Pesti Ügyvéd / 2025. december by Pesti Ügyvéd

· A TARTALOMBÓL ·

2025. december

B.A.R.: több, mint kamarai büfé – 7. oldal

Kiemelkedő teljesítmények a Perbeszédversenyen – 12–13. oldal

Gyakorlati fellebbezési fogódzók FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

– 14–15. oldal

· CÍMLAPSZTORI ·

Ügyvédgenerációk egymás közt

· HIVATÁS, SZABADSÁG, KÖZÖSSÉG·

Üzenetek a kolozsvári találkozóról

Annak a szülőnek, aki fontosnak tartja hivatását, kimondvakimondatlanul is nagy örömöt jelent, ha gyermekei továbbviszik azt.

ilyen érzés lehetett egy olyan családban felnőni, amelynek tagjai – szülők, nagyszülők vagy akár a közeli rokonok – jogászok voltak? És vajon mennyire predesztinálja ez a közeg az ebben felnövő gyerekeket is a jogi pályára? Hivatalos statisztika ugyan nincs róla, ám ettől még érzékelhető, hogy egyre gyakoribb a második vagy akár harmadik generációs ügyvéd. Ez jó cégér a hivatásrend számára, hiszen az

ügyvéd szülők mellett felnövő gyerekek a pályaválasztás idejére óhatatlanul is tisztában vannak a hivatás örömteli és nehéz pillanataival egyaránt. Mi most három, a mai magyar ügyvédséget meghatározó család tagjaival beszélgettünk arról, milyen érzés volt egy, vagy akár két jogász szülő mellett felnőni, és hogy mi volt az a pillanat, amikor ők maguk is beleszerettek az ügyvédi hivatásba. Cikkünk a 3–5. oldalon

150 éve született meg az első írott ügyvédi rendtartás. Ehhez méltó módon Kolozsváron, az első magyar ügyvédi kamara születési helyén rendezték meg a Kárpát-medencei Magyar Ügyvédek Találkozóját. – 21. oldal · DR. RÁTKAI TÍMEA ·

Lehet-e rokonszenves egy gyilkos? Dr. Rátkai Tímea könyve „true crime”, azaz egy valódi, Magyarországon megtörtént gyilkosság körülményeit dolgozza fel aprólékos munkával, az elkövetőt is megszólaltatva. – 29–31. oldal

· JOGI SEGÍTŐI KONFE RE NCIA · A jogi segítségnyújtás túlmutat a szakmai felkészültségen – 16–17. oldal

· ELNÖKI ÜGY ·

Csakúgy, mint azt a gyakorlatot, hogy komoly, rendszerszintű változások, újdonságok bevezetése előtt mondjon véleményt a tagság, amit aztán beépítünk a megvalósításba. Ahogy a Pesti Ügyvéd 2020 januári száma fogalmazott: „hasznos volt a BÜK decemberi, Mondd a magadét! címmel bevezetett tesztüzemmódja a kötelező továbbképzés online rendszerében.” Csakúgy, mint 2020 tavaszán a Pesti Ügyvéd megújítása kapcsán, vagy 2025 nyarán, amikor a Digitális Ügyvéd Program éles megvalósítását megelőzően volt lehetőség tesztelni. Ennek is köszönhető szerintem többek között, hogy mára a kötelező továbbképzést a tagság kifejezett pozitív értékelése kíséri, csakúgy, mint a kis praxisok mindennapi működésének támogatását jelentő programot. A 2020-2021-es év olyan megpróbáltatás elé állította a köztestületet és a gyakorló ügyvédeket egyaránt, melyre felkészülni a legelőrelátóbb stratégiai gondolkodás mellett sem lehetett. „Az emberi kapcsolatainkat elnehezítette, de meg nem szüntette. A higiénés szabályok betartásával, de minden lehetőséget megragadtunk, hogy együtt lehessünk”, ahogy a négy évvel ezelőtt decemberi lapszám fogalmazott. Közösségünk példásan vizsgázott és közös felelősséggel, feladatvállalással, megértéssel és alkalmazkodással sikerrel vette a világjárvány által támasztott kihívásokat.

7 ÉV Természetesen nem Tibetben, mert az Neszmélyi Emil terepe, én maradok a Szalay utcában. Hét év a köztestület élén nem csupán egy objektív időtartam, hanem felelősség, szolgálat és folyamatos tanulás.

A tagság nagy többséggel szavazott bizalmat 2022-ben a folytatásra, ami – figyelembe véve, hogy a programomban mit vállaltam – a felelősségemet is emelte. Az újrázást követően ezt nagyon hamar éreztem is, hiszen 2023 januárjától kezdetét vette a székház felújításának a tervezéstől a használatbavételi engedélyig terjedő 2 éves időszaka. Mára ez már a múlt és szinte minden nap megfordulva a BÜK Palotájában – ahogy az eredeti terveken említik az épületet –, hálás vagyok a Sorsnak, hogy belevágtunk, és végig csináltuk. Méltó keretet adott a 150. évfordulós ünnepségnek, a jelen és a jövő ügyvédeinek. A közösség ereje az ügyvédi kamarában és a hivatást gyakorlók között is különösen fontos, mert az ügyvédség szakmai és etikai értelemben is egy olyan hivatás, amelyben az egyéni munka mögött közösségi felelősség, közös normák és védelem áll. Az ügyvéd ugyanis egyszerre szabad foglalkozású és szabad gondolkodó, ugyanakkor közérdeket érintő feladatot lát el. Ez a kettősség pedig csak akkor működik jól, ha a hivatás mögött erős, összetartó és cselekvőképes közösség áll. Olyan, amilyennek én tapasztalom a főváros ügyvédi közösségét. A legfontosabb, hogy legalább őrizzük meg ilyennek.

hét év egyszerre szólt a stabilitás megteremtéséről, a hivatásrendi közösségi értékek és érdekek következetes – reményeim szerinti hiteles – képviseletéről, és a változásokhoz való alkalmazkodásról. Ez az időszak nemcsak eredményekben, hanem emberi kapcsolatokban, tapasztalatokban és tanulságokban is gazdag volt. Számomra és bizonyosan a tagság számára is, hiszen munkámmal formálom a szervezet kultúráját, működését, jelenét és jövőjét. A feladatokkal megterhelő ünnepi év és az adventi ünnepkör jó hátteret ad ahhoz, hogy – kézbe véve a Pesti Ügyvéd ezen időszakban megjelent számait – felidézzem ennek az útnak számomra jelentős állomásait. Fontos volt számomra, hogy a külső szemlélő is azt állapította meg, hogy „kiemelendő jelenség volt a 2018-as tisztújítási eseménysorozatban, hogy - a korábbi, sokszor meglehetősen hektikus körülményekhez, műfajában és tartalmában olykor elfajult vitákhoz hasonlítva - ezúttal a kamarai kampányban nem bukkant fel semmilyen disszonáns, a hivatásrend méltóságát sértő hang. Sőt: a különböző csoportosulások kampányrendezvénye, a két elnökjelölt maga nemében s a Kamara történetében unikális nyilvános disputája kifejezetten a kiegyensúlyozott és a Kamara érdekeit szem előtt tartó hangulatot tükrözte.” Kiemelten fontosnak tartom azóta is ennek a hangulatnak a megőrzését.

Pesti Ügyvéd

Kívánok a Budapesti Ügyvédi Kamara valamennyi tisztségviselője, munkatársa és a magam nevében minden kollegának valódi ünnepként megélt áldott karácsonyt, a szeretteinkkel körbeült terített asztalt és jó egészséget és kedvet hozó, eredményes, boldog új esztendőt!

Dr. Tóth M. Gábor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke

2025. DECEMBER

· A HÓNAP TÉMÁJA ·

Ügyvédgenerációk egymás közt Annak a szülőnek, aki fontosnak tartja hivatását, kimondva-kimondatlanul is nagy örömöt jelent, ha gyermekei továbbviszik azt. Három, a mai magyar ügyvédséget meghatározó család tagjával beszélgettünk arról, milyen érzés volt egy, vagy akár két jogász szülő mellett felnőni, és hogy mi volt az a pillanat, amikor ők maguk is beleszerettek ebbe a hivatásba. DR. BÁNÁTI JÁNOS

„Az ügyvédi eskütétel pillanata az unokámmal egy egészen különleges élmény lesz” Dr. Bánáti János felmenői között nem találni ügyvédet, gyermekei és unokái között azonban annál inkább. Pedig első emlékei a törvények és a jogok kapcsán meglehetősen szomorúak. „Apám négy évig ült börtönben a Mindszenty-ügy egy oldalága miatt. Bebörtönzése idején én négyéves voltam, így a tárgyaláson értelemszerűen még nem voltam ott, a börtönben ellenben már találkoztam a „joggal”. Én ott afféle illegális postás is voltam, mivel a börtönőrök meg-

2025. DECEMBER

engedték, hogy anyám átadjon apámnak, és ők ketten az én zsebembe rejtett papírokon keresztül leveleztek egymással.” A fiatal Bánáti János később az Apáczai Csere János Gimnáziumba járt, amely már akkoriban is a reál tárgyakban volt erős, ahol vegyészmérnöknek készült. Apja halála után nevelőapja jogász volt, igaz, nem gyakorolta az ügyvédi hivatást. „Ő azonban annyira felkeltette az érdeklődésem a jog iránt, hogy – a gimnáziumi tanáraim nem kis csodálkozására – bejelentettem, én a jogra fogok menni.” Az egyetemen hamar kiderült, hogy a büntetőjog az ő területe. „Ügyésznek készültem. Nevelőapám barátja, az Ügyvédi Kamarából 1958-ban kizárt Schirilla György, a harmincas-negyvenes

évek legnagyobb büntetőügyvédje egy tarokkparti közben megkérdezte tőlem, mi van az egyetemen. Amikor mondtam neki, hogy ügyésznek készülök, ő azt felelte: „János, az egy nagyon szép hivatás, de van egy, ami még annál is szebb: a védőügyvéd. Mert tudod, az egész büntetőeljárás úgy épül fel, hogy ránehezedik a vádlottra, és te vagy ott egyedül, hogy segíts neki. Gondolkozz rajta!” A hosszú évek után 1966-ban újra kiírt egyetemi perbeszédversenyen így végül nem ügyészként, hanem védőként vett részt, és meg is nyerte azt, ami megnyitotta számára az utat az ügyvédi kamarába. Ügyvédjelöltként a 21-es számú Ügyvédi Munkaközösségbe került. „17-18 ügyvéd dolgozott együtt a Népszínház utcában, ahol mindenki csinált mind-

Pesti Ügyvéd

· A HÓNAP TÉMÁJA ·

ent. Jelöltként mindenkinek be kellett segítenem, és egészen fantasztikus tudás ragadt ott ránk.” Feleségével, dr. Makray Ilonával az egyetemen találkoztak. Ő előbb bírósági fogalmazó volt, majd a 21-es számú ÜMK-ban lett ügyvédjelölt. Első gyermekük, Gábor 1970-ben született, amikor már mindketten ügyvédek voltak. második gyermekük, Kristóf pedig ’76-ban érkezett meg a családba. „Elképesztően energikus édesanyám rengeteget segített nekünk ezekben az években, és rengeteget volt a gyerekekkel Csopakon, ameddig mi az ügyvédi hivatásunkat gyakoroltuk” – mondja el dr. Bánáti János. A szülői minta másképp csapódott le a két fiúban: Gábort mindig inkább a kereskedelem érdekelte, jelenleg ingatlanközvetítésben érdekelt. Kristóf ellenben fogékonynak bizonyult a jogra. Bár ő a gimnáziumot Ausztriában végezte, ezért nem tapasztalta meg közvetlen közelről ügyvéd szülei mindennapjait, mégis érdekelte az ügyvédi hivatás. Kristóf végül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán szerzett diplomát, onnantól kezdve pedig nem volt kétséges, hogy ügyvéd lesz belőle. „Az elején büntető irányba indult el – többek között a vörösiszap-per több mint 200 tárgyalási napjának többségén is ő látta el az I. r. vádlott védelmét –, az utóbbi időben azonban inkább gazdasági ügyeket visz. Igaz, most kicsit kevesebbet, mivel sok időt tölt az egyéves kislányával – teszi hozzá dr. Bánáti János – Én most azt az időszakot látom az unokámnál, amit nem láttam a gyerekeimnél. A hetvenes években a legnagyobb pörgésben éltem, ma már több lehetőségem van „babázni” is.” Immáron pedig a Bánáti ügyvédek harmadik generációja is a rajtvonal felé tart. Legidősebb unokám, Bence, Gábor fia az informatika irányába ment, húga, Luca azonban már korán kĳelentette, hogy ügyvéd lesz. Hat-hétéves korában bevittem a Kamarába, hogy nézze meg ő is, mennyire gyönyörű maga az épület. Luca nézte a festményeket, és megkérdezte, kik vannak rajta. A korábbi kamarai elnökök, feleltem én. Nagypapa, nincs közöttük egyetlen nő sem, hívta fel rá a figyelmem. Luca, igazad van, mert nem volt még a Kamarának női elnöke. Akkor mondd meg nekik, hogy itt az ideje, hogy legyen – felelte erre magabiztosan.” Luca el is indult a sikeres ügyvédi karrierhez vezető úton. „Az ELTE-n végzett, minden diákkörben ott volt, sok ösztöndíjat elnyert, mivel hihetetlen szorgalommal és odaadással tanult,

Pesti Ügyvéd

ahogy ezt folytatja jelenleg is a Göttingeni Egyetemen. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor tavasztól az SBGK irodában fog dolgozni ügyvédjelöltként olyan jogterületeken, ahol hasznosíthatja nyelvtudását és a várt német diplomáját.” Unokája ELTE-s diplomaosztója a MÜK örökös tiszteletbeli elnökének is megható pillanat volt. „Az ügyvédi eskütétel pillanatát várom még nagyon, hiszen mégiscsak több száz ügyvédnél éltem már át ezt, az unokámmal azonban biztos vagyok benne, hogy – bár nem vagyok elérzékenyülős típus, de – ez egy egészen különleges élmény lesz.”

IFJ. DR. GÁBOR LÁSZLÓ

„A családjog maga az élet” Dr. Gábor László már a harmadik jogászgenerációt képviseli ugyanezen név alatt. Apai nagyapja a Fővárosi Bíróság tanácselnöke, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) közlekedési csoportjának vezető bírája, édesapja pedig a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete (MÜBSE) ügyvezető igazgatója, a Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda egyik alapító tagja és társtulajdonosa, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára volt. Édesanyja, Gábor Zsuzsa szintén jogász, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája volt, ahol elsősorban családjogi ügyeket tárgyalt. „Gyerekkorom meghatározó háttérzaja volt az írógép hangja. Anyukám is sokat ütötte a gépet, amikor nem a bíróságon volt, apukám pedig pláne – mesél gyerekkoráról ifj. dr. Gábor László. – Anyukám sokszor diktált magnóra, így én gyerekként folyton azt hallgattam, hogy »az alperes így«, meg »a felperes úgy«. Van is erről egy családi anekdota, hogy amikor

már nagyon elegem volt valamiből, akkor úgy fakadtam ki, hogy »mindig csak az alperes, a felperes, a bontóperes, meg az illatszeres!«” A (vezetékes) telefon is rengetegszer csörgött a Gábor családban. „Sokszor hallottam apukámat beszélni az ügyfelekkel, ez is belém ivódott. A polgári praxis miatt én nagyon egyezségpárti vagyok: nem megsemmisíteni akarom a másik felet, hanem megoldani a helyzetet. Az én praxisomban is vannak bontóperek, ami biztosan anyukám hatása. Hozzá is sokat jártam be a PKKB hideg-rideg épületébe – és az is tetszett nekem. Hatalmas belmagasság, óriási terek, amelyekben emberek sorsáról döntenek. Gyakran ültem be az ő tárgyalásaira is, ahol láthattam őt munka közben. Azóta ráadásul már az unokái többsége is látta már őt tárgyalás közben. A családjog maga az élet: egy szavatosságból eredő igény számomra kevésbé izgalmas, mint megoldani egy családjogi vitát” – meséli. Ifj. dr. Gábor László édesapja a 25. számú Ügyvédi Munkaközösség tagja volt, ahol gyerekként ő maga is gyakran megfordult. „Volt egy hangulata annak a Pannónia utcai irodának, ami valamiért magával ragadott. Később, 1993-ban apukámék megalapították a Bárándy és Társai Ügyvédi Irodát, ahová szintén gyakran bementem, és ami munkakörnyezet szempontjából hatalmas előrelépés volt a Pannónia utcaihoz képest. Számomra ez adta meg a végső lökést az ügyvédi hivatás felé.” Eddigre az is kiderült kiderült róla, hogy tud vitatkozni, és hogy szereti, ha az övé az utolsó szó. „Ez a képesség a bíróságon is jól jön, már csak az ügyfelek felé is, hiszen ha elhangzik valami a másik oldalon, akkor azt nem érdemes szó nélkül hagyni. Két nővér mellett nőttem fel, akikkel gyerekkorunkban nyilván rengeteget vitatkoztunk, őket azonban nem fertőzte meg a jog világa.” Ifj. Dr. Gábor László szülei örültek annak, hogy a jogi pályát választotta – már csak azért is, mivel két nővére más hivatás mellett tette le a voksát. „Mire megszületett bennem a döntés, addigra apukámnak is megvolt az ügyvédi irodája, így ő nyilván annak is örült, hogy ezt a fia továbbviszi majd. Ez utóbbi miatt én is tudtam, hogy nekem »csak« annyi a dolgom, hogy felvegyenek, és elvégezzem az egyetemet – mondja el. – A jelölti éveket emiatt direkt máshol töltöttem, ügyvédként azonban már a Bárándy és Társai Ügyvédi Irodában kezdtem el dolgozni. Nyilván itt apukám már segített, adott ügyeket, ami nagy könnyebbség

2025. DECEMBER

volt. Bizonyítanom azonban ugyanúgy kellett, és rajtam is volt ennek a terhe. 2004 óta vagyok ügyvéd, és mai napig sokan emlékeznek anyukámra és apukámra – de mostanra azért már rám is.” És hogy mi várható a következő generációtól? „Három gyerekem van, a legnagyobb most fog érettségizni. Ő éppen ma volt nyílt napon az ELTE és a Pázmány jogi karán, és a középső, 17 éves gyerekem is a jogi pálya felé kacsintgat. Nem azért, mert erőltetem, hanem mert az ő vénájuk is ez – ráadásul az anyukájuk magyar nyelv és irodalom tanár. Nyilván az én gyerekeim is látják és hallják, miről szól a munkám: ügyeket oldok meg embereknek. Az is tetszik nekik benne, hogy az ügyvédkedés egy kötetlen munka, ahol a magad ura vagy – idáig persze el is kell jutni. Büszke vagyok arra is, hogy jó a viszonyom a kollégákkal. Van egy sportklubunk, a Budapesti Ügyvéd Sport- és Kulturális Egyesület, amelynek 2000 óta, azaz huszonöt éve tagja vagyok. Az egy nagyon jó kis közösség, akikkel rendszeresen járunk Eb-re és vb-re. Ez is összetart minket.”

