Page 1

XIV. évf. 5. szám, 2012. június 8. A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Melléklet: Szederkényi Körjegyzôség

Az áthidaló megoldás 10 éves a Széchenyi Kártya Program


2

HIRDETÉS

A Szentlôrinc-Ormánság Takarékszövetkezet a mikro-, kis- és középvállalkozások szolgálatában a Széchenyi Program termékeivel várja kedves meglévô és új ügyfeleit. Kedvezményes kamatozás, állami támogatás.

Ajánlott termékeink: ● Széchenyi kártyahitel, ● Széchenyi forgóeszközhitel, ● Széchenyi beruházási hitel. Érveink az éveink! Részletes tájékoztatás a kirendeltségeinkben: Szentlôrinc, Pécs, Sellye, Vajszló, Bicsérd, Pellérd, Görcsöny, Baksa, Szabadszentkirály, Bükkösd

Töltött, újraépített, utángyártott tonerkazetták Ha nem eredeti tonerkazettát vásárol, három különbözô terméket talál a Vásárló: utángyártott, töltött és felújított kivitelt. Mindhárom más minôséget takar, de egy dologban azonosak: ha jó gyártótól származnak, mûködniük kell, ha viszont a gyártó csak a legolcsóbbat akarja kihozni a termékbôl, akkor bizony sok bosszúságot okozhat a vásárlás. Az utángyártott tonerkazetta új termék, csupán egy másik gyártó állította elô. Sok helyen tévesen így szoktak nevezni minden nem eredeti festéket, de az utángyártott kifejezés mást takar. A megfelelô nyomtatóhoz ugyanúgy használható mint az eredeti, de a minôsége változó lehet, ami kizárólag a gyártótól függ. Van olyan gyártó, amelynek a neve garanciát jelent a minôségre, ennek arányában természetesen árai sem a legalacsonyabbak. Létezik viszont gyakorlatilag használhatatlan utángyártott termékcsalád is. Töltött, felújított kazetták Az elhasznált kazetták újrafeldolgozásával készülnek a töltött és újraépített termékek. A töltött kazetta esetében az üres festékkazettát festékkel újra feltöltik, valamilyen szinten ellenôrzik, így az újra használható lesz. A felújított megnevezés mögött szintén utántöltött termék rejtôzik, de ebben egyes alkatrészeket új darabra cseréltek. Fôként a kép minôségét meghatározó alkatrészekrôl van szó, tehát ezek a darabok biztosabban mûködnek, jobb nyomtatási kép várható tôlük.

SÖN A DÖNT

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI ÁLLANDÓ

TT O T Z S VÁLA ! G Á S Ó BÍR

Gyorsaság Költségkímélés Szakszerûség Rugalmasság Idômegtakarítás Üzleti diszkréció Egyfokú eljárás Szabad bíróválasztás Igazságszolgáltatás helyben Hitelezôi érdekvédelem elôsegítése Közvetlen végrehajthatóság

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Ügyfélszolgálat: (72) 507-148 www.pecsikamara.hu www.pbkik.hu

Valóban rosszabb a töltött toner? Ha az elôzô cikket olvasta, akkor már tudja, hogy minden gyártó, doboz és márkajelzés mögött gyökeresen eltérô minôség rejtôzhet. Ha esetleg nem olvasta, de szívesen tenné, az írás online változatát itt találja: www.NyomtassaOkosan.hu/nemletezik Az elterjedt nézet szerint a töltött kazetta rosszabb mint az utángyártott, mert az utóbbi ha nem is gyári, de vadonatúj. Ez technikailag valóban így van, de ez csak az igazság egyik fele. A mindennapi gyakorlat vegyesebb képet mutat. Ha egy gyártó jól dolgozik, akkor egy töltött kazetta kiválóan teljesíthet, százból kilencvennyolc-kilencvenkilenc darab hibátlan teljesítményt nyújt. Mesélt viszont olyat is egy nagy intézmény ügyintézôje, hogy egy adott típusból tízbôl nyolcat küldött vissza reklamációsként. Persze minden hibás darab megakasztotta a munkát, idôt pazarolt. Tehát a lényeg nem a technológia, hanem maga a gyártó. A másik oldalon, az utángyártottak között sajnos a helyzet ugyanez. Van olyan típus, ami nagyon jól használható, szinte hiba nélkül mûködik. Ezektôl szintén az egy-két százalékos hibaarányt várhatjuk el. Itt is találhat viszont a tájékozatlan vásárló horrorisztikus selejtet: akár a felénél is több lehet a reklamációs arány. Saját gyakorlatunkban a rekord az a típus volt, ami egy hónap alatt három nyomtatót juttatott a szervízbe, abból egy menthetetlen volt. A tulajdonos a megszokottnál talált egy még olcsóbb tintapatron ajánlatot... A végeredmény tehát nem is igazán a gyártás, feldolgozás típusától, hanem az annak során elvárt minôségtôl függ. Mit is jelent, pontosan mitôl függ a végeredmény? Ki lehet-e szûrni a selejtet, felismerhetô-e a jó és a rossz típus? Errôl szól majd a következô írás, már konkrét kiválasztási ötletekkel és az életbôl merített tapasztalatokkal. Köszönöm a figyelmét. Harman Tibor www.NyomtassOkosan.hu


Dél-Dunántúli Gazdaság

Múltunk nagyjai: Falcsik Dezsô

TA R TA L O M Címlapsztori 4–7 10 éves a Széchenyi Kártya Program Kamarai hírek 8 Államtitkári látogatás a kamarában Aktualitások a munkavédelem területén Kamarai hírek „Zöld tea” mellett Kínáról INKAS

9

Kamarai hírek Innováció és iparjogvédelem Lezárult a Baross Gábor pályázat

10

A hónap üzletembere Lengvárszky Szabolcs

11

Szakképzés 12–13 Érettségi – Szintvizsgák Szakmai sikerek a Pollackon Tanulók százai kerültek ki a kezük alól Enterprise Europe Network

14–15

Melléklet: Szederkényi Körjegyzôség 16–18 Kamarai szolgáltatások

19

Innováció 20–21 Kamarai Energia Beszerzési Közösség OECD környezetvédelmi kilátások Hétmilliárdos pályázati keret C2C utóélet Mesterképzés: Etlinger János

22

Szakképzés

23

InfoComplex Bt.

24

Új tagjaink: Inno-Procurement Kft.

25

Kamaratörténet (I.)

26–27

Autóteszt: Bartos Réka Peugeot 208 1.4 VTi Active

28–29

Vendég-oldal: Addo Étterem

3

AJÁNLÓ

Vannak olyan személyiségek, akik hosszú pályájuk során „hozzánôttek” a városhoz, itt teljesedik ki alkotómunkájuk. Falcsik Dezsô nem tartozott közéjük. Igaz, az 1918 után Pozsonyból elûzött Erzsébet Tudományegyetem a fôváros után 1923-ban került Pécsre, és ô nemsokára meghalt, de így is számon tarthatjuk az egyetem egyéniségei között. Törökszentmiklóson született 1862. február 13-án. Apja uradalmi gazdatiszt és földbirtokos volt. Iskoláit a fôvárosban és Sopronban végezte, egyetemi diplomáját a fôvárosi Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte. Elôbb a bölcsész, majd a jogi karra iratkozott be. A jogi karon szerzett elôbb állam-, majd jogtudományi végzettséget, doktori oklevelet. 1887-tôl ügyvéd-jelöltként tevékenykedett a szolnoki törvényszéknél, majd a járásbíróságnál. Ezt követôen Budapesten, majd Magyaróvárott lett ügyvédi irodavezetô. Otthagyván ezt a területet, 1890 elején a közigazgatás szolgálatába állott. Elôbb Pest vármegyében közigazgatási gyakornoki teendôket látott el, majd Vác aljegyzôje lett. Tanári tevékenységét helyettes tanárként kezdte 1893-ban az egri jogakadémián, magyar közigazgatási jogot és statisztikát tanított, de négy féléven keresztül római jogot is oktatott. A budapesti egyetemre a millennium évében, 1896-ban szerzett magántanári képesítést a hazai közigazgatási jog témakörébôl. Ekkor léptették elô joglíceumi rendes tanárrá. 1900-ban helyezték át a pozsonyi jogakadémiára, a közigazgatási jog és a statisztika tanára lett. Az 1901/02-es tanévtôl kezdôdôen tanszékvezetôje lett a kereskedelmi és váltójogi, illetve a peres és peren kívüli eljárási tanszékeknek, de 1911-ben ismét az eredeti tanszékén találjuk. Az Erzsébet Tudományegyetemen 1914-ben a polgári törvénykezési jogi tanszékre kapott kinevezést egyetemi nyilvános rendes tanári minôségben, majd 1922-ben – immár Budapesten – a közigazgatási és pénzügyi jogi tanszék egyetemi tanára lett. Ebbéli minôségében került át Pécsre. Tudományos munkássága a közigazgatási jog területére terjedt ki, de polgári per-jogi tankönyve is ismert. Rövid pécsi mûködése után Budapesten hunyt el 1924. november 5-én. Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

26–27. oldal

30

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara létrejötte és mûködése (I.)

A hónap üzletembere Lengvárszky Szabolcs

11. oldal

28–29. oldal

Autóteszt: Bartos Réka Peugeot 208 1,4 VTi Active


4

CÍMLAPSZTORI

Folyamatosan bôvül a kis- és középvállalkozások finanszírozását segítô Széchenyi Kártya kínálata. A kétéves futamidejû Széchenyi Kártya célja a vállalkozások átmeneti likviditási és pénzügyi problémáinak áthidalása. A kártyához kapcsolódó hitelkeret minden, a vállalkozás mûködésében felmerülô – adó- és számviteli jogszabály szerint – elszámolható kiadásra használható. A Széchenyi Kártya a már mûködô mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) részére kialakított, kedvezményes kamatozású, állami kamat- és garanciadíjtámogatásban részesített hitelkonstrukció. A Program elemei Széchenyi Kártya: maximum 25 milliós, 1+1 éves folyószámlahitel, melynek bankkártya a megjelenési formája. Széchenyi Forgóeszközhitel: legfeljebb 25 millió Ft összegû, akár hároméves futamidôvel. Széchenyi Beruházási hitel: maximum 50 milliós összegû, legfeljebb tíz éves futamidôvel. Agrár Széchenyi Kártya: maximum 25 milliós, 3 éves folyószámlahitel, melynek bankkártya a megjelenési formája. Miért elônyös? ● Kedvezô, hiszen a kamat mértéke jelenleg havi 1% alatt van, ● már 2 hét alatt akár 25 millió Ft hitelhez juthat a vállalkozás, ● gyors és egyszerûsített hitelbírálat, csökkentett adminisztráció, ● akár ingatlanfedezet nélkül, ● az ország több mint 300 pontján igényelhetô, ● használható átutalással, ● illetve a MasterCard üzleti bankkártyával készpénzfelvételre, bankkártyás vásárlásra. A Széchenyi Kártyát minden olyan kkv igényelheti, amely egyéni vállalkozóként vagy egyéni cégként, illetve az Üzletszabályzatban meghatározott gazdasági társaságként vagy szövetkezet formájában legalább egy éve (10 millió Ft feletti hitelkeret igénylése esetén két éve)

Dél-Dunántúli Gazdaság

10 éves a Széchenyi

mûködik. Igénylési feltétel továbbá, hogy a vállalkozásnak ne legyen lejárt köztartozása, valamint megfeleljen a Széchenyi Kártya Program Üzletszabályzatban meghatározott egyéb feltételeknek. A hitelkérelmet a vállalkozások a regisztráló irodákban, azaz a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a területi kereskedelmi és iparkamarák vagy a KA-VOSZ Zrt. irodáiban nyújthatják be. Az új konstrukcióban elsôként 2008. júliusában a Magyarországi Volksbank Zrt., és a Takarékszövetkezetek vettek részt, majd az MKB Bank Zrt., az OTP Bank Nyrt. és az Erste Bank Hungary Nyrt. is csatlakozott. 2011-tôl az UniCredit Bank Hungary Zrt. is partnere a Széchenyi Kártya programnak. A konstrukció egyszerûbb és gyorsabb eljárást tesz lehetôvé azzal, hogy a banki hitelbírálatot az MKIK irodái készítik elô. A program további elônye, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 80%-ban készfizetô kezességet vállal a vállalkozó hiteltartozásának visszafizetéséért, ami jelentôsen mérsékli a vállalkozóval szembeni banki biztosítékigényt. A hitelkeret 1+1 évig áll a vállalkozás rendelkezésére. Tehát a hitel futamideje a szerzôdés aláírásától számított 1 év, amely a felülvizsgálati kérelem beadásával, illetve a bank pozitív bírálata esetén további 1 évre meghosszabbodik újabb hitelszerzôdés megkötés nélkül. Így a Széchenyi Kártya két évig használható.

10 év alatt 1000 milliárd forint kihelyezés. Pécsett is tájékoztatták a vállalkozásokat a Széchenyi Kártya 10 évérôl. Idén 10 éve a Széchenyi Kártya Program elindulásának, az eltelt egy évtizedben elérte az 1000 milliárd forintot a Program keretein belül a hitelkihelyezés. Errôl és a Program újdonságairól KRISÁN LÁSZLÓT, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük. — A kifejezetten bizalmon alapuló, állami támogatással és banki hitelforrással megvalósítandó hitelkonstrukció ötletének megvalósítására – amely elôsegíti a hazai kkvszektor gyors és olcsó forráshoz jutását – Demján Sándor, a VOSZ elnöke és Parragh László, az MKIK elnöke indította el a két szervezet együttmûködését, még 2001-ben. A terv bevezetésérôl megállapodtak Orbán Viktor akkori miniszterelnökkel a hitelkonstrukció szakmai irányítására, a koordinációs feladatok ellátására pedig a Kamara és a VOSZ létrehozta a KA-VOSZ Zrt.-t. Az elsô Széchenyi Kártyát 2002-ben adták át, ezt megelôzôen forgóeszköz-finanszírozásra, átmeneti likviditási nehézségek áthidalására csak korlátozott lehetôségek álltak a mikro-, kis- és középvállalkozások rendelkezésére.

További információ: www.pbkik.hu/szechenyikartya


Dél-Dunántúli Gazdaság

Kártya Program Az évek során a Széchenyi Kártya a vállalkozások hitelességének jelképe lett, a hiteligénylések száma meghaladja a 221 ezret, és eddig több mint 164 ezer hitelügylet jött létre. A Széchenyi kártyás vállalkozások a tulajdonosok személyes garanciájának és a többlépcsôs hitelbírálatnak köszönhetôen nemcsak megbízhatóvá váltak üzleti partnereik szemében, de a kártyabirtokosok gazdasági stabilitása, pénzügyi ereje is megnövekedett, ami a válság alatt nagyban hozzájárult a munkahelyek megtartásához. — A Széchenyi Kártya Program keretein belül a hitelkihelyezés meghaladta az 1000 milliárd forintot. Minek köszönhetô a sikere? — A Széchenyi Kártya sikeres mûködése részben a különbözô profilú közremûködô szervezetek – az állam, a hitelintézetek, a garantôr szervezet, az érdekvédelmi szervezetek és köztestületek – addig példa nélkül álló együttmûködésében, részben pedig a szokásos banki procedúrától eltérô, vállalkozóbarát konstrukció kialakításában rejlik. Az igénylés feltételei a magyar kis- és középvállalkozások sajátosságaihoz és igényeihez igazodnak, a vállalkozók terheinek enyhítésére az állam kamattámogatást és egyúttal garanciadíj támogatást biztosít. Az induláskor maximálisan igényelhetô 1 millió Ft-os hitelösszeg a Széchenyi Kártya Program eddigi mûködése alatt három alkalommal emelkedett, 2003 júliusában 5 millió forintra, 2004 júliusában 10 millió forintra, 2006 májusában 25 millió forintra, ezek a változások jelentôsen fellendítették a Széchenyi Kártya iránt jelentkezô keresletet. A Széchenyi Kártya Konstrukció 2010-ben a Forgóeszközhitel és a Beruházási hitel bevezetésével bôvült Programmá, melynek elemei teljesen egymásra épülnek és akár egyidejûleg, egyszerre is felhasználhatóak. A Program lehetôséget teremt arra, hogy a vállalkozások különbözô finanszírozási céljaik megvalósítására a megfelelô konstrukciót vehessék igénybe. 2011. szeptember 1-jétôl a Széchenyi Kártya Program újabb elemmel egészült ki: a KA-VOSZ Zrt. a Vidékfejlesztési Minisztérium tá-

5

CÍMLAPSZTORI

mogatásával – a Széchenyi Kártya Program agráriumra való kiterjesztéseként – elindította az Agrár Széchenyi Kártya konstrukciót. 2012 tavaszától pedig az uniós pályázatokon való részvételt segítô két új termék, a Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel és a Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel is elérhetôvé vált a vállalkozások számára. A Széchenyi Kártya Program hiteltermékeinek forgalmazásába az évek során egyre több hitelintézet kapcsolódott be, és a forgalmazók körének további bôvülése is várható. Mára már az OTP Bank, az Erste Bank, az MKB, a Takarékszövetkezeti hálózat, a Volks-bank, a Gránitbank, az UniCredit Bank, a Budapest Bank és a K&H is csatlakoztak a Programhoz. — A Széchenyi Kártya léte miként befolyásolta/befolyásolja a magyar gazdaság mûködését? — A kis- és közepes vállalkozások helyzete a 2008 utáni gazdálkodási környezetben jelentôsen megváltozott, a legtöbb vállalkozás a piacai megtartására és mûködésének fenntartására összpontosít. A válság hatására a fejlesztéseket, beruházásokat elhalasztották, az elnyert és esetenként megkezdett pályázatok, támogatott projektek megvalósítása is veszélybe került. A túlélésért vívott harcban egyre komolyabb jelentôsége van a rövidtávú finanszírozásnak, a folyószámlahiteleknek, de a kereskedelmibank-rendszer kihelyezéseinek csökkenése miatt ebben a Széchenyi Kártya és a Széchenyi Kártya Forgóeszközhitel mára szinte az egyetlen lehetôség, melyet az ismét növekvô igénylések száma is jól mutat. A Széchenyi Kártya Program új elemeit kifejezetten a vállalkozások kérésére és igényei alapján alakítottuk ki. Az Önerô Kiegészítô Hitel a támogatott Uniós projektek elindítását, a Támogatást Megelôlegezô Hitel a befejezésüket segíti, jelentôsen növelve ezzel az uniós források kihasználását. — Melyik konstrukció volt eddig a legsikeresebb, a legnépszerûbb a vállalkozások körében? — Máig legnépszerûbb termék a Széchenyi Kártya „klasszik” szabadon felhasz-

nálható folyószámlahitel, amely a már legalább egy éve mûködô mikro-, kis- és középvállalkozások átmeneti pénzügyi gondjainak megoldására szolgál. — Milyen elônyei vannak a Széchenyi Kártyának? — A Széchenyi Kártya rendkívül kedvezô feltételekkel igényelhetô, a kamat mértéke jelenleg havi 1% alatt van, az igénylôk már 3 hét alatt akár 25 millió forint összegû, szabadon felhasználható hitelhez juthatnak, gyors és egyszerûsített hitelbírálatot követôen, csökkentett adminisztrációval. A vállalkozások hitelhez jutását a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., illetve Agrár Széchenyi Kártya esetén az AgrárVállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetô kezességvállalása segíti, az állam az egyes ügyletekhez kamat- és garanciadíj támogatást biztosít. A Széchenyi Kártya a KA-VOSZ Zrt., a VOSZ és a területi kereskedelmi és iparkamarák irodáiban igényelhetô, ahol az ügyfelek teljes körû információt kapnak a konstrukció igénylésének feltételeirôl és a benyújtandó dokumentumokról. A közel 300 iroda országos területi lefedettséget biztosít, tehát valamennyi régió vállalkozói találhatnak székhelyükhöz közeli regisztráló irodát, amely a kérelem befogadását követôen továbbítja a hitelkérelmet az ügyfél által megjelölt hitelintézet részére. — A vállalkozások melyik szegmense veszi igénybe ezt a lehetôséget? — A rövid futamidejû Széchenyi Kártya „klasszik” és a Forgóeszközhitel szinte minden kisvállalkozás számára kedvezô lehetôséget kínál, de azokban a szektorokban a legnagyobb az igény rá, ahol gyorsan forgó készletek, alapanyagok finanszírozása az elsôdleges. Ennek megfelelôen a legtöbb Széchenyi kártyás vállalkozás a kereskedelemben, az építôiparban, a fuvarozásban dolgozik. A vállalkozások megoszlásának megfelelôen az igénylôk háromnegyede társas vállalkozás, a budapesti és pest megyei vállalkozások aránya 20%. — Milyen jövôbeni pálya határozható meg a Széchenyi Kártyát illetôen? Hová fejlôdhet, kik a lehetnek az új potenciális felhasználók? — A Széchenyi Kártya Program két új, hiánypótló és államilag támogatott terméke a Széchenyi Önerô Kiegészítô

További információ: www.pbkik.hu/szechenyikartya


6

CÍMLAPSZTORI

Hitel és a Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel jócskán kibôvítheti a vállalkozások beruházási lehetôségeit. A kis- és középvállalkozások uniós pályázati elképzeléseinek két probléma vet gátat: egyrészt a szükséges önrészt nem tudják biztosítani, másrészt pedig nem tudják megelôlegezni a projekt költségeit, mivel az EU utófinanszírozással, a megvalósítás után fizeti ki a támogatási összegeket. A tôkehiányos vállalkozások nem képesek finanszírozni ezt az idôszakot a cash-flow problémák miatt. A két új hitelkonstrukció ezekre a kihívásokra kínál megoldást. A Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel lehetôséget ad rá, hogy azok a vállalkozások, amelyek a szükséges önerô hiányában nem tudnak részt venni uniós pályázatokon, vagy nyertes projektjüket nem tudják megvalósítani az idôközben keletkezett likviditási gondok miatt, mégis élhessenek a pályázatok adta lehetôségekkel. A hitelhez az állami kamattámogatás mellett a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizetô kezességvállalása is kapcsolódik, amelynek díjára további állami támogatás vehetô igénybe. A Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel pedig a már elnyert EU-s forrásokhoz történô gyorsabb hozzájutást segíti elô azok megelôlegezése révén. A kedvezményes kamatozású, állami támogatás mellett nyújtott támogatás-elôfinanszírozó hitel lehetôvé teszi, hogy az elnyert európai uniós támogatást már azelôtt felhasználhassák a cégek, hogy az összeg ténylegesen a rendelkezésükre állna. — Van-e olyan megye, régió, ahol intenzívebb az érdeklôdés és a használat a Széchenyi Kártyát illetôen? — Az összesített adatok szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, BácsKiskun megyében és Baranya megyében is kiemelkedô az érdeklôdés a Széchenyi Kártya program termékei iránt. — Baranyában kedvezôen fogadja a kisvállalkozói szektor a 10 éves speciális finanszírozási lehetôséget – tudtuk meg dr. KÉRI ISTVÁNTÓL, a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökétôl. — Ez idô alatt kiemelkedô eredményekrôl számolhatunk be: országosan több mint 200 ezer szerzôdés 1000 milliárd Ft-os kiszerzôdött állománnyal.

