Pesti Ügyvéd / 2022. május

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

· A TARTALOMBÓL ·

Közgyűlés 2022: Egyhangú támogatás

– 6. oldal

Jog és festészet: átjárás a tudatállapotok között

– 8. oldal

Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Verseny hetedszer

– 12. oldal

PRÓKÁ-TOROK

A Kamara kórusa

Április 6-án hivatalosan is debütált a Budapesti Ügyvédi Kamara kórusa, a Próká-Torok.

Minden egy karácsonyi meglepetéssel kezdődött a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Irodánál. Az itt összeállt néhány fős ügyvédkórus láttán fogalmazódott meg először a kamarai énekkar gondolata, amit még a koronavírus sem tudott semmissé tenni. A nagy sikert aratott bemutatkozó koncert után

nem kérdés a folytatás, ahogyan az sem, hogy az ügyvédek nemcsak hogy szeretnek énekelni, de sok esetben akár ebből is meg tudnának élni. Molitor Évával, a kórus szervezőjével és vezetőjével a kezdetekről, az első próbák tapasztalatairól és a hozzá érkező visszajelzésekről is beszélgettünk. Cikkünk a 3. oldalon

„Lépni és kapcsolni kell”

Dr. Szajbert Attila Kárpátalján született, de már a Miskolci Egyetemen végzett. Praktizáló ügyvédként az orosz–ukrán háború kitörése óta rengeteget segített a menekülteknek. – 18–19. oldal

A név megváltozott, a szellemiség azonban hasonló maradt: tavaly év végén Ügyvédjelölti Bizottság lett az Ügyvédjelölti Tagozatból, melynek elnökével, dr. Kelemen Tiborral beszélgettünk. – 13. oldal

· KÖZGYŰLÉSI ESTÉLY · Estélyi ruha és black tie: egy kamarai hagyomány feltámasztása – 10. oldal

2022. május

· DR. KELEMEN TIBOR ·

· DR. SZAJBERT ATTILA

Megmozdult a Kamara

Szerencsére a kamara épülete nem mozdult meg: áll egy helyben, mint a cövek, stabil fundamentumokon, de minden más körülötte magasabb sebességre kapcsolt. A január­februári beköszöntőben is valami hasonlóról számoltam be, de a tavasz eljövetelével minden felgyorsult.

Befagyva és bezárva élni borzasztó – de 2020 óta mindannyian tudjuk, hogy meg lehetett szokni. Újságot is lehet csinálni. Lehet készíteni interjúkat telefonon, lehet bekérni értekezéseket – így-úgy meg lehet tölteni oldalakat.

Csak hát…

„Hova mész?” – kérdezte a feleségem április hatodikán. „A Nagy László érvelési versenyre” –válaszoltam. „És most hova mész?” – kérdezte egy nappal később. „Ugyanoda, csak a döntő meccsre és az eredményhirdetésre.” Másnap, amikor elindultam, már nem is kérdezte, csak bólogatott. „Pesti Ügyvéd, igaz?” Igen. Reggel a közgyűlésre siettem el, délután pedig derékig lógtam a szekrényben, mert kerestem a szmokingomat a kamarai estélyhez. Hamar kiderült, hogy azt anyámnál hagytam, egy szekrényben. Akkor elkezdtem túrni a partiöltönyöm után. Az meg anyósoméknál lógott a szekrényben, szintén vidéken. Ekkor jöttem rá, hogy az elmúlt két esztendőben öntudatlanul is megváltam a nagyon alkalmi ruháimtól. Nem is csoda: az időm nagy részében az otthoni irodából

dolgozom, beszűkült a mozgásom, és megtanultam a legtöbb dolgot innen elintézni. Mint egy borostás, kövér pók a hálójából.

De közben meg minden újra megmozdult körülöttünk. Ezen az oldalon már hosszan magasztaltam a Kamara kórusát. Igen ám, de akkor még úgy tűnt nekem, hogy egy alkalmi truppról van szó, amely megható, vidám és szép koncertet adott a BÜK karácsonyi fogadásán. Ehhez képest most alig fértünk bele három oldalba, hogy bemutathassuk a Próká-torok történetét, jelenét és céljait.

A kamarai közgyűlésen fontos beszámolók és bejelentések hangzottak el. Ha valakit érdekel, az egészet megtalálja a BÜK YouTube-csatornáján. Külön megérinti az embert a díjazottak névsora és felsorolt munkásságuk: külső megfigyelőként is pontosan látszik, hogy az ő személyiségük nemcsak formálta a hivatásrendet, de hosszú távon is rajta hagyták fantasztikus hatásukat a magyar ügyvédségen.

És hát a bál: amelynek úgy vágtam neki – végül a fekete öltönyömben –, hogy még a péntek estémet is a munkának szánom. Ehhez képest olyan elegáns és vidám estélybe szaladtam bele, hogy a tervezettnél jóval tovább maradtam. A menüsor egész egyszerűen tökéletes volt, kifinomult és ízletes. A bárzongorista remek. És Iván Szandrától és zenekarától csak hüledeztem. Magam is zenélek, de ritkán látok olyat, hogy egy emberben a muzikalitás szinte kozmikusan besűrűsödjön, hogy valaki ennyire profin és egész testében és lelkében átadja magát a zenének. Nagyon hamar be is indult az össznépi tánc a teremben, és hiába próbáltam tudósítóként kívül maradni – nem sikerült. Egyszer csak magam is ott táncoltam az önfeledt és elegáns ügyvédek között. A mókás tombolasorsolás után, fél kettő felé vettem haza az irányt – ahhoz képest, hogy tíz óra körül terveztem taxit fogni.

De ha már mozgás: múlt havi számunkban hosszú cikket közöltünk dr. Zárai Eszter tollából arról, hogy a magyar ügyvédség hogyan segített az orosz-ukrán háború menekültjeinek. Eszter ajánlotta nekünk dr. Szajbert Attilát, aki az egyik legtevékenyebb szervező személyisége volt a segítségnyújtásnak. Vele is olvashatnak interjút a lap hasábjain.

Minden irányban és minden tekintetben megmozdult a kamara, és a mostani Pesti Ügyvéd szerkezetén, hangulatán, színein is látni fogják: még a lapnak is jót tesz, hogy az élet egyre nagyobb lendülettel tér vissza a járvány után a rendes kerékvágásba.

Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

PRÓKÁ-TOROK:

a Kamara kórusa

Április 6-án hivatalosan is debütált a Budapesti Ügyvédi Kamara kórusa, a Próká-Torok. A közösségépítő kezdeményezésről, annak történetéről és az éneklő ügyvédek visszajelzéseiről a kórus vezetőjével, Molitor Évával beszélgettünk.

Egy kora tavaszi hétköznap este szinte teljesen megtelt a Budapesti Ügyvédi Kamara hatalmas díszterme. Ügyvédek családtagjai, rokonai és barátai jöttek el, hogy megnézzék a BÜK kórusának debütáló fellépését. Bár a közeg ennélfogva rendkívül barátságos és minden szempont szerint hazai pálya volt a kórusnak, a produkció még ennek ismeretében is elképesztő sikert aratott, ami után egy igazi társasági esemény vette kezdetét a Kamarában.

A céges karácsonytól a kamarai kórusig

Mindez elsődlegesen Molitor Éva érdeme, aki szervezője és vezetője az immár Próká-Torok név alatt működő BÜK kórusnak. „Férjem, dr. Lakatos Péter amellett, hogy jónevű ügyvéd, maga is jól zongorázik, így nem idegen tőle a hangszer és az éneklés sem – meséli Éva a kezdeteket. 2019-ben felvetette, hogy cégénél, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Irodánál ki kellene találni egy karácsonyi meglepetést. Megbe-

széltük, hogy összegyűjt néhány énekelni szerető ügyvédet, és zongorakíséret mellett összeállítunk egy könnyed karácsonyi műsort. El is jött 10-12 nagyon félénk ügyvéd, akik kezdetben nemigen értették, hogyan lesz ebből műsor, de úgy voltak vele, próbáljuk meg. Vasárnaponként kávé és sütemény mellett nálunk próbáltunk hat-nyolc héten keresztül, miközben az ügyvédek elkezdték egyre jobban élvezni az éneklést, és közben egyre jobbak is lettek benne. Az előadás zajos sikere aztán

jó hatással volt az előadói önbizalomra, és többen elkezdték mondogatni, hogy ezzel a műsorral akár a Budapesti Ügyvédi Kamarában is felléphetnénk.”

A kórus végül a BÜK 2019-es karácsonyi rendezvényén meglepetésként lépett fel. Az előadás után egyre-másra mentek oda Évához az ügyvédek, hogy ők is szeretnének belépni az énekkarba. „Mondtam nekik, hogy az a helyzet, hogy nincs kamarai énekkar – amit láttak, az az LKT énekkara. Nem sokkal később aztán megkeresett dr. Tóth M. Gábor, aki mondta, hogy ha már ennyien szeretnék, akkor csináljunk egy kamarai kórust. Jeleztem neki, hogy én alapvetően zongoratanár és korrepetitor vagyok, aki művészeti iskolában tanít. Emellett pedig a Molitor Music School Közhasznú és Nonprofit Kft. művészeti vezetőjeként fiataloknak szervezek zenei kórustáborokat, workshopokat populáris műfajokban. Hasonló jellegű feladatot szívesen vállalok, ahol a zongora mellől irányítom a kórust, annak adottságaihoz

menekülőknek

igazítva a konkrét zenei anyagot. Mondta, hogy neki nagyon tetszik ez a fajta élményéneklés, amit az LKT ügyvédekkel csináltunk, és ezt lehetne egy kicsit szélesebb kamarai körben továbbvinni.”

