Pesti Ügyvéd / 2021. november

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

Vadászó ügyvédek

Októberben lezárult a Vadászati Világkiállítás. Az ennek keretében zajló egyik kerekasztal-beszélgetésnek két olyan résztvevője is volt, akik tagjai a Budapesti Ügyvédi Kamarának.

Avadászat nem ismeretlen hobbi az ügyvédek-jogászok körében. Nem is hobbinak nevezhetnénk: szenvedélynek és életformának. Nemcsak a zsákmányejtés a funkciója, de a vadászok az erdő- és vadgazdálkodásnak is besegítenek a tevékenységükkel, miközben valóban eggyé válnak a természettel. A legtöbb va-

dász alapvetően az erdő csendjéért és a lesben állás/cserkelés flow-élményéért jár vadászni, de az sem mellékes, ha ügyvédként belefutnak egy másik kollégába. Talár helyett vadász ruházatot húzni gyakran igazi attitűdváltás: könnyebb így a kommunikáció, és lazábban lehet szakmázni is.

Cikkünk a 3. oldalon

· A TARTALOMBÓL ·

A miniszter is ütőt ragadott a jogász tollaskupán

– 6. oldal

A Covid–19 hatása a munkajogi intézkedésekre – 7. oldal

Szárazon novemberben: tegyünk az egészségünkért!

– 16. oldal

Ha valaki jogi szövegekkel foglalkozik, könnyebben válhat íróvá

Környezetvédelemmel foglalkozó gyerekkönyvvel jelentkezik az ismert ügyvéd-író. – 18. oldal

·

A büntetés-végrehajtás dandártábornoka a bu dapesti BV-objektumok főparancsnoka. Inter júnkban a BV és az ügyvédek kapcsolatát is elemzi.

– 12–13. oldal

2021. november

· DR. KAPA MÁTYÁS ·

· DR. BOZSÓ ZOLTÁN

Útközben

Az ügyvédek kötelező képzési rendszere kijelölte azt az utat, amelyet az elkövetkezendő öt képzési évben be kell járnunk hivatásunk jövőbeni gyakorlásához.

Sok kérdést felvetett ez a rendszer, hiszen szakmánk nem egységes működésű, nem olyan, mint egy gyorsétkezde, ahova megérkezik az ügyfél, és azt mondja, „kérek két cégalapítást, egy ingatlan-adásvételt, egy üzletrész-értékesítést, és tegyen még mellé egy adag kirendelt ügyvédet is, de a frissből…”

Az egységes kötelező képzés olyan oximoronnak tűnt, mint az üvöltő csend, a jól megfizetett kirendelés, a bíróságon értékén megállapított ügyvédi díjazás vagy a nyári kánikulában örömmel viselt talár.

Az út azonos, de a Budapesti Ügyvédi Kamara Oktatási Bizottságának (OB) több mint 8700 vándort kell segítenie abban, hogy ezt a kötelező utat a lehető legkényelmesebben, indokolatlan terhek nélkül sikerüljön bejárnia.

A közel 8700 vándor 8700 történet, 8700 elvárás. Mindenki máshonnan indult, más időpontban, és mindenki a saját útját járja. Van, aki már az egyetemi évei alatt gyakornokként vagy a záróvizsgái után ügyvédbojtárként kezdte megtanulni szakmánk alapjait, mások néhány vargabetű megtétele után, más pályáról érkezve ismerkednek meg a szakma kihívásaival, esetleg jogtanácsosként csatlakoznak hivatásrendünkhöz.

Külön szakmai életutak futnak egymás mellett. Az egymás mellett menetelő különféle jogágak szakemberei jogosan várják el azt, hogy a kötelező képzés ne egy kő legyen a hátizsákjukban, hanem egy iránytű, amely megkönnyíti az útjukat. Nem szabad elfelejteni, vannak élethelyzetek, amelyek miatt néhányan egy kicsit elidőznek útközben, „megpihenve” például a gyermekvállalás nem éppen láblógatós mérföldkövein, esetleg letérnek az útról, mert megszólítja őket, mondjuk,

a  közigazgatás világa, de amikor újra csatlakoznak, fontos, hogy ők is tovább tudjanak haladni a kötelező képzési rendszer rögös útján.

Az igazi képzés élőszóval adja át az ismereteket, mert így biztosítható, hogy ne csak hallgatósága legyen az oktatónak, hanem kérdezhetősége is. A kérdésekre adott válaszok teremtik meg azt a hitelességet, ami az oktatók tudását mérhetővé teszi, a kérdések minősége pedig a hallgatók érdeklődésének állít tükröt. Kérdések-válaszok, kétkedés-meggyőzés, közös gondolkodás; mindaz, ami értékessé tesz egy előadást, került hirtelen kényszerpályára a kötelező képzéssel. Egyszerű matematika helyezte az élőszót az e-világba: minden budapesti kolléga élőszavas képzése kamaránk épületében több mint 250 napon át tartott volna, folyamatosan oktató kollégák hadseregétől vezényelve oly módon, hogy a kollégák nem tudták volna a képzési időpontjukat szükség esetén módosítani.

Az elnöki döntés átvágta a gordiuszi csomót, és az elnökség jóváhagyásával az OB egy minden előzmény nélküli kihívással nézett szembe: a kontaktképzéseket felváltó elektronikus tudástár felépítése rövid határidőn belül, amelyet befogadni és működtetni képes informatikai rendszer kialakítása kellett, hogy megelőzzön, mindeközben fel kellett építeni egy olyan szolgáltató apparátust, ami képes a kollégáknak hatékony támogatást nyújtani a rendszerben való eligazodáshoz.

A közös munkánk jól vizsgázott: a 2020-ban elindult e-learning-képzések biztosítani tudták nemcsak a budapesti kollégák számára kreditpontjaik megszerzését, hanem a Magyar Ügyvédi Kamarával együttműködésben országosan vált lehetővé az elektronikus úton történő kötelezettségteljesítés.

Az eredmény igazolta, a csapaterőnél nincs nagyobb támogató érték egy ilyen kihívással kapcsolatban. Mert ha nem lett volna, aki a hivatásrendünk elvárásait le tudja fordítani az informatika nyelvére, vagy aki átgondolja, melyek azok a képzések, amelyek mindenki számára hasonló értékkel bírhatnak; ha nem lennének profi oktatók, akik a digitális katedrára is kellő magabiztossággal állnak fel az élőszavas oktatás értékeit biztosító előadásuk megtartására, és ha nem lett volna annyi kritikusan jobbító észrevétel a hallgató kollégáktól, akkor ez az eredmény nem lett volna sikeres.

A 2021-es évet írjuk. A pandémia szétszórta alattomos rajzszögeit utunkon, és még jó ideig kerülgetnünk kell azokat, de bízunk abban, hogy az előző képzési év tapasztalataival felvértezve, mindenki számára teljesíthető lesz az előírt kreditpontok megszerzése; az OB tagjai és munkatársai folyamatosan készenlétben állnak, ha segítség szükséges.

Nem könnyűek a kilométerek ezen az úton, de jó érzés ebben a családban útközben lenni, akkor hát haladjunk tovább.

Dr. Réczei Géza elnök Oktatási Bizottság Budapesti Ügyvédi Kamara

Vadászó ügyvédek

Véget ért októberben a Vadászati Világkiállítás, ahol egy kerekasztal-beszélgetésen a BÜK két ügyvédje, dr. Mile Attila és dr. Sárhegyi Zoltán is képviseltette magát. Segítségükkel cikkünkben megpróbálunk a mélyére ásni a vadászat misztériumának, és az is kiderül, hogy a vadlesen eredményesebb lehet a kapcsolatépítés, mint a tárgyalóteremben.

„Teérted hajtok, hogy mindened meglegyen…” – Földes László „énekelte” ezt anno a Hajtók dalában, a Hobo Blues Band zseniális, 1984-ben megjelent dupla albumán. A lemez maga nem is pusztán dalok sorozata, hanem egy valóságos szvit: van benne rocktól kezdve blueson, shakespeare-i drámarészleten keresztül sanzonon, beatkorszaki versen és prózán át minden, amit csak bele lehet préselni egy összművészeti projektbe. Az albumot érdemes végighallgatni – frissessége és mondanivalója az elmúlt negyven évben jottányit sem változott. És kiderül belőle: a vadászat nem egyfajta rekreációs tevékenység, és nem is pusztán állatok lepuffantása. Annál sokkal több: mélyen az ösztönökbe-zsigerekbe hatol, de társa-

dalmi funkciója is jelentős. Például hogy egy ismerős dolgot említsünk (és ami már nincs a lemezen): a vadászoknak is van kamarája. Jelenleg hatvanezer körüli vadászt számolhatunk ma Magyarországon – ebből háromezer-ötszáz a hivatásosok száma. Arról, hogy a jogi szakma mekkora számban képviselteti magát nem szólnak a felmérések, de Mile és Sárhegyi ügyvédek szerint sok kolléga hódol a vadászat szenvedélyének.

Csúzlitól puskáig

„Gyermekkoromban először csúzlit szerettem volna, aztán ahogy nőttem, már légpuskát” – mondja dr. Mile Attila. „Amikor már tudtam olvasni, neves vadászírók elbeszéléseit – Széchenyi Zsigmond,

Kittenberger Kálmán, Fekete István könyveit – olvastam. Ezeken nőttem fel.” Dr. Sárhegyi Zoltán legfőképpen utóbbit említi. És hogy mi okozza a vonzalmat a vadászat iránt? Abban mindenki egyetért, hogy az egész valamiképp az evolúcióval lett belénk kódolva. Van, akiből a generációk alatt ez kikopik, és van, akiben benne marad ez az ősi ösztön. „Nem lehet megmagyarázni: az ember vagy érzi, vagy nem” – így dr. Mile. „De ezzel együtt a természet szeretete is megjelenik, hiszen nemcsak arról van szó, hogy kimegyek és öldöklök, hanem mindebben az állatokról való gondoskodás is benne rejlik. És az erdőzúgás… Komplex dolog, misztikus vonzalom. Vidéken nőttem fel, tizennégy évesen kaptam a légpuskámat.

· A HÓNAP TÉMÁJA ·

Itt már kiderült, hogy rám is igaz: ha valaki jól tud lőni, és van hozzá érzéke, akkor sok mindent el tud találni. 18-19 évesen le is tettem a vadászvizsgát.”

Dr. Sárhegyi Zoltán körülbelül húsz éve vadászik. „Hosszú időn keresztül jártam vadászatokra, hajtóként és kísérőként. Aztán levizsgáztam, és sikerült fegyvertartási engedélyt is kapnom. Az egészben az a szellemiség és az a hagyományrendszer fogott meg, amelyen a vadászat alapul. A hozzá fűződő szokások, etika, erkölcsi hozzáállás. A természet feltétlen szeretete. Mindez olyan, akár egy ‘élménygömb’. A vadgazdálkodás egyébként összetett feladat, amelyben szükség van a vadászatra, és az is szükséges, hogy a hivatásos vadászokon kívül a sportvadászok is gyakorolják. A saját helyismeretükkel is tudják segíteni a vadgazdálkodást.”