DR. HORVÁTH ISTVÁN

„Neki az ügyvédi közélet volt a hobbija, a hivatása és a baráti köre” „Eme összeállítás három főszereplője nagyon jóban volt egymással – hívja fel a figyelmet dr. Horváth István. – Édesapámat, dr. Horváth Jenőt Bánáti elnök úr váltotta előbb a Budapesti Ügyvédi Kamara, majd az akkor még Országos Ügyvédi Tanácsnak hívott MÜK élén, Gábor Laci pedig édesapám mellett volt főtitkár.” Dr. Horváth István már gyerekkorában is gyakori vendég volt a Kamara épületében. „Már a hetvenes években is volt mikulásünnepség, ahol többnyire maga Halász Judit énekelt a gyerekeknek – meséli. – Akkoriban 600 ügyvéd volt Budapesten, míg ma 6000. Az a 600 ügyvéd mind ismerte egymást, mindannyian köszönőviszonyban voltak. Kevesen tudják, de a Ruttkai Éva – Latinovits Zoltán páros a BÜK Dísztermében tartotta meg utolsó közös előadását, amely a jelenlévők szerint egészen elképesztő volt.” Dr. Horváth Istvánt 1989 nyarán avatták ügyvéddé, így ő maga is megtapasztalhatta, milyen az élet az Ügyvédi Munkaközösségekben. „Szeptemberben kezdtem el dolgozni a 29. számú Ügyvédi Munkaközösségben, ahol annak megszűnéséig töltöttem jelölti időmet, majd 1992. január elsején nyitottuk meg

2025. DECEMBER

hatan – köztük édesapámmal – jelenlegi irodánkat.” Családjukban dr. Horváth Jenő volt az első jogász. „Édesapám felmenői orvosok, gyógyszerészek voltak, és ő maga is orvos szeretett volna lenni. Akkoriban, az ötvenes években azt mondták az ország vezetői, hogy nem kívánnak orvosdinasztiákat létrehozni, ő emiatt nem került be az orvosi egyetemre, helyette átirányították a jogra. Édesapám embereket akart gyógyítani, de aztán belenyugodott abba, hogy lelkeket fog” – eleveníti fel a családi történetet dr. Horváth István, aki édesapján keresztül látta meg, mit is jelent ez a hivatás. „Az ügyvédi munkaközösségben mindig mindenki nagyon kedves volt velem, és valahogy volt egy hangulata, ami megfogott. Emellett édesapám hamar szerepet vállalt az ügyvédi közéletben. Először titkár volt, majd főtitkár, végül pedig elnök lett az Országos Ügyvédi Tanácsban, illetve később a Magyar Ügyvédi Kamarában. Azt gondolom, hogy ő titkon szerette volna, hogy folytassam az ő hivatását, ennek ellenére én először a Színművészeti Főiskolára jelentkeztem dramaturg szakra. Ő nem tiltakozott ez ellen, de amikor a felvételi folyamat harmadik fordulója után kiestem, éreztem rajta a megkönnyebbülést.” Apának és fiának sok közös ügye volt. „A gazdasági ügyeken szinte mindig együtt dolgoztunk – hangsúlyozza dr. Horváth István. – 92 éves korában, 2021. december 31én hunyt el, de 88 éves korában még bejárt az irodába. Jó érzés számomra, hogy még 90 évesen is nagyon jól el tudtunk beszélgetni, akár még szakmai kérdésekről is.” Dr. Horváth Jenő mindhárom gyermeke jogász lett. „Húgom, dr. Horváth Orsolya és én ügyvédek lettünk, bátyám azonban végül sosem dolgozott jogászként, ő az idegenforgalom területén helyezkedett el. Bátyám gyerekei nem a jogászi pályát választották, Orsi kislánya most hatéves,

így nála ez még nem kérdés, az én lányaim azonban jogászok lettek. Kisebbik lányomat ezekben a napokban avatták ügyvéddé, nagyobbik lányom pedig szintén még decemberben készül teljesíteni a harmadik szakvizsgáját. Roppant büszke vagyok rájuk – vallja be dr. Horváth István. – A lányaim is bejártak hozzám az irodába gyerekkorukban, hasonlóképpen, mint ahogy én is bejártam édesapámhoz. Egyetemista korukban próbáltam nekik segíteni szakmai kérdésekben is, és ez a mai napig megmaradt. Emellett vélhetően az is befolyásolta az ő pályaválasztásukat, hogy sok időt töltöttek együtt édesapámmal, az ő nagypapájukkal.” És hogy mi tart valakit ennyi évtizeden át az ügyvédi hivatásrend szolgálatában és szeretetében? „Édesapámat az ügyvédi közélet motiválta. Neki ez volt a hobbĳa, a hivatása, a szabadideje és a baráti köre. Az ő elnöksége idején, még a rendszerváltás előtt, kezdődtek meg a kapcsolatfelvételek más országok – többek között Ausztria és Franciaország – ügyvédi kamaráival. Azt gondolom, ezt példaértékűen csinálta, nem véletlenül lett – dr. Bánáti János mellett – a MÜK örökös, tiszteletbeli elnöke. Engem inspirált az ő példája és személye, plusz úgy voltam vele, hogy ha már a világot jelentő deszkákon nem is, akkor legalább a Törvényszéken vagy a Kúrián megmutathassam magam és szónoki képességeimet, hiszen a mi szakmánkban is van egyfajta teatralitás.” Dr. Horváth Jenő emlékét a budapesti ügyvédség is őrzi, hiszen a Protokollterem a Kamara felújítása óta a Dr. Horváth Jenő terem nevet viseli. „Tóth M. Gábor elnök úr keresett meg azzal az ötlettel, hogy a Kamara is ápolni kívánja édesapám emlékét. Azt gondolom, a róla elnevezett terem, amelyben mások mellett az Elnökségi Üléseket is tartjuk, méltó az ő emlékéhez” – teszi hozzá dr. Horváth István.

Pesti Ügyvéd

· HÍREK ·

Próká-torok karácsony Budapesttől Kecskemétig Izgalmas őszön van túl a Budapesti Ügyvédi Kamara kórusa. A Próká-torok október 5-én meghívott kórusként léphetett fel a Kőbányai Kórustalálkozón, majd a Corvinus Egyetem által szervezett International Association of Cross-Cultural Competence and Management Conference keretében, az esemény megnyitóján volt lehetőségük fellépni.

zt követően november 24-én a Magyar Nemzeti Múzeumban várták a kórust, ahol immáron harmadik alkalommal volt lehetőségük fellépni, és a múzeum dísztermében karácsonyi dalokkal megidézni az advent hangulatát. A karácsony előtti időszak is hasonlóan izgalmas a kórus életében. December 9-én a Kecskeméti Evangélikus Templomban adnak jótékonysági koncertet. „Valóban izgalmas időszak áll mögöttünk – meséli Safarek Krisztián, a Próká-torok karnagya. – Mostanra

17. Magyar Ügyvéd Nap

Az ügyvédség léte és szakmai munkája a jogegyenlőség, a védelemhez való jog garanciája és a jogállamiság elengedhetetlen tartozéka – mondta Sulyok Tamás a Magyar Ügyvédek Napja alkalmából rendezett ünnepségen a Magyar Kúrián.

avasi Dezső az ügyvédi hivatásrend fontos ünnepi állomásának nevezte a szombati rendezvényt, amely szavai szerint módot ad arra, hogy visszatekintsenek a legjelentősebb eseményekre, és vázolják az előttük álló időszak feladatait. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke hozzátette: az idei ügyvédnap azért is különleges, mert most ünneplik a modern kori ügyvédi kamararendszer létrejöttének 150. évfordulóját. Beszélt arról is, hogy az ügyvédi hivatás függetlenségének biztosítására idén májusban az Európa Tanács elfogadta a konvenciót annak védelméről. Az egyezményt 19 állam már aláírta, és bíznak benne, hogy rövidesen Magyarország is csatlakozik az aláírókhoz. A z ügyvédség léte és szakmai munkája a jogegyenlőség, a védelemhez való jog garanciája és a jogállamiság elengedhetetlen tartozéka – mondta Sulyok Tamás a Magyar Ügyvédek Napja alkalmából november 29-én megrendezett ünnepségen a Magyar Kúrián. A köztársasági elnök köszöntőjében úgy fogalmazott: sem az ügyvédi lényeglátás, sem az emberi mél-

Pesti Ügyvéd

tányosság megközelítése, sem pedig az ügyfelekkel való személyes viszony nem helyettesíthető informatikai eszközökkel.„Jöjjenek bármilyen korok is, bízom benne, hogy ha ügyvédként, jogász értelmiségként a fogalmak tudománya mögött nem veszítjük szem elől az igazságot és az embert, akkor hivatásrendünk 150 év múlva is emelt fővel, büszkén ülhet majd ünnepet” – mondta a köztársasági elnök. Tuzson Bence úgy fogalmazott, az elmúlt másfél évszázad viharos volt, de az ügyvédek minden pozitív változásban kivették a részüket; tudásukkal, kitartásukkal és empátiájukkal „részesévé váltak annak a folyamatnak, amit Magyarország demokratizálásának nevezhetünk.” Magyarország olyan ország, ahol komoly társadalmi előrelépést ügyvédek nélkül nem lehet véghez vinni – jelentette ki. Az igazságügyi miniszter leszögezte: versenyképességi kérdés, hogy a magyar jogrendszer ne bonyolult, hanem átlátható legyen, ezért a következő időszakban a gondolkodásmódjuk középpontjába a versenyképességet helyezik. (MTI)

közel kerültünk ahhoz, hogy legyen egy 20-25 dalból álló repertoárunk, és több új belépő is érkezett hozzánk. Nagyon örülök annak, hogy a Próká-torok átlagéletkora lényegesen alacsonyabb az átlagos magyar kórusénál, hiszen ez nekem is nagyobb rugalmasságot ad a darabok kiválasztásában.” A karnagy hozzátette: a kórus basszus szólama továbbra is tárt karokkal várja az énekelni szeretőket. A 2025-ös évet a december 16-án este 19 órakor kezdődő adventi koncerttel zárja le a Próká-torok.

Ünnepi nyitvatartás és karbantartás az elektronikus ügyintézési felületen Az év végi ünnepekre és üzemszünetre való tekintettel a Budapesti Ügyvédi Kamara irodáinak és a pénztárának nyitvatartási rendje a következők szerint változik. A BÜK irodái és pénztára 2025. december 22. és 2026. január 4. között ZÁRVA tartanak. Az elektronikus ügyintézési felület karbantartása miatt az ugyvedikamara.hu oldalon 2025. december 17-én 8 óráig van lehetőség új kamarai hatósági ügy indítására, valamint a hiánypótlások teljesítésére. Az elektronikus ügyintézési felületen 2025. december 17-én 8 órától 2026. január 5-én 8 óráig karbantartást végeznek, ezen időszak alatt hatósági ügyek beadására nem lesz lehetőség! A vizsgálati és a fegyelmi ügyekben az üzemszünetre és a törvényben szabályozott igazgatási szünetre való tekintettel a határidők meghosszabbodnak. A folyamatban lévő ügyekben ezen időszakban e-mailen megküldött bárminemű irat hatálytalan! (BÜK hírlevél)

2025. DECEMBER

EBÉDSZÜNET A BÜK-BEN

Vár a B.A.R.

„Bennfentes klub” nyílt Budapesti Ügyvédi Kamara tagjai, munkavállalói és a környéken tevékenykedő jogászok számára. A kamara elnöksége együttműködési megállapodást kötött az M15 Kft.-vel, mely céget a fővárosi gasztronómia szempontjából olyan nívós helyek fémjeleznek, mint a Babel Budapest vagy a Kiosk.

B.A.R. by Kiosk munkanapokon reggel 8-tól minőségi, ugyanakkor elérhető árú vendéglátást nyújt meleg reggelivel, szűkített à la carte kínálattal, változó ebédmenüvel, és egész nap elérhető süteményekkel, friss péksüteménnyel. Az italkínálatban klasszikus és alkalmi alkoholos italok is szerepelnek. „Elsődleges cél, hogy a Klub vendégei visszatérő, elégedett vendégekké váljanak. Ehhez minőségi szolgáltatások kellenek, egészséges, friss ételek és italok, elérhető áron. Tudnia kell ellátni egy közösségépítő funkciót is, egy olyan helyszín kialakításával, amely az igények kiszolgálásával egy központi találkozóponttá válik. A vendégélmény középpontjában a magas színvonalú kiszolgálás és a barátságos, de professzionális környezet áll” – írta a kamara elnöke a külön a B.A.R. megnyitásának szignált hírlevelében. Több sem kellett nekünk: a megnyitó hetének péntekén leteszteltük a – tényleg exkluzívra sikeredett – kamarai büfét.

ILYENEK AZ ÍZEK Péntek délben pezsgő zsivajjal fogadott bennünket a Budapesti Ügyvédi Kamara klubhelyisége. Bár voltak hírek kezdeti akadozásról, ennek nyomát pénteken már egyáltalán nem tapasztaltuk. Rendelnünk a világos kasszánál kell, az ételeket pedig felszolgálják a már kevésbé megvilágított teremben. Rákérdeztünk, és nagyszerű dolognak tartjuk, hogy a reggeli menü egészen zárásig kérhető. Tetszett, hogy a tojásételeken és a virslin kívül padlizsános és avokádós toast is rendelhető. Az árak igazán barátságosak: ennyi pénzből a környéken, de a tágabb Belvárosban, vagy a budai oldalon sem reggelizhetnénk, pláne nem ebédelhetnénk meg. Az à la carte és az ebédmenü is középkategóriás – már ami az árakat illeti. A már délelőtt 11 órától kérhető ebédmenü három fogásának árából egy jobb üzemi menzán is már csak egy fogást rendelhetnénk. Természetesen kirendeltük a BÜK Club Szendvicset. Ez egy mennyiségre és minőségre is kifogástalan klubszendvics, amely tükörtojással, grillezett csirkemel-

2025. DECEMBER

lel, savanyú uborkával és egy kis kosár sültkrumplival érkezik. Önmagában elég egy főétkezésnek. Kipróbáltuk a menüt is. A fejtett bableves nagy adag, és a jelenlegi trendekkel ellentétben nem ehetetlenül forró. Apró szemű babbal érkezik. Benne a tépett füstölt hús éppen annyira füstízű, amit a belvárosi gyomor még komfortosnak érez. A zöldségbetétek nem főttek szét, a nagy adag tejföl pedig kellemes, savanykás krémességet kölcsönöz a levesnek. Főételnek pestós csirkemelles ciabattát rendeltünk. Az ételt enyhén melegítve, langyos tányéron szervírozták – ez is melegen tartja a szendvicset –, így nagyon is megfelelt ebédre. A ciabatta kívül ropogott, belül lágy volt, a házi pestóval

pedig egyáltalán nem spóroltak: a zöld frissesség íze átjárta a teljes szendvicset. Desszertként érkezett a fahéjasszilvás csokoládémousse, életünk talán legkevésbé édes édessége. Ez persze nem baj. A fahéjas-szilvás csokoládékrém egy végtelenül könnyű és neutrális ízű, francia tortácskára emlékeztető tésztában üldögélt. A visszafogott ízek is franciás eleganciát sugároztak. Összességében elmondható, hogy üzleti ebédekhez-megbeszélésekhez is melegen ajánlható a hely, de ha valakinek csak a környéken lenne dolga ebédidőben, akkor is érdemes beülni a BÜK B.A.R.-jába, hiszen az visszafogott árakkal, exkluzív környezettel és kiemelkedő minőséggel várja az éhes ügyvédeket.

Pesti Ügyvéd

· HÍREK ·

470 gyerek és egy Mikulás a Kamarában Gyerekzsivajtól volt hangos a Budapesti Ügyvédi Kamara székháza december első hétvégéjén. A hagyományokat fenntartva idén is megrendezte Mikulás-ünnepségét a Kamara, melyre ezúttal is hatalmas volt az érdeklődés.

gyerekek a tőlük megszokott és elvárt lelkesedéssel vetették magukat a felújított Székházban felvonultatott számtalan lehetőség közé. A legkisebbeknek a Dr. Horváth Jenő-teremben rendeztek be szeparált játszóteret, a nagyobbaknak pedig a Díszteremben és a Kistanácsteremben szerveztek olykor könnyebb, máskor nagyobb kihívást jelentő játékokat. Az arcfestés és a lufihajtogatás idén is nagy sláger volt, de a leeső (játék)cukorkák elkapása iránt is hatalmas igény mutatkozott. A játszásban megéhezett gyerekeket a Kamara új büféje várta, ahol nemcsak (többek között) vajas kalácsot és muffint ehettek, de a meleg kakaóra még tejszínhabot vagy pillecukorszórást is kérhettek. A Mikulás érkezésének hírét csengőszó hirdette, így senki nem maradt le annak pillanatáról. A Mikulás beszéde és több

Pesti Ügyvéd

bátor kisgyermek karácsonyi éneke után jöhetett az ajándékosztás. A mikuláscsomagba idén is bőséges, és ami ennél sokkal fontosabb, minőségi édességek kerültek. „A Mikulás-ünnepség megszervezése legalább egy hónapot vesz igénybe. Mi választjuk ki, hogy az adott évben milyen játékok, milyen kézműves-foglalkozások legyenek – meséli dr. Fügedi Szilvia, a BÜK elnökhelyettese, a Mikulás-ünnepség szervezője. – Ha ez megvan, akkor jöhet a helyszínbejárás, amelynek során kitaláljuk, melyik aktivitás hol lenne a legjobb helyen. Idén összesen 502 gyereket regisztráltak a Mikulás-ünnepségre, amiből 470-en el is jöttek. Az idei egyik újdonság a texilzsákfestés, aminek hatalmas sikere van. A mikuláscsomagokat pedig minden évben kézzel állítják össze a Kamara munkatársai.”

2025. DECEMBER

Tudósítás az Országos Jogász Bridzsversenyről Immáron tizenegyedik alkalommal került lebonyolításra az Országos Jogász Bridzsverseny. A november 22-én megrendezett verseny helyszínéül ismét a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának gyönyörűen felújított díszterme szolgált, melynél méltóbb hely aligha elképzelhető.

versenyzők számára megtisztelő volt, hogy a védnökséget ismételten elvállalta dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke, dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, valamint dr. Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke. Az eseményt a BÜK elnöke személyesen nyitotta meg, melyben üdvözölte a megjelenteket és kifejezte örömét, hogy a sikeres felújítást követően biztosíthatja a csodálatos helyszínt a bridzsverseny számára.

dr. ifj. Vég Tibor munkáját. A versenyen több olyan indulót is köszönthettek, aki most először állt ki a megmérettetésre, sőt két pár a határon túlról nevezett. Így azután 22 pár küzdelme zajlott, amely már számottevőnek nevezhető a hazai bridzséletben. Idén először következett be, hogy az első helyezett pár egyik tagja sem jogász, hanem tiszteletbeli résztvevő volt. Szabályaink szerint ugyanis, aki korábban jogásszal játszott párban,

tiszteletbeli résztvevőként benevezhet akkor is, ha ő és partnere sem jogász, de az évenként átadásra kerülő vándordíjat csak olyan pár nyerheti el, amelynek legalább az egyik tagja jogász.