Nem sokkal ezt követően aztán kitört a koronavírus-járvány, ami okafogyottá tette a további szervezkedést. Éva már rég el is felejtette az egészet, amikor 2021 nyarán kapott egy levelet Tóth M. Gábortól, hogy őt azóta sem hagyja nyugodni a kamarai kórus gondolata, őt pedig arra kérte, gondolja át, hogyan lehetne ezt megszervezni. „Arra jutottam, hogy az ügyvédkórust elsősorban nem olyanoknak kell meghirdetni, akik zeneileg képzettek, hanem olyanoknak, akik szeretnek énekelni. A zenetanári rutinom miatt megvannak a módszereim, hogyan lehet valakit a kóruséneklésre felkészíteni, akár anélkül is, hogy jól tudna kottát olvasni. Emellett Gábor is jelezte, hogy ő is örömmel részt venne a kórusban, én pedig végül beadtam a derekam, és mondtam, hogy csináljuk!”

Éneklő ügyvédek

Kezdetben persze voltak kétségek afelől, hogy hány ügyvédet fog érdekelni a  kamarai kórus, ám ezek hamar elillantak. „Pénteken került fel a Kollégák Facebook-csoportba, hogy lenne egy ilyen kezdeményezés, szombat reggelre már 38 jelentkezőnk volt. Köztük olyan is volt – Nagy Anita –, akit én még Selylyén, képesítés nélkül tanítottam 18 és 21 éves korom között, és akivel akkor megyei zongoraversenyt nyertünk. Ő azóta ügyvéd lett, és a kamarai kórus kapcsán találkoztunk össze ismét 30 év után az életben“ – mesél egy meglepő találkozásról a kamarai kórus vezetője.

Mivel az elsődleges cél az öröméneklés volt, ezért Molitor Éva sem kezdte el egyesével meghallgatni a jelentkezőket. „Első alkalommal mindenki beállt abba a szólamba, ahová tartozónak gondolta magát, és zongorakíséret mellett énekeltünk olyan dalokat, amelyeket mindenki ismer. Azt vettem észre, hogy az

Az április 6-i koncert nemcsak a Próká-Torok hivatalos debütálása, de egy jótékonysági akció is volt egyben. Az ingyenes fellépésen a vendégek saját belátásuk és lehetőségeik szerint segíthették a Református Szeretetszolgálaton keresztül az Ukrajnából menekülőket, akiknek az este végére közel félmillió forintot sikerült összegyűjteni. Ezúton is köszönjük minden kedves adakozónak a segítséget!

Közel félmillió forint az Ukrajnából

A fellépésen készült koncertfilm

ügyvédek is ugyanazzal a kíváncsisággal, ugyanazokkal a csillogó szemekkel vetik bele magukat az éneklésbe, mint a gyerekek. Minden kedden 18:30-tól 20 óráig tart a próba a Kamarában, ami persze jellemzően elhúzódik, hiszen élvezzük.”

A kórusvezető a két próba közti héten szokott gyakorlást segítő hangzó anyagokat is küldeni a kórustagoknak, melyek jelentősen meggyorsítják a zeneművek megtanulását. Ősszel aztán megint viszszatért a Covid, ami a kórus összetételét is megváltoztatta. „Voltak, akik sajnos megbetegedtek, és voltak, akik féltek eljönni, pedig csak védettségi igazolványnyal lehetett belépni a Kamara épületébe. Végül összesen körülbelül egy tucat próbát tartottunk az április 6-i, közel egyórás előadásig.”

Fuvola és hegedűk a színpadon

A kórustagok közül többen nemcsak énekelnek – akár szólóban is, mint például dr. Kovács M. Gábor –, de hangszeren is játszanak. Ez persze az elején korántsem volt magától értetődő. „A negyedik-ötödik próbán megkérdeztem, ki az, aki járt zeneiskolába, és esetleg van otthon hangszere – meséli Éva. – Egy-két félénk kezet láttam a levegőben, és mindenki hozzátette, hogy de ők már semmit nem tudnak. Nem baj, mondtam nekik, vegyétek elő a hangszert, kezdjetek el gyakorolni, és írok nektek egyszerű szólamokat, melyeket beépítünk az előadásba. Majd én fogok alkalmazkodni hozzátok – írtam is nekik két hegedűszólamot. Nem kell rettegni a hibáktól, nagyszerűen meg

Megmondom a titkát, édesem a dalnak: Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat.

Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.

Babits Mihály: A második ének

fogjátok oldani a feladatot. Végül a fellépésen mindenki a legjobb formáját hozta, amelyről készült koncertfilm a YouTubeon is megtalálható.”

A Próká-Torok következő nagy fellépését a szeptemberi Jogászbálon tervezzük. Mivel senkitől, még a leglelkesebb kórustagoktól sem várható el, hogy a nyári hónapokban rendszeresen Budapesten legyen és próbákra járjon, ezért a kórusvezető egy augusztus végi háromnapos balatoni workshopot tervez, ahol annyit zenélhetnek, amennyit csak tudnak és akarnak.

A kamarai kórusnak pedig közösségépítés szempontjából is nagy ereje van. „Amikor a negyedik próbán megkérdeztem, ki az, aki fel tudja sorolni 15 itt lévő kollégája nevét, senki nem tette fel a kezét. És tíznek? Senki. Ötnek? Néhány kéz itt már a magasba lendült. Ez mostanra jelentősen megváltozott” – meséli Éva.

A kórustagok tanulnak. Amit gondoltak a saját tudásukról és a saját énekhangjukról, az annál sok esetben sokkal több. „Sokan számolnak be arról is, hogy az egésznapos ügyvédi munka után mennyire jólesik nekik valami egészen mást csinálni, olyat, ami feltölti őket –számol be Molitor Éva a visszajelzésekről. – Szeretik ezt. Bizonyos esetekben sokkal többet segít a léleknek egy kórus és az éneklés, mint egy pszichológus.”

Hogyan csatlakozhatok a Próká-Torokhoz?

Mondhatnánk, hogy sosem volt még ennyire egyszerű csatlakozni semmihez, mint a Budapesti Ügyvédi Kamara kórusához. A felvételhez mindösszesen egy e-mailt kell írni Molitor Évának a molitoreva@gmail.com címre, illetve el kell jönni a próbákra. Ezeket keddenként 18:30-tól 20:00 óráig tartják a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében. Jelenleg a hölgyek kicsivel nagyobb arányban képviseltetik magukat a kórusban, mint a férfiak, így ezúton is biztatjuk a férfi kollégákat, hogy tegyenek egy próbát – szó szerint – a Próká-Toroknál.

Kamarai közgyűlés

Április 8-án a Budapesti Ügyvédi Kamara megtartotta a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes, megismételt 2022. évi rendes közgyűlését.

Amegjelenteket dr. Tóh M. Gábor, a kamara elnöke köszöntötte. Megnyitó beszédét visszatekintéssel kezdte, melyben kollégáit méltatta, és a transzparencia fontosságáról beszélt: „Az első és legfontosabb a viszszatekintésben az, hogy, szerénytelenség nélkül mondhatom, a békét sikerült elhozni a kamarába, és jelenleg a kollegák között, a hivatásrenden belül béke honol – mondta az elnök. – Ehhez kellett az, hogy a kamaráért tenni akaró és tudó kollégák, akik tisztségviselést nyertek az előző választáson, tudjanak együtt dolgozni. Azt tudom mondani a tisztelt közgyűlésnek és a tisztelt kollégáknak, hogy ezek az emberek, akik jelenleg a kamara vezetését alkotják, tudnak és akarnak együtt dolgozni. Meggyőződésem, hogy sikerült az elmúlt négy évben a köztestületet újra közel hozni a tagsághoz. Nagyon fontos volt számomra, hogy ne egy elefántcsonttoronyban, elszigetelten próbáljunk meg tenni az ügyvédségért, hanem úgy, hogy ez transzparens legyen, a mindennapokban is a köztestület munkája, tevékenysége közel legyen a tagsághoz, kérdezhessenek tőle, és kifejthessék a véleményüket.”

Elnöki köszöntőjében dr. Tóth M. Gábor összefoglalta az „Erősebb Kamaráért, mindenkivel!” programjából az elmúlt közel négy évben megvalósult vállalásokat, bejelentette, hogy ismét megmé-

retteti magát az őszi választási közgyűlésen, továbbá röviden ismertette a jövő legfontosabb feladataival kapcsolatos elképzeléseit.

Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének vissza- és a jövőbe tekintő felszólalását követően következett az elnöki és elnökségi beszámoló, valamint a bizottsági beszámolók előterjesztése. A közgyűlési előterjesztéseket – az Alapszabály előírása szerint – tanulmányozhatták tagjaink a kamarai honlapon. Az elnöki és elnökségi beszámolót, a zárszámadást és az idei költségvetést, valamint a bizottsági beszámolókat is

egyhangúan fogadta el a közgyűlés.

Utolsó napirendi pontként került sor a kamarai díjak és elismerések átadására. Az Elnökség Eötvös Károly-díjat adományozott: dr. Gortvay István, dr. Pálvölgyi Tamás, dr. Siegler Konrád és dr. Török Ferenc ügyvéd kollégáknak. A Bálint Ákos György-díjat idén dr. Kovács M. Gábor ügyvéd és dr. Sükösd Péter kamarai jogtanácsos kapta. Idén harmadszor került sor a 2020-ban alapított Pro Excellentia-díj átadására. A díjat az a jogtanácsos kaphatja meg, aki legalább 10 éven át hivatástudattal és felelősségteljesen végzett jogtanácsosi munkája mellett a tár-

Dr. Takács Gergely a Felügyelőbizottság beszámolóját ismerteti

Dr. Török Ferenc Eötvös Károlydíjban részesült

Dr. Bánáti János, dr. Tóth M. Gábor és dr. Gyalog Balázs

sadalmi igazságosságért és a jogtanácsosi szakma elismertségének előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseivel az ügyvédi kar és a jogtanácsosi foglalkozás tekintélyét, jó hírét növelte. A díjat idén dr. Halkó Tímea kamarai jogtanácsos kapta.