A vad tisztelete

A vadgazdálkodás során a vadásznak tudnia kell, melyik az az állat, amely nem szaporodhat tovább, mert rendellenes utódokat nemzene. A fajkiválasztás során mindig a legjobb, legerősebb, legszebb utódok maradhatnak meg, a vadászoknak pedig mindezt tudományos alapokon kell eldönteniük, amikor kiválasztják, melyik állat kilőhető. Ezért is kell többek között letenni a vadászvizsgát.

Dr. Sárhegyi szerint a legfontosabb a vad mindenkori tisztelete. „Ebben benne foglaltatik, hogy milyen módon készítünk el egy terítéket, hogy adjuk meg a végtisztességet a vadnak, milyen ruházatban járunk, milyen nyelvezetet használunk. Ennek nincs szüksége modernizálódásra. Ezeket a hagyományokat, illetve a hagyományokon kialakult etikai rendszert be kell tartani. A magyar jogi szabályozás hűen követi mindezt.”

„Amikor egy állatot terítékre hozunk, azt birtokba is szoktuk venni” – mondja Dr. Mile. „A birtokbavétel nem azt jelenti, hogy megfogom a lábát, és felteszem a kocsira. Hanem odamegyek hozzá, és egy darabig ketten vagyunk. Ekkor adjuk meg a tiszteletet. Ezt mindenki a maga módján teszi meg – ki így, ki úgy. Akár egy letört ágdarabbal. Nekem van egy vadászkürtöm, úgyhogy én azzal fújok egyet a vadnak.”

A vadászat fontos szerepet tölt be a vadgazdálkodásban: csúcsragadozó híján emberi tevékenység is szabályozza az erdő ökológiai egyensúlyát. A vadászatra többek között ezért sem kellene ferde szemmel tekinteni. (Ne is beszéljünk a  horgászatról, amelynek során

ugyanúgy állatot zsákmányol a horgász – csakhogy a hal hideg, nyálkás élőlény, szemben a szőrös, „aranyos” emlősökkel.) Amikor arról kérdezzük, kell-e magyarázkodnia azoknak, akik a vadászatot negatívan ítélik meg, Mile Attila rövidre zárja a kérdést. „Úgy gondolom, nem kell magyarázkodnom azért, mert vadászom. Valaki meg mást csinál, ami nekem nem tetszik. El kell fogadni, hogy én ezzel foglalkozom.”

Cserkelés és networking

„Nekem abszolút kikapcsolódást és feltöltődést ad a vadászat” – mondja Mile Attila. „Kedvenc vadászati módom a cserkelés.” Ez azt jelenti, hogy az erdőt óvatosan, szinte lopva járva a vadász, kilesve a vadak útvonalát. Tulajdonképpen becserkészi őket. „Így hozom terítékre a vadat. Ilyenformán minden idegszálam és minden figyelmem ide összpontosul. Elfelejtem a napi problémákat, a munkámmal kapcsolatos feszültséget vagy frusztrációt. Csak a vadászatra összpontosítok, hiszen a vadaknak rendkívül élesek az érzékszerveik – sokkal-sokkal jobbak, mint az emberé, és nagyon nagy szerencse kell, hogy kijátsszuk őket. Az evolúció úgy alakította őket, hogy a ragadozókat vagy a rájuk vadászó embert messziről kiszúrják. Egy öreg vadkan akár egykét órán keresztül képes mozdulatlanul állni egy bokor mögött, arra játszva, hogy a vadász hamarabb feladja, és már azt higgye, a vad odébbállt. Ha viszont az ember megmozdul, a vadkan már ugrik is el.”

„Mile kollégával maximálisan egyetértek” –mondja Sárhegyi Zoltán. „Én is nagyon szeretem a cserkelést, hiszen az adja a legközvetlenebb élményt a természetből. De ugyanígy kedvelem a lesvadászatot is. De a legjobb az egészben a ma már nagyon ritkán megtapasztalható csend – és abban a csendben az állathangok. Gondolok itt a madárdalra, vagy akár arra az izgalomra, amikor egy-

egy roppanás jelzi, hogy közeledik a vad.”

A vadászatnak mint társadalmi jelenségnek rendkívül nagy a kapcsolatépítő jellege. Különösen a társas vadászatok vagy egy-egy baráti kör együttes vadászata teremt lehetőséget a személyes kapcsolatok kialakítására, illetve ezeknek az ápolására. Magyarországon főleg azok vadásznak, akik mezőgazdaságból élnek. Az ügyvédek és más pályáról érkezők külön világot alkotnak, mégis összetart mindenki, mert ez kölcsönös előnyökkel jár. A vadászok befogadják maguk közé, akik szeretik a természetet. Létezik egy közös nyelv, egy közös vadászati kultúra, a vadászati hagyományok tisztelete. Mindkét megszólalónk egyetért abban, hogy a vadászok között sok az ügyvéd, és nem csak azért, mert ez alapvetően egy drága sport. Az ember ahogy leveszi az öltönyét munka után, és felveszi a vadászruhát, megváltozik. Sokszor kiderül, hogy a másik fél sokkal rokonszenvesebb, hiszen emberibb arcát mutatja az erdőben, mint egy tárgyalótermi találkozás során.

De ügyvéd úr!

MI KÖTI ÖSSZE AZ ÜGYVÉDI IRODÁT A VADÁSZATTAL?

Látszólag semmi, sőt a közfelfogás szerint a megbízási díjakból tudnak a drága sportnak hódolni az ügyvédek. Mégis ha egy egyesület közelébe kerül az ügyvéd, csillogó szemmel fogadják a tagok maguk közé. Miért? A válasz egyszerű, mert a magyar ember szeret pereskedni. Erre utal hazánk neves költőjének, Arany Jánosnak 150 évvel ezelőtt született költeménye, amely egy fülemile (Luscinia megarhynchos) énekhangjának tulajdonjogi vitájáról szól, és így kezdődik:

„Hajdanában, amikor még

Így beszélt a magyar ember: Ha per, úgymond, hadd legyen per!”

A mentalitás cseppet sem változott, így az élet minden területén, a vadászattal kapcsolatosan is jogi viták alakulnak ki.

Abban az esetben, ha valaki vaddal ütközik, és a vad elpusztul, nem viheti haza elfogyasztani, mert az a vadásztársaságot illeti, így lopásnak minősül, amely értékhatártól függően (50e HUF/150 EUR/180 USD) szabálysértési vagy büntetőeljárást von maga után. Igen sok esetben hallom az irodám foteljában ülve:

„De ügyvéd úr! Az a nyúl vagy őz már elpusztult, én csak hazavittem, mert szereti a család, és ne rohadjon el az útfélen.”

„De ügyvéd úr! Hát tehetek én arról, hogy a hajtáskor nem a puskák felé rohannak a disznók, hanem a főút felé?”

Ilyenkor kezdődik a megoldás keresése.

MEZŐGAZDASÁGBAN OKOZOTT VADKÁR a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás, amelyet a vadkárfelmérési szabályok szerint a rendelet által meghatározott időszakokban lehet kizárólag bejelenteni, igényelni. Ezen határidők elmulasztása jogvesztő.

A vita mindig a termésátlagon, a becsült kárértéken alapul, mivel az ellentétes érdekek mentén soha nem látott mennyiség termett volna az adott évben:

„De ügyvéd úr! Hát rengeteg pénzt költöttem a vetőmagra, vegyszerekre, az időjárás is kedvezett, végre idén nem haltam volna éhen, és a család is elment volna nyaralni, mindez elveszett…!”

„Tisztelt bíróság! Hát tehetek én arról, hogy nyúlnak a mája nem tudja feldolgozni a vegyszert? Minek ette meg? Én nem mondtam neki…!”

A BELTERÜLET nem a vadászterület része, ebből következően ott vadászati tevékenység nem folytatható. Indokolt esetekben a kárt okozó vad elejtése közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból lehetséges az illetékes rendőrkapitányság engedélyezését követően, amely nehézkes és lassú.

„De ügyvéd úr! A falu szélén lakok, egyébként is itt vadászok, ezért vettem elő azt a puskát! A róka nem fogja megvárni a rendőrségi pecsétes papírt a tyúkól bejáratánál!”

A törvény szerint a vadászatra jogosultat illeti a HULLAJTOTT AGANCS tulajdonjoga, így a gyűjtése is tilos, szabálysértő magatartás.

„De ügyvéd úr! Annak a szarvasnak már ez nem kellett! Senkinek sem hiányzott, én csak hazavittem, mert a gyerek eladja, és abból veszi a cigarettát!”

Korábbi szabályok szerint a tárolón kívüli puska nem kerülhetett ki a VADÁSZ FELÜGYELETE alól, ez az életszerűtlen intézkedés feloldhatatlan problémát jelentett, mindenhová vinnie kellett tokban tartva a vadásznak:

„De ügyvéd úr! Azt a kocsit meg kellett tankolnom! Tehetek én róla, hogy a benzinkutas halálra rémült? Minek nyomogatja feleslegesen a riasztó gombját?”

„De ügyvéd úr! Muszáj volt bemennem a boltba, nem halhatok éhen a lesen!”

A vadászhagyományokhoz hozzátartozik a sikeres vadelejtést követő koccintás vagy éppen a búfelejtés, ezért ehhez igazodva a vadászati tevékenység végeztével, a puskát megfelelően ürítve és tokba helyezve nyugodtan lehet alkoholt fogyasztani.

„De ügyvéd úr! Én soha sem iszok, ha vadászok! Most az egyszer elfelejtettem, hogy nálam volt a puska.”

„De ügyvéd úr! Ezek ketten megitattak, aztán rám hívták a rendőrséget, hogy elvegyék a fegyverem, és kizárhassanak

Részletek Dr. Mile Attila előadásából

FOTÓ, ILLUSZTRÁCIÓ: ADOBE STOCK

I. OTP Bank Jogász Tollaslabda Kupa

A Budapesti Ügyvédi Kamara égisze alatt, a Céljainkért Együtt Tollaslabda Egyesület (CET) által került megrendezésre a Hodos Tamás Tollaslabda Csarnokban az I. OTP Bank Jogász Tollaslabda Kupa.

Aversenyt Kapitány Péter, a Magyar Tollaslabda Szövetség elnöke nyitotta meg, a résztvevőket Kovács György, a CET elnöke és Orosz Gábor edző köszöntötték. Az egész napos rendezvényen 76 versenyző vett részt, három kategóriában, két-két versenyszámban állva pályára. A játékosok között voltak a fővédnökök, dr. Varga Judit igazságügyi miniszter és férje, dr. Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója – a házaspár a kezdő kategória páros számát ráadásul aranyéremmel zárta. A hagyományteremtő rendezvényt a Wolters Kluwer mellett az OTP Bank, a JoAutok.hu, a Légli Borászat és a Megyeri fivérek borászata támogatta. A sok pozitív visszajelzés is arra ösztönzi a szervezőket, hogy jövőre ismét megrendezzék a versenyt.

