Pesti Ügyvéd / 2025. december by Pesti Ügyvéd

2025. december

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI

KAMARA TAGJAINAK

· A TARTALOMBÓL ·

B.A.R.: több, mint kamarai büfé

– 7. oldal

Kiemelkedő teljesítmények a Perbeszédversenyen – 12–13. oldal

Gyakorlati fellebbezési fogódzók – 14–15. oldal

CÍMLAPSZTORI

Ügyvédgenerációk egymás közt

Annak a szülőnek, aki fontosnak tartja hivatását, kimondvakimondatlanul is nagy örömöt jelent, ha gyermekei továbbviszik azt.

Milyen érzés lehetett egy olyan családban felnőni, amelynek tagjai – szülők, nagyszülők vagy akár a közeli rokonok – jogászok voltak? És vajon mennyire predesztinálja ez a közeg az ebben felnövő gyerekeket is a jogi pályára? Hivatalos statisztika ugyan nincs róla, ám ettől még érzékelhető, hogy egyre gyakoribb a második vagy akár harmadik generációs ügyvéd. Ez jó cégér a hivatásrend számára, hiszen az

ügyvéd szülők mellett felnövő gyerekek a pályaválasztás idejére óhatatlanul is tisztában vannak a hivatás örömteli és nehéz pillanataival egyaránt. Mi most három, a mai magyar ügyvédséget meghatározó család tagjaival beszélgettünk arról, milyen érzés volt egy, vagy akár két jogász szülő mellett felnőni, és hogy mi volt az a pillanat, amikor ők maguk is beleszerettek az ügyvédi hivatásba. Cikkünk a 3–5. oldalon

· JOGI SEGÍTŐI KONFERENCIA · A jogi segítségnyújtás

· HIVATÁS, SZABADSÁG, KÖZÖSSÉG·

Üzenetek a kolozsvári találkozóról

150 éve született meg az első írott ügyvédi rendtartás. Ehhez méltó módon Kolozsváron, az első magyar ügyvédi kamara születési helyén rendezték meg a Kárpát-medencei Magyar Ügyvédek Találkozóját. – 21. oldal

· DR. RÁTKAI TÍMEA

Lehet-e rokonszenves egy gyilkos?

Dr. Rátkai Tímea könyve „true crime”, azaz egy valódi, Magyarországon megtörtént gyilkosság körülményeit dolgozza fel aprólékos munkával, az elkövetőt is megszólaltatva. – 29–31. oldal

7 ÉV

Természetesen nem Tibetben, mert az Neszmélyi Emil terepe, én maradok a Szalay utcában. Hét év a köztestület élén nem csupán egy objektív időtartam, hanem felelősség, szolgálat és folyamatos tanulás.

Ahét év egyszerre szólt a stabilitás megteremtéséről, a hivatásrendi közösségi értékek és érdekek következetes – reményeim szerinti hiteles – képviseletéről, és a változásokhoz való alkalmazkodásról. Ez az időszak nemcsak eredményekben, hanem emberi kapcsolatokban, tapasztalatokban és tanulságokban is gazdag volt. Számomra és bizonyosan a tagság számára is, hiszen munkámmal formálom a szervezet kultúráját, működését, jelenét és jövőjét.

A feladatokkal megterhelő ünnepi év és az adventi ünnepkör jó hátteret ad ahhoz, hogy – kézbe véve a Pesti Ügyvéd ezen időszakban megjelent számait – felidézzem ennek az útnak számomra jelentős állomásait.

Fontos volt számomra, hogy a külső szemlélő is azt állapította meg, hogy „kiemelendő jelenség volt a 2018-as tisztújítási eseménysorozatban, hogy - a korábbi, sokszor meglehetősen hektikus körülményekhez, műfajában és tartalmában olykor elfajult vitákhoz hasonlítva - ezúttal a kamarai kampányban nem bukkant fel semmilyen disszonáns, a hivatásrend méltóságát sértő hang. Sőt: a különböző csoportosulások kampányrendezvénye, a két elnökjelölt maga nemében s a Kamara történetében unikális nyilvános disputája kifejezetten a kiegyensúlyozott és a Kamara érdekeit szem előtt tartó hangulatot tükrözte.” Kiemelten fontosnak tartom azóta is ennek a hangulatnak a megőrzését.

Csakúgy, mint azt a gyakorlatot, hogy komoly, rendszerszintű változások, újdonságok bevezetése előtt mondjon véleményt a tagság, amit aztán beépítünk a megvalósításba. Ahogy a Pesti Ügyvéd 2020 januári száma fogalmazott: „hasznos volt a BÜK decemberi, Mondd a magadét! címmel bevezetett tesztüzemmódja a kötelező továbbképzés online rendszerében.” Csakúgy, mint 2020 tavaszán a Pesti Ügyvéd megújítása kapcsán, vagy 2025 nyarán, amikor a Digitális Ügyvéd Program éles megvalósítását megelőzően volt lehetőség tesztelni. Ennek is köszönhető szerintem többek között, hogy mára a kötelező továbbképzést a tagság kifejezett pozitív értékelése kíséri, csakúgy, mint a kis praxisok mindennapi működésének támogatását jelentő programot.

A 2020-2021-es év olyan megpróbáltatás elé állította a köztestületet és a gyakorló ügyvédeket egyaránt, melyre felkészülni a legelőrelátóbb stratégiai gondolkodás mellett sem lehetett. „Az emberi kapcsolatainkat elnehezítette, de meg nem szüntette. A higiénés szabályok betartásával, de minden lehetőséget megragadtunk, hogy együtt lehessünk”, ahogy a négy évvel ezelőtt decemberi lapszám fogalmazott. Közösségünk példásan vizsgázott és közös felelősséggel, feladatvállalással, megértéssel és alkalmazkodással sikerrel vette a világjárvány által támasztott kihívásokat.

A tagság nagy többséggel szavazott bizalmat 2022-ben a folytatásra, ami – figyelembe véve, hogy a programomban mit vállaltam – a felelősségemet is emelte. Az újrázást követően ezt nagyon hamar éreztem is, hiszen 2023 januárjától kezdetét vette a székház felújításának a tervezéstől a használatbavételi engedélyig terjedő 2 éves időszaka. Mára ez már a múlt és szinte minden nap megfordulva a BÜK Palotájában – ahogy az eredeti terveken említik az épületet –, hálás vagyok a Sorsnak, hogy belevágtunk, és végig csináltuk. Méltó keretet adott a 150. évfordulós ünnepségnek, a jelen és a jövő ügyvédeinek. A közösség ereje az ügyvédi kamarában és a hivatást gyakorlók között is különösen fontos, mert az ügyvédség szakmai és etikai értelemben is egy olyan hivatás, amelyben az egyéni munka mögött közösségi felelősség, közös normák és védelem áll. Az ügyvéd ugyanis egyszerre szabad foglalkozású és szabad gondolkodó, ugyanakkor közérdeket érintő feladatot lát el. Ez a kettősség pedig csak akkor működik jól, ha a hivatás mögött erős, összetartó és cselekvőképes közösség áll. Olyan, amilyennek én tapasztalom a főváros ügyvédi közösségét. A legfontosabb, hogy legalább őrizzük meg ilyennek.

Kívánok a Budapesti Ügyvédi Kamara valamennyi tisztségviselője, munkatársa és a magam nevében minden kollegának valódi ünnepként megélt áldott karácsonyt, a szeretteinkkel körbeült terített asztalt és jó egészséget és kedvet hozó, eredményes, boldog új esztendőt!

Dr. Tóth M. Gábor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke

Ügyvédgenerációk egymás közt

Annak a szülőnek, aki fontosnak tartja hivatását, kimondva-kimondatlanul is nagy örömöt jelent, ha gyermekei továbbviszik azt. Három, a mai magyar ügyvédséget meghatározó család tagjával beszélgettünk arról, milyen érzés volt egy, vagy akár két jogász szülő mellett felnőni, és hogy mi volt az a pillanat, amikor ők maguk is beleszerettek ebbe a hivatásba.

DR. BÁNÁTI JÁNOS

„Az ügyvédi eskütétel pillanata az unokámmal egy egészen különleges élmény lesz”

Dr. Bánáti János felmenői közö nem találni ügyvédet, gyermekei és unokái közö azonban annál inkább. Pedig első emlékei a törvények és a jogok kapcsán meglehetősen szomorúak. „Apám négy évig ült börtönben a Mindszenty-ügy egy oldalága mia . Bebörtönzése idején én négyéves voltam, így a tárgyaláson értelemszerűen még nem voltam o , a börtönben ellenben már találkoztam a „joggal”. Én o aﬀéle illegális postás is voltam, mivel a börtönőrök meg-

engedték, hogy anyám átadjon apámnak, és ők ke en az én zsebembe rejte papírokon keresztül leveleztek egymással.”

A ﬁatal Bánáti János később az Apáczai Csere János Gimnáziumba járt, amely már akkoriban is a reál tárgyakban volt erős, ahol vegyészmérnöknek készült. Apja halála után nevelőapja jogász volt, igaz, nem gyakorolta az ügyvédi hivatást. „Ő azonban annyira felkelte e az érdeklődésem a jog iránt, hogy – a gimnáziumi tanáraim nem kis csodálkozására – bejelente em, én a jogra fogok menni.”

Az egyetemen hamar kiderült, hogy a büntetőjog az ő területe. „Ügyésznek készültem. Nevelőapám barátja, az Ügyvédi Kamarából 1958-ban kizárt Schirilla György, a harmincas-negyvenes

évek legnagyobb büntetőügyvédje egy tarokkparti közben megkérdezte tőlem, mi van az egyetemen. Amikor mondtam neki, hogy ügyésznek készülök, ő azt felelte: „János, az egy nagyon szép hivatás, de van egy, ami még annál is szebb: a védőügyvéd. Mert tudod, az egész büntetőeljárás úgy épül fel, hogy ránehezedik a vádlo ra, és te vagy o egyedül, hogy segíts neki. Gondolkozz rajta!”

A hosszú évek után 1966-ban újra kiírt egyetemi perbeszédversenyen így végül nem ügyészként, hanem védőként ve részt, és meg is nyerte azt, ami megnyito a számára az utat az ügyvédi kamarába. Ügyvédjelöltként a 21-es számú Ügyvédi Munkaközösségbe került. „17-18 ügyvéd dolgozo együ a Népszínház utcában, ahol mindenki csinált mind-

ent. Jelöltként mindenkinek be kelle segítenem, és egészen fantasztikus tudás ragadt o ránk.”

Feleségével, dr. Makray Ilonával az egyetemen találkoztak. Ő előbb bírósági fogalmazó volt, majd a 21-es számú ÜMK-ban le ügyvédjelölt. Első gyermekük, Gábor 1970-ben születe , amikor már mindke en ügyvédek voltak. második gyermekük, Kristóf pedig ’76-ban érkeze meg a családba. „Elképesztően energikus édesanyám rengeteget segíte nekünk ezekben az években, és rengeteget volt a gyerekekkel Csopakon, ameddig mi az ügyvédi hivatásunkat gyakoroltuk” – mondja el dr. Bánáti János. A szülői minta másképp csapódo le a két ﬁúban: Gábort mindig inkább a kereskedelem érdekelte, jelenleg ingatlanközvetítésben érdekelt. Kristóf ellenben fogékonynak bizonyult a jogra. Bár ő a gimnáziumot Ausztriában végezte, ezért nem tapasztalta meg közvetlen közelről ügyvéd szülei mindennapjait, mégis érdekelte az ügyvédi hivatás. Kristóf végül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán szerzett diplomát, onnantól kezdve pedig nem volt kétséges, hogy ügyvéd lesz belőle. „Az elején büntető irányba indult el – többek között a vörösiszap-per több mint 200 tárgyalási napjának többségén is ő látta el az I. r. vádlott védelmét –, az utóbbi időben azonban inkább gazdasági ügyeket visz. Igaz, most kicsit kevesebbet, mivel sok időt tölt az egyéves kislányával – teszi hozzá dr. Bánáti János – Én most azt az időszakot látom az unokámnál, amit nem láttam a gyerekeimnél. A hetvenes években a legnagyobb pörgésben éltem, ma már több lehetőségem van „babázni” is.”

Immáron pedig a Bánáti ügyvédek harmadik generációja is a rajtvonal felé tart. Legidősebb unokám, Bence, Gábor ﬁa az informatika irányába ment, húga, Luca azonban már korán kĳelente e, hogy ügyvéd lesz. Hat-hétéves korában bevi em a Kamarába, hogy nézze meg ő is, mennyire gyönyörű maga az épület. Luca nézte a festményeket, és megkérdezte, kik vannak rajta. A korábbi kamarai elnökök, feleltem én. Nagypapa, nincs közö ük egyetlen nő sem, hívta fel rá a ﬁgyelmem. Luca, igazad van, mert nem volt még a Kamarának női elnöke. Akkor mondd meg nekik, hogy i az ideje, hogy legyen – felelte erre magabiztosan.”

Luca el is indult a sikeres ügyvédi karrierhez vezető úton. „Az ELTE-n végze , minden diákkörben o volt, sok ösztöndíjat elnyert, mivel hihetetlen szorgalommal és odaadással tanult,

ahogy ezt folytatja jelenleg is a Gö ingeni Egyetemen. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor tavasztól az SBGK irodában fog dolgozni ügyvédjelöltként olyan jogterületeken, ahol hasznosíthatja nyelvtudását és a várt német diplomáját.”

Unokája ELTE-s diplomaosztója a MÜK örökös tiszteletbeli elnökének is megható pillanat volt. „Az ügyvédi eskütétel pillanatát várom még nagyon, hiszen mégiscsak több száz ügyvédnél éltem már át ezt, az unokámmal azonban biztos vagyok benne, hogy – bár nem vagyok elérzékenyülős típus, de – ez egy egészen különleges élmény lesz.”

IFJ. DR. GÁBOR LÁSZLÓ „A családjog maga az élet”

Dr. Gábor László már a harmadik jogászgenerációt képviseli ugyanezen név ala . Apai nagyapja a Fővárosi Bíróság tanácselnöke, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) közlekedési csoportjának vezető bírája, édesapja pedig a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete (MÜBSE) ügyvezető igazgatója, a Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda egyik alapító tagja és társtulajdonosa, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára volt. Édesanyja, Gábor Zsuzsa szintén jogász, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája volt, ahol elsősorban családjogi ügyeket tárgyalt.

„Gyerekkorom meghatározó há érzaja volt az írógép hangja. Anyukám is sokat ütö e a gépet, amikor nem a bíróságon volt, apukám pedig pláne – mesél gyerekkoráról i . dr. Gábor László. – Anyukám sokszor diktált magnóra, így én gyerekként folyton azt hallga am, hogy »az alperes így«, meg »a felperes úgy«. Van is erről egy családi anekdota, hogy amikor

már nagyon elegem volt valamiből, akkor úgy fakadtam ki, hogy »mindig csak az alperes, a felperes, a bontóperes, meg az illatszeres!«”

A (vezetékes) telefon is rengetegszer csörgö a Gábor családban. „Sokszor hallo am apukámat beszélni az ügyfelekkel, ez is belém ivódo . A polgári praxis mia én nagyon egyezségpárti vagyok: nem megsemmisíteni akarom a másik felet, hanem megoldani a helyzetet. Az én praxisomban is vannak bontóperek, ami biztosan anyukám hatása. Hozzá is sokat jártam be a PKKB hideg-rideg épületébe –és az is tetsze nekem. Hatalmas belmagasság, óriási terek, amelyekben emberek sorsáról döntenek. Gyakran ültem be az ő tárgyalásaira is, ahol látha am őt munka közben. Azóta ráadásul már az unokái többsége is lá a már őt tárgyalás közben. A családjog maga az élet: egy szavatosságból eredő igény számomra kevésbé izgalmas, mint megoldani egy családjogi vitát” – meséli.

I . dr. Gábor László édesapja a 25. számú Ügyvédi Munkaközösség tagja volt, ahol gyerekként ő maga is gyakran megfordult. „Volt egy hangulata annak a Pannónia utcai irodának, ami valamiért magával ragado . Később, 1993-ban apukámék megalapíto ák a Bárándy és Társai Ügyvédi Irodát, ahová szintén gyakran bementem, és ami munkakörnyezet szempontjából hatalmas előrelépés volt a Pannónia utcaihoz képest. Számomra ez adta meg a végső lökést az ügyvédi hivatás felé.”

Eddigre az is kiderült kiderült róla, hogy tud vitatkozni, és hogy szereti, ha az övé az utolsó szó. „Ez a képesség a bíróságon is jól jön, már csak az ügyfelek felé is, hiszen ha elhangzik valami a másik oldalon, akkor azt nem érdemes szó nélkül hagyni. Két nővér melle nő em fel, akikkel gyerekkorunkban nyilván rengeteget vitatkoztunk, őket azonban nem fertőzte meg a jog világa.”

I . Dr. Gábor László szülei örültek annak, hogy a jogi pályát választo a –már csak azért is, mivel két nővére más hivatás melle te e le a voksát. „Mire megszülete bennem a döntés, addigra apukámnak is megvolt az ügyvédi irodája, így ő nyilván annak is örült, hogy ezt a ﬁa továbbviszi majd. Ez utóbbi mia én is tudtam, hogy nekem »csak« annyi a dolgom, hogy felvegyenek, és elvégezzem az egyetemet – mondja el. – A jelölti éveket emia direkt máshol töltö em, ügyvédként azonban már a Bárándy és Társai Ügyvédi Irodában kezdtem el dolgozni. Nyilván i apukám már segíte , ado ügyeket, ami nagy könnyebbség

volt. Bizonyítanom azonban ugyanúgy kelle , és rajtam is volt ennek a terhe. 2004 óta vagyok ügyvéd, és mai napig sokan emlékeznek anyukámra és apukámra – de mostanra azért már rám is.”

És hogy mi várható a következő generációtól? „Három gyerekem van, a legnagyobb most fog ére ségizni. Ő éppen ma volt nyílt napon az ELTE és a Pázmány jogi karán, és a középső, 17 éves gyerekem is a jogi pálya felé kacsintgat. Nem azért, mert erőltetem, hanem mert az ő vénájuk is ez – ráadásul az anyukájuk magyar nyelv és irodalom tanár. Nyilván az én gyerekeim is látják és hallják, miről szól a munkám: ügyeket oldok meg embereknek. Az is tetszik nekik benne, hogy az ügyvédkedés egy kötetlen munka, ahol a magad ura vagy – idáig persze el is kell jutni. Büszke vagyok arra is, hogy jó a viszonyom a kollégákkal. Van egy sportklubunk, a Budapesti Ügyvéd Sport- és Kulturális Egyesület, amelynek 2000 óta, azaz huszonöt éve tagja vagyok. Az egy nagyon jó kis közösség, akikkel rendszeresen járunk Eb-re és vb-re. Ez is összetart minket.”

DR. HORVÁTH ISTVÁN

„Neki az ügyvédi közélet volt a hobbija, a hivatása és a baráti köre”

„Eme összeállítás három főszereplője nagyon jóban volt egymással – hívja fel a ﬁgyelmet dr. Horváth István. – Édesapámat, dr. Horváth Jenőt Bánáti elnök úr válto a előbb a Budapesti Ügyvédi Kamara, majd az akkor még Országos Ügyvédi Tanácsnak hívo MÜK élén, Gábor Laci pedig édesapám melle volt főtitkár.”

