Pesti Ügyvéd / 2021. június

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

Magyarország Ügyészségének első 150 éve

· A TARTALOMBÓL ·

Ügyvédi szakvizsga a Kamarában

– 6. oldal

Az állva maradás joga, avagy az utazási szerződésről

– 12. oldal

Csemegi Károly: várbörtönből a jogalkotás csúcsára

– 13. oldal

Magyarország Ügyészsége azért dolgozik, hogy a társadalom rendjét sértő cselekmények ne maradjanak következmények nélkül. Így volt ez 1871-ben és így van ma is.

Noha Magyarország Ügyészsége

hivatalosan 150 éve létezik, az intézmény megalakulásának előzményei egészen a középkorig nyúlnak vissza. Akkoriban királyi szervként működött a jogigazgató, aki egyszerre volt a királyi ügyek igazgatója és a Szent Korona ügyésze. Az Ügyészség megalakulásában fontos szerepet ját-

szott Deák Ferenc, az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-es megalakulása és az a 1869-es törvénycikk, amely államosította a bíráskodást, és elválasztotta egymástól az igazságszolgáltatást és a közigazgatást. A Pesti Ügyvéd most a másfél százados intézmény múltját, jelenét és jövőjét mutatja be.

Cikkünk a 3. oldalon

„A Fővárosi Főügyészség nagyon jó nevelőegyesület”

· IZSÓ IGNÁC, A VASAS LEGENDÁJA ·

Izsó Ignác a Vasas legendás labdarúgója volt. Élete azonban a joggal is összefonódott. A „driblikirályt”, a cselezés nagymesterét most mindkét hivatásáról faggatjuk. – 18–19. oldal

· SZABADIDŐ · Teraszra, magyar! Ezek idén a legizgalmasabb kiülős helyek Budán és Pesten – 16. oldal

2021. június

· DR. IBOLYA TIBOR ·

Interjú a fővárosi főügyésszel a 10. oldalon.

Kapunyitásra készülve

A Föld forgását is befolyásoló világjárvány reményeim szerint lassan valóban új szakaszához érkezik.

Miközben naponta érkeznek a hírek a világ különböző pontjairól, hogy a tavaly február végén Lombardiában indult lezárásokat követően immár lassanként újra indulhat az Élet, kicsit érdemes mindenkinek gondolatban végig futni az úton, amit megtett az elmúlt közel másfél év alatt.

Bizonyos vagyok abban, hogy mindannyian felvenni kényszerülünk szókincs állományunkba a COVID előtt kifejezést, ezzel mintegy cezúrát helyezve korábban megszokott mindennapjaink és újonnan ránk kényszerített vagy önként vállalt szokásaink közé. Amikor első alkalommal öltött alakot a gondolataimban a pandémiás helyzet hozta új kihívásoknak megfelelés szükségessége, azokra az idősebb családtagjaimra gondoltam, akik gyakran emlegették: „oh, de ez még a háború előtti boldog békeidőkben történt.” Vajon válik-e ilyen mérföldkővé életünkben a koronavírus-járvány, amelyre majd visszagondolva a korábban pozitív érzelmi töltettel kapcsolódó korona szó negatív konnotációja elemi erővel hasít belénk?

Meggyőződésem, hogy az utóbbi hónapokban sokaknak vált a mindennapi reggeli rutin részévé a kormány rendeletalkotási munkájának monitorozása, a Magyar Közlöny lapjainak alapos áttanulmányozása, mert 9 órától a megbízók már elvárták tőlünk a megjelent friss jogszabályok pontos értelmezését, amely bizony néha komoly kihívások elé állított bennünket. Büszkeség, s talán nem szédelgő feldicsérés, ha azt állítom, az ügyvédi tevékenységet gyakorlók közössége kivételes színvonalon állt helyt a legnagyobb kihívásokkal teli hónapokban is.

Az új helyzethez tiszteletet parancsoló gyorsasággal adaptálódott kamarai tagság sokáig volt kénytelen nélkülözni a kamara személyes jelenlét mellett tartott szakmai előadásait és egy kicsit a szakmán kívül álló, társaságot formáló rendezvényeit. Bennünket azonban nem érhetett készületlenül a lehetőség: a veszélyhelyzeti jogalkotás lehetővé tette, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében – e sorok olvasásakor reményeink szerint már megvalósult eseményként – egy exkluzív könyvbemutatóval jelképesen ismét szélesre nyíltak a kamara épületének kapui. Az előző havi Pesti Ügyvédben már olvashatták az interjút Szűcs Péter utazóbloggerrel, akit szintén váratlan helyzet elé állított a pandémia. Tavaly tavasszal valamennyi utazási tervét félretéve nem adta tétlenségre a fejét, hanem egy újabb kalandba vágott: sodró lendületű családregényt írt, Dharma címmel, amely a tervek szerint az Ünnepi Könyvhét eredeti időpontjában jelenik meg. Ennek a kötetnek a bemutatóját vállalta el Péter nagy örömünkre, az utazásai során készített fényképek társaságában.

Reményeim szerint a nyáron ismét megnyílik a lehetőség az utazásra. A vakációra bemelegítésként ajánlom, kukkantsanak bele Péter petersplanet.travel címen fellelhető színes blogjába, melyben az egyedi atmoszférájú beszámolókon túl a szerző saját fényképeivel mutatja be nekünk a világot olyannak, amilyennek ő látja. Péter körül áramlik az energia, fotóinak hangulata és az a szuggesztív erő, amivel mesélni tud bárkit elvarázsolhat, aki átengedi magát ennek az élménynek.

Optimista vagyok, hogy hamarosan mindannyian előbújhatunk a home office kényelmet és biztonságot nyújtó odújából és – a kissé, néha talán indok nélkül is – mellőzött emberi kapcsolatainkra több időt szentelve lassan feledhessük mindazt, amit a világjárvány időlegesen elvett tőlünk. Elvett, de talán adott is. Megtapasztalhattuk, hogy mennyire gyorsan és zökkenőmentesen vagyunk képesek adaptálódni egy váratlan helyzethez, hogy mennyi értéktelen, felesleges dologra tékozoltunk korábban időt, energiát azok helyett, akik és amik igazán fontosak, vagy azok volnának.

Hetek óta foglalkoztat a boldogság kérdése. Mintha kicsit elveszett volna a hitem abban, hogy lehetünk még felhőtlenül boldogok újra. Szerencsére csak időleges volt ez a reménytelenség és valahol a szivárványon túl már ismét előbukkant a nap. Nehéz időszakon vagyunk túl mindnyájan. Vissza kell találnunk egy másfajta egyensúlyhoz, amelyet az elmúlt majd másfél év kényszerített ránk. Bízom abban, hogy valamennyien készen állunk az új kihívásokra és lehetőségekre, hogy újraindítsuk mindazt, amit tavaly március elején kicsit tartalék állapotba helyeztünk. Ugyanakkor tartsuk szemünket a lényegen, ahogy a mágikus realizmus mestere, G.G. Marquez írta a Szerelemről és egyéb démonokról című regényében: „Nincs az az orvosság, ami meggyógyítaná azt, amit a boldogság nem tud meggyógyítani.” Kívánom, tudjunk ismét felhőtlenül boldogok lenni!

Fügedi Szilvia elnökhelyettes

dr.

Ünnepel az Ügyészség

Idén ünnepli fennállásának másfél százados évfordulóját Magyarország Ügyészsége. Az intézményt a történelem olykor megtépázta, máskor keblére ölelte, az ügyészség igazság utáni kutatása és követelése azonban mindvégig sajátja maradt.

„Az ügyészség mint állami vádhatóság története az újkor hajnaláig nyúlik viszsza. A magyar polgári államszervezet modern, egységes, centrálisan felépített ügyészségét az 1871. évi XXXIII. törvénycikk hozta létre. Élén a koronaügyész állt, mely tisztséget többszöri átalakulás és újraszabályozás után, ma legfőbb ügyészként nevesíti az Alaptörvény. Az 1871-es törvény megalkotása egy olyan reform volt, amely újat teremtett: a centralizált, professzionális királyi ügyész-

séget, amelynek legfőbb feladata az igazságszolgáltatás körül az állam közérdekeinek képviselete volt. A törvény elfogadásával vitathatatlanul modern ügyészség született. Az új ügyészségi struktúra és szisztéma kialakítása azonban nem egyszeri jogalkotói aktus volt, hanem egy folyamat, amely az első törvény elfogadásától kezdve gyakorlatilag máig tart” – írja Dr. Polt Péter legfőbb ügyész az évforduló alkalmából jegyzett tanulmányában.

Megalakul Magyarország

Ügyészsége

Az igazságügyi szervezeti törvények 1872. január 1-jén léptek hatályba. Az új állami bíróságok és ügyészségek ünnepélyes keretek között kezdték meg működésüket. Az ügyész hivatását illetően megfogadta, hogy: „A törvényeket és rendeleteket megtartom, a hivatali titkot senkinek fel nem fedezem. Elöljáróim iránt engedelmességgel viseltetem,

Online

jogtörténelem

Méltó módon ünnepli Magyarország

Ügyészsége megalakulásának 150. évfordulóját. Ügyészség 150 címmel egy egész éven át jelentkező heti sorozatot indítottak annak érdekében, hogy a nagyközönség számára rövid betekintést adjanak az ügyészség izgalmas történelmébe, bemutassák a testület egy-egy fontos alakját, felvillantsanak néhány emblematikus bűnügyet, illetve hogy rávilágítsanak azokra az eseményekre, amelyek befolyásolták az intézmény működését. Ezek a tartalmak az Ügyészség Facebook-oldalán (https://www.face book. com/ugyeszseg) és saját weboldalukon (http://ugyeszseg.hu/category/ az-ugyeszsegrol/ugyeszseg-150/) keresztül is olvashatók.

a hivatalos meghagyásokat lelkiismeretesen teljesítem, tisztemben pontosan, híven és serényen eljárok, a reám bízott ügyekben félretevén mindennemű melléktekintetet, gyűlöletet, félelmet vagy kedvezést, egyedül a törvényes igazságot tartandom szemeim előtt.” Az első főügyész Kozma Sándor lett, aki negyedszázados munkásságával megbecsülést és rangot szerzett a szervezetnek.

