Pesti Ügyvéd / 2021. május

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

· CÍMLAPSZTORI ·

Dávid vs. Góliát

Egyéni ügyvédek és nagy irodák

· A TARTALOMBÓL ·

dr. Herczegh Zsolt: tennivalók a pandémia utánra

– 10. oldal

Izgalmas dokumentumokkal bővül a könyvtár

– 13. oldal

A Kamara vendége

Szűcs Péter utazóblogger

– 18. oldal

Bár a munka tárgya ugyanaz, a gyakorlatban mégis egészen más egyéni ügyvédként és egy nagy, nemzetközi iroda munkatársaként dolgozni. Most bepillanthat a kulisszák mögé!

Hogyan működik egy nagy, nemzetközi iroda a mindennapokban? Mennyire lehet ma egyéni ügyvédként költséghatékonysággal meggyőzni egy nagyvállalatot? Milyen jelentős különbségek vannak a nemzetközi irodák szemlélete között? Mennyivel csökkent az elmúlt harminc évben az egy főre eső

titkárnők száma a nagy irodákban? És miben lehet jobb Dávid Góliátnál? A Pesti Ügyvéd dr. Lakatos Péterrel, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda irodavezető partnerével és dr. Szántó Tibor versenyjogra specializálódott ügyvéddel beszélgetett a sokakat érdeklő, izgalmas témáról. Cikkünk a 3. oldalon

Tavaly a noszvaji Ügyvédfesztivál is a koronavírus áldozata lett, idén azonban visszatér – és nem is akárhogy!

Dr. Mile Attila idén június 12-én rendezi meg legendás fesztiválját, ahol az sem baj, ha nem ismer senkit, másnapra ez úgyis megváltozik. – 6-7. oldal

· SZABADIDŐ · Miért érdemes mindenkinek legalább egyszer az életben kipróbálnia a golfot? – 16. oldal

2021. május

· DR. MILE ATTILA ·

„Csinálom a fesztivált”

Csinálom a fesztivált

„Iroda, rohanás, telefoncsörgés, kreditképzés, JÜB, KAÜ, ügyfelek, kereset, fellebbezések felgyorsult, őrült világát éljük: egymástól távolodva. Legyen egy nap, amikor újra együtt borozunk, mint a régi időkben…”

Alföldi srácként, a végtelen tájon felnőve, rabul ejtett a bükki hegyek-völgyek kalandos világa, amikor családi nyaralásra Noszvajra érkeztem a ’90-es évek elején. Saját nyaraló építését követően vadász lettem a környéken, közben a vadásztársakkal jártuk a pincéket: vadászat előtt, után – és néha helyett. Hol jobbat, hol rosszabbat ittam, és persze folyamatosan kritizáltam a borokat. Természetesen azonnal a fejemhez vágták, hogy készítsek jobbat, válaszként megjegyeztem: vannak ötleteim. Beleszaladtam az egyirányú utcába, „véletlenül” akadt egy eladó ültetvény, amire kezet ráztunk. Azzal biztattak, hogy nem sok az, csak három sornyi szőlő! Kifizettem látatlanban, majd tavasszal, mikor kimentem, rájöttem, hogy ez a három sor a hegytetőről indul, és az aljáig tart. Akkor és ott egy kicsit megkapaszkodtam az egyik szőlőtőkében… De az egyik dolog hozta a másikat: a vadászpuska a borozást, az meg a szőlővételt – és persze jött a pincevásárlás. A falu közben megismert és befogadott. Én vagyok a „pesti ügyvéd”, aki jön-megy, borászkodik, vadászik… Aztán ha valaki megállít, ahhoz mindig van egy jó szavam, egy pohár borom, és segítek mindenkinek.

A több száz éves magyar borkészítés hagyományait ötvöztem a kor modern eszközeivel, így első próbálkozásaimat azonnal siker koronázta: friss, fiatal boraimat érmekkel jutalmazták a borversenyek zsűritagjai. A lendület azóta is töretlen: saját kezemmel művelem a szőlőt kora tavasztól az őszi, ünnepi szüretig. Minden szep-

temberben a must és a szarvasbőgés dobogtatja meg a szívemet. Szeretem a szüreti élményt a barátaimmal megosztani: egy jó hangulatú piknikes borozás és szarvaspörköltfőzés keretében szedjük a gyümölcsöt, és préseljük az önálló élettel, karakterrel, személyiséggel bíró nedűt.

Annyira csodás a hangulat, hogy szerettem volna megmutatni azt másoknak is. Az első Ügyvédfesztiválon lehettünk vagy negyvenen. Előkaptam egy bográcsot, vaddisznót főztünk benne, mindenki hozta a saját zenéjét, jól éreztük magunkat. A következő évben híre ment a dolognak: hetvenen lettünk. Legutóbb kétszáz fölé csúszott a résztvevők száma, ma pedig már egész Noszvaj lázban ég: mindenki készül a portékájával, a szállásadók kitakarítják-kicsinosítják a helyeket, a helyi rendőr pedig kiveszi a szabadságát. Lezárjuk a falu főutcáját, hogy ott kerti székekkel, sörpadokkal várjunk mindenkit, nagy kondérokban mi magunk főzzük az ebédet és a vacsorát. Az italpult önkiszolgáló, és korlátlan fogyasztást biztosít. Persze senki nem fog kényszeríteni senkit, hogy igyon – de meggátolni sem fogjuk benne. Koncertekkel és rendezvényekkel készülünk. Lesz könyvbemutató, Zárai Eszter kolléganőnk gitárjával debütál, az utca végén pedig egy MÜBSE workshop keretében kreditképzés is lesz. Közben kiderül majd, hogy a helyszínen nevezők között ki nyeri az Év Ügyvédsüteménye-díjat. És hát a hagyományok szerint már világosban beindul az utcabál. Annak idején deklaráltuk, hogy senki ne hozza se a házastársát, sem a gyermekét. Ezen az egy napon legyünk kizárólag egymás között. Felszabadultan, fesztelenül töltsünk el egy napot a kollégákkal. Ez nem zárt baráti kör, hanem kifejezetten az ügyvédek közösségépítéséről szól. Úgy látom, óriási kohéziós-szakmai erővel bír ez a rendezvény, hiszen egy nyelvet beszélünk, és Szombathelytől Nyíregyházáig ugyanazokkal a problémákkal szembesülünk. Bár hatalmas a buli, szakmai kapcsolatok is alakulnak: azon túl, hogy barátságok születnek, vannak olyan ügyvédek, akik a közös irodájukat itt alapították meg. És persze akad olyan is, aki a férjét, feleségét, a gyermekei anyját találta meg Noszvajon. Erről szól ez az egész: az Ügyvédfesztivál egy óriási happening, amikor egy napra kimozdul az ember a szürke hétköznapokból, és egy párhuzamos valóságban találja magát. A tavalyi buli a koronavírus-járvány miatt elmaradt, a számtalan visszajelzésből pedig bizton állíthatom: az Ügyvédfesztivál nem csak nekem fontos. Csináljunk újra egy felszabadult, remek bulit, és engedjük ki a másfél év alatt felgyülemlett fáradt gőzt!

Jelentkezni lehet az ugyvedfesztival@gmail.comon, vagy a rendezvény Facebook-oldalán.

A korábbi fesztiválokról színes összefoglalót olvashat a 6-7. oldalon.

Dr. Mile Attila az Ügyvédfesztivál főszervezője, a BÜK elnökségi tagja

DÁVID VS. GÓLIÁT

Egyéni ügyvédek és nagy, nemzetközi irodák

Több ügyvéd, specializálódott csapatok, nagy, céges ügyfelek, impozáns panoráma az irodából: mennyiben működik másként egy nagy, akár nemzetközi hátterű iroda a mindennapokban, mint egy egyéni ügyvéd, és utóbbiak miben lehetnek olykor mégis jobbak náluk?

„A legfontosabb különbség az egyéni ügyvédek és a nagy, nemzetközi irodák működése közt maga a méret – vallja dr.  Lakatos Péter. – Amíg egy valódi egyéni ügyvédnek mindent magának kell csinálnia: kapcsolatot tartani az ügyfelekkel, követni a jogszabályváltozásokat, a joggyakorlatok alakulását, megírni a beadványokat, elmenni a tárgyalásokra stb., addig egy nagy ügyvédi irodában csapatmunka zajlik a tevékenység minden szegmensében. A ‘több szem többet lát’ elve itt érvényesülni tud, ami bonyolultabb eseteknél rendkívül hasznos

lehet. Ez a működés segít abban, hogy a munkatársak elmélyültebben tudjanak egy-egy problémára fókuszálni, és abban is, hogy eltérő tapasztalatukkal a hátuk mögött tudjanak egymásnak segíteni. Meglátásom szerint ilyen felállás mellett nagyobb eséllyel jönnek elő a jó megoldási javaslatok.”

Persze még a legjobb ügyvédi irodában sem lát minden munkatárs minden ügyet, de vannak olyan fórumok, amik segítenek ebben. „Hétfő reggelente tartunk egy teljes irodai értekezletet, ahol

az új ügyeket bemutatjuk egymásnak. Ha az iroda egy másik ügyvédjének eszébe jut azzal kapcsolatban valami, akkor megkeresi a kollégát, és elkezdenek róla közösen gondolkodni. Ezenfelül rendszeresek a heti csoportmeetingek, ahol már részleteiben beszélik át a kollégák az egyes ügyeket. Továbbá az az ügyvéd, akihez az adott ügy beesik, mindig kommunikál a csoportvezető partnerrel, akivel együtt átbeszélik, hogy milyen tapasztalattal rendelkező jogászokat kell bevonni. A rendszer szakmailag hierarchikus, amit a szenioritás határoz meg

– az alján az egyetemről frissen érkezett kolléga, a tetején az irodavezető partner áll. A lényeg, hogy minden esetben közös munkáról beszélünk, és senkinek sem kell a spanyolviaszt feltalálnia” – avat be az operatív működés részleteibe a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda irodavezető partnere.

Hatékonyság, hatékonyság, hatékonyság

Egyéni ügyvédként alighanem mindenkinek az időmenedzsment a legnehezebb feladat: az, hogy miként tudja a rendelkezésre álló 24 órát beosztani úgy, hogy mindenre elég legyen. A nagy irodákban is fontos persze az idő, de ott több ember párhuzamosan tud dolgozni egyegy feladaton. Legyenek egyéni ügyvédek, kicsi vagy nagy irodák, a hatékonyság minden esetben kulcsszerepet tölt be az ügyvédek életében: ma már mindenkinek nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a jogi adatbázisok, kommentárok és ezek alkalmazásának készségszintű ismerete. „Az általam ismert és sikeres egyéni ügyvédek közül ebben valamennyien maximálisan profik” – mondja el tapasztalatait dr.  Lakatos Péter. Kiemeli továbbá a fiatalok digitális bennszülöttségükből fakadó előnyét az idősebb generációval szemben.

