Pesti Ügyvéd / 2021. április

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

Nem akadálymentes jogi pályán

· A TARTALOMBÓL ·

Vérünket adtuk egy jó

ügyért a Kamarában

– 6. oldal

Hála, pénz nélkül: a  kriminalizált boríték

– 12. oldal

Jogi csemegék a BÜK könyvtárából

– 13. oldal

Vakon elvégezni a jogi egyetemet, vagy ügyvédként kerekesszékkel begurulni a tárgyalóterembe – ezek nem egy film forgatókönyvéből, hanem a való életből származó példák.

Mindannyian hajlamosak vagyunk természetesnek venni azt, hogy egészségesek vagyunk, egészen addig a pillanatig, amíg ez így van. Vannak köztünk olyan kollégák, akiknek egy velük született vagy az életük során kialakult betegség miatt az átlagosnál nehezebb pályán kell mozogniuk. Az ő történeteikből egyöntetűen

kiderül az, hogy kellő kitartással és kreativitással minden nehézség áthidalható, mi több, akár még summa cum laude is végezhetünk a jogi karon. A Pesti Ügyvéd kerekesszékes és látássérült kollégákkal beszélgetett a tapasztalatokról, a nehézségekről, a váratlan előnyökről, valamint az élet, no meg a hivatásrend szeretetéről. Cikkünk a 3. oldalon

· SZERVÉT TIBOR ·

„A verbális készségem a jogi egye temen sokat fejlődött”

· ÜGYVÉDEK & COACHING ·

Dr. Sárdi-Papp Réka maga is hosszú ideig dolgozott jogászként, ugyanakkor felismerte, hogy a coachingra mindenkinek szüksége van. Interjúnkban elmeséli, mit tud tenni egy coach az ügyvédekért. 10. oldal

· SZABADIDŐ · Jogászok a vásznon: Hollywood néha lehengerlő, máskor szórakoztató ügyvédei – 20. oldal

2021. április

Interjú a jogvégzett színésszel a 18. oldalon.

Közgyűlés helyett

Kedves Kollégák! Már a második olyan márciust hagytuk magunk mögött, amikor a pandémiás helyzet nem tette lehetővé, hogy a szokott időpontban megtartsuk a BÜK legfőbb döntéshozó testületének ülését.

Ha az élet a rendes kerékvágásból nem siklott volna ki, akkor a megújult folyóiratunk jelen száma először közölhetne színes tudósítást a kamarai közgyűlésről, arról, hogy mit végeztünk az elmúlt évben a Kar érdekében. Elmondhatták volna a kollégák – reményeim szerint a 2019-es telt házas dísztermi létszám előtt –, hogy miben kellene javítanunk és reményeim szerint elfogadták volna a beszámolót és a költségvetést. Este pedig – kiéheztetve az elmúlt egy év által a társas kapcsolatokra – a hagyományt folytatva a csodálatos székházunkban koccintottunk volna az eljövendő évre.

Nem így lett sajnos. A Kormány újból veszélyhelyzetet hirdetett ki és az aggasztó járványhelyzeti adatok miatt – érthetően – korlátozásokat rendelt el, így a köztestület költségvetését és beszámolóját az elnökség jogosult és köteles elfogadni, mely határozatot a közgyűlés – a veszélyhelyzet megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó rendkívüli ülése – kell megtárgyalja.

Természetesen nem a szó közjogi értelmében, de szeretnék arról – közgyűlés helyett legalább ezen a platformon – beszámolni, hogy mi is történt tavaly a budapesti ügyvédség életében.

A tavaly februárban eszkalálódó vírus mára a mindennapjainkat alapjaiban határozza meg mind privát, mind ügyvédi létünkben, az előzetes forgatókönyveket átírva. Eklatáns példája volt ennek, hogy tavaly a Kamara közel 3 hónapig zárva volt, de a veszélyhelyzet idején is fenntartottuk a működőképességet. Munkatársaink otthoni munkavégzésben megtettek mindent azért, hogy a már megszokott szolgáltatási színvonalat tudjuk nyújtani, és - a visszajelzések alapján - a feladatellátás naprakész volt. Felelősséget éreztünk az elnehezült élethelyzetbe jutott kollegák iránt, helyettesítést, ügyintézési segítséget szerveztünk részükre. Beindítottuk a szűkített kirendelési listát, ami a visszajelzések alapján jól vizsgázott, a kollegák – dacolva a pandémiás helyzettel – szinte kivétel nélkül megjelentek az eljárási cselekményeken, melyért a védői díjat átutalás útján kapták kézhez. Köszönet a szolgálatért.

A mindennapjaink részévé vált új online érintkezési formák rávilágítottak a vírushelyzet egyik kedvező mellékhatására, hogy sokszor sokkal hatékonyabb a virtuális térben az ügyintézés és egyeztetés, mint kontakt formában. E mostani kényszerhelyzetben ugrásszerűen megnőtt az otthon dolgozó kollegák száma, melynek tapasztalatait idővel mind a megbízók, mind az ügyvédek levonhatják. Talán mindannyian szert tettünk többlettudásra, javítottuk bizonyos kompetenciáinkat, melyek valószínűleg csak sokkal később fejlődtek volna.

Az ügyvédi eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdhette az ügyvédi tevékenységet, majd a nyáron biztosítva mindenkinek az ünnepélyes emléket, esküt tettek a díszteremben. Ami nem változott, hogy ma már mindenki az avatása másnapján, igazolvány birtokában gyakorolhatja hivatását. A teljes digitális térbe helyezett ügyintézés megmutatta, hogy jó döntés volt az IT fejlesztése, melynek köszönhetően a BÜK adatbázisai gyakorlatilag naprakészek. Természetesen a néhány hiba, ami napvilágra került a több ezres adatállományhoz képest elenyésző, de – vallom – egy is sok.

A Jogtudor program meghosszabbítását a 2017 decemberi áron tudtuk a szolgáltatónál biztosítani. A számlavezető bankunkkal sikerült a lekötött megtakarítás kamatszintjét, közel a kétszeresére növelni. A vírushelyzet sajnos az elmúlt évben nem tette lehetővé, hogy azon elkötelezettségemnek, hogy az egyre inkább online térbe szoruló szakmai kapcsolatok offline fenntartásában a köztestület vállaljon minél nagyobb szerepet, eleget tegyek. Örömteli azonban az, hogy nem ritka, hogy a kamarai klubban lévő asztalok mindegyikénél ülnek.

Büszkén írok az egyértelmű sikerről, a kötelező továbbképzésről. Az elmúlt esztendő fejlesztései megteremtették azt a lehetőséget, hogy elektronikus tananyag útján a tagdíj terhére minden BÜK tag megszerezheti a kötelezettség teljesítéséhez szükséges kreditpontjait. Az első képzési év határidejének utolsó napjáig majdnem a teljes budapesti tagság teljesítette az előírt minimumot. Külön köszönet az oktatási bizottság áldozatos munkájáért.

Ezek a múlt legfontosabb történései, a jelené pedig az ügyvédi hivatás ázsiójának emelése, melyre vonatkozó kommunikációs kampány pályázati felhívását az elnökség elfogadta, az elnökség munkáját szakember segíti a kiírásban, előzetesen redukálja a meghívandó résztvevők számát, majd javaslatot tesz az elnökségnek a végső döntést megelőzően. A BÜK a rendelkezésére álló erőforrás biztosításával egyrészt építeni szeretné a hazai ügyvédség imázsát és növelni irántunk a bizalmat, tehát pozícionálni magunkat, mint értékteremtő segítők, akikhez érdemes fordulni. Másrészt edukálni és tudatosítani a mindennapos ügyvédi asszisztenciát igénylő helyzeteket a jogkeresőkben, hogy a szakértő megelőző segítsége legyen az első, ami az eszükbe jut.

A BÜK nevében kívánok minden kollegának lelkiekben megélt, a családdal töltött Húsvétot és Pészáchot, és hitet abban, hogy – átvitt értelemben – nincs messze a feltámadás és az újrakezdés.

Állami kitüntetések

Március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmából három kollegánk állami kitüntetésben részesült. Szívből gratulálunk

– magas szakmai színvonalú ügyvédi és oktatói, valamint a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság elnökeként végzett munkája elismeréseként Burai-Kovács Jánosnak, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetéséhez;

– a jogtudomány területén folytatott kutatói és oktatói munkája, valamint magas színvonalú ügyvédi tevékenysége elismeréseként Szuchy Róbertnek a KRE Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettesének, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetéséhez;

– a kamarai közéletben vállalt aktív szerepe, valamint védőügyvédi tevékenysége elismeréseként Gyalog Balázs főtitkár úrnak a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetéséhez.

Dr. Tóth M. Gábor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke

Munkájukhoz további jó egészséget és szakmai sikereket kívánunk!

Nem akadálymentes jogi pályán

Csak a Budapesti Ügyvédi Kamara tagságában számos olyan ügyvéd található, akik betegségük folytán nehezített pályán kénytelenek helytállni. Összeállításunkban látás- és mozgássérült kollégákkal beszélgettünk.

Dr. Kátai-Németh Vilmos:

„Édesanyám nagyon szeretett volna ügyvéd lenni, nemesi származása miatt azonban nem végezhette el a jogi egyetemet. Már gyerekként megfogadtam, hogy a Kátai név elé márpedig egyszer odakerül a doktori titulus. 16 éves voltam, amikor elveszítettem a látásom: akkor először úgy érzi az ember, hogy bezárul a világ, de – ahogy édesanyám fogalmazott – nem az a szégyen, ha elbukunk, hanem az, ha nem tu-

dunk felállni. Ez az én életem mottója.

2007-ben kezdtem el jogot tanulni, pontosan akkor, amikor a vakvezető kutyámmal együtt kitettek egy nagy élelmiszerlánc üzletéből. Végül peren kívüli megegyezés lett a céggel, a megítélt összeget pedig egy vakvezető kutyákat segítő alapítványnak ajánlottam fel. Már ekkor is hittem, hogy a fogyatékkal élő embereket is ugyanolyan jogok illetik meg, mint az épeket. Az egyetemen sem mindig volt egyszerű elérni azt, hogy elektronikus formában megkapjam a tankönyveket, hogy fel tudjam olvastatni azt egy szoftverrel. Ugyanakkor több olyan tanárom

is volt, aki nagyon mellettem állt, és sokat segített a jog megértésében.

