker McKenzie irodában, illetve a képzések egy része is külföldön történik. Ennek is köszönhető, hogy vannak a csapatban például kínaiul beszélő jogászok is.

– Mennyire meghatározó egy nemzetközi ügyvédi irodában a helyi jelleg és az adott ország működése, jogrendszere?

dr. Fehérváry Ákos: Mindamellett, hogy a Baker McKenzie-hez tartozunk és sok nemzetközi nagyvállalatnak dolgozunk, mi alapvetően és elsősorban egy magyar

Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt évtizedekben is nagyon sok jogász kezdte „bakeresként” a karrierjét

ügyvédi iroda vagyunk. Nagyon sok magyar céget képviselünk, egyrészt a hazai ügyeikben, másrészt külföldi tevékenységük során. A nagyok mellett ráadásul sok középméretű céget is képviselünk, melyek ügyletei adott esetben ugyanolyan nagy kihívást tudnak jelenteni.

dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán: Ügyféloldalról ugyanakkor nagy könnyebbség, hogy több országon átívelő ügyekben nem kell mindenhol megbízni egy külön ügyvédi irodát, hanem elég csak hozzánk fordulni, és mi a saját belső mechanizmusaink alapján össze tudjuk hangolni a feladatokat az ügy megoldásához szükséges külföldi irodákkal és kollégákkal. Fontos megjegyezni, hogy ezekkel a külföldi kollégákkal sok esetben több évtizedes kiváló szakmai és személyes kapcsolat köt össze bennünket, aminek kiemelt jelentősége van az ügyvédi munkában elengedhetetlen bizalom szempontjából.

– Ákos, július elseje óta Ön a Baker McKenzie budapesti irodájának vezető partnere. Először mégis Zoltántól kérdezném, mennyire volt nehéz átadni a stafétát?

dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán: Tudni kell, hogy a Bakernél egy partner általában három plusz három évig látja el az irodavezetői feladatokat, mivel a cégnek globálisan és lokálisan egyaránt fontos a rotáció, a frissítés. Én kilenc évet töltöttem el vezetőként, amely idő alatt vittem a versenyjogi és peres praxisomat is. Az irodavezető ügyvédnek nálunk is megvannak ugyanazok a feladatai, mint bármelyik másik ügyvédi irodában, de egy nemzetközi iroda esetében ehhez még hozzájön az, hogy a vezető partner bekerül a regionális és globális vezető testületekbe is. Egy nemzetközi jogi cég hasonlóan működik, mint egy multinacionális vállalat. A vezető partnerség tehát egy nagyon izgalmas feladat, ugyanakkor kemény kihívás is egyben. Ákos már négy éve tulajdonostárs az irodában, és úgy gondolom, minden szempontból eljött az idő arra, hogy ezt meglépjük. Egy vezetőváltásnál mindig fontos az, hogy új gondolatok és új energiák szabaduljanak fel.

dr. Fehérváry Ákos: Az irodavezető partnernek kell egy ekkora irodát napi szinten működtetnie, és Zoltán úgy érezte, hogy most már legyen másnak is öröme ebben. Az elmúlt években végbement

egy generációváltás is. Itt, az irodában olyan neves kollégáink és vezetőink voltak, mint dr. Martonyi János, dr. Kajtár Géza, dr. Gyárfás Kálmán és dr. Takács Pál, akik vagy visszavonultak, vagy egy kicsit hátrébb léptek, ezáltal megnyílt a lehetőség a fiatalabb generációk előtt. Zoltán esetében szerencsére szó sincs a visszavonulásról, partnerként a tőle megszokott lendülettel és energiával viszi tovább az amúgy rendkívül összetett praxisát.

– Miben lesz más a Baker McKenzie budapesti irodája a következő időszakban, mint az elmúlt években volt? Egyáltalán, más lesz-e?

dr. Fehérváry Ákos: Radikális változtatást szerencsére nem kell végrehajtani. Ennek az irodának van egy nagyon komoly történelme, ráadásul az elmúlt pár év is egy rendkívül sikeres időszak volt. Nagyon jó ügyfeleknek nagyon jó ügyeken dolgozunk, amiben Zoltánnak elvitathatatlan érdemei vannak. Ettől függetlenül van jó pár olyan dolog, amire szerintem még jobban kell fókuszálnunk, már csak azért is, mert bár ez közhely, de tényleg rettenetesen felgyorsult a világ. Újabb és újabb

iparágak nőnek ki a földből, amik újabb és újabb komplex kihívásokat teremtenek. Elképesztő a technológiai fejlődés. A mi fő versenyelőnyünk, hogy ott tudunk és ott kell lennünk ezekben az új iparágakban, és ismernünk kell az új technológiákat. Magában a jogi szakmában is nagyon sok technológiai fejlesztés történik, amiben a Baker is nagyon erős. Ezek olyan dolgok, amikre szeretnék jobban fókuszálni és nagyobb hangsúlyt fektetni. Emellett van egy nagyon tehetséges fiatalabb generáció, amely rendkívül fontos szerepet tölt be itt, az irodában. Nem kérdés, hogy nekik meg kell teremteni a lehetőséget, hogy tovább tudjanak fejlődni, és közösen emeljük újabb szintekre ezt a céget. Az iroda eddig is egy nagyon befogadó, támogató és színes munkahely volt, erre a továbbiakban is fokozott figyelmet kell fordítanunk.

dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán: Személy szerint, ha az a kérdés, hogy lesznek-e változások, én azt mondom, hogy nagyon elégedetlen lennék, ha nem lennének. A világ változik, és csak akkor maradhatunk sikeresek a következő 35 évben, ha mi is folyamatosan vele változunk.

Ha az a kérdés, hogy lesznek-e változások, én azt mondom, hogy nagyon elégedetlen lennék, ha nem lennének

Ügyvédi tanács telefonhívásra

Vajon hogyan érdemes ügyvédi tanácsot adni? Érdemes-e „szórni” a megszívlelendő gondolatokat? Oktassuk-e jogi ismeretekre az érdeklődőket?

1990. szeptember havában, a 3. számú ÜMK-ban, kezdő és küzdő ügyvédjelöltként éppen Krasznai Andrásra várok az irodájában, amikor Tili néni, a munkaközösség „lelke” egy ügyfél telefonhívását kapcsolja. Egy, még számomra is egyszerű – talán vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos – kérdést tesz fel, miközben András éppen megérkezik. Én – roppant büszkén arra, hogy végre egy olyan kérdés, amelyre már fejből tudok válaszolni – tájékoztatom az ügyfelet a megoldásról. Miután leteszem a telefont, András hozzám fordul, és azzal a végtelen kedvességgel, ami annyira jellemző volt rá, csak annyit mond: „Gábor, telefonon soha nem adunk tanácsot! Ha az ügyfélnek kérdése van, fáradjon be az irodába. Ha ugyanis telefonon megválaszolod a kérdését, akkor lehetséges, hogy ezzel megoldottad az ügyét, és belőle, legalábbis abban az ügyben már nem lesz megbízó.” És ezután következett a kulcsmondat: „Ezzel munkadíjat veszel ki, lehet, hogy nem a saját, de valamelyik másik ügyvéd kolléga zsebéből.”

