Pesti Ügyvéd / 2021. október

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

Ügyvédmarketing a gyakorlatban

#PESTIÜGYVÉD

Bár az ügyvédi szolgáltatások nem reklámozhatóak a kifejezés klasszikus értelmében, a jó bor és a cégér itt is megállja a helyét, és ezért is indít marketingkampányt a Kamara.

Noha az ügyfélszerzésnél továbbra is a személyes ajánlás a meghatározó szempont, a potenciális ügyfelek zöme az ügyvéd megkeresése előtt végez egy kis kutatást az interneten. Ezért sem mindegy, hogy ott egy tíz éve nem frissített weboldallal vagy friss, releváns és szakmai tartalomban bővelkedő

site-tal találják szemben magukat. A Pesti Ügyvéd kis és nagy ügyvédi irodák marketingkommunikációjával foglalkozó szakemberekkel beszélgetett a témáról, de a Budapesti Ügyvédi Kamara hamarosan kezdődő marketingkampányáról is szolgálunk izgalmas információkkal.

Cikkünk a 3. oldalon

· A TARTALOMBÓL ·

Közgyűlés a Kamarában és élőben, az interneten – 6. oldal

Pro Bono Nap: ügyvédek a közjóért 2021-ben is – 7. oldal

dr. Parti Tamás: „Érdemes a közös nevezőket keresni” – 10. oldal

A győzelemért

Interjú az olimpiai bronzérmes vívóval és ügyvédjelölttel a 18. oldalon.

· ELEKTRONIKUS OKIRATOK ·

Ügyvédként elengedhetetlenül fontos megértenünk az elektronikus okiratok lélektanát. Ebben nyújt segítséget dr. Kósa Ferenc cikksorozatának első részével. – 12–13. oldal

· PUBLICISZTIKA · Te vagy a miniszter? – Afganisztánba egy katonai repülőgép fedélzetén – 15. oldal

2021. október

· DR. DECSI TAMÁS

Közgyűlés után

A Budapesti Ügyvédi Kamara szeptember 3-án tartotta 2021. évi rendes közgyűlését a Kamara dísztermében. A közgyűléseket normál körülmények között márciusban tartjuk, a Covid azonban – most már több éve – mindent felülír.

Az elnökségben többször tárgyaltuk a különböző kormányrendeletek dzsungelében azt a kérdést, hogy hogyan, milyen módon és főként mikor tarthatjuk meg a Kamara éves, rendes közgyűlését? Az elnökség abban elhatározott volt, hogy amint lehet, a közgyűlést meg kell tartani, és legjobb lenne személyes részvétel mellett lebonyolítani azt. Igazából senki sem akarta, hogy a közgyűlés napirendi előterjesztéseiről – a jogszabályok által egyébként lehetővé tett módon – írásban határozzunk, vagy a közgyűlést tisztán online módon tartsuk meg. Végül a minisztériummal sikerült tisztázni, hogy a Kamara közgyűlése nem minősül a 484/2020-as kormányrendelet szerinti egyéb rendezvénynek, így annak személyes részvétel mellett történő megtartása elől elhárult minden akadály. Jogi értelemben védettséggel nem rendelkező tagjaink is részt vehettek a közgyűlésen, számukra ezt szabad téren, a kamara udvarán, sátor alatt, kivetítővel, szavazási, hozzászólási lehetőséggel biztosítottuk. Kamaránk egy tagja élt is ezzel a lehetőséggel.

És itt mindjárt el is érkeztünk a közgyűlés legfájdalmasabb részéhez: a közgyűlésen 97 kamarai tag jelent meg. Az elnökség által biztosított online térben 14 tagtársunk követte a közgyűlés történéseit. Ez a szám elmondhatatlanul kevés. A közgyűlési beszámoló szerint a kamarának jelenleg 9347 aktív tagja van. Tagságunk részvételét a kamarai közéletben talán az alábbi számokkal lehetne bemutatni: a 2018-as kamarai választásokon 1631 darab szavazólapot vettek fel

a kollégák. Ezt az adatot úgy kell értelmezni, hogy ebben a számban nem szerepelnek kamarai jogtanácsos tagtársaink, mivel nekik a tisztségviselők megválasztásakor nincs szavazati joguk. A 2019-es közgyűlésen a személyesen megjelentek száma több mint 200 volt, 2020-ban – két veszélyhelyzet között – érthetően már kevesebben voltunk, majd 2021-ben elértük a száz alatti létszámot.

Ezt nem lehet csak a veszélyhelyzettel magyarázni. Szerintem azzal sem, hogy a megismételt közgyűlést péntekre, munkaidőben hirdettük meg. Jogtanácsos kollégáink kérték, hogy a megismételt közgyűlést tegyük át szombati napra, mert nagyon sokan pénteken nem tudnak eljönni a munkahelyükről, de úgy gondolom, hogy a megjelentek létszámán igazából ez sem változtatott volna. Némi malíciával jegyzem meg, hogy ha a közgyűlés napirendjén nem szerepelne a kamarai elismerések átadása, illetve a nagy számú kamarai bizottság elnökének beszámolója, nélkülük talán ötvenen sem jelentek volna meg.

Mi lehet ennek az oka? A ciklus második felében vagyunk, választás a törvény szerint csak jövő év végén lesz. Kétségtelen, hogy a pandémia miatt a Kamara mozgástere is beszűkült, a tagokat a Kamarába becsalogató rendezvényeket csak korlátozottan volt képes tartani. Ezek persze sikeresek voltak – Ügyvédakadémia, Pro Bono Nap, borkóstoló, véradások, hogy csak a legsikeresebbeket említsem. A megválasztott elnök választási programja is csak a veszélyhelyzet által megengedett keretek között vált teljesíthetővé. Az elnökségben vannak az eltérő megközelítésekből eredő viták, de alapvetően konszenzus alapján működik, az elmúlt ciklusra jellemző éles nézeteltérések, személyeskedések eltűntek. De számunkra is fontos lenne, hogy munkánk, tevékenységünk nagyobb érdeklődés mellett megtartott közgyűlésen méressen meg.

A törvény lehetőséget adna arra, hogy az ezer főnél nagyobb taglétszámú kamarában a közgyűlési hatásköröket küldöttgyűlés gyakorolja. Az elnökség az előző ciklusban ezt a vitát lefolytatta, és a valamennyi tag részvételét biztosító közgyűlési rendszer fenntartása mellett szavazott. Ma sem érezhető az elnökségben, hogy ezen e gyászos részvételi adatok ellenére is változtatni akarna, és a küldöttgyűlés intézményének bevezetését látná szükségesnek. Nem kívánjuk elvonni egyetlen tagtársunk közvetlen részvételi, hozzászólási és szavazati jogát sem. A küldöttgyűlés bevezetése csak elfedné, tünetileg kezelné kamarai tagságunk nagy részének a kamarai közélet iránti érdektelenségét.

A közgyűlés az előterjesztett napirendi határozatokat egy kivételével elfogadta. A kamara törvényesen működik, éves beszámoló közgyűlését megtartotta. Elégedettek mégsem lehetünk. Fokozni kell erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy a Kamara tagságát a kamarai közéletbe minél nagyobb részvételi arány mellett bevonjuk a jövőben.

dr. Holczer Ferenc elnökhelyettes

#pestiügyvéd

Ha még egy jó bornak is kell a cégér, akkor egy jó ügyvédnek vagy irodának sem árthat. A kommunikáció szabályai alaposan megváltoztak az elmúlt években, ma azonban több lehetőség van az ügyvédek előtt, mint bármikor korábban.

Nálunk nem bukkannak fel ügyvédek harsány tévéreklámokban, nem látni ügyvédi irodák hirdetéseit magazinokban, és a postaládába bedobott szórólapokon sem jogi szolgáltatásokat népszerűsítenek. Az ügyvédi kommunikáció, illetve marketing mindemellett nem tilos – igaz, sokkal szigorúbban szabályozott, mint mondjuk, az angolszász területeken –, és egyre többen fedezik fel az ebben rejlő lehetőségeket.

Nem minden a Facebook

„Az ügyvédek 90 százaléka a mai napig ajánlás útján szerzi az ügyfeleit, az ajánlást kapók 50%-a azonban leellenőrzi az ügyvédet az interneten. Ha ott nem talál olyan információkat, amik bizalmat éb-

resztenek benne, akkor jó eséllyel nem őt fogja megbízni az ügyével” – szemlélteti saját kutatásuk eredményével dr. Bende Máté az online ügyvédi jelenlét fontosságát. „Persze egészen más igényei vannak egy egyéni ügyvédnek, mint egy nagy irodának. Előbbiek jellemzően ügyfélszerzésre használják a kommunikációt, míg a nagy, nemzetközi irodák már megengedhetik maguknak, hogy saját márkaismertségüket, bizalomépítést és szakértői státuszukat építsék a kommunikációval.”

Sokan hajlamosak a gombhoz keresni a kabátot, és azt gondolni, hogy nekik csak egy jó Facebook-oldalra van szükségük a sikerhez, ez azonban a gyakorlatban a legritkább esetben eredményes. „A nulladik lépés mindig a stratégia kiala-

kítása: ebben le kell írni, mihez értünk, mit szeretnénk elérni, és erről hogyan akarunk kommunikálni – pl. hogy egy adott vidéki városban dolgozunk ügyvédként, és ezt tudják az ott lakók, vagy hogy egy szűkebb jogi terület szakértői vagyunk –, majd pedig azt, kinek akarjuk mindezt elmondani. A szakterület meghatározza a célközönséget is: ha például ingatlanok adásvételével foglalkozunk, akkor a széles körű nyilvánossághoz kell szólnunk, ha viszont inkább GDPR-szabályzatokat készítünk, akkor a KKV-szektort kell megcéloznunk. Ezt követően érdemes hozzátenni azokat a csatornákat, melyeken keresztül el tudjuk juttatni ezeket az üzeneteket a megfelelő emberekhez, illetve azokat, amiket külső

segítséggel igénybe tudunk venni, mint a rendezvények vagy a megszólalási lehetőségek” – avat be a gyakorlati lépésekbe dr. Bende Máté.

Ha kész a stratégia, jöhetnek a konkrét lépések. „Fontos, hogy egy ügyvédi irodának legyen egy felismerhető arculata, amivel vizuálisan is megkülönbözteti magát a sok ezer többi ügyvédtől és irodától. A honlap az első a sorban, már csak azért is, mert az valóban a miénk, szemben egy közösségimédia-fiókkal, amit lényegében bármikor elvehetnek tőlünk. Amikor aztán megvannak a csatornák, jöhet a tartalom, azaz az üzenetek eljuttatása” – sorolja tovább a kommunikációs feladatokat dr. Bende Máté, aki cégével az elmúlt hat évben mintegy 60-70 ügyvédi irodával dolgozott együtt.