– Nem vagyok gyakorlott tollasozó, de nagyon élveztük a mai napot – mondta el a Pesti Ügyvédnek dr. Varga Judit igazság-

​I. Jogi Segítői és Áldozatsegítési Konferencia

2021. október 18-án tartották meg az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Ügyvédi Kamara közös rendezésében az I. Jogi Segítői és Áldozatsegítési Konferenciát. Az eseményt Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella, az Igazságügyi Minisztérium, Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály főosztályvezetője nyitotta meg, majd dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és dr. Szeiler Orsolya, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára köszöntötte a megjelenteket. A konferencia résztvevői többek között értékelték a jogi segítői kérdőív eredményeit, átbeszélték a jogi segítségnyújtás alakulását, bemutatták a jogi segítői névjegyzéket is. Következő lapszámunkban a konferencián előadó dr. Garas Csilla jogi segítői tapasztalatairól fog beszámolni. (PÜ)

ügyi miniszter. – Mivel a férjemmel teniszezni járunk és sportolunk, ezért ment jobban, mintha kezdők lennénk. Nagyon örülök, ha a szakmabeliek sportolnak – jó, ha egy ilyen hagyomány elindul. A kollégáknak nemcsak a tárgyalóteremben és a hivatalokban kellene találkozniuk, hanem akár a sportpályán is. Megkapó, amikor egy fogalmazó és egy bíró játszik egymás ellen: itt nincsenek hierarchiai különbségek, hanem a kollegialitás győz. – Három-négy éve családi szinten szerettünk bele ebbe a sportágba – mondja dr. Tóth Tihamér ügyyvéd és egyetemi tanár. – Szinte egyből arra gondoltunk: jó lenne összehozni egy társasági eseményt: sportoljunk, ismerkedjünk egymással. Úgy döntöttünk, megszervezzük az első ilyen rendezvényt. Örülünk, hogy sokan eljöttek – ráadásul nem csak budapestiek vannak itt: jöttek Szegedről, Miskolcról, Pécsről. (PÜ)

Pro Bono Nap a Kamarában

A Budapesti Ügyvédi Kamara 2019-ben rendezte meg első alkalommal a Pro Bono Napot, és az akkori nagy sikerre való tekintettel idén is úgy döntött, hogy belevág.

Akezdeményezés lényege, hogy az önként jelentkező ügyvédek és kamarai jogtanácsosok ingyenes jogi tanácsadást végeznek az előzetesen regisztráló jogkeresők részére. Az idei Pro Bono Nap időpontját az Európai Ügyvédnap időpontjához illesztették, így lett a dátum 2021. október 25.

Az idei évben a BÜK és a szervezők konzultációs lehetőséget biztosítottak a Budapesti Ügyvédi Kamara székházában, valamint a kezdeményezéshez csatlakozó ügyvédek és ügyvédi irodák székhelyein személyes formában. Online – telefonon és videotelefonon – is lehetett csatlakozni a Pro Bono Naphoz.

A jogterületek, amelyekre regisztrálni lehetett: általános polgári jog, cégjog, családjog, büntetőjog, társasházés ingatlanjog, munkajog, biztosítási jog, adójog, üdülési jog, szerzői jog, médiajog, közlekedési jog, gondnokság alá helyezéssel és gondnoksággal kapcsola-

tos ügyek, hagyatékkal és örökséggel kapcsolatos ügyek, civil szervezetekkel kapcsolatos ügyek.

A részvételi adatokról: 639 helyre lehetett regisztrálni, amiből mindössze 156 hely maradt üresen. A regisztráltak 86 százaléka jelent meg végül az eseményen és kapott ingyenes jogi iránymutatást problémájával kapcsolatban.

Következő lapszámunkban hosszabb képes összeállítást olvashatnak a Pro Bono Napról. (Biricz Melinda, BÜK)

A pandémia kihívásai

MUNKAJOGI NAGYVÁLLALATI WORKSHOP A KAMARÁBAN

A Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata a járványhelyzet

javulását követően 2021 júniusában „A Covid–19 hatása a munkajogi szabályozásra, a vállalati intézkedésekre” címmel megrendezte munkajogi workshopját a Kamarában.

Az eseményen különböző szektorok munkajoggal napi szinten foglalkozó kamarai jogtanácsosai vettek részt. Az eseményen részt vett az Oppenheim Ügyvédi Iroda részéről két munkajogra specializálódott ügyvéd kolléga is.

Dr. Herczegh Zsolt (Magyar Telekom Nyrt.), a Jogtanácsosi Tagozat elnöke a rendezvény megnyitásaként elmondta, hogy a jogtanácsosok érdekképviselete mellett a Tagozat munkatervének része a jogtanácsosok szakmai közösségi életének szervezése is. A Tagozat a jövőben is szeretne más szakági workshopokat is tartani, amelyek lehetőséget adnak a  részt vevő jogtanácsosok számára egyes aktuális jogi témák fókuszált, közös feldolgozására és „jó gyakorlatok” megosztására. Az eredeti terven a pandémiahelyzet miatt módosítani kellett, de a járványhelyzet fokozatos javulásával újraindítják a szervezést. Ezt követően dr. Pólik Cecília (OTP Csoport), a Jogtanácsosi Tagozat elnökhelyettese, az esemény szervezője ismertette a workshop napirendjét: vállalati tapasztalatok megosztása, az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeinek biztosítása, a tesztelésekkel, védettségi igazolással kapcsolatos adatkezelési kérdések és változások a jövőben az eddigi tapasztalatok fényében.

A workshopot dr. Marencsák Zsolt munkajogász (OTP Csoport) vezette, aki elmondta, hogy a pandémia elején a vállalatoknál jellemzően krízisbizottságok alakultak a helyzet kezelésére. Az intézkedéseket az egészséges munkavégzés és az üzletmenet-folytonosság biztosítása mentén kellett meghozni. A nagy kihívást az elmúlt másfél évben az okozta, hogy a vállalatoknak olyan kérdésekre kellett gyors választ adniuk munkajogi téren is, amelyre eddig sem vállalati, sem bírósági gyakorlat nem állt rendelkezésre. Ilyen volt már rögtön a pandémia elején a külföldi utazások korlátozása és a home office témaköre.

A home office szabályozása terén még jelenleg is maradtak fenn joggyakorlati kérdések, így például jogosult-e a munkál-

tató az otthoni munkavégzést kötelezővé tenni, elrendelhető-e a munkavégzés helyeként a munkavállaló otthona (ki viseli az ezzel kapcsolatos többletköltségeket, pl. lakásrezsi), továbbá titokvédelmi, információbiztonsági kérdések is felmerülnek (pl. az otthon tartózkodó családtagok üzleti titkokat tartalmazó online beszélgetéseket hallhatnak), illetve hogyan valósul meg a munkáltató munkavégzésre vonatkozó ellenőrzési jogosultsága (kimehet-e akár a helyszínre ellenőrizni a munkavégzés megvalósulását, körülményeit, és mindez hogyan viszonyul a magánlakás sérthetetlenségéhez). Az is kérdésként merül fel, hogy az online értekezleteknél előírható-e a kamera bekapcsolása, illetve dress code-ot megkövetelhet-e a munkáltató. A home office alatt elsősorban az otthoni munkavégzés értendő, de kötelezhető-e a munkavállaló, hogy a munkavégzés alatt mindvégig az otthonában tartózkodjon, vagy esetleg más helyszínről is végezheti-e a munkát, pl. egy kávézóból, itt szintén felmerülnek információbiztonsági kérdések. A Munka Törvénykönyve (196-197.§§) eddig is ismerte a távmunka fogalmát mint atipikus munkaviszonyt, de fontos tudni, hogy ez nem azonos az otthoni munkavégzés vagy a hibrid munkavégzés lehetőségeivel. Kérdés az is, hogy az otthoni munkavégzés vagy a hibrid munkavégzési formák esetén mennyiben irányadóak a távmunka szabályai. Érdemes az otthoni munkavégzés és a hibrid munkavégzés részletes feltételeit munkaszerződésben vagy belső szabályzatban lefektetni.

A koronavírustesztek főként adatkezelési kérdéseket vetnek fel. A teszt eredménye egészségügyi adatnak minősül, amely adatot a munkáltató csak kifejezett hozzájárulás esetén kezelhet, nem elfeledve azt a szempontot sem, hogy a munkáltató szervezetén belül sem ismerheti meg bárki az ilyen típusú adatokat (célhoz kötöttség elve). A NAIH idén tavasszal közzétett e témában egy tájékoztatót (NAIH-39031/2021. sz.); jelenleg ebből lehet kiindulni a koronavírus elleni védettséggel összefüggő adatkezelések során.

A workshop zárótémája a jövő volt,

vagyis az, hogy a járvány során szerzett tapasztalatok vajon miben fogják átalakítani a cégek működését. A járvány a sok nehézség ellenére több pozitív változást is hozott magával; a már meglévő digitalizációs folyamatokat felgyorsította, az elektronikus aláírások még inkább teret nyertek, az eddig sok helyen konzervatív módon elvetett távoli munkavégzés a munkáltatók részéről is mindinkább megerősítést nyer, ha nem is teljes egészében, de a hibrid működésre átállást biztosan segíteni fogja.

Résztvevők: dr. Marencsák Zsolt és dr. Pólik Cecília (OTP Csoport), dr. Haskó Tünde (MOL Nyrt.), dr. Kovács Kinga (Samsung Zrt.), dr. Tóth Tímea (Waberer’s International Nyrt.), dr. Cselédi Zsolt és dr. Mihovics Lívia (Oppenheim Ügyvédi Iroda), dr. Nyerges Éva és dr. Herczegh Zsolt (Magyar Telekom Nyrt.)

NÉVJEGYEK

dr. Marencsák Zsolt

2015 óta dolgozik az OTP Bank Nyrt.-nél jogtanácsosként. Jelenleg az OTP Csoport magyarországi leányvállalatainál felel a munkajogi tevékenység biztosításáért. Jogtanácsosi tevékenysége mellett munkajogot oktat a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karán.

dr. Pólik Cecília

2018 decembere óta a BÜK Jogtanácsosi Tagozatának elnökhelyettese, 2006 óta dolgozik az OTP Csoportnál, 2014-ben szerzett munkajogi szakjogász képesítést. Jellemzően üzleti jogi és adatvédelmi területen dolgozik, munkajogi feladatokat is ellát, munkáltatói peres képviseletben is szerzett tapasztalatot.

Elektronikus okiratok közérthetően II.

ELEKTRONIKUS OKIRATOK LÉTREHOZÁSA

Cikkem előző részében láthattuk, hogy elektronikus okiratok azok, amelyeket nem nyomtatunk ki, és nem használunk tollat az aláírásukhoz, hanem minősített (vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú) elektronikus aláírással (és jogszabály kifejezett előírása esetén időbélyegzővel) látunk el. De hogyan tudunk elektronikus okiratot készíteni?