Végezetül álljon itt az első három helyezett páros neve: 1. Spielmann János – Szalay Balázs (MTK Bridzsszakosztály) 2. Kelen László – Kelen Botond (a vándorkupa idei győztesei) 3. Mészáros Kálmán – Somlai Tibor

A küzdelem két fordulóban került lebonyolításra, az éles versenyhelyzet ellenére a szokásos baráti légkörben. A profi rendezésért köszönet illeti a Magyar Bridzs Szövetséget, amely a verseny lebonyolításában együttműködő partner volt, főtitkára pedig vezette a versenyt. A szervezésben dr. Halmos Tamás, dr. Berényi András, dr. Horváth Orsolya segítették

II. Darts Ügyvéd Kupa 2025. november 28-án rendezték meg másodízben a Darts Ügyvéd Kupát a budapesti, Szondi utcai Katakomba drink & dartsban. – Miután van egy minimális közöm a dartshoz, néhány kollégám már egy ideje kapacitált, hogy szervezzek egy versenyt – mondta dr. Pálvölgyi Szilas a Pesti Ügyvédnek. – Egyetértettem velük, mert úgy gondoltam, hogy az egyre inkább sportnak tekintett darts remek apropóval szolgál arra, hogy valami teljesen mást csináljunk, mint a hétköznapokon, hiszen itt a számoknak sokkal fontosabb szerepe, mint általában a praxis során. A célzásra való koncentrálás teljesen leköti az elmét, eltereli a figyelmet a jogi problémákról. Fontosnak tartottam a kupa megszervezését azért is, mert újabb lehetőségnek gondoltam, hogy kötetlen,

2025. DECEMBER

de mégis komoly erőfeszítést igénylő keretek között – ha már a tárgyalótermi találkozások meg is ritkultak – találkozzunk, kiszakadva a mindennapi taposómalomból. A II. Darts Ügyvéd Kupán 24 versenyző indult hatfős csoportokban. A csoportok első 4 helyezettje jutott ki a 16-os főtáblára, ahol egyenes kieséses rendszer volt.

A végeredmény a következőképpen alakult: 1. Soproni Szabó Domonkos 2. Fábián Soma 3. Tóth Milán 3. Mérei Balázs

Pesti Ügyvéd

· HÍREK ·

Telt ház a Pro Bono Napon

Idén november 14-ére esett a Budapesti Ügyvédi Kamara immáron hagyományosnak tekinthető Pro Bono Napja.

donban lévő ingatlannal kapcsolatban – mondta el dr. Balogh Zsolt, aki – egy ciklus megszakítással – 1998 óta a BÜK Regionális Fegyelmi Bizottságának is tagja. – Kamarai tisztségviselőként úgy gondolom, hogy ezzel még hozzájárulhatok az ügyvédi hivatásrend erősítéséhez, és szeretem is ezt a fajta tanácsadást.”

társadalmi célú kezdeményezést 2019-ben hívta életre a BÜK. Az azóta megtartott, ingyenes nyílt napokon minden évben 100-150 ügyvéd állt a jogkeresők rendelkezésére, akik mostanra több mint 1500 ügyben keresték fel őket. Az idén hatodik alkalommal megrendezett Pro Bono Nap ezúttal is sikeres volt. Összesen 401 jogkereső regisztrált rá, és 90 kolléga vállalt szolgálatot a Kamara székházában, a saját irodájában offline, illetve online, és voltak telefonos megkeresések is. A jogterületek repertoárja évről évre bővül: idén általános polgári jog, cégjog, családjog, büntetőjog, egészségügyi jog, társasház- és ingatlanjog, munkajog, biztosítási jog, adójog, szerzői jog, közlekedési jog, adatvédelem, gondnokság alá helyezéssel és gondnoksággal kapcsolatos ügyek, hagyatékkal és örökséggel kapcsolatos ügyek, idegenrendészeti ügyek szinte mindegyikében – a kollégáknak köszönhetően – segíteni tudott a Kamara.

„Idén a büntetőjoghoz kapcsolódó ügyekre regisztráltam, és jellemzően olyanok jöttek hozzám, akik nem éltek a kirendelt védő lehetőségével. Ezek olyan ügyek voltak, ahol nem kötelező a védelem, a nyomozati szak azonban már véget ért – mesélt tapasztalatairól dr. Marton Kornél, akinek ez a negyedik Pro Bono Napja. – Azt gondolom, el tudtam nekik mondani azt, mi most a teendőjük annak érdekében, hogy az nekik a legjobb legyen. Véleményem szerint a Pro Bono Nap egy jó és fontos kezdeményezése a Kamarának, amire van társadalmi igény – hiszen látjuk, beteltek az időpontok. Tapasztalatom szerint pedig sokszor valóban olyan jogkeresők jönnek el ilyenkor, akiknek nem biztos, hogy beleférne az anyagi lehetőségeibe egy ügyvédi tanácsadás kifizetése.” „Idén hagyaték és örökség jogterületre jelentkeztem. Ennek keretében voltak nálam egy – eredetileg 1945-ben – megörökölt ingatlan ügyében, és egy szintén megörökölt, osztatlan közös tulaj-

Két visszajelzés a Pro Bono Napról „A tévéből szereztünk tudomást a Pro Bono Napról. Egy hagyatéki és egy autólízinghez kapcsolódó ügy miatt éreztük azt, hogy érdemes lenne eljönni. Az ügyvéd úr sok hasznos meglátást mondott és tanácsot adott nekünk, igazán megérte ide eljönnünk.”

Pesti Ügyvéd

„Sok embernek van olyan jogi kérdése, ami bár érdekli és foglalkoztatja, de nem szán 20-30-40 ezer forintot arra, hogy választ kapjon rá egy ügyvédtől – mondja el tapasztalatait dr. Lex Annamária, aki a legelső Pro Bono Napot leszámítva valamennyin vállalt szolgálatot. – Ez a hangulat – hogy az emberek kvázi az utcáról bejönnek, hogy jogi tanácsot kérjenek – emlékeztet engem arra, amit édesapámnál is láttam még az Ügyvédi Munkaközösségben, és ami engem mindig jó érzéssel tölt el.”

„Egy adatvédelmi és egy büntetőügy kapcsán kerestem fel a Pro Bono Napot, amelyről egy internetes hírportálon olvastam, pontosabban egy barátnőm küldte át, aki tudott az ügyemről. Ha nyilván nem is oldották meg az ügyeimet 30 perc alatt, a szemléletemet és a hozzáállásomat úgy érzem, megváltoztatta, bizonyos kérdések terén pedig meg is nyugtattak.”

2025. DECEMBER

„Ma már elképzelhetetlen az ügyvédi naptár Pro Bono Nap nélkül” Dr. Gyalog Balázs, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára volt a Pro Bono Nap kezdeményezője. Ebben a szerepében kérdeztük. – Mit gondol az idei Pro Bono Napról? – Az idei év Pro Bono Napja abban volt különleges, hogy újra visszatérhettünk a felújított székházba, ahol a legtöbb személyes tanácsadásra került sor, de az elmúlt évek fejlődése és a Covid által felgyorsított digitalizáció nyomán természetesen az online tanácsadás is kezd előtérbe kerülni. Az, hogy a Kamara, az ügyvédek székháza újra működik és ilyen rendezvényeknek adhat helyt, egyben lehetőség is arra, hogy elsősorban a részt vevő kollégáknak és persze a jogkereső közönségnek is megmutassuk, hogy a 13 hónap alatt a 150 évforduló alkalmából milyen gyönyörűvé varázsoltuk az épületet. A székház persze akkor jó, ha meg is telik élettel, ügyvédi élettel, melyet jól szolgál a Pro Bono Nap. – Hogyan indult a Pro Bono Nap annak idején? – Még az előző elnökség karolta fel és támogatta az előterjesztésemet, hogy legyen egy nap az évben, amikor közösen próbálunk segíteni az elesetteknek és

a jogkeresőknek. A kezdeményezés azóta hagyománnyá fejlődött, és most már elképzelhetetlen az ügyvédi naptár ezen nap nélkül. Szerencsére önként jelentkező és segíteni akaró kolléga mindig jelentős számban van, akiknek ezúton is szeretném megköszönni a munkájukat, támogatásukat. Elkötelezettségünket jól mutatja, hogy a székház felújítása idején a részt vevő kollégák jóvoltából úgy is megszerveztük a Pro Bono napot, hogy az ügyvédek online vagy saját irodáikban fogadták a tanácsra szorulókat. Amikor a kezdeményezés elindult, nagyon sok támogatást és pozitív viszszajelzést kaptunk, és hálásak vagyunk, hogy a kollégák a felhívásunkra évről évre egyre nagyobb számban vállalják a feladatot. Azt gondolom, hogy bár az ügyvédség ezen intézményesített napon kívül is végez Pro Bono tevékenységet, mégis jó, hogy van egy nap az évben, amikor a híradásokban az a pozitív hír jelenik meg rólunk, ügyvédekről, hogy segítjük a rászorulókat. Hiszem azt, hogy az ilyen rendezvények hozzájá-

rulnak az ügyvédségbe vetett bizalom épüléséhez, és jó hírünket viszi a társadalom felé. – Mi a rendezvény társadalmi üzenete? Mennyire keretezi át a megszokott narratívát az ügyvédekről? – Úgy gondolom, hogy egy ügyvédnek kiemeltebb társadalmi felelőssége van, az értelmiséghez tartozva. A jog világát legjobban ismerve különleges tudással rendelkezünk, melyet a keresőmotorok és a mesterséges intelligencia jelenleg még biztosan nem tud helyettesíteni. Ez a felelősség azt is jelenti, hogy a társadalmat érintő kérdésekben legyen véleményünk, a minket érintő kérdésekben azt hallassuk is, egyúttal tegyünk azért, hogy a társadalom egyre jogtudatosabban éljen, számítson és vegye igénybe az ügyvédi segítséget, akár megbízás, akár kirendelés vagy Pro Bono alapon. 2019ben mi megtettük az első lépéseket ebbe az irányba, mellyel remélem, hogy a budapesti ügyvédség és a jogkeresők is gazdagodnak.

ERA – MÜE KONFERENCIA

Ügyvédnők az egyenlőségért 2025. november 6–7-én a Budapesti Ügyvédi Kamarában került megrendezésre az Európai Jogakadémia (Academy of European Law, ERA) és a Magyar Ügyvédnők Egyesülete (MÜE) közös szervezésében, az „EU gender Egyenlőségi törvény” című konferencia és szeminárium.

z eseményt az ERA részéről Daniel Gärtner, a Magyar Ügyvédnők Egyesülete részéről pedig dr. Mátés Adrienne, az Egyesület főtitkára nyitott meg. Az ERA és MÜE együttműködésének alapjait már 2022. augusztus 15-én lefektette, aminek eredményeként ez a konferencia megvalósulhatott. Az EU gender Esélyegyenlőségi Törvény nem egyetlen jogszabály, hanem több uniós rendelkezés és elv összessége, amelyek célja a nemek közötti egyenlőség biztosítása a munkaerőpiacon és a társadalom más területein. A legfontosabb elemek közé tartozik az Alapjogi Chartában foglalt elv, a bérek átláthatóságáról és a nemek közötti bérszakadék felszámolásáról szóló irányelv, valamint az egyen-

2025. DECEMBER

lő bánásmód érvényesülését szolgáló keretirányelv. Fontos megemlíteni, hogy a konferenciát megelőzően az Európai Jogásznők Szövetsége (EWLA) 2025. október 15-én ünnepelte 25. születésnapját, Brüsszelben, mely szervezetnek a MÜE is tagja. A jeles eseményen a EWLA (és így a MÜE is) hozzájárult az EU 2026–2030 közötti időszakra vonatkozó nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia kialakításához, mely szorosan kapcsolódik a főbb uniós jogszabályok és elvek érvényesüléséhez. Az ünnepségen dr. Mátés Adrienne főtitkár képviselte a MÜE-t. A konferencián szó esett a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós jogszabályok fejlődéséről, a kulcsfogalmak meghatározásáról, a megkülönböztetés

bizonyítási rendszeréről, az egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazásról, a munka és a magánélet egyensúlyáról, a nemi alapú erőszak elleni küzdelemről az EUban, a jogorvoslatokról és a szankciókról, az egyenlőséggel foglalkozó szervezetekre vonatkozó szabványokról. Az egyes paneleket megbeszélés és műhelymunka zárta, ahol a résztvevőknek volt lehetőségük tapasztalatokat cserélni, további kérdéseket megfogalmazni és beszélgetni. A különleges napot dr. Zárai Eszter, a MÜE elnökének beszéde zárta, amelyben megköszönte a résztvevőknek az intenzív és informatív jelenlétet, a Budapesti Ügyvédi Kamarának a lehetőséget, az ERA-nak és a Magyar Ügyvédnők Egyesülete tagjainak pedig a szervezést és az aktív részvételt.

Pesti Ügyvéd

· SZAKMAI BESZÁMOLÓ ·

Kiemelkedő teljesítmények a Perbeszédversenyen November 5-én tartották a Budapesti Ügyvédi Kamarában a jelölti büntető Perbeszédversenyt, amelyen 13 ügyvédjelölt versengett az első helyért. Az idei évben a zsűri értékelése alapján kifejezetten magas színvonalú perbeszédek születtek, a versenyzők pedig magas szintű tárgyi és szónoki tudásról adtak bizonyságot.

hagyományos őszi ügyvédjelölti perbeszédverseny zsűrĳében dr. Üveges Andrea főügyészhelyettes, dr. Nyilas Levente, a Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese és dr. Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke foglalt helyet. A vádbeszédet dr. Hipp Katalin, a Fővárosi Főügyészség Büntetőbírósági Ügyek Osztályának osztályvezető ügyésze tartotta. A BÜK ügyvédjelöltjei a november 11-én megrendezett országos perbeszédversenyen is sikeresen szerepeltek, Garzsik Réka második, . Breznyán Gergo harmadik helyezést értek el.

ÉRTÉKELÉS Mint mindig, idén is a perbeszédeket követő értékeklésekből lehetett a legtöbbet tanulni. Dr. Nyilas Levente hangsúlyozta, hogy a jó beszéd részben tehetség, részben fejleszthető készség, és szerinte a győztesnél ez a veleszületett adottság egyértelműen megmutatkozott. A győztes összeszedetten beszélt, már a kezdése is erős volt, tartotta a szemkontaktust, érthetően és jól hangsúlyozva adta elő a gondolatait. Kérdésekkel is élt, hogy újra fókuszálja a hallgatót, ha lankadna a figyelme. Megjelenése és viselkedése szimpatikus volt, ami egy ügyvédnél nem mellékes, hiszen a bíróság is könnyebben kapcsolódik egy ilyen előadóhoz. Nem támadta sem az ügyészséget, sem a bíróságot, és jogi érvelése helytálló volt. Egyetlen érdemi hiányosságként kiemelte: a védő nem tért ki arra, mi történjen elítélés esetén. Bár alternatív indítványt tenni nem kötelező, az ilyen típusú ügyekben szerinte indokolt legalább megemlíteni, milyen következmények legyenek, ha nem születik felmentés. Általános tanácsként hozzátette: kerülni kell a bíróságot vagy az ügyészséget hibáztató megfogalmazásokat. A kulturált vita hatékonyabb, és elkerüli a szükségtelen konfrontációt. Néhány apró elszólás is elhangzott, például „nyilvános ülés” tárgyalás helyett, illetve a foglal-

Pesti Ügyvéd

kozástól eltiltás „intézkedésként” való említése, de ezek puszta nyelvbotlások voltak. A győztes azért lett első, mert természetesen, magabiztosan, saját gondolatait mondva uralta a helyzetet. Élmény volt hallgatni. Dr. Üveges Andrea főügyész-helyettes kiemelte, hogy a verseny értékelésénél nemcsak a jogi megoldások számítottak, hanem a retorikai teljesítmény is. Az ügyészségen külön képzést tartanak a vádbeszédről, és ennek tanulságai a védőbeszédeknél is hasznosak. A jó beszéd határozott felütéssel indul, amely illeszkedik az ügy súlyához. A következ-

tetéseknek tényekre kell épülniük, nem feltételezésekre. Fontos a világos szerkezet: bevezetés, tények, bizonyítékok értékelése, jogi elemzés, majd indítvány. A leírt beszéd csúszós terep, mert könynyen felolvasássá válik, ami gyengíti a meggyőző erőt, ezt a versenyen is látni lehetett. A védőknek érdemes fő irányt választaniuk, és ahhoz következetesen tartaniuk is magukat. Ha a felmentés bűncselekmény hiányában a fő érvelés, akkor ezt kell hangsúlyozni, és nem szabad túlzottan belecsúszni másodlagos vagy harmadlagos indítványok részletezésébe. Léteznek ügyek, ahol

2025. DECEMBER

szükség van alternatív indítványra, de akkor is legyen egyértelmű, melyik a fő vonal. Az előadásmód része a testbeszéd is. Állva, visszafogott mozdulatokkal érdemes beszélni. Ha valaki izgul, jobb, ha a papírt leteszi, nem lobogtatja. A tudatos, kontrollált mozdulat sokkal hatásosabb, mint a kapkodás vagy túlzás. A szóhasználatnál a pontos jogi kifejezések a mérvadók. Latin szavak használhatók, de csak mértékkel, mert a vádlott gyakran nem érti őket. A szleng, a divatos fordulatok kerülendők. Összegzésként hangsúlyozta, hogy idén különösen erős, magas színvonalú beszédeket hallottak – a kisebb hibákat pedig majd a gyakorlat kisimítja. Dr. Tóth M. Gábor hangsúlyozta, hogy a tárgyalóterem különleges közeg, ahol a szakmai és emberi határokat akkor is tartani kell, ha a másik oldalon ülő kolléga rossz napot fogott ki, felkészületlen vagy pontatlan állításokat tesz. Ezen a versenyen ilyen nem fordult elő, de a való életben egyre gyakoribb, hogy ügyészt, vádiratot vagy egész ügyészi munkát támadnak. Tapasztalatai szerint ez ritkán vezet eredményre, és nem ettől nyer valaki pert. Az idei perbeszédverseny indulói viszont magas színvonalon teljesítettek, ezért külön gratulált mindenkinek. Kiemelte, hogy a védő megjelenése és viselkedése a tárgyalóteremben a hivatás tiszteletének része. Gombolt ing, zárt zakó, kulturált köszönés mind hozzátartoznak ahhoz, hogy méltó legyen a fellépés. A védő szabadabban érvelhet, mint az ügyész, de ennek is van határa. A túlzó, aránytalan állítások hitelt csökkentenek. Beszélt arról is, hogy a gyors, kapkodó tempó rontja a megértést. A kulcsgondolatok elveszhetnek, ezért érdemes gyakorlással lassítani a beszéd ritmusát. A szóhasználat árnyaltsága kulcsfontosságú. Ugyanazt a bírálatot lehet finoman, kollegiális formában megfogalmazni anélkül, hogy bántó lenne. Bizonyos mondatok egyszerűen nem illenek a tárgyalóterembe. Dr. Tóth M. Gábor fontosnak tartotta, hogy a perbeszéd hossza és stílusa legyen arányban az ügy súlyával. Nem minden ügy igényel nagy ívű retorikát. A cél mindig a bíróság meggyőzése, nem a vádlott családja vagy a hallgatóság hatása. Eljárásjogilag is a helyén kell lennie a védőnek: perbeszédben már nem lehet először szakértőt kérni, ilyenkor a bizonyítási eljárás újranyitását kell indítványozni, ha hiányosságot látunk.