2005-tôl a kumulált átlagállomány 60-50-4030-20%/év növekedést mutatott. A kiszerzôdött összeg ténylegesen igénybevett része átlagosan 63%. Ezek a mutatók még kirívóbbak, ha a banki hitelezéshez vagy a különféle mikrohitelezési akciók adataihoz hasonlítjuk ôket. 2008-2010 között a banki hitelkínálat mérséklôdése a hitelezési feltételek szigorodásában és a csökkenô hitelezési hajlandóságban jelentkezett. Késôbb a vállalatok romló hitelképessége akadályozta a hitelkihelyezések növekedését. (2003-2008 között 12,5%-os éves hitel kihelyezési növekmény majd negatívba forduló állományok jelentek meg a statisztikákban.) A termék életgörbéjét már többször hanyatló szakaszúnak minôsítették, de ez nem zavarta töretlen piacképességét. A megújulás több formában jelentkezett: az igénybe vehetô összeg nagysága, a futamidô hossza, a kamattámogatások mértéke, a hitelgarantált % aránya, a befogadó helyek számának gyarapodása és a bôvülô termékskála, az agrárszektor bevonása. A leggyakrabban használt kártyák az 1-5 millió Ft értékûek, de a többi fokozat is egyenletes eloszlásban kerül igénybevételre. A használók 25%-a egyéni, 75%-a társas vállalkozás. A visszaadott bankkártyáknak csak 5-6%-a származik banki felmondásból. — Milyen intenzitású a megye vállalkozásai között a kártya igénybe vétele? — Baranya megyében is kedvelik, hiszen a megyék sorrendjében a 6. helyet foglaljuk el. Eddig 11500 igénylésbôl 9000 átadott kártyát regisztráltunk, ami közel 53 md Ft kihelyezett állományt képvisel. A visszatérítendô finanszírozási forrásokat szívesebben használják a megye vállalkozásai, mint a vissza nem térítendô pályázatikat. A termék stabilitását és piaci sikerét a mûködtetô rendszer tagjainak kölcsönös érdekeltsége és az igénybevevôk elônyös hozzáférése biztosítja. A kormányzati szervek, az érdekképviseletek és a piaci szereplôk más-más értékeket

Dél-Dunántúli Gazdaság képviselnek, de az érdekharmonizálást eddig sikerült megoldani. Sôt, az ellensúlyok is jól mûködtek, amikor szükség volt rájuk. A különféle érdekeket a következôképpen fogalmazhatnánk meg: kormányzati oldalról a Széchenyi Kártya a költségvetést kímélô támogatási eszköz, költségvetési bevételt növelô hozadék, a kkv-szektor segítésének hatékony eszköze, a helyi gazdaság mûködését stabilizáló intézkedés, a bizalmatlanság áthidalása a bankok és kkv-k között, amely a politikai lojalitást növeli. A kamara-VOSZ érdekeltség relációjában további piackonform-szolgáltatásként értelmezhetô a tagok felé, rugalmasságot biztosít a forrás transzferben, a sokrétû tanácsadás kiegészül a finanszírozási területtel, tagságbôvítési lehetôséget jelent, beindítja a hálózatfejlesztési munkát, ügynöki jutalék révén jövedelmezô, teljesítményorientált tevékenységként fogalmazható meg. A kkv-k haszna a Széchenyi Kártyát tekintve: a szokásosnál mérsékeltebb igénylési és hitelképességi feltételek, elfogadható biztosítéki igény, stabil és kedvezô hitelkondíciók (csak BUBORváltozás), nettó kamatfizetés, kamat- és garanciadíj támogatás, gyors forráshoz jutás, területi lefedettség, kedvezô bankés bankfiók választási lehetôség. Azt is mondhatjuk, hogy így kell mûködnie egy horizontális klaszternek, amelynek összetett érdekviszonyok közepette is van hosszú távú jövôje és a célterületekhez is eljut az igényelt termék. A szigetvári MELIO-START Építô és Szolgáltató Kft. 1991 óta dolgozik az építôipar területén, magas- és mélyépítési, útépítési, gépi- és földmunkákkal, valamint készbeton elôállítással foglalkozik. Mint HORVÁTH LÁSZLÓ, a kft. ügyvezetôje lapunknak elmondta, számukra létkérdés a Széchenyi Kártya használata: — Cégünk a 25 millió forintos lehetôséget vette igénybe, ez számunkra azért elônyös, mert szabadon felhasználható.

További információ: www.pbkik.hu/szechenyikartya


Dél-Dunántúli Gazdaság Így könnyebb finanszírozni a beruházásokat, amelyek szinte mindegyike utófinanszírozású. Ma szinte minden vállalkozás számára gondot jelent, ha nem kapja meg idôben a támogatást és az is köztudott, hogy mindig határidôn túli teljesítés van a megrendelô részérôl, hisz a pályázati pénzhez ô sem jut hozzá idôben. Így viszont ha van Széchenyi Kártyám, azaz kedvezô feltételekkel hitelkeretem, meg tudom finanszírozni a beruházásokat. Úgy gondolom, ez fontos, mert ha az ember átmenetileg nehéz helyzetbe kerül, akkor van mihez nyúlnia. — Ez egy biztonsági tartalék, vagy pedig már használták is a Széchenyi Kártyát? — Természetesen használom, mindig annyit veszünk fel belôle, amennyire szüksége van a vállalkozásnak. Gyakorlatilag ugyanúgy tekintek erre az összegre, mintha a rendelkezésemre állna, általában anyagvásárlásoknál, vagy a pályázati pénzek utólagos megérkezésekor számíthatok rá biztonsági tartalékként, amihez bármikor hozzáférek. — Már az elsô alkalommal is a 25 millió forintos összeghatárral vették igénybe ezt a lehetôséget? — Igen, mindjárt a maximumot használtuk ki, bár nem az elsô perctôl kapcsolódtunk be a programba, hanem egy késôbbi idôpontban. — Milyen tapasztalatai vannak a Széchenyi Kártya használatát illetôen? — Nagyon könnyen lehet a hitelhez jutni és szabadon felhasználható, más hitelekhez képest kedvezôbbek a kamatai és csak a felvett hitel után kell kamatot fizetni. Az építôipari vállalkozásoknál ez mindenképpen hasznos, hisz nem a legrózsásabb a pénzügyi helyzet ebben az ágazatban. — Honnan szerzett tudomást errôl a lehetôségrôl? — Természetesen a kamarától. Mivel a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szigetvári városi elnöke vagyok, ezért elsô kézbôl vannak információim a Széchenyi Kártyáról és a lehetôségekrôl. Egy idô után azt gondoltam, hogy érdemes megfontolnom ezt a fajta hitellehetôséget. Azóta is mindenkinek ajánlom, mert csak jó tapasztalataim vannak róla.

7

CÍMLAPSZTORI Egyértelmûen kedvezô tapasztalatokról számolhat be a Széchenyi kártya használatát illetôen KAPOSINÉ dr. DUNAI MÁRIA, a Super Fej Kft. ügyvezetôje. — A kezdetektôl használjuk ezt a hitellehetôséget, hiszen egyszerû az elbírálása, gyors az ügyintézés és udvariasak, segítôkészek a kamarában az ügyintézôk. Nagyon jó a véleményünk a Széchenyi kártyáról, mert ez társaságunk számára állandó pénzügyi biztonságot jelent. Ingatlan bérbeadással foglalkozunk, és ha nagyobb összegû hátralékunk keletkezik, mert egy bérlô nem tudott fizetni, akkor ez biztosítja számunkra azt, hogy ne legyünk fizetésképtelenek. A Széchenyi Kártya 10 millió forintos opcióját vesszük igénybe. — A kezdetektôl is ennyi volt az összege? — Nem, 5 millió forinttal kezdtünk és az elmúlt 3 évben emeltük meg a keretet 10 millióra. — Amellett, hogy könnyen használható, milyen elônyei vannak az önök számára ennek a kártyának? — Számunkra az a legfôbb elônye, hogy pénzügyi biztonságot nyújt: nincsenek finanszírozási gondjaink, mert ha véletlenül a saját forrásunk nem lenne elegendô, akkor azonnal le tudjuk hívni a kívánt összeget a Széchenyi kártyáról. Igaz, hogy ez is csak egy hitel, de olyan hitel, amihez nagyon könnyen, nagyon gyorsan, nagyon rugalmasan lehet hozzájutni. Teljesen más az elbírálása, mint mondjuk egy rulírozó hitelnek. — A visszafizetés is ennyire egyszerû? — Az elmúlt években már igen. A korábbi évek gyakorlata az volt, hogy fel kellett tölteni és csak utána lehetett az új hitelt igényelni. Most viszont már nincsenek ilyen kötelezettségeink, teljesen gördülékenyen lehet a lejárt hitelrôl az új hitelre áttérni. Mi évente szoktuk megújítani a lehetôséget. — Annak idején honnan hallott a Széchenyi Kártyáról? Egyáltalán miért gondoltak arra, hogy igénybe vegyék ezt a lehetôséget? — Alapvetôen egy folyószámla-hitelt használtunk, amíg nem jelent meg a piacon a Széchenyi Kártya. A bankunkban ajánlották ezt a lehetôséget és megkerestük a Pécs-Baranyai Kereskedelmi

és Iparkamarát, amely maximálisan segítôkész volt. A pénzintézet és a kamara segítségével jutottunk hozzá és amióta létezik, azóta használjuk. Igaz, nem a kártyaformát, hanem a folyószámlát. Ez bármikor lehívható, bármikor visszatörleszthetem az adósságot, tehát nagyon rugalmasan tudjuk kezelni. — A többi vállalkozói hitellel összehasonlítva olcsóbb? — Igen. Azt gondolom, hogy minden tekintetben ez a legelônyösebb hitel a cégünk számára. Ha például lenne egy rulírozó hitelünk, akkor annál rendelkezésre állási jutalékot kellene fizetni, ami a Széchenyi Kártya esetében nincs. Évente egyszer van egy kártyaköltsége ennek a 10 millió forintos hitelnek, ami nem éri el a 100.000 forintot. Tehát az, hogy mi évente megújítsuk, évi 100.000 forintunkba kerül és ezt meghaladóan csak akkor kell kamatot fizetni rá, ha valóban használunk belôle. Egyébként nincs más költsége számunkra. Mindenkinek azt tudom ajánlani, hogy ha hozzá tud jutni ehhez a hitelformához, igényelje, mert ez a legjobban használható hitelkonstrukció a vállalkozások számára. — Nyomon követi-e, hogy a Széchenyi Kártyával kapcsolatban idôrôl idôre vannak újdonságok? — Megmondom ôszintén, nem követem nyomon az újdonságokat. Ez az összeg számunkra elegendô, biztonságot jelent, eddig nem volt gyakran szükség a használatára, ezért nem is kerestem az új lehetôségeket. N.T. Széchenyi Kártya ügyintézés a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában: ● Marton Judit, Pécs, Majorossy I. u. 36. tel: 72/507-113, e-mail: jmarton@pbkik.hu ● Lép Péter, Komló, Városház tér 8. tel: + 36 20 3184080, e-mail: plep@pbkik.hu ● Mintál Erika, Mohács, Szabadság u. 4-6. tel: + 36 20 3445004, e-mail: emintal@pbkik.hu ● Mikolás Ágnes, Siklós, Köztársaság tér 8. tel: + 36 20 3619553, e-mail: amikolas@pbkik.hu ● Rudics Judit, Szigetvár, József A. u. 16. tel: + 36 20 3596304, e-mail: jrudics@pbkik.hu

További információ: www.pbkik.hu/szechenyikartya


8

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Államtitkári látogatás a kamarában A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Lafarge Cement Magyarország Kft. szervezésében Pécsre és Királyegyházára látogatott dr. CSÉFALVAY ZOLTÁN, a Nemzeti Gazdasági Minisztérium stratégiáért és innovációért felelôs államtitkára. Az államtitkár reggel megtekintette a mûködô cementgyárat, ahol szakmai és mûszaki vezetôk a termelési, piaci és export terveket is bemutatták a minisztériumi vezetônek. A gyárlátogatás után a kamara székházában dr. Kéri István kamarai elnök bevezetô gondolataival, szakmai innovációs fórummal folytatódott a program. A megbeszélésen az innovációs osztály szakemberei mellett kamarai tagvállalatok (Kontakt-Elektro Kft., Hisztopatológia Kft., Hauni Hungária Kft., Riglersystem Európa Kft., SoftFlow Kft., RG Net Kft., valamint új önkéntes kamarai tagként a Lafarge Cement Magyarország Kft.) vezetôi, innovációs szakemberek fejtették ki véleményüket az innováció finanszírozása, az innovációs járulék, a meghirdetett pályázati tervek és az innovációs stratégia kérdéseiben. A résztvevôk elsôsorban az alábbi területeken javasoltak változtatást:

● ●

● ●

a pályázati források a versenyelôny megtartásához szükségesek a biotechnológia nemzetközi piacai jók, de hazai piacépítésre és fejlesztésre is szükség van a pályázati adminisztráció a bevezetett változások ellenére lassú és nehézkes hiányzik az egységes innovációs stratégia, amely a fôbb prioritásokat megvilágítja.

Aktualitások a munkavédelem területén Az elmúlt évek törvényalkotási dömpingjébôl a munkavédelmet érintô szabályok módosítása sem maradt ki. A változások a szervezeti, az ellenôrzési és a szankcionálás kérdéseit egyaránt érintették. Az április végi, illetve május elejei fórumokon – Szigetváron, Mohácson, Komlón, Pécsett és Siklóson – ezekrôl a kérdésekrôl kaphattak tájékoztatást a regisztrált vállalkozások képviselôi. A fórumsorozat még februárban a munkaügyi felügyeleti eljárásokról szóló tájékoztatókkal kezdôdött. A munka törvénykönyvének módosítása miatt az eljárási rend és számos szabály változott. Hasonló helyzet alakult ki a munkavédelem területén is. A szabályok be nem tartása esetén – az elmúlt évek tapasztalatai szerint – nem kisösszegû bírság megfizetésének kötelezettségével számolhatnak az érintettek. Ezt esetenként még a közbeszerzési és pályázati rendszerbôl való kizárás is súlyosbíthatja. Az elôadásokon részletes tájékoztatás hangzott el az eljárási rendrôl és az alkalmazandó szankciókról. Általánosan az fogalmazható meg, hogy a fokozatosság elvét kell érvényesíteni. Az egyszerûbb, kevésbé súlyos esetekben csak figyelmeztetés várható, ismételt szabályszegés esetén viszont már pénzbüntetéssel kell számol-

Dr. Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy az NGM újabb pályázatokat készít elô, várhatóan 76 milliárd Ft értékben írnak ki innovációs pályázatokat, elsôsorban kkv-k számára. Készül az innovációs stratégia, amely remélhetôleg még az ôsszel megjelenik. Zárásul arra bíztatta a résztvevôket, hogy a kamara legyen a szakmai vélemények fóruma, juttassa el rendszeresen a kritikai és építô észrevételeket a minisztérium részére.

ni. A súlyosabb esetben azonban azonnali intézkedések – tevékenység azonnali befejezése, vagy az üzem azonnali lezárása – mellett már elsô alkalommal is bírság szabható ki. A munkavédelemmel foglalkozó fórumokon több mint 120 vállalkozás képviselôje vett részt. A tapasztalatunk szerint a sorozatot folytatni kell, így várhatóan ôsszel a legveszélyesebb tevékenységek és területek – építôipar, gépipar stb. – speciális munkavédelmi kérdéseirôl lesz szó. További információ: www.pecsikamara.hu


Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

„Zöld tea” mellett Kínáról Információszerzésre, tapasztalatcserére és kapcsolatépítésre nyílt lehetôsége azoknak az intézményi vezetôknek, képviselôknek és cégvezetôknek, akik május 15-én délelôtt részt vettek az Enterprise Europe Network Pécs által szervezett gazdasági kerekasztalbeszélgetésen. A gondolatébresztô prezentációkon keresztül mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy Kína a „nyitás jegyében“, szisztematikusan, hosszú távú, megtérülô stratégiát követve növekvô tôkebefektetésein keresztül minden kontinensre eljutott és meghatározó szereplôvé, tényezôvé vált. Ma már nem igazak a klisék az olcsó termékekrôl, mert az irány változik a minôségi termékek javára. Visszafogottabbak a tôkebefektetések tekintetében is, inkább a joint venture és a stratégiai partnerségek irányában nyitottak. Mindenki egyetértett abban, – az egyetem azonban ki is mondta – hogy elkéstünk, Kínát komolyabban kell(ene) venni és ebben nagy szerep

jut az oktatásnak is. Szándékaik szerint lehetôvé teszik a kínai nyelv elsajátítását. Pécsett a Flextronics égisze alatt, Cserkúton jelen van a világ 3. legnagyobb IT beszállítója a Huawei Technologies Co. Ltd., amely Magyarországot választotta egyik ellátó központjául, jó földrajzi elhelyezkedése, és a rendelkezésre álló képzett szakemberek miatt. A Magyarországról jelenleg 40 országot ellátó vállalat az elkövetkezendô két évben 50-re emeli a célországok számát, és az ügyfelek minél rugalmasabb és gyorsabb kiszolgálására törekszik. Terveik közt szerepel, hogy 50 km-es körzetben bôvítsék beszállítói partnerkörüket. (Ez a kínai központ 50 km-es körzetében 1000 kkv-nak jelent folyamatos munkát!) William Chen az Európai Ellátó Központ Igazgatója kiemelte, hogy számít kamaránk

INKAS - kísérleti módszer a hosszú távú foglalkoztatásért 2011 ôszén indult az INKAS Projekt, melynek célja a Hollandiában kifejlesztett bérérték módszer (BÉM) megismertetése, valamint bevezethetôségének vizsgálata. A BÉM célja az, hogy lehetôségeket mutasson fel a hosszútávú foglalkoztatásra, amennyiben elemzi és hasznosítja a munkakeresôk képességeit és lehetôségeit. A módszer túllép tehát azon a gyakorlaton, hogy a pályázóknál csak a hiányosságokat keressék – és ezzel annak veszélyén is, hogy megbélyegezzék az érintetteket. A BÉM segítségével a vállalatok mérik a munkavállaló teljesítményét és azt, hogy milyen mértékben teljesíti a munkakövetelményeket. Ezt képezi le az úgynevezett bérérték. Más szóval: a cégek biztosak lehetnek abban, hogy csak a munkatársaik valós képességeit fizetik meg. A módszer három központi elven alapul: munkatárs és a felettese közötti párbeszéd egy tanácsadó hozzáértô támogatásával; az alkalmazottak erôs oldalainak figyelembe vétele; valamint a munkahelyközeli kompetenciafejlesztés. A vállalatok szemszögébôl nézve az egykori munkanélküliek sokkal rugalmasabb alapon alkalmazhatóak, a munkatárs egyéni foglalkoztathatóságának megfelelôen. A projekt keretében támogatott munkaerôt foglalkoztató hazai vállalkozásoknak is lehetôsé-

ge nyílik a BÉM tesztelésére, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közremûködésével. Hogy miért éri meg ez a vállalkozásoknak? A módszer alkalmazásával a vállalkozások segítséget kapnak az új munkatársak kereséséhez, hiszen konkrét információkat kapnak a támogatott munkavállaló kompetenciapotenciáljáról, emellett az adott munkavállaló kompetencia-hiányosságaira is fény derül. Ezzel egyidejûleg a szakmailag felkészült tanácsadók információval szolgálnak a munkahelyközeli kompetenciafejlesztô programokról. A bérértékmódszer alkalmazásával kidolgozott eredmények alapján a vállalkozások egyértelmûvé tehetik támogatott foglalkoztatásban alkalmazott munkavállalóik számára, hogy mit várnak el tôlük, különös tekintettel a jövôbeli kompetenciafejlesztésükre. Ezzel egyidejûleg a munkavállalók is kifejezhetik, hogy milyen támogatást várnak a vállalkozástól és annak vezetôitôl a jövôbeni kompetenciafejlesztésükkel kapcsolatban. Az elvárások kölcsönös megismerése lehetôséget teremt arra, hogy a kompetenciafejlesztési tevékenységek hatékonysága és eredményessége javuljon/növekedjen. A bérértékmódszer alkalmazása a vállalkozásnak elôször mindössze azon munkatársak munkaidejébe kerül, akik részt vesznek a módszer alkalmazásában. Ezek egyfelôl a támogatott foglalkoztatásban alkalmazott munkavállalók, másfelôl pedig e munkavállalók munkahelyi vezetôi. Egy interjú kb. 2 1/2 órát igényel a munkavállalótól, valamint 2 1/2 órát a munkahelyi veze-