A diploma után jogi előadóként helyezkedtem el, aminek keretében (az ebben az összeállításban is megszólaló – a szerk.) Dr. Vas Anikó lett a jogi mentorom. A sikeres szakvizsga után mára egyéni ügyvéd vagyok, és esélyegyenlőségi joggal is foglalkozom. Volt már olyan eset, amikor nekem kellett megmagyarázni például egy látássérültnek, hogy lehet, hogy van valamihez joga, de azzal ne éljen vissza. Az például nincs rendjén, ha nem engedik be vakvezető kutyával valahová, de mégis miért szeretne bemenni éppen egy csúsz-

„A joggal élni lehet, visszaélni vele nem”

daparkba?! Érdemes nemcsak a jogot, de a célszerűséget is figyelembe venni, nem beszélve arról, hogy egy-egy kevésbé belátó, a saját vélt igaza mellett olykor nyomdafestéket nem tűrő stílusban kiálló sorstárs évekre visszavethet esélyegyenlőségi ügyeket.

A tárgyalóteremben sosem éreztem hátrányát a vakságomnak, a felhasználói környezetben viszont tapasztalom, hiszen rengeteg formanyomtatvány a mai napig nem akadálymentes.

A jogi pálya mellett kétdanos, fekete öves aikidómester, thai box edző és para-karate Európa-bajnok is vagyok. Viccelődve azt szoktam mondani, hogy »ahol nem segít a jog, ott segít az öklöm, ahol nem segít az öklöm, ott segít a jog«”.

Dr. Vas Anikó:

„Humán érdeklődésűként két pálya állt előttem: bölcsészet vagy jog. Édesanyám tanácsára végül ez utóbbi mellett döntöttem, mivel ő maga tanár volt. Az élet aztán úgy hozta, hogy a diplomámat már két kisgyerek édesanyjaként vehettem át, majd így kezdtem el jogtanácsosként dolgozni. A kollégáimmal közösen alapítottunk egy jogtanácsosi munkaközösséget, ami később ügyvédi irodává alakult, végül pedig én magam is egyéni ügyvéd lettem.

21 évvel ezelőtt diagnosztizáltak szklerózis multiplexszel, ekkor deréktól lefelé megbénultam, és ez, ugye, fokozatosan romlik. Az ügyvédi munkát azóta se hagytam abba egy pillanatra sem. Vannak jobb és rosszabb napok, a tendencia azonban ennél a betegségnél mindig a rosszabb irányba halad. Sokat köszönhetek jogtanácsosi karrieremnek, hogy ez mégis működik, hiszen szinte kizárólag cégeknek dolgoztam, elsősorban gazdasági joggal kapcsolatosan. Szerencsére pont a betegségem első öt évében – amikor még el tudtam menni személyesen is a bíróságokra – rengeteget fejlődött az informatika. Időközben az irodámat is áthelyeztem a lakásommal közös térbe.

Az eredeti ügyfélkör körülbelül tíz év alatt kopott ki. Eddigre viszont annyit fejlődött az infrastruktúra, hogy elektronikus úton is el lehetett intézni szinte mindent. Ez teszi lehetővé, hogy a mai napig el tudjam látni az ügyvédi munkámat, ami ma már elsősorban az ingatlanjoghoz kapcsolódik. A kollégáktól és a bíróktól eddig csakis segítő szándékot tapasztaltam.”

Dr. Ozvári-Lukács Ádám:

„A szüleim is jogászok, akik a közigazgatásban dolgoztak, ettől függetlenül nem volt egyértelmű, hogy belőlem is jogász lesz. Az érettségi előtt fél évvel döntöttem el, hogy a jogra jelentkezem. Jogi diplomát szerezni senkinek sem könnyű, látássérültként pedig még egy kicsit nehezebb volt, különösen azokban az időkben – a kilencvenes évek végén, kétezres évek elején –, amikor én odajártam. Akkoriban a számítástechnika már elég fejlett volt, elektronikus formátumban azonban még nemigen lehetett hozzájutni a tankönyvekhez. Egyetemi éveim nagy része így tankönyvek szkennelésével telt, amelyeket aztán egy szoftver segítségével olvastattam fel magamnak.

A diploma megszerzését követően egy civil szervezetnél kezdtem el dol-

gozni jogászként. Ez nem volt tudatos karrierdöntés, mégis sikeres partnerség lett, a mai napig dolgozom nekik. Emellett sokat foglalkozom munkajoggal, különösen a megváltozott munkaképességűek vonatkozásában.

A mi szakmánk a saját tapasztalataim szerint meglehetősen elfogadó. Magyarországon van hagyománya a látássérült ügyvédeknek, amivel érdekes módon néhány nyugat-európai országot is megelőzünk. Sok érintettel beszélgettem Európából, és többen meglepődtek azon, hogy Magyarországon látássérültként is lehet érvényesülni ügyvédként. A bíróságokon olykor éreztem némi rácsodálkozást a helyzetemre, az viszont szerencsére egy erősen formalizált és szabályozott viszony.

Véleményem szerint jelenleg az a látássérült ügyvédek legnagyobb problémája, hogy nem tudjuk használni az e-perek felhasználói felületét, mivel az nem hozzáférhető az általunk alkalmazott felolvasószoftver számára. Ennek következménye, hogy nem tudunk ön-

„Ma már elektronikus úton is el lehet intézni szinte mindent”

„Magyarországon van hagyománya a látássérült ügyvédeknek”

FOTÓ: FREEPIK

állóan feltölteni nyomtatványt ezen keresztül, ez pedig már nemcsak az ügyvédeknek, de valamennyi látássérültnek problémát jelenthet.“

rettem a büntetőjogot, de a kirendelt védőség az állapotom miatt nem jöhetett szóba, így a polgári jog területén kezdtem el dolgozni. Jelenleg elsősorban cég-, ingatlan- és családjoggal foglalkozom. Kimondottan sikerként élem meg, amikor létre tudok hozni egy egyezséget a vitás felek közt, vagy ha egy ügylet után a vevő és az eladó is elégedett.

„Számomra nem ismeretlen a vírushelyzet: néhány napos voltam csupán, amikor 1968-ban elkaptam a hongkongi influenzát, ami a mozgásszervi idegközpontot támadta meg. Tízhónapos koromig azt hitték, nem is maradok életben, de szerencsére nem nekik lett igazuk. Ennek következményeként viszont kerekesszékbe kerültem, és magántanulóként végeztem az iskoláimat, először édesanyámmal együtt tanulva, majd nélküle. Ő tanított meg engem tanulni és dolgozni, és tőle tudom azt, hogy mi a kötelesség. Édesanyám győzött meg engem arról, hogy olyan szakmát válasszak, amit kerekesszékből is tudok végezni, és meg is élek majd belőle. 1993-ban diplomáztam, és bár kacérkodtam a bírói karrierrel, végül az ügyvédséget választottam. Nagyon sze-

A digitalizáció kétséget kizáróan megkönnyíti a munkát, igaz, ebben nekem a húgom segítségére volt szükségem, aki fizikálisan is ápolt – és aki a világ legjobb testvére –, amíg egészsége engedte. Rajta kívül négy ember fontos nekem kiemelten: az édesanyám, a volt barátnőm, egy fiatal barátom és a keresztfiam.

A bíróságok sajnos továbbra sem minden esetben akadálymentesek, vagy például nem megfelelő méretű a lift kerekesszékkel. A mozgásban és a mindennapi életvitelben amúgy is szükségem van segítségre, ezt a fajta kiszolgáltatottságot pedig nagyon nehéz megélni.”

ezért a továbbtanulásnál is olyan szakmák, hivatások felé kacsintgattam, amiket így is lehet művelni. Végül a Miskolci Egyetem jogi karára kerültem, ami már csak abból a szempontból is szerencsés volt, hogy szinte minden vizsga szóbeli volt. Az oktatók maximálisan támogatóan álltak a helyzetemhez, továbbá elektronikus formátumban is rendelkezésemre bocsátották a – jellemzően általuk írt – tankönyveket. Egy képernyőolvasó programmal így már fel tudtam olvastatni ezeket, ráadásul amit egyszer meghallgatok, annak 90 százalékban vissza tudom adni a tartalmát. Végül 2016-ban diplomáztam summa cum laude minősítéssel.

„Mivel születésemtől fogva vak vagyok,

Innen a Miskolci Városházára vezetett az utam, előbb a jogi, majd később a kommunikációs osztályra. A jog és a kommunikáció sok mindenben hasonlít. Sok olyan kommunikációs eset van, amikor kimondottan jól jönnek a jogi tanulmányok. Végső soron pedig mindkettő az emberekkel foglalkozik. Sokszor csinálok viccet a vakságomból. Lehet, hogy ennek is köszönhető, hogy soha semmilyen rossz tapasztalatom nem volt ezzel kapcsolatban a kollégákkal szemben. Illetve azt tapasztalom, hogy gyakran még gyorsabb tudok lenni, mint a látó kollégák, ami kifejezetten inspirálóan tud hatni.“

Hosszan csörög a telefon dr. Vámosi Zoltán ügyvédi irodájában, majd egy kedves női hang szól bele a vonal másik végén. Amikor bemutatkozom, és elmondom neki, honnan és miért keresem – úgy hallottam, együtt dolgozik egy látássérült asszisztenssel, és ennek kapcsán szeretnék vele beszélgetni –, a hölgy azt mondja: „igen, én lennék az”.

Némi kölcsönös zavarban levést követően beszélgetni kezdünk. Lengyel Júlia valójában 180 kilométerre van Zoltán ügyvédi irodájától, az elmúlt bő négy évben azonban nem sok hátrányát tapasztalták ennek a távolságnak, aminek köszönhetően nem kellett átszervezniük munkafolyamataikat a pandémia ideje alatt. Júlia az irodai háttérmunkát végzi: az iratok előkészítését, a kérelmek megírását, a hívások kezelését. Hálás azért, hogy lehetőséget kapott a bizonyításra, mivel látássérültként nincsenek jó tapasztalatai a munkaerőpiacról. Júlia azt sajnálja a legjobban, hogy a legtöbb cégvezető és HR-es nem is biztosít lehetőséget arra, hogy megmutassa, igenis el tudja látni azt a feladatot, ami-

vel megbízták. „Ötven évvel ezelőtt ez nem működött volna, ma már azonban elérhető az a technológia, amivel ugyanolyan minőségben és ugyanolyan sebességgel el tudja végezni az irodai munkát egy látássérült ember, mint egy látó” – mondja el.

Az ügyvéd és asszisztense az elmúlt bő négy évben összesen háromszor találkoztak személyesen. „Ebből az egyik egy adásvételi szerződés aláírása volt, egy másik pedig Júlia esküvője” – teszi hozzá dr. Vámosi Zoltán. Ő HR-esként dolgozó feleségének köszönheti Júliát, aki amikor asszisztenst keresett maga mellé, biztatta arra, hogy próbáljon ki megváltozott munkaképességű embereket is. „Az első perctől kezdve annyira flottul ment minden, hogy magam is meglepődtem rajta – igazából sokszor mai napig meglepődöm rajta” – meséli Zoltán. „Ha nem tudnám, hogy látássérült, az írása alapján sosem venném észre – félkövér, dőlt betű, mindenre odafigyel. Igazából nem is tudom, hogy csinálja, de annyira ügyes, hogy hamarosan asszisztensből ügyvédjelöltté lép elő.”

Dr. Brecska-Füleky György: „Azt hitték, nem is maradok életben, de szerencsére nem nekik lett igazuk”

„Igazából nem is tudom, hogy csinálja”

Ügyvédi tapasztalatok egy látássérült asszisztenssel

Dr. Aranyosi Gergő:

„Gyakran még gyorsabb is tudok lenni”

Vérünket a kamaráért!

2021. február 23-án a Budapesti Ügyvédi Kamara Dísztermében reggel kilenc órától egészen késő délutánig véradást szerveztek. A rekorddöntő rendezvény a Kamara utolsó nyilvános eseménye volt a koronavírus miatti országos lezárás előtt.

ADíszterem évente kétszer átalakul: az Országos Vérellátó Szolgálat települ ki a Budapesti Ügyvédi Kamarához, hogy a hivatásrend tagjai véradáson enyhítsék a február végi vérhiányt. Mert, mint ahogyan dr. Fügedi Szilvia, a BÜK egyik elnökhelyettese elmondja, általában évente kétszer lép fel vérhiány: februárban az influenzajárvány miatt (ez idén szinte teljesen elmaradt), augusztusban pedig a nyaralási csúcs okán.

A BÜK 2005-ben rendezett először véradást: akkor körülbelül negyven kamarai tag jelent meg. „Úgy indult, hogy egy kolléganő felvetette, hogy jó lenne vért adni, szedjünk össze néhány ügyvédet, és menjünk el a Karolina útra – meséli dr. Fügedi Szilvia. Aztán inkább úgy döntöttünk, szóljunk az OVSZ-nek, és ehelyett jöjjenek ők ide. Ki is szálltak, felmérték a területet. Azóta mindig csinálunk egy Facebook-eseményt, a kamarai hírlevélből pedig mindig felmérjük, mekkora létszám várható.”

Az átlaglétszám egyébként hetven-nyolcvan fő körül szokott mozogni. A rekord eddig nyolcvanhárom véradó volt, idén azonban sikerült új csúcsot beállítani: kilencvennyolcan adtak vért a Díszteremben. Mint ahogy mindig, most is volt lehetőség célzott véradásra, de a többség enélkül gyakorolta ezt az igazán nagylelkű gesztust. Tudni kell, hogy egy véradótól nagyjából 450 ml vért vesznek le, azonban ez a mennyiség három beteg kezelésére elegendő, mivel a leadott vért lebontják, és vérkészítményt készítenek belőle.

Véradáskor megélénkül az élet a BÜK-ben, a Díszterem melletti szobák is megtelnek a kollégákkal.

Dr. Fügedi Szilvia négy tálnyi süteménnyel készült az eseményre, de több ügyvéd is hozott harapnivalót. A véradás így tulajdonképpen egy kellemes társasági eseménnyé változik délutánra. A véradók az OVSZ-től ötszáz forintnyi hideg-melegételutalványt kapnak. Míg az elején a vért adó ügyvédek a süteményekért cserébe ajánlották fel az utalványokat, a szervezők azonnal jótékony célra kezdték el gyűjteni ezeket – mára ebből is szép hagyomány kerekedett.

„Korábban rendszeres véradó voltam, az elmúlt években azonban ez kimaradt az életemből. Egy éve vagyok a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, és amikor megláttam, hogy lesz egy ilyen alkalom, úgy éreztem, itt a helyem!”

dr. Szikszai Márta

„Nekem sem ez az első alkalom, amikor vért adok, és ezt mindig a Budapesti Ügyvédi Kamarában teszem meg, évente két alkalommal.”

dr. Szőnyi György

„A szüleim is rendszeres véradók voltak, mivel pedig olyan vércsoportom van, amit bárkinek lehet adni, ezért szeretek és rendszeresen adok is vért. Éppen a mostani volt a jubileumi, tizedik véradásom.” dr. Vauver Krisztina

BÜK véradás 2021

„Bár a médiamunkás nem avatkozhat be tevőlegesen az általa megfigyelt folyamatokba, ezúttal mind Bus István, mind én kivételt tettünk, és beszálltunk a véradásba.”

Vida Ferenc, a Pesti Ügyvéd szerkesztője

„Ez a második alkalom, hogy vért adok itt, a Budapesti Ügyvédi Kamarában. Fontosnak tartom, hogy a jó és fontos célja mellett ez az ügyvédi hivatásrend társasági eseménye is egyben.”

dr. Kisgyörgy Sándor

A paragrafusjelkekszet dr. Jéhn Katalin ügyvédnő sütötte

Jogszabályban rögzítenék az egyenlő béreket

Az Európai Bizottság javaslatokat terjesztett elő, hogy az unióban a nők és a férfiak egyenlő munkáért egyenlő díjazásban részesüljenek.

Ennek értelmében a munkáltatóknak az álláshirdetésben vagy az állásinterjú előtt tájékoztatást kell adniuk a kezdeti bérszintről vagy bérsávról, és nem tehetnek fel kérdéseket a pályázó előző fizetésével kapcsolatban. A munkavállalók továbbá tájékoztatást kérhetnek munkáltatójuktól az azonos értékű munkát végző munkavállalók nemenkénti átlagos bérszintjéről. A testület azt is biztosítaná, hogy a 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató cégek információkat tegyenek közzé a szervezetükben dolgozó nők és férfiak közötti bérszakadékra vonatkozóan. A bizottság azt is el szeretné elérni, hogy a bérdiszkriminációt elszenvedettek kártérítésben

részesüljenek, valamint hogy a munkáltatónak kelljen bizonyítani, hogy a bérezés tekintetében nem állt fenn hátrányos megkülönböztetés. Következő lépésként az Európai Bizottság javaslata az Európai Parlament és a tagállami minisztereket tömörítő Tanács elé kerül. Az irányelv elfogadását követően a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy az intézkedéseket nemzeti jogrendszerükkel harmonizálják.

Hivatalos statisztikák szerint az EUban a nők fizetése még mindig jelentősen, 14 százalékkal elmarad a férfiakétól, jóllehet egy uniós irányelv már 1975-ben megtiltotta a nemek közötti díjazásbeli megkülönböztetést. (MTI)

Új kollégiumvezetők

a Kúrián

Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke 2021. március 15-i hatállyal hat évre kinevezte a Kúria Büntető Kollégiumának vezetőjévé dr. Márki Zoltán kúriai tanácselnököt, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetőjévé pedig dr. Orosz Árpád Gábor kúriai tanácselnököt.

Dr. Márki Zoltán 1990 óta bíró, 2005 óta legfelsőbb bírósági bíró, 2012 óta kúriai tanácselnök. 2015. szeptember 10. és 2017. április 18. között a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának megbízott kollégiumvezetője. 1996 és 2002 között az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróként részt vett a büntetőjogi kodifikációban, számos büntetőjogi tanulmány és szakkönyv szerzője, társszerzője, 1999 óta a Jogi Szakvizsga Bizottság tagja.

Dr. Orosz Árpád Gábor 1985. július 1-je óta bíró, 2007 óta legfelsőbb bírósági bíró, 2008-tól tanácselnök, 2012-től kúriai tanácselnök. 2015 és 2018 között a Polgári Kollégium kollégiumvezető-helyettese. Számos polgári jogi témájú tanulmány, illetve könyv szerzője, társszerzője, tagja a Jogi Szakvizsga Bizottságnak, és számos nemzetközi szakértői csoportnak. (kuria-birosag.hu)

Elhunyt Dr. Németh János, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke

Az ELTE ÁJK vezető oktatója, az Alkotmánybíróság volt elnöke életének 88. évében, 2021. március 1-jén elhunyt.

Prof. Dr. Németh János 1933-ban született Újpesten, 1956-ban végzett az ELTE Jogi Karán summa cum laude fokozattal, majd rövid ügyvédjelölti időszakot követően a Kar fiatal oktatója lett. Az évtizedek során jogászhallgatók generációit tanította a Polgári Eljárásjogi Tanszéken, később annak tanszékvezető egyetemi tanára, majd az utóbbi másfél évtizedben professor emeritusa lett. Ösztöndíjas kutató volt a Müncheni, majd a Kölni Egyetemen. Személyében összekapcsolódott a jog elméleti és gyakorlati művelése: egyetemi oktatói munkája mellett széles körben elismert ügyvédi és választottbírói tevékenységet folytatott. A rendszerváltáskor az Országos Választási Bizottság elnökévé választották, ezt a tisztséget 1997-ig, alkotmánybíróvá történt megválasztásáig töltötte be. 1998-ban az Alkotmánybíróság elnökévé választották. 2003-as nyugállományba vonulásáig nemcsak vezette az Alkotmánybíróságot, de számos jelentős ügy előadó bírója is volt. A 2010-es években vezető szerepet kapott egy új Polgári perrendtartás előkészítésében. (ajk.elte.hu)

Hallgattassék meg a másik fél is!

Levert a víz, és tébláboltam egy kicsit az ajtóban, mielőtt beléptem volna a kastélyszálló báltermébe. Ott ült ugyanis az egyik asztalnál az ismert tévés, és vele szemben volt némi restanciám. Vagyis hogy szakmai vétségem. Na jó: slendriánságom, újságírói etikai vétségem…, és folytathatnám tovább az önostorozást.

Egyszerűen elsiklottam a fölött az apró szabály fölött, hogy meghallgassuk a másik felet. Holott ez nemcsak a médiában és a jogban alapvető fontosságú elv, de ha az élet minden területén így járnánk el, kevésbé mennénk a másik agyára, és fundamentális konfliktusok oldódhatnának meg könynyűszerrel. A jó, hiteles és egyenes kommunikáció képes varázslatos hidat verni az ellenérdekű felek között.

Az ismert tévéssel a következő történt: azt nyilatkozta, hogy a híradóban a női műsorvezetők nem is olyan fontosak, egyfajta „masnik” csak. Manapság, nagyon helyesen, ilyet ember nem mondhat nyilvánosan – de mindez jó tizenöt éve esett meg. Azonban a szavai így is nagy vihart kavartak. A lapnál, ahol dolgoztam, szintén ugrott a szerkesztő a témára, és végül én írtam róla cikket. A leadás és a megjelenés között eltelt egy hét, és folyamatosan rágtam a szerkesztő fülét, hogy szólaltassuk meg benne a műsorvezetőt is, aki az inkriminált állítást tette. Végül ígéretet kaptam rá, hogy a következő lapszámban ő is reagálhat, és elmondhatja a saját verzióját. De

persze az élet ment tovább, és a következő héten már más volt a fontos téma, a szerencsétlen megfogalmazás miatti második cikk terve pedig ment is a sülylyesztőbe. Mit mondjak, nem éreztem tőle valami jól magam, de én is pörögtem tovább, és nem volt idő rágódni.

Egészen addig, amíg meg nem hívtak a bálba, ahol amint megláttam a televíziós kollégát, azonnal tudtam, hogy nem fogom megúszni a kellemetlen beszélgetést. Nem is kerültem ki, és szerencsére öt perc alatt túl voltunk az egészen. Könnyed hangvételben, szinte tréfásan kérte rajtam számon az esetet, én pedig őszintén elmeséltem neki, hogy úgy érzem, hibáztam. Elnézést kértem, ittunk egyet, és szent volt a béke – de ez az eset azóta ott kísért az újságírói pályámon, és olyan, akár egy felemelt mutatóujj: többszereplős az ügy? Felhívod a másikat is azonnal!

Ehhez képest aztán mégis lett egy sajtóperem. Az egyik országos szakszervezet éves jelentésében az szerepelt, hogy egy kereskedelmi egységben a női munkatársakat egészen hajmeresztő módon különböztették meg. Akinek ha-

vivérzése volt, kis piros szalagot kellett viselnie, hogy a műszakvezető többször engedhesse ki őt a mosdóba. A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve, mondhatnánk. Meg piros szalagokkal. Miközben a napilapok is lehozták már a hírt, nekem – hetilapos újságíróként – volt időm ellátogatni a szakszervezeti székházba, hogy rákérdezzek, hogy ez komoly-e. Az álmoskönyv szerint szakszervezeti székházak sötét folyosóin bolyongani: semmi jót nem jelent. Tényleg azt éreztem majd húsz éve, hogy itt megállt az idő, és még a belélegzett oxigénmolekulák is a régi rendszerben jutottak be az épületbe. Az ajtókon steppelt bőrborítás, a tárgyalóban kopott asztalok és tízkilós, ólomüveg hamutartók – utóbbiak önvédelmi eszköznek is beillenének, ha a sarokból rám ugrana egy szakszervezeti bizalmi. Sokra nem mentem a székházban – az egyébként készséges és szimpatikus munkatárs nem sok mindent tudott hozzátenni a történethez. Biztosított róla, hogy a jelentésben minden igaz, amit leírtak, az utolsó vesszőig és pontig. Felhörpintettem a kávét, amit behoztak, majd távoztam a székházból.

Végül nem készült nagy cikk, csak egy hír, amelyben a jelentés érdekesebb tételei közül szemezgettünk – többek között a piros szalagos esetet is megemlítettük. És úgy bepereltek, ahogy kell. Minden lapot, minden tévét, minden rádiót, ahol megjelent a hír. Hogy mi történt volna, ha rendesen utánajárok a történetnek? Ez ma már nem derül ki. De az biztos, hogy van a közelünkben egy olyan bolt, ami ehhez az üzletlánchoz tartozik. És még soha nem léptem át a küszöbét. És nem amiatt, mert attól tartok, hogy piros szalagos nőket látok a pénztárban.

SZERZŐ: Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

„A jogászok szeretnek dönteni és felelősséget vállalni”

ÜGYVÉDEK & COACHING

Dr. Sárdi-Papp Réka maga is hosszú ideig dolgozott jogászként. Ugyanakkor felismerte, hogy a coachingra mindenkinek szüksége van – még a saját szakmájában is. Ezért aztán jogászokra szakosodott, és interjúnkban elmeséli, mit tud tenni egy coach az ügyvédekért.

– Matek tagozatos gimnáziumba jártam – mondja. – A bátyám villamosmérnök, öt évvel idősebb, és nagyon fontos szereplője az életemnek. Ő mondta nekem anno, hogy ha még egyszer választhatna egyetemet, akkor a jogra járna. Én meg azt gondoltam, hogy ezzel a diplomával bármibe belevághatok. Nagyon szerencsés voltam, amikor bekerültem a jogi egyetemre, mivel fantasztikus tanáraim voltak: Kukorelli István, Harmathy Attila, Menyhárd Attila… Élvezet volt bejárni.

– Így lett Önből szenvedélyes jogász… – Igen! Polgári joggal és közbeszerzéssel foglalkoztam, amikor bekerültem egy kiváló ügyvédi irodába. Aztán az egyik volt főnököm mondta, hogy ezzel a habitussal szerinte a fogyasztóvédelem az én területem. Amikor tehát elmentem a  Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, nagyon hittem abban, hogy jót teszünk a fogyasztóknak. Abban a két és fél évben az összes szolgáltató általános szerződési feltételeit újraszabtuk. Itt nagyon korán lettem vezető.

– Ámde jött a coaching…

– Utána elmentem gyesre, majd a Gazdasági Versenyhivataltól hívtak, hogy menjek oda dolgozni. Itt erősödött meg bennem, hogy a vezetés nem pszichológia, de mégis emberekkel kell foglalkozni, és beiratkoztam egy nemzetközileg akkreditált coachképzésre. Éreztem, hogy tudást akarok szerezni arról, hogyan tudok motiválni, hogyan tudok munkaerőt megtartani. A coaching arról szól, hogy amikor leülünk egy ügyféllel beszélgetni, ott két egészséges ember ül egymással szemben, partneri viszonyban. A coach hisz abban, hogy az ügyfélnek megvannak azon erőforrásai – és tudása saját magáról –, amelyekkel el fogja érni a célját. Viszont kell neki némi időkeret és rálátás a saját működésére, a céljaira. És ha ezt ténylegesen látja, akkor az olyan erőforrásokat mozgósít, hogy ki tud mozdulni egy esetleges elakadásból, holtpontról.

– Ez lehetne egy jó főnök vagy egy házastárs szerepe is, nem?

– Szerencsére egyre több coaching szemléletű vezető van. A férjek és feleségek azonban gyakran elfogultak a családon belül. De a coach szemléletet haza lehet vinni a magánéletbe is, ha eleget foglalkozik vele az ember.

– Coaching munkája kapcsán azonnal jogászokkal kezdett foglalkozni?

– A Gazdasági Versenyhivatalban már coach szemléletű vezetőként dolgoztam, mivel pedig az ismeretségi körömben mindig sok jogász volt, így lett egyre több jogász ügyfelem is. Akkor és most is azt gondolom, hogy ez jó eszköz a jogászok számára. Hiszen sokszor még egy ügyvédi irodában sincs külön HR-es, a coaching segítségével viszont hamar meg lehet tapasztalni azt, hogy egyéni vagy csapatszinten hogyan tudnak hatékonyabban és jobban működni, együttműködni.

– A jogászok miben különböznek a többi munkavállalótól, vállalkozótól?

– Két dolgot tudok megfogni. Az egyik: a titoktartás fontossága. Mind a szakmának, mind a jogászoknak egyenként is különösen fontos szempont, hogy a párbeszéd során maradjon házon belül az információ. A másik szempont, hogy a jogászok szeretnek dönteni és felelősséget vállalni. Tehát ők nem tanácsadásra jönnek. Felnőtt, partneri viszonyban kell maradni, és hozzásegíteni az ügyfelet ahhoz, hogy kibányássza magából a saját kérdéseit – és arra a saját válaszait.

– Ezek szerint a jogászok keményebbek és erősebbek a többi ügyfélnél?

– Szerintem izgalmas folyamat, amikor arról kezdünk beszélgetni, mi a különbség a között, hogy valaki erős vagy kemény. Az erő mindenféleképpen meg kell hogy maradjon. A keménységgel kapcsolatban pedig azt gondolom, hogy jó, hogy ha van egy „potméterszerű tekerő” a jogász kezében, és ő maga tudja, mikor akar kemény lenni, és mikor nem.

Segítségkérés-e a coachhoz fordulás?

– Egyáltalán nem. Steve Jobsnak is volt coacha. Ez nem arról szól, hogy a coach bármit jobban tud. De mikor szán valaki arra időt, hogy strukturáltan átgondolja, hogy miben van éppen, és hova szeretne eljutni? Ha már korábban a házastársat emlegettük: ha valaki leül a férjével vagy a feleségével beszélgetni, mindig van valami érdeke. Például amikor a munkamagánélet egyensúlyról beszélünk, vagy az a fontos, hogy a másik érjen haza idő-

ben, vagy az, hogy keressen több pénzt. Viszont a coachnak nincsenek elvárásai – és nem is lehetnek az ügyféllel szemben.

A coachtól ítélet- és érdekmentes figyelmet kap az ügyfél. A jogászoknak pedig sokszor erre a módszerre van szükségük.

A coaching tulajdonképpen egy jó beszélgetés: amikor az ügyfél ránéz arra, hogy miben van éppen, és hova akar eljutni. Az ügyfél határozza meg a beszélgetés célját.

A coach feladata az, hogy folyamatosan kérdezzen és visszatükrözzön, vagy megtartsa a csendet: a célja felé haladunk vagy teljesen másfelé? Milyen érzések, gondolatok vannak benne a téma kapcsán? A jogászok számára egyébként azért is nehéz a segítségkérés, mivel a szakmájukban nagyon magabiztosak kell lenniük. Hiszen a jogászhoz miért megy az ügyfél? Mert ő majd mindent megold. De én azt gondolom, hogy egy jogásznak is szüksége van arra, hogy letegye azt a terhet, amit rápakoltak, sőt, hogy megálljon egy pillanatra, és eldöntse, magára akarja-e a terhet, elvárást venni.

látja, hogy sokkal többet tudnának kihozni önmagukból. De az is fontos, hogyan lehet a lappangó konfliktusokat a felszínre hozni; főleg akkor, amikor már bemerevednek bizonyos helyzetek. Amikor már nem is tudjuk, mi történt, de valamiért ott vibrál a levegőben egy állandó feszültség.

– Milyen gyors egy coaching folyamat?

– Egy egyéni coaching általában négynyolc alkalom. A coach rendszerint kéthetente találkozik az ügyféllel. Egy team coaching folyamat előtt 2-3 egyéni coaching szükséges lehet, hogy a vezető sokkal egyértelműbben lássa, milyen cél mentén szeretne a csapatával dolgozni. Egy team coaching lehet akár egy alkalom is, de azért három-négy találkozás alatt lehet olyan eredményt elérni, ami hosszú távon megmarad a csapat életében.

– Többnyire melyik hivatásrend képviselteti magát?

– Inkább az ügyvédek és a bírók, de egyre több a jogtanácsos is.

– A bírók mivel fordulnak coachhoz?

Milyen speciális kérdésekkel érkeznek coachhoz a jogász ügyfelek?

– Megkülönböztetném azt, ha valakinek konkrét célja van. Például azt tudja mondani, hogy ő most már szeretne este nyolc előtt hazaérni – de egyszerűen valami miatt nem tudja elérni ezt a változást. Ha csapatról beszélünk, akkor lehet az a fő probléma, hogy nehéz dönteni, sok a konfliktus a közösségben. Vagy nehéz elköteleződnie egy irány mellett. Vagy például nem érzi azt, hogy az alkalmazottai ugyanolyan elkötelezettek lennének valamilyen cél mellett. És van a másik típus: amikor az ügyfél csak azt érzi, hogy valamit másként szeretne.

– Kötődhet mindez például életközepi válsághoz?

– Igen. Ebben az életszakaszban jobban megjelenik a változtatás igénye. Például hogy „sikeres az ügyvédi irodám, de nincs elég időm saját magamra”. De ekkor jöhet az az igény is, hogy valaki „csapatabb csapatot” szeretne. Mert ugyan jól működik az ügyvédi iroda, és érzi, hogy mindenki önállóan is jól végzi a munkáját, de azt is

– Nagyon-nagyon leterheltek. Nagyon megkeményedtek. Fontos kérdés számukra az: „Hogyan tudok a magánéletemben nem bíróként dolgozni?” Amikor egy bíró ránéz egy több ezer oldalas aktára, rögtön ki tudja választani, hogy melyik az a szál, amin el akar indulni. Melyek azok a bizonyítékok, amiket hozzárendel. És amikor hazaér, és a párja előad valamilyen hétköznapi esetet, azonnal előveszi a bírói működését. És az nem biztos, hogy egy párkapcsolatban jó dolog.

– Az ügyvédeknél hasonló a helyzet?

– Ott inkább az irodavezető fordul coachhoz. Akkor, amikor már csapattal dolgozik. Hiszen ilyenkor egyszerre szakember és egyszerre vezető, ráadásul többnyire tulajdonos is, tehát három „sapkában” van jelen. Neki sem mindegy, hogy adott esetben éppen melyiket veszi elő, ez tud belső feszültséget okozni.

15 évet dolgozott jogászként: bankban, közjegyző mellett, ügyvédi irodában. Foglalkozott polgári joggal és közbeszerzéssel, majd a fogyasztóvédelem területe és a közigazgatási jog felé fordult. Magát nem pályaváltó, hanem pályamódosító jogásznak tartja.

Egy jogásznak is szüksége van arra, hogy letegye azt a terhet, amit rápakoltak.

Dr. Sárdi-Papp Réka Jogi pályafutás

Hála, pénz nélkül

Január elsejétől tilos az orvosi hálapénz elfogadása és annak nyújtása is – tehát mind az orvos, mind a beteg jogsértést követ el, ha megvalósítja a törvényi tényállást. Március elsejétől már szúrópróbaszerűen ellenőrzik is a törvény betartását.

APesti Ügyvéd szerkesztőségének meglepő személyes tapasztalata volt, hogy egyes egészségügyi intézményekben már jóval a rendelkezések hatályba lépése előtt tilos volt elfogadni hálapénzt – ilyen volt például a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház és összes intézménye, ahol teljesen önkéntesen lépett az igazgatóság a hálapénzmentes ösvényre.

Január elsejétől viszont egységesen kellett eltűnnie a hálapénznek, amely intézményesen az ötvenes évek óta sújtja a magyar egészségügyet és társadalmat, kialakulása pedig az egészségügyi ellátáshoz jutás szűkösségéhez volt köthető.

A hálapénz fogalma január 1­jéig – egy kúriai jogeset kapcsán – a következő volt: az a juttatás, amelyet az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét követően a beteg vagy hozzátartozója hálája, köszönete jeléül a szolgáltatásban közreműködő egészségügyi dolgozónak nyújt. A hálapénzzel kapcsolatban kifejezetten lényeges volt, hogy azt a beteg teljesen önként – az orvos kérése nélkül – nyújtsa, és kitételnek számított az utólagosság is.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény fontos változásokat hoz az egészségügy területén. A törvény január 1­jén hatályba lépett rendelkezései alapján kiegészült a Büntető törvénykönyv korrupciós bűncselekményekre vonatkozó része, és az idei évtől akár egy évig tartó szabadságvesztéssel is büntethető az, aki hálapénzt ad vagy fogad el.

egészségügyi szolgáltatás nyújtásáért az esetleges jogszabályban meghatározott térítési díjon felül semmilyen további ellenszolgáltatást, előnyt nem kérhetnek és nem fogadhatnak el.

Fontos megemlíteni, hogy a Büntető törvénykönyv a hálapénzt adó beteget is kriminalizálja: az egészségügyi vesztegetés egy évig terjedő szabadságvesz­

egy főosztályt, amely szúrópróbaszerűen ellenőriz, úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok keretében. A teszteket megalapozott indokok alapján, előzetes ügyészi engedély kiadása után végzik. A szolgálat munkatársai mesterséges, de a valóságban is előforduló élethelyzeteket teremtenek, amelyben eljátszszák az adott egészségügyi dolgozót megvesztegetni próbáló beteg vagy annak ismerőse/hozzátartozója szerepét. Az eljárás során csak az egészségügyi dolgozókat tesztelik, a betegeket nem. A teszt közben képés hangfelvétel készíthető, de csak a vizsgálathoz használható – ha nem volt bűncselekmény, tizenöt napon belül meg kell semmisíteni a felvételeket. Egy személlyel szemben évente három alkalommal rendelhető el integritásteszt.

A Büntető törvénykönyv a hálapénzt adó beteget is kriminalizálja: az egészségügyi vesztegetés egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

téssel is büntethető. Az előnyt kérő, azt vagy annak ígéretét elfogadó orvos vagy nővér azonban nem egészségügyi vesztegetésért, hanem a Btk. 291. § (1) bekezdése [8] szerinti súlyosabb (három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő) bűncselekményért (vesztegetés elfogadása) felel.

A módosítás következtében az egészségügyről szóló törvény is kiegészült további rendelkezésekkel, amelyek rögzítik, hogy az egészségügyi dolgozók az

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy miként ellenőrzik majd a hatályos rendelkezéseket. Nos, március elsejétől a Nemzeti Védelmi Szolgálat felállított

Mindazonáltal maradt kiskapu: a hatályba lépett szabályozás az egészségügyi dolgozó számára a mindenkori havi minimálbér 5%­át meg nem haladó értékű ajándéktárgy egyszeri alkalommal történő elfogadását teszi lehetővé. Ez a jelenlegi minimálbér alapján körülbelül 8000 forintot jelent. Amenynyiben valaki hosszabb időn át szorul ápolásra, akkor az ajándékozásra kéthavonta kerülhet sor. Ugyanakkor a Magyar Orvosi Kamara a törvénnyel kapcsolatban felvetette, hogy a kismamák ideiglenesen mégiscsak köthessenek szerződést szülészorvosukkal, ám azt is hozzátették, hogy a céljuk az, hogy az egész országban egységesen jó egészségügyi ellátás jöjjön létre, így erről a területről is kivezethető legyen a hálapénz intézménye – a törvényhozó azonban ezt a felvetést eddig figyelmen kívül hagyta.

Jogi csemegék és ritkaságok a Kamara könyvtárából

A Budapesti Ügyvédi Kamara 1875-ös megalakulásával egyidőben a könyvtár is létrejött. A székház félszuterénjén igazi jogi csemegék és ritkaságok is találhatók.

Már a Kamara épületének tervezésekor könyvtárként aposztrofálták a körülbelül 100 négyzetméteres félszuterén helyiséget.

A könyvtár az 1930-as években kapta jelenleg is látható bútorzatát, de a hátsó részen lévő (mára inaktív) cserépkályha már a kezdetektől a terem része volt.

Az enteriőr élesen elkülöníthető két részre. Az ajtón belépve egyből a kurrens állománnyal találkozunk. A padok és asztalok a helyben végzett munkához adnak segítséget. A könyvtár múzeumi része az oszlopok mögött található.

A gyűjtemény jelenleg átszervezés alatt áll, de a könyvtárnak célja, hogy egy kisebb ügyvédi múzeumot kialakítson, melyhez kiegészítésként a legrégebbi

dokumentumokat is közszemlére teszik. Ékes darabjai a múzeumi résznek egy 1545-ös Sachsenspiegel (szász tükör, a német középkor legrégebbi jogkönyve) Lipcséből, illetve kettő eredeti Deák-, valamint Kossuth-kézirat.

A könyvtári állomány folyamatosan gyarapodik. A kihasználtság a jelen pandémiás helyzetben személyesen igen csekély, de egyre több az online beérkező kérés. Jelen helyzetben a könyvtárhoz tartozik az irattár is. Az ebben való kutatások engedélyezéséért a Kamara mindenkori elnöke a felelős.

A könyvtár a budapesti ügyvédek számára alapított zárt, jogi szakkönyvtár. Feladata a jogi, illetve jogi vonatkozású egyéb

szakirodalom gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele az ügyvédi kar tagjai számára. A könyvtárat kizárólag ügyvédek, alkalmazott ügyvédek, európai közösségi jogászok, külföldi jogi tanácsadók, ügyvédjelöltek, jogtanácsosok és jogi előadók használhatják. Beiratkozásra nincs szükség: az ügyvédi (ügyvédjelölti stb.) igazolvány felmutatását követően állnak szíves rendelkezésükre.

Elérhetőségek

Web: konyvtar.bpugyvedikamara.hu

Telefon: +36-1-353-0155 / 119

E-mail: konyvtar@bpbar.hu

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét

szünetelteti

dr. Pomizs Fanni ügyvéd 2021. 03. 01.

dr. Tatai Varga Krisztina ügyvéd 2021. 02. 28.

dr. Csuka Péter ügyvéd 2021. 03. 04.

dr. Szilágyi Madeline Judit ügyvéd 2021. 03. 05.

dr. Némethné dr. Czinege Kinga Dóra

kamarai jogtanácsos 2021. 03. 11.

dr. Matiscsák Éva ügyvéd 2021. 01. 22.

dr. Hegedűs Erna Ágota kamarai

jogtanácsos 2021. 01. 26.

dr. Kaczor Erzsébet kamarai

jogtanácsos 2021. 01. 01.

dr. Selmeczi Júlia ügyvéd 2021. 02. 01.

dr. Horváth Karolina

kamarai jogtanácsos 2021. 02. 01.

dr. Jenovai Petra ügyvéd 2021. 02. 01.

dr. Dienes Orsolya Katalin

kamarai jogtanácsos 2021. 01. 01.

dr. Tilk Rita ügyvéd 2021. 03. 31.

dr. Reich Judit Katalin

kamarai jogtanácsos 2021. 01. 15.

dr. Váradi Nóra

kamarai jogtanácsos 2021. 01. 01.

dr. Németh Petra ügyvéd 2021. 02. 09.

dr. Németh K. László ügyvéd 2021. 03. 01.

dr. Fényes Orsolya

kamarai jogtanácsos 2021. 02. 19.

dr. Buják Katalin

alkalmazott ügyvéd 2021. 02. 01.

dr. Hámori Tamás ügyvéd 2021. 02. 17.

Urbánné dr. Kovács Erika Sára

ügyvéd 2021. 01. 01.

dr. Hun Eszter ügyvéd 2021. 02. 15.

dr. Gábori Éva Emese ügyvéd 2021. 02. 03.

dr. Plangár Zita ügyvéd 2021. 01. 17.

dr. Bankovics-Balogh Erzsébet

alkalmazott ügyvéd 2021. 01. 31.

dr. Papp Orsolya

kamarai jogtanácsos 2021. 03. 16.

dr. Kun Noémi ügyvéd 2021. 02. 28.

dr. Rezes Mónika ügyvéd 2021. 02. 26.

dr. Koppányi Szabolcs ügyvéd 2021. 03. 01.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

dr. Bekk Judit kamarai jogtanácsos 2021. 03. 01.

dr. L. Horváth Eszter ügyvéd 2021. 02. 01.

dr. Bunda Rita Anikó jogtanácsos 2021. 02. 01.

dr. Oroszi Sára ügyvéd 2021. 02. 01.

dr. Zámori-Szabó Cecília ügyvéd 2021. 02. 01.

dr. Jónás Tünde ügyvéd 2021. 02. 16.

dr. Illés Szabina ügyvéd 2021. 02. 19.

dr. Tulner Kitti ügyvéd 2021. 02. 01.

dr. Czupi Ágnes ügyvéd 2021. 03. 01.

dr. Faur Márta kamarai jogtanácsos 2021. 04. 01.

dr. Molnár Anett ügyvéd 2021. 03. 01.

dr. Ilyés Zsuzsanna ügyvéd 2021. 03. 01.

dr. Inklovics Klaudia ügyvéd 2021. 03. 02.

Elhunytak 

dr. Diós Éva ügyvéd 2020. 10. 14.

dr. Szakács András kamarai jogtanácsos 2020. 12. 29.

Kamarai tagságáról lemondott

dr. Szalóki Szilvia ügyvéd 2020. 12. 31.

dr. Somlai Tamás ügyvéd 2020. 12. 31.

dr. Jávorszky Helga ügyvéd 2021. 01. 07.

dr. Szmutkó Anett Lilla

kamarai jogtanácsos 2021. 01. 10.

dr. Baksa Ágnes ügyvéd 2021. 01. 11.

dr. Hruska Beáta

kamarai jogtanácsos 2021. 01. 12.

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/

dr. Sipos Zsuzsanna ügyvéd 2020. 12. 31.

dr. Ferenczi Zsuzsa ügyvéd 2021. 01. 12.

dr. Késmárki Renáta

kamarai jogtanácsos 2021. 01. 13.

dr. Mészáros Katalin

alkalmazott ügyvéd 2021. 02. 05.

dr. Geignerné dr. Groholszky Judit

kamarai jogtanácsos 2021. 01. 31.

dr. Tatárvári Bianka Szilvia

kamarai jogtanácsos 2021. 01. 25.

dr. Bartha Ferenc ügyvéd 2020. 12. 31.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázottak

2020. március 17.

dr. Bujáki László ügyvéd JELES

dr. Szabó S. Noémi ügyvéd JELES

dr. Danicz Linda ügyvéd KITŰNŐ

dr. Kiss Brigitta kamarai jogtanácsos KITŰNŐ

dr. Domonkos Ágnes Lilla

kamarai jogtanácsos JELES

dr. Endrédi Gábor kamarai jogtanácsos JELES

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök Felelős szerkesztő: Bus István

Szerkesztő: Vida Ferenc

Kiadó: Manager Invest Bt.

E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu

Tartalomgyártás és layout: The Contentist

Nyomda: IPress Center CE Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 4–8. www.ipresscenter.hu

The Contentist

Mert fontos, hogy jól döntsön!

Döntvénygráf segíti az ügyvédek munkáját a Jogtáron

Új,

vizuálisan megjelenített kapcsolati háló

segíti a bírósági döntések keresését a Jogtárban

A Wolters Kluwer Hungary Kft. az idei évben különösen nagy hangsúlyt fektetett a döntvénykeresés fejlesztésére, hiszen amellett, hogy önmagában is fontos, hogy egy-egy információ minél könnyebben megtalálható legyen, a korlátozott precedensrendszer bevezetésével még alapvetőbbé vált a releváns döntések átláthatóvá tétele. Ennek részeként a Döntvénytárban található bírósági döntések kapcsolati hálójának feltérképezéséhez új funkció került bevezetésre: gráf rajzolódik ki az egyes dokumentumok megnyitását követően.

A döntvényekhez tartozó gráf kétféle kapcsolatot mutat az egyes Döntvénytárhoz tartozó anyagok között. Egyfelől vizualizálja, ezáltal könnyen átláthatóvá, valamint egy kattintással elérhetővé teszi az ügytörténetet, másfelől megmutatja az ún. szerkesztett határozatokkal való kapcsolatot.

Ügytörténet kapcsolat

A gráf kirajzolja a Bírósági Határozatok Gyűjteményébe tartozó egyedi érdemi határozatok ügytörténetét, ennek segítségével végig követhetjük egy adott eset bírósági rendszerben megtett útját. A gráf dobozai az ügyszámokat tartalmazzák, bármely elemre kattintva megnyílik az adott határozat szövege.

Szerkesztett határozatok és azok alapjául szolgáló egyedi érdemi határozatok kapcsolata

Az ún. szerkesztett döntések alatt a Kúria korábbi elvi iránymutatási eszközeit (EBH, EBD), illetve a Kúria és más bíróságok különböző folyóiratokban közzétett szerkesztett határozatait (BH, BDT, KGD, AVÉ) értjük. A gráf megrajzolja a szerkesztett határozat és az annak alapjául szolgáló egyedi érdemi határozat közötti kapcsolatot, így azt, ha valamely egyedi érdemi határozat alapján elvi bírósági határozat (EBH) vagy elvi bírósági döntés (EBD), bírósági határozat (BH), BDT, KGD vagy AVÉ született. A gráf megmutatja, ha egy döntésből több szerkesztett döntés is született, de olyan variációt is meg tud jeleníteni, ha a gráf több eleme is szerkesztett döntés alapját képezte

Igényeljen 2 hetes, ingyenes Ügyvéd Jogtár® Prémium hozzáférést, és próbálja ki a Döntvénygráf működését!

Regisztráció az ingyenes hozzáféréshez itt: http://landing.wolterskluwer.hu/szakmai-jogtar-demo

Műveljük kertjeinket!

Amikor ezt a rovatot terveztük az ősszel, arra gondoltunk, remek színházi élményeket, csodás fesztiválokat, gasztrokalandokat, kitűnő úti célpontokat ajánlhatunk majd olvasóinknak. Ehhez képest még mindig kötésig gázolunk a koronavírus-járványban, és fogalmunk nincs, mikor szabadulunk a szorításából. De nincs veszve minden! Fogadjunk szót Voltaire-nek, és műveljük kertjeinket – nemcsak átvitt, de a szó szoros értelmében is.

Ha van valami, ami segít a megtépázott idegrendszeren, az a szabadban való időtöltés. Ha mindez egy kis munkával, tevés-vevéssel párosul, az maga a megtestesült flow-élmény. Mindennél jobban kikapcsol, ellazít, kisimítja a ráncokat. És a szeszélyes áprilisi időben ugyan nemritkán még hó is eshet, de a hónap végén meg sokszor beköszönt a kánikula. A nap már erősen süt, a kertben meg felszaporodik a tennivaló.

A kertben

Ha van kertje, az elmúlt egy évben bebizonyosodott, hogy ön az élet császára. A bezártság élményét a kert oldja leginkább, és most elmondjuk, mit kell tennie érte áprilisban!

E Itt az ideje a téli takarás eltávolításának! Szedje össze a száraz ágakat is. Ezek egyrészt kihajthatnak újra, másrészt nem engedik kiszáradni a földet.

E Április első felében el lehet kezdeni a nem fagyérzékeny zöldségfélék (kelkáposzta, brokkoli, fejes saláta) palántáinak kiültetését. Nefelejcs, árvácska, százszorszép is mehet a földbe, mivel ezek a talajmenti fagyokat nagy esélylyel átvészelik.

E Véletlenül se permetezzék a virágzó gyümölcsfákat, mert ez a méheket is elpusztítja. Szárnyas barátainkra pedig sokkal nagyobb szükségünk van, mint gondolnánk – miközben évről évre erősebben pusztul az állományuk.

E A cserjéket és az évelőket fel kell kötözni.

E A füvet meg kell trágyázni és be kell öntözni. A gyeplevegőztetéssel várjunk az első nyírás utánig!

E Ha még nem metszett, akkor most bepótolhatja. De jövőre ezt a tennivalót hozza előbbre!

E Április végén lehet fűmagot vetni.

E Ha konyhakertet is szeretne, akkor el lehet vetni a zöldborsót, a sárgarépát, a hónapos retket és a burgonyát is.

A balkonon

Kert helyett a balkon is megteszi. Egy néhány négyzetméteres kis helyen is csodákat lehet elérni – és tapasztalatból mondjuk, hogy még az is rávetette magát a teraszkertészkedésre az elmúlt egy esztendőben, akit korábban nem izgatott a műfaj.

E Borítsa ki, mossa el és töltse fel friss földdel a balkonládát!

E Ha erősen benapozott az erkély vagy a  balkon, telepítsen rá egynyári virágokat! Ilyen például a jól bevált muskátli. Egyméteres balkonládába legfeljebb három tövet ültessen! A csüngő verbénát érdemes cserepestül felakasztani, és gyönyörködni a leomló virágzatban. A záporvirág is igényli a meleget. Ha eső jön, szirmait bezárja. A csüngő petúnia, ha kap elég vizet, nemcsak dúsan virágzik, de bódító illatával is elvarázsol. A margaréta akár 80 centiméter magasra is megnő. Nyári kánikulában érdemes naponta öntözni.

E Ha a mediterrán növények a lakásban teleltek át, akkor nem lehet csak úgy

kitenni őket a kertbe vagy a teraszra. Ha fagyni fog az éjjel, a növényeket viszsza kell vinni a lakásba.

E Fűszerkertre vágyik? Vesse el az egynyári magokat! Elég csak növényenként tíz magot a nedves virágföldre kihelyezni, és húsz fokos melegben tartani. A kiültetéssel várja meg a fagyosszentek elmúltát.

A lakásban

És ne felejtsük el: a lakásban is kertészkedhet!

E A szobanövények átültetése áprilisban időszerű. Ha a cserepek már kicsinek bizonyulnak, vegyünk nagyobbakat az átültetéskor!

E Fűszerkertet nemcsak a balkonra, hanem az ablakpárkányra is telepíthet! E Készítsen floráriumot! A florárium nem más, mint egy palackkert. Válaszszon növényt, növényházat, ültetőközeget, és viszonylag kis munkabefektetéssel nagyon szép palackkertet hozhat létre – akár az íróasztalán. A floráriumhoz való apró növények – pozsgások, kaktuszok és harasztok – a  nagyobb kertészetekben is kaphatók. Ugyanígy növényházat is vásárolhat, de egy öblösebb üvegváza vagy egy használaton kívüli gömbakvárium is megteszi. A szárazságtűrő fajokkal berendezett florárium legyen nyitott, a nedvességkedvelő fajokkal telepített pedig zártabb! A palackkert aljára vízelvezető kavicsokat helyezzünk, arra kerülhet a virág- vagy kaktuszföld, majd jöhetnek a növények, igény szerint pedig a díszítőelemek is akár. Jó pepecselést!

A vezetett, tematikus városi sétáknak sem tett jót a koronavírus, temetni mégsem kell a műfajt. Egy budapesti séta mindig izgalmas kaland, korosztálytól függetlenül.

Menni

VÁROSI SÉTÁK

Modern érzések és jómódú liliputik

Pasarét egy rendkívül izgalmas városrésze Budapestnek, különösen azoknak, akik szeretik az építészetet és az irodalmat. A repkénnyel benőtt régi villák és a tágas Bauhaus teraszok a 20. századi magyar irodalom legnagyobbjainak adtak otthont és inspirációt, például Szabó Magdának, Déry Tibornak, Örkény Istvánnak és Szabó Lőrincnek. A Hosszúlépés irodalmi sétáján Pelsőczy Rékával, a Katona József Színház színművészével leshet be a kertkapukon. hosszulepes.org

Othernity

A modernista építészet rajongói szerint egy méltatlanul mellőzött és lesajnált stílus Magyarországon, pedig Budapesten is számos jeles képviselője akad. A Kortárs Építészeti Központ Városi Séták projektjének keretében 12 modernista épületet – mások mellett a Kelenföldi Városközpontot, a Planetáriumot, az OKISZ-székházat vagy a Déli pályaudvart – ismerhet meg behatóan. othernity.eu

Gyülekezésmentes séta

Megértjük, ha még kis csoportban sem szeretne együtt sétálgatni addig, amíg nem kapta meg a vakcinát, vagy nem múlt el szinte teljesen a vírushelyzet. Erre találták ki a gyülekezésmentes sétát, melyen nincs együtt mozgó csoport, a sétavezető pedig csak hangjával van jelen – hasonlóképpen, mint egy múzeumban. A kínálatban olyan klasszikus budapesti célpontok vannak, mint az Andrássy út, a Margitsziget vagy a Dunakorzó. setamuhely.hu

FILM

Fontos vagy nekem (I Care a Lot)

Az egyedülálló, idős emberek látványa sokakban ellenállhatatlan vágyat ébreszt arra, hogy hasznot húzzanak kiszolgáltatott helyzetükből. Marla Grayson ennél jóval tovább ment, és komoly üzleti vállalkozást épített erre.

Ám még a legártalmatlanabbnak tűnő hölgy is okozhat meglepetéseket – pláne, ha a fia nyakig benne van a szervezett bűnözésben. Netflix

Olvasni

EDDIE JAKU:

A világ legboldogabb embere

A boldogság döntés kérdése: vaskos közhely, de igaz. Különösen, ha egy olyan ember életbölcsessége ez, akinek voltak elképzelhetetlenül nehéz pillanatai. Eddie Jaku hét éven át volt koncentrációs táborokban, miközben minden, számára fontos személyt elveszített maga körül. Megfogadta: ha ezt túléli, mindennap mosolyogni fog. És így is tesz, a mai napig. Libri

HARAG ANITA:

Évszakhoz képest hűvösebb

Újratalálkozások Budapesttel Kultúra

Egy ember, aki nyelvismeret nélkül próbál helytállni egy multinál. Egy ember, aki halott apja után próbál rendet rakni annak házában. Egy ember, aki a demens nagyanyjával próbál szót érteni. A rokonok érthetetlenek, a kapcsolatok keserédesek. Harag Anita történetei ismerős helyzeteket mutatnak meg váratlan szempontokból. A 2018-ban Petri György-díjat kapott szerzőnek ez az első kötete.

Magvető

TREVOR NOAH:

Bűnben születtem

Trevor Noah ma a The Daily Show világszerte ismert és népszerű műsorvezetője, azt azonban kevesen tudják róla, micsoda utat járt be, amíg idáig eljutott. Dél-Afrika, apartheid, illegalitás és szélsőséges vallásosság, csak hogy az első években felmerülő nehézségeket említsük. A kötetben összegyűjtött tizennyolc személyes vallomás hol fergeteges, hol drámai, de mindvégig nagy hatást gyakorol az olvasóra. Agave Könyvek

„A verbális készségem a jogi egyetemen sokat fejlődött”

SZERVÉT TIBOR SZÍNÉSZ

A Thália Színház művészéről kevesen tudják, hogy jogvégzett ember. Beszélgetésünkben erről is kérdezzük – no meg arról, van-e közös részhalmaza a jognak és a színészetnek. Annyit már most elárulhatunk: talán egy kicsi igen.

– Honnan jött az az indíttatás, hogy a jogi kart válassza a középiskola után?

– Matematika tagozatra jártam a gimnáziumban, és négy év alatt kiderült, hogy nem errefelé kéne továbbmennem. Viszont magyarból és történelemből jó voltam.

–

A magyar meg a történelem sokszor visz a jog felé…

– Igazából nekem semmiféle önképem nem volt tizennyolc éves koromban. Mehettem volna bölcsészkarra is, ám oda sokkal, de sokkal nagyobb volt a túljelentkezés. Persze a jogra is, de valamivel kisebb – és ezért ezt választottam.

– A jogi karon megtalálta önmagát?

– Megtalálni önmagamat? Nem hiszem, hogy ilyen fogalmakban gondolkodtam akkor... Egyszerűen elfogadtam a körülmé-

nyeket. „Most ezeket kell tanulni, ezekből kell vizsgázni… Így kell izgulni előtte, utána meg így kell lejárni az Eötvös Klubba.” Nem volt bennem olyasmi, hogy ez lehetne másként is.

– Volt, amiben jó volt? Amit szeretett?

– Nagyon szerettem a római jog profeszszorunkat, és maga a tantárgy is rendkívül érdekes volt – mindazzal együtt, hogy mumusnak számított. Brósz Róbert csodálatos előadó volt.

– Ő írta a tankönyvet is anno… – Így van… És szerettem az eljárásjogokat is. Vizsgázni persze nem szerettem belőlük, mert iszonyatos mennyiség volt. De izgalmasnak találtam, hogy is bánik egy ilyen ügyes találmány – a jog – az olyan rettentően bonyolult struktúrával, mint az

emberi társadalom. Ez igazi kíváncsisággal töltött el.

– Gondolt a tanulmányai alatt arra, hogy majd ügyvéd lesz? Vagy bíró, netán ügyész? Elképzelte magát „éles helyzetben”?

– Negyven évvel ezelőtt – legalábbis az általam ismert világban – jobbára úgy volt, hogy az ember egyszerűen haladt egy vágányon, amely valahova szépen elvitte. Ott kiszállt, talált valami élethelyzetet, bizonyos paraméterekkel, és azok mentén éldegélt tovább. Nem volt benne az a szabadság, ami miatt most például olyan nehéz utat találni. Voltak kijelölt utak, ha akartál, mehettél arra. Passz. Én se nagyon vacakoltam azzal, hogy milyen életet élek majd, és annak milyen eredményei kell hogy legyenek.

– Miután végzett, felvételizett a színművészetire. Mi motiválta?

– Ez nagyon édes történet. Megismerkedtem egy színésznővel ötödévben, és egy picit jártunk. Annyira izgalmas és csodás nő volt, hogy azt gondoltam: ahová ő tartozik, oda szeretnék én is tartozni.

– Keresd a nőt…

– Tulajdonképpen igen. Közben kiderült, hogy van bennem egy természetes játékösztön, de nem is tudtam róla. Korábban egyáltalában nem gondolkoztam olyan fogalmakban, mint például az emberismeret. Még nem volt ennyire átpszichologizálva a világ.

A színművészetin hogy fogadták, hogy érkezik egy frissen végzett jogász?

– Úgy, hogy csak harmadszorra vettek fel. Az első felvételin, mikor megtudták, többet rám sem néztek. Hadd mondja… Rossz is voltam persze, mert nem tudtam, hogy kell felkészülni. A második felvételi hasonlóan nézett ki. Akkor egy ingatlankezelő vállalatnál dolgoztam. Nem volt rossz, de jött a nyár, és valahogy nem akaródzott mindennap hétre bejárnom dolgozni… Akkor elkezdtem leveleket írni vidéki színházaknak, hogy szeretnék színészetet tanulni, és jelentkeznék hozzájuk. És hogy jogot végeztem… Érdekli-e őket? Veszprémből és Szolnokról kaptam visszajelzést. Szolnokról azt írták, hogy vigyek próbaruhát. Sajna nem tudtam, mi az a próbaruha: palást vagy korona? A „nemtudásnak” valami olyan mindent átható állapotában voltam, hogy azt nem lehet szavakkal leírni. (Ez egyébként a főiskola első éveiben is kísértett. Rémes volt.) Végül az lett, hogy Veszprémben elmondtam három verset az igazgatói irodában, és azt mondták, hogy mehetek stúdiósnak. Onnan felvételiztem harmadszor. –

– És ha, mondjuk, a színpadon a Tizenkét dühös embert kéne játszani, akkor sem segítenének a jogi tanulmányok?

– Nem. Ők is szerepek, így kell őket megközelíteni. De nem kell, hogy mindennek legyen valami haszna. Sok olyan dolog történik az életünkben, aminek nincs egyenes, jól látható következménye. Történik az élet. Sokszor nagyon bonyolultan, néha látszólag céltalan mellékhullámokat vet. Nekem ilyen volt a jogi egyetem. Annyiból azonban mindenképpen segített, hogy a verbális készségem sokat fejlődött. Mert ott azért pengén kellett fogalmazni – már csak a praktikum okán; minél kevesebbet tudott az ember vizsgán, annál jobban kellett azt a keveset elmagyarázni.

Színészként hogy viseli most a vírus okozta körülményeket?

Alvó szerepek

Remélhetőleg a következő évadban már láthatjuk ezeket a darabokat a Tháliában.

Negyven évvel ezelőtt jobbára úgy volt, hogy az ember haladt egy vágányon, amely valahova elvitte. Ott kiszállt, talált valami élethelyzetet és annak mentén éldegélt tovább.

– Színészként mindenkinek más. Van, akinek egyszerűen egzisztenciális öszszeomlás. Ez nagyon-nagyon nehéz lehet. Nekem nem katasztrofális, mert alapfizetést szerencsére kapunk a színháztól, tehát a számláimat ki tudom fizetni. Ez egy nagyon jó dolog: biztonságérzetet ad. Azonkívül engem számos más dolog is érdekel, ráadásul nagyon szeretek itthon lenni. Tehát nincs bezártságérzésem, nem vagyok depressziós, nem érzem magam feleslegesnek, mert boldog vagyok, hogy együtt lehetek azokkal, akiket szeretek, viszem a kutyát az erdőbe, olvashatom azokat a könyveket, amik érdekelnek. És ez nagyon jó. Hogy hiányzik-e a játszás, a szereplés, a színpadra való felmenés? Arra azt tudom mondani, hogy egyelőre nem vészes.

Ha egyszer mégiscsak beindul az élet, a Tháliában miben látjuk majd viszont?

Illatszertár

A belvárosi butikban mindent lehet kapni. Parfüm, púder, fogkefe vagy tornacipő – csak egyet pislog a vevő, és tele a kosara piperékkel. Vágyak, remények, pletykák, félreértések és két idegen titokzatos szerelmi levelezése, akik egy véletlen folytán nagyon is közel kerülnek egymáshoz. László Miklós világhírű vígjátékában Hammerschmidt Miklóst, a belvárosi üzlet tulajdonosát alakítja Szervét Tibor.

Gyilkosság az Orient Expresszen

Van-e a jognak és a színjátszásnak közös halmaza? Van-e a szakmai vagy a hétköznapi életében olyan momentum, amiben a segítségére van?

– Utóbbira a válaszom: nem, nincs. Ugyanúgy a leghalványabb fogalmam sincs semmilyen jogi ismeretről már, mintha épp hegesztő lennék vagy belgyógyász. Talán annyi, hogy könnyebben meg tudok írni egy hivatalos levelet. Vagy könnyebben tudok kezelni egy hivatali helyzetet.

– Szerencsém volt, mert az idei két bemutatót, amikben játszom, pont meg tudtuk tartani. Az egyik az Illatszertár, a másik pedig a Gyilkosság az Orient Expresszen. Szintén az idén lett volna, a Lövések a Broadwayn című musical –azt a  következő évadban mutatjuk be. Abban játszom egy kicsikét. És aztán majd kiderül, hogy a többi színházban hogyan kerülnek elő azok a darabok, amelyekben benne vagyok.

Poirot nyomozó (Szervét Tibor) kényelmes hazaútra vágyik a legendás, káprázatos Orient Expresszen. Csakhogy az előkelő útitársak között akad valaki, aki nagyon gyanús. Annyira gyanús, hogy bele is hal. A gyilkos pedig közöttünk van… és nem is biztos, hogy egyetlen áldozattal beéri. Hóakadály, sikoly, lövés. Rettegni lehet, kiszállni nem.

Petrocelli / 1974

Csak a negyven feletti ügyvédek emlékeznek Petrocellire, vagy délelőttönként, eldugott retró csatornákba akadó fiatal kollégák. 1974 és 1976 között forgatták ezt a 44 részes bűnügyi sorozatot. Hozzánk persze jóval később, évtizedes csúszással érkezett el. Az Arizonában praktizáló, olasz származású Tony Petrocelli nemcsak adásvételi szerződéseket ellenjegyzett, de bűnügyeket is megfejtett magánnyomozó barátjával. A legviccesebb azonban, hogy állandóan elbliccelte a parkolási díjat, és a feleségével a város szélén, egy lakókocsiban lakott – merthogy a sorozat végéig képtelen volt felépíteni a saját házát. Nos, erre mondanánk jogi nyelven, hogy meglehetősen életszerűtlen motívum.

Törvényszéki héják / 1986

Ha ügyvédes filmre lehet azt mondani, hogy „bájos”, hát a Törvényszéki héják mindenképpen az. Maga az ügy – képzőművész lánya képet lop, de aztán kiderül, hogy nem is –nem érdekes. Sokkal inkább a két főszereplő, az eszelősen sármos, laza és menő Robert Redford, és az ennivalóan cuki, stréber Debra Winger ügyvédi kettőse. Tényleg az első perctől azon drukkolunk, hogy ez a két ember jöjjön már össze. És össze is jönnek.

A rettegés foka / 1991

Bekasztlizott valakit, aki nem is volt bűnös? Bizony, ha rendes ügyvéd, akkor mardossa majd a lelkifurdalás. De ha bekasztlizott valakit, aki nem bűnös ÉS pszichopata, akkor nagy bajban van. Tudja ezt A rettegés foka ügyvédje, Nick Nolte, akit szabadulása után a börtönben szénné varrt és kigyúrt Robert De Niro csak zaklatni kezd, de a dolgok szépen elfajulnak, és egyre nagyobb lesz a tét.

A végén persze győzedelmeskedik a jó –már ha van egyáltalán itt olyan.

Vinny, az 1ügyű / 1992

Joe Pesci amilyen kis növésű, annyira vérfagyasztó. És itt nem a Reszkessetek, betörők! béna bűnözőjére gondolunk, hanem a Casinóban golyóstollal gyilkolászó Nicky Santoróra. A Vinny, az 1ügyűben is megvan a rettenet Pesci-féle bőrdzseki, de itt hősünk egy 40 felett diplomát szerzett ügyvédet játszik, aki valószínűleg az ottani Véndiákban töltötte a szemesztereket – gőze nincs ugyanis a jogról. Hogy az antijogász a rokonait mégis kimenti a gyilkossági ügyből, az a vakszerencse mellett talpraesett barátnőjének (a csodás Marisa Tomei játssza) köszönhető.

Legbelső félelem / 1996

Férfi ügyvédek, tegyék a szívükre a kezüket: ki ne akart volna úgy kinézni, mint Richard Gere a Legbelső félelem című filmben? Tisztes, őszes halánték, fess öltöny, magabiztos aura – és egy egyházi abuzálásról és gyilkosságról szóló, nagyon kemény ügy. Gere a coolság és szakmai mindentudás félelmetes hadigépezete a tárgyalóteremben. Filmbéli védence, a zavarodott, abuzált gyilkos (aki maga is áldozat), a szintén zseniális Edward Norton. Ráadásul úgy maguk elé bámulni a döbbenettől, mint Gere, kevesen tudnak.

Az ördög ügyvédje / 1997

Ki is lehetne más a vallásos ikonográfiában az ügyvéd, mint az… ördög? A New York-i górénak még patája is van. Al Pacino ehhez a filmhez nem kért sminket és számítógépes átváltoztató trükköket: megoldotta az ördögöt a saját színészi eszköztárával és fizimiskájával. Sikerült megrontania a tiszta szívű, ámde becsvágyó vidéki ügyvédet (Keanu Reeves), de igazából mégsem győzedelmeskedett.

Dr. Szöszi / 2001

A szőke nős viccek általában nem a szőke nők, hanem simán a nők észbeli képességeit figurázzák ki – ezért aztán teljességgel szalonképtelenek. Tudták ezt a Dr. Szöszi készítői is, akik arról készítettek filmet, hogy nem kell karót nyelt, sötét öltönyös férfinak lenni, mert egy pink vattacukorba mártott, ölebbel futkározó, tetőtől talpig szőkenő-sztereotípia (Reese Witherspoon játssza) is lehet kiváló ügyvéd, ha helyén van az esze és a szíve is.

Better Call Saul / 2015

Ha nem látta még a Breaking Bad (Totál szívás) című sorozatot, azonnal pótolja! Ebben a tüdőrákos kémiatanár drogot főz, hogy halála után a családja ne kerüljön anyagi zsákutcába. De ha egy tanár drogot pancsol, ott előbb-utóbb szükség lesz egy jó ügyvédre. Nos, itt rossz ügyvédje lesz. Simlis és balfék – mégis szerethető. Annyira, hogy a Bob Odenkirk által játszott ügyvéd saját sorozatot kapott, Better Call Saul címen.