2025. DECEMBER

INTERJÚ A GYŐZTESSEL

„A dicséret természetesen jól esett, de én a kritikára hegyeztem a fülemet” DR. GARZSIK RÉKA 2023-BAN VÉGEZETT AZ ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARÁN. MÁSODIK ÉVE ÜGYVÉDJELÖLT A SZABÓ M. ÜGYVÉDI IRODÁNÁL. EMELLETT MUNKAJOGI SZAKJOGÁSZ KÉPZÉST VÉGEZ – RÉSZBEN AZÉRT, HOGY AZ IRODA PRAXISÁT IS BŐVÍTSE EZEN A TERÜLETEN. – Mindig kompetitív alkat volt? Szeret versenyezni? – Gyerekkoromtól kezdve jártam szavalóversenyekre, egészen gimnázium végéig – a közönség előtti szereplés ezért nem idegen tőlem. Ugyanakkor nem mondanám, hogy kifejezetten szeretek versenyezni, inkább a való életben szeretem megmutatni a tudásomat. Éppen ezért az ilyen versenyhelyzet egy kicsit idegen számomra. – Ehhez képest most nagyon jól sikerült. – Köszönöm. A principálisom motivált arra, hogy jelentkezzek. Korábban az ügyvédi irodából egyszer sem indult ügyvédjelölt ezen a versenyen, idén azonban az iroda valamennyi jelöltje indult, a principálisunk motiválására. Elég gyakran veszek részt tárgyalásokon, az átlag ügyvédjelöltekhez képest nagyobb szakmai önállóságot és bizalmat kapok. Sok ügyet viszek önállóan, elejétől a végéig. Természetesen mindezt szakmai mentorálás mellett: a principálisom folyamatosan nyomon követi az ügyeket. Az irodában úgy gondolták, jó lenne, ha én is elhinném magamról, hogy jó vagyok abban, amit csinálok – és ez a verseny erre jó alkalom volt. – Most már elhiszi? – Jólesik a pozitív visszajelzés, de továbbra is azt gondolom, hogy a legfontosabb visszajelzés a valós ügyekből jön. Ennek ellenére nagyon sokat jelentett, amit az elnökhelyettes úr mondott az értékelés során. – Hogyan készült fel a versenyre? – Nagyon hasonlóan, mint egy valódi ügyre. Először részletesen átnéztem a tényállást, és kijelöltem, melyek a valóban lényeges elemek. Utána kommentárokat, jogszabályokat néztem át – szükség esetén háttérjogszabályokat is. Ha olyan ügyről van szó, amelyben van a környezetemben tapasztaltabb kolléga, szoktam konzultálni, legalább iránymutatás szintjén, hogy merre érdemes elindulni. Ezután meghatározom a „célfüggvényt”. Szerintem perbeszédnél kulcskérdés, hogy pontosan tudjuk, hova akarunk eljutni. Erre építem fel a logikus szerkezetet, utána már a szakmai tudásom és az ösztöneim visznek tovább. Szerintem nagyon fontos a perbeszéd. Sokszor hallani, hogy egy ügy kimenetelét „úgyis előre eldöntötték”, és a bíró már csak formaságból ül ott. Én ezzel nem értek egyet. Szerintem igenis számít, hogy szóban elmondhassuk, mit tartunk a védelem szempontjából fontosnak, mit akarunk hangsúlyozni. A szóbeliség ad egy plusz, erős réteget a meggyőzésnek, amibe a védő bele tudja csempészni saját személyiségét és egyedi eszköztárát is. – A zsűri értékelése közben inkább a dicséretekre vagy a kritikákra összpontosított? – A dicséret természetesen jólesett, de én a kritikára hegyeztem a fülemet. A zsűriben a szakma magas szintű, elismert képviselői ülnek, az ő észrevételeiket szerintem mindig érdemes komolyan venni. Azt kerestem, mit tudok a jövőben jobban csinálni. – Mi volt az, ami a leginkább meglepte a kritikák közül? – Őszintén szólva az, hogy ekkora hangsúlyt kapott a begombolt talár. Ez engem meglepetésként ért. Sokszor járok tárgyalni, és ott nem feltétlenül ezt látom elsődleges szempontnak. Ezek után viszont én is jobban fogok erre ﬁgyelni. – Hogyan látja a saját jövőjét? – Egyértelműen ügyvédként képzelem el magam. Bízom benne, hogy a későbbiekben is számíthatok a jelenlegi főnököm támogatására. Ha sikerül a szakvizsga, jó eséllyel ezzel az irodával együttműködve tervezem a középtávú jövőmet.

Pesti Ügyvéd

· SZAKMAI BESZÁMOLÓ ·

GYAKORLATI FELLEBBEZÉSI FOGÓDZÓK DR. GEBE ZOLTÁNTÓL

„Nem baj, ha az elsőfokú bíróság csak részben helyesen állapítja meg a tényállást?” A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025. november 18-án „Szempontok, ötletek az elsőfokú ítélet elemzéséhez a minél eredményesebb fellebbezés érdekében. Összbüntetés." címmel előadást rendezett a Budapesti Ügyvédi Kamara oktatótermében.

olt bíróként, ma már ügyvédként beszélt a büntetőeljárás mindennapi buktatóiról dr. Gebe Zoltán azon a kamarai rendezvényen, ahol – saját szavaival – „néhány apróságot” szeretett volna megosztani a fellebbezés gyakorlati kérdéseiről. Az „apróságokból” hamar kiderült: nagyon is hús-vér problémákról van szó, amelyek akár években mérhető jelentőséggel bírhatnak. A több mint tizenötéves bírói múlttal rendelkező, korábban a Budai Központi Kerületi Bíróságon és a Fővárosi Törvényszéken kirendeléssel ítélkező, bírósági vezetőként is dolgozó dr. Gebe Zoltán 2024 őszétől ügyvédként praktizál. Így ma már „a másik oldalról” nézi azokat az ítéleteket, amelyeket valaha ő maga is írt – és most védőként próbálja kihasználni a bennük rejlő eljárásjogi lehetőségeket.

Az ítélet mint térkép – a bevezetőtől az indokolásig Kiindulópontja egyszerű, mégis sok mindent meghatároz: egy jól megírt ítéletnek logikus szerkezeti ívet kell követnie, és a rendelkező rész minden egyes pontjának vissza kell köszönnie az indokolásban. Ha valami a rendelkező részben szerepel, de az indokolásban nem, az már önmagában vizsgálatra érdemes. A bevezető rész – amelyet legtöbben automatikusan átugranak olvasás közben – fellebbezési szempontból is „kincsesbánya” lehet. A tárgyalási napok felsorolásából ugyanis azonnal látszik, volt-e a két érdemi tárgyalás között hat hónapot meghaladó érdemi tárgyalás nélküli időszak. A régi eljárási szabályok szerint ez automatikusan tárgyalásmegismétlést jelentett, ma már csak indítványra kell megismételni az eljárást. A megismétlés indítványozására vonatkozó kérdést és a választ a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha ez elmarad, a bíróság eljárása támadhatóvá válik.

Pesti Ügyvéd

Ugyanígy nem „díszítőelem” az sem, hogy zárt vagy nyilvános tárgyaláson született az ítélet. Ha a bíróság indokolás nélkül vagy érdemi ok nélkül zárja ki a nyilvánosságot, vagy éppen ellenkezőleg: nem zárja ki ott, ahol törvény szerint kellett volna, az relatív eljárási szabálysértés, és alkalmas lehet hatályon kívül helyezésre. A bíróságnak legkésőbb az ítélet indokolásában – meg kell indokolnia, miért döntött a nyilvánosság kizárása mellett, vagy miért utasította el az erre vonatkozó indítványt.

Letartóztatás, bűnügyi felügyelet – egy napon két kényszerintézkedés? Első pillantásra technikai részletnek tűnik a letartóztatás és a bűnügyi fel-

ügyelet kezdő és befejező napjának feltüntetése. Dr. Gebe Zoltán szerint mégis napok múlhatnak rajta a védenc szabadságából. Gyakori hiba, hogy az ítéletben az egyik kényszerintézkedés befejező napja azonos a másik kényszerintézkedés kezdőnapjával – holott egy napon nem lehet két eltérő kényszerintézkedés hatálya alatt a védenc. Külön figyelmet érdemel az is, ha felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendeli el a bíróság. Ha a felfüggesztett szabadságvesztéssel érintett alapügyben volt előzetes fogvatartásban a terhelt, azt be kell számítani az elrendelt büntetésbe. Erről az ítélet nem fog rendelkezni, erre a végrehajtás során kell figyelnie a védőnek.

2025. DECEMBER

„Két kiskorú gyermek” – a személyi körülmények, amelyek rég nincsenek úgy Az ítélet indokolásának egyik legtöbbet alábecsült része a vádlott személyi körülményeinek leírása. Sokszor évek telnek el az első meghallgatás és az ítélethozatal között, vagy a vádlott a bíróság engedélyével marad távol az eljárásban, így nem aktualizálódnak a személyi körülmények, így az ítéletbe is azok a személyi körülmények kerülnek be, amelyek akár nyolc évvel korábban voltak érvényesek. Pedig a személyi körülményeknek közvetlen kihatásuk van a büntetéskiszabásra: pénzbüntetésnél a jövedelmi viszonyokra, közérdekű munka esetén az egészségi állapotra, általánosságban az enyhítő és súlyosító körülmények mérlegelésére. Különösen neuralgikus pont a korábbi büntetések feltüntetése, értékelése. A bűncselekmény elkövetésekor, illetve a határozat meghozatalakor jelentőséggel bíró előéleti adatokat kell rögzíteni – ez az elv azonban a gyakorlatban eltérően jelentkezik. Van bíró, aki a teljes priuszt bemásolja, más csak azt tünteti fel, ami ténylegesen releváns. Az előadó álláspontja egyértelmű: csak a releváns előéleti adatokat kell az ítéletben szerepeltetni – de azokat következetesen és mindenképpen közvetlenül az ítélet meghozatala előtt beszerzett, aktuális adatokat tartalmazó nyilvántartást használva. Büntetőeljárás hatálya alatt – de mikortól? A „büntetőeljárás hatálya alatti elkövetést” súlyosító körülményként kell értékelni. A gyakorlatban azonban sokszor automatikusan, tévesen állapítják meg ezt az adatot. A büntetőeljárás hatálya alatti elkövetést akkor lehet megállapítani, ha a korábbi eljárásban történt első gyanúsítotti kihallgatás időpontját veszszük figyelembe, nem pedig az elkövetési időt. Mindezt tovább bonyolítja, hogy az „erkölcsi bizonyítvány” önmagában nem minden esetben megbízható forrás. Dr. Gebe Zoltán azt javasolja: különösen többszörösen büntetett előéletű terheltnél mindig kérjük be a bíróságtól az aktuális erkölcsi bizonyítványt, és nézzük végig a fontosabb adatok helyességét, illetve, hogy azokat az ítélet pontosan rögzítette- e. Enyhítő, súlyosító körülmények – nem elég felsorolni Sok ítéletben találkozhatunk azzal a megoldással, hogy a bíróság csupán felsorolja az enyhítő és súlyosító körül-

2025. DECEMBER

ményeket, anélkül, hogy azokat érdemi mérlegelés alá vonná. Pedig utóbbi elengedhetetlen lenne minden esetben, hiszen egyes bűnösségi körülményeket más-más súllyal értékelhet és általában értékel is a bíróság. Például hiába lehet kĳelenteni, hogy a terhelt büntetett előéletű, nagyon nem mindegy, hogy mikor, és főleg, mikor elkövetett bűncselekmény miatt ítélték el legutóbb, vagy mégkorábban. A bíróságoknak számításba kell venniük azt is, hogy a büntetett előéletet egy korábbi gondatlan vagy szándékos bűncselekmény miatti elítélés alapozza-e meg. Hasonlóan árnyalt megközelítést igényel az előzetes fogvatartásban töltött idő hosszúsága mint enyhítő körülmény, a társtettesi elkövetés esetén annak mérlegelése például, hogy ki volt az ötletgazda. Az eljárás elhúzódása a tény megállapításánál több, érdemi indokolást érdemel, erre is érdemes figyelni. Elvárható, hogy az ítélet számot adjon akár konkrét időpontokat, időintervallumokat bemutatva arról, hogy mikor, mennyire és melyik eljárási szakban merült fel a hatóságok mulasztása, melyek voltak azok az időszakok, amelyek érdemi hatósági tevékenység nélkül teltek el, Ilyen részletes indokolásra is egyre több példa akad.

Jegyzőkönyv, szóbeli indokolás: amit a másodfok is lát Az előadó különösen nagy hangsúlyt helyezett az utolsó tárgyalási nap jegyzőkönyvére és a szóbeli indokolásra. Védőként sokan már nem kérik ki ezt a jegyzőkönyvet, pedig a fellebbezés szempontjából kulcsfontosságú lehet. Az ítélet szóbeli indokolása és az írásba foglalt ítélet indokolása közötti lényeges kérdésekben való eltérése akár az ítélet hatályon kívül helyezését is eredményezheti. A korrekt gyakorlat az előadó szerint az, ha a bíró legalább • a történeti tényállást, • a bizonyítékok számbavételét és értékelését, • a jogi minősítést, • az enyhítő és súlyosító körülményeket, • valamint a bizonyítási indítványok elutasításának okait röviden, de átláthatóan elmondja. Ezzel szemben találkozott olyan – másodfokon is elfogadott – szóbeli indokolással, amely nagyjából ennyiben merült ki: „A bíróság a vádiratival egyező tényállást állapított meg, és szabadságvesztést szabott ki.”

Megalapozatlanság: teljes és részleges A fellebbezés irányának meghatározásakor az egyik legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy érvelhetünk-e az elsőfokú ítélet megalapozatlansága mellett? Akár teljes körű, vagy „csak” részbeni megalapozatlanságról legyen szó. • Teljes megalapozatlanság, ha az elsőfokú bíróság gyakorlatilag nem állapított meg tényállást, vagy a tényállás a bűncselekmény lényegi elemeire nézve felderítetlen maradt. • Részbeni megalapozatlanság, ha a bizonyítás tárgyának csak egyes elemeire – például minősítő körülményre, kárösszegre, sérülés gyógytartamára – nézve hiányos vagy ellentmondásos a tényállás. A büntetőeljárási törvény szűk körben teszi lehetővé a részbeni megalapozatlanság miatti hatályon kívül helyezést, a gyakorlat szerint a részleges megalapozatlanság kiküszöbölése a másodfokú bíróság kategorikus kötelezettsége, és önmagában nem szolgálhat hatályon kívül helyezés alapjául. Az elsőfokú ítéletek „megmentését” támogató ítélkezési gyakorlat eredménye, hogy a hatályon kívül helyezések száma az elmúlt 5-6 évben jelentősen csökkent, akár 4-5%-kal is.

Védőként: mire érdemes tehát odafigyelnünk mindenképpen a fellebbezés megfogalmazása során? – Az ítélet valamennyi hivatkozását, tényadatát ellenőrizzük le az iratokban. Ehhez nemcsak a teljes nyomozati iratok ismerete szükséges, hanem valamennyi tárgyalási jegyzőkönyv elemző, az eljárási szabályok betartottságának ellenőrzését is magába foglaló elemzése. – Iratellenes, illogikus következtetések felismerése, kimutatása a felülbírálatot végző bíróság számára, – az ítélet hatályon kívül helyezését eredményező abszolút és/vagy relatív eljárási szabálysértések felismerése, fellebbezésben való alátámasztása, – a büntetőjogi főkérdésekben tett ítéleti megállapítások törvényességének ellenőrzése, – járulékos, de a védenceink számára mégis fontos járulékos kérdésekben kialakított bírói álláspont helyességének, pontosságának kritikai szemléletű vizsgálata.

Pesti Ügyvéd

· SZAKMAI BESZÁMOLÓ ·

V. JOGI SEGÍTŐI ÉS ÁLDOZATSEGÍTÉSI KONFERENCIA

A jogi segítségnyújtás és az áldozatsegítés túlmutat a szakmai felkészültségen Ötödik alkalommal tartotta meg a Jogi Segítői és Áldozatsegítési Konferenciáját az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Ügyvédi Kamara a Budapesti Ügyvédi Kamara Dísztermében. A tizenegy előadó alaposan körbejárta a jogi segítségnyújtás mellett a társterületek jelenlegi helyzetét is, kitérve a jövőbeli tervekre, annak érdekében, hogy a rendszer minél jobban tudja szolgálni az állampolgárok érdekeit.

iamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella, az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztályának vezetője köszöntőjében elmondta, hogy az idei konferenciára is változatos témákkal készültek. Főosztályához négy nagy szakterület tartozik, és bár természetesen a konferencia a jogi segítségnyújtásra fókuszál, de az áldozatsegítés mint vezérhajó mellett a másik két szakterület (pártfogó felügyelet-helyreállító igazságszolgáltatás, illetve az adósságrendezés) is megjelenik a programban előadás formájában. A konferencia a köszöntőbeszéd után rögtön egy kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, melynek során a résztvevők (dr. Répássy Róbert miniszterhelyettes, dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Király Nóra, az Áldozatsegítő Központok kommunikációjáért felelős miniszteri biztos és Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella) kifejthették véleményüket a jogi segítségnyújtás finomhangolásának szükségességéről. A moderátor, dr. Czipóth Lukács, a szakmai Irányítási Osztály vezetője (IM) azzal kezdte a felvezetést, hogy a minisztérium és a MÜK között hosszú múltra visszanyúló együttműködés valósult meg az elmúlt években. Hangsúlyozta, hogy a jogi segítségnyújtás akkor működhet igazán, ha szakképzett és elhivatott jogi segítők nyújtják ezt a szolgáltatást. Hogyan lehet több jogi segítőt bevonni annak érdekében, hogy ez a szolgáltatás megfelelően tudja betölteni a küldetését? Abban egyetértettek a kerekasztal-beszélgetés résztvevői, hogy a jogi segítségnyújtásban részt vevő ügyvédek díjazását szükséges lenne megemelni. Főleg annak fényében, hogy rendkívül nehéz életsorsú vagy olyan körülmények közé került, adott esetben sok szempontból traumatizált

Pesti Ügyvéd

emberekkel találkoznak, így hatalmas empátiára és szinte pszichológiai szintű ismeretekre van szükség a szakmai felkészültségen kívül. „A jogi segítők legyenek büszkék arra, hogy ők a nép ügyvédei” – hangsúlyozta dr. Répássy Róbert. Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella nemzetközi példákra hivatkozva kiemelte, hogy van olyan ország, ahol az ügyvédi kamara tagjait jogszabály kötelezi a jogi segítségnyújtásra, célozva arra, hogy a jelenlegi 13 ezer magyarországi ügyvédből a 214 jogi segítő rendkívül kevésnek számít. Király Nóra a jogi segítségnyújtás és az áldozatsegítés kapcsolatáról beszélt. Aláhúzta, hogy az IM számára az egyik legfontosabb feladat az, hogy a bajba jutott emberek hatékonyan és gyorsan se-

gítséget kapjanak. A tárca ezért fejleszti folyamatosan az Áldozatsegítő Központok hálózatát, illetve gondoskodik a kimagasló színvonalú szakmai utánpótlásról. Az anyagi és pszichológiai segítségnyújtás mellett a jogi tanácsadás is az egyik része az Áldozatsegítő Központokban zajló összetett munkának.