Ma már persze más világ van, akkor még mobiltelefon sem volt, nemhogy internet, de az elv szerintem nem változott: hacsak nem pro bono ügyvállalásról van szó, akkor bármilyen szakmai érdemi információ bármilyen kommunikációs felületen való ingyenes átadása vagy hozzáférhetővé tétele a közös „tortát” zsugorítja.

Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy mi, ügyvédek is haladunk a korral, és a marketing modern eszközeivel is próbáljuk magunkat népszerűsíteni. Blogot írunk, vagy a honlapunkon különböző jogeseteket teszünk közzé azok részletes megoldásával együtt, azt feltételezve, hogy ezzel versenyelőnybe kerülünk azokkal az ügyvédekkel szemben, akik ezt nem, vagy nem olyan hatékonyan teszik.

nek igénybe az időnkből. Ezt pedig azért tehetik meg, mert az internet tele van jobb-rosszabb jogi tartalommal, melynek jelentős részét mi, ügyvédek töltjük fel. És akkor még nem is említettem meg azokat, akik megelégszenek dr. Google válaszaival, és az adott problémával egyáltalán nem fordulnak hozzánk.

Mindez annak fényében még szomorúbb, hogy más szakmák esetén inkább az figyelhető meg, hogy az érdemi tartalom csak fizetős formában érhető el, és legfeljebb annyi információt tesznek ingyenesen hozzáférhetővé, amely csak captatio benevolentiae: az adott kérdésre nem adnak választ, hanem csak annyit érzékeltetnek, hogy ha a megoldást kereső személy hajlandó érte fizetni, akkor professzionális válaszra számíthat. Ez, számomra legalábbis, azt bizonyítja, hogy lehetséges az a paradoxon, hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon.

Sajnos tartok tőle, hogy ez összességében, a hivatásrendünk szintjén kontraproduktív. Egyre több kollégától hallom, hogy nő azoknak az ügyfeleknek a száma, akik ha jogi kérdésük merül fel, akkor először az interneten tájékozódnak, és miután megtalálni vélik a választ, már csak azért keresnek meg minket, hogy megerősítést kapjanak tőlünk, lehetőleg ingyen, vagy ha nem is ingyen, akkor jelentősen alacsonyabb díjért. Mert hát ugye csak egy igent várnak, csak néhány percet vesz-

Ha az ügyvédi piac növelésének lehetséges módjait vesszük számba, akkor szerintem itt lenne az ideje annak, hogy elgondolkodjunk ezen is, és az interneten elérhető tartalmainkat a fenti szempontok szerint módosítsuk, vagy legalább mostantól csak olyan anyagokat tegyünk közzé, amelyek legalább nem eredményezik a közös bevételeink további csökkenését. Talán ez is egy kis lépés lehetne abba az irányba, hogy a kecske se pusztuljon el, és a káposzta se romoljon meg.

Dr. Szűcs Gábor írásából választ kapunk a kérdésre.

Bármilyen szakmai érdemi információ bármilyen kommunikációs felületen való ingyenes átadása a közös „tortát” zsugorítja

A ROE KONTRA WADE ABORTUSZHATÁROZAT TÖRTÉNETE

Bűncselekményből alapjog

Valóságos jogtörténeti atombombával ért fel az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának június végi határozata, amely közel ötven év után felülírta a mára legendássá vált Roe kontra Wadeügyben hozott ítéletét, miszerint az abortusz a magánélethez fűződő jog része, és mint ilyen alkotmányos alapjog. Semmi kétség, hogy az amerikai társadalmat véglegetekig megosztó kérdés ezek után még több port kavar majd, ugyanakkor a nagy kép megértéséhez feltétlenül érdemes felidézni az eredeti döntés hátterét.

Pro choice és pro life. Ez a két kategória évtizedek óta osztja meg az Egyesült Államok polgárait aszerint, hogy a terhességmegszakítást az egyén választásaként avagy az élet elleni tiltott cselekményként fogják-e fel. És ugyan Bob Woodward ’Fear’ című könyvének tanúsága szerint Donald Trump csak elnökké választását követően ismerkedett meg a két fogalommal, a téma folyamatosan a társadalmi közbeszéd középpontjában van, mégpedig elsősorban a Roe v Wade-ügyben 1973-ban hozott legfelsőbb bírósági ítélet óta.

Az egész történet egy kicsit hollywoodiasra sikerült, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az ügyet jogi útra terelő hölgy, bizonyos Norma McCorvey év-

tizedekkel később az abortuszellenesség élharcosa lett (hogy aztán halálos ágyán bevallja, hogy pénzért váltott oldalt). A jogi irodalomba Jane Roe-ként bevonult, általános iskolai végzettségű nő − első gyermekének örökbeadását követően − második terhességét szerette volna megszakítani, a texasi törvények szerint akkor még jogellenesen, hiszen az csak az anya életveszélye esetén volt megengedett. Nevében két frissen végzett ügyvédnő, Linda Coffee és Sarah Weddington nyújtotta be a keresetet. Az érvelés szerint a jogszabály nem elég konkrétan fogalmazott, egyben hátrányosan érintette az alacsony társadalmi státuszú nőket, akik nem engedhették meg maguknak, hogy más államban végeztessék el a beavatkozást.

Az ügy végül a kilenc, köztük hat republikánus férfiból álló Legfelsőbb Bíróságnál kötött ki, ahol annak kimondatása volt a céljuk, hogy a texasi jogszabály sérti a 14. alkotmánymódosítás szerinti szabadsághoz fűződő jogot, és az abortusz alkotmányos alapjog, egyben egy abszolút jog, miszerint a terhesség bármikor, bármilyen módon és okból megszakítható az érintett nő kérésére. Az alperes, az ügynévben Wade-ként említett Henry Wade ügyész ezzel szemben a fogantatástól számított élet védelmére hegyezte ki érvelését. Wade amúgy onnan volt ismert, hogy eredetileg a Kennedy elnök meggyilkolásával gyanúsított Lee Harvey Oswald elleni vádeljárásban képviselte volna az államot, azonban végül – jobb híján – az

Oswaldot meggyilkoló Jack Ruby elítélésének folyamatát felügyelte.

Az túlzás, hogy legalizálta Noha a köztudatban így él, nem egészen igaz, hogy a döntés „legalizálta” az abortuszt. Valójában az államok abortuszra vonatkozó szabályozási jogköre változott azáltal, hogy a terhességmegszakítást a magánélethez való (right to privacy) alkotmányos alapjognak minősítették. Ez a jog a tizennegyedik alkotmánymódosítás tisztességes eljárás (due process) záradékából ered, amely ugyan nem nevesíti azt, a Legfelsőbb Bíróság azonban a gyakorlatban egészen 1891-ig visszamenőleg elismerte. Ahogy Harry Blackmun, a többségi véleményt jegyző főbíró fogalmaz, „a magánélethez való jog (…) kellően széles ahhoz, hogy magába foglalja a nő terhességmegszakítás kapcsán hozandó döntését”. Ezzel tehát a megállt a felperes azon érve, miszerint a tizennegyedik alkotmánymódosításban szereplő személyes szabadsághoz való jog kiterjeszthető az abortuszra.