Az 1896-os Bűnvádi perrendtartás alapvetően befolyásolta az ügyészség szervezetét és feladatait. A kódex a vád-

rendszer elvén épült, így az ügyészi közreműködés a négyszintű bírósági szervezet valamennyi fokán szükségessé vált. A Bűnvádi perrendtartás 1900. január 1-jei hatályba lépésével kezdetét vette a királyi ügyészség klasszikus korszaka. Ekkor már az ország egész területén egységes szabályok alapján egy kiépített vádhatóság működött, és ekkor kezdte meg működését a Kúria mellett a koronaügyész is. Neki nem volt felügyeleti, utasítási joga az ügyészségekkel kapcsolatban, ám bármely büntető vagy polgári bíróság jogerős döntése ellen perorvoslattal élhetett a Kúriánál.

Háborús évek

Az 1918 őszén kikiáltott Népköztársaság nem hozott tartalmi változásokat az igazságügyi szervezetben, de a formák átalakultak. A törvényszékek mellett államügyészségek, az ítélőtábláknál főállamügyészségek, a Kúriánál pedig Legfőbb Államügyészség működött.

A II. világháború egymás után szülte a korlátozó szabályokat, amelyek betartását a büntetőjog útján kívánta biztosítani a hatalom. A hatalom öszszeomlásával párhuzamosan 1944/45-

re a királyi ügyészség is megszűnt, de az ügyészek általában a helyükön maradtak, vagy később visszatértek, és az újonnan alakult kormány hatóságaként folytatták a munkájukat.

1945-öt követően az államszervezetet és a jogrendszert szovjet minta alapján alakították át. Az 1949-ben kihirdetett Alkotmány kimondta, hogy a törvényesség megtartása felett az Országgyűlés által választott és annak felelős legfőbb ügyész őrködik, aki vezeti és irányítja az ügyészség szervezetét. Az Alkotmánynak megfelelő ügyészi szervezet létrehozására 1953-ban került sor. Az ügyészség kötelességévé tették a büntetőeljárás és a büntetés végrehajtása törvényességének felügyeletét. Az 1956-os forradalom idején az ügyészségeken is megalakultak a forradalmi bizottságok, amelyek tevékeny résztvevőinek sorsa a leverés után a meghurcoltatás lett.

A rendszerváltás után

Az ügyészség életét alapvetően meghatározta az a változás, amely 1989. október 23-án létrehozta a Magyar Köztársaság Ügyészségét. Ezt követően többször felmerült az ügyészség alkotmányos helyzete megváltoztatásának igénye, míg végül az ezredfordulót követően kialakult az igazságszolgáltatás ma ismert szervezete. 2003-ban ismét létrejöttek az ítélőtáblák és a fellebbviteli főügyészségek, az ügyészség alapvető teendője – a közvádlói feladatok ellátása – mellett pedig az ügyészségi nyomozás is hangsúlyos szerepet kapott. 2006-ban az Országgyűlés létrehozta a Központi Nyomozó Főügyészséget, valamint létrejöttek megyei (fővárosi) illetékességgel eljáró nyomozó ügyészségek.

Az ügyészség jogállása és működése szempontjából alapvető fontosságú Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvénye, melynek a szervezettel kapcsolatos 29. cikke kimondja, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre, amihez a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Az ügyészség ma

Jelenleg a Legfőbb Ügyészség irányítása alá öt fellebbviteli főügyészség, 21 (a fővárosi, 19 megyei és a központi nyomozó) főügyészség tartozik, összesen pedig 124 helyi ügyészség működik. Az ügyészségi nyomozás 2019 óta a Központi Nyomozó Főügyészségre koncentrálódik. Az ügyészi szervezethez tartozik – de nem ügyészi szerv – az ügyészség tudományos és kutatószerve, az Országos Kriminológiai Intézet.

Ünnepi program

A 150 éves évforduló kapcsán számos programmal készül az ügyészség:

– Június 10-én a V4-ek, Ausztria és az Eurojust képviselőit látják vendégül. Június 11-én nemzetközi konferenciát tartanak az Igazságügyi Palotában, a streamelt esemény eleje követhető lesz a sajtó számára is. Ezekről a rendezvényekről a közösségi médiás felületeinken folyamatosan beszámolnak majd. (Sajnos az új koronavírus okozta pandémiás helyzet miatt az Ügyészség Napja alkalmából minden évben tartott központi ünnepség tavaly után idén is elmarad.)

– A jubileumi alkalomra tervezett ünnepi emlékérme az Ügyészség Napja előtti napokban fog megjelenni az MNB kiadásában.

A reám bízott ügyekben félretevén mindennemű melléktekintetet, gyűlöletet, félelmet vagy kedvezést, egyedül a törvényes igazságot tartandom szemeim előtt

A közelmúlt történései az ügyészség munkájára is kihatottak. „Az új koronavírus-járvány különös kihívások elé állította az ügyészi szervezetet, amire reagálva biztosítottuk az otthondolgozás feltételeit, megteremtettük a biztonságos kommunikáció, valamint az elektronikus szolgáltatásokhoz való otthoni hozzáférés feltételeit. Ebben a rendkívüli helyzetben számos olyan tapasztalatot szereztünk, amelyet a jövőbeni munkánk során is hasznosíthatunk.

– A Magyar Jog következő, júniusi száma tematikus különszám lesz az első ügyészségi törvény elfogadásának 150 éves évfordulójára.

– Online ügyészségtörténeti kiállítással is készülnek, amelyet majd a honlapjukon is elérhetővé tesznek.

– A neves évforduló alkalmából „Jubileumi jelvény” (kitűző) és emlékplakett készült.

– Az ügyészség több évtizedes múltra visszatekintő tudományos versenye a Kozma Sándor Pályázat keretében idén jubileumi témaköröket is hirdettek.

Magyarország Európai Unióhoz történt 2004-es csatlakozásával a magyar ügyészség egyben uniós ügyészséggé vált. A csatlakozás Magyarországnak az Eurojustban való részvételét is lehetővé tette, ezáltal a magyar ügyészség teljes joggal beilleszkedett az EU bűnüldözési rendszerébe.

Nagyon fontos számunkra az utánpótlás, ezért idén már két alkalommal –márciusban és májusban – hirdettünk fogalmazói pályázatot azok számára, akik szeretnének egy dinamikus, izgalmas, változatos és kihívásokkal teli területen dolgozni” – tájékoztatta lapunkat a Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtófőosztálya.

A cikk dr. Nánási László az ügyészség történetét feldolgozó tanulmányainak felhasználásával készült.

Szakvizsga a Kamarában

Tapintható feszültség lebeg az utolsó percekben is a jegyzeteikbe temetkező vizsgázók némasága felett. Nem véletlenül: a szakvizsga az utolsó nagy próbatétel az ügyvéddé avatás előtt. A Pesti Ügyvéd elment egy, a Kamarában tartott szakvizsgára.

Amikor nincsen „veszélyhelyzet”, a legtöbb szakvizsgát az Igazságügyi Minisztérium helyiségeiben, illetve bírósági helyiségekben szokták megrendezni, és néhány szakvizsgának szokott a Budapesti Ügyvédi Kamara épülete helyet biztosítani. A kihirdetett „veszélyhelyzet” ideje alatt a Kamara nagyon sok írásbeli és szóbeli szakvizsgának szolgál helyszínül, ezt ezúton is köszönjük a Budapesti Ügyvédi Kamarának és elnökének, dr. Tóth M. Gábor elnök úrnak – mondja el dr. Sári Miklós, az Igazságügyi Minisztérium Jogi Szakvizsga Osztályának osztályvezetője. Ugyan a pandémiás helyzetre való te-

kintettel lényegesen könnyebbé vált a szakvizsga elhalasztása, mint a korábbi években, maga a folyamat nem változott. Az írásbeli, majd szóbeli vizsgákra való felkészülést a vírushelyzet sok esetben hátráltatta, különösen azoknál a családos szakvizsgázóknál, akiknél a gyerekek otthon voltak, másoknál viszont éppen a home office lehetősége segítette az eredményes felkészülést. A folyamatos szakvizsgáztatást többek között a Magyar Ügyvédi Kamara és dr. Bánáti János elnök úr is kifejezetten támogatta az Igazságügyi Minisztériumnál. A szakvizsga így – a tavaly tavaszi két hónapos leállást leszámítva – az elmúlt bő egy

évben is folyamatos volt. A két hónapos lemaradás bepótlása érdekében tavaly ráadásul még júliusban és augusztusban is volt lehetőség szakvizsgázni – emeli ki dr. Sári Miklós.

„A Budapesti Ügyvédi Kamara a hivatásrendek közti együttműködés jegyében biztosítja a helyszínt a szakvizsgák zökkenőmentes lebonyolításához” – világítja meg a kamarai szakvizsgázás hátterét dr. Tóth M. Gábor. A BÜK elnöke hozzátette: az elmúlt egy évben többször is volt olyan időszak, amikor Magyarországon szinte kizárólag a Kamara falain belül zajlott szakvizsgáztatás.

Németi Renáta Csilla

„A szakvizsgánál nagyon nem mindegy, milyen bizottságba kerül az ember. Úgy gondolom, nincs okom panaszra, abszolút pozitív vizsgaélményem van. Ez volt az első szakvizsgám, másfél hónapot készültem rá. Terveim szerint a két további sikeres szakvizsgát követően egyéni ügyvédként fogok majd dolgozni.”

Petróczy Lilla

„Maga a szakvizsga egy nagyon kellemes vizsgaélmény volt, mivel minden bizottsági tag kedves és segítőkész volt, valamint a gyakorlatias irányba ment el a számonkérés. Nekem most három hét jutott a felkészülésre, de a szaktársaktól tudom, hogy inkább egy hónapot szoktak erre javasolni. Még nem döntöttem el, melyik jogterülettel szeretnék később foglalkozni.”

Sokolowski András

„Ez volt az utolsó szakvizsgám, ezt követően kamarai jogtanácsosként dolgozom majd. Ez a terv menet közben, a mindennapi munkavégzés során alakult ki a fejemben. Mostanra több mindent is kipróbáltam a jog területén – voltam ügyvédjelölt, dolgoztam a közigazgatásban, jelenleg pedig egy cégcsoportnál dolgozom. Én a rövid, de intenzív felkészülésben hiszek.”

Magyarország fejlődési pályán mozog a szellemitulajdonvédelemben

Magyarország a 15. helyen áll az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának éves nemzetközi szellemitulajdon-védelmi indexében, ezáltal megelőzte az izraeli, a lengyel és a kanadai gazdaságot is – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).

