Pesti Ügyvéd / 2022. december – 2023. január

2022. december – 2023. január

· A TARTALOMBÓL ·

BÜK választás 2022: 154 844 darab szavazat – 6. oldal

Gondolatok a zéró toleranciáról – 24. oldal

Dr. Kende Júlia és a kutyamentés – 30–31. oldal

Szerelem a kamarában

Pezseg az élet a kamarában. A Próká-torok ügyvédkórus karácsonyi fellépése mellett ötéves szünet után új előadással jelentkezik az ügyvédek színjátszóköre, az Advocat Pódium is.

Tavaly és tavalyelőtt is a pandémiás helyzet nehezítette az év vége méltó megünneplését, idén azonban végre nagyobb társaságban, maszk nélkül is összegyűlhetünk egy koccintásra. Jó apropóval szolgált erre a Próká-torok ügyvédkórus fellépése és az öt évnyi kihagyás után visszatérő

Advocat Pódium színjátszókör előadása is. Most ez utóbbi társulat tagjaival és az idei darab rendezőjével beszélgettünk a kezdetekről, a mindennapokból való kiszakadás fontosságáról, a személyes motivációkról és az ügyvédi lámpalázról.

· DR. SZECSKAY ANDRÁS

A Szecskay Ügyvédi irodának négy kollégája is szerepet vállal a választások utáni friss felállásban. Erről, valamint a harmincesztendős évfordulóról is beszélgettünk az iroda alapítójával és vezetőjével. – 13–15. oldal

· DR. GYURKÓ SZILVIA ·

Ügyvédek számára tart gyermekjogi képzéseket a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány. Dr. Gyurkó Szilviával, az alapítvány gyermekjogi tanácsadójával ennek tapasztalatairól beszélgettünk. – 20–21. oldal

Cikkünk a 3. oldalon · INTERJÚ · Ügyvéd a jégcsőben: dr. Kocsis Domokos és a szkeleton közös története – 22–23. oldal

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

„Fontos számunkra a kamarai közélet”

Ünnep

Ünnep mögöttünk, ünnep előttünk. Az előbbi csak a mi hivatásrendünknek, az utóbbi az egész keresztény világnak.

Tán meglepő a párhuzam, de számomra a kamarai választás a hivatásrendi közélet ünnepe volt. 6481 kollégából 1620-nak szintén. Ők úgy gondolták, hogy áldoznak az életükből 1-1,5 órát arra, hogy befolyásolják az eljövendő 4 év kamarai folyamatait, majd ezután sietve távoztak, vagy ami igazán szívmelengető volt, még hosszabb-rövidebb ideig maradtak a csodálatos székházunkban, a klubban, és beszélgettek. Felidéztek évtizedekkel ezelőtti, vagy közelmúltbéli emlékeket. Például azt a József Attila estet, amit Latinovits utolsó nyilvános fellépéseként tartanak számon, vagy a Hegedűs Laci-féle diszkókat, a Szalay szalonokat, a PrókáTorok koncertjét és sorolhatnám még hosszan. Valamennyi esemény közös eredője, hogy a kollégák jó hangulatú személyes együttlétéről szólt, csakúgy, mint a választás.

E helyen is köszönöm, aki eljött és élt a választójogával. Gratulálok minden tisztségviselőnek a megválasztásához, öröm, hogy együtt dolgozhatunk az elkövetkezendő négy évben a főváros ügyvédségéért. Köszönöm elnökjelölt társamnak a versenyt és azt, hogy a legitimációt erősítette. Végül, de nem utolsó sorban köszönöm a választási szervek és a kamarai munkatársak heroikus munkáját.

Ahogy a kampányban is nyilvánvalóvá tettem, a választási eljárás szabályai reformra szorulnak. A jelenlegi szabályzó szerint a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában lehetővé teheti a jelölés során elektronikus hírközlő eszközök, a szavazatok összeszámlálása tekintetében elektronikus eszközök alkalmazását. A törvény tehát jelenlegi formájában nem teszi lehetővé a szavazás online módon történő lebonyolítását, ehhez az Üttv.-t kell módosítani. A Küldöttgyűlés viszont dönthet úgy, hogy a jelölést tisztán elektronikus, vagy vegyes rendszerben bonyolítsuk le. A szavazatok összeszámolása már 4 éve is egy program segítségével zökkenőmentesen lezajlott és hajnalban – nem jogi értelemben – végeredmény volt. Adott tehát a feladat: az elkövetkezendő 4 évben – lehetőleg a ciklus első felében – megtenni mindent azért, hogy a szabályok változzanak és közelítsenek a mai kor követelményéhez. A szavazás szabályainak megváltoztatásához azonban a törvényt kell megváltoztatni és a jogalkotót kell meggyőzni. Ez sem ördögtől való természetesen, de a fentebb írtakat is figyelembe véve jelentős érvek szólnak a mellett, hogy az elektronizáció a szavazásban ne legyen jelen. Ha ez is a monitorok elé tevődik, akkor nem lesz tömeges jelenlét, beszélgetés és jó hangulat, azaz ünnep a kamarában, hanem mindenki az irodája magányában fejti ki véleményét. Ráadásul egy egészen friss objektív adat is kontra érvként hozható fel ezen lebonyolítási mód ellen. A kamarai jogtanácsosok delegálását (mely csak terminológiájában tér el, de valójában egy választás) teljes online környezetben bonyolították, és a részvétel alig haladta meg a 15%-ot. Pedig itt még a munkáltató utasítási joga ad absurdum arra is kiterjedhet, hogy valaki vegyen részt a szavazáson. Az az érv tehát, hogy a választásnak az elektronikus eszközökkel történő lebonyolítása egyben a részvételre is bizonyosan jótékony hatással lesz, egészen egyszerűen tényekkel – jelenleg – alá nem

támasztott. Azt gondolom, hogy aki felelősen él a választójogával, annak nem lehet akadály négy évente egy rövid személyes jelenlét a Kamarában. Vagy megfordítva: aki erre teljesíthetetlen kihívásként, vagy nyűgként tekint, arról miért feltételezzük, hogy ugyanezt a klaviatúra előtt megtenné? Ettől függetlenül fontos, hogy erről beszélgessünk, mert abban konszenzus van, hogy 4 év múlva ugyanezekkel a szabályokkal nem lenne jó választani. Ezért is kértem fel a választási szervek vezetőit, hogy az új év elején tartsunk egy olyan megbeszélést, ahol a tapasztalatok alapján kijelöljük a változtatás irányait és azokat a MÜK elé terjesztjük.

A választás egy merőben új, eddig nem tapasztalt helyzetet is létrehozott. Nem volt még ugyanis olyan korábban, amikor egy teljes csapatot a kollegák érdemesnek találtak volna arra, hogy a kamara vezetésére felkérjék. Az is igaz, hogy minden tisztségre kompetens jelöltet állító csapat, mint ami idén volt, korábban nem volt. Mára mindenki megértette – talán a velünk versengők oldalán is -, hogy ebben a választási rendszerben, ha egy csapattal indul valaki a kamara vezetéséért, az egy rendkívül jó dolog és a hatékony 4 év záloga lehet. Nem azért, mert ez egy zárt kör lenne, hiszen aki a szabályozói hátteret illetően ismeretekkel rendelkezik, az pontosan tudja, hogy - ha éppen nem kampány szlogenként kell negatívumként a listáról beszélni - a szó közjogi értelmében nem volt lista, legalábbis nem úgy, ahogy az a mai magyar közjogban meglévő európai parlamenti választás tiszta listás helyzetéhez hasonlítható lenne, hiszen bárkinek adott volt a lehetőség, hogy beikszeljen mindenkit, vagy senkit, vagy csak néhányat. Amikor ez a csapat nagy többségű támogatást kapott, akkor az emberek – véleményem szerint - az elvégzett munkára és az ennek alapján elnyert bizalomra szavaztak. A számok továbbá azt is igazolják, hogy nem sematikus másolása történt az ajánlott csapatnak, hiszen nem ritkán több száz szavazat különbség is volt a megválasztottak között.

Az egyértelmű felhatalmazás egyértelmű felelősségi helyzetet is eredményezett a BÜK-ben. A kamara vezetőjeként meg kell találjam a módját annak, hogy akik most a választók akarata folytán nem kerültek be a vezető testületekbe, azok konstruktív, sok esetben valós kritikát megfogalmazó hangja, ötleteik eljussanak hozzám, hiszen ezen kollegák szavára érdemes hallgatni, figyelni, függetlenül attól, hogy nem ülnek az elnökségben. Az biztos, hogy legalább negyedévente rendszeres találkozót fogok kezdeményezni azon kollegákkal, akik a valós tenni akarás szándékával vannak a kamara és az ügyvédi közélet dolgai iránt.

Kedves Kollégák! Félretéve azonban a rövid választási összegzést, a szó szoros értelmében vett ünnepre gondolva kívánok a Budapesti Ügyvédi Kamara valamennyi tisztségviselője, munkatársa és a magam nevében minden kedves kollegának valódi ünnepként megélt áldott karácsonyt, a szeretteinkkel tartalmas együttléteket és jó egészséget hozó, eredményes, boldog új esztendőt!

Dr. Tóth M. Gábor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke

ADVOCAT PÓDIUM

Szerelem a kamarában

Nem szokványos jeleneteknek lehettek szemtanúi azok, akik szerda késő délutánonként a Budapesti Ügyvédi Kamara protokolltermébe tévedtek. Itt tartotta próbáit az Advocat Pódium, a budapesti ügyvédek színjátszóköre, akik öt év szünet után december 16-án tértek vissza a színpadra, hogy hagyományaikhoz híven egy egyszeri és unikális előadást adjanak elő. A darab címe: Szerelem.

Dr. Horváth István egyike a társulat alapító tagjainak. „Az eredeti tervek szerint már korábban visszatért volna az Advocat Pódium, a koronavírus-járvány, illetve a pandémia azonban végül csak idén tette lehetővé ezt. Az eredeti elgondolás szerint minden karácsonykor előadunk egy darabot – minden alkalommal mást –, és mindig csakis egy előadás lesz. Az első ilyen Nőre lágyuló címmel futott és aratott osztatlan sikert 2012-ben, majd rendhagyó módon a kamara tavaszi közgyűlésének estéjén mutattuk be a másodikat, ami egy Örkény István műveire alapuló darab volt. Ezt követően volt két, a táncdalfesztivált fel-

dolgozó előadásunk, a Rohan az idő és a Ráncdalok I-II. 2017-ben, valamennyi előadásunk telt házzal futott. A jelenlegi az ötödik produkciónk.”

Ügyvédek és színpadi rutin

A társulat tagjai meglehetősen kitartóak, elkötelezettek és hűségesek. A legelső előadásból hatan ma is a társulat tagjai – jelenleg 11 fős a csapat. Az igazgató, illetve a társulat ötletgazdája dr. Fekete Tamás, magát a darabot pedig minden évben dr. Szép József rakja öszsze Karácsony Ágnes dramaturggal közösen. A dramaturg már a próbafolyamat vége felé csatlakozik be és mond olyan apró, ám annál fontosabb inst-

rukciókat, amik sokat javítanak a végeredményen. A karácsonyi előadásra jellemzően szeptemberben kezdődnek el a próbák, amiket heti egyszer (az előadás közeledtével kicsit gyakrabban), szerda késő délután-kora este tartanak a kamara protokolltermében.

„A miénk alapvetően egy extrovertált szakma” – vallja dr. Horváth István. „Emellett a mi társulatunkban is többen vannak olyanok, akik szívük szerint inkább egy színpadon állnának, mint a jogi szakmában dolgoznának. Én magam is felvételiztem a Színművészeti Főiskolára, ahol a harmadik rostán estem ki – a jogra meg felvettek, és itt

ragadtam” – meséli. A legjobb kollégáktól kapott visszajelzés az volt, amikor az előadás láttán csatlakoztak hozzájuk – ilyen volt például dr. Csemiczky Éva, aki a harmadik előadás óta a társulat oszlopos tagja. Mindegyik darabot csakis egyszer adják elő, amit megörökítenek – az eddigiek is megvannak DVD-n. Az ingyenes előadás egyben a kamara ajándéka is a tagok számára.

„Maga meg jöjjön!”

„Még korábbról ismertem Fekete Tamást, aki tíz évvel ezelőtt közzétett egy felhívást – többek között a Pesti Ügyvédben is –, amiben színjátszó ügyvédeket keresett, nekem pedig anynyit mondott csak, hogy „maga meg jöjjön!” Mivel akkoriban ő volt a fegyelmi bizottság elnöke, ezért nem is tétováztam, mentem – meséli nevetve dr. Hegedűs Wera. Persze emellett volt bennem egy nagyon erős kíváncsiság is, még úgy is, hogy semmilyen színjátszós képzettségem vagy tapasztalatom nem volt. Ugyanakkor ez az amatőr színtársulat remek szociológiai tanulmány is volt egyben, hiszen az elején jött 15 ügyvéd, akik mind igyekeztek jó benyomást kelteni, majd a próbafolyamatok előrehaladtával sorra hullottak le rólunk az álarcok, és egyre jobban megismertük egymást. Voltak kisebb-nagyobb drámák, ugyanakkor fantasztikus barátságok is születtek – ahogyan az a nagybetűs színházban illik.“

Valamennyi megkérdezetthez hasonlóan dr. Hegedűs Wera is kiemeli dr. Szép József elévülhetetlen érdemeit abban, hogy az Advocat Pódium ma is létezhet. „Józsi nélkül nincs előadás. Józsi egy lángelme: ő az, aki minden darabot lát, minden színészt ismer, miközben hivatása szerint ő maga is ügyvéd. Bevallom, a próbafolyamatok alatt korábban sokszor elbizonytalanodtam, mi is lesz ebből, amit mi pró-

Ügyvédek munkaidőn kívül

„A tíz évvel ezelőtt meghirdetett castingra meglepően sokan jelentkeztek – eleveníti fel az Advocat Pódium megalakulásának körülményeit dr. Szép József, aki maga is a jelentkezők között volt. Az azóta eltelt évtizedben néhányan elmentek, mások jöttek, de mai napig sokan vannak a legelső csapatból. Amikor elkezdődtek a próbák, lassan kirajzolódtak a társulattal kapcsolatos feladatok, és az, hogy melyiket ki vállalja. Azt, hogy nekem végül ebben fontos szerepem lett, inkább egy természetes kiválasztódási folyamatnak mondanám: rám ragadt a társulat vezetésének gondja-öröme“ – mesél a kezdetekről a rendező.

bálunk összerakni, neki viszont van egy víziója, és minden egyes alkalommal bebizonyítja, hogy ezeket a víziókat át lehet vinni a színpadra. Ma már én sem szkeptikusan szemlélem ezt, hanem beleengedem magam a próbafolyamatba, és azt csinálom, amit mond. Visszanézve a korábbi előadások felvételeit, mindig az a visszajelzés, hogy azok a darabok kifejezetten erősek“ – meséli dr. Hegedűs Wera.

Mivel egy egész színdarabot előadni nagy munka és felelősség lenne, ezért az Advocat Póduimnak hagyományosan összeállításai vannak. A szereplőknek verseket és rövidebb szövegeket kell megtanulniuk jól elmondani, ebből születnek meg azok a bő egyórás játszási idejű előadások, amik valamennyi résztvevő számára minden tekintetben büszkén vállalhatók. „Idén kivételesen nem könyvekkel a hónom alatt, hanem egy kész szövegkönyvvel a kezemben érkeztem meg az első próbára, aminek mindenki nagyon örült“ – meséli dr. Szép József. Az elmúlt öt év rozsdát egyáltalán nem, lelkesedést annál inkább hozott a társulatba. „Maga a társulat is rengeteget fejlődött az elmúlt

Voltak kisebbnagyobb drámák, ugyanakkor fantasztikus barátságok is születtek –ahogyan az a nagybetűs színházban illik.”

tíz év alatt: bár ez egy abszolút amatőr társulat, mégis sokat tudtunk profitálni abból, hogy jobban megismertük magunkat, azt, ki mire képes, és mindenféle nyomás nélkül csúcsra járatni azt.”

Az ügyvédeknek láthatóan fontos ez a hobbiprojekt, aminek dr. Szép József szerint több oka is van. „Szeretünk együtt lenni a próbafolyamatban. Ezek a projektek tiszavirág-életűek, hiszen egyszer előadjuk és többször nem, nekünk mégis fontosak. Mindenki nagyon elfoglalt és rengeteg dolga van, így már az is egy hatalmas teljesítmény, hogy az ügyvédi munka mellett képes időt szakítani 10-15 ember arra, hogy ezzel is foglalkozzon. Ez azért is történik, mivel jó itt, ebben a társulatban lenni. Most, öt év kihagyás után különösen nagy élvezet az egész folyamat.“

A rendező személyes motivációjáról is mesélt: „legyen akármennyire rossz vagy nehéz napom is, amikor megérkezem a próbára, minden fáradtság elillan belőlem, és azt gondolom, hogy ezzel a többiek is így vannak. Egy próba remek lehetőség a mindennapok szürkeségéből való kiszakadásra. Érdekes volt megfigyelnem, hogy amíg ha két ügyvéd találkozik, akkor szinte kizárólag a szakmáról tudnak beszélgetni, ellenben a társulaton belül gyakorlatilag nem is beszélünk arról, mivel foglalkozunk napközben.” Ő maga amúgy hivatásszerűen büntetőügyekben jár el, illetve adásvételi szerződéseket és céges jogi ügyeket intéz.