„A praxis típusán és magán az ügyfélkörön is nagyban múlik, melyik működési forma az optimális” – árnyalja tovább a képet dr. Szántó Tibor. Általánosságban persze elmondható, hogy a nagy cégek a nagy ügyvédi irodákhoz mennek, a magánemberek pedig az egyéni ügyvédeket és egyszemélyes irodákat preferálják, már csak a megbízási díjak közti különbségek okán is. A versenyjogi praxissal foglalkozó ügyvéd szerint fontos tisztában lenni azzal, mi az, amit házon belül tudunk megoldani, és mi az, amit kívülről érdemes. „Tapasztalatom szerint az ügyfelek egyre inkább elhiszik, hogy a kapacitást nem csak úgy tudják maguknak biztosítani, ha egy nagy irodával állnak kapcsolatban. Segítség, ha egy-egy projektet valaki megszervez nekik, de az ügyfélnek valójában nem feltétlenül számít, milyen szervezeti formában áll össze az a tanácsadói csapat. Ez akár egy új kihívás is lehet a nagyobb irodák előtt, és bizonyosan egy lehetőség a kisebb szereplőknek arra, hogy ad hoc csapatot alkotva együttműködhessenek egyes megbízásokon. Ha pedig egy konkrét ügyvédet szeretne megbízni egy ügyfél, akkor végképp eltűnik a különbség a nagy és a kis iroda között, hiszen itt az adott személyről és az ő egyéni szakértelméről van szó.”

Az egyéni siker titka?

Az általunk megkérdezett ügyvédek egyetértettek abban, hogy az egyéni ügyvédek és az egyszemélyes irodák sikerének egyik kulcsa a specializálódás lehet. Ugyanakkor azt is hozzátették, jól kell megválasztani a szakterületet, mivel Magyarország kis piac, és nincs minden területen akkora ügyfélforgalom, ami önmagában eltart egy-egy ügyvédet.

„Egyéni praxisnál és nagy irodánál egyaránt fontos, hogy az ember meg merje mondani az ügyfélnek, ha valamilyen területhez nem ért. Klasszikus példa erre a büntetőjog, amivel a legtöbb nagy iroda nem foglalkozik, holott sokszor nekik is szükségük van ilyen jellegű tanácsadásra – osztja meg tapasztalatait dr. Szántó Tibor. – Itt azzal lehet csökkenteni az ügyfél keresési költségét, ha adok neki egy három-ötneves shortlistet, akik közül ő tud válogatni. Itt egy nagy iroda segítsége rendkívül hasznos lehet, de nem feltétlenül az a legalkal-

masabb a feladatra – és ez persze fordítva is ugyanígy igaz lehet.”

A nagy ügyfél (általában) a nagy irodához megy

Nemzetközi kitekintésben is igaz viszont az, hogy a nagy ügyfelek a nagy ügyvédi irodákat keresik. „Minél profeszszionálisabban működik egy vállalkozás, annál valószínűbb manapság, hogy megversenyeztetik az ügyvédi irodákat a jogi szolgáltatás igénybevételére – árulja el dr.   Lakatos Péter. Minél nagyobb egy cég, annál inkább megengedheti magának, hogy válogasson a nagy irodák között, és azt is, hogy akár a drágábbat válassza. Sok nagy cégnél az is belső szabály, hogy egy nagynevű külső ügyvédi irodával kell dolgozniuk nagyobb értékű vagy összetett ügy esetén. Az egyéni ügyvédek itt legfeljebb csak nagyon speciális szaktudás esetén rúghatnak labdába a helyi piacon.” Dr. Szántó Tibor hozzáteszi: „Az ügyfelek

Lockstep vs. Eat what you kill

Az angol és az amerikai ügyvédi irodák működési szemlélete közt jelentős különbség van.

LOCKSTEP:

Az angol rendszerben, ha valaki dolgozik tíz évet, kellőképpen tehetséges, és kezdik az ügyfelek őt keresni, akkor partner, még tíz év után pedig egyenlő profitrészre jogosult partner lehet. Ezek sokkal közösségibb elosztórendszerek, és jobban biztosítják azt, hogy jól menjen az iroda.

EAT WHAT YOU KILL:

Az amerikai modellben minden eredmény az ember saját teljesítményéhez van kötve. Emiatt ez közelebb van egy egyéni ügyvéd kockázatához és felelősségéhez, de ők is egy nagy iroda struktúráját és infrastruktúráját használják, mivel egyedül nem képesek azt az ügyfélforgalmat ellátni. Az ebben működők abban érdekeltek, hogy minél jobban teljesítsenek, az egyéni teljesítmények pedig végső soron a céget is előreviszik.

között számos olyan akad, aki nem, vagy nem kizárólag a magyar piacon kér jogi tanácsot. Ilyen szempontból a nagy irodák között is lehet különbség a magyar és a nemzetközi irodák között, hiszen előbbiek nem feltétlenül tudnak boldogulni például egy bonyolult, nemzetközi, több joghatóságot érintő cégfelvásárlás esetében, önállóan nem feltétlen tudják a teljes ügylettel kapcsolatos jogi támogatást ellátni. Ilyenkor nekik is szükségük lehet arra, hogy ad hoc csapatot alkotva segítsék ügyfeleiket. Ha így nézzük, ez már nem is akkora különbség ahhoz képest, ha kizárólag magyar joghatóságot érintve hoz létre ad hoc – a saját speciális szakértelmüket kombináló – csapatot több, kisebb iroda.”

A nemzetközi irodák működése közt is vannak különbségek, olykor nem is elhanyagolhatók. Vannak, akik az anyacégtől függetlenül, önállóan dolgoznak, emellett viszont van egy komoly know-how mögöttük. Vannak ellenben kifejezetten centralizált irodák, mint amilyen például a londoni székhelyű Clifford Chance, dr.  Lakatos Péter korábbi irodája. „A pénzügyi területen dolgozó budapesti munkatársak fizetését például nem én döntöttem el, hanem Londonban határozták meg” – emlékszik vissza ezekre az időkre.

Sorban állnak a fiatalok?

Nemzetközi környezet, évtizedek-évszázadok alatt felgyülemlett know-how, nagy, neves és fontos ügyfelek: nem csoda, hogy egy fiatal és ambiciózus ügyvédnek egy nagy irodába bekerülni maga a para-

dicsom. „Van olyan időszak, hogy sorban állnak a frissen végzett ügyvédjelöltek, és van olyan is, amikor nekünk kell őket keresnünk. Mindkét esetben ugyanúgy válogatunk: megnézzük, milyen alaptudást hoztak a jelentkezők az egyetemről, azt is, hogy milyen a hozzáállásuk, rátermettségük, tesztet kell kitölteniük és interjúkon is meg kell felelniük. Én mindig megkérdezem a felvételi meghallgatáson, hogy mi szeretne valójában lenni a jelölt. Ha nem azt vágja rá, hogy ügyvéd, akkor elköszönünk egymástól” – mondja el dr. Lakatos.

A kilenctől ötig munkaidő persze itt sem jellemző. „Az ügyfelet ki kell szolgálni. Ez mindig is így működött. Nagyapám is ügyvéd volt, ő 1920 óta praktizált, és tőle is ugyanezt láttam. Ez egy szolgáltató iparág, annak előnyeivel-hátrányaival, és igen, ebben néha benne van az éjszakázás, hétvégézés – de ez az egyéni ügyvédeknél is ugyanígy van, sőt.” Az azóta eltelt közel egy évszázadban persze az ügyvédi munka is alaposan átalakult, de még egy karrieren belül is hatalmas különbség van a kezdetekhez képest. „Harminc évvel ezelőtt három titkárnőm volt: kettő nappali, egy délutáni – ő este nyolcig dolgozott, gyakran hétvégén is. Ma egy félállású titkárnőm van. A fiatalok már mind maguk írnak mindent, én pedig titkárnő helyett szövegfelismerő szoftvernek diktálok. Hatékonyabb és olcsóbb megoldás. Ugyanakkor a jogrendszer összetettsége és folyamatos változása miatt soha nem mondhatom, hogy ne lenne szükségem a körülöttem lévő jogi csapatra” – mondja dr. Lakatos Péter.

NÉVJEGY Dr. Szántó Tibor

A versenyjogra specializálódott ügyvéd több nagy irodában is dolgozott korábban, többek között az Allen & Overy budapesti versenyjogi csapatát vezette. Számos hazai és nemzetközi színtéren aktív ügyfelet képvisel versenyhatósági (GVH és Európai Bizottság) eljárások kapcsán, illetve ad tanácsot számukra versenyjogi kérdésekben.

NÉVJEGY

Dr. Lakatos Péter

Alapítása óta az irodavezető partnere a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Irodának. Korábban, 2006-tól a Clifford Chance nemzetközi ügyvédi irodahálózat budapesti irodavezetője tisztét töltötte be. 1996-ban vált a Clifford Chance partnerévé. A magyar telekommunikáció-, média- és technológiaszektor vezető jogászaként a szabályozott iparágakat érintő témákban is keresett jogi szakértő.

Irány Noszvaj!

JÚNIUSBAN ÜGYVÉDFESZTIVÁL!

Ahogy azt dr. Mile Attila beköszöntőjében is olvashatták: idén június 12-én várhatóan újra lesz Ügyvédfesztivál. A budapesti kezdeményezés hamar országos lefedettségűvé nőtte ki magát. És hogy kiért érdemes ellátogatni ide? Arról beszéljenek a korábbi fesztiválok résztvevői!