Digitális névjegykártya

Mivel az ügyvédi reklámnak nincs igazán hagyománya Magyarországon, nem meglepő, hogy sokan ódzkodnak tőle. „Bár a hazai ügyvédi irodák nem kapkodták el a közösségi médiában való

megjelenést, az utóbbi években ezen a téren is megfigyelhető egyfajta tudatosság, és egyre többen jelennek meg profin a különféle platformokon” – osztja meg saját tapasztalatait dr. Szabó Orsolya. A  Zsolya Communication ügyvéd alapítója szerint ezek a felületek elsősorban márkaépítésre alkalmasak, ami viszont húzza magával az ügyfélszerzést is. „Értékesíteni bizalom nélkül semmilyen vállalkozásban nem lehet, az ügyvédek esetében pedig ez fokozottan igaz. Ma már mindent online keres az ember, illetve néz utána egy-egy ajánlásnak, ha pedig az adott ügyvéd szépen definiálja magát a digitális térben – például blogposztokat ír a szakterületéhez kapcsolódó témákban, jól SEO-zott (keresőoptimalizált) a weboldala, rendszeresen posztol jó minőségben a közösségimédia-oldalaira –, akkor ezeket a tartalmakat ki fogja dobni a kereső. Ezen anyagokat olvasgatva egyre beljebb kerül az adott ügyvéd a potenciális ügyfél bizalmi körébe – főleg, ha arc és hang is társul az adott ügyvédhez –, így pedig jó esély van arra, hogy megkeressék őt az adott

Mit nem lehet?

Az ügyvédek kommunikációs és marketingtevékenységét a Magyar Ügyvédi Kamara 6/2018. (III. 26.) szabályzata szabályozza.

ENNEK ÉRTELMÉBEN AZ ÜGYVÉDI REKLÁM TÖBBEK KÖZÖTT:

– nem csökkentheti az ügyvédi hivatásba vagy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat;

– nem lehet agresszív, és nem járhat az ügyfél zaklatásával;

– nem tehet a minőségre, eredményességre, illetve díjazásra vonatkozó, az összehasonlító reklám korlátaival ellentétes összehasonlítást más ügyvéddel;

– nem utalhat az ügyvéd eredményességi mutatójára, az ügyfelek számára, illetve fontosságára;

– nem használhatja ki a – potenciális – ügyfél kiszolgáltatott, illetve kényszerhelyzetét;

– nem keltheti személyének olyan látszatát, hogy az egyes bíróságoknál, illetve hatóságoknál más ügyvédeknél kedvezőbb eredményt tud elérni.

AZ ÜGYVÉDI HONLAPON MÁS SZABÁLYOK MELLETT:

– nem tartható fenn vendégkönyv;

– nem lehet rajta a látogatások számát mérő számláló;

– nem gyűjthető e-mail-cím hírlevéladatbázis létrehozásához.

problémával” – fejti ki a digitális jelenlét fontosságát dr. Szabó Orsolya.

A személyes ajánlás erejét ugyanakkor még a legütősebb Facebook-poszt sem fogja tudni soha felülírni. Ajánlás ugyanakkor nemcsak egy családtagtól vagy közeli jóbaráttól, hanem a digitális térből is jöhet. „Sokszor tapasztaljuk, hogy egy-egy Facebook-csoportban keresnek valamilyen jogi problémára ügyvédet. A csoporttagok bedobálnak négyöt vagy akár ennél is több nevet, akiket aztán a kérdező első körben az interneten fog leellenőrizni. Itt lesz fontos az, hogy az adott ügyvédnek vagy irodának milyen minőségű digitális megjelenései vannak.”

Mikor jön már a siker?

A látványos siker ritkán jön egyik napról a másikra, hiszen maga a kommunikációs folyamat is sokkal inkább egy maraton, mintsem sprint. Ehhez kell a folyamatos jelenlét, a rendszeres tartalom és egy olyan hangnem, ami jól rezonál az ügyfeleknél. Mindez megtanulható, de kell hozzá valaki, aki segít ebben. „Az ügyvédeknek meg kell tanítani, hogy ne jogászoknak akarják elmondani azt, amit szeretnének, hanem olyan módon, hogy egy átlagember is megértse, úgy, hogy közben nem sérül a  mondandó szakmaisága” – vallja dr. Szabó Orsolya, aki ennek érdekében social media workshopokat is tart ügyvédek számára. „A socialmedia-felületek egyfajta digitális névjegykártyaként működnek. Önmagában egy szép névjegy miatt még senkit nem bíznánk meg az ügyünkkel, ám amikor potenciális ügyfélként azt látom, hogy valakinek szép és igényes az online megjelenése, és ott minőségi szakmai tartalmak vannak, akkor arra fogok gondolni, hogy az illető a munkájában is ilyen igényes, precíz, gondos és szakmailag releváns.”

INDUL AZ ÜGYVÉDMARKETING-KAMPÁNY

„Dealekből áll az egész életünk”

A Republic Group nyerte a Budapesti Ügyvédi Kamara meghívásos pályázatát, melynek célja az ügyvédi hivatás reputációjának növelése. A most induló kampányról Barna Tamással, a cég vezetőjével beszélgettünk.

„Meggyőződésem, hogy az ügyvédek rosszabb színben látják saját maguk megítélését, mint amilyen valójában” – vallja Barna Tamás. A Republic Group vezetője maga is rendszeresen dolgozik együtt ügyvédekkel, akik véleménye szerint sok esetben higgadtabban és profibban viselkednek egy-egy konfliktusos szituációban, mint például a kreatíviparban dolgozó emberek.

„A személyes tapasztalatom az, hogy egy ügyvéddel sokkal több helyen tudja magát képviselni az ember – legyen szó akár egy koccanás utáni kártérítésről vagy egy hagyatéki eljárásról, esetleg egy örökösödési perről –, mint amire először gondolnánk, ráadásul ezzel a mindennapi stresszhelyzetek száma is jelentősen csökkenthető. Ez a saját tapasztalás bizonyára jól jött akkor, amikor meg kellett fogalmaznunk a tenderben, miért hasznos, ha az embernek van egy ügyvédje, akit fel tud hívni, vagy akivel el tud menni bizonyos megbeszélésekre, találkozókra.”

A másfél éves kampány három nagy jogi területre épít majd: a munkajogra, az ingatlanjogra és a családjogra. A kampány keretében lesznek szeriőz tartalmak éppúgy, mint lazább hangvételű, nagyobb elérésű médiumokban megjelenő anyagok. Természetesen a közösségi média a BÜK kampányában is szerephez jut majd, valamint a projekt eredményességét és véleményformáló erejét is mérni fogják.

Hogy milyen is lesz ez a kampány? A Republic Group stratégiája széles körű eszközrendszerre épül, amely elsősorban az ügyvédi munka kulcsfontosságát helyezi előtérbe, viszont közérthető és szórakoztató tartalmakkal. A kreatív koncepcióból kiderül, hogy egy széles körben ismert és népszerű színészt kérnek fel arra, hogy személyes, könnyed hangvételben hozza közelebb az átlagemberekhez azokat a helyzeteket, amikor az ügyvédek bevonása kézzelfogható hasznot nyújt a mindennapi életben. Riportszerű filmek készülnek majd, melyekben a felkért színész elmeséli azokat a filmbeli vagy a valós életből vett helyzeteket, amikor szükségük lett volna jogi segítségre. A filmek mellett egy összetett tartalmi és display alapú médiakampány indul socialmedia-aktivitásokkal kiegészítve, valamint egy önálló microsite is készül majd, ahol a jogkeresők gyorsan és egyszerűen tudnak informálódni.

„Az ügyvéd is olyan, mint a védőoltás: nem akkor kell érte rohanni, amikor már baj van” – mondja Barna Tamás. „Ha jobban megnézzük, az élet szinte minden egyes pontja egy jogi ügylet. Dealekből áll össze az egész életed – innen nézve pedig mindjárt sokkal több kapcsolódási pontot látni az ügyvéd és az átlagpolgár között.”

A személyes ajánlás erejét még a legütősebb Facebook-poszt sem fogja tudni soha felülírni.

Közgyűlés a Kamarában és élőben az interneten

Szeptember 3-án tartotta meg 2021. évi rendes közgyűlését a Budapesti Ügyvédi Kamara. A jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes megismételt közgyűlést – a BÜK történetében második alkalommal – az interneten is élőben követhették az érdeklődők.

Elnöki köszöntőjében dr. Tóth M. Gábor örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy személyesen van lehetőség találkozni a kollégákkal. Emlékeztetett rá, hogy elnöki ciklusának eddig több mint felét töltötte el a koronavírus-járvány és az annak következményében bevezetett korlátozások alatt, ami az egész világot, így az ügyvédi hivatásrendet is számos új kihívás elé állította. A BÜK elnöke elmondta, a kamara következő nagy feladata közelebb vinni az ügyvédséget a jogkeresőkhöz, és elmondani nekik, mikor van szükség ügyvédre. Ebben lesz az ügyvédség segítségére az a hamarosan induló marketingkampány is, ami az elvárások szerint eme folyamat katalizátora lehet. Az ügyvédség legfőbb tőkéje mindemellett a bizalom, aminek megőrzése és építése minden ügyvéd feladata és kötelessége, emlékeztetett dr. Tóth M. Gábor.

Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke hozzátette: bár vannak nagyon rossz egyedi esetek, az ügyvédi hivatásrenddel szemben töretlen a biza-

lom. A MÜK elnöke szerint az ingatlannyilvántartás 2023-as változásai – benne a kötelező ügyvédi ellenjegyzéssel – egy fontos áttörési pont lehet az ügyvédségnek, ami a következő ügyvédgeneráció alapjait is leteheti.

Az elnöki köszöntőket követően sor került a kamarai díjak és elismerések átadására. Az Elnökség Eötvös Károlydíjat adományozott dr. Aczél Mariann, dr. Vince Júlia, dr. Baranyi Bertold és dr. Zamecsnik Péter kollégáknak. A Bálint Ákos György-díjat idén dr. Füzér József, dr. Izsó Ignác és dr. Jávor Béla ügyvéd kapta. Idén másodszor került sor a 2020ban alapított Pro Excellentia-díj átadására. A díjat az a jogtanácsos kaphatja, aki legalább 10 éven át hivatástudattal és felelősségteljesen végzett jogtanácsosi munkája mellett a társadalmi igazságosságért és a jogtanácsosi szakma elismertségének előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseivel az ügyvédi kar és a jogtanácsosi foglalkozás tekintélyét, jó hírét növelte. A díjat idén dr. Szurovecz Zoltán

kamarai jogtanácsos kapta. Dr. Nagy Judit-díjat kaptak dr. Bordás Tímea, dr.  Matuszka Petra és dr. Sediqi Jázmin Katalin ügyvédnők a kitűnő eredménynyel letett szakvizsgájuk elismeréseként. Az 50 éves kamarai tagságot honoráló jubileumi oklevelet adták át dr. Bánátiné dr. Makray Ilona, dr. Dögei Anna, dr. Szűcs Andrea és dr. Várkonyi Katalin ügyvédnőknek, valamint dr. Papp Sándor, dr.  Sávolyi István, dr. Somlai Péter és dr.  Váczy Ernő ügyvéd uraknak. A díjazottaknak ezúton ismét gratulálunk!