Dr. Horváth István már gyerekkorában is gyakori vendég volt a Kamara épületében. „Már a hetvenes években is volt mikulásünnepség, ahol többnyire maga Halász Judit énekelt a gyerekeknek –meséli. – Akkoriban 600 ügyvéd volt Budapesten, míg ma 6000. Az a 600 ügyvéd mind ismerte egymást, mindannyian köszönőviszonyban voltak. Kevesen tudják, de a Ru kai Éva – Latinovits Zoltán páros a BÜK Dísztermében tarto a meg utolsó közös előadását, amely a jelenlévők szerint egészen elképesztő volt.”

Dr. Horváth Istvánt 1989 nyarán ava ák ügyvéddé, így ő maga is megtapasztalha a, milyen az élet az Ügyvédi Munkaközösségekben. „Szeptemberben kezdtem el dolgozni a 29. számú Ügyvédi Munkaközösségben, ahol annak megszűnéséig töltö em jelölti időmet, majd 1992. január elsején nyito uk meg

hatan – köztük édesapámmal – jelenlegi irodánkat.” Családjukban dr. Horváth Jenő volt az első jogász. „Édesapám felmenői orvosok, gyógyszerészek voltak, és ő maga is orvos szerete volna lenni. Akkoriban, az ötvenes években azt mondták az ország vezetői, hogy nem kívánnak orvosdinasztiákat létrehozni, ő emia nem került be az orvosi egyetemre, helye e átirányíto ák a jogra. Édesapám embereket akart gyógyítani, de aztán belenyugodo abba, hogy lelkeket fog” – eleveníti fel a családi történetet dr. Horváth István, aki édesapján keresztül lá a meg, mit is jelent ez a hivatás. „Az ügyvédi munkaközösségben mindig mindenki nagyon kedves volt velem, és valahogy volt egy hangulata, ami megfogo . Emelle édesapám hamar szerepet vállalt az ügyvédi közéletben. Először titkár volt, majd főtitkár, végül pedig elnök le az Országos Ügyvédi Tanácsban, illetve később a Magyar Ügyvédi Kamarában. Azt gondolom, hogy ő titkon szere e volna, hogy folytassam az ő hivatását, ennek ellenére én először a Színművészeti Főiskolára jelentkeztem dramaturg szakra. Ő nem tiltakozo ez ellen, de amikor a felvételi folyamat harmadik fordulója után kiestem, éreztem rajta a megkönnyebbülést.”

Apának és ﬁának sok közös ügye volt. „A gazdasági ügyeken szinte mindig együ dolgoztunk – hangsúlyozza dr. Horváth István. – 92 éves korában, 2021. december 31én hunyt el, de 88 éves korában még bejárt az irodába. Jó érzés számomra, hogy még 90 évesen is nagyon jól el tudtunk beszélgetni, akár még szakmai kérdésekről is.”

Dr. Horváth Jenő mindhárom gyermeke jogász le . „Húgom, dr. Horváth Orsolya és én ügyvédek le ünk, bátyám azonban végül sosem dolgozo jogászként, ő az idegenforgalom területén helyezkede el. Bátyám gyerekei nem a jogászi pályát választo ák, Orsi kislánya most hatéves,

így nála ez még nem kérdés, az én lányaim azonban jogászok le ek. Kisebbik lányomat ezekben a napokban ava ák ügyvéddé, nagyobbik lányom pedig szintén még decemberben készül teljesíteni a harmadik szakvizsgáját. Roppant büszke vagyok rájuk – vallja be dr. Horváth István. – A lányaim is bejártak hozzám az irodába gyerekkorukban, hasonlóképpen, mint ahogy én is bejártam édesapámhoz. Egyetemista korukban próbáltam nekik segíteni szakmai kérdésekben is, és ez a mai napig megmaradt. Emelle vélhetően az is befolyásolta az ő pályaválasztásukat, hogy sok időt töltö ek együ édesapámmal, az ő nagypapájukkal.”

És hogy mi tart valakit ennyi évtizeden át az ügyvédi hivatásrend szolgálatában és szeretetében? „Édesapámat az ügyvédi közélet motiválta. Neki ez volt a hobbĳa, a hivatása, a szabadideje és a baráti köre. Az ő elnöksége idején, még a rendszerváltás elő , kezdődtek meg a kapcsolatfelvételek más országok – többek közö Ausztria és Franciaország – ügyvédi kamaráival. Azt gondolom, ezt példaértékűen csinálta, nem véletlenül le – dr. Bánáti János melle – a MÜK örökös, tiszteletbeli elnöke. Engem inspirált az ő példája és személye, plusz úgy voltam vele, hogy ha már a világot jelentő deszkákon nem is, akkor legalább a Törvényszéken vagy a Kúrián megmutathassam magam és szónoki képességeimet, hiszen a mi szakmánkban is van egyfajta teatralitás.”

Dr. Horváth Jenő emlékét a budapesti ügyvédség is őrzi, hiszen a Protokollterem a Kamara felújítása óta a Dr. Horváth Jenő terem nevet viseli. „Tóth M. Gábor elnök úr kerese meg azzal az ötle el, hogy a Kamara is ápolni kívánja édesapám emlékét. Azt gondolom, a róla elneveze terem, amelyben mások melle az Elnökségi Üléseket is tartjuk, méltó az ő emlékéhez” – teszi hozzá dr. Horváth István.

Próká-torok karácsony

Budapesttől Kecskemétig

Izgalmas őszön van túl a Budapesti Ügyvédi Kamara kórusa. A Próká-torok október 5-én meghívott kórusként léphetett fel a Kőbányai Kórustalálkozón, majd a Corvinus Egyetem által szervezett International Association of Cross-Cultural Competence and Management Conference keretében, az esemény megnyitóján volt lehetőségük fellépni.

Ezt követően november 24-én a Magyar Nemzeti Múzeumban várták a kórust, ahol immáron harmadik alkalommal volt lehetőségük fellépni, és a múzeum dísztermében karácsonyi dalokkal megidézni az advent hangulatát.

A karácsony előtti időszak is hasonlóan izgalmas a kórus életében. December 9-én a Kecskeméti Evangélikus Templomban adnak jótékonysági koncertet. „Valóban izgalmas időszak áll mögöttünk – meséli Safarek Krisztián, a Próká-torok karnagya. – Mostanra

17. Magyar Ügyvéd Nap

Havasi Dezső az ügyvédi hivatásrend fontos ünnepi állomásának nevezte a szombati rendezvényt, amely szavai szerint módot ad arra, hogy visszatekintsenek a legjelentősebb eseményekre, és vázolják az elő ük álló időszak feladatait. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke hozzáte e: az idei ügyvédnap azért is különleges, mert most ünneplik a modern kori ügyvédi kamararendszer létrejö ének 150. évfordulóját. Beszélt arról is, hogy az ügyvédi hivatás függetlenségének biztosítására idén májusban az Európa Tanács elfogadta a konvenciót annak védelméről. Az egyezményt 19 állam már aláírta, és bíznak benne, hogy rövidesen Magyarország is csatlakozik az aláírókhoz.

Az ügyvédség léte és szakmai munkája a jogegyenlőség, a védelemhez való jog garanciája és a jogállamiság elengedhetetlen tartozéka – mondta Sulyok Tamás a Magyar Ügyvédek Napja alkalmából november 29-én megrendeze ünnepségen a Magyar Kúrián. A köztársasági elnök köszöntőjében úgy fogalmazo : sem az ügyvédi lényeglátás, sem az emberi mél-

tányosság megközelítése, sem pedig az ügyfelekkel való személyes viszony nem helye esíthető informatikai eszközökkel.„Jöjjenek bármilyen korok is, bízom benne, hogy ha ügyvédként, jogász értelmiségként a fogalmak tudománya mögö nem veszítjük szem elől az igazságot és az embert, akkor hivatásrendünk 150 év múlva is emelt fővel, büszkén ülhet majd ünnepet” – mondta a köztársasági elnök.

Tuzson Bence úgy fogalmazo , az elmúlt másfél évszázad viharos volt, de az ügyvédek minden pozitív változásban kive ék a részüket; tudásukkal, kitartásukkal és empátiájukkal „részesévé váltak annak a folyamatnak, amit Magyarország demokratizálásának nevezhetünk.” Magyarország olyan ország, ahol komoly társadalmi előrelépést ügyvédek nélkül nem lehet véghez vinni – jelente e ki. Az igazságügyi miniszter leszögezte: versenyképességi kérdés, hogy a magyar jogrendszer ne bonyolult, hanem átlátható legyen, ezért a következő időszakban a gondolkodásmódjuk középpontjába a versenyképességet helyezik. (MTI)

közel kerültünk ahhoz, hogy legyen egy 20-25 dalból álló repertoárunk, és több új belépő is érkezett hozzánk. Nagyon örülök annak, hogy a Próká-torok átlagéletkora lényegesen alacsonyabb az átlagos magyar kórusénál, hiszen ez nekem is nagyobb rugalmasságot ad a darabok kiválasztásában.” A karnagy hozzátette: a kórus basszus szólama továbbra is tárt karokkal várja az énekelni szeretőket.

A 2025-ös évet a december 16-án este 19 órakor kezdődő adventi koncerttel zárja le a Próká-torok.

Ünnepi nyitvatartás és karbantartás az elek tronikus ügyintézési felületen

Az év végi ünnepekre és üzemszünetre való tekintettel a Budapesti Ügyvédi Kamara irodáinak és a pénztárának nyitvatartási rendje a következők szerint változik. A BÜK irodái és pénztára 2025. december 22. és 2026. január 4. között ZÁRVA tartanak. Az elektronikus ügyintézési felület karbantartása miatt az ugyvedikamara.hu oldalon 2025. december 17-én 8 óráig van lehetőség új kamarai hatósági ügy indítására, valamint a hiánypótlások teljesítésére. Az elektronikus ügyintézési felületen 2025. december 17-én 8 órától 2026. január 5-én 8 óráig karbantartást végeznek, ezen időszak alatt hatósági ügyek beadására nem lesz lehetőség!

A vizsgálati és a fegyelmi ügyekben az üzemszünetre és a törvényben szabályozott igazgatási szünetre való tekintettel a határidők meghosszabbodnak. A folyamatban lévő ügyekben ezen időszakban e-mailen megküldött bárminemű irat hatálytalan! (BÜK hírlevél)

EBÉDSZÜNET A BÜK-BEN

Vár a B.A.R.

„Bennfentes klub” nyílt Budapesti Ügyvédi Kamara tagjai, munkavállalói és a környéken tevékenykedő jogászok számára. A kamara elnöksége együttműködési megállapodást kötött az M15 Kft.-vel, mely céget a fővárosi gasztronómia szempontjából olyan nívós helyek fémjeleznek, mint a Babel Budapest vagy a Kiosk.

AB.A.R. by Kiosk munkanapokon reggel 8-tól minőségi, ugyanakkor elérhető árú vendéglátást nyújt meleg reggelivel, szűkíte à la carte kínála al, változó ebédmenüvel, és egész nap elérhető süteményekkel, friss péksüteménnyel. Az italkínálatban klasszikus és alkalmi alkoholos italok is szerepelnek.

„Elsődleges cél, hogy a Klub vendégei visszatérő, elégede vendégekké váljanak. Ehhez minőségi szolgáltatások kellenek, egészséges, friss ételek és italok, elérhető áron. Tudnia kell ellátni egy közösségépítő funkciót is, egy olyan helyszín kialakításával, amely az igények kiszolgálásával egy központi találkozóponttá válik. A vendégélmény középpontjában a magas színvonalú kiszolgálás és a barátságos, de professzionális környezet áll” – írta a kamara elnöke a külön a B.A.R. megnyitásának szignált hírlevelében. Több sem kelle nekünk: a megnyitó hetének péntekén leteszteltük a – tényleg exkluzívra sikerede – kamarai büfét.

ILYENEK AZ ÍZEK

Péntek délben pezsgő zsivajjal fogado bennünket a Budapesti Ügyvédi Kamara klubhelyisége. Bár voltak hírek kezdeti akadozásról, ennek nyomát pénteken már egyáltalán nem tapasztaltuk. Rendelnünk a világos kasszánál kell, az ételeket pedig felszolgálják a már kevésbé megvilágíto teremben.

Rákérdeztünk, és nagyszerű dolognak tartjuk, hogy a reggeli menü egészen zárásig kérhető. Tetsze , hogy a tojásételeken és a virslin kívül padlizsános és avokádós toast is rendelhető. Az árak igazán barátságosak: ennyi pénzből a környéken, de a tágabb Belvárosban, vagy a budai oldalon sem reggelizhetnénk, pláne nem ebédelhetnénk meg. Az à la carte és az ebédmenü is középkategóriás – már ami az árakat illeti. A már délelő 11 órától kérhető ebédmenü három fogásának árából egy jobb üzemi menzán is már csak egy fogást rendelhetnénk. Természetesen kirendeltük a BÜK Club Szendvicset. Ez egy mennyiségre és minőségre is kifogástalan klubszendvics, amely tükörtojással, grilleze csirkemel-

lel, savanyú uborkával és egy kis kosár sültkrumplival érkezik. Önmagában elég egy főétkezésnek.

Kipróbáltuk a menüt is. A fejte bableves nagy adag, és a jelenlegi trendekkel ellentétben nem ehetetlenül forró. Apró szemű babbal érkezik. Benne a tépe füstölt hús éppen annyira füstízű, amit a belvárosi gyomor még komfortosnak érez. A zöldségbetétek nem fő ek szét, a nagy adag tejföl pedig kellemes, savanykás krémességet kölcsönöz a levesnek.

Főételnek pestós csirkemelles ciabattát rendeltünk. Az ételt enyhén melegítve, langyos tányéron szervírozták – ez is melegen tartja a szendvicset –, így nagyon is megfelelt ebédre. A ciaba a kívül ropogo , belül lágy volt, a házi pestóval

pedig egyáltalán nem spóroltak: a zöld frissesség íze átjárta a teljes szendvicset. Desszertként érkeze a fahéjasszilvás csokoládémousse, életünk talán legkevésbé édes édessége. Ez persze nem baj. A fahéjas-szilvás csokoládékrém egy végtelenül könnyű és neutrális ízű, francia tortácskára emlékeztető tésztában üldögélt. A visszafogo ízek is franciás eleganciát sugároztak.

Összességében elmondható, hogy üzleti ebédekhez-megbeszélésekhez is melegen ajánlható a hely, de ha valakinek csak a környéken lenne dolga ebédidőben, akkor is érdemes beülni a BÜK B.A.R.-jába, hiszen az visszafogo árakkal, exkluzív környeze el és kiemelkedő minőséggel várja az éhes ügyvédeket.

470 gyerek és egy Mikulás a Kamarában

Gyerekzsivajtól volt hangos a Budapesti Ügyvédi Kamara székháza december első hétvégéjén. A hagyományokat fenntartva idén is megrendezte Mikulás-ünnepségét a Kamara, melyre ezúttal is hatalmas volt az érdeklődés.

Agyerekek a tőlük megszoko és elvárt lelkesedéssel vete ék magukat a felújíto Székházban felvonultato számtalan lehetőség közé. A legkisebbeknek a Dr. Horváth Jenő-teremben rendeztek be szeparált játszóteret, a nagyobbaknak pedig a Díszteremben és a Kistanácsteremben szerveztek olykor könnyebb, máskor nagyobb kihívást jelentő játékokat. Az arcfestés és a luﬁhajtogatás idén is nagy sláger volt, de a leeső (játék)cukorkák elkapása iránt is hatalmas igény mutatkozo . A játszásban megéheze gyerekeket a Kamara új büféje várta, ahol nemcsak (többek közö ) vajas kalácsot és muﬃnt ehe ek, de a meleg kakaóra még tejszínhabot vagy pillecukorszórást is kérhe ek.

A Mikulás érkezésének hírét csengőszó hirde e, így senki nem maradt le annak pillanatáról. A Mikulás beszéde és több

bátor kisgyermek karácsonyi éneke után jöhete az ajándékosztás. A mikuláscsomagba idén is bőséges, és ami ennél sokkal fontosabb, minőségi édességek kerültek.

„A Mikulás-ünnepség megszervezése legalább egy hónapot vesz igénybe. Mi választjuk ki, hogy az ado évben milyen játékok, milyen kézműves-foglalkozások legyenek – meséli dr. Fügedi Szilvia, a BÜK elnökhelye ese, a Mikulás-ünnepség szervezője. – Ha ez megvan, akkor jöhet a helyszínbejárás, amelynek során kitaláljuk, melyik aktivitás hol lenne a legjobb helyen. Idén összesen 502 gyereket regisztráltak a Mikulás-ünnepségre, amiből 470-en el is jö ek. Az idei egyik újdonság a texilzsákfestés, aminek hatalmas sikere van. A mikuláscsomagokat pedig minden évben kézzel állítják össze a Kamara munkatársai.”

Tudósítás az Országos Jogász

Bridzsversenyről

Immáron tizenegyedik alkalommal került lebonyolításra az Országos Jogász Bridzsverseny. A november 22-én megrendezett verseny helyszínéül ismét a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának gyönyörűen felújított díszterme szolgált, melynél méltóbb hely aligha elképzelhető.

Aversenyzők számára megtisztelő volt, hogy a védnökséget ismételten elvállalta dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke, dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, valamint dr. Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke. Az eseményt a BÜK elnöke személyesen nyito a meg, melyben üdvözölte a megjelenteket és kifejezte örömét, hogy a sikeres felújítást követően biztosíthatja a csodálatos helyszínt a bridzsverseny számára.

A küzdelem két fordulóban került lebonyolításra, az éles versenyhelyzet ellenére a szokásos baráti légkörben. A proﬁ rendezésért köszönet illeti a Magyar Bridzs Szövetséget, amely a verseny lebonyolításában együműködő partner volt, főtitkára pedig veze e a versenyt. A szervezésben dr. Halmos Tamás, dr. Berényi András, dr. Horváth Orsolya segíte ék

dr. i . Vég Tibor munkáját. A versenyen több olyan indulót is köszönthe ek, aki most először állt ki a megmére etésre, sőt két pár a határon túlról neveze . Így azután 22 pár küzdelme zajlo , amely már számo evőnek nevezhető a hazai bridzséletben.

Idén először következe be, hogy az első helyeze pár egyik tagja sem jogász, hanem tiszteletbeli résztvevő volt. Szabályaink szerint ugyanis, aki korábban jogásszal játszo párban,

tiszteletbeli résztvevőként benevezhet akkor is, ha ő és partnere sem jogász, de az évenként átadásra kerülő vándordíjat csak olyan pár nyerheti el, amelynek legalább az egyik tagja jogász.

Végezetül álljon itt az első három helyezett páros neve:

1. Spielmann János – Szalay Balázs (MTK Bridzsszakosztály)

2. Kelen László – Kelen Botond (a vándorkupa idei győztesei)

3. Mészáros Kálmán – Somlai Tibor

II. Darts Ügyvéd

Kupa

2025. november 28-án rendezték meg másodízben a Darts Ügyvéd Kupát a budapesti, Szondi utcai Katakomba drink & dartsban.