A nemzetközi szellemitulajdon-védelmi index (IP Index) azt méri, hogy az egyes országok mennyire motiváló és hatékony rendszert alakítottak ki a kreativitás ösztönzésére. Az IP Index kilencedik kiadása 53 globális gazdaság szellemitulajdon-jogi keretrendszerét vizsgálta 50 egyedi mutató alapján. Magyarország az 53 országot rangsoroló lista első harmadában helyezkedik el, 78,23 százalékos értékeléssel, megelőzve ezzel a régiós átlagot, és a tavalyi évhez hasonlóan a 15. helyet foglalja el a rangsorban, ugyanakkor 2020-hoz képest 2,4 százalékponttal javult az ország teljesítménye. A tanulmányban kiemelték, hogy előremutató az európai uniós üzleti titkokról szóló irányelv magyar jogba való átültetése. Szintén pozitívumként értékelték a kutatás-fejlesztést és szellemitulajdon-védelmet segítő adókedvezményeket, illetve az ország erős és kifinomult szellemi tulajdonjogi rendszerét – tette hozzá a hivatal elnöke. A világjárvány ellenére a nemzeti úton benyújtott bejelentések száma 2020-ban szinte mindegyik oltalmi formában nőtt az előző évihez képest, és ez a trend idén is folytatódott. Az év első negyedévében az újonnan benyújtott szabadalmi bejelentések száma csaknem 14 százalékkal emelkedett, a védjegybejelentések számában pedig csaknem 32 százalékos növekedést figyeltek meg az előző év azonos időszakához képest. (MTI)

Igazságosabbá válik a szerzői jogi törvény

Június 1-jével új szabályok lépnek életbe a szerzői jogok terén. A módosított törvény több ponton is megkönnyíti a tartalmakhoz való hozzáférést és azok felhasználását, valamint megerősíti a szerzők és jogosultak helyzetét.

tekintetében, továbbá bevezeti a paródia kivételt is (utóbbi azt jelenti, hogy egyes szerzői jogi tartalmak szabadon átdolgozhatóak, „parodizálhatóak” lesznek az eredeti mű alkotójának engedélye nélkül is). A javaslat továbbá tartalmaz a szerzők és előadóművészek helyzetének erősítése érdekében hozott rendelkezéseket is. Eszerint a szerzők és az előadóművészek számára felhasználási engedéllyel és átruházással érintett jogaik területén gondoskodni kell a méltányos díjazás folytonosságáról és a megfelelő szerződési pozíció megteremtéséről.

MÜBSE: rendkívüli méltányossági segélyek

Areform első lépéseként már tavaly megvalósult a digitális távoktatás szerzői jogi feltételeinek megteremtése. A módosítás többek között átláthatóbbá teszi a szerzők és előadóművészek díjazására vonatkozó szabályozást; tisztázza az internetes platformok felelősségét a felületükre feltöltött szerzői jogi tartalmak felhasználása tekintetében; lehetővé teszi, hogy a kulturális örökségvédelmi intézmények a kereskedelmi forgalomban már nem elérhető műveket könnyebben tudják használni, illetve erősíti a sajtókiadók helyzetét az online felhasználások kapcsán.

A jogszabályváltozás az uniós irányelvek átültetésével új szabad felhasználási módot vezet be a szöveg és adatbányászat

Szintén fontos változás a sajtókiadói jog bevezetése, aminek révén a kiadók kizárólagos jogokat kapnak kiadványaik online felhasználásánál.

A módosítások az uniós reformon túlmutatva, az elmúlt években felmerült gyakorlati szinten megfogalmazódott problémákra, tapasztalatokra alapozva bizonyos további pontokon egészíti ki a hatályos szerzői jogi szabályozást. Ezek közé tartozik a magáncélú másolás modernizációja (pl. teljes könyv csak kézírással való kizárólagos másolhatóságának eltörlése), valamint a felhasználási szerződések szintén meghaladott szabályainak modernizálása és ezáltal az online műfelhasználás engedélyezésének megkönnyítése.

(sztnh.gov.hu/)

Ismét személyes eskü- és fogadalomtétel a Kamarában

2021-ben is A MÜBSE Igazgatótanácsa a járványügyi vészhelyzetre való tekintettel 2021. április 26-i ülésén úgy döntött, hogy a 2021. évi segélyezési keretet 10 millió forinttal megemeli, és ezt az összeget elkülöníti azon tagjaink segélyezésére, akiknek életkörülményeit a vészhelyzet miatti bevételcsökkenés a leginkább érinti. Az egyszeri segély összege bruttó 100 000 Ft, a kérelmeket 2021. május 14-től június 30-ig lehet előterjeszteni.

Annak érdekében, hogy a segélyeket a legméltányolhatóbb helyzetben lévő kérelmezők kaphassák meg, a kérelmek elbírálása – a szabályzatban foglaltaktól eltérően – valamennyi kérelem beérkezését követően, 2021. július 31-ig történik meg. Az egyéb tárgyú segélykérelmek elbírálásának határideje változatlan. A rendelkezésre álló összeg 100 kérelem kedvező elbírálását teszi lehetővé, ezért kérjük tisztelt tagjainkat, hogy alaposan indokolt formában terjesszék elő kérelmüket.

További részleteket a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete weboldalán találnak az érdeklődők. (mubse.hu)

A javuló járványhelyzetnek köszönhetően megkezdődhetett a védelmi intézkedések fokozatos feloldása és a mindennapi élet újraindítása a Kamarában is.

Ennek okán a Kamara vezetése lehetőséget biztosított arra, hogy a májusban felvett tagjaink és nyilvántartottjaink az ügyvédi tevékenység megkezdéséhez szükséges esküt/ fogadalmat immár a Kamara elnöke és főtitkára előtt személyesen tegyék le. Természetesen tudtuk, hogy erre kötelezni senkit nem lehet, azonban bíztunk abban, hogy a virológiai szabályok

betartása mellett a Kamara dísztermében, a történelmi elődök nyomdokain történő formális ünnepség kellően hívogatóan hat a személyes részvételre. Nem csalódtunk, valamennyi érintett a kontakt eskütételt választotta. Figyelemmel azonban a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről

szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 31/A. §-ában foglaltakra, az eskü-, illetve fogadalomtételről szóló okirat elektronikus aláírásával is megkezdhető az ügyvédi tevékenység. Ebben az esetben azonban az érintetteknek az esküt, illetve a fogadalmat a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül a Kamara elnöke előtt le kell tenniük.

(BÜK Hírlevél)

Új magyar bírája van

a nemzetközi

Sportdöntőbíróságnak

Neszmélyi Emil ügyvédet kinevezték a sport igazságszolgáltatásának legmagasabb szintű nemzetközi fóruma, a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) bírái közé.

A hazai és nemzetközi sportjogi jogviták rendezésében egyaránt elismert magyar ügyvéd arról tájékoztatta az MTI-t, hogy már szerepel a bíróság választott bíráinak névjegyzékében, és CAS-bírói tevékenységét az ügyvédi hivatása mellett, azzal összhangban végzi majd. Neszmélyi jelenleg is tagja a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) jogi

bizottságának, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége versenybizottságának és szabályzat-előkészítő bizottságának, továbbá elnökségi tagja a Magyar Sportjogász Társaságnak is. Emellett közismerten sportos életvitelt folytat, jelenleg éppen második Mount Everestcsúcsmászására készül Nepálban. (MTI)

Másfél évszázados törvényt szüntettek meg Georgia államban

Georgia államban megszüntettek egy 1863 óta érvényben lévő törvényt, amely lehetővé tette az állampolgárok számára, hogy letartóztassanak egy másik polgárt, ha úgy ítélik meg, hogy bűncselekményt követett el – adta hírül az amerikai sajtó.

Brian Kemp, az Egyesült Államok déli Georgia államának republikánus kormányzója aláírta azt a törvényt, amely az országban elsőként hatályon kívül helyezte az állampolgárok letartóztatási jogosultságára vonatkozó rendeletet. „Ma lecseréljük ezt a  viszszaélésekre lehetőséget adó törvényt” – fogalmazott a kormányzó. Kemp szerint ezzel a lépéssel sikerül „kiirtani az igazságtalanságot és jobb útra terelni az államot.”

Az amerikai polgárháború (1861–1865) korszakából származó jogszabály miatti

elégedetlenségek egy 2020 februárjában történt eset kapcsán lángoltak fel. Greg McMichael és fia, Travis McMichael üldözték, majd agyonlőtték az éppen kocogó 25 éves afroamerikai Ahmaud Arberyt, akiről azt gondolták, hogy betörést követett el. Egyik szomszédjuk, William Bryan csatlakozott az üldözéshez, és lefilmezte az esetet.

A gyilkosság országos felháborodást keltett, miután nyilvánosságra került a videófelvétel, amelyen jól látható, hogy Arberynek egy teherautó próbálja meg útját állni. A kocsiban ülő két fegyveres

férfi kiszállt, földre teperte az áldozatot, majd három lövés dördült, és a fiatalember holtan maradt az utcán. Az idősebb McMichael először azt állította, hogy Arbery az útját állta, s ezért keveredtek vitába, a lövések pedig „véletlenül” dördültek el. Később azonban már azt mondta, követte Arberyt, mert azt hitte, hogy ő felelős a környékbeli lopásokért.

Később nyilvánosságra került egy másik videófelvétel is, amelyen az látszik, hogy Arbery egy építkezési területre sétált be, a gyanúsítottak szerint tolvajként. Azt ugyanakkor semmi sem támasztja alá, hogy a fiatalember bármit is eltulajdonított volna.

Fokozta az üggyel kapcsolatos felháborodást, hogy a rendőrség csak 74 nappal a bűncselekményt követően jelentette be, hogy gyilkosság és súlyos testi sértés vádjával letartóztattak két fehér férfit, Gregory McMichael nyugalmazott rendőrnyomozót és a fiát, Travist.

A 65 éves Gregory McMichaelt, 35 éves fiát, Travist és szomszédjukat, William Bryant a többi között gyilkossággal és emberrablással is vádolják. Tárgyalásuk októberben kezdődik. Mindhárman ártatlannak vallották magukat. (MTI)

„A Fővárosi Főügyészség nagyon jó nevelőegyesület, ugyanakkor a pályán is ott vagyunk”

INTERJÚ DR. IBOLYA TIBOR FŐVÁROSI FŐÜGYÉSSZEL

Kilenc éve vezeti a Fővárosi Főügyészséget, szakmai és szervezeti kihívást azonban továbbra is szép számmal talál a munkájában. Interjúalanyunk Dr. Ibolya Tibor fővárosi főügyész, akivel Magyarország Ügyészségének 150. évfordulója alkalmából beszélgettünk.