Mondhatnám, hogy bárhogy, ha az a fentiek szerint elektronikusan aláírásra kerül, ugyanakkor van néhány jogszabályi és gyakorlati szempont, amit célszerű szem előtt tartani.

Először is határoljuk el az elektronikus dokumentumokat az elektronikus okiratoktól! A „minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár” elv talaján állva állítsuk fel az analóg szabályt: „minden elektronikus okirat elektronikus dokumentum, de nem minden elektronikus dokumentum elektronikus okirat”. Vagy-

is minden, számítógépen létező elektronikus jel, amit a számítógép az emberi elme számára értelmezhetővé tesz, az elektronikus dokumentum. Lényegében nem más, mint olyan számsor, amit a megfelelő szoftver az ember számára érthetővé tesz, legyen az akár digitalizált hang, kép, videó, szöveges dokumentum, táblázat vagy akár rajz. A lényeg, hogy adott fájlformátum (vagyis számsor) emberi értelmezhetővé tételéhez az adott fájlformátum emberi értelmezéséhez szükséges szoftver kell. Például ha egy szöveges dokumentumot egy hangleját-

szó szoftverre küldünk (vagyis szoftverrel nyitunk meg), az nagy valószínűség szerint nem lesz Beethoven-szonáta (inkább trash metál). Hozzá kell tenni, hogy a modern operációs rendszerek már általában egy adatbázis segítségével meg tudják állapítani, hogy adott fájlformátum megfelelő megnyitásához milyen szoftver szükséges. (Leegyszerűsítve ezt hívja az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.)

Korm. rendelet /a továbbiakban: Vhr./ „képi megfelelésnek” a papíralapú okiratok elektronikussá alakítása során.)

A megfelelő szoftverrel megnyitott elektronikus dokumentum akkor lesz elektronikus okirat, ha az a fentiek szerint elektronikus aláírással (és jogszabályi követelmény esetén elektronikus bélyegzővel) ellátásra kerül. Így gyakorlatilag bármilyen elektronikus dokumentum elektronikus okirattá alakítható (nemcsak a klasszikus értelemben vett irat, hanem akár hang, videó vagy rajz is!), ha az(oka)t elektronikusan aláírjuk.

Ugyanakkor a Vhr. 1. számú melléklete meghatározza azokat a fájlformátumokat, amelyek a hatósági eljárás (illetve csatlakozott elektronikus szolgáltatások nyújtása) során kötelezően elfogadandóak a hatóság (valamint a szolgáltató) részéről.

Ennek megfelelően javasolt a Vhr. mellékletében megjelölt valamelyik formátumot használni elektronikus okirat létrehozásához. Ugyanakkor szöveges dokumentum (illetve okirat) létrehozásához célszerű a .pdf formátum alkalmazása, tekintettel arra, hogy ez az emberi szem számára a legkönnyebben értelmezhető formátum, másrészt ez utólag nehezen módosítható, és minden számítógépen ugyanúgy néz ki.

Elektronikus okirat létrehozásához minden olyan formai és tartalmi követelményt alkalmazni kell, amit papíralapú okiratra előírnak a jogszabályok (vö. Pp. 325. §, Üttv. 43. § (2) bekezdés, illetve Inytv. 32. §, valamint új Inytv. 35. §). Így pl. folyamatos oldalszám minden oldalon, de értelemszerűen nem kell rá a felek kézi aláírása (vagy elektronikus aláírásképe!), illetve ügyvéd ellenjegyzése minden oldalra, és természetesen nem kell rá tanú (emlékezzünk: a minősített tanúsítványon alapuló elektronikus aláírás már személyes azonosítást foglal magában!

Szintén emlékeztetőül: végintézkedés és státuszt érintő /családjogi/ okirat nem lehet elektronikus!

vö. Eüsztv. /2015. évi CCXXII. tv./ 99. § (1) bekezdés). Természetesen ügyvédi ellenjegyzés szükséges az elektronikus okiratra is, ha azt jogszabály kifejezetten előírja, így pl. cégiratok, ügyvéd által elektronikussá alakított papír alapon ellenjegyzett okiratok, és ingatlan-nyilvántartási bejegyzés céljára készülő elektronikus okiratok.

Fentieknek megfelelően ha az adott szöveges okiratot megszerkesztettük, akkor azt mentsük le .pdf formátumba, és ellenőrzésképpen nyissuk meg az általunk használt .pdf megjelenítő szoftver-

rel (praktikusan Adobe Acrobat Reader). Ha az oldaltörések, margók, fejlécek és láblécek szándékunknak megfelelően jelennek meg, akkor azok minden más számítógépen azonosan fognak megjelenni. Ezt követően a lementett .pdf fájl a fentieknek megfelelően elektronikus aláírással (és időbélyegzővel) ellátható az adott bizalmi szolgáltató által erre rendelkezésre bocsátott szoftverrel (pl. Microsec Zrt. – eSzignó, vagy webszigno. com, Netlock Kft. – Netlock Mokka, NISZ Zrt. eSzemélyi – KEAASZ). Ha ez megtörtént, akkor kész is az elektronikus okirat, ami a Pp. 325. § (1) bekezdés f) pontja alapján teljes bizonyító erejű magánokirat és hiteles a Vhr. 12. §-a alapján, továbbá megfelel a Ptk. 6:7. §-ban foglalt írásbeliség követelményének.

Fontos kiegészítés, hogy a cégszerűséghez szükséges a cégadatok feltüntetése, és egyértelmű utalás arra, hogy az aláíró magánszemély az adott jogi személy képviseletében látja el az okiratot elekt-

Az okirat kétféleképpen készülhet:

a) egy hitelesítő (személy) esetén .pdf formátumban hitelesíthető (amin ilyen formátum alkalmazásával nem lehet ekkor másik elektronikus aláírás vagy hitelesítés, mert az előkészített pdf-hez hozzácsatol egy másik pdf-et – ami a korábbi aláírást érvénytelenítené –, amiben a meghatalmazó természetes személy ügyfél „4T” természetes személyazonosító adatai szerepelnek) az okirat,

b) egy vagy több hitelesítő (személy) esetén bármilyen fájlformátum ASiC (.asice) formátumban hitelesíthető, ami nem más, mint egy .zip (tömörített) konténer, ami tartalmazza az eredeti hitelesítendő fájlt, a fenti a) pont szerinti .pdf igazolást („meghatalmazás”) a természetes személy ügyfél „4T” természetes személyazonosító adataival és a NISZ Zrt. minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőjét és archív időbélyeget. Ez a .asice konténer-fájl megnyitható a Netlock Mokkával, a Microsec eSzignóval (vagy webszignóval), sőt ha átnevezzük .zip fájlkiterjesztésű fájlnak, akkor bármilyen kicsomagolóprogrammal (bár ez esetben a NISZ Zrt. bélyegzője nem ellenőrizhető). Az ilyen konténer további aláírások elhelyezésére, ügyvédi elektronikus ellenjegyzésre, sőt további avdh-ra is alkalmas („többes aláírás”).

ronikus aláírással. Célszerű az okiraton feltüntetni továbbá, hogy az egy elektronikus okirat (vagyis nincs papír alapja).

AVDH

Mi is az az AVDH? A rövidítés az „azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítést” rejti, amit a Vhr. 112. §-a definiál. Ez lényegében a kormány „megbízásából”, a kormányablak által személyesen azonosított ügyfél meghatalmazása alapján a NISZ Zrt. által elektronikusan aláírt (valójában minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátott és archív időbélyegzett) elektronikus okiratot jelent.

Ez gyakorlatilag a „szegény ember elektronikus aláírása”, amit minden ügyfélkapuval rendelkező állampolgár ingyenesen használhat a https://magyarorszag. hu/szuf_avdh_feltoltes oldalon (magyarorszag.hu, bal oldalt „pajzs” ikon) elektronikus okirat létrehozására.

Az avdh-val ellátott okirat elektronikus okirat, ami a Pp. 325. § (1) bekezdés g) pontja alapján teljes bizonyító erejű magánokirat és hiteles a Vhr. 12. §-a alapján, továbbá megfelel a Ptk. 6:7. §-ban foglalt írásbeliség követelményének.

Fontos kiegészítés, hogy a cégszerűséghez szükséges a cégadatok feltüntetése, és egyértelmű utalás arra, hogy az aláíró magánszemély az adott jogi személy képviseletében látja el az okiratot avdhval. Célszerű az okiraton feltüntetni továbbá, hogy az egy elektronikus okirat (vagyis nincs papír alapja). Mind az avdhval hitelesített .pdf, mind az avdh-val hitelesített .asice konténer alkalmas ügyvédi ellenjegyzésre (vö. Üttv. 43. § (2a) és (2b) bekezdés).

SZERZŐ: dr. Kósa Ferenc

Minden elektronikus okirat elektronikus dokumentum, de nem minden elektronikus dokumentum elektronikus okirat

Camp Pannonia

Nagyot döccen a Spartan, az olasz katonai szállítógép, ahogy betont fog a kifutópályán. Mazár-e Sarifban szállunk le, Afganisztán északkeleti részén, egy NATO-támaszponton. Kinyílik a gép rámpája, és a félhomályt felváltja a tűző napsütés.

Félvakon botorkálok a betonon, és csak lassan szokom meg az éles fényeket. Körülöttem nyüzsgő támaszpont: mindenki megy, rohan és pakol, de káosznak nyoma sincs: szemmel láthatóan nagy a szervezettség. 2009-ben járunk, és nemsokára úton a Camp Pannoniába: a Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoportjának bázisára, Pol-e Homriba.

Katonák közt civil vagyok, így várakozó álláspontra helyezkedem. Persze nem sokáig: egy katona a kezembe nyom egy palack vizet és egy golyóálló biztonsági mellényt. Ez utóbbi lehet vagy hat-hét kiló, és mivel a lelkemre kötik, nem is veszem le, csak később, alváshoz. A tervek szerint csapatszállító helikopterrel tennénk meg az utat a magyar bázisig, de kiderül: ez most elég veszélyes lenne. Kicsit sajnáljuk, mert az eligazításkor már beharangozták odahaza a magyar katonák, hogy – tartva a vállról indítható rakétáktól –, a helikopter kis magasságban, a domborzat vonalát követve repült volna. A „lopakodó” helikopterezés helyett így végül katonai konvoj visz el a táborba. Elöl-hátul Hummerek, géppuskafészek-felépítménnyel, középen páncélozott terepjárók és katonai szállítójárművek. A tudósítókat a román gyártmányú „jingle truckba”

küldik. „Miért jingle truck?” – kérdezzük. „Megtudjátok mindjárt” – jön a válasz.