Dr. Nagy Judit-díjat kaptak dr. Danicz Linda, dr. Gondi Anilla Zsuzsanna és dr. Nagy Daniella ügyvédnők a kitűnő eredménnyel letett szakvizsgájuk elismeréseként. Az 50 éves kamarai tagságot honoráló jubileumi oklevelet adták át dr. Kósa Erzsébet ügyvédnőnek és dr. Bócz István, dr. Erdős Ádám, dr. Sipos Árpád és dr. Dávid László ügyvéd uraknak.

Ügyvédfesztivál 2022

Idén is eljön a jogászi lazulás netovábbja, az Ügyvédfesztivál – végre korlátozások nélkül. Mile Attila és csapata újra várja a kollégákat egy fergeteges kikapcsolódásra Noszvajon, a Bükkalján.

Mivel jelentős az érdeklődés, ezért a résztvevők számát a szervezők idén is 200 főben limitálják. A jegyeket az utalások beérkezésének sorrendjében tudják biztosítani, május 2-ától. A limit fölötti jelentkezőket értesítik, és a jegy árát visszautalják. A jegyár 20 000 forint/fő, ami idén is korlátlan fogyasztással jár (ebéd, vacsora, borok, pálinkák, italok). A jegyek mellé zenei programokkal és kreditpontokkal várják a vendégeket: a BÜK Oktatási Bizottság közreműködésével megvalósuló „Digitális ingatlan-nyilvántartási eljárás” workshopon két kreditpont szerezhető. A hagyományoknak megfelelően a népszerű „Év Ügyvédsüteménye”-díj is kiosztásra kerül, amire a helyszínen lehet nevezni, saját készítésű süteményekkel. Délután gin- és proseccokóstoló, alkonyattól pedig házibulizenével indul a minden évben feledhetetlen, féktelen utcabál! Senki ne aggódjon, hogy nem ismer senkit: a rendezvényen ugyanis „nem ismerek senkit” lemosható tetoválás kapható, és bárki bátran beszélgethet bárkivel.

Ügyvédfesztivál 2022

A fesztivál fővédnöke: dr. Fekete Tamás

A helyszín: Noszvaj, Szomolyai úti pincesor

3325 Noszvaj, Szomolyai út 4., GPS: 47,9321. 20,4765

Szállás: egyénileg foglalással. Javasoljuk a turizmus.noszvaj.hu/vendeghazak-a-faluban weboldalt.

További kérdések: ugyvedfesztival@gmail.com, +36 30 915 1863

Dr. Kósa Erzsébet 50 éves jubileumi oklevelet vehetett át

Jog és festészet: átjárás a tudatállapotok között

DR. SÜKÖSD PÉTER

A Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata Bálint Ákos György-díjának egyik idei nyertese dr. Sükösd Péter, akinek nemcsak jogi szakmai tevékenysége kiemelkedő, de a festészetben is maradandót alkot.

– Megjelent korábban egy interjú önnel, amelynek rovatcíme „A jövő jogásza” volt. Milyen lesz a jövő jogásza? – Szerintem a jövő jogásza nagy mértékben hagyatkozik majd a mesterséges intelligenciára, nagy erőfeszítést fektet a jogsértések megelőzésére, ebből kifolyólag megpróbálja a minimumra szorítani a jogi, pénzügyi, reputációs kockázatok utólagos kezelését. Ez alatt azt értem, hogy az előzetes megfelelőségi (compliance) erőfeszítések kifejezett előtérbe helyezése kiemelten fontos. Ami a munkaszervezési kérdéseket illeti, ha a jövő vállalati jogászáról beszélünk: véleményem szerint az illetőnek rengeteg energiát kell fektetnie a saját belső csapatába annak érdekében, hogy üzleti értésük legyen, vagyis meg kell próbálnia az ügyeket házon belül tartani, és nem kiszervezni azokat. Ez mind erőforrás, mind anyagi ráfordítás szempontjából a legköltséghatékonyabb. Végül, de nem utolsósorban a jövő jogásza sokrétű tudással rendelkezik, és magát minden szinten és minden időpillanatban képes továbbképezni, ami lehetővé teszi, hogy az üzleti élet minden szegmensében legalább közép- vagy felsőfokú szintű tanácsot tudjon adni az üzleti döntéshozóknak.

– Villantson fel néhány dolgot a mesterséges intelligencia lehetőségeiből!

– Jelenleg egy e-commerce vállalatnál vagyok jogi, compliance és kormányzati kapcsolatok igazgató, ahol ha jogellenes megkeresés érkezik például a beszerzőkhöz, akkor a tanított mesterséges intelligencia automatikusan felismeri ezeket. Például a beszállító azt kéri, hogy az általa ajánlott viszonteladási árat kötelezően alkalmazzuk az általunk érvényesített eladási árakban. Azt kéri, hogy bizonyos minimum árrésszintet tartsunk fenn az eladási árainkban, vagy azt kéri, hogy bizo-

nyos országokban ne forgalmazzuk az ő termékeit stb. A tanított rendszer ezeket elvileg automatikusan felismeri, és megoldási javaslatot/választervezetet is kínál az érintett kolléga részére, aki ezen megkeresés címzettje. Ez azért kiemelten fontos, mert minden jogellenes megkereséstől automatikusan el kell határolódni, hiszen ha a cég ezt nem teszi, már az is jogsértés. A második lépés

az, hogy maga az MI-rendszer ismeri fel és küldi ki a választ a cég nevében. Persze ez rengeteg fejlesztést igényel.

A másik létező megoldás például az, hogy mondjuk, eltérő országokban eltérő áfatartalmú termékekkel dolgozunk, akkor egy olyan intelligenciát dolgozunk ki, amely az erre vonatkozó jogszabályváltozásokat monitorozza, és azok hatályba lépése függvényében automatikusan

frissíti az egyes termékek áfatartalmát, és ennek megfelelően rakja fel az oldalunkra vagy a platformoldalra.

A harmadik terület, amely leginkább érinti a jogi munka hatékonyságnövelését, és nem kötődik szorosan a mesterséges intelligenciához, az üzlet által alkalmazott, kondíciókat is tartalmazó beszállítói szerződésminták esete. Olyan kereskedelmi megállapodásokat dolgozunk ki, ahol nem kell minden egyes szerződést újraírni, hanem elegendő csak bizonyos paneleket frissíteni benne ahhoz, hogy frissített, hatályos szerződésünk legyen a beszállító partnerekkel.

– Az Ön másik szakterületéről, a compilance-ről sem hallhattunk korábban – néhány éve kúszott át az ingerküszöbön.

– Kétszer, de három évben – 2018-ban, 2020-ban és 2021-ben – nyertem el az Év jogásza-díjat compliance kategóriában. Ez az egyik kedvenc területem; tanítom is a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának angol nyelvű mesterképzésén immár második éve. Szerintem ez jelenti a jövőt. Még 2010-ben is azt mondta Joaquín Almunia, az Európai Bizottság versenyügyi biztosa, hogy miért jutalmazná a versenyjogi compliance-programokat, hogyha azok csődje folytán eljárás indult az azt alkalmazó cég ellen. Mostanra azonban egyre több EU-tagállamban és Magyarországon is tettenérhető a szemléletváltás a tekintetben, hogyha egy cégnek van egy előzetes vagy utólagos versenyjogi megfelelőségi programja, tréningekkel, bejelentési, kivizsgálási eljárásrenddel stb., akkor a tagállami versenyhatóság díjazza ezen komplex programok meglétét. Ez Magyarországon a fogyasztóvédelmi eljárásokban akár a bírság teljes elengedését jelentheti, ami nem kis összeget jelent, figyelembe véve a közelmúltbéli fogyasztóvédelmi bírságok összegét, amelyek milliárdos mértéket ölthetnek. Antitröszt-ügyekben az ilyen versenykorlátozó megállapodás vagy a jelentős piaci helyzettel való visszaélés esetén 7%-tól indul a bírságcsökkentés, és 10%-ig mehet.

– Miközben az effajta programok a piaci bizalmat is építik.

– Persze. De közben azt látom, hogy az auditált compliance-programok még nem törtek be a piacra. Nincsenek ugyanis még olyan komplex megfele-

lési rendszerek, amelynek a „igazoló jelvényét” a cég kiteszi a weboldalára, és akkor az egy megfelelést, egy extra minőséget jelent.

– Meséljen, mit fest most?

– Mostanában elsősorban skicceket készítek, mely egy előkészület a nagyobb méretű vászonra festett képekhez. Van egy festménysorozatom, ami az elmében való elmélyülést taglalja, azon belül is az álom/valóság, illetve a kóma

annyira idilli, hogy nem készteti az álmodót a kitörésre. A kóma valamilyen szinten a két világ közti hidat jelképezi. Úgy képzelem el a kóma állapotát, mint egy gyorsan forgó körhintát, aminek egy körcikke ki van vágva – és az a kis kitépett cikk jelenti a kiugrást a valóságba. Az ember előtt minden egyes alkalommal átpörög ez a körhinta, és vagy kiugrik ezen a lyukon, vagy nem ugrik ki. Ha nem, akkor marad a maga által kreált kis államvilágban. Ha kiugrik, akkor meg jön a nyers valóság. Ezzel kapcsolatban készítek jelenleg skicceket, több-kevesebb sikerrel. Ez érdekes utazás egyébként, de egészen más terület, mint a jogi.

– Mikor van erre ideje?

– Csak a hétvégéimen. A fiammal, Simonnal is próbálok közösen alkotni. Bár ő annyira nem mélyed el a festészetben, de próbálom egy picit kinyitni a tudatát abba az irányba, hogy próbáljon kreatívabb lenni.