Magyarország Ügyészsége idén 150 éves fennállását ünnepli. Mit jelent Önnek ez a múlt és mit tart ebből a másfél évszázadból a legkiemelkedőbbnek?

Történelemkedvelő ember vagyok, sőt nagyon fontosnak tartom, hogy ismerjük legalább hazánk történelmét. A történelem nem csak a múlt, de a jelen és a jövő is, hisz a történelem ismerete eligazít a jelenben és segít a jövő alakításában. Mostanában sokat foglalkozom az Ügyészség történetével, sőt gyűjtöm történelmi relikviáit, egy-két dokumentumom szerepelni fog az évforduló miatti ügyészségtörténeti kiállításon is. Történelmünkből sok dolgot és személyt meg lehetne említeni; minden jogász ismeri Kozma Sándor, Finkey Ferenc vagy éppen egyik híres hivatali elődöm Váry Albert nevét. A legfontosabb szerintem mégiscsak az, hogy amikor a történelem azt lehetővé tette és Magyarországon a jog uralma határozta meg a viszonyokat, akkor ebben mindig közreműködött az Ügyészség is. Így volt ez 1871-ben és így van ez most is.

– Immár kilenc éve vezeti a Fővárosi Főügyészséget. Milyen irányba alakult az intézmény ezen időszak alatt?

– Minden valódi vezető szeretné, ha az általa vezetett szervezeten meglátszana a keze nyoma, ez természetes. A szervezet azonban nemcsak a vezető szubjektuma, akarata miatt, hanem objektív körülmények hatására is változik. Reménykedem abban, hogy a mai Fővárosi Főügyészség ezzel együtt pozitívan változott az elmúlt kilenc évben. Ami bizonyosan az én hatásom, az a korábbinál specializáltabb szervezet, pl. új csoportok, osztályok felállítása, ami hitem szerint hozzájárult a szakszerűbb, és tegyük hozzá, mert fontos, az időszerűbb munkavégzéshez is. Ami főügyészként nehézséget jelent,

pl. hogy a Fővárosi Főügyészség az utánpótlási bázisa a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségnek és a Legfőbb Ügyészségnek, az ugyanakkor büszkeséggel is eltölt, hisz az én kollégáimból választanak az ügyészség szakmai hierarchiájának csúcsaira, akár főügyészeket vagy más magas beosztásban dolgozókat is. Ha sportklub lennénk, úgy fogalmaznék, a Fővárosi Főügyészség nagyon jó nevelőegyesület, ugyanakkor a pályán is ott vagyunk.

– Melyik ügy okozta eddig a legnagyobb fejtörést? Melyiket könyveli el a legnagyobb sikernek?

Szakmai közhely, hogy nincs két egyforma ügy. Korábbi interjúimban kiemeltem egyet-egyet közülük, most azonban ezt nem tenném, mert minden kollégámra büszke vagyok, aki eredményesen fejezi be az ügyeit, akár egy ikonikus, nagy, korábban döglöttnek számító ügyben, akár egy sima zseblopásban, amiben mondjuk, a cselekmény után három nappal már el is van ítélve az elkövető. A sértetteknek pedig természetesen a saját ügyük a legfontosabb, ezért kell minden ügyet egyformán fontosnak tartani. Ezért is megengedhetetlen a lelketlen munkavégzés, hisz mi emberi sorsokkal is dolgozunk.

– Korábbi interjúiban említette a magyar igazságszolgáltatás hosszadalmas küzdelmeit a nagy ügyekkel. Hogy látja, minek kellene megváltoznia ahhoz, hogy például egy Quaestor-ügyet két-három év alatt eredményesen le lehessen zárni a bíróságon?

Kérdésével szerintem a magyar, sőt általában a modern jogállami igazságszolgáltatás egyik legfontosabb problémájára mutatott rá. Ezt egyébként megfogalmazhatjuk az általános és különös problémájaként is. A jogalkotó természetesen mindig az általánosból kell hogy kiinduljon, a monstre ügyek viszont a különöset jelentik. Nem lehet azonban elveiben eltérő büntetőeljárási szabályokat alkotni a nagy ügyekre. Kidolgozhatók akár külön eljárási részletszabályok is, de az elvek, pl. a közvetlenség vagy a tisztességes eljárás követelményei ugyanazok. Ha pedig a hagyományos, jogállami garanciákkal teli büntetőpert akarom végigvinni az igazán nagy ügyekben, akkor csak az történik, amit már Horatius is tudott: vajúdnak a hegyek, és nevetséges kisegér születik. Magyarul, óriási költséggel az állam lefolytat egy eljárást, aminek a vége mindig bizonytalan, de ha a vádlottakat elítélik, akkor is enyhe ítéletek születnek. Ki járt jól? A vádlottak. Mindenki más veszít, az állam, a sértettek, az eljárás résztvevői is. Na jó, lehet, hogy a védők nem… (nevet) A megoldás egyébként már megszületett, új Be. törvénynek hívják. Ez bebizonyította, hogy lehetséges olyan büntetőeljárás, ahol mindenki jól járhat, akár a vádlottak is, mondjuk, egy korai beismeréssel. A törvény következetes és taktikus alkalmazásával lehet tehát segíteni a problémán. Ehhez azonban az lenne szükséges, hogy a tagadást választó és végül elítélt vádlottakkal szemben lényegesen súlyosabb büntetéseket szabjanak ki a bíróságok, ne érje meg az időhúzás – ez az egész történet lényege, ha úgy tetszik, a megoldás kulcsa. A két folyamat erősíti egymást, minél több eljárás zárul le a beismerések miatt gyorsan, annál több ügyben fognak a bírók is szigorúbb ítéleteket hozni a tagadó vádlottakkal szemben. A jogalkotó jót lépett, a jogalkalmazóknak – tehát nekünk, ügyészeknek is – el kell fogadnunk ezt a helyzetet. Ez egyébként még nem mindig sikerül.

– Korábbi interjúiból kiderül, hogy Kevin Costnernek mint a JFK – A nyitott dosszié című film főszereplőjének és már-már abnormális igazságérzetének köszönheti jogi pályára kerülését. Ez utóbbi okozott-e Önnek nehézségeket karrierje során?

Nem, ez inkább a gimnáziumban és előfelvételisként a katonaságnál volt probléma… (nevet) Komolyra fordítva a szót, nem okozott nehézséget, mert sohasem vádoltam meg általam tudottan ártatlan embert, illetve sohasem közreműködtem ilyenben. Szerintem ez alapvető erkölcsi parancs, és egyben ügyészi ars poetica is. Nemrég megírtam egyik hivatali elődöm, a rákosista Alapy Gyula életrajzát. Nem tartotta be ezt a parancsot, hitvány ember volt. Az ügyészi hivatás nehézsége szerintem ennek pont a fordítottjában rejlik, amikor a bíróságon felmentenek valakit, akinek a bűnösségéről egyébként meg vagy győződve. Ne felejtsük el, a jus-

ben lesz is ebben újabb előrelépés. Szakmai szempontból el szeretném érni, hogy a jelenleg részlegként, az egész fővárosra kiterjedő illetékességgel működő Gazdasági Ügyészség egy szervezetében és infrastrukturálisan is önálló egysége legyen a Főügyészségnek. Meggyőződésem, hogy a gazdasági bűnügyek megoldásának is a specializáció a kulcsa, ezért is hoztuk létre ezt az egységet. A pandémia egyébként cezúra a világban, számtalan olyan következménye lesz, amit sejtünk –pl. a digitalizáció felgyorsulása –, és olyan is, amire még csak nem is gondolunk. Lesznek tehát bőven felmerülő problémák, amelyekre válaszolni kell majd.

Mit gondol, miért érdemes ma egy frissen végzett jogásznak komolyan elgondolkodnia az ügyészi pályán?

tizmord kifejezés eredeti értelmében erre is vonatkozik, és nagyságrendekkel sűrűbben előfordul.

Milyen tervei vannak még a Fővárosi Főügyészségen, amiket eddig nem valósított meg?

Nem „csak” ügyész, de menedzser is vagyok, sőt egyre inkább az, közel 800 ember főnöke. A Fővárosi Főügyészség Magyarország Ügyészségének egyik legnagyobb és legfontosabb szervezete, körülményeink azonban ezt nem mindig tükrözik. Méltó elhelyezést szeretnék minden egyes kollégámnak. Szerencsére ezt az igényemet Legfőbb Ügyész úr is elismeri és akceptálja, folyamatosan próbálunk ezen segíteni, talán a közeli jövő-

NÉVJEGY Dr. Ibolya Tibor

A hagyományos jogászi hivatásrendek közül ez az egyetlen, amely eljárásbeli köztes pozíciója miatt egyaránt lehetőséget biztosít a nyomozásra, a nyomozásfelügyeletre, a vád- és perképviseletre. Nemcsak a bűnügyek iránt érdeklődő jogászok, de a közigazgatási és magánjogászok is megtalálják nálunk a helyüket. Ott vagyunk a kihallgatószobákban, a tárgyalásokon, a büntetésvégrehajtási intézetekben, foglalkozunk egyesületekkel, környezetvédelemmel, általános szerződési feltételekkel… Izgalmas, változatos, kihívásokat rejtő, karrierlehetőséget biztosító és nem utolsósorban tisztességesen megfizetett jogászi hivatás a miénk. – Közismert zenerajongóként tudja-e már, milyen koncertre megy először idén?

Sajnos a tavalyról elhalasztott prágai Iron Maiden-buli idén is elmarad, de sebaj, majd jövőre! Van jegyem viszont a Tankcsapda „Első 10 év” koncertjére is, ami tavaly szintén elmaradt, de most júniusban megtartják. Decemberben megyek Gotthardra. Meg ami még jön…

Jogász, ügyész, címzetes egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának kriminalisztikaoktatója és a bűnügyi szakjogász képzés szakfelelőse. 1994-ben, a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát, majd 2002-ig a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészségen dolgozott mint fogalmazó, majd ügyész. 2002-től kerületi vezetőhelyettes ügyésszé léptették elő. 2005 és 2011 között a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség vezetője volt. 2010 decemberétől a Legfőbb Ügyészség kabinetjében volt büntetőjogi referens, majd főosztályvezető-helyettes ügyész. 2012. július 1-től vezeti a Fővárosi Főügyészséget, 2013. december 1. óta pedig határozatlan időre kinevezett fővárosi főügyész.