– Miután van egy minimális közöm a dartshoz, néhány kollégám már egy ideje kapacitált, hogy szervezzek egy versenyt – mondta dr. Pálvölgyi Szilas a Pesti Ügyvédnek. – Egyetértettem velük, mert úgy gondoltam, hogy az egyre inkább sportnak tekintett darts remek apropóval szolgál arra, hogy valami teljesen mást csináljunk, mint a hétköznapokon, hiszen itt a számoknak sokkal fontosabb szerepe, mint általában a praxis során. A célzásra való koncentrálás teljesen leköti az elmét, eltereli a figyelmet a jogi problémákról. Fontosnak tartottam a kupa megszervezését azért is, mert újabb lehetőségnek gondoltam, hogy kötetlen,

de mégis komoly erőfeszítést igénylő keretek között – ha már a tárgyalótermi találkozások meg is ritkultak – találkozzunk, kiszakadva a mindennapi taposómalomból.

A II. Darts Ügyvéd Kupán 24 versenyző indult hatfős csoportokban. A csoportok első 4 helyeze je juto ki a 16-os főtáblára, ahol egyenes kieséses rendszer volt.

A végeredmény a következőképpen alakult:

1. Soproni Szabó Domonkos

2. Fábián Soma

3. Tóth Milán

3. Mérei Balázs

Telt ház a Pro Bono Napon

Idén november 14-ére ese a Budapesti Ügyvédi Kamara immáron hagyományosnak tekinthető Pro Bono Napja.

Atársadalmi célú kezdeményezést 2019-ben hívta életre a BÜK. Az azóta megtartott, ingyenes nyílt napokon minden évben 100-150 ügyvéd állt a jogkeresők rendelkezésére, akik mostanra több mint 1500 ügyben keresték fel őket.

Az idén hatodik alkalommal megrendezett Pro Bono Nap ezúttal is sikeres volt. Összesen 401 jogkereső regisztrált rá, és 90 kolléga vállalt szolgálatot a Kamara székházában, a saját irodájában offline, illetve online, és voltak telefonos megkeresések is. A jogterületek repertoárja évről évre bővül: idén általános polgári jog, cégjog, családjog, büntetőjog, egészségügyi jog, társasház- és ingatlanjog, munkajog, biztosítási jog, adójog, szerzői jog, közlekedési jog, adatvédelem, gondnokság alá helyezéssel és gondnoksággal kapcsolatos ügyek, hagyatékkal és örökséggel kapcsolatos ügyek, idegenrendészeti ügyek szinte mindegyikében – a kollégáknak köszönhetően – segíteni tudott a Kamara.

„Idén a büntetőjoghoz kapcsolódó ügyekre regisztráltam, és jellemzően olyanok jöttek hozzám, akik nem éltek a kirendelt védő lehetőségével. Ezek olyan ügyek voltak, ahol nem kötelező a védelem, a nyomozati szak azonban már véget ért – mesélt tapasztalatairól dr. Márton Kornél, akinek ez a negyedik Pro Bono Napja. – Azt gondolom, el tudtam nekik mondani azt, mi most a teendőjük annak érdekében, hogy az nekik a legjobb legyen. Véleményem szerint a Pro Bono Nap egy jó és fontos kezdeményezése a Kamarának, amire van társadalmi igény – hiszen látjuk, beteltek az időpontok. Tapasztalatom szerint pedig sokszor valóban olyan jogkeresők jönnek el ilyenkor, akiknek nem biztos, hogy beleférne az anyagi lehetőségeibe egy ügyvédi tanácsadás kifizetése.”

„Idén hagyaték és örökség jogterületre jelentkeztem. Ennek keretében voltak nálam egy – eredetileg 1945-ben – megörökölt ingatlan ügyében, és egy szintén megörökölt, osztatlan közös tulaj-

Két visszajelzés a Pro Bono Napról

„A tévéből szereztünk tudomást a Pro Bono Napról. Egy hagyatéki és egy autólízinghez kapcsolódó ügy miatt éreztük azt, hogy érdemes lenne eljönni. Az ügyvéd úr sok hasznos meglátást mondott és tanácsot adott nekünk, igazán megérte ide eljönnünk.”

donban lévő ingatlannal kapcsolatban – mondta el dr. Balogh Zsolt, aki – egy ciklus megszakítással – 1998 óta a BÜK Regionális Fegyelmi Bizottságának is tagja. – Kamarai tisztségviselőként úgy gondolom, hogy ezzel még hozzájárulhatok az ügyvédi hivatásrend erősítéséhez, és szeretem is ezt a fajta tanácsadást.”

„Sok embernek van olyan jogi kérdése, ami bár érdekli és foglalkoztatja, de nem szán 20-30-40 ezer forintot arra, hogy választ kapjon rá egy ügyvédtől – mondja el tapasztalatait dr. Lex Annamária, aki a legelső Pro Bono Napot leszámítva valamennyin vállalt szolgálatot. – Ez a hangulat – hogy az emberek kvázi az utcáról bejönnek, hogy jogi tanácsot kérjenek – emlékeztet engem arra, amit édesapámnál is láttam még az Ügyvédi Munkaközösségben, és ami engem mindig jó érzéssel tölt el.”

„Egy adatvédelmi és egy büntetőügy kapcsán kerestem fel a Pro Bono Napot, amelyről egy internetes hírportálon olvastam, pontosabban egy barátnőm küldte át, aki tudott az ügyemről. Ha nyilván nem is oldották meg az ügyeimet 30 perc alatt, a szemléletemet és a hozzáállásomat úgy érzem, megváltoztatta, bizonyos kérdések terén pedig meg is nyugtattak.”

„Ma már elképzelhetetlen az ügyvédi naptár Pro Bono Nap nélkül”

Dr. Gyalog Balázs, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára volt a Pro Bono Nap kezdeményezője. Ebben a szerepében kérdeztük.

– Mit gondol az idei Pro Bono Napról? – Az idei év Pro Bono Napja abban volt különleges, hogy újra visszatérhe ünk a felújíto székházba, ahol a legtöbb személyes tanácsadásra került sor, de az elmúlt évek fejlődése és a Covid által felgyorsíto digitalizáció nyomán természetesen az online tanácsadás is kezd előtérbe kerülni. Az, hogy a Kamara, az ügyvédek székháza újra működik és ilyen rendezvényeknek adhat helyt, egyben lehetőség is arra, hogy elsősorban a részt vevő kollégáknak és persze a jogkereső közönségnek is megmutassuk, hogy a 13 hónap ala a 150 évforduló alkalmából milyen gyönyörűvé varázsoltuk az épületet. A székház persze akkor jó, ha meg is telik éle el, ügyvédi éle el, melyet jól szolgál a Pro Bono Nap.

– Hogyan indult a Pro Bono Nap annak idején?

– Még az előző elnökség karolta fel és támoga a az előterjesztésemet, hogy legyen egy nap az évben, amikor közösen próbálunk segíteni az elese eknek és

ERA – MÜE KONFERENCIA

a jogkeresőknek. A kezdeményezés azóta hagyománnyá fejlődö , és most már elképzelhetetlen az ügyvédi naptár ezen nap nélkül. Szerencsére önként jelentkező és segíteni akaró kolléga mindig jelentős számban van, akiknek ezúton is szeretném megköszönni a munkájukat, támogatásukat. Elköteleze ségünket jól mutatja, hogy a székház felújítása idején a részt vevő kollégák jóvoltából úgy is megszerveztük a Pro Bono napot, hogy az ügyvédek online vagy saját irodáikban fogadták a tanácsra szorulókat. Amikor a kezdeményezés elindult, nagyon sok támogatást és pozitív viszszajelzést kaptunk, és hálásak vagyunk, hogy a kollégák a felhívásunkra évről évre egyre nagyobb számban vállalják a feladatot. Azt gondolom, hogy bár az ügyvédség ezen intézményesíte napon kívül is végez Pro Bono tevékenységet, mégis jó, hogy van egy nap az évben, amikor a híradásokban az a pozitív hír jelenik meg rólunk, ügyvédekről, hogy segítjük a rászorulókat. Hiszem azt, hogy az ilyen rendezvények hozzájá-

rulnak az ügyvédségbe vete bizalom épüléséhez, és jó hírünket viszi a társadalom felé.

– Mi a rendezvény társadalmi üzenete? Mennyire keretezi át a megszoko narratívát az ügyvédekről? – Úgy gondolom, hogy egy ügyvédnek kiemeltebb társadalmi felelőssége van, az értelmiséghez tartozva. A jog világát legjobban ismerve különleges tudással rendelkezünk, melyet a keresőmotorok és a mesterséges intelligencia jelenleg még biztosan nem tud helye esíteni. Ez a felelősség azt is jelenti, hogy a társadalmat érintő kérdésekben legyen véleményünk, a minket érintő kérdésekben azt hallassuk is, egyú al tegyünk azért, hogy a társadalom egyre jogtudatosabban éljen, számítson és vegye igénybe az ügyvédi segítséget, akár megbízás, akár kirendelés vagy Pro Bono alapon. 2019ben mi megte ük az első lépéseket ebbe az irányba, mellyel remélem, hogy a budapesti ügyvédség és a jogkeresők is gazdagodnak.

2025. november 6–7-én a Budapesti Ügyvédi Kamarában került megrendezésre az Európai Jogakadémia (Academy of European Law, ERA) és a Magyar Ügyvédnők Egyesülete (MÜE) közös szervezésében, az „EU gender Egyenlőségi törvény” című konferencia és szeminárium.

Az eseményt az ERA részéről Daniel Gärtner, a Magyar Ügyvédnők Egyesülete részéről pedig dr. Mátés Adrienne, az Egyesület főtitkára nyito meg. Az ERA és MÜE együ működésének alapjait már 2022. augusztus 15-én lefekte e, aminek eredményeként ez a konferencia megvalósulhato . Az EU gender Esélyegyenlőségi Törvény nem egyetlen jogszabály, hanem több uniós rendelkezés és elv összessége, amelyek célja a nemek közö i egyenlőség biztosítása a munkaerőpiacon és a társadalom más területein. A legfontosabb elemek közé tartozik az Alapjogi Chartában foglalt elv, a bérek átláthatóságáról és a nemek közö i bérszakadék felszámolásáról szóló irányelv, valamint az egyen-

lő bánásmód érvényesülését szolgáló keretirányelv. Fontos megemlíteni, hogy a konferenciát megelőzően az Európai Jogásznők Szövetsége (EWLA) 2025. október 15-én ünnepelte 25. születésnapját, Brüsszelben, mely szervezetnek a MÜE is tagja. A jeles eseményen a EWLA (és így a MÜE is) hozzájárult az EU 2026–2030 közö i időszakra vonatkozó nemek közö i egyenlőségre vonatkozó stratégia kialakításához, mely szorosan kapcsolódik a főbb uniós jogszabályok és elvek érvényesüléséhez. Az ünnepségen dr. Mátés Adrienne főtitkár képviselte a MÜE-t.

A konferencián szó ese a nemek közö i egyenlőségre vonatkozó uniós jogszabályok fejlődéséről, a kulcsfogalmak meghatározásáról, a megkülönböztetés

bizonyítási rendszeréről, az egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazásról, a munka és a magánélet egyensúlyáról, a nemi alapú erőszak elleni küzdelemről az EUban, a jogorvoslatokról és a szankciókról, az egyenlőséggel foglalkozó szervezetekre vonatkozó szabványokról. Az egyes paneleket megbeszélés és műhelymunka zárta, ahol a résztvevőknek volt lehetőségük tapasztalatokat cserélni, további kérdéseket megfogalmazni és beszélgetni. A különleges napot dr. Zárai Eszter, a MÜE elnökének beszéde zárta, amelyben megköszönte a résztvevőknek az intenzív és informatív jelenlétet, a Budapesti Ügyvédi Kamarának a lehetőséget, az ERA-nak és a Magyar Ügyvédnők Egyesülete tagjainak pedig a szervezést és az aktív részvételt.

Kiemelkedő teljesítmények a Perbeszédversenyen

November 5-én tartották a Budapesti Ügyvédi Kamarában a jelölti büntető Perbeszédversenyt, amelyen 13 ügyvédjelölt versengett az első helyért. Az idei évben a zsűri értékelése alapján kifejezetten magas színvonalú perbeszédek születtek, a versenyzők pedig magas szintű tárgyi és szónoki tudásról adtak bizonyságot.

Ahagyományos őszi ügyvédjelölti perbeszédverseny zsűrĳében dr. Üveges Andrea főügyészhelye es, dr. Nyilas Levente, a Fővárosi Törvényszék elnökhelye ese és dr. Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke foglalt helyet. A vádbeszédet dr. Hipp Katalin, a Fővárosi Főügyészség Büntetőbírósági Ügyek Osztályának osztályvezető ügyésze tarto a.

A BÜK ügyvédjelöltjei a november 11-én megrendeze országos perbeszédversenyen is sikeresen szerepeltek, Garzsik Réka második, . Breznyán Gergo harmadik helyezést értek el.

ÉRTÉKELÉS

Mint mindig, idén is a perbeszédeket követő értékeklésekből lehete a legtöbbet tanulni. Dr. Nyilas Levente hangsúlyozta, hogy a jó beszéd részben tehetség, részben fejleszthető készség, és szerinte a győztesnél ez a veleszülete ado ság egyértelműen megmutatkozo . A győztes összeszede en beszélt, már a kezdése is erős volt, tarto a a szemkontaktust, érthetően és jól hangsúlyozva adta elő a gondolatait. Kérdésekkel is élt, hogy újra fókuszálja a hallgatót, ha lankadna a ﬁgyelme. Megjelenése és viselkedése szimpatikus volt, ami egy ügyvédnél nem mellékes, hiszen a bíróság is könnyebben kapcsolódik egy ilyen előadóhoz. Nem támadta sem az ügyészséget, sem a bíróságot, és jogi érvelése helytálló volt.

Egyetlen érdemi hiányosságként kiemelte: a védő nem tért ki arra, mi történjen elítélés esetén. Bár alternatív indítványt tenni nem kötelező, az ilyen típusú ügyekben szerinte indokolt legalább megemlíteni, milyen következmények legyenek, ha nem születik felmentés.

Általános tanácsként hozzáte e: kerülni kell a bíróságot vagy az ügyészséget hibáztató megfogalmazásokat. A kulturált vita hatékonyabb, és elkerüli a szükségtelen konfrontációt. Néhány apró elszólás is elhangzo , például „nyilvános ülés” tárgyalás helye , illetve a foglal-

kozástól eltiltás „intézkedésként” való említése, de ezek puszta nyelvbotlások voltak. A győztes azért le első, mert természetesen, magabiztosan, saját gondolatait mondva uralta a helyzetet. Élmény volt hallgatni.

Dr. Üveges Andrea főügyész-helye es kiemelte, hogy a verseny értékelésénél nemcsak a jogi megoldások számítottak, hanem a retorikai teljesítmény is. Az ügyészségen külön képzést tartanak a vádbeszédről, és ennek tanulságai a védőbeszédeknél is hasznosak. A jó beszéd határozo felütéssel indul, amely illeszkedik az ügy súlyához. A következ-

tetéseknek tényekre kell épülniük, nem feltételezésekre. Fontos a világos szerkezet: bevezetés, tények, bizonyítékok értékelése, jogi elemzés, majd indítvány. A leírt beszéd csúszós terep, mert könynyen felolvasássá válik, ami gyengíti a meggyőző erőt, ezt a versenyen is látni lehete .

A védőknek érdemes fő irányt választaniuk, és ahhoz következetesen tartaniuk is magukat. Ha a felmentés bűncselekmény hiányában a fő érvelés, akkor ezt kell hangsúlyozni, és nem szabad túlzo an belecsúszni másodlagos vagy harmadlagos indítványok részletezésébe. Léteznek ügyek, ahol

szükség van alternatív indítványra, de akkor is legyen egyértelmű, melyik a fő vonal.

Az előadásmód része a testbeszéd is. Állva, visszafogo mozdulatokkal érdemes beszélni. Ha valaki izgul, jobb, ha a papírt leteszi, nem lobogtatja. A tudatos, kontrollált mozdulat sokkal hatásosabb, mint a kapkodás vagy túlzás. A szóhasználatnál a pontos jogi kifejezések a mérvadók. Latin szavak használhatók, de csak mértékkel, mert a vádlo gyakran nem érti őket. A szleng, a divatos fordulatok kerülendők.

Összegzésként hangsúlyozta, hogy idén különösen erős, magas színvonalú beszédeket hallo ak – a kisebb hibákat pedig majd a gyakorlat kisimítja.

Dr. Tóth M. Gábor hangsúlyozta, hogy a tárgyalóterem különleges közeg, ahol a szakmai és emberi határokat akkor is tartani kell, ha a másik oldalon ülő kolléga rossz napot fogo ki, felkészületlen vagy pontatlan állításokat tesz. Ezen a versenyen ilyen nem fordult elő, de a való életben egyre gyakoribb, hogy ügyészt, vádiratot vagy egész ügyészi munkát támadnak. Tapasztalatai szerint ez ritkán vezet eredményre, és nem e ől nyer valaki pert. Az idei perbeszédverseny indulói viszont magas színvonalon teljesíte ek, ezért külön gratulált mindenkinek.

Kiemelte, hogy a védő megjelenése és viselkedése a tárgyalóteremben a hivatás tiszteletének része. Gombolt ing, zárt zakó, kulturált köszönés mind hozzátartoznak ahhoz, hogy méltó legyen a fellépés. A védő szabadabban érvelhet, mint az ügyész, de ennek is van határa. A túlzó, aránytalan állítások hitelt csökkentenek. Beszélt arról is, hogy a gyors, kapkodó tempó rontja a megértést. A kulcsgondolatok elveszhetnek, ezért érdemes gyakorlással lassítani a beszéd ritmusát. A szóhasználat árnyaltsága kulcsfontosságú. Ugyanazt a bírálatot lehet ﬁnoman, kollegiális formában megfogalmazni anélkül, hogy bántó lenne. Bizonyos mondatok egyszerűen nem illenek a tárgyalóterembe.

Dr. Tóth M. Gábor fontosnak tartotta, hogy a perbeszéd hossza és stílusa legyen arányban az ügy súlyával. Nem minden ügy igényel nagy ívű retorikát. A cél mindig a bíróság meggyőzése, nem a vádlo családja vagy a hallgatóság hatása. Eljárásjogilag is a helyén kell lennie a védőnek: perbeszédben már nem lehet először szakértőt kérni, ilyenkor a bizonyítási eljárás újranyitását kell indítványozni, ha hiányosságot látunk.

INTERJÚ A GYŐZTESSEL

„A dicséret természetesen jól ese , de én a kritikára hegyeztem a fülemet”

DR. GARZSIK RÉKA 2023-BAN VÉGEZETT AZ ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARÁN. MÁSODIK ÉVE ÜGYVÉDJELÖLT A SZABÓ M. ÜGYVÉDI IRODÁNÁL. EMELLETT MUNKAJOGI SZAKJOGÁSZ KÉPZÉST VÉGEZ – RÉSZBEN AZÉRT, HOGY AZ IRODA PRAXISÁT IS BŐVÍTSE EZEN A TERÜLETEN.

– Mindig kompetitív alkat volt? Szeret versenyezni?