MINDENKI EGYÉRT A konferencia szakmai előadásokkal folytatódott. Az IM Közigazgatási Eljárásjogi Kodifikációs Osztályának közjogi ügyintézője, dr. Minkó Renáta a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló előadásában a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet hatályba lépése óta eltel időszak

2025. DECEMBER

gyakorlati tapasztalataira reflektált. Kitért az ügyvédi díjak túlzott és aránytalan mérséklésének szabályozására, figyelemmel a Kúria Pfv.II.20.887/2023/6. sz. döntésében foglaltakra, többek között arra, hogy a bíróságnak a perköltség mérséklése körében végzett aránytalansági vizsgálata az ügyvéd munkájának tartalmi megítélésére nem terjedhet ki. Továbbá érintette a jogszabályban meghatározottak szerinti pertárgy értékéhez igazodó díjtétel vagy óradíj meghatározását. A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosa, dr. Fügedi Szilvia „Fegyelmi ügyek tapasztalatai a jogi segítségnyújtás területén” témakörben tartott előadást. A konkrét esetekre hivatkozás korlátját az ügyvédi titoktartási kötelezettség határozta meg, amely a főbiztost kamarai tisztségviselőként is kötötte. Ennek ellenére tartalmas előadásában sikerült két fegyelmi főbiztos társa tapasztalatai által is megtámogatottan ismertetnie azokat a gyakrabban előforduló problémákat, amelyeket bejelentéseikben és kifogásaikban a jogkereső pártfogoltak jeleznek az ügyvédi kamarák felé panaszként, valamint a tényállások megállapítását követően ők maguk detektálnak a pártfogó ügyvédi képviseletet igénybe vevők oldaláról. Amellett, hogy a főbiztos az ügyvédek társadalmi felelősségvállalásának szép példájaként hivatkozott a jogi segítségnyújtásban való ügyvédi részvételre, érintőlegesen szót emelt a pártfogó ügyvédi munka rendkívül szerény díjazásának rendezése érdekében. A PKKB polgári szakági elnökhelyettese, dr. Horváth Kristóf „A bíróság gyakorlata a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles fél személyének meghatározása tekintetében (a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (3) bekezdése alapján)” című előadása szerint a bíróságoknak az alábbi két kötelezettsége van a pártfogó ügyvédi díjjal kapcsolatban: 1. megállapítani a viselésre köteles felet, 2. értesíteni a jogi segítségnyújtó szolgálatot. A PKKB polgári szakági elnökhelyettese ismertette az Új Pp. Konzultációs Testület 80. számú véleményét, mely alapján a bíróság nem hozhat olyan döntést, hogy a pártfogó ügyvéd díját az állam viselné. Előadása második felében példákat hozott konkrét bírósági határozatokból, majd a gyakorlatban előforduló problémákat ismertette. Konklúzióként egyetértett a 80. véleményben foglaltakkal, szöveget javasolt a határozat rendelkező részéhez, és leszögezte, hogy az indokolásban kell utalni arra, hogy a pártfogó ügyvédi díj összegéről és annak viseléséről a jogi segítségnyújtó szolgálat fog rendelkezni.

2025. DECEMBER

Dr. Homoki Péter ügyvéd, szabályozási szakjogász „A digitális közeljövő kihívásai” című előadásában olyan tendenciákat mutatott be, melyek érinteni fogják az ügyvédi piacot. A digitális szakadék a magyar és külföldi ügyvédi irodák között lesz éles, nem Magyarországon belül. A jogászi szakmai használatra specializált kutatóeszközöket azok magas költségei miatt csak a nagy ügyvédi irodák képesek megengedni maguknak. A kisebb ügyvédi irodák és ügyfeleik pedig csak ingyenes vagy alacsony költségű (valószínűleg kevésbé pontos/hatékony) megoldásokat használhatnak, így ez a folyamat többrétegű jogi ökoszisztémához fog vezetni. A fentiek alapján bekövetkező folyamatok az ügyvédi szerepkör számára fontosabb értékek elvesztését is jelenthetik, ezért fontos ragaszkodni a szabályozási ellensúlyokhoz. A konferencián idén először az Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály negyedik szakterületének, az adósságrendezésnek a bemutatására is sor került.

A jelenlegi 13 ezer magyarországi ügyvédből a 214 jogi segítő rendkívül kevésnek számít.

A terület szakértője, Vidovszky Lilla előadásában tömören összefoglalva ismertette a természetes személyek adósságrendezési eljárásának teljes folyamatát. Az előadó felhívta a résztvevők figyelmét a Családi Csődvédelmi Szolgálat hivatalos honlapjára (csodvedelem.gov.hu), melyen minden fontos információ megtalálható a témával kapcsolatban, és kiemelte, hogy az eljárás iránt érdeklődő ügyfeleket az eljárás összetett szabályozására való tekintettel érdemes a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerveihez irányítani. A konferencián dr. Magyar Erika pártfogó felügyelői ügyintéző (IM) által bemutatásra került a helyreállító szemléletű eljárás (HSZE) mint új magatartási szabály is, amely a fiatalkorúak pártfogó felügyeletének időszakában alkalmazható. Lényege, hogy a bűncselekmény következményeit ne csak jogi, hanem emberi és közösségi szinten is feltárja, lehetővé téve a történtek közös megértését. Az el-

járás különösen azokban az esetekben indokolt, amikor a cselekmény a fiatalt körülvevő közösséget – például az iskolát, a lakóhelyet vagy az osztályközösséget – is érinti. A folyamatban a fiatal, a család, a közösség és – ha vállalja – a sértett együtt dolgoznak azon, hogy a sérelmek rendeződjenek, és a felelősségvállalás valós és átélt legyen. Mindez bizonyítottan hozzájárul a bűnismétlés megelőzéséhez, mivel a pártfogó felügyelet során iránymutatást, támogatást kapnak és valódi fejlődési folyamatban részesülhetnek.

VISSZASZORÍTANI A BŰNÖZÉST, BŐVÍTENI A LAKOSSÁGI ISMERETEKET Dr. Czipóth Lukács előadásának célja az azonnali pénzügyi segély támogatás jellemzőinek ismertetése volt. Az állami áldozatsegítésben – ingyenesen, a rászorultság vizsgálata nélkül – nyújtható támogatások körén belül a gyors anyagi támogatásra az azonnali pénzügyi segély alkalmas. Adatokkal támasztotta alá, hogy jelentős részében a jogszabályokban rögzített határidőn belül kerül sor a megállapító döntés meghozatalára. Freisleben Vilmos, a KiberPajzs Projektirányító Bizottságának Magyar Nemzeti Bank (MNB) által delegált tagja is az előadók sorát bővítette. A Kiberpajzs jövője és eddig elért eredményei című előadásában bemutatta a digitalizációs korszakváltás hatásait és kockázatait, a különböző megtévesztő és pszichológiai manipulációs eszközöket. Hangsúlyozta, hogy a Kiberpajzs program – melyhez az IM is csatlakozott – azzal a céllal jött létre, hogy visszaszorítsa a kiberbűnözést és bővítse a lakosság digitális pénzügyi ismereteit. Ennek következtében egy igen erős és szerteágazó együttműködés jött létre az állami szereplők között. Az MNB igazgatója beszámolt az eddig elért eredményekről is, pl. a törvénymódosításokról (három csomagban összesen 64 jogszabály módosítása), a bankszövetségi ajánlásról (bankszakmai oktatóanyag és áldozatokkal történő kommunikáció), valamint a kommunikáció és kampányok fontosságáról, melyben partnerségre találtak a MédiaUnióval. A konferencia zárórészében a 2025ben megnyitott Tatabányai Áldozatsegítő Központ koordinátora, Gombosné Márkus Anita, valamint a Soproni Áldozatsegítő Pont vezetője, Grieszlerné dr. Katona Mónika mutatta be eddigi tevékenységüket. A zárszóban Bíróné Szunai Orsolya, a 2017-ben megnyitott Budapesti Áldozatsegítő Központ koordinátora ismertette a Központ fejlődését és idei megújulását.

Pesti Ügyvéd

· SZAKMAI BESZÁMOLÓ ·

AZ V. BÜK JOGTANÁCSOSI KONFERENCIA ÉS A „PÁLYAKEZDŐ JOGÁSZ” 2025 PREZENTÁCIÓS VERSENY

Jogtanácsosi konferencia 2025. október 9-én a Budapesti Ügyvédi Kamara Díszterme adott otthont az aktuális őszi kamarai jogtanácsosi rendezvényeknek. A BÜK Jogtanácsosi Tagozata az V. BÜK Jogtanácsosi Konferenciát, az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat a „Pályakezdő Jogász” 2025 Prezentációs Versenyt tartotta meg közös tagozati szervezésű kreditpontos képzési eseményként. A Wolters Kluwer Hungary Kft. támogatásával megvalósult rendezvényre nagy számban érkeztek résztvevők Budapestről és a területi tagozatoktól is.

z ötödik alkalommal megtartott konferencia programjában dr. Tóth M. Gábor, a BÜK elnökének megnyitó beszéde után dr. Csere Bálint, az MÜK Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozatának elnöke az országos tagozat elmúlt évi működésével kapcsolatban tartott beszámolót. Az idén is helyet kapott a konferencia programjában a már hagyományosnak mondható panelbeszélgetés, amelyben az idén a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény aktuális módosításáról beszélgetett dr. Baranyi Bertold ügyvéd (Baranyi-Timár Ügyvédi Iroda) és

Pesti Ügyvéd

dr. Barabás Gergely főosztályvezető (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) dr. Vannay-Skody Virág (Pest Vármegyei Kormányhivatal, Perképviseleti Osztály) a BÜK Jogtanácsosi Tagozatának kamarai jogtanácsosának moderálása mellett. A panelbeszélgetést követően az Európai Unió jogalkotásáról hallhattunk előadásokat. Az első előadás magánjogi oldalról közelítette meg az Európai Unió jogalkotási folyamatát, amelyet dr. Talabér-Ritz Klára (az Európai Bizottság Jogi Szolgálatának igazgatóhelyettese és jogtanácsosa, egyben a Tudásmenedzsment és Mesterséges

Intelligencia csoport vezetője) tartott. A második prezentáció közjogi oldalról mutatta be az Európai Unió jogalkotási folyamatát, amelyet dr. Bodgál Ildikó (az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma Ágazati Politikák Koordinációjáért Felelős Főosztályának vezetője) prezentált. A konferencia délelőtti szekcióját követően tartották meg a „Pályakezdő Jogász” 2025 Prezentációs Versenyt, amelynek célja, hogy lehetőséget adjon a pályakezdő jogi előadóként, kamarai jogtanácsosként dolgozó kollégák részére kiemelkedő szakmai teljesítményük nyilvános bemutatá-

2025. DECEMBER

sára a szakmai közönség és a szakmai zsűri előtt. Az idén öt versenyző tartotta meg előadását, amelyet a zsűri értékelt. A zsűri tagjai dr. Bodzási Balázs (közjegyző), dr. Orosz Árpád (bíró, a Kúria nyugalmazott Polgári Kollégiumvezetője), dr. Pilz Tamás (Igazságügyi Minisztérium, Közigazgatási Államtitkár), dr. Radich Orsolya (Pest Vármegyei Kormányhivatal főigazgató) és dr. Tóth M. Gábor (ügyvéd, a BÜK elnöke). A neves szakmai zsűri a „Pályakezdő Jogász 2025” díjat és az ezzel járó pénzdíjat dr. Szabó Líviának (Audi Hungária Zrt., jogi előadó) ítélte „Az AI alkalmazása és kihívásai a jogi hivatásrend gyakorlatában – különös tekintettel a jogtanácsosok munkájára” című pályamunkájáért. Második helyezett lett dr. Pándi Gergő (OTP Bank Nyrt.) „Korlátozott-e a magyar precedensrendszer, avagy mennyiben kötött a bírók keze?” c. pályamunkájáért. A zsűri által megosztott 3–5. helyezett lett dr. Szrapkó Babett Edit (Igazságügyi Minisztérium) („A közérthető jogi kommunikáció szerepe az áldozatsegítésben”), dr. Soós Máté Sándor (OPTESZ OPUS Zrt.) („Segítség, DÁP-osok lettünk, avagy egy közműszolgáltató DÁP fejlesztésének jogi támogatása”) és dr. Tapasztó Laura Szilvia (MOL Nyrt.) („A jogtanácsosi hivatás kihívásai a mesterséges intelligencia tükrében”). Az ünnepélyes díjátadóra 2025. november 29-én, a Magyar Ügyvéd Napon kerül sor. Ezúton is gratulálunk a színvonalas pályamunkákat benyújtó és a nyilvános megmérettetést vállaló versenyzőknek

2025. DECEMBER

és a győztesnek! Bízunk benne, hogy a nagy érdeklődés mellett megtartott prezentációs verseny motiválni fogja a jövő évi versenyre jelentkezőket is. A versenyt követően dr. Vági Renátó tartott előadást. A Wolters Kluwer Hungary Kft. legal engineer és legal AI szakértője számos szoftverfejlesztési projektet vezetett már, amelyek célja mesterségesintelligencia-alapú megoldások nyújtása az ügyvédek számára, munkafolyamataik támogatása érdekében. Kutatási területe az AI eszközök jogi felhasználási lehetősége, valamint a mesterséges intelligencia jogra és társadalomra gyakorolt hatása. A konferencián Vági Renátó átfogó képet nyújtott a megjelenteknek a jogi szektor előtt álló technológiai kihívásokról és lehetőségekről. A délutáni konferenciaprogram további részében dr. Réczei Géza a kötelező kamarai továbbképzés aktualitásait mutatta be, különös tekintettel arra is, hogy 2024-ben lezárult az első ötéves ciklus a továbbképzés rendszerében. Ezzel kapcsolatosan

számot adott arról, hogy a legtöbben teljesítették a képzési kötelezettségeiket, ugyanakkor voltak olyan ügyvéd és jogtanácsos kollégák, akik az előírt képzéseket nem teljesítették, így velük szemben a Kamara kénytelen volt jogkövetkezményt alkalmazni. Réczei Géza beszámolt továbbá a következő képzési időszak képzéseiről, valamint említést tett az E-Ing továbbképzésekről is. A konferencia záróelőadásában dr. Marencsák Zsolt munkajogi osztályvezető (OTP Bank) a munkajogi szabályozás aktuális kihívásairól beszélt egy közelmúltban született AB-döntés és a majd átüteltendő bértranszparencia irányelv vonatkozásában. A BÜK Jogtanácsosi Tagozatának elnöke, dr. Herczegh Zsolt zárszavában köszönte meg a résztvevők kitartó figyelmét, az előadók professzionális és érdekfeszítő előadásait, a tagozatok szervező munkáját, a rendezvény támogatójának, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara támogatását.

A legtöbben teljesítették a képzési kötelezettségeiket. Akik nem, azokkal szemben a Kamara kénytelen volt jogkövetkezményt alkalmazni.

Pesti Ügyvéd

· SZAKMAI BESZÁMOLÓ ·

ÚTI BESZÁMOLÓ A PILNET 2025-ÖS RÓMAI GLOBAL FORUMÁRÓL

Nem az ügyvédet, hanem az Istent jelented

November 10-én reggel irodánk, a Tran és Nemes Ügyvédi Iroda szervezésében megérkeztünk az örök városba, ahol egy nap híján egy egész hetet töltöttünk kulturális, gasztronómiai és – a PILnet 2025-ös Global Forumának köszönhetően – szakmai programokkal.

tazásunk több „funkcióval” is bírt tehát: az elsődleges cél az említett PILnet eseményen való részvétel volt, emellett pedig irodánk 5 legrégebbi gyakornokának szerettünk volna egyfajta jutalomként kedveskedni a csapatépítő utazással, illetve bevonni őket is a pro bono jogászi munka népszerűsítésébe. A PILnet egy olyan nemzetközi civil szervezet, amely – saját megfogalmazása szerint – az ingyenes (pro bono) jogi támogatás közvetítésén túl oktatással, kutatással, publikációkkal, valamint a pro bono munka népszerűsítésével és ehhez kapcsolódó rendezvények szervezésével foglalkozik. Irodánk elkötelezett híve mindezeknek, és ennek megfelelően aktív tagja a PILnet magyarországi alapítványának is. Ezirányú munkánk elismeréseképpen a Tran és Nemes Ügyvédi Társulás 2024ben elnyerte Az Év Pro Bono Ügyvédi Irodája címet. A Rómában rendezett Global Forum 2025 nevű esemény legfőbb célkitűzései

többek között a nemzetközi együttműködés erősítése volt az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a társadalmi igazságosság támogatása érdekében, valamint konkrét stratégiai partnerségek kialakítása különböző pro bono projektekhez. A fórumnak több mint 400 résztvevője volt a világ különböző részeiről: ügyvédek, in-house jogászok, civil szervezetek képviselői. Személyes érintettségem okán engedje meg a kedves olvasó, hogy az alábbiakban a fórum Navigating emotional & ethical complexity in pro bono work névre hallgató kerekasztal-beszélgetéséről egy kicsit részletesebben is beszámoljak. A beszélgetés megszervezője és moderátora principálisom, dr. Tran Dániel irodavezető ügyvéd volt. Beszélgetőpartnerei dr. Nagy Zsófia Lilla ügyvédjelölt kolléganőm, dr. Sziklai Tamás ügyvéd (a Dr. Sziklai Ügyvédi Iroda tagja, Az Év Pro Bono Ügyvédje 2023-ban), dr. Christian di Nardo ügyvéd (a bolognai, barcelonai, mallorcai

és Cartagena de Indias-i székhellyel is rendelkező Di Nardo & Partners ügyvédi iroda alapítója) és dr. Jorge Agüero ügyvéd (a madridi, palmai, malagai és alicantei székhelyű FukuroLegal ügyvédi iroda vezetője – egyébként az Amazon Prime True crime műsorának szereplője) voltak. A beszélgetés a pro bono küldetéstudattal együtt járó sajátos érzelmi és etikai kihívásokra fókuszált. Élmény volt hallgatni azt, ahogy a beszélők egy-egy saját, korábbi – önmagukban is érdekes – pro bono ügyüket elmesélve beszéltek arról, hogyan élik meg a sokszor hatalmas kihívásokkal járó munkát, valamint azt, hogy milyen dilemmák merülhetnek fel egy klasszikus megbízással szemben akkor, ha az ember nem pénzért, hanem pusztán segíteni akarásból dolgozik. A pro bono munkák ügyfelei ugyanis legtöbbször a legelesettebb, legkiszolgáltatottabb rétegekből kerülnek ki, és számukra – ahogyan az a beszélgetésben elhangzott – „nem az ügyvédet, hanem az Istent jelented…” A kerekasztal-beszélgetés mellett a másik esemény, amelyben irodánk közvetlenül is érintett volt, a Roma Tre egyetem jogi karának nagyelőadójában került megrendezésre Next Generation & Legal Clinics Meeting néven. Ennek keretében elsősorban az olasz joghallgatóknak tartottak különböző nemzetiségű – többnyire olasz – jogászok és ügyvédek előadást a pro bono jogászi munkáról. Ezen esemény keretében principálisunk, dr. Tran Dániel tartott felszólalást, illetve irodánk két gyakornoka, Lőrincz Nyeste és Jankó Ádám is beszámoltak arról, hogy ők joghallgatókként hogyan tudnak hozzájárulni, illetve részt venni az ilyen irányú munkákban. A szakmai programokon túl is színes és jó hangulatú hetet töltöttünk együtt: a „kötelező” római kulturális programokon (Colosseum, Vatikán stb.) túl még egy etruszk nekropoliszba is volt időnk ellátogatni. Vallási, szakrális téren is aktívak voltunk. Átmentünk a kizárólag jubileumi években nyitva álló szent kapu alatt, valamint a Szent Péter téren részt vettünk XIV. Leó pápa audienciáján. És ha még mindez nem lenne elég: kulináris élvezetekben sem szenvedtünk hiányt. Összességében mind szakmailag, mind emberileg nagyszerű élmény volt az örök városban egy hetet eltölteni a kiváló kollégákkal és barátokkal. SZERZŐ:

dr. Gervai Marcell, ügyvédjelölt (Tran és Nemes Ügyvédi Iroda)

Pesti Ügyvéd

2025. DECEMBER

ÜGYVÉDI HIVATÁS, SZABADSÁG ÉS KÖZÖSSÉG

Üzenetek a kolozsvári találkozóról A 2025-ös esztendő különleges évfordulót jelöl a magyar ügyvédség számára: 150 éve született meg az első írott ügyvédi rendtartás. Ehhez méltó módon Kolozsváron, az első magyar ügyvédi kamara születési helyén rendezték meg immár ötödik alkalommal a Kárpát-medencei Magyar Ügyvédek Találkozóját.

rendezvényen elhangzott két köszöntő közös hangsúlyok mentén rajzolta meg a magyar ügyvédség múltját, jelenét és jövőjét: a szakmai közösség erejét, a hivatás szabadságát és azt az értékrendet, amely a legnehezebb korszakokban is megtartotta a magyar jogásztársadalmat. Dr. Ambrus Sándor Csaba, a találkozó kezdeményezője és egyik motorja, a résztvevők kérdésére válaszolva fogalmazta meg, mi is a kolozsvári összejövetel igazi célja. Hangsúlyozta: a találkozó helyszíne – a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – nem csupán logisztikai adottság, hanem szimbolikus gesztus is. Jelenlétükkel a résztvevők hozzájárulnak az erdélyi magyar jogászképzés és a helyi szakmai élet fennmaradásához. A külső körülmények mellett legalább ilyen fontosak a belső motivációk is: a személyes találkozások, a beszélgetések és a szakmai eszmecserék új gondolatokat, új célokat szülnek. A találkozó egyik lényegi értelme éppen ez: fórumot teremteni ahhoz, hogy a Kárpát-medence magyar ügyvédei közös és egyéni célokat fogalmazzanak meg, építve a szakma hagyományaira és a személyes kapcsolatok erejére.