Lehetséges olyan büntetőeljárás, ahol mindenki jól járhat, akár a vádlottak is, mondjuk, egy korai beismeréssel

Az állva maradás joga

Örkényi cím, de meglátják: lesz értelme. Választhatunk-e ránk nézve kedvezőtlen kimenetelű végkifejletet? Érdemes-e utazási szerződéssel a zsebünkben nekivágni a nyaralásnak? Lerohad-e a lábunk, ha állunk az autóbuszon, miközben végigzakatolunk a fél Balkán-félszigeten? Kiderül rögvest.

Tizenhét voltam (harmincegy éve!), amikor anyám megkérdezte, hová mennék szívesen nyaralni. Tudom, hogy a „Balaton” vagy a „Mátra” szavakat várta, de én vettem egy nagy levegőt, és mivel tudtam, hogy tét nélküli a dolog, benyögtem, hogy legszívesebben a tengerhez mennék. Tekintve, hogy szüleim mindketten pedagógusok voltak, pontosan tudtam, hogy ennek az esélye a nullához konvergál. Én lepődtem meg a legjobban, amikor néhány héten belül a szülők meglengették előttem a Chalkidiki & Zorba Travel vócserét: megyünk Görögbe’. Busszal. Mit mondjak, amikor megláttam Asprovaltánál a tengert, ahogy méteres hullámokban gumimatracoztak a boldog kelet-európaiak, valami hatalmas melegség öntötte el a szívemet. Nem volt kérdés, hogy a következő évben is Görögországba KELL mennünk.

Az örömbe azért üröm is vegyült: például hogy a húszkilós bőröndöket Ercsiből felcincálni igazi macera. Anyám már az első utunkkor hangosan méltatlankodott is a Keletinél. Mellettünk állt egy fehér nadrágos, jóképű fickó, aki megjegyezte anyámnak, hogy nem kell cuccolni: szervezzen egy csoportot Ercsiben, és házhoz jön a busz. Anyám hitetlenkedve

csóválta a fejét – egészen addig, amíg ki nem derült, hogy a napbarnított, fehér gatyás fickó a Chalkidiki & Zorba Travel tulajdonosa, Misi. És lőn: a következő évben összerántottak egy csoportot, és tényleg, kvázi a házunk elől (na jó, a művház elől) indult az autóbusz. Az egésznek két szépséghibája volt. Az egyik, hogy a szüleim mindenféle utazási szerződés nélkül kezeltek közepes összegeket, majd vittük fel Misinek szatyorban – joghallgató bátyám tépte is a haját és forgatta a szemeit, hogy ezt így mégis hogy. Szerencsére ebből nem lett baj. A másik gond az volt, hogy az irodának és a dolgozóknak fogalmuk nem volt, hogy Ercsi merre van. Mint ahogy New Yorkban nem tudják, merre van Magyarország (tudják amúgy), ez a főváros-vidék közti harminchat kilométer is tulajdonképpen maga volt a fényév távolság. Mit volt mit tenni, az indulás előtti napon fent aludtam Budapesten, a bátyám csajáéknál. A lány apja reggel ötkor behozott egy hosszúkás tálcát, rajta egy kávéval, egy konyakkal és egy meggyújtott (!) cigivel… Nem hittem el, hogy ilyen létezik; a kávét megittam, a többit meghagytam a faternak, akire innentől kezdve a Vendéglátás Királyaként tekintettem, majd kibotorkáltam a Népstadionhoz,

hogy én legyek Ercsi irányába az eleven, hús-vér GPS.

A Népstadionnál körülbelül harminc busz indult Görögország felé. Az eszelős forgatagban szerencsére megtaláltam a miénket. Addigra a többiek el is indultak. A busz mellett elveszett család – papa, mama, kislány – álldogált. Hová mennek, kérdeztem. Stavrosba? Bólogattak. A Chalkidiki & Zorbánál fizettek be? Bólogattak. Biztos, hogy ez a maguk busza? Bólogattak. Hát akkor szálljanak fel.

Ezek meg kik, kérdezte anyám az ercsi művház előtt. Hát, utasok, mondtam, anyám meg hitetlenkedve csóválta a fejét. A helyzet a következő volt: természetesen egy másik busszal kellett volna elutaznia a családnak a festői Stavrosba, én viszont minden csekkolás és utazási szerződés és vócser nélkül felengedtem őket a mi járatunkra. Amin így eggyel kevesebb hely maradt, mint ahányan végül voltunk.

Te döntesz, mondta anyám. Vagy leteszed őket most, vagy állsz a buszon. Néztem a szerencsétlen családot, akik szemlátomást attól rettegtek, hogy az egzotikus Stavros helyett a még egzotikusabb Ercsiben kell lehúzniuk tíz napot, aztán intettem: mehetünk.

Szegedig állni a buszon gyerekjáték volt. A többórás határátlépés után a háborúba ájult Szerbián átzötyögni (autópálya akkor talán ha Nišig volt) már kevésbé mókás. Időnként egy-egy utas megszánt és átadta a helyét, de többnyire a vécé melletti lépcsőkön hédereztem, nagyjából húsz órát. Nem mondom, hogy vízióim támadtak a kialvatlanságtól, de amikor a bátyám meghívott egy úzóra meg egy sörre, azonnal elterültem a homokon, és aludtam öt órát az árnyékban.

A család nem mondott semmit, hanem gyorsan felszívódtak; nem is láttam őket soha többé. Hazafelé menet plüssülésen üldögéltem, és gondosan vigyáztam rá, hogy a vócseremet a farmerdzsekim zsebében tartsam – közvetlenül a szívem felett.

SZERZŐ: Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

A várbörtönből a jogalkotás csúcsára

195 ÉVE SZÜLETETT CSEMEGI KÁROLY

Volt ügyvéd, raboskodott várbörtönben, majd egy olyan jogi pályát futott be, amit sem előtte, sem pedig azóta senki más. Csemegi Károlyra, az első magyar büntető törvénykönyv megalkotójára emlékezünk.

Csemegi Károly 1826. május 3-án született Csongrádon. Kiemelkedő karrierjében fontos szerep jutott korábban Párizsban bankárként dolgozó édesapjának – az ifjú Csemegi tőle franciául, míg édesanyjától németül tanult. Középfokú tanulmányait – kis katonai kitérővel – a piaristáknál végezte, majd beiratkozott a jogra. Ügyvédi szakvizsgáját 1846-ban tette le, ezt követően pedig Torontál megye választott aljegyzője lett. Két évvel később részt vett a szabadságharcban, előbb őrnagyként, majd egy lovasszázad parancsnokaként. A fegyverletétel után a temesvári várban raboskodott, ahol kihasználva ráérő idejét angolul tanult.

Csemegi nevét szakmai röpiratai és publikációi tették ismertté. Ennek volt köszönhető, hogy a kiegyezés után Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter előbb titkárnak, majd osztálytanácsosnak, később pedig államtitkárnak nevezte ki. Szakmai hitelét jól mutatja, hogy pozícióját két igazságügyi miniszter és hat miniszterelnök alatt is megőrizte.

Élete fő művére, a Csemegi-kódexként ismert büntető törvénykönyv megalkotására 1872-ben kérték fel. Az 1878. évi V. törvénycikként elfogadott Csemegi-kódex volt az első magyar nyelvű, átfogó büntetőjogi szabályozást tartalmazó törvénykönyv Magyarországon. Öt éven át tartó munkáját Csemegi senkivel nem

osztotta meg, mindent ő maga dolgozott ki és kodifikált. A kódex általános része 9 fejezetből áll, ezek sorrendben a következő témákkal foglalkoznak: bevezető intézkedések, törvény hatálya, büntetések, kísérlet, részesség, szándék és gondatlanság, beszámíthatóságot enyhítő vagy kizáró okok, bűnhalmazat, bűnvádi eljárás megindítását és a büntetés végrehajtását kizáró okok. A bűncselekményeket súlyuk szerint három részre – bűntettekre, vétségekre és kihágásokra – osztotta fel. A kódex különös része 43 fejezetből áll, és a bűncselekmények közül a hasonlókat együtt tárgyalja. Az első 8 fejezet az uralkodó és az állam rendje elleni, a 9–13. fejezet a társadalmi rend elleni, a 14–36. fejezet a személy és vagyon elleni, a 37–40. fejezet az állam, valamint az államigazgatás rendje elleni, a 41. és 42. fejezet a hivatali bűncselekményeket szabályozza. Csemegi Károly munkájának minőségét jelzi, hogy a kódex általános része 1951-ig hatályban volt, a különös részt pedig csak 1962-ben váltotta fel az 1961. évi V. törvény. Mindeközben persze folyamatosan módosították – helyenként egyszerűsítették, máshol bővítették – a szabályozást. A Csemegi-kódex nem csak Magyarországon számított jelentős alkotásnak: a francia kormány 1885-ben lefordíttatta és kiadta azt Code Pénal Hongrois des Crimes et les Délits címmel.

Nem csak emiatt volt fontos év 1878 Csemegi Károly életében: ekkor alapította meg a Magyar Jogász Egyletet, aminek 1898-ig elnöke is volt. Az első magyar Büntető Törvénykönyv megalkotását követően kúriai tanácselnökké nevezték ki, és ebben a tisztségben ment nyugdíjba 1893-ban. 1899-ben influenzából kialakult tüdőgyulladásban vesztette életét.

Csemegi Károly munkájának hatása mai napig tetten érhető a magyar jogrendszeren. A Csemegi-kódex olyan, még a 21. században is élő, irányadó vezérelveket alkalmazott, mint a törvény előtti egyenlőség és az emberi igazság, továbbá táptalajt biztosított olyan eszmék számára, mint a humanizmus.