9 együttmûködésére a potenciális beszállítói kör feltérképezése és a tárgyalások elôsegítésében. Két kitûnô elôadást hallhattunk olyan vállalkozások vezetôitôl, akik nem adták fel a hosszú, akár évekig tartó tárgyalásokat és mára jelentôs szereplôvé váltak a kínai piacon. Az Aquaprofit Zrt. a vízbázisvédelem területén nyitott, a fogalom ugyanis a kínaiak számára gyakorlatilag ismeretlen volt. Az Atlasz World Travel a turizmus területén ért el kiemelkedô eredményt, oroszlánrészt vállalt a Magyar-Kínai Turisztikai Egyezmény létrehozásában. 2012. április 2-ától joint ventureként mûködnek irodáik Magyarországon és Kínában is. Hogy mely területeken lehetnek sikeresek magyarok Kínában? Víztisztítás, tiszta energia/alternatív energia, borászat, IT háttértudás, turizmusban felhalmozott tudás, képzések, coaching. Kínát nem lehet gyorsan meghódítani, elôször közeledni, adni kell, hogy utána hosszú távon élvezni lehessen azt, amit Kína ad nekünk. A hosszú úthoz szükség van pénzre, idôre, szakértelemre, türelemre, türelemre és türelemre. tôtôl. A vállalkozásnak nem kell vállalnia a munkahelyi vezetô és az érintett munkavállaló tanácsadásának költségeit, ezeket a költségeket a projekt keretében finanszírozzák. Emellett a vállalkozásoknak lehetôsége nyílik arra, hogy alacsony költségek mellett szakember színvonalon dolgozó új munkavállalókat „próbáljanak ki“. A kompetenciamérési módszer alkalmazása során nyert információk birtokában kiválasztási eljárásukat átgondolhatják, és szükség esetén hatékonyabbá és eredményesebbé tehetik. Azon vállalkozások, amelyek a projekt keretében alkalmazzák a kompetenciamérést, alacsonyabb bérszinten kereshetnek, és választhatnak ki kompetens munkaerôt. Végül, de nem utolsó sorban a vállalkozások szakmai perspektívát kínálnak azon munkavállalóknak, akiket támogatott foglalkoztatásban alkalmaznak. Munkavállalói kompetenciafejlesztésével kapcsolatos magatartásuk példamutató a gazdaság többi szereplôje számára. A projekt részeként egy szakmai konferencia keretében vizsgálják majd azt is, hogy a módszer hozzáilleszthetô-e a hazai kulturális és jogi keretfeltételekhez, a sikeres innovációtranszfer érdekében. A kamara várja azon vállalkozások jelentkezését, amelyek részt vennének a módszer tesztelésében. További információ: Rabb Szabolcs (szrabb@pbkik.hu, 72/507-118) Nagy Eszter (enagy@pbkik.hu, 72/507-149)


10

KAMARAI HÍREK

Innováció és iparjogvédelem A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, az Enterprise Europe Network és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Pécsi Tudományegyetemmel és a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökséggel együttmûködésben elôször rendezett egész napos innovációs fórumot Pécsett, ahol a jelenlegi helyzetkép bemutatásán túl lehetôséget biztosítottak vállalkozók részére, hogy bemutassák innovatív ötletüket is. Az SZNTH Vivace+ projektje keretében, a kkv-k iparjogvédelmi tudatosságának erôsítése érdekében szervezett programon dr. Síkfôi Tamás titkár bevezetôjét követôen Rabb Szabolcs innovációs osztályvezetô adott áttekintést az innovációs helyzetrôl és jövôképrôl, kamarai szemszögbôl. Dobay Kata a PTE Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Központjának vezetôje átfogó tájékoztatást adott az egyetemen folyó kutatási tevékenységrôl, bemutatva a kutatási portfóliót és potenciált, melyet az egyetem karai és klinikái képviselnek. Az elôadás végén néhány olyan ötletet is bemutatott, melyek iparjog védelmének biztosítása mellett a hasznosítás is belátható közelségbe került. A megjelentek látható érdeklôdéssel fogadták Mészáros Eleonóra elôadását, aki az SZTNH egyik új feladatát, a k+f tevékenység minôsítését és az ezzel kapcsolatos tennivalókat foglalta össze. Elmondta, hogy a Hivatal eddigi iparjogvédelmi tevékenysége kibôvült a jogszabályi változások következtében a k+f tevékenységek minôsítésével. A Hivatal által végzett minôsítés szükséges lehet mind a pályázati tevékenység, mind a NAV által szigorúan ellenôrzött k+f kedvezmények igénybevételéhez. Az SZTNH által kiadott minôsítést kötelezô elfogadni minden más hatóságnak és állami szervezetnek is. Három vállalkozó jelentkezett innovatív ötletének kiértékelésére – a szakmai zsûri erre vonatkozó döntését késôbb hozza meg. A nyertesek a szakmai értékelés mellett jogosultak lesznek technológiai profil elkészítésére, melyet részükre az Enterprise Europe Network elkészít, és közread a hálózat 51 országának 600 partner irodájában.

Rabb Péter mérnök egy saját fejlesztésû szoftvert ismertetett, mellyel a rétegelt ragasztott fatartók gyártási és klimatikus feszültségeit elemzik. A laikusok számára is érthetô és élvezetes módon megtartott ismertetôben többek között a harkányi és s pécsi fürdô fából készült tartószerkezeteinek állapotára is kitért az elôadó. Molnár Attila egy magasházaknál alkalmazható, tûzbôl mentô eszközt mutatott be a hallgatóságnak. A zsûri egyik tagjának kérdésére pontosított az elôadó: egyfajta külsô, liftszerû megoldásról van szó, mellyel szinte korlátlan magasságú épület tetejérôl tud embereket menteni és esetleg tûzoltókat a tetôre feljuttatni. A prototípus megvalósításához és a szabadalmi bejegyzésekhez pénzügyi támogatást és a mûszaki kivitelezéhez és tervezéshez keres partnereket. Orosz Norbert fejlesztômérnök a cég által biztosított, high tech technológiákat kiszolgáló tervezô, prototípus gyártó és értékelemzô kapacitást ismertette meg a zsûrivel, de a hallgatóság is elégedetten nyugtázta, hogy vannak még helyben innovatív cégek, melyek a gépipartól kezdve az elektronikáig számos iparág segítôje lehet. A délelôtti elôadások sorát Csobot Zita zárta, aki bemutatta a Szellemi Eszköz Menedzsment mûködését, melyhez cégük módszertant, szoftvert és teljes körû szolgáltatási hátteret biztosít annak érdekében, hogy a vállalkozások pénzügyileg is tudják kimutatni a szellemi eszközök értékét. A jó hangulatú munkaebédet követôen a résztvevôk megtekintették az egyetem új beruházását, a Science Building épületét, ahol a mûszaki és üzemeltetési hátteret dr. Bachmann Bálint, a mûszaki kar dékánja, a tervezett kutatócsoportok mûködését és szolgáltatásokat pedig dr. Helyes Zsuzsanna titkár, a létesítmény leendô vezetôje mutatta be az érdeklôdôknek. Az elhangzott elôadásokat a kamara honlapján is közzéteszi, a hozzáféréshez szükséges jelszót a résztvevôk e-mailben fogják megkapni.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Lezárult a kamara Baross Gábor pályázata 2010 májusában kezdte meg a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Baross Gábor regionális pályázat keretében az „Innomark” pályázat megvalósítását, amely a dél-dunántúli régió klasztereinek fejlôdését, hálózatba kapcsolódását támogatja, testre szabott innovációs szolgáltatások nyújtásával. A klaszterek egyedi támogatása mellett az együttmûködés fejlesztése és a klaszterközi termék- és szolgáltatásforgalom ösztönzése is a program részét képezte. Megtörtént az úgynevezett „Klasszis” szolgáltatáscsomagok fejlesztése, a Regionális Innovációs Stratégiának és a Pólus Program elsôdleges területeinek megfelelôen: (gépipar, környezetipar, biotechnológia, energetika, kulturális ipar). Kihasználva a más klaszterfejlesztési projektek által biztosított szinergiát, a kamara innovatív módon ötvözte a rendelkezésre álló információkat, üzletfejlesztési lehetôségeket a régió induló és fejlôdô klasztereinek érdekében. A pécsi kamara 15 éves innovációs munkájának ezen szakaszában a Baross pályázatban elért eredményeket a gyakorlatba ültették át 2012 márciusában: a CNCB klaszterfejlesztési projekt keretében hat ország 70 klasztere találkozott Pécsett, ahol az Enterprise Europe Network projektben alkalmazott B2B (business-to-business) modell mintájára klaszterek kerültek közvetlen kapcsolatba egymással (cluster-to-cluster).

Mindenki autózik – van, aki olcsóbban „Gépjármû finanszírozás“ címmel tájékoztató rendezvénynek adott otthont a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. A rendezvény célja volt, hogy a gépjármûparkjuk fejlesztésben, racionalizálásban gondolkozó vállalkozások megfelelô információhoz jussanak a piacon fellelhetô konstrukciókról és változásokról. Az érdeklôdôk elôadásokat hallgathattak meg a flottakezelésrôl, finanszírozási alternatívákról, forrásbevonási lehetôségekrôl, illetve megtekinthettek egy Opel Ampera elektromos autót, amely elnyerte az Év Autója 2012. címet.


Dél-Dunántúli Gazdaság

11

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

„Számunkra minden ügyfél Ügyfél”

A hónap üzletembere: Lengvárszky Szabolcs Igen fiatalon, hirtelen lett cégvezetô Jó helyen kell jó idôben lenni és észrevenni a kínálkozó lehetôséget – és persze szükség van egy jó adag bátorságra: ekképp lehetne megfogalmazni egy vállalkozás sikertörténetét. Egy olyan vállalkozásét, az RG Magyarország cégcsoportjába tartozó RG Networks Kft.-ét, amely a gazdasági válság idején jött létre részben a kényszer, részben pedig a keletkezô igények hatására. Egy fiatalembernek pedig hirtelen kellett komoly üzletemberré, cégvezetôvé érnie, de ez Lengvárszky Szabolcs számára nem jelentett problémát: háta mögött egy komoly cég támogatásával sikerrel vette az akadályokat és a 2010ben alapított új vállalkozás bevétele már 2012. elsô negyedévében jelentôs mértékben meghaladta a tavalyit. A fiatal üzletember projektmenedzserként dolgozott az RG NET Kft.-ben, jelenleg pedig az RG Networks Kft. operatív vezetôje és résztulajdonosa. 2009-ben az RG NET fejlesztésében egy speciális adatátviteli megoldásra volt szükség. Ezt kutatva találta ki a cég a kétirányú mûholdas adatátvitel lehetôségét, amit a mai napig használ a fejlesztésében. A mûholdas technológiában továbbgondolkodva jutott az RG NET arra, hogy megoldást kell találni a magyarországi internet ellátottságban kiesést jelentô pontokra. Ekkor az RG NET Kft. létrehozta az RG Networks Kft.-t, amely a világhírû SES Astra mûholdszolgáltató Astra Broad Band Services, valamint tavaly óta a EUTELSAT mûholdszolgáltató SKYLOGIC S.p.a vállalatának hivatalos magyarországi képviseletévé vált. Az RG Networks tényleges tevékenysége kétirányú mûholdas telekommunikáció, amely magában foglalja a szélessávú internet hozzáférést, továbbá hordozza a lehetôségét az internet alapú telefonszolgáltatásnak (VoIP) és a televíziós szolgáltatásnak. A vállalat elkötelezett az iránt, hogy nagyobb kapacitással és magasabb sebességekkel megfelelô megoldásként szolgáljon még a vidéki területeken élôk/dolgozók számára is. — Miben tud versenyezni ez a vállalkozás a hagyományos vezetékes és mobil-internet szolgáltatókkal? – kérdeztük Lengvárszky Szabolcs operatív vezetôt. — Leginkább abban, hogy olyan helyen is képesek vagyunk szolgáltatást nyújtani, ahol senki más. A nagy mobilszolgáltatók jobbára a nagyvárosokra és környékükre koncentrálnak, fejlesztéseik nem a területeket, hanem a kapacitást célozzák meg, így az a piac, ami eddig fehér folt volt, továbbra is nyitva áll számunkra. A leg-

nagyobb munkát jelenleg arra kell fektetnünk, hogy a technológiát megismertessük, a háztartások, a vállalkozások tudomást szerezzenek arról, hogy létezik megoldás a problémájukra. — Egy jól mûködô vállalat, az RG NET árnyékában miként lehet ezt a céget menedzselni?

— A gazdasági válság közepén indítottuk el a vállalkozást és annak idején még a piaci szolgáltatások árainál kicsit magasabban kínáltuk termékeinket. Elônyünkre szolgált, hogy egy erôs cégcsoport állt mögöttünk, hiszen nagyon sok segítséget kaptunk az RG NET Kft.-tôl. Olyan vállalkozásokhoz és intézményekhez kopogtattunk be kisvállalkozásként, ahová sokan csak évek múlva mernek bejelentkezni – a mögöttünk álló stabil cégcsoport referenciáira hivatkozva ezt meg tudtuk tenni. Vállalkozásunk beindításakor már úgy találtuk ki a cég mûködését – amin akkor sokan csodálkoztak –, mintha egy nagyvállalat lennénk. Már akkor láttuk, hogy ez a vállalkozás sokkal nagyobbra is nôhet, mint az RG NET. Az RG Networks mostanra már nagyot lépett az önállóság útján. — Miként lehet megfogalmazni az ön személyes jelenlétét ebben a vállalkozásban? — Mindig hittem a rendszerekben, mert attól mûködnek jól a dolgok. A cég alapjainak lefektetése, a külföldi kapcsolatok kiépítése az én személyemhez fûzôdik, a stratégiai irányokat pedig az anyacég ügyvezetôjével közösen határoztuk meg. Ennek végrehajtásában, a végrehajtás

szervezésében, irányításában a kezdetektôl részt veszek. Az, hogy fiatal vagyok, az elején jelentett némi problémát, fôként azért, mert nagyon gyorsan történt minden: az új vállalkozás megalapozása, fejlesztése és miután elég önérzetes típus vagyok, elég nehezen alakult ki bennem a vezetô személyiség. Viszont mára a statisztikák, a számok és kollégák is bizonyíthatják, hogy minden jól alakult, remekül tudunk együtt dolgozni. — Milyen vezetési elveket fogalmazott meg önmaga számára? — Elmondható, hogy nagyon precíz vagyok és ezt a kollégáimtól is elvárom. Nem szeretek félbehagyni semmit, inspirálnak a kihívások, utána megyek mindennek, talán a kitartásomnak is köszönhetô, hogy dinamikusan fejlôdik vállalkozásunk. Családias a hangulat nálunk – ez az egész RG-csoportra elmondható –, így munkatársaimtól folyamatosan kapok visszajelzéseket, ötleteket, hogy miként tudunk jobban mûködni. Országos a lefedettségünk mind a szolgáltatás, mind a kivitelezés területén. Az értékesítésünket pillérekre helyeztük, egyes ágazatokat stabil partnereknek adunk ki. Ilyen például a lakossági üzletágunk, melyet Magyarország egyik kiemelkedôen fejlôdô, szintén 100% magyar tulajdonban lévô nagyszolgáltatójának adtunk ki, a BTEL-nek, akin keresztül a következô 12 hónapban 2000 háztartásnak biztosítjuk a szélessávú szolgáltatásunkat. Jelenleg szélessávú internetes szolgáltatást, biztonsági szolgáltatásokat tudunk nyújtani, emellett sokat várunk a mûholdas médiaszolgáltatástól (broadcast) is. Ez a nagy tévétársaságok számára lehet érdekes, a mi rendszerünkön keresztül tudnak élô bejelentkezéseket, sporteseményeket közvetíteni – a próbaüzemmel a közelmúltban végeztünk, nagy sikerrel, óriási fejlôdést várunk ettôl az üzletágunktól is. Ugyanúgy a lakossági és a közületi szegmenstôl is. — Mik a közelebbi célok, merre tovább? — Egyrészt teljesíteni szeretnénk a kitûzött vállalásokat, amit magunknak, a mûholdszolgáltatónak és a partnereink felé tettünk. Másrészt folyamatosan monitorozzuk a piacot, már minket keresnek meg a mûholdszolgáltatók, hogy szeretnék, ha mi lennénk a magyarországi képviseletük. Mindig a legmegfelelôbb szolgáltatást szeretnénk kínálni az ügyfeleink számára, mindezt a lehetô legjobb kondíciók mellett. Hiszen nagyon nagy figyelmet fordítunk rájuk, legyenek akármilyen kicsik vagy nagyok, számunkra minden ügyfél Ügyfél. N.T.


12

Érettségizett szakemberek kellenek A modern technológiák már megkövetelik az mélyebb informatikai ismereteket, és a külföldi megrendelések, vevôkör miatt sok esetben szükséges a nyelvtudás is. Az érettségizett fiatalok jobban megfelelnek ezeknek az elvárásoknak. Miután a felsôoktatásban jelentôsen korlátozták az államilag támogatott helyeket, ezért jó, ha a szülôk, tanárok és az érintett fiatalok is tudnak az aktuális munkaerô-piaci igényekrôl. A város oktatási szakembereit és a gimnáziumok igazgatóit tájékoztatta Cséfalvay Ágnes, a a kamara szakképzési osztályvezetôje azokról a lehetôségekrôl, melyek várják a végzôsöket, s biztosabb továbblépési lehetôséget jelentenek, mint egy kevéssé hasznosítható diploma. Fontos szempont az is, hogy a szakmát tanulók a gyakorlat idejére a cégekkel tanulószerzôdést kötnek, s így havi juttatást és ellátást kapnak tanulmányaik ideje alatt. A kamara további folyamatos

SZAKKÉPZÉS tájékoztatással segíti a gimnáziumokat a pályairányítási munkájukban, s ôsztôl közös programokat szerveznek az eredményesebb tájékoztatás érdekében.

Szintvizsgák Baranyában A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezi azokat a szintvizsgákat, melyek a szakmunkás tanulók idôarányos gyakorlati felkészültségét mérik. A szintvizsga képet ad a tanulók tudásának szintjérôl az iskolák és gyakorlati oktatók számára. Célja, hogy a hiányosságokat pótolhassa a tanuló a szakmai vizsgáig. Az idei tanévben 496 tanuló vizsgázott 18 szakmában 46 vizsga során. A vizsgaeredmények átlaga a tavalyihoz képest csökkent, a tanulók idén kevésbé felkészülten érkeztek a vizsgákra. A következô tanévben újra kezdôdnek a szintvizsgák, elôreláthatóan újabb 36 vizsga kerül megszervezésre, amely kb. 520 tanulót érint.

Szakmai sikerek a Pollackon A szakképzés átalakuló világában igen nehéz a változó követelmények között jól teljesíteni a feladatainkat. A tanároknak, diákoknak ismerkedni kell az új körülményekkel és e változó igényekhez kell alakítani a követelményeket. Úgy tûnik, hogy a Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola, és Kollégiumban ez sikerült, mert idén a több országos és nemzetközi versenyt is eredményesen zártak. Ezekben a válságos években sajnos az építôipar az az ágazat, amelyik elsôként érzi a válságot és az utolsók között van, amelyek talpra állnak. Ezért ebben a néhány évben, ezen a szakterületen sokkal több energiára volt szükség ahhoz, hogy a diákokat motiválják, ennek ellenére a Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskolában tanított minden szakterületen van országos verseny döntôiben elért eredmény. Az idei tanévben is sikeresen szerepeltek a következô tanulóik a különbözô szakmai tanulmányi versenyeken: SZÉTV (Szakmacsoportos Szakmai Elôkészítô Érettségi Tantárgyak Versenye): Vegyipari alapismeretek: 8. helyezett lett Sör Kristóf,12. helyezést ért el Szili Szilárd Építészeti és építési alapismeretek: 3. helyezett Sápi Tamás, 11. helyezett Rónai Márk, 19. helyezett Vadász Róza OSZTV (Országos Szakmai Tanulmányi Verseny): Földmérô és térinformatikus szak: 2. helyezett Wéber Máté, 4. helyezett Riba Róbert, 5. helyezett Merling Miklós Magasépítô technikus szak: 2. helyezést ért el Kinászt András Mikoviny Sámuel Térinformatikai Emlékverseny: Földmérô és térinformatikus szak: 6. helyezett Markót Zsuzsanna OMTV versenyen sikeresen szerepeltek: Általános vegyipari laboratóriumi technikus szak: Haller Patrik, Prágai Nikolett A Wordskills 2011 London (Szakmai Világbajnokság) versenyen Laklia Zoltán kômûves tanuló képviselte Magyarországot egy sikeres válogató verseny gyôzteseként. A 2013-as Wordskills világbajnokságon Lipcsében Polgár Zsolt végzôs festô tanuló képviseli Magyarországot az elôválogató verseny nyerteseként. Euroskills (Szakmai Európa bajnokság) válogató versenyen sikeresen szerepeltek: Rofrits Roland, Szabó Péter, Polgár Zsolt, Major Márton és Vezmárovics Gergô. Eredményeikhez a diákoknak és felkészítô tanáraiknak is gratulálunk!

Dél-Dunántúli Gazdaság

Tanulók százai A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési Díjjal ismerte el Juhász László, szakácsmester, az Aranygaluska Étterem fôszakácsa, Vajdáné Makra Vera kozmetikus mester, valamint a GLT Delta Épületgépészeti Kft. tanulóképzésben végzett tevékenységét.