Nos, azért, mert a páncélozott szállítójármű mennyezete igencsak alacsony, így ahányszor kátyúba hajt – tíz másodpercenként –, a rohamsisakos fejünk hozzáütődik a fém födémhez. Csilingelünk, mint a veszedelem. „Ha vécére kell menni, szóljanak be rádión, és megállunk” – mondják, amikor beszállunk a járműbe. Az ötórás út felénél szól az egyik egy kolléga: na most. „Sajnos nem lehet” – jön a szűkszavú válasz, mire a kolléga egy késsel elnyiszálja a kólásflakont a nyakánál. Én tekintetemmel szigorúan egy pontra fókuszálok a jingle truck szemközti falán, és csak azon rimánkodom magamban, hogy ne menjünk bele túl nagy kátyúba. Megváltás az érkezés a magyar bázisra. Baglán tartomány székhelye Pol-e Homri. Sokat nem látunk belőle: egy füstölgő gyárkéményt, a poros utat, néhány helyit és kecskéket. Azonnal betessékelnek bennünket a Camp Pannonia falain belülre. 2006-ban vették át a magyarok a holland katonáktól a PRT irányítását. A feladat a térség stabilizációja, a humanitárius segítségnyújtás és az újjáépítési munka feltételeinek, biztonságának megteremtése volt. A Camp Pannonia falain belül egészen más a hangulat. Természetesen

érezni, hogy katonák között vagyunk. Érezni a folyamatos készenlét okozta feszültséget. Azt is, hogy mindenki parancsot teljesít, és teljesen erre koncentrál – átadja magát a hivatásának. De érezni valami mást is. Emberi melegséget. Egymásra odafigyelést. Az összetartás és összetartozás összehasonlíthatatlan védőburkát. Ez a bajtársiasság maga. És az is nyilvánvaló lesz, amikor a katonákkal elbeszélgetünk, hogy mindez, amit ott megtapasztalnak, tesznek és véghezvisznek, az a hivatásuk csúcsa. A katona ugyan a laktanyában is katona, de egy háborús környezetben, élesben szolgálni – számukra ez a betetőzése mindannak, amiért magukra öltötték az egyenruhát. Ez a bajtársiasság és büszkeség járja át a rendezett körleteket, de még az étkezőt is, ahol éppen Fülöp-szigeteki–amerikai szakácsok próbálják magyarosra sütni a rántott bordát – de a biztonság kedvéért bekenik egy kis curryszósszal. És ezt érezni kint is, ahol a tűzszerészek megmutatják az eszközeiket, vagy az őrtornyokban, amelyekből magyar katonák kémlelik a festői, mégis veszélyes afgán hegyvidéket. De a legjobban annál a falnál érezni, ahol az elhunyt bajtársakra emlékeznek. Könny csillan a szemekben, és valódi gyász ül a szívekben. Hiába katona valaki, és hiába szolgál keményen: a társa elvesztését akkor is nehéz feldolgozni. Ekkor még két tűzszerész fotója van a falra tűzve; később még négy magyar katona adja életét az afgán békéért.

Azért a békéért, amiért az USA és szövetségei húsz évig harcoltak. És ugyan a Camp Pannonia 2013-ban kiürült, magyarok így is maradtak Afganisztánban. Az idei kivonulás és a tálib fordulat azonban mégsem ássa alá azt a törekvést és azt az áldozatot, amit Magyarország is megtett azért, hogy a Föld egy kicsit jobb hely lehessen. Hogy szerepet vállaltunk ebben a küldetésben: arra igenis büszkék lehetünk.

SZERZŐ: Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

PRAETOR

Egy szoftverben minden, amire egy ügyvédnek szüksége van

• Hatékony időgazdálkodás, a feladatok nyomon követhető delegálásával és a határidők betartása a rendszer által küldött értesítések segítségével.

• A jogi dokumentumok egyszerű előállítása és folyamatos verziókövetés.

• Beépített számlázási modul, pénzügyi információk nyilvántartása, számlák kiállítása az automatikus NAV adatszolgáltatás feltételeinek megfelelve.

• A cégkapuhoz kapcsolódó naprakész dokumentumkezelés, a bejövő levelek kezelése és nyomon követése.

• Optimalizált munkaterhelés a transzparens információ kezelésnek köszönhetően.

Kérjen ingyenes bemutatót!

https://www.wolterskluwer.com/hu-hu/solutions/praetor-hu

Mert fontos, hogy jól döntsön!

„Nekünk is az a célunk, hogy a fogvatartott megkapja a megfelelő védelmet”

Dr. Bozsó Zoltán a büntetés-végrehajtás dandártábornoka, budapesti intézetparancsnok a Venyige utcai objektumban fogadta a Pesti Ügyvédet. Interjúnkban magáról is mesél, de mindezt megelőzi az ügyvédekkel való közös munka és a koronavírus kérdésköre is.

– A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet három objektumból áll – mondja a dandártábornok. – A Gyorskocsi, a Nagy Ignác, illetve a Venyige utcaiból. Mind a háromban az első pillanattól kezdve nagyon szigorú járványügyi intézkedéseket hoztunk. Maszkban kellett bent lenni. Akik fogvatartottakkal tartottak kapcsolatot, még kesztyűt is kellett hordaniuk. Minden egyes belépésnél kötelező volt a kézfertőtlenítés, a testhőmérséklet-mérés. Ha valakinek bármiféle olyan tünete volt, ami még a gyanúját is kelthette annak, hogy esetleg covidos, nem engedtük, hogy dolgozni jöjjön. Az épületen belüli

mozgásnál több helyen van fertőtlenítőpontunk. Minden olyan lehetőséget megpróbáltunk kihasználni, amellyel a  vírus terjedését megakadályozhattuk. A nap 24 órájában végezzük a fogvatartotti befogadásokat, és az első pillanatban kell kiszűrni, van-e gyanú, ami arra utal, hogy esetleg valaki fertőzött – ezért megfigyelés alá helyezzük azokat a fogvatartottakat, akiket befogadtunk. Ha vannak tünetei, tesztelünk. Ha nincs tünet, akkor a kéthetes megfigyelési időszak alatt el tudjuk dönteni, hogy fennáll-e a kockázati tényező, vagy nem. Ha nincs, akkor kerül be a normál börtönélet rendszerébe a fogva-

tartott. Nagyon fontos, hogy a fogvatartott és a fogvatartók között ne legyen érintkezés, ezért van jelentősége a maszknak, a  kesztyűnek. A maszkot a fogvatartottaknak is – amikor kijönnek a zárkából, közösségi terekben mozognak, elmennek fürdeni, telefonálni, dolgozni vagy tanulni – ugyanúgy kell viselni. Ezzel tudtuk elérni, hogy minimális esetben forduljon elő, hogy fogvatartott vagy kolléga megfertőződjön. Rendelkezésre áll minden védőeszköz, folyamatosan kapjuk az utánpótlást, illetve saját magunk is gyártjuk ezeket. Ha valaki elkapja a fertőzést, azonnal elkülönítjük. Ha speciális ellátás-

ra van szüksége, ami már kórházi ellátást is igényel, akkor a büntetés-végrehajtásnak van saját egészségügyi központja, ahová el tudjuk szállítani.

A fogvatartottakon mennyivel volt nagyobb pszichés nyomás a vírus miatt?

– A járványügyi intézkedések következtében egy ideig szünetelt a személyes látogatási lehetőség, azonban július 1-től ismét fogadhatnak látogatót a fogvatartottak az ország valamennyi büntetés-végrehajtási intézetében. A korlátozott időszakban, hogy a kapcsolattartás ne szakadjon meg a külvilággal, áttértünk az elektronikus kommunikációra. Konkrétan a Skype-ra. A fogvatartottaknak heti két alkalommal biztosítunk Skypelehetőséget azzal a kapcsolattartójukkal, aki számukra engedélyezve van, így le tudnak ülni egy gép elé, és elektronikus eszközön keresztül tudnak kommunikálni. Először ez furcsa volt a fogvatartottaknak, de rájöttek, hogy nagyon nagy lehetőségek vannak, úgyhogy most már napi szinten közel 100 Skype-kapcsolati lehetőség áll rendelkezésre. Ezzel megnövekedett a kapcsolattartások száma, úgy, hogy a hozzátartozóknak nem kell bejönniük. Korábban havonta egyszer lehetett látogatni – ehhez képest most nyolc alkalommal is tudnak egymással kommunikálni. Ezenkívül mobiltelefonálási lehetőségük is van a fogvatartottaknak. Így tudtuk elérni, hogy a pszichésen megterhelő időszakban nem voltak rendkívüli eseményeink. Persze mindent kiváltani nem lehet ezzel, de a járványügyi intézkedéseket be kell tartani.

– Hogy áll az átoltottság a büntetés-végrehajtásban?

– Az állomány 80 százaléka átoltott. A  fogvatartottak 70 százaléka átesett már valamilyen oltáson. Rendelkezésünkre áll jelenleg is elégséges mennyiségű oltóanyag. Ha a fogvatartott esetleg úgy kerül be hozzánk, hogy nincs beoltva, azonnal tudjuk oltani.

Hogy változott az ügyvédekkel való kapcsolattartás?

– Az ügyvédek korlátozás nélkül vehetik igénybe a kapcsolattartást. Annyit kérünk tőlük, hogy ők is tartsák be és segítsék a járványügyi védekezésünket. Tehát maszkot és kesztyűt viseljenek az ügyvédi beszélő közben, ezzel is lecsökkentve a lehetőséget, hogy a vírus bejusson. Az ügyvédi kamarát egyébként időben tájékoztattuk erről. Minden egyes változásról megkapja a tájékoztatást a kamara, illetve azon ügyvédek is, akik napi gyakorisággal

jönnek. Nagyjából ötven-hatvan ügyvéd érkezik egy nap a fogvatartottakhoz, és elmondhatom, hogy zökkenőmentesen működik minden. Persze meg kellett szoknia mindenkinek ezt az új helyzetet. Annyit kértünk az ügyvédektől az ügyvédi kamarán keresztül, hogy ha bármi gond van, jelezzék nekünk, hogy gyorsan tudjuk orvosolni. Próbáltunk gyorsítani a bejutási lehetőségen, próbáltunk olyan időszakokat meghatározni, mikor legcélszerűbb az érkezés, hogy a legkevésbé érintsék a különböző napirendi pontjainkat.

– Milyen jelenleg a büntetés-végrehajtás és az ügyvédség kapcsolata?

– Az igazságszolgáltatás területén dolgozunk mindannyian – csak más szegmensében. A védőnek az a célja, hogy minden olyan jogot biztosítson a védencének, amit a jogszabály előír. Nekem pedig jogszabályi kötelezettségem, hogy a bírósági ítéletnek érvényt szerezzek. Nagyon fontos, hogy a két terület kommunikáljon

Nem az a cél, hogy akadályozzuk az ügyvédek munkáját, hanem éppen az, hogy segítsük egymást.

egymással. Nekünk is az a célunk, hogy a fogvatartott megkapja a megfelelő védelmet. Ehhez biztosítanunk kell, hogy be tudjon jönni hozzá az ügyvéd, vagy éppen telefonon tudjanak érintkezni. A fogvatartottaknak is sokkal jobb a hangulata, ha megkapják megfelelő információkat a saját ügyükben. Így az ügyvédekkel kölcsönösen tudjuk egymást segíteni: nem az a cél, hogy akadályozzuk a másik munkáját, hanem éppen az, hogy segítsük. Nincs olyan hét, hogy ne kommunikálnék a kamara vezetőségével – az elnök úrral és a főtitkár úrral. Kialakult egyfajta szoros munkakapcsolat, amiben nem zavarjuk egymás érdekeit, hanem inkább kiegészítjük egymást, és elősegítjük, hogy gördülékeny legyen közös munka.