A legfelsőbb amerikai bírói fórum ugyanakkor nem esett át a ló túl oldalára, és igyekezett egyensúlyt találni. Egyrészt nem ismerte el az embriót mint embert, mondván, hogy a különböző hitek eltérő időponttól tekintik megkezdettnek az életet, és a  fogantatás szerinti megközelítés csak az egyik ilyen elv, ami nem írja felül a terhes nő jogait. Másrészt a terhesség három, tizenkét hetes trimeszterre osztásával egyértelmű szabályokat írt elő, hogy milyen esetekben megengedett a beavatkozás. Így míg az első trimeszterben az államnak nincs beleszólása a döntésbe, a másodikban csak a terhes személy egészségét észszerű módon védő szabályozásra van lehetősége, míg a harmadikban már csak a terhes nő életét vagy egészségét veszélyeztető esetben lehet abortuszhoz folyamodni.

Nem mindenhol került címlapra

A sztorihoz tartozik, hogy a Legfelsőbb Bíróság kétszer hallgatta meg az ügyet, két bíró ugyanis éppen nyugdíjba vonult, így a helyettük belépők miatt új meghallgatást tűztek ki. A 6-3-as konzervatív többség ellenére elsöprő, 7-2-es arányban dőlt el az ügy a liberálisabb irányba. Érdekes módon az ugyanilyen arányú republikánus dominanciájú testület 5-4-gyel

szavazta meg a Roe v Wade felülírását idén.

A címlapokra annak idején mégsem mindenhol fért fel a hír, ugyanis épp aznap halt meg Lyndon B. Johnson volt elnök. A döntés ezzel együtt két-

A

séget kizáróan történelmi jelentőségű volt. Ahogy a szakemberek fogalmaznak, mintegy minimum „padlószintet” teremtett, ami alá nem lehet menni, azaz az abortuszt többé nem lehetett teljes mértékben tiltani. Szinte egyik

napról a másikra vált a terhességmegszakítás bűncselekményből alkotmányos alapjoggá, és egyben jórészt magánüggyé.

Az idén júniusi döntés eredményeképp az államok ismét saját hatáskörükben hozhatnak szabályozást, közülük tizenháromban pedig harminc napon belül egy ún. trigger law hatályba is lépett, amely a Roe v Wade precedens felülírásának esetére rendezte az abortusz kérdését.

A mostani fordulat nem véletlenül kavar hatalmas vihart. Robert P. George, a Princeton University professzorának szavai azonban valamelyest magyarázatul szolgálhatnak a váratlan kimenetelre. „Az alkotmány nem rendelkezik semmilyen szakpolitikáról, ezért a Legfelsőbb Bíróság részéről helytelen volt egy adott politikát elrendelni. Amikor az emberek visszagondolnak rá, White főbíró szavaira emlékeznek majd, aki ’nyers bírói erőnek’ nevezte a döntést.”

Abortuszszabályozás hullámvasúton

Az abortusz a 19. század végéig teljesen legális volt az Egyesült Államokban, legalábbis a terhesség első nagyjából négy hónapjáig, amíg a baba el nem kezdett rugdosni. Az 1820-as években még csak a terhességmegszakításra alkalmas veszélyes gyógyszerek értékesítését szabályozták, aztán az 1850-es évektől az újonnan alakult American Medical Association kezdte el a kriminalizáció felé tolni a beavatkozást, hogy ezáltal monopolhelyzetbe hozza az orvosokat például a bábákkal szemben. Valahol sokan ezért az egész abortuszkérdést elsősorban orvosjogként fogják fel, hiszen büntetőjogilag az ő bőrükre ment a játék. A katolikus egyház 1869-ben tiltotta be az abortuszt annak bármilyen stádiumában, amely végül az 1880-as évekre vált az ország szinte minden részében illegálissá.

Az 1960-as években közel az összes államban egyenesen bűncselekménynek minősült a terhességmegszakítás, azonban két aggasztó jelenség világított rá a helyzet tarthatatlanságára. Az egyik a Thalidomide nevű gyógyszer volt, amelyet alapvetően antidepresszánsként használtak Európában, de kiderült, hogy mellékhatásai súlyosan károsítják a magzatot. Ugyanilyen veszélyesnek bizonyult a rubeolafertőzés is.

A legfelsőbb bírósági joggyakorlat ezzel párhuzamosan igyekezett lekövetni a társadalmi változásokat. Ennek örömére mondta ki alkotmányellenesnek előbb a fogamzásgátlók házasságban (1965), majd az élettársi kapcsolatban élők (1972) számára történő értékesíthetőségét.

Az abortusz ügyében a Roe v Wade után több esetben született kulcsfontosságú határozat. Így 1992-ben legfelsőbb bírósági szinten felülvizsgálták a trimeszteres felosztást, és az embrió életképességéhez kötötték a szabályozást (Planned Parenthood v Casey), 2016-ban pedig megtiltották, hogy olyan előírásokkal korlátozzák az abortuszklinikák működését, ami túlzott terhet jelen a terhességmegszakítást igénylők számára. Szakértők ugyanakkor megjegyzik, hogy a Roe v Wade abból a szempontból is mérföldkőnek számít, hogy ezzel vált országos mozgalommá az antiabortusz tábor elsősorban azért, mert tagjai úgy érezték, hogy nem maradt demokratikus eszközük igazuk kikényszerítésére. A Roe V Wade-et felülíró döntéssel a szabályozás teljes mértékben visszakerül a választott képviselők kezébe, azaz az állami jogalkotóhoz.

magánélethez való jog (…) kellően széles ahhoz, hogy magába foglalja a nő terhességmegszakítás kapcsán hozandó döntését

Lopjunk-e parfümöt?

Jó tíz évvel ezelőtt bámultam ki az ablakon, és néztem, ahogy kihúz a TGV a Paris Montparnasse állomásról. Először csak lassan suhan, aztán a külvárosokat elhagyva magasabb fokozatba kapcsol, és vágtatni kezd. Reggel fél nyolc, de még töksötét: Párizsban októberben meg kell barátkozni ezzel.