A Csemegi-kódex általános része 1951ig hatályban volt, a különös részt pedig csak 1962-ben váltotta fel az 1961. évi V. törvény

Csemegi Károly Erdélyi Mór fényképfelvételén FOTÓ: WIKIPÉDIA

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét szünetelteti

dr. Bodó Eszter

kamarai jogtanácsos 2021. 03. 31.

dr. Darabont Szilvia ügyvéd 2021. 04. 21.

dr. Derekas Zsófia

kamarai jogtanácsos 2021. 03. 31.

dr. Dobó Géza

ügyvéd 2021. 04. 14.

dr. Farkas T. Csaba

ügyvéd 2021. 04. 22.

dr. Fenyő Gábor

ügyvéd 2021. 04. 26.

dr. Ferenczi Zsuzsa

kamarai jogtanácsos 2021. 04. 26.

dr. Horváth V. Andrea ügyvéd 2021. 05. 01.

dr. Kalmár Zsuzsa

kamarai jogtanácsos 2021. 02. 22.

dr. Máté-Birinyi Orsolya

kamarai jogtanácsos 2021. 04. 01.

dr. Medveczky Viktória

kamarai jogtanácsos 2021. 04. 01.

dr. Rózsahegyi-Vibling Szandra kamarai jogtanácsos 2021. 04. 01.

dr. Schlotter Zita Nóra ügyvéd 2021. 04. 16.

dr. Tomasovszky Rita kamarai jogtanácsos 2021. 03. 31.

dr. Varga Károly ügyvéd 2021. 01. 20.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

dr. Bárányos Bernadett ügyvéd 2021. 04. 01.

dr. Font Eszter kamarai jogtanácsos 2021. 04. 23.

dr. Kovács Barbara kamarai jogtanácsos 2021. 05. 01.

dr. Nagy Ákos ügyvéd 2021. 04. 26.

dr. Szabó Natália Éva kamarai jogtanácsos 2021. 05. 03.

Elhunytak 

dr. Dömötör Iván ügyvéd 2020. 11. 18.

dr. Radnóti István ügyvéd 2021. 04. 11.

dr. Szulik Brigitta ügyvéd 2021. 04. 01.

dr. Török Erika ügyvéd 2021. 03. 17. Vacsiné dr. Holvai Erzsébet ügyvéd 2021. 01. 11.

Kamarai tagságáról lemondott

dr. Baráth Ágnes ügyvéd 2021. 03. 31.

dr. Bordács Gábor ügyvéd 2021. 03. 31.

dr. Csehi Zoltán ügyvéd 2021. 03. 19.

dr. Csongrádi Erika kamarai jogtanácsos 2021. 03. 31.

dr. Gál Éva ügyvéd 2021. 03. 01.

dr. Gönczi Géza ügyvéd 2020. 12. 31.

dr. Hétvári Dávid kamarai jogtanácsos 2021. 03. 17.

dr. Horváth László Lajos kamarai jogtanácsos 2021. 03. 24.

dr. Kelemen András ügyvéd 2021. 03. 31.

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/

dr. Kovács Gyöngyi ügyvéd 2021. 03. 25.

dr. Pacsay Judit ügyvéd 2021. 03. 31.

dr. Pletka Éva kamarai jogtanácsos 2021. 03. 03.

dr. Pótó Laura ügyvéd 2021. 01. 11.

dr. R. Szabó Attila ügyvéd 2021. 03. 31.

dr. Vittay Melinda ügyvéd 2021. 03. 09.

Nyersné dr. Hollósi Márta ügyvéd 2021. 03. 31.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázottak

2021. májusi eskütétel

dr. Balázs Dávid ügyvéd JELES

dr. Bródy Krisztián ügyvéd JELES

dr. Buzási Vendel ügyvéd JELES

dr. Gondi Anilla Zsuzsanna ügyvéd KITŰNŐ

dr. Nagy Bence ügyvéd JELES

dr. Simon Elza Ilona ügyvéd JELES

dr. Varga Julianna ügyvéd JELES

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök Felelős szerkesztő: Bus István

Szerkesztő: Vida Ferenc

Kiadó: Manager Invest Bt.

E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu

Tartalomgyártás és layout: The Contentist

Nyomda: IPress Center CE Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 4–8. www.ipresscenter.hu

The Contentist

Költségcsökkentés és versenyelőny

3tipp ügyvédi irodáknak

Közhely, de azért nem árt leszögezni, hogy az ügyvédek versenyelőnyét nem a munkadíj csökkentése jelenti. Sem az önbecsülésünk, sem a befektetett munkánk szempontjából nem érdemes tehát az árverseny mókuskerekébe beszállni. A szakértelmet és a tapasztalatot meg kell fizetni. Egészen más viszont a helyzet a költségekkel. Itt a megfontolt, észszerű tervezésre és optimalizálásra érdemes időt szánni, hiszen ezzel növelhető az irodánk haszonkulcsa.

Persze vannak tételek, amiken nem szabad spórolni, mert a minőségi munkavégzés alapjait biztosítják. Ide tartoznak például a megfelelő informatikai eszközök és a jogi munkát támogató szoftverek, licencek. Vannak azonban olyan tételek, amiket célszerű évente legalább egyszer revízió alá vonni és megvizsgálni, hogy üzleti céljainkkal és a gazdaság aktuális állapotával összhangban vannak-e.

#1 – IRODABÉRLET VS. HOME OFFICE

A pandémiás helyzet kikényszerítette a home office bevezetését, amivel az irodák kihasználtsága drasztikusan lecsökkent. Ez különösen a nagyobb ügyvédi irodáknál szembetűnő, ahol konganak az ürességtől a terek, de az egyéni ügyvédeknek is fájdalmas szembesülni a kihasználatlansággal.

Akiknek lehetősége volt rá, igyekezett minél gyorsabban és minél fájdalommentesebben kiszállni a bérleti szerződésekből, hiszen az ügyvédi irodák életében ez jelenti a legtetemesebb költséget.

A felmérések szerint a munkavállalók többsége szívesen dolgozna a pandémia után is néhány napot otthonról. Mit is jelent ez? Hogy hosszú távon feltehetően elegendő lesz kisebb alapterületű iroda is, amivel jelentős költséget lehet megtakarítani. A kisebb irodába költözés lehetőségét érdemes tehát azon ügyvédeknek is fontolóra venni, akik a magas kötbérrel terhelt hosszú távú szerződéseket nem tudták felmondani. Richard Susskind, az ismert jogi technológiákat kutató professzor egy másik szempontot is kiemel: A home office tartós bevezetésével lehetőség nyílik arra is, hogy az ügyvédi iroda „kihasználja azt a számottevő jogi kapacitást (főleg a kismamákat), amelyet jelenleg a nagy jogi munkahelyek nem alkalmaznak,

viszont gyakran részmunkaidőben rendelkezésre áll. Munkába fogja azoknak a jogászoknak a munkaerejét, akik inkább szeretnek vagy kénytelenek otthonról dolgozni.”

#2 – ÜGYVÉDJELÖLT AZ ORSZÁG BÁRMELY PONTJÁRÓL

Egy jó ügyvédjelölt aranyat ér. De korántsem biztos, hogy a legígéretesebb tehetségek a mi városunkban, vagy annak vonzáskörzetében élnek. Ha rugalmasak vagyunk és teret adunk a home office-nak, akkor az ország legtávolabbi pontján (vagy akár külföldön) élő ügyvédjelöltekkel is dolgozhatunk együtt. Csupán az online munkavégzés stabil, kontrollált és nyomon követhető alapjait kell kialakítanunk (például a  praxys ügyviteli szoftver alkalmas erre). A fiatalok számára ez a fajta rugalmasság kifejezetten vonzó, az irodák szempontjából pedig szinte nem is kell ecsetelni az előnyöket: könnyebb megtalálni és megtartani a tehetségeket, a nagyobb verseny és a régiók közötti bérkülönbségek miatt pedig kedvezőbb bérköltséggel kalkulálhatunk.

#3

– CO-SOURCING

Adódhatnak olyan esetek, amikor a siker érdekében több, egymástól független ügyvédnek kell együttműködnie.

Ez az együttes munka (co-sourcing) szoftveres támogatással (példaként ismét a  praxys ügyviteli szoftvert említjük) könnyen megvalósítható. Lehetőség nyílik csoportvezető ügyvéd pozíció létrehozására, aki jogosultságait tekintve a saját ügyvédi tevékenysége mellett hozzáfér és rálát a csoportjába tartozó ügyvédek tevékenységére is, biztosítva ezáltal a  hatékonyabb koordinációt. Ez a lehetőség természetesen a hagyományos, nagyobb ügyvédi irodákon belül is alkalmazható a hatékonyabb munkaszervezés érdekében. Egy összetett ügy kapcsán előfordulhat, hogy különböző szakértelemmel rendelkező ügyvédek együttműködésére van szükség. Ilyenkor a fentiekhez hasonlóan lehetőség van az ügyvédek projekt alapú együttműködésére. Idő- és költséghatékony, valamint csökkenti a hibalehetőséget a jogi feladatok ilyen szintű, szakterületi megosztása. Mindez az ügyfél részére komplex jogi szolgáltatások elérhetővé tételét jelenti akár egyetlen megbízás aláírásával.

Teraszra, magyar!

Idén különösen vágyott program lett a teraszozás. A Pesti Ügyvéd most összeszedte a legizgalmasabb teraszokat a Duna mindkét oldalán.

Szépilona Bisztró

A Budakeszi úti intézmény kissé szerénytelenül Buda édenkertjeként aposztrofálja magát, árnyas teraszán üldögélve mégsem érezzük úgy, hogy ez túlzás lenne. A kertvendéglős hagyományok az étlapon is tetten érhetők: húsleves daragaluskával, bécsi szelet csontos karajból vagy egy táfelspicc – itt mindez a menü szerves része.

Budakeszi út 3.

Vietnámigulyás.hu HK

Huszár Krisztián a magyar gasztronómia rocksztárja. Az utóbbi években számos helyen megfordult már, ha azonban a konyhából üvölt a technózene, az étlapon pedig főszerepet kap a gulyás, akkor jó eséllyel az ő kezében van a fakanál. A Frankel Leó úti étteremben szinte minden a vietnámi gulyás köré épül, de egy izgalmas rakott krumpliért és egy mákos nudliért is érdemes kiülni az apró teraszra.

Frankel Leó út 10.

Szimply

Megértjük, ha szeretne végre egy remekbe szabott reggelit elfogyasztani egy kora nyári délelőttön, de tart a zsúfolt teraszoktól. A Szimply az asztalok arisztokratikus távolságával és buja növényekkel gondoskodik a biztonságos térről, miközben az asztalunkra rendelhetünk egy olyan reggelit, amely elszakad az átlagos reggelizők választékától. Károly krt. 22.

D.O.C. Vino Bar

A belváros legjobb borbárjainak egyike már nevében sem rejti véka alá, hogy az olasz kultúra és gasztronómia elkötelezettje. Az Arany János utcai teraszon 21 D.O.C. besorolású olasz bor közül választhat, akinek pedig ez kevés lenne, annak további 150 tételt tudnak felszolgálni. A jó borok mellé pedig első osztályú sajtok, sonkák és pástétomok közül is válogathatnak a belvárosi teraszozók. Arany János u. 12.