állapotát részletezi. Érdekel, hogy egy kómában lévő ember – valamilyen szinten a Mátrix című film is ezt taglalja – miként tudja megkülönböztetni a valóságot az álomvilágtól, ha az az álomvilág megfelelően realisztikus, illetve

NÉVJEGY Dr. Sükösd Péter

– Van átjárás festészet és jog között?

– Nincs. A festés egészen más tudatállapotot igényel, és nem is tudok azonnal átváltani belőle a jogi munkára. Kell egy-két nap, hogy visszaálljon a gondolkodásom.

A jogi egyetem elvégzését követően, 2003-ban a Gazdasági Versenyhivatalnál kezdett dolgozni. Közel tízéves versenyhivatali időszak végére az Antitröszt Iroda helyettes irodavezetőjeként került kinevezésre. Ezt követően 2012 és 2015 között a British American Tobacco Magyarországért és Horvátországért felelős senior jogi vezetőjeként dolgozott. 2015 és 2019 között a METRO Kereskedelmi Kft. jogi és megfelelőségi vezetője volt. 2019 és 2020 között a DLA Piper versenyjogi csoportját vezette, majd 2020-tól ismért a METRO-nál dolgozott a jogi, megfelelőségi és kormányzati kapcsolatok terület vezetőjeként. 2021-től az Extreme Digital-eMAG Kft. jogi, megfelelőségi és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója, kamarai jogtanácsos.

Jogi szakmai munkája mellett 2017-től a Magyar Vállalati Compliance Társaság egyik alapítója és alelnöke, valamint a Magyar Kereskedelmi Szövetség társelnöke. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának előadója. A 2020–2021-es év csapata adatvédelem és compliance kategóriában dr. Rózsavölgyi Márkkal közösen Wolters Kluwer díjat nyert „Fókuszban az előzetes megfelelési erőfeszítések: kompakt versenyjogi megfelelési program és az annak gyakorlati alkalmazását elősegítő általános és szektorspecifikus kulcsszókereső adatbázisok” c. pályázattal. 2018-ban az év jogásza compliance kategóriában „Fókuszban a compliance” c. pályázatával Wolters Kluwer-díjat nyert.

Már gyerekkorában elkezdett linóleummetszetekkel foglalkozni. 12 évesen a pécsi Lantos Ferenc-féle művészeti szabadiskolában tanulta a festészet alapjait. 16 éves korában a pécsi Művészetek Házában kiállított egyik absztrakt képe miatt meghívást kapott az Odrobina Tamás vezette művészeti műhelybe. Egyetemi évei végén Dániában kezdett újból festeni 2001-ben. Számos kiállításon vett részt, jórészt külföldön. Egyes festményei könyvek illusztrációjaként is szolgáltak.

A jogászsággal semmi nyomot nem fogok magam után hagyni a világban, a festészettel viszont talán igen.

KÖZGYŰLÉSI ESTÉLY

Elegancia és vidámság

A pandémia óta nem látott elegáns és vidám rendezvénynek adott otthont a Budapesti Ügyvédi Kamara díszterme. A Közgyűlési estély felhőtlen hangulattal, finom falatokkal és exkluzív társasággal kényeztette az elegáns, és táncra nagyon is kész megjelenteket.

Aközgyűlést követő estély nem új dolog a kamara életében: nagy hagyományai vannak, amely még korábban megszakadt. Ezt a hagyományt szerették volna feléleszteni a szervezők, dr. Fügedi Szilvia és dr. Mile Attila, de a fokozatosság mentén haladva. Először, 2019-ben egy borkóstolóval összekötött zenés öszszejövetelt tartottak, majd a következő évben jött volna az eggyel nagyobb szabású rendezvény, ám a pandémia minden ilyet megakasztott. Idén végre mód volt megszervezni újra egy valódi estélyt. – Bevallom, elég későn derült ki, hogy a járványügyi korlátozások lehetővé tesznek majd egy ilyen rendezvényt, ezért nem sok időnk volt rá – mondja dr. Fügedi Szilvia.

Ettől függetlenül az estély tökéletesre sikeredett. A dress code a hölgyeknek estélyi ruha, az uraknak black tie vagy sötét öltöny volt. Az estélyre 12 darab tízfős asztalt lehetett elhelyezni a Kamara dísztermében, de az igény ennél nagyobb volt: legalább 20 fő került várólistára, és még többen voltak, akik jöttek volna szívesen, de későn ébredtek.

A bárzongorista a vacsora alatt Csikós József volt, a bulihoz a talpalávalót pedig Iván Szandra és barátai szolgáltatták. Az estre a tombolahúzás tette fel a koronát, melynek köszönhetően a jó élmények mellett többen is értékes és izgalmas nyereményekkel távoztak a közgyűlési estélyről.

Köszönet

A vacsorát, a teljes cateringszolgáltatást a Budapest Party Service nyújtotta. A tombolát ezer forintos áron árulták, és közel félmillió forint folyt be jótékony célra. A két nappal korábbi Próká-Torok kórus fellépésekor összejött több mint 450 000 forintot és a tombola bevételét a kamara egymillió forintra egészítette ki, és a pénzt átutalta a Magyar Református Szeretetszolgálat javára, az Ukrajnából érkező menekültek ellátása céljára. A tombolára Ügyvédfesztivál-belépőt ajánlott fel dr. Mile Attila. A Vakvarjú étterem egy 2 személyes vacsorameghívást állt tombolanyereményként. Egy desszertre beváltható 10 000 forintos utalványt adott a Dolcissima Cukrászda. Érkezett egy tesztvezetés-felajánlás a FlottaMan Zrt. jóvoltából és egy Jeep-vezetés egy hétvégére, tele tankkal, a KB Autoteam Kft.-től. Nyerni lehetett egy személyiedzés-bérletet Bogdán Barbarától az EQUINOX Budapest Studióba, valamint egy manikűrt-géllakkozást a pestszentlőrinci ONYX Szépségszalon felajánlásával. Nyerni lehetett több italcsomagot, és egy 8 fős vendégéjszakát a noszvaji Kedvesem erdei vendégházba. A whisky- és rumkóstolót a Fine Brands Company Zrt.-nek köszönhették a szervezők. A díjazottakra mondott pohárköszöntőnél dr. Sipos Balázs Tihamér ügyvéd (Sipos Borház) jóvoltából koccinthattunk.

A vacsorához Csikós József bárzongorista szolgáltatta a kellemes háttérzenét.

„Páratlan ügyvédi tehetség, színes egyéniség”

HETEDSZER RENDEZTÉK MEG A DR. NAGY LÁSZLÓ MAGÁNJOGI ÉRVELÉSI VERSENYT

A Dr. Nagy László Alapítvány idén hetedszerre rendezte meg a Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyt. Az április 6-án és 7-én zajló különleges vetélkedés során a joghallgatóknak nemcsak a szakmai tudásukról, de szóbeli érvelési képességeikről is bizonyságot kellett tenniük – a névadó emlékéhez méltóan.

„Nagy Laci kollégám kilenc éve, fiatalon halt meg agydaganatban, feleségét és három kisgyermekét hagyva maga után –mondja dr. Siegler Konrád, az alapítvány egyik alapítója, a verseny kitalálója és a rendezésben kiemelt szakmai támogatóként megjelenő Siegler Bird & Bird Ügyvédi Iroda egyik vezetője. – Laci sikereiben kiváló szakmai tudása, a különösen a szóbeli érvelésben megmutatkozó kiemelkedő képességei és tájékozottsága mellett az is szerepet játszott, hogy rendkívül színes egyéniség volt, a megfelelő helyzetben humorral, könnyedséggel. Ahogy megyünk előre az időben és távolodunk az elvesztésétől, egyre kevésbé a személyéről, és egyre inkább a hozzá hasonlóan tehetséges fiatal jogászgenerációkról szól a verseny – miközben persze továbbra is fontos, hogy megőrizzük az emlékét. Ezért próbáljuk a versenyt is a lehető leginkább »hozzáigazítani« a személyiségéhez. Laci imádta a sportokat – így ez is egy sporteseményhez hasonló kieséses verseny, meccsekkel, döntővel. A fiatalok nagyon szeretik ezt a fajta megmérettetést – annak ellenére, hogy ez tényleg nehéz műfaj, amihez hasonlóval az egyetemen nem találkoznak. Itt két pozícióból tárgyalnak, és aki jobban, szellemesebben és sikeresebben érvel az adott jogesetben a saját pozíciója mellett, azt hozza ki győztesnek a pártatlan zsűri. A második napon – a legjobb négy között – ügyfelek, gazdasági szakemberek is beülnek a döntnökök közé, hogy nagyobb legyen a rálátás a versenyzők teljesítményére, és jobban érvényesüljön az ügyfélszemlélet. És persze nem ezért csináljuk, mégis pozitív hozadéka a versenynek, hogy elénk kerülnek tehetséges fiatalok, akiket mi meg tudunk fogni azzal, hogy képesek vagyunk egy jó hangulatú, különleges, formabontó eseményt rendezni, hiszen ők is olyan irodákba szeretnének elszerződni, ahol jó a hangulat, és ahol jó személyiségű emberek dolgoznak. Nem is kevesen vannak azon kollégáink, akikkel egy-egy korábbi versenyünkön ismertünk meg egymást. ”

A szerdai nyolcad- és negyeddöntők után Antal Kinga Kincső (ELTE), Németh Donát (ELTE), Szalay István (ELTE) és Verebélyi Viktória (Széchenyi István Egyetem, Győr) maradtak versenyben, így másnap ők ülhettek vitaasztalhoz. A döntőbe Antal Kinga Kincső és Verebélyi Viktória jutott, míg Németh Donát és Szalay István a „bronzmeccsen” érvelhetett egymás ellen. A bronzmeccsre és a döntőre közel százfős hallgatóság előtt került sor. A verseny idei győztese kiegyensúlyozott teljesítménye és kiváló döntős érvelése után Verebélyi Viktória lett, a második helyen Antal Kinga Kincső végzett. A harmadik helyet a „bronzmeccs” győzteseként a délelőtt még államvizsgázó (!) Szalay István szerezte meg. A Wolters Kluwer különdíját Szalay István, ProLawyer Consulting különdíját Antal Kinga Kincső vehette át.