Riportúton vagyok, mert az egyik legnagyobb konyakgyártó meghívott, hogy a Playboy főszerkesztőjeként nézzem meg, hogyan lesz a környéken, mészköves talajon, hűvös időjárással megverve, borkészítéshez nem elég jó minőségű alapanyagból olyan borostyánszín, illatos matéria, ami valóban semmihez sem fogható. Cognacba érve a szőlők között a Le Peu lepárló felé vesszük az irányt: a hasas rézüstök és csővezetékek steampunkhatású manufaktúrává teszik az aprócska gyárat. Innen aztán a cég pincéibe megyünk, és végignézzük a hordókat. Elzárt területet is találunk: itt még a napóleoni időkből is lötyög némi konyak a hordók alján, és a legnemesebb párlatkülönlegességekhez ezeket is felhasználják. A boltívek alatt mézes alkoholillat lebben, hiszen a konyak legalább tíz százaléka elpárolog a hordókból. Az „angyalok jussa” – mondja vidáman a pincemester, amikor beleszagolunk a levegőbe, és elmondja, hogy a II. világháború idején a németek direkt megkímélték Cognac környékét. Ám ha nagy baj lenne, a föld alatt annyi párlat van, hogy még a következő ötven évben is lenne elég konyak. A pincéből aztán át a látogatóközpontba. Ott különös évjáratot hoznak ki elsőként: 1956-ost. Így kell ezt. A termék akkor a  legjobb, ha ott van mögötte a történet – mi több, ott magasodik felette a  történelem maga. Révülten kortyolok bele az évjáratba, hosszan élvezem az illatát, a zamatát. De a konyak persze akkor lesz a legjobb,

ha keverik. Kihoznak több pohárnyit, és önfeledten játszom a különböző évjáratok összepancsolásval. Ekkor már egészen jól érzem magam, pedig a java még hátra van. Az estét egy chateau-ban töltjük, a konyakgyártó család évszázados birtokán. Ezt éppen úgy kell elképzelni, ahogy az ember megálmodja egy gondtalan éjszakán. A jó ízlés és az elegancia olyan elegye vegyült itt egybe, amit tényleg csak több száz év kifinomultsága képes kitermelni magából. A kastély maga kétszintes, szerény kis épület, körülötte buja kert, a végében csordogáló Charente folyótól pedig festői ködfoszlányok kúsznak be az őszi éjszakába... Ja, és néha szarvas sétál át a holdfényben fürdő tisztásokon. A vacsoráról, a borokról most nem írok – nem azért, mert nincsenek szavak, de nem akarom tovább hergelni az olvasót.

A szobám az emeleten van. Kitárom az ablakot, hogy kiszellőzzön a fejem. Csodálom a tájat, aztán meg a szoba selyemtapétáját, a berendezést, a festményeket és szobrokat. Nyugodtan és lazán lehet ebben a térben létezni – még akkor is, ha az ember nem egy francia kastély lakója. A fürdőszoba hatalmas, és a porcelán fajanszok, bár historizálnak, mégis szupermodernek. Bolyhos, meleg törülközők és minőségi, francia tisztálkodószerek vannak bekészítve.

És egy vitrinen egy bontatlan női parfüm. A létező legjobb. A konyakos családnak –ami mára igazi multinacionális vállalattá

vált – számos kitettsége van, és a konyakon túl parfümöket is forgalmaznak. Ezt a márkát is. Hosszan nézem, forgatom, még rajta van a celofán, és egy kis díszítés is… Hát… Ez ideális ajándék lenne a feleségemnek – gondolom. Hogy örülne neki! Ugyanakkor meg… Nincs a parfüm mellett semmi utalás arra, hogy ezt innen el lehet vinni. Újságíróként a kezdetektől vigyázok arra, hogy ne zabáljam magam halálra a sajtótájékoztatókon, vagy hogy finom presszióval ne sajtoljak ki mutyi ajándékokat – nagyon kerülöm az ingyenélést. (Oké, ide pont meghívtak, de most mit csináljak? Erre nem lehetett azt mondani, hogy köszi, de nem.) Próbálok úgy viselkedni, mint egy normális, európai ember. De ez a parfüm… Hát ez azért jó lenne. Vajon miért tehették ide? És miért nem raktak mellé tényleg egy cédulát, hogy „Kedves Étienne, fogadja el ezt az apróságot még pluszban?” Mit csináljak? Rakjam el? De mi van, ha kiderül, hogy ez a fürdőszobához tartozik? Mi van, ha a reptéren kinyitják a kézipoggyászom, és a kísérőim meglátják? Lopás ez, vagy nem? Gigászian feszül össze bennem a motívumok harca, izzadni kezdek, otthagyom a parfümöt, és ledőlök az ágyra. Nem tudok elaludni, jár az agyam.

Reggel, fogmosás közben még rápillantok a drága parfümre, de ekkor már tudom, hogy úriember leszek. Lopás tényállása itt fenn nem foroghat. Otthagyom a cuccot. Újra a TGV-n utazunk, de már Párizs felé. Kísérőmmel feldobva, vidáman cseverészünk, amikor is rákérdez:

– Neked milyen márkájú az ajándékparfümöd?

– Hát… öhm…, ja, hogy az? Azt nem hoztam el.

Kísérőm nagyot nevet, de aztán rájön, hogy komolyan beszélek. Nem ezt akarja mondani, de kicsúszik a száján:

– Nahát, mekkora hülye vagy!

SZERZŐ: Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét szünetelteti

dr. Bordás Tímea

ügyvéd 2022. 08. 15.

dr. Császár Barbara Hedvig ügyvéd 2022. 05. 26.

dr. Csernus Máté ügyvéd 2022. 07. 01.

dr. Csurgó Szabolcs Balázs kamarai jogtanácsos 2022. 07. 01.

dr. Farkas Lilla ügyvéd 2022. 08. 01.

dr. Gazsi Gabriella ügyvéd 2022. 08. 01.

dr. Gondos Orsolya ügyvéd 2022. 07. 01.

dr. Huszár Csilla kamarai jogtanácsos 2022. 07. 01.

dr. Kabai Eszter

kamarai jogtanácsos 2022. 06. 19.

dr. Kerék Krisztián ügyvéd 2022. 07. 22.

dr. Kocsis Miklós

alkalmazott ügyvéd 2022. 06. 08.

dr. Kovács Anna kamarai jogtanácsos 2022. 07. 01.

dr. Kovács D. Zsuzsanna ügyvéd 2022. 06. 30.

dr. Lehoczky Judit kamarai jogtanácsos 2022. 06. 02.

dr. Lőrincz Zsuzsanna kamarai jogtanácsos 2022. 07. 01.

dr. Molnár András alkalmazott ügyvéd 2022. 07. 01.

dr. Molnár Ildikó kamarai jogtanácsos 2022. 07. 01.

dr. Nagy Emese kamarai jogtanácsos 2022. 08. 05.

dr. Oroszné dr. Tantó Csilla kamarai jogtanácsos 2022. 06. 08.

dr. Pócsi Bertalan kamarai jogtanácsos 2022. 07. 01.

dr. Rácz Adél kamarai jogtanácsos 2022. 07. 01.

dr. Soltész Sarolta ügyvéd 2022. 10. 01.

dr. Szántai Vecsera Orsolya ügyvéd 2022. 07. 18.

dr. Szücs Ágnes kamarai jogtanácsos 2022. 06. 01.

dr. Tóth Tihamér ügyvéd 2022. 07. 06.

dr. Újfalvi Annamária ügyvéd 2022. 07. 30.

Elhunyt 

dr. Hajpál Katalin ügyvéd (76) 2019. 01. 02.

dr. Peterdi Anikó ügyvéd (44) 2022. 06. 02.

dr. Rőder Edit ügyvéd (87) 2022. 07. 02.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

dr. Csatári Adrienn alkalmazott ügyvéd 2022. 07. 01.

dr. Fiala-Butora János ügyvéd 2022. 08. 21.

dr. Horváth Gabriella kamarai jogtanácsos 2022. 08. 01.

dr. Lipovits Dóra kamarai jogtanácsos 2022. 07. 01.

dr. Németh Zsanett ügyvéd 2022. 08. 01.