Római jog Noszvajon

#nemismereksenkit# – nyomta Attila kezembe a bulit promotáló táblát, aztán készült is a kép. Attilának hála a színfalak mögül nézhettem a lelkes szervezők kitartó munkáját és hallhattam a jobbnál jobb ötleteiket. Szívük-lelkük benne volt a szervezésben. A dátum közeledtével egyre jobban izgultam, hiszen #nemismereksenkit#, ráadásul kezdő is vagyok a szakmában, szóval tényleg nem ismertem senkit. Ezelőtt sosem jártam Noszvaj meseszép községében, pedig a családom egy része Egerben lakik. Azóta a szívembe lopta magát ez a hely. A helyszínre érkezve a Csendülő kávézójának udvarán kialakított színpad programja fogadott, ahol egy jazz & soul koncert biztosította a kellemes hangulatot, majd Attila és Judit üdvözlete – és a kezdeti „sokk” után az izgulásom tovaszállt. Naivan az általam sütött káposztás és kakaós kaláccsal az Év Ügyvédsüteménye díjának elnyerésére készültem, azonban odaérve gusztábbnál gusztább, ínycsiklandó finomságok között találtam magam. A #nemismereksenkit# elgondolásból egyszerre csak ismerős arcok tűntek fel – többek között újra találkoztam a római jogot oktató gyakorlati tanárommal. Észre sem vettem, teltek-múltak az órák, én pedig egyre otthonosabban éreztem magam… Köszönöm az élményt a szervezőknek és minden részt vevő kollégának is!

dr. Polereczki Csilla

Az elveszett nadrág rejtélye

Elmondhatom, hogy a fesztiválozók „kemény magjához” tartozom. Sok emlékezetes pillanat volt – és sok olyan is, amire már nem emlékszem. (És bízom benne, hogy már más sem.) Mindig kellemes élményekkel távoztam, a kollégákkal folytatott kötetlen beszélgetések, új kollégák megismerése mindig élmény volt. Az élményekért „cserébe” mindig hagytam is ott valamit – ezek közül a legjobban talán a nadrágom hiányzott, amit 2016-ban veszítettem el. Szerencsére volt nálam

tartalék. Emlékezetes még, hogy a 2017es fesztivál másnapján randevúm volt, ezért feltett szándékom volt mértékkel fogyasztani a finom borokat és pálinkákat. Sajnos ez nem teljesen sikerült – olyannyira, hogy másnap reggel Gerő Tomi erős kételyét fejezte ki, hogy délután 4 órára randiképes állapotban Budapesten leszek. De mégis sikerült, így a következő évben megrendezett fesztiválra már nem csak az egy évvel korábbi randipartnerem (akkor már feleségem), de pár hetes kislányom is velünk jött arra a pár órára. dr. Manger Marcell

Forevörjáng

2019. március 8-át írtunk. Épp visszaértem egy kellemes, pénteki bírósági tárgyalásról az irodámba, és leültem jól megérdemelt ebédem elmajszolásához, amikor csengettek. Egy ismeretlen, szakállas „fiatalember” állt az ajtóban, kezében egy borítékkal, mely egy aranyszínű szalagot rejtett. Határozott mozdulattal nyújtotta át nekem a borítékot, és a következőket mondta: „Szia, Mile Attila vagyok, még nem ismerjük egymást, de erre jártam, és elhoztam a jegyed az Ügyvédfesztiválra.” Meghatározó pillanat volt ez a márciusi péntek. Megismertem Attit, majd a szervezőcsapatot, akik szívesen vették ötleteimet, és befogadtak maguk közé, így aktív részese lehettem a szervezésnek. A „forevörjáng” jegyében találkozzunk idén is, hogy újra eltölthessünk együtt egy felszabadult, vidám, pörgős, buliban-mámorban és jókedvben gazdag napot!

dr. Terjék Tímea

Paliiiiiii!

„Korábbi tapasztalataim alapján, mely szerint a többnapos bulikon a nulladik nap a legizgalmasabb, illetve a legjobb hangulat a konyhában van, úgy határoztam, hogy már pénteken elhajtok a tetthelyre, abból nagy baj nem lehet. Már sötétedés után érkeztem Noszvajra, és egyből a megadott célponthoz vettem az

irányt. Szép lassan gurultam a kis borházacska elé, ahonnan fények szűrődtek ki, és némi mozgolódás is volt. Fürkészve húztam le az autó ablakát, amikor egyszer csak a ház teraszáról elkiáltotta magát valaki: „Seenger Paliiiii!” Uramatyám!–gondoltam, vajon mit tehettem vagy nem tettem, hogy egyből felismertek, pedig még csak három perce érkeztem. Egy szimpatikus fiatalúr odapattant mellém egy kupica pálinkával, és azon melegében győzködni kezdett, hogy azonnal puszszantsam be a páleszt. Roppant zavarban voltam, mert régi barátként üdvözölt ismeretlen jótevőm, nekem pedig fogalmam sem volt arról, hogy ki is lehet ő. Az-

tán hamar tisztáztuk, hogy személyesen a házigazda Mile Attila partinagymester elsöprő fogadtatásában részesültem. A következő két nap is ebben a családias és felhőtlen baráti hangulatban telt. Az idő kizökkent rendes kerékvágásából, és semmi nem szólt másról, csak a finom ételekről, jóízű beszélgetésekről, rozétól zselésedő hangulatról, napozgatásról. A tavaly elmaradt fesztivál hiánya után az idei eseményre már erősen felfokozott hangulatban készülök, remélem nem lesz akadálya, hogy még több kollégámmal megismerkedhessek.

dr. Seenger Pál

Uncsitesó

Fantasztikus volt az Ügyvédfesztivál!

Úgy mentem el, hogy senkit se ismertem, és rengeteg jókedvű, vidám, táncos lábú kollégával ismerkedtem meg. Ezenkívül még egy rokonommal is, aki, mint később kiderült, a másodunokatestvérem, és nem is tudtunk egymásról! Felfedem itt a nevét, ő Marticsek Dénes! Már nagyon várjuk a következő találkozást!

dr. Marticsek Dóra

Uncsitesó 2.0

A Facebook-csoportot inkább csak követem, nem írogatok oda sokat. Egy ismeretlen társaságba nem szívesen megyek, de mégis erőt vettem magamon, Szöllősi Józsi hívott. Szállást foglaltunk, aztán „lesz, ami lesz” alapon elmentünk. Ebből lett az, hogy hajnalig virrasztottunk, nehéz volt másnap reggel felkelni – az alváshiány, persze… Ami nekem extra, hogy ott ismertem meg Dórát, akivel nemcsak a hivatásunk, vezetéknevünk, és a monogramunk azonos, hanem a felmenőink is. Unokatestvérek vagyunk. Az ügyvédfesztivál mulatni, gőzt kiengedni, kollégákkal csevegni is kiváló –alkalmasint pedig családfakutatásra is! dr. Marticsek Dénes

Égés, ázás Véleményem szerint ennek az ügyvéd kollégákat országos szinten összekovácsoló „open-air utcabálnak” komoly közösségteremtő hatása van. Jelentőségét főként a könnyedségében és a szürke szakmaiságtól elrugaszkodott, új ismeretségek megszerzésének lehetőségében látom. Az ott szerzett élmények, a minden részletre odafigyelő vendégfogadástól kezdve, a finom ételek és italok felsorakoztatásán át, a nívós zenei programokig bezárólag azt mondatják velem, hogy idén ne legyen más dolgom. Bízom benne, hogy idén is olyan fantasztikus idő lesz, mint két éve, és együtt nevethetünk azon (is), hogy ki mennyire ég le – mert az „ázik el”-ről, ugye, szó sem eshet!

dr. Kisgyörgy Sándor

Legyen tánc!

Nem nagyon ismertem senkit, ezért mentem Noszvajra először, 2018-ban. Egy akkori peremben az ellenoldalt képviselő kolléganőnek folyosói beszélgetésen felvetettem, hogy foglaljunk közösen szállást, egy másik kollégát pedig megkértem, vigyen le kocsival. A kolléganő, Noszvajnak is hála, jó barátnőm lett, a kolléga pedig nemcsak barát, de

azóta az irodatársam is. Mint látható, Noszvaj remek alkalmat ad arra, hogy tárgyaláson kívül, kötetlen keretek között is megismerjük egymást az ország minden pontjáról érkező kollégáinkkal. Maga a falu egyébként elragadó, az átlag házinéni itt Roald Dahl víziójával ellentétben nem a kitömésünkre pályázik, hanem pulóverrel rohangál utánunk, hogy meg ne fázzunk. Van itt minden, zenés program a Csendülőben, napközben étel, ital – Fülig Jimmy szavaival élve egész délután patakokban folyt a málnaszőr –, este buli. A lényeg, hogy legyen tánc!

dr. Sebők Dorottya

Ki a Jani?

Sok jót hallottunk a csopitalikon az Ügyvédfesztiválról, így nem is volt kérdés, hogy ott a helyünk. 2018-ban vettünk részt először, és picit tartottunk attól, hogy „nem ismerünk senkit”, de az első 10 percben megkínált és legurított 3 „welcome pálinka” gyorsan megoldotta a helyzetet. Egy óra múlva már én álltam a pálinkásasztalnál, és minden arra elhaladó kollégát megkérdeztem, hogy önthetek-e? Köztük volt például a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is, akit korábban személyesen nem ismertem, de odaszóltam neki: „Jani, egy páleszt?”

„Köszi, most nem kérek!” (Ezen utána hetekig nevettünk, hogy honnan vettem a bátorságot...) Amikor pedig elkezdődött a zene, nem hiszem, hogy maradt olyan kolléganő, akivel ne táncoltam volna.

dr. Veres Csaba

Ásó, kapa, nagyharang

„Egy fesztiválra mindig azzal a kétséggel megy az ember, hogy csak keveseket, vagy éppen nem fog ismerni senkit, ugyanakkor a megismerés lehetősége mégis kecsegtető. Az azonban biztos, hogy senkinek nem fordul meg a fejében, hogy itt fogja megtalálni élete párját. Az pedig a hihetetlennel határos, hogy a következő évben a testvére is itt találja meg a jövendőbelijét. A Békés család két fesztiválgyereket tud felmutatni hozzájárulásként: Bertoldot és Blankát, akik ékes bizonyítékai annak, hogy a fesztiválon életre szóló kapcsolatokat lehet kötni. Az pedig felejthetetlen élmény, amikor Fekete Tamás anyakönyvvezető úr öszsze is adja az ifjú párt. Mondatait azóta is idézzük: „Kata és Ádám tavaly a fesztiválon összejöttek és azóta össze vannak.” Tamás, te vagy a legzseniálisabb anyakönyvvezető, akivel valaha találkoztunk! dr. Békés Ádám PhD

A letartóztatásról döntött az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és jövőbeli hatállyal megsemmisítette a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 298. § (2) bekezdés a) pontját.