A közgyűlési előterjesztéseket – az Alapszabály előírása szerint – tanulmányozhatták tagjaink a kamarai honlapon. A zárszámadást és az idei költségvetést, valamint a beszámolókat nagy többséggel – általában egyhangúan – fogadta el a közgyűlés. Ezúton is köszönjük valamennyi tisztségviselőnek és kamarai munkatársnak, hogy segítettek az elmúlt időszakban, és áldozatos munkájukkal hozzájárultak a közgyűlés zökkenőmentes lebonyolításához.

Az ügyvédség legfőbb

tőkéje a bizalom, aminek megőrzése és építése minden ügyvéd feladata és kötelessége.

Ügyvédek a közjóért 2021-ben is

Az Európai Ügyvédek Napján tart Pro Bono Napot a Budapesti Ügyvédi Kamara és a kezdeményezéshez csatlakozó vidéki kamarák. 2021. október 25-én azon jogkeresők számára nyújtunk ingyenesen segítséget, akiknek problémát jelenthet a jogi segítséghez való hozzáférés.

APro Bono Nap fontosságát mutatja, hogy a két évvel ezelőtti eseményen csak Budapesten közel négyszázan kértek és kaptak ingyenes jogi segítséget. Óriási érdeklődés övezte az eseményt, az online időpontfoglalással néhány óra alatt betelt a 117 csatlakozó ügyvéd minden szabad kapacitása. A jogterületeket a tanácsadásra jelentkezők igényei szerint alakítottuk az alábbiak szerint: polgári jog és cégjog, családjog, társasház- és ingatlanjog, büntetőjog, üdülési jog, biztosítási jog és adójog területén felmerült kérdésekben segédkeztek a kollégák, és idén is ez a terv. Hisszük, hogy a Pro Bono Nap szervezése a jogkeresőkért tett fontos lépés, valamint annak a folyamatnak egy fontos állomása, amelyet a jogtudatosság fejlesztése érdekében teszünk. Arra kérjük a kollégákat, hogy csatlakozzanak az eseményhez, és vállaljanak 1-2 óra időtartamra ingyenes jogi tanácsadást. Kérjük, hogy a jelentkezéseket a vállalt jogterület feltüntetésével az elnokseg@bpbar.hu címre, Pro Bono Nap tárgymegjelöléssel küldjék meg 2021. október 15-ig. Amennyiben a pandémia a személyes tanácsadást nem tenné lehetővé, a rendezvényt online formában tartjuk meg. (dr. Fügedi Szilvia/BÜK)

Elő az ütőkkel! Jön az első jogász tollaslabdaverseny

2021. október 16-án a budapesti Hodos Tamás Budapesti Tollaslabda Csarnokban (Budapest, Váci út 102.) rendezik meg a jogásztársadalom első tollaslabdaversenyét.

Hollandia vs. TikTok

A holland Stichting Massaschade & Consument pert indított a TikTok ellen. A civil szervezet hatmilliárd euró kártérítést követel 4,5 millió holland felhasználó nevében, amiért a vállalat jogellenesen kezelte és értékesítette azok adatait, megsértve ezzel a GDPR-t. Az összeg felhasználónként 1250–1750 euró kártérítést jelenthet, ami a civil szervezet szerint azért illetheti meg őket, mivel a kínai vállalat platformja aggasztóan személyes információkat gyűjt össze róluk, melyeket aztán a TikTok olyan országokba is továbbít, amelyek kevésbé védik a személyes adatokat, például Kínába és az Egyesült Államokba.

A holland adatvédelmi hatóság nyáron már kiszabott egy 750 ezer eurós bírságot a TikTokra a holland gyermekek magánéletének megsértése miatt. (jurist.org)

Az I. OTP Bank Jogász Tollaslabda Kupa programja 10 órakor kezdődik. A kezdők egyórás edzéssel és szabályismertetéssel hangolódhatnak az eseményre, miközben a haladók melegíthetnek az összecsapásokra. Egy fő több versenyszámban (egyéni, páros, vegyes páros) is indulhat, négynél kevesebb jelentkező esetén az egyes versenyszámokat összevonhat ja a szervező. A lebonyolítás pontos rendjéről a jelent kezők számának és képességének függvényében később dönt a szervező, erről október 10-ig értesítik a résztvevőket. A versenyen Yonex műanyag labdákat használnak, de a játékosok megegyezés szerint üthetnek saját toll-labdát is.

A helyszínen ebéd is lesz, a tervek szerint 12.30–13.30 között. A menü helyben készült bográcsgulyás és rétes lesz, egy pohár borral.

A részvételi díj 6000 Ft, amely tartalmazza a pályahasználat és edzői segédlet mellett a gyümölcstálat, az ebédet, to-

vábbá a labdákat és a fotós tiszteletdíját. A versenyre jelentkezni október 6-ig lehet a tihamer.toth@dentons.com e-mail-címen. Ebben jelöljék meg a tudásszintet (pl. kezdő, hobbi, korábbi vagy aktív versenyző), és hogy egyéni, páros, vagy vegyes páros indulást terveznek. A részvételi díjat a Céljainkért Együtt Tollaslabda SE (CET SE) alábbi számlaszámára kérjük utalni: 10403129-5052698852871000 K&H Bank, a kedvezményezett neve: CET SE. A megjegyzésrovatban tüntessék fel: „Jogász tollaskupa”.

Az esemény fővédnökei dr. Varga Judit igazságügyi miniszter és dr. Magyar Péter, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója.

Köszönjük a rendezvény támogatóinak nagylelkűségét: OTP Bank Zrt. (kiemelt támogató), JóAutók.hu, Légli Szőlőbirtok, Wolters Kluwer Hungary Kft.

További információk:

Tóth Tihamér, +36 70 708 4050

Gigantikus tárgyalóterem épült a Bataclan-pernek

Kiemelt biztonsági intézkedések mellett szerdán megkezdődik a 2015. november 13-i, 130 áldozatot követelő párizsi merényletsorozat pere a párizsi különleges esküdtszéken – számolt be az MTI.

Mint ismeretes, a franciaországi terrortámadásában a Stade de France stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy háromtagú terrorkommandó 39 embert gyilkolt meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg, és több mint 350-et megsebesített.

Az Iszlám Állam terrorszervezet által magára vállalt terrorcselekményeknek húsz vádlottja van, köztük a merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen túlélője, Salah Abdeslam, a további hat gyanúsított feltételezhetően már nincs életben. A példátlan méretű pernek

csaknem 1800 felperese van, őket 330 ügyvéd képviseli. Miután ennyi ember befogadására alkalmas tárgyalóterem eddig nem létezett az országban, a Párizs belvárosában található Cité-szigeten a történelmi igazságügyi palotában csaknem két év alatt kialakították a Nagy Per elnevezésű 550 férőhelyes tárgyalótermet.

A tárgyalássorozatot rögzítik, de ötven évre titkosítják azt. A per legelején hallgatja meg a bíróság a túlélőket, akik közül eddig háromszázan jelezték, hogy szeretnének vallomást tenni. A tárgyalásokat magas terrorkészültség mellett tartják, így ezen időszakban a Cité-szigetet kizárólag a perben érintettek közelíthetik meg. (MTI)

Állami kitüntetések három kollégánknak

Az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk alkalmából három – szünetelő vagy aktív – kollégánk magas állami kitüntetésben részesült. Szívből gratulálunk

– példaértékű sportolói pályafutása során elért világraszóló eredményei, sportvezetői munkája, valamint az Olimpiai Bajnokok Klubjában folytatott társadalmi tevékenysége elismeréseként dr. Nébald György olimpiai bajnok és hatszoros világbajnok kardvívónknak a MAGYAR ÉRDEMREND lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetéséhez;

– a gazdasági jog szakértőjeként folytatott ügyvédi és oktatói munkája, valamint a kamarai közélet területén végzett tevékenysége elismeréseként dr. Havasi Dezsőnek, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökének, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettesének és a Budapesti Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli tagjának a MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT polgári tagozata kitüntetéséhez;

Kiválóra vizsgázott a Kúria

A tagállami bírósági rendszerek hatékonysága, igazságszolgáltatásuk minősége és függetlensége vizsgálatának összefoglaló dokumentuma alapján Magyarország bíróságai számos tekintetben 2020-ban is kiváló eredményeket értek el.

Az eredménytábla szerint a Kúria azon bíróságok élmezőnyébe tartozik, amelyek eljárásjogi szabályaikat a Covid–19-járvány által támasztott kihívásokhoz igazították.

Az időszerűséget vizsgálva a magyar bíróságok számos ügytípus esetében évek óta töretlenül az elsők közé tartoznak az Unióban. A Kúria által első- és másodfokon, illetve felülvizsgálati eljárásban is elbírált közigazgatási ügyeket illetően az elbírálásukhoz szükséges időtartamot tekintve Magyarország az uniós tagállamok között az előkelő 2. helyen áll. A tagállamok közül hazánkban a legalacsonyabb a folyamatban maradt elsőfokú közigazgatási ügyek 100 lakosra vetített száma, illetve a harmadik legalacsonyabb a fo-

lyamatban lévő – következő évre átnyúló – polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek lakosságarányos száma.

A magyar bíróságok a digitális technológia alkalmazása terén is kiváló helyen szerepelnek az egyes rangsorokban.

Kiemelést érdemel, hogy amíg a legtöbb tagállamban a női bírák még mindig a bírák kevesebb mint 50 százalékát teszik ki a legfelsőbb bíróságok szintjén, addig ez az arány a Kúrián meghaladja az 50%-ot, és mindössze 7 országban magasabb, mint Magyarországon.

A teljes jelentés itt olvasható: https://ec.europa.eu/info/sites/default/ files/eu_justice_scoreboard_2021.pdf

(kuria-birosag.hu)

– több évtizedes, magas színvonalú ügyvédi tevékenysége, valamint a kamarai közéletben vállalt szerepe elismeréseként dr. Szabó Kálmán székesfehérvári ügyvédnek, a Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosának a MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT polgári tagozata kitüntetéséhez.

(BÜK hírlevél)

Búcsúzunk Pásztory Balázstól

Őszinte sajnálattal értesültünk, hogy kedves kollégánk és barátunk, Pásztory Balázs nincs többé közöttünk. 2021. augusztus 10-én, 85 éves korában Budapesten elhunyt.

a legnagyobb nemzetközi ügyvédi szervezet, az International Bar Association (IBA) tevékenységével. Pásztory Balázs irodai partnere, George Seward ügyvéd az IBA az egyéni tagságot lehetővé tevő üzleti jogi szekciójának, a Section on Business Law alapítójának ösztönzésére lépett be a szervezetbe, és aktivitása eredményként később ezen szekció elnökévé választották. Rendkívül sokat tett a közép-kelet-európai országok ügyvédségének az IBA munkájába történő bevonásáért. Ezért alapította meg az IBA Kelet-Európai Fórumát (Eastern European Forum) 1989-ben, amely az ezen országokból érkező és ezen országok iránt érdeklődő ügyvédeket tömörítette, és amely fórumnak első elnöke is lett. Mindezen tevékenységei elismeréseként az IBA Tanácsa „a Szervezet és a Tanács Örökös Tiszteletbeli Tagjának” választotta.