Kamarai tagságáról lemondott

Czakóné dr. Bagi Veronika kamarai jogtanácsos 2022. 06. 22.

dr. Bitó András ügyvéd 2022. 06. 30.

dr. Ispán Szilvia kamarai jogtanácsos 2022. 06. 18.

dr. Kezdődy Marianna ügyvéd 2022. 06. 20.

dr. Kiss Péter kamarai jogtanácsos 2022. 06. 30.

dr. Kósa Beáta alkalmazott ügyvéd 2022. 06. 30.

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/

dr. Kozma-Poledovits Anett kamarai jogtanácsos 2022. 05. 23.

dr. Medgyesi Gergő Marcell kamarai jogtanácsos 2022. 06. 14.

dr. Orosz V. Sándor ügyvéd 2022. 06. 30.

dr. Pámer Csilla alkalmazott ügyvéd 2022. 06. 30.

dr. Ráskai Márton kamarai jogtanácsos 2022. 06. 30.

dr. Salamon Gergely László kamarai jogtanácsos 2022. 06. 02.

dr. Sárdy István ügyvéd 2022. 06. 30.

dr. Szendrői Lajos ügyvéd 2022. 06. 30.

dr. Ulmann Kristóf Gábor ügyvéd 2022. 06. 20.

dr. Váci Tímea ügyvéd 2022. 07. 05.

dr. Varga Andrea Ildikó ügyvéd 2022. 06. 22.

dr. Varga-Kalmár Lilla alkalmazott ügyvéd 2022. 06. 12.

dr. Végvári Piroska ügyvéd 2022. 06. 16.

dr. Vékás Szilvia kamarai jogtanácsos 2022. 06. 22.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázottak

2022. augusztusi eskütétel

dr. Rigó István Tamás ügyvéd JELES

dr. Stark Ádám ügyvéd JELES

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök

Felelős szerkesztő: Bus István

Szerkesztő: Vida Ferenc

Kiadó: Manager Invest Bt.

E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu

Tartalomgyártás és layout: The Contentist

Nyomda: EDS Zrínyi Zrt.

2600 Vác, Nádas utca 8.

Felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató

Újdonságok a színpadokon

Szeptemberben is van ok az örömre: például elkezdődnek az új színházi évadok, melyek minden alkalommal tartogatnak izgalmas meglepetéseket. A hagyományosan nehéz anyagi helyzetben lévő színházaknak idén a szokásosnál is nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük, a rendszeres látogatás mellett így a bérletvásárlás opcióját is tartsuk szem előtt.

Radnóti Színház

A négy évig tartó kényszerhelyzet után a 2022/23-as évadban végre ismét birtokba veheti a társulat a teljes színpadot, melyet A párnaember 50. előadásával avatnak fel szeptember

11-én, vasárnap. Az előadást két és fél éve nem játszották, így többszörös az öröm az évad első játéknapján. A teljes színpadra való visszatérést szeptember 24-én, szombaton együtt ünneplik a nézőkkel: a Közelebb a Radnótihoz – a Visszatérés napja elnevezésű nyílt napon a társulat színes programokkal várja a közönséget.

A 2022/2023-as évadot az Álom luxuskivitelben című előadással nyitják; Truman Capote kisregényének Richard Greenberg által írt, Hárs Anna remek fordításának színpadi változata először lesz látható Magyarországon. Az előadást Valló Péter rendezi Sodró Elizával és Rusznák Andrással a főszerepben. Decemberben mutatják be Szálinger Balázs legújabb drámáját, a Kályha Katit, Rusznyák Gábor rendezésében, a címszerepben Kováts Adéllal. A vége, Bartis Attila 2015-ben megjelent ikonikus regénye, amit Nagy Péter István visz színre Mikó Csaba adaptációjában. A bemutatók sorát tavasszal Hajdu Szabolcs rendezése zárja egy saját, a Radnóti Színház színészeire írt darabbal, a Legközelebbi emberrel.

Az előadásokhoz Túlélő-, Rebellis- és Sors-bérleteket is kínálnak. radnotiszinhaz.hu

Átrium

Az előző színházi évad végén a bezárás szélére sodródott Átrium a rengeteg civil támogatásnak köszönhetően kezdhette meg 2022/23-as, jubileumi, tizedik színházi évadát. A repertoárban lévő előadások műsoron tartása mellett három új produkció bemutatását tervezni a teátrum.

Szeptember 17-én kerül színre Brasch Bence Bálna című darabja, Ágoston Katalin, Kovács Máté, Debreczeny Csaba, Szinetár Dóra, Tornyi Ildikó és Sas Zoltán e.h. szereplésével. A szerző rendezésében készülő kortárs komédia a színház és a tehetségkutató tévéműsorok világába repíti el a nézőt. Szeptember 30-án lesz a Játszóház című ifjúsági előadás premierje, Andrusko Marcella és Ivanics Tamás szereplésével. Egy játszóház látszólag harmonikus környezetében találkoznak gyerekek és felnőttek, ami végső soron két színész virtuóz szerepváltó alakításává csúcsosodik ki a gyerekjátékok tétjéről. Az év harmadik, idén novemberre tervezett bemutatója a Hannibál tanár úr , amelyet Móra Ferenc novellája, valamint Fábri Zoltán, Gyenes István és Szász Péter forgatókönyve nyomán Deres Péter és Vidovszky György írt. A történet főhőse Nyúl Béla, egy óbudai gimnázium latintanára, aki egy véletlennek köszönhetően egyik pillanatról a másikra az érdeklődés középpontjába kerül, majd megláthatjuk azt is, hogyan darálja be a hatalom a kicsi embert. A címszerepben Mucsi Zoltánt láthatjuk majd, amennyiben a produkció megvalósul. atrium.hu

Katona József Színház

Az idei a 40. évada a Katona József Színháznak, akik igyekeznek is méltó módon megünnepelni azt. 2022/23 első bemutatóját október 13-án tartják a Sufniban. Jevgenyij Griskovec Tél c. művét Dankó István állítja színpadra, a szereplők közt Tóth Zsófiával, Béres Bencével és Lengyel Benjáminnal. Október 14-én a Katona közönsége számára A mi osztályunk sikere óta jól ismert lengyel drámaíró, Tadeusz Słobodzianek A zseni című darabját Ascher Tamás rendezésében láthatják a nézők a Kamrában, Fekete Ernővel, Máté Gáborral, Kocsis Gergellyel és Elek Ferenccel a főbb szerepekben.

Ezt követően, október 15-én kerül sor a nagyszínpad első bemutatójára. Henrik Ibsen Hedda Gabler című drámáját Székely Kriszta viszi színre, mások mellett Jordán Adéllal, Bányai Kelemen Barnával és Mészáros Bélával.

Szintén októberben egy különleges online előadást is rögzítenek a Sufniban. Az eSzínház inkubátorprogramjának részeként Nádas Péter Találkozás című drámáját Török Marcell rendezi meg.