Bobo Restaurant

A Haris Park megnyitása óta a Marczibányi térnek is megváltozott a hangulata. A csodaszép épületet körülölelő parkban nyílt meg két éve a Bobo Restaurant, amely üzleti, privát és családi eseményekhez is kiváló helyszín lehet. Hiába vagyunk Buda belsőbb részén, itt bőséges tér áll a rendelkezésünkre, szerencsére pedig az étlap sem okoz csalódást. Marczibányi tér 7.

Millenium Kávéház

Az elmúlt évek turbulenciái után kezd ismét szerethető lenni a Városliget. A százhektáros parkban idén a Millenium Kávéház kínálja a legizgalmasabb teraszt: a kívül-belül csodaszépen felújított épületnek nemcsak a lokációja és történelme különleges, de étlapján is olyan fogások sorakoznak, melyeket vétek lenne kihagynia a teraszszezonban. Olof Palme sétány 1.

Felix Kitchen & Bar

Impozáns terasz hívogat az Ybl Miklós által tervezett egykori vízház épülete előtt. A Felix Kitchen & Bar a Duna és a Várkert Bazár közé ékelődik be, a budai vár így épp kellemes árnyékot vet rá a késő délutáni koktélozások idején. Az italkülönlegességek mellett a Felix külön teraszétlappal is szolgál, remek grill- és halételekkel. Ybl Miklós tér 9.

Miklós Csabi legendás borterasza

Kanyargós földút vezet az ország egyik legjobb borteraszához. A móri dűlők között megbúvó terasz Miklós Csabi nevéhez fűződik, aki hosszú évek óta dolgozik a móri borvidék renoméjának építésén – nem is sikertelenül. A teraszról pompás panoráma nyílik a környező dombokra és a szőlőtőkék végtelenbe nyúló soraira, egy finom Ezerjót kortyolgatva a naplementében pedig garantáltan úgy érezzük majd, nem is lehetnénk ennél jobb helyen. Mór, Ezerjó u. 1.

Ha minden jól megy…

Ha minden jól megy, júniusban már nem is leszünk a városban… De ha mégis Budapest határain belül rekedünk: már vannak programok szép számmal. Lassan feléled a város. Lakja be újra!

Olvasni

OMAR HATAMLEH – TILESCH GYÖRGY

Mesterség és intelligencia – Vegyük

kezünkbe sorsunkat az MI korában

Egy MI uralta korszak küszöbén állunk. Az MI mindennapjaink és privát életünk szerves részévé válik, miközben észrevétlenül újraírja a munka fogalmát, birtokba veszi otthonainkat, és jelentősen befolyásolja emberi kapcsolatainkat, valamint az ismeretszerzés eszközeit. Nem vesztegethetjük tovább az időt: fel kell készülnünk egy példátlan paradigmaváltásra. Libri

CSERNA-SZABÓ ANDRÁS

Rézi a pácban

Apicius, Epikurosz, Hrabal, Krúdy, Dumas, Jókai, Márai, Nietzsche, Krasznahorkai, P. Howard, Agatha Christie, Hamvas, Mick Jagger vagy éppen Bodor Ádám – egyfelől. Másfelől: firenzei posírozott tojás, csórékolbász, bajai és szegedi halászlé, sólet, halsli és paprikás krumpli. Többek között ezek Cserna-Szabó András legújabb könyvének főszereplői: írók és ételek. Helikon Kiadó

HÁY JÁNOS

A cégvezető

A cégvezető azt hitte, isten lábát fogja meg, amikor lapátra tette a régi feleségét, és beválasztott egy új nőt. Ő az, aki mindig jókor volt jó helyen. Róla szólt az elmúlt harminc év. Korunk hősének látta magát egy olyan korban, aminek nem volt hőse. Azt kérded, mi közöd hozzá? Te is cégvezető vagy, akár van bejegyzett céged, akár nincs, mert azt az embert, aki vagy, te vezeted. A cégvezető a te életed könyve. Európa Könyvkiadó Kft.

Nézni

AZ ÉTKEZÉS JOGÁN

A chicagói 7-ek tárgyalása

Ami békés tüntetésnek indult, erőszakos rendőrségi összecsapásba torkollott. Ami utána következett, azt a történelem egyik leghírhedtebb pereként tartják számon. Hippik és emberi jogi harcosok az egyik oldalon, míg a másikon a vietnámi háborútól meglehetősen

befeszült amerikai állam… a végkifejlet sejthető.

A hat kategóriában Oscarra jelölt filmet a tárgyalótermi mozik nagymestere, Aaron Sorkin írta, az egyik főszereplő pedig az eddig leginkább Boratként ismert izraeli komikus, Sacha Baron Cohen – aki meglepően koherens drámai alakítást nyújt. Netflix

Hallgatni KONCERTEK

CZIFFRA FESZTIVÁL

Boris Berezovsky

és Balázs János zongoraestje

Bő évszázaddal azután, hogy Liszt Ferenc a feje tetejére állított mindent, amit a zongorajátékról gondolt a kor közönsége, a budapesti éjszakában

Cziffra György pokolian nehéz parafrázisokkal kápráztatta el az éjszakai bárok és eszpresszók vendégeit. A Cziffra100 nyitókoncertjén zongoristát próbáló átirataiból játszik négykezeseket és szólókat Boris Berezovsky és Balázs János.

MOM Kulturális Központ, június 9., 19.30 óra

25. DUNA KARNEVÁL

Pál István Szalonna és bandája jubileumi koncertje

A zenekar fontos küldetése, hogy megmutassa a nagyközönségnek, milyen fontos és jó dolog együtt énekelni, táncolni. Mindezt egy olyan hatalmas hagyaték megismerése közben, mely saját hagyományunk, a Kárpát-medence kultúrája. Margitszigeti Szabadtéri Színpad, június 11., 20.00 óra

A 80-AS ÉVEK BUDAPESTEN

Bonnie Tyler

Kilenc év után tér viszsza Budapestre Bonnie Tyler. A rekedtes hangjáról ismert brit rockénekesnő karrierje a végső áttörést a ’80-as években érte el, amikor dalaival sorra a világ slágerlistáinak első helyén szerepelt.

Barba Negra, június 18., 20.00 óra

„Amíg az ember járni képes, mindig lehet tanulni”

Izsó Ignác – a szurkolóknak csak „Izsó Náci” – a Vasas legendás labdarúgója volt. Élete azonban a joggal is összefonódott. A „driblikirályt”, a cselezés nagymesterét most mindkét hivatásáról faggatjuk.

Milyen a kapcsolata jelenleg a labdarúgással?

– Amíg lehetett, rendszeresen kijártam a Vasas hazai meccseire. Amúgy pedig: Budaörsön lakom, és az itteni tornateremben már 25 éve minden pénteken két órát játszottunk. De ez most egy éve, a járvány miatt megszakadt. Futballoznék még, és remélem, hogy fogok is, ha újra lehet terembe járni.

– Mennyire hiányzik?

– 11 éves koromban léptem be a Vasas öltözőjébe, 1967 májusa körül. És sosem hittem volna, de még most is hihetetlenül hiányzik. Nyilván idősek vagyunk, lassabban játszunk, de az az élmény, hogy társaságban vagyunk, passzolunk, cselezünk – hát nagyon vágyom már erre.

– Lehet, hogy udvariatlan kérdés, de hogyan védekeznek a sérülés ellen?

A negyven feletti hobbifocisták tömegesen sérülnek le a pályán.

– Lassabban játszunk. Futballistaként nem nagyon voltam sérült, de ez szerencse kérdése. Azt viszont tapasztaltam, hogy ha az embernek jó a koncentráló-

képessége, és sikeres, tehát jó passzban van, nehezebben sérül. Általában az ember akkor jár pórul, amikor rossz lelkiállapotban van, és túlságosan bizonyítani akar. Akkor szétesik, és dekoncentrálttá válik.

– Mi volt a varázsa a labdarúgásnak az Ön számára?

– Egy kis vidéki faluban, Epölön nőttem fel, Komárom-Esztergom megyében. ’66-ban Angliában rendezték a világbajnokságot – akkoriban nem volt túl sok televízió, csak egy-két házban, legfeljebb. Mi bementünk a kocsma mögé, ott volt egy kis klubszerűség, és az egész falu nézte a vébét, ahol a magyarok megverték a brazilokat 3:1-re. Hihetetlen élmény volt! Onnantól aztán végleg ott motoszkált bennem, hogy milyen jó lenne focizni. ’67 áprilisában kezembe került egy Magyar Nemzet, ami azt írta, hogy a Vasas futballcsapata felvételt hirdet ’56-ban született gyermekek részére. Mondtam is édesapámnak, hogy úgy érzem, legszívesebben futballista lennék. El is vitt a felvételire, és lényegében 54 éve, hogy a Vasas örökös tagja vagyok.

Tehát NB  I-ben csak ebben a csapatban játszottam négyszáz meccs körül. Ez egy örök kapcsolat, ha lehet ezt így nevezni.

– Önre viszonylag hamar felfigyeltek az edzők is. Látták, hogy jól cselez és mozog, de azt is látták, hogy nagyon kemény munkát végez a pályán. Melyiknek köszönhető jobban a karrierje?

– Főleg annak, hogy nagyon szerettem futballozni. A régiek arról szoktak beszélni, hogy négy-öt órákat játszottunk, főleg nyáron, amikor nem kellett iskolába menni. Megszoktuk, hogy rengeteget mozgunk. És valóban, a legjobban cselező játékosok közé tartoztam, ám ez nemcsak azt jelentette, hogy sok gólt rúgtam, hanem rengeteg szabadrúgást és tizenegyest csináltam. Az emberek szeretik a látványos játékot, a cselezés pedig talán a futball egyik leglátványosabb eleme.

– És a szorgalom?

– Ugye, mondtam, hogy egy éve nem tudunk terembe járni. Ahol viszont lakom, a kerítés aljzata betonból van. Úgy szoktam gyakorolni, hogy kimegyek egy

héten kétszer-háromszor, és a betonhoz rugdosok jobbal, ballal, külsővel és belsővel. Még 65 fölött is 30-40 percet rugdosok a betonra, és ilyenkor érzem a játékomban a minőségi javulást. Baróti Lajos bácsi, aki a magyar csapatot négyszer vitte ki a világbajnokságra, világhírű edző volt. Ő mondta, hogy gondoljunk abba bele: a hatvan-hetvenéves artista még be tud tanulni új számot. És én is ezt érzem: amíg az ember járni képes, mindig lehet tanulni. És nemcsak a futballban, de egyéb hivatásban is. Még egy érdekes történet a szorgalommal kapcsolatban: abban az időben megkérdezte az egyik csapattársunk, ülve tudunk-e dekázni. Persze hogy nem tudtunk. Öthat-nyolc dekázás után leesett a lábunkról a labda. Ám a végén négy-ötszázat tudtunk ülve dekázni. A munkába vetett hitnek óriási szerepe van!