Az első és élete legdrágább előadása

„Az első nagy fellépés előtt – színpadi világítással, bemikrofonozva – mindannyian rettenetesen idegesek voltunk. A színpad egészen más, mint az, amikor kiállsz egy bíróságon vagy egy kongresszuson azzal a biztos tudásoddal, amit évtizedek alatt szedtél magadra. Az előadás végén aztán jön az endorfinsokk, amitől a legelső premier után mindenki egy másik bolygón volt“ – eleveníti fel a tíz évvel ezelőtti élményt dr. Hegedűs Wera. A színpadtechnikában egy ügyvédtársunk segít, minden másban a Budapesti Ügyvédi Kamara támogatja az Advocat Pódiumot, hiszen egyrészt biztosítja nekik a próbatermet a székházban, másrészt állja a produkció költségeit.

Szerelem: az utolsó angyali üdvözlet

A színjátszókör megalapítása óta eltelt évtized során elképesztően szoros barátságok születtek a társulat tagjai között. „Nagyon jó a csapat, aminek a szíve egyértelműen Jóska. Ő az, aki miatt felállok az irodában délután fél ötkor, ami nekem még a délutáni műszak első fele” – meséli dr. Hegedűs Wera. „A belefektetett munkát figyelembe véve persze nem az igazi, hogy egy darabot csak egyszer adunk elő, de ez nem is arról szól. Egyszer fellépett egy jogász bulin Litkai Gergő, a Dumaszínház humoristája, aki úgyszintén jogász. Ő mondta azt, hogy élete legdrágább standupjával érkezett, mert ezt kimondottan jogászoknak írta, és ezt itt most nekünk el tudja mondani, de ezen kívül sehol máshol nem, hiszen ez csakis nekünk vicces. És tényleg nagyon vicces is volt. Valami ilyesmi a helyzet az Advocat Pódium előadásaival is.“

„A darab alaptörténete szerint van egy angyal, akinek az a feladata, hogy visszahozza a szerelmet a földre – az ugyanis elveszett onnan. Erre azt választja eszközéül, hogy felidézi az emberekben a szerelem különböző stációit. Karácsony Ági barátnőmmel olyan szövegeket válogattunk össze, amik bár a szerelemhez kapcsolódnak, mégse merülnek bele azokba a sztereotip gondolatokba, amik általában az emberek fejében is megvannak. Emiatt is kerülhettek bele olyan szövegrészek, amikben egy árva szó nincs a szerelemről, valójában mégis arról szól. Így került a darabba többek között Orbánné a Macskajátékból, Szabó Lőrinc és Faludy György versei, de így van benne Krúdy, Ady és Bereményi is. A szövegek közé igyekeztünk nem szokványos zenéket is összeválogatni.“

BÜK Választás 2022

2022. november 11. napján, a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes megismételt választói közgyűlésen 1620 választásra jogosult jelent meg és adta le szavazatát a Kamara székházában. A Szavazatszámláló Bizottság tagjai összesen 154 844 darab szavazatot számoltak össze.

Az eredmények alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke dr.  Tóth M. Gábor lett.

Elnökhelyettesek:

Dr. Fügedi Szilvia

Dr. Holczer Ferenc

Dr. Mile Attila

Dr. S. Szabó Péter

Főtitkár: Dr. Gyalog Balázs

Az Elnökség tagjai:

Dr. Berényi András

Dr. Dékány Dóra

Dr. Fluck Ákos

Dr. György Ádám

Dr. Hegedűs László

Dr. Ifj. Vég Tibor

Dr. Kovács Zsófi

Dr. Lakatos Péter

Dr. Mile Adrienn Katalin

Dr. Nahm Judit

Dr. Reiniger Balázs

Dr. Seenger Pál

Dr. Szánthó Pál

Dr. Szép Árpád Olivér Dr. Zárai Eszter

Az összes jelöltre leadott szavazatok száma, a jelölt neve és annak az egyéni tisztség, illetve testület nevének a feltüntetése, amelyre, illetve amelynek tagságára a jelölt szavazatot kapott, és közülük a tisztségre megválasztott személyek listája a Kamara honlapjának „Választás 2022” aloldalán olvasható.

A Budapesti Ügyvédi Kamara 2022. november 11. napján megnyitott megismételt választói közgyűlésének folytatására 2022. november 17. napján 15 órakor került sor a Kamara Dísztermében.

„Huszonnégy órás jelenlét”

A 2022-es választásokról dr. Pálvölgyi Szilast, a Szavazatszámláló Bizottság Elnökét kérdeztük.

– Hogy lesz valakiből a Szavazatszámláló Bizottság tagja?

– Én csak a 2018. évi választástól kezdődően tudok erre válaszolni. A 2014-es választást követően új választási szabályzat készült, amely lehetővé tette, hogy a korábbinál jóval nagyobb létszámú (elnök + legfeljebb 40 tag) bizottság kerüljön megválasztásra. A 2018-as választások előtt dr. Réti László elnök úr hívta fel az elnökségi tagokat, illetve az elnökjelölteket, hogy jelöljenek a bizottságba olyanokat, akik szívesen vállalnák ezt a feladatot, amely jelölteket ezt követően az elnökség megválasztott. Idén hasonlóan ment, azzal, hogy volt már kihez nyúlni, így az idei bizottság negyede már részt vett a 2018as Szavazatszámláló Bizottság munkájában is.

– Mennyit hezitál az ember ilyenkor, amikor váratlanul érkezik egy ilyen felkérés?

– Miután akkor még nem tudtam, hogy ez mivel jár, nem hezitáltam… Mondjuk, idén sem, pedig már tudtam, mivel jár.

– Mivel jár?

– Ha csupán a választás napjára szűkítem le a feladatot, gyakorlatilag huszonnégy órás folyamatos jelenlétet követel. Ha nem szűkítem le, akkor a választást megelőző felkészülés, egyeztetés a Választási Bizottsággal, illetve a Szavazatszámláló Bizottság tagjaival (hogy lássák, mire kell számítani, illetve technikailag hogy fog történni), plusz az előtte és utána lévő, kötelező dolgok.

– Mennyit kell készülni a procedúrára?

– Bár abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy idén ezt már másodjára csináltam, ez nem jelentette azt, hogy kevesebbet kellett volna készülni, hanem épp ellenkezőleg. A minél flottabb lebonyolítás érdekében fontos az alapos felkészülés, a négy évvel ezelőtti választáson szerzett tapasztalat is beépítésre került. Meg kellett ismerni a szavazatszámlálást segítő számítógépes programot, meg kellett oldani a szavazóhelyiségek berendezését, beosztását. A névsor szerinti bontást megcsinálni, hogy arányos legyen. A bizottsági tagok beosztását, hogy ki mikor jöjjön. Persze ehhez hatalmas segítséget kaptunk a kamarai alkalmazottaktól, kiemelten

Biricz Melindától. Itt utalok arra is, hogy a kamarai alkalmazottak túlnyomó része a választás kezdetétől gyakorlatilag a számlálás befejezéséig a választási szabályzat szerinti körben segítette a bizottság munkáját.

– A szavazás napján a Kamarában járva egészen meglepett, mennyire nagyszabású az esemény.

– Ezt indokolja a szavazók nagy száma is, hiszen az körülbelül 6500 fő – ennek a negyede jelent meg idén, és négy évvel ezelőtt is az alatt a 10 óra alatt, míg a „szavazóhelyiség” nyitva állt. Belegondolva, hogy egy rendes közgyűlésen kb. 100 fő

– Hogyan telik a felkészülési idő? Mire kell figyelni?

– A lelki felkészülés a legfontosabb. Arra kellett felkészülni, hogy lesz egy olyan munkanap, amikor az irodai ügyekkel vagy a családdal egyáltalán nem, vagy csak nagyon korlátozottan lehet foglalkozni. Volt, aki előre szólt, hogy napközben nem tud jelen lenni, de szívesen jön az „éjszakai műszakba”. Míg mások éppen fordítva, az éjszakát nem tudták vállalni.

– Hogy nézett ki a napja a választáson?

– Korán reggel érkeztem, megnéztem, hogy minden a helyén van-e. Előkészítem a Választási Bizottságtól átvett szavazólapokat, előkészítem ellenőrzésre az urnákat, amit később a Bizottság két tagjával ellenőrzünk, hogy lezáráskor üresek-e. Napközben vagy én is ülök éppen egy regisztrációs asztalnál, vagy látom, ahol éppen feltorlódott a sor, és akkor odamegyek segíteni. Az elzárt helyiségből kiviszem a szavazólapokat, hogy pótoljam, ahol már fogyóban van. Utána jönnek az egyéb kötelező feladatok: a ki nem adott szavazólapok megszámlálása és megsemmisítése, az urnákból származó szavazólapok átvétele a Választási Bizottságtól, az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyvek elkészítése. Majd kezdődik a tényleges számlálás. Először a választási szabályzatnak megfelelően az elnökre és a főtitkárra leadott szavazatokat számoljuk meg, majd ezt követően szép sorban a többi tisztségre leadott szavazatokat is.

van jelen, itt azért megjelentek 1600-an, többségük a szavazat leadása után is maradt, kihasználva az alkalmat, hogy rég nem látott kollégákkal is összefuthatnak.

– Mit gondol, mitől válik aktívvá egy szavazó?

– A legtöbben úgy gondolom, hogy „beleszülettek”, azaz olyan principális mellett töltötték a jelölti éveiket, aki aktívan érdeklődött a kamarai közélet iránt, és ezt vitték tovább ők is, amikor már ügyvéddé váltak. Illetve a másik nagy csoport, aki fontosnak tartja a kamarai közéletben való aktív részvételt legalább egy választás erejéig.

– Volt-e bárminemű probléma idén? – Számottevő nem.

– Mit ad önnek ez a munka? – Örömöt. Jó volt kiváló kollégákkal együtt dolgozni ezen a viszonylag hosszú napon. És ezen a fórumon is köszönetemet fejezem ki minden kollégámnak, aki részt vett a bizottság munkájában, illetve a kamarai alkalmazottaknak, akik szintén emberfeletti munkát végeztek, és végül, de nem utolsósorban a Kamara vezetésének, akik megadtak minden segítséget ahhoz, hogy a választás, illetve a szavazatok megszámlálása zökkenőmentes legyen.

Pesti Ügyvéd 7 2022. DECEMBER – 2023. JANUÁR

Átlagosan 19 millió forint a magyarok örökíthető vagyona

Jelenleg mintegy 186 ezer milliárd forint a hazai lakosság örökíthető vagyona, aminek legnagyobb részét, mintegy 63 százalékát reáleszközök (többségében ingatlanvagyon) teszi ki, 16 százaléka a bankképes eszköz (folyószámla, betét és értékpapírok) és 13 százalék a céges részesedés.

Ateljes vagyontömeg közel felét mintegy 400 ezer háztartás, a magyarok legvagyonosabb 10 százaléka birtokolja, akik harmada már most is nyugdíjaskorú, ugyanennyien pedig a következő évtizedben vonulnak vissza. Az öröklési folyamat ugyanakkor számos buktatóval terhelt, aminek megoldása nemzetgazdasági érdek is.

A Grémium az Utódlásért Egyesület

(GaUE) célja többek között a szolgáltatói oldal összefogása, a vezető hazai bankok, befektetési társaságok, ügyvédi irodák és tanácsadó cégek közreműködésével. A szervezet első körben a házastársi vagyonjog, az élettársak vagyoni helyzete, valamint az öröklési jog valós élethelyzeteiből készít kézikönyvet és szervez ezzel kapcsolatban oktatást.

Budapesti kollégáink kitüntetése és díjazása a Magyar Ügyvédnap alkalmából

A hagyományoknak megfelelően idén is a Magyar Ügyvédnap alkalmából került sor a legmagasabb hivatásrendi kitüntetések átadására. A Budapesti Ügyvédi Kamara gratulál valamennyi kitüntetett kollégának. Külön is szívből gratulálunk Kamaránk tagjainak, és jó egészséget, valamint sok örömet kívánunk további szakmai és privát életükben!

– dr. Borsos Tamás, dr. Csere Bálint és dr. Papp Géza „Az Ügyvédségért –Pro Collegio Advocatorum” kitüntető cím díjazottjai;

– dr. Boross Ildikó, dr. Gyalog Balázs és dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán a Kiváló Ügyvédi Munkáért Ezüstérem díjazottjai;

– dr. Szabados János Kiváló Jogtanácsosi Munkáért díjazottja; – dr. Hidasi Gábor „Jogi kultúráért” díj díjazottja;

– dr. Szűcs A. Gábor az „Év Pro Bono Ügyvédje 2022”;

– Dr. Törös Ügyvédi Iroda (irodavezető: dr. Törös Judit) az „Év Pro Bono Ügyvédi Irodája 2022”

(BÜK hírlevél)

A GaUE legfrissebb kalkulációja szerint a magyar lakosság teljes, örökölhető vagyontömege 186 ezer milliárd, azaz átlagosan fejenként 19 millió (háztartásonként 46,5 millió) forint, amely erősen koncentrálódik: közel fele található a magyarok legmódosabb 10 százaléknál. Ennek a legfelső jövedelmi decilisnek a  bankképes eszközöknél már 60 százalékos, a céges részesedések esetében pedig 80 százalék feletti súlya van. Az affluens ügyfélkörnek a banki demográfiai adatait vizsgálva jól látszik, hogy a teljes vagyon körülbelül harmadának tulajdonosa már most is nyugdíjaskorú, további harmada pedig a következő tíz évben vonul vissza. A Grémium az Utódlásért Egyesület fő célja ezért az utódlásmenedzselés mint szakma fejlesztése a legjobb gyakorlatok megosztásával, az ezzel kapcsolatos oktatási-működési sztenderdek kialakításával, valamint a kapcsolódó jogi szabályozás optimalizálásával. Az Egyesület alapítói olyan neves pénzügyi, jogi és tanácsadó vállalatok, mint az MKB Bank, a Raiffeisen Bank, a Bank Gutmann, a Hold Alapkezelő, a Concorde Értékpapír, a Szecskay, a Jalsovszky, az MPK Partners, a KLART ügyvédi irodák, az RSM adótanácsadó és az Apelso Trust bizalmi vagyonkezelő, amelyek jelentős tapasztalattal rendelkeznek a családi vállalkozások és az utódlás területén. (GaUE)

Pesti Ügyvéd a telefonban

November 7-e óta mindig velünk lehet a Pesti Ügyvéd – elég hozzá mindössze egy okostelefon. Az Android és iOS eszközökre egyaránt elérhető applikációban nemcsak a Budapesti Ügyvédi Kamara lapjának legfrissebb száma, illetve archívuma szerepel kereshető formátumban 2020 decemberéig visszamenően, de napi frissítésének hála valamennyi, az ügyvédi hivatásrend tagjainak fontos, releváns és aktuális információ olvasható rajta keresztül. A Google Play, illetve App Store áruházakból ingyenesen letölthető applikáció rendkívül hasznos segítsége lehet valamennyi ügyvédnek, illetve kamarai jogtanácsosnak.

Megjött a Mikulás!

Az elmúlt két covidos esztendőben ez elmaradt, de idén újra tömegesen érkeztek a gyerekek és a szülők. Hatszáz gyermeket regisztrált a kamara (vagyis inkább a Mikulás), a gyerekekkel pedig több mint ezer szülő érkezett. Az ünnepséget három „turnusra” kellett bontani, hogy mindenki kényelmesen elférjen. A gyerekek birtokba vehették a kamara egész épületét, ahol a játékok mellett Manóbüfé is várta őket. A gyerekek természetesen a Mikulásnak örültek a legjobban: rajzzal, verssel, dalokkal köszöntötték. Aki megsimogatta a szakállát, az a Mikulás szerint egy évig „különleges védelemben” részesül. A legbátrabbak még a manó fülét is megsimogathatták.

December 10-én gyerekzsivaj verte fel a Budapesti Ügyvédi Kamara épületét. A kamara legnépszerűbb és legnagyobb tömeget megmozgató eseménye minden évben a Mikulás-ünnepség.

Szinergiák nyomában

Az IM és a MÜK által szervezett II. Jogi Segítői és Áldozatsegítési Konferencia előadásai rámutattak arra, hogyan függnek össze egymással az egyébként szerteágazó területek.

Első előadóként Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella, az Igazságügyi Minisztérium Szakmai Irányítási Főosztályának vezetője a Szinergiák az igazságügyi szolgáltatások között alcímű konferencián rámutatott az áldozatsegítés és a jogi segítségnyújtás kapcsolódási pontjainak fontosságára, hangsúlyozva, hogy közös munkájuk sikerének fokmérője az, hogy tudnak-e érdemben segítséget nyújtani a szociálisan nehéz helyzetben lévő, illetve áldozattá vált embereknek. A főosztályvezető beszámolt egy nagyszabású informatikai fejlesztési projektről is, amelynek keretében az Áldozatsegítő Szakrendszer és a rendőrség Robotzsaru rendszere között alakítottak ki élő kapcsolatot az áldozatsegítő szolgáltatásokról tájékoztatást kérő áldozatok adatainak direkt átadása érdekében. A fejlesztéstől a gyors információátadás elősegítését, valamint az adminisztrációs terhek csökkenését várják.

Ezt követően dr. Bánáti János, a MÜK elnöke is köszöntötte a résztvevőket. A segítségnyújtással összefüggésben felhívta a figyelmet a rászoruló emberek mentális egészsége megóvásának fontosságára. Mint mondta, természetesen az a cél, hogy senki se váljék bűncselekmény áldozatává, és mindenki kerülje a jogilag vitás helyzeteket, de ha mégis problémás helyzetbe kerül valaki, a testi és szellemi épségének megóvása is cél – és ennek jelentőségét ismerte fel az állam.