Az alapvető jogok biztosa indítványával azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a jogállamiságot, továbbá a szabadsághoz és személyes biztonsághoz való jogot sérti az a támadott szabályozás, amelynek értelmében a büntetőeljárásról szóló törvény kivételt tesz az előzetes letartóztatás objektív felső határa alól abban az esetben, ha a vádlottal szemben tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás. Az alapvető jogok biztosa indítványában kifejtette, hogy az előzetes letartóztatás intézménye addig marad az alkotmányosság keretei között, amíg funkciójában és időtartamában egyaránt megőrzi az előzetes jellegét, és nem veszi át a szabadságvesztés büntetés szerepkörét. Az előzetes letartóztatás okozta alapjog-korlátozásnak arányban kell állnia az állam büntető igényével, felső határ hiányában azonban

az arányosság vizsgálata fogalmilag kizárt. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a büntetőeljárás vizsgált szakaszában (elsőfokú ügydöntő határozat hiányában) a letartóztatásban töltött idő egy meghatározott, abszolút mértéket (észszerű időtartamot) meghaladva már, a körülményektől függetlenül, alaptörvény-ellenessé válik. Ennek az abszolút határidőnek a meghatározása a jogalkotó feladata, az Alkotmánybíróság pedig a jogalkotói döntés alkotmányossági felülvizsgálatára rendelkezik hatáskörrel. Az Alkotmánybíróság azért találta alaptörvény-ellenesnek a kifogásolt szabályozást, mert az a határozatlansága folytán lehetőséget ad olyan mértékű szabadságelvonásra is, amely alaptörvényellenesen korlátozza a terhelt személyi szabadsághoz fűződő alapjogát. Az Alkotmánybíróság a megsemmisítést 2021. szeptember 30. napjával rendelte el. (alkotmanybirosag.hu)

Új elnökhelyettes a Kúrián

2021. április 1-jei hatállyal, hat évig terjedő időtartamra prof. dr. Patyi András tanácselnököt nevezték ki a Kúria elnökhelyettesévé.

Munkamegállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség

A nyomozások és vádemelések hatékonyságáért munkamegállapodásban rögzítette a Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség (EPPO) az együttműködés és az információcsere kereteit. Magyarország az első, a megerősített együttműködésben részt nem vevő uniós tagállam, amely munkamegállapodást kötött az EPPO-val. A megállapodás kitér a bűnügyekben folytatott kooperációra és az intézmények közötti stratégiai lépések összehangolására.

Patyi András kúriai tanácselnök, egyetemi tanár 1993-tól az Alkotmánybíróságon, 1996-tól a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa mellett dolgozott. 1997–2006 között Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzatának jegyzője, 2006–2009 között az Alkotmánybíróság főtanácsadója, 2009 és 2011 között a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiu-

mának bírója. 2013–2018 között a Nemzeti Választási Bizottság elnöke volt. 2018. szeptember 4. napjától a Kúria Önkormányzati Tanácsának tanácselnöke. 1994-től 2004-ig a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán oktatott, 2003 óta a győri Széchenyi István Egyetem, és 2012 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, utóbbinak 2018. augusztus 31-éig alapító rektora. Számos hazai és nemzetközi szervezet, így 2008 óta a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja, 2009-től a Közigazgatási Bírák Egyesületének, valamint a Magyar Atlanti Tanácsnak tagja. Kimagasló szakmai életútja elismeréseként 2018-ban Magyar Érdemrend Középkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült.

Gratulálunk elnökhelyettes úrnak a kinevezéséhez, munkájához sok sikert kívánunk! (kuria-birosag.hu)

Magyarország ügyészsége a büntetőügyekben folytatott uniós igazságügyi együttműködés eddigi eszközeivel támogatja az Európai Ügyészség munkáját, miként az Európai Ügyészség is „ezen jogi intézmények használatával fordul” a magyar ügyészségekhez – írták. Úgy fogalmaztak: a felek „a lojális együttműködés elve alapján segítik az eljárások eredményességét”.

Megállapodtak abban is, hogy rendszeresen szerveznek magas szintű, az európai főügyész és a magyar legfőbb ügyész között találkozókat, valamint egyéb értekezleteket, továbbá közös képzések szervezésére is lehetőség nyílik. (MTI)

Lehet kérdezni az Európai Bíróságtól

Pikamäe főtanácsnok véleménye szerint az uniós jog elsőbbsége alapján valamely nemzeti bíróságnak figyelmen kívül kell hagynia minden olyan nemzeti szabályozást vagy bírói gyakorlatot, amely sérti azon lehetőségét, hogy kérdést intézzen a Bírósághoz.

Amagyar szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyész a Kúriánál valamely alsóbb fokú büntetőbíróság előzetes döntéshozatalra utaló határozatával szemben a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslattal éljen, valamint a Kúriának a törvénysértő jelleget megállapító határozata, amelyek sértik a fent említett lehetőséget, összeegyeztethetetlenek az uniós joggal.

Indítványában Priit Pikamäe főtanácsnok emlékeztet arra, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés elfogadhatóságának feltétele, hogy a Bíróság által meghozandó határozat szükséges legyen a kérdést előterjesztő bíróság által az előtte folyamatban lévő ügyben kialakítandó ítélete meghozata-

lához. A főtanácsnok úgy értékeli, hogy a Kúria vitatott ítélete és az alapul szolgáló nemzeti szabályozás sérti a nemzeti bíróság azon lehetőségét, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljon a Bírósághoz, és ezáltal hátráltatja az előzetes döntéshozatali mechanizmus működését. E tekintetben a főtanácsnok emlékeztet arra, hogy ez a mechanizmus a nemzeti bíróság és a Bíróság közötti párbeszéden alapul, amelynek megindítása teljes mértékben a nemzeti bíróságnak az említett kérelem helytállóságára és szükségességére vonatkozó mérlegelésétől függ. Ezzel kapcsolatban a főtanácsnok hangsúlyozza, hogy kizárólag a Bíróság hivatott e mérlegelés megalapozottságát értékelni az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

elfogadhatóságának vizsgálata keretében. Következésképpen az uniós jog elsőbbsége alapján a kérdést előterjesztő bíróságnak figyelmen kívül kell hagynia ezt az ítéletet, illetve az alapul szolgáló nemzeti szabályozást.

A főtanácsnok úgy véli, hogy bár az uniós jog konkrét eredménykötelezettséget ír elő a tagállamok számára a tolmácsolás minőségét illetően, a megfelelő képesítéssel rendelkező független tolmácsok nyilvántartásának létrehozását nem teszi kötelezővé. Mindazonáltal a gyanúsítottaknak vagy a vádlottaknak biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy panaszt tegyenek a büntetőeljárásban számukra biztosított tolmácsolás minőségével kapcsolatban. (curia.europa.eu)

Elhunyt Erdei Árpád, az

Alkotmánybíróság volt tagja

Erdei Árpád 1962-ben szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1970-ig az Országos Kriminalisztikai Intézet munkatársa, azt követően az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszékének oktatója, tíz éven át tanszékvezetője volt. 1985-ben szerzett kandidátusi fokozatot, 1994-ben habilitált. Fő kutatási területe a bizonyításelmélet és az összehasonlító büntetőeljárási jog voltak. Az Országgyűlés 1998 márciusában választotta meg az Alkotmánybíróság tagjává, tisztségét 2007 márciusáig töltötte be. 2003 augusztusa és 2007 márciusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke volt. Számos nagy jelentőségű ügynek volt az előadó alkotmánybírója, ezek közé tartoznak többek között a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag alkotmányossági vizsgálatával foglalkozó, továbbá a lőfegyver viselésével és a kábítószer használatával kapcsolatos határozatok. Erdei Árpádot az Alkotmánybíróság saját halottjának tekinti.

(alkotmanybirosag.hu)

2021. április 11-én, életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegségben elhunyt Erdei Árpád, az Alkotmánybíróság volt tagja.

„A legjavunkat kell adni”

Dr. Herczegh Zsoltot, a BÜK Jogtanácsosi Tagozatának elnökét karrierjéről és a Budapesti Ügyvédi Kamarában betöltött tisztségéről, feladatairól kérdeztük. Természetesen online beszélgetünk – mindenki otthonról jelentkezik be az interjúba.

– A „home office”-ra átállás tavaly március 13-án nem okozott gondot – mondja dr. Herczegh Zsolt. – Cégünknél a távmunka ekkorra már a működésünk szerves része volt. Érdekes szakmai tapasztalat volt megélni, hogy egy teljes nagyvállalati jogi csapat hogyan tud átnyergelni: az infrastrukturális feltételek már adottak voltak, így jól vettük az akadályt.

– A Telekom-székházat nem sokkal a pandémia kitörése előtt adták át. Mi lesz most vele? Mi lesz a szép, nagy székházakkal?

– A mi cégünk esetében már a székház kialakításánál koncepció volt az open office-megközelítés, a desk-sharing policy és a rugalmasság, és ez segítette az

agilis módszertan szerinti működésre való fokozatos átállást. Ami azt is jelentette, hogy projektcsapatok nagyon könynyen összeülhetnek, és a feladat megoldása után újraformálódhatnak – ez már bevett gyakorlat a mai nagyvállalati környezetben. Azt gondolom, a pandémia után a visszatérés fokozatos lesz, egyfajta „hibrid” működési modell szerint: úgy szervezik a csapatok a munkafolyamatokat és az értekezleteket, hogy a team egy része személyesen jelen van, a másik része pedig online becsatlakozik.

– Milyen hatással van a távmunka a személyiségére? Sokaknak hiányzik a személyes interakció.

– Már én is nagyon régen láttam a kol-

légáimat és a belső ügyfeleimet „három dimenzióban”. A belső jogi támogató munka részeként munkanapjaim jelentős részében telefon- és videókonferenciákon veszek részt. Ilyen helyzetben tudatosan oda kell figyelni, hogy a munka-magánélet egyensúly ne boruljon fel. A pandémiahelyzetben jelenleg nálunk is itthon van két kisgyermekünk. Ez egy nehéz időszak, de meg fogjuk oldani.

– Ön sok szerepet betölt: a jogtanácsosi munkája mellett az Értéktőzsdén és a Budapesti Ügyvédi Kamarában is fontos szerepeket vállal.

– A jogi diploma megszerzése után ügyvédjelöltként, majd ügyvédként dolgoztam. 2003-ban csatlakoztam a Magyar

Telekomhoz (akkori nevén Matávhoz).