– 400-szor játszott a Vasasban, de csak ötször volt válogatott játékos. Ez hogy érintette?

– Valóban szép és sikeres volt a pályám, de ez az egy negatív pont van az életemben. Már ’75-ben bekerültem

a válogatottba. És még ’83-ban is van egy címoldal a Népsportban, amikor a Wembley-ben ott állok a pályán, az angolok ellen. Hét-nyolc éven keresztül a keretben voltam, de 20-30-szor csak a kispadon. Ám mindebben közrejátszott talán, hogy 20–21 évesen elkezdtem a Testnevelési Főiskolán az edzői szakot. Utána elvittek katonának, aztán meg gyakorlatilag azonnal elkezdtem az ELTE jogi karára járni. Végül is lehet mondani, hogy a pályafutásomat végigtanultam, ez pedig azt is jelentette, hogy sok-sok edzésről hiányoztam. És akkor meg is fordítanám a dolgot: őszintén hálás vagyok azért, hogy az edzők egyáltalán engedtek tanulni.

Miért éppen a jogot választotta?

– Erre büszkén szoktam mondani, hogy 11 jogász volt a családomban. Ezt kevesen mondhatják el magukról. A feleségem nagyapja már 1920-ban táblabíró volt. Azóta a sógorom, a gyerekeim, az unokanővérem és a vejem is jogász lett. Amit ennél lényegesebbnek tartok: jogászként hasonló dolgokat élhettem át, mint futballistaként.

– Ezt hogy értsük?

– Mindkettő igazi hivatás. Hamar fel kell mérni a helyzetet, gyorsan és alaposan kell reagálni. Nekem nagyon hatott a futball a jogászi pályámra. 34 éve dolgozom ügyvédként, és igyekeztem kiküszöbölni azokat a hibákat, amiket futballistaként elkövettem. Az ember rádöbben, hogy a tervezésnek és a céltudatosságnak óriási ereje van. Egy ügyet ötször, de akár ezerszer is át kell nézni.

– Mégsem szakadt el a focitól, mert megalapította a Hivatalos Labdarúgók Kamaráját.

– Szerintem edzőnek és játékosnak partnernek kell lenni. Meg kell őszintén beszélni a gondokat – és ez korábban nem nagyon működött. Inkább tanár-diák viszony volt köztünk. Sem én, sem a pályatársaink nem voltunk elég öntudatosak. Ezért is alapítottam meg a Futball Kamarát: hogy külföldi példákból tanulva, ha a futballistának gondja van, segíthessünk. Aztán lassan 22 éve vezetem az MLSZ Jogi Bizottságát. Itt is rengeteget tanultam. Amíg általában a polgári peres ügyek egy-két-három-négy évig tartanak, az MLSZ elé kerülő esetekre egy-két hetünk van. Ezekkel az ügyekkel a média is foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy hihetetlen odafigyelést igényel, hogy jó döntések szülessenek. És azt is el kell mondanom, hogy az MLSZ-ben

a megyékben és a bizottságokban több száz jogász dolgozik. Ezek a jogászok ügyészek, ügyvédek és jó nevű bíróságon dolgozó bírák.

– Térjünk vissza kicsit a focihoz! Mit gondol arról, hogy az elmúlt harminc évben hogyan változott meg az egész? Tulajdonképpen egy világra szóló szórakoztatóipari konglomerátummá vált.

– A hatvanas-hetvenes években és a mi időnkben is 15 vagy 20 csapat volt, amit jegyeztek. Voltak a „klasszikus” világbajnokok: brazilok, argentinok, uruguayiak, franciák, németek, olaszok, angolok és spanyolok. Ma pedig már van több mint 200 csapat: óriási a konkurencia! És a televíziók miatt mára világszinten az egyik legnagyobb szórakoztató faktorrá vált. Egész más lett a modern kori futball, mint a mi időnkben volt. De amikor a híradókban mutatnak egy afrikai hadszínteret, ahol két napra fegyverszünetet kötnek, az első dolog, amit látni lehet, hogy a gyerekek futballozni kezdenek. Óriási civilizációs ereje van a játéknak!

– Mit szólt a szuperligás fiaskóhoz?

– Én a kupában azt tartom a legnagyobb vívmánynak, hogy egyenes kiesés van – és ezáltal a meccsen bármilyen csoda előfordulhat. A hetvenes években a Nottingham Forest felkerült az első osztályba, és utána kétszer egymás után meg is nyerte a BEK-et, a Bajnokok Ligája elődjét. Manapság viszont már kevés a meglepetés. Bayern München, Barca, Real, Chelsea… Már most egy kicsit unalmas. A Szuperliga még kiszámíthatóbb lett volna.

– Ki a titkos favoritja a nyári EB-n?

– Talán a franciák. De ne felejtsük el, hogy a németek bármikor képesek összeszedni magukat  és meglepetést okozni.

Válogatott labdarúgó, középcsatár. 1974-ben mutatkozott be az élvonalban. A Vasasban 1986-ig 285 bajnoki mérkőzésen 86 gólt szerzett. 1976 és 1982 között 5 alkalommal szerepelt a válogatottban és 2 gólt szerzett. Ügyvéd, a Hivatásos Labdarúgók Kamarájának alapító tagja és jogásza.

Labdazsonglőr ügyvédek

Nem csak dr. Izsó Ignác volt nagy labdabűvölő az ügyvédek között. Akárcsak a vízilabdában, itt is jó néhány nevet megtalálhatunk a listán.

​Az első válogatott gól

„Borbás Gáspár dr. minden szempontból történelmet írt. Ő volt az első futballista, aki a Ferencváros első hivatalos meccsén elsőként a kapuba talált, 1901. április 21én a MUE elleni meccsen. A Ferencváros alapító tagja volt. De ő volt, aki elsőként válogatottban is eredményes tudott lenni, 1903. április 5-én, a csehek elleni találkozón. Az első magyar futballista volt, aki ügyvédként szerzett doktori oklevelet,

jegyzése óta ügyvédként tevékenykedik, ami mellett az MLSZ Fegyelmi Bizottságának alelnöke.

Dr. Füzi Ákos tizenkétszeres magyar válogatott labdarúgó, aki játszott a Győr, a BVSC, a Ferencváros, az MTK, az Újpest és a Vasas csapatában összesen 310 alkalommal, míg légiósként az Admira Wackerben. 2002-ben a magyar ügyvédválogatottal világbajnoki ezüstérmes, és a torna legjobb játékosa. 2002–2006 között ügyvédjelöltként dolgozott.

keztek. Dr. Szieben volt a Csepel góllövő kapusa: büntetőkből 16-ot vágott a hálóba, akcióból pedig egyet. „Volt abban valami extrém, hogy akik hétvégén a lelátón például az anyámat szidták, azok hétfőn adóügyi kérdésekben, cégalapításban, polgári és sportügyekben a segítségemet kérték” – nyilatkozta a mifocink.com-nak.

​Ügyvédfoci

2000 óta létezik a Budapesti Ügyvédek Sport és Kulturális Egyesülete (BÜSKE)

FC Vis Maior nevű nagypályás ügyvédcsapat. „A név az ügyvédek alaptevékenységére egyáltalán nem, de a pályán tapasztalható ellenállhatatlanságunkra erőteljesen utal” – írják magukról. A Vis

majd ügyvédi vizsgát is tett. Az első futballista volt, aki elérte a 25. válogatottságot” – írja dr. Borbásról a Blikk. Labdarúgó karrierje végét az jelentette, amikor fővárosi alügyésznek nevezték ki: választania kellett a sport és a jogászi hivatás közt, és ő az utóbbira voksolt. Dr. Dékány Ferenc is szorosan kötődik a Ferencvárosi Torna Clubhoz, hiszen 1949 és 1961 közt 258 mérkőzésen lépett pályára annak mezében, később pedig edzőként és a szakosztály vezetőjeként is segítette a Fradit. Jogi diplomáját az ELTE Jogi karán szerezte, 1966-tól a 21. Számú Ügyvédi Munkaközösség tagjaként dolgozott.

Játékosok

Dr. Birinyi István a Vasasban érte el legnagyobb sikereit, ahol 1978 és 1986 között 177 mérkőzésen 13 gólt jegyzett, két bajnoki bronzérmet és egy kupagyőzelmet mondhat magáénak. 1991-es be -

​Kapusok

Dr. Katzirz Bélát a testvére vitte le 1963ban az Ércbányász pályára Pécsett, majd 1973–1983-ig védte a Pécsi MSC hálóját, ezt követően pedig három évig a portugál bajnokságban játszott. Válogatottként 22 alkalommal lépett pályára. 1985-ben a Pécsi Tudományegyetemen szerezte meg jogi diplomáját, és ott is praktizál. Dr. Szieben László jogi karrierje párhuzamosan indult be profi labdarúgó pályájával. Sőt, egy darabig úgy tűnt, hogy Sziebennek nagyobb a szerencséje az üzleti világban és a tárgyalótermekben, mint a  pályán. De a Csepelnél a két hivatás öszszeért, és a focisikerek is szépen megér-

Maior a Budapest III. osztályának 2. csoportjában szerepel hétről hétre, ahova folyamatosan várja a nagypályás labdarúgó múlttal rendelkező kollégákat.

Világversenyek

A nagypályás csapat – pécsi, debreceni, soproni, székesfehérvári kollégákkal megerősödve – világ- és Európa-bajnokságokon is szerepel, ahol 4 vb-ezüstérem mellett eddig 4 Európa-bajnoki címet ért el. A csapat tagjai többször egyéni díjakat is elértek, így dr. Váradi Gábor Európa legjobb ügyvéd kapusa lett, dr. Hergenrőder Tamás, dr. Fekete Sándor és dr. Füzi Ákos pedig megkapta a torna legjobbjának, illetve gólkirályának járó díjat. A MUNDIAVOCAT néven ismert világbajnokságot többször is Magyarországon rendezték meg, 21 évvel ezelőtt a marrákesi tornán pedig második lett a csapat – ebben az évben dr. Orbán Viktor miniszterelnök is pályára lépett a csapatban.