Az IM parlamenti államtitkára, dr. Répássy Róbert dr. Varga Judit igazságügyi miniszter nevében is köszönetet mondott a MÜK elnökének a minisztérium céljai megvalósításához nyújtott segítségért. Az államtitkár kiemelte: a kormány számára egyértelmű, hogy segíteni kell minden állampolgáron, aki bajba kerül. Ezért bővítették és erősítették a sértetti jogokat az új büntetőtörvénykönyvben és a kapcsolódó eljárási törvényben; ezért nyitnak újabb és újabb áldozatsegítő központokat és pontokat, és ezért dolgoznak a jogi segítségnyújtás rendszerének megerősí-

tésén is – például az abban részt vevő ügyvéd kollégák juttatásainak emelésével. Dr. Répássy Róbert méltatta azokat, akik időt és energiát nem kímélve vesznek részt ebben a munkában – így a kormányhivatali és áldozatsegítő kollégákat, a pszichológusokat és az ügyvédeket.

Az előadások szakmai részét dr. Ördög Orsolya Zsuzsanna, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal ügyintézője kezdte, aki a jogi segítők és a kormányhivatali ügyintézők kapcsolatáról beszélt. Az előadásban részletesen hallhattunk többek közt a peren kívüli támogatásokról és azok módjáról, az alanyi rászorultság eseteiről, a rászorultsági feltételekről polgári és közigazgatási eljárásokban, valamint a büntetőeljárásokban, a pártfogó ügyvédi tevékenység összetevőiről és a díjmegállapítás alapját képező jogszabályokról.

Az IM Szakmai Irányítási Osztályának vezetője, dr. Czipóth Lukács a pártfogó ügyvédi kirendeléssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről és problémákról tartott előadást. Az osztályvezető ismertette, hogy a különböző jogrendszerekben általában a büntetőeljárásban ismert a kirendelt ügyvéd fogalma, de a magyar jogrendszer ennél szélesebb körben ad lehetőséget kirendelésre, így akár polgári és közigazgatási eljárásban is. Az előadó szerint a jelenlegi jogszabályi környezetben a pártfogó ügyvéd kirendelése során a Jogi Segítségnyújtó Szolgálatnak egyre nagyobb merítési lehetősége van, és –az ügyfél érdekeire is tekintettel – végső soron a jogi segítői névjegyzékben nem szereplő (de az ügyvédi kamara nyilvántartása szerint kirendelhető) ügyvéd, ügyvédi iroda kirendelésére is sort keríthet, és erre az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szabályai sem tartalmaznak tiltó rendelkezéseket.

„A helyreállító igazságszolgáltatás szemlélete a bűncselekményekre nem szabályszegésként, hanem személyek közötti konfliktusként tekint, amely nemcsak az érintettekre, hanem közösségükre is hatással lehet.”

Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodát (OFFI), dr. Németh Gabriella vezérigazgató mutatta be. Ismertette többek között az igazságügyi nyelvi közvetítői feladatokat és a jogszabályi hátteret, valamint szóba kerültek az új technológiák, online lehetőségek is. Bemutatta az OFFI stratégiáját, amelynek középpontjában az igazságügybe vetett bizalom növelése, a hiteles fordítást támogató nyelvi technológiai megoldások kialakítása áll, illetve az, hogy az irodára etalonértékű szakmai központként tekintsenek.

Az előadók sorában Fodor Kitti, az ELSA Miskolc joghallgatói egyesület elnöke következett, aki szerint az áldozatsegítési, illetve a jogi segítségnyújtási tevékenységbe akár már joghallgatóként is érdemes becsatlakozni. Mint mondta, ez a joghallgatóknak és pályakezdőknek tapasztalatszerzési lehetőség is, és a későbbi praxisépítésben is előnyt jelent. Az

egyesületi elnök szerint fontos megmutatni azt, hogy igenis lesz olyan utánpótlás, akik mellett biztonságban érezhetik magukat a támogatottak, a hallgatóik bevonása pedig több terhet is levehet a szakemberekről.

Az Igazságügyi Minisztérium pártfogó felügyelői munkatársa, dr. Magyar Erika a büntető-, illetve szabálysértési ügyekben lefolytatható közvetítői eljárásról (mediációról), valamint az azt meghatározó helyreállító (resztoratív) szemléletről adott elő. Elmondta, hogy a közvetítői eljárás tizenöt éve működő jogintézmény, amelynek keretében a bűncselekménnyel, illetve szabálysértéssel érintett felek közösen dönthetik el, hogy miként kezeljék a történteket és a cselekmény következményeit. A közvetítői tevékenységet a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok mediátor képesítéssel rendelkező pártfogó felügyelő munkatársai végzik, akiknek létszáma nem

haladja meg a 70 főt. Évi 5-7000 ügyben járnak el, amelyek eredményessége igen magas, hiszen az ügyek 85%-ában megállapodás születik a felek között, és azok 90%-át teljesítik is. Elhangzott: a helyreállító igazságszolgáltatás szemlélete a bűncselekményekre nem szabályszegésként, hanem személyek közötti konfliktusként tekint, amely nemcsak az érintettekre, hanem közösségükre is hatással lehet. Ennek érdekében a resztoratív szemlélet nemcsak az áldozat és az elkövető, hanem a tágabb érintetti kör bevonásával is dolgozik.

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság részéről Szűcs Anita r. tzls., áldozatvédelmi referens tartott előadást az áldozatvédelmi munkáról. Kifejtette, hogy a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságon 2018-ban indult áldozatvédelmi modell célja a rendőrség látókörébe kerülő áldozatok személyre szabott tájékoztatása, az eljárások során a sértettek jogainak érvényre juttatása, a másodlagos sértetté válás megelőzése és az állampolgárok rendőrségbe vetett bizalmához való hozzájárulás. Alapelvük az, hogy úgy kommunikálnak és foglalkoznak az áldozatokkal, ahogy azt a családtagjaikkal is tennék.

A rendőrségi kitekintő után az Egri, a Nyíregyházi és a Debreceni Áldozatsegítő Központ koordinátora mutatkozott be, és szemléltette az áldozatsegítés mindennapi tevékenységének gyakorlati elemeit. Az előadók beszéltek az intézményrendszerről, a különböző támogatási formákról, az érdekérvényesítés elősegítésének jelentőségéről és az együttműködő partnerekről. Esetleíráson keresztül mutatták be, hogy egy-egy áldozatnak hogyan nyújt személyre szabott segítséget a rendszer.

Az előadók sorát dr. Böröcz Annamária és Lázár Andrea, a Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályának két munkatársa zárta, akik az állami kárenyhítés témájáról beszéltek. Előadásukban kifejtették az állami kárenyhítési kérelem előterjesztésével kapcsolatos alapvető tudnivalókat, beszéltek az eljárás szakaszairól is. Az előadás európai uniós kitekintéssel és a statisztikák magyarázatával zárult.

A 2022. november 17-én tartott konferencia kiváló alkalom volt arra, hogy az érdeklődők egy tágabb képet kapjanak azzal kapcsolatban, hogy az egyébként szerteágazó területek hogyan függnek össze egymással.

DE AZ ÜGYVÉD JÓ, HA SZÁMOL, LEGALÁBBIS BIZTOSÍTÁSA MEGKÖTÉSEKOR,

IUDEX NON CALCULAT AVAGY MIÉRT A MÜBSE

SZÉLESKÖRŰ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM

• 2023-tól 4 féle szakmai alapbiztosítás: 15, 25, 50 és 100 millió Ft-os káreseményenkénti fedezet

• az elektronikus ingatlannyilvántartási eljárásban való részvételhez szükséges kiegészítő biztosítás, plusz további 4 féle kiegészítő szakmai védelem

• ügyvédi balesetbiztosítás díjmentesen minden MÜBSE tagnak, opcionális kiegészítőkkel

DÍJCSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEK

• éves díjfizetés: 5% kedvezmény (tagjaink több, mint 30% él a lehetőséggel)

• 3 éves szerződés: 6% kedvezmény (tagjaink 48% választotta)

• kármentességi díjvisszatérítés: 2023-tól 20%-kal emelt összegben, a 2022-ben megfizetett biztosítási díj 10-40%-a közötti mértékű díjcsökkentés érhető el. (tagjaink 83%-a részesül a kedvezményben, 53% a maximális kedvezmény kapja.)

ALAPSZOLGÁLTATÁSAINK

• ügyvédbarát, felkészült ügyfélszolgálat,

• kollégák által végzett szakszerű és empatikus kárrendezés,

• előzetes szakmai konzultáció,

• ÜgyvédPortál a kényelmes elektronikus ügyintézéshez

EGYESÜLETI KIEGÉSZÍTŐ

SZOLGÁLTATÁSOK

• támogatások (segélyek) praxisindítás, gyermekszületés, betegség, haláleset bekövetkezése estén, alkalmanként bruttó 110.000 Ft összegben

• kreditszerzés online, kényelmesen, ingyenesen – jelenleg 32 kredit szerezhető meg, ennek piaci értéke: 70-140.000 Ft

• ügyvédi balesetbiztosítás minden tagunknak ingyenesen, piaci értéke: 15-22.000 Ft

SZÁMOLJON MINDEZEKKEL ÉS KIJÖN ÖNNEK IS: a díjcsökkentési lehetőségekkel és pénzértékkel bíró kiegészítő szolgáltatásainkkal élve anyagi szempontból is A

DR. SZECSKAY ANDRÁS

„Fontos számunkra a kamarai közélet”

– Nem feltétlenül a BÜK és nem feltétlenül bármelyik kamara; félre ne értsen, mindegyik kamara fontos. De ami igazán fontos, az a kamarai közéletben való részvétel. Úgy gondolom, minden ügyvéd életéhez hozzátartozik a kamara. Tudni kell arról, hogy mi történik, és – ha lehet – aktívnak kell lenni a kamarai közéletben. Én magam szinte a kezdet kezdetétől aktív vagyok. Még valamikor a nyolcvanas években voltam fegyelmi jegyző, aztán elnökségi tag a BÜK-nél, majd elnökhelyettes, mostanra pedig negyedik ciklusban vagyok a MÜK küldöttgyűlésben és elnökségben is, továbbá a harmadik ciklusban a MÜK elnökhelyettese. A nemzetközi

kapcsolatok tartoznak hozzám a Magyar Ügyvédi Kamarán belül. Erre a kamarai aktivitásra próbálom inspirálni a kollégáimat is: így azon kevés irodák egyike vagyunk, ahol a legtöbb kamarai választott tisztségviselő van. Görgényi Orsolya kolléganőm, aki korábban az AIJA elnöke volt, rendkívül aktív a nemzetközi kapcsolatok területén. Orsi a második ciklusban a Budapesti Ügyvédi Kamara titkára, ugyancsak a nemzetközi kapcsolatokért felelős. Jásdi Attila kollégám a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának az elnöke, második vagy harmadik ciklusban, és a lányom, Szecskay Katalin is tagja ennek a nemzetközi bizottságnak, tehát az irodából négyen is jelen vagyunk a kamarai közéletben.

– Millió és egy feladata van a kamarának. Szabályozási, érdekvédelmi, fegyelmi ügyekben való eljárás, informatikai fejlesztés, ügyvédbarát szolgáltató kamara. Az elektronikus kommunikáció a bíróságokkal, hatóságokkal is mindig nagy kihívás. Várható, hogy az ingatlan-nyilvántartás közvetlen ügyvédi kezelése is egyre közelebb kerül, tehát ott is rengeteg feladat lesz. Sajnálatos, mégis tény, hogy számtalan fegyelmi ügy is van, ezekre oda kell figyelni. A szabályozásban való segítség inkább a Magyar Ügyvédi Kamara szintjén történik, mint a területi ügyvédi kamarák szintjén, de az előkészítés mindig a területi kama-

A Szecskay Ügyvédi iroda alapítója és vezetője számára fontos a kamara: négy ott dolgozó kolléga is szerepet vállal a választások utáni friss felállásban. Erről, valamint a harmincesztendős alapítási évfordulóról is beszélgettünk.

– Miért fontos Önöknek a Budapesti Ügyvédi Kamara?

– Mi az, ami a következő ciklusban fontos lehet a kamara számára? Mivel tudnak hozzájárulni?

ráktól indul. Ezek eléggé összetett, sok munkát igénylő feladatok. Emellett persze a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és folyamatos karbantartása is elég komoly feladat.

– Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy 2022 szeptemberében harmincéves volt az iroda. Mekkora volt a buli?

– Nagy. Körülbelül négyszázan voltunk. Több vendéget vártunk, de az utolsó pillanatban jött betegség, utazás és egyéb elfoglaltság miatt mintegy húszan-harmincan lemondták. Persze így is szép volt a létszám. Számomra az volt a legrosszabb, hogy az ember nem tud négy óra alatt négyszáz felé szeletelődni, és mindenkivel annyi időt tölteni, amenynyit szeretne. Nagyon sajnáltam, de igyekeztem, hogy legalább az érkezésnél minél több vendéggel találkozzak, és akivel tudtam, menet közben is beszélgettem… De négyszáz felé képtelenség személyre szóló figyelmet fordítani, kollégáim viszont sokat segítettek.

– Az elmúlt harminc év pont felöleli a rendszerváltás utáni időszakot. Hogyan tudná tagolni az iroda történelmét ebben az intervallumban? Mik voltak a fő csomópontok?

– A rendszerváltozás évében, 1990-ben négy hónapot töltöttem Kanadában egy, a Kanadai Ügyvédi Kamara által először csak fiatal magyar ügyvédeknek – akkor még fiatalnak számítottam – szervezett négy hónapos tréningen. Sok mindent szerettem volna megvalósítani, amikor hazajöttem, de a korábbi irodám nem volt fogadókész erre. Úgyhogy az utolsó évben már nem éreztem ott jól magam. Aztán megszületett a döntés, hogy eljövök abból az irodából – ami egyébként egy ma is létező, kitűnő ügyvédi iroda –, és ezzel egy időben érkezett egy francia iroda felkérése, hogy velük együttműködve, közösen nyissunk egy budapesti irodát. A '90-es évek a privatizáció és a külföldi zöldmezős beruházások időszaka volt, rendkívül intenzív külföldi ügyfélmegkeresésekkel. Ennek a francia irodának pedig kifejezett célja volt, hogy Közép-Kelet-Európában is jelen legyen. Az egyik kollégájuk az akkori Állami Vagyonügynökség külföldi jogi tanácsadói csoportjában volt. Tranzakciós ügyek kapcsán találkoztunk egymással, sokat beszélgettünk. Így kerestek meg, és végül 1992 szeptemberében el is indult ez a budapesti iroda. Ez a francia kollégánk, Michel Lequien, öt évig itt élt Budapesten. Mellette Budai Judit, aki jelenleg a társ-irodavezető, szenior partnerünk, akkor még jelölt volt, és egy egyetemista

gyakornokunk, Tausz Patrick, aki már ugyancsak partnere az irodának. Nem sokkal később a kanadai csapatból Gulás Judit és Grósz Katalin csatlakoztak, ma is velünk vannak. Organikus módon növekedtünk, 2002-ben leváltunk a francia irodáról, és azóta független magyar ügyvédi irodaként működünk, széles körű nemzetközi beágyazottsággal és szerteágazó külföldi ügyfélkapcsolattal. Jogász kollégáink száma mára közelít a negyvenhez, az adminisztratív munkatársakkal együtt hatvanhoz közeli a létszám.

– Van-e valami mottó vagy bármilyen vezérfonal, ami végigvezette Önt a jogi pályán, és azon, ahogy irányítja ezt az egész közösséget?

– Világéletemben arra törekedtem, hogy precízen, tisztességesen, korrekt módon segítsem mások ügyeit. Édesapám is ügyvéd volt, ő is egész életében ezt csinálta. Tőle örököltem ezt a szellemiséget, amit a munkatársaim is átvettek. Eszerint működünk, és azt hiszem, hogy jól cseng a neve az irodának abban a tekintetben, hogy lelkiismeretes, szorgalmas, odafigyelő, precíz jogi munkát szolgáltat.

– Hogy lehet 30 évig csinálni ezt? Hogy lehet megújulni? Hogy lehet újabb és újabb svungot venni?

– Ezen nem gondolkodtam még. A jogi pálya és különösen az ügyvédi pálya olyan hivatás, amely kifejezetten az agyat veszi igénybe. Ez a szürkállomány pedig, kis képzavarral élve, mindig kéznél van. Viszem haza, ha elutazom, jön velem, lehet gondolkozni. Nincs olyan, hogy iroda vagy otthoni munka, csak munka van, megoldandó feladat.

– Összemosódik a kettő… – Igen. Aktívan tartja az embert, hogy szinte mindennap új ügyek, új kihívások érkeznek, új dolgokat kell megtanulni. Vagy a jogszabályi háttér változik, vagy a tényállás. Nincs két egyforma ügy, és ez a változatosság mozgásban tartja, edzi az agyat, ez pedig nagyon jót tesz neki.

– Nagyon sok kollégája csinál mást is. Például van, aki borászkodik, van, fest… Önnek van olyan hobbija, ami kiszakítja ebből a közegből, és áthelyezi egy másik világba?

– Feltétlenül. Nagyon szeretem a zenét. Nem olyan aktívan, de még mindig kellő rendszerességgel járok hangversenyre, klasszikus és jazzkoncertekre egyaránt. Szeretem a képzőművészetet, elég sok képzőművészeti alkotásom van, több művészt személyesen is ismerek. Szívesen járok moziba, színházba – tehát általában a kultúra érdekel, leköt és kellemes kikapcsolódást nyújt, elég sok időt töltök vele. Nem túl intenzíven, de valamennyit sportolok is: kerékpározom, úszok, síelek.

– Édesapja is ügyvéd volt, majd a lánya is csatlakozott, hogy ezt a hivatást űzze. Ez a dinasztikus kapcsolat mennyire meghatározó általában az ügyvédeknél? Mennyire terelgetik a  kollégák a következő generációt a pálya felé?