A naptári év végén még három premiert láthatnak a Katona nézői. December 15-én a Bagossy Júlia által rendezett Médeiát láthatja a közönség, majd másnap a Gerhart Hauptmann drámája alapján készülő Magányos emberek című darab debütál. December 17-én pedig Máté Gábor rendezésében Grecsó Krisztián Tíz eszkimó című új művét mutatják majd be a nagyszínpadon. katonajozsefszinhaz.hu

Boldog, szép napok

A retró nemcsak a divatot, de a filmipart is meghatározni látszik. Ne lepődjünk meg tehát, ha évtizedek óta nem látott filmcímek bukkannak fel streamingszolgáltatónk újdonságai közt, inkább abban reménykedjünk, hogy nem okoznak majd csalódást.

Olvasni

KÖNYV

SZERHIJ RUDENKO

Zelenszkij smink nélkül

Akárhogyan alakul is az orosz–ukrán háború, az már biztos, hogy Volodimir Zelenszkij ezeknek a baljós, új időknek jelentős alakjaként kerül be a történelemkönyvekbe. Amikor még szinte az egész világ az oroszok gyors győzelmére s persze az ukrán elnök menekülésére számított, ő Kijevben maradt, neki nem „fuvar” kellett, hanem „lőszer”, és az ukránok honvédő háborújának élére állt. Szerhij Rudenko könyve az első róla szóló életrajz, ami Zelenszkij Krivij Rih-i gyerekkorától kezdve a háborúig tart – az utolsó epizódokat Rudenko már az óvóhelyen írta. Helikon Kiadó

DR. MÁTÉ GÁBOR

A test lázadása

Nézni

STREAM

A Gyűrűk Ura: A Hatalom Gyűrűi

2022 szeptemberéig kellett várni ahhoz, hogy A Gyűrűk Ura sorozatként is megérkezzen. Az Amazon Prime eddigi legdrágább produkciójának története az ifjú Galadrielre koncentrál, aki a gonosz erőivel harcol Középfölde-szerte. A feladat azonban túl nagynak bizonyul egyetlen elf számára, mivel Szauron már elkezdett mocorogni az árnyak közt. Rajongóknak kötelező!

Premier: szeptember 2, Prime Video

Amerikai dzsigoló

Ez volt az a film, ami sztárrá tette Richard Gere-t, és ez az a történet, amit most, 42 évvel később folytatni fog a Showtime. A mozifilm helyett immár sorozatként viszszatérő Amerikai dzsigoló középpontjában a szexmunkás Julian Kaye (Jon Bernthal) élete áll, aki – az eredeti filmhez hasonlóan – rendkívül sikeres a szakmájában. Egy nem is annyira szép napon aztán – hamisan –megvádolják egy kliens meggyilkolásával, majd egy évtizeddel később egy egészen más Los Angeles utcáira kerül vissza.

Showtime, szeptember 9-től

Interjú a vámpírral

A Tom Cruise és Brad Pitt főszereplésével készült 1994-es mozi után most íme a történet sorozatformátumú változata. A nyolcrészes szériát az ausztrál Sam Reid rendezi, Louist a Trónok harca Szürke Féregjeként ismert Jacob Anderson, Daniel Molloyt pedig Eric Bogosian (Utódlás) játssza.

Október 2-től, AMC

Kultúra

A rák, a szenvedélybetegségek, sőt majd minden krónikus betegség visszavezethető a gyermekkori negatív élményekre és azok életünkre, viselkedésünkre és egészségünkre gyakorolt hatására – vallja a magyar származású, világhírű tudós, dr. Máté Gábor. A szerző tudományos kutatások eredményeit, páciensei példáit és saját tapasztalatait egyaránt felhasználva világítja meg, hogyan befolyásolják a korai élmények a stresszre adott reakcióinkat, és hogy miként hat a világról és más emberekről alkotott képünk az egészségünkre. Open Books

SPIRA ESZTER MIRJAM

Milyen anya az ilyen?

Nem szokásunk a Pesti Ügyvéd könyvajánlójában gyerekneveléssel kapcsolatos kötetet ajánlani, ezúttal mégis kivételt teszünk. Spira Eszter Mirjam ugyanis amellett, hogy négygyermekes anyuka, jogász is, aki jelenleg a Fővárosi Törvényszéken dolgozik, és bírónak készül. A szerző gyermekei születése óta mást sem csinál, mint mások kritikáit és kéretlen tanácsait hallgatja – ez motiválta arra, hogy beszámoljon a saját tapasztalatairól.

Mottója: jogodban áll túlélni! Álomgyár Kiadó

Magyar hangja…

Miből fakad a magyarok szinkronimádata? Miért preferáljuk a hazai változatokat az eredeti, feliratos formátum helyett? Hogyan készülnek a szinkronizált filmek? Milyen kihívásokat tartogat a szinkronkészítés a színészek és szakemberek számára? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Magyar hangja… című, most készülő egész estés dokumentumfilm, amely azt is vizsgálja, hogy miképp vált a magyar kultúrörökség és kultúrkincs részévé a szinkronizálás és néhány emblematikus magyar szinkron.

Szeptember 15-től

DR. SZŰCS IMRE ZOLTÁN

„Terápiaként írtam a regényemet”

Dr. Szűcs Imre Zoltán Alaszkai kávé című, 2017-ben megjelent regényébe a szerző próbált mindent besűríteni, ami csak fontos lehet az életben. Az allegórikus mű magja élet és halál körforgása, és ha az interjú alapján kíváncsiak lennének a könyvre, a kolléga fel is ajánlja olvasóinknak a hozzáférést.

– Amikor Alaszkáról van szó, akkor az embernek eszébe jut Jack London – és ez a Önnek is fontos. Miért?

– Külföldi szépirodalmi művek közül először Jack London-írásokkal találkoztam, egészen fiatalon. Például A vadon szavával. Később jöttem rá, hogy Jack London az az író, aki az amerikai regényirodalmat először emelte világirodalmi szintre. Mesteri műfordítással továbbadott írásai nem szórakoztatóak olyan értelemben, mint a zseniális Rejtő Jenő regényei. A Martin Eden, Az éneklő kutya, A beszélő kutya – letehetetlen könyvek voltak számomra, akárcsak a Megölni egy embert című novellája, mely a címe ellenére korántsem annyira vészjósló, viszont a dramaturgiája és a benne olvasható párbeszéd maga a magas irodalom, mint például Örkény bármely novellája. Sok ilyet írt.

Mit kapott Ön Jack Londontól?

– Talán azt, hogy a felszín alatt parázslik az igazság… és az érzékenységet az együttérzésre, mert a közönynél nincs rosszabb. Valamint az ember- és állatszeretetet, különösen a kutyákét. Ezek közül legalább valamelyik minden általam ismert művében felbukkan. Nem élt vissza a tudásával, illetve azzal, amiről tudomást szerzett. Mondok egy példát. Talán éppen a Martin Edenben olvasható, hogy „Amint észrevette a gyengeségét, azonnal egyenrangúnak érezte magát vele.” Hányszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy valaki „lelepleződik” előttünk, vagy így érezzük, és talán késztetést érzünk magunkban arra, hogy már többet engedjünk meg magunknak vele szemben – akár gondolatban – éppen azért, mert az illető valamivel akár akaratlanul is „leleplezte” magát, a „tökéletlenségét”? Talán nem is tud róla, de ezzel nem szabad visszaélni. A lelepleződés lehet bármi, ami nekünk nem tetszik, és gyengeségnek értelmezzük, vagy idegennek tartjuk. Ilyenkor kell elfojtani tudni a bennünk élő ösztönt és önérzetet,

és tisztában lenni azzal, hogy magunk sem vagyunk tökéletesek.