2025. DECEMBER

Ezt a gondolatiságot mélyítette tovább dr. Mile Attila, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, aki előadásában a hivatás 150 éves szabályozott múltjáról és több évezredes történetéről beszélt. Központi kérdése így hangzott: vannak-e keretei az ügyvédi hivatásnak? Válasza egyértelmű volt: ha van is, ezek a keretek csak a tisztességet és felkészültséget jelölik ki – minden más tekintetben a hivatás sarokpontja a szabadság. A szabad ügyvállalás, a szabad díjmegállapítás, a függetlenség és az önállóság adják a hivatás lényegét, és ezek azok az értékek, amelyek megkülönböztetik az ügyvédet a társadalom más szereplőitől. Dr. Mile Attila történelmi példákkal támasztotta alá: az ügyvédi hivatás legnagyobbjai mindig akkor álltak helyt igazán, amikor szabadságuk, tisztességük vagy biztonságuk került veszélybe. Eötvös Károly a tiszaeszlári vérvád idején, a frankhamisítás ügyének vállalói, a vészkorszak kamarai tisztségviselői vagy az 1956-os perek védői mind arról tettek tanúbizonyságot, hogy az ügyvédség alapértékei nem hajlíthatók. Az ügyvéd akkor is ügyvéd marad, amikor a politikai és társadalmi környezet összeomlik körülötte.

Az ügyvédi rendtartás 1874-es megalkotása és az azt követő kamarai rendszer létrejötte – éppen Kolozsváron – azért is meghatározó mérföldkő, mert megteremtette a szakmai autonómia intézményi alapjait. A korabeli törvény indokolása, amely az igazságszolgáltatás pilléreként határozta meg az ügyvédség szerepét, ma is érvényes normát fogalmaz meg: csak a tisztességes, felkészült, jogkövető ügyvédi közösség képes fenntartani a társadalom közbizalmát. A találkozó így nem csupán szakmai programok és előadások sorozata volt, hanem identitáserősítő alkalom is. A Kárpát-medence magyar ügyvédei nemcsak szakmai kérdésekről cseréltek eszmét, hanem arról a történelmi és erkölcsi értékrendről is, amely generációkon át megtartotta a hivatást. Dr. Mile Attila szavaival élve: ma újra együtt vagyunk – határokon átívelve –, és ez a határtalan együttműködés a magyar ügyvédség legnagyobb ereje. A két köszöntő üzenete közös: a magyar ügyvédség múltja tiszteletre kötelez, jelene összefogásra ösztönöz, jövőjét pedig a szabadság, a tisztesség és a felkészültség alapértékei biztosítják. Az idei kolozsvári találkozó ezt az örökséget erősítette meg – egyszerre szakmai, történelmi és közösségi értelemben.

Pesti Ügyvéd

· SZAKMAI BESZÁMOLÓ ·

Az elektronikus hajóraklevélről A hajóraklevél (Bill of Lading, B/L) a nemzetközi tengeri árufuvarozás alapvető okmánya, amely, ellentétben az egyéb fuvarfajtáknál alkalmazott fuvarlevéllel, értékpapírnak minősül.

Pesti Ügyvéd

a magyar jogba. Bár többször módosították (Hága-Visby szabályok), és az 1978-as Hamburgi Egyezmény képében vetélytársat is kapott, mind a mai napig hatályos és alkalmazandó. Ugyan 2009-ben megszületett a legújabb jogegységesítési instrumentum, az UNCITRAL keretében kidolgozott Rotterdami Egyezmény, ám a kellő számú ratifikáció hiánya miatt még nem lépett hatályba. Meg kell itt említenünk azonban egy igen haladó szellemű rendelkezését, az elektronikus hajóraklevél (eB/L) bevezetését. Mivel a Hága-Vsby szabályok értelemszerűen nem rendelkezik az elektronikus hajóraklevélről, a jogi hátteret a Rotterdami Egyezmény fogja

megteremteni számára. Nagyot lendített a folyamaton, hogy 2017-ben – ugyancsak az UNCITRAL égisze alatt – elfogadták a Model Law on Electronic Transferable Records (MLETR) elnevezésű jogegységesítési instrumentumot, amelynek célja a digitális okiratok felhasználásának megkönnyítése határon innen és túl egyaránt. Az elektronikus hajóraklevél a hagyományos, papír alapú hajóraklevél digitális megfelelője, amely ugyanazokkal a funkciókkal rendelkezik, de elektronikus formában, és jellemzően zárt rendszerben vagy blokkláncalapon működik. A digitális okirat alkalmazásának indoka, hogy a papíralapú B/L használata lassú, sérülé-

keny és költséges (az eredeti példányokat alkalmanként futár kézbesíti), a modern logisztika gyorsabb, biztonságosabb és automatizálható megoldásokat követel, valamint a Covid idején különösen felerősödött az igény papírmentes rendszerek alkalmazására. Az eB/L technológiai szempontból sokkal megbízhatóbb papíralapú elődjénél, hiszen zárt rendszeren (jellemzően Bolero, essDOCS, WAVE BL) fut, amelyekhez csak regisztrált felhasználók férhetnek hozzá, illetve kétséget kizáróan biztosítják a jogosultságot és a joghatás kiváltását. A másik megjelenési lehetősége a blokkláncalapú rendszerek, például CargoX, TradeLens (Maersk + IBM) terepe, amelynek keretében biztosítható a teljes transzparencia és a globális elérhetőség, továbbá a rendszer komoly garanciákat nyújt a hamisításbiztosság tekintetében. Az eB/L megkérdőjelezhetetlen előnyei közé tartozik a költséghatékonyság, a gyorsaság, a más digitális, pl. banki vagy vámhatósági rendszerekkel való kompatibilitás és a magas fokú biztonság. Ez utóbbi azért is fontos, mivel a hagyományos okiratot sokszor hamisították. A jövő szempontjából ígéretes, hogy Nagy-Britanniában 2023-ban elfogadták az Electronic Trade Documents Actet, ami szabad utat biztosít az eB/L-nek. Mivel egyre több nemzetközi szervezet (BIMCO vagy az International Group of P&I Clubs) és hajóstársaság (Hapag-Lloyd, MSC) támogatja az elektronikus hajóraklevelek alkalmazását, nem kétséges, hogy belátható időn belül rezsimváltást tapasztalhatunk. A cél a teljesen digitalizált logisztikai lánc kialakítása a tengeri árufuvarozás területén.

SZERZŐ:

FOTÓ: FREEPIK

hajóraklevél már a középkortól kezdve jelen volt a tengeri árufuvarozásban, hiszen a levantei kereskedők és a Hanza-szövetség jelentős mértékű áruforgalmat bonyolítottak. A kezdetekben még szóban kötött szerződések domináltak a hajó tulajdonosait képviselő kapitány és a kereskedők között, ám mivel a hajók nagy távolságokra szállították az árut, és annak volumene is egyre nőtt, így hamar igény mutatkozott írásos bizonyítékra arról, hogy az áru milyen mennyiségben, minőségben és csomagolásban került átadásra. A hajóraklevél előbb csak átvételi elismervényként szolgált, tehát nem volt forgalomképes, később azonban már a fuvarszerződés feltételeit is tartalmazta. Az igazi áttörést a harmadik funkció, az áru feletti rendelkezési jog megjelenése jelentette, hiszen ezáltal az áru fuvarozás közben sem került ki a kereskedelmi forgalomból, a hajóraklevél segítségével menet közben is el lehetett adni, meg lehetett terhelni, banki ügyletekbe bevonni stb. A tengeri fuvarjog fejlesztésében a common law, főként a bíróságok precedensjoga vállalt oroszlánrészt. A XIX. század közepén, a gőzhajók és ebből kifolyólag a menetrend szerinti (interkontinentális) fuvarozás megjelenésével páratlan fejlődés vette kezdetét, amelyet értelemszerűen szabályozni kellett. Ennek okán, no meg a fuvarozó hajóstársaságok kvázi monopolhelyzetéből eredő erőegyensúly eltolódásának helyrebillentése érdekében, az USA kongresszusa 1893-ban elfogadta a Harter Act elnevezésű jogszabályt. Ennek a törvénynek az alapelvei inspirálták a későbbi nemzetközi tengeri jogi szabályozásokat, például az 1924-es Brüsszeli Egyezményt, amely globálisan rendezte a tengeri árufuvarozással kapcsolatos felelősséget, és rendelkezett a hajóselismervényről is. Ezen nemzetközi egyezményt a magyar jogalkotó a máig hatályos 1931. évi VI. törvényczikkel inkorporálta

Dr. Mátyás Imre ügyvéd

2025. DECEMBER

· IN MEMORIAM ·

Dr. Mécs László Dr. Mécs László 1944. február 11-én született. Édesanyja hároméves kora óta egyedül nevelte fiát, miután az apa Chilébe távozott, és többé nem hallottak róla.

zért aztán elhunyt kollégánk a középiskolát csak úgy tudta elvégezni, hogy mellette fizikai munkásként kereste a kenyérrevalót. 1968-ban abszolválta jogi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Egyetem Jogtudományi Karán. 1969-ben, az államvizsga után fogadták jogi doktorrá. A jogtanácsosi vizsgához szükséges gyakorlatot a Fővárosi Tanács Városigazgatási Osztályán csoportvezetőként és a 43. számú Állami Építőipari Vállalatnál jogi előadóként szerezte

meg. Az egységes ügyvédi-jogtanácsosi vizsgát 1973 januárjában tette le. Ezt követően dolgozott jogtanácsosként a Peremartoni Vegyipari Vállalatnál, majd Várpalotán, később pedig a Sárbogárdi Ügyvédi Munkaközösségben helyezkedett el. 1977-ben kötött házasságot feleségével, aki orvosi asszisztensként dolgozott. Lánya 1978-ban, fia 1980-ban született. 1982-ben csatlakozott a Gárdonyi Ügyvédi Munkaközösséghez. Budapestre 1990-ben került: a 2. számú Ügyvédi

Munkaközösséghez csatlakozott. A Budapesti Ügyvédi Kamarában 2006 és 2014 között a Fegyelmi Bizottság tagja volt. 2014 és 2018 között a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülésének tagja volt. Emlékét megőrizzük.

· HÍREK ·

Magyar siker Sanghajban

Levéltári együttműködés

November 23-án rendezték meg Sanghajban az East China University of Political Science and Law (ECUPL) által az ECUPL Intellectual Property Moot 2025 elnevezésű nemzetközi szellemi tulajdonvédelmi perbeszédversenyt.

megmérettetésen Magyarországról a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara vett részt. Az ÁJK csapata az alábbi személyekből állt: • Tarjáni-Nagy Zsófia (V. évf. nappali tagozatos hallgató) • Lezsák Botond (IV. évf. nappali tagozatos hallgató) • Shana Hailati (angol nyelvű LLM képzésen részt vevő hallgató).

2025. DECEMBER

A csapat felkészítő tanára prof. dr. Boóc Ádám nemzetközi és tudományos dékánhelyettes, intézetvezető egyetemi tanár volt. A téma egy fiktív védjegyjogi jogeset volt. A versenyen az írásbeli bírálatot és a szóbeli zsűrizést kilenc neves kínai, szellemi tulajdonjogra specializálódott elméleti és gyakorlati jogász látta el. A verseny két részből, írásbeli és szóbeli fordulóból állt. Az írásbeli fordulón a KRE ÁJK érte el a legtöbb pontot, egyben a legjobb alperesi beadvány (alperesi memorandum) díjat nyerte el. A szóbeli fordulót november 23án rendezték meg Sanghajban. Ezt, és így a teljes versenyt a KRE ÁJK csapata nyerte meg. A legjobb peres képviselő (best oralist) címet szintén a kar hallgatója, Shana Hailati nyerte el. Az egyetem legjobb tudása szerint első alkalommal fordult elő az, hogy magyar jogi kar Kínában nemzetközi angol nyelvű perbeszédversenyt nyert, amihez ezúton is gratulálunk!

A Budapesti Ügyvédi Kamara az 1995. évi LXVI. törvény alapján köziratokat kezel, melyek a Levéltár részére kötelezően átadandóak. Dr. Tóth M. Gábor elnök a hivatalba lépését követően szembesült azzal, hogy a felbecsülhetetlen kortörténeti jelentőségű emlékek egy dohos, penészes pincében, méltatlan körülmények között voltak tárolva. Mielőtt mindez az enyészeté lett volna, az elnök felvette a kapcsolatot Budapest Főváros Levéltára vezetésével. A Levéltár így több mint 1500 doboznyi iratot, valamint további 10 folyóméter közigazgatási iktatókönyvet vett át, hogy restaurálásukról, őrzésükről és kutathatóságukról gondoskodjon. Az ügyvédi dokumentumok feldolgozásával a Levéltár lelkes munkatársai hozzásegítik a budapesti ügyvédi kart múltjának részletesebb megismeréséhez, és ahhoz, hogy a fontos kordokumentumokat megmentsék az utókor számára. Az együttműködés szép és érdekes példája a korábban átadott iratok, illetve a már levéltárban őrzött iratok alapján összeállított anyag.

Pesti Ügyvéd

· BÜK-TAGSÁG ·

Személyi hírek Ügyvédi tevékenységét szünetelteti

dr. Gecse Milán kamarai jogtanácsos 2025. 10. 05.

Dr. Szente Zsuzsanna ügyvéd 2025. 10. 20.

dr. Nagyné dr. Kálmán Éva ügyvéd 2025. 10. 01.

dr. Pálinkás Kornélia Anikó kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Buturácz Andrea ügyvéd 2025. 10. 15.

dr. Jezerniczki Katalin ügyvéd 2025. 10. 01.

dr. Tímár István ügyvéd 2025. 10. 23.

dr. Himmel Márk kamarai jogtanácsos 2025. 10. 21.

dr. Radics Balázs kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Zsolnay Edit ügyvéd 2025. 10. 01.

dr. Juhász Katalin kamarai jogtanácsos 2025. 11. 30.

dr. Varga Piroska kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01. dr. Józsa Tamás alkalmazott ügyvéd 2025. 10. 01. dr. Fischer Róbert kamarai jogtanácsos 2025. 10. 31. Deákné dr. Németh Barbara kamarai jogtanácsos 2025. 10. 20. dr. Mireku Diána kamarai jogtanácsos 2025. 10. 06. dr. Széles Elek Lóránt kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01. dr. Lenkefi Ágnes Krisztina ügyvéd 2025. 10. 08. dr. Végh Nándor Imre kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Bitó Dorottya ügyvéd 2025. 11. 03. dr. K. Tóth Fanni ügyvéd 2025. 11. 03. dr. Kotroczó-Zsiros Kata Anna kamarai jogtanácsos 2025. 11. 03. dr. Takács-Lelkes Katalin kamarai jogtanácsos 2025. 11. 03. dr. Molnár Dávid ügyvéd 2025. 11. 06. dr. Tóth István Gábor ügyvéd 2025. 12. 31. dr. Szalay Tímea Edit kamarai jogtanácsos 2025. 12. 01. dr. Lévay-Nagy Karolina ügyvéd 2025. 12. 03. dr. Vas Eszter Zsófia ügyvéd 2025. 12. 12. dr. Vida Enikő ügyvéd 2025. 11. 27.

dr. Olasz-Belinskaya Daria Alexandra ügyvéd 2025. 10. 01. dr. Sütő Réka ügyvéd 2025. 10. 13. dr. Gulyás Adél ügyvéd 2025. 10. 13. dr. Galambos Judit ügyvéd 2025. 10. 16. dr. Kondricz Péter ügyvéd 2025. 10. 06. dr. Potmák Andrea ügyvéd 2025. 10. 01. dr. Fülöp Tamás kamarai jogtanácsos 2025. 10. 03. dr. Lukácsy Rita Ágnes ügyvéd 2025. 10. 31. dr. Németh András László kamarai jogtanácsos 2025. 10. 09. dr. Takács H. Nóra alkalmazott ügyvéd 2025. 10. 03. dr. Fekete Gábor Károly ügyvéd 2025. 10. 02. dr. Tulner Kitti ügyvéd 2025. 11. 03. dr. Zámbó Réka ügyvéd 2025. 11. 01. dr. Lénárt Ivett kamarai jogtanácsos 2025. 11. 13.

dr. Liszkay Zalán Csongor ügyvéd 2025. 10. 01.

dr. Vida István kamarai jogtanácsos 2025. 11. 10.

dr. Szabó F. Gergely alkalmazott ügyvéd 2025. 10. 15.

dr. Szabó Zsuzsanna kamarai jogtanácsos 2025. 11. 28.

dr. Kaskovits Melinda ügyvéd 2025. 10. 01.

dr. Tóth András László kamarai jogtanácsos 2025. 11. 13.

dr. Semsei Ágnes ügyvéd 2025. 12. 01.

dr. Győrfi-Dezső Adrienn kamarai jogtanácsos 2025. 10. 16.

dr. Farkas F. Szilvia ügyvéd 2025. 11. 17.

dr. Lovász Laura Letiícia kamarai jogtanácsos 2025. 12. 10.

dr. Klopfer Ádám alkalmazott ügyvéd 2025. 10. 31.

dr. Neizerné dr. Vajna Viktória ügyvéd 2025. 11. 26.

dr. Koczka Melinda kamarai jogtanácsos 2025. 10. 09.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

dr. Csapláros Diána kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Havasi Márta Eszter ügyvéd 2025. 10. 01.

dr. Kréling Katalin Ágnes kamarai jogtanácsos 2025. 10. 14.

Pesti Ügyvéd

dr. Szekeres Szilvia ügyvéd 2025. 10. 01. dr. Horváth Zsófia ügyvéd 2025. 10. 01.

dr. Bacsó Krisztina kamarai jogtanácsos 2025. 11. 04. dr. Firniksz Judit ügyvéd 2025. 12. 15.

dr. Póczik Éva Anna alkalmazott ügyvéd 2025. 11. 01. dr. Bereczk Judit ügyvéd 2025. 11. 12. dr. Kurucz Réka alkalmazott ügyvéd 2025. 11. 11. dr. Horváth Szandra ügyvéd 2025. 11. 17. dr. Végh Nándor Imre kamarai jogtanácsos 2025. 11. 19.