Akkor még fő fókuszom az európai uniós ügyekben történő jogi támogatás volt, ám ez fokozatosan áttevődött a belső szabályozások, a társasági jog és a társaságirányítási témák felé. 2008-ban kértek fel osztályvezetőnek – itt már ténylegesen a társasági jogi támogatás volt a fő felelősségi kör. A nyilvános működésből eredő jogi támogatás kapcsán részt vehetek a Budapesti Értéktőzsde egyik szakmai bizottságának munkájában, ahol tavaly felkértek az elnöki tisztség ellátására. A tőkepiaci jogi és tőzsdei kérdések – még korábbi munkáltatómnál is – kedvelt szakmai területeim voltak.

A Telekomon belül felelősségi köröm idővel a társasági jog mellett általános jogi feladatokkal bővült, amely magában foglalja a kereskedelmi, szponzorációs, adományozási szerződések, egyes polgári peres, igényérvényesítési és egyes végrehajtási eljárások támogatását, valamint állásfoglalások, jogi vélemények kiadását (a hírközlési jogi, versenyjogi és fogyasztóvédelmi jogi kérdéseket nem érintve).

A Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozatának 2018 decemberétől vagyok a tagja.

– Mi hívta életre a Tagozatot?

– A kamarai jogtanácsosok ügyvédi kamarába történő integrációjával kapcsolatos nagy változást az új Ügyvédi Törvény hozta el, és a vonatkozó MÜK-szabályzat rendelkezett a delegálás részleteiről.

– Hogy érzi, a kamarán belül van státuszhierarchia az ügyvédek és a jogtanácsosok között?

– A BÜK-ben teljesen egyenrangú partnerként kezelik a jogtanácsosokat. Az integráció elején elhangzott, hogy ez egyfajta kényszerházasság, de észszerű jogalkotói lépés volt az ügyvédi tevékenységet végző jogtanácsosok már meglevő hivatásrendbe történő integrálása. Azt gondolom, az integráció a hivatásrend minden résztvevőjének tud előnyökkel szolgálni, ezeket a lehetőségeket kell megragadni – mind ügyvédi, mind pedig kamarai jogtanácsosi oldalon.

– Ön a kezdetektől benne volt az alapító csapatban.

– A választás eredményeképpen mind a közszférából, mind a versenyszférából

érkező kamarai jogtanácsosokból alakult meg 2018 decemberében a kilencfős Tagozatunk. Új szereplő volt a Kamara szervezetén belül a Tagozat, de már induláskor odafigyeltünk arra, hogy működésünk látható legyen. Alakulóülésünkön megválasztott elnökünk, dr. Hegyi Tünde vezetésével már megteremtettük ennek a stabil alapjait. Elnökünk lemondása után kaptam felkérést e tisztségre, és választottak meg márciusban. A fő cél nem változott: alapvető feladatunk, hogy a budapesti területi kamarai jogtanácsosi tagság vonatkozásában hatékony érdekképviseletet lássunk el. Ugyanakkor most a hangsúlyok finomhangolása történik. A pandémiahelyzetben, ahol csökken a személyes kontaktusok lehetősége, kifejezetten fontos, hogy a kamarai tagságot hatékonyabban tudjuk elérni, hogy bevonjuk őket a tagozati, a kamarai programokba, rendezvényekbe, és ehhez megtaláljuk a  megfelelő online lehetőségeket.

Azon vagyok, hogy legjobb tudásom szerint szolgáljam a tagság érdekeit.

Ön szerint mikor ér véget az online világ?

– Mindig figyelembe vesszük a Kamara vezetésének járványügyi helyzetre tekintettel hozott intézkedéseit. Jelenleg tagozati üléseinket online módon tartjuk. A BÜK elnökségi üléseket pedig „hibrid” formában tartjuk meg: egyes kollégák a  kamara épületében személyesen részt vesznek az ülésen, más kollégák pedig videókonferencián csatlakoznak be. Lehet, hogy még sokáig ez a fajta kettősség lesz jelen a működésben, bár jósolni nem tudok.

Mik a célkitűzései?

– Határozott célom, hogy tervezhető, kiszámítható legyen a csapaton belüli működésünk. Ennek során alkalmazom a munkáltatómnál megtanult „agilis módszertant”, amely egy olyan filozófia és munkamódszer, ami összefoglalóan egy csapat szervezeti felépítését, működési formáját gyors reagálásra teszi képessé

NÉVJEGY dr. ZsoltHerczegh

– 1998-ban diplomázott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.

– Ügyvédjelöltként, majd ügyvédként dolgozott. 2003 óta a Magyar Telekomnál jogtanácsos.

– Európai uniós és tőzsdei, vállalatfinanszírozási, befektetési szakjogász.

– A Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Bizottságának 2010 óta tagja, 2020 májusa óta elnöke.

– A Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozatának 2018 decembere óta tagja, 2021 márciusa óta elnöke és a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese.

egy dinamikusan változó környezetben. Ebből a munkamódszerből a feladataink, projektjeink, témáink szorosabb nyomon követését hozom be a működésünkbe. Kiemelendő továbbá, hogy újragondoltuk a témafelelősi rendszerünket a rendszeresen visszatérő, folyamatos feladatainkhoz (például a pénzmosásról szóló törvénynek való megfeleléssel, az összeférhetetlenségi kérdésekkel, a social networking témájával vagy éppen a kiváló jogtanácsosi munkáért járó díj jelölésével kapcsolatos tevékenységekhez) és ad hoc eseti projektjeinkhez (például a kamarai kreditpontos oktatóvideók koordinálásához, a honlapfejlesztési témákhoz vagy gyakran ismételt kérdések és válaszok összeállításához) kapcsolódóan. Mindezt magas szakmai színvonalon kívánjuk elvégezni, hiszen a jogászi munka hivatás, a munkahelyünkön és a kamarai közéleti tevékenységünkben egyaránt. Szeretném azt érezni, hogy a „Legjavam adtam át a kornak”, vagyis a legjavunkat kell adni, a legjobb szakmai minőséget kell nyújtani. Azon vagyok, hogy legjobb tudásom szerint szolgáljam a tagság érdekeit, és folytassuk a kölcsönösen gyümölcsöző együttműködést a BÜK és a Jogtanácsosi Tagozat között.

A Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozatának megválasztott kamarai jogtanácsos tagjai: dr. Herczegh Zsolt elnök / Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella elnökhelyettes / dr. Pólik Cecília elnökhelyettes / dr. Horog Dóra titkár / Valamint: dr. Bittsánszky Géza Ádám / dr. Erdei Marianna / dr. Hegyi Tünde / dr. Kovács Kinga / dr. Vida András

Gyere ki a hegyoldalba!

Az ügyvéd úrral már jó régen nem találkoztam, de most mégiscsak muszáj. Éppen szünetel a pandémia (jó hülye szó), két hullámhegy között a völgyben vagyunk, úgyhogy megbeszélünk egy mítinget egy budai étterembe.

Nem elegáns helyre, de nem is csumpiba: olyanba, ahol viszonylag lazán, a feszélyezettség teljes hiányában eszegethetünk, lazíthatunk, és nincsenek úgy összetolva az asztalok, hogy a könyökünkkel a szomszéd kisaszszony bordái közé hatolunk, miközben – akaratunkon kívül – kihallgatjuk az összes intim titkát.

Könnyű leveseket eszünk, aztán az ügyvéd úr halat rendel, én pedig göngyölt csirkét, mert úgy tíz éve fokozottan figyelek arra, mit juttatok be a szervezetembe. Magas kicsit a koleszterinem, és ha túleszem – pláne túliszom – magam, annak aztán megvan a böjtje. A nagy ivászatoknak amúgy is régen vége már – a másnaposság rendszerint két és fél, három napig tart. És ez egyszerűen nem éri meg, nem ökonomikus; munka van, család van, nincs idő a macskajajra. Persze végignézzük a borlapot is, és fejben iszunk: laza királyleányka, pirosan szikrázó kadarka, robusztus, szekszárdi vörös… Nagyot nyelünk mindketten, aztán rendelünk egy üveg szénsavmentes vizet. Hétköznap van elvégre, és mindketten autóval jöttünk. Sajnos az ingyenes parkolás miatt csak messzebb tudtuk letenni a kocsikat, így nem tudtuk végigstírölni, ki milyen autóval érkezett. Nagy, német limuzinnal?

Esetleg kapuzárásos kabrióval?

Szóval, az a helyzet, hogy muszáj lesz egy kft.-t alapítanom, és ezzel kapcsolatban lenne néhány kérdésem, mondom az ügyvéd úrnak, aki biztosít róla, hogy a legjobb emberhez fordultam. Mindketten tudjuk, hogy ez belefért volna egy rövid e-mail-váltásba vagy néhány telefonba, de hát, az a helyzet, hogy… …az ügyvéd úr – aki ekkor még persze nem ügyvéd úr – mindössze tizenhat éves, mint ahogyan én is. A Batthyány téren találkozunk; a szimatszatyrában két nagyon meleg sör van. Azokat kipattintjuk, és a tizenhat évesek boldog-

ságával isszuk: a világ kerek, a nap süt, május elseje van, a sirályok a szemetet halásszák a Dunából, a Parlament tetejéről meg még hiányzik a vörös csillag. (Úgy szoktuk meg.) Rajtam batikolt póló, az ügyvéd úron kőmosott farmerdzseki, amelynek akkurátusan letépkedte vállig az ujjait. Mindkettőnk arcán piros diódaként világító pattanások, nekem a homlokomon is – éppen reggel próbáltam kinyomni, több-kevesebb sikerrel.

Vizet?

húzok az Éva vermutba, onnantól a film, ha nem is szakad el, de csak helyenként tisztán kivehető. Szökőkútba ugrunk. Egy lánnyal próbálok beszélgetésbe elegyedni, de az fejvesztve menekül. Hobo Deák Bill Gyula mellett térdel, és a mankóját ölelve énekli a Hey Joe-t. Az ügyvéd úr a nevemet kiabálja, tíz centire az arcomtól, majd vízzel itat. Az ügyvéd úr a nyakába vesz, én pedig a tömegnek kiabálok valami olyasmit, hogy a legszebb nap az évben május elseje. Lekéssük az utolsó buszt haza, és egy parkban didergünk. Egy teherautó frissen leállított motorjából még dől a hő; annál melegszünk. Reggel hazaérek, anyám csóválja a fejét, én pedig elbarikádozom a szobám ajtaját… …A kft. megalapítása ma már lényegesen egyszerűbb, mint korábban, mondja az ügyvéd úr. Pikkpakk megvagyunk vele, még a hárommillió forint törzstőkét sem kell befizetni. Az lesz a legjobb, ha összekötlek a kollégámmal, és ő mindent elrendez. Fizetned nem kell.