– Nálunk is van egy hivatásbeli törés a családban… Na, nem kell félreérteni, egyáltalán nem rossz értelemben vett törés: a lányom ügyvéd lett, de a fiam, mint alma, olyan messze esett a fájától, amilyen messze csak lehet – földrajzilag és foglalkozás tekintetében egyaránt. Elvégezte a Gazdasági Főiskolát marketing és nemzetközi kapcsolatok szakon, majd 3-4 év után azt mondta, hogy ő inkább síoktató szeretne lenni. Úgyhogy Svájcba költözött, télen síoktató, nyáron pedig downhill kerékpár tréner, levegőn, gyönyörű zöld környezetben él, borzasztóan élvezi a munkáját és az életet. Elégedett, és ennél többet nem lehet kívánni szülőként.

– Ez azért elég menő!

– Igen, bár a világon semmi köze nincs a joghoz. Nálam nem vitásan, édesapám hatással volt arra, hogy a jogi pályára lépjek. Még Martonyi János hatott rám, aki fölöttem végzett a szegedi egyetemen, és jó barátságban voltunk. Ő már egy külkervállalatnál dolgozott, több nyelven beszélt, és sokat utazott a cég jóvoltából. Ez nekem borzasztóan tetszett, hasonló pályára akartam menni. Akkoriban édesapámnak nagyon jó irodája volt, kiváló ügyfélkörrel Kecskeméten. Nem örült neki, hogy nem folytatom a kecskeméti irodát, de azt mondta, hogy ha már Pestre megyek, véletlenül se jogtanácsosnak – még az állami vállalati időszakról volt szó, ami közel sem volt annyira vonzó közeg –, hanem legyek ügyvéd. Eleinte szomorkodott, majd, amikor látta, hogy megállom a helyem, és jól boldogulok, akkor már örült annak, ahogy alakult az életem.

–

Olvastam a honlapjukon, hogy nagyon fontos az Önök számára a Pro Bono és az emberi jogokért való kiállás. Miért ennyire hangsúlyos itt ez a téma?

– Enélkül nem érdemes élni. Ha ezek az alapvető értékek nincsenek tiszteletben tartva, akkor olyan társadalomban élnénk, amilyen a rendszerváltozás előtt volt, vagy amire lehet még példát találni sok országban most is. A nemzetközi kapcsolatok terén eléggé aktív vagyok a CCBE-ben (Európai Ügyvédi Kamarák Szövetsége, a magyar delegáció vezetője), és az UIA-ban (Európai

Ügyvédek Uniója). Ez utóbbi egy nemzetközi ügyvédi szervezet, a legrégebbi, 1927-ben alapították, ha nem is a legnagyobb. Van egy külön szervezetük, az UIA-IROL, amelyiknek három ága van, a gyakorló jogászok védelme, a hivatás függetlensége és az emberi jogok védelme. Én már évek óta a hivatás függetlenségéért résznek vagyok az igazgatója, ez a terület tartozik hozzám. Az ügyvédi hivatás mindig a támadás középpontjában állt. Ezt már Shakespeare megírta a középkorban, a VI. Henrikben valahol ott, amikor a királyt próbálják meg egy puccsal leváltani, akkor mondják, hogy „első tennivalónk az legyen, hogy öljük meg mind a jogászokat!” – hiszen azok mindig a jogszerűséget keresik, és nos, jobb, ha nincsenek ott. Azt gondolom, hogy fontos a hivatás léte és függetlensége. A Pro Bonóban lehetnénk aktívabbak is, de azért megpróbálunk annyit csinálni, amennyi csak tőlünk telik, és elég sokfelé adunk támogatásokat is, részben alapítványoknak, részben pedig az egyetemi oktatást próbáljuk támogatni. Azt gondolom, és kollégáimmal együtt úgy gondoljuk, hogy ezek rendkívül fontos területek.

– Hogy megy neki a következő harmincnak?

– Még nem tudom, hogy mikor, de előbbutóbb abba kellene hagynom, hogy aztán majd a kollégáim folytassák. A következő harmincat már én biztos nem fogom testközelből látni, de mondjuk, egy harmincötöt, vagy negyvenet vendégként még szívesen megnéznék.

Négynapos munkahét - munkajogi dilemmák egy nagyvállalat tapasztalatainak tükrében

A Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata 2022. szeptember 29-én harmadik alkalommal tartott munkajogi workshopot. A kerekasztal-beszélgetés egyik központi témájaként a négynapos munkahét jogi dilemmáit vitatták meg a munkajoggal foglalkozó ügyvéd és jogtanácsos kollégák.

Arésztvevők mindannyian azon a véleményen voltak, hogy a négynapos munkahét bevezetése számos olyan kérdést felvet, amelyekre többféle jogi megoldás is létezhet, mégis komoly fejtörést okoz egy jól működő modell megalkotása.

Az utóbbi időszakban egyre több európai országban látott napvilágot, hogy egyes vállalatok kísérleti vagy tartós jelleggel alkalmazzák a négynapos munkahetet. A téma természetesen hazánkban is nagy érdeklődést vált ki, hiszen a munka-magánélet egyensúlyának megteremtése talán soha nem volt aktuálisabb, mint ma. Mindeddig azonban nem volt ismert példa a magyarországi gyakorlatból, így azok a munkaszervezési és munkajogi kérdések sem merültek fel, amelyeket a négynapos munkahét tényleges alkalmazása rejthet.

A Magyar Telekom Nyrt. négy hónapig tartó átmeneti időszakban teszteli munkavállalóinak egy meghatározott csoportjával a négynapos munkahetet, amelynek nem titkolt célja a saját tapasztalatszerzés. Emellett – az átfogó kép megismerése céljából – egy reprezentatív külső és belső kutatást is indított a témában.

A Magyar Telekom Nyrt. jogtanácsosai első kézből számoltak be a vállalati pilot indításával kapcsolatos tapasztalataikról (megjegyezzük, hogy a pilot a kerekasztal-beszélgetés idején még nem zárult le). A négynapos munkahetet a vállalat tesztjelleggel vezette be a július elejétől október végéig tartó időszakban, mintegy 150 munkavállaló bevonásával. A reprezentativitás és a minél színesebb tapasztalat gyűjtése érdekében különböző tevékenységet ellátó területek is bevonásra

kerültek. A pilotban részt vesznek olyan területek munkavállalói, akik közvetlen ügyfélkapcsolatot látnak el, értékesítési vagy műszaki területen dolgoznak, illetve a belső működést támogatják.

A cél elsősorban a közvetlen tapasztalat megszerzése a négynapos munkahét lehetséges forgatókönyveiről, működőképességéről, illetve előnyeiről és hátrányairól. Emellett egy belső és külső, országos reprezentatív kutatás is indult, amely a saját és a potenciális munkavállalók, valamint az üzleti élet különböző szereplőinek véleményét gyűjti össze a négynapos munkahétről. Így a saját munkavállalók tapasztalatai mellett külső mintából is képet lehet alkotni arról, miként vélekednek a munkavállalók, munkáltatók, HR-szakemberek arról, ha heti öt nap helyett csak négy munkanapot dolgoznánk.

Ügyvédként vagy jogtanácsosként azonban főként a jogi kérdések kerülnek fókuszba. Van ugyanis néhány általános munkajogi kérdés, amelyeket érdemes átgondolnia minden munkáltatónak, amely a négynapos munkahét bevezetését fontolgatja. Ezeket a dilemmákat azok következményeivel, illetve az erőforrásokkal való gazdálkodásra gyakorolt hatásaival együtt érdemes vizsgálni.

• A 4 napos munkahét bevezetése vagy akár egy pilot indítása szempontjából is elsődleges kérdés, hogy mennyi lesz a munkavállalók által ledolgozandó idő, és azt csökkentett teljes munkaidőként vagy részmunkaidőként kezeljük, esetleg van-e más munkajogi megoldás ennek kezelésére. A nemzetközi példák tapasztalataiból is azt látjuk, hogy a 4 napos munkahét bevezetése a munkaidő csökkenését is eredményezte, mert nem az lenne a cél, hogy a munkavállalók 4 napban dolgozzák le az 5 munkanapnyi munkaidő-mennyiséget, hanem kevesebb idő alatt, több pihenéssel, hatékonyabb munkavégzéssel érjék el ugyanazt a munkateljesítményt. Ezáltal a heti 40, vagyis 5x8 óra helyett heti 32, vagyis 4x8 óra munkavégzés teljesítése, elérése, ennek tesztelése lehet a cél.

• Fontos átgondolni azt is, hogy a munkaidő csökkentése, annak csökkentett teljes munkaidőként vagy részmunkaidőként történő kezelése hogyan hat a  munkaidő és a munkabér elszámolására; a hatályos munkajogi szabályok alapján, amely az általános munkarend munkanapjai szerint történő elszámoláson alapul, hogyan kezelhető a 4 napos munkahét. Annak érdekében, hogy a munkavállalókat minél kevesebb változás érje, felmerülhet egy olyan megoldás is, miszerint a teljes munkaidő, tehát a heti 40 óra változatlansága mellett a munkáltató átlagban heti 8 óra munkaidőre, tehát egy munkanapra mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, így egyenlő munkaidőbeosztás esetén a munkanapok száma heti 4-re, a pihenőnapok száma 2+1-re változik.

• A munkáltató különböző tevékenységet ellátó, eltérő munkaszervezéssel működő területein, de akár a külső ügyfelek kiszolgálása, az üzleti partnerekkel való kapcsolattartás szem-

pontjából is figyelembe kell venni, hogy a 4 napos munkahét az egyéni munkavállaló szintjén biztosítható, de az adott szervezet, tevékenység működési ideje nem korlátozható heti 4 munkanapra, az 5. munkanapon, esetenként hétvégén is szükséges dolgozni. Az egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazása, illetve fenntartása, hatékonyabb munkavégzés mellett is maga után vonhatja, hogy a tevékenység ellátásához több munkavállalót kell munkavégzésre beosztani, ami bizonyos tevékenységek esetén többletmunkaerő-igényt eredményezhet.

• A munkaidő csökkentésével párhuzamosan felmerül annak kérdése is, hogy a munkavállalók alapbére változatlan marad, hiszen hatékonyabb munkavégzéssel ugyanaz az eredmény, teljesítmény is elérhető, vagy a munkaidő

A cél elsősorban a közvetlen tapasztalat megszerzése a négynapos munkahét lehetséges forgatókönyveiről.”

csökkentése arányában a munkabér is csökkentésre kerüljön, amihez az érintett munkavállalók munkaszerződésének közös megegyezéssel történő módosítása is szükséges.

• A beosztás szerinti rendes munkaidő teljesítése esetén járó havi alapbér mellett a 4 napos munkahét bevezetése esetén további kérdést vet fel a rendkívüli munkavégzés kezelése és díjazása is. Ha csökken a beosztás szerinti munkaidő, csökkentett teljes munkaidő vagy részmunkaidő esetén a heti 32 órát meghaladó, illetve a heti 4 munkanapon túli munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek fog minősülni, amelyért túlóradíjazás jár, és a bérjellegű juttatások tekintetében többletráfordítást igényelhet a munkáltató részéről. Ha a munkáltató megtartja a heti 40 órás munkaidőbeosztást, és azon belül – az alapbér változatlansága esetén – a mentesítéssel érintett munkaidőre részben vagy egészben munkavégzést rendel el, akkor felmerülhet, hogy csak a munka-

időbeosztástól eltérő vagy azt meghaladó munkavégzést tekinti rendkívüli munkavégzésnek.

• További kérdéseket vet fel a teljesítményösztönző juttatásra (prémiumra, jutalékra) jogosult munkavállalók díjazása: csökkentett munkaidő mellett növelhető-e a hatékonyság olyan mértékben, hogy az érintett munkavállalók jövedelmére ez ne legyen negatív hatással.

• Számos további kérdés merül fel a munkaidő, illetve a munkavégzési kötelezettség időtartamának csökkentésével összefüggésben, például a távollétek, szabadság, betegszabadság kezelése kapcsán is.

Összességében elmondható, hogy a 4 napos munkahéttel kapcsolatos kérdések megnyugtató rendezéséhez nagyban hozzájárulna, ha a jogi szabályozás is reflektálna, válaszokat és megoldásokat kínálna azon munkáltatók számára, akik ilyen módon szeretnének rugalmasabb munkavégzési formákat, rövidebb munkaidőt bevezetni.

A workshop résztvevői: dr. Nyerges Éva (Magyar Telekom Nyrt.), dr. Czirók Andrea (Magyar Telekom Nyrt.), dr. Marencsák Zsolt (OTP Bank Nyrt.), dr. Pólik Cecília (OTP Bank Nyrt.), dr. Haskó Tünde (MOL Nyrt.), dr. Nyika Andrea (Waberer's International Nyrt.), dr. Cselédi Zsolt (Oppenheim Ügyvédi Iroda), dr. Mihovics Lívia (Oppenheim Ügyvédi Iroda), dr. Herczegh Zsolt (Magyar Telekom Nyrt.), a BÜK Jogtanácsosi Tagozat elnöke.

NÉVJEGYEK dr. Czirók Andrea

munkajogi szakértő, kamarai jogtanácsos, Magyar Telekom Nyrt.

dr. Nyerges Éva

munkajogi senior specialista, kamarai jogtanácsos, Magyar Telekom Nyrt.; egyetemi tanársegéd, Széchenyi István Egyetem, Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék

Konferencia & verseny

Beszámoló a II. BÜK Jogtanácsosi Konferenciáról és a „Pályakezdő Jogász” 2022 Prezentációs Versenyről.

AKamara dísztermét 2022. október 27-én kamarai jogtanácsosok és jogi előadók programjai töltötték meg szakmai élettel: délelőtt második alkalommal rendezte meg a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata a BÜK Jogtanácsosi Konferenciát, délután az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat (OKJT) tartotta meg a megújult „Pályakezdő Jogász” 2022 Prezentációs Versenyt. A szakmai programok szervezésében a területi és az országos tagozatok szorosan együttműködtek.

A konferenciát dr. Gyalog Balázs, a BÜK főtitkára nyitotta meg, aki áttekintést adott a kamarai jogtanácsosok integrációs folyamatáról, és méltatta a két hivatásrend szakmai együttműködését. A BÜK Jogtanácsosi Tagozatának elnöke, dr. Herczegh Zsolt is köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozva a tagozati célt, hogy szakmai és közösségi programok szervezésével minél több kamarai jogtanácsost invitáljanak a Kamarába. A megnyitó és a köszöntő után kamarai tisztségviselők, valamint a köz- és magánszféra képviselői léptek az előadói pulpitusra. Az OKJT működésének tapasztalatait, eredményeit és aktualitásait dr. Csere Bálint, az OKJT elnöke foglalta öszsze. Ezt követően a résztvevők a kötelező kamarai továbbképzéssel kapcsolatos újdonságokról és az ingatlan-nyilvántartáshoz kapcsolódó képzésről kaptak tájékoztatást dr. Bógyi Attilától (MÜK Oktatási és Akkreditációs Bizottság, elnök) és dr.  Réczei Gézától (MÜK, Oktatási és Akkreditációs Bizottság, titkár, BÜK Oktatási Bizottság, elnök).

A konferencia aktuális jogalkotási fejleményekről szóló részében elsőként dr. Tóth Balázs (Miniszterelnökség, Ingatlan-nyilvántartási és Térképészeti Főosztály, főosztályvezető) ismertette az ingatlan-nyilvántartás jogszabályi kereteinek változásait, amelyet követően a jogi személyek nyilvántartásának válto-

zásait az Igazságügyi Minisztérium képviselői, Szántai János (főosztályvezető) és dr. Karpács Eszter (vezető-kormányfőtanácsos) mutatták be az érdeklődőknek.

Dr. Erdei Marianna (Teqball Kft.) moderálásával vezető jogtanácsosok (dr. Cseh Tamás Zoltán – MVM Zrt., dr. Sükösd Péter – Extreme Digital – eMAG Kft., dr. Szeszlér Dániel – Magyar Telekom Nyrt.) panelbeszélgetés keretében értékelték a jogtanácsosi szerepkör kihívásait az aktuális gazdasági változások és a koronavírus-időszak alatti/utáni időszak tapasztalatai tükrében. Az egyre több kamarai jogtanácsos számára re-

tagozatok képviselő is részt vettek: a tagtársak érdeklődése visszaigazolta a konferencia létjogosultságát, ezért a BÜK Jogtanácsosi Tagozata a jövőben is tervezi hasonló képzési esemény megtartását.

Ugyanezen a napon délután került megtartásra az OKJT szervezésében a  „Pályakezdő Jogász” 2022 Prezentációs Verseny. A megújult formátumú verseny célja, hogy lehetőséget adjon a kamarai nyilvántartásba vett jogi előadóként, kamarai jogtanácsosként dolgozó pályakezdők részére kiemelkedő szakmai teljesítményük nyilvános bemutatására a szakmai közönség és egy szakmai zsűri előtt.

A prezentációs versenyt dr. Csere Bálint (OKJT, elnök) nyitotta meg, majd ezt követően a versenyzők tekintélyes szakmai zsűri előtt adták elő prezentációjukat, amelynek tagja volt dr. Bánáti János ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Haskó Tünde kamarai jogtanácsos (MOL Nyrt.), a MÜK Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozatának elnökhelyettese, dr. Pettkó-Szandtner Judit, vezető jogtanácsos (Unicredit Magyarország Bank Zrt.), dr. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és dr. Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke, egyetemi docens.

leváns ESG fenntarthatósági szabályozásának rendszeréről és főbb elemeiről a téma szakértője dr. Szalay Rita (ESG Capital Solution Kft.) tartott előadást. A konferencia záróelőadását dr. Lengyel Bernadett (Körber Hungária Gépgyártó Kft.) tartotta, aki nagyvállalati szemszögből nyújtott betekintést a jogi megfelelés gyakorlati példáiba.