Pásztory Balázs (1936–2021) egyike volt azon kiváló magyar ügyvédeknek, akik a II. világháború előtt, alatt vagy után külföldre menekültek. Pásztory Balázs 1948-ban, 12 éves korában szüleivel az Amerikai Egyesült Államokba költözött, és ott Blaise Pásztory néven folytatta életét és tanulmányait.

A Phillips Exeter Academy tanulója volt, majd 1958-ban „cum laude” minősítéssel diplomázott a Harvard Egyetemen. Ezt követően 1961-ben a Harvard Egyetem, majd 1965-ben a New York-i Egyetem jogi karán szerezte meg jogászi diplomáját. Blaise a több mint 50 éves jogi pályafutása alatt társasági, értékpapír- és nemzetközi jogra specializálódott. A jogászi társadalom jól ismert és nagyra becsült tagja volt.

Pásztory Balázs New Yorkban folytatott ügyvédi tevékenységet, és a rendszerváltozást követő visszatérése után külföldi jogi tanácsadóként tagja volt a Budapesti Ügyvédi Kamarának. New Yorkban folytatott ügyvédi gyakorlata során Blaise a Seward & Kissel LLP partnerévé vált, majd 1992-ben megnyitotta és vezette

külföldi irodájukat Budapesten. Blaise 1998 és 2005 között a Squire Sanders & Dempsey LLP partnereként irányította budapesti irodáikat, majd 2005-től 2014ig a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda külföldi jogi tanácsadója volt, amely irodai tagsága a KCG Partners megalapítása érdekében szűnt meg. Pásztory Balázs haláláig mindvégig aktív volt, nagy mértékben segítette a KCG Partners iroda működését.

Elkötelezettségét a magyar kultúra iránt mi sem mutatja jobban, mint közreműködése a Bartók-perben. Bartók Béla Egyesült Államokban élő fia, Bartók Péter 25 éven keresztül küzdött édesapja végakarata végrehajtásáért, és ebben volt önzetlen segítője Pásztory Balázs.

Pásztory Balázs ügyvédi pályafutása során számos testület tagja volt, igen sok társasági és értékpapírjoggal kapcsolatos cikket írt. 2016-ban publikálta a „Federal Securities Laws Aspects of Pension and Profit Sharing Plan” kiadványát, valamint az „Introduction to the International Capital Markets” című tankönyvét. Neve Magyarországon összefonódott

2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend (középkereszt) kitüntetést Magyarország és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésében nyújtott hozzájárulására tekintettel.

A rendszerváltozást követően Pásztory Balázs aktív résztvevője volt az akkor hatályos ügyvédi törvény módosításának, amely lehetővé tette azt, hogy a külföldi irodák ne kereskedelmi képviselet formájában működjenek Magyarországon, hanem a kamarához tartozva külföldi jogi tanácsadóként. A külföldi jogi tanácsadói működés lehetősége azelőtt ismeretlen volt hazánkban, és ennek megteremtése lehetőséget adott a magyar és külföldi irodák nagyobb együttműködésének. A külföldi jogi tanácsadói státusz felkészülés volt a 2004. évi uniós csatlakozás után bevezetett európai közösségi jogász intézményéhez.

Pásztory Balázs emlékét tisztelettel, elismeréssel és szeretettel megőrizzük.

Köves Péter és Szecskay András a BÜK korábbi elnökhelyettesei

„Érdemes a közös nevezőket keresni”

Dr. Parti Tamás az Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, a fővárosi kamarának pedig az elnöke. Az ügyészi hivatásrendet cserélte fel a közjegyzőire. Interjúnkban erről, a Covid-járvány hatásairól, de a gyorsuló világ által támasztott kihívásokról is kérdezzük.

– Milyen állapotban van a kamara?

Mennyire tépázta meg az előző időszak?

– Ugyanúgy érződik nálunk is a járvány hatása, mint bármely más hivatásrendnél. Hatással volt a munkavégzésre, az ügyfelek számára, az irodák fenntartásával járó költségekre.

– Hogyan változtak az ügyszámok?

– Jelentősen csökkentek. Arra persze figyeltünk, hogy a járványidőszak alatt ne szenvedjenek hátrányt az ügyfelek. Ezt sokszor nehéz volt megoldani. Egy felügyeleti rendszert is fölállítottunk, amely folyamatosan monitorozta az irodák készenlétét az egész ország területén. A közjegyzői irodák nem zárhattak be, fenn kellett tartani azokat a közjegyzői folyamatokat és szolgáltatásokat, amik szükségesek ahhoz, hogy a gazdaság működjön. És ennek eleget is tudtunk tenni. Elenyésző volt a panaszok száma a kamaráknál, nem húzódtak el az eljárások. A hagyatéki eljárásoknál ugyan voltak csúszások, de meg kell jegyeznem, hogy ezekben az esetekben nem nálunk kezdődnek az ügyek, hanem az önkormányzatnál.

– Volt lehetőség videócsatornán keresztül is kapcsolatba lépni az ügyfelekkel a lezárások alatt.

– Itthon és Európa-szerte vannak már erre megoldások, de mivel közokiratokról és hatósági aktusokról van szó, nagyon óvatosan kell eljárni. Alapfeltétel a zárt videólánc és a minősített elektronikus aláírás használata. Ha ezek hiányoznak, borzasztóan nehéz azt a sokirányú azonosítási garanciát vállalni, ami az eljárásainkhoz szükséges. És itt nemcsak a személyazonosításról van szó, hanem a fél akaratának azonosításáról is. Hiszen egy videócsatornán sokkal kevesebb információ jut át, mint egy szemtől szemben való találkozás esetében. Erről nagyon jól be tudnak számolni a bíró kollégák is, amikor online hallgatnak meg egy tanút.

– Mi a fontos? A metakommunikáció? A körülmények?

– A körülmények, a testbeszéd, a különféle visszacsatolások körülményei, és még sorolhatnám. A szavak értelme és a hangsúlyok csupán a kisebbik részét teszik ki a teljes kommunikációnak. Mindannyian tudjuk, akik használtuk az elektronikus csatornákat, hogy menynyivel többet ad egy személyes találkozó. Erről meg is jelent egy cikkem a Közjegyzők Közleményében, Technológiák és rítusok címmel. A végén írok azokról a jelenségekről, amiket tapasztaltunk a távfelolvasások során. Nem pusztán arról van szó, hogy a szöveg átmegy-e. Sokkal összetettebb bizonyításrendszerről van szó, amit nem csak érdemes, hanem szükséges is biztosítani. Kétséget kizáróan kell azonosítani az érdekelt feleket, és azt, hogy pontosan mire is irányul a szándékuk, és az ügyfelek egész másként viselkednek akkor, ha együtt vannak jelen a közjegyzőnél, és egész másként, amikor külön-külön. Ezt az ügyvéd kollégák is biztosan tapasztalták.

– Milyen a kapcsolatuk az ügyvédekkel?

– Sokukkal személyesen is tartok kapcsolatot. Ennek során legtöbbször intenzív szakmai kapcsolat is kialakul, illetve fennáll. Nagyon élvezem ebben a munkában, ahogy egymásra épülnek a folyamatok: amikor mindegyik hivatásrend a maga hivatását kiteljesítve tud együttműködni, ez számomra a szakmai joggyakorlat csúcsa. Minket alapvetően megkülönböztetnek a státuszszabályok, valamint a hivatásgyakorlásra vonatkozó normák. Az ügyvéd például elképzelhetetlen a tanácsadás és a képviselet lehetősége nélkül. Ugyanakkor mindkettő tilos a közjegyző számára. A közjegyzőnek kitanítási kötelezettsége van; nem ad tanácsot, nem hajlíthatja az ügyfél akaratát, és nem képviselhet. Ez oda vezet, hogy amikor fölmerül egy szerződés gondolata, akkor magától értetődően először ügyvédhez fordulnak a felek.

Hozzánk pedig alapvetően akkor, amikor az az igény merül föl, hogy hosszú távon biztosítsák ezeket az ügyleteiket. Hozzánk a szerződési gyakorlatban az ügyfél akkor fordul, ha egyfajta, a jövőre irányuló erős biztosítékot akar igénybe venni a jogviszonyhoz. Ilyen a közokirati végrehajtás vagy a közokirati bizonyítás. Ilyenkor rendszerint ügyvédi irodákkal, ügyvéd kollégákkal dolgozunk együtt. Egyikük azt mondta: az ő munkája a szerződéskötések során a szerződés megkötésével zárul. Amikor erről beszélgettünk, én azt fűztem hozzá: a mienk viszont lényegében ekkor kezdődik. Nekünk e téren azon kell gondolkodni, mi lesz a jogviszony további sorsa, és ha valamilyen teljesítési konfliktus alakul ki ezekben a jogviszonyokban, mi lesz a gyors és jogszerű jogérvényesítés módja, és mik lesznek ennek az eszközei, bizonyítékai, hogyan alakul majd a bizonyítás, és hogyan lehet azt támogatni. Hogy lehet „sínen tartani” a jogviszonyt. Ha pedig mégis bekövetkezik a konfliktus, akkor hogyan lehet gyorsan és hatékonyan jogot érvényesíteni.

– Éppen ezért is talán felesleges volt megjeleníteni tavaly azt a bizonyos ingatlanügyletekkel kapcsolatos hirdetést, amely számos ügyvéd önérzetét bántotta.

– Amint említettem, fogalmazhatunk úgy is, hogy a mi munkánk a szerződések területén akkor kezdődik, amikor az ügy-

A jog értékeit csak közös erőfeszítésekkel leszünk képesek megóvni és átmenteni ebben a gyorsan változó

világban

védeké véget ér, azonban mindannyiunk munkája egyaránt a jogviszonyokra irányul. A hirdetések esetében sajnos néha tapasztalható, hogy a tervezett üzenet torzul. A közjegyzői eljárások a jog számtalan területével állnak kölcsönhatásban, de a fentiekkel összefüggésben nem igazán ez a lényeg, hanem az, hogy milyen alapállásból és milyen eszközkészlettel tudjuk ezt a kölcsönhatásrendszert biztosítani. Az ügyvédi és közjegyzői eszközkészletek alapvetően eltérnek egymástól: a közjegyző e téren sokkal rugalmatlanabb, mint az ügyvéd. Természetes, hogy vannak közös nevezők. Így például a munkánk

leginkább a civil jog területére irányul, csakúgy, mint az ezen a területen működő ügyvédek, bírók és ügyészek munkája. Ezenkívül például mindannyian ugyanazokat a jogszabályokat alkalmazzuk, sőt egy humorista barátom szavait idézve: „ugyanazon ABC betűit variáljuk” az irataink megszerkesztése során. A rendeltetésünk azonban teljesen eltérő, ezért úgy vélem, hogy hibás megközelítés az, ha úgy gondoljuk, veszélyeztetjük egymást. Azt gondolom ugyanakkor, hogy érdemes közös nevezőket keresni, hiszen a technológiai forradalmak által is gerjesztett, a jogot érő kihívások valamennyiünket érintenek, hivatásrendi hovatartozásra tekintet nélkül. A jog értékeit pedig csak közös erőfeszítésekkel leszünk képesek megóvni és átmenteni ebben a nagyon gyorsan változó világban.