– Milyen hatással volt Jack London az Alaszkai kávé című regényére?

– Amikor például a főhős letér az útról, bemegy a vadonba, és ott egy medvével találkozik, az szerintem Jack London, de ezt csak utóbb láttam így. És van még néhány részlet, amikor Alaszkának a fenségességét ecsetelem – de alapvetően nem erről a tájról szól ez a könyv, ez csupán az egyik keret Pá-

rizs, Korzika, Provence, a Loire völgye, Bretagne és Magyarország mellett. Már írás közben is folyamatosan gondolkoztam, mi legyen majd a címe, aztán arra jutottam, hogy talán annyira valószínűtlen ez a történet, mint az, hogy valaki Alaszkában kávét termeljen. Megjegyzem, a valóságban pörkölnek kávét Alaszkában is, Juneau-ban, erre egy arrafelé élő rokon hívta fel a figyelmet, sőt küldött is nekem egy csomag ottani kávét. Szóval, apám 2011-ben halt meg, és ezzel a re-

génnyel elkísértem őt oda, ahova nem mehettem vele…

Meséljen kicsit a regényről!

– Jelenlegi életünkben vannak apróbb jelek – jellemzően fel sem tűnnek nekünk –, amelyek az elkövetkező életünknek talán előhírnökei. A regény első része arról szól, hogy egy Jean-Pierre Bresson nevű párizsi fiatalember, egy évvel felesége, Elise halála után felüdülni, felejteni és gyógyulni vágyva elutazik Alaszkába. Franciaországban és Alaszkában fel-fel bukkannak magyar motívumok, melyek tehát fel sem tűnnek neki, például egy utcanév vagy egy magyar vizsla. Vagy bemegy egy bárba, és iszik egy ismeretlen italt: Unicumot. Vagy valaki felidéz neki egy nagy közép-európai tavat, ami a mi Balatonunk, de ezt a regényből csak a magyar olvasó tudhatja, mert a tó neve nincs leírva. Találkozik egy magyar nevű vadőrrel Alaszka közepén. Mindezeknek a magyar motívumoknak hősünk egyáltalán nincs a tudatában, ezek csak szembejönnek vele, mint bármelyikünkkel bármi, ami fel sem tűnik. Jean-Pierre az útja során váratlanul meghal. Ezt követően tibeti buddhista felütésű „valóságmegközelítés” veszi kezdetét, amely hősünk és egy kislány ikrekként való újraszületéséig tart; az újraszületés helyszínét és az érintett személyeket az olvasó fantáziájára bízom. Annyit elmondok, hogy nekem regényt írni és ügyvédkedni egyszerre nem sikerült, és egy idő után a regénykém kapott prioritást nem túl hosszú időre.

– A kettő együtt nem ment?

– Nem. Nekem nem sikerült fél, másfél, két vagy akárhány óra hosszat keresetlevelet vagy egy fellebbezést írni, aztán fejest ugrani egy szépirodalminak szánt írásba, annak egy következő helyszínébe vagy fejezetébe. Apám miatt vállaltam ezt.

Lesz-e következő irodalmi mű?

– Rövidebbeket írok ma is, azokat kell rendezgetnem, aztán majd meglátjuk, hogy alakul.

– Amikor egy kollégájával beszéltem, megütötte a fülemet egy jelző Önnel kapcsolatban: polihisztor.

– Hát, ez nagyon erős túlzás, annyi azonban biztos, hogy engem nem csak az ügyvédkedés érdekel, de sok kolléga van ezzel így. Megemelem a kalapom a szobrász, a fotós, az író, rajzoló, a fes-

tő, a kiváló sportteljesítményt nyújtó vagy éppen az autórestaurátor kollégák előtt. Engem még a fotózás érdekel a saját szórakozásomra. Akár a jogi munkában, akár az írásban, a fotózásban is a részletek izgatnak igazán; a részletek, melyek hol elfedik az egészet, amelynek a részei, hol pedig magyarázzák az egészet, amelynek a részei. A kettő egyensúlyát megtalálni fotós szemmel izgalmas feladat. Szeretem a színek helyett a fényeket megtalálni a keresőben. Szeretem a Balatont, ott tobzódhat az ember. Nemrég, a révfülöpi kikötőben felfedeztem magamnak például a „kubista szemléletű tájképfotózást”, legalábbis így neveztem el magamnak. Ez azt jelenti, hogy a fények keresése közben az egyenes vonalakat és szögletes formákat is keresem, és mindezt szigorúan úgy, hogy mindennek

Találkozás az Unicummal

Részlet az Alaszkai kávé című regényből

Ez az a bizonyos révfülöpi fotó, amely ben a fények és szögletes formák különös hatást nyújtanak

a természethez is köze legyen. Néha csak szembe jön, amit látni szeretnék, máskor hosszan keresni kell, és nem is mindig sikerül megtalálni. Ha valaki kíváncsi a regényemre, írjon a  szucsgtj@hu.inter.net címemre, és szívesen elküldöm neki e-pub (e-book) formátumban grátisz. Örülök, ha olvassák.

„Így történt, hogy Jean-Pierre életében először, mielőtt a pincér felszolgálta volna neki a szokásos tojásrántottát paradicsommal és paprikával, megkóstolta a Zwack Unicumot. Miután kihozták az italt, egyből meghúzta és kiitta a poharat. Rögtön ezt követően a vendégek az asztaloknál és a személyzet is abbahagyta pillanatnyi foglalatosságát. Az apa és az anya először egymásra, majd Jean-Pierre-re nézett döbbenten. A gyerekekbe mintha villám csapott volna, kezük megállt mozogni, fejük vízszintes irányba mozdulva csendben kereste a különös hang forrását, az indiánok pedig, akik éppen ekkor kortyoltak bele a sörükbe, megfeledkezve a nyelésről, szemükkel figyelték az eseményeket karimás kalapjuk alól gyanakodva kitekintve, a pincérnő pedig elejtett egy tányért, a pultos fickó abbahagyta a poharak törölgetését, a szakács kinézett a konyhából a forgóajtót kissé félretolva. Jean-Pierre eközben majdnem megfulladt és irgalmatlan krákogásba kezdett, levegőért kapkodott, két kezével a fejét fogta és abnormális hangot hallatva, eltorzult, vörösre vált arccal félhangosan megállapította, hogy ez az ital nem nyugati gyomornak való. Ivott már valami hasonlót, de az egészen más volt! Ez tényleg valami különleges! Miután első döbbenetén túlesett, megnyugodott kicsit, majd megállapította magában, hogy a történések dacára, a fenébe is, ízlett neki az ital. Rögtön ezt követően újabb élmény érte. A gyomrát kellemes bizsergő érzés uralta el és nyomban olyan egészen nyilvánvaló felszabadultságot érzékelt, melyet korábban talán még soha. Kezébe vette és csillogó szemmel, gyönyörrel vegyes csodálattal megnézte magának a poharat, öröme hüvelyét, majd hitetlenkedve forgatta egészen addig, amíg az első pillanatnyi hatás el nem múlt, majd nagy koppantással az asztalra tette. Gyorsan hozták ki a tojásrántottáját, a paradicsomát és a paprikáját, amit ő ugyanolyan gyorsan meg is evett. Fizetett és távozott, s szobájában nyugovóra tért. Gyorsan elaludt.”