 Dr. Gál Enikő – dr. Nagy László özvegye –, Németh Donát, Szalay István, Antal Kinga Kincső, Verebélyi Viktória és dr. Siegler Konrád a díjátadón

 Verebélyi Viktória és Antal Kinga Kincső az első helyért érvelnek

„Azonnal megfogott a beugró feladat jogesete – mondta el a Pesti Ügyvédnek Verebélyi Viktória. – Ennek megoldására több időt szántam. Hatalmas könnyebbség volt, hogy kaptunk felkészülési időt, ami alatt össze lehetett állítani egy olyan érvelésrendszert, ami helyes jogi elemeket is tartalmaz. Bár belülről nem voltam olyan higgadt, mint ahogy kívülről látszhatott, mindig nagyon örültem a következő fordulóba jutásnak. Ez minden alkalommal meg is lepett, mert szerintem az összes vitapartnerem rendkívül felkészült volt. A versenyt követően mindenképp szeretnék élni az iroda felajánlásával, és gyakornokként betekintést nyerni a náluk zajló munkába. A gyermekkori álmom az volt, hogy bíróként dolgozhassak, de most már egyre jobban vonz az ügyvédi hivatás is.”

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét szünetelteti

dr. Bánáti Jánosné

ügyvéd 2022. 03. 23.

dr. Breuer Nomi Elizabet

ügyvéd 2022. 03. 31.

dr. Czeglédi Éva

kamarai jogtanácsos 2022. 01. 17.

dr. Csanádi Zsolt

ügyvéd 2022. 03. 31.

dr. Csizmadia Sára

kamarai jogtanácsos 2022. 03. 01.

dr. Dávid-Somogyi Dóra

alkalmazott ügyvéd 2022. 02. 09.

dr. Dömök Adrienn Julianna

ügyvéd 2022. 04. 01.

dr. Gyúró Dalma

alkalmazott ügyvéd 2022. 02. 01.

dr. Hasuly Vilma

ügyvéd 2022. 04. 01.

dr. ifj. Tóth Tibor

ügyvéd 2022. 03. 31.

dr. Kocsis Bernadett

kamarai jogtanácsos 2022. 03. 01.

dr. Kosztelnik Írisz

alkalmazott ügyvéd 2022. 02. 10.

dr. Molnár Csilla ügyvéd 2022. 03. 24.

dr. Nagy Julianna

kamarai jogtanácsos 2022. 02. 22.

dr. Nándori Virág

kamarai jogtanácsos 2022. 04. 01.

dr. Szatmár Sándor

ügyvéd 2022. 01. 01.

dr. Székelyhidi Szilvia ügyvéd 2022. 04. 01.

dr. Szigeti Andrea ügyvéd 2022. 03. 24.

dr. Szűcs Anikó Edit ügyvéd 2022. 03. 01.

dr. Turek Zsuzsanna Katalin kamarai jogtanácsos 2022. 02. 14.

dr. Várkonyi Júlia ügyvéd 2022. 05. 01.

dr. Vas Eszter Zsófia ügyvéd 2022. 03. 09.

Elhunyt 

dr. Fónagy Zoltán ügyvéd (52) 2022. 01. 19.

Kovácsné dr. Szenci Ágnes ügyvéd (49) 2022. 03. 11.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

dr. Bercsényi Zsófia kamarai jogtanácsos 2022. 04. 01.

dr. Gebhardt Nóra ügyvéd 2022. 03. 01.

dr. Horváth Katalin kamarai jogtanácsos 2022. 03. 01.

dr. Lejer Barbara kamarai jogtanácsos 2022. 04. 04.

dr. Mireisz Tímea kamarai jogtanácsos 2022. 04. 01.

dr. Pete András Gábor kamarai jogtanácsos 2022. 03. 23.

dr. Prokec Nelly ügyvéd 2022. 03. 04.

dr. Sielberberg Anikó ügyvéd 2022. 04. 01.

dr. Sleibi Reda Alán kamarai jogtanácsos 2022. 03. 21.

dr. Szelei Flóra Léda ügyvéd 2022. 03. 01.

Ügyvédi tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztése megszűnt, a tevékenység folytatására jogosult

dr. Kimmel József ügyvéd 2022. 02. 09.

Kamarai tagságáról lemondott

dr. Bándi Kund ügyvéd 2022. 01. 31.

dr. Holle Erzsébet Gyöngyi ügyvéd 2022. 03. 31.

dr. Kőrösi Csilla Tímea kamarai jogtanácsos 2022. 03. 03.

dr. Nagy Péter kamarai jogtanácsos 2022. 03. 15.

dr. Villányi Dóra Zsófia kamarai jogtanácsos 2022. 02. 28.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázottak

2022. áprilisi eskütétel

ifj. dr. Reines János KITŰNŐ

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök

Felelős szerkesztő: Bus István

Szerkesztő: Vida Ferenc

Kiadó: Manager Invest Bt.

E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu

Tartalomgyártás és layout: The Contentist

Nyomda: EDS Zrínyi Zrt.

2600 Vác, Nádas utca 8.

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/

Felelős vezető: Vágó Attila vezérigazgató

Az új ügyvédi talár

ELEGÁNS, MODERN ÉS MÉGIS HAGYOMÁNYTISZTELŐ

Új ügyvédi talárt tervezett a Magyar Ügyvédi Kamara felkérésére a Ferenczy Noémi-díjjal kitüntetett textiltervező művész, Varga Edina. Cikkünkben őt és dr. Bánáti Jánost kérdeztük az ügyvédek munkaruhájáról – és jelképes viseletéről.

Atalár kifejezi az igazságszolgáltatás méltóságát – mondja dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. – Magyarországon a talárnak nem volt hagyománya – szemben sok európai állammal. A rendszerváltozás árnyékában vetődött föl a gondolata, és az 1990-es évek második felében a bíróság úgy döntött, hogy talárt ír elő a bíráknak. Ezt követte viszonylag gyorsan ugyanez az ügyészség részéről. Ekkor kezdett az ügyvédi kar azon gondolkodni, hogy nem néz ki jól egy büntető tárgyalóteremben, hogy a bíró és az ügyész is talárban van, ezzel szemben pedig a védő, aki egyenrangú az ügyésszel – hiszen a büntetőeljárásban a vád és a védelem azonos jogokkal rendelkezik –, nem viseli ezt az öltözetet. A következő lépés tehát az volt, hogy a védők is talárban jelenjenek meg. Ezt követően aztán az is felmerült, hogy az ügyvédek között ne tegyünk különbséget, tehát kamarai ajánlás lett, hogy büntető és polgári ügyekben eljáró védők egyaránt viselhessenek – nem kötelező jelleggel – talárt. Az elnökségi ajánlásban annak idején annyi állt, hogy legyen fekete, körülbelül meddig érjen, és hogy a gallér zöld színű legyen. Néha a fantázia is beindult: kis számban néhány ügyvéd egész különleges talárt készíttetett magának. Tulajdonképpen ez a helyzet tart ma is: a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata – tehát nem jogszabály – írja elő a talárviselést. Időközben ugyanakkor észleltük, hogy néhány talár állapota nem méltó a hi-

vatáshoz, és elhatároztuk, hogy megpróbáljuk egységesíteni, egyúttal pedig frissíteni a küllemét. Erre az adta az ötletet, hogy a Kúrián iparművész által tervezett talárt kaptak a bírák, majd a Legfőbb Ügyészség részére is elké-

mok ünneplő egyenruháit tervezte meg. Ezen formaruhák az iskolai tradíció szellemi örökségét kortárs formában  közvetítik ma is. – Mivel a talárt eleve egy öltözékre veszik fel, és több órán keresztül is viselik, fontos, hogy használata kellemes legyen: könnyű, szellős, nem gyűrődő anyagból készüljön – mondja a Ferenczy-díjas textilművész. – Bánáti úrral anno egyeztettünk, hogy az ügyvédek talárjánál maradjon meg a zsabós jelleg, és az ügyvédek jelképrendszere is szerepeljen rajta: egy bevarrt címkén, a gombokon és a zöld színű zsinór által. (Ezeket egyedileg készíttettem el az ügyvédi kar számára.)

szült a prototípus. Minden apró részletre kiterjedő kötelező előírás persze továbbra sincs, ez egy ajánlott minta. Varga Edina, korábban a budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium tanáraként nagy múltú gimnáziu-

Fontos a méretes zseb is, hogy a telefon és a kulcscsomó jól elférjen benne. Mobil részek biztosítják az optimális kényelmet: tépőzáras válltömés és felpatentolható, külön kimosható fehér gallér a hölgyeknek. A talár új vonala egy A-vonal, amitől az egész öltözet szinte lebeg. Könnyed, laza esése van, így jobban érzi magát benne a viselője: lehet benne vonulni, és van egy kevés palástjellege is. Az előző raglánujjszabást felváltotta egy sűrű berakás a vállnál, ami tradicionálisan elegáns megjelenést kölcsönöz a hölgyeknek-uraknak. Az új talár nem divatdarab. Olyan, mint egy logó, amely felismerhető egyediséget biztosít az ügyvédi kar számára. Az ismert országok sokszor jelmezszerű talárjaival összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy ez nem az – teszi hozzá Varga Edina.