– Hogy fogja érinteni Önöket a 2023-ban megújuló ingatlan-nyilvántartási rend? – Ugyanúgy, mint mindenki mást. Amit a törvény a közjegyzőre hárít, azt teljesítenünk kell. Sokszor voltunk már ilyen helyzetben: ha újszerű norma lépett életbe, a gyakorlat mutatta meg, hogyan kell hozzáállnunk. Amikor jogtudományról van szó, a joggyakorlat sokszor háttérbe

szorul – de egy ennyire gyorsan változó világban a tényleges joggyakorlat a legempirikusabb része a jog megismerésének. A jogalkotás értelemszerűen többé-kevésbé késésben van az aktuális jelenségekhez képest. Ez nem a hibája a jogalkotásnak, hanem ez a természete. A bírói ítélkezés természetéből adódóan ugyancsak késik az új jelenségekhez képest. Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy ez ugyancsak nem hiba, hanem a dolog (ítélkezés) természetéhez tartozik. Mindezekből magától értetődően következik az, hogy a joggyakorlat egyre több olyan jelenséget kénytelen kezelni, amire sem jogszabály, sem pedig bírói ítélet nem vonatkozik. Az ügyvédek, jogtanácsosok, közjegyzők és hivatalnokok naponta adaptálják az új jelenségeket a jog területére, és ez valamennyi hivatásrendre olyan nagy terhet ró, aminek nem könnyű megfelelni. Ez pedig minden hivatásrend részére olyan tömegben generálja a megválaszolandó kérdéseket és a megoldandó problémákat, hogy már azzal is elégedettek lehetünk, ha a saját területünkön helyt tudunk állni, így kinek-kinek a maga területén épp elegendő feladata van. Gyakorlatilag folyamatosan újra kell értelmeznünk a jogot és a jogviszonyokat. Azt szokták mondani a jövőkutatók, hogy korábban az embereknek egy-egy új jelenséghez –például a robbanómotorhoz – volt idejük hozzászokni. Volt rá ötven évük. De most valamennyien azt tapasztaljuk, hogy sokszor egy évünk sincs arra, hogy egy-egy új jelenséghez hozzászokjunk.

– Jönnek a digitális ügyvédek és közjegyzők?

– Nem kell félni a digitális fejlődéstől, sőt. A magam részéről örülök neki, mert jelentősen képes támogatni a döntéseink előkészítését. A kihívásokat inkább az említett nagyon gyors változások jelentik, és az, hogy a jogviszonyok kiterjedése nem áll meg egy állam határainál. Az emberi interakciók immár globális lehetőségeket nyertek. A közhatalmi alapú jogképződés – értem ez alatt például a jogalkotást, a bírói ítéleteket vagy a közigazgatási normaképződést – pedig ezeket a hatalmas régiókat egyelőre nem tudja megfelelően kezelni. Ha nem értjük meg nagyon pontosan ezeknek a jelenségeknek a természetét, nem fogunk tudni megfelelően alkalmazkodni hozzájuk. A technológiai fejlődéssel kapcsolatos félelmekhez egyébként nagyban hozzájárul az az antropomorf megközelítés, ahogyan pl. az ún. mesterséges intelligenciához állunk. Ez a megközelítés általában MI-optimista vagy MI-pesszimista irányba tolja

a közgondolkodást a jog területén is, ami nem használ a jelenség pontos megértésének és helyén való alkalmazásának, és rengeteg félreértést, gondolati torzítást okoz.

Beszéljünk kicsit Önről. Katonai ügyészként is dolgozott. Mi vonzotta ebben, és végül miért váltott a közjegyzői hivatás irányába?

– Nagyon szerettem az ügyészi munkát. A volt kollégáimmal azóta is jó a kapcsolatom. A barátságok megmaradtak, és ha találkozunk egy-egy rendezvényen, azt látom, hogy szívesen emlékeznek arra az időre, amit együtt töltöttünk. Megmaradt bennem az a fajta szakmai szigorúság is, amit az ügyészségi szocializáció okozott. Ugyanakkor a büntetőjog egész más természetű terület, mint a polgári jog. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a polgári jogban egy-egy jogi probléma, konfliktus kiegyenlítésére, megoldására többféle jó megoldás kínálkozik. De szerepet játszott az is, hogy egy kollégám, akihez egyetemi éveink óta szoros barátság fűz, akkoriban vált a közjegyzői kamara tagjává közjegyzőhelyettesként – ma a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Ő az alkotmánybírósági titkári széket hagyta el a közjegyzőhelyettesi státuszért. A beszélgetéseink során kezdtem megismerni a közjegyzői hivatásrendet, amit megkedveltem és rövidesen én magam is közjegyzőhelyettessé váltam. Azokban az években eleve intenzív nyitás volt folyamatban a nyugat-európai jogi kultúra felé, és abban a közjegyzőség is komoly szerepet vállalt, amely szerepvállalás ma is jellemző. Nagyon élveztem és élvezem ma is, hogy ennek részese lehetek.

– Tanít az ELTE Polgári eljárásjogi tanszékén, az ELT ÁJK Jogi Továbbképző Intézetében és a Közjegyzői Akadémián, de találkozhatnak önnel az Ügyvédakadémia hallgatói is. Mire oktatja elsősorban a hallgatóit?

– Nyitottságra. Korábban a jól bejáratott, stabil gyakorlatok irányába kellett elmozdulni, és ez rendben is volt, és ma is rendben van így. Ám egyre gyakrabban találkozunk olyan problémákkal, amelyeket egyre kevésbé tudunk felboncolni a bevált elmélet és gyakorlat mentén. Úgyhogy azt tanítom nekik, hogy figyeljenek a stabil gyakorlatra, de mindig vizsgálják fölül a rutint, és legyenek kíváncsiak.

– Ez egyébként nemcsak szakmailag jó tanács.

– Nos, igen. De jog és az élet: szorosan öszszefügg egymással.

Elektronikus okiratok közérthetően I.

2023. február 01. napjától az ingatlan-nyilvántartást érintő okiratok csak és kizárólag elektronikus okiratként vagy elektronikus okirattá alakított papíralapú okiratként lesznek benyújthatóak a földhivatalhoz jog és tény be-, illetve feljegyzéséhez. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy megértsük, melyik mit jelent pontosan, és hogyan hozhatóak létre szabályszerűen.

Miért jobb az elektronikus okirat a papíralapúnál (és miért jobb az elektronikus aláírás a kézi aláírásnál)? A papír elvész. Elázik. Elég. Hiteles másolatához közjegyző kell. Soroljam még? Szerintem nem kell. Ehhez képest egy elektronikus okirat nem vész el, nem ázik el, nem ég el, és annyiszor másolható, ahányszor csak akarjuk.

Ez persze csak az első megközelítés, mert az elektronikus okiratok a papíralapú okiratokhoz képest sokkal többet nyújtanak. Mit is?

A kérdés megválaszolásához először is meg kell vizsgálnunk, hogy mi is az az elektronikus okirat? A választ az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény („Eüsztv.”) 99. §-a adja meg (kissé burkoltan): „az elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve”, csak elektronikus aláírást vagy bélyegzőt felhasználó, és elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum. Azaz minden olyan dokumentum, ami csak elektronikus formában létezik, vagyis soha nem nyomtatták ki, csak és kizárólag elektronikusan létező dokumentum, amit elektronikus aláírással vagy bélyegzővel láttak el. (Megjegyzendő, hogy előkészítés alatt áll az elektronikus okiratokról szóló jogszabály tervezete, ami kicsit részletesebben kívánja szabályozni a definíciót.)

Vagyis nem használunk sem nyomtatót az okirat létrehozásához, sem tollat az aláírásához. Akkor mit használunk? A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény („Pp.”) 325. § (1) bekezdés f) pontja alapján az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte

el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el.

Azaz egy elektronikus okirat létrehozásához szükséges:

a) minősített elektronikus aláírás (vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás) és

b) időbélyegző.

A fentiekhez minősített bizalmi szolgáltató szükséges, vagyis olyan szolgáltató, amely ilyen (minősített elektronikus aláírás vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás és időbélyegző) szolgáltatást biztosít. Ezek feltételeiről az ún. eIDAS-rendelet (a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU RENDELETE (2014. július 23.) rendelkezik.) Az eIDAS lényege, hogy az Európai Unión belül egységesen kívánja szabályozni az elektronikus aláírások rendszerét. Ennek alapja az, hogy a tagállamok felhatalmazott hatósága (Magyarországon az NMHH) által minősített piaci szolgáltató a (tagállami hatóság által igazoltan megfelelő) szabványok által meghatározott elektronikus eszközök alkalmazásával elektronikus aláírás létrehozására szolgáló mechanizmusokat biztosít az előfizetői részére.

A fenti megfogalmazás azért ilyen bonyolult, mert a szabályozás technológiafüggetlen kíván maradni, vagyis az éppen aktuális megoldásoktól függetlenül a megfelelő szabályozást kívánja biztosítani a jövőre nézve akkor is, ha új technológiák merülnek fel.

Valójában azonban a tényleges megoldás sokkal egyszerűbb. Immáron közel

45   éve az ún. „kétkulcsos” RSA-technológiát alkalmazzák. Ennek lényege, hogy egy (véletlenszám-generátorral /RND/ kijelölt prímszám /ami csak 1-gyel és saját magával osztható/, annak hatványai és modulusával létrehozott) matematikailag összetartozó számpár segítségével egy adott elektronikus dokumentum (vagy annak ellenőrző kódja) titkosítható, illetve a kulcspár másik felével a titkosítás feloldható úgy, hogy egyik kulccsal sem viszszafejthető a másik. Vagyis a kulcspárból egy titkos („private”) kulcs és egy publikus („public”) kulcs kerül matematikailag meghatározásra. A titkos kulcs – nomen est omen – titkos (gyakorlatilag a használója által sem ismert), míg a publikus kulcs az interneten közzétett, bárki által megismerhető számsor (ténylegesen ezt sem ismerjük meg, mert a gyakorlatban az ahhoz tartozó ún. „tanúsítvánnyal” találkozunk).

Mi is az tanúsítvány? Nem más, mint egy elektronikus igazolvány, ami annyit tesz, hogy a fent részletezett kulcspárt összeköti azzal a természetes személlyel, aki-

hez a bizalmi szolgáltató hozzárendelte. Ahhoz, hogy egy minősített bizalmi szolgáltató által kibocsátott kulcspár (elektronikus) tanúsítványa minősített legyen, szükséges, hogy a minősített bizalmi szolgáltató az aláírást igénylő személyt személyes jelenlét során valamilyen személyazonosító okiratával igazoltan azonosítsa. (Ez a személyes jelenlét egyébként a jelenleg hatályos magyar jogszabályok szerint lehet videótechnológiai megoldással megvalósított távazonosítás is, lásd a bizalmi szolgáltatások esetében a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszerekről szóló 541/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet.)