– Gyerekkoromtól kezdve jártam szavalóversenyekre, egészen gimnázium végéig –a közönség előtti szereplés ezért nem idegen tőlem. Ugyanakkor nem mondanám, hogy kifejezetten szeretek versenyezni, inkább a való életben szeretem megmutatni a tudásomat. Éppen ezért az ilyen versenyhelyzet egy kicsit idegen számomra.

– Ehhez képest most nagyon jól sikerült.

– Köszönöm. A principálisom motivált arra, hogy jelentkezzek. Korábban az ügyvédi irodából egyszer sem indult ügyvédjelölt ezen a versenyen, idén azonban az iroda valamennyi jelöltje indult, a principálisunk motiválására. Elég gyakran veszek részt tárgyalásokon, az átlag ügyvédjelöltekhez képest nagyobb szakmai önállóságot és bizalmat kapok. Sok ügyet viszek önállóan, elejétől a végéig. Természetesen mindezt szakmai mentorálás mellett: a principálisom folyamatosan nyomon követi az ügyeket. Az irodában úgy gondolták, jó lenne, ha én is elhinném magamról, hogy jó vagyok abban, amit csinálok – és ez a verseny erre jó alkalom volt.

– Most már elhiszi?

– Jólesik a pozitív visszajelzés, de továbbra is azt gondolom, hogy a legfontosabb visszajelzés a valós ügyekből jön. Ennek ellenére nagyon sokat jelentett, amit az elnökhelyettes úr mondott az értékelés során.

– Hogyan készült fel a versenyre?

– Nagyon hasonlóan, mint egy valódi ügyre. Először részletesen átnéztem a tényállást, és kijelöltem, melyek a valóban lényeges elemek. Utána kommentárokat, jogszabályokat néztem át – szükség esetén háttérjogszabályokat is. Ha olyan ügyről van szó, amelyben van a környezetemben tapasztaltabb kolléga, szoktam konzultálni, legalább iránymutatás szintjén, hogy merre érdemes elindulni. Ezután meghatározom a „célfüggvényt”. Szerintem perbeszédnél kulcskérdés, hogy pontosan tudjuk, hova akarunk eljutni. Erre építem fel a logikus szerkezetet, utána már a szakmai tudásom és az ösztöneim visznek tovább. Szerintem nagyon fontos a perbeszéd. Sokszor hallani, hogy egy ügy kimenetelét „úgyis előre eldöntötték”, és a bíró már csak formaságból ül ott. Én ezzel nem értek egyet. Szerintem igenis számít, hogy szóban elmondhassuk, mit tartunk a védelem szempontjából fontosnak, mit akarunk hangsúlyozni. A szóbeliség ad egy plusz, erős réteget a meggyőzésnek, amibe a védő bele tudja csempészni saját személyiségét és egyedi eszköztárát is.

– A zsűri értékelése közben inkább a dicséretekre vagy a kritikákra összpontosított?

– A dicséret természetesen jólesett, de én a kritikára hegyeztem a fülemet. A zsűriben a szakma magas szintű, elismert képviselői ülnek, az ő észrevételeiket szerintem mindig érdemes komolyan venni. Azt kerestem, mit tudok a jövőben jobban csinálni.

– Mi volt az, ami a leginkább meglepte a kritikák közül?

– Őszintén szólva az, hogy ekkora hangsúlyt kapott a begombolt talár. Ez engem meglepetésként ért. Sokszor járok tárgyalni, és ott nem feltétlenül ezt látom elsődleges szempontnak. Ezek után viszont én is jobban fogok erre ﬁgyelni.

– Hogyan látja a saját jövőjét?

– Egyértelműen ügyvédként képzelem el magam. Bízom benne, hogy a későbbiekben is számíthatok a jelenlegi főnököm támogatására. Ha sikerül a szakvizsga, jó eséllyel ezzel az irodával együttműködve tervezem a középtávú jövőmet.

GYAKORLATI FELLEBBEZÉSI

„Nem

FOGÓDZÓK

DR. GEBE ZOLTÁNTÓL

baj, ha az elsőfokú bíróság csak részben helyesen állapítja meg a tényállást?”

A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 18-án „Szempontok, ötletek az elsőfokú ítélet elemzéséhez a minél eredményesebb fellebbezés érdekében. Összbüntetés." címmel előadást rendezett a Budapesti Ügyvédi Kamara oktatótermében.

Volt bíróként, ma már ügyvédként beszélt a büntetőeljárás mindennapi buktatóiról dr. Gebe Zoltán azon a kamarai rendezvényen, ahol – saját szavaival – „néhány apróságot” szerete volna megosztani a fellebbezés gyakorlati kérdéseiről. Az „apróságokból” hamar kiderült: nagyon is hús-vér problémákról van szó, amelyek akár években mérhető jelentőséggel bírhatnak. A több mint tizenötéves bírói múl al rendelkező, korábban a Budai Központi Kerületi Bíróságon és a Fővárosi Törvényszéken kirendeléssel ítélkező, bírósági vezetőként is dolgozó dr. Gebe Zoltán 2024 őszétől ügyvédként praktizál. Így ma már „a másik oldalról” nézi azokat az ítéleteket, amelyeket valaha ő maga is írt – és most védőként próbálja kihasználni a bennük rejlő eljárásjogi lehetőségeket.

Az ítélet mint térkép – a bevezetőtől az indokolásig Kiindulópontja egyszerű, mégis sok mindent meghatároz: egy jól megírt ítéletnek logikus szerkezeti ívet kell követnie, és a rendelkező rész minden egyes pontjának vissza kell köszönnie az indokolásban. Ha valami a rendelkező részben szerepel, de az indokolásban nem, az már önmagában vizsgálatra érdemes. A bevezető rész – amelyet legtöbben automatikusan átugranak olvasás közben – fellebbezési szempontból is „kincsesbánya” lehet. A tárgyalási napok felsorolásából ugyanis azonnal látszik, volt-e a két érdemi tárgyalás közö hat hónapot meghaladó érdemi tárgyalás nélküli időszak. A régi eljárási szabályok szerint ez automatikusan tárgyalásmegismétlést jelente , ma már csak indítványra kell megismételni az eljárást. A megismétlés indítványozására vonatkozó kérdést és a választ a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha ez elmarad, a bíróság eljárása támadhatóvá válik.

Ugyanígy nem „díszítőelem” az sem, hogy zárt vagy nyilvános tárgyaláson születe az ítélet. Ha a bíróság indokolás nélkül vagy érdemi ok nélkül zárja ki a nyilvánosságot, vagy éppen ellenkezőleg: nem zárja ki o , ahol törvény szerint kelle volna, az relatív eljárási szabálysértés, és alkalmas lehet hatályon kívül helyezésre. A bíróságnak legkésőbb az ítélet indokolásában – meg kell indokolnia, miért döntö a nyilvánosság kizárása melle , vagy miért utasíto a el az erre vonatkozó indítványt.

Letartóztatás, bűnügyi felügyelet –egy napon két kényszerintézkedés? Első pillantásra technikai részletnek tűnik a letartóztatás és a bűnügyi fel-

ügyelet kezdő és befejező napjának feltüntetése. Dr. Gebe Zoltán szerint mégis napok múlhatnak rajta a védenc szabadságából. Gyakori hiba, hogy az ítéletben az egyik kényszerintézkedés befejező napja azonos a másik kényszerintézkedés kezdőnapjával – holo egy napon nem lehet két eltérő kényszerintézkedés hatálya ala a védenc.

Külön ﬁgyelmet érdemel az is, ha felfüggeszte szabadságvesztés végrehajtását rendeli el a bíróság. Ha a felfüggeszte szabadságvesztéssel érinte alapügyben volt előzetes fogvatartásban a terhelt, azt be kell számítani az elrendelt büntetésbe. Erről az ítélet nem fog rendelkezni, erre a végrehajtás során kell ﬁgyelnie a védőnek.

„Két kiskorú gyermek”

– a személyi körülmények, amelyek rég nincsenek úgy

Az ítélet indokolásának egyik legtöbbet alábecsült része a vádlo személyi körülményeinek leírása. Sokszor évek telnek el az első meghallgatás és az ítélethozatal közö , vagy a vádlo a bíróság engedélyével marad távol az eljárásban, így nem aktualizálódnak a személyi körülmények, így az ítéletbe is azok a személyi körülmények kerülnek be, amelyek akár nyolc évvel korábban voltak érvényesek. Pedig a személyi körülményeknek közvetlen kihatásuk van a büntetéskiszabásra: pénzbüntetésnél a jövedelmi viszonyokra, közérdekű munka esetén az egészségi állapotra, általánosságban az enyhítő és súlyosító körülmények mérlegelésére. Különösen neuralgikus pont a korábbi büntetések feltüntetése, értékelése. A bűncselekmény elkövetésekor, illetve a határozat meghozatalakor jelentőséggel bíró előéleti adatokat kell rögzíteni – ez az elv azonban a gyakorlatban eltérően jelentkezik. Van bíró, aki a teljes priuszt bemásolja, más csak azt tünteti fel, ami ténylegesen releváns. Az előadó álláspontja egyértelmű: csak a releváns előéleti adatokat kell az ítéletben szerepeltetni – de azokat következetesen és mindenképpen közvetlenül az ítélet meghozatala elő beszerze , aktuális adatokat tartalmazó nyilvántartást használva.

Büntetőeljárás hatálya alatt – de mikortól?

A „büntetőeljárás hatálya ala i elkövetést” súlyosító körülményként kell értékelni. A gyakorlatban azonban sokszor automatikusan, tévesen állapítják meg ezt az adatot. A büntetőeljárás hatálya ala i elkövetést akkor lehet megállapítani, ha a korábbi eljárásban történt első gyanúsíto i kihallgatás időpontját veszszük ﬁgyelembe, nem pedig az elkövetési időt. Mindezt tovább bonyolítja, hogy az „erkölcsi bizonyítvány” önmagában nem minden esetben megbízható forrás. Dr. Gebe Zoltán azt javasolja: különösen többszörösen büntete előéletű terheltnél mindig kérjük be a bíróságtól az aktuális erkölcsi bizonyítványt, és nézzük végig a fontosabb adatok helyességét, illetve, hogy azokat az ítélet pontosan rögzíte e- e.

Enyhítő, súlyosító körülmények – nem elég felsorolni Sok ítéletben találkozhatunk azzal a megoldással, hogy a bíróság csupán felsorolja az enyhítő és súlyosító körül-

ményeket, anélkül, hogy azokat érdemi mérlegelés alá vonná. Pedig utóbbi elengedhetetlen lenne minden esetben, hiszen egyes bűnösségi körülményeket más-más súllyal értékelhet és általában értékel is a bíróság.

Például hiába lehet kĳelenteni, hogy a terhelt büntete előéletű, nagyon nem mindegy, hogy mikor, és főleg, mikor elkövete bűncselekmény mia ítélték el legutóbb, vagy mégkorábban. A bíróságoknak számításba kell venniük azt is, hogy a büntete előéletet egy korábbi gondatlan vagy szándékos bűncselekmény mia i elítélés alapozza-e meg.

Hasonlóan árnyalt megközelítést igényel az előzetes fogvatartásban töltö idő hosszúsága mint enyhítő körülmény, a társte esi elkövetés esetén annak mérlegelése például, hogy ki volt az ötletgazda. Az eljárás elhúzódása a tény megállapításánál több, érdemi indokolást érdemel, erre is érdemes ﬁgyelni. Elvárható, hogy az ítélet számot adjon akár konkrét időpontokat, időintervallumokat bemutatva arról, hogy mikor, mennyire és melyik eljárási szakban merült fel a hatóságok mulasztása, melyek voltak azok az időszakok, amelyek érdemi hatósági tevékenység nélkül teltek el, Ilyen részletes indokolásra is egyre több példa akad.

Jegyzőkönyv, szóbeli indokolás: amit a másodfok is lát

Az előadó különösen nagy hangsúlyt helyeze az utolsó tárgyalási nap jegyzőkönyvére és a szóbeli indokolásra. Védőként sokan már nem kérik ki ezt a jegyzőkönyvet, pedig a fellebbezés szempontjából kulcsfontosságú lehet. Az ítélet szóbeli indokolása és az írásba foglalt ítélet indokolása közö i lényeges kérdésekben való eltérése akár az ítélet hatályon kívül helyezését is eredményezheti.

A korrekt gyakorlat az előadó szerint az, ha a bíró legalább

• a történeti tényállást,

• a bizonyítékok számbavételét és értékelését,

• a jogi minősítést,

• az enyhítő és súlyosító körülményeket,

• valamint a bizonyítási indítványok elutasításának okait röviden, de átláthatóan elmondja. Ezzel szemben találkozo olyan – másodfokon is elfogado – szóbeli indokolással, amely nagyjából ennyiben merült ki: „A bíróság a vádiratival egyező tényállást állapíto meg, és szabadságvesztést szabo ki.”

Megalapozatlanság: teljes és részleges

A fellebbezés irányának meghatározásakor az egyik legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy érvelhetünk-e az elsőfokú ítélet megalapozatlansága melle ? Akár teljes körű, vagy „csak” részbeni megalapozatlanságról legyen szó.

• Teljes megalapozatlanság, ha az elsőfokú bíróság gyakorlatilag nem állapíto meg tényállást, vagy a tényállás a bűncselekmény lényegi elemeire nézve felderítetlen maradt.

• Részbeni megalapozatlanság, ha a bizonyítás tárgyának csak egyes elemeire – például minősítő körülményre, kárösszegre, sérülés gyógytartamára – nézve hiányos vagy ellentmondásos a tényállás.

A büntetőeljárási törvény szűk körben teszi lehetővé a részbeni megalapozatlanság mia i hatályon kívül helyezést, a gyakorlat szerint a részleges megalapozatlanság kiküszöbölése a másodfokú bíróság kategorikus köteleze sége, és önmagában nem szolgálhat hatályon kívül helyezés alapjául.

Az elsőfokú ítéletek „megmentését” támogató ítélkezési gyakorlat eredménye, hogy a hatályon kívül helyezések száma az elmúlt 5-6 évben jelentősen csökkent, akár 4-5%-kal is.

Védőként: mire érdemes tehát odafigyelnünk mindenképpen a fellebbezés megfogalmazása során?

– Az ítélet valamennyi hivatkozását, tényadatát ellenőrizzük le az iratokban. Ehhez nemcsak a teljes nyomozati iratok ismerete szükséges, hanem valamennyi tárgyalási jegyzőkönyv elemző, az eljárási szabályok betarto ságának ellenőrzését is magába foglaló elemzése. – Iratellenes, illogikus következtetések felismerése, kimutatása a felülbírálatot végző bíróság számára, – az ítélet hatályon kívül helyezését eredményező abszolút és/vagy relatív eljárási szabálysértések felismerése, fellebbezésben való alátámasztása, – a büntetőjogi főkérdésekben te ítéleti megállapítások törvényességének ellenőrzése, – járulékos, de a védenceink számára mégis fontos járulékos kérdésekben kialakíto bírói álláspont helyességének, pontosságának kritikai szemléletű vizsgálata.

V. JOGI SEGÍTŐI ÉS ÁLDOZATSEGÍTÉSI KONFERENCIA

A jogi segítségnyújtás és az áldozatsegítés túlmutat a szakmai felkészültségen

Ötödik alkalommal tartotta meg a Jogi Segítői és Áldozatsegítési Konferenciáját az Igazságügyi

Minisztérium és a Magyar Ügyvédi Kamara a Budapesti Ügyvédi Kamara Dísztermében. A tizenegy előadó alaposan körbejárta a jogi segítségnyújtás mellett a társterületek jelenlegi helyzetét is, kitérve a jövőbeli tervekre, annak érdekében, hogy a rendszer minél jobban tudja szolgálni az állampolgárok érdekeit.

Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella, az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztályának vezetője köszöntőjében elmondta, hogy az idei konferenciára is változatos témákkal készültek. Főosztályához négy nagy szakterület tartozik, és bár természetesen a konferencia a jogi segítségnyújtásra fókuszál, de az áldozatsegítés mint vezérhajó melle a másik két szakterület (pártfogó felügyelet-helyreállító igazságszolgáltatás, illetve az adósságrendezés) is megjelenik a programban előadás formájában.

A konferencia a köszöntőbeszéd után rögtön egy kerekasztal-beszélgetéssel folytatódo , melynek során a résztvevők (dr. Répássy Róbert miniszterhelye es, dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Király Nóra, az Áldozatsegítő Központok kommunikációjáért felelős miniszteri biztos és Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella) kifejthe ék véleményüket a jogi segítségnyújtás ﬁnomhangolásának szükségességéről. A moderátor, dr. Czipóth Lukács, a szakmai Irányítási Osztály vezetője (IM) azzal kezdte a felvezetést, hogy a minisztérium és a MÜK közö hosszú múltra visszanyúló együ működés valósult meg az elmúlt években. Hangsúlyozta, hogy a jogi segítségnyújtás akkor működhet igazán, ha szakképze és elhivato jogi segítők nyújtják ezt a szolgáltatást. Hogyan lehet több jogi segítőt bevonni annak érdekében, hogy ez a szolgáltatás megfelelően tudja betölteni a küldetését? Abban egyetérte ek a kerekasztal-beszélgetés résztvevői, hogy a jogi segítségnyújtásban részt vevő ügyvédek díjazását szükséges lenne megemelni. Főleg annak fényében, hogy rendkívül nehéz életsorsú vagy olyan körülmények közé került, ado esetben sok szempontból traumatizált

emberekkel találkoznak, így hatalmas empátiára és szinte pszichológiai szintű ismeretekre van szükség a szakmai felkészültségen kívül. „A jogi segítők legyenek büszkék arra, hogy ők a nép ügyvédei” – hangsúlyozta dr. Répássy Róbert. Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella nemzetközi példákra hivatkozva kiemelte, hogy van olyan ország, ahol az ügyvédi kamara tagjait jogszabály kötelezi a jogi segítségnyújtásra, célozva arra, hogy a jelenlegi 13 ezer magyarországi ügyvédből a 214 jogi segítő rendkívül kevésnek számít. Király Nóra a jogi segítségnyújtás és az áldozatsegítés kapcsolatáról beszélt. Aláhúzta, hogy az IM számára az egyik legfontosabb feladat az, hogy a bajba juto emberek hatékonyan és gyorsan se-

gítséget kapjanak. A tárca ezért fejleszti folyamatosan az Áldozatsegítő Központok hálózatát, illetve gondoskodik a kimagasló színvonalú szakmai utánpótlásról. Az anyagi és pszichológiai segítségnyújtás melle a jogi tanácsadás is az egyik része az Áldozatsegítő Központokban zajló összete munkának.

MINDENKI EGYÉRT

A konferencia szakmai előadásokkal folytatódo . Az IM Közigazgatási Eljárásjogi Kodiﬁkációs Osztályának közjogi ügyintézője, dr. Minkó Renáta a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló előadásában a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet hatályba lépése óta eltel időszak

gyakorlati tapasztalataira reﬂektált. Kitért az ügyvédi díjak túlzo és aránytalan mérséklésének szabályozására, ﬁgyelemmel a Kúria Pfv.II.20.887/2023/6. sz. döntésében foglaltakra, többek közö arra, hogy a bíróságnak a perköltség mérséklése körében végze aránytalansági vizsgálata az ügyvéd munkájának tartalmi megítélésére nem terjedhet ki. Továbbá érinte e a jogszabályban meghatározo ak szerinti pertárgy értékéhez igazodó díjtétel vagy óradíj meghatározását.