A Wolters Kluwer Hungary Kft. támogatásával megvalósult II. BÜK Jogtanácsosi Konferenciát nagy érdeklődés övezte, amelyre közel kétszáz kamarai jogtanácsos regisztrált, és amelyen a budapesti kamarai jogtanácsosok mellett területi

A verseny eredményeképpen a zsűri a „Pályakezdő jogász díj 2022” díjat és a 600 000 Ft pénzdíjat dr. Tóth Dávidnak (E.On Hungária Zrt.) ítélte „Az ügyvédi és kamarai jogtanácsosi hivatás összevetése” című pályamunkájáért. A második helyet és az 500 000 Ft pénzdíjat dr. Kiss Ákos (OTP Bank Nyrt.) („A kamarai jogtanácsosi hivatás kihívásai a következő évtizedben, különös tekintettel a digitalizációra, e-aláírásokra és a digitális folyamatokra”) nyerte, harmadik helyezett és a 400 000 Ft pénzdíj nyertese pedig dr. Berecz Dávid István lett (E.On Hungária Zrt.) („A jogi innováció hatása a munkáltató szervezetére”).

Elkerülni a fegyelmi eljárás „mumusát”

Király Éva vizsgálati ügyintéző szakmai pályafutása nagyon régóta a Budapesti Ügyvédi Kamarában zajlik. 2007 óta dolgozik itt, és feladatai közé tartozik a vizsgálati ügyek adminisztrációjának ellátása („V” ügyszámú ügyek intézése), az előzetes panaszok adminisztrációja, a panaszosok és panaszlott ügyvédek személyes meghallgatásánál a jegyzőkönyv vezetése és a folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatos tájékoztatás is.

– Fontos adminisztrációs tapasztalatokra tett szert, mielőtt megkezdte volna a munkát a Budapesti Ügyvédi Kamaránál.

– Mielőtt a kamarához jöttem volna, két felszámolással foglalkozó cégnél is dolgoztam, ahol elengedhetetlen volt az ügyek adminisztrációjának pontos vezetése, hiszen volt olyan eset is, amikor több száz hitelező is bejelentette igényét az adós céggel szemben. Az itt szerzett tapasztalatok végül sok segítséget nyújtottak a kamarai munkám során, és ekkor jöttem rá, hogy ha a törvény szövegét át tudom ültetni a gyakorlatba, már nem is tűnik olyan ködös, megfoghatatlan, értelmezhetetlen szöveghalmaznak.

– 2007-ben miért váltott?

– Abban az évben a korábbi vizsgálati ügyintéző kolléganő babát várt, és a helyettesítésére kerestek határozott időre kollégát, így kerültem ide és kezdtem el dolgozni 2007. november 6-án a kamaránál. Sajnos a kolléganő ezt követően nem tudott visszajönni, így „ragadtam” itt az előzetes vizsgálatot végző fegyelmi megbízottak adminisztratív munkatársaként.

– Kikkel dolgozott ekkor?

– 2007 és 2018 között dr. Probstner Ilona volt fegyelmi főmegbízott szárnyai alatt tanultam meg az előzetes vizsgálat csínját-bínját. Neki köszönhetem még, hogy az új ügyvédi törvény alkalmazása sem okozott gondot, hiszen a törvény véleményezésében és a „vadhajtások lenyesegetésében” jelentős szerepe volt, így ezen észrevételek készítésekor észrevétlenül meg is tanultam az új szabályokat. Ez alatt az időszak alatt a fegyelmi megbízotti csapatot erősítette dr. Tóth M.

Gábor elnök úr, dr. Gyalog Balázs főtitkár úr és nem utolsósorban dr. Fügedi Szilvia elnökhelyettes asszony is. 2018 óta dr. Horváth István vezető fegyelmi biztos és további hét fegyelmi biztos munkáját segítem. 2018-ban a korábbi fegyelmi megbízottak közül egyedül dr. Horváth István maradt, és egy teljesen új csapattal, egy teljesen megváltozott jogszabályi környezetben kezdtük el a munkát. Nagyon örülök, hogy az idei választások után a csapat változatlan felállásban tevékenykedhet tovább.

– Hogyan lehet mindig megújulni ebben a szerepben?

– A kamarához sok, széles palettát felölelő és sokszor érdekes bejelentés érkezik a kamarai tagokkal és nyilvántartottakkal szemben, talán ezért sem vált még unalmassá ez a munkakör.

A 15 év alatt viszont jól látni, hogy az eljárás alá vontak keverik az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás fogalmát, pedig a rendőrség, ügyészség munkáját sem keverjük össze a bíróság feladatával – de hozhatnám a „rovar és bogár” hasonlatát is példaként.

– A BÜK tagjai egy kicsit mindig tartanak a fegyelmi bizottságtól. – Rengeteg rémhír kering az előzetes vizsgálattal kapcsolatosan, pedig csak el kellene olvasni az Üttv. erre vonatkozó rendelkezéseit – kinyomtatva másfél-két oldal –, és máris nem lenne ennyi félreértés. A fegyelmi biztosok munkáját még azzal is lehetne segíteni és elkerülni a fegyelmi eljárás „mumusát”, ha röviden és célratörően az előzetes vizsgálat tárgyára koncentrálva tennék meg észrevételeiket, illetve az etikai szabályzat szerint kötelezően csatolnák a releváns iratokat. A másik vád, ami ér bennünket, hogy teljesen alaptalan bejelentésekre is elrendeli a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot. Az Üttv. 119. § (2) bekezdés a) pontja szerint a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot nem rendeli el, ha a tudomására jutott adatok alapján a fegyelmi vétség elkövetésének a gyanúja nem állapítható meg. Ki tudja egzaktul megmondani, hogy hol van az a patikamérlegen mérhető határ, ahonnan már a bejelentés annyira alaptalan, hogy el sem kell rendelni az előzetes vizsgálatot?! Egyébként pedig az előzetes vizsgálat célja éppen az, hogy az alaptalan bejelentéseket megszűrjük, és ez alapján azok megszüntetésre kerüljenek. Az éves kamarai közgyűlési beszámolókból látható, hogy a bejelentések elég nagy számában a vizsgálatot a vezető fegyelmi biztos el sem rendeli, illetve az elrendelt vizsgálatok jelentős részét az eljáró fegyelmi biztosok megszüntetik. Remélem, ezzel sikerült a „kamara démonait” egy kicsit jobb színben feltüntetni.

Pesti Ügyvéd 19 2022. DECEMBER – 2023. JANUÁR

Rengeteg rémhír kering az előzetes vizsgálattal kapcsolatosan, pedig csak el kellene olvasni az Üttv. erre vonatkozó rendelkezéseit.”

DR. GYURKÓ SZILVIA, A HINTALOVON GYERMEKJOGI ALAPÍTVÁNY TANÁCSADÓJA

„A válás egy gyereknek soha nem lesz jogi eljárás”

Kifejezetten ügyvédek számára tart gyermekjogi képzéseket a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány. Dr. Gyurkó Szilviával, az alapítvány gyermekjogi tanácsadójával ennek tapasztalatairól, a gyerekeket érintő válóperekről és büntetőeljárásokról, valamint az ezekhez kapcsolódó feldolgozatlan ügyvédi traumákról beszélgettünk.

–

– Magyarországon 18 éves koráig számít valaki gyereknek, miközben terheltként 12-14 éves kortól már büntetőeljárásban is érintett lehet. Ennek ellenére nagyon kevesen ismerik kifejezetten a gyerekjogokat. Van ugyan szakjogász képzés – fiatalkorús képzés a Pázmányon, gyerekjogi képzés az ELTE-n, családjogi képzés Szegeden –, de Magyarországon még mindig nem feltétel, hogy csak olyan láthasson el gyerekeket, fiatalkorúakat is érintő ügyeket, akinek van ilyen irányú végzettsége. Mi abból indulunk ki, hogy az ügyvédek pontosan ismerik az eljárási jogot, ezért nem is arra készítjük fel őket. Abban igyekszünk segíteni nekik, hogy amikor gyerekekkel találkoznak egy tárgyalóteremben vagy más „hivatalos” helyzetben, akkor értsék, hogy miben van a gyerek, és jól tudjanak kommunikálni vele.

– Ezek szerint az érzékenyítés a cél. – Igen. A gyerekjogok a mi megközelítésünkben a gyermeki szükségletekről szólnak. A képzés célja felismerni, majd képviselni a gyerek szükségleteit. Nagyon sok esetben traumatizált gyerekekről van szó, vagy olyan gyerekről, aki addigi élete legrosszabb időszakában találkozik az ügyvéddel. Ilyenkor nagyon fontos megérteni, hogy miért hallgat, miért úgy reagál, miért csinálja, amit. A képzésünkön vannak olyan interaktív szerepjátékos gyakorlatok, amik gyerekek, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványnál önkénteskedő középiskolások részvételével zajlanak, így az ügyvédek egy biztonságos közegben kaphatnak közvetlen visszajelzéseket.

– Megtanulják, hogyan érdemes egy gyerekhez beszélni?

– A gyerekbarát igazságszolgáltatás nem azt jelenti, hogy barátkoznod kell a gye-

rekkel, de fontos, hogyan magyarázod el érthetően, mit csinál egy ügyvéd, mi a dolga az ügyésznek, mit jelent a felfüggesztett szabadságvesztés… Ezek alapvető fontosságú dolgok. Magabiztosságot ad az ügyvédnek, ha megtanulja például, hogy milyen jelei vannak annak, ha egy gyerek a stressz miatt bezárul, nem beszél, és mi segíthet ilyenkor.

–

Feltételezem, hogy gyakran két tizenhat éves gyerek között is óriási különbségek vannak.

– Persze. Ha én abban a pillanatban, amikor az ügyvéddel találkozom, egy traumatizált gyerek vagyok, valószínűleg nem a legjobb teljesítményemet nyújtom. Tudniuk kell az ügyvédeknek, mire figyeljenek ahhoz, hogy megértsék a gyereket, és hogy kialakíthassanak vele valamiféle bizalmi viszonyt.

Honnan jött a workshop ötlete?

– Hogyan kezdtétek a képzést?

– A pilot képzéseket az uniós CleaRights Project finanszírozta, és annak ellenére, hogy egy egész napos, hangsúlyosan gyerekjogról szóló tréningről volt szó, hatalmas érdeklődés kísérte. Mivel ezek nem előadások vagy prezentációk, hanem interaktív, konkrét eseteken, helyzeteken végigmenő gyakorlatok, kisebb létszámmal lehet jól dolgozni. Emiatt volt, aki nem fért be, mert betelt a képzés.

– Ezekben a szituációs gyakorlatokban volt válóper és büntetőeljárás is?

– Az eredeti program szerint nekünk büntetős ügyvédekkel kellett volna foglalkoznunk, de úgy gondoltuk, miután annyira összeérnek ezek a területek, és olyan sokan érdeklődnek a családjog területén aktív ügyvédek közül is, hogy inkább „összművészeti alkotást” csinálunk belőle. A délelőtti beszélgetés arról szólt, hogy kinek milyen tapasztalata van a gyerekekkel való közös munkáról, mi az, ami nehéz, mi megy jól, hol akadnak el. A mindenki számára azonosítható problémáknál megálltunk, és átbeszéltük azokat. Délután érkeztek a gyerekek, akikkel egy kiscsoportos szerepjátékot tartottunk, ahol mindig a felnőttek játszották az ügyvéd és a gyerek szerepét is, a gyerek résztvevők – az alapítvány diák önkéntesei – pedig megfigyelőként voltak jelen, akik a megfelelő időben visszajelzéseket adtak. Amikor elmentek a fiatalok, végigbeszéltük a felmerült kérdéseket.

– Hogyan oszlik meg a nemek aránya a képzéseken?

– Nagyon kevés férfi jelentkezik. A budapesti képzésen talán egy férfi volt, Szegeden tizenötből öten-heten. Jó lenne kiegyensúlyozottabb nemi arányokkal dolgozni, de ez egy általános jelenség, hogy a gyerekeket érintő szakmai témák is inkább a nőket szólítják meg.

– Voltak meglepő reakciók, visszajelzések?

– Arra számítottunk, hogy az lesz a legizgalmasabb rész, amikor a gyerekekkel dolgoznak együtt a résztvevők. Nagyon sokat adott a gyerekjogi követeinknek is, hogy az ügyvédek komolyan vették a feladatot. Lerendezhették volna azzal, is, hogy „én vagyok, aki jobban tudja”, de mindenki meglátta a lehetőséget, hogy valami olyanban részesüljön, amiben máskor, máshol nem. A zárókörben többen is megemlítették, hogy olyanokat tanultak, amiket a saját gyerekükkel való kommunikációban is tudnak majd használni.

– A holisztikus szemlélet ezek szerint abszolút működik.

– Mindenki a saját személyiségével dolgozik. Természetes, hogy átjárás van a szakmai élet és a magánélet között. Ezért is elgondolkodtató, hogy sok szempontból mennyire magukra vannak hagyva az ügyvédek. Viszik ezeket a borzasztó nehéz ügyeket, de nincs számukra szupervízió vagy más olyan támogatás, ami segítene a megterhelő ügyeket „letenni”. Van, hogy évtizedekkel korábbi ügyet hoznak be, ami miatt még mindig bűntudatuk van. Ügyeket, amik nem mentek jól, gyerek is érintett volt bennük, az ügyvéd pedig felelősséget érez. Sőt, időnként bűntudatot.

– Ezek feldolgozatlanul maradt esetek. – Nagyon régóta mondjuk, hogy bűn az igazságszolgáltatásban dolgozókat szupervízió nélkül hagyni, mert érzelmileg nagyon megterhelő, traumatizáló esetekkel dolgoznak. Főleg, ha egy gyerekről van szó, aki nagyon kiszolgáltatott, az

Része lett a képzésnek megerősíteni őket abban, hogy ügyvédként nem felelősek azokért a rossz döntésekért, amiket a szülők hoznak.”

ügyvédek hajlamosak lehetnek magukra venni ennek a terhét. Nagy része lett a képzésnek megerősíteni őket abban, hogy ügyvédként nem felelősek azokért a rossz döntésekért, amiket a szülők hoznak. Azért felelősek, hogy felhívják a figyelmet, hogy megtegyenek mindent, ami a saját kompetenciájukba tartozik. Azon túl azonban nem felelősek a történtekért.

– Mivel lehetne ezt még oldani bennük? – Én a szupervízióban és az intervízióban hiszek. A szakma minőségbiztosításához hozzájárulna, ha az efféle ügyekkel foglalkozó szakembereknek ez hozzáférhető lenne. Mindkét csoport jelezte, hogy lenne rá igény.

– Tudjátok már, hogy jövőre mikor, hol tervezitek a folytatást?

– A következő már a MÜK által akkreditált képzés lesz, amit megpróbálunk minél előbb elindítani, mert hisszük, hogy

erre szükség van. A visszajelzések is ezt támasztják alá. Azzal, hogy közvetlenül bevonjuk a gyerekeket, hitelesebb és jobb lesz a képzés. Emellett azt is látom, hogy a szakma egyre érzékenyebbé válik.

– Válóperből nem lesz kevesebb… – Nem valószínű. Ráadásul a válás egy gyereknek soha nem lesz jogi eljárás. Neki a válás mindig érzelmi kérdés. A hatályos jogszabályok próbálják elősegíteni, hogy a szülők egyenlő arányban vegyenek részt a gyerek életében a válás után is. Az nagyon jó, hogy nem tűnik el a gyerek életéből az egyik fél. Nehéz egy gyerekhez jól kapcsolódni kéthetente hétvégenként, de ezt nem lehet elvárásként megfogalmazni. A realitás az, hogy a házasság alatt sem egyenlő a két szülő szerepvállalása – el lehet képzelni, mekkora kihívás ez a válás után. Évek óta próbáljuk meggyőzni a minisztériumot és a bíróságokat arról, hogy muszáj lenne a dán vagy a kanadai minta alapján szülői tréningeket tartani a válásban érintetteknek, hogy lássák és értsék a gyerekük szükségleteit ebben a nagyon nehéz időszakban. Elvárásként megfogalmazni egy apa felé, aki korábban reggeltől estig távol volt a családtól, hogy mostantól akár sokszoros időt kell együtt tölteni a gyerekkel, nem jó út, ha semmiféle támogatást, megerősítést nem tudok adni neki. Az a legnehezebb a gyereknek, ha a szülei azért vállalnak ötven-ötven százalékot, hogy ne kelljen tartásdíjat fizetni – mert ilyenkor a pénzügyi megfontolások felülírják a gyerek érdekét, és a szülők időbeni, érzelmi elérhetőségét. Ha egy ilyen helyzetben a szülőknek semmilyen más segítője nincs, mint az ügyvéd, akkor ott egyrészt fontos, hogy a szakmai munka kiegészüljön a gyerekjogi megfontolásokkal, másrészt jó, ha az ügyvéd meg van erősítve abban, hogy hol húzódik a határ az ő feladata, felelőssége és a szülők jogai és kötelezettségei között. A mi képzésünk ebben is segíteni igyekszik.

DR. KOCSIS DOMOKOS

Ügyvéd a jégcsőben

Hogy mi is az a szkeleton? Nem, még csak véletlenül sem a csontváz angolul. A szkeleton egy elképesztően izgalmas – és némileg veszélyes – téli sport. Dr. Kocsis Domokos több Európakupán is részt vett már, de kétszeres magyar bajnok is. Mi vonzza az őrült száguldásban? Interjúnkból kiderül.

–

A szkeleton ritkán kerül az átlagember érdeklődésének homlokterébe. Hogyan ismerkedett meg a sportággal?

– A szkeleton egy téli olimpiai sportág. Még gimnazista koromban néztem a tévében a közvetítést, és nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Megpróbáltam utánajárni, van-e itthon ilyesmi – persze nem volt. Egyetemre mentem, majd elkezdtem dolgozni, de nem hagyott nyugodni, ezért megkerestem a módját, hogyan vehetnék részt benne. Kimentem Ausztriába, és ott az olimpiai sírégióban, Innsbruckban végre kipróbálhattam

magam. Nagyon megtetszett. Felvettem a kapcsolatot a Magyar Bob- és Szánkó Szövetséggel, azon belül is Pulai Imrével, aki Sydney-ben olimpiai bajnok volt kenuban, később pedig a téli sportokhoz pártolt. Imre bobozott, illetve szánkózott hosszú évekig. Jó kapcsolat alakult ki köztünk, végül csatlakoztam hozzájuk. Ők boboztak, én meg szkeletonoztam.