A fenti (minősített bizalmi szolgáltató által megvalósított személyazonosítás alapján kibocsátott) minősített tanúsítvány alapján az elektronikus aláírás(t létrehozó eszköz) akkor lesz minősített elektronikus aláírás, ha a privát kulcs olyan eszközön van (vagy a bizalmi szolgáltató által biztosított SIM-kártyán, vagy NFC-tárolóeszközön, vagy egyéb olyan fizikai esz-

közön), ami az aláíró személy birtokában van. Ha azonban a privát kulcs a bizalmi szolgáltató által biztosított szerveren található (ami az előfizető által felhasználónév/jelszó párossal, vagy egyéb – akár biometrikus – azonosítással elérhető), akkor az fokozott biztonságú elektronikus aláírás lesz.

A jelenleg hatályos magyar szabályozás szerint a minősített elektronikus aláírás (n.b.! az aláíró birtokában lévő fizikai eszköz) és a minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás egyenértékű (vö. Pp. 325. § (1) bekezdés f) pont), míg az eIDAS alapján csak és kizárólag a minősített elektronikus aláírás egyenértékű a kézi aláírással (ennek az EU-n belüli elektronikus okiratok elfogadhatósága tekintetében lesz jelentősége, Magyarországon a kettő egyenértékű).

A gyakorlatban az elektronikus aláírás létrehozása úgy működik, hogy az ezt létrehozó szoftver az aláírandó elektronikus dokumentumról létrehoz egy ellenőrző (ún. hash) kódot, amit azután az

TAGÁLLAMI HATÓSÁG

MINŐSÍTÉS („AKKREDITÁCIÓ”)

MINŐSÍTETT BIZALMI SZOLGÁLTATÓ

ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS / TANÚSÍTVÁNY

ÜGYFÉL ALÁÍRÁS

aláíró a fent részletezett privát kulcsával titkosít. Ez a titkosított ellenőrzőkód képezi ténylegesen az elektronikus aláírást. Ezt a titkosított ellenőrző kódot bárki az aláíró publikus kulcsával ki tudja nyitni (azaz vissza tudja fejteni), és a saját ellenőrzőszoftvere ugyanazt az ellenőrzőkódot generálja az adott elektronikus dokumentumról. Ha az ellenőrző által generált kód egyezik az aláíró által (privát kulcsával) titkosított és az ellenőrző által (a titkosító publikus kulcsával) visszafejtett ellenőrzőkulccsal, akkor a dokumentum az aláírás óta sértetlen (vagyis változatlan).

Fentiek alapján a minősített elektronikus aláírás nemcsak azt biztosítja, hogy az aláírás attól származik, akinek a nevére a tanúsítvány szól, hanem azt is, hogy az aláírás óta az elektronikus dokumentum (okirat) változatlan, azaz sértetlen.

SZERZŐ: dr. Kósa Ferenc

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét szünetelteti:

dr. Bajczár Tibor

kamarai jogtanácsos 2021. 08. 10.

dr. Báncziová Lea ügyvéd 2021. 07. 01.

dr. Biri Ádám Szabolcs

alkalmazott ügyvéd 2021. 08. 16.

dr. Ferenczy Judit

kamarai jogtanácsos 2021. 08. 05.

dr. Gebhardt Nóra

ügyvéd 2021. 08. 16.

dr. Gorondy-Novák Judit

kamarai jogtanácsos 2021. 07. 07.

dr. Lovas Ibolya Ildikó kamarai jogtanácsos 2021. 08. 11.

dr. Malik Dean ügyvéd 2021. 07. 15.

dr. Minkó-Miskovics Mariann ügyvéd 2021. 10. 01.

dr. Paseczki Loránd ügyvéd 2021. 08. 13.

dr. Patócs Zsolt

kamarai jogtanácsos 2021. 09. 01.

dr. Scholtz Andrea alkalmazott ügyvéd 2021. 09. 01.

dr. Szelei Flóra Léda ügyvéd 2021. 09. 01.

dr. Szente Zsuzsanna ügyvéd 2021. 08. 23.

dr. Szentesi Orsolya kamarai jogtanácsos 2021. 07. 10.

dr. Tolcsvai Krisztina

kamarai jogtanácsos 2021. 09. 01.

dr. Ujecz Antal Attila

kamarai jogtanácsos 2021. 08. 15.

dr. Világos Beatrix ügyvéd 2021. 08. 20.

Pappné dr. Kacsmarik Ildikó kamarai jogtanácsos 2021. 10. 01.

Elhunytak 

dr. Berke Barna (55) ügyvéd 2021. 08. 01.

dr. Csikós Csaba (73) ügyvéd 2021. 08. 11.

dr. Kővári-Takács László (64) ügyvéd 2020. 12. 31.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

dr. Bakos-Kelemen Csilla ügyvéd 2021. 09. 01.

dr. Bozó Krisztina kamarai jogtanácsos 2021. 09. 25.

dr. Dömök Adrienn Julianna ügyvéd 2021. 09. 01.

dr. Égető Endre ügyvéd 2021. 09. 01.

dr. Faragó Andrea alkalmazott ügyvéd 2021. 09. 01.

dr. Horváth Eszter ügyvéd 2021. 09. 15.

dr. Kátó Krisztina ügyvéd 2021. 08. 15.

dr. Mészáros Gergely kamarai jogtanácsos 2021. 09. 08.

dr. Princz Andrea ügyvéd 2021. 09. 01.

dr. Vróbel Adrienn kamarai jogtanácsos 2021. 09. 01.

dr. Wolf Nikoletta ügyvéd 2021. 09. 01.

Kamarai tagságáról lemondott

dr. Balázs Réka

kamarai jogtanácsos 2021. 06. 30.

dr. Czira Szabolcs

ügyvéd 2021. 06. 12.

dr. Csigi Imre Ferenc kamarai jogtanácsos 2021. 06. 30.

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/

dr. Deák Magdolna

ügyvéd 2021. 06. 15.

dr. Egyed Éva kamarai jogtanácsos 2021. 07. 28.

dr. Ferenczi Gábor

ügyvéd 2021. 06. 30.

dr. Hernádi Júlia

alkalmazott ügyvéd 2021. 07. 31.

dr. Kneiszl Piroska

ügyvéd 2021. 06. 30.

dr. Lukácsy Beáta

kamarai jogtanácsos 2021. 07. 09.

dr. Mód Kristóf

ügyvéd 2021. 07. 15.

dr. Nagy Tibor

ügyvéd 2021. 08. 01.

dr. Sárkány Réka

kamarai jogtanácsos 2021. 07. 02.

Kálmánné dr. Debreceni Laura ügyvéd 2021. 07. 31.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázottak

2021. szeptemberi eskütétel

dr. Gyöpös Gábor JELES

dr. Járfás Tímea JELES

dr. Kovács Máté JELES

dr. Major Levente József JELES

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök Felelős szerkesztő: Bus István

Szerkesztő: Vida Ferenc

Kiadó: Manager Invest Bt.

E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu

Tartalomgyártás és layout: The Contentist

Nyomda: EDS Zrínyi Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8.

Felelős vezető: Vágó Attila vezérigazgató

The Contentist

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

Te vagy a miniszter?

Kedves uram, igya ezt meg! – mondta nekem egy doktornő az oltóközpontban. Azzal felém nyújtott egy fehér műanyag poharat, benne málnaszörpre emlékeztető színű folyadékkal. Megkóstoltam, tényleg málnaszörp volt. De volt ott még valami más is: több milliárd legyengített kolerabaktérium.

csak szokjuk a harci helyzetet. Így néha a tankhoz vágtak néhány füstgránátot, az előttem ülő katona pedig géppuskatűzzel viszonozta a baráti támadást. A vaktöltények tűzforró hüvelyei tízesével potyogtak az ölembe, én pedig néha lehunyt szemmel próbáltam elképzelni, hogy Radnai mégis inkább Francia Polinéziába küldött, én pedig kreol nőkkel szürcsölöm a Margaritát a kókuszpálmák alatt.

Akolera elleni vakcinát ugyanis nem oltásként adják be, hanem szájon át: terjedjen csak szét szépen az emésztőrendszerben, ismerje fel az immunrendszer, győzze le és emlékezzen rá. Körülbelül tízféle oltást kaptam még két körben, ami olyan szinten immunizált, hogy később évekig nem voltam még csak náthás sem, és ha egy rozsdás vasszög fúródott volna a szívembe, azt is egy percen belül lökte volna ki a Hihetetlen Hulkká alakult immunrendszerem.

Egy héttel korábban még nem sejtettem, hogy az oltóközpontba visz majd az utam. Egy héttel korábban a Playboy szerkesztőségében üldögéltem mint főszerkesztő-helyettes. Éppen túl voltunk a lapzártán, és látványosan unatkoztam. Radnai Péter, akkori főnököm éppen lerakta a telefont, rám nézett vigyorogva, és mondta, hogy ha van kedvem, elutazhatok egy remek sajtóútra. Túl voltunk ekkor már a gazdasági világválságon, a  sajtóutak száma megcsappant, de azért így is csurrant-cseppent még ez-az. Néha beesett egy meghívó valami egzotikus szigetre, európai gasztrotúrára, amerikai autóbemutatóra… Érdeklődve hallgattam Radnait, aki egy kis hatásszünetet tartva vigyorogva közölte velem: elmehetek a magyar miniszter kíséretében Afganisztánba, meglátogatni a magyar bázist Pol-e Homriban. Mindez jó tíz éve történt, és a  közel-keleti országban ugyan nyugalom

volt, de ez a háború nyugalma volt: a kényes egyensúly bármikor megbillenhetett (meg is billent), és merényletek, villongások, fegyveres összecsapások tarkították a hétköznapokat. Mit mondjak, a feleségemnek nem volt őszinte a mosolya, amikor közöltem vele legújabb szakmai kiruccanásom célpontját.