Bemutatkozik az Ügyvédjelölti Bizottság

A név megváltozott, a szellemiség azonban hasonló maradt: tavaly év végén Ügyvédjelölti Bizottság lett az Ügyvédjelölti Tagozatból, melynek elnökével, dr. Kelemen Tiborral beszélgettünk.

nagyobb jelentőségre tehet szert, hiszen immár a Kamara szervezetének részét képező szervként látja el a feladatait, és a Kamara presztízsére tekintettel komoly munkát, elkötelezettséget, illetve energiát igényel a Bizottság tagjaitól a céljaik megvalósítása terén.

A2005-ben alapított Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti Tagozata helyett a Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti Bizottsága folytatja a jelöltek érdekképviseletét. A változás alapjául az európai közösségi jogászok, az ügyvédjelöltek és a jogi előadók bizottságáról szóló 2/2020. (X. 2.) MÜK Szabályzat szolgál, amely alapján az ügyvédjelölti érdekképviselet szervezeti kerete ezt követően csak a bizottság lehet. Ennek megfelelően az Ügyvédjelölti Bizottság a Kamara szervezetrendszerébe illeszkedik, és annak részeként látja el alapvető feladatait és céljait.

A megváltozott jogszabályi háttérre tekintettel 2021-ben az Ügyvédjelölti Tagozat már a MÜK Szabályzatnak megfelelően tartotta meg a bizottsági tagok választását. Ez alapján az Ügyvédjelölti Bizottság választását már a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke által kijelölt háromfős Delegáló Bizottság bonyolította le.

A 2021. november 8-án tartott választáson az ügyvédjelöltek bizottsági tagnak dr. Kelemen Tibort, a Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltjét, az Ügyvédjelölti Tagozat korábbi alelnökét, dr. Deák Milánt,

a Morvai Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltjét, dr. Fehér Kendét, Bánáti Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltjét, dr. Tivadar Attilát, a Funtig Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltjét és dr. Varga Bencét, a CMS Budapest ügyvédjelöltjét választották meg.

A megválasztott bizottsági tagok alakuló ülésükön dr. Kelemen Tibort elnöknek, dr. Tivadar Attilát alelnöknek, dr. Deák Milánt oktatási és munkaügyi referensnek, dr. Fehér Kendét rendezvényszervezésért felelős referensnek és dr. Varga Bencét kül- és belügyekért felelős referensnek választották meg.

Dr. Kelemen Tibor, az Ügyvédjelölti Bizottság elnöke már jelölti évei alatt aktív szerepet vállalt az Ügyvédjelölti Tagozat munkájában. „Nagyon jól éreztem magam ezekben az években, amelyhez a Tagozat akkori elnöksége nagyban hozzájárult, mivel a sikeres elnökségünk mellett szoros barátságok is létrejöttek. Számomra kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy az ügyvédjelölteket képviselhetem, és minden tőlem telhetőt megteszek a kollégáim képviselete problémáinak megoldása érdekében” – nyilatkozott terveiről dr. Kelemen Tibor. A Bizottság munkája ráadásul még

Az Ügyvédjelölti Bizottság az elmúlt fél év során többek között segítséget nyújtott az ügyvédjelölti vizsgára való felkészülésben az indikatív kérdéssor kidolgozásával, a járványhelyzet idején aktívan felléptek a szakvizsga újraindításában, valamint számos telt házas rendezvényt bonyolítottak le. Ezeken felül elindították az Afterwork és Túlóra nevű közösségépítő, networking sorozatukat, illetve számos kedvezményt biztosítottak a jelöltek részére. Jövőbeli terveik között alapvetően az Ügyvédjelölti Tagozat munkájának folytatása szerepel, többek között a szakmai estek, a borkóstolók és az eseménysorozatok folytatásával. Fenntartják továbbá a kedvezményekre jogosító együttműködéseket és a szakmai együttműködéseket is. Az Ügyvédjelölti Bizottság mindemellett szeretné tovább szélesíteni az ügyvédjelöltek számára a programlehetőségeket, ennek keretében új rendezvényekkel, szakmai és sportprogramokkal tervezik bővíteni a palettát. Ezek között kapnának helyet a tematikus, közösségépítő estek a  Kamara épületében, melynek első állomásaként rendezték meg – olasz mintára – az Aperitivo eseményüket. A Bizottság tervei között szerepel egy új, hagyományteremtő teniszbajnokság elindítása is.

A Tagozat részt vett több jótékonysági esemény, illetve szervezet támogatásában, amit a Bizottság is szeretne feléleszteni, és még több ilyen jellegű kezdeményezést támogatni. Legutóbb az ukrán menekültek részére tartottak gyűjtést, de folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy hol tudnak még segíteni.

„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a jelöltek érdekképviseleti szervezetének tagjai lehetünk, ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy az elvárásoknak megfeleljünk, és a jelölti éveket színesebbé tegyük” – teszi még hozzá dr. Kelemen Tibor.

dr. Varga Bence, dr. Kelemen Tibor, dr. Tivadar Attila és dr. Fehér Kende

HAT TITKOS KERT BUDAPESTEN

Menekülés a városi zöldbe

Füvészkert

Az 1771-ben alapított kertet sokan a Pál utcai fiúkból ismerik, hiszen ennek pálmaházában bújtak meg Nemecsek Ernő és barátai, az Üllői úthoz közeli helyet ugyanakkor nem csak emiatt érdemes felkeresni. A több mint három hektár területű Füvészkert olyan különlegességekkel szolgál, mint a 150 évnél is idősebb páfrányfenyők vagy a több száz fajt bemutató kaktuszgyűjtemény. Öszszesen mintegy nyolcezer fajta növény található meg itt, Magyarország legrégebbi botanikus kertjében.

VIII. kerület, Illés u. 25.

Múzeumkert

Minden tavasszal eljön az a pont, amikor az ember fojtogatónak találja az irodában ülést, és azt érzi, muszáj kimennie a szabadba, hogy egy padon ücsörögve figyelje és élvezze a kellemes városi hétköznapot. Most ehhez a pillanathoz ajánlunk helyeket, tereket és kerteket.

Európa Liget

Közvetlenül a Budai Vár alatt található egy kis park, amiben összesen 29 különböző fa áll, előttük márványtáblával, melyen egy európai nagyváros neve szerepel. Ennek oka, hogy a park 1972-es megnyitásakor az európai fővárosok vezetői saját kezűleg ültettek el ezen a téren egy-egy olyan fát, amely jellemző saját országukban, és ami a magyarországi klímában is megél.

A Bécsi Kapuhoz közeli Európa Liget nemcsak árnyas padokat és kimondottan jó kilátást, de foci- és kosárlabdapályát is kínál.

I. kerület, Európa Liget

Gül Baba türbéje

A Margit hídon átkelve, majd elindulva felfelé a Rózsadombon egy igazán különleges helyre juthat. A 2018-ban teljes egészében felújított Gül Baba türbéje nemigen hasonlítható máshoz Budapesten, az onnan nyíló panoráma miatt pedig önmagában megéri felkapaszkodni a rendkívül meredek utcákon. A 16. századi türbe köré épült park csodaszép rózsákat is rejt, a viszonylag nehéz megközelíthetőség miatt pedig jellemzően nyugodtan lehet innen szemlélni a várost, és elmerülni a gondolatainkban.

II.

Károlyi-kert

Budapest alighanem legismertebb „titkos kertje” a jogászok közt, köszönhetően annak, hogy kőhajításnyira fekszik az ELTE jogi karától. A belváros egyik legrégebbi kertje ma is éppen akkora, mint a 17. század végén volt (7625 m2), nevét pedig eredeti tulajdonosáról, a Károlyi családról kapta, akik több mint 150 éven keresztül voltak birtokosai. A kert egy részén ma játszótér üzemel, nagyobbik fele azonban továbbra is parkként funkcionál, padjain jellemzően számos jogászhallgatóval. A Károlyi-kert állandó lakója Károly, a nyúl, akinek ketrece a nyilvános toalett épülete mellett található.

V. kerület, Károlyi-kert

Kis túlzással jogi karok ölelésében fekszik a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve az azt körbevevő park. Ennek napsütötte lépcsői a tavasz első napsugarára megtelnek emberekkel, a 2019-es felújítás óta pedig még népszerűbb lett a Múzeumkert az erre járók körében. A vasráccsal körbekerített kertben akadnak öreg és érdekes fák, a felújítást követően azonban az egykoron kissé vadregényes terület sokkal rendezettebb és szellősebb lett. A Múzeumkert szintén felbukkan Molnár Ferenc már említett regényében – ez a színhelye a híres Einstand-jelenetnek.

VIII. kerület, Múzeum u. 9.

Jókai-kert

Ami Jókai Mórra inspirálóan hatott, az alighanem mindenki másnak is megfelel majd. Az egyik leghíresebb magyar író 28 évesen, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán regények honoráriumából vásárolta meg a svábhegyi kétholdas területet, ahová fákat ültetett, rózsákat nemesített és szőlőt telepített. A Jókai-kert ma természetvédelmi terület, amit minden évszakban izgalmas felfedezni, ilyentájt pedig már Jókai egykori kedvenc kőpadján is jólesik elidőzni.

XII. kerület, Költő u. 21.

kerület, Mecset u. 14.

A fény felé nézni

A tavasz beköszöntével és a koronavírus-járvány – legalábbis átmeneti – visszaszorulásával jobbnál jobb programok közül lehet válogatni Budapesten. A fotókiállítás a kevésbé felkapottak közé tartozik, pedig a fotóriporteri vagy éppen -művészi tárlatok rendkívül izgalmasak és inspirálók lehetnek.