– Mi volt az, ami elkapta ebben? – Ha az ember bobozik, egy kettő- vagy négyszemélyes eszközben csúszik lefelé, nagyjából 120-130 kilométer/órával. A szánkón háton fekve, lábbal elő-

re csúsznak ugyanilyen sebességgel… A szkeletonon viszont fejjel előre, hasaló pozícióban, kb. 10 centire a jég fölött, hatalmas sebességgel száguldok lefelé. Úgy, hogy nincsen fék. Az érzést, amit ez jelent, nehéz szavakkal körülírni.

– Gyerekkorában sokat szánkózott? – Mint minden gyerek, én is szerettem szánkózni, de akkoriban még nem került annyira a figyelmem középpontjába. Később több sportot, köztük téli sportokat is kipróbáltam: síeltem, atletizáltam, országúti kerékpároztam is – de csak hobbiszinten. Elég sokat snowboardoztam is. A mai napig szívesen tekerek, illetve járok csúszni Ausztriába, Szlovákiába. A gyorsasággal kapcsolatos sportágakat szeretem, és ezért gondoltam, hogy a szkeleton valószínűleg nekem való lesz. Teljesen kikapcsol, mindezt úgy, hogy közben minden idegszáladdal koncentrálnod kell, hogy épségben leérj, méghozzá lehetőleg a megfelelő íveken a lehető legnagyobb sebességgel. Nem lehet elkalandozni, nem lehet hibázni, mert azért adott esetben súlyos árat kell fizetni. A sportág jellegéből adódóan a tized-, sőt századmásodpercek is rengeteget számítanak. Én mindezt végtelenül izgalmasnak találom, hatalmas adrenalinlöketet ad.

– Visszaemlékszik az első csúszására? – Igen, legelőször Innsbruckban csúsztam le. Ugyanakkor ez nem olyan élmény, amelynek minden másodpercére emlékezni lehet, mert minden rendkívül gyorsan történik, inkább csak az érzés marad meg, amit közben és utána érez az ember. Az ember lecsúszik, és azt se tudja, mi történik, mert annyira gyors, hogy nem is fogja fel. A pályákon általában több rajt is van: gyerekrajt, úgynevezett női rajt és a férfi rajt. Ezek mind különböző magasságokból indulnak, különböző sebességeket lehet elérni. Amikor szkeletonon csúszol 90-120 km/órával, az nem olyan, mint amikor valaki egy autóval halad ilyen sebességgel: itt minden összemosódik. Adott egy szűk csatorna, kanyarok, amik dobálnak ide-oda, hat rád a gravitáció, a centrifugális erő, te pedig száguldasz közben. Szó szerint szédítő élmény.

– Mennyire veszélyes ez a sport?

– Csonttörések jellemzőek, oda kell figyelni. Nálam eddig bordatörések, zúzódások fordultak elő, de a zúzódásokkal mindenképpen számolni kell, a jég nem puha. Van egy videó a YouTube-on, amin az látszik, ahogy fejbe vág a szkeleton. Korán vettem be a kanyart, rosszul for-

dultam, borulás lett a vége… Ez egy harminckilós eszköz, amire az ember ráfekszik – ennélfogva nyilván nem kellemes, ha fejbe kólint. Kisebb agyrázkódás és egy jól megjegyzett tanulság lett a vége. De jól vagyok!

– Amikor megtudták a szülei vagy hozzátartozói, hogy ezt akarja csinálni, nem kaptak egy kisebb szívrohamot?

– Eléggé meglepődtek és megijedtek, de hát miért ne csináljam ezt?! Egy kicsit mindig féltenek, de hát ez egy ilyen sport! Egy tavalyi versenyemre már a szintén ügyvéd feleségem is elkísért, és a helyszínen szurkolt.

–

Magyarországon valószínűleg azért nincs hagyománya ennek a sportágnak, mert nincsenek meg az adottságok, sem a kulturális előkép… – Nincsen pálya, de tudásközpont sincs. Pulai Imre segítségével rendszeresen részt veszünk külföldi edzőtáborokban, elsősorban Lettországban, ahol hagyománya van a sportnak, a lett sportolók nagyon sikeresek szkeletonban. Megismerkedtünk az ottaniakkal, akik elképesztően jók ebben a sportban is, van pályájuk, ahol sokat gyakoroltam. Én voltam az első Magyarországon, aki komolyan megpróbálkozott ezzel a sporttal, és az alapokat a lett edző magyarázta el. Az ő segítségükkel jutottam ki az Európa Kupára, Innsbruckba, ráadásul a Covid kellős közepén. Ausztria le volt zárva, senki sem mehetett be. Körülményes volt, speciális engedélyeket kellett beszereznünk, de végül kijutottam a versenyre. Nagyon tetszett, és nagy örömömre nem is lettem utolsó: teljesen kezdőként magam mögé utasítottam néhány versenyzőt.

– Hogy tud edzeni akkor, amikor nincsen hó, és nem tud kimenni oda, ahol megfelelőek az adottságok? Magyarországon hogyan lehet erre rágyúrni? – Itthon nehezen, hiszen itt nincsen pálya. Évi 2-3 alkalommal megyünk Lettországba vagy Ausztriába edzeni. Egyébként atlétika, konditermi edzés, nyújtás – ez az edzésprogram, amelynek összeállításában Imre van segítségemre.

– Miután a szkeleton elindul, tudja befolyásolni a menetet? Az ember azt gondolná, hogy csak úgy lezúdul az egész a csőben, eszközöstől-versenyzőstől, de gondolom, csak lehet valahogy kormányozni…

– Igen, fejjel, vállal, súlypont-áthelyezéssel... A csúszás azzal kezdődik, hogy

az ember valamelyik kezével megfogja a sporteszközt, fut-fut mellette, majd lendületből ráhasal. Ilyenkor a szkeleton már 40-50 km/h-val halad… Ezek után fejjel, vállsúlyponttal lehet befolyásolni, és persze lábbal, de ezzel óvatosan kell bánni, mert minden apró fékezésmozdulat nagyon lassít, a végeredménynél értékes tizedmásodperceket jelenthet. A többit megoldja a jégcsatorna. A kanyarokat, pályákat memorizálni kell, mert maga a csúszás annyira gyors, hogy lehetetlen követni, mindent fejből kell tudni, illetve minden egyes kanyarhoz rendelkezni kell A-B-C tervvel is. A pályát érteni kell, tudni, hogy mikor kell lehozni a szkeletont a kanyarban, milyen az ideális ív, hogyan lehet korrigálni, ha valami félremegy. Ezeket ott helyben nem lehet kitalálni, reflexszerűen kell működni. Menet közben olyan nagy erők hatnak, hogy néha nem is lehet megküzdeni velük. Nem lehet előrenézni, muszáj leszegni a fejet. Ha egy jobbos kanyarban balra nézek, már nem tudom visszahozni. Azonnali visszacsatolás van, ha rosszul tartom a fejem, nekicsapódok a falnak.

– Amikor a centrifugális erőtől a látómező beszűkül, és elkezd halványulni a tudat, mit lehet csinálni?

– Csúszni kell a pályán. Az ember előbbutóbb leér. Nem maradt még fent senki – ezt mondják a rutinosak.

–

Egy ilyen országból, ahol nem adottak a feltételek ahhoz, hogy hivatásszerűen űzhesse ezt a sportot, milyen esélyekkel indul egy világversenyen? Mi kell ahhoz, hogy jó eredményt érjen el?

– Mivel itthon ezt előttem még nem csinálta senki – és gyakorlatilag nincs szaktudás sem –, nincs mire építkezni. Nagyon örülök, hogy a magyar szövetség mindenben támogat. Főleg abban, hogy el tudok jutni azokba az országokba, ahol lehetőségem van a gyakorlásra, kapcsolatok építésére. Most már valamiféle tudással rendelkezem, de nyilván nem lehet az a célom, hogy megváltsam a világot, és olimpiai bajnok legyek. Nagyon örülök annak, hogy többször is ki tudtam jutni az Európa Kupára.

– Hogy néz ki most a téli versenyterve? – Az idei télen csak egy edzőtáborom lesz, mert egyéb elfoglaltságaim vannak, de jövőre mindenképpen szeretnénk megint versenyezni. Addig is mellékállásban segítek a bobos szakágnak elindulni: idén két bobos – egy női és egy férfi páros – csapatot küldünk edzőtáborba és versenyre. Emellett a  Magyar Bob- és Szánkó Szövetség felügyelő bizottságának elnöki feladatait látom el.

– A sportkarrier nem megy az ügyvédkedés rovására? Hogyan lehet a kettőt összehozni?

– Nem könnyű, de nem is lehetetlen. Az edzőtáborok és a versenyzés meglehetősen időigényesek. A csúszások jellemzően egy perc hosszúak, de nagyon kimerítik a szervezetet, ezért nem csak a felkészülés tart sokáig, a rehabilitáció is. Igyekszem úgy szervezni az életem, hogy véletlenül se legyen problémája az ügyfeleimnek, és el tudjam látni a munkámat. Eddig mindez hála istennek sikerült, és arra törekszem, hogy ez a rendszer a jövőben is működőképes legyen.

Gondolatok a zéró toleranciáról

A gépi meghajtású közlekedés veszélyes, különösen, ha a jármű vezetője olyan állapotban van, hogy nem képes helyes döntéseket hozni, vagy túlértékeli vezetési képességeit. Ez a kockázati helyzet jellemzően tudatmódosító szerek, alkohol vagy kábítószer fogyasztásának a következménye.

Amodern közlekedés, vasút, gépjárművek, repülő nagy számú áldozattal járnak mind az emberi élet, mind pedig a gazdasági javak körében. Ennek ellenére a működő, sőt egyre bővülő gazdaságnak szüksége van ezekre a fuvareszközökre, az emberiség jólétben élő részének pedig a közlekedési eszközökre, amelyek segítségével rövid idő alatt nagy távolságokat tehet meg. Ezért hiába a sok baleset, emberi áldozat és vagyoni kár, fel sem merül a modern, gépi meghajtású eszközök alkalmazásának visszaszorítása. Éppen ellenkezőleg, a jogalkotó mindent megtesz a veszélyes üzem biztonságosabbá tétele, a kockázatok minimalizálása érdekében. Ennek egyik formája a gépi jármű vezetőjére vonatkozó előírás, hogy a legteljesebb biztonságban tudja irányítani járművét.

A világon először 1897 szeptemberében, Londonban egy taxisofőrt bírságoltak meg ittas vezetésért. Hazánkban a Magyar Királyi Curia 1905-ben hozott határozataiban találkozunk először az ittas vezetésért járó büntetéssel.

A motorizáció elterjedésével és a gépjárműpark növekedésével szükséges volt határt szabni az alkoholos befolyásoltság mértékének, amelyet világszerte, így Magyarországon is 0,8 g/l véralkohol-

koncentrációban határoztak meg. Ez igen enyhe alkoholos befolyásoltságnak felel meg.

A jogalkotó azonban, látva az ittasan okozott balesetek nagy számát, 2008-ban az úgynevezett zéró tolerancia bevezetése mellett döntött, amely alapvetően választotta ketté az ittasság köznapi és büntetőjogi értelmezését. Zéró tolerancia mellett nem lehet a járművezető szervezetében a  legkisebb mennyiségű alkohol sem, tekintet nélkül arra, hogy ez befolyásolja a járművezetési képességét, vagy sem.

Az új Btk. bevezetésével még szigorúbb szabályozás született, hiszen a bűncselekmény elkövetéséhez már elég volt a szervezetben található 0,5 g/l véralkoholkoncentráció, később pedig már ennek sem kellett meglenni a vezetés idején, elegendő, ha a szervezetben 0,5 g/l véralkohol-, illetve 0,25 mg/l levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas, szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. Ez azt jelenti, hogy a bűncselekmény már akkor megvalósul, ha az elkövető elfogyasztott ilyen érték előidézéséhez elegendő szeszesitalt, tekintet nélkül arra, hogy az felszívódott-e a szervezetben, vagy sem. A 0,5 g/l véralkohol-koncentrációt el nem érő alkoholszint esetében alkalmazandó szank-

ciókról pedig a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással öszszefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 11/D. melléklete rendelkezik, 0,3 g/l értékben megjelölve az enyhébb elbírálás határát.

Bár szinte minden tagállam szigorított a korábbi rendelkezéseken, az Európai Unióban merőben szokatlan ez a drasztikus szabályozás. A magyar jogrendben ismeretlen módon sok tagállam különbséget tesz gyakorlott, kezdő és hivatásos vezetők között, súlyozva a kockázatot, amit az ilyen kategóriákban megengedett alkoholfogyasztás jelent.

Az Egyesült Királyság és Málta nem változtatott a 0,8-as szinten, míg a legtöbb tagállamban 0,5 g/l a megengedett felső érték. Ez nagyjából 2 pohár bor vagy 2 korsó sör elfogyasztásának felel meg. Magyarországhoz hasonlóan zéró toleranciát csak három volt szocialista ország – Csehország, Szlovákia és Románia – szabott. Szomszédaink közül Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban egyaránt 0,5 g/l a megengedett felső érték, azzal, hogy utóbbi két államban a kezdő és hivatásos vezetők esetében tiltott az alkoholfogyasztás.

Vajon miért látta úgy a magyar jogalkotó, hogy az élet és vagyonbiztonság védelme érdekében ilyen drasztikus eszközhöz kell folyamodnia? Szociológusok álláspontja szerint a magyar néplélekben benne rejlik az ivás hagyománya, amelyre jó adag romantikával tekintünk, a részegség is bocsánatos bűn. A magyarok rendszeresen és sokat isznak, míg a mediterrán országokban rendszeresen keveset, északon pedig ritkán sokat. Így a nagyobb közös cél, a balesetek számának minimalizálása érdekében a jogalkotó büntetni rendeli azokat az elkövetőket is, akik olyan mennyiségű alkoholt fogyasztottak, ami semmilyen mértékben nem érinti vezetési képességüket. Ők, a szabálysértési mennyiség miatt szankcionált, társadalomra veszélyt nem jelentő réteg képezik azt a járulékos veszteséget, amelyet fel kell áldozni a nagyobb közjó, az ittas járművezetés visszaszorítása érdekében.

SZERZŐ: dr. Mátyás Imre ügyvéd

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét szünetelteti dr. Áder Borbála alkalmazott ügyvéd 2022. 10. 05. dr. Aranyos Alfonz ügyvéd 2022. 10. 10. dr. Balázs Boldizsár ügyvéd 2022. 11. 02. dr. Bálint Karolin ügyvéd 2022. 10. 14. dr. Banai Krisztina kamarai jogtanácsos 2022. 09. 15. dr. Bánhegyi Enikő kamarai jogtanácsos 2022. 09. 20. dr. Békés-Szabó Anna ügyvéd 2022. 11. 01. dr. Bertalan-Kürti Veronika kamarai jogtanácsos 2022. 10. 01. dr. Borics Andrea ügyvéd 2022. 09. 21. dr. Boruzs Éva ügyvéd 2022. 09. 30. dr. Csikós Tibor kamarai jogtanácsos 2022. 09. 30. dr. Deák Dalma Lívia ügyvéd 2022. 09. 01. dr. Deák Mónika alkalmazott ügyvéd 2022. 10. 01. dr. Esztáriné dr. Szabó Edit ügyvéd 2022. 10. 01. dr. Fazekas Nóra Piroska ügyvéd 2022. 09. 30. dr. Fodor Éva ügyvéd 2022. 11. 01. dr. Font Eszter kamarai jogtanácsos 2022.11.21. dr. Halász Réka ügyvéd 2022. 10. 28. dr. Horváth András ügyvéd 2023. 01. 01. dr. Humbert Kitti Cintia ügyvéd 2022. 10. 01. dr. Izsák Katalin ügyvéd 2023. 01. 01. dr. Jávor Krisztina ügyvéd 2022. 10. 31. dr. Kocsis Miklós alkalmazott ügyvéd 2022. 10. 12. dr. Kövér Patricia alkalmazott ügyvéd 2022. 10. 01. dr. Medgyesi Salamon Zsófia kamarai jogtanácsos 2022. 10. 01. dr. Ozsvárt Zsófia kamarai jogtanácsos 2022. 09. 28. dr. Pálfi Nándor ügyvéd 2022. 11. 01. dr. Pálmai Gergely kamarai jogtanácsos 2022. 09. 30. dr. Papp Annamária Gina  kamarai jogtanácsos 2022. 08. 29. dr. Pataki Márta Krisztina kamarai jogtanácsos 2022. 10. 01. dr. Péter-Darázs Klaudia kamarai jogtanácsos 2022. 10. 10. dr. Schulpe Anita kamarai jogtanácsos 2022. 10. 01. dr. Sipka Renáta kamarai jogtanácsos 2022. 10. 01.

dr. Srágli Roland

kamarai jogtanácsos 2022. 10. 13. dr. Sütő Réka ügyvéd 2022. 10. 31. dr. Szauer Krisztina Judit kamarai jogtanácsos 2022. 10. 17. dr. Topuzidu Alexandra ügyvéd 2022. 11. 01 dr. Tóth Zsanett ügyvéd 2022. 10. 01. dr. Ulbert Zoltán kamarai jogtanácsos 2022.10.01. dr. Váczi Imre kamarai jogtanácsos 2022. 10. 01. dr. Vincze Mónika kamarai jogtanácsos 2022. 10. 01. Kassainé dr. Greiner Andrea Ágnes alkalmazott ügyvéd 2022. 10. 14. Kovácsné dr. Veres Orsolya kamarai jogtanácsos 2022. 10. 14. Misákné dr. Lukács Judit kamarai jogtanácsos 2022. 10. 01.