A következő feladat némi eligazítás volt. Igazán nyugtalanító dolgokat közöltek velünk a Magyar Honvédség szakértői. Fontos például Afganisztánban, hogy állandóan sál vagy maszk legyen az arcunk előtt, mert csatornázás nincsen. A száraz éghajlatban azonnal megszáradó emberi végtermék pedig porrá alakul, és amikor az afgán hegyeken-völgyeken dühös porviharok vágtatnak végig… azt jobb, ha nem lélegezzük be. Valamint a lelkünkre kötötték, hogy ha találkozunk helyiekkel – amúgy nem fogunk –, és szóba elegyedünk velük, sokszor a vallásra terelődik a szó. Ha megkérdezik, milyen a vallásunk, mondjunk be bármit, csak azt ne, hogy ateisták vagyunk. Annál minden megoldást könnyebben elfogadnak a helyiek, de azt elég nehezen tolerálják…

Fel sem ocsúdtunk az eligazításból, máris az alföldi homokbuckás lőtéren találtuk magunkat. Golyóálló mellény és sisak fel, majd irány a harckocsi. Laza negyvenperces tankozás következett: az újságíró különítményt szívélyesen megkérték, hogy ne csináljunk semmit,

A luxus pedig nem várt helyről támadott: Ferihegyen felszálltunk a delegáció Abu-Dzabiba tartó különgépére. Felszálltunk, és szinte azonnal hoztak egy félig átsütött bélszínt, amit remek francia vörösborral öblítettünk le. Rá lehet-e gyújtani? – kérdezte valaki. Erre a személyzet hamutartókat hozott. „Ha ilyen a  katonaság, akkor kár, hogy nem vettem ki a  részem belőle” – gondoltam, és elnyújtóztam az első osztályt idéző foteleken. Aztán Abu-Dzabiban átszálltunk.

A Spartan nevű katonai szállítógépkönnyű volt – mert kispórolták belőle a hangszigetelést, a székeket és a vécét is. Öt órán át repültünk ezzel a hihetetlenül kényelmetlen kávédarálóval Afganisztánig. Tulajdonképpen a mennyezetről lelógó hálókban kapaszkodva ültünk, és próbáltunk barátkozni az utastársainkkal. A fotósunk a mellettem ülő emberrel elegyedett beszédbe. A következő párbeszédet hallottam:

– Te mivel foglalkozol?

– Fotós vagyok; most a Playboynak dolgozom ezen az úton.

– Az jó!

– És te mivel keresed a kenyered, pajtás?

– Én vagyok a hadügyminiszter –mondta Szekeres Imre.

– Az is elég jó… – mondta a fotós, én meg próbáltam úgy tenni, mintha éppen ott sem lennék. ( folytatjuk…)

SZERZŐ: Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

Mert fontos, hogy jól döntsön!

Ők kapták az V. Wolters Kluwer

Jogászdíjat

Tegnap este az Első Magyar Jogi Könyvszalon záróeseményeként 12 kategóriában ítélték oda a Jogászdíjat 2020–2021 legjobb szakembereinek.

• Az adatvédelem és compliance kategória győztese dr. Sükösd Péter (METRO Kereskedelmi Kft.)

és dr. Rózsavölgyi Márk (DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Iroda)

A pályázat címe: Fókuszban az előzetes megfelelési erőfeszítések: kompakt versenyjogi megfelelési program és az annak gyakorlati alkalmazását elősegítő általános és szektorspecifikus kulcsszókereső adatbázisok

• Az adójog kategória győztese a Deloitte Legal

Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda

A pályázat címe: A behajthatatlan követelésekre eső áfa-visszaigénylési rendszerének megreformálása

11 hónap alatt

• A digitális szakértői megoldások a jogi szakmában kategória győztese a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

A pályázat címe: Saját fejlesztésű legaltech eszközök ügyfeleink szolgálatában

• A fenntartható fejlődés kategória győztese a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

A pályázat címe: Naperőművek megvalósításához szükséges jogi teendők egyablakos és teljes körű ügyintézése – egy élhetőbb jövőért

• Az innovatív jogi megoldások a járványhelyzet kihívásaira kategóra győztese a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

A pályázat címe: Koronavírus infosarok – a teljes körű tájékoztatás és a jogbiztonság szolgálatában

• A munkajog és HR kategória győztese a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda

A pályázat címe: Szürke zóna – Külföldi távmunkavégzés kérdésének kockázatalapú megközelítése és kezelése egy még ki nem forrott szabályozási környezetbenSzakágának vezetője)

• A pénzügyek, bankjog és biztosítás kategória győztese a CherryHUB BSC Kft.

A pályázat címe: Online biztosítás határok nélkül

• A szellemi alkotások joga kategória győztese az Oppenheim Ügyvédi Iroda

A pályázat címe: Feketeleves, de mégis világos?

• A társasági jog és vállalatfelvásárlás kategória győztese a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

A pályázat címe: Magyarország első és egyetlen lakástakarékpénztári tranzakciója

• Innovatív jogi megoldások különdíjban részesült a BékésPartners csapata

A pályázat címe: Bizalmi vagyonkezelés elérhetővé tétele a magyar családi vállalkozások számára

• A 2020–2021-es év fiatal jogász tehetsége dr. Sárhegyi István / Mentor: Fekete Péter Krisztián

A pályázat címe: Magyar űrbe magyar műhold –a geostacionárius pályaszakasz jogi aspektusai

• A 2020-2021-es év joghallgató tehetsége Herdon István (Debreceni Egyetem ÁJK) / Mentor: Dr. Zaccaria Márton Leó

A pályázat címe: A vállalkozó joghallgató

A díjazottaknak tisztelettel gratulálunk, munkájukhoz további sikereket és jó egészséget kívánunk!

Börtönkísérlet és francia sanzon

Az Ünnepi Könyvhét idén is sok izgalmas újdonsággal szolgált, emellett azonban a kulturális programokra is érdemes figyelni és addig élvezni azokat, ameddig a járványügyi helyzet lehetővé teszi azt.

Nézni

SZÍNHÁZ ÉS KULTÚRA

LINE KNUTZON

Mesteremberek

Olvasni

KÖNYV

VÁMOS MIKLÓS

Igen – (élni, olvasni, írni)

Él, olvas és ír: saját bevallása szerint ez a három fő tevékenysége Vámos Miklósnak, legalábbis ebben az életében. Ez valamiféle fontossági sorrend is.

Ebből fakadóan mostanra sok tapasztalatot, gondolatot, megfigyelést gyűjtött össze – ezeket próbálja legújabb kötetében közreadni, miközben igyekszik magát a kelleténél nem komolyabban venni. Athenaeum

INGRID CARLBERG

Nobel – A rejtélyes Alfred világa és díjai

Egy elbűvölő történet Alfred Nobel szegénységben töltött stockholmi gyermekéveitől a dúsgazdag dinamitkirály végrendelete körüli viharos drámáig. A helyszínek Szentpétervártól Hamburgig és Párizsig váltakoznak, és családi viszályok, szerelmi bánatok, sikerek és csalódások szegélyezik, miközben pontos látlelettel szolgál az 1800-as évek Európájáról. Scolar

PHILIP ZIMBARDO

Életem – Az évszázad pszichológiája

A legendás amerikai pszichológus ezúttal kötetlen, élvezetes beszélgetés keretében mesél életéről és szakmájáról. Beszél szicíliai származásáról, Bronxban töltött gyermekkoráról, a mester- és doktori képzéséről a Yale-en és gimnáziumi barátságáról Stanley Milgrammel. Megtudhatjuk, hogyan nyerte el a Stanford Pszichológia Tanszékének egyetemi katedráját, a kutatásairól és persze a híres börtönkísérletéről. A megható történetekkel és bölcs meglátásokkal fűszerezett emlékfolyamból egy briliáns karrier és egy nem csekély intellektuális örökség krónikája bontakozik ki. Open Books

Egy lakásfelújítás – mint tudjuk – maga a rémálom, ami mindig áldozatokkal jár – még akkor is, amikor úgy tűnik, hogy már tényleg mindjárt elkészülnek a mesteremberek, és a középkorú házaspár végre boldogan élhet álmai otthonában. De váratlanul titokzatos dolgok történnek: építőanyagok, falak, lépcsők tűnnek el, és ez még csak a kezdet… A népszerű skandináv drámaíró, a dán Line Knutzon egyszerre végtelenül szórakoztató és rettenetes helyzetekkel teli darabja az utóbbi évek egyik legizgalmasabb kortárs vígjátéka. A főbb szerepekben Ónodi Eszter, Pelsőczy Réka és Rajkai Zoltán. Katona József Színház

ROBERTO BOLAÑO

Vad nyomozók

Fiatalok vagyunk: többé nem érdekel minket semmilyen elsivatagosodás, természeti csapás, világjárvány, elnyomó politikai rendszer, gazdasági világválság, lerombolt kulturális intézmény – a magunk valóságát akarjuk megtalálni! A zsigeri realista költőmozgalom tagjai a hetvenes évek Mexikóvárosában elhatározzák, hogy a nyomára bukkannak egy rég eltűnt költőnőnek. Elindulunk velük a Sonora-sivatagba, még akkor is, ha az őrült road movie során végül mindannyian elveszünk. Az elveszésben viszont ott van az életre szóló kaland lehetősége is. Radnóti Miklós Színház

Liszt Ünnep Nemzetközi

Kulturális Fesztivál

Október 8-án kezdődik és egészen október 24-ig tart az első Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál. Klasszikus zenei koncertek mellett több opera- és táncelőadás, szakmai konferencia, irodalmi, valamint képzőművészeti programok várják az érdeklődőket nem csupán Budapest legjelentősebb intézményeinek színpadán, de számtalan különleges helyszínen az esztergomi bazilikától a Svábhegyi Csillagvizsgálón keresztül a Párizsi Nagyáruházig. lisztunnep.hu

KONCERT

Nouvelle Vague

Ha nem szól közbe a világjárvány, akkor november elején a Dunától ringatva élhetjük át a francia kortárs sanzon legjavát. A Magyarországon számos alkalommal megfordult Nouvelle Vague ezúttal visszanyúlva a kezdeteihez első két lemeze legjobban sikerült dalaira támaszkodva állít össze nagyszabású ünnepi szettet.

A38, november 3., 20:00

DR. DECSI TAMÁS ÜGYVÉDJELÖLT ÉS OLIMPIAI BRONZÉRMES VÍVÓ

A győzelemért küzdeni plasztronban és talárban

Számos európai és világversenyen képviselte már Magyarországot Decsi Tamás, mire megérett benne az elhatározás, és beiratkozott a jogi karra. A sikeres vívó számára különleges évnek ígérkezik 2021: az olimpiai csapattal megszerzett bronzérme mellé az ügyvédi szakvizsgáját is megszerezheti. Az olimpikon ügyvédjelölt a Magyar Ügyvédnők Egyesületének vendége volt.

Kardvívó családba születtél, hiszen édesapád, Decsi István mesteredző, testvéred, Decsi András mesteredző pedig 2017 óta a válogatott edzője. Meg tudod mondani, mikor kezdődött a  vonzalmad a kardvíváshoz?

– Mondhatjuk, hogy a családi tradíciók vittek erre a pályára, hiszen a vívósport mindig is kiemelt szerepet töltött be nálunk. Édesapám 1963-ban látogatott el először a vívóterembe, és ott is ragadt jóformán örökre. A sportág szeretetét sikerült továbbadnia a gyermekeinek, mi több, az unokáinak is. Én teniszező-

ként kezdtem a pályafutásomat, majd tízéves koromban, amikor láttam a bátyám vívósikereit és megirigyeltem azokat, bekeveredtem az UTE vívótermébe, ahol akkoriban a válogatott gerincét adó sportolók is edzettek. Ez egy meghatározó közeg volt számomra, innentől pedig lényegében adta magát a vívókarrierem.