Az Aranygaluska Étterem konyhájában már serényen folyik a munka, idôben kell kezdeni, hiszen nyitás után már érkeznek is az elsô vendégek. A tanulók a szakácsok keze alá dolgoznak, a napi munka fontos részesei. JUHÁSZ LÁSZLÓval az éttermi részben ülünk le. — Nagyon meglepett, mert nagy titokban tartották, sokan felhívtak utána, hogy gratuláljanak – mondja, miközben kényelmesen elhelyezkedünk az egyik asztalnál. Juhász László Erdélybôl származik, a nagyanyja uradalmi szakács volt, a nagyapja bognár, de hentesként is megállta a helyét, már hétévesen segített neki. Nagyon gazdag volt az az íz-világ, amin felnôtt, s amelyet a mai napig is továbbörökít. Az Aranygaluska étlapján rendszeresen szerepelnek ezek az ételek, a vendégeik számon tartják, rendszeresen keresik. — Magam 1970-ben kezdtem a szakmát, az Aranykacsa Étteremben Légrádi Ferenc és felesége keze alatt, akik igazi házias konyhát vezettek, jó úton indítottak el – idézi fel a kezdeteket. — Hagytak kibontakozni, mindenbe bevontak, versenyekre vittek, 1976-ban elsô lettem a Arany Tányér versenyen. A végzést követôen is ott maradtam, tizenkét évig dolgoztam velük együtt. A tôlük látottakat alkalmaztam én magam is késôbb a tanulóimnál. Ezt követôen számos helyen dolgozott, kéthárom évente váltott, ez idô alatt sokat tanult. A Borostyán önkiszolgáló étteremben hét évig volt, az Aranygaluskában, amely hasonló rendszerben mûködik már egy évtizede dolgozik. Itt is nagy szerencséje volt, mert egy vendéglátós család tagja, Hôgyiné Turi Mária, Babi néni mellé került, akitôl az évek alatt nagyon sokat tanult. — Nagyon fiatalon lettem konyhafônök, s szinte attól a perctôl voltak tanulók a kezem alatt, évente legalább három, hat – mondja. — A Bo-


Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

kerültek ki a kezük alól rostyánban eltöltött hét év alatt, pedig volt olyan esztendô, amikor a tanulóim a megyei versenyen a nívós éttermekben tanulókat megelôzve végeztek az elsô helyen. Az Aranygaluskában is folyamatosan vannak tanulóim. Volt olyan év, amikor tíz, tizenkettô is, közöttük olyanok, akik a felnôttképzés keretében tanulták ki a szakmát. Közülük, van, aki a mai napig itt dolgozik, többen máshol helyezkedtek el, vagy külföldre mentek, de szinte kivétel nélkül a szakmában maradtak. Az ô sikerük jelenti számomra az igazi elismerést, meg az, hogy visszajárnak és elmondják hol tartanak – fejezi be beszélgetésünket, mert már érkeznek a vendégek. Délelôtt a konyhában ténykedik, de ebédidôben a vendégek között van, végigjárja ilyenkor az asztalokat, a törzsvendégekkel vált néhány szót, kikéri a véleményüket.

Nekem is mennem kell, mert már várnak az Aranygaluskától alig néhány méterre a Széchenyi tér egyik belsô udvarán található kozmetikai szalonban. VAJDÁNÉ MAKRA VERA kozmetikus mester itt fogadja a hét minden napján a vendégeit. — Nagy ajándéka az életnek, hogy hobbim egyben a munkám is, pedig annak idején véletlenül lettem kozmetikus, azt sem tudtam, hogy az ténylegesen mivel is foglalkozik – idézi fel a kezdeteket. — Novi Sadról kerültünk Pécsre, s az álmom az volt, hogy tanítónô legyek, azonban erre akkor nem volt lehetôség, a származásom miatt. A Janus Pannonius Gimnáziumban érettségiztem, s annak igazgatója, Hajnal Ernô javaslatára lettem kozmetikus. Tanulónak a Rónai féle üzletbe vették fel – Szentklárai Gabriella édesanyjával, Göthli Ibolya egyetemben – ahol Ferka Magdolna lett a mestere. A tôle kapott tudásnak és belé ültetett kíváncsiságnak köszönheti, hogy ez a szakma a hobbija lett. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követôen sem hagyta abba a tanulást folyamatosan képezte magát. Elvégezte a felsôfokú szakoktatói tanfolyamot, zsûriképzôt végzett, ahol nemzetközi jogosítványt szerzett, smink vizsgát tett. E mellett számos versenyen vett részt itthon és külföldön egyaránt. — Annak idején csak Budapesten volt kozmetikus képzés, s dr. Pongrácz Árpádnál és Fenesz Lászlónénál vizsgáztunk, akik akkoriban

a szakmát jelentették – mondja. — Nagyon szerteágazó szakma a miénk, annak idején minden egyes területébôl külön kellett vizsgát tenni. Fontos, hogy valaki jól megtanulja az alapokat. A tanulóimnak is mindig arra hívtam fel elsôként a figyelmét, hogy a bôr nem csak kültakaró, hanem az életünk lenyomata, ehhez pedig ismerni kell a vendég életét. Nemcsak a bôrrôl kell mindent tudni, de a vendég lelkével is foglalkozni kell, mert csak így lehet megtalálni az elváltozásokra a megfelelô gyógyírt. Már lassan húsz éve annak, hogy nyugdíjba vonult, azonban ténylegesen azóta sem hagyta abba a munkát. A tanítást 1995-ben kezdte újra, de akkor már csak a felnôttképzésben vett részt, kozmetikusként pedig 1994 óta is folyamatosan dolgozik. — Néhány éve vagyok ebben a kozmetikában, a tulajdonosa ajánlotta fel a lehetôséget – mondja. — A sors megadta, hogy kaptam egy szép szakmát, s még az álmom is megvalósult, hiszen éveken át a leendô kozmetikusokat taníthattam. A volt tanítványaim a mai napig felhívnak, a segítségemet kérik, s azok közül sokan, akik 1957-ben hozzám kezdtek járni, azoknak már nem csak a gyerekei, de az unokái is a vendégkörömhöz tartoznak. A díj igazi meglepetés volt, a családom nagyon büszke rám. A világon szinte mindenhol vannak tanítványai, több ezer kozmetikus került ki a keze alól. Voltak köztük olyanok is, mint például a bonyhádi Kutasi Gyöngyvér, ahol az egész család – nagymama, apa, anya – kozmetikus volt. A tanítványai közül többen nemcsak mûvelik, de tovább is adják a tudásukat, Rákóczi Kovács Rita, aki jelenleg a fôvárosban dolgozik, s mellette tanít is, vagy, akár a Szekszárdon élô Tóbiás Györgyi, Bánné Radnai Anna, például szakkönyvet is írt a Gigi termékekrôl, a szintén szekszárdi Hadnagy Emese, pedig egy smink könyv szerzôje.

A harmadik díjazott, a GLT Delta Épületgépészeti Kft. munkatársainak nagy része a cégnél sajátította el a szakma alapjait. Vannak közöttük olyanok is, akik másod-szakmát is itt szereztek, a tulajdonosok ugyanis nagy hangsúlyt helyeznek dolgozóik folyamatos képzésére. Vallják a jövôjük biztosítéka, ha maguk képzik a leendô munkatársaikat, ennek jegyében a náluk végzettek jelentôs részét a végzést követôen alkalmazzák.

13 — Nagyon örültünk az elismerésnek, az érdem azonban a tanulók képzésével magas színvonalon foglalkozó két munkatársunké, Csukás Béláé és Szalontai Ibolyáé – mondja CSERKÚTHY LÁSZLÓ ügyvezetô. — Szinte a kezdetek óta, a jövô szakembereinek gyakorlati oktatásáért ôk felelnek. Abban, hogy kevés az olyan a tanulóik közül, aki a végzést követôen más területen helyezkedik el, vagy el sem jut a szakmunkás-vizsgáig nagy szerepe van Csukás Bélának, akire annak idején is azért esett a választás, mert jól tud bánni a kamaszokkal, hallgatnak rá, elfogadják, mind szakmailag, mind emberileg Jelenleg gázvezeték és -készülék, valamint vízvezeték és központi-fûtés szerelô tanulók gyakorlati képzése folyik a cégnél. Azok, akik a végzést követôen a munkatársaik sorába lépnek egy speciális szaktanfolyamon is részt vesznek. A vezetô szerelôik a legmagasabb szakmai minôsítô bizonyítvánnyal rendelkeznek, s általában két szakmát mûvelnek felsô fokon. A GLT Delta Kft.-nél megalakulása óta foglalkoznak tanulóképzéssel, az egykori tanulóik közül többen ma is a cégnél dolgoznak, mint például az elsô tanulójuk Solymos Tibor, aki tizennégy évesen mint tanuló lépett be a kft. ajtaján, s ennek már két évtizede. — Soha nem volt gondunk még azzal, hogy kevesen jelentkeztek volna hozzánk tanulónak – mondja hangjában nem kis büszkeséggel a cégvezetô. — Inkább az okoz problémát, hogy nem mindenkit tudunk felvenni. A gyerekek egymásnak mondják el, hogy hol mit tapasztaltak, s hívják fel egymás figyelmét arra, hogy hova érdemes menni. Szinte kivétel nélkül tovább foglalkoztatjuk azokat, akik a tanuló évek alatt bizonyították rátermettségüket, azonosultak a cég filozófiájával, azt mind szakmailag, mind emberileg a magukévá tették. Évente átlag két-három végzôst alkalmazunk. Jelenleg huszonegy tanulónk van a cég két telephelyén Pécsett és Szigetváron. A cégvezetô kitért arra is az évek alatt a saját tanulóikból nevelôdtek ki a szervizesek, de a fûtés-, gáz-, víz- és klímaszerelôk közül is a legtöbben közülük kerültek ki. Sz.K.


14

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

KKV-kat támogató uniós eszközök és pályázati programok Az Európai Bizottság 2012 februárjában két fontos dokumentumot tett közzé: egy jelentést, amely átfogó képet ad az Európai Unió elmúlt tizenkét hónapban végzett tevékenységeirôl a különbözô szakpolitikai területeken, valamint egy frissített útmutatót az elérhetô finanszírozási programokról. Az alábbiakban a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó legfontosabb eredményeket, pályázati lehetôségeket és egyéb támogatási eszközöket foglaljuk össze. Az oktatás és szakképzés területén több kezdeményezés is megvalósult az év során az Európai Unió támogatásával. „Az elsô EURES-állásod” portál adatbázisában állásajánlatok után kutathatnak a fiatalok. A projekt keretében tanácsokat és pénzügyi támogatást kaphatnak egyrészt azok a fiatalok, akik külföldön szeretnének dolgozni, másrészt pedig a fiatalokat alkalmazó vállalkozások is. A projektet az EURES (Állami Foglalkoztatási Szolgálatok hálózata) mûködteti. A „Youth@Work” tájékoztató kampány a fiatalok, valamint a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolatok erôsítésére fókuszál. A kampány az európai állásbörzén indult Budapesten 2011 áprilisában. Célja, hogy ösztönözze a fiatal álláskeresôk elhelyezkedését a kisvállalkozásokban, felhívja a kisvállalkozások figyelmét arra, hogy milyen elônyökkel járhat a fiatalok alkalmazása, valamint hogy megismertesse a fiatalokat azokkal az eszközökkel, amelyek segítségével önfoglalkoztatóvá válhatnak, vagy vállalkozást indíthatnak. A tájékoztató rendezvények 2012 májusáig tovább folytatódtak. A kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférése kiemelt napirendi pontként szerepel az Európai Bizottság munkájában. Az elsô innovációs konferencia keretében (2011. december) az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EIB) egy új garanciaeszköz, az úgynevezett Kockázatmegosztási Eszköz (RSI) bevezetését kezdeményezte innovatív KKV-k részére. Az Európai Beruházási Bank (EIB) az Európai Beruházási Alapot (EIF) bízta meg a bankokkal kötendô egyéni garancia megállapodások kezelésére, melyre pályáztatás útján 2012-ben kerül sor. A garanciakeretnek köszönhetôen várhatóan 500 kutatással és fejlesztéssel foglalkozó KKV juthat hitelhez 1,2 milliárd euró értékben. A Bizottság a strukturális alapokat igénybe vevô kisvállalkozások számára további támogatást javasolt.

2012-ben tárgyalások alatt álló fontos jogszabályjavaslatok ● ● ●

● ● ● ● ● ● ●

Egységes uniós szabadalmat létrehozó jogszabály Az európai szabványosítási rendszerre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata Intézkedéscsomag a vállalkozói szellem és a társadalmilag felelôs vállalatok támogatására A társadalomtudatos vállalkozások finanszírozását elôsegítô új intézkedések A számviteli standardokról szóló irányelv egyszerûsítése Az alternatív vitarendezés jogi szabályozása Kockázati tôkéhez való hozzáférés megkönnyítése A szakmai képesítések elismerésérôl szóló jogszabályok korszerûsítése A közbeszerzésre vonatkozó jogi keret felülvizsgálata Az elektronikus hitelesítésre vonatkozó jogszabályok és az elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálata

2011 februárjában a Bizottság a legújabb gazdasági fejlemények és az Európa 2020 stratégiában meghatározott prioritások fényében felülvizsgálta a Kisvállalkozói Intézkedéscsomagot (Small Business Act/SBA) azzal a céllal, hogy a KKV-k számára tovább javítsa az üzleti környezetet. A Kisvállalkozói Intézkedéscsomag ez idáig több mint 110 ezer KKV-nak nyújtott finanszírozást, és 2012-ben 200 000 további vállalkozás fog a KKV-k számára nyújtott speciális banki hitelgaranciából és kockázatitôke-befektetésekbôl részesülni. Szintén az SBA felülvizsgálatának eredményeként 2011 májusában felavatták a tagállami KKV-követek új hálózatát. A követek ellenôrzik a KKV-kkal kapcsolatos uniós jogszabályok megfelelô alkalmazását, és gondoskodnak arról, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten vállalkozásbarát politikai döntések szülessenek. Az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Fôigazgatósága által közzétett 2012-es frissítésû pályázati útmutató részletes tájékoztatást nyújt az Európai Unió pénzügyi (támogatás, hitel, garancia) és nem pénzügyi támogatásairól (programok és vállalkozástámogatási szolgáltatások) a kis- és középvállalkozások számára. Az eddigi

támogatási programok 2013-ban kerülnek utoljára kiírásra, 2014-tôl új programok lépnek helyükbe. A KKV-k rendelkezésére álló fôbb finanszírozási eszközök négy kategóriába sorolhatóak: 1. Tematikus támogatási lehetôségek, 2. Strukturális alapok, 3. Pénzügyi eszközök, 4.Támogatás a KKV-k nemzetközivé tételére. A tematikus támogatási lehetôségek keretében a finanszírozást az Európai Bizottság fôigazgatóságai dolgozzák ki és mûködtetik, s azok általában konkrét célokhoz kapcsolódnak. A KKV-k rendszerint közvetlenül pályázhatnak a programokra azzal a feltétellel, hogy ezek fenntartható, uniós szinten hozzáadott értéket jelentô és több országra kiterjedô projektek legyenek. Általános szabály a társfinanszírozás: az Európai Unió támogatása rendszerint olyan szubvenciókból áll, amelyek csak a projekt költségeinek egy részét fedezik. Az Európai Bizottság javaslata alapján 2014tôl a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP) tevékenységeit várhatóan nagy részben „A vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért program” (Programme for the Competitiveness of Enterprises and SMEs/COSME) folytatja tovább, a kutatást és innovációt támogató tevékenységek pedig a „Horizon 2020” új innovációs keretprogramon keresztül jutnak támogatáshoz. A közlekedést és távközlést az új Európai Összekapcsolódási Eszköz öleli fel, és az oktatáshoz és szakképzéshez kapcsolódó támogatásokat pedig az „Erasmus mindenkinek” program kezeli majd. Az új programokról jelenleg folynak a tárgyalások az Európai Parlamentben és Tanácsban. További információk: http://europa.eu/generalreport/pdf/rg2011_hu.pdf http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/_getdocument.cfm ?doc_id=7264 www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu


Dél-Dunántúli Gazdaság

A SZAKÉRTÔ

Folyamatosan bôvülô szellemi termék portfolió

Kereskedelmi fizetési módok és az elôfinanszírozás összefüggései

(3.)

6. rész

— Bekerülési költség: az ügyfél részérôl 0. — Befektetett idô: az ügyfél részérôl néhány óra. — Alternatív elônyök az ügyfél számára: külföldi versenytárs azonosítás, piacfelmérés, kutatási irány meghatározás. — Várható haszon az ügyfél számára: új piac, gyártó- vagy pályázati partner. A kamara számára: segítettünk Önnek. Gazdasági szemmel ilyennek látszik az Enterprise Europe Network technológia transzfer szolgáltatása – de akár az üzleti partnerközvetítô is. Az Európai Bizottság támogatásával az üzleti és technológiai profilok elkészítése, azok megismertetése 51 országban, valamint az ezek alapján megszületô partnerkapcsolatok segítése díjmentes, amennyiben plusz szolgáltatást (pl. fordítás, tárgyalás ügyfél nevében, stb.) nem igényel. Sorozatunkban az alábbi technológiai profilokat mutatjuk be, nem titkolva azon szándékunkat, hogy kedvet ébresszünk azokban, akik eljátszottak már a külföldi technológiai partnerkeresés gondolatával. Települési szilárd hulladékok gyûjtésének, kezelésének és ártalmatlanításának komplex, regionális modellje Közepes magyar cég adaptált technológiák alapján fejlesztette ki hulladékgyûjtési, -kezelési és -ártalmatlanítási modelljét, amely az újonnan csatlakozó EU-s tagországokat segíti az uniós környezetvédelmi normák teljesítésében. Elônye, hogy lehetôvé teszi a régi hulladékgazdálkodási modellek kezelését, megszüntetését. Kiépítésével a környezetvédelemben olyan megoldást biztosít, amely más ágazatok pl. idegenforgalom, fejlesztését segíti elô. Települési szilárd hulladékok gyûjtésével régiós szinten foglalkozó partnert keresnek know-how átadásához, licenc megállapodás keretében. Regionális hálózati gôzfogyasztás értékarányos mérésére kifejlesztett technológia, nedves gôz precíz energetikai paramétereinek meghatározására Egy magyar egyetem kidolgozott egy új technológiát és számítási módszert, tömeg és energiamérlegek mérésére regionális ipari gôzhálózatokban. Elônye a hagyományos megoldásokkal szemben, hogy a gôzhálózat alacsony kihasználtságakor, nedves gôz jelenlétében is precíz energetikai paraméterek alapján (tehát értékarányosan) biztosított a vásárolt gôzszolgáltatás elszámolása. Ipari gôzszolgáltató, vagy felhasználó partnereket keresnek.

15

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Technológia a villámárvíz elôrejelzésére, egy terület veszélyeztetettségének feltérképezésére és folyamatos megfigyelésére Egy magyar kutatócsoport partnereket keres szolgáltatásainak továbbfejlesztéséhez A technológia jelenleg alkalmas egy terület veszélyeztetettségi térképének, elöntési térképének elkészítésére, a terület monitoringjára, több órával elôre jelezve egy esetleges árvizet. Természeti csapások elleni védelemmel, meteorológiai elôrejelzéssel, biztosításokkal foglalkozó, illetve megelôzésre, kárelhárításra, építtetésre szakosodott szervezeteknek ajánlják mûszaki, gyártási, kereskedelmi, pénzügyi megállapodás keretein belül. Erômûvi biomassza tüzelésbôl származó hamu felhasználása a talajjavításra, tápanyag pótlására Magyar környezetvédelemmel foglalkozó szakértô a fatüzeléses erômûvi biomassza égetésbôl származó hamu további hasznosítására kidolgozott egy olyan eljárást, amely lehetôvé teszi a hamu környezetbarát és hatékony felhasználását a mezôgazdaságban, illetve talajjavításban. Olyan partnert keres, aki együttmûködik a nagyüzemi felhasználásra alkalmas technológia továbbfejlesztésében, és a létrejött fejlesztést követôen a forgalmazásban is segítséget nyújt. Vezeték nélküli video-megfigyelô rendszer A magyar kisvállalat kifejlesztett vezeték nélküli megfigyelô rendszer olyan területeken alkalmazható, ahol nincsenek felhasználható szokásos energiaforrások. A rendszer nap- és szélenergiával mûködik. Mindenfajta idôjárási körülmények között mûködik. Alkalmazható az építôiparban, környezetvédelemben, védelmi szolgáltatásokban. A cég mûszaki együttmûködést ajánl, vagy kereskedelmi megállapodást mûszaki támogatással. Császár Gergely

A cikksorozatunk elsô részében felvázoltuk a kereskedelmi hitel jellemzôit, valamint annak hatását a cégek finanszírozási helyzetére. A második részben az elôrefizetés jogi sajátosságairól és kockázatairól, valamint az elôlegfizetésrôl írtunk. A harmadik részben a felek ellentétes szerzôdéses pozíciójából fakadó érdekellentét feloldását szolgáló okmányos meghitelezés, vagy más néven akkreditív fizetési mód legfôbb jellemzôit ismertettük. Majd a legutóbbi részben eljutottunk a bevezetô cikkünkben hivatkozott, talán legsokoldalúbb megoldáshoz, a faktoringhoz. Ennek keretében ismertettük a faktoring jogi szabályozásának kereteit, valamint a faktorálás lebonyolításának metodikáját, s módozatait. A Hitelintézeti törvény a faktoringot, mint a pénzkölcsön nyújtása egyik módozatát definiálja, s szabályozza e tevékenységet akként, hogy azt hitelintézeteken kívül pénzügyi vállalkozások is nyújthatják. A faktoring azonban sokkal összetettebb, mint az egyszerû pénzkölcsön nyújtása, ezért célszerû azokat a jellemzôit felsorolni, amelyek a faktoringot a pénzkölcsöntôl megkülönböztetik. A faktoring esetében nincs szükség a vállalkozás részérôl az elôfinanszírozáshoz külön vagyoni (tárgyi, ingatlan stb.) biztosítékra, mivel az árbevétel (faktorált számla) fogja ennek a szerepét betölteni. A vállalkozást nem terheli kölcsöntörlesztési kötelezettség, a mérlegben szereplô kötelezettségek között nem kell feltüntetni, ezáltal nem növekszik a vállalkozás eladósodottsága, csökken a kintlévôségek mértéke, javul a hitelképessége egy esetleges további hitel felvételéhez. Nincs szükség a faktoring esetében üzleti tervre, külön hitelkérelemre, ezért sokkal gyorsabb az elbírálása is. Kezdô vállalkozó is igényelheti, mivel nem az ô hitelképességét, hanem a vele üzleti kapcsolatban lévô vevô hitelképességét vizsgálja a faktorcég, illetve hitelbiztosítóval, vagy importfaktor közbeiktatásával biztosítja a megvásárolt követelést. Adott esetben csak egy szállítási szerzôdés is elegendô lehet – megfelelô fizetôképességgel rendelkezô vevô esetén – a faktorszerzôdés és így az elôfinanszírozás aláírásához. Mivel itt külön rendelkezésre állási díj nincs, ezért a faktoring költségei csak akkor terhelik a vállalkozást, ha van termelés. Bankkölcsön esetében a hitel kamatait akkor is fizetni kell, ha éppen nincs az adott idôtartamban megrendelés hiányában termelés. Dr. Füzy Tibor ügyvéd www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu


16

MELLÉKLET: SZEDERKÉNYI KÖRJEGYZÔSÉG

Dél-Dunántúli Gazdaság

Pályázati forrásokból fejlesztenek Az elmúlt esztendôkben a szederkényi körjegyzôséghez tartozó települések közül több is élt az uniós pályázatok nyújtotta lehetôséggel. A legtöbb helyen az oktatási intézmények újultak meg, de volt ahol a már meglévô vállalkozások körülményeinek javítása, vagy újak letelepítése valósulhatott meg felhasználásukkal. A mikrotérséghez tartozó települések elsô embereit a terveikrôl, a lehetôségeikrôl kérdeztük. — Több tucat helyi vállalkozás mûködik Szederkényben, adva munkát nemcsak a helyieknek, de környékbeli településeken élôknek is, ennek köszönhetôen alacsony a munkanélküliség a faluban. Ezek elsôdlegesen szolgáltatással foglalkozó cégek, de vannak közöttük termelô Szederkény tevékenységet is folytatók, mint például az ODW Elektric, ahol közel háromszázan dolgoznak – kezdi a sort, a körjegyzôség központjának, Szederkénynek a polgármestere, Hergenrôder János. — Az oktatási, egészségügyi és szociális intézményeink pedig térségi feladatokat is ellátnak. Mint mondja, az elmúlt esztendôben uniós források felhasználásával újították fel az iskolát és az óvodát. A beruházások keretében nemcsak a nyílászárók cseréjére került sor, de az óvoda tetejére áramot elôállító napelemek is kerültek. Ebben az esztendôben a csapadékvíz-elvezetô rendszer megépítése van soron a település nyugati részén a Karasicától a Pécs felé vezetô oldalon. A falu mind komfortosabbá tétele érdekében önálló tisztítómû és a csatorna-gerincvezeték építésére nyújtottak be pályázatot, eredmény október környékén várható. E mellett a Norvég Alap nyújtotta lehetôséget kihasználva egy új Idôsek Otthonának építését tervezik, benne a mikrotérséget kiszolgáló egészségközponttal. — Nemrégiben megvásároltuk a falu közepén lévô takarmánykeverôt, s annak új funkcióval történô ellátásával integrált oktató-hagyományôrzô központot szeretnénk létrehozni, a terv kész, a forrásokat kell hozzá megteremteni – említi meg egyik tervüket. — Olaszon az elmúlt esztendôkben a legjelentôsebb beruházásokat a fémés gépipari termékek gyártásával foglalkozó Loschan Kft. hajtotta végre, amelyik egyben a legnagyobb foglalkoztató is a faluban, közel száz embernek ad munkát a cég. A másik jelentôsebb cég az építôipari tevékenységet folytató Branau Kft., az általuk létre hozott Belvárdi Fogadó Kft. jelenleg a belvárdgyulai csárdát újítja fel – veszi át a szót Tóth Gabriella, Olasz polgármestere. — Hásságyon a legnagyobb foglalkoztató egy szôlészeti-borászati üzem, e mellett néhány mezôgazdasági vállalkozó tevékenykedik a faluban – fûzi tovább az olaszi polgármester által megkezdett gondolatsort a körjegyzôséghez tartozó Hásságy elsô embere, Wilhelm Fülöp. — Az Elcoteq csôdje a falut érzékenyen érintette, ugyanis többen is ott dolgoztak, közülük sokan jelenleg is munka nélkül vannak. Mint mondja, a bevételeik növelése érdekében új településrészt alakítottak ki, már hat telek elkelt, a házak is felépültek, Pécsrôl kiköltözött családok vásárolták meg. Még négy házhely gazdára vár. Kitért arra is, hogy ugyan a falu határában lévô halastó számos lehetôséget rejt, azonban magánkézbe került az elmúlt

Hexin-2005 Kft. H-7751 Szederkény, Napsugár u. 15. Tel.: +36-30/994-2590, 69/554-028 Fax: +36-69/554-029 postmaster@hexin2005.t-online.hu

években, ezért az ott tervezett fejlesztéseik egy részét át kellett gondolniuk. A partján a faluhoz közel esô részen szabadidô parkot szeretnénk kialakítani. A mikrotérséghez tartozó Máriakéménden a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a fiatalok közül sokan külföldön próbálnak szerencsét, s mindössze két agrárvállalkozás van a községben, amelyek csak néhány embernek jelentenek munkalehetôséget. Az elmúlt években megszûnt iskola épületében az elképzelések szerint egy alapítvány foglalkoztatót hoz majd létre, amely a falubelieknek várhatóan újabb foglalkoztatási lehetôséget teremt majd. — Míg az elmúlt esztendôben tizenkét máriakéméndinek tudott az önkormányzat munkát adni a munkaügyi központon keresztül, idén mindössze kettônek, a megváltozott feltételek miatt – kesereg a máriakéméndi polgármester, Fauszt József. — Nagyon kicsi falu a miénk, kevés pénzünk van arra, hogy nagyobb fejlesztésekbe fogjunk. Legutóbb ugyan a mezôgazdasági területeken lévô utak felújításának keretében megkezdôdött a szôlôk között vezetôk építése, amely jelenleg is tart. A faluban a munkalehetôség is kevés, a helyben mûködô néhány vállalkozás inkább családi jellegû, a monyoródiak közül sokan a környezô településekre járnak dolgozni. A munkanélküliek egy részét az önkormányzat foglalkoztatja közhasznú munkásként – zárja a sort a körjegyzôségre éppen betoppanó Horváth György, Monyoród elsô embere.

Hásságy

Cégünk 1999 óta foglalkozik játszóterek és kerti bútorok gyártásával. Kínálatunkban a legkedveltebb játszótéri eszközök, kombinált mászóka rendszerek, hintatípusokon kívül kültéri asztalok, padok, szemetesek, kerítések, a legkülönfélébb kerti faházak is megtalálhatók, amelyek a közterek, óvodák, iskolák, strandok és a kertes családi házak kiváló kiegészítôi. Termékeink megfelelnek az EU szabványok elôírásainak, melyeket a MEEI Kft. a TÜV Rheinland Csoport tagja tanúsít. Társaságunk vállalja a játszóterek teljes kivitelezését: a tervezés, gyártás mellett az eszközök szállítását, a helyszíni beépítését, az ütéscsillapító talaj kialakítását, valamint az üzembe helyezés elôtti kötelezô ellenôrzés lebonyolítását megrendelôink igénye szerint. Vállalkozásunk 1 év garanciát és igény szerinti karbantartást biztosít termékeinkre. Megrendeléseket az ország egész területérôl elfogadunk. Elérhetôségeink:

Soponyai Csaba

Fa-Game Bt. 7745 Olasz, Kossuth L. u. 97. Tel.: 30/2379-227 e-mail: fa-gamebt@freemail.hu soponyaics@freemail.hu web: www.fagamebt.hu

A rovat támogatói: Bástya Kft., Fer-Ma Kft., Tetramer Kft., Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet, Schmidt Bútor Kft., Fa-Game Bt.


Dél-Dunántúli Gazdaság

MELLÉKLET: SZEDERKÉNYI KÖRJEGYZÔSÉG

A könyvelés bizalmi állás A szederkényi Fer-Ma Kft. a könyvelés mellett adótanácsadással is foglalkozik, valamint könyvvizsgálói tevékenységet is folytat. A falu központjában, a Pécsi út 26. szám alatt található könyvelô iroda 1991-ben kezdte meg mûködését. — Az Áfésznál voltam számviteli vezetô – kezdi beszélgetésünket Budzsáklia Istvánné, Marica a könyvelô iroda tulajdonos-vezetôje. — Közben elkezdtem otthon is könyvelni, az elsôk között voltak az Áfész vállalkozásba adott boltjai és éttermei. Aztán a munkámat megismerve, mind többen kértek fel arra, hogy könyveljek nekik, ezért döntöttem úgy, hogy önálló leszek. Az ügyfeleink jelentôs része helybeli, valamint a régi mohácsi járás településein tevékenykedik, akad közöttük azonban néhány pécsi cég is. Vallja, ahhoz, hogy igazán segíteni tudják a vállalkozásokat, a törvényi lehetôségeket betartva optimalizálják a költségeiket, ôszintének kell lenni, fel kell hívni a figyelmüket az esetleges szabálytalan megoldásokra, amelyeket alkalmaznak. Kitért arra is, hogy az ügyfeleik között sok a mikro- és a kisvállalkozás, amelynek egyik fele egyéni cég, míg a másik társasági formában mûködik. — Kis könyvelô irodának számítunk, nem tudunk szakosodni, mint egy városban, nem engedhetjük meg magunknak –

17

mondja. — Alapítvány, közhasznú nonprofit társaság is van az ügyfeleink között, ami speciális tudást igényel. A könyvelés nem napi nyolc órás munka, de nagyon szeretem, nem tudnám elképzelni, hogy mást csináljak. A lányom irigyel is azért, hogy azt csinálhatom, amit szeretek. Az általuk nyújtandó szolgáltatások bôvítése érdekében folyamatosan fejlesztette tudását, adótanácsadói, könyvvizsgálói vizsgát tett, valamint nemzetközi okleveles adószakértôi végzettséget szerzett. — A könyvelés bizalmi állás, az egyik ügyfél hozza a másikat, vagy a cégek alapító okiratait készítô ügyvédek ajánlanak bennünket, akik ismerik a szakmai múltamat, de már az is elôfordult, hogy olyan helyrôl jött az ajánlat, ahol mint könyvvizsgálót alkalmaztak – hangsúlyozza. Mint mondja, az elkövetkezendô idôszak nem lesz könnyû, ugyanis a könyvvizsgáló alkalmazását kötelezôvé tevô értékhatárt százmillióról kettôszázra emelték fel, ami a cégüknek jelentôs bevétel kiesést jelent. Sok kisvállalkozó tartozott ebbe a körbe, akik ôket kérték fel. — Bízom benne, hogy ezt a kiesést sikerül más területen végzett szolgáltatásaink kiterjesztésével pótolni. Erre biztosítékot jelent az, hogy stabil az ügyfélkörünk, ugyan a válság és a vállalkozásokat érintô költségek emelkedése, a folyamatos megszorítások miatt elképzelhetô, hogy csökkenni fog a számuk, s nehéz lesz pótolni a kiesôket – fejezi be beszélgetésünket, mert adóbevallási idôszak van, s egy újabb ügyfél érkezik.

Magas minôség, elérhetô áron Több mint két évtizeddel ezelôtt kezdte meg mûködését Szederkényben a Tetramer Sütôipari Kft., amelyet az elmúlt év nyarán vásároltak meg jelenlegi tulajdonosai. A pékségben két mûszakban, közel húszan sütik nap nap után a többféle péksüteményt, kenyeret. — A családunk már húsz esztendeje folytat kiskereskedelmi tevékenységet, élelmiszerüzleteket üzemeltetünk – mondja a cég egyik ügyvezetôje Erb Edina. — Úgy éreztük elegendô tapasztalattal rendelkezünk ezen a területen, ezért döntöttünk úgy a többi tulajdonossal – Erb Lászlóval, Erbné Gaál Annával és a cég másik ügyvezetôjével, Czigler Zoltánnal – közösen, hogy a korábbi tulajdonostól megvesszük a pékséget. Az elsôdleges célunk az élelmiszerüzleteink választékának bôvítése, s piaci helyzetének megerôsítése volt. A saját boltjaink mellett ugyanis negyven partnerrel állunk kapcsolatban, akiknek rendszeresen szállítunk. A tulajdonos váltást követôen is sikerült megtartanunk ôket, valamint mellettük szép számban szereztünk új vevôket is.

A Dózsa György utca 52. szám alatt található pékség 1995ben épült. Az új tulajdonosok tervei között szerepel, hogy pályázati források felhasználásával felújítják annak belsô tereit, valamint fejlesztik a meglévô gépparkot és újakat is vásárolnak. — A pékség modernizálásával elsôdleges célunk a versenyképesség növelése, ennek érdekében egy teljesen gépesített, az uniós elôírásoknak mindenben megfelelô üzem létrehozása – folytatja tovább Erb Edina. — A fejlesztések eredményeként nem csak emelni tudjuk az általunk készített termékek minôségét, de ezzel párhuzamosan bôvíteni kívánjuk a termékválasztékot is a vevôink igényeinek figyelembe vételével. A cég tulajdonosai vallják, a mai kiélezett gazdasági helyzetben már nem elegendô jó minôségû termékkel megjelenni a piacon, hanem azt elérhetô áron kell kínálni a vásárlóknak. A pékség megvásárlása és fejlesztése új kihívást is jelent számunkra, hiszen egy új szakmát kell elsajátítaniuk annak érdekében, hogy a pékmesterekkel közösen egy jól mûködô üzem jöjjön létre Szederkényben.


18

MELLÉKLET: SZEDERKÉNYI KÖRJEGYZÔSÉG

Dél-Dunántúli Gazdaság

Sikeres családi mezôgazdasági vállalkozás Baranyában Szederkényben nagy hagyományai vannak a mezôgazdasági termelésnek, ezt folytatva jött létre a lassan negyed százados múltra visszatekintô Bástya és Farm-System Kft., amely elsôdlegesen szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. — Korábban az építôiparban dolgoztam, hét évet töltöttem el Németországban – kezdi beszélgetésünket a cég tulajdonosa és ügyvezetôje, Bakos Károly. — Az 1989-ben bekövetkezett változás idején fogtunk bele a szántóföldi növénytermesztésbe és szôlômûvelésbe. Jelenleg 840 hektáron termesztünk gabona- és takarmánynövényeket, valamint 15 hektáron szôlôt. Nagy elônyt jelent, hogy sikerült megvásárolnunk annak idején a szederkényi és a kátolyi szövetkezet által egykoron közösen létrehozott nyolcezer tonna gabona elhelyezésére alkalmas raktárbázist. Így nem kell a földrôl, a gépek mellôl értékesítenünk az általunk termelt gabonát, kukoricát, repcét, napraforgót. A terményeinket ugyanis a szabadpiacon értékesítjük, elsôsorban Boszniában, ahova saját jogon és kereskedôkön keresztül szállítjuk ki a kenyérnek valót. Mint mondja, az anyacég a kezdetek óta nyereségesen mûködik, amelyhez a reprivatizáció idején vásárolták meg az egykori termelôszövetkezetbôl a jelenleg brojler csirke tartásával foglalkozó Farm-System Kft.-t. — A szántók mellett erdôt és legelôt is magában foglaló földterületeink Szederkény határában terülnek el – folytatja tovább Bakos Károly. — Saját gépparkkal rendelkezünk, a nagy teljesítményû traktorokat, kombájnokat részben pályázati források felhasználásával vásároltuk

meg. Nem volt mindig könnyû talpon maradni, hiszen ebben az ágazatban az eredményeket sok minden befolyásolja, a legjelentôsebben az idôjárás, ami nem mindig a kedvünk szerint alakította a hozamokat. Az uniós csatlakozás óta azonban kedvezô változásokat tapasztalunk, a földalapú- és a géptámogatások lehetôséget teremtettek arra, hogy számos fejlesztést útjára indítsunk. A családi vállalkozásban mûködô cégben – amelynek székhelye Szederkényben a Pécsi út 19/1. száma alatt található, telefonon a 69/354-144 számon érhetô el – a tulajdonos-ügyvezetô két lánya is aktívan részt vesz. A kisebbik, aki agrár végzettséggel rendelkezik, felel annak szakmai irányításért. A nagyobbik lánya közgazdász fôkönyvelô, a könyvelést, adó- és pénzügyeket vezeti. Bakos Károly a vállalkozás irányítása mellett a helyi vadásztársaság mûködtetésében vállal szerepet, mint annak elnöke. Mint mondja, annak idején amikor lehetôség nyílt rá, a belvárdgyulai vadásztársaságból kiválva hozták létre az apró- és nagyvadakban gazdag 3100 hektárnyi területet magában foglaló, nagyrészt helyi vadászok alkotta szederkényi vadásztársaságot. Kitért arra is, hogy a bevételeik tagdíjakból, vadértékesítésbôl és bérvadásztatásból származnak, mely során rendszeresen fogadnak német és holland vadászokat.

SCHMIDT-BÚTOR BT. ● Egyedi tervezésû INDECO tolóajtós beépített gardróbszekrények, térelválasztók gyártói és Dél-Dunántúli márkaképviselete. ● Egyedi igény és méret alapján gyártott konyha-, nappali, szoba, gyerekszoba, iroda, fürdôszoba, elôszoba bútor és üzletberendezések. ● A Dana Lim Magyarország Kft. területi képviselete, amely dán faipari ragasztók, szilikonok, purhabok, kéziszerszámok forgalmazásával foglalkozik. Otthoni, profi és ipari felhasználásra. ● Bútorvasalatok, kiegészítôk, alkatrészek, csavarok forgalmazása. (Haefele, Schachermayer, Blum, Berner, Forest).

Bemutatóterem és üzlet: Pécs, Siklósi út 2. A Gázautó telephelyén Tel.: 30/9691-579, 70/4241-370 www.sbasztalos.hu info@sbasztalos.hu

A Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet több mint fél évszázados múltra tekint vissza. Fennállása alatt az egyszerû betétgyûjtéstôl a korszerû technikával és infrastruktúrával mûködô, banki termékek széles skáláját forgalmazó hitelintézetté fejlôdött. Üzletpolitikájának legfontosabb eleme a prudencia, a biztonságra való törekvés. A közelmúltban egy számítástechnikai fejlesztésnek köszönhetôen egy új banki informatikai rendszer bevezetésére került sor, amely lehetôséget teremtett az ügyfelek elégedettségének növelésére a minôségi pénzügyi szolgáltatások bôvítése révén. A Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet a teljes körû bankszámla szolgáltatás mellett korszerû betéti termékeket nyújt a szabad pénzeszközök gyarapításához és számos hitellehetôséget biztosít lakossági ügyfelek, vállalkozások és önkormányzatok részére. A Takarékszövetkezet biztosítási és közvetített megtakarítási termékekkel is várja meglévô és leendô ügyfeleit. A Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet társadalmi szerepvállalásában a hagyományos értékekre és a folyamatos jó kapcsolatokra épít. Évek óta támogatója a zenei kultúrának, a mûködési területén lévô önkormányzatok iskoláinak, illetve a hátrányos helyzetû gyermekeknek. Hasonló együttmûködés köti össze az elsôsorban vakokat és gyengénlátókat segítô Elsô Pécsi Lions Club nevû társadalmi szervezettel. A Takarékszövetkezet kiemelt figyelmet fordít a helyi kultúrára, így Bólyban többek között az évek óta megrendezésre kerülô fuvolatábor, valamint a helytörténeti könyvsorozat élvezett támogatást. A siker egyik legfontosabb feltétele a korszerû termékeken és a társadalmi szerepvállaláson túl, hogy a munkatársak a Takarékszövetkezet valamennyi ügyfelét személyre szóló, barátságos kiszolgálásban részesítik és így várják a leendô ügyfeleket is. Elérhetôségek:

Honlap:

Bóly, Hôsök tere 8/c., 69/569-981 Szederkény, Pécsi u. 40/b., 69/554-931 Pécs, Király u. 75., 72/518-149 Kozármisleny, Orgona u. 18., 72/801-541 Kozármisleny, Pécsi u. 1/1., 72/570-016 www.bolytksz.hu


Dél-Dunántúli Gazdaság

Ügyfélszolgálat Közfeladat: ● kereskedelmi okmányhitelesítés, (ATA Carnet, szerzôdéshitelesítés, aláírás hitelesítés) ● közbeszerzési eljárásokhoz igazolások kiadása, hitelesítése ● állami, önkormányzati megrendelésekhez kamarai referenciák kiadása ● építôipari kivitelezôk kötelezô nyilvántartása, a cégek ellenôrzése ● vállalkozói forrás tanácsadás ● pályázatfigyelés ● regisztrációs ügyintézés

Szolgáltatás: ● Széchenyi Kártya kiadás ● Kombinált Mikrohitel biztosítása ● Új Széchenyi terv infopont ● pénzügyi, számviteli, adózási tanácsadás ● céginformáció ● kereskedelmi forgalomban kamarai cégreferenciák kiadása ● kamarai védjegyek ügyintézése ● tagi ügyintézés ● kamarai szolgáltatások ügyintézése

Területfejlesztés

Közfeladatok: ● közremûködik a területfejlesztési koncepciók és programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában és végrehajtásában

kapcsolatot tart a tudományos mûhelyekkel. együttmûködik a megye területi és települési önkormányzataival a területfejlesztéssel kapcsolatos problémák megoldásában. adatbázist mûködtet területfejlesztési, területrendezési és gazdaságfejlesztési koncepciókról, programokról. adatbázist mûködtet a megye befektetési lehetôségeirôl, üzleti ingatlan kínálatáról, ipari parkjairól és vállalkozási övezeteirôl. konjunktúra felmérést végez a tagvállalkozói körben. összegyûjti és elemzi a megye és a régió gazdasági adatait, elemzéseket készít. szervezi a kamarai munkát a kistérségi tanácsokban

Weller János osztályvezetô E-mail: jweller@pbkik.hu Telefon +36-72/507-160

Marton Judit munkatárs E-mail: jmarton@pbkik.hu Telefon +36-72/507-113

Mintál Erika irodavezetô – Mohács E-mail: emintal@pbkik.hu Telefon +36 69/300-013

Sándor Andrea irodavezetô – Siklós E-mail: asandor@pbkik.hu Telefon +36-72/351-341

Lép Péter irodavezetô – Komló E-mail: plep@pbkik.hu Telefon +36-72/281-087

Mikolásné Szidonya Ágnes munkatárs – Siklós E-mail: amikolas@pbkik.hu Telefon 72/351-341

Rudics Judit irodavezetô – Szigetvár E-mail: jrudics@pbkik.hu Telefon +36-73/310-105

Sztraka Jenôné pénztáros E-mail: jsztraka@pbkik.hu Telefon +36-72/507-109

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara okmányhitelesítési tevékenysége Mit jelent az okmányhitelesítési tevékenység? A kamarai törvény értelmében a PBKIK területileg illetékes az áruexporthoz szükséges — származási bizonyítványok — igazolások — és egyéb kereskedelmi okmányok (szerzôdések, számlák stb.) hitelesítésére.