Ügyvédi tevékenység gyakorlása alól felfüggesztve: dr. Farkas-Szabó Zsuzsanna ügyvéd 2022. 10. 20.

Elhunyt  dr. Kamarás György ügyvéd (74) 2022. 07. 11. dr. Soltész István ügyvéd (60) 2022. 10. 05.

Ügyvédi tevékenységét folytatja dr. Dekovics Zsófia ügyvéd 2022. 10. 19 dr. Lascsik Zsófia ügyvéd 2022. 10. 01. dr. Simon Anna Orsolya kamarai jogtanácsos 2022. 10. 15. Takácsyné dr. Peroganics Enikő kamarai jogtanácsos 2022. 09. 30.

Kamarai tagságáról lemondott Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd 2022. 09. 22.

Demjénné dr. Kováts Veronika ügyvéd 2022. 09. 30. dr. Bak Sándor ügyvéd 2022. 09. 30. dr. Balogh Nelli ügyvéd 2022. 09. 01. dr. Balogh Péter Ferenc kamarai jogtanácsos 2022. 10. 10. dr. Both Lajos ügyvéd 2022. 09. 26 dr. Deák Nóra kamarai jogtanácsos 2022. 10. 01. dr. Dorogi Rajmund kamarai jogtanácsos 2022. 09. 01. dr. Drigán András Dániel ügyvéd 2022. 08. 31. dr. Erdei Gergő kamarai jogtanácsos 2022. 09. 30. dr. Farkas-Molnár Tibor kamarai jogtanácsos 2022. 10. 21.

dr. Gáthy Zsuzsanna ügyvéd 2022. 09. 30. dr. Honecz Ágnes ügyvéd 2022. 09. 19. dr. Huszka Zsófia kamarai jogtanácsos 2022. 09. 16. dr. ifj. Várgedő Lajos ügyvéd 2022. 10. 24. dr. Kézdi Andrea ügyvéd 2022. 09. 30. dr. Kiss Kamilla Dóra kamarai jogtanácsos 2022. 11. 04. dr. Kliment Zsófia kamarai jogtanácsos 2022. 09. 26. dr. Kozma Ádám Zsolt ügyvéd 2022. 10. 05. dr. Lórántffy Lilla kamarai jogtanácsos 2022. 09. 30. dr. Maros Miklós ügyvéd 2022. 10. 14. dr. Mezősi Tímea kamarai jogtanácsos 2022. 10. 31. dr. Mihalik Bence ügyvéd 2022. 10. 07. dr. Nagy László kamarai jogtanácsos 2022. 10. 10. dr. Rózsás Péter kamarai jogtanácsos 2022. 10. 26. dr. Sári Miklós ügyvéd 2022. 09. 30. dr. Sárog Adrienn kamarai jogtanácsos 2022. 12. 31. dr. Sipos Petra ügyvéd 2022. 09. 01. dr. Soós Brigitta ügyvéd 2022. 09. 01. dr. Szanyi András kamarai jogtanácsos 2022. 01. 01. dr. Szele Tamás kamarai jogtanácsos 2022. 10. 15. dr. Telek Balázs kamarai jogtanácsos 2022. 10. 04. dr. Udvari Márton ügyvéd 2022. 10. 01. dr. Valkó Gábor ügyvéd 2023. 01. 01. dr. Világi András ügyvéd 2022. 08. 31. Schoblocherné dr. Perényi Zita kamarai jogtanácsos 2022. 10. 14. Szmolicza Ákosné dr. Szabados Mónika kamarai jogtanácsos 2022. 09. 20.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázottak 2022. novemberi eskütétel dr. Czumpf Gabriella ügyvéd JELES dr. Drahovszky Márk Péter ügyvéd JELES dr. Gelencsér Adél ügyvéd JELES dr. Németh Szabina kamarai jogtanácsos JELES dr. Ordódy Frantisek ügyvéd JELES dr. Posgay Márk ügyvéd JELES dr. Rigó Szilvia ügyvéd JELES dr. Schiff Beáta ügyvéd JELES dr. Szabó Zsolt Tibor ügyvéd JELES

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/

Pesti Ügyvéd 25 2022. DECEMBER – 2023. JANUÁR

Californication

A hegy mögé bukó nap sugarai még utoljára visszacsillannak a Tökéletes Német Sportkupé kígyózöld testén, miközben az fémes pattogással fújja ki magából a délután minden megpróbáltatását.

a legalizált marihuánafogyasztás – adhat egy helynek. Mégis folyamatosan ott motoszkál az emberben az az érzés, hogy itt valami valamikor nagyon félrecsúszott.

Los Angelestől északra vagyunk, hegyek és völgyek között, ahol olyan izgalmasan kanyargó, hibátlan minőségű utak vannak, melyek láttán megérti az ember, miért éppen Kaliforniában alakult ki a világ egyik legizgalmasabb autós kultúrája. Amerika nyugati partján vidáman megfér egymással a szörfdeszkáktól roskadozó hippibusz, a gyártósorról frissen legurult, Európában még nem is létező elektromos pick-up és az üvöltve-durrogva elszáguldó sportkocsi – egy átlagos európai nem is gondolná, mennyit hozzá tud tenni ez a fajta változatosság egy hely hangulatához.

Nem véletlenül hoztak minket is éppen ide akkor, amikor egy olyan autót kell kipróbálni, aminél még a típuson belül maradva is találni gyorsabbat –utcán és versenypályán egyaránt –, különlegesebbet és drágábbat meg pláne, ez a konfiguráció mégis egy ideális csomag a közlekedéshez és a gyors haladáshoz is. Különösen ide, Amerika nyugati partjára, ahol az élet valahogy mindig kicsit könnyebbnek, a mindennapok vidámabbnak, a világ pedig jobb helynek tűnik. Általában. A közvélekedés szerint. Ami nem minden esetben találkozik a valósággal.

„Te is hallottad tegnap este a rendőrségi helikoptert?“ – kérdezi a meghívóm reggeli közben, miközben egy

luxusszálloda 69. emeletéről nézzük, ahogy a felkelő nap lassan beragyogja a várost. Történetesen igen, hallottam, bár azt gondoltam, hogy csak egy sztár közlekedik vele Hollywoodból a repülőtérre. „Mi történt?“ – kérdezem, fél perc múlva pedig már meg is bánom. A válaszból kiderül, hogy előző este egy, a belvárosi szállodától 200 méterre lévő üzletbe bement egy mentálisan beteg hajléktalan, a konyhai részlegről kivett egy nagykést, és beleszúrta azt egy 9 éves kisfiú hátába. A kisfiú túlélte, a támadót lelőtték, a tévécsatornák pedig minderről élőben tudósítottak. Üdv Amerikában, mondhatnánk cinikusan.

Három napig tart, amíg a történtektől el tudok vonatkoztatni és tudom élvezni a városban azt, amit egyébként nagyon is lehet. A kék égboltot, aminek olyan a színe, mintha valaki feltekerte volna a szaturációt a képszerkesztő programban. Az amerikai kedvességet, amikor az útszéli hamburgerezőben a takarító néni kedélyes beszélgetésbe elegyedik veled, a messziről jött emberrel. A Beverly Hillsben Ferrarival és Lamborghinivel járó baseballsapkás, hatvanas hollywoodi arcokat, akikről azt hinné az ember, hogy ilyenek csak a filmekben léteznek. Azt a fajta lazaságot, amit csak egy novemberben is szikrázóan napsütéses tenger- vagy óceánpart – és

A jogalkotás és annak betartása nem, hiszen az legendásan jól megy az amerikaiaknak. A bűnözőket nemcsak a filmekben, de a valóságban is jellemzően elkapják és börtönbe csukják, a büntetési tételek pedig kellő elrettentéssel bírnak, nem is beszélve azokról az esetekről, ha valaki egy másik ember életére tör. Csakhogy mára 70 ezer hajléktalan él Los Angelesben, és ez a városban járva-kelve sem tűnik kevesebbnek. Csábító, most mégse menjünk bele abba, mennyire felelős az egyén a sorsáért és mennyire a társadalom, az tény, hogy a világon mindenhol nehéz az utcáról visszakerülni. A hosszú évtizedek óta mondogatott probléma – a polarizálódó társadalom – itt tapintható, elképesztőek a különbségek az egyes emberek között, ami bizonyosan a szerencsésebbeket is gyakran feszélyezi. A télen-nyáron kellemes dél-kaliforniai klímában éldegélő hajléktalanok között pedig sajnálatosan magas az ön- és közveszélyes bolondok aránya, és ez az, ami rendkívül káros és veszélyes az egész társadalomra. A szigorúan szabályozott és betartott jogrendszer ugyanis csak a mentálisan egészséges embereknél éri el célját, ők érik fel cselekedeteik következményeit, ők mérlegelnek racionálisan, mi az, amit még megéri megtenniük, és mi az, amit már nem. Ha túl sokan vannak olyanok, akiknél nem számít a ráció, akkor a nagy számok törvénye alapján időről időre be fognak következni a fentihez hasonló tragikus esetek. Ezeken a törvényekkel, kamerákkal és rendőri erőkkel nem lehet segíteni, ezeknél sokkal mélyebbre kell ásni. Nagyon szurkolok, hogy egyszer sikerüljön. Kaliforniában – és mindenhol máshol.

SZERZŐ: Vida Ferenc, a Pesti Ügyvéd szerkesztője

Ellenszerek a szürkeségre

Bár az olvasás évszaktól független tevékenység, a könyvesboltok mégis a karácsony előtti hetekben bonyolítják a legnagyobb forgalmat. Válasszon akár magának, vagy kapja valamelyik szerettétől, egy jó könyv társaságában még a hideg, szürke napok is barátságosabbnak tűnnek.

BORIS JOHNSON A Churchilltényező

Boris Johnson –miközben Winston Churchill unokájával beszélget, aki szerint a nagyapja „sok szempontból teljesen átlagos, családos ember volt“ – azon gondolkodik, hogy mégis mi volt az a tényező, ami Churchillt annyira különlegessé tette. Hiszen „egy átlagos, családos férfi nem ad ki annyi szöveget, mint Shakespeare és Di ckens együtt, nem nyeri el az irodalmi Nobel-díjat, nem végez négy kontinensen x mennyiségű emberrel harci összecsapásokban, nem lát el minden fontos állami tisztséget, beleértve a miniszterelnöki posztot (kétszer is), nem vállal nélkülözhetetlen szerepet két világháború során is a győzelem elérésében, és halála után nem adják el festményeit egymillió dollárért. Küszködöm, hogy valahogy rájöjjek, mi volt a forrása belső energiájának.“

Lazi

Kiadó

LAÁR ANDRÁS Laáramlás

A legendás KFT zenekar fehér maszkos énekes-gitárosa, az abszurd humort képviselő, népszerű L’art pour l’art Társulat Besenyő „Nooormális?” Pista bácsija, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanítója, szellemi úton járó misztikus és festő – mindez két szóban kifejezve: Laár András. A széles körben elismert, sokoldalú művész most mindegyik arcát megmutatja újonnan megjelent önéletrajzi könyvében, melyet a sajátos humorral átszőtt, színes történetek (la)áramlása tesz izgalmassá és lebilincselő olvasmánnyá.

Helikon Kiadó

sokunkat foglalkoztatnak: hogyan építhetünk tartalmas kapcsolatokat? Hogyan találhatunk erőt és közösséget a különbözőségünkben? Milyen eszközeink vannak a kétely vagy a tehetetlenség érzésének legyőzésére? Mihez kezdjünk, ha úgy érezzük, elegünk van?

HVG Könyvek

DRAGOMÁN GYÖRGY Adjuk meg a módját!

BRUNNER TAMÁS Retorta

Irén, a vidéki gimnazista lány értesíti testvére édesapját, Ivánt, a Budapesten élő fordító-tanárt, hogy soha nem látott lánya segítségre szorul. Iván útnak indul, hogy megkeresse, és első szerelme helyszínére, szülővárosába utazik. Az utazása során – amely egyszerre lelki és valódi utazás – találkozik életét meghatározó személyekkel, a drogproblémákkal küzdő lányával, a gyermeke anyjával, annak volt férjével, Irénnel, akit a lányának hisz, Irén édesapjával, a színigazgatóval és Anasztáziával, a grófnővel, útjaik és a sorsok egybe kapcsolódnak, majd elválnak ismét. A kisregény szociografikus pontossággal közelíti meg a főszereplők egymáshoz és a társadalmi létezéshez való viszonyát a közelmúlt Magyarországán, és az emberi kapcsolatokon keresztül láttatja napjaink valóságát. Brunner Tamás magánkiadása

MICHELLE OBAMA Belső fényünk

Páratlan elismeréssel fogadott, világszerte bestsellerré vált Így lettem című memoárja után Michelle Obama egykori first lady ebben az inspiráló és rendkívül személyes kötetében a mindennapi életben használható tanácsokat ad, és hatékony stratégiákat mutat be, amelyek segítségével kiszámíthatatlan világunkban is egyensúlyban maradhatunk, és bizakodóan tekinthetünk a jövőbe. A Belső fényünkben őszinte, egyenes párbeszédet kezdeményez az olvasókkal olyan kérdésekről, amelyek

„Főzést tervezgetni szinte jobb, mint főzni, evésre emlékezni szinte jobb, mint enni” – így kezdődik Dragomán György új könyve, az Adjuk meg a módját! A 2020-ban megjelent Főzőskönyv „édestestvére” új receptkönyv, új irodalmi szakácskönyv, amelynek egyaránt helye van a konyhában és a nappaliban. Az Adjuk meg a módját! kis és nagy evésekről szól, az izgalomról, amit a tervezés és a főzés jelent, a szenvedélyről, ami Dragománt az ételekhez, a konyhához, a kémiai folyamatokhoz, a konyhai eszközökhöz, technikákhoz, alapanyagokhoz fűzi, és legfőképp az örömről, amit az együttlét, a közös étkezés jelent. Magvető Könyvkiadó

SAL ENDRE Hősök és kalandorok

A Fiumei úti sírkert Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője. Csodás, árnyas fái alatt sétálva szebbnél szebb síremlékeket, emlékhelyeket találhatunk, és látogatóként felébred bennünk a vágy, bár mesélni tudnának az ódon kövek! Sal Endre képes szóra bírni az évszázados sírhelyeket, és elénk tudja varázsolni a sokszor megrendítő, felemelő vagy éppen kalandos és nagyon is emberi sorsokat, amelyek e nyughelyek mögött rejtőznek. Olyan emberek történetét meséli el többek között, mint a labdarúgás magyarországi úttörője, Iszer Károly, a testvére emlékét egész életében ápoló Petőfi István, a több száz Titanic-utas életét megmentő hajóorvos, Lengyel Árpád vagy a csodás könyvritkaságokat gyűjtő Todoreszku Gyula. Libri Könyvkiadó

Pesti Ügyvéd 27 2022. DECEMBER – 2023. JANUÁR

Az izakaya, az osteria meg a többiek

Nem arany betűkkel fogják szedni ezeket az éveket a gasztronómia történelemkönyvében. A megpróbáltatások viharos tengerén mégis fel-felbukkannak új és nemritkán izgalmas helyek a fővárosban és környékén – mi most 5+1 ilyet ajánlunk.

ka is sejteni engedi. Az épp ideális hoszszúságú étlap kimondottan változatos fogásokat kínál, és külön említést érdemel, hogy a második kerületi lokáció ellenére is maximálisan korrekt árakon kínálják azokat.

1028 Budapest, Hidegkúti út 79.

Arquitecto Pitpit

Edison & Jupiter

A Vörösmarty tértől karnyújtásnyira, a Gerbeaud-ház oldalában lévő hely tökéletes választás, ha csak egy ízletes speciality kávét szeretnénk kérni elvitelre, de hétvégi bruncholást is nyugodt szívvel tervezhetünk ide. A modern, mégis elegáns hely kínálatának különlegessége a házi kalács, amiből aranygaluskát és hamburgerszerű kalács-brunchszendvicset is készítenek. Ez utóbbiban többek között mangalicasonkát, kecskecamembert-t és tükörtojást találni, a végén pedig az egészet besamelmártással öntik le. Egy ilyen reggeli után a következő étkezésünk garantáltan a vacsora lesz! 1051 Budapest, Dorottya u. 1.

DOC Pane e Vino

Idén húsz éve annak, hogy Budapesten is lehet valóban kiváló minőségű olasz ételeket fogyasztani. A Gianni Annoni nevével fémjelzett Pomo D’oro alapvető változást hozott a budapesti gasztronómiába, ami köré azóta több hasonló kezdeményezés – többek között borbár, gasztroműhely és fagyizó – is épült. A DOC Pane e Vino hangulatát tekintve leginkább egy trieszti os-

teriát idéz, ahol kisebb (de a tapasoknál nagyobb méretű) fogásokat kínálnak, a kimondott cél pedig az utóbbi években divatba jött sharing, azaz az ételek egymással való megosztása. Az Arany János utcai hely nemcsak étteremként, de delikáteszüzletként is működik. 1051 Budapest, Arany János u. 9/b.