2025. DECEMBER

dr. Keszler Lili alkalmazott ügyvéd 2025. 11. 27.

dr. Czepek Gábor kamarai jogtanácsos

dr. Kóródy Dávid Attila kamarai jogtanácsos 2025. 11. 18.

dr. Villányi-Szijártó Eszter kamarai jogtanácsos

Kamarai tagságáról lemondott

dr. Jovány Attila ügyvéd 2025. 10. 29. dr. Mécs László ügyvéd 2025. 11. 10.

Szabóné dr. Róka Kornélia kamarai jogtanácsos dr. Kutas Gábor ügyvéd 2025. 11. 19.

dr. Alexovics Gábor kamarai jogtanácsos 2025. 10. 09.

dr. Pomykala-Gombos Annamária kamarai jogtanácsos 2025. 11. 30.

dr. Nyámádi Rita kamarai jogtanácsos 2025. 10. 06.

dr. Vizi Miklós kamarai jogtanácsos 2025. 12. 31.

dr. Pankucsi Lászó Tibor

dr. Szirmay Tamás ügyvéd 2025. 12. 31.

kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01. dr. Tóth Szabolcs Ernő kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01. dr. Pesti Katalin kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01. dr. György Magor kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Pesti Magdolna ügyvéd 2025. 09. 29.

dr. Ruzsovics Ágnes Judit ügyvéd 2025. 12. 31.

Jelesre szakvizsgázott ESKÜTÉTEL 2025. OKTÓBER

dr. Mihalovits Máté JELES dr. Reisz Réka DLA PIPER POSZTL, NEMESCSÓI, GYÖRFI- TÓTH ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA JELES

dr. Bán Chrysta ügyvéd 2025. 12. 31.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázott

dr. Tímár István ügyvéd 2025. 12. 31.

ESKÜTÉTEL 2025. NOVEMBER

dr. Macsuga Magdolna ügyvéd 2025. 12. 31.

dr. Domonkos Viktor KAPOLYI ÜGYVÉDI IRODA KITŰNŐ

dr. Illés Zsolt Imre kamarai jogtanácsos 2025. 12. 31. dr. Boruzs Éva ügyvéd 2025. 12. 31.

dr. Gregor Gréti Barbara DEZSŐ ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA KITŰNŐ

Takácsné dr. Kása Jolán ügyvéd 2025. 10. 28.

dr. Földvári Krisztián kamarai jogtanácsos 2025. 12. 31.

dr. Dajka Dalma KAPOLYI ÜGYVÉDI IRODA JELES

dr. Fényes Orsolya Márta kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Szilágyi Gábor ügyvéd 2025. 12. 31.

dr. Gyáfrás Márta kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Karácsony András DENTONS RÉCZICZA ÜGYVÉDI IRODA JELES

dr. Dienes Mária ügyvéd 2025. 12. 01.

dr. Kozma Ágnes kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Hodgyai Annamária Beáta kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01.

dr. Ferenczi Katalin ügyvéd 2025. 12. 31.

dr. Váradi Miklós kamarai jogtanácsos 2025. 12. 02.

dr. Tóth Zsuzsanna ügyvéd 2025. 10. 30. dr. Gáll Nikoletta kamarai jogtanácsos 2025. 10. 31. dr. Gönczi Dóra kamarai jogtanácsos 2025. 10. 01. dr. Somos András ügyvéd 2025. 11. 15. dr. Borzási Bence kamarai jogtanácsos 2025. 11. 03.

ESKÜTÉTEL 2025. DECEMBER

dr. Kolláth Mihály Gábor BICZI ÉS TURI ÜGYVÉDI IRODA KITŰNŐ dr. Schwartz Dániel DR. DOBOS ISTVÁN KITŰNŐ

Elhunyt  dr. Gulyás Gábor ügyvéd 2025.09.27. dr. Czirmes György ügyvéd 2025. 10. 25. dr. Makai-Kis László kamarai jogtanácsos 2025. 09. 20. dr. Sándor Tamás ügyvéd 2025. 09. 17.

dr. Brunner Dániel POPRÁDI ÜGYVÉDI IRODA JELES dr. Cseh Mária Viktória SZECSKAY ÜGYVÉDI IRODA JELES dr. Fehér Márk LIBER ÜGYVÉDI IRODA JELES

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvéd Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso

2025. DECEMBER

Pesti Ügyvéd

· PUBLICISZTIKA ·

Megváltozott médiafagyasztási szokások

Igencsak meglepődtek azok az emberek, akik egy reggel arra eszméltek, hogy méregdrágán vásárolt okoshűtőjük kijelzőjén nem a várható időjárás vagy a családi fotóalbum véletlenszerűen kiválasztott képe, hanem egy hirdetés fogadja őket. A botrány még aznap kirobbant, az idő azonban nem azok oldalán áll, akik egy hűtőtől csupán azt várnák el, hogy hidegen tartsa az élelmiszereket.

indannyian reklámvakságban szenvedünk. Ez rosszul hangzik, valójában viszont nem más, mint önvédelmi reflex. Reklámok világában élünk, és ezek ellen muszáj védekeznünk annak érdekében, hogy józan ítélőképességünk – többé-kevésbé – megmaradhasson. A statisztikák egészen ĳesztőek: a Nielsen legutóbbi kutatása szerint csak a lineáris, vagyis a klasszikus tévét nézők naponta átlagosan 39,5 percnyi tévéreklámot látnak, ami nem kevesebb, mint 153 darab reklámfilmnek felelt meg. És ha bekapcsoljuk az okostévénket, mi az első dolog, amit látunk az okosfelületen? A reklám! Ha ránézünk az internet bármelyik híroldalára, mit fogunk látni? Reklámokat! Ha felmegyünk bármilyen közösségimédia-platformra, vajon mi fog először szembejönni? Eltalálták: reklám – jelölve és burkoltan egyaránt. A hűtőreklám azonban még mindezek ismeretében is szintlépést jelent. Amíg ugyanis hallgatólagosan elfogadjuk, hogy a minket érdeklő tévéműsorért cserébe vannak reklámok, vagy a hírolvasás előfeltételeként megnézünk három másod-

Pesti Ügyvéd

percet a felugró videóból, addig azon tárgyakkal szemben, amelyekért nemcsak hogy jelentős összeget fizetünk, de még az otthonunkba is befogadtuk, már jóval kevésbé vagyunk elnézőek. Kifizettük érte az árát, használhassuk úgy, ahogy mi szeretnénk – gondoljuk ezt, teljes joggal. Csakhogy a gyártók üzleti modellje kezd megváltozni: remek dolog az, ha tőlünk mint cégtől megvesznek egy viszonylag drága terméket, de még jobb, ha azokon utólag is tudunk egy kis pénzt keresni. Ameddig erre egy Lehel hűtő esetében legfeljebb a területileg illetékes szerviznek volt lehetősége, addig az eszközök internetre csatlakozásával a vásárlók várható felháborodása az egyetlen visszatartó erő egy gyártó szemében. Ne legyenek illúzióink: amikor a végtelenségbe nyúló meetingek végén döntést kell hozni, akkor mindig a részvényesek akarata fog érvényesülni. Ők pedig több pénzt akarnak keresni, aminek egyik módja éppen a reklám lesz. És abban is biztosak lehetünk, hogy a drága hűtőn futó hirdetések úgy lettek eladva a hirdetők felé, hogy azok magas státuszú és fogyasztású háztartásokban lesznek láthatók.

Persze ez most kicsit rossz, de ahogyan megszoktuk a tévéreklámokat és a híroldalak bannereit, úgy idővel már ezek sem fognak feltűnni, gondolhatnánk. Ez a helyzet viszont más. Ameddig ugyanis egy izgalmas film megnézése vagy egy fontos hír elolvasása ad számunkra valami jót vagy hasznosat, addig a senki által nem kért okosfunkcióknál azt érezzük, hogy a hűtőajtóba épített érintőkijelző valójában sokkal inkább a gyártó érdekét szolgálja, mint a miénket. Nem állítom, hogy minden okosfunkció felesleges – de őszintén, ki az, aki klaszszikus hűtője előtt állva felsóhajtott, hogy „istenem, mennyire szeretnék egy okoshűtőt!”? Esetleg olyat, aki okoshűtője előtt úgy érezte, bárcsak mindenkinek ilyenje lenne? Legfeljebb akkor, ha ő maga is nagyrészvényes volt valamelyik hűtőmárkában. Más lenne a helyzet, ha a gyártók felkínálnák a lehetőséget a reklám és a reklámmentes termékek között, és a kettő közti különbség a vételárban is tükröződne. Ilyenre is van példa: az Amazon hosszú évek óta kínálja e-könyv olvasóit kétféle változatban, kétféle áron. Ezzel meg is érkeztünk a megoldáshoz: ha egy gyártó szeretné reklámokkal terhelni a fogyasztót az adott termékén keresztül, rendben van, ha azzal a felhasználó is jól jár. Ez alatt nem a személyre szabott hirdetéseket, hanem a termékért fizetendő összeget értem: az egy tiszta és korrekt biznisz lenne, amire a reklámos hűtőt választóknak sem lehetne rossz szavuk. Aki pedig nem szeretne ilyeneket az otthonában látni, az a normál ár, vagy ha úgy tetszik, a reklámmentes felár kifizetésével garantálná, hogy nem érik ilyen jellegű meglepetések. A kritikák hatására az ominózus hűtőmárka leírást tett közzé a felhasználóinak arról, hogyan tudják kikapcsolni a hirdetéseket. De ne legyenek kétségeink: amilyen eszköznek van kĳelzője és csatlakozik az internethez, azon előbb-utóbb fel fog bukkanni ilyen. Érdemes ezt mérlegelni még azelőtt, hogy beállítunk egy ilyet az otthonunkba. Konklúzióként pedig azt is kĳelenthetjük, hogy nem okos hűtőt venni nem is akkora butaság.

SZERZŐ:

Vida Ferenc, a Pesti Ügyvéd szerkesztője

2025. DECEMBER

· SZABADIDŐ ·

A magyar irodalom ünnepe Izgalmas heteken van túl a magyar irodalom. Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjára és a magyar származású David Szalay Booker-díjára okkal lehetünk büszkék, és ha eddig nem tettük, ezután jóformán kötelességünk megismerkedni írásaikkal. Rajtuk kívül is akadnak izgalmas újdonságok – ezek közül szemezgettünk most néhányat könyvajánlónkban.

KEPES ANDRÁS

Igazad van

Az esendő emberek mind azt képzelik, hogy náluk van az igazság. Pedig mi tudjuk: nekünk van igazunk... Az egymásra acsarkodó értékrendek és vélemények nyomán ölre mennek családtagok, elsorvadnak barátságok, elfordulnak egymástól generációk, belerokkannak társadalmak. De vajon mi mérgezi a kapcsolatainkat? Kepes András nem kínál kész megoldásokat, inkább kérdez, vizsgálódik, töpreng, és arra ösztönöz minket, hogy fogalmazzuk meg saját válaszainkat, amelyek mentén megérthetjük egymást. Open Books NÁDAS PÉTER

Halott barátaim Polcz Alaine, Mészöly Miklós, Esterházy Péter, és aki a saját emlékei szerint elbeszéli őket. Azt a különös rendet, ahogyan ők négyen egymás életébe fűződnek. Már születésük előtt és a haláluk után is. A Halott barátaim regényes könyv: a legbensőségesebb emléklapok egy elbeszélő életéből. Háborún, diktatúrán, polgári és arisztokrata családok tündöklésén és bukásán, változó rendszereken át sodorja olvasóját, és miközben a földrajzi és érzelmi térkép folyton változik, a szeretetről kiderül, hogy ,,nem viselkedik másként, mint a szabadság, nincsenek fokozatai és nem osztható”. Sárközy és Társai Könyvkiadó ANTHONY HOPKINS

ILLUSZTRÁCIÓ: FREEPIK

Jól csináltuk, kölyök! Ebben a régóta várt, megindítóan őszinte önéletírásban megelevenedik a világhírű,

2025. DECEMBER

kétszeres Oscar-díjas színész, Sir Anthony Hopkins gyerekkora, színészi pályája, az eszméléstől a bölcsességig ívelő életútja. Hopkins megnyerő őszinteséggel, lebilincselő stílusban idézi fel könyvében pályájának legfontosabb állomásait és enged bepillantást az olvasónak abba a műhelymunkába, amelynek során megszülettek zseniális alakításai, miközben magánéletének válságos időszakait sem titkolja az olvasó elől. Az évek előrehaladtával egyre jobban foglalkoztatja a múlandóság, apja szavait idézve „a Nagy Titok”, hogy mi jön a halál után. Athenaeum Kiadó BŐSZE ÁDÁM

Mozart bikiniben – Zeneszerzők viselt dolgairól Bősze Ádám ismét különleges szemszögből és fergeteges humorral vezet be bennünket a klasszikus zene izgalmas világába – ezúttal a zeneszerzők öltözködési szokásai mentén kalandozhatunk évszázadról évszázadra, dallamról dallamra. A könyvből olyan érdekességeket is megtudhatunk, hogy miért viselt turbánt Josquin Desprez, mikortól kezdtek spicc-cipőt hordani a táncosnők, melyik család volt a zenetörténet legpiperkőcebb famíliája, miért hordott Clara Schumann egész életében gyászruhát, és hogy miként vívta ki a kortársai ellenszenvét Richard Wagner fényűző és pazarló életmódjával… Libri SZALAY DAVID

Test

Egy, a világtól és saját magától elidegenedett férﬁ élete a felemelkedéstől a mélybe zuhanásig. A lecsupaszított prózában megírt, mégis mélyen megrendítő Test egy magyar származású férﬁ életének legfontosabb pillanatait követi végig a ka-

maszkorától kezdve évtizedeken keresztül – bemutatva, hogyan roppantják fokozatosan össze döntéseinek következményei. A szerző 2025-ben Booker-díjjal kitüntetett kötete igazán mély kérdéseket boncolgat: mi mozgatja az életünket? Mi ad neki értelmet? És mi az, ami végül tönkreteheti? Libri LUCA DAL MONTE

Enzo Ferrari – egy ikon életrajza

Mindenki ismeri a Ferrari nevet, és szinte mindenki hallott már a legendás autómárka névadójáról, a zseniális autóversenyzőről, autótervezőről és üzletemberről, Enzo Ferrariról. Azonban jóval kevesebben ismerik a legenda mögött rejtőző, borzasztóan bonyolult és ellentmondásos embert. Luca Dal Monte végre magyarul is megjelent könyve segít megismerni az embert a legenda mögött. Alexandra PALÁGYI ESZTER

A csillagok ára A világ kulináris elitjében Palágyi Eszter neve egyet jelent a kifinomult ízekkel, a mérnöki precizitással és a végtelen elszántsággal. Magyarország első olyan séfjeként, aki a fine dining nemzetközi színpadán vált valódi világsztárrá, ebben a könyvben először enged bepillantást életébe. Olyan őszintén beszél a magányról, a szeretethiányról, a családi drámákról és arról a világról, ahol a Michelin-csillag egyaránt jelent ünneplést és terhet, ahogyan csak kevesen mernek vagy képesek. A könyv vallomás arról, hogy a fine dining világában a fényes tányérok és a ragyogó csillagok mögött emberek állnak, akik mindennap harcolnak önmagukkal, határaikkal, múltjukkal, és azzal a kérdéssel, vajon megéri-e a csúcsra törni. Boook

Pesti Ügyvéd

· SZABADIDŐ ·

Felkészülés 2026-ra A 2025-ös évet már lezártnak tekinthetjük, 2026-ra azonban még mindannyiunknak akadnak szabad estéi a naptárában. Ezek minőségi eltöltésére ajánlunk most hét programot. Bécs–Budapest – Újévi koncert a Budapest Kongresszusi Központban

Újév, ahogy mi szeretjük: hagyományok, Strauss, osztrák-magyar békeidők, elegancia. A koncert a legnemesebb bécsi évindító hagyományokat a zenekartól már megszokott izgalmas újításokkal ötvözve a város egyik legkülönlegesebb újévi eseménye lesz. A műsor kétnyelvű kommentárjaiért és a zenei minőségért az együttes művészeti vezetője, Hámori Máté felel majd. 2026. január 3. utazenehez.hu

Frankenstein – A modern Prométheusz

Victor Frankenstein a lehetetlent kíséreli meg: élővé teszi az élettelent. Évek megszállott munkájának eredményeképpen életre kelt egy mesterséges lényt, de a kísérlet végeredménye elborzasztja. Ebben a pillanatban bevégeztetett: neki is és teremtményének is. Mary Shelley 19 évesen írta világhírű regényét, az ebből készült új vígszín-

Art Department

Az Art Department Nádas Péter válogatott írásait és dokumentarista fotóit mutatja be, a látogatót elsősorban olvasásra invitálva. A szerző korábbi szövegei rávilágítanak arra, milyen szorosan kapcsolódik családja története és munkássága a kirakatperes eljárások során halálra ítél és kivégzett kommunista vezető, Rajk László családjának múltjához. Az írások párbeszédbe lépnek a helyszínnel, a Rajk László építész által egykor műteremként használt térrel, amely így két családtörténet emlékezetévé válik. A kiállítás január 31-ig látogatható. Art Department (1061 Budapest, Paulay Ede u. 17.)

Hogyan tudnék élni nélküled?