– Merre halad a büntetés-végrehajtás? Milyen XXI. századi követelményeknek kíván megfelelni?

– Minden országnak megvan a helyi joggyakorlata, sajátossága. Azt gondolom, a fogvatartás a modernizáció felé tart.

A XXI. századi követelményekre technikailag is fel vagyunk készülve, hiszen rugalmasan és gyorsan tudtunk reagálni például a járványhelyzetre is. Ez azt mutatja, hogy a szigorú, szabályokat betartó és törvényeket következetesen alkalmazó büntetés-végrehajtás rugalmasan és modernül is tud működni – úgy, hogy ez mindenki számára elfogadható legyen. Hogy a társadalom is érezze, hogy biztonságban van, hiszen a rendvédelem részei vagyunk. De van olyan elvárás is, hogy azok a fogvatartottak, akik bekerülnek hozzánk, később a társadalomba visszaillesztve, visszavezetve hasznos részei legyenek a nagy egésznek. Hogy tudjunk nekik szakmát adni, oldjuk meg a képzésüket, dolgozhassanak. És amikor kiszabadulnak, a társadalom hasznos tagjai tudnak lenni, például mert egy új tudást sajátítottak el, amiből kint meg tudnak élni. Mindeközben napi szinten végzünk komoly munkatevékenységeket: sok esetben az önfenntartás szintjén vagyunk, és megtermelünk magunknak nagyon sok mindent. A felújításokat többnyire fogvatartotti munkáltatással oldjuk meg, de végzünk számos egyéb tevékenységet is. Úgynevezett jóvátételi tevékenység keretében parkokat újítunk fel, temetőket hozunk rendbe, önkormányzatoknak segítünk. A civil személyek is érzik, hogy részesei vagyunk a társadalomnak, és segítő jelleggel vagyunk jelen.

– Meséljen magáról egy kicsit! Mivel foglalkozik, ha nem dolgozik?

– Szabadidőmben szeretek sportolni, illetve utazni a párommal. 54 éves vagyok, és egész életemben küzdősportoltam. Nagyon érdekelnek a nyelvek: többet is megtanultam. Közben mindig arra törekedtem, hogy valamilyen új tudást is elsajátítsak. Tulajdonképpen hatéves koromtól folyamatosan tanulok valamit. Az utazások során aktív pihenő vagyok: szeretem felfedezni a környezetet, új emberekkel megismerkedni – engem ez kapcsol ki. Olyan munkát végzek, ami nagyon sok elkötelezettséget, elhivatottságot igényel. Ezt csinálom több mint három évtizede, és nagyon-nagyon szeretem. Szokták mondani, hogy nekem a munkám a  hobbim is. Engem megtalált ez a feladat – egyébként van benne generációs szál is, hiszen a családtagjaim között visszamenőlegesen sokan vannak olyanok, akik katonai vagy rendvédelmi pályán szolgáltak hosszú éveket-évtizedeket, úgyhogy én ezt vittem tovább. Két lányom van, ők viszont már nem ezt az irányt választották; sportmenedzsmenttel és marketinggel foglalkoznak.

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét

szünetelteti:

dr. Czeba Orsolya ügyvéd 2021. 09. 20.

dr. Farkas Tünde kamarai jogtanácsos 2021. 09. 01.

dr. Illés Zsolt Imre kamarai jogtanácsos 2021. 09. 30.

dr. Kollai Gergely ügyvéd 2021. 07. 04.

dr. Kummer Tamás alkalmazott ügyvéd 2021. 09. 01.

dr. Kustos Petra ügyvéd 2021. 09. 30.

dr. Lakócai-Vilczek Laura Judit ügyvéd 2021. 10. 01.

dr. Márton Zsuzsanna ügyvéd 2021. 08. 10.

dr. Németh Nóra ügyvéd 2021. 10. 01.

dr. Némethi Csanád ügyvéd 2021. 09. 01.

dr. Pálfi-Nagy Zsuzsanna ügyvéd 2021. 09. 30.

dr. Pazár Rita alkalmazott ügyvéd 2021. 10. 01.

dr. Sárhegyi Ágnes ügyvéd 2021. 09. 19.

dr. Schlotter Zita Nóra kamarai jogtanácsos 2021. 09. 23.

dr. Stájerits Erik ügyvéd 2021. 09. 01.

dr. Szalay István ügyvéd 2021. 10. 01.

dr. Szarka-Réti Viktória kamarai jogtanácsos 2021. 10. 01.

dr. Wittek Veronika ügyvéd 2021. 09. 01.

Elhunyt 

dr. Szekuli György (57) 2021. 08. 14.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

dr. Apáthy Anita kamarai jogtanácsos 2021. 09. 10.

dr. Balla Katalin ügyvéd 2021. 09. 16.

dr. Bárkányi Tímea alkalmazott ügyvéd 2021. 10. 01.

dr. Bóta Bernadett ügyvéd 2021. 10. 01.

dr. Ferenczi Zsuzsa kamarai jogtanácsos 2021. 09. 21.

dr. Glicza Viktória ügyvéd 2021. 10. 01.

dr. Kókai Ildikó ügyvéd 2021. 09. 01.

dr. Lengyel Gabriella ügyvéd 2021. 10. 01.

dr. Lővei György ügyvéd 2021. 09. 16.

dr. Sarkadi Györgyi ügyvéd 2021. 10. 01.

dr. Szalay-Engel Veronika ügyvéd 2021. 10. 01.

dr. Szórádi Judit ügyvéd 2021. 09. 01.

dr. Weiszenberger Mariann ügyvéd 2021. 09. 13.

Némethyné dr. Pálfi Szandra kamarai jogtanácsos 2021. 09. 01.

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/

Ügyvédi tevékenység gyakorlása

alól felfüggesztve:

dr. Szilágyi Edina 2021. 09. 23.

Kamarai tagságáról lemondott

dr. Bellák Tamás ügyvéd 2021. 08. 31.

dr. Illésné dr. Herbály Hedvig kamarai jogtanácsos 2021. 08. 03.

dr. Kocsis Tamás Gábor kamarai jogtanácsos 2021. 09. 01.

dr. Kökény Balázs ügyvéd 2021. 08. 27.

dr. Szász Károly

ügyvéd 2021. 08. 01.

dr. Ujjady Noémi Mária

kamarai jogtanácsos 2021. 08. 13.

dr. Vincze Attila kamarai jogtanácsos 2021. 08. 31.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázottak

2021. októberi eskütétel

dr. Meilinger Csaba KITŰNŐ

dr. Molnár Noémi Fanni JELES

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök Felelős szerkesztő: Bus István

Szerkesztő: Vida Ferenc

Kiadó: Manager Invest Bt.

E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu

Tartalomgyártás és layout: The Contentist

Nyomda: EDS Zrínyi Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8.

Felelős vezető: Vágó Attila vezérigazgató

The Contentist

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

Az ügyvédi nyilvántartás evolúciója

Az ügyvédi nyilvántartás útja a hatalmas lajstromkönyvektől indult, és a felhő felé tart. A digitalizáció egy fontos, de nem kizárólagos eszköze annak, hogy a kamarai nyilvántartás mindig pontos és naprakész lehessen.

Az ügyvédi kamarák megalakulását, illetve azok felépítését és működését az 1874. évi XXXIV. törvény határozta meg. Ennek első paragrafusa lefekteti, hogy „1. § Az ország biróságainál és hatóságainál mint ügyvéd csak az működhetik, ki bármelyik ügyvédi kamara által az ügyvédek lajstromába felvétetett.” Ezen intézkedés szükségessé tette azt, hogy a 27, újonnan megalakult területi kamara nyilvántartást vezessen a tagjairól. A tagok nyilvántartása numerikusan, emelkedő számsorrendben egy, a jelenlegi A/3­as méretnél is nagyobb alakú könyvben, úgynevezett lajstromkönyvben történt. A numerikus számú lajstromozás egyben segítette a nyilvántartást abban, hogy a számhoz tartozó személy a későbbiekben a számról is beazonosítható volt. A bejegyzett ügyvéd, a kamara tagja saját oldalt kapott a nyilvántartásra előkészített lajstromkönyvben, amelyen a tag neve, az ügyvédi oklevelének a kelte, a bejelentés (a kamarai tagság kezdetének) kelte, illetve a további megjegyzések rovat szerepelt.

Az évek során az adatmezők bővültek. A nagy taglétszámra hivatkozva és a köztestület különböző feladatainak pontos ellátása céljából szükségessé vált rögzíteni az oldalakon az olyan adatokat is, mint a születési hely és idő, vagy a munkavégzés helye (az ügyvédi iroda székhelye). Feljegyezték az esetleges fegyelmi ügyeket is.

Természetesen érzékeljük, hogy kisebb létszám esetén a visszakereshetőség lajstromszám alapján még nagyon egyszerű volt, de mi történt akkor, ha a taglétszám rövid időn belül elérte

a háromezret? A Budapesti Ügyvédi Kamara ugyanis már a megalakulásakor is nagy létszámú kamarának számított. A köztestület a kezdetektől fogva minden, a  saját hatáskörében elvégzendő feladatot és feladatkört felépített és nyilvántartott, így alakult ki a mai napig használatban lévő irattár felépítése is. Ebben a már emlegetett ügyvédi lajstromkönyvek mellett többek között az ügyvédjelölti lajstromkönyvek, a fegyelmi ügyek mutatói, a szegényvédelmi ügyek mutatói, a csődkönyv vagy az elnöki ikta­

eszközökön elkezdődött a nyilvántartás felépítése és rögzítése.

Dr. Bánáti János úr elnöksége alatt (1992–2006) kezdődött el a Budapesti Ügyvédi Kamara első digitális nyilvántartásának a felépítése. Az őt követő elnök, dr. Réti László ezt a szemléletet folytatta; az E­lexiosz nevű online nyilvántartás felépítésével és használatba vételével indult el a Budapesti Ügyvédi Kamara a digitalizáció útján. Mivel a BÜK egyik legfontosabb alapja az adatbázisa, ezért annak kialakításának körülményei és korszerűtlensége szükségessé tette azt, hogy egy újat, jobbat, átláthatóbbat építsen magának a köztestület. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy a Kamara minden tagjának pontosan és precízen legyenek tárolva az adatai „egy helyen”.

tókönyv is szerepel. Érdekesség, hogy a fegyelmi ügyek esetén külön iktatókönyvet használtak a fegyelmi ügyek szóbeli tárgyalásaira és a fegyelmi illeték nyilvántartására is.