Tömeg hömpölyög a Tabán felé, ahol rendszerint május elsején mi is kikötünk. Már régen nem az LGT nyomja a kis betonszínpadon, hanem rock meg blues szól. A tavaszi este fénypontja a Hobo Blues Band koncertje, és azt suttogják, hogy megint csatlakozni fog a fellépők közé Deák Bill Gyula, ez a féllábú énekes isten. Az ügyvéd úrnak szólok, hogy álljunk meg egy éjjel-nappali előtt, ahol beszerzek egy kétdecis Portorico rumot. Erről azt kell tudni, hogy majdnem kétszer töményebb, mint a hagyományos rum, ezért barátom – aki mindig megfontoltabb volt, mint én – megpróbál visszatartani a végzetes lépéstől: attól, hogy atombombát dobjak a saját agysejtjeimre. Tíz perccel később tényleg kilép a lelkem a testemből, és amikor egy másik batikolt inges, május elsejéző hippivel italt cserélünk, és mélyen bele-

Itt két percig erősködöm, hogy márpedig fizetni akarok, mert az úgy tisztességes, de folyamatosan le-lepattanok. Végül sikerül elérnem, hogy legalább az ebédszámlát állhassam.

Apropó, a család hogy van, kérdezi. A  család remekül van, mondom. És az övé is. Fizetésnél az órámat tartom a kártyacsippantóhoz. Elbúcsúzunk, elindulunk a kocsinkhoz. Mindketten a Tabánnál parkoltunk. Neki nagy, német limuzinja van (kombi), nekem életközép-válsági kabrióm.

SZERZŐ: Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

Izgalmas dokumentumokkal bővül a könyvtár állománya

Hamarosan több mint 300 új dokumentummal bővülhet a Kamara könyvtárának állománya, miközben többet restaurálnak is közülük.

Jelenleg a Budapesti Ügyvédi Kamara könyvtárának kurrens állománya 4000 kötetből áll, ami folyamatosan bővül a jogi kiadók anyagaival. A retrospektív állomány folyamatos feltárás alatt van, ide tartoznak azok a muzeális értékű könyvek, amikből egyet be tudunk mutatni. A könyvtár és irattár célkitűzésében szerepel az Országos Ügyvéd Múzeum újraélesztése, melynek szerves részét képeznék ezek a dokumentumok. Év elején a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztálya és a Magyar Nemzeti Levéltár ellenőrzést tartott a Kamara könyvtárában és irattárában. A közös átvizsgálás eredményeként felmutatható, hogy az elmúlt 15 évhez képest sikerült a minisztérium és a levéltár felé elszámolnunk egy olyan dokumentummal, mellyel már hosszú ideje nem tudtunk. A vizsgálat következményeként a rossz állapotban lévő dokumentumokat restaurálják és biztonságos környezetben raktározzák az alatt az idő alatt, amíg nem szerepelnek a kiállításon.

A leltár során 307 dokumentumot vettek nyilvántartásba. Ezek a Kamara által gondozott, a minisztérium és a levéltár által is védettnek nyilvánított dokumentumok. Ezen lista a könyvtári és irattári dokumentumok leltárazása során tovább bővül majd, így számos új kincs lesz még, amit be tudunk mutatni a nagyközönségnek.

Elérhetőségek

Web: konyvtar.bpugyvedikamara.hu

Telefon: +36-1-353-0155 / 119

E-mail: konyvtar@bpbar.hu

Sachsenspiegel

1545-ben adták ki a dokumentumot. Szász jogszabálytükör. A közel 500 éves dokumentum dr. Dombováry Géza könyvtárából került a Budapesti Ügyvédi Kamara könyvtárába és tulajdonába. Jelenleg a múzeumi állomány részét képezi, kérésre a könyvtári nyitvatartási napokon megtekinthető. A könyvet illusztrációk díszítik, a gót betűs, német nyelvű szöveg mellett latin nyelvű írások is feltűnnek. A könyvet még érdekesebbé teszik az oldalakon megtalálható eredeti kéziratok, jegyzetek.

A dokumentum

Tintával írt oklevél, Trencsén vármegye, 1616, latin, Cserkó Ferenc, János, István (felperesek) és Esterházy Gábor, Pál és Dávid (alperesek) közötti vitás ügyek, papírfelezetes pecséttel, hátoldalán dr. Szádeczky-Kardoss Boldizsár possessori bélyegzés.

Kossuth kéziratos nyugtái

Kossuth Lajos által tintával írt, aláírt nyugta

Weis Elias (Illés) részére, mindkettő ugyanazon embernek készült különböző témában.

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét szünetelteti

Bárányné dr. Sas Tímea kamarai jogtanácsos 2021. 03. 16.

dr. Ádám Réka kamarai jogtanácsos 2021. 04. 01.

dr. Anton-Sike Bernadett alkalmazott ügyvéd 2021. 03. 31.

dr. Babati Péter ügyvéd 2021. 03. 03.

dr. Bakonyi Lilla ügyvéd 2021. 03. 25.

dr. Berki Zolna ügyvéd 2021. 04. 01.

dr. Bónh Tibor ügyvéd 2021. 02. 19.

dr. Fekete Margit ügyvéd 2021. 04. 01.

dr. Gaszné dr. Szigeti Katalin kamarai jogtanácsos 2021. 03. 10.

dr. Di Giovanni Anett ügyvéd 2021. 04. 01.

dr. Hasuly Vilma ügyvéd 2021. 04. 01.

dr. Horváth Jenő ügyvéd 2021. 04. 01.

dr. Imre Noémi Judit kamarai jogtanácsos 2021. 03. 24.

dr. Jeviczki Melinda Klára ügyvéd 2021. 03. 01.

dr. Kárpáti Zsuzsa kamarai jogtanácsos 2021. 02. 15.

dr. Kiss Gyula ügyvéd 2021. 04. 01.

dr. Kiss K. Csaba ügyvéd 2021. 04. 01.

dr. Kovács Annamária ügyvéd 2021. 04. 01.

dr. Kovács T. Andrea ügyvéd 2021. 04. 01.

dr. Lengyel Gabriella ügyvéd 2021. 04. 01.

dr. Pintér András Pál ügyvéd

2021. 04. 01.

dr. Sallai Zsófia alkalmazott ügyvéd

2021. 04. 08.

dr. Szinessyné dr. Szabó Klára ügyvéd

2021. 03. 10.

dr. Szirotny Szilvia kamarai jogtanácsos 2021. 04. 01.

dr. Vikman Klára alkalmazott ügyvéd 2021. 03. 22.

dr. Zászlósi Ágnes kamarai jogtanácsos 2021. 03. 22.

Philippné dr. Gyurta Ágnes alkalmazott ügyvéd 2021. 02. 21.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

dr. Ágoston-Albert Enikő kamarai jogtanácsos 2021. 03. 16.

dr. Csonka Ernő ügyvéd 2021. 03. 17.

dr. Gergely Andrea kamarai jogtanácsos 2021. 03. 16.

dr. Kaposi Krisztina kamarai jogtanácsos 2021. 04. 01.

dr. Király S. Gábor ügyvéd 2021. 04. 01.

dr. Martonyi Zoltán ügyvéd 2021. 04. 01.

dr. Mészáros Emma ügyvéd 2021. 04. 01.

dr. Minkó-Miskovics Mariann ügyvéd 2021. 04. 01.

dr. Sütő Georgina ügyvéd 2021. 04. 01.

dr. Szász Imola kamarai jogtanácsos 2021. 03. 16.

dr. Tasnádi Zita ügyvéd 2021. 04. 01.

Elhunytak 

dr. Balogh Gábor ügyvéd 2021. 01. 19.

dr. Kicherer V. Tamás ügyvéd 2021. 04. 07.

dr. Nagy B. Lajos ügyvéd 2021. 03. 27.

dr. Peresztegi Sándor ügyvéd 2021. 03. 19.

dr. Rábai Ferenc ügyvéd 2021. 03. 01.

dr. Szvoboda Ferenc ügyvéd 2020. 12. 02.

Kamarai tagságáról lemondott

Deákné dr. Zsolcai Gabriella ügyvéd 2020. 12. 31.

dr. Hargitainé dr. Béky Andrea ügyvéd 2021. 02. 16.

dr. Molnár Valéria ügyvéd 2021. 02. 15.

dr. Smidéliusz Dávid kamarai jogtanácsos 2021. 01. 31.

dr. Szilágyi György ügyvéd 2021. 03. 01.

dr. Tokody Miklós ügyvéd 2021. 02. 01.

dr. Urmezei-Kovács Laura kamarai jogtanácsos 2021. 02. 05.

dr. Zámbó Gyula kamarai jogtanácsos 2021. 03. 01.

Pappné dr. Bősz Csilla kamarai jogtanácsos 2021. 02. 23.

Kitűnőre, jelesre

szakvizsgázottak

2021. áprilisi eskütétel

dr. Baksa Márk Péter ügyvéd JELES

dr. Bokros Attila ügyvéd JELES

dr. Csuka Janka kamarai jogtanácsos JELES

dr. Égerházi Milán Gábor

kamarai jogtanácsos JELES

dr. Krénusz Ákos ügyvéd JELES

dr. Ládonyi Zsófia Fanni ügyvéd JELES

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök Felelős szerkesztő: Bus István

Szerkesztő: Vida Ferenc

Kiadó: Manager Invest Bt.

E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu

Tartalomgyártás és layout: The Contentist

Nyomda: IPress Center CE Zrt.

2600 Vác, Nádas utca 4–8. www.ipresscenter.hu

The Contentist A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/

V. Wolters Kluwer Jogászdíj

Az elmúlt évek legizgalmasabb megoldott ügyeit, jogi projektjeit és innovációit, legígéretesebb fiatal tehetségeit keressük, hogy 2021. szeptember 18-án az Első Magyar Jogi Könyv-szalon eseményéhez csatlakozva a jogászszakma (jelenlegi és eljövendő) színe-java jelenlétében győzteseket hirdethessünk közülük a Károlyi–Csekonics palotában.

A díjátadónak az idén a fenti esemény ad kiemelt rangot.

A pályázatok benyújtásának határideje: 2021. május 30.

A pályázatok 2019. január 1. és 2021. május 30. között megoldott ügyekre, menedzselt projektekre vonatkozhatnak.