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosa, dr. Fügedi Szilvia „Fegyelmi ügyek tapasztalatai a jogi segítségnyújtás területén” témakörben tarto előadást. A konkrét esetekre hivatkozás korlátját az ügyvédi titoktartási kötelezeség határozta meg, amely a főbiztost kamarai tisztségviselőként is kötö e. Ennek ellenére tartalmas előadásában sikerült két fegyelmi főbiztos társa tapasztalatai által is megtámogato an ismertetnie azokat a gyakrabban előforduló problémákat, amelyeket bejelentéseikben és kifogásaikban a jogkereső pártfogoltak jeleznek az ügyvédi kamarák felé panaszként, valamint a tényállások megállapítását követően ők maguk detektálnak a pártfogó ügyvédi képviseletet igénybe vevők oldaláról. Amelle , hogy a főbiztos az ügyvédek társadalmi felelősségvállalásának szép példájaként hivatkozo a jogi segítségnyújtásban való ügyvédi részvételre, érintőlegesen szót emelt a pártfogó ügyvédi munka rendkívül szerény díjazásának rendezése érdekében.

A PKKB polgári szakági elnökhelye ese, dr. Horváth Kristóf „A bíróság gyakorlata a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles fél személyének meghatározása tekintetében (a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (3) bekezdése alapján)” című előadása szerint a bíróságoknak az alábbi két köteleze sége van a pártfogó ügyvédi díjjal kapcsolatban: 1. megállapítani a viselésre köteles felet, 2. értesíteni a jogi segítségnyújtó szolgálatot. A PKKB polgári szakági elnökhelye ese ismerte e az Új Pp. Konzultációs Testület 80. számú véleményét, mely alapján a bíróság nem hozhat olyan döntést, hogy a pártfogó ügyvéd díját az állam viselné. Előadása második felében példákat hozo konkrét bírósági határozatokból, majd a gyakorlatban előforduló problémákat ismerte e. Konklúzióként egyetérte a 80. véleményben foglaltakkal, szöveget javasolt a határozat rendelkező részéhez, és leszögezte, hogy az indokolásban kell utalni arra, hogy a pártfogó ügyvédi díj összegéről és annak viseléséről a jogi segítségnyújtó szolgálat fog rendelkezni.

Dr. Homoki Péter ügyvéd, szabályozási szakjogász „A digitális közeljövő kihívásai” című előadásában olyan tendenciákat mutato be, melyek érinteni fogják az ügyvédi piacot. A digitális szakadék a magyar és külföldi ügyvédi irodák közö lesz éles, nem Magyarországon belül. A jogászi szakmai használatra specializált kutatóeszközöket azok magas költségei mia csak a nagy ügyvédi irodák képesek megengedni maguknak. A kisebb ügyvédi irodák és ügyfeleik pedig csak ingyenes vagy alacsony költségű (valószínűleg kevésbé pontos/hatékony) megoldásokat használhatnak, így ez a folyamat többrétegű jogi ökoszisztémához fog vezetni. A fentiek alapján bekövetkező folyamatok az ügyvédi szerepkör számára fontosabb értékek elvesztését is jelenthetik, ezért fontos ragaszkodni a szabályozási ellensúlyokhoz.

A konferencián idén először az Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály negyedik szakterületének, az adósságrendezésnek a bemutatására is sor került.

A jelenlegi 13 ezer magyarországi ügyvédből a 214 jogi segítő rendkívül kevésnek számít.

A terület szakértője, Vidovszky Lilla előadásában tömören összefoglalva ismerte e a természetes személyek adósságrendezési eljárásának teljes folyamatát. Az előadó felhívta a résztvevők ﬁgyelmét a Családi Csődvédelmi Szolgálat hivatalos honlapjára (csodvedelem.gov.hu), melyen minden fontos információ megtalálható a témával kapcsolatban, és kiemelte, hogy az eljárás iránt érdeklődő ügyfeleket az eljárás összete szabályozására való tekinte el érdemes a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerveihez irányítani.

A konferencián dr. Magyar Erika pártfogó felügyelői ügyintéző (IM) által bemutatásra került a helyreállító szemléletű eljárás (HSZE) mint új magatartási szabály is, amely a ﬁatalkorúak pártfogó felügyeletének időszakában alkalmazható. Lényege, hogy a bűncselekmény következményeit ne csak jogi, hanem emberi és közösségi szinten is feltárja, lehetővé téve a történtek közös megértését. Az el-

járás különösen azokban az esetekben indokolt, amikor a cselekmény a ﬁatalt körülvevő közösséget – például az iskolát, a lakóhelyet vagy az osztályközösséget –is érinti. A folyamatban a ﬁatal, a család, a közösség és – ha vállalja – a sérte együ dolgoznak azon, hogy a sérelmek rendeződjenek, és a felelősségvállalás valós és átélt legyen. Mindez bizonyíto an hozzájárul a bűnismétlés megelőzéséhez, mivel a pártfogó felügyelet során iránymutatást, támogatást kapnak és valódi fejlődési folyamatban részesülhetnek.

VISSZASZORÍTANI A BŰNÖZÉST, BŐVÍTENI

A LAKOSSÁGI ISMERETEKET

Dr. Czipóth Lukács előadásának célja az azonnali pénzügyi segély támogatás jellemzőinek ismertetése volt. Az állami áldozatsegítésben – ingyenesen, a rászorultság vizsgálata nélkül – nyújtható támogatások körén belül a gyors anyagi támogatásra az azonnali pénzügyi segély alkalmas. Adatokkal támaszto a alá, hogy jelentős részében a jogszabályokban rögzíte határidőn belül kerül sor a megállapító döntés meghozatalára.

Freisleben Vilmos, a KiberPajzs Projektirányító Bizo ságának Magyar Nemzeti Bank (MNB) által delegált tagja is az előadók sorát bővíte e. A Kiberpajzs jövője és eddig elért eredményei című előadásában bemuta a a digitalizációs korszakváltás hatásait és kockázatait, a különböző megtévesztő és pszichológiai manipulációs eszközöket. Hangsúlyozta, hogy a Kiberpajzs program – melyhez az IM is csatlakozo – azzal a céllal jö létre, hogy visszaszorítsa a kiberbűnözést és bővítse a lakosság digitális pénzügyi ismereteit. Ennek következtében egy igen erős és szerteágazó együ működés jö létre az állami szereplők közö . Az MNB igazgatója beszámolt az eddig elért eredményekről is, pl. a törvénymódosításokról (három csomagban összesen 64 jogszabály módosítása), a bankszövetségi ajánlásról (bankszakmai oktatóanyag és áldozatokkal történő kommunikáció), valamint a kommunikáció és kampányok fontosságáról, melyben partnerségre találtak a MédiaUnióval.

A konferencia zárórészében a 2025ben megnyito Tatabányai Áldozatsegítő Központ koordinátora, Gombosné Márkus Anita, valamint a Soproni Áldozatsegítő Pont vezetője, Grieszlerné dr. Katona Mónika muta a be eddigi tevékenységüket. A zárszóban Bíróné Szunai Orsolya, a 2017-ben megnyito Budapesti Áldozatsegítő Központ koordinátora ismerte e a Központ fejlődését és idei megújulását.

AZ V. BÜK JOGTANÁCSOSI KONFERENCIA

ÉS A „PÁLYAKEZDŐ JOGÁSZ” 2025 PREZENTÁCIÓS VERSENY

Jogtanácsosi konferencia

2025. október 9-én a Budapesti Ügyvédi Kamara Díszterme adott otthont az aktuális őszi kamarai jogtanácsosi rendezvényeknek. A BÜK Jogtanácsosi Tagozata az V. BÜK Jogtanácsosi Konferenciát, az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat a „Pályakezdő Jogász” 2025 Prezentációs Versenyt tartotta meg közös tagozati szervezésű kreditpontos képzési eseményként. A Wolters Kluwer Hungary Kft. támogatásával megvalósult rendezvényre nagy számban érkeztek résztvevők Budapestről és a területi tagozatoktól is.

Az ötödik alkalommal megtartott konferencia programjában dr. Tóth M. Gábor, a BÜK elnökének megnyitó beszéde után dr. Csere Bálint, az MÜK Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozatának elnöke az országos tagozat elmúlt évi működésével kapcsolatban tartott beszámolót.

Az idén is helyet kapott a konferencia programjában a már hagyományosnak mondható panelbeszélgetés, amelyben az idén a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény aktuális módosításáról beszélgetett dr. Baranyi Bertold ügyvéd ( Baranyi-Timár Ügyvédi Iroda) és

dr. Barabás Gergely főosztályvezető (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) dr. Vannay-Skody Virág (Pest Vármegyei Kormányhivatal, Perképviseleti Osztály) a BÜK Jogtanácsosi Tagozatának kamarai jogtanácsosának moderálása mellett.

A panelbeszélgetést követően az Európai Unió jogalkotásáról hallhattunk előadásokat. Az első előadás magánjogi oldalról közelítette meg az Európai Unió jogalkotási folyamatát, amelyet dr. Talabér-Ritz Klára (az Európai Bizottság Jogi Szolgálatának igazgatóhelyettese és jogtanácsosa, egyben a Tudásmenedzsment és Mesterséges

Intelligencia csoport vezetője) tartott. A második prezentáció közjogi oldalról mutatta be az Európai Unió jogalkotási folyamatát, amelyet dr. Bodgál Ildikó (az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztályának vezetője) prezentált.

A konferencia délelőtti szekcióját követően tartották meg a „Pályakezdő Jogász” 2025 Prezentációs Versenyt, amelynek célja, hogy lehetőséget adjon a pályakezdő jogi előadóként, kamarai jogtanácsosként dolgozó kollégák részére kiemelkedő szakmai teljesítményük nyilvános bemutatá-

sára a szakmai közönség és a szakmai zsűri előtt. Az idén öt versenyző tartotta meg előadását, amelyet a zsűri értékelt. A zsűri tagjai dr. Bodzási Balázs (közjegyző), dr. Orosz Árpád (bíró, a Kúria nyugalmazott Polgári Kollégiumvezetője), dr. Pilz Tamás (Igazságügyi Minisztérium, Közigazgatási Államtitkár), dr. Radich Orsolya (Pest Vármegyei Kormányhivatal főigazgató) és dr. Tóth M. Gábor (ügyvéd, a BÜK elnöke). A neves szakmai zsűri a „Pályakezdő Jogász 2025” díjat és az ezzel járó pénzdíjat dr. Szabó Líviának (Audi Hungária Zrt., jogi előadó) ítélte „Az AI alkalmazása és kihívásai a jogi hivatásrend gyakorlatában – különös tekintettel a jogtanácsosok munkájára” című pályamunkájáért. Második helyezett lett dr. Pándi Gergő (OTP Bank Nyrt.) „Korlátozott-e a magyar precedensrendszer, avagy mennyiben kötött a bírók keze?” c. pályamunkájáért. A zsűri által megosztott 3–5. helyezett lett dr. Szrapkó Babett Edit (Igazságügyi Minisztérium) („A közérthető jogi kommunikáció szerepe az áldozatsegítésben”), dr. Soós Máté Sándor (OPTESZ OPUS Zrt.) („Segítség, DÁP-osok lettünk, avagy egy közműszolgáltató DÁP fejlesztésének jogi támogatása”) és dr. Tapasztó Laura Szilvia (MOL Nyrt.) („A jogtanácsosi hivatás kihívásai a mesterséges intelligencia tükrében”). Az ünnepélyes díjátadóra 2025. november 29-én, a Magyar Ügyvéd Napon kerül sor. Ezúton is gratulálunk a színvonalas pályamunkákat benyújtó és a nyilvános megmérettetést vállaló versenyzőknek

és a győztesnek! Bízunk benne, hogy a nagy érdeklődés mellett megtartott prezentációs verseny motiválni fogja a jövő évi versenyre jelentkezőket is.

A versenyt követően dr. Vági Renátó tartott előadást. A Wolters Kluwer Hungary Kft. legal engineer és legal AI szakértője számos szoftverfejlesztési projektet vezetett már, amelyek célja mesterségesintelligencia-alapú megoldások nyújtása az ügyvédek számára, munkafolyamataik támogatása érdekében. Kutatási területe az AI eszközök jogi felhasználási lehetősége, valamint a mesterséges intelligencia jogra és társadalomra gyakorolt hatása. A konferencián Vági Renátó átfogó képet nyújtott a megjelenteknek a jogi szektor előtt álló technológiai kihívásokról és lehetőségekről.

A délutáni konferenciaprogram további részében dr. Réczei Géza a kötelező kamarai továbbképzés aktualitásait mutatta be, különös tekintettel arra is, hogy 2024-ben lezárult az első ötéves ciklus a továbbképzés rendszerében. Ezzel kapcsolatosan

számot adott arról, hogy a legtöbben teljesítették a képzési kötelezettségeiket, ugyanakkor voltak olyan ügyvéd és jogtanácsos kollégák, akik az előírt képzéseket nem teljesítették, így velük szemben a Kamara kénytelen volt jogkövetkezményt alkalmazni. Réczei Géza beszámolt továbbá a következő képzési időszak képzéseiről, valamint említést tett az E-Ing továbbképzésekről is.

A konferencia záróelőadásában dr. Marencsák Zsolt munkajogi osztályvezető (OTP Bank) a munkajogi szabályozás aktuális kihívásairól beszélt egy közelmúltban születe AB-döntés és a majd átüteltendő bértranszparencia irányelv vonatkozásában.

A BÜK Jogtanácsosi Tagozatának elnöke, dr. Herczegh Zsolt zárszavában köszönte meg a résztvevők kitartó figyelmét, az előadók professzionális és érdekfeszítő előadásait, a tagozatok szervező munkáját, a rendezvény támogatójának, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara támogatását.

A legtöbben teljesítették a képzési

kötelezettségeiket. Akik nem, azokkal szemben a Kamara kénytelen volt jogkövetkezményt alkalmazni.

ÚTI BESZÁMOLÓ A PILNET 2025-ÖS RÓMAI GLOBAL FORUMÁRÓL

Nem az ügyvédet, hanem az Istent jelented

November 10-én reggel irodánk, a Tran és Nemes Ügyvédi Iroda szervezésében megérkeztünk az örök városba, ahol egy nap híján egy egész hetet töltöttünk kulturális, gasztronómiai és – a PILnet 2025-ös Global Forumának köszönhetően – szakmai programokkal.

Utazásunk több „funkcióval” is bírt tehát: az elsődleges cél az említe PILnet eseményen való részvétel volt, emelle pedig irodánk 5 legrégebbi gyakornokának szere ünk volna egyfajta jutalomként kedveskedni a csapatépítő utazással, illetve bevonni őket is a pro bono jogászi munka népszerűsítésébe.

A PILnet egy olyan nemzetközi civil szervezet, amely – saját megfogalmazása szerint – az ingyenes (pro bono) jogi támogatás közvetítésén túl oktatással, kutatással, publikációkkal, valamint a pro bono munka népszerűsítésével és ehhez kapcsolódó rendezvények szervezésével foglalkozik. Irodánk elköteleze híve mindezeknek, és ennek megfelelően aktív tagja a PILnet magyarországi alapítványának is. Ezirányú munkánk elismeréseképpen a Tran és Nemes Ügyvédi Társulás 2024ben elnyerte Az Év Pro Bono Ügyvédi Irodája címet.

A Rómában rendeze Global Forum 2025 nevű esemény legfőbb célkitűzései

többek közö a nemzetközi együ működés erősítése volt az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a társadalmi igazságosság támogatása érdekében, valamint konkrét stratégiai partnerségek kialakítása különböző pro bono projektekhez. A fórumnak több mint 400 résztvevője volt a világ különböző részeiről: ügyvédek, in-house jogászok, civil szervezetek képviselői.

Személyes érinte ségem okán engedje meg a kedves olvasó, hogy az alábbiakban a fórum Navigating emotional & ethical complexity in pro bono work névre hallgató kerekasztal-beszélgetéséről egy kicsit részletesebben is beszámoljak. A beszélgetés megszervezője és moderátora principálisom, dr. Tran Dániel irodavezető ügyvéd volt. Beszélgetőpartnerei dr. Nagy Zsóﬁa Lilla ügyvédjelölt kolléganőm, dr. Sziklai Tamás ügyvéd (a Dr. Sziklai Ügyvédi Iroda tagja, Az Év Pro Bono Ügyvédje 2023-ban), dr. Christian di Nardo ügyvéd (a bolognai, barcelonai, mallorcai

és Cartagena de Indias-i székhellyel is rendelkező Di Nardo & Partners ügyvédi iroda alapítója) és dr. Jorge Agüero ügyvéd (a madridi, palmai, malagai és alicantei székhelyű FukuroLegal ügyvédi iroda vezetője – egyébként az Amazon Prime True crime műsorának szereplője) voltak.

A beszélgetés a pro bono küldetéstuda al együ járó sajátos érzelmi és etikai kihívásokra fókuszált. Élmény volt hallgatni azt, ahogy a beszélők egy-egy saját, korábbi – önmagukban is érdekes – pro bono ügyüket elmesélve beszéltek arról, hogyan élik meg a sokszor hatalmas kihívásokkal járó munkát, valamint azt, hogy milyen dilemmák merülhetnek fel egy klasszikus megbízással szemben akkor, ha az ember nem pénzért, hanem pusztán segíteni akarásból dolgozik. A pro bono munkák ügyfelei ugyanis legtöbbször a legelese ebb, legkiszolgáltato abb rétegekből kerülnek ki, és számukra – ahogyan az a beszélgetésben elhangzo – „nem az ügyvédet, hanem az Istent jelented…”

A kerekasztal-beszélgetés melle a másik esemény, amelyben irodánk közvetlenül is érinte volt, a Roma Tre egyetem jogi karának nagyelőadójában került megrendezésre Next Generation & Legal Clinics Meeting néven. Ennek keretében elsősorban az olasz joghallgatóknak tarto ak különböző nemzetiségű – többnyire olasz – jogászok és ügyvédek előadást a pro bono jogászi munkáról. Ezen esemény keretében principálisunk, dr. Tran Dániel tarto felszólalást, illetve irodánk két gyakornoka, Lőrincz Nyeste és Jankó Ádám is beszámoltak arról, hogy ők joghallgatókként hogyan tudnak hozzájárulni, illetve részt venni az ilyen irányú munkákban.

A szakmai programokon túl is színes és jó hangulatú hetet töltö ünk együ : a „kötelező” római kulturális programokon (Colosseum, Vatikán stb.) túl még egy etruszk nekropoliszba is volt időnk ellátogatni.

Vallási, szakrális téren is aktívak voltunk. Átmentünk a kizárólag jubileumi években nyitva álló szent kapu ala , valamint a Szent Péter téren részt vettünk XIV. Leó pápa audienciáján. És ha még mindez nem lenne elég: kulináris élvezetekben sem szenvedtünk hiányt. Összességében mind szakmailag, mind emberileg nagyszerű élmény volt az örök városban egy hetet eltölteni a kiváló kollégákkal és barátokkal.