– A tokiói bronzérem mellett melyik eredményeidre emlékszel vissza legszívesebben?

– A junior egyéni világbajnoki címemre 2001-ből, a szentpétervári felnőtt világ-

bajnoki aranyérmünkre 2007-ből, illetve persze én is kiemelném az idei olimpiai érmet. Utóbbi számomra azért is különleges, mivel már a 2016-os riói olimpiára is úgy mentem ki, hogy nekem az lesz az utolsó. Végül az sajnos nem úgy sikerült, ahogyan szerettem volna, ezért vágtam bele egy következő felkészülési ciklusba, ami végül négy helyett ötéves lett. Nem bántam meg, hiszen fantasztikus csapat kovácsolódott össze, köszönhetően részben a tizenegy év külföldi edzősködésből hazatért bátyámnak, aki Szilágyi Áron kérésére és hívására váltott orszá-

got. Áronnak ezért külön is hálás vagyok, hiszen újraegyesítette a családunkat, a válogatottal pedig egy egészen különleges és fantasztikus időszak következett, amikor is minden európai és világversenyen dobogós volt a csapat.

– Ha jól tudjuk, a versenyzés és az ügyvédi karrierépítés mellett edzőként is dolgozol.

– Így van, még 2008-ban édesapámmal közösen megalapítottuk a Kertvárosi Vívó Sport Egyesületet a XVI. kerületben. Mostanra egy fantasztikus vívóterem épült fel Erzsébet-ligetben, ahol a teniszpályától az uszodán át az atlétikaés focipályáig minden rendelkezésre áll.

Kérlek, segíts rendet tenni a fejekben: mi a különbség a kardvívás, a tőrvívás és a párbajtőrvívás között?

– A tőrvívásban és a párbajtőrvívásban csak szúrni lehet, kardvívásban vágni és szúrni egyaránt. A találati felületeknél kardvívásban deréktól fölfele bárhol lehet találni. Tőrvívásban csak a törzsünket, illetve párbajtőrvívásban a teljes testet el lehet találni, még a cipőfűzőt is. Ezenkívül még van egy úgynevezett konvenció, ami egy megállapodást jelent a tőr és a kard esetében. A támadónak előnye van a védekezővel szemben, amennyiben egyszerre találnak.

Előfordult már, hogy szankcionálni kellett egy versenyen?

– Korábban volt, hogy nehezen tudtam szót érteni a zsűrielnökkel, ilyenkor a szankció általában sárga, legfeljebb piros lapban merült ki, ami nem ugyanaz, mint a labdarúgásban, hanem egy büntető találatot jelent. Nálunk fekete lap jelenti a kizárást, amit soha nem kaptam.

– Kaptál ellenben egy Nemzetközi Fair Play-díjat.

– Valóban, 2019-ben a kardcsapattal kiérdemeltük ezt az elismerést, aminek közvetlen előzménye az az évi világbajnoki döntő volt. A Budapesten megrendezett világbajnokság döntőjében mindössze egy találattal, 45–44-re szenvedtünk vereséget a koreai csapattal szemben, meglehetősen vitatható körülmények között. Ennek ellenére a kardcsapat egyáltalán nem fogta a vereséget a bírókra, illetve nem intézett irányukba semmilyen negatív megnyilvánulást, és ezért gondolta úgy a Nemzetközi Vívó Szövetség, hogy ezzel kiérdemelte a fair play-díjat.

– Mikor kezdett el érdekelni az ügyvédi hivatás?

– Számomra az egész jogi szakmát körüllengi egyfajta misztérium, már csak a sajátságos nyelvezet miatt is. A legnagyobb inspirációt mégis az adta, hogy a vívósporton belül sok jogász kolléga van, illetve a mentorom és egyben jó barátom, dr. Beviz Ákos is kiváló kardvívó és jogász. Sokszor elkísért engem nemzetközi versenyekre is, ahol az autóban mesélt a már gyakorlott hivatásáról, amivel nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Két diplomával, 30 évesen iratkoztam be a jogi egyetemre, de legkevésbé sem bántam meg a döntést.

– Hogyan hozod össze az ügyvédjelölti karriered az élsportolóival?

– Elkezdtem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem sportszakjogász képzését is, amiben reményeim szerint mindkét karrierem tapasztalatait tudom majd kamatoztatni. Mindenképpen szeretnék a sportolókkal is foglalkozni, már csak azért is, mert sokan keresnek meg közülük különféle jogi ügyek kapcsán.

a sajátságos nyelvezet miatt is

– Milyen csapatjátékos vagy a válogatottban, és milyen az ügyvédi irodában?

– Úgy gondolom, hogy kompromiszszumképes vagyok, kellően alázatos a csapattal szemben, illetve igyekszem buzdítani is a társaimat. Nyilván más szerepet kell betöltenem a vívócsapatban és az ügyvédi irodában. Előbbiben életkoromnál és eredményességemnél fogva inkább vezető szerepet töltök be, míg az ügyvédi irodánál legjobb tudásom szerint próbálom elvégezni a rám bízott feladatokat, illetve próbálok folyamatosan tanulni és fejlődni.

– A kardvívói pályafutásodat már ismerjük, de mi a helyzet az ügyvédivel? Milyen karriert tűztél ki célul magad elé?

– Először is szeretnénk hamarosan szakvizsgázni, párhuzamosan mellette pedig befejezni a sportjogász képzést. Ezek mellett nyilván folyamatosan képezem magamat, és szeretném egyre

mélyebbre ásni magamat az ügyvédi szakmában. Ez tényleg nagyon új terep volt nekem, amikor belecsöppentem, és sokszor kerültem rögtön a mély vízbe, ami utólag mindig jó tapasztalatnak bizonyult. A pandémia nekem ilyen szempontból jól jött, hiszen a vívás háromnegyed évre teljes mértékben megállt, és 100 százalékosan az ügyvédi feladatokra tudtam koncentrálni.

– Mit lehet átemelni a kardvívás, a világversenyek és olimpiák tapasztalataiból az ügyvédi mindennapokba?

– Az alázatot, a szorgalmat, a kitartást és a küzdeni tudást mindenképpen kiemelném. A mentorom, dr. Beviz Ákos azt mondta, hogy nagyon sokat tudok majd a sportolói pályafutásomból kamatoztatni a jogi karrier során, amit egyre inkább kezdek érezni. Amikor valaki belép egy vívóterembe versenyzőként, ott mindig érez egy kis izgalmat, egy kis feszültséget. Ahogy az ember egyre rutinosabb lesz, annál inkább kihívásként fogja fel ezt, és harcol. Én úgy gondolom, hogy egy sportolónak ebből a szempontból könnyebb dolga van a tárgyalótermek világában, hiszen ott hasonló versenyszituáció tapasztalható, mint a sportversenyeken.

1982-ben született Kazincbarcikán. Világ- és Európa-bajnok kardvívó, olimpiai bronzérmes. Eddig három olimpián vett részt. Nős, két gyermek édesapja.

Az egész jogi szakmát körüllengi egyfajta misztérium, már csak

tanácsok ügyvédeknek

– AVAGY: ÜGY, VAGY NEM ÜGY?

Hogyan ismerjük fel, hogy jogi üggyel állunk-e szemben? Cseverésszünk-e az ügyféllel? Adjunk-e neki életvezetési tanácsokat? Essünk-e szerelembe vele? Dr. Brunner Tamás pontokba szedte a válaszait.

A fél jellemzően jogi üggyel érkezik hozzánk, és ez segít nekünk is. Valahogy megakadt a kommunikációval, azt érzékeli, hogy elakadt az ügye intézésében a házastársával, a szomszéddal, az asztalossal, a hivatallal... Vagy az életével.

1

meg. Ez később úgyis csak zavarni fogja, nekünk pedig nincs rá szükségünk, az ügy megoldásában pedig nem segít.

A kapcsolatnál nem a technika számít – óradíj, számlázás, felmondás kilátásba helyezése –, hanem az ügyvédi attitűd. A felet nem kell távol tartani, de a távolságot meg kell tartani. 8

Aki a kommunikációban megakadt, azt tudjuk segíteni, erre van felhatalmazásunk – a kommunikáció egyik módja a bíróság vagy más hatóság előtti szabályozott eljárás. De ha az életében akadt meg, azon nem mi tudnunk segíteni.

9

Elsősorban kérdezünk. Ha a kérdések nyomán egy jogilag releváns tényállás bukkan elő, akkor a kérdés jogi. Ha nem, akkor nem az.

2

Ha azonosítani tudunk egy jogviszonyt – lehetőleg tárgyszerűen, vagyis nem a fél nézőpontjából –, akkor jó úton haladunk. Ha ettől eltérünk, akkor nem.

3

Alapszabály: nem vagyunk okosabbak, mint az ügyfél. Nincs erre semmiféle bizonyítványunk, felhatalmazásunk vagy ígéretünk. Írástudók vagyunk az élet egy bizonyos –egyébként elég széles – területén, hiszen ma mintegy 30 millió jogszabályhely hatályos a joganyagban, és ez ugyanennyi élethelyzet vagy tényállás.

10

Alapvetően ismert sémákkal dolgozunk. Támaszkodjunk ezekre! Ami ezekből kilóg, az feltehetően nem jogi ügy.

4

Nem mondhatjuk meg az ügyfélnek, hogyan éljen. Meg fogja érteni, hogy nem az aktuális peres ügyön fordul meg az élete. Ha mégsem, akkor nem (vagy nem csak) ügyvédre volt szüksége.

5

Az ügyvéd hivatalnok, írástudó…, ám nem pszichológus, nem pap, nem életvezetési tanácsadó. Meg kell maradni a szakmánknál. És mert hivatalnokok vagyunk, azért van aktánk ügyszámmal, eseményekkel, tárgyalással, konzultációval – és nem végtelen beszélgetésekkel a világról vagy az ügyfél életéről.

6

Az ügyfél nem fog megharagudni, ha a telefonbeszélgetés rövid. Nem fog megharagudni, ha a konzultáció célratörő – érezni fogja a hozzáértést, és nem kényszerül arra, hogy bizalmas információkat osszon

11

A fél bármilyen kérése nyomán késztetésünk lesz arra érdemi választ találni. Erre vagyunk kiképezve, és általában ezt is tesszük. De ha nem tudunk viszonylag gyorsan – azon nyomban – jogi megoldást találni, vagy a feltett kérdésre csak a saját élettapasztalatunk alapján tudnánk válaszolni (vagy sehogy), akkor nem ügyvédi a feladat.

12

Az ügyfél meg fogja érteni, ha nem tudunk mindenre választ adni. Hiszen ő sem tud.

13

Az emberi játszmákat nem tudjuk elkerülni – de igyekezni kell nem az ügyfél játszmájának részévé válni. Ha felismerjük, kiléphetünk ebből a „viszonyból” – mert akkor már biztosan nem ügyvédként van ránk szükség.

Azt sem lehet elkerülni, hogy egy ügyben mégis barátságok vagy akár szerelmek szülessenek. Valószínűleg nem is kell. ++1

Soha ne számolj! Nehezen viselik a felek.