Olvasni

NÁDAS PÉTER

Rémtörténetek

Nádas Péter új regénye a tavasz nem várt meglepetéseként érkezett meg, meghökkentő történetszövésével pedig egy vízparti település hétköznapi világát tárja elénk. A Rémtörténetek hősei a falu élőképének karakterisztikus alakjai, a néhány napot átfogó cselekményben pedig az elesettség, kiszolgáltatottság, függőség és az erőszak újabb és újabb változatait ismerjük meg. Jelenkor Kiadó

MÉRŐ VERA

Lúg

2013-ban az egész országot megrázta a Renner Erika ellen elkövetett brutális támadás. Bene Krisztián, a Budai Irgalmasrendi Kórház főigazgatója lakásában megtámadta volt barátnőjét, és szakmai tudását is felhasználva örökre megnyomorította őt. Az ezzel kapcsolatos per hosszú éveken át zajlott, 2020-ban azonban végérvényesen lezárult, és az elkövetőnek le kell töltenie a rá kiszabott 11 év szabadságvesztést. Renner Erika minden bántalmazott példaképe lett, Mérő Vera regénye pedig az ő hősies küzdelmének a története. Felhő Café Könyvek

CATHERINE BELTON

Putyin emberei

Vlagyimir Putyin Oroszországa az elmúlt években összehangolt akciók egész sorozatát indította azzal a céllal, hogy kiterjessze a hatalmát, és meggyengítse a Nyugatot. De hogyan kezdődött mindez?

A Pu tyin emberei az orosz elnök szűk körének eddig ismeretlen történetét beszéli el: hogyan élte túl a KGB-hez köthető csoport a Szovjetunió összeomlását, miként tett szert óriási vagyonokra, nyerte vissza pozícióját, és milyen események hatására vált a világpolitika megkerülhetetlen tényezőjévé. Libri

+MŰVÉSZETI FESZTIVÁL

Velencei Biennále

Április 23-án nyílt meg az 59. Velencei Biennále. A világ egyik legismertebb és legrangosabb művészeti fesztiváljának legforróbb kérdése ezúttal az orosz–ukrán helyzet. Az idei biennálén a Ludwig Múzeum Keresztes Zsófia Az álmok után: merek dacolni a károkkal című kiállítását mutatja be, amely tökéletesen reflektál az idei biennálé központi kiállítása, a The Milk of Dreams (Álomtej) tematikájára.

Nézni KIÁLLÍTÁS

CAPA KÖZPONT

40 éves a Magyar Sajtófotó

Kerek évfordulót ünnepel idén a Magyar Sajtófotó, amely ezúttal is több ezer képből állt össze. Ennek apropóján idén a szokásos, éves Magyar Sajtófotó Kiállítás mellett egy negyven esztendőre visszatekintő kiállítással is várják a látogatókat. A gyakorló fotósoknak különösen izgalmasnak ígérkeznek azok a pályázati megjelenéseihez fűződő emlékek, könyvek és a fotóriporteri munka kellékei, melyek szintén helyet kaptak a kiállításon. Május 27-ig – capacenter.hu

NICHOLAS NIXON Négy nő, évről évre

Az első képet 1974-ben készítette Nicholas Nixon a Brown nővérekről, ám ezt akkor nem találta elég jónak. A következő évben azonban elkészítette a sorozat első darabját. Ekkoriban Bebe 25, a húgai, Heather, Laurie és Mimi pedig 23, 21 és 15 évesek voltak. Ezzel kezdődött el a Brown nővérekről készített sorozata, ami a portrékészítés egyik legerősebb példázata lett. Az alkotó minden évben portrékat készít a nővérekről egy nagy formátumú fényképezőgéppel, természetes fényben és külső helyszínen.

Május 29-ig – maimano.hu

RÉTHEY-PRIKKEL TAMÁS

Megújult a Magyar Állami Operaház

Az Operaház felújítása rendkívül hosszadalmas folyamat volt 2017-től kezdve egészen a közelmúltig. Ezt a folyamatot követte végig Réthey-Prikkel Tamás fotóművész, akinek képei öt év munkafolyamatait mutatják be. A kiállításon a klasszikus épületfotók mellett szubjektív emlékképek is láthatóak.

Május 13-ig – fise.hu

DR. SZAJBERT ATTILA

„Lépni és kapcsolni kell”

Dr. Szajbert Attila Kárpátalján született, de már a Miskolci Egyetemen végzett – itt a polgári jogi tanszéken is dolgozott egy rövid ideig. Jelenleg ingatlanjoggal, cégjoggal és idegenrendészettel foglalkozó ügyvéd, aki az orosz–ukrán háború kitörése óta nagyon sokat segített a menekülteknek.

– Mit érzett, amikor azt látta, hogy február 24-én elindul az invázió?

– Kisebb sokkot éreztem, hogy ilyen megtörténhet Európában. Ezt korábban gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartottam. A második gondolatom pedig az volt, hogy édesanyám Kárpátalján él – legalábbis akkor ott tartózkodott –, és azt szerettem volna, ha átjönne Magyarországra, és biztonságban lenne.

– Milyen volt Kárpátalján felnőni?

– Még a szocialista időben nőttem fel –’75-ös születésű vagyok –, és alapvetően jó élményeim voltak. Béke volt. Számos nemzetiség él együtt Kárpátalján, de sok olyan magyar falu van, ahol gyakorlatilag oroszul nem is beszélnek az emberek.

A városokban már kevert a népesség –tehát magyarok is és más nemzetiségűek is vannak –, akik között alapvetően béke volt akkor. Nyugodt volt az élet, bár akkoriban a szocializmus volt még a jellemző, tehát a Szovjetunió, az orosz nyelv és az ideológia határozta meg az életet. Amikor közeledtünk a rendszerváltáshoz, és jött a „peresztrojka”, az „átalakítás”, már érezni lehetett – különösen a magyar iskolában –, hogy nem szívesen tanítják az orosz ideológiát. A történelemtanárunk például, Takács Józsi bácsi, igazából történelemórán nem is nagyon tanított: a propagandát és a szovjet történelmet nem akarta, a magyart meg még nem lehetett. Később, a ’90-es évek elején külön szakkörök alakultak, ezekben már lehetett foglalkozni például a magyar történelemmel.

Miért választotta a továbbtanulás során Magyarországot?

– Mehettem volna Moszkvába és Kijevbe is egyetemre, de magyar vagyok, és nem is beszéltem olyan jól oroszul vagy ukránul, hogy el tudtam volna képzelni magamat egy orosz felsőoktatási intézményben. Az anyanyelvemen keresztül tudom kifejezni magam, és ezen keresztül látom a világot.

– Nehéz volt az áttelepülés?

– Egyáltalán nem. A magyar kormány felkarolta a határon túli magyarokat. Akkor még nem is elsősorban Kárpátalja, hanem

Erdély, később pedig az egykori Jugoszlávia volt inkább reflektorfényben. De nekünk is volt lehetőségünk arra, hogy egy évig a Nemzetközi Előkészítő Intézetben, a „NEI”-ben tanuljunk. Ott tulajdonképpen pótoltuk azt, ami otthon elmaradt: megtanították nekünk a felvételihez szükséges magyar tananyagot. Nekem a jogra szükség volt irodalomra, nyelvtanra, történelemre. A négyéves gimnáziumi anyagot szépen leadták nekünk, ezzel a  tudással felvértezve mentünk felvételizni. Alapvetően barátsággal fogadott mindenki.

A köztudatban az van, hogy az elmúlt években Kárpátalján is nehezebb lett a magyarság helyzete. Ez valóban így van?

– Ebben sajnos van igazság. Úgy látom, hogy mióta a nacionalista hangot megütő kormány van hatalmon – 2014 óta –, több atrocitás is történt. De azt gondolom, hogy ez valamilyen szinten a politika által generált/eltűrt helyzet. Az egyszerű, hétköznapi emberek szintjén most is – ahogy mindig –, nem érzékelem, hogy nagy probléma lenne. Akik egymás mellett él-

nek, nem fogják egymást bántani azért, mert az egyik magyar, orosz vagy ukrán. Itt inkább megjelenik egy olyan réteg, aki távol él, mondjuk, a magyaroktól, és őket valamilyen szinten fel lehet tüzelni. Akik egymás mellett élnek, azok között sokkal nagyobb a megértés, ismerik egymást.

– Térjünk vissza február 24-ére: önt nem lebénította az invázió és a háború híre, hanem egyből elindult segíteni.

– Úgy éreztem magam, hogy itt és most zajlik a történelem. Lépni és kapcsolni kell. Ezért aztán mentem, és édesanyámat is hívtam, hogy jöjjön át Magyarországra. Már másnap itt volt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ő itt, Magyarországon él és dolgozik, de megmaradt otthon még a ház, ahová rendszeresen hazajár. A mi esetünkben tehát ez nem volt nagy probléma. Azoknál viszont, akiknek Magyarországon semmilyen bázisuk nincs, sokkal nagyobb a baj. Aki nem beszél magyarul, és a háza mellett robbantak a bombák, mert a repülőtér mellett laktak – több ilyen emberrel beszéltem a határon –, azoknak tényleg

lesz szüksége segítségre – legalább addig, amíg feláll a rendszer, és már szervezetten segítséget tudnak nyújtani a civil szervezetek. Vagy esetleg az állam.

Mit tudott tenni?

– Két dolgot. Az egyik, hogy egy felhívást tettem közzé a „Kollégák” Facebook-csoportban, hogy segítsünk. Először jogi segítségre gondoltam, mert azt láttam, hogy sok menekült jön, és ennek lesznek jogi vonatkozásai. Aztán magam is elindultam a határra – visszamentem másnap is, azután is, és azt láttam, hogy arra lett leginkább szükség, hogy elszállítsuk a menekülteket autóval. Tolmácsolni kellett, és ételre-ruhára volt szükségük. A  felhívásomra ebben is nagyon sokan segítettek, de később aztán elindult a jogi segítő csoport is, mert ahogy egyre többen lettek a menekültek, egyre több kérdés volt a státuszukkal, a jogi helyzetükkel és az eljárásokkal kapcsolatban. A későbbiekben a magyar ügyvédség részéről inkább ebbe az irányba tolódott el a segítségnyújtás. Én magam sokat tolmácsoltam, vittem a határra csoma-

– Még most is ilyen aktív?