– Még augusztusban beszélgetünk, és mondtad, sok a munka a könyvtárban. Miközben az ember azt gondolná, a nyár lazább.

– Nem mondanám. Az évközi beszerzéseinket most, a nyár elején raktuk rendbe. Aztán leltároztunk, és állományrendezés is volt, mert nem túl nagy a rendelkezésre álló tér a könyvtárban arra, hogy ezeket a dokumentumokat nagyobb tételben is tudjuk tárolni. Foglalkoztunk minden olyan adminisztrációs dologgal, amelyekre az év közbeni tájékoztatások miatt nincs idő. A nyár elején és a végén sok szakvizsga-igazolást kell kiadni. A nyugdíjas igazolásokból is nagyon sok van a  nyáron, ezenkívül pedig benne vagyunk több új projektben. Modernizáljuk az iktatórendszerünket, illetve szolgáltatásszinten szeretnénk egy kicsit fejleszteni a kamarát, ami azt jelenti, hogy az Arcanum adatbázis is legyen elérhető a tagjaink számára. Most pedig éppen megbízási szerződést írok, mert a műtárgyvédelem alatt álló dokumentumainkat restauráltatni fogjuk, és arra készítem elő most a terepet.

– Hányan járnak a könyvtárba, és milyen gyakorisággal?

– Fizikálisan a tavaszi és az őszi időszakban jönnek többen, amikor a bíróságokon is jobban pörög a munka. De az online és a telefonos megkeresések mindennaposak. Ha éves szinten átlagot kellene

Aranyos Nándor a BÜK könyvtárosa. Ebben a pozíciójában is meglehetősen sokat dolgozik, de emellett igazi „svájci bicska”: a BÜK-ben egyéb funkciókat is ellát. Szabadidejében elektronikus zenével és ceremóniamesterséggel is foglalkozik.

mondani, akkor napi 10-15-öt mondanék, de célom, hogy az átlag napi 20-30 megkeresést elérje a dokumentumtár. Jogi szakkönyvtár vagyunk, így a gyűjtőkörünk minden olyan dokumentumot lefed, ami a jogászoknak mind az elméleti, mind a gyakorlati munkájukban tud segíteni. Az ókori japán táncművészetben a virághíd (hanamicsi) alkotta a hidat a nézők és a művészi tér, a színpad között, a könyvtár ugyanezt a szerepet tölti be a jogászok és az információ között.

– Hogy érzed magad itt?

– Azzal, hogy a könyvtárat és az irattárat is én csinálom – és emellett van igazgatási-szolgáltatási feladatom –, minden nap végére elfáradok. Nem beszélve a napi extra feladatokról. Hálás feladatom van, és napról napra jobban érzem magam, ha elégedettek a szolgáltatásaimmal.

– Mire vagy a legbüszkébb, amit az elmúlt időszakban elértél?

– Hogy hazabeszéljek: például a Pesti Ügyvédbe írt cikkekre. A cikkek által sikerült mélyebben megismernem a testület, a közösség és az épület múltját. Vagy hogy nemsokára már leltárszinten tudunk majd elszámolni a műtárgyaknak számító köteteinkkel, dokumentumainkkal. Ez például egy régi adósságunk volt. Már csak a restaurálási munkák hiányoznak. És persze a köztestület új iktatórendszerének illetve irattári tervének az elkészítése. Örülök, hogy ennek a szakmának egy olyan szegmensében dolgozom, ami a hivatás kultúrájával foglalkozik. Az ügyvédséget közelebb kell és közelebb tudom vinni a saját kultúrájához, ezáltal ők is többek lesznek.

– Honnan kerültél ebbe a pozícióba?

– 2015-ben kerültem a fővárosba, és ekkor kezdtem el a megszerzett diplomám szerinti szakkerületben dolgozni a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjában. Egy általam ott megismert könyvtárvezető hívta fel a figyelmem a Budapesti Ügyvédi

Kamarára, ami rögtön érdekelni kezdett. Nemcsak azért, mert egy állami szervhez képest itt sokkal nagyobb az anyagi megbecsülés, hanem azért is, mert mindig is vágytam arra, hogy szakkönyvtárban dolgozzak. Az, hogy ez egy jogi szakkönyvtár lett, a szerencsés véletlen műve. Itt könyvtárosként kezdtem, és volt még egy teljes állású könyvtáros kollégám, de körülbelül két év után egyedül maradtam. Szerencsére most van segítségem a munkában, és büszkén mondhatom, hogy van egyfajta „dzsókerszerepem” is a kamarában: ha valamilyen esemény van, vagy bárkinek be kell segíteni, akkor rendszerint jelentkezem és próbálok segíteni a kollégáknak.

– Életed másik sarokpontja a néptánc. – Harminckét éves leszek, amiből kb. huszonöt évet színpadon töltöttem. A másik szakmám a néptáncos – amit summa cum laude végeztem el, amikor tizenkilenc éves lettem. Később Debrecenben könyvtár-informatikát hallgattam. Habár Debrecenben nem sokat táncoltam, mert az ottani együttesekben nem éreztem jól magam. Miután felköltöztem Pestre, több volt szaktársam megkeresett, hogy menjek erősíteni a csapatukat. Végül a Bartók Táncegyüttesbe mentem el, ahol megkértek, hogy képezzem ki az utánpótlást. Lett egy óvodás és egy általános iskolás csoportom, aminek a taglétszámát egy év alatt megdupláztam. Viszont a táncot abbahagytam 2018 januárjában. A mozgás szeretete által és mellett rájöttem arra, hogy a zenét pont ugyanenynyire kedvelem és tisztelem, így a tánc bespájzolása után elkezdtem elektronikus zenével foglalkozni. Populáris zenék összekeverése foglalkoztatott először, de az idő elteltével instrumentális house és techno mixek elkészítése motivált. Az idén elég sok esküvőn vettem már részt, ahol egész éjjel szolgáltattam a színes repertoárral rendelkező talpalávalót, de volt alkalmam már ceremóniamesterként is bemutatkoznom különböző bálokon és esküvőkön. Mindkettőt roppant mód élvezem.

– Tehát ha egy ügyvéd házasodna, már tudja is, kit keressen.

– Így van! Minden házasulandó rám bízhatja magát. Ajánlom magamat!

Közelkép: Aranyos Nándor „Közelebb tudom vinni az ügyvédséget a saját kultúrájához”