SZERZŐ: dr. Gervai Marcell, ügyvédjelölt (Tran és Nemes Ügyvédi Iroda)

ÜGYVÉDI HIVATÁS, SZABADSÁG ÉS KÖZÖSSÉG

Üzenetek

a kolozsvári találkozóról

A 2025-ös esztendő különleges évfordulót jelöl a magyar ügyvédség számára: 150 éve született meg az első írott ügyvédi rendtartás. Ehhez méltó módon Kolozsváron, az első magyar ügyvédi kamara születési helyén rendezték meg immár ötödik alkalommal a Kárpát-medencei Magyar Ügyvédek Találkozóját.

Arendezvényen elhangzo két köszöntő közös hangsúlyok mentén rajzolta meg a magyar ügyvédség múltját, jelenét és jövőjét: a szakmai közösség erejét, a hivatás szabadságát és azt az értékrendet, amely a legnehezebb korszakokban is megtarto a a magyar jogásztársadalmat.

Dr. Ambrus Sándor Csaba, a találkozó kezdeményezője és egyik motorja, a résztvevők kérdésére válaszolva fogalmazta meg, mi is a kolozsvári összejövetel igazi célja. Hangsúlyozta: a találkozó helyszíne – a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – nem csupán logisztikai ado ság, hanem szimbolikus gesztus is. Jelenlétükkel a résztvevők hozzájárulnak az erdélyi magyar jogászképzés és a helyi szakmai élet fennmaradásához. A külső körülmények melle legalább ilyen fontosak a belső motivációk is: a személyes találkozások, a beszélgetések és a szakmai eszmecserék új gondolatokat, új célokat szülnek. A találkozó egyik lényegi értelme éppen ez: fórumot teremteni ahhoz, hogy a Kárpát-medence magyar ügyvédei közös és egyéni célokat fogalmazzanak meg, építve a szakma hagyományaira és a személyes kapcsolatok erejére.

Ezt a gondolatiságot mélyíte e tovább dr. Mile A ila, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelye ese, aki előadásában a hivatás 150 éves szabályozo múltjáról és több évezredes történetéről beszélt. Központi kérdése így hangzo : vannak-e keretei az ügyvédi hivatásnak? Válasza egyértelmű volt: ha van is, ezek a keretek csak a tisztességet és felkészültséget jelölik ki – minden más tekintetben a hivatás sarokpontja a szabadság. A szabad ügyvállalás, a szabad díjmegállapítás, a függetlenség és az önállóság adják a hivatás lényegét, és ezek azok az értékek, amelyek megkülönböztetik az ügyvédet a társadalom más szereplőitől.

Dr. Mile A ila történelmi példákkal támaszto a alá: az ügyvédi hivatás legnagyobbjai mindig akkor álltak helyt igazán, amikor szabadságuk, tisztességük vagy biztonságuk került veszélybe. Eötvös Károly a tiszaeszlári vérvád idején, a frankhamisítás ügyének vállalói, a vészkorszak kamarai tisztségviselői vagy az 1956-os perek védői mind arról te ek tanúbizonyságot, hogy az ügyvédség alapértékei nem hajlíthatók. Az ügyvéd akkor is ügyvéd marad, amikor a politikai és társadalmi környezet összeomlik körülö e.

Az ügyvédi rendtartás 1874-es megalkotása és az azt követő kamarai rendszer létrejö e – éppen Kolozsváron –azért is meghatározó mérföldkő, mert megteremte e a szakmai autonómia intézményi alapjait. A korabeli törvény indokolása, amely az igazságszolgáltatás pilléreként határozta meg az ügyvédség szerepét, ma is érvényes normát fogalmaz meg: csak a tisztességes, felkészült, jogkövető ügyvédi közösség képes fenntartani a társadalom közbizalmát.

A találkozó így nem csupán szakmai programok és előadások sorozata volt, hanem identitáserősítő alkalom is. A Kárpát-medence magyar ügyvédei nemcsak szakmai kérdésekről cseréltek eszmét, hanem arról a történelmi és erkölcsi értékrendről is, amely generációkon át megtarto a a hivatást. Dr. Mile

A ila szavaival élve: ma újra együ vagyunk – határokon átívelve –, és ez a határtalan együ működés a magyar ügyvédség legnagyobb ereje.

A két köszöntő üzenete közös: a magyar ügyvédség múltja tiszteletre kötelez, jelene összefogásra ösztönöz, jövőjét pedig a szabadság, a tisztesség és a felkészültség alapértékei biztosítják. Az idei kolozsvári találkozó ezt az örökséget erősíte e meg – egyszerre szakmai, történelmi és közösségi értelemben.

Az elektronikus hajóraklevélről

A hajóraklevél (Bill of Lading, B/L) a nemzetközi tengeri árufuvarozás alapvető okmánya, amely, ellentétben az egyéb fuvarfajtáknál alkalmazo fuvarlevéllel, értékpapírnak minősül.

Ahajóraklevél már a középkortól kezdve jelen volt a tengeri árufuvarozásban, hiszen a levantei kereskedők és a Hanza-szövetség jelentős mértékű áruforgalmat bonyolíto ak. A kezdetekben még szóban kötö szerződések domináltak a hajó tulajdonosait képviselő kapitány és a kereskedők közö , ám mivel a hajók nagy távolságokra szállíto ák az árut, és annak volumene is egyre nő , így hamar igény mutatkozo írásos bizonyítékra arról, hogy az áru milyen mennyiségben, minőségben és csomagolásban került átadásra. A hajóraklevél előbb csak átvételi elismervényként szolgált, tehát nem volt forgalomképes, később azonban már a fuvarszerződés feltételeit is tartalmazta. Az igazi á örést a harmadik funkció, az áru fele i rendelkezési jog megjelenése jelente e, hiszen ezáltal az áru fuvarozás közben sem került ki a kereskedelmi forgalomból, a hajóraklevél segítségével menet közben is el lehete adni, meg lehete terhelni, banki ügyletekbe bevonni stb. A tengeri fuvarjog fejlesztésében a common law, főként a bíróságok precedensjoga vállalt oroszlánrészt. A XIX. század közepén, a gőzhajók és ebből kifolyólag a menetrend szerinti (interkontinentális) fuvarozás megjelenésével páratlan fejlődés ve e kezdetét, amelyet értelemszerűen szabályozni kelle . Ennek okán, no meg a fuvarozó hajóstársaságok kvázi monopolhelyzetéből eredő erőegyensúly eltolódásának helyrebillentése érdekében, az USA kongresszusa 1893-ban elfogadta a Harter Act elnevezésű jogszabályt. Ennek a törvénynek az alapelvei inspirálták a későbbi nemzetközi tengeri jogi szabályozásokat, például az 1924-es Brüsszeli Egyezményt, amely globálisan rendezte a tengeri árufuvarozással kapcsolatos felelősséget, és rendelkeze a hajóselismervényről is. Ezen nemzetközi egyezményt a magyar jogalkotó a máig hatályos 1931. évi VI. törvényczikkel inkorporálta

a magyar jogba. Bár többször módosították (Hága-Visby szabályok), és az 1978-as Hamburgi Egyezmény képében vetélytársat is kapo , mind a mai napig hatályos és alkalmazandó. Ugyan 2009-ben megszülete a legújabb jogegységesítési instrumentum, az UNCITRAL keretében kidolgozo Ro erdami Egyezmény, ám a kellő számú ratiﬁkáció hiánya mia még nem lépe hatályba. Meg kell i említenünk azonban egy igen haladó szellemű rendelkezését, az elektronikus hajóraklevél (eB/L) bevezetését. Mivel a Hága-Vsby szabályok értelemszerűen nem rendelkezik az elektronikus hajóraklevélről, a jogi há eret a Ro erdami Egyezmény fogja

megteremteni számára. Nagyot lendíte a folyamaton, hogy 2017-ben – ugyancsak az UNCITRAL égisze ala – elfogadták a Model Law on Electronic Transferable Records (MLETR) elnevezésű jogegységesítési instrumentumot, amelynek célja a digitális okiratok felhasználásának megkönnyítése határon innen és túl egyaránt. Az elektronikus hajóraklevél a hagyományos, papír alapú hajóraklevél digitális megfelelője, amely ugyanazokkal a funkciókkal rendelkezik, de elektronikus formában, és jellemzően zárt rendszerben vagy blokkláncalapon működik. A digitális okirat alkalmazásának indoka, hogy a papíralapú B/L használata lassú, sérülé-

keny és költséges (az eredeti példányokat alkalmanként futár kézbesíti), a modern logisztika gyorsabb, biztonságosabb és automatizálható megoldásokat követel, valamint a Covid idején különösen felerősödö az igény papírmentes rendszerek alkalmazására. Az eB/L technológiai szempontból sokkal megbízhatóbb papíralapú elődjénél, hiszen zárt rendszeren (jellemzően Bolero, essDOCS, WAVE BL) fut, amelyekhez csak regisztrált felhasználók férhetnek hozzá, illetve kétséget kizáróan biztosítják a jogosultságot és a joghatás kiváltását. A másik megjelenési lehetősége a blokkláncalapú rendszerek, például CargoX, TradeLens (Maersk + IBM) terepe, amelynek keretében biztosítható a teljes transzparencia és a globális elérhetőség, továbbá a rendszer komoly garanciákat nyújt a hamisításbiztosság tekintetében. Az eB/L megkérdőjelezhetetlen előnyei közé tartozik a költséghatékonyság, a gyorsaság, a más digitális, pl. banki vagy vámhatósági rendszerekkel való kompatibilitás és a magas fokú biztonság. Ez utóbbi azért is fontos, mivel a hagyományos okiratot sokszor hamisíto ák. A jövő szempontjából ígéretes, hogy Nagy-Britanniában 2023-ban elfogadták az Electronic Trade Documents Actet, ami szabad utat biztosít az eB/L-nek. Mivel egyre több nemzetközi szervezet (BIMCO vagy az International Group of P&I Clubs) és hajóstársaság (Hapag-Lloyd, MSC) támogatja az elektronikus hajóraklevelek alkalmazását, nem kétséges, hogy belátható időn belül rezsimváltást tapasztalhatunk. A cél a teljesen digitalizált logisztikai lánc kialakítása a tengeri árufuvarozás területén.

SZERZŐ: Dr. Mátyás Imre ügyvéd

Dr. Mécs László

Dr. Mécs László 1944. február 11-én született. Édesanyja hároméves kora óta egyedül nevelte fiát, miután az apa Chilébe távozott, és többé nem hallottak róla.

Ezért aztán elhunyt kollégánk a középiskolát csak úgy tudta elvégezni, hogy melle e ﬁzikai munkásként kereste a kenyérrevalót. 1968-ban abszolválta jogi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Egyetem Jogtudományi Karán. 1969-ben, az államvizsga után fogadták jogi doktorrá.

A jogtanácsosi vizsgához szükséges gyakorlatot a Fővárosi Tanács Városigazgatási Osztályán csoportvezetőként és a 43. számú Állami Építőipari Vállalatnál jogi előadóként szerezte

· HÍREK

meg. Az egységes ügyvédi-jogtanácsosi vizsgát 1973 januárjában te e le. Ezt követően dolgozo jogtanácsosként a Peremartoni Vegyipari Vállalatnál, majd Várpalotán, később pedig a Sárbogárdi Ügyvédi Munkaközösségben helyezkede el.

1977-ben kötö házasságot feleségével, aki orvosi asszisztensként dolgozo . Lánya 1978-ban, ﬁa 1980-ban születe . 1982-ben csatlakozo a Gárdonyi Ügyvédi Munkaközösséghez. Budapestre 1990-ben került: a 2. számú Ügyvédi

Magyar siker Sanghajban

November 23-án rendezték meg Sanghajban az East China University of Political Science and Law (ECUPL) által az ECUPL Intellectual Property Moot 2025 elnevezésű nemzetközi szellemi tulajdonvédelmi perbeszédversenyt.

Amegmére etésen Magyarországról a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara ve részt. Az ÁJK csapata az alábbi személyekből állt:

• Tarjáni-Nagy Zsóﬁa (V. évf. nappali tagozatos hallgató)

• Lezsák Botond (IV. évf. nappali tagozatos hallgató)

• Shana Hailati (angol nyelvű LLM képzésen részt vevő hallgató).

A csapat felkészítő tanára prof. dr. Boóc Ádám nemzetközi és tudományos dékánhelye es, intézetvezető egyetemi tanár volt.

A téma egy ﬁktív védjegyjogi jogeset volt. A versenyen az írásbeli bírálatot és a szóbeli zsűrizést kilenc neves kínai, szellemi tulajdonjogra specializálódo elméleti és gyakorlati jogász lá a el. A verseny két részből, írásbeli és szóbeli fordulóból állt. Az írásbeli fordulón a KRE ÁJK érte el a legtöbb pontot, egyben a legjobb alperesi beadvány (alperesi memorandum) díjat nyerte el. A szóbeli fordulót november 23án rendezték meg Sanghajban. Ezt, és így a teljes versenyt a KRE ÁJK csapata nyerte meg. A legjobb peres képviselő (best oralist) címet szintén a kar hallgatója, Shana Hailati nyerte el.

Az egyetem legjobb tudása szerint első alkalommal fordult elő az, hogy magyar jogi kar Kínában nemzetközi angol nyelvű perbeszédversenyt nyert, amihez ezúton is gratulálunk!

Munkaközösséghez csatlakozo . A Budapesti Ügyvédi Kamarában 2006 és 2014 közö a Fegyelmi Bizo ság tagja volt. 2014 és 2018 közö a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülésének tagja volt.

Emlékét megőrizzük.

Levéltári együttműködés

A Budapesti Ügyvédi Kamara az 1995. évi LXVI. törvény alapján köziratokat kezel, melyek a Levéltár részére kötelezően átadandóak.

Dr. Tóth M. Gábor elnök a hivatalba lépését követően szembesült azzal, hogy a felbecsülhetetlen kortörténeti jelentőségű emlékek egy dohos, penészes pincében, méltatlan körülmények között voltak tárolva. Mielőtt mindez az enyészeté lett volna, az elnök felvette a kapcsolatot Budapest Főváros Levéltára vezetésével. A Levéltár így több mint 1500 doboznyi iratot, valamint további 10 folyóméter közigazgatási iktatókönyvet vett át, hogy restaurálásukról, őrzésükről és kutathatóságukról gondoskodjon.

Az ügyvédi dokumentumok feldolgozásával a Levéltár lelkes munkatársai hozzásegítik a budapesti ügyvédi kart múltjának részletesebb megismeréséhez, és ahhoz, hogy a fontos kordokumentumokat megmentsék az utókor számára. Az együttműködés szép és érdekes példája a korábban átadott iratok, illetve a már levéltárban őrzött iratok alapján összeállított anyag.

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét szünetelteti

dr. Nagyné dr. Kálmán Éva ügyvéd 2025. 10. 01.

dr. Jezerniczki Katalin ügyvéd 2025. 10. 01.

dr. Himmel Márk kamarai jogtanácsos 2025. 10. 21.

dr. Zsolnay Edit ügyvéd 2025. 10. 01.

dr. Varga Piroska kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Józsa Tamás alkalmazott ügyvéd 2025. 10. 01.

dr. Fischer Róbert kamarai jogtanácsos 2025. 10. 31.

Deákné dr. Németh Barbara kamarai jogtanácsos 2025. 10. 20.

dr. Mireku Diána kamarai jogtanácsos 2025. 10. 06.

dr. Széles Elek Lóránt kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Lenkefi Ágnes Krisztina ügyvéd 2025. 10. 08.

dr. Végh Nándor Imre kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Liszkay Zalán Csongor ügyvéd 2025. 10. 01.

dr. Szabó F. Gergely alkalmazott ügyvéd 2025. 10. 15.

dr. Kaskovits Melinda ügyvéd 2025. 10. 01.

dr. Győrfi-Dezső Adrienn kamarai jogtanácsos 2025. 10. 16.

dr. Klopfer Ádám alkalmazott ügyvéd 2025. 10. 31.

dr. Koczka Melinda kamarai jogtanácsos 2025. 10. 09.

dr. Csapláros Diána kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Kréling Katalin Ágnes kamarai jogtanácsos 2025. 10. 14.

dr. Gecse Milán kamarai jogtanácsos 2025. 10. 05.

dr. Pálinkás Kornélia Anikó kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Tímár István ügyvéd 2025. 10. 23.

dr. Radics Balázs kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Juhász Katalin kamarai jogtanácsos 2025. 11. 30.

dr. Bitó Dorottya ügyvéd 2025. 11. 03.

dr. K. Tóth Fanni ügyvéd 2025. 11. 03.

dr. Kotroczó-Zsiros Kata Anna kamarai jogtanácsos 2025. 11. 03.

dr. Takács-Lelkes Katalin kamarai jogtanácsos 2025. 11. 03.

dr. Molnár Dávid ügyvéd 2025. 11. 06.

dr. Tóth István Gábor ügyvéd 2025. 12. 31.

dr. Szalay Tímea Edit kamarai jogtanácsos 2025. 12. 01.

dr. Lévay-Nagy Karolina ügyvéd 2025. 12. 03.

dr. Vas Eszter Zsófia ügyvéd 2025. 12. 12.

dr. Vida Enikő ügyvéd 2025. 11. 27.

dr. Vida István kamarai jogtanácsos 2025. 11. 10.

dr. Szabó Zsuzsanna kamarai jogtanácsos 2025. 11. 28.

dr. Tóth András László kamarai jogtanácsos 2025. 11. 13.

dr. Farkas F. Szilvia ügyvéd 2025. 11. 17.

dr. Neizerné dr. Vajna Viktória ügyvéd 2025. 11. 26.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

dr. Havasi Márta Eszter ügyvéd 2025. 10. 01.

dr. Szekeres Szilvia ügyvéd 2025. 10. 01.

dr. Horváth Zsófia ügyvéd 2025. 10. 01.

Dr. Szente Zsuzsanna ügyvéd 2025. 10. 20.

dr. Buturácz Andrea ügyvéd 2025. 10. 15.

dr. Olasz-Belinskaya Daria Alexandra ügyvéd 2025. 10. 01.

dr. Sütő Réka ügyvéd 2025. 10. 13.

dr. Gulyás Adél ügyvéd 2025. 10. 13.

dr. Galambos Judit ügyvéd 2025. 10. 16.

dr. Kondricz Péter ügyvéd 2025. 10. 06.

dr. Potmák Andrea ügyvéd 2025. 10. 01.

dr. Fülöp Tamás kamarai jogtanácsos 2025. 10. 03.

dr. Lukácsy Rita Ágnes ügyvéd 2025. 10. 31.

dr. Németh András László kamarai jogtanácsos 2025. 10. 09.

dr. Takács H. Nóra alkalmazott ügyvéd 2025. 10. 03.

dr. Fekete Gábor Károly ügyvéd 2025. 10. 02.

dr. Tulner Kitti ügyvéd 2025. 11. 03.

dr. Zámbó Réka ügyvéd 2025. 11. 01.

dr. Lénárt Ivett kamarai jogtanácsos 2025. 11. 13.

dr. Bacsó Krisztina kamarai jogtanácsos 2025. 11. 04.

dr. Firniksz Judit ügyvéd 2025. 12. 15.

dr. Semsei Ágnes ügyvéd 2025. 12. 01.

dr. Lovász Laura Letiícia kamarai jogtanácsos 2025. 12. 10.

dr. Póczik Éva Anna alkalmazott ügyvéd 2025. 11. 01.

dr. Bereczk Judit ügyvéd 2025. 11. 12.

dr. Kurucz Réka alkalmazott ügyvéd 2025. 11. 11.

dr. Horváth Szandra ügyvéd 2025. 11. 17.

dr. Végh Nándor Imre kamarai jogtanácsos 2025. 11. 19.

dr. Keszler Lili alkalmazott ügyvéd 2025. 11. 27.

dr. Kóródy Dávid Attila kamarai jogtanácsos 2025. 11. 18.