A nyilvántartás a századfordulón nem sokat változott, majd a 20. században a  kézírást felváltotta a gépírás, illetve nagyobb tételek esetében a nyomtatás, és megjelentek az első formanyomtatványok. Az ügyvédi nyilvántartás az 1990es évekig papíralapon működött, majd DOS­alapon futó számítástechnikai

Az 2018 őszén megválasztott elnökség továbbhaladt a digitalizáció útján. A hamarosan aktiválásra kerülő E­lexiosz 2.0 már a jövő digitális ügyvédi kamarájának alapját képezi. Használatával korszerűsödni fog a köztestület nyilvántartása, és az elektronikus ügyintézési rendszer is magasabb szintre fog lépni. Az ügyvédség saját önkormányzatiságának megtartásában alapvető szerepe van a Kamarának, hogy az pontos és hiánytalan adatbázist építsen maga mögé.

SZERZŐ:

Aranyos Nándor

A BÜK könyvtárának vezetője

Az E-lexiosz 2.0 a jövő digitális ügyvédi kamarájának alapját képezi

Szárazon novemberben

Régóta tudjuk, hogy érdemes néha kicsit letenni a poharat, még akkor is, ha alkoholfogyasztási szokásaink messzemenően illeszkednek a társadalmi normába. Az időzítés kevésbé fontos, a lényeg 30 napos absztinencia, ami önismeretnek sem utolsó kaland, és a testünk is hálás lesz érte.

Nincsenek ivási problémáim, miért kellene akkor száraz novembert tartanom?

Több oka is lehet rá. Egyrészt attól még, hogy nem fogyaszt rendszeresen és/ vagy nagyobb mennyiségben alkoholt, kiderülhet, hogy nehezen állja meg, hogy megigyon egy pohár bort egy finom vacsora mellé. Önmagában ezzel persze semmi probléma nincs, a 30 napos absztinencia azonban egy fontos önismereti út is lehet mindenkinek.

Mi történik 30 nap alatt a szervezetemben, ha előtte csak alkalmilag és jellemzően mérsékelt mennyiségben fogyasztottam alkoholt? Hatalmas változásokra nem érdemes számítani, elvégre itt nem egy drasztikus életmódváltásról beszélünk. Egy kicsit több energia, egy kicsit több frissesség, egy kicsit mélyebb alvás, egy kis jóleső súlycsökkenés, nem várt mellékhatásként pedig szebb arcbőr. Az alkohol dehidratáló hatása ugyanis bőrünkre is rossz hatással van, a 30 napos alkoholböjt hatása pedig külsőségeiben itt mutatkozhat meg leglátványosabban.

Miért éppen november?

A száraz november időzítése eredetileg egyfajta felkészülés volt a karácsonyi és év végi ünnepekre, amikor hagyományosan többet eszünk, többet iszunk és többet mulatunk. Ha tudjuk azt, hogy egy ilyen időszak közeleg, akkor nem árt előtte mértékletesnek lenni, hogy ne borítsuk nagyon fel szervezetünk egyensúlyát – lásd az évezredek

óta bevett 40 napos nagyböjtidőszakot húsvét előtt. Szakértők ugyanakkor hozzáteszik, jóformán mindegy, mikor tartunk absztinens időszakot, a lényeg, hogy tartsunk. Az Egyesült Államokban inkább száraz októbert szoktak tartani, ami a halloweennel ér véget, az elmúlt években pedig divatba jött a száraz

ereje van azt mondani egy baráti találkozón, hogy elnézést, de én most nem iszom – a társadalmi szokások miatt pedig nem is mindig könnyű betartani ezt, különösen egy ezt nem támogató környezetben. A száraz hónapot tartóknak ezért érdemes lehet másoknak is beszélni elhatározásukról, hiszen ezzel környezetüket is hasonló cselekedetre inspirálhatják. A hónap végén így megmaradt összeget pedig különösen bölcs gesztus lehet átutalni egy szimpatikus szervezetnek, például azoknak, akik épp a különféle függőségektől szenvedő embereknek próbálnak segíteni a leszokásban.

Mi történik a 30 nap végén? Megünnepelhetem a sikert egy őrületes ivászattal?

január, amit – valljuk be – könnyebb megtartani egy erősebben sikerült ünnepi időszak után.

A nem ivás nekem kicsit öncélúnak tűnik. Van ennek valami komolyabb társadalmi küldetése is?

Magyarországon, ahol az alkoholizmus súlyos népbetegség, rendkívül nagy

Ha november, akkor Movember

Hogyne, bár ezt nem javasolnánk, már csak azért sem, mert egy száraz hónap végén a korábban megszokottnál jóval kevesebb alkohol is elég ahhoz, hogy másnap ne nagyon emlékezzen az ember semmire. Ennél sokkal jobb döntés, ha számot vetünk magunkkal, mi is történt velünk az elmúlt egy hónapban. Jobban nézünk ki? Több pénzünk maradt? Jobban ment a  munka? Mást csináltunk egy-egy baráti találkozó alkalmával, mint eddig? Esetleg rájöttünk, hogy az alkohol fontosabb szerepet játszik az életünkben, mint azt eddig gondoltuk? Ezek a kérdések mind teoretikusak, melyek megválaszolásához a száraz novemberen – vagy januáron, márciuson, vagy akár decemberen – keresztül vezet az út.

Az elmúlt években sokan találkozhattak a Movember Mozgalommal, melynek keretében a férfiak bajuszt növesztenek, és urológushoz mennek. A kettő közül ez utóbbi a fontosabb, 40, de különösen 50 éves kor fölött ugyanis jelentősen megnő a prosztataelváltozás esélye, egy egyszerű vizsgálattal azonban ellenőrizhető, kell-e ettől tartani. Minekutána a világban minden hatodik férfi prosztatarákban hal meg, ezért hagyja otthon ódzkodását, és menjen el egy szűrővizsgálatra!

Ági, Péter, Gábor és Billy Idol

Az elmúlt időszakban megszokhattuk, hogy egy évvel azelőtt vesszük meg a koncertjegyet, mielőtt maga az esemény lenne. Nincs ez másként most sem, addig azonban számos izgalmas könyvújdonság és színházpremier akad.

PATAKI ÁGI

Nyitottan a világra

Pataki Ági a hetvenes évek elején egy véletlennek köszönhetően került be Rotschild Klára híres szalonjába manökennek, majd a Fabulon cég reklámarcaként szerzett országos ismertséget. Generációk bálványává vált, és ő volt az első sztármodell Magyarországon, később mégis új dolgokba kezdett. Előbb divatüzleteket működtetett a Váci utcában, majd filmproducerként kezdett dolgozni. Egy rendkívül izgalmas életút története, és egy váltani, változni tudó, fáradhatatlan nő portréja, akinek életismerete, bölcsessége és derűje mindannyiunk számára üdítő és inspiráló lehet. Libri

MÜLLER PÉTER Anyám titkos könyve

Müller Péter talált egy vén koffert, tele magnószalaggal szülőházának padlásán. A szalagon édesanyja monológjai voltak, melyek az életéről és legszemélyesebb emlékeiről szóltak. Arról, hogyan volt kislányként vadul szerelmes egy családos főpincérbe, hogyan szeretett bele a férjébe, milyen keserves nászéjszakájuk volt egy jéghideg vonatban, és más hasonló történetekről. Az író pedig – miután feldolgozta magában a történeteket – azt csinálta, amit az írók ilyenkor szoktak: elkezdett dolgozni azon, hogy édesanyja hangja könyvvé váljon.

Rivaldafény

PRESSER GÁBOR

Presser könyve 2.

November közepén jelenik meg Presser Gábor memoárjának folytatása, egyben befejező kötete. A Presser könyve 2. még messzebbre viszi az olvasót egy gondolkodó művész emlékeinek világába. Barátságok, anekdoták, korrajzok, világhírű zenészek, szakmai kulisszatitkok – minden, ami az első kötetben már nem fért el. A két kötet együtt lesz igazán „Presser-kész, memoárpróza a javából”.

Helikon

Nézni

SZÍNHÁZ ÉS KULTÚRA

PINTÉR BÉLA

Marshal Fifty-Six

Idén sem maradunk Pintér Béla-bemutató nélkül. A meglehetősen aktuális, közéleti témájú Marshal Fifty-Six című darabot az író-rendező egykori mesterének, Somogyi Istvánnak ajánlja. A főbb szerepekben Szabó Kimmel Tamás, Fodor Annamária, Roszik Hella és Rezes Judit. pbest.hu

LITKAI GERGELY ÖNÁLLÓ ESTJE

Miért?

Mit? Milyen? Ki? Hogyan? Kivel? Kérdések, amiket sokkal gyakrabban, szívesebben és több rosszindulattal teszünk fel, mint a miértet. A jogász végzettségű Litkai Gergely önálló estje szokás szerint apró és jelentős összefüggések nyomába ered a színes mosástól az univerzum határáig. dumaszinhaz.hu

GEORGES BIZET

Carmen

Az operarendezés „Tarantinója”, a katalán rendező, Calixto Bieito előadásaiban a történetek valóságát megrázóan provokatív módon mutatja be. Mi sem passzolna jobban ehhez a rendezői stílushoz, mint a Carmen? A rendező a 19. századi Sevillában játszódó operát a Franco utáni Spanyolországba helyezi – távol tartva tőle a folklorisztikus flamenco kliséjét.

opera.hu

KONCERT

Billy Idol

Bár a jövő nyár az ablakon kitekintve még távolinak tűnik, ha valaki, hát Billy Idol miatt érdemes előretekinteni. A brit rockzenész 2018 után 2022-ben ismét Budapestre látogat, azóta ráadásul egy négyszámos „The Roadside EP” című lemezzel is kijött. Budapest Park, 2022. június 30.

DR. KAPA MÁTYÁS

Régészet és klímaváltozás

Rendhagyó kötettel jelentkezik az ügyvédi munkája mellett történelmi regényíróként is ismert dr. Kapa Mátyás. A fiataloknak szóló ifjúsági regény főszereplője a klímaváltozás és a környezetvédelem, melyhez egy társadalmi akcióterv is társul. Ennek hátteréről beszélgettünk a szerzővel.

Legutóbbi műve egy tudományos-fantasztikus köntösbe bújtatott ifjúsági regény. Hogyan jött az ötlet, hogy a történelmi regények után egy ilyet szeretne írni?

– Az elmúlt években valóban elsősorban történelmi regényeket írtam, de ezeket is igyekeztem úgy felépíteni és megfogalmazni, hogy adott esetben a fiatalabb korosztály is örömmel vegye őket kézbe. Ezek hiteles történelmi regények, de igyekeztem odafigyelni arra, hogy ne tartalmazzanak olyan részeket, amelyek nem megfelelőek egy gyermek számára, hiszen a műfajnak sajátossága, hogy megjelenik benne a brutalitás, illetőleg a fülledt erotika. Másfelől ott a fogyaszthatóság kérdése is: a mai világban, ahol folyamatos és nagyon erős impulzusok érik a fiatalokat, a könyv óhatatlanul hátrányban van. Éppen ezért szerintem manapság, ha valaki meg akar szólítani fiatal olvasókat, akkor törekednie kell arra, hogy eseménydúsak legyenek ezek a regények, viszonylag kevés leírással és sok-sok cselekménnyel.