– Egy hónappal a háború kitörése után még néhány alkalommal elmegyek a BOK Csarnokba, és tolmácsolok. De alapvetően visszatértem a hétköznapi munkába, és az „Ügyvédség Ukrajnáért” segélyező csoportban adok válaszokat. Vagy például összefoglalót írtam különböző témákban, pl. az idegenrendészet alapvető kérdéseiről, az ideiglenes védelemről, a létfenntartási támogatásról.

– Mit gondol, meddig fog ez az egész helyzet tartani?

menekülniük kellett. Őket közvetlenül érintette a háború.

– Hogyan tudott segíteni?

– A magyar–ukrán határon több határátkelőhely van. Beregsurány, Lónya, Barabás, Záhony: ezek a legfontosabbak. Édesanyám Barabásnál jött át, és akkor láttam, hogy megjelentek a határon az ukrán emberek. Véletlenül meghallottam egy telefonbeszélgetést, amelynek során az ember mondta, hogy ő most itt van Magyarországon, de nem tudja igazából, merre menjen. Hogy leginkább abban bízik, egy-két napon belül visszamehet. Még a nevét sem tudta megmondani a helynek, ahol van, mivel a magyar neveket nem ismerik annyira az ukránok. Aztán láttam, hogy jön például egy anyuka, három táskával, két gyerekkel, és azt sem tudja, melyiket fogja. De jött egy férfi két nagy gurulós bőrönddel meg két gyerekkel – aztán ráültette őket a bőröndre, és úgy húzta őket. Ezek a képek nagyon megfogtak, és akkor megértettem, hogy itt bizony segítségre

got-adományokat. Többeket el is hoztam autóval Budapestre. Emlékszem, nagyon hálásak voltak már egészen apró figyelmességekért. Például amikor meghívtam őket kávézni, mondták, hogy napok óta nem ittak kávét. Kis dolog, de mégis fontos volt nekik. Előfordult olyan is, hogy akiket elhoztam Budapestre, éjszaka hívtak, hogy mégsem tudnak bemenni az udvarba (nem működött a lakás kapukódja). Úgyhogy értük mentem, és szállást biztosítottam nekik arra az éjszakára. Aztán: egy tolmácscsoporttal szórólapot készítettünk, mert akinek nem volt útlevele, a beléptetésnél idegenrendészeti eljárás alá vonták – emiatt csináltunk egy tájékoztatót azzal a céllal, hogy az emberek nyugodjanak meg, mindenkit beengednek az országba, még ha nincs útlevelük is, nem tartóztatják le őket (volt, aki ezt gondolta), csak feltartóztatják, nyilvántartásba veszik, az itt-tartózkodáshoz szükséges ideiglenes okmányokkal látják el. Ezt a tájékoztatót kinyomtattuk tízezer példányban, és levittük a határra.

– Nem vagyok optimista ebben a kérdésben. Volt egy alapvető konfliktus, amit 2014 óta békés úton nem tudtak megoldani. És ez a konkfliktus sajnos a harctéren fog eldőlni: vagy akkor lesz vége, amikor az oroszok elfoglalják azokat a területeket, amelyek miatt háborút megindították (kialakítják a biztonsági zónát, a szárazföldről körbeölelve a Krím-félszigetet is, és elvágva Ukrajnát a tengertől), vagy akkor, ha az ukránok visszaverik őket, vagy akkor, ha mindkét fél kifáradt, és nem bírtak egymással. Mindegyik forgatókönyv hosszabb kifutású. És végül még egy gondolatot szeretnék megosztani: megtapasztaltam, hogy a háborúnak két arca van. Van egy embertelen arca, amely a csatatéren zajlik, és az önvédelem mellett gyakorta hazug propagandákról is szól, és van egy emberséges, igaz arca is, amely az önhibájukon kívül bajba kerültek őszinte megsegítéséről, a segítség elfogadásáról és a háláról szól. Magyarként és ügyvédként szerencsésnek érzem magam, hogy többedmagammal megmutattuk: az embertelenség mellett emberség is van a világon, sokkal több, mint bárki gondolná.

A háborúnak van egy emberséges, igaz arca is, amely az önhibájukon kívül bajba kerültek őszinte megsegítéséről, a segítség elfogadásáról és a háláról szól.

Közelkép: Domonkos Melinda

A Budapesti Ügyvédi Kamarában Domonkos

Melinda a Fegyelmi Bizottság mellett dolgozik. Az adminisztratív terhek mind az ő vállát nyomják, munkáját mégis nagyon szereti. És ha túl sok lenne a stressz, akkor lehet, nemsokára újra dobolással fogja azt levezetni.

ni: én úgy érzem, hogy mindig megbecsülték a munkámat, nem volt okom váltani. Egyből a Fegyelmi Bizottsághoz kerültem, ami egyébként is az egyik legérdekesebb terület a kamarában. – Mi benne az izgalmas?

– Nagyon sokrétű, az ide kerülő ügyek nagyon sokfélék, mondhatni, nincs két egyforma történet. Sokfelé kell egyszerre figyelni, itt mindig történik valami. Hétről hétre fegyelmi tárgyalások vannak, ezeket folyamatosan szervezni kell, előkészíteni. Többnyire hétfőnként vannak tárgyalások, ez hét-nyolc tárgyalást jelent aznapra. Annak ellenére, hogy fegyelmi ügyekkel foglalkozunk, és az ügyvédi tevékenység árnyékosabb oldalát látjuk, mondhatom, ez a legjobb hangulatú bizottság. Ez egy nagyon összetartó, kellemes társaság volt mindig is. Ez a ciklus pedig különösen kedves a számomra.

– Hogyan került a jog bűvkörébe?

– Közgazdasági szakközépiskolába jártam, ahol kísérleti osztályként szerkesztőségi ügyintézést, alapvető jogi ismereteket is tanultunk. Hamar kiderült számomra, hogy a közgazdaságtan nem az én világom, viszont a  jog érdekelt. És mivel gép- és gyorsírni is megtanultunk, adta magát, hogy egy ügyvédi iroda felé kacsintgassak. A bátyám ügyvéd ismerőse ajánlotta, hogy próbáljam meg a kamarát.

– Ezek szerint már pályakezdőként idecsöppent.

– Igen, 1995-ben kezdtem itt dolgozni.

– Akkor tehát ön is kifejezetten kamarai „hosszútávfutó”. Úgy tűnik, itt sokan hosszú távra terveznek. Miért van ez vajon?

– A saját véleményemet tudom monda-

– A szervezésen kívül mi még a dolga?

– A tárgyalások megtartásán, a határozathozatalon kívül gyakorlatilag szinte minden: az ügyek naprakész nyilvántartása, a határozatok, a kiszabott büntetések kamarai nyilvántartásba történő rögzítése, az idézések, jegyzőkönyvek és határozatok kiküldése, hatósági megkeresések adminisztratív intézése, néha a jegyzőkönyv leírása, a fegyelmi bizottság 27 tagja által végzett munka összehangolása és segítése.

– Érzelmileg bevonódik az ügyekbe?

Mennyire tud tárgyilagos maradni?

– Nekem szerencsére nem kell belefolynom az ügyekbe. Persze voltak olyan ügyek, amik megérintettek, akár a bejelentő, akár az eljárás alá vont ügyvéd miatt. A bejelentőkkel nem egyszerű, hisz ők nem jogvégzett emberek, nehéz megértetni velük, hogy a kamara a jogi

problémájukat nem tudja megoldani, a kárukat nem tudja megtéríteni, itt csak a fegyelmi felelősség vizsgálható. De olyan bejelentő is volt, aki megfenyegetett, hogy a copfomnál fogva fog végigcibálni a kamarán (nevet).

– Mennyit dolgozik?

– Mostanában akár kilenc-tíz órát is, ha kell, otthonról is.

– Nemsokára választások is lesznek a kamarában…

– Jó néhányat megéltem már: a jelölések és a szavazatok számlálásában is mindig részt veszek.

– Mivel foglalkozik, ha éppen nem dolgozik?

– Szeretek kézműveskedni, festegetni. És mindig nagyon várom, hogy nagynénémék két óriási kutyusát és három cicáját jól megdögönyözzem. De leginkább a zene az, ami ki tud kapcsolni. Nálam szinte mindig szól valami, akár otthon, akár útközben. Jó lenne újra zenélni is.

– Milyen hangszeren?

– Doboltam. Az ország legjobb női dobosától, Tiszai Vivientől tanultam. Jól is ment egyébként, ráadásul a dob nagyon hálás hangszer: hamar jön a sikerélmény. Ahhoz viszont, hogy fejlődjön az ember, nagyon sokat kell gyakorolni, és már nem mindig fért bele az időmbe. De éppen mostanában egyre többet gondolok arra, hogy újra kéne kezdeni.

– Mi fogta meg a dobolásban?

– Amikor meghalt Freddie Mercury, és néztem az emlékére rendezett koncertet, láttam, hallottam Roger Taylort dobolni, ott dőlt el, igazi libabőrérzés volt. Akkor döntöttem el, hogy egyszer megtanulok dobolni.

– Nem zavarna senkit, ha dobolni kezdene a lakás közepén?

– Egyedül élek, úgyhogy legfeljebb a szomszédokat. Bár elektromos dobom van, szóval még őket sem. Ugyan már legalább 5 éve abbahagytam, nem volt szívem eladni. Úgyhogy ez akár egy jel is lehet.