Eredeti/Original Európai Közösségi Származási Bizonyítvány A származási bizonyítvány szükségessége: Elsôsorban nem preferenciális kereskedelempolitikai eszközök alkalmazása érdekében, harmadik országban irányuló (az EU 25 tagállamán kívüli ország) export esetén: — Legnagyobb kedvezmény elve (vámtarifa II. hasábja) — Dömpingellenes és antiszubvenciós vámok — Védôintézkedések — Mennyiségi korlátozások — Külkereskedelmi statisztikák A származási bizonyítványt az exportôr állítja ki a vevô részére, melyet a kamara hitelesít az exportáló cég kérelme alapján a származási bizonyítvány kritériumainak megfelelôen.

19

KAMARAI SZOLGÁLTATÁSOK

● Vis-maior igazolás A „Bécsi Konvenció“, valamint a kamarai törvény alapján a kereskedelmi és iparkamarák jogosultak a vis-maior igazolások kiadására. Milyen esetben kerül az igazolás kibocsátására sor? A szerzôdô felek közti peres eljárások során annak a ténynek bizonyítására, hogy a szerzôdés nem teljesítésében a szerzôdést szegô fél vétlen volt, illetve szállítási akadályközlés esetén. A vis-maior igazolásokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állítja ki.

Konzuli számla, egyéb okmányok láttamozása A gyakorlott exportôrök elôtt már jól ismert, hogy számos ország a kereskedelmi és konzuli számlákat csak az ország konzulátusa és a kamarák által hitelesítve fogadja el a fizetés teljesítéséhez, illetve a vámkezeléshez. Ezért mindenképpen fontos a cél-ország elôírásainak pontos ismerete. Pl. szükségessé válhat a fuvarlevél, egészségügyi bizonyítvány, analízis igazolás, stb. Az aláírásnál fontos a sorrendiség is, elôször a kamaránál kell hitelesíteni, majd a Külügyminisztérium Konzuli Osztályán az okmányt láttamoztatni az elôírt példányszámban. ●

Szerzôdések hitelesítése Külön csoportot képez az okmányhitelesítés körében a szerzôdések hitelesítése. Több országban – elsôsorban az arab országokban – csak a kamara által hitelesített szerzôdést fogadnak el, amelyben a kamara megerôsíti, hogy a szerzôdést aláíró személy valóban jogosult a szerzôdés megkötésére. A hitelesítéskor a kamara felhívja a szerzôdô magyar partner figyelmét a szerzôdés kötelezô, illetve ajánlott kikötéseinek tartalmára is, azaz pl. szerepeljen a vitás kérdések tisztázására jogkikötés, amelyre ajánlja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködô Állandó Választott Bíróságot. A szerzôdések hitelesítését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara végzi.

ATA igazolványok láttamozása Az ATA Carnet egy olyan nemzetközi, egységesített vámokmány (vámelôjegyzési vámokmány), amely olyan termékek, árúk egyszerûsített kivitelére, majd visszahozatalára szolgál, amelyet meghatározott idôre visznek az ATA egyezményben szereplô országokba kiállítás, vásár, bemutató, színházi elôadás, garanciális javítás stb. céljából, majd változatlanul visszahozzák az országba. Feldolgozásra szánt árúk esetében nem alkalmazható. Okmányhitelesítés és további információ: Sztraka Jenôné 72/507-109 e-mail: jsztraka@pbkik.hu


20

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOVÁCIÓ

Kamarai Energia Beszerzési Közösség

OECD környezetvédelmi kilátások 2050-ig

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara partnerei részére

A tétlenség következményei

A villamos és földgáz energia költségek optimalizálásának érdekében a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az MKIK támogatásával és a szervezô – Sourcing Hungary Kft. közremûködésével a 2013. évi energia beszerzéshez energia beszerzési társulást hoztunk létre a kamarai tagvállalatok részére. A Sourcing Hungary Kft. beszerzésekre szakosodott független beszerzési szakértô szervezet. Szakértôik által támogatott projektekben az elmúlt 4 évben 138 milliárd forintos beszerzési értékben nyújtottak támogatást, ahol több mint 1400 vállalat és intézmény megbízásából bonyolítottak le ajánlatkéréseket és tendereket különbözô beszerzési szegmensekben. Partnerei szolgáltatásainak köszönhetôen, jellemzôen 2-25%os megtakarítást értek a saját hatáskörben elért legjobb ajánlatokhoz, vagy aktuális árszintekhez képest! A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2010-ben csatlakozott a kamarai energia közösséghez, melynek már 15 kereskedelmi és iparkamara is tagja. A társulás célja, hogy a csatlakozó tagok energia beszerzését együttesen kezelve, kihasználva a mennyiségbôl fakadó elônyöket és a biztosított beszerzési tapasztalat, valamint szakértelem által a tagok számára a piacon elérhetô legalacsonyabb árszintet és legjobb feltételeket harcoljuk ki a szabadpiaci kereskedôk pályáztatásával. A kedvezô tapasztalatok alapján az idei évben is folyamatosan szervezünk csoportos beszerzést, mind villamos energia, mind földgáz energia beszerzésben. A lebonyolítás menete: a kamarai honlapról http://www.pbkik.hu/index.php?id=19990 letölthetô csatlakozási nyilatkozat kitöltése és továbbítása az gelencser@pbkik címre. Az összegyûjtött nyilatkozatokat továbbítjuk a Sourcing Hungary Kft.-nek, akik továbbiakban egyénileg veszik fel a kapcsolatot az ügyfelekkel. A csatlakozási nyilatkozat megküldése a Fogyasztó számára semmiféle kötelezettséget nem jelent! A munkafázis menete: Csatlakozás nyilatkozat visszaküldése Sourcing szakértôi szerzôdés és nyilatkozat aláírása Fogyasztási adatok, várható fogyasztási igény megküldése (T-görbe 12 hónapos idôtartamra)

Bázis érték megküldése (utolsó számla, vagy szabad piaci ajánlat) Tender lebonyolítása Tagok tájékoztatása az eredményekrôl Szerzôdéskötés és szerzôdés felmondási folyamatok A csoportos beszerzés keretében kihasználva az együttes fellépésbôl származó mennyiségi elônyöket, ugyanakkor a csoport tagjai egyedi feltételrendszerek mentén, egyedi szerzôdést kötnek a nyertes kereskedô társasággal. A tender keretében a Sourcing Hungary Kft. szakértôi a csatlakozó társaságokkal egyedileg egyeztetnek a kívánt feltételekrôl és a tender keretében a kereskedôknek lehetôségük lesz a csatlakozó tagokat egyedileg árazni, így biztosítva a legkedvezôbb árakat. A tender eredményeirôl folyamatos tájékoztatást adunk a kamara honlap Regionális Innovációs Centrum oldalán.

Szerzô és kiadó: OECD Kamaránk innovációs osztálya feldolgozta a legfrissebb OECD elôrejelzést. A 2050-ig terjedô kilátásokból szemezgetünk most: ● 2050-re a Föld népessége a jelenlegi 7 milliárdról várhatóan 9 milliárd fölé nô, a világgazdaság az elôrejelzések szerint csaknem a négyszeresére bôvül, miközben egyre nô az energia és a természeti erôforrások iránti igény. Az elôrejelzések szerint 2050-re a világ népességének csaknem 70%-a városi lakos lesz, ami még súlyosabbá teszi a légszennyezés, a közlekedés zsúfoltsága és a hulladékkezelés problémáját. ●

A mainál négyszer nagyobb világgazdaság az elôrejelzések szerint 80%-kal több energiát használ 2050-ben. Hatékonyabb politikák életbe léptetése nélkül a fosszilis energiák globális energiamixben elfoglalt részaránya továbbra is 85% körüli marad.

2050-ig a természeti-környezeti tôke további rombolása és pusztulása várható, mely két évszázadnyi életszínvonal-emelkedést veszélyeztetô visszafordíthatatlan változások kockázatát rejti magában.

A klímaváltozás valószínûleg még aggasztóbb méreteket ölt: az elôrejelzések szerint a globális üvegházhatású gázkibocsátás 50%kal nô, elsôsorban az energia vonatkozású széndioxid-kibocsátás 70%-os emelkedése miatt. Ennek eredményeképpen a globális átlaghômérséklet-emelkedés az évszázad végére akár 3-6 °C-kal is magasabb lehet, mely meghaladja azt a nemzetközileg elfogadott célkitûzést, mely szerint a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom elôtti állapothoz képest 2 °C-os szinten belül kell tartani.

Tovább csökken az édesvíz hozzáférhetôsége: az elôrejelzések szerint a jelenleginél 2,3 milliárddal több ember (összességében a világ népességének több mint 40%-a) él majd súlyos vízhiány sújtotta folyómedencékben, különösen Észak- és Dél-Afrikában, valamint Dél- és Közép-Ázsiában. A globális vízigény várhatóan mintegy 55%-kal nô a termelés

Földgáz energia beszerzés 2012–2013 2012. július elsején kezdôdik a következô gázév, így mind azon fogyasztóknak, akiknek 6 hónapos felmondási határidôkerült rögzítésre a kereskedelmi szerzôdésükben, december 31-ig (6 hónappal a szerzôdés hatályba lépését megelôzôen) jelezni kellett felmondási szándékukat a jelenlegi szolgáltatójuk felé, hogy lehetôségük legyen kereskedôt váltani! A 6 hónaptól eltérôen szerepelhet 90; 60; 45; vagy akár 30 napos felmondási határidô is a szerzôdésekben. Mindenképpen szükséges ezen adatok figyelembevétele, és ennek megfelelôen a földgáz energia beszerzések elindítása, hogy a lehetô legkedvezôbb áralkalmazást érjék el a következô gázévre. A területileg illetékes szolgáltatók a Fogyasztók számára kampányszerûen hamarosan, vagy már megküldték az ajánlatokat a 2012–2013 évi földgáz ellátásra vonatkozóan. Ezen ajánlatokhoz képest egy csoportos tenderszervezéssel jelentôsen alacsonyabb árakat, kedvezôbb pozíciókat lehet elérni egyedi és csoportos tenderszervezéssel. Tapasztalatok szerint 15-40%-os megtakarítások érhetôk el a kampány árakhoz képest! Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a rendszerben résztvevô cégein több mint 20%-os költség megtakarítást értek el a szolgáltatás igénybevételével..


Dél-Dunántúli Gazdaság (+400%), a hôenergia-termelés (+140%) és a háztartási felhasználás (+130%) növekvô igényei miatt mindig nem lesznek elérhetôek az alapvetô közegészségügyi ellátások Milyen politikák alkalmazásával változtathatók meg a fentiekben felvázolt kilátások? ● A jól megtervezett politikák megfordíthatják az elôrejelzett trendeket. ●

A szennyezést a zöldebb alternatíváknál drágábbá kell tenni, pl. környezetvédelmi adók és kibocsátáskereskedelmi konstrukciók alkalmazásával. Az ilyen piacalapú eszközök az igencsak szükséges költségvetési bevételek generálásához is hozzájárulhatnak.

Fel kell értékelni és be kell árazni a természeti erôforrásokat és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, pl. a víz beárazása révén, mely hathatós módja a szûkös vízkészletek, az ökoszisztéma-szolgáltatásokért fizetett díjak, a nemzeti parki belépôdíjak stb. elosztásának.

Fel kell számolni a környezetre káros támogatásokat, ami fontos lépése az erôforrások és a környezetszennyezés megfelelô beárazásának (pl. a fosszilis energiáknak nyújtott támogatás, az öntözôvíz szivattyúzásához felhasznált elektromos áram).

Hatékony szabályozásokat és standardokat kell alkotni, pl. az emberi egészség vagy a környezeti integritás megóvása, az energiahatékonyság ösztönzése érdekében.

Ösztönözni kell a zöld innovációt, pl. a szennyezô gyártási és fogyasztási módok drágítása, valamint az alapkutatást és fejlesztést ösztönzô állami támogatásba való beruházás révén

A klasztertalálkozó utóélete

21

INNOVÁCIÓ

Drámai képet fest a fiatalok vállalkozási hajlandósága – íme a segítség:

hétmilliárdos pályázati keret fiatal vállalkozóknak Hazánkban ma kevés fiatal vállalkozna: a FIVOSZ (Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége) tavalyi felmérése szerint itthon a 2,3 milliónyi 15-34 éves fiatal 3,7%-a mert saját vállalkozásba fogni, míg EU-átlagban a fiatalok 45%-a, az USAban 55%-a, Kínában pedig a fiatalok 71%-a szeretne vállalkozni. Elrettentô példák, bürokrácia, tôkehiány Ha a pályakezdô, fôiskolát vagy egyetemet végzett elméleti szakemberek, vagy a középiskola után munkalehetôség után kutató fiatalok úgy érzik, vállalkozóként minden energiájukat adminisztratív, adó- és munkajogi, szabályozási, munkaerô-piaci és egyéb, nem szakmai ügyek fogják lekötni, nem meglepô, hogy igyekeznek majd elkerülni a vállalkozás intézményét – állítja a FIVOSZ. Az alacsony vállalkozási kedv okai között a fiatalok a tôkehiányt említik ezeken kívül a leggyakoribb problémaként, de válaszaikból és a velük folytatott beszélgetésekbôl kiderül, hogy a tôke kézzelfogható hiánya mellett a legtöbben nincsenek tisztában a lehetôségeikkel, nem ismerik a kimondottan számukra kidolgozott programokat és az elérhetô támogatási forrásokat sem. Mi lehet a megoldás, hol a segítség? A sikeres példák bemutatása és a gyakorlati útmutatás erôsítése is sokat lendíthet az új vállalkozói generáció kinevelésében, emellett pedig az aktívan bevonható források, valamint a szakmai vagy pénzügyi befektetôk utáni kutatás elôsegítését, illetve az ezekkel való összekötést látjuk A márciusi Nemzeti Klaszter Konferencián kialakult partnerkapcsolatokat is nyomon követi a kamara. Több célja lehet egy találkozónak. A miénk az volt, hogy klasztereket ismertessen össze nemzetközi szinten. Nos, ez megtörtént. Ezzel vége? Korántsem. Most kezdôdött el, és abban bízunk, hogy a jövôben ennek köszönhetôen szorosabbra fonódnak az országok közti, vagy éppen országon belüli gazdasági kapcsolatok. A hat országból érkezô résztvevôk Enterprise Europe Network partnerei nyomon követik az egyes tárgyalások eredményét. Honnan is indultunk? ● A találkozón részt vett klaszterek közül 56 folytatott tárgyalásokat. ● Összesen 186 tárgyalást regisztráltunk.

megoldásként, melyekben szintén segítünk a hozzánk forduló fiatal vállalkozóknak – állítja Varga Kálmán, a FIVOSZ Baranya megyei bizottságának elnöke. Emellett pedig kimondottan a 18-35 év közötti fiatalok számára fog egy, a fiatal vállalkozókat segítô pályázat megvalósulni az Új Széchenyi Terv keretein belül az idei évben. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelôs államtitkára elmondta: a pályázat keretösszege csaknem 7 milliárd forint, amelynek keretében maximum 3 millió forint tôkejuttatás nyerhetô el a 18-35 év közötti fiatalok számára vállalkozásindításra, ezáltal pedig 1600 új vállalkozás létrejötte válik lehetôvé. Emellett pedig már nyitva van egy, az NFA forrásaiból megvalósuló pályázat is, melynek keretein belül 3 millió forint támogatás nyújtható azoknak, akik legalább 3 hónapja regisztrált álláskeresôk, vagy rehabilitációs járadékban részesülnek, vagy akik az önfoglalkoztatást egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság tagjaként, mezôgazdasági ôstermelôként oldják meg. A fiatalok már nagyon vártak egy olyan programot, amellyel a gazdaságba jobban be tudnak integrálódni és értéket teremteni – mondta el Kovács Patrik, a FIVOSZ elnöke. Kiemelte: Magyarország a pályázat megvalósulása esetén az élvonalba kerülhet az Európai Unióban a fiatal vállalkozók támogatása terén, mivel a tagállamok közül csak Romániában mûködik hasonló program, de ott is csak mindössze 50%-os támogatási intenzitással. A legaktívabbak a mérnök-energetika szektorban helyet foglalók voltak. A legaktívabbak (nem meglepô módon) az ICT iparág képviselôi voltak, akik fejenként átlagosan 5 potenciális partnerrel ráztak kezet. ● A legnagyobb együttmûködési hajlandóság az egészségipar-biotechnológiában mutatkozott. ● A 4 fokozatú Chance of cooperation skálán átlagosan 2,9-es értéket jelöltek a résztvevôk, azaz jó esélyt láttak arra, hogy a késôbbiekben valamilyen formában együtt fognak mûködni. A valós eredmény még várat magára. ● Általános vélemény? „This is great.“ „Well done!“ „It was great. Thank you!“ „Really useful event.“ Reméljük, sikerrel folytatjuk! Császár Gergely


22

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A mestermunka próbatétel volt A Pécsi Kereskedelmi Központtól alig néhány utcányira, családi házuk udvarán található ETLINGER JÁNOS asztalosmester mûhelye. Most éppen csend honol benne, állnak a gépek, jelenleg ugyanis külsô helyszínen dolgozik. — Annak idején, amikor a mestervizsgát letettem, akkor elsôsorban azért vállalkoztam rá, mert szerettem volna próbára tenni magam – kezdi beszélgetésünket. — A számomra fontos volt, kíváncsi voltam arra, hol tartok a szakmában.

dolgozott, ô maga csak késôbb döntött úgy, hogy kitanulja ezt a szakmát. A szakmunkásvizsgát 1991-ben tette le, s rá hat évre már a mesterlevelet is megszerezte. — Harminc évesen éreztem úgy, szükségem van arra, hogy a munkám eredményét közvetlenül lássam – folytatja tovább beszélgetésünket. — Szerencsém volt, mert egy nagyszerû asztalosmester, Helyes Károly keze alatt sajátíthattam el az alapokat, aki mint betanított munkást alkalmazott, ugyanis akkor már nagy volt a család. S, ahogy el-

Mint mondja, a vizsgán belül a legnagyobb próbatétel számára a mestermunka, egy szekreter elkészítése volt. A ház egyik ékessége, a tömör fa, pozitív és negatív geometrikus elemekkel díszített bútor ma a vállalkozás „irodájaként” szolgál. — Legtöbb fejtörést az íróasztalként is szolgáló felsô ajtó alátámasztása okozta – mondja, miközben mutatja azt az enyhén ferde irányban mozgó fa konzolt, amelyre ráhajtható. Ezen a módon sikerült megoldani azt, hogy ne legyen rés a kétajtós alsó és a lehajtható felsô rész között. Családjában több generációs az örökség, a nagyapja faragó parasztember volt, az édesapja pedig asztalosként

kezdtem dolgozni, mindinkább jöttek elô a nagyapámtól, apámtól látott mozdulatok. A szakmunkásvizsgát – akkor volt erre mód –, egyéni felkészülés alapján tette le. Késôbb másodszakmaként az épületasztalosságot is kitanulta. A mesterlevél megszerzését követôen egy restaurátorral kezdett együtt dolgozni, templomok és kastélyok felújítását végezték. Hosszú éveken át a legnagyobb megrendelôje a Pécsi Tudományegyetem volt. Többek között a Természettudományi Kar termeibe készített bútorokat, de az ô keze munkája a Rektori Hivatal tizenegy méter hosszú tárgyaló asztala is. Legutóbb egy templom belsô ajtaját rendelték meg tôle, amely né-

hány napja már a helyére is került. Nagyon kedves munkája volt, amikor egy erdei kápolna rekonstrukcióját készítette el, amely hosszabb ideig a mûhelyében állt, szinte benne dolgozott. Két évtizede mûveli e szakmát, azóta mindig volt tanulója, s ha szükség volt rá, alkalmazottja is. S ha a feladat, vagy a technológia úgy kívánta, az egyes munkákhoz talált jó társként alvállalkozót is. Az évek alatt mindig jutott arra is pénz, hogy fejlessze a mûhelyét, a gépeinek egy részét pályázati úton elnyert forrásokból vásárolta meg. — Nagyon szeretek tömör fával dolgozni, bútorlapból nem igazán készítek semmit. A rönköt is magam szeretem kiválasztani az erdészetnél, majd felfûrészeltetem. Sváb mentalitással gazdálkodom az anyaggal. A megrendelôim közül a legtöbben az ismeretségi körömbôl kerülnek ki, vagy esetleg a munkámat látva, azt, hogy igyekszem a leggazdaságosabban felhasználni a rendelkezésre álló faanyagot, bíznak meg mások is. Nekem elsôsorban az a fontos, hogy ki kéri, s nem az, hogy a munka, amivel megbíznak az egy egyszerû javítás, vagy esetleg egy különleges faszerkezetet kell-e helyreállítani. Ahogy telnek az évek, egyre inkább biztos vagyok benne, ez az én utam. A tanulóimnak is mindig a szakma és az anyag iránti szeretetet igyekszem átadni, s azt, hogy mindig igényes munka kerüljön ki a kezük közül – fejezi be beszélgetésünket, mert mennie kell. Sz.K.