– Miért éppen a klímaváltozás áll a regény cselekményének középpontjában?

Maga a klímaváltozás és a környezetvédelem problémája az elmúlt években egyre nagyobb teret kapott, óhatatlanul hozzám is eljutott, és egyre inkább foglalkoztatni kezdett ez a kérdés. Emellett úgy gondoltam, hogy az ez idő szerint a 10. életévében járó kislányomat, illetőleg az ő hasonló korú unokatestvéreit, sőt általában az ő korosztályukat is érdemes lenne megszólítani ezzel a témával. Végül ezek mentén született egy olyan ifjúsági regény, amely egy időutazós science fiction történet, gyerekekkel a főszerepben. Igyekszik a fiatalok nyelvén, számukra is befogadható módon, egy rendkívül pörgős, nagyon cselekményközpontú, kalandos történeten keresztül a környezetvédelemre, illetve a klímaváltozás problémájára ráirányíta-

ni a figyelmet. A családban lévő gyerekek fejezetről fejezetre elolvasták a készülő kötetet.

Hogy fogadta a könyvet a célközönség, mit szóltak hozzá a gyerekek?

Számomra nagyon pozitív visszajelzés volt, hogy minden egyes fejezet végén követelték a következőt, részben valószínűleg azért is, mert igyekeztem úgy felépíteni a történetet, hogy mindig valamilyen izgalmas résznél érjen véget egy-egy fejezet. Mivel ők követelték a folytatásokat, ezért viszonylag gyorsan haladtam is az írással.

A klímaváltozás és a környezetvédelem problémája az elmúlt években óhatatlanul hozzám is eljutott, és egyre inkább foglalkoztatni kezdett ez a kérdés.

A téma iránti érzékenyítés mellett konkrét eredménye is lehet a környezetvédelem kapcsán a könyvnek?

Terveim szerint igen. Ezt a regényt nem feltétlenül hagyományos formában tárnám az olvasóközönség elé, hanem ehhez kapcsolódóan egy – a környezetvédelemmel összefüggő – programot indítanék. A kötet e-book, tehát elektronikus könyv formájában bárki számára ingyenesen hozzáférhető lesz, ugyanakkor az olvasók segítségével indítani szeretnék egy olyan gyűjtést, ami egy környezetvédelmi program megvalósítását finanszírozná. Némileg leegyszerűsítve: bárki ingyenesen hozzájuthat

ehhez a  könyvhöz, ha viszont valaki úgy gondolja, hogy ő  ennek ellenértékeként mégiscsak fizetne valamennyit, vagy pedig ezt az ügyet kiemelkedően fontosnak tartja, akkor lehetősége lesz arra, hogy felajánljon egy általa meghatározott összeget a nemes célra. Az alapban lévő pénz gyűlését egy Facebook-oldalon keresztül transzparensen kommunikálnánk, az összegyűlt összeg nagyságának függvényében pedig – a közösséggel közösen – kitaláljuk, mi legyen az a program, amelyet megvalósítunk. Az említett oldal a regény címét viseli, Holnapelőtt néven találják meg a Facebookon.

Egy korábbi interjúban Jávor Béla, aki József Attila-díjat kapott, és szintén jogász, mondta azt, hogy az ügyvédi munkája nagyon rossz hatással van az irodalmi munkájára. Önnek mekkora nehézséget okoz átállni a különböző nyelvezetekre?

A felvetés reális, de erről két dolog jut eszembe. Egyrészt például Stendhal nem szeretett volna túlságosan romantikus stílusú regényeket írni, ezért annak érdekében, hogy a könyveinek nyelvezete minél realistább, a szenvedélyt nélkülöző legyen, a Code Civilt, vagyis Napóleon törvénykönyvét olvasgatta írás előtt. Mindennek ellenére határozot-

tan romantikus stílusú művek születtek a tollából. Másrészt számomra a jogászi tevékenység inkább előny, mert nap mint nap szövegeket kell fogalmaznom. A gyerekkönyv írásánál pedig kifejezetten jól jött az, hogy a jogi problémákat is röviden, lényegre törően és mindenki számára érthetően kell tudni megfogalmazni. Itt különösen igyekeztem odafigyelni arra, hogy kigyomláljam azokat a kifejezéseket, amelyek esetleg egy gyereknek a szókincsében – még vagy már – nincsenek ott.

– Az Ön irodalmi munkásságát vastagon átitatja a történelem iránti érdeklődés. Honnan fakad ez?

Ez nagyon messzire nyúlik vissza. Amióta

az eszemet tudom, számomra a történelem mese, izgalmas kaland. Egészen kicsi koromtól kezdve rajongtam a régmúlt időkért, mi több, eredetileg régésznek készültem. Nyilván ezzel sokan vannak így, nálam viszont ez odáig elment, hogy én 7-8 éves koromban az akkori osztályomban a barátaimmal közösen alapítottam egy régészklubot, amivel rendszeresen jártunk – szülői kíséretben – ásatásokra. Mai szemmel már talán kevésbé tűnik izgalmasnak a régész mindennapi munkája, de azért feltárni egy régi épületet, rálelni ősi leletekre, és mindezekből megismerni az egykor volt emberek életét, bizony most is felkelti az érdeklődésemet.

Hogyan lett a régészet helyett mégis jogi karrier?

Amikor dönteni kellett a továbbtanulásról, akkor sem feltétlenül a jogi pálya érdekelt. Bár édesanyám nagyon szeretett volna engem efelé terelni, hiszen ő maga is ügyvéd, de akkor én még úgy gondoltam, hogy ez tőlem távol áll. Mivel azonban a felvételi tantárgyak magyar és történelem voltak, és nekem ezek mentek a legjobban, így gyakorlatilag elkerülhetetlen volt, hogy felvegyenek a jogra. Később, egyetemi éveim alatt felvételi előkészítőn történelmet tanítottam, majd amikor később már a jogi pályán dolgoztam, eljött az a pillanat, amikor hiányzott a történelemmel való foglalkozás. Innen ered a belső késztetésem arra, hogy történelmi regényeket írjak. De még mind a mai napig nagyon szívesen elvégeznék egy régészeti képzést.

NÉVJEGY

dr. Kapa Mátyás

Dr. Kapa Mátyás jogi diplomáját 1999ben, állam- és jogtudományi PhDfokozatát 2005-ben szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ügyvédi tevékenysége mellett folyamatos oktatói és kutatói tevékenységet folytat, a polgári jog és a polgári eljárásjog területén rendszeresen publikál. Angolul és németül beszél.

Holnapelőtt

A világ és benne Magyarország 2075-re a globális felmelegedés hatására csaknem lakhatatlanná vált: kipusztult számos növény- és állatfaj, az ország egyes részei elsivatagosodtak, másutt füves puszták alakultak ki. Ebben az időszakban, Budapesten éli átlagos hétköznapjait két tizenöt esztendős fiú: Máté, a rendezett családi környezetben nevelkedő, jó tanuló srác, és Ákos, a nevelőotthonban élő, kicsit lusta, de vagány barátja.

Részlet a regény szinopszisából

Hőseink egy napon váratlan lehetőséget kapnak. Részt vehetnek egy kutatási programban, amelyet egy jeles tudós, Szűcs Andrásné, az Élettudományi Kutatóintézet főigazgatója vezet. Hamarosan kiderül, hogy a fiúkat valójában egy titkos küldetésre szemelték ki: vissza kell utazniuk tizenöt esztendőt az időben, hogy egy akkor még létező, de később megsemmisült gyűjteményből hozzák el a klímaváltozás miatt kihalt állatok és növények mintáit. Egy meghibásodás okán azonban Máté és Ákos jóval messzebb utaznak vissza az időben, és napjainkban találják magukat. Itt ismerkednek meg két lánnyal, Rékával és Lilivel, akik éppen egy régi családi ereklye után nyomoznak.

A négy fiatal közösen kezdi meg a kutatást, amely közben egy rejtélyes idegen kezdi követni a kis csapatot. Később kiderül, hogy Károly, az újságíró rájött, hogy Mátéék a jövőből érkeztek, és saját céljaira akarja felhasználni őket, ám akciója kudarcba fullad. Ugyanakkor Rékáék megtudják a fiúk titkát, így arra is fény derül, milyen szomorú jövő vár az emberiségre. Lili ennek hatására úgy dönt, hogy egy YouTubecsatornát indít, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelem fontosságára, sajnos azonban a kampány kudarcba fullad.

Időközben előkerül a családi ereklye, egy nevezetes vándorbot. Kiderül, hogy a nyomozás helyszínei kivétel nélkül az Országos Kéktúra állomásai voltak, a megtalált, faragott bot pedig a kirándulóutat hajdanán felavató, 1938-as Szent István Vándorlás egyik elveszettnek hitt emléktárgya. Végre a fiúk helyzete

is rendeződni látszik: Szűcs professzor asszony rövid időre megérkezik napjainkba, majd segítségével a srácok visszatérnek 2075-be.

Visszatérve a jövőbe kiderül, hogy valami megváltozott. A városban eltűntek az utcákat fedő búrák, a lakott területet elhagyva pedig a kies pusztaság helyett pezsgő, vibráló, élettel teli táj tárul a nézelődők szeme elé. A professzor asszony ekkor beavatja a titokba Mátét és Ákost. Elmondja, hogy réges-régen hallott egy érdekes mondatot, amely szerint „A jövőnk nem más, mint jelenbeli döntéseink következménye.” Amikor aztán a globális felmelegedés nyomán a Föld egyre inkább lakhatatlanná vált, fejébe vette, hogy vissza kellene utazni a múltba, és rá kellene venni az embereket arra, hogy jobban vigyázzanak a természeti környezetre. Kiderül, hogy Szűcs Andrásné professzor asszony eredeti neve Kalmárdy Réka, a fiúkat pedig szándékosan küldte saját magához vissza. Azt remélte, hogy ha fiatalon tudomást szerez arról, hogy milyen súlyos veszély fenyegeti az emberiséget, még idejében rá tudja venni az embereket, hogy felelősen viselkedjenek. És így is történt. Kiderül, hogy Lili és Réka kampánya a múltban végül mégis sikeres lett, ezáltal létrejött egy párhuzamos idősík, ahol nem következett be a klímakatasztrófa. A párhuzamos idősíkon megtörténtek ugyanazok a dolgok, amelyek az eredeti idősíkban, csak kicsit másként, az új helyzethez igazodva. Így a fiúk ebben az új idősíkban is részt vesznek egy kutatási programban, csak annak egészen más a tárgya, hiszen a globális felmelegedés problémája itt már korábban megoldódott.