A Hogyan tudnék élni nélküled musical Demjén Ferenc dalainak felhasználásával az Erkel Színházban debütál Szente Vajk rendezésében. A jól ismert filmben elhangzott slágerek most színpadon szólalnak meg újra élőben. A Kirády Attila ötletéből Goda Krisztina és Kormos Anett által írt forgatókönyv alapján a szövegkönyvet írta Szente Vajk és Galambos Attila. A közönségsiker biztosnak látszik, hiszen már a jegyértékesítés kezdetén hosszú sor kígyózott az Erkel Színház előtt. Bemutató: 2026. február 13. erkelszinhaz.hu

Pesti Ügyvéd

kora áll. A világ egyik leglátványosabb régészeti anyagát bemutató kiállításon nyomon követhetjük a Csin állam több évszázados felemelkedését a Kr. e. 8. és Kr. u. 3. század között, és találkozhatunk e kor fontos szertartási tárgyaival és jelképeivel. Megismerhetjük az első kínai császár korának mindennapi életét, hadserege felépítését, fegyvereit és egyedileg megmintázott katonáit. A kiállításon több mint százötven ókori műtárgyat − köztük az első császár terrakottahadseregéből tíz eredeti példányt − állítanak ki. 2026. május 25-ig szepmuveszeti.hu

Eric Clapton

A többszörös Grammy-díjas gitáros énekes hatvanéves pályafutása során eddig egyetlenegyszer játszott Budapesten, húszévnyi szünet után azonban 2026 májusában visszatér Magyarországra minden idők egyik legnagyobb hatású gitárosa. Clapton legfrissebb, huszonkettedik szólóalbuma, a Meanwhile 2024 őszén jelent meg. 2026. május 2. MVM Dome

Freddie

házi változat teremtő és teremtmény, szeretet és ragaszkodás, beilleszkedés és kitaszítottság viszonyát, valamint az ember mindenhatóságának illúzióját és az alkotás morális felelősségének kérdését gondolja újra. Bemutató: 2026. február 21. vigszinhaz.hu

Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái

A Szépművészeti Múzeum több mint egy évezredet átfogó kiállításának középpontjában a világ leghíresebb régészeti leleteinek egyike, a kínai terrakotta hadsereg és az első kínai császár

Freddie Mercury és a Queen 1986-os budapesti koncertjének negyvenedik évfordulójára emlékezik a Magyar Zene Háza és a világhírű rocksztár emlékét ápoló World of Freddie új, közös, saját tervezésű időszaki kiállítása. Az ikonikus zenekar a vasfüggöny mögött elsők között adott nagyszabású stadionkoncertet Magyarországon. A Népstadionban tartott fellépés – melynek keretében Freddy váratlanul elénekelte a „Tavaszi szél vizet áraszt…” című népdalt – a szabadság élményét és az akkori rendszer korlátain való áttörést szimbolizálta egy egész generáció és régió számára. A kiállítás megnyitójának pontos időpontját lapzártánk után jelentik be zenehaza.hu

2025. DECEMBER

· SZABADIDŐ ·

DR. RÁTKAI TÍMEA

„Lehet-e rokonszenves egy gyilkos?” Igazán izgalmas könyvvel jelentkezett Dr. Rátkai Tímea. Az Ölni érted – ölni téged című mű igazi „true crime” mű, azaz, egy valódi gyilkosság körülményeit dolgozza fel aprólékos munkával, az elkövetőt is megszólaltatva. A szerzőt – könyve elolvasása után – többen is ajánlották a kamara tagjai közül egy Pesti Ügyvéd-interjúra. – A jogi tanulmányaim után kezdtem el a doktori képzést, mert nagyon érdekelt a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés jogintézménye – mondja dr. Rátkai Tímea. – Ez Magyarországon egy 25 éves múltra visszatekintő büntetési forma, amely a halálbüntetés eltörlését követően lépett a legsúlyosabb szankció helyébe. A jelenlegi szabályozással kapcsolatban rengeteg jogi és morális kérdés merül fel – az Emberi Jogok Európai Bírósága folyamatosan elmarasztalja Magyarországot emiatt. Engem ez a téma mélyen foglalkoztat. Többekkel ellentétben én nem valamilyen konkrét céllal kezdtem el a doktori iskolát, ha-

2025. DECEMBER

nem azért, mert egyszerűen kíváncsi vagyok: számomra eszköz volt arra, hogy kutathassak, hogy itt maradhassak, és ezzel a témával mélyebben foglalkozhassak. A négy év alatt átfogó kutatást végeztem. Feldolgoztam az összes eddigi ítéletet, megvizsgáltam a bírói gyakorlatot, készíttettem egy reprezentatív közvélemény-kutatást a Mediánnal, és kutatási engedély birtokában bejutottam a szegedi Csillagbörtönbe is. Ott beszélgethettem elítéltekkel és az őket segítő szakemberekkel. Közben azonban egyre inkább azt vettem észre, hogy egyetlen dolog nem fér bele a tudományos kutatás kereteibe: maga az ember.

Engem valójában mindennél jobban érdekel az, hogyan és miért válik gyilkossá valaki. Nyilván van egy olyan réteg, ahol már gyermekkorban látszik, hogy valaki bűnöző életmódba sodródik. De engem főként azok érdekelnek, akik korábban nem bűnöztek. Mi történik velük? Hogyan élik meg azt, amikor megölnek valakit? Mi játszódik le bennük öt perccel később? Mikor tudatosul bennük, hogy mit tettek? Ezek olyan kérdések, amelyekről az emberek ritkán hallanak – és amelyekről azok tudnak igazán beszélni, akik átélték. Nagyon érdekel az is, hogyan dolgozzák fel a tényleges életfogytiglanra ítéltek azt a tényt

Pesti Ügyvéd

· SZABADIDŐ ·

– különösen, ha az elítéléskor már 40 év körüliek –, hogy nagy eséllyel soha többé nem lesznek szabadok. Mert bár 40 év után kötelező kegyelmi eljárásra van lehetőség, sokan ezt valószínűleg nem élik meg. – Térjünk vissza a kutatásához! Mire jutott? – Számomra az egyik legérdekesebb megállapítás az volt, hogy amikor Magyarországon bevezették a TÉSZ-t, akkor az valóban életfogytig jelentett – mindenféle kilátás nélkül. Az első elítéltek viszont hamarosan az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, mondván, hogy ez sérti az emberi méltósághoz való jogot. Az EJEB meg is állapította ezt, és felszólította Magyarországot, hogy változtasson a szabályozáson. Így vezették be a kötelező kegyelmi eljárást, amely 40 év letelte után lehetőséget ad a szabadulásra – ha azt maga a fogvatartott kéri, és a kegyelmi eljárás során ezt jóvá is hagyják. Én ezt egy ügyes politikai döntésnek tartom: a kutatásomban megnéztem az összes ítéletet, az elítéltek életkorát, és összevetettem a jelenlegi születéskori férfi várható élettartammal. Az derült ki, hogy rendkívül alacsony azoknak az aránya, akik egyáltalán megérik, hogy negyven év után szabadulhassanak. Ugyanakkor a remény formálisan megvan – tehát papíron teljesítjük az EJEB elvárását, és van felülvizsgálati lehetőség. Ez egyfajta kompromisszum. Ettől függetlenül továbbra is születnek elmarasztaló ítéletek az EJEB részéről. A bíróság javasolja a 25 év utáni felülvizsgálatot is – ennek számos előnye lenne. Ha valaki 25 év után szabadul, még lehet esélye újrakezdeni: élhetnek még a hozzátartozói, aktív életkorban van, lehetősége van munkát vállalni, integrálódni. 40 év után ezek szinte lehetetlenné válnak. Ugyanakkor a közvélemény – és ezt a kutatásom is alátámasztja – nem támogatja a változást, sőt: sokan még szigorítanának is. Érdekes módon, minél távolabb kerülünk időben a halálbüntetés eltörlésétől, annál inkább csökken a társadalmi támogatottsága, de még mindig jelen van. Amikor eltörölték a halálbüntetést, akkor 76% volt a támogatottsága, az én kutatásomban ez már csak 55% körül mozgott. Ugyanakkor az emberek többsége nem is feltétlenül a halálbüntetést, hanem inkább a tényleges életfogytiglant támogatja – tehát azt mondják, hogy maradjon bent az elítélt élete végéig. Magyarországon tehát egy nagyon érdekes kettősség alakult ki: ez a jogintézmény két irányból is vitatott. Egyrészt

Pesti Ügyvéd

az emberi jogi szervezetek azt mondják, hogy sokkal korábban, például 25 év után kellene lehetőséget biztosítani a felülvizsgálatra. Másrészt a társadalom nagy része szigorítana – tehát ha lehetne, még keményebbé tennék a rendszert. Így tulajdonképpen egy olyan rendszer jött létre, ami egyik oldalnak sem teljesen felel meg, de mindkét irányba „kicsit” igazodik. Még egy érdekes adalék: az Alkotmánybírósághoz is benyújtottak panaszokat ebben az ügyben – ha jól tudom, 10-12 ilyen alkotmányjogi panasz van jelenleg is. Az elsőt több mint tíz éve nyújtották be, de azóta egyik ügyben sem született döntés. Úgy érzem, az Alkotmánybíróság nem mer hozzányúlni ehhez a kérdéshez. – A könyvvel kapcsolatban volt bármilyen előképe? – Én is „true crime” fogyasztó voltam, természetesen. Ez együtt jár a büntetőjogi érdeklődéssel. Ezeket a drámai történeteket azonban inkább filmen dolgozzák fel – és épp emiatt volt bennem egy félelem is, hogy írásban mennyire lehet visszaadni azt, amit filmen talán jobban, érzékletesebben lehet bemutatni. Így aztán nem is volt konkrét koncepcióm, amikor nekiálltam, csupán egyet-

len dolgot tudtam biztosan, és ezt végig következetesen tartottam: bármit, amit érzek, azt leírom, hogy az olvasó találkozzon ezzel az egész helyzettel – az én érzéseimen keresztül. Átengedem magamon ezt az egészet. Nem egy objektív, dokumentarista könyv készült, ami csak a tényeket rögzíti, hanem szeretném, ha az olvasók éreznék is, amit az adott szituációban én is éreztem és láttam. – Hogy választotta ki a főhőst? – Olyan embert kerestem, aki tényleges életfogytiglant tölt. Ahogy korábban is mondtam, engem azok az ügyek érdekelnek leginkább, ahol korábban nem volt jele annak, hogy az illető bűnöző lenne. Akik normális életet éltek, és aztán valamilyen trauma hatására elkövettek egy súlyos bűncselekményt. Bereczki Sándor ilyen volt: diplomás ember, a Pécsi Sörgyár logisztikai igazgatója, elismert tagja a pécsi társasági életnek. Egy sikeres ember, aki a társaság krémjébe tartozott. Volt egy ügyvéd barátnője, akivel épp egy kapcsolatlezáró, szakítás körüli időszakban jártak. Mint utólag kiderült, a barátnője már fél éve egy párhuzamos kapcsolatban élt, de ezt Bereczki nem tudta. Aztán végül őket lőtte le – a barátnőjét és annak új párját. Aznap reggel ez az ember úgy ébredt, hogy alapvetően

2025. DECEMBER

rendben volt az élete. Persze nyűglődött a kapcsolatával, de nem tűnt katasztrófának. Aztán a nap folyamán elindult egy eseménysorozat – meglátta őket együtt, és ez elindított benne valamit. Estére ez eljutott oda, hogy este tízkor megjelent náluk egy Berettával, és lelőtte őket.

Ő elolvassa, és szintén dönthet úgy, hogy vállalja-e az interjút. Ha mindkét fél beleegyezik, akkor lehet találkozni. Bereczkinél nem sok reményt fűztem ehhez, mert csak egy rövid interjút adott a büntetőeljárás során. Nagyon valószínűnek tartottam, hogy elutasít. De szerencsére nem így lett.

– Előzmény nélküli volt a cselekedete? Tulajdonképpen bárkiből válhat estére gyilkos? – A könyv megjelenése óta sokan írnak nekem emiatt. Sokan felteszik maguknak is a kérdést: ha nála sem volt látható előjel, akkor nálam sem lehetne? De azt gondolom, valamilyen előzmény azért mégis volt. Nem klasszikus értelemben vett nehéz gyerekkor – de például az apja saját elmondása szerint kívülállónak érezte magát a családjában. Valószínűleg ő az édesanyja egy korábbi kapcsolatából született, és mindig „pótkerékként” kezelték. Így az apja megfogadta, hogy ha neki egyszer fia lesz, akkor mindent megtesz majd, hogy annak erős családi identitása legyen. Ez meg is valósult: lett egy fia, Bereczki Sándor, akit úgy nevelt, hogy ha bármilyen igazságtalanság éri, álljon ki magáért. „Veled nem tehet meg akárki akármit! Te egy Bereczki vagy!” – mondta a fiának. Ez egy kulcsfontosságú mondat; egyfajta örökség. A család székely származású volt, ami adott egy bizonyos nyakasságot is. Érdekes módon Bereczki saját elmondása szerint sosem volt erőszakos vagy hatalomvágyó, de nagyon erős öntudattal rendelkezett. Ahogy haladt előre az életében és egyre sikeresebb lett, ez az öntudat csak erősödött. Ő volt „A” logisztikai igazgató – ez nemcsak a munkája volt, hanem a státusza is, ami azt mutatta, mennyit dolgozott ezért. Innen nézve különösen drámai a történet – ahogy valaki, aki ennyit épített az életén, egy nap alatt mindent elveszít, és gyilkossá válik.

– Hogy alakult a kapcsolatuk? Milyen volt a dinamikája? – Az első egy-két alkalommal még érezhető volt, hogy megfontolja a válaszait, de aztán nagyon gyorsan kiépült a bizalmi híd köztünk. Onnantól kezdve bármit kérdezhettem tőle, nem volt tabu. Folyamatosan biztosítottam róla, hogy bármire mondhatja: „erről nem akarok beszélni” – de ilyen soha nem történt. Minden héten kétszer látogattam meg, és a következő alkalomra mindig elvittem neki az előző beszélgetésünk leiratát. Jeleztem neki, hogy bátran húzza ki, amit nem szeretne benne látni, vagy írjon hozzá, ha eszébe jutott valami. Soha nem húzott ki belőle semmit. Legfeljebb apróságokat javított: például ő mindig „anyumnak” hívta az édesanyját, egyszer véletlenül „anyám”-at írtam, azt kĳavította. Sőt, gyakran előfordult, hogy mire mentem hozzá, több tíz oldalnyi kézzel írt anyagot adott át – gyönyörű gyöngybetűkkel írva –, amiben új információkat osztott meg.

– Hogyan kereste fel őt? – Ez elég macerás része a „true crime” műfajának. Először a Büntetés-végrehajtási Intézethez kell benyújtani egy kérelmet. A BV ilyenkor megvizsgálja, jelent-e az interjú bármilyen biztonsági kockázatot – akár rám, akár rá nézve. Rákérdeznek a pszichológusánál is, hogy az interjú kibillentheti-e a fogva tartottat a lelki egyensúlyából. Ez kulcskérdés, mert csak stabil mentális állapotban tudják biztosítani a börtön biztonságát. Ha a BV rábólint, akkor írhatsz egy levelet a fogvatartottnak.

2025. DECEMBER

– Mi az, ami magát bármilyen felismeréshez segítette a folyamat során? – Nagyon sok apró mondata volt, ami megmaradt bennem. Nem is feltétlenül a jogi természetűek, hanem a valóban bölcs meglátások az élet minden területéről. De amit igazán kaptam ettől a munkától, az az volt, amire számítottam: hogy mindig látni kell a személyiség rétegeit. Hogy igen: gyilkos. És ott van most, ahol a helye van. Ez nem kérdés. De az ember ennél több. Ezzel menet közben kellett megküzdenem magamban. Hogy szabad-e azt éreznem, hogy bizonyos helyzetekben ez az ember szimpatikus? Hogy együtt tudok vele érezni? Miközben ő két embert megölt, akiknek családjuk van. Ezek a belső harcok végigkísérték a munkát. De aztán úgy döntöttem, hogy amit akkor érzek, azt le is írom. Nem tagadok el semmit. A könyvben is megjelenik ez az érzelmi hullámvasút. Sokan írnak nekem, hogy ők is ugyanezt élték át olvasás közben – ez azt mutatja, hogy sikerült hitelesen átadni az élményt. Ezek a vívódások, dilemmák tényleg benne vannak ebben a történetben, nem csak bennem játszódtak le.

A jogász-bestsellerszerő Dr. Rátkai Tímea pályája első ránézésre szokatlan ívet rajzol ki: a sikeres esküvőszervező vállalkozótól a jogelmélet oktatójáig vezetett az útja. Ő maga azonban nem tekinti ezt klasszikus értelemben vett újrakezdésnek. A jog iránti érdeklődés mindig is ott volt benne, csak sosem fért bele a vállalkozói mindennapokba. Amikor nagyobbik fia úgy döntött, jogi egyetemre megy, megszületett benne a „most vagy soha” felismerés: ha valaha be akarja pótolni a régóta halogatott tanulmányokat, akkor itt az idő. Így történt, hogy anya és fia egyszerre jártak egyetemre – ő levelezőre, fia nappalira. Bár nem sok időt töltöttek együtt a campuson, a közös vizsgaidőszakok sajátos családi ritmust hoztak, és később ő maga is többször rákérdezett, mennyire befolyásolta a fia egyetemi éveit, hogy az édesanyja is ugyanott tanult. Fia szerint egész jól működött a helyzet. A jogi diploma megszerzése után sem állt meg: jött a doktori iskola. Mivel már korábban is aktívan tanított az esküvői szakmát oktató stúdiójában, az oktatás világa sem volt idegen számára. Így amikor az egyetem felajánlotta neki, hogy csatlakozzon a jogelméleti tanszékhez, evidens volt a folytatás. Ma jogelméletet, jogszociológiát, jogászi etikát és jogés állambölcseletet tanít, és kifejezetten otthon érzi magát ebben a szellemi közegben. Vállalkozását közben fokozatosan háttérbe szorította, hiszen – ahogy mondja – eleget dolgozott már ahhoz, hogy most olyan munkát végezzen, amit igazán élvez. Első könyve nagy figyelmet keltett: egy sokkoló, tragikus gyilkossági ügyet dolgozott fel, és már készül a következő kötet is, amelynek részletei egyelőre titkosak, de hasonlóan megrázó témát ígér. Közben a fia a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjává vált: az Oppenheimnél dolgozik. Tímea pedig, ha ritkán is, de kilép az akadémiai közegből: civilként szerepelt az Árulók című műsorban, ahol a játék logikája, a pszichológiai helyzetek és a szerepjátékos elemek kifejezetten érdekelték. Ha hívnák egy új évadra, gondolkodás nélkül visszatérne – a celeblét viszont egyáltalán nem vonzza.

Pesti Ügyvéd

Best of 2025 Válogatás a Budapesti Ügyvédi Kamara idei életének emlékezetes pillanataiból.

Január

A felújítás végső állomásaként a székház megkapta a használatbavételi engedélyt Budapest Főváros Kormányhivatalától.

Április

A Magyar Ügyvédség Ünnepe az évfordulós ünnepségsorozat záróeseménye volt, melynek keretében egyebek mellett nagyszabású nemzetközi konferenciát rendeztek, és egy különleges emlékérmét is kibocsátottak.

Július

A hagyományoknak megfelelően ebben az évben is felcsendült a Próká-torok kórusának éneke a kapolcsi Szentháromság templom falai között, a Művészetek Völgye fesztivál keretében.

Október

A Díszterem többek között a „Mit csinál a Pmt. vizsgáló, ha becsönget” előadásnak, a Jogtanácsosi Konferenciának, valamint a „Pályakezdő Jogász” 2025 Versenynek is otthont adott.

Február

Ügyfelem érdekében: 150 éves a Budapesti Ügyvédi Kamara címmel június végéig tartó kiállítás nyílt a hivatásrend történetéről a Nemzeti Múzeumban.

Május

A BÜK dísztermében ült össze a Tizenkét dühös ember. Reginald Rose drámájának szereplői között csupán egy színésznő akadt, a többiek mind jogászok – bírók, ügyvédek, ügyészek és jogtörténészek – voltak.

Auguszus

A nyár utolsó napjaiban véradást szervezett a BÜK, amelyen mindösszesen 69 fő adott sikeresen vért.

November

A VI. Pro Bono Napra 401 jogkereső regisztrált, akiknek 90 kolléga adott ingyenes jogi tanácsot a Kamarában, az irodájában vagy online, illetve telefonon keresztül.

Március

A BÜK megalapításának 150. évfordulójának tiszteletére ünnepi és kibővített elnökségi ülésnek adott otthont a megújult székház.

Június

Megújuló főváros, urbanisztikai fejlődés és a BÜK Székháza címmel izgalmas előadáson mutatta be Szilágyi Anna közgazdászurbanista a székház történetét az ügyvédségnek.

Szeptember

Elindult a Digitális Ügyvéd Program, melynek célja, hogy modern megoldásokkal segítse az ügyvédi praxisokat a hatékonyabb működésben.

December

Megnyitott a B.A.R. bisztró a Kamara klubhelyiségében, amely már 8 órától meleg reggelivel, 11-től pedig ebédmenüvel várja a tagságot.

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök / Felelős szerkesztő: Bus István / Szerkesztő: Vida Ferenc FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

Kiadó: The Contentist Kft. / E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu / Tartalomgyártás és layout: The Contentist Nyomda: EDS Zrínyi Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8., Felelős vezető: Csontos Csilla, vezérigazgató