Kamarai tagságáról lemondott

dr. Alexovics Gábor kamarai jogtanácsos 2025. 10. 09.

dr. Nyámádi Rita kamarai jogtanácsos 2025. 10. 06.

dr. Pankucsi Lászó Tibor kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Tóth Szabolcs Ernő kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Pesti Katalin kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. György Magor kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Kozma Ágnes kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

Takácsné dr. Kása Jolán ügyvéd 2025. 10. 28.

dr. Fényes Orsolya Márta kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Gyáfrás Márta kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Hodgyai Annamária Beáta kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Tóth Zsuzsanna ügyvéd 2025. 10. 30.

dr. Gáll Nikoletta kamarai jogtanácsos 2025. 10. 31.

dr. Gönczi Dóra kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Somos András ügyvéd 2025. 11. 15.

dr. Borzási Bence kamarai jogtanácsos 2025. 11. 03.

dr. Czepek Gábor kamarai jogtanácsos

dr. Villányi-Szijártó Eszter kamarai jogtanácsos

Szabóné dr. Róka Kornélia kamarai jogtanácsos

dr. Kutas Gábor ügyvéd 2025. 11. 19.

dr. Pomykala-Gombos Annamária kamarai jogtanácsos 2025. 11. 30.

dr. Vizi Miklós kamarai jogtanácsos 2025. 12. 31.

dr. Szirmay Tamás ügyvéd 2025. 12. 31.

dr. Ruzsovics Ágnes Judit ügyvéd 2025. 12. 31.

dr. Bán Chrysta ügyvéd 2025. 12. 31.

dr. Tímár István ügyvéd 2025. 12. 31.

dr. Macsuga Magdolna ügyvéd 2025. 12. 31.

dr. Illés Zsolt Imre kamarai jogtanácsos 2025. 12. 31.

dr. Boruzs Éva ügyvéd 2025. 12. 31.

dr. Földvári Krisztián kamarai jogtanácsos 2025. 12. 31.

dr. Szilágyi Gábor ügyvéd 2025. 12. 31.

dr. Ferenczi Katalin ügyvéd 2025. 12. 31.

dr. Dienes Mária ügyvéd 2025. 12. 01.

dr. Váradi Miklós kamarai jogtanácsos 2025. 12. 02.

Elhunyt 

dr. Gulyás Gábor ügyvéd 2025.09.27.

dr. Czirmes György ügyvéd 2025. 10. 25.

dr. Makai-Kis László kamarai jogtanácsos 2025. 09. 20.

dr. Sándor Tamás ügyvéd 2025. 09. 17.

dr. Jovány Attila ügyvéd 2025. 10. 29.

dr. Mécs László ügyvéd 2025. 11. 10.

dr. Pesti Magdolna ügyvéd 2025. 09. 29.

Jelesre szakvizsgázott

ESKÜTÉTEL 2025. OKTÓBER

dr. Mihalovits Máté JELES

dr. Reisz Réka DLA PIPER POSZTL, NEMESCSÓI, GYÖRFI- TÓTH ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA JELES

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázott

ESKÜTÉTEL 2025. NOVEMBER

dr. Domonkos Viktor KAPOLYI ÜGYVÉDI IRODA KITŰNŐ

dr. Gregor Gréti Barbara DEZSŐ ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA KITŰNŐ

dr. Dajka Dalma KAPOLYI ÜGYVÉDI IRODA JELES

dr. Karácsony András DENTONS RÉCZICZA ÜGYVÉDI IRODA JELES

ESKÜTÉTEL 2025. DECEMBER

dr. Kolláth Mihály Gábor BICZI ÉS TURI ÜGYVÉDI IRODA KITŰNŐ

dr. Schwartz Dániel DR. DOBOS ISTVÁN KITŰNŐ

dr. Brunner Dániel POPRÁDI ÜGYVÉDI IRODA JELES

dr. Cseh Mária Viktória SZECSKAY ÜGYVÉDI IRODA JELES

dr. Fehér Márk LIBER ÜGYVÉDI IRODA JELES

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvéd Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso

Megváltozo médiafagyasztási szokások

Igencsak meglepődtek azok az emberek, akik egy reggel arra eszméltek, hogy méregdrágán vásárolt okoshűtőjük kijelzőjén nem a várható időjárás vagy a családi fotóalbum véletlenszerűen kiválasztott képe, hanem egy hirdetés fogadja őket. A botrány még aznap kirobbant, az idő azonban nem azok oldalán áll, akik egy hűtőtől csupán azt várnák el, hogy hidegen tartsa az élelmiszereket.

Mindannyian reklámvakságban szenvedünk. Ez rosszul hangzik, valójában viszont nem más, mint önvédelmi reﬂex. Reklámok világában élünk, és ezek ellen muszáj védekeznünk annak érdekében, hogy józan ítélőképességünk – többé-kevésbé – megmaradhasson. A statisztikák egészen ĳesztőek: a Nielsen legutóbbi kutatása szerint csak a lineáris, vagyis a klasszikus tévét nézők naponta átlagosan 39,5 percnyi tévéreklámot látnak, ami nem kevesebb, mint 153 darab reklámﬁlmnek felelt meg. És ha bekapcsoljuk az okostévénket, mi az első dolog, amit látunk az okosfelületen? A reklám! Ha ránézünk az internet bármelyik híroldalára, mit fogunk látni? Reklámokat! Ha felmegyünk bármilyen közösségimédia-platformra, vajon mi fog először szembejönni? Eltalálták: reklám – jelölve és burkoltan egyaránt.

A hűtőreklám azonban még mindezek ismeretében is szintlépést jelent. Amíg ugyanis hallgatólagosan elfogadjuk, hogy a minket érdeklő tévéműsorért cserébe vannak reklámok, vagy a hírolvasás előfeltételeként megnézünk három másod-

percet a felugró videóból, addig azon tárgyakkal szemben, amelyekért nemcsak hogy jelentős összeget ﬁzetünk, de még az o honunkba is befogadtuk, már jóval kevésbé vagyunk elnézőek. Kiﬁze ük érte az árát, használhassuk úgy, ahogy mi szeretnénk – gondoljuk ezt, teljes joggal. Csakhogy a gyártók üzleti modellje kezd megváltozni: remek dolog az, ha tőlünk mint cégtől megvesznek egy viszonylag drága terméket, de még jobb, ha azokon utólag is tudunk egy kis pénzt keresni. Ameddig erre egy Lehel hűtő esetében legfeljebb a területileg illetékes szerviznek volt lehetősége, addig az eszközök internetre csatlakozásával a vásárlók várható felháborodása az egyetlen visszatartó erő egy gyártó szemében. Ne legyenek illúzióink: amikor a végtelenségbe nyúló meetingek végén döntést kell hozni, akkor mindig a részvényesek akarata fog érvényesülni. Ők pedig több pénzt akarnak keresni, aminek egyik módja éppen a reklám lesz. És abban is biztosak lehetünk, hogy a drága hűtőn futó hirdetések úgy le ek eladva a hirdetők felé, hogy azok magas státuszú és fogyasztású háztartásokban lesznek láthatók.

Persze ez most kicsit rossz, de ahogyan megszoktuk a tévéreklámokat és a híroldalak bannereit, úgy idővel már ezek sem fognak feltűnni, gondolhatnánk. Ez a helyzet viszont más. Ameddig ugyanis egy izgalmas ﬁlm megnézése vagy egy fontos hír elolvasása ad számunkra valami jót vagy hasznosat, addig a senki által nem kért okosfunkcióknál azt érezzük, hogy a hűtőajtóba építe érintőkijelző valójában sokkal inkább a gyártó érdekét szolgálja, mint a miénket. Nem állítom, hogy minden okosfunkció felesleges – de őszintén, ki az, aki klaszszikus hűtője elő állva felsóhajto , hogy „istenem, mennyire szeretnék egy okoshűtőt!”? Esetleg olyat, aki okoshűtője elő úgy érezte, bárcsak mindenkinek ilyenje lenne? Legfeljebb akkor, ha ő maga is nagyrészvényes volt valamelyik hűtőmárkában.

Más lenne a helyzet, ha a gyártók felkínálnák a lehetőséget a reklám és a reklámmentes termékek közö , és a ke ő közti különbség a vételárban is tükröződne. Ilyenre is van példa: az Amazon hosszú évek óta kínálja e-könyv olvasóit kétféle változatban, kétféle áron. Ezzel meg is érkeztünk a megoldáshoz: ha egy gyártó szeretné reklámokkal terhelni a fogyasztót az ado termékén keresztül, rendben van, ha azzal a felhasználó is jól jár. Ez ala nem a személyre szabo hirdetéseket, hanem a termékért ﬁzetendő összeget értem: az egy tiszta és korrekt biznisz lenne, amire a reklámos hűtőt választóknak sem lehetne rossz szavuk. Aki pedig nem szeretne ilyeneket az o honában látni, az a normál ár, vagy ha úgy tetszik, a reklámmentes felár kiﬁzetésével garantálná, hogy nem érik ilyen jellegű meglepetések.

A kritikák hatására az ominózus hűtőmárka leírást te közzé a felhasználóinak arról, hogyan tudják kikapcsolni a hirdetéseket. De ne legyenek kétségeink: amilyen eszköznek van kĳelzője és csatlakozik az internethez, azon előbb-utóbb fel fog bukkanni ilyen. Érdemes ezt mérlegelni még azelő , hogy beállítunk egy ilyet az o honunkba. Konklúzióként pedig azt is kĳelenthetjük, hogy nem okos hűtőt venni nem is akkora butaság.

SZERZŐ: Vida Ferenc, a Pesti Ügyvéd szerkesztője

A magyar irodalom ünnepe

Izgalmas heteken van túl a magyar irodalom. Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjára és a magyar származású David Szalay Booker-díjára okkal lehetünk büszkék, és ha eddig nem te ük, ezután jóformán kötelességünk megismerkedni írásaikkal. Rajtuk kívül is akadnak izgalmas újdonságok – ezek közül szemezge ünk most néhányat könyvajánlónkban.

KEPES ANDRÁS

Igazad van Az esendő emberek mind azt képzelik, hogy náluk van az igazság.

Pedig mi tudjuk: nekünk van igazunk... Az egymásra acsarkodó értékrendek és vélemények nyomán ölre mennek családtagok, elsorvadnak barátságok, elfordulnak egymástól generációk, belerokkannak társadalmak. De vajon mi mérgezi a kapcsolatainkat? Kepes András nem kínál kész megoldásokat, inkább kérdez, vizsgálódik, töpreng, és arra ösztönöz minket, hogy fogalmazzuk meg saját válaszainkat, amelyek mentén megérthetjük egymást. Open Books

NÁDAS PÉTER

Halott barátaim

Polcz Alaine, Mészöly Miklós, Esterházy Péter, és aki a saját emlékei szerint elbeszéli őket. Azt a különös rendet, ahogyan ők négyen egymás életébe fűződnek. Már születésük előtt és a haláluk után is. A Halott barátaim regényes könyv: a legbensőségesebb emléklapok egy elbeszélő életéből. Háborún, diktatúrán, polgári és arisztokrata családok tündöklésén és bukásán, változó rendszereken át sodorja olvasóját, és miközben a földrajzi és érzelmi térkép folyton változik, a szeretetről kiderül, hogy ,,nem viselkedik másként, mint a szabadság, nincsenek fokozatai és nem osztható”.

Sárközy és Társai Könyvkiadó

ANTHONY HOPKINS

Jól csináltuk, kölyök!

Ebben a régóta várt, megindítóan őszinte önéletírásban megelevenedik a világhírű,

kétszeres Oscar-díjas színész, Sir Anthony Hopkins gyerekkora, színészi pályája, az eszméléstől a bölcsességig ívelő életútja. Hopkins megnyerő őszinteséggel, lebilincselő stílusban idézi fel könyvében pályájának legfontosabb állomásait és enged bepillantást az olvasónak abba a műhelymunkába, amelynek során megszülettek zseniális alakításai, miközben magánéletének válságos időszakait sem titkolja az olvasó elől. Az évek előrehaladtával egyre jobban foglalkoztatja a múlandóság, apja szavait idézve „a Nagy Titok”, hogy mi jön a halál után.

Athenaeum Kiadó

BŐSZE ÁDÁM

Mozart bikiniben – Zeneszerzők viselt dolgairól

Bősze Ádám ismét különleges szemszögből és fergeteges humorral vezet be bennünket a klasszikus zene izgalmas világába – ezúttal a zeneszerzők öltözködési szokásai mentén kalandozhatunk évszázadról évszázadra, dallamról dallamra. A könyvből olyan érdekességeket is megtudhatunk, hogy miért viselt turbánt Josquin Desprez, mikortól kezdtek spicc-cipőt hordani a táncosnők, melyik család volt a zenetörténet legpiperkőcebb famíliája, miért hordott Clara Schumann egész életében gyászruhát, és hogy miként vívta ki a kortársai ellenszenvét Richard Wagner fényűző és pazarló életmódjával… Libri

SZALAY DAVID

Test

Egy, a világtól és saját magától elidegenedett férﬁ élete a felemelkedéstől a mélybe zuhanásig. A lecsupaszított prózában megírt, mégis mélyen megrendítő Test egy magyar származású férﬁ életének legfontosabb pillanatait követi végig a ka-

maszkorától kezdve évtizedeken keresztül – bemutatva, hogyan roppantják fokozatosan össze döntéseinek következményei. A szerző 2025-ben Booker-díjjal kitüntetett kötete igazán mély kérdéseket boncolgat: mi mozgatja az életünket? Mi ad neki értelmet? És mi az, ami végül tönkreteheti?

Libri

LUCA DAL MONTE

Enzo Ferrari – egy ikon életrajza

Mindenki ismeri a Ferrari nevet, és szinte mindenki hallott már a legendás autómárka névadójáról, a zseniális autóversenyzőről, autótervezőről és üzletemberről, Enzo Ferrariról. Azonban jóval kevesebben ismerik a legenda mögött rejtőző, borzasztóan bonyolult és ellentmondásos embert. Luca Dal Monte végre magyarul is megjelent könyve segít megismerni az embert a legenda mögött.

Alexandra

PALÁGYI ESZTER

A csillagok ára

A világ kulináris elitjében Palágyi Eszter neve egyet jelent a kifinomult ízekkel, a mérnöki precizitással és a végtelen elszántsággal. Magyarország első olyan séfjeként, aki a fine dining nemzetközi színpadán vált valódi világsztárrá, ebben a könyvben először enged bepillantást életébe. Olyan őszintén beszél a magányról, a szeretethiányról, a családi drámákról és arról a világról, ahol a Michelin-csillag egyaránt jelent ünneplést és terhet, ahogyan csak kevesen mernek vagy képesek. A könyv vallomás arról, hogy a fine dining világában a fényes tányérok és a ragyogó csillagok mögött emberek állnak, akik mindennap harcolnak önmagukkal, határaikkal, múltjukkal, és azzal a kérdéssel, vajon megéri-e a csúcsra törni.

Boook

Felkészülés 2026-ra

A 2025-ös évet már lezártnak tekinthetjük, 2026-ra azonban még mindannyiunknak akadnak szabad estéi a naptárában. Ezek minőségi eltöltésére ajánlunk most hét programot.

Bécs–Budapest – Újévi koncert a Budapest Kongresszusi Központban Újév, ahogy mi szeretjük: hagyományok, Strauss, osztrák-magyar békeidők, elegancia. A koncert a legnemesebb bécsi évindító hagyományokat a zenekartól már megszoko izgalmas újításokkal ötvözve a város egyik legkülönlegesebb újévi eseménye lesz. A műsor kétnyelvű kommentárjaiért és a zenei minőségért az együ es művészeti vezetője, Hámori Máté felel majd. 2026. január 3. utazenehez.hu

Art Department

Az Art Department Nádas Péter válogato írásait és dokumentarista fotóit mutatja be, a látogatót elsősorban olvasásra invitálva. A szerző korábbi szövegei rávilágítanak arra, milyen szorosan kapcsolódik családja története és munkássága a kirakatperes eljárások során halálra ítél és kivégze kommunista vezető, Rajk László családjának múltjához. Az írások párbeszédbe lépnek a helyszínnel, a Rajk László építész által egykor műteremként használt térrel, amely így két családtörténet emlékezetévé válik. A kiállítás január 31-ig látogatható.

Art Department (1061 Budapest, Paulay Ede u. 17.)

Frankenstein – A modern Prométheusz

Victor Frankenstein a lehetetlent kíséreli meg: élővé teszi az éle elent. Évek megszállo munkájának eredményeképpen életre kelt egy mesterséges lényt, de a kísérlet végeredménye elborzasztja. Ebben a pillanatban bevégeztete : neki is és teremtményének is. Mary Shelley 19 évesen írta világhírű regényét, az ebből készült új vígszín-

Hogyan tudnék élni nélküled?

A Hogyan tudnék élni nélküled musical Demjén Ferenc dalainak felhasználásával az Erkel Színházban debütál Szente Vajk rendezésében. A jól ismert ﬁlmben elhangzo slágerek most színpadon szólalnak meg újra élőben. A Kirády A ila ötletéből Goda Krisztina és Kormos Ane által írt forgatókönyv alapján a szövegkönyvet írta Szente Vajk és Galambos A ila. A közönségsiker biztosnak látszik, hiszen már a jegyértékesítés kezdetén hosszú sor kígyózo az Erkel Színház elő . Bemutató: 2026. február 13. erkelszinhaz.hu

házi változat teremtő és teremtmény, szeretet és ragaszkodás, beilleszkedés és kitaszíto ság viszonyát, valamint az ember mindenhatóságának illúzióját és az alkotás morális felelősségének kérdését gondolja újra.

Bemutató: 2026. február 21. vigszinhaz.hu

Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái

A Szépművészeti Múzeum több mint egy évezredet átfogó kiállításának középpontjában a világ leghíresebb régészeti leleteinek egyike, a kínai terrako a hadsereg és az első kínai császár

kora áll. A világ egyik leglátványosabb régészeti anyagát bemutató kiállításon nyomon követhetjük a Csin állam több évszázados felemelkedését a Kr. e. 8. és Kr. u. 3. század közö , és találkozhatunk e kor fontos szertartási tárgyaival és jelképeivel. Megismerhetjük az első kínai császár korának mindennapi életét, hadserege felépítését, fegyvereit és egyedileg megmintázo katonáit. A kiállításon több mint százötven ókori műtárgyat − köztük az első császár terrako ahadseregéből tíz eredeti példányt − állítanak ki. 2026. május 25-ig szepmuveszeti.hu

Eric Clapton

A többszörös Grammy-díjas gitáros énekes hatvanéves pályafutása során eddig egyetlenegyszer játszo Budapesten, húszévnyi szünet után azonban 2026 májusában visszatér Magyarországra minden idők egyik legnagyobb hatású gitárosa. Clapton legfrissebb, huszonke edik szólóalbuma, a Meanwhile 2024 őszén jelent meg. 2026. május 2. MVM Dome

Freddie

Freddie Mercury és a Queen 1986-os budapesti koncertjének negyvenedik évfordulójára emlékezik a Magyar Zene Háza és a világhírű rocksztár emlékét ápoló World of Freddie új, közös, saját tervezésű időszaki kiállítása. Az ikonikus zenekar a vasfüggöny mögö elsők közö ado nagyszabású stadionkoncertet Magyarországon. A Népstadionban tarto fellépés – melynek keretében Freddy váratlanul elénekelte a „Tavaszi szél vizet áraszt…” című népdalt – a szabadság élményét és az akkori rendszer korlátain való á örést szimbolizálta egy egész generáció és régió számára.