Mestervizsgára felkészítô tanfolyamok indulnak A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Központja pedagógiaiés vállalkozási ismeretek mestervizsgára felkészítô képzést és vizsgát szervez, melyre várjuk a mesterjelöltek jelentkezését. A képzésre minden szakma képviselôinek jelentkezését fogadjuk. A képzések során a résztvevôk az alábbi témakörök ismeretanyagát sajátítják el:


Dél-Dunántúli Gazdaság

23

SZAKKÉPZÉS

Hegesztômûhelyi kapacitás a város szívében A Pécsi Központi Képzôhely (régebbi nevén TISZK mûhely) uniós támogatással került kialakításra a Zipernowsky Károly Szakközépiskola épülettömbjének északi felében. Hegesztô részlege is 2007-ben kezdte meg mûködését miután az új szabványoknak megfelelô teljes átépítésre és az eszközpark felújítására, bôvítésére került sor. 4 tanmûhelyben eljárásonként csoportosítva tudja biztosítani a legmodernebb hegesztô-eszközöket, a legmodernebb ergonómiai körülmények között. Jellemzôen oxi-acetilén gázhegesztô, aktív védôgázas ívhegesztô, AWI hegesztô és bevontelektródás kézi ívhegesztô eljárásokat oktatnak. A tanmûhelyben lehetôség van a teljesen automatizált ipari hegesztôrobottal történô hegesztésre, a semleges és kevert védôgázas fogyóelektródás ívhegesztésre és a különbözô nem vas-fémek hegesztésére és vágására. Eszközparkja az új OKJ-ben szereplô vizsgakövetelményeknek megfelelôen alkalmas többek között olyan eljárások oktatására is, mint a töltött huzalelektródával történô hegesztés vagy a korrózióálló és könnyûfémek hegesztése különbözô pozíciókban. Egy idôben az egyes eljárásonként és mûhelyenként akár 16-20 fô befogadására is képes. A hegesztéshez szükséges eszközök, védôfelszerelések, paj-

zsok, munkadarab-forgatók és pozícionáló berendezések széles választékát biztosítják, valamint minden teremben helyet kapott egy oktatói bemutató asztal is, amivel az oktatás hatékonysága növelhetô. A hegesztô szekcióhoz szorosan kapcsolódó elôkészítô (daraboló) mûhelyben történik az intézményben folyó gyakorlati oktatáshoz és a hegesztéshez szükséges nyersanyagok elôkészítése. Itt a lángvágó szekátortól kezdve, a hidraulikus lemezollón, profildarabolón keresztül egészen a plazmavágóig tart az eszközök sora. Az udvaron elkülönítve kapott helyet a gázpalack tároló és gázlefejtô állomás, ahonnan a különbözô eljárásokhoz tudják biztosítani a technikai gázokat. A mûhelyek felszereltsége és mûködtetése a mindenkori biztonsági elôírásoknak maradéktalanul megfelel, aminek biztosítása nem olcsó dolog manapság. A frisslevegô ellátás-

Pedagógiai ismeretek ● Pszichológiai ismeretek ● Pedagógiai ismeretek ● Elméleti tanítási, technikai módok ● Gyakorlati tanítási, technikai módok

A képzéseket heti két alkalommal, a délutáni órákban tartjuk.

Vállalkozási ismeretek ● Munkaerôpiaci ismeretek ● Gazdasági ismeretek ● Pénzügyi ismeretek ● Adózási ismeretek ● Marketing ismeretek ● Jogi ismeretek

A mester, mint fogalom évszázadok óta a minôséget, a szakma legmagasabb szintû rangját jelenti. Ez a kitüntetô cím napjainkban a hagyományokon alapuló munkaszereteten és tiszteleten kívül a modern korhoz való alkalmazkodást, az új berendezések, alapanyagok, technológiák ismeretét is jelenti. Ahhoz, hogy egy adott szakterületen a munkát csak arra érdemes szakembe-

A képzések vizsgával és tanúsítvánnyal záródnak.

ról és a hegesztési füst elszívásáról a levegôvédelmi mûködési engedéllyel rendelkezô, nagyteljesítményû elszívó berendezés gondoskodik. Az intézményben a nappali tagozatos oktatás biztosítása mellett lehetôség van OKJ-s vizsgával záruló felnôttképzési tanfolyamok teljes lebonyolítására is, mely területen több, mint 5 éves referenciával rendelkeznek, illetve oktatótermi és céges kapacitások kiegészítésére is kiváló lehetôség nyílik. Ackermann Ottó igazgató Elérhetôség: 7622 Pécs, Nagy Lajos utca 2., tel.: 72/516-830

rek végezzék, szükség van egy egységes, magas követelményszint kialakítására. A mester cím biztosíték a színvonalas munkára.

Mesterként a munkája többet ér! Jelentkezés, további információ: Piacsek László: 72/507-127 E-mail: piacsek@pbkik.hu Felnôttképzési nyilvántartási számunk: 02-0040-05

Legyen szakmája mestere, várjuk jelentkezését!


24

A cég 2003-ban alakult pécsi illetôségû informatikai vállalkozás, mely szolgáltatásait elsô sorban KKV-knak ajánlja. A lassan 10 éves vállalkozás sok helyi és országos vállalkozás stratégia partnere lett az informatikai rendszerek területén, tanácsaikra egyre többen hallgatnak. A cégrôl BÓRA ÁRON ügyvezetôvel beszélgettünk. — Miben más az InfoComplex, mint a többi hasonló informatikai vállalkozás? — Erôsségünk az elôkészítésben és a tudatosságban van. Hisszük, hogy ezek nélkül jó megoldások sincsenek. A tanácsadásra és a megfelelô kérdések felvetésére a legkisebb munkáknál is odafigyelünk, de a nagyobb rendszerek megvalósítása elôtt több hétig csak a projekt elôkészítése zajlik. Az informatika gyakorlatilag már minden vállalkozás életében stratégiai kérdés, sokan mégse fordítanak rá elég figyelmet. A speciálisan KKV-knak kifejlesztett tanácsadási szolgáltatásunk a nagyvállalatoknál megszokott tudatosságot, elôkészítést és stratégiai gondolkozást valósítja meg, de költséghatékony, könynyen átlátható módon. Ezekbe a tervekbe sok esetben beépítjük már a felhô alapú szolgáltatásokat is. — Mit is jelent pontosan a manapság sokat emlegetett felhô? — A felhô alapú szolgáltatásoknál adataink nem a számítógépünkön vannak tárolva, hanem valahol az interneten, egy távoli szerveren. Ennek nagy elônye, hogy gyakorlatilag bármilyen internet elérésrôl kezelhetôek az üzleti e-mailek, csoportmunka rendszerek, vagy akár az ügyviteli rendszerünk. Egy vezetônek ez gyakran kényelmi funkció is, amely megteremti a lehetôséget a távmunkára. Az ilyen megoldások komoly hatékonyság-növekedéshez vezetnek. Ez elsôsorban idôben mérhetô – az idô pedig pénz. Tervünk, hogy ezeket a szolgáltatásokat széles körben tegyük elérhetôvé és használhatóvá a dél-du-

BARANYAI GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

Figyelem, nyitottság és fejlôdés: InfoComplex Bt. nántúli KKV-knak. A felhô használata szinte mindenkiben felvet adatbiztonsági kérdéseket. Ez érthetô is, hiszen a céges adatok védelme, megfelelô mentése kulcskérdés a cégvezetôknek. A legtöbb esetben nemcsak a mentések és bizton-

Bóra Áron

sági megoldások bevezetése a feladatunk, hanem a tanácsadás is, amely már a bevezetést megelôzve feltérképezi a lehetôségeket. Alapvetô kérdés, hogy mennyit érnek az eddig összegyûjtött üzleti adatok? Mi lenne, ha az értékük egy minimális részét mentésre és adatbiztonságra költenénk? — Az általatok épített informatikai rendszerek üzemeltetése szakértelmet és folyamatos figyelmet igényel. Hogyan valósítjátok ezt meg? — Az általunk vállalt 0-24 órás rendelkezésre állást és 2 órás hibaelhárítási További információ: www.pbkik.hu

határidôt kevesen tudják vállalni (és teljesíteni is) a régióban. Ehhez jól szabályozott folyamatokra és összeszedett tudásbázisra van szükség. A legnagyobb hangsúly a megelôzésen van, mely tudatossággal, jó szervezéssel végül folyamatos rendszerstabilitást eredményez. Ezt meghálálják partnereink, hosszú távú, stabil kapcsolataink vannak – büszkén mondhatom, hogy szerzôdött ügyfelet még nem veszítettünk. — A vállalkozásotok jövôre lesz 10 éves. Mivel sikerült talpon maradni? — A két legkézzelfoghatóbb sarokpontunk a figyelem és a szakmai (illetve emberi) nyitottság. Mindkettôt kulcskérdésnek tartom az élet egyéb területein is. Fiatal, lendületes csapatunk van, amelynek tagjai nemcsak kifelé figyelnek a partnerekre, hanem befelé, egymásra is. Szolgáltatásainkat folyamatosan bôvítjük naprakész, innovatív termékekkel, miközben mûszaki megoldásainkat Csikvár Laci társam klasszikus, letisztult mérnöki látásmódja is alakítja. Egyfajta fontolva haladás ez, ami a mi válaszunk arra, hogy ezen a szakterületen nincs megállás. — Mit hoz a jövô? — Mi is érezzük a gazdasági válságot, ezért megtakarítunk, átszervezünk, új piacokat keresünk. Ma már az informatikai szolgáltatások nagy részét távolról is el lehet végezni. Tervünk, hogy megoldásainkat Pécsrôl szállítjuk budapesti, és késôbb az ország más területein mûködô cégeknek is. Ezzel itt teremtünk munkahelyeket és gyakorlatilag a pécsi tudást és szolgáltatásokat „exportáljuk” Baranyából.


Dél-Dunántúli Gazdaság

25

ÚJ TAGJAINK

Új tagunk az Inno-Procurement Kft. — Milyen gazdasági profil jellemzi az Inno-Procurement Kft.-t? — A tanácsadás. Egyrészt közbeszerzési tanácsadás a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó, és nem a törvény hatálya alá tartozó például az IPA programokból jól ismert Prag eljárások terén – mutatja be a céget Papp Roland, cégvezetô. Másrészt – amely a cég alapítását motiválta – az innovatív beszerzések/közbeszerzések gyakorlatának honosítása, alkalmazásának elôsegítése volt. Ez utóbbit egyébként a „kereskedelmi hasznosítást megelôzô beszerzésnek” hívjuk. A kereskedelmi hasznosítást megelôzô beszerzés olyan K+Fszolgáltatások beszerzését jelenti a kockázat és a haszon piaci feltételek szerinti megosztásával, amelyben egy bizonyos számú vállalkozás új megoldásokat alakít ki a közszféra közép- és hosszú távú szükségleteire. E szükségletek oly mértékben múlnak új technológiai megoldások kidolgozásán, és oly mértékben haladják meg azt, amit a piac kínálni képes. Azaz: vagy egyáltalán nem létezik még kereskedelmileg stabil megoldás, vagy ha mégis, a kínált megoldások további K+F nélkül elégtelenek. A K+F hasznának és kockázatának közbeszerzôk és vállalkozások közötti olyan módon történô megosztásával, amely a K+F eredményeinek széles körû kereskedelmi hasznosítására és elterjedésére buzdít, miközben hasznos idôvel bôvülnek a kereskedelmi feltételek. Mindez egy részrôl lehetôvé teszi hogy a közszféra gyorsabban vezessen be újításokat, másfelôl pedig biztosítja, hogy az új, vezetô piacokat az ipar aknázza ki elsôként. A kereskedelmi hasznosítást megelôzô K+F fázis, illetve a K+F-bôl származó végtermékek kereskedelmi léptékû piaci bevezetésének egyértelmû különválasztása lehetôvé teszi az ajánlatkérô szerv számára, hogy kiszûrje a technológiai K+F-hez társuló kockázatokat, mielôtt elkötelezné magát a kereskedelmi léptékû piaci bevezetés mellett. Nos, ez a kölcsönös tanulási folyamat – amelyben az ajánlatkérô szervek

Papp Roland és a vállalkozások egyaránt részt vesznek – teszi lehetôvé, hogy a résztvevôk valós képet alakítsanak ki a keresleti oldal funkcionális igényeirôl és teljesítmény követelményeirôl. — Miként látja a hazai közbeszerzési piacot? — Sajnos, a hazai közbeszerzési piac csak töredéke az európai átlagnak. Magyarországon a GDP kb. 5-6%-át, míg az Európai Unióban kb. 15-16%-át adja. Bármilyen furcsának is tûnik, a GDP minél nagyobb részének elköltését közbeszerzési rendszerbe kellene irányítani, hiszen a közpénz elköltésének átláthatóságát, ellenôrizhetôségét ez a rendszer biztosítja. Tudom, mindenkiben az él, hogy a közbeszerzés meglassítja és megdrágítja a beszerzési folyamatot. Ez bizonyos aspektusból igaz is, valóban lassítja, fôleg, ha jogvitára kerül sor, de az árra vonatkozóan már nem ilyen egyértelmû a fenti állítás. Ennek két oka van, egyrészt biztosítani kell, ellenôrizhetô módon a valós versenyt, másrészt valójában a közbeszerzések nem arról szólnak, hogy a legolcsóbbat

szerezzük be a piacról bárkitôl. Éppen arról van szó ugyanis, hogy jó áron, olyan megbízható szállítótól biztosítsuk a megfelelô beszerzést, aki csak a feltételek fennállása esetén maradhat a versenyben. Például nincs köztartozása, munkaügyi bírsága, vagy eltiltása. Pozitív tendenciaként értékelhetô azonban, hogy a KKV aránya folyamatosan nô ezen a piacon az elnyert szerzôdések arányát tekintve. Ez azt jelenti, hogy a közbeszerzési szerzôdések kb. 80%-át KKV szektor nyeri el, ami a közbeszerzések értékének kb. 40%-át teszi ki. Egyébként mintegy 1800 milliárd forint értéket lefedô piacról beszélünk, ahol továbbra is helye van a KKV-knak. Nagyon fontos viszont, hogy megtanulják a szóban forgó rendszer „hasz-nálatát”: megfelelô verseny ugyanis ezen a piacon csak akkor érhetô el, ha a szereplôk ismerik, és kihasználják az adott lehetôségeket. Ebben szeretnénk segíteni. — Mi indokolta a kamarai csatlakozást? — A válaszom nagyon egyszerû. Azért csatlakoztunk a kamarához, mert segíteni szeretnénk a KKV-k, és kamarai partnerek azon képességén, hogy sikeresebben vegyenek részt a közbeszerzésekben. Ehhez pedig – a különbözô együttmûködések keretében – megfelelô partner a kamara. A közbeszerzési szakma többnyire az ajánlatkérôi, megrendelôi oldalra fókuszál, mi az ajánlattevôi oldalt szeretnénk erôsíteni. Ez a nehezebb feladat, hiszen az ajánlatkérôi oldalon dolgozni biztosabb. Hogy miért? Azért, mert az ajánlat kérô el fogja költeni a pénzét, de az ajánlattevôi oldalon az eljárásonkénti átlag 3 ajánlattevô közül viszont csak egy lehet a befutó. Mi ezt az oldalt szeretnénk magabiztosabbá tenni. Emellett a már meglévô szakmai tapasztalataink megfogalmazásával módunkban áll a jogalkotási folyamatban is részt venni, hiszen a Kamara véleményét rendre kikéri a jogalkotókon túl a Közbeszerzési Hatóság is.


26

KAMARATÖRTÉNET

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécsi Kereskedelmi létrejötte és

A magyar kereskedelmi és iparkamarák területi beosztása az elsô szervezéskor

Kossuth kormányzása idején Szemere Bertalan miniszter dolgozta ki a kamarai törvényt. Azonban a szabadságharc kitörése miatt nem történt meg annak bevezetése. A szabadságharc bukása után 1850 tavaszán több olyan, az iparfejlôdést szabályozó rendelkezést hoztak, amelynek a célja magyar gazdaság adózó kapacitásának fejlesztése volt. A magyar kereskedelmi és iparkamarák területi beosztása a második szervezéskor

Ebbe a körbe tartozott az iparszabadság kérdése, a céhek korábbi jogainak erôteljes korlátozása, de ebbe a sorba tartozott bele a kereskedelemi- és iparkamarák felállításáról szóló rendelkezés is. Szabad György mutatott rá arra, hogy a kormányzat elképzelése szerint „...a kereskedô- és iparosréteg érdekképviseleti szerveiként mûködhetnek, ugyanakkor a hatóságok rendelkezésére állnak mint adatszolgáltató, tanácsadó és véleményezô szervek, illetve mint a hatósági intézkedések végrehajtói”. (SZABAD, 1981) A kamarákat a rendes tagok irányították, elôször kinevezték, késôbb választották ôket. Területileg a Geringer-féle kerületi modellbe illesztették be a létrehozott kamarákat. Kezdetben kilenc kamarát hoztak létre (Fiume, Pest, Brassó, Debrecen, Kassa, Kolozsvár, Pozsony, Sopron és Temesvár székhellyel), majd két évvel késôbb,

1852-ben még kettô alakult (Zágrábban és Eszéken). A kamarák kezdeti mûködése meglehetôsen korlátozott volt, nem érintkezhettek egymással, s a Schwarzenberg-kormányzat, majd a Bach-adminisztráció nem nagyon vette figyelembe döntései meghozatalakor a helyi szervezetek véleményét. A kiegyezést követôen aztán megindult a nagy rendszer bomlása, hiszen a gyorsan fejlôdô területek a régi, idejétmúlt területi elv felbontását igényelték. Az önkényuralom korából származó kamarai rendelet az új alkotmányos rendszerben törvényi szabályozást kívánt. A magyarországi kamarákról az 1868. évi VI. törvény rendelkezett. A törvény meghatározta a kamarák funkcióit, amely nagy általánosságban az ipar és a kereskedelem érdekeinek elômozdítása volt. A kamarák a Földmûvelésügyi-, Ipari- és Kereskedelemi Minisztérium alá tartoztak, s kötelezôen végrehajtot-

Zsolnay Vilmos Kellemfy Károly Fotó: Kellemfy család

ták a miniszter rendelkezéseit. Elôterjesztéseket tehettek, de ugyanakkor a törvényhatóságokkal és gazdasági alanyokkal is közvetlen kapcsolatokat alakíthattak ki. (KOPASZ, 1970) Pécs városa elôször a Soproni Kereskedelmi- és Iparkamara szervezetébe tartozott, ám a városunkban hamar megjelentek a különbözô ipartársulatok és egyéb érdekvédelmi szervezetek. (A teljesség igénye nélkül azért jegyezzük meg, hogy Sopron gazdasági jelentôsége a dualizmus hajnalán nagyobb volt, mint Pécs városáé). 1875-ben Zsolnay Vilmos vezetésével létrehozták a helyi ipari és kereskedelmi társulások csúcsszervét, s megalakult a Pécsi Ipar és Kereskedelmi Társulat. 1880-tól megindultak az önállósodási lépések. Létrejött a Pécsi Kereskedelmi és Ipartársulat, amely feliratban kérte a Földmûvelési-, Ipari- és


Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARATÖRTÉNET

és Iparkamara mûködése (I.)

27 Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ELNÖKÖK Kelemffy Károly 1881–1883 Szontagh Mátyás 1883–1884 Ráth Mátyás 1884–1892 Littke József 1892–1902 Kindl József 1903–1908 Zsolnay Miklós 1909–1919 Forbát Arnold 1919–1928 Visnya Ernô 1928–1940 Mattyasovszky Zsolnay Tibor 1941–1944 Gulyás József 1982–1989 Szûcs István 1989–1994 Higi Gyula 1994–2000 Dr. Kéri István 2000– FÔTITKÁROK Dr. Záray Károly 1881–1928 Dr. Günther Mihály 1928–1935 Dr. Vétek János 1935–1948 Dr. Kéri István 1982–1989 Dr. Síkfôi Tamás 1989–

levél érvelése végül is meghallgattatásra talált, s így a szervezés eredményeképpen 1881. június 12-én megtartották az alakuló közgyûlést. (PÉCSBARANYA, 1996) Az elsô kamarai elnök Kellemfy Károly lett, aki akkoriban a pécsi vasutak igazgatója volt. Pár évvel késôbb a vasúti igazgatóságot Budapestre helyezték, s akkor Kellemfynek is várost kellett váltania, ôt a kamara elnöki székében Szontagh Mátyás gôzmalom-tulajdonos követte. A pécsi Iparkamarának alkerületei alakultak ki, Baranyában (Pécset nem számítva) négy (mohácsi, pécsváradi, siklósi, szentlôrinci), Somogyban hét, míg Tolnában öt alkerület jött létre. A szakirodalom

megállapítása szerint a kamara Pécsre kerülése Pécs városa számára nagyon sok elônnyel járt, hiszen a döntéshozatalban, a képviselôkben, tisztségviselôkben pécsi dominancia érvényesülhetett. (KOPASZ, 1970) (részlet Kaposi Zoltán: Pécs gazdasági fejlôdése 1867–2000 c. könyvébôl. Kiadó: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara)

Fotók: Várostörténeti Múzeum, Pécs

Kereskedelmi Minisztériumot, hogy Baranya, Somogy és Tolna vármegyék kiszakadásával, valamint Pécs szabad királyi városával együtt önálló kamara alakulhasson. A minisztériumhoz címzett levélben világos hivatkozások szerepeltek arra, hogy a soproni kerület területileg a budapesti után a legnagyobb, s a három megye kiszakadása után is még jókora marad; az új pécsi kamarai egység 800 000 embert tömöríthetne; a felállítandó pécsi kamarának az éves költségei 5000 forintnál többet nem tennének ki; ha létrejönne a pécsi kamara, akkor nagyobb lenne a ráhatása a fiatalok tanoncképzésére stb. Az Aidinger János társulati elnök aláírásával jelzett


28

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Bartos Réka – Peugeot 208 1.4 A környezetvédelmi szakértéssel, tervezéssel és kivitelezéssel foglalkozó Öko-Trade Kft. ügyvezetôje egy igazi nôi autót, az Autósziget Kft. új Peugeot 208-asát próbálta ki. A beszélgetés elején kiderült, hogy a francia autók nem ismeretlenek számára. — A családunkban szinte csak francia autók vannak, így én is a három francia gyártó palettáján néztem körül. A választásom tipikus nôi autóválasztás volt, nem a motor, a praktikum vagy az egyéb mûszaki paraméterek döntöttek, hanem a forma. Megláttam, megtetszett és ez elég volt a döntéshez. Renault Megane kupém van 1.5 DCi motorral, ez az elsô dízel autóm. — A 208-as tervezésekor a Peugeot a nagy elôdök, a 205-ös és a 206-os sikerét szerette volna megismételni. Sikerülhet? — A külseje alapján mindenképpen. Igazi kis-Peugeot, bájos karakterrel, jellegzetes formával, finom részletekkel. Az elején feltûnô a krómkeretes hûtômaszk, felette a Peugeot felirat annyira elegáns, hogy az Aston Martin jutott róla eszembe. Szépek a lámpatestek és ízléses a ködlámpa melletti kis króm dekoráció is. Oldalról is tetszik a kocsi, mozgalmas a forma, nem szeretem a túlságosan leegyszerûsített autókat. A hátsó lámpa ötletes és szintén nagyon látványos. A hátfalon is szépek a domborítások, innen is tetszik az autó. Talán egy pici hiba van a kocsin, az sem a forma, hanem inkább a praktikum szempontjából, egy elsôsorban városi autón jó lenne némi mûanyag védôcsík a lökhárítókra. Van a családunkban Peugeot 206 is, vezettem is néhányszor, nem rossz autó, de ez a 208-as klasszisokkal jobb annál. — Belül is ennyire pozitív a kép? — Az ülések nagyszerûek. Kényelmesek, jól tartanak, szép a kárpitozásuk. Elsôre nagyon furcsa volt az a koncepció, hogy a mûszereket nem a kormányon keresztül, hanem felette látjuk. Hamar megszoktam, és van két pozitív hozadéka. Egyrészt ha lepillantunk a

mûszerekre, nem tereli el annyira a figyelmet az útról, a perifériás látómezônkben látható a forgalom, így ez nagyon biztonságos megoldás. Másrészrôl, hogy lássuk a mûszereket, nagyon kicsi kormányt kapott az autó, ezzel a vaskos kis kormánnyal pedig remekül lehet irányítani a kocsit. A mûszerblokk formája, stílusa nagyon tetszik, itt is érzem az eleganciát. Jó a kapcsolók, karok elhelyezése, kialakítása, szép az ajtókárpit is, bár egy picivel több textil hangulatosabb lenne. A középkonzol érintôképernyôjénél érzem azt, hogy a kevesebb több lett volna, egy picit utólagosnak tûnik az elhelyezése, felborítja a középkonzol harmóniáját. Igaz nagyon jól használható az érintôképernyôs rádió- és telefonvezérlés, és a fedélzeti komputer adatai is ide kerültek. — Egy nôi autóban sosem lehet elég tárolóhely, itt is kevés a rekeszek száma? — Én is telerakom mindenféle kacattal a kocsimat. A 208-as ilyen szempontból praktikus, a váltókar elôtt és mögötte is vannak rakodóhelyek, sôt a kézifékkar alá is lehet pakolni. A kesztyûtartó is használható méretû, igaz én nem használom, a saját autómban inkább a fedeles könyöktámaszt szeretem. A tesztautóban ilyen nem volt, helyette dupla pohártartó került a kézifékkar mögé.