Az innováció, az ügyfélközpontúság és a példaértékűség – azaz a pályázatok elbírálásának három fő szempontja – talán még soha nem volt olyan fontos a mindennapi életünkben, mint manapság, amikor az életünk az online térbe szorult.

A világjárvány a jogászok munkáját is átalakította. Várjuk azon pályázatokat is, amelyek olyan projekteket, ügyeket, új megoldásokat mutatnak be, amelyek a COVID-dal összefüggésben, arra reagálva születtek.

Nevezési kategóriák, pályázatbenyújtás és további információ: jogaszdij.hu

Legyen ön a 12 kategória egyikének győztese!

Mégis mennyibe kerül?

Miért érdemes mindenkinek kipróbálnia a golfot?

A golf a világ egyik leginkább félreértett sportja. Csak a legfontosabbak: nem, nem kell hozzá milliomosnak lenni. Igen, Magyarországon is lehet játszani. És nem, a legkevésbé sem unalmas!

Íme öt érv arra, miért érdemes kipróbálnia a golfot!

1

Bárki lehet benne jó

A golf egyik legnagyobb erénye, hogy a sportok többségével ellentétben nincs korhatárhoz kötve. A nyugdíjkorhatáron túl elkezdve nyilván nem fog kijutni az olimpiára – a golf 2016 óta olimpiai sportág! –, a szabályokat viszont úgy alkották meg, hogy bárki izgalmas meccseket játszhasson bárkivel. A fizikum itt kevésbé számít, a precizitás és a mentális felkészültség annál inkább. 2

3

Sok helyen lehet játszani

Bár túlzás lenne azt mondani, hogy egymást érik a golfpályák Magyarországon, azért itthon is bő tucatnyi golfklub – köztük három budapesti – közül lehet választani. A tagságot persze nem adják ingyen, a jobb klubok azonban sok-sok hasznos szolgáltatást biztosítanak emellé. Ha pedig rákapott a játék ízére, akkor magával viheti ütőkészletét a nyaralásra, a világ ugyanis tele van szebbnél szebb golfpályákkal.

Komoly kihívás

A golf lényege, hogy egy nagyjából négy centi átmérőjű labdát egy hosszú bottal a lehető legkevesebb ütésből el kell juttatni a legalább bő 200 méterre lévő aprócska lyukba. Ez nehéznek hangzik, és az is. A gyakorlást az úgynevezett driving range-en érdemes kezdeni – ez egy olyan hely, ahol a golfozók egyik labdát ütik el a másik után, lehetőség szerint minél messzebbre. Ne áltassa magát: ahhoz, hogy megtanuljon golfozni, szüksége lesz egy edzőre, aki megmutatja az alapállást, a lendítést, a gurítást, és elmagyarázza a  golfetikettet. A golfpályán való játékhoz amúgy is pályaengedélyre van szükség, amit egy 10 órás tanfolyam keretében lehet megszerezni.

Ahhoz, hogy megtudjuk, érdekel-e minket a golf, elég egy pár golfcipő, egy doboz labda és egy – lehetőleg teljes – ütőkészlet. Utóbbit akár már bő százezer forintért lehet kapni újonnan, de ezt az összeget akár egyetlen ütőért is kifizethetjük. Egy éves klubtagság átlagosan 200–300 ezer forint körül mozog Magyarországon, de sehol nem kötelező rögtön klubtagnak lenni. Aki csak ki szeretné próbálni, vagy mondjuk, egy budapesti klub tagja, és máshol játszana, az vehet egy ‘green fee’-t. Ez lényegében egy napijegy, aminek ára pályától és időponttól függően 10 és 36 ezer forint között mozog alkalmanként.

4 Jót tesz az egészségének

A golf kevésbé intenzív sport, mint például a tenisz, cserébe idősebb korban sem okoz gondot játszani. Elsőre már attól izomláza lesz, ha elütöget két kosár – kb. száz darab –labdát a driving range-en, pedig ez csak a kezdet. Egy 9 lyukú pályát másfél-két, egy 18 lyukút akár 4-5 óra is végigjátszani, utóbbi esetben pedig 6-7 kilométert is sétál közben. Mindezek után kevésbé meglepő, hogy egy svéd kutatás szerint a rendszeresen golfozók átlagosan öt évvel tovább élnek.

5

Golfozni jó!

Az a pillanat, amikor egyszer jól találja el a labdát, hogy az filmbe illő ívet húzzon a horizont felé, megváltoztatja hozzáállását a golfhoz. Innen persze még órák százait kell eltöltenie a golfpályán ahhoz, hogy legalább közepes játékosnak mondhassa magát, az első sikerélmény azonban meghatározó lehet a motiváció fenntartásában. Golfozás közben a csodaszép természetben van, viheti magával családját vagy barátait, és akár hivatalos ügyek megvitatására is megfelelő terep – ebben nem lódítanak a hollywoodi filmek. Egy hosszúra nyúlt játék után pedig jól fog esni az az ital, amit klubtagként kérés nélkül kevernek önnek a bárban.

Lassan, óvatosan, mindenekelőtt pedig betartva a hatályos szabályokat hamarosan újra lehet koncertekre menni. Bár idén nyáron a nagy fesztiválok elmaradnak, butikkoncertek szép számmal lesznek Budapesten és azon túl is.

Olvasni KÖNYV

RICHARD OSMAN

A csütörtöki nyomozóklub

Egy békés nyugdíjasotthonban négy valószínűtlen barát minden csütörtökön összeül, hogy megoldatlan gyilkosságokról beszélgessenek. Amikor aztán kegyetlen gyilkosság történik a saját otthonukban, a csütörtöki nyomozóklub hirtelen egy aktív nyomozás középpontjában találja magát. Richard Osman első regénye a remek kritikák után sorra döntötte meg a brit könyvpiac rekordjait. A könyv most jelenik meg magyar fordításban, a megfilmesítés jogai pedig már Steven Spielbergnél vannak. Agave Könyvek

JESSIKKA ARO

Putyin trolljai

Hallgatni

KONCERTEK

MINDÖRÖKKÉ SINATRA! Cotton Club Singers

A Cotton Club Singers tavaly ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját, ennek tiszteletére egy nagyszabású koncertet szervez. A műsor a legszélesebb skálán fogja bemutatni a csapat aktív tizenöt évét a legemlékezetesebb slágereken keresztül. A műsorban kiemelt szerepet kapnak a csapat Sinatra- és Abba Jazz-estjei.

Erkel Színház, június 20.

BALATONI BUTIKFESZTIVÁL

Paloznaki Jazzpiknik

Koncertjegyet tessék! Kultúra

A tavaly duplán elmaradt Paloznaki Jazzpikniket a tervek szerint idén egy minden eddiginél jobb bulival pótolnák. A fellépők között olyan nevek vannak, mint Mario Biondi, Caro Emerald, vagy a De Phazz. A Balaton-felvidék jazzre éhes közönsége miatt érdemes mihamarabb beszerezni a jegyeket!

Paloznak, július 28–31.

A VESZPRÉMI LOVAG

Tom Jones

Tom Jones visszatér Veszprémbe, hogy megismételje 2017-es hatalmas sikerű koncertjét. Sir Jones azon kevés zenei előadók egyike, akik a modern popzene hajnalán kezdték karrierjüket, és a mai napig fontos lemezekkel és fellépésekkel folytatják pályafutásukat. VeszprémFeszt, augusztus 19.

A finn újságíró darázsfészekbe nyúlt 2014-ben, amikor az orosz információs hadviselés után kezdett nyomozni. Szentpéterváron igazi trollokkal készített interjúkat, leleplezve az egyik „trollfarm” működését. Azonnal rászállt az orosz titkosszolgálat: halott édesapja nevében küldtek neki ijesztő sms-eket, vagy a vonal túloldalán pisztolylövést hallott. Minden fronton támadták az oroszok által fizetett aktivisták, elképesztő hazugságokat terjesztve róla. Ebben a könyvben a saját története mellett még nyolc másik, a Kreml által ellenségnek tekintett ember viszontagságait írja meg. Corvina

FÁBIÁN JANKA

Cholera-napló

Egy veszélyes vírustól való rettegés, a lakásba való kényszerű bezártság, korlátozások, hírek, álhírek, vírustagadók és kuruzslók – mind ismerősek lehetnek az elmúlt bő egy évből. Fábián Janka legújabb regénye azonban nem a koronavírus-járványról, hanem az 1831es kolerajárványról szól. Noha a kettő között eltelt 190 év, megdöbbentő hasonlóságokat lehet köztük felfedezni – különösképp az emberi természetben és annak működésében. Libri

+FILM

Friss Hús Rövidfilmfesztivál

A Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál elsődleges célja a legújabb magyar és külföldi rövidfilmek bemutatása, valamint egy olyan szakmai fórum felépítése, ahol a visszajelzésre és párbeszédre vágyó alkotók egy nagyobb közönség előtt mutathatják meg filmjeiket. A központi helyszín változatlanul a Toldi Mozi, de a fesztivál stábja kertmozis és pop-up vetítéseket is tervez. Toldi Mozi, május 27. – június 2.

„Az ősbizalom állapotában járom a világot”

SZŰCS PÉTER, UTAZÓBLOGGER ÉS ÍRÓ

Szűcs Péterrel a Pesti Ügyvéd szerkesztőgárdája is együtt dolgozott anno, közös lapkiadóban. Divatlapfőszerkesztőként azonban egyszer csak gondolt egyet, és már szabadúszóként utazóblogot indított. Tavaly a pandémia alatt regényt írt, amelyről szintén beszél majd június 3-án, a Budapesti Ügyvédi Kamarában. Ennek apropóján készült interjúnk a szabad lelkű, önazonos kalandorral.

– Mindig szabad lélek voltál: amikor együtt dolgoztunk, divatmagazin-főszerkesztőként kerékpárral jártál, nyáron pedig a Római-parton laktál egy kabinban. Honnan ez a fajta hozzáállás?

– Az ember szerintem alapvetően szabad léleknek születik; nézzük meg a körülöttünk lévő gyerekeket, és rögtön egyértelművé válik. A társadalmi elvárások és minták alapján szocializálódott ember viszont korlátok közé kényszeríti magát, és sokan ott is ragadnak, mert nem elég bátrak ahhoz, hogy feszegessék a saját határaikat. Pedig megéri felfedezni azt az életet, amiben igazán boldognak és szabadnak érzi magát az ember. Nekem is meg kellett tanulnom, hogy meddig mehetek el, mire vagyok képes, és meg kellett tudnom magamról azt, hogy mitől jó, és mitől nem az. Ez nem megy magától; sok munka és kísérletezés eredménye. Biciklivel egyébként azért járok, mert nincsen jogosítványom, a fakabin pedig azért kellett a Rómain, hogy többet lehessek magammal és a természet közelében. Kilenc négyzetméter volt mindössze, viszont úgy éreztem, a hajnali séták a Duna kavicsain sokkal közelebb vittek egy valódi, minőségi élethez, mint bármi más, amivel akkoriban a napjaimat töltöttem.