A kiállítás megnyitójának pontos időpontját lapzártánk után jelentik be zenehaza.hu

DR. RÁTKAI TÍMEA

„Lehet-e rokonszenves egy gyilkos?”

Igazán izgalmas könyvvel jelentkezett Dr. Rátkai Tímea. Az Ölni érted – ölni téged című mű igazi „true crime” mű, azaz, egy valódi gyilkosság körülményeit dolgozza fel aprólékos munkával, az elkövetőt is megszólaltatva. A szerzőt – könyve elolvasása után – többen is ajánlották a kamara tagjai közül egy Pesti Ügyvéd-interjúra.

– A jogi tanulmányaim után kezdtem el a doktori képzést, mert nagyon érdekelt a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés jogintézménye – mondja dr. Rátkai Tímea. – Ez Magyarországon egy 25 éves múltra visszatekintő büntetési forma, amely a halálbüntetés eltörlését követően lépe a legsúlyosabb szankció helyébe. A jelenlegi szabályozással kapcsolatban rengeteg jogi és morális kérdés merül fel – az Emberi Jogok Európai Bírósága folyamatosan elmarasztalja Magyarországot emia . Engem ez a téma mélyen foglalkoztat. Többekkel ellentétben én nem valamilyen konkrét céllal kezdtem el a doktori iskolát, ha-

nem azért, mert egyszerűen kíváncsi vagyok: számomra eszköz volt arra, hogy kutathassak, hogy i maradhassak, és ezzel a témával mélyebben foglalkozhassak. A négy év ala átfogó kutatást végeztem. Feldolgoztam az összes eddigi ítéletet, megvizsgáltam a bírói gyakorlatot, készí e em egy reprezentatív közvélemény-kutatást a Mediánnal, és kutatási engedély birtokában bejuto am a szegedi Csillagbörtönbe is. O beszélgethe em elítéltekkel és az őket segítő szakemberekkel. Közben azonban egyre inkább azt ve em észre, hogy egyetlen dolog nem fér bele a tudományos kutatás kereteibe: maga az ember.

Engem valójában mindennél jobban érdekel az, hogyan és miért válik gyilkossá valaki. Nyilván van egy olyan réteg, ahol már gyermekkorban látszik, hogy valaki bűnöző életmódba sodródik. De engem főként azok érdekelnek, akik korábban nem bűnöztek. Mi történik velük? Hogyan élik meg azt, amikor megölnek valakit? Mi játszódik le bennük öt perccel később? Mikor tudatosul bennük, hogy mit te ek? Ezek olyan kérdések, amelyekről az emberek ritkán hallanak – és amelyekről azok tudnak igazán beszélni, akik átélték. Nagyon érdekel az is, hogyan dolgozzák fel a tényleges életfogytiglanra ítéltek azt a tényt

– különösen, ha az elítéléskor már 40 év körüliek –, hogy nagy eséllyel soha többé nem lesznek szabadok. Mert bár 40 év után kötelező kegyelmi eljárásra van lehetőség, sokan ezt valószínűleg nem élik meg.

– Térjünk vissza a kutatásához! Mire juto ?

– Számomra az egyik legérdekesebb megállapítás az volt, hogy amikor Magyarországon beveze ék a TÉSZ-t, akkor az valóban életfogytig jelente – mindenféle kilátás nélkül. Az első elítéltek viszont hamarosan az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, mondván, hogy ez sérti az emberi méltósághoz való jogot. Az EJEB meg is állapíto a ezt, és felszólíto a Magyarországot, hogy változtasson a szabályozáson. Így veze ék be a kötelező kegyelmi eljárást, amely 40 év letelte után lehetőséget ad a szabadulásra – ha azt maga a fogvatarto kéri, és a kegyelmi eljárás során ezt jóvá is hagyják. Én ezt egy ügyes politikai döntésnek tartom: a kutatásomban megnéztem az összes ítéletet, az elítéltek életkorát, és összevete em a jelenlegi születéskori férﬁ várható éle artammal. Az derült ki, hogy rendkívül alacsony azoknak az aránya, akik egyáltalán megérik, hogy negyven év után szabadulhassanak. Ugyanakkor a remény formálisan megvan – tehát papíron teljesítjük az EJEB elvárását, és van felülvizsgálati lehetőség. Ez egyfajta kompromisszum. E ől függetlenül továbbra is születnek elmarasztaló ítéletek az EJEB részéről. A bíróság javasolja a 25 év utáni felülvizsgálatot is – ennek számos előnye lenne. Ha valaki 25 év után szabadul, még lehet esélye újrakezdeni: élhetnek még a hozzátartozói, aktív életkorban van, lehetősége van munkát vállalni, integrálódni. 40 év után ezek szinte lehetetlenné válnak. Ugyanakkor a közvélemény – és ezt a kutatásom is alátámasztja – nem támogatja a változást, sőt: sokan még szigorítanának is. Érdekes módon, minél távolabb kerülünk időben a halálbüntetés eltörlésétől, annál inkább csökken a társadalmi támogato sága, de még mindig jelen van. Amikor eltörölték a halálbüntetést, akkor 76% volt a támogato sága, az én kutatásomban ez már csak 55% körül mozgo . Ugyanakkor az emberek többsége nem is feltétlenül a halálbüntetést, hanem inkább a tényleges életfogytiglant támogatja – tehát azt mondják, hogy maradjon bent az elítélt élete végéig. Magyarországon tehát egy nagyon érdekes ke ősség alakult ki: ez a jogintézmény két irányból is vitato . Egyrészt

az emberi jogi szervezetek azt mondják, hogy sokkal korábban, például 25 év után kellene lehetőséget biztosítani a felülvizsgálatra. Másrészt a társadalom nagy része szigorítana – tehát ha lehetne, még keményebbé tennék a rendszert. Így tulajdonképpen egy olyan rendszer jö létre, ami egyik oldalnak sem teljesen felel meg, de mindkét irányba „kicsit” igazodik.

Még egy érdekes adalék: az Alkotmánybírósághoz is benyújto ak panaszokat ebben az ügyben – ha jól tudom, 10-12 ilyen alkotmányjogi panasz van jelenleg is. Az elsőt több mint tíz éve nyújto ák be, de azóta egyik ügyben sem születe döntés. Úgy érzem, az Alkotmánybíróság nem mer hozzányúlni ehhez a kérdéshez.

– A könyvvel kapcsolatban volt bármilyen előképe?

– Én is „true crime” fogyasztó voltam, természetesen. Ez együ jár a büntetőjogi érdeklődéssel. Ezeket a drámai történeteket azonban inkább ﬁlmen dolgozzák fel – és épp emia volt bennem egy félelem is, hogy írásban mennyire lehet visszaadni azt, amit ﬁlmen talán jobban, érzékletesebben lehet bemutatni. Így aztán nem is volt konkrét koncepcióm, amikor nekiálltam, csupán egyet-

len dolgot tudtam biztosan, és ezt végig következetesen tarto am: bármit, amit érzek, azt leírom, hogy az olvasó találkozzon ezzel az egész helyze el – az én érzéseimen keresztül. Átengedem magamon ezt az egészet. Nem egy objektív, dokumentarista könyv készült, ami csak a tényeket rögzíti, hanem szeretném, ha az olvasók éreznék is, amit az ado szituációban én is éreztem és lá am.

– Hogy választo a ki a főhőst?

– Olyan embert kerestem, aki tényleges életfogytiglant tölt. Ahogy korábban is mondtam, engem azok az ügyek érdekelnek leginkább, ahol korábban nem volt jele annak, hogy az illető bűnöző lenne. Akik normális életet éltek, és aztán valamilyen trauma hatására elköve ek egy súlyos bűncselekményt. Bereczki Sándor ilyen volt: diplomás ember, a Pécsi Sörgyár logisztikai igazgatója, elismert tagja a pécsi társasági életnek. Egy sikeres ember, aki a társaság krémjébe tartozo . Volt egy ügyvéd barátnője, akivel épp egy kapcsolatlezáró, szakítás körüli időszakban jártak. Mint utólag kiderült, a barátnője már fél éve egy párhuzamos kapcsolatban élt, de ezt Bereczki nem tudta. Aztán végül őket lő e le – a barátnőjét és annak új párját. Aznap reggel ez az ember úgy ébredt, hogy alapvetően

rendben volt az élete. Persze nyűglődö a kapcsolatával, de nem tűnt katasztrófának. Aztán a nap folyamán elindult egy eseménysorozat – meglá a őket együ , és ez elindíto benne valamit. Estére ez eljuto oda, hogy este tízkor megjelent náluk egy Bere ával, és lelőtte őket.

– Előzmény nélküli volt a cselekedete? Tulajdonképpen bárkiből válhat estére gyilkos?

– A könyv megjelenése óta sokan írnak nekem emia . Sokan felteszik maguknak is a kérdést: ha nála sem volt látható előjel, akkor nálam sem lehetne? De azt gondolom, valamilyen előzmény azért mégis volt. Nem klasszikus értelemben ve nehéz gyerekkor – de például az apja saját elmondása szerint kívülállónak érezte magát a családjában. Valószínűleg ő az édesanyja egy korábbi kapcsolatából születe , és mindig „pótkerékként” kezelték. Így az apja megfogadta, hogy ha neki egyszer fia lesz, akkor mindent megtesz majd, hogy annak erős családi identitása legyen. Ez meg is valósult: le egy fia, Bereczki Sándor, akit úgy nevelt, hogy ha bármilyen igazságtalanság éri, álljon ki magáért. „Veled nem tehet meg akárki akármit! Te egy Bereczki vagy!” – mondta a fiának. Ez egy kulcsfontosságú mondat; egyfajta örökség. A család székely származású volt, ami ado egy bizonyos nyakasságot is. Érdekes módon Bereczki saját elmondása szerint sosem volt erőszakos vagy hatalomvágyó, de nagyon erős öntuda al rendelkeze . Ahogy haladt előre az életében és egyre sikeresebb le , ez az öntudat csak erősödö . Ő volt „A” logisztikai igazgató – ez nemcsak a munkája volt, hanem a státusza is, ami azt muta a, mennyit dolgozo ezért. Innen nézve különösen drámai a történet – ahogy valaki, aki ennyit építe az életén, egy nap ala mindent elveszít, és gyilkossá válik.

– Hogyan kereste fel őt? – Ez elég macerás része a „true crime” műfajának. Először a Büntetés-végrehajtási Intézethez kell benyújtani egy kérelmet. A BV ilyenkor megvizsgálja, jelent-e az interjú bármilyen biztonsági kockázatot – akár rám, akár rá nézve. Rákérdeznek a pszichológusánál is, hogy az interjú kibillentheti-e a fogva tarto at a lelki egyensúlyából. Ez kulcskérdés, mert csak stabil mentális állapotban tudják biztosítani a börtön biztonságát. Ha a BV rábólint, akkor írhatsz egy levelet a fogvatarto nak.

Ő elolvassa, és szintén dönthet úgy, hogy vállalja-e az interjút. Ha mindkét fél beleegyezik, akkor lehet találkozni. Bereczkinél nem sok reményt fűztem ehhez, mert csak egy rövid interjút ado a büntetőeljárás során. Nagyon valószínűnek tarto am, hogy elutasít. De szerencsére nem így le .

– Hogy alakult a kapcsolatuk? Milyen volt a dinamikája?

– Az első egy-két alkalommal még érezhető volt, hogy megfontolja a válaszait, de aztán nagyon gyorsan kiépült a bizalmi híd köztünk. Onnantól kezdve bármit kérdezhe em tőle, nem volt tabu. Folyamatosan biztosíto am róla, hogy bármire mondhatja: „erről nem akarok beszélni” – de ilyen soha nem történt. Minden héten kétszer látoga am meg, és a következő alkalomra mindig elvittem neki az előző beszélgetésünk leiratát. Jeleztem neki, hogy bátran húzza ki, amit nem szeretne benne látni, vagy írjon hozzá, ha eszébe juto valami. Soha nem húzo ki belőle semmit. Legfeljebb apróságokat javíto : például ő mindig „anyumnak” hívta az édesanyját, egyszer véletlenül „anyám”-at írtam, azt kĳavíto a. Sőt, gyakran előfordult, hogy mire mentem hozzá, több tíz oldalnyi kézzel írt anyagot ado át – gyönyörű gyöngybetűkkel írva –, amiben új információkat oszto meg.

– Mi az, ami magát bármilyen felismeréshez segíte e a folyamat során? – Nagyon sok apró mondata volt, ami megmaradt bennem. Nem is feltétlenül a jogi természetűek, hanem a valóban bölcs meglátások az élet minden területéről. De amit igazán kaptam e ől a munkától, az az volt, amire számíto am: hogy mindig látni kell a személyiség rétegeit. Hogy igen: gyilkos. És o van most, ahol a helye van. Ez nem kérdés. De az ember ennél több. Ezzel menet közben kelle megküzdenem magamban. Hogy szabad-e azt éreznem, hogy bizonyos helyzetekben ez az ember szimpatikus? Hogy együ tudok vele érezni? Miközben ő két embert megölt, akiknek családjuk van. Ezek a belső harcok végigkísérték a munkát. De aztán úgy döntö em, hogy amit akkor érzek, azt le is írom. Nem tagadok el semmit. A könyvben is megjelenik ez az érzelmi hullámvasút. Sokan írnak nekem, hogy ők is ugyanezt élték át olvasás közben – ez azt mutatja, hogy sikerült hitelesen átadni az élményt. Ezek a vívódások, dilemmák tényleg benne vannak ebben a történetben, nem csak bennem játszódtak le.

A jogász-bestsellerszerő

Dr. Rátkai Tímea pályája első ránézésre szokatlan ívet rajzol ki: a sikeres esküvőszervező vállalkozótól a jogelmélet oktatójáig vezetett az útja. Ő maga azonban nem tekinti ezt klasszikus értelemben vett újrakezdésnek. A jog iránti érdeklődés mindig is ott volt benne, csak sosem fért bele a vállalkozói mindennapokba. Amikor nagyobbik fia úgy döntött, jogi egyetemre megy, megszületett benne a „most vagy soha” felismerés: ha valaha be akarja pótolni a régóta halogatott tanulmányokat, akkor itt az idő. Így történt, hogy anya és fia egyszerre jártak egyetemre – ő levelezőre, fia nappalira. Bár nem sok időt töltöttek együtt a campuson, a közös vizsgaidőszakok sajátos családi ritmust hoztak, és később ő maga is többször rákérdezett, mennyire befolyásolta a fia egyetemi éveit, hogy az édesanyja is ugyanott tanult. Fia szerint egész jól működött a helyzet.

A jogi diploma megszerzése után sem állt meg: jött a doktori iskola. Mivel már korábban is aktívan tanított az esküvői szakmát oktató stúdiójában, az oktatás világa sem volt idegen számára. Így amikor az egyetem felajánlotta neki, hogy csatlakozzon a jogelméleti tanszékhez, evidens volt a folytatás. Ma jogelméletet, jogszociológiát, jogászi etikát és jogés állambölcseletet tanít, és kifejezetten otthon érzi magát ebben a szellemi közegben.

Vállalkozását közben fokozatosan háttérbe szorította, hiszen – ahogy mondja – eleget dolgozott már ahhoz, hogy most olyan munkát végezzen, amit igazán élvez. Első könyve nagy ﬁgyelmet keltett: egy sokkoló, tragikus gyilkossági ügyet dolgozott fel, és már készül a következő kötet is, amelynek részletei egyelőre titkosak, de hasonlóan megrázó témát ígér.

Közben a ﬁa a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjává vált: az Oppenheimnél dolgozik. Tímea pedig, ha ritkán is, de kilép az akadémiai közegből: civilként szerepelt az Árulók című műsorban, ahol a játék logikája, a pszichológiai helyzetek és a szerepjátékos elemek kifejezetten érdekelték. Ha hívnák egy új évadra, gondolkodás nélkül visszatérne – a celeblét viszont egyáltalán nem vonzza.

Best of 2025

Válogatás a Budapesti Ügyvédi Kamara idei életének emlékezetes pillanataiból.

Január

A felújítás végső állomásaként a székház megkapta a használatbavételi engedélyt Budapest Főváros Kormányhivatalától.

Április

A Magyar Ügyvédség Ünnepe az évfordulós ünnepségsorozat záróeseménye volt, melynek keretében egyebek melle nagyszabású nemzetközi konferenciát rendeztek, és egy különleges emlékérmét is kibocsáto ak.

Július

A hagyományoknak megfelelően ebben az évben is felcsendült a Próká-torok kórusának éneke a kapolcsi Szentháromság templom falai közö , a Művészetek Völgye fesztivál keretében.

10 Október

A Díszterem többek közö a „Mit csinál a Pmt. vizsgáló, ha becsönget” előadásnak, a Jogtanácsosi Konferenciának, valamint a „Pályakezdő Jogász” 2025 Versenynek is o hont ado .

Február

Ügyfelem érdekében: 150 éves a Budapesti Ügyvédi Kamara címmel június végéig tartó kiállítás nyílt a hivatásrend történetéről a Nemzeti Múzeumban.

Május

A BÜK dísztermében ült össze a Tizenkét dühös ember. Reginald Rose drámájának szereplői közö csupán egy színésznő akadt, a többiek mind jogászok – bírók, ügyvédek,

véradást szerveze a BÜK, amelyen mindösszesen 69 fő ado sikeresen vért.

11 November

A VI. Pro Bono Napra 401 jogkereső regisztrált, akiknek 90 kolléga ado ingyenes jogi tanácsot a Kamarában, az irodájában vagy online, illetve telefonon keresztül.

Március

A BÜK megalapításának 150. évfordulójának tiszteletére ünnepi és kibővíte elnökségi ülésnek ado o hont a megújult székház.

Június

Megújuló főváros, urbanisztikai fejlődés és a BÜK Székháza címmel izgalmas előadáson muta a be Szilágyi Anna közgazdászurbanista a székház történetét az ügyvédségnek.

Szeptember

Elindult a Digitális Ügyvéd Program, melynek célja, hogy modern megoldásokkal segítse az ügyvédi praxisokat a hatékonyabb működésben.

12 December

Megnyito a B.A.R. bisztró a Kamara klubhelyiségében, amely már 8 órától meleg reggelivel, 11-től pedig ebédmenüvel várja a tagságot.

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök / Felelős szerkesztő: Bus István / Szerkesztő: Vida Ferenc

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

Kiadó: The Contentist Kft. / E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu / Tartalomgyártás és layout: The Contentist Nyomda: EDS Zrínyi Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8., Felelős vezető: Csontos Csilla, vezérigazgató