Boathouse

Nem lehet azt állítani az érthetetlen elnevezésű 2/A kerületről, hogy egy gasztroturisztikai célpont lenne. A környék lakói ezért is fogadták nagy örömmel és lelkesedéssel az idén megnyílt Boathouse-t, aminek neve nem a lokációra, hanem a csónakházi hangulatra utal. A hajós dekorációval gazdagon ellátott hely egyszerre étterem és bár, utóbbit már csak az italpult impozáns választé-

A Magyar Építőművészek Szövetségének székháza elsőre keveseknek mond valamit, de ha azt mondjuk, hogy az a nyolcadik kerületi gyönyörű palota a vadregényes kerttel, a Szabó Ervin Könyvtár mellett, máris többen bólogatnak. Itt nyílt meg idén nyáron az Arquitecto Pitpit nevű tapasbár, a Padrónból ismert Beck Mártonék új helye. A hűvösebb napokon ugyan a pincébe kényszerülnek a vendégek, ám ez sem akkora baj, mint elsőre hangzik. Egyrészt azért, mert a tapasok elképesztőek, másrészt azért, mert itt kapott helyet Kovács Margit legnagyobb méretű kerámiaképe. 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.

Costes Izakaya Újabb ígéretes helyet nyitott Budapest belvárosában a Costes-csoport. Az izakaya szóval azokat a helyeket illetik Japánban, amik alapvetően munka utáni lazításra valók, az italok mellett azonban ételeket is kínál. A Costes interpretációjában ez utóbbiakon van a hangsúly, melyekért a két évtizedes ázsiai konyhai múlttal bíró Molnár Márk felel. Az önmagát fine bistróként jellemző helyen olyan ételeket kóstolhatunk, mint a burratakimcsi, a ceviche vagy a pad thai, de a minőségi grillválaszték és az ínyenc wagyuspecialitások is erős érvek egy látogatás mellett.

1051 Budapest, Október 6. utca 8.

Csiri Budapest egyre szélesebb vonzáskörzetében nyílnak izgalmas gasztrocélpontok. Az egyik legutóbbi ilyen a Budaörs Ófalujában lévő Csiri, amit egy több mint 150 éves házban alakítottak ki. A családias hely a minőségi borok fókusza mellett az ételválasztékot sem hanyagolja el, különös tekintettel a reggeli- és brunchkínálatra. 2040 Budaörs, Présház u. 2.

Bukta, Bublé, Beethoven

Jelenlegi legjobb tudásunk szerint 2023 az az év lesz, amikor maszk nélkül élvezhetjük az izgalmasabbnál izgalmasabb kulturális előadásokat, koncerteket, tárlatokat. Már csak emiatt is érdemes szétnézni a lehetőségek között, melyek megsokszorozódtak az elmúlt évekhez képest.

Bel canto áriaest

Bel canto – szép ének. Önálló korszak, önálló iskola az operairodalomban. De hát mikor nem szép az ének, ha nemesen formált a dallam, és az előadó hanganyaga, iskolázottsága kiváló? A bel canto eszménye nem elégedett meg ennyivel: a 18. és a 19. század fordulóján, a romantika első hullámának idején kultusza volt a gazdagon kidolgozott énekszólamok bravúros előadásának, és az operák szerzői sokszor a drámai konfliktus bemutatásánál is fontosabbnak tartották a szép éneklés nyújtotta élményt. Ebből a különleges élvezetből – Bellini, Donizetti és Rossini operáiból – kapnak ízelítőt a koncertre jegyet váltók három nemzetközi sikereket arató művész – Lidia Fridman, Gyungmin Gwon és Lawrence Brownlee – jóvoltából. 2023. február 19. / mupa.hu

Újév az Operaházban

Beethoven 9. (d-moll) szimfóniáját minden évben más karmester vezényli az Operában, melynek együtteseinél mára nincs, ki jobban tudná ezt az alkotást idehaza, és aki ezáltal erőteljesebben és magabiztosabban tudná megfogalmazni egyetemes értékét és üzenetét, amiért is e mű tökéletes alkalom egy új év reményteli felütésére. Az előadás még abban is különleges, hogy ezúttal is belekerül annak a 28 oldalas mahleri jegyzetnek a tartalma, amely a szimfónia több pontján megerősíti a Beethoven-partitúrát. 2023. január 1. / opera.hu

Prokofjev-maraton

A Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös zenei maratonjának műsora 2023-ban a múlt század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője, a hetven esztendeje elhunyt Szergej Prokofjev köré szerveződik. Az 1891-ben született orosz szerző csodagyerekként már ötévesen komponált, később az Egyesült Államokban és Párizsban élt és dolgozott, végül életének utolsó tizenhét évét a Szovjetunióban töltötte. Egyedi hangú művei meghódították a világot, a vonósnégyestől az operán át a filmzenéig megannyi műfajban jelentőset és újat alkotott. 2023. február 4. / bfz.hu

Michael Bublé – 9 év után újra Budapesten

A többszörös Grammy-díjas művész küldetést vállalt, amikor majdnem két évtizede aláírta lemezszerződését. Fogadalmat tett, elsőként arra, hogy nem csupán életben tartja a nagy klaszszikus amerikai dalok lángját, hanem egyedi stílusát, hangjának erejét és a dalok iránti szeretetét is beleteszi ezekbe az időtlen slágerekbe. Másodszor arra, hogy listavezető popslágereket fog írni, amelyek önmagukban is klasszikussá válnak. Harmadszor pedig arra, hogy mindezen zenéket összerakja élő koncertre, és elviszi vele a közönséget egy különleges utazásra, hogy egy olyan estét adjon nekik, amelyet soha nem felejtenek el. 2023. február 8. / MVM Dome

Kultúra

Bukta Imre: Műveljük kertjeinket!

Bukta Imre tárlata nem állami múzeumban, hanem egy magánintézetben valósul meg –ugyanakkor nagyobb alapterületen, mint amit a budapesti múzeumok egy kiállításra manapság használnak. De nem ez az egyetlen eltérés: Bukta kiállítása egy teljes egészében épített tárlat lesz, teljes egészében új művekkel. A kortárs magyar képzőművészet nagy hatású, nemzetközi perspektívában is jelentős mestere egy kis Heves megyei faluban, Mezőszemerén él és alkot. Bukta Imre (1952) többször szerepelt a velencei biennálén, kiállított a São Pauló-i biennálén, láthatták a műveit – többek között – a párizsi Pompidou központban, a brüsszeli Bozarban, a szentendrei MűvészetMalomban, a linzi Landesmuseumban, a jyväskyläi Art Museumban, a lundi Kunsthallban, a pekingi Millenium Múzeumban. 2023. július 14-ig / facebook.com/Godot.ICA

Hantai, Klee és más absztrakciók

A Szépművészeti Múzeum kamarakiállítással tiszteleg a 100 évvel ezelőtt Magyarországon született, majd Franciaországban világhírűvé vált Hantai Simon festőművész emléke előtt. A mintegy hatvan alkotást bemutató tárlaton  a festő eddig ismeretlen, kéttucatnyi modernista remekműve mellett az a nyolc festmény is szerepel, amelyet a művész akaratának megfelelően a családja ajándékozott a múzeumnak 2016-ban.  2023. március 23-ig / szepmuveszeti.hu

DR. KENDE JÚLIA ÉS A KUTYAMENTÉS

„Egy mentett állattal két életet mentesz meg”

Dr. Kende Júlia munkaidejében üdülési joggal foglalkozó ügyvéd, szabadidejének jelentős részét pedig annak szenteli, hogy különféle módokon segítsen a nehéz helyzetbe került kutyákon. Állatjogokról, kötelező chipekről, az állattartás felelősségéről és az önkéntes munka felszabadító erejéről beszélgettünk vele.

„Az állatok iránti szeretet gyerekkoromból eredeztethető” – mesél elköteleződésének kezdeteiről dr. Kende Júlia. „Én az a kislány voltam, aki nem félt a kutyáktól, hanem bátran odament hozzájuk, mert tudtam, hogy nem fog semmi rossz történni.” A kutyamentés már praktizáló ügyvédként, néhány évvel ezelőtt jelent meg az életében. „A Vizslamentés Magyarország Alapítványnak segítettem több alkalommal, általában fuvarokkal, olyan kutyák kapcsán, akik mentettek voltak, vagy akikről a gazdája lemondott. Utóbbi kapcsán nem feltétlenül kell rémtör-

ténetre gondolni: volt olyan esetem, amikor a vizslás család belátta, hogy a kutya a fejükre nőtt, és egyszerűen nem tudnak már együtt jól működni. A vizslák nagyon jó kutyák, de rájuk is igaz az, hogy meg kell őket nevelni, különben úgy járnak, ahogy az előbb említett család is. Ezt hivatalosan egy lemondó nyilatkozat kitöltésével és aláírásával lehet megtenni.”

Júliának már ekkortájt is 2-3 kutyája volt, ma már öt van. Mellettük – és persze az ügyvédi karrierje mellett – már sajnos nem férnek bele olyan segítő

akciók, amik legtöbbször egy teljes napot elvesznek. „Az összes kutyám mentett, egyik sem fajtatiszta kutya, én ezzel segítek abban, hogy egy kicsit jobb hely legyen a világ. Mondják, hogy ha van egy mentett állatod, azzal két életet mentesz meg: az állatét, akit örökbe fogadtál, és azét, akinek csinálsz egy helyet a menhelyen.”

Chip, ami (néha) nincs Nem Júlia az egyetlen ügyvéd, aki igyekszik segíteni az állatokon. „Több kolléga is dolgozik önkéntes alapon állatmentő szervezeteknek a fel-

FOTÓ: DR. KENDE JÚLIA, ADOBE STOCK

merülő jogi ügyek egyengetésén, és azon, hogy az örökbefogadásokkal is minden rendben legyen. Örökbefogadásnál fontos, hogy a szerződésben legyen feltüntetve az ivartalanítási kötelezettség, és a chipet át kell íratni az új gazda nevére.” Bár ez minden, négy hónaposnál idősebb kutya esetében kötelező 2013 óta, mégis rendszeresek az olyan felhívások a közösségi médiában, ahol a mentett kutyában nem találtak chipet. „Jellemzően három eset fordul elő” – fejti ki dr. Kende Júlia. „Az egyikben valóban nincs chip, a másikban nem találják meg, a harmadikban pedig ugyan van, de nincs regisztrálva. Utóbbi minden esetben állatorvosi tévedés, hanyagság, aminek nem lenne szabad előfordulnia, mellyel a kutya hazajutása is ellehetetlenülhet. A chiphiány kapcsán ráadásul felmerül a kötelező oltások – mint például a veszettség elleni – megléte is.”

Állatjogok Magyarországon

Az állatok jogai Júlia szerint is lehetnének jobban védelmezve. „Ezek szerintem, illetve az általános állatbaráti vélekedés szerint kimondottan rosszul vannak kezelve Magyarországon. Örvendetes, hogy a vonatkozó törvényeket időről időre szigorítják, ám például érdemes azt tudni, hogy a gyepmesteri telepeken telt ház esetén 14 nap után elaltathatja a kutyákat a hatósági állatorvos. Rengeteg az állatkínzásos eset is, amelyek egy részét sajnos gyerekek követik el.” Maga az állatkínzás bűncselekmény, mely 2004 óta szerepel a Büntető Törvénykönyvben, jelenlegi formája pedig 2013. július elseje óta hatályos (Btk. 244. §). 2022. január elsejétől újabb szigorítások léptek életbe, így akár ötéves szabadságvesztés is kiszabható arra, aki ilyet elkövet. Mindezek ellenére mégis rengeteg esetről számolnak be az állatbarátok és -mentők: emögött valószínűleg az is ott áll, hogy a közösségi média – elsősorban a Facebook – rendkívül láthatóvá tette ezeket a tíz-húsz évvel ezelőtt még elszigetelt eseteket.

Aki kacérkodik az önkénteskedéssel és szereti az állatokat, annak Júlia jó szívvel ajánlja az állatokhoz kapcsolódó tevékenységeket, segítségeket. És igen, férfiaknak is: tapasztalata szerint az önkéntes állatmentők között ugyanis jelenleg rendkívül nagy a nők túlsúlya.

„Ha magunkhoz veszünk egy éhező kutyát, és ellátjuk minden jóval, nem fog megharapni. Ez a legfőbb különbség a kutya és az ember között.”

Babits Mihály: A második ének

Élményfestéssel a kreativitásért

„2021 őszén indult egy női kézműves csoportom Ez itt az én/időm néven. Minden hónapban egy-egy vasárnap találkozunk, és festünk egy kedves képet. Az irodaházban, ahol dolgozom, van erre egy tökéletesen alkalmas tárgyaló, aminek hosszú asztalánál 20 ember kényelmesen tud festeni – jellemzően ennyien is szoktunk öszszejönni. Mindig élményfestünk, kivéve november végén, amikor adventi koszorút készítünk, illetve tavasszal, amikor asztali díszt csinálunk. Ezek az alkalmak sok esetben anya-lánya programként is működnek. Külön öröm számomra, hogy sokan itt, felnőttként jönnek rá, hogy mégiscsak tudnak festeni annak ellenére is, hogy az általános iskolai rajztanár mást mondott nekik, mi több, kimondottan tehetséges kollégák is rendszeres résztvevők. Ügyvédként az élményfestés azért is különösen kikapcsoló, hiszen a meglehetősen kötött keretek között zajló munkánk után itt végre teret engedhetünk a kreativitásunknak, itt nem kell semmilyen elvárásnak megfelelni. A csoporthoz bátran lehet csatlakozni!“

Ez itt az én/időm: https://www.facebook.com/groups/545169233397556

Korok Fatima Mélymerülés és önismeret

Korok Fatima 2018-ban ismerkedett meg a szabadtüdős mélymerüléssel, hogy aztán 2019-re a sportág világbajnokává váljon. Idén Hondurasban szerette volna megvédeni világbajnoki címét, amiben végül a magyar ügyvédség is segített neki. Fatimának ugyanis hiányzott egymillió forint a hondurasi úthoz. Dr. Molnár Adél megosztotta az erről szóló Facebook-posztját a „Kollégák Civilben” zárt csoportban, és az összeg körülbelül egy hét alatt össze is gyűlt. Fatima Hondurasban harmadszor is világbajnok lett. A BÜK-beli találkozót is dr. Molnár Adél szervezte. Dr. Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke virágcsokorral köszöntötte a bajnokot, és az ezt követő másfél órás beszélgetésen – majd az azt követő kötetlen találkozón – Fatima elmesélte izgalmas történetét. Alább néhány részletet olvashatnak mindebből.

Ki vagyok én?

Tizenhat évesen a turizmusban kezdtem el dolgozni – mondja. – Jegyárusítóként kezdtem, érettségi után pedig elvállaltam egy menedzseri pozíciót egy turisztikai cégnél, ahol a Zsidó Kulturális Örökség túrák volt a fő projektem. Én lettem az egyik „kisfőnök”, és nagyon sokat dolgoztam. Szerelmes voltam a munkámba, és minden mást háttérbe szorítottam. Nem volt olyan egészséges rutinom, ami boldog, egészséges fiatal nőként tartott volna meg. Muszáj volt változtatnom –ami először fogyókúrának indult, ám később átfordult életmódváltásba. El kellett kezdenem keresni, ki vagyok én. A következő évben elkezdtem utazgatni és világot látni. Egy tiszta közegre vágytam – és visszatértem a vízbe.

Szerelem első merülésre Amikor elkezdtem utazni, olyan dolgokat akartam kipróbálni, amik teljesen újak az életemben. Tenerifén találkoztam egy magyar fiúval, aki mesélt a szabadtüdős mélymerülésről. Bogarat tett a fülembe, de csak másfél év múlva, Hondurasban végeztem el az ehhez

szükséges tanfolyamot. Az első merülés után, amikor a kötél mentén egyre mélyebbre mentem, magabiztosságot, szabadságot, súlytalanságot – igazi csodát – éreztem. Az első nap 12 méteren voltunk, a második nap már 21 méteren, és ahogy néztem lefelé, 35 méteren volt egy óriási nagy hajóroncs, amiből ki-be úszkált négy-öt, csillogó búvárruhás fiatal. Arra gondoltam, biztos, hogy mélyebbre tudok menni, és arra, hogy nagyon szeretném ezt csinálni. Szerelem volt első merülésre.

A kötél mellett Tízméterenként egy atmoszférával, egy barral növekszik a nyomás. Ahogy a kötél mellett haladok, egyre jobban megy össze a tüdőm, amely végül eléri a minimális, nagyjából ökölnyi méretű térfogatát. Itt már nincs felhajtóereje se a tüdőmnek, se a ruhámnak, ezért tulajdonképpen elkezdek zuhanni. Amikor elérem a célmélységemet, meg kell találnom egy címkét, amit fel kell vinnem magammal, és be kell mutatnom a bíróknak. Ilyenkor már úgy két perce nem veszek levegőt, úgyhogy a felfelé vezető út a leginkább megterhelő. Nem egyszerű így felhúzni a kötélen magunkat 96 méterről – eddig ez a hivatalos rekordom. A felszínen aztán minden első levegővétel egy újjászületés.

Spirituális út

Ebben a sportban nincs adrenalin. A levegő visszatartása például nem egy különleges szuperhősképesség, és általa hihetetlenül érdekes utazás veheti a kezdetét – akár a szárazföldön, akár a vízben. A mélymerülés egy aktív, mély meditáció, egy önismereti út, egy spirituális élmény. Sokkal több, mint ahogy nagyon sokan gondolnák. Nem az életveszélyről szól, és arról, hogy az ember túl akarja lépni a határait, hanem éppen az ellenkezőjéről: hogy az ember próbáljon a határain belül maradni, de megismerni önmagát, felfedezni a saját képességeit –és azt is, mi van a tenger mélyén.

December elsején Korok Fatima, a szabadtüdős mélymerülés háromszoros világbajnoka volt a vendége a Budapesti Ügyvédi Kamarának. A jó hangulatú beszélgetésen az is kiderült, mi a találkozó apropója.

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök / Felelős szerkesztő: Bus István / Szerkesztő: Vida Ferenc Kiadó: Manager Invest Bt. / E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu / Tartalomgyártás és layout: The Contentist Nyomda: EDS Zrínyi Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8., Felelős vezető: Csontos Csilla, vezérigazgató

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK