Pesti Ügyvéd / 2020. december

2020.

· A TARTALOMBÓL ·

Egy perbeszédverseny tanulságai

– 8. oldal

Ügyvédnek lenni Trianon idején

– 15. oldal

Munkaügyi szakjogász és díjnyertes fotós

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

– 19. oldal

·

Mit hoz 2021 az ügyvédi hivatásnak?

· RENDSZERVÁLTÁS 30 ·

Rendkívüli ítélkezési szünet, digitális forradalom és maszkban, szigorúan másfél méteres távolságtartással zajló tárgyalások. 2020 után vajon mit hoz 2021? Erről kérdeztünk öt kollegát.

Már most nyilvánvaló, hogy 2020 sajnos a koronavírus éveként vonul majd be a történelembe. A világszintű vírushelyzet jóformán valamenynyi szakmát, így az ügyvédi hivatásrendet is érzékenyen érintette. A folytatásról, vagyis 2021-ről már ezért is csak óvatosan mernek jóslatokba bocsátkozni a megkérdezettek, ám abban kivétel nélkül egyet-

értenek, hogy a koronavírus és az ahhoz kapcsolódó intézkedések az elkövetkező esztendő nagyobbik részében is velünk maradnak majd. Ahogyan abban is, hogy az idei év nagy áttörése, a minden eddiginél jobban és gyorsabban teret hódító digitalizáció tovább halad majd, és ez a remények szerint könnyebbé teszi a mindennapi munkát. Cikkünk a 3. oldalon

· ÚJ ELNÖK A KÚRIÁN ·

Varga Zsolt András a Kúria elnöke 2021. január 1-től. A Kúriára beosztott tanácselnök elmondta, jelölésével és megválasztásával Magyarország fejezte ki a bizalmát felé, amelyet próbál megszolgálni.

· ADÓZÁS · Így változnak a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályai 2021-ben – 14. oldal

december

„A szabad demokraták nem is tudták, hogy MDF-tag vagyok”

Beszélgetés dr. Kónya Imrével a 10. oldalon

LECTORI SALUTEM…

Egy negyedszázados múltra visszatekintő lap legújabb számát tartja kezében a kedves olvasó. Van abban valami sorsszerű, hogy a küllemében és tartalmában is megújított lap „születése” december második felére esik.

Mert ahogy Müller Péter fogalmazott: „A karácsony a születés ünnepe. Valaminek vége van, és valami most jön létre.” Remélem, hogy olyan produktum jött létre, mely hosszú távon fogja szolgálni a Kar és tagjai érdekét, ami számos hasznos információt nyújt majd jogalkalmazási kérdésekben, ami kellemes perceket szerez a szabadságon lévőknek, valamint a megszólalás és az önkifejezés lehetőségét kínálja a kollegáknak és aktuális tudósításokat a kamarai eseményekről. Fontos fenntartani a kétirányú kommunikációt ezen a fórumon is, és a tagságot érintő minden fontos kérdést ezen a médiumon keresztül is igyekszünk megosztani a tagsággal.

Fontosnak éreztem, hogy a megújulás előtt készüljön egy felmérés arról a kollegák körében, hogy milyen tapasztalataik és jövőbeli elvárásaik vannak a BÜK újságjával szemben. A kérdőívből, amit közel 400-an kitöltöttek, szinte pontosan fele-fele arányban voltak hölgyek és férfiak. A válaszadók számarányán belül a leghangsúlyosabb a negyvenes korosztály (33,8%) volt, de a harmincasok (24,7%) és az ötvenesek (15,3%) is aktívan válaszoltak. Ebből az is látszik, hogy a negyvenes korosztály kérdőívben megjelenő dominanciája nagyjából megegyezik a

tagságon belüli reprezentáltságával (31%-ot képvisel ez a korosztály). A válaszolók szakterülete közül kiemelkedik az ingatlanjog (68,1%) és a társasági jog (66%), ezt követi a család- és öröklési jog, illetve a munkajog (34,6, ill. 31,7%). Büntetőjoggal a kitöltők közel ötöde foglalkozik. Ezekkel a területekkel kicsit hangsúlyosabban kell foglalkozni a jövőben. Arra a kérdésre, hogy „elolvasták-e eddig a lapot” a többség (55,5%) igennel felelt, sokan azonban csak pár cikket olvastak el belőle (36,5%). Sokan az aktualitás hiányára és a másodközlések jelenlétére panaszkodtak a korábbi kiadványnál, valamint többen felvetették a jó olvashatóságot és a megfelelő betűméretet, továbbá a modernebb külsőt, mint fontos szempontot. Az életmód, a szabadidő és a sport is népszerű téma volt a kitöltőknél. A szabadidős tevékenységek közül az utazás (56,1%) és a sportolás (52,6%) a két legnépszerűbb, de a gasztronómia és a nyelvtanulás is kedvelt hobbi volt a kitöltők körében. Számos ötlet felmerült a tagság részéről, hogy mivel lehetne jobbá tenni a kiadványt. Lehetne egy-egy tematika köré is lapot csinálni, több teret adni a gyakorlatban felmerülő problémák boncolgatásának, bemutathatnánk egy-egy kollega érdekes és tanulságos ügyét. Többen felvetették, hogy nézzünk mögé a pályaelhagyás motivációjának ügyvédi és társhivatásrendi oldalról egyaránt. Visszatérő észrevétel volt, hogy a print lap mellett szükség lenne egy digitális, jól kereshető platformra, ahol akár évekre visszamenően megtalálhatóak lennének ezek az anyagok, cikkek. A tudásmegosztást, közösségépítést is többen emlegették fontos célként, csakúgy, mint a környezettudatosságot. Ezért használunk ökopapírt, valamint biológiai úton lebomló fóliát a csomagolásra, mely nem okoz környezeti károkat, de azoktól a lapot is megvédi és komposztálható.

Kedves kollegák! Az idei év a vírus miatt a szociális kapcsolatok elnehezülésének idejét hozta el, vagy optimista megközelítésben több időnk maradt a befelé fordulásra, gondolkodásra, számvetésre. Arról, hogy valójában mik az igazán fontosak és értékesek az életünkben. Embert próbáló hetek állnak mögöttünk, amit igazán nehézzé a bizonytalanság tesz a tekintetben, hogy nem tudjuk meddig tart. Még nagyobb szükség van ilyenkor az ünnepekre, melyet remélem mindenki azokkal tud eltölteni, akik közel állnak hozzá.

Ezért kívánok a Budapesti Ügyvédi Kamara valamennyi tisztségviselője, munkatársa és a magam nevében minden kedves kollegának valódi ünnepként megélt áldott karácsonyt, a szeretteinkkel körbeült terített asztalt, tartalmas beszélgetéseket és jó egészséget hozó, eredményes, boldog és veszélyhelyzeti korlátozásoktól mentes új esztendőt!

Dr. Tóth M. Gábor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke

Mit hoz az új év az ügyvédi hivatásnak?

Ne mondjuk, hogy rettenetes év van mögöttünk. Legyen inkább... érdekes és kihívásokkal teli. És hogy milyen lesz 2021? Az új esztendőben semmi sem biztos, csak ez a két jelző. Újra csak szükség lesz az adaptációs képességeink frissen tartására, valamint új és új megoldások keresésére. De hogyan látják mindezt a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjai? Összeállításunkból kiderül.

tagjai közül is többektől kellett örökre búcsút vennünk a koronavírus okán.

dr. Bánáti János

a Bánáti Ügyvédi Iroda alapítója, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke

Sajnos ma már nyilvánvaló, hogy 2020 a koronavírus éveként fog bevonulni a történelembe, és ezen belül az igazságszolgáltatás történelmébe is. Az első hullám merőben új intézkedéseket hozott: mint például a kijárási korlátozást és az ítélkezési szünetet. Ez lényegében azt jelentette, hogy az ügyvédi munka is majdnem teljesen leállt, bár természetesen a praxisok függvényében különböző hatásokat tapasztaltunk. A tárgyalások megszűnése például a kirendelést ellátó ügyvédeknek azonnali jövedelemkiesést is jelentett, de nyilvánvalóan jelentős visszaesés volt az okiratszerkesztéseknél és a halasztható perek megindítása folytán is. Az egész hivatásrendnek át kellett állnia az online mun-

kára. Ez persze azzal a pozitív hatással is járt, hogy akik korábban nem voltak elkötelezett hívei az informatikai fejlődésnek, azok kényszerűségből lépést kellett, hogy váltsanak.

A megváltozott helyzethez a kamarának is alkalmazkodnia kellett. Most már újra kizárólag online tartjuk az elnökségi üléseket, és a kötelező továbbképzés is a digitális térbe szorult. A korlátozások miatt több, erre az évre tervezett esemény maradt el, mint például a bűnügyi védői konferencia, vagy szólhatnék az éppen november 21-én megrendezni tervezett Ügyvédek Napjáról és ügyvédnapi estélyről. Természetesen alkalmazkodnunk kell a szigorú előírásokhoz, hiszen a járvány nem válogat, és már karunk

Várakozás helyett inkább vágyakozásaim vannak 2021-től. Vágyom, hogy a világ és mindenekelőtt hazánk az együtt gondolkodás és a közös jövő felé fordul, mely jövőt csak akkor tudjuk újjáépíteni, ha a pandémia borzalmai után a kibontakozás eszközeiben egyetértünk, és azt mindenki a maga helyén, a maga szakmai tudásával elősegíti. A vágyott fellendülés az ügyvédi hivatásnak – mely szeizmográfként nagyon érzékenyen követi a gazdaság alakulását – új erőre kapást jelenthet, gondoljunk csak akár az új cégalapításokra vagy az ingatlanforgalom felívelésére. Házunk tájára leszűkítve a  várakozást: a bírósági szakban keletkezett ügyhátralékot csak a bírói és ügyvédi kar kollegiális együttműködésével lehet feldolgozni rövid idő alatt. Várom, hogy újra maszkok és plexifalak nélkül tárgyaljunk, és ne kelljen rettegnünk, ha egy sokvádlottas ügyre kapunk idézést. Eközben persze az informatika új dimenzióba fog lépni, ami valódi korszakváltás jeleit vetíti előre, amellyel mindenkinek lépést kell tartania, mert itt is igaz a mondás: aki lemarad, az kimarad!

2021 nyarától már optimistán várom, nemcsak vágyom, hogy a járványügyi korlátozások megszűntével visszatérhetnek a személyes részvétellel zajló kamarai közéleti események, megrendezhetjük az elmaradt bűnügyi védői konferenciát és más szakmai előadásokat. Hogy korábban nem látott érdeklődés fogja övezni az őszi jogászgyűlést, és a kamarai közgyűléseken újra az ügyvédi hivatás jövőjében bízó beszámolók és felszólalások hangzanak majd el.

dr. Csontos Laura

a Bojkó Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje, a Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti Tagozatának elnöke

2020 az ügyvédjelölteket is gyors alkalmazkodásra kényszerítette. A járványhelyzet megmutatta, hogy egyik napról a másikra új rendszereket, programokat kell alkalmazni, és képesnek kell lenni a szemléletváltásra. Naprakésznek kell lenni, amihez nem elég egy törvénykönyv. A bázistudást megszerzi a hallgató az egyetemen, a gyakorlatot a jelölti évek alatt, azonban egy ügyvédi praxisba be kell ruházni, és folyamatosan tartani kell a lépést az újításokkal. Ügyvédnek lenni komoly hivatás, és ehhez sok ráfordítás, illetve belefektetett energia szükséges.

A főképp gazdasági és büntetőjoggal foglalkozó ügyvédi irodánkban egyelőre nem tapasztaltunk kiugró változást az ügyek számában és jellegében sem. A járványhelyzet elején azt gondoltuk, hogy az ügyfelek az online meetingeket fogják választani, azonban erre abszolút nem volt igény, mi több, kifejezetten a személyes megbeszéléseket preferálták. Ez valószínűleg a munkánk jellegéből fakad: az ügyfelek és az ügyvédek is igénylik a személyes jelenlétet, ami nem jön át az online térből. Azt gondolom, hogy hosszú távon lesznek olyan szakterületek, amelyeket a számítógépek algoritmus alapján meg fognak tudni oldani, de például egy gyanúsítotti kihallgatást nem lehet ily módon helyettesíteni. Ha spekulálnom kéne, arra tippelnék, hogy hosszú távon szűkülni fog a praktizáló ügyvédek száma, azonban ennek nem csak a jelenlegi járványügyi helyzet az oka. A vírus okozta hosszú távú következmények előszele minket már biztosan el fog érni, és érinteni fogja a mi hivatásrendünket. Talán nem túlzás azt kijelenteni, hogy egyfajta állandó bizonytalanság van a szakmánkban, ami miatt nehéz reális várakozásokat, életpályamodellt kialakítani. Egyet tehetünk: tartjuk a lépést az állandó változásokkal, és törekszünk a hivatásrendnek megfelelő, professzionális munkára.

dr. Borbély Zoltán

ügyvéd, egykori sportriporter

Akkor éreztem azt, hogy komolyra fordult a koronavírus-helyzet, amikor Palásthy Tamás ügyvédkollégám életét vesztette. Az elején mindenki úgy volt vele, hogy alig tudtunk olyanról, akinek a baráti körében már ott lett volna a vírus. De amikor egy közös barátunk elmondta, hogy Tamás, aki kiváló kollégánk és a Salgó Hotel tulajdonosa, a Gabora Focigála támogatója, meghalt, az számomra megdöbbentő volt. Mindez még a tavaszi első hullám során történt.

Közlekedési szakjogász is vagyok, így szakmailag érdekesen alakult az életem. A karantén három hónapjában a közlekedési balesetek száma szinte a nullára redukálódott, és a bűncselekménynek száma is csökkent. A családon belüli erőszaké ellenben növekedésnek indult; bár ez utóbbi a büntetőjog szempontjából látens maradt. A karantén végével érezhető volt az erőszakos bűncselekmények számának növekedése: a felgyülemlett feszültség egyszerre robbant ki. Itt van például a Deák téri késelés esete: két fiatal vesztette életét, egyikük családját ismerem is. Ezt is annak a számlájára írom, hogy az agresszió különösen a fiataloknál, a karantén alatt erőteljesen megnőtt. Az ügyfélköröm nem csökkent, de a tárgyalások elmaradtak.

dr. Palatin Gábor

kamarai jogtanácsos

A járványhelyzet megmutatta, hogy egyik napról a másikra új rendszereket, programokat kell alkalmazni és képesnek kell lenni a szemléletváltásra.

Sok kollégám az írásbeli-adminisztrációs feladataival tudta utolérni magát ebben az időszakban.

Több nagy ügyünk volt már a járvány alatt. Jelentős perbeszédeket mondtam – maszkban. Ilyen volt a ceglédi halálos gázolás esete, ahol sértetti képviselő voltam. Egy érettségi előtt álló kislányt Cegléd belvárosában 153 km/órás sebességgel halálra gázoltak, és a barátja is maradandó sérüléseket szenvedett. Soron kívüli eljárásban, maszkban zajlott a tárgyalás. Egy másik ügyben, a III. kerületben, az ügyészről először azt hittem, méhész. Nagyon kedves kolléganőm amúgy, és annyira félt a vírustól, hogy pleximaszkot is viselt, én pedig egyszerűen nem ismertem meg. Nem gondolom azt, hogy teljesen visszatér majd az élet ugyanabba a kerékvágásba, amelyben korábban haladt. A kártérítési esetek során szokott felmerülni az in integrum restitutio fogalma.

Amikor sajtójogi előadást tartok leendő újságíróknak a Komlósi Oktatási Stúdióban, és a személyiségi jogokról beszélünk, mindig elmondom, hogy az eredeti állapot helyreállítása mindössze egy fikció. Kovács Kati „Legjobb volna elfeledni téged” című számát szoktam bejátszani, és megkérdezni, hogy ebben az esetben melyik a legrelevánsabb sor. Megfejtés: „Meg nem történtté tenni megtörtént dolgokat nem lehet.” Ez a válasz. De ha a vakcinák megérkeznek, és az emberek 60 százalékát átoltják, az fizikailag és pszichésen is nagyot fog lendíteni a lakosság állapotán. Azt gondolom, a jövő tavasz már könynyebb lesz, és vitatkozhatunk Zoránnal, hogy „Ne várd a májust!”

Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy sem az én, sem a korosztályom előtt végzett jogász generációk nem éltek meg békeidőben olyan helyzetet, melynek a gazdasági/kereskedelmi forgalom ily mértékű lassulása, leállása lett volna a következménye.

Az irodai munkavégzés területén nagy többségében jól megmutatkozott, hogy a távmunka kifejezetten működőképes és produktív, hiszen az elektronikus kommunikációra épülő szervezeti kultúrákban a munkavállalók sokszor még a korábban munkába járásra és hazautazásra fordított időben is tudnak munkát végezni, valamint a járvány elleni védekezés egyik legjobb eszköze is lehet az elzártság ezen formája. Az otthoni munkavégzésnek persze jellemformáló és pszichológiai következményei is lehetnek, tehát egy járványmentes időszakban különösen fontos lehet majd az irodai és otthoni munkavégzés egészséges arányának megtalálása.

Véleményem szerint a járványt követő piaci korlátozásokkal egy erős pénzügyi szektor nézhetett és néz szembe régiónkban, de persze a hosszú távú prognosztizálás tekintetében sok lehet a kérdőjel. Mindez a jogi szakma ezen szegmensében dolgozókra is hatással lesz, hiszen nem mindegy, hogy aktív hitelezési időszakban kell a jogi munkának az üzletet támogatnia, vagy nem teljesítő hitelek következményeivel kell esetlegesen nagyobb arányban szembenézni a behajtási, végrehajtatási dimenziót erősítve.

Ami egészen biztos, hogy a világkereskedelem gazdasági pozíciói nagyobb mértékben át fognak rendeződni, és minden bizonnyal az amúgy is sajnálatosan visszaesett ágazatoknál is a személyes érintkezéstől mentes üzleti gyakorlat a cégek méretétől függetlenül prioritás lehet, ami új kihívások elé állíthatja a jogi szakma ezen területén dolgozó kollégákat is.

dr. Schlotter

Zita Nóra

ügyvéd

Két éve vagyok ügyvéd, és szerencsére azt tapasztalom, hogy a praxisépítést nem hátráltatja érdemben a koronavírus-helyzet. Éppen emiatt nem tudnám megítélni, korábban könnyebb volt-e elkezdeni ezt a pályát, fiatal ügyvédként viszont örömmel tapasztalom, hogy van tér és lehetőség praxist építeni.

Ugyanakkor azt is érzékelem, hogy a tavaszi bezárás óta a kollégák és az ügyfelek is gyakran türelmetlenebbek, mint azelőtt. Ebben bizonyára közrejátszik a bíróságok tavaszi rendkívüli ítélkezési szünete is, hiszen ezzel feltorlódtak és részben elhúzódtak az ügyek, ugyan emiatt a vádlottak a legkevésbé sem szomorkodnak. Emellett ott vannak a korlátozó intézkedésekkel együtt járó pszichés tényezők, melyek érzékelhetőek az emberek viselkedésében. Ügyvédként azt tapasztaltam, hogy a tavaszi időszakban a büntetőügyekben nyomozati szakban különösebb fennakadást nem okozott a vírushelyzet és az ezzel együtt járó korlátozás, a polgári perek esetében viszont ez rengeteg írásbeli terhet jelentett a kollégáknak.

A jövő évet illetően számítok egyfajta tisztulásra a cégek között, hiszen vélhetően sok cég lesz kénytelen megszűnni, emellett viszont várhatóan születnek majd új, ígéretes vállalkozások, amelyek szép számmal adhatnak munkát az ügyvédeknek.

A 2021-es év aligha lesz olyan, mint a 2019es volt, hiszen a legoptimistább forgatókönyv szerint is ennél több idő kell ahhoz, amíg magunk mögött tudhatjuk a koronavírust és az azzal együtt járó járványügyi intézkedéseket.

Trendi ügyészség

Megújult az ügyészség arculata, honlapja, és közösségimédia-csatornákat is indítottak, hogy a munkájukat mindenki megismerhesse.

Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője az ügyészség új Facebook-oldalán tartott online tájékoztatón azzal indokolta a változásokat: szeretnék, hogy a jelenleginél jóval többen legyenek tisztában azzal, mit csinál valójában az ügyész, hogyan kapcsolódik a büntetőeljárásokhoz, és milyen büntetőjogon kívüli feladatai vannak az ügyészségnek. Utóbbira példaként említette a gyermekvédelmet, a fogyasztóvédelmet, illetve a környezet- és természetvédelmet.

Fazekas Géza az ügyészség új logójáról szólva azt mondta: az 1918-ban, eredetileg az Igazságügyi Minisztériumnak épült Markó utcai Igazságügyi Palota már magán hordozta azokat az arculati elemeket, amelyeket az ügyészség is használ, és most is helyet kaptak az új arculatban. Példaként említette a mérleget, a stilizált kardot, a pajzsot, illetve a már a római korban is a hatalom és a hivatal ábrázolására használt vesszőfonatot, benne a kétélű bárddal. A mo-

tívumot az igazság fáklyája egészíti ki, és a nemzeti színek foglalják keretbe –mondta.

Az ügyészség új szlogenje: „törvény és igazság”. Fazekas Géza azt mondta: a törvény adja az ügyészi munka keretét, az igazság pedig az igazságszolgáltatást jelenti, amelyben az ügyészség is részt vesz.

Az ügyészi munka bemutatása mellett a szervezet történetének megjelenítésére is hangsúlyt fektettek. Létrehozták a kiemelt hírek kategóriát, de a híreket szervezetekre lebontva is kereshetővé tették. Külön összefoglalót készítettek a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban is, amelyben arról tájékoztatnak, hogy személyes ügyfélfogadás hiányában hogyan lehet beadványokat eljuttatni az ügyészségre. Az ügyészség a közösségi médiában a Facebookon és a YouTubeon nyitott csatornákat, de tervezik egy angol nyelvű Twitter-csatorna létesítését is – közölte a Legfőbb Ügyészség szóvivője. (MTI)

Elnökségi hírek

Szeptembertől novemberig kontakt, míg decemberben hibrid formában tartott ülést a BÜK elnöksége a döntést igénylő kérdésekben.

Atagnyilvántartás, a továbbképzéshez szükséges adatbázisok működtetése, az ellenőrzési kötelezettségek automatizált teljesítése a kamarát komoly informatikai kihívás elé állította, amelyet az elnökség szeptemberi döntése értelmében az eddigi munkavállalói modell helyett egy költség- és IT szempontból is hatékonyabb formában, vállalkozó segítségével valósítunk meg. Azért, hogy a megrendelések indokoltságát és a vállalás összegszerűségét illetően ne merülhessen fel kétely, a BÜK elnöksége egyetértett azzal, hogy szükséges informatikai minőségbiztosító megbízása.

Döntöttünk arról is, hogy a Kamarával nyilvántartotti viszonyban nem álló (törölt státuszú) adósokkal szemben a követelés behajthatatlanságát meg-

állapítjuk az 5 évnél régebbi tagdíj- és egyéb tartozások esetében. A behajthatatlan tartozások egy e-mailes felszólítást követően, annak eredménytelensége esetén törölhetőek. Amennyiben azonban egy törölt tag újra tagja kíván lenni a kamarának, rendeznie kell az elmaradást, és az Üttv. 149. § (6) bekezdés alapján vehetjük fel újra. Döntöttünk a nyilvános pályázat kiírásáról is a Pesti Ügyvéd esetében, melynek eredményét tartja kézben. Döntöttünk arról is, hogy a 2021. évre meghoszszabbítjuk a Jogtudor szolgáltatást. Sikerült a 2017. decemberi árszinten megállapodni úgy, hogy a szolgáltató legkésőbb a jövő évtől biztosítja – a civilisztikaihoz hasonlóan – a büntetőjogi tárgyú iratmintatárhoz való ingyenes hozzáférést.

Maszkot fel!

Mint ahogy a Budapesti Ügyvédi Kamara már beszámolt róla, a BÜK – a védekezési cél mellett – a hivatásrendet is szimbolizálni hivatott egyediesíthető, mosható, vasalható, kétrétegű maszkot rendelt tagjai számára. A maszkok elkészültek, és tagjaink – vagy meghatalmazottjuk – igazolványuk felmutatását követően a székház portáján (1055 Budapest, Szalay utca 7.) átvehetik azt minden hétköznap 8 és 16 óra között. (BÜK)

Új elnök a Kúrián

Varga Zsolt András a Kúria elnöke 2021. január 1-től. A Kúriára beosztott tanácselnök elmondta, jelölésével és megválasztásával Magyarország fejezte ki a bizalmát felé, amelyet próbál megszolgálni. Kiemelte: megválasztása mögött mintegy huszonnyolc évnyi szakmai munka áll, amelyet mindig egy szakmai közösség részeként végzett. Próbálja most ezt a bizalmat megszolgálni, de továbbra sem egyedül, hanem a Kúria bíró közösségének tagjaként – hangsúlyozta nyilatkozatában. Hozzátette: a következő két és fél hónapban megpróbálja megismerni a Kúria véleményét az intézmény jövőjé ről, és maga is megosztja elképzeléseit a bírákkal, terveit ezután hozza majd nyilvánosságra. (birosag.hu)

BudapestiÜgyvédiKamara

Budapest Bar Association

1Így a vége felé közeledve milyennek látja a 2020-as évet?

A járványhelyzet ahogy az egész világ működésére, úgy az igazságszolgáltatásra is alapvető hatást gyakorolt. Összességében mégis azt tudom mondani, hogy minden negatív fejlemény ellenére is megnyugtató volt ez az év, hiszen igazolta azt, hogy a korábbi években tett erőfeszítések eredményesek voltak. Ezeknek köszönhető, hogy a járvány kezdetén zökkenő nélkül, lényegében alig néhány nap alatt sikerült átállni az online bírói és szervezeti munkára, valamint lendületet adni az elektronikus kapcsolattartásnak és elektronikus aktakezelésnek.

2Mondhatjuk azt, hogy – szigorúan a digitalizáció tekintetében – ez egy pozitívuma volt 2020-nak?

Nehéz a pozitívum szót használni, mivel azt látjuk, hogy sok tekintetben elszegényedik a személyes kommunikáció. Ezekben az időkben arra kell építenünk, milyen korábbi személyes ismereteink vannak egymásról, új kapcsolatokat felépíteni nagyon nehéz ebben a zárt világban.

3

Milyen fontos változások zajlottak az elmúlt kilenc évben a Kúrián?

Azt mondanám, hogy nyitottabbá vált az intézmény.

4

Mire gondol pontosan?

Korábban az ítélkezés zárkózottabb módon zajlott, és nem jutottak el kellő mértékben a Legfelsőbb Bíróságra azok a tudományos elemzések, szakmai fórumokon kialakult álláspontok, amelyek fontos visszajelzést jelenthetnek a Kúria számára. A különböző konzultatív testületek munkájának köszönhetően

jog képes arra, hogy megtalálja a kulcsot a

10 KÉRDÉS A KÚRIA LEKÖSZÖNŐ ELNÖKÉHEZ

Dr. Darák Péter vezetése alatt nyitottabbá vált a Kúria, ez pedig végső soron a magyar társadalom érdekét szolgálja. A Kúria kilenc év után most leköszönő elnökével beszélgettünk.

ez megváltozott, illetve azt se felejtsük el, hogy a Kúria az Alaptörvény rendelkezése folytán rákényszerült arra, hogy szakmai párbeszédet kezdjen és folytasson alkotmányos kérdésekben az Alkotmánybírósággal.

5A Kúria elnökeként mik voltak a legfontosabb elvei, iránymutatásai kollégái felé?

szor úrral az Erkölcs és jog című szakmai konferencián, vagy azokat, amikor először szembesültem azzal, hogy a Kúria egyik dolgozója koronavírus-fertőzött, vagy éppen azt, amikor napirenden volt az önálló Közigazgatási Felsőbíróság létrehozása –a vezetői megoldása ennek a helyzetnek szintén komoly kihívások elé állított.

8

Mik lehetnek a következő kilenc év legnagyobb jogi kihívásai?

A mesterséges intelligencia döntései? Az önvezető autózás térnyerése?

A jog folyamatosan megújulni kényszerül. A jog képes arra, hogy a fennálló társadalmi és gazdasági változásokhoz megtalálja a kulcsot és alkalmazkodjon hozzájuk. A sok évszázados problémamegoldási módozatok jól működnek a jog keretein belül, és a mesterséges intelligencia kapcsán is számos jó irányba mutató folyamat indult már el.

Mennyire nehéz mindezt a gyakorlatban megvalósítani?

Kezdettől fogva tartom magam ahhoz, hogy a legfelsőbb ítélkezési szinten szakmai célokat lehet kitűzni. Nagyon fontosnak tartom, hogy az igazságszolgáltatás mindig maradjon olyan intézmény, amiben a polgárok bízhatnak. Ha bárkit jogsérelem ér, akkor a bíróságnak mindig ott kell állnia, hogy elégtételt adhasson számára. Ez alapvetően közbizalmi kérdés, ami erőteljesen összefügg a bíróságok függetlenségébe vetett hittel. 6

Egyre nehezebb, hiszen egyre gyakoribb, hogy a bíróság elé kerülő ügyek nagyon sok – sokszor gazdasági és politikai – érdeket érintenek, az ebben érintett szereplők pedig nyilvánvalóan a saját szempontjukból magyarázzák a bíróság döntéseit. Mindez pedig szokatlan a bírói szervezet számára. Személyesen nem mindig könnyű ezeket a helyzeteket megélni, de ha az ember egy ilyen rangos intézmény nevében jár el, akkor sok mindent elvisel.

7 A Kúria elnökeként mi volt a legizgalmasabb pillanata?

Igazából nem múlik el munkanap izgalom nélkül. Említhetném azokat a pillanatokat, amikor a bírói hivatás alapjáig próbáltunk visszamenni Erdő Péter bíboros úrral és dr. Harmathy Attila profesz-

9

Mit tervez a Kúria utáni évekre? Vágyik-e egy kis nyugalomra, pihenésre?

Nagyon könnyű a dolgom, hiszen ezt a törvény mondja meg: a kúriai vezetői megbízatásomat követően a Kúria tanácselnökeként kell folytatnom a tevékenységem. Vagyis azt folytatom, amit 1999-ben és 2000-ben elkezdtem az akkori Legfelsőbb Bíróságon. Ítélkező bíró leszek, elsősorban pedig adóügyekben fogok eljárni.

Kúriai elnökként milyen tanácsot adna utódjának?

Szeretném felidézni egy korábbi igazságszolgáltatási vezetőnek ugyanerre a kérdésre adott válaszát, aki azt mondta, hogy ebben a kérdésben tanácsot adni nem lehet. Ezt mindenkinek magának kell megélnie és a jó válaszokat megtalálnia.

„A

változásokhoz”

Egy perbeszédverseny tanulságai

A Budapesti Ügyvédi Kamara 2020. november 4-én tartotta hagyományos büntető perbeszédversenyét az ügyvédjelöltek számára. A győztes dr. Sárkány Bence lett. Ezzel továbbjutott a Magyar Ügyvédi Kamara által megrendezendő országos döntőbe, melyet a vírushelyzet miatt később rendeznek meg. Cikkünkben ő is megszólal, valamint szemezgetünk a zsűri meglátásaiból is.

November 4-én a Budapesti Ügyvédi Kamara protokolltermében rendezték meg az évi szokásos jelölti perbeszédversenyt, melynek vádbeszédét dr. Skoda Gabriella volt ügyész, jelenlegi kollégánk adta elő. A zsűri: dr. Mile Attila, a BÜK Elnökségének tagja, dr. Gyalog Balázs, a BÜK főtitkára, valamint dr. Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke.

A perbeszédverseny egész délelőtt zajlott. A vádirati tényállás alapja egy építésügyi elszámolási vita volt, amely az alsóörsi motorostalálkozón csapott át – némi alkohol hatására – tettlegességbe. A vádirati minősítések között ugyanúgy megtalálható volt garázdaság, mint az önbíráskodás, valamint a testi sértés bűntette.

Az eredményhirdetés előtt a tanácskozó zsűri arra jutott, hogy idén kizárólag első díjat ad át, tekintettel arra, hogy a győztes teljesítménye magasan kiemelkedett a többi versenyző perbeszéde közül. Dr. Sárkány Bence elsőként mondta el perbeszédét, és már ekkor érezhető volt, hogy a jogilag is helytálló szöveg minősítést adó díjazott lesz majd.

A zsűri értékelése

Élő szó, remegő hang, begombolt talár – mind fontos egy perbeszéd alkalmával.

Az élő szó varázsa

Az új büntetőeljárási törvény arra is lehetőséget ad, hogy írásban nyújtsák be a perbeszédüket, és utaljanak a benyújtott perbeszéd legfontosabb sarokpontjaira. Mégis jobb az a gyakorlat, ha az élő beszéd eszközeivel, varázsával próbálják meg a bírót vagy ülnököt meggyőzni a jogi álláspontjuk helyességéről.

Határozatlan jogi álláspont Visszatérő hiba volt többeknél, hogy kérték a bíróságot valamely döntés meghozatalára. Itt a helyes szóhasználat mindig az indítványozás. A zsűri meglátása szerint enyhébb meggyőződést sugall, ha az indítványban kevésbé nyomatékos felszólítás szerepel. A „határozott jogi álláspontom” toposz szintén helytelen egy perbeszédben, mert azt sugallja, mintha lenne kevésbé határozott jogi álláspont is. Lehetőség szerint mellőzzük az alternatív indítványt, mert azt a benyomást keltheti, hogy

magunk sem vagyunk meggyőződve arról, hogy indítványunkkal meggyőztük a bíróságot.

Gombok és nyakkendő

Fontos üzenete van a perbeszéd során az ügyvédi viseletnek. Ha a bíróságra megyünk, akkor a testületet már azzal is meg kell tisztelni, hogy nyakkendőt kötünk. És még ha nyakkendőben vagyunk is, akkor is gomboljuk be a talár felső gombját. Sugározzuk kifelé is a rendezettséget!

Remegő hangon

A hang remegése nyilván egyfajta adottság, de lehet fejleszteni – és törekedni rá, hogy megszűnjön. A hang remegése azon túl, hogy zavaró, a meggyőződés hiányát tükrözi. A legfontosabb a gyakorlás: akár úgy, hogy a felmondott szöveget rögzítjük és visszahallgatjuk. Léteznek különböző autogén módszerek is a nyugodt állapot elérésére.

Nem volt könnyű helyzetben sem a zsűri – sem a versenyzők. Még soha nem kellett perbeszédversenyen maszkban szerepelni.

Szépirodalmi magasságok felé

– Ügyvédjelölti pályám legelején tartok – mondja dr. Sárkány Bence, a verseny győztese. – Dr. Bárándy Péter ügyvéd úr mellett vagyok ügyvédjelölt. Sokat foglalkozunk büntetőjoggal, bár igazából nekem még olyan sok tapasztalatom a perbeszédek vonatkozásában nincsen, hiszen erre az elmúlt két hónapban nem mutatkozott lehetőség. A principálisom személye mellett mindenképp szeretném kiemelni dr. Tran Dániel és dr. Nemes B. András ügyvédeket is, akik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy megkedveljem a büntetőjogot, a védői hivatást, s így a perbeszélés művészetét is.

– Hogy készült a perbeszédversenyre?

– Az én koncepcióm annyiban tért el a fősodortól, hogy elsődlegesen a helyes jogi megoldást kívántam beszédem alappillérévé tenni. Másodlagosan pedig, tekintettel arra, hogy meglátásom szerint a védőbeszéd a jogi tudás és az ékesszólás ötvözete, próbáltam az előadásomat retorikai fordulatokkal tűzdelni. Ennek kapcsán olvastam Tóth Mihály professzor úr perbeszédekről szóló könyvét, melyben ihletre leltem. Mindig igyekszem megfigyelni s elsajátítani azokat az örök érvényű fordulatokat/szakzsargonokat, melyeket a szakma jeles képviselői is latba vetnek.

– Korábban elmondta a beszédet? – Igen. A verseny előtti éjszaka, illetve aznap hajnali négy óra óta folyamatosan gyakoroltam. Koncepcióm volt, hogy semmiképp nem tanulom be előre, mert jöhetnek olyan körülmények, mint például a vádbeszédben foglaltak, amelyekre reagálnom kell. De a sablont és a sarokköveket számtalanszor elmondtam tükör előtt, amíg azt nem éreztem, hogy beszédemmel meg tudnám győzni saját magamat. Persze az idő meglehetősen szűkös volt.

– Volt, aki segítette ebben?

– Ebben nem. A jogi megoldással kapcsolatban persze megkérdeztem a kollégákat, hogy mit gondolnak róla.

– Milyen a jó perbeszéd?

– A jó perbeszéd retorikai fordulatokkal tűzdelt, és azt gondolom, hogy az egyik legfényesebb ékköve az, ami mostanság elmúlóban van, hogy szépirodalmi magasságokba emelkedik az előadója által. A saját védőbeszédemben is törekedtem arra, hogy a jogi műnyelv szükséges fordulatait metaforákkal, hasonlatokkal tarkítsam.

– Az ehhez szükséges műveltséget honnan meríti?

– Az olvasás a legnagyobb segítőm.

· AKTUALITÁS ·

Megújul a polgári rendtartásról szóló törvény

A témával kapcsolatban interjút olvashat a 13. oldalon!

Hajas Barnabás, az igazságügyi tárca államtitkára a módosításról szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlésben elmondta: a fő cél, hogy egyszerűsítsék a perindítást, valamint észszerűsítsék az eljárási szabályokat, csökkentsék a formai kötöttségeket. A jogi képviselő nélkül eljáró laikus felek számára jogérvényesítést könnyítő szabályozásokat vezetnek be. A módosítás fokozottan védi a kiskorú gyermek érdekeit – tudósított a távirati iroda. – A módosítás célja az is, hogy

gyorsítsák a családjogi, köztük a házassági bontópereket, valamint a szülői felügyelettel kapcsolatos pereket. Egyszerűsítik a pert megindító keresetlevél és az alperes ellenkérelmének tartalmát is. A javaslat a keresethalmazatokra vonatkozó szabályozást is egyszerűsíti, és szűkíti a keresetlevélhez csatolandó mellékletek körét. Az indítvány észszerűsíti a kereset és az ellenkérelem változtatását azzal, hogy az egyik fél tényállításainak módosítását már nem tekinti keresetváltoztatásnak.

A családjogi perekben az általános permodellhez képest számottevő eltérést jelent, hogy a feleknek a per folyamán is változhatnak az életviszonyai, ezért tovább kell egyszerűsíteni a kereset és az ellenkérelem változtatásainak szabályait – hangsúlyozta az államtitkár. Az indítvány bevezet egy kizárólag ezen perekben alkalmazható új szabályozást, ami lehetővé teszi, hogy a bíróság azzal egyidejűleg tűzhesse ki a perfelvételi tárgyalás határnapját, hogy közli a keresetet az alperessel. (MTI)

„A szabad demokraták nem is tudták, hogy MDF-tag

Kónya Imre néhány évre megszakította ügyvédi pályafutását, hogy a rendszerváltozás epicentrumából kísérje figyelemmel és tevékenyen alakítsa a politikai folyamatokat.

AFüggetlen Jogász Fórum életre hívója, az Ellenzéki Kerekasztal üléseinek vezetője, a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások résztvevője. A Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakcióvezetője, majd a Boross-kormány belügyminisztere. Néhány év kitérő után visszatér az ügyvédi pályára. Kónya Imrét a rendszerváltozásról kérdeztük.

Milyen volt az ügyvédi hivatás és életforma a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországán?

Az ügyvédi pálya a szocializmusban is viszonylagos szabadságot jelentett. Az előmenetelhez nem kellett politikai megbízhatóság, persze ellenzéki azért nem lehettél. Emellett nem volt főnököd, csak az ügyfelednek tartoztál felelősséggel.

Ráadásul akkor még az ügyvédek közvetlenebb kapcsolatban voltak egymással, mint ma. Az ügyvédi klubban naponta megfordultam. Volt egy húsz-huszonöt

fős törzsközönség, bármikor érkeztem, néhányukat mindig ott találtam. Ettünk, ittunk, sztorikat meséltünk, vitatkoztunk. Két tárgyalás között, ha tehettük, ott töltöttük az időt. A klub büféjét Grád Tibor működtette. Nyugdíjazása előtt soros ügyész volt. Évtizedeken át ő adta ki az engedélyeket a fogvatartottakkal való ügyvédi beszélőkre. Mindenkiről mindent tudott, és szívesen megosztotta ismereteit velünk, fiatalokkal. Mi pedig bőséges borravalóval jutalmaztuk érdekes történeteit. A volt ügyész sokat mesélt a még aktív, de nem teljesen makulátlan kollégáink előéletéről. A holtakkal viszont kíméletes volt. Nem mondott részleteket, legfeljebb arra szorítkozott, hogy bizony a megboldogult „áldott jó, gonosz ember volt”.

– Mikor érezte azt, hogy megtörténhet a rendszerváltás?

Talán 1989. március 22-én, amikor mind

INTERJÚ DR. KÓNYA IMRÉVEL

a nyolc ellenzéki párt elfogadta a meghívásunkat, és a jogi kar büntetőjogi tanszékének könyvtárában létrejött az Ellenzéki Kerekasztal. De még inkább az EKA második ülésén, amikor minden szervezet elutasította az MSZMP tárgyalási meghívását, és nyilatkozatot adott ki, hogy csak közösen hajlandó tárgyalni. Bármilyen későre nyúlt is ez a tanácskozás, Bártfay Palival, aki a helyettesem volt a Független Jogász Fórumban, beültünk a Vén Diákba, rendeltünk egy üveg bort, és felidéztük az ülésen történteket. Amikor már csak ketten maradtunk, s a székek felkerültek az üresen hagyott asztalokra, Bártfay megfogalmazta, amit mindketten gondoltunk. Azt hiszem, mondta, ma dőlt el a rendszerváltozás. Az MSZMP-nek nem sikerült feldarabolnia az Ellenzéki Kerekasztalt.

– Mennyiben volt történelmi szükségszerűség, és mennyire volt az egész a résztvevők által generált folyamat?

Annyiban történelmi szükségszerűség volt, hogy az 1917-ben Oroszországban elindított történelmi kísérlet kudarcot vallott: a szocialista rendszer működés

vagyok”

Kónya Imre 1989. június 13-án, a Nemzeti Kerekasztaltárgyalások nyitó ülésén az Ellenzéki Kerekasztal szándéknyilatkozatát ismerteti.

képtelennek bizonyult. Az sem kétséges, hogy a rendszerváltoztatásra a nemzetközi erőviszonyok átalakulása nélkül nem kerülhetett volna sor, de fontosak voltak a hazai tényezők is. Mindenkinek megvolt a maga szerepe, még a keményvonalas kommunistáknak is, mert legalább nem lőttek. Az állampárt reformerei megtették az első lépéseket a rendszer alapjainak gyengítésében, akkor is, ha érdemben nem alakították, csak követték az eseményeket. A változások motorja a rendszerváltoztatás első szakaszában az Ellenzéki Kerekasztal, a másodikban, amely a szovjet csapatok kivonulásáig tartott, az Antall József vezette kormány volt. Amikor az utolsó szovjet katona is elhagyta az ország területét, békésen megvalósult mindaz, amiért 1956-ban a forradalmárok vérüket áldozták: létrejött a szabad, független, demokratikus Magyarország.

– A változás során a szerepvállalása mennyire volt tudatos, és mennyire sodorták az események?

A Független Jogász Fórum létrehozása már mindenképpen tudatos volt. Addig inkább kerestem a helyemet. Részt vettem a nyolcvanas évek végén szervezett nagy tüntetéseken és az ellenzéki szerveződések rendezvényein. És kezdettől fogva furcsállottam, hogy ebből az egész forrongásból a jogászság kimaradni látszott. Holott a jogászok a magyar reformmozgalmakban a tizenkilencedik századtól meghatározó szerepet játszottak. A hatalmi rendszer átalakítása pedig nem kis részben jogi munka, amit aligha lehet rábízni a hatalom jogászaira. Ezért volt szükség a Független Jogász Fórumra. Ez tehát tudatos volt. És az is, hogy ellenálltam annak, hogy az MDF-en belül szervezzük meg a jogász fórumot, mert nemcsak a hatalomtól, hanem a többi ellenzéki szervezettől is független szerveződést akartam létrehozni. Ez jó döntésnek bizonyult, mert ha a jogász fórumot az MDF-en belül hozzuk létre, és volt ilyen javaslat, a többi párt aligha fogadta volna el a kezdeményezésünket az Ellenzéki Kerekasztal létrehozására.

– Az Ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai során mi volt különösen nehéz ön számára?

Bár az idő múlása általában megszépíti az emlékeket, ezúttal mégsem erről van szó. Különleges, kegyelmi időszak volt az. Az első három hónapban, egészen az állampárttal folytatott Nemzeti Kerekasztaltárgyalások megkezdéséig én vezettem az Ellenzéki Kerekasztal üléseit, ami pár-

tatlanságot kívánt. Ezt elég jól csinálhattam, mert állítólag a szabad demokraták nem is tudták, hogy MDF-tag vagyok. És eredményes is volt ez az időszak, mert az állampárt folyamatos megosztási kísérletei közepette is sikerült megőrizni az Ellenzéki Kerekasztal egységét. Hogy nehéz volt-e? A pártatlanság nem esett nehezemre. Már csak azért sem, mert bár MDF-tag voltam, sok esetben a radikálisabb álláspontot képviselő SZDSZ-szel és Fidesszel értettem egyet. És azért sem volt nehéz, mert az ellenzéki szervezetek delegátusai nagy fokú politikai érettségről tettek tanúbizonyságot. Kemény, de személyeskedéstől mentes vitákat folytattak egymással, és mindig képesek voltak konszenzusra jutni. A Nemzeti Kerekasztalnál már sokkal kisebb volt a felelősségem, hiszen azon csak szakbizottsági szinten vettem részt. Igaz, a legfontosabb, az alkotmányozó szakbizottság EKA-de-

A hatalmi rendszer át al a kítása nem kis részben jogi munka, amit aligha lehet rábízni a hatalom jogászaira. Ezért volt szükség a Független Jogász Fórumra.

legációjának voltam a tagja Antall József, Tölgyessy Péter, Orbán Viktor és Boross Imre társaságában, aki szintén ügyvéd volt, s aki Antall Józsefhez hasonlóan sajnos már nem lehet közöttünk.

– Kiben látta megcsillanni az államférfit? Egyáltalán: mi az államférfi kritériuma?

Hogy ki az államférfi? Aki az általa képviselt közösség, országa, nemzete érdekében álló stratégiai céljai szolgálatában képes taktikai kompromisszumokat kötni. És aki személyes és pártérdekeit mindenkor e stratégiai célok alá rendeli. Antall Józsefről már a kerekasztal-tárgyalások során nyilvánvaló volt, hogy megjelent a magyar politikában egy igazi államférfi. „Belülről vezérelt ember volt a kívülről vezérelt emberek korában” – ahogy ellenzéki kerekasztalos partnere és későbbi politikai ellenfele, Tölgyessy Péter mondta róla.

– Volt-e menet közbeni illúzióvesztés? Igaza volt-e Antall Józsefnek, amikor kiszaladt a száján a „Tetszettek volna forradalmat csinálni” bon mot?

Antall ezt az MDF parlamenti frakciójában mondta, amikor egymás után szólaltak fel a képviselők, és radikálisabb rendszerváltoztatást követeltek. A figyelmeztetés arra vonatkozott, hogy egy véres forradalom radikalizmusát számon kérni a megegyezéssel változtatókon az vagy naivitás, vagy tudatos demagógia. Antall József amikor ezt mondta, a jóhiszeműeket akarta figyelmeztetni a naivitásukra és a demagóg politikusok rosszhiszeműségére. Mert természetesen tudta, hogy forradalmat nem lehet „csinálni”. Az vagy kitör, ha ennek megvannak a feltételei, vagy nem, ha nincsenek meg. 1989-ben pedig Magyarországon minden volt, csak nem forradalmi helyzet.

– Mennyire volt nehéz a visszaút a politikából az ügyvédi hivatáshoz?

Nyolc évig voltam országgyűlési képviselő, ezalatt átalakult az egész jogrendszer, és az ügyvédkedés is más lett. Megnyitottuk az ügyvédi pályát, bárki lehetett ügyvéd, aki elvégezte az egyetemet és letette a vizsgát. Emellett mi annak idején mindennel foglalkoztunk. Gyilkosságtól válóperig, ahogy második principálisom, Futó Barnabás mondta. Az új helyzetben nekem is szakosodnom kellett, miközben csaknem mindenütt sokan voltak előttem. A médiajog új terület volt, ebben nem voltam hátrányban senkivel szemben, ezért nem okozott nehézséget az újrakezdés.

Mit tanácsol a fiatalabb korosztálynak?

Ma már nagyon nagy a konkurencia, nehéz megindulni, nem irigylem azokat, akik ma kezdik a pályát. Azt tanácsolom nekik, hogy tartsanak ki, mert ez egy gyönyörű hivatás. De a munka mellett törekedjenek a teljes életre, ne hanyagolják el magánéleti kapcsolataikat, és bár gyakran kiábrándító a produkció, kísérjék figyelemmel a közéletet is.

NÉVJEGY Dr. Kónya Imre

Kónya Imre a rendszerváltás emblematikus figurája. 1971-ben végzett az ELTE ÁJK-n. 1973-tól ügyvéd Budapesten. 1988-ban lép be az MDFbe, és hozza létre a Független Jogász Fórumot. 1993-tól a Boross-kormány belügyminisztere. Az MDNP és a Centrum Párt alapító tagja.

Rendszerváltás az érdi elkerülő úton

„Világ proletárjai, egyesüljetek!” – világított a felirat a Népszabadság címlapjának tetején; majd kiverte a szemem.

nak – vagy legalábbis azt hisszük – a folyamatok. Kerekasztalokat ülnek körbe szürke zakós, szürke mellényes emberek. A párt emberei meg ellenzékiek, köztük sok jogász. A rendszerváltás (változás/változtatás; kívánt verzió aláhúzandó) eldől a nagyvárosban. Nem tetszettünk forradalmat csinálni.

És akkor, egyszer csak, váratlanul egy tüntetésen találom magam. Már nem is emlékszem, hogy sodródtam bele, de ott állok az érdi lejtő alján – ma teszkó, benzinkutak, körforgalom és mindenféle földi jó áll az akkor még üres helyen. És teli torokból kiabáljuk, hogy épüljön elkerülő út. Laci bá’, a technikatanár is ott van, hangosabban, gyerekek, biztat bennünket. Fogalmam nincs, mi az az elkerülő út, meg minek az. Mit kell elkerülni? És miért ez a felhorgadás? De azt pontosan tudom, hogy ennek a megmozdulásnak felszabadító hatása van a lelkekre. Lehet végre összegyűlni, és lehet kimondani dolgokat. Hangosan kimondani, követelni. Lehet érdeket érvényesíteni, nyomást gyakorolni. Ez a rendszerváltás: hogy kinyilváníthatod az akaratod, és azt meghallják. És ha meghallják, akkor annak eredménye is lesz. Szabad vagy.

Ez a rendszerváltás: hogy kinyilváníthatod az akaratod, és azt meghallják. És ha meghallják, akkor annak eredménye is lesz. Szabad vagy.

Kamasz voltam még, és hogy a világ proletárjai miként fognak egyesülni, az a lelki szemeim előtt egészen másképp képződött meg, mint ahogy azt anno Vlagyimir Iljics elképzelte.

Rendszerint délután három körül estem haza. Érdről, a gimnáziumból még istenes volt a hazafelé tartó út Ercsibe: volt némi decens tülekedés a távolsági busz ajtajánál, de időnként akár ülőhely is akadt, aztán az ember bámulhatta bambán a százhalombattai kőolajfinomítót – ami téli délutánokon, kivilágítva leginkább a szegény ember New York Cityjére hasonlított. A reggelek ennél keservesebbek voltak; a buszra való felférés igazi felkészülés volt a felnőttlétre: az ajtó körül kialakuló „gömbsorban” olyanok voltunk, akár az összepréselt gázmolekulák. Mindenhonnan nyomás ért, és sodródtunk, nyomakodtunk a káoszelmélet diktálta tumultusban. Okosan kellett sodródni,

mert aki kihasználta az erőhatásokat, automatikusan közelebb került a megváltáshoz: felfért a Volánbusz hatharmincas járatára.

Az ember hamar megszokja az ilyesmit, az élete részévé válik a dolog. Mint ahogy az is, hogy tizenhat évesen rákapok az újságolvasásra, és délután fél háromtól az utolsó oldalig végigolvasom a napilapot. Minden betűt, az agrárrovattól a sporthírekig. És csak csodálkozom: ami fél éve még ellenforradalom volt, egyszer csak népfelkeléssé, majd forradalommá változik. A zsigereimben érzem, hogy nagy idők tanúja vagyok, ahogy napról napra kiolvasom a Népszabadságot. És egyszer csak eltűnik a címlapról a világ proletárjait egyesülésre felszólító parancs is. Nahát-nahát.

Budapest hiába harminc kilométerre van, Érdről és Ercsiből nézve ez fényév távolság. A Híradóban persze tisztán látsza-

Hát, lett is eredménye a tüntetésnek. Akkora nyomást sikerült gyakorolnunk már nem is tudom, kire (önkormányzat? közútkezelő?), hogy egy év múlva elkészült az Érdet elkerülő közút. Sajnos ennek következtében a gyorsjáratok nagy része már nem állt meg a buszpályaudvaron, ami miatt viszont a hazajutásom is egy merő tortúra lett. Szobroztam sokszor a fagyos, szürke betonon, elment egy busz, aztán még egy, és ahányszor eszembe jutott az a felszabadult tüntetés, a szívem mélyén arra gondoltam: ha menten idefagyok, akkor is megérte.

SZERZŐ: Bus István a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

Karácsonyi ajándék az ügyvédek számára: A

POLGÁRI PERREND VÁLTOZÁSAI

Januártól változnak a polgár per szabályai. Az okokról Dr. Varga Istvánt, az ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi professzorát, a Mathias Corvinus Collegium Magánjogi Műhelyének vezetőjét, nem utolsó sorban Kamaránk ügyvéd tagját kérdeztük, aki 2013-2016 között meghatározó szerepet játszott a Pp. Szakértői Javaslatának előkészítésében.

Mi szükség van a mostani változtatásokra?

– 2016 végén az új Pp. akkor még egyértelműen kiérleletlen tervezete túl gyorsan került az Országgyűlés elé, hiszen a jogalkotó még a vonatkozó kormányhatározatban kapott szűk előkészítési időkeretet sem merítette ki. Ellentétben a Koncepció 2014-es Tervezetével, amelyet a Kormány túlnyomórészt elfogadott, a nagyrészt ugyanazon szakértői személyi kör (vezető ügyvédek, bírók, közjegyzők, ügyészek és a tudomány képviselői) által 2016 szeptember elejére elkészített Szakértői Javaslat tartalma már csak részben talált utat a törvénytervezet szövegébe. Ez oda vezetett, hogy az új Pp. egyes központi jelentőségű részeibe, így az alapelvi fejezetbe, a keresetindítás és a perfelvétel szabályai közé, általában is az első- és a másodfokú eljárás szabályaiba, a bizonyítási fejezetekbe tömegesen kerültek olyan rendelkezések, amelyek – feleslegesen eltérve a magyar és a külföldi perjogok bevett és működő hagyományaitól – a joghoz jutás akadályaként funkcionálnak a törvény hatályba lépése óta.

Miért gyorsult fel a törvényalkotási folyamat? Az Önök szakértői csapatának kritikái nyomán?

– A szakértői csapat a minőségi perjogi jogalkotás és jogalkalmazás mellett elkötelezett emberekből állt. Ugyanezen személyek a saját hivatásrendjükben a Pp. mindennapi alkalmazóiként természetesen megfogalmaztak kritikákat. Ugyanakkor nem vindikálnám a gyújtópont szerepet ennek a szűkebb személyi körnek. Az igazságügyi kormányzat maga felismerte a polgári peres gyakorlat fejleményeinek aggasztó tendenci-

áit, és ezzel a cselekvés szükségszerűségét. Nyilvánvalóan nem képezhette a jogalkotó akaratát az értelmetlenül elszaporodó visszautasító végzések gyakorlata, az ügy érdemi elbírálása helyetti formalisztikus elintézésre, jog- és tényállítások kizárására való törekvés, a keresetváltoztatásnak a per dinamikájától eloldott túlzásos szűkítése. Nem véletlen, hogy a Kúria elnöke már a törvény hatályba lépését röviddel követően éppen a keresetlevél visszautasításának vizsgálata tárgykörében állított fel jog ygyakorlat-elemző csoportot, amelynek a Kúria honlapján elérhető összefoglaló véleménye szintén a törvénymódosítás minőségi katalizátorává vált.

– Végül akkor a Pp. megújítása egyfajta karácsonyi ajándék lesz. Minden hibát orvosol a változtatás?

– Ha ügyvédi szemszögből nézzük, akkor ezt a helyes irányba tett törvényalkotói lépést, amely jelen állapot szerint a 2021. január 1-jén hatályba lépő módosításokban ölt testet, tekinthetjük egyfajta karácsonyi ajándéknak. Ugyanakkor a felelősség-tudatos, visszafogott ajándékozás szülői attitűdje sem vitatható el a novellától: messze nem orvosol mindent. De ez nem is elvárható az első novelláris módosítástól, hiszen a törvény három éve hatályos, egyelőre leginkább az elsőfokú eljárás, azon

belül a keresetindítás és a perfelvétel diszfunkciói váltak eklatánssá. Később koncepcionálisan kell majd hozzányúlni még egyes fejezetekhez, így az elsőfok mellett a perorvoslati felülbírálati normákhoz, a bizonyítási fejezetekhez, a szakértői bizonyításhoz, vagy éppen a kollektív igényérvényesítés jelenleg nem élő szabályrendszeréhez. Vitathatatlan ugyanakkor, hogy az új szabályok több felesleges akadályt eltüntetnek a jogérvényesítés útjából, megengedőbbé válik egy sor percselekményre, így már a keresetindításra is vonatkozó szabály. A módosító törvény mind a keresetindítási, mind a perfelvételi, mind pedig az érdemi tárgyalási szakban enged abból a szorításból, amelyet az új Pp. eddig hatályos szövege szükségtelenül alkalmazott a jogkeresőkre. Ezzel a jogalkotó egyidejűleg egy másik társadalom- és jogpolitikai célt is szolgál, mégpedig a jogi hivatásrendek viszonyrendszerének kiegyensúlyozását. A perjog ugyanis közjog, az abban megfogalmazott jogalkotói parancstól a jogalkalmazó, így a bíróság nem térhet el. Ha ez a joganyag a túlformalizáltsága okán diszfunkciókat mutat, az a napi peres gyakorlatban a bírói és az ügyvédi kar (és azon keresztül a jogkereső közönség) közötti feszültségben csapódik le. E feszültség-potenciálnak a csökkentésére is alkalmas lehet a most megkezdett jogalkotási irány.

A jogérvényesítés elősegítése szempontjából a kezdeti fázisban sok mindent liberalizál, és megengedőbbé tesz a törvényalkotó.

A kata szerinti adózás

új

szabályai 2021-ben

Januártól megváltoznak a kata adónem szabályai. Cikkünkben részletesen beszámolunk az újdonságokról, és arról, érdemes-e továbbra is ezt az adózási formát választani.

Akata adónemnek már a bevezetésekor is érzékeny pontja volt, hogy a lehetséges adóalanyok köre miatt erős csábítást jelentett a megbízás mögé bújtatott munkaviszonyban való, mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára igen kifizetődő alkalmazásra. Emiatt 2017 óta folyamatos volt a várakozás, hogy mikor indul el a kata adóalanyok intenzív ellenőrzése. Ehelyett érkezett a Kata tv. (2012. évi CXLVII törvény) 2020. július 14-én, a Költségvetési törvényben (2020. évi LXXVI. törvény) elfogadott módosítása.

Így tehát a júliusban kihirdetett jogszabály-módosítás 2021. január 1-én hatályba lép, amely a következő jelentősebb, a teljesség igénye nélkül számba vett változásokat hozza a kata szerint adózó tagtársak működésében.

Bevétel juttatása kapcsolt félnek Ha a kifizető és a kisadózó vállalkozás kapcsolt félnek minősülnek, és a kifizető bármilyen mértékű bevételt juttat a kisadózónak, akkor a kifizető a juttatáson felül a juttatás 40%-ának megfelelő adót köteles fizetni. A kapcsolt fél fogalmát a Kata tv. hivatkozása által a Tao tv. (1996. évi LXXXI. törvény) határozza meg. Tekintve, hogy az ügyvédi iroda is „belföldi illetőségű adózónak” minősül a Tao tv.-ben, így előállhat az a helyzet, amikor az ügyvédi iroda és egy, például az ügyvezetés egyezőségére tekintettel vele kapcsolt félnek minősülő gazdasági társaság bevételt juttat a kisadózó ügyvédi irodának. Ez esetben a bevételt juttató kifizetőnek 40% adót kell fizetnie. Ha a kifizető külföldi vállalkozás, akkor a 40% adót a kisadózó fizeti.

3 millió forintot meghaladó bevétel százalékos adója

Ha ugyanazon kifizető az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó bevételt juttat a kisadózónak, akkor a kifizető a 3 millió forintot meghaladó bevételrészre 40% adót fizet. A kettős adóztatás elkerülése céljából ezt az adót nem kell megfizetnie annak a kifizető-

nek, aki a kapcsolt vállalkozási viszonyra tekintettel a 40% adót egyébként megfizeti. Kiemelendő, hogy költségvetési szerv által juttatott bevételre nem vonatkozik ez az adófizetési kötelezettség. Az adót az értékhatár átlépését követő hónapban kell először megfizetni. Ha a kifizető külföldi vállalkozás, akkor a 40% adót itt is a kisadózó fizeti.

A fenti két bekezdésre azonosan vonatkozó „jó hír”, hogy az az összeg, amely után valamely kifizető megfizette a 40%-os adót, az nem számít bele a kisadózó által fizetendő százalékos adó 12 millió forintos értékhatárába. Szintén kiemelendő, hogy a természetes személy ügyféltől származó bevétel nem esik a százalékos adóval terhelt körbe.

Az adott működési sajátosságoktól függően, de érdemes lehet megfontolni (alapos számításokat követően) a kisvállalati adó (kiva) választását.

Változások az adatszolgáltatásban

Elsőként a 2021-es adóévtől a kisadózónak nemcsak arról a kifizetőről kell adatot szolgáltatnia február 25-ig benyújtandó adatszolgáltatási nyilatkozatban vagy bevallásban, amely a részére 1 millió forintot meghaladó bevételt juttatott az adóévben, hanem külön arról a kifizetőről is, amely 3 millió forintot meghaladó bevételt juttatott számára, és ezért adófizetési kötelezettsége merült fel. Továbbra is hatályban marad a Kata tv. azon rendelkezése, hogy a kisadózó részére a tárgyévben 1 millió forintot meghaladó bevételt juttató kifizetőnek a tárgyévet követő március 31-ig szintén adatot kell szolgáltatnia a kisadózónak juttatott bevételről. Ennek kiegészítéseként az a kifizető, aki a kisadózónak juttatott bevétel miatt 40%-os adó meg-

fizetésére köteles, az a tárgyévet követő január 31-ig köteles közvetlenül a kisadózót tájékoztatni arról, hogy mekkora adóalapot (juttatást) tüntet fel a bevallásában, amely után megfizette a 40%-os adót. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy ez az az összeg, amelyet a kisadózó a február 25-ig elkészítendő bevallásában nem köteles figyelembe venni a százalékos adó értékhatárának számításakor. Fontos új szabály, hogy a kisadózó januártól köteles az üzleti partnerével kötött szerződésben (és nem csak a számlán) nyilatkozni kisadózói minőségéről. Erre azért van szükség, hogy az üzleti partner a szerződés megkötésekor tisztában legyen a kisadózónak juttatott bevétel miatt őt esetlegesen terhelő adófizetési kötelezettséggel.

A fentiek áttekintése után felmerül a kérdés, hogy van-e jobb adózási forma a katánál, vagy mindezen változásokkal együtt a kata még mindig egy nagyon előnyös adózási forma maradt. Álláspontom szerint a 3 millió forintot meghaladó bevétel után fizetendő 40%-os adó jelentősen befolyásolja majd a piaci versenyt. Tekintve, hogy ezt az adót nem a kisadózónak kell megfizetni, hanem üzleti partnerének, a kisadózónál nem többletköltséget eredményez a módosítás, hanem a piaci verseny torzulását fogja okozni. Az adott működési sajátosságoktól függően, de érdemes lehet megfontolni (alapos számításokat követően) a kisvállalati adó (kiva) választását. A kivát csak ügyvédi irodák választhatják, egyéni ügyvédek nem. Azonban akár egyszemélyes iroda esetén is jó választás lehet a vállalkozói személyi jövedelemadóval összehasonlítva, ha a kata szerinti adózásról le kell mondania a kisadózónak a piaci versenyt torzító hatások kiküszöbölése érdekében.

SZERZŐ:

Dr. Kovács Zsófi LL.M. adójogi szakjogász, SynthesisAudit

Ügyvédnek lenni Trianon idején

Rengeteg ügyvéd szolgált az első világháborúban, akiknek a frontról hazatérve sem volt könnyű dolguk a területének java részét elvesztett Magyarországon. Trianon 100 éves évfordulója apropóján felidézzük, milyen is lehetett budapesti ügyvédnek lenni 1920-ban. Cikkünkhöz a Budapesti Ügyvédi Kamara könyvtárában gyűjtöttünk archív anyagokat.

„Aháború és a forradalmak által feldúlt gazdasági élet az elmúlt évben is rendkívül kedvezőtlenül befolyásolta az ügyvédi kar helyzetét. Úgy az idősebb, mint a fiatalabb generáció nagy része súlyos küzdelmet folytat a mindennapi kenyérért, és fokozottan áll ez azon kartársainkra nézve, akik a háborúból vagy a hadifogságból visszatérve, elveszett egzisztenciájuk helyreállításán voltak kénytelenek munkálkodni, és ezt a munkát a háborús szenvedések és fáradalmak által megviselt szellemi és testi erejükre utalva kellett elvégezniük” – ad szomorú helyzetképet a Budapesti Ügyvédi Kamara 1920-as beszámolója az ügyvédség helyzetéről.

A kordokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy az ügyvédség gazdasági helyzete már a trianoni döntés előtt sem volt fényes, és emlékeztet arra, hogy a háborús konjunktúrából csak kevés kartárs érzékelhetett bevételnövekedést. „Az ország elszakított részeivel és a külfölddel való érintkezés nagy nehézségei, sőt lehetetlensége még mindig leküzdhetetlen akadályokat gördítettek a régi összeköttetések felvétele és az újak megszerzése elé” – fogalmaz a beszámoló.

A peres ügyek számának lényeges csökkenése is nehéz helyzetbe hozta az ügyvédeket, a rendezett életviszonyok hiánya miatt ráadásul egy-egy ügy sokkal több időt és utánajárást követelt meg. A  trianoni évben tapasztalt komoly államapparátusi létszámcsökkentés egyik következményeként ráadásul sokan köztisztviselői állásukat ügyvédi pályára cserélték fel, tovább nehezítve ezzel

A Budapesti Ügyvédi Kamara 1920-ban

„Az elmúlt utolsó évek világtörténelmi katasztrófái után kamaránk beléletében az ügyvédi karnak a kari függetlenség és autonóm jogkör megerősítése, az ő magasztos hivatásának színvonalára való emelése, a kar szociális helyzetének javítása jelzi céltudatos törekvésének útjait” – olvasható a BÜK 1920. évi beszámolójában. Ebben az évben 235 kartárssal nőtt a Budapesti Ügyvédi Kamara taglétszáma, ami év végén elérte a 2840 főt. 1920-ban a BÜK kiemelten segítette a hadifogságból visszatért pályatársakat, amit egy, a kormánytól még 1918-ban kapott alapból fedeztek. A fél évnél hosszabb ideig katonai szolgálatban lévő kartársak tagdíját – és esetlegesen fennálló díjhátralékát – elengedték. Mindezek mellett a BÜK pénzügyi helyzete a „lassú, de állandó konszolidálás jeleit” mutatta.

az ügyvédek megélhetését. A beszámoló amellett, hogy felszólítja a régi tagokat az újakkal szembeni befogadásra, kifejezi aggályát a túlzsúfolt ügyvédi karról, és arról, hogy nem lenne szerencsés, ha ez a helyzet hosszabb távon is fennmaradna. A polgári bíróságok díjmegállapításait nem, az ekkoriban nagy számban folyó régi rendes perek költségmegállapítását azonban éri éles hangú kritika, az ügyvédek szerint ugyanis ez az összeg rendkívül alacsony, és nem tükrözi az ügyvédi munka ellenértékét. A fentiekkel összefüggésben az 1920-as beszámoló nem hallgatja el azt a tényt sem, hogy számos ügyvéd állást vállal hivatása mellett, vagy kereskedni kezd. „Ezt a tényt, mint az ügyvédi pálya tehermentesítését elősegítő mozzanatot kell nézetünk szerint felfogni és az ügyvédi állás tekintélye szempontjából sem tartjuk kifogásolhatónak kartársaink ilyen irányban kifejtett működését” – fogalmaz a beszámoló, hozzátéve: akik „munkásságának súlypontja nem az ügyvédi foglalkozásra esik”, le is mondhatnának ügyvédségükről.

KÖSZÖNET

Aranyos Nándornak, a BÜK könyvtárosának a cikk megírásában nyújtott segítségéért!

Szent Gellért tér, Trianon elleni tüntetés. Háttérben a Gellért-hegy oldalában a Sziklakápolna.

FOTÓ: FORTEPAN, BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenység gyakorlása

alól felfüggesztve

dr. Kispál Sándor kamarai jogtanácsos 2020.05.26.

dr. Roczkó Zsuzsanna ügyvéd 2020.07.11.

dr. Tóth Emese ügyvéd 2020.10.23.

Ügyvédi tevékenységét szünetelteti

dr. Király S. Gábor ügyvéd 2020.09.01.

dr. Márai Judit ügyvéd 2020.09.01.

dr. Udvardi-Lakos Gergely ügyvéd 2020.09.01.

dr. Bárányos Bernadett ügyvéd 2020.09.01.

dr. Zettwitz Gabriella ügyvéd 2020.09.01.

dr. Puskás Gábor ügyvéd 2020.09.01.

dr. Haász Fanni ügyvéd 2020.09.01.

dr. Berta Gyöngyvér ügyvéd 2020.09.02.

dr. Martonyi Zoltán ügyvéd 2020.09.03.

dr. Boda Rózsa ügyvéd 2020.09.21.

dr. Fekete Gábor Károly ügyvéd 2020.09.23.

Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd 2020.09.30.

dr. Ménes Anna ügyvéd 2020.10.01.

dr. Balogh Kata Ágnes ügyvéd 2020.10.01.

dr. Szentpály Gábor ügyvéd 2020.10.01.

dr. Ilyés Zsuzsanna ügyvéd 2020.10.01.

dr. Merics Lajos ügyvéd 2020.10.01.

dr. Tulner Kitti ügyvéd 2020.10.01.

dr. Németh Lívia ügyvéd 2020.10.01.

dr. Kovács M. Veronika ügyvéd 2020.10.05.

dr. Csonka Ernő ügyvéd 2020.10.08.

dr. Nagy G. Erika alk. ügyvéd 2020.10.15.

dr. Nagy Ákos ügyvéd 2020.10.15.

dr. Deák Mónika alk. ügyvéd 2020.10.19.

dr. Kovács G. Ágnes ügyvéd 2020.10.26.

dr. Pázmándi Kinga ügyvéd 2020.10.26.

dr. Jáger Zsuzsanna ügyvéd 2020.10.28.

dr. Dencső Dávid ügyvéd 2020.10.30.

dr. Inklovics Klaudia ügyvéd 2020.10.31.

dr. Molnár Valéria ügyvéd 2020.11.01.

dr. Naszódi Nikoletta ügyvéd 2020.11.01.

dr. Erdős György ügyvéd 2020.11.01.

dr. Nagypál Dóra ügyvéd 2020.11.01.

dr. Gindl Dorottya ügyvéd 2020.11.01.

dr. Sleibi R. Alán ügyvéd 2020.11.01.

dr. Schifter-Kiss Virág ügyvéd 2020.11.09.

dr. V. Nagy Katalin alk. ügyvéd 2020.11.10.

dr. Kovács Máté Arnold ügyvéd 2020.11.15.

dr. Drigán András Dániel ügyvéd 2020.11.25.

dr. Takács-Fehér Anita ügyvéd 2020.12.01.

dr. Püski András ügyvéd 2021.01.01.

Elhunytak 

dr. Hubert Imre ügyvéd 2020.01.16.

dr. Sárközy Tamás ügyvéd 2020.02.04.

dr. Schreier Tibor ügyvéd 2020.02.18.

dr. Tusnádi Miklós ügyvéd 2020.02.24.

dr. Balsai István ügyvéd 2020.03.01.

dr. Gárdos István ügyvéd 2020.03.02.

dr. Kocsis A. László ügyvéd 2020.03.26.

dr. Nehéz- Posony Márton ügyvéd 2020.04.19.

dr. Born Miklós ügyvéd 2020.04.22.

dr. Pataki Erna ügyvéd 2020.06.04.

dr. Répászky Miklós ügyvéd 2020.06.17.

dr. Varga T. Péter ügyvéd 2020.06.30.

dr. Dalmadi György ügyvéd 2020.07.01.

dr. Szalontai Anna ügyvéd 2020.07.02.

dr. Bányai Péter ügyvéd 2020.08.16.

dr. Kósa Péter ügyvéd 2020.08.22.

dr. Kocsis Julianna ügyvéd 2020.08.29.

dr. Palásthy Tamás ügyvéd 2020.08.30.

dr. Kiss Tamás ügyvéd 2020.09.04.

dr. Jávorszky Imre ügyvédjelölt 2020.09.06.

dr. Kittka András ügyvéd 2020.11.08.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázottak

2020. március 18.

dr. Zsombok Edina ügyvéd JELES

dr. Szekendi Gyöngyvér jogtanácsos KITŰNŐ

dr. Hegyi Anita jogtanácsos JELES

dr. Wagner Ildikó jogtanácsos JELES

dr. Mártonffy Zita jogtanácsos KITŰNŐ

2020. április 22.

dr. Gépész Tamás ügyvéd JELES

dr. Laribi Karim ügyvéd KITŰNŐ

dr. Mátyás Dénes ügyvéd JELES

dr. Tömördi Boglárka ügyvéd JELES

dr. Udvardi Anita ügyvéd JELES

dr. Mecsei -Varga Veronika jogtanácsos JELES

dr. Keller Péter jogtanácsos JELES

2020. május 20.

dr. Jámbor Bianka ügyvéd JELES

2020. június 24.

dr. Besenyei Barbara ügyvéd JELES

dr. Lacfi Endre ügyvéd JELES

dr. Orbán András György ügyvéd KITŰNŐ

dr. Pánczél Andrea ügyvéd JELES

dr. Póth Antal ügyvéd JELES

dr. Koller Dorottya jogtanácsos KITŰNŐ

dr. Somogyi András jogtanácsos JELES

dr. Gizella Endre jogtanácsos JELES

dr. Vígh Enikő Zsófia jogtanácsos JELES

2020. július 22.

dr. Bali Réka ügyvéd JELES

dr. Vörös Szabolcs ügyvéd JELES

dr. Walter Viktória Inez ügyvéd JELES

dr. Bodnár Petra Noémi jogtanácsos KITŰNŐ

dr. Fenyvesi Mónika jogtanácsos JELES

dr. Molnár Patrícia jogtanácsos JELES

dr. Pintér Anikó jogtanácsos JELES

2020. augusztus 26.

dr. Biró-Füzy Balázs ügyvéd JELES

dr. Csepy Dorottya ügyvéd JELES

dr. Dávid László Zsolt ügyvéd JELES

dr. Devecz Krisztián ügyvéd KITŰNŐ

dr. Kószás Eszter ügyvéd JELES

dr. Málik Anita ügyvéd JELES

dr. Mohay Balázs ügyvéd JELES

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/

dr. Szalai Sz. Péter ügyvéd KITŰNŐ

dr. Bognár Judit jogtanácsos JELES

dr. Iván Beáta jogtanácsos JELES

dr. Kozák-Demendi Ágnes jogtanácsos JELES

dr. Szakács Eszter jogtanácsos JELES

dr. Tánczos Henrietta jogtanácsos JELES

dr. Kobl Tamás jogtanácsos JELES

dr. Pék Edina Csilla jogtanácsos JELES

2020. szeptember 23.

dr. Bérczes Anna ügyvéd JELES

dr. Buzás Benedek Sándor ügyvéd JELES

dr. Lenner Zsombor Imre ügyvéd JELES

dr. Nagy Dóra ügyvéd JELES

dr. Csaba Orsolya Zita ügyvéd JELES

dr. Füredi Bálint ügyvéd JELES

dr. Marsi Szabina ügyvéd JELES

dr. Matuszka Petra ügyvéd KITŰNŐ

dr. Márton Ádám László ügyvéd JELES

dr. Schultheisz Mátyás ügyvéd KITŰNŐ

dr. Sediqi Jázmin Katalin ügyvéd KITŰNŐ

dr. Tallár Ákos ügyvéd JELES

dr. Kepler Róbert jogtanácsos KITŰNŐ

dr. Barabás Gergely jogtanácsos KITŰNŐ

2020. október 21.

dr. Ablonczy-Vator Zsuzsanna ügyvéd JELES

dr. Bozai Fanni ügyvéd JELES

dr. Szente Zsuzsanna ügyvéd JELES

dr. Antós Péter jogtanácsos JELES

dr. Áts Bence László jogtanácsos JELES

dr. Mayer Erika jogtanácsos JELES

2020. november 18.

dr. Bordás Tímea ügyvéd KITŰNŐ

dr. Hagya Szabolcs Tibor ügyvéd KITŰNŐ

dr. Palguta Virág ügyvéd JELES

dr. Ramocsa Dávid ügyvéd JELES

dr. Rabóczki Bence jogtanácsos JELES

dr. Szabó Olga jogtanácsos JELES

dr. Blahúz Eszter jogtanácsos JELES

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök Felelős szerkesztő: Bus István

Szerkesztő: Vida Ferenc

Kiadó: Manager Invest Bt.

E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu

Tartalomgyártás és layout: The Contentist

Nyomda: IPress Center CE Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 4–8. www.ipresscenter.hu

The Contentist

Fine dining a konyhában

Noha az éttermek bezártak, így sem muszáj teljesen nélkülöznie legkedvesebb fogásait. Ezen a télen házhoz jön a fine dining; íme öt remek budapesti étterem, amely – korábban nem látott módon –házhoz szállítást kínál.

Rosenstein

A hagyományos konyhája mellett családias hangulatáról is méltán híres vendéglő már a tavaszi hullám alatt is az elsők között állt át házhoz szállításra, és nem riadtak meg akkor sem, amikor ismét be kellett zárniuk a vendégteret. Az étlap napról napra változik, és mindenki megtalálja rajta azt a fogást, amely igazán ínyére való, karácsonyi kínálatukért pedig hosszú sorok kígyóztak az elmúlt években. Külön kiemelendő, hogy a Rosenstein azon kevés étterem egyike, ahol egyetlen alkalmazottat sem küldtek el a koronavírus-intézkedések kapcsán.

SALT

A skandináv stílusú fine dining étterem, amely békeidőben 17 fogásos degusztációs menüvel szolgál, egyszerű, ám annál izgalmasabb koncepciót választott a kényszerű bezárás idejére. Delijükben megtalálható a városszerte méltán híres fűszeres házi vajuk, érlelt mangalicasonkájuk, kovászos kenyerük vagy épp levendulás birsalmakompótjuk. A karácsonyra gondolva egy faládába is összerendezték mindazt, amire a legbüszkébbek, és mindehhez még egy palack Piper- Heidsieck pezsgőt is hozzátettek.

Pasztell

2019 legnagyobb szenzációja volt a budapesti gasztronómiában, amikor megnyílt a Pasztell. A Bajcsy-Zsilinszky úti étterem tulajdonosa ugyanis odáig egy két Michelin-csillagos éttermet vitt Észak-Olaszországban. A magyar-olasz fúziós konyha ez év végén már házhoz jön: pizzát vagy cannellonit nem innen fog rendelni, hiszen a hangsúly alapvetően a magyar ízeken van, egy hibátlan töltött paprika főtt burgonyával azonban még a legszomorúbb téli napokba is örömöt csempészik.

Arany Kaviár

Az Ostrom utcai étterem évtizedek óta a fővárosi gasztronómia állócsillaga, ahol már akkor is felejthetetlen vacsorákban lehetett részünk, amikor a gasztroforradalom még nemlétező kifejezés volt. Nem meglepő módon az elviteles menü a kaviár köré rendeződik, de akad itt lazac, marhatatár és homár is, desszertnek pedig ott a kihagyhatatlan Medavik torta. Mindezek mellé már csak néhány üveg jófajta orosz pezsgő kell, és máris pontosan úgy érezheti magát, mintha egy szentpétervári étteremben lenne.

Stand25 Bisztró

Ha egy ízletes gulyáslevesre, egy jó rakott krumplira vagy desszertnek egy elsőrangú somlói galuskára vágyik, akkor Széll Tamás és Szulló Szabina éttermében garantáltan nem éri csalódás. A Stand25 Bisztró emblematikus fogásai az elviteles menüsorra is felkerültek, mi több, a vendégek választhatják meg, hogy otthoni elkészítést igénylő, hideg változatban vagy készre főzve, melegen kérik az ételeket.

Házhoz

jön a reggeli

Artizán

A Hold utcai pékségből webshopon vásárolhatja meg kedvenc tökmagos kenyerét, brie sajtos szendvicsét vagy szilvás gombócos zabkásáját.

Freyja

A 27 rétegből álló, izgalmas töltelékekkel készülő croissant-ok szellőzőnyílással ellátott dobozokban érkeznek, hogy ropogósak maradjanak.

Három Tarka Macska

A Pozsonyi úti pékség mindent megtesz azért, hogy rajongóik otthonába eljussanak minden igényt kielégítő pékáruik.

Helyezkedjen el kedvenc foteljében, és vegye elő azt a könyvet, amelyet már régóta el szeretett volna elolvasni, vagy kezdje el nézni azt a sorozatot, amelyről annyi jót hallott barátaitól, a dugóban töltött időt pedig töltse el érdekes beszélgetések hallgatásával. A Pesti Ügyvéd minden platformra kínál izgalmas ajánlatokat.

Olvasni

KÖNYVEK

Nézni STREAMEK

BIHARI ÁDÁM

Ha stílus van: minden van

A klasszikus férfistílust lehet nem szeretni – egészen addig, amíg egy férfi ki nem próbálja, milyen érzés viselni. Bihari Ádám kívülről halad befelé: az öltözködés alapjaitól indulva eljutunk egészen az olasz férfiak megjelenésének filozófiájáig. A stílustanácsadó vallja, a saját stílus kialakítása egy hosszú tanulási folyamat végeredménye.

DEZSŐ ANDRÁS

Magyar kóla

A magyar maffiózók után a hazai kokainpiac világában merült el Dezső András. Az oknyomozó újságíró könyve valós képet ad arról, honnan és hogyan jut be Magyarországra a kokain, mennyi pénzt keres egy hazai kokainnagykereskedő, és ki volt az első magyar kokainkirály.

KEPES ANDRÁS

A boldog hülye és az okos depressziós „Régóta foglalkoztat a kérdés, vajon miért gondolják az emberek, hogy a tudatlanság a boldogság, és aki igyekszik felelősen szemlélve megérteni a világot, csak peszszimista lehet.” Kepes András önironikus könyvében saját életére támaszkodva próbál utánajárni, lehetünk-e boldogok egy átalakuló és ellentmondásos világban.

Hallgatni PODCASTOK

AUDIÓIRODALOM Kortárs felbeszélések

A kulturális podcast 18 kortárs magyar író 27 novelláját mutatja be. A művek válogatásában a Magvető Kiadó segített, az előadók a Radnóti

Színház színé szei, vendégművészei, Nyáry Krisztián pedig minden novella elé kedvcsináló ajánlót írt. kortars-felbeszelesek. simplecast.com

FELÁLLNI A PADLÓRÓL Egyszer lent

A sikeres embereket is számtalan kudarc érte és éri, csak ők ezt másképp fogják fel. Az Egyszer lent podcastban ilyen emberek mesélnek életük azon

szakaszáról, amikor megtapasztalták, milyen érzés padlón lenni, és hogyan álltak fel onnan. Tanulságos történetek. egyszer-lent. simplecast.com

MÉLYRE MENNEK Az élet, meg minden

Beszélgetések olyanokkal, akiknek izgalmas dolgok vannak a fejükben. Az epizódok között valóban mindenki találhat kedvére való beszélgetést, érdekelje akár a gasztronómia, a történelem, a kultúra, a pszichológia, vagy az, hogyan érdemes közadatokért pereskedni. azeletmegminden.hu

MATTOT AD Vezércsel

(The Queen’s Gambit)

Az 1950-es években nem volt könnyű nőként érvényesülni a sakktáblán – pláne nem akkor, ha az ember lánya történetesen egy kentuckyi árvaházban nevelkedett. A hatalmas tehetség és a mindenki másénál nagyobb elhivatottság azonban felülírja a status quót. Egy hétrészes sorozat Anya Taylor-Joyjal a főszerepben, nem csak sakknagymestereknek.

Netflix

Ajánlatok a hosszú téli estékre Kultúra

ÁRIÁK A NAPPALIBAN Opera Live

A kulturális színterek alighanem még jó ideig zárt kapusak lesznek, ám több intézmény is úgy döntött, hogy üres nézőtér mellett is megtartja előadásait. Ezek egyike a Magyar Állami Operaház, amely élőben közvetíti előadásait a Facebookon, míg a Bécsi Állami Operaház 16,9 euróért kínálja hasonló tartalmait.

facebook.com/Opera

ATTENBOROUGH

Egy élet a bolygónkon

(A Life on Our Planet)

A legendás brit természettudós, Sir David Attenborough több mint hatvan éve készít természetfilmeket, ez idő alatt pedig maga a természet is jelentősen megváltozott. Legutóbbi egész estés mozijának középpontjában a saját élete is főszerepet kap. Netflix

Pillanatkép

Dr. Rátkai Ildikó munkajogi szakjogász – de tud valami mást is. Fotózik, nem is akárhogy.

Egy tavalyi képével elnyerte a Sony World Photography Awards magyar Nemzeti Díját. Először arról kérdeztük, hogyan talált rá erre a – hobbinál már egy kicsit többnek számító –tevékenységre.

– Húsz év jogászi pálya után szerintem kell valami más is – mondja dr. Rátkai Ildikó. – Olyan képességeket kell kibontakoztatni, amik a jogi munka során nem annyira tudnak előjönni, viszont ugyanolyan szenvedéllyel végezhetjük.

– Hogy talált rá a fotózásra?

– Mindig is része volt az életemnek, csak nem feltétlenül a mostani intenzitással. Nyolc-kilencéves korom óta mindig volt fényképezőgépem, és fotóztam is. De csak az utóbbi néhány évben kezdtem el komolyan venni. Apukám jól fotózott, és az ő hatására a bátyám és én is fényképezgettünk. Sajnos édesapám korán meghalt, így már nem lehet részese a mostani eredményeimnek.

– Honnan inspirálódik?

– Leginkább az inspirál, ha nekem kell kitalálnom egy fotózást. Általában akkor születtek a legjobb fotóim, amikor volt már némi gyakorlatom, technikai tudásom, vizuális ismeretem, és senki nem fogta a kezemet, hiszen addig próbálkoztam, amíg az nem lett a végered-

mény, amit én elképzeltem. Persze sok helyen tanultam, és tanulok most is. Ez is olyan, mint a jogi pálya: sosem ér véget a tanulás. Mindig van újdonság, újfajta inspiráció és olyan technika, amit még nem láttam. Jelenleg a fotós OKJ-t végzem.

– 2020-ban megnyerte a Sony világversenyén a nemzeti díjat az Erzsébet téri óriáskereket ábrázoló fotójával. Az OKJ-n mit szólnak, amikor valaki beesik egy világdíjjal?

– Különösebben semmit, nem kaptam felmentést a vizsgák alól. Egyébként teljesen véletlenül született ez a kép. Mászkáltam a Belvárosban, megláttam az óriáskereket – ami, ugye, viszonylag közismert fotótéma, és lőttem róla ezt a bizonyos képet. Beküldtem egy budapesti fotósiskola háziversenyére, amit megnyertem vele. Ez bátorított arra, hogy a Sony és a World Photography Organization – a fotós világszövetség –közös pályázatára is beküldjem a képet. Teljesen meglepődtem, amikor kaptam egy e-mailt, hogy ötven országban nemzeti díjat osztanak, és a magyart én nyertem. A Covid-19-járvány miatt sajnos nem volt átadóceremónia, illetve a nyertesek képeit bemutató londoni kiállítást sem tartották meg. Ehelyett egy digitális könyvben jelentek meg a díjazott képek, így az enyém is.

– De azért csak kapott azóta fotós állásajánlatot...

– Nem, dehogy! Egyébként is, az ügyvédi tevékenységgel összeférhetetlen szinte minden munkavégzési kötelezettséggel járó, ellenérték fejében végzett tevékenység. Bár a művészeti tevékenység nem esik e korlátozás alá, egy üzleti, családi portré elkészítése vagy egy rendezvény, esküvő fotózása sokkal inkább alkalmazott fotográfia és kevésbé művészet, hiszen a megrendelők igényeit kell teljesíteni. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez az összeférhetetlenségi szabály kissé meghaladott, hiszen nem lennék sem jobb, sem rosszabb ügyvéd attól, ha fotózom, akár ellenérték fejében is. Egyelőre nem tervezem az ügyvédi pályát abbahagyni, hiszen ebben a szakmában húsz éve jelen vagyok, kialakítottam egy praxist-ügyfélkört, és sok munkám van szerencsére. Nagyon sok energiát fektettem a jogi tanulmányaimba és a munkámba, ezért nehezen tudnám egyik pillanatról a másikra azt mondani, hogy bezárom a boltot, és innentől csak a fotózásnak élek.

– Szokott tárgyalóteremben fotózni? Keveredhet-e a szakmája a művészetével?

– Fényképeztem már bíróságon, mert az OBH ki szokott írni fotópályázatot, amelyen tavaly indultam. Egyébként legalább két másik kolléganőről is tudok, akik szintén ügyvédként mérettették meg magukat ezen a bírósági fotópályázaton. Ennek keretein belül bemehettünk bírósági épületekbe, és ott, kísérettel, fotózhattunk bírósági belső tereket. Azt nem állítanám, hogy olyan nagyon spontán volt így fotózni, de nagyon érdekes volt úgy odamenni a Fővárosi Törvényszékre, hogy nem ügyvédként érkeztem az épületbe. Sem kiskosztüm, sem magas sarkú, sem talár, hanem edzőcipő, farmer, pulóver – és úgy mászkáltam az épületben, hogy átváltottam fotós üzemmódba. Teljesen más érzés volt.

NÉVJEGY

Dr. Rátkai Ildikó

Jogi diplomáját 2000-ben szerezte. Három évvel később közgazdászként végzett. 2004-ben alapította a Rátkai Ügyvédi Irodát, amely munkajogi, társadalombiztosítási és HR jogi ügyekkel foglalkozik. Rátkai Ildikó számos munkajogi szakkönyv szerzője, illetve társszerzője.

„Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk.

Maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk? Itt van a város, vagyunk lakói.

Maradunk itt, neve is van: Budapest.”

Dr. Rátkai Ildikó Sony World Photography Awards­díjas képe Egy tökéletes pillanatban elkapott fotó: dr. Rátkai Ildikó véletlenül sétált el az óriáskerék mellett az Erzsébet téren, de megihlette a varázslatos látvány.

Cseh Tamás