Sokat posztolsz a bihari nagyszüleidről. Miért?

– A családom Biharnagybajomból származik, a nagyszüleim ott is élték le az egész életüket. Szerintem a nagyszülők mindenkinek nagyon fontosak, de kevesen voltak olyan szerencsés helyzetben, hogy felnőtt életüket is hosszan végigkísérheti az a bölcsesség, amit a nagyszülőktől kap, és velük együtt létezve megérez. Egy állandó túlélésre kényszerített kis faluban sok mindent magába szív az ember, ami tanítja, és ezen túl csiszolja is a jellemét. A nagyszüleim természetközeli és emberséges életet éltek, a szüleimmel együtt ezért is ők a példaképeim.

Egyszer csak feladtad a magazinok világát, a főszerkesztést, és szabadúszó lettél. Mi tetszett benne korábban, és végül miért csömörlöttél meg tőle?

– A szabad, kompromisszumok nélküli alkotás érdekel. Sokkal eredményesebb és igazabb, mint egy multinak profitot termelni. De kreatív emberként abban a szerencsés helyzetben lehettem, hogy úgy tudtam sikerre vinni a magazinos elképzeléseimet, hogy tartani tudtam az elveimet.

Hogyan legyen szabad az, aki szeretne az lenni, de az utolsó lépést nem meri megtenni?

– Nem tudok általános tanácsot adni, hiszen minden ember és történet más. A magam példáján és a saját történetemen keresztül viszont azt tudom mutatni, hogy ha az ember nem akar más lenni, mint aki, ha bátran megkeresi és felvállalja a személyiségét, ezen túl pedig kideríti, hogy miben jó és mi teszi boldoggá, akkor nagy baj már nem lehet. El kell engedni a kétsége-

ket és a félelmeket, de ez nem mehet úgy, ha valaki nem ismerte meg kellőképpen önmagát és a képességeit.

Mennyire volt a pályamódosításod ugrás a semmibe? Volt-e valamitől diszkomfortérzésed?

– Jólesett szabadon lélegezni és a saját magam útját járni, különösen, hogy az ösvényt én tapostam ki magamnak. A diszkomfortérzést nem az ismeretlen utak okozták, hanem az, hogy nem csilingelt úgy a kassza, mint korábban. A független életem állandó ébersége sokkal gazdagabb életet eredményezett, mint a biztonságosabb, de üresebb alkalmazotti élet. Kinek mi a fontos, úgy választ. Aki pénzért köt kompromisszumot, az nem a saját vágyai szerint éli az életét. Szerintem legalábbis. De ahogyan korábban mondtam: minden ember és történet más. A legjobb, ha mindannyian megtaláljuk a sajátunkat.

– Hogy jött létre a PetersPlanet? Mitől más ez, mint egy átlagos utazóblog?

– A PetersPlanet azoknak szól, akiknek fontos a minőség, és élmény a felfedezés. Az egyik célom az, hogy meséljek, szórakoztassak. A másik pedig, hogy inspiráljam azokat az embereket, akik hozzám hasonlóan nyitottan tekintenek a világra, és szeretik élvezni az életet. Fontos üzenet az előítéletekkel való szembenézés lehetősége. Legtöbbször beköltözöm a helyiek életébe, de minden rétegben, a legmagasabbtól a hátizsákos egyszerűségig szeretek megmártózni, hogy teljes és hiteles képet kaphassak egy országról. Az oldal talán azért is lett sikeres, mert semmiféle elvárásnak nem akar megfelelni, arról szól, ami jó, és ami szerintem lényeges egy életben. A felfedezés, egy másik kultúrában való megmerítkezés, a helyiekkel töltött minőségi idő gazdag élményanyagát adom át benne az olvasóknak.

– Mit jelent számodra az utazás maga?

Mit ad a személyiségedhez?

– Az utazás és a felfedezés életforma, és valamilyen módon az otthonom is – bár nekem is óriási szükségem van arra, hogy elvonuljak és igazán otthon legyek. A személyiségemben már meglévő nyitottsághoz ad sokat; még mindig az ősbizalom állapotában járom a világot.

– Melyek a legfontosabb találkozásaid?

– A legfontosabb találkozásoknak az ember már akkor is érzi a jelentőségét, amikor elkezdődnek. A legnagyobb csodája az utazás közben megszülető barátságoknak, hogy nem az együtt eltöltött idő mennyisége, hanem az összekapcso-

lódás minősége számít. Iránban, Indiában, pici orosz falvakban és a kolumbiai esőerdőben is élnek olyan barátaim, akikkel szorosan tudunk kapcsolódni. A távolság ellenére évekkel később is jelen tudunk lenni egymás életében, mert emlékezetes, fontos vagy embert próbáló élményeket szereztünk együtt. Mintha bajtársak lennénk.

– Mire tanított a pandémia?

– A pandémia alatt a türelem erényét gyakoroltam, és megírtam az első regényemet. Ahogyan egy Londonban élő barátom megjegyezte, a lehető legjobb választ adtam a világjárványra, ami egy világutazótól elvárható.

Máshogy fogunk utazni, ha vége lesz a járványnak?

– Valószínűsíthető, hogy megnő az igény a kevésbé látogatott, természetközeli helyek iránt itthon is, külföldön is. Nagyobb tér, kevesebb ember, nagyobb ívű

Ha az ember nem akar más lenni, mint aki, kideríti, miben jó és mi teszi boldoggá, akkor nagy baj már nem lehet.

gondolatok és mélyebb kikapcsolódás. Az embernek azért is meg kell tanulnia harmóniában élni azzal a világgal, ami körülveszi, mert egyáltalán nem biztos, hogy nem támad fel egy újabb, sokkal veszélyesebb vírus. Talán ez az egyik legnagyobb tanulsága és üzenete annak, ami történik velünk: ha még mindig mindennél fontosabb a profit és a széthúzás, akkor könnyű préda leszünk, viszont ha legalább csak olyan tisztelettel bánunk a Földünkkel, mint amilyennel például az őslakók, lehet kiút. Megérthetjük végre, hogy folyamatos fejlődés nem létezik, körforgás van.

Mi késztetett a könyvírásra?

– A Biharnagybajomban felnőtt nagybátyám története indította el a folyamatot. Őt 1956-ban hívták be katonának Budapestre. Átállt a felkelőkhöz, de hogy pontosan mi történt vele, azt sokáig nem lehetett tudni. A nagyszüleimtől hallottam először a történetét, aztán ahogyan tervezgettem a könyvet, egyre több más történet kapcsolódott be: emigrálókról, ’56 után új utakat keresőkről, katonaszökevényekről. Elkezdett bennem dolgozni egy történet,

amit úgy láttam, mint egy filmet. Szerettem volna, ha a nagymamám is elolvassa, neki is ajánlom. Sajnos nem érhette meg a kötet megjelenését, de a regényben az ő történetei is megelevenednek.

Miről szól a könyv?

– Korokon és kontinenseken átívelő családregény. A regényfolyam forrásvidéke a II. világháború traumájából éppen csak magához tért Biharnagybajom. Az ötvenes évek közepén itt kapja meg katonai behívóját Kamuti István, akit a fővárosba vezényelnek. Az egyszerű paraszti sorból indult fiú kalandos utazásának azonban csak első állomása Budapest: a sors hamarosan egészen az óceánon túlra repíti, hogy New Yorkban, majd pedig Rio de Janeiróban keresse a boldogulást és a szerelmet. A következő részben egy másik korszakba csöppenünk. Tamás és Andrea általános iskolásként a szocialista Magyarország utolsó óráiban szeretnek egymásba, hogy aztán együtt éljék meg a rendszerváltozás első évtizedeit, annak minden kihívásával és kudarcával. Tamás hiába menő reklámszakember, élete és Andreával való kapcsolata mégis válságba kerül, amivel Párizsban szembesülnek. Ezután Tamás Marokkóból indulva szinte az egész világot beutazza, hogy választ találjon a kérdéseire. A napjainkban játszódó harmadik rész főhőse Léna, aki önfeledten éli az Y generációs fiatalok látszólag gondtalan életét, és elismert táncművészként dolgozik. Egy születésnapi ajándék kapcsán azonban minden, amit önmagáról tudni vélt, megkérdőjeleződik számára. Léteznek véletlenek? Valóban olyan kiszámíthatatlan a sors, mint gondolnánk? És vajon milyen kapcsok fonják össze István, Tamás és Léna életét? A válaszokért egészen a Gangesz partjáig kell utaznunk.

– Miért fontos számodra, hogy az Ügyvédi Kamara felkarolta a bemutatót?

– Megtiszteltetés a megelőlegezett bizalom. Sok jogász és ügyvéd volt és van az életemben, szeretem a társaságukat, mert okos emberek. Jó érezni, ha büszkék lehetünk egymásra valamiért.

Dharma – Egy család regényes története a Tiszától a Gangeszig

Június 3-án az Ügyvédi Kamara dísztermében a megjelenés előtt álló könyvből is kaphatnak ízelítőt. A rendezvény este 18.00 órakor lesz a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében. Mindenkit szeretettel várunk.

A világ arcai

Szűcs Péter utazós platformja, a Peters’sPlanet.travel nem kifejezetten a turistacélpontokra fókuszál, hanem olyan találkozásokra, amelyekből a szerző, rajta keresztül pedig mi, olvasók is töltekezhetünk.

1/ Ez a fotó Guatemalában készült, ahol eddigi életem legjobb kávéját ittam, amit a képen látható lány, Guadalupe készített.

2 / Peruban, a Machu Picchu felé menet készítettem ezt a fotót, a lámák ott kedves háziállatoknak számítanak.

3/ Egy ősi inka település piacán kóstoltam meg az erjesztett kukoricából készült italt, amit az itt látható hölggyel és gyermekével fogyasztottam el.

4/ Ez az egyik legkedvesebb portrém, amit Kubában készítettem. A világ legfontosabb dohánytermelő vidékén készült abban az évben, amikor először utaztam szabadon, független alkotóként.

1.

3.

2.

4.