— Francia autó, ringató futómû, igaz ez a 208-asra is? — A kis átmérôjû kormánynak köszönhetôen gokartszerûen, könnyen irányítható a kocsi, szinte fickándozik a városi forgalomban. Inkább sportos mint kényelmes a hangolása. A nagyobb úthibákat szépen elsimítja, de a kisebb ütések eljutnak az utasokhoz. Kanyarokban remek, agilisan fordul. — Ez a motor mennyire illik a kocsi karakteréhez? — A motorról az elsô benyomásom az volt, hogy mennyire halk. A kocsi mellett is alig hallani, és beülve is csak gázadásra erôsödik fel a hangja. A teljesítménye a nyomatékos dízel után egy

Peugeot Autósziget – Pécs, Siklósi út 70. Tel.: 72/550-550 www.autosziget.hu


Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

29

VTi Active kicsit kevésnek tûnt, de ha bátran hagyjuk pörögni a motort, akkor a dinamizmus érezhetô. Városban egészen fürge, és bár nem tudtam kipróbálni autópályán, de a gyári adatok szerint ott is elégnek tûnik a 95 lóerô. — Ennyire fontos önnek a dinamizmus? — Szeretek tempósan autózni, sôt általában vezetni is nagyon szeretek. A cégünk budapesti irodája miatt sokat utazok a fôvárosba. Az M6-ost csak Szekszárdtól használom, annyira unalmasnak tartom a déli alagutas szakaszt. Ma már az állandó mérések miatt igyekszem visszavenni a tempóból, de sok olyan értelmetlennek tûnô korlátozás van, amit szinte lehetetlen betartani. Úgy vettem észre, hogy ezt a rendôrök is tudják, és általában ilyen helyeken mérnek. — A 208-as alapfelszereléséhez tartozik a tempomat sebességhatárolóval, ez segíthet? — Nagyon jó, hogy alapáron benne van az autóban, én rendszeresen használom, valóban segít a szabályok betartásában és kényelmesebbé is teszi a vezetést. — Ha már kényelem, automata váltó? — Régebben volt egy automata váltós Mazdám, de nem voltak jó tapasztalataim. A fogyasztása nagyon megugrott a váltó miatt és úgy éreztem, hogy a

motor erejének nagy részét is felemésztette az automata. Valószínûleg túl gyenge volt hozzá a kocsim, egy erôs motorral párosítva biztosan nagyon praktikus, fôleg a csúcsforgalomban. Ennél a kocsinál is inkább a kézi váltóra szavaznék, még úgy is, hogy a váltókar picit hosszú utakon mozog. — Ezzel a motorral választaná a 208-ast, vagy valamelyik HDi dízellel? — Ez a benzines szimpatikusabb. A csendessége, és a kulturáltsága meggyôzô, benzines lévén a szervizigénye is kisebb, és a fogyasztása sem sokkal magasabb, mint a dízelé. A fedélzeti számítógép pontosan a gyári városi adatot mutatta, valószínûleg reális a 6 liter körüli átlag is. Az alacsony fogyasztásban és a könnyû kezelhetôségben biztosan

sokat segít az is, hogy könnyû az autó, olvastam, hogy száz kilogrammot csökkentettek a súlyán az elôdhöz képest. — A vételár ezen a szinten, néhány extrával közel 4 millió. — Tudom, hogy a motor és a felszereltség függvényében ez valószínûleg a legkedvezôbb ár, amit a versenytársak kínálatát is figyelembe véve ki tudtak alakítani, de a közel 4 millió forint a jelenlegi magyar viszonyokat figyelembe véve, sajnos magas. Nem féltem a Peugeot kereskedôket, az autó bája biztosan sokak fejét el fogja csavarni. T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1398 cm3 Maximális teljesítmény: 95 LE 6000/min Maximális nyomaték: 136 Nm 4000/min Saját tömeg: 1070 kg Csomagtartóméret: 285 l Maximális sebesség: 188 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 10.5 s Átlagfogyasztás: 5.6 l Alapár (Active 1.4 VTi): 3.740.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések: elsô- függöny- és oldallégzsákok, ESP, ABS, ködfényszórók, elektromos ablakemelôk és tükrök, fedélzeti számítógép, klímaberendezés hûthetô kesztyûtartóval, tempomat és sebességhatároló


30

VENDÉG-OLDAL

Dél-Dunántúli Gazdaság

Sok éve volt, nagyon sok éve. Egy asztal körül ültünk, és én figyeltem, ahogy a felnôttek beszélgettek. Volt valamiféle ülésrend, még ha nem is olyan nagyon szigorú... Mainapság sokkal inkább a tévébôl nézzük az életet, semmint hogy az életbôl néznénk a tévét. Innen visszatekintve tehát szinte elképzelhetetlen, hogy hány és hány hosszú estét beszélgettünk át. Pontosabban... Ahogy említettem, inkább a felnôttek között folyt a diszkusszió, én jobbára csak ücsörögtem, és próbáltam megérteni legalább, hogy mirôl lehet szó. Azt mindenesetre megtanultam, hogy az ember beszélget, hogy az ember vitatkozik is olykor. Megtanultam, hogy az ember hébe-korba egyetért, néha távolról sem ért egyet, de mindenkor megérteni próbál.

Ami megmaradt

Aztán meg ismereteket is szereztem, persze. Édesapám barátja volt, aki a tanításomban élen járt. Miközben mi az iskolában még a Kincskeresô kisködmön nyomorromantikáját nyúztuk, ô Balzacot, Zolát olvasott, nem mellesleg Sütô Andrást, és fölhívta a figyelmemet rá, hogy az irodalom mi is, és mire való tulajdonképpen. Hogy élnünk kell vele, még ha olykor visszaélünk is vele. Hogy kenyér nélkül legfeljebb éhen hal az ember. De mûvészetek nélkül lealjasul. Ô tette föl az elsô lemezt Beniamino Giglitôl, amikor Itáliából hazatért, és tôle kaptam az elsô színes, nem fecske fürdônadrágomat, amikor végre, hosszabb távollét után megjött Londonból. Ô érttette meg velem, hogy a Trabit a sok, proccos autó között is lehet szeretni nagyon. Ô tett a Balaton rajongójává. És még a soroltaknál is sokkal fontosabb dolgokat tudtam meg tôle. Legfôképpen azt, hogy a barátság nem csak, és nem elsôsorban este hattól hajnali kettôig tart, hanem azon túl, sôt, még azon is túl. Nem fogják elhinni: kiültünk mostan a Kossuth térre, nyár volt végre, vagy majdnem nyár, az Addo Étterem

volt a közelebbi helyszín, a falon több, egyéb mellett fölirat, valami fordítás, szívekben égô, vagy inkább oda elültetett, égig érô vágyakról, szerelmekrôl, ki tudná pontosan idézni ma már, de az a fölirat nagyon is a kedvünk szerint volt (Eszter akkor még ott ült velem). És akkor megemelkedett az ünnep, mert apumnak ez a bizonyos barátja odaült hozzánk. Azt sem tudom pontosan, mit ettünk. Ettünk elôször is helyben sült kenyeret, mozarellás, mogyorós, vagy tán mandulás, fokhagymás, medvehagymás kencével – csak úgy kaptuk, de olyan finom volt, hogy az íze máig a számban sertepertél. Ettünk konfitált füstölt tarját, szép vastag szelet volt, nem is egy, de mindjárt kettô, tormahabbal, miegymás, ettünk magvas sertéssültet, ahhoz brokkoli is volt, a zöldje s az illata elbûvölt, és hoztak tortát, joghurtos epertortát, de micsoda epertortát, azt a betyár mindenségit! Ittunk is, ez biztos, vizeket savval meg anélkül, bodzás limonádét, Staropramen sert, és rendben volt minden nagyon. Emlékszem, azokon a régen együtt töltött estéken szitakötô szárnyú terveket szövögettem, hogy ha megnövök,

mi minden lesz majd. De azt soha nem gondoltam volna, hogy az a sok, hosszú beszélgetés, hogy az a sok, tartalmas éjszaka, hogy az a mindigszámíthatszrám barátság, hogy az lenne majd a majdnem minden. Ha maradna. És hogy maradt, sôt, egy ebéd erejéig ismét visszatért, azért nem tudok elég hálás lenni. Minden, igazán érzelmes ember palástolja az érzelmességét. S miután a lelkem mélyén nagyon is az vagyok, valószínûleg önkéntelen védekezés, hogy soha nem mondtam el apum barátjának, soha nem tudtam igazán megköszönni neki, hogy mekkora hatással volt az életemre. Az illetô történetesen nem ösmeretlen önök elôtt sem. A fül, az orr és a gége tán legnépszerûbb hazai atyamesterét tiszteljük benne. Bauer Miklósnak hívják. Ezúttal ôérte lelkesedtem. De ehhez kellett az Addo is, az étterem, amely méltónak bizonyult egy ilyen nagyszabású együttléthez. Még hogy méltónak! Azok a vágyak, azok a mélyre elültetett vágyak, azok azóta is bennünk égnek. Sz.Koncz I.


Dél-Dunántúli Gazdaság

31

HIRDETÉS

Konferenciaterem NEK! IGÉNYESEK

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô. ● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audio-vizuális eszköztár ● sokpontos internet hozzáférés ● mobil szavazó rendszer ● 100 fôs szinkrontolmács rendszer ● klimatizált légtér A helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a különbözô rendezvényszervezési igényeket. A konferencia terem hangszigetelt, mobil falrendszerrel két kisebb teremre választható, de mindkét részben a felsorolt technika önállóan is alkalmazható. A konferencia terem mellett étterem áll a résztvevôk rendelkezésére, mesterszakácsaink hagyományos éttermi kiszolgálással, és fogadással is várják a vendégeket. Lehetôség van hideg büfé, kávé és ital szervírozására is. További tárgyalók segítik a konferenciák szekciómunkáját. A 24 fôs (a hangszigetelt falrendszer zárásával két 12-12 fôs) számítógépes oktatóterem is rendelkezésre áll. A résztvevôk számára zárt, 60 férôhelyes parkolóhelyet tudunk biztosítani.

Télen, nyáron kulturáltan!

Pécsi Kereskedelmi Központ

Bérelhetô irodák Konferencia terem Étterem

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Tel.: (72) 507-100


A méltán népszerû Kombinált Mikrohitellel bôvíti vállalkozói hitelkínálatát

Továbbra is stabilan állnak a vállalkozások szolgálatára Dr. Kiss Endrét, a Szigetvári Takarék újraválasztott elnökét kérdeztük a 2012. május közepén megtartott tisztújításról, illetve a további terveikrôl. — A közelmúltban tartották Tisztújító Küldött Közgyûlésüket, mirôl tud beszámolni? — A Küldött Közgyûlést tradíciónkhoz híven Szigetváron tartottuk, ahol megválasztásra kerültek a Takarék tisztségviselôi. Az Igazgatóság tagjait a küldöttek újraválasztották, Bárdi Jenô, Dr. Bencs László, Dr. Kiss György, és Dr. Zeller Gyula és jómagam, mint tagok mellett a névsor a 2012-ben ügyvezetôként belépô Osztrogonácz Gáborral bôvült. Ezúton is szeretném megköszönni a tagság bizalmát az igazgatóság és újraválasztott elnöke felé. Felügyelô bizottságunk elnökének ismételten Csökliné Dr. Valler Máriát, további tagoknak Kékes Tóbiást és Dr. Orosdy Bélát választottuk. — Jelent-e ez bármilyen változást a jövôre nézve? — Az igazgatóság, és egyben az operatív vezetésünk egy vérbeli bankárral bôvült, így természetesen igen a válaszom. Azt már most is elmondhatom, hogy értékeinket – kiemelve a rugalmasságot és közvetlen ügyfélkapcsolatokat – továbbra is meg fogjuk ôrizni, tehát továbbra is szövetkezeti formában mûködô regionális kereskedelmi bank akarunk maradni. A létszámbeli bôvülés is jelzi, hogy a növekedést tûztük ki célunkul. Továbbra is a lakosság és a kis- és középvállalkozások, helyi önkormányzatok, nonprofit szervezetek térségi pénzügyi partnere, bankja kívánunk lenni, minél szélesebb körben. — Ki tud emelni nagyobb változást bármelyik üzletágban? — Nekünk valamennyi partnerünk, üzletágunk fontos, kiemelni azonban most a mikrovállalkozásokat szeretném: A Szigetvári Takarék elkötelezett ezen ügyfélkör széles körû banki kiszolgálásában. Már eddigi palettánkon is szerepeltek a rövid távú, likviditást elôsegítô hitelek mellett a forgóeszköz és beruházás finanszírozására szolgáló termékeink, így az Új Széchenyi Hitelprogram elemei is. Ezt a meglévô kört bôvítjük

egy pályázati forrással kiegészített, kedvezményes kamatozású, beruházási célú hitelprogrammal, az Új Széchenyi Hitelprogram Kombinált Mikrohitelével, amelyhez európai uniós támogatás is kapcsolódik. — Miért érdemes önöknél igénybe venni a vállalkozásoknak a Kombinált Mikrohitelt? — A beruházásokhoz minimális, legalább 10% önerôt kérünk, ez egészül ki nálunk egy maximum 20 millió Ft-os, kedvezményes, 6,9%-os kamatozású hitellel. Ehhez vissza nem térítendô támogatás is társul: legfeljebb a hitelösszeggel megegyezô mértékben, maximum 10 millió Ft. Természetesen a forgalmazott Új Széchenyi Hitelprogram elemei, a Magyar Fejlesztési Bank hitelei és agrár hiteleink továbbra is sikertermékek, de bankunk kiépített hagyományaihoz ragaszkodva ezek mellett is teljes körû pénzforgalmi és befektetési szolgáltatást nyújtunk vállalkozóinknak.


Gazdasági Havi Tájékoztató

2012. április

A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005 januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és az üzleti helyzetüket befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget kérdezünk meg, és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek csoportjának gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását. A legfrissebb eredmények szerint a megkérdezett kis- és közepes vállalkozások partnereinek csaknem egyharmada rendszeresen a fizetési határidő lejárta után fizet: az elmúlt félévben késedelmesen fizető üzleti partnerek átlagos aránya 32% volt 2012 januárjában, tehát az arány csökkent 2011 júliusa óta. A késedelmesen befolyó összeg a teljes értékesítés 33%-át teszi ki, így összességében elmondható, hogy a késedelmes fizetés elterjedtsége és mélysége 2012 elején alacsonyabb mértékű, mint fél évvel ezelőtt volt. Eredményeink szerint jelentősen emelkedett a gazdasági válság kis- és közepes vállalkozások által érzékelt hatása az elmúlt évben. Míg 2012 januárjában már a cégek 34%-a gondolta úgy, hogy a válság jelentős vagy mindennél nagyobb hatással lesz a következő fél év során a cég üzleti helyzetére, addig 2011 januárjában a kkv-k 23%-a vélekedett így, két évvel ezelőtt pedig a vállalkozások 27%-a, vagyis mostanra ismét megnövekedett a gazdasági válság jelentősége. A válaszok alapján 2011 folyamán a cégek átlagosan 3,8%-kal emelték a dolgozóiknak fizetett bruttó béreket. A KSH által a 2011-es évre megállapított 3,9%-os éves inflációt figyelembe véve megállapítható, hogy a kkvszektor alkalmazottainak reálbére minimálisan csökkent a tavalyi év folyamán. Mostani felmérésünk eredményei szerint a cégvezetők átlagosan 5,7%-kal tervezik növelni a bruttó béreket 2012-ben. Késedelmes fizetés Az eredmények szerint a megkérdezett kis- és közepes vállalkozások partnereinek csaknem egyharmada rendszeresen a fizetési határidő lejárta után fizet: az elmúlt félévben késedelmesen fizető üzleti partnerek átlagos aránya 32% volt 2012 januárjában, ami 4%-kal elmarad a 2011 júliusában tapasztalt szinttől. A késedelmesen befolyó összeg a teljes értékesítés 33%-át teszi ki, tehát összességében elmondható, hogy a késedelmes fizetés elterjedtsége és mélysége 2012 elején alacsonyabb mértékű, mint fél évvel ezelőtt volt. Gazdasági ágak tekintetében az építőipari cégek a leginkább érintettek a késedelmes fizetés által okozott problémákban: a többször késedelmesen fizető partnerek aránya továbbra is megközelíti a 60%-ot, azonban a késedelmesen befolyó összeg részesedése 43%-ig csökkent a bevételek között. Az elmúlt negyedév változásait illetően kiemelhetjük még a kereskedelmi vállalkozások helyzetének jelentős javulását is. A késedelmesen fizető partnerek aránya továbbra is a döntően exportáló cégek körében a legalacsonyabb: 2012 januárjában 25%-os a határidő lejárta után fizető partnerek hányada, míg fél évvel korábban 1 százalékponttal alacsonyabb volt ez az érték. A főként exportáló cégek körében a késedelmesen befolyó összeg arányát illetően is romlott a helyzet, míg ugyanennek ellenkezője mondható el a többi cégről.

KKV Körkép: A késedelmesen fizető partnerek aránya és a késedelmesen befolyó összeg aránya a teljes értékesítésen belül (%), 2007-01 - 2012-01

42

41,9

41,5

38,9

34,6

37,2

36,8

38,5

37

36,5

33,8

37,8

37,9

35,5

34,8

35,6

35,8 33,4

31,8 32 31,4

31,8 31,8

Több alkalommal késedelmesen fizetõ üzleti partnerek aránya

27 24,1

A fizetési határidő után egy héttel befolyó összeg aránya a teljes értékesítésen belül

24,7 22 2007_JAN 2007_JUL 2008_JAN 2008_JUL 2009_JAN 2009_JUL 2010_JAN 2010_JUL 2011_JAN 2011_JUL 2012_JAN

Forrás: GVI

KKV Körkép: A késedelmesen befolyó összeg aránya a teljes értékesítésen belül gazdasági ágak szerint, %, 2007-01 - 012-01 60

58,8 55,6

55 49,7

50 45 40

46,1

50,9 48,1

31,5 28,3

43,4

20 14,9

38,5 35,2

40,1

27,7 26,6

40,3 37,6 33,9 31,9

32,0

29,3 25,5

48,7

47,5

43,7 34,5

31,9

30

15

50,7 48,9

44,2 35,2

35

25

50,4

47,3

26,3

31,8 31,2

38,1 34,6 34,5

28,1 feldolgozóipar építõipar

18,6

14,8 10

Forrás: GVI

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: gvi@gvi.hu; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 1/9

34,8 32,8

kereskedelem

gazdasági szolgáltatás


Lánctartozás

KKV Körkép: A késedelmesen fizető partnerek aránya gazdasági ágak szerint, %, 2007-01 - 2012-01

A tartozási láncban résztvevő cégek arányát tekintve megállapíthatjuk, hogy míg 2011 júliusában a megkérdezett vállalatok 45%-a azért nem tudott fizetni szállítóinak időben, mert nekik sem fizettek a vevőik határidőre, addig idén januárra 41%-ra csökkent ez az arány. A késedelmes fizetés mellett a lánctartozás is az építőipari vállalatoknál fordul elő a leggyakrabban: mintegy kétharmaduk vesz részt a tartozási láncban. Ez az arány a feldolgozóiparban csak 39%, a gazdasági szolgáltatások területén meredek csökkenést követően 37%, a kereskedelemben pedig 29%. A tartozási láncban többnyire 50-99 fős vállalkozásokat találunk, ezek 49%-a érintett az efféle problémákban. Az 50 fő alatti cégek 44%-a, a 100 főt vagy annál többet foglalkoztatóknak viszont csak 33%-a fizetett késedelmesen azért, mert nekik sem fizettek időben.

60

59,8

55 50 41,0

36,5

40

33,2

35

33,6

33,7 30,7

28,2 26,5

28,0

Az előbb idézett adatok azt sugallják, mintha a lánctartozás némileg kevésbé érintené a kkv-szektor cégeit, mint fél évvel korábban. A kérdés az, vajon ezt a cégek vezetői is így érzékelik-e. Eredményeink szerint igen, hiszen a 2011 júliusában mért 34% helyett most a cégeknek csak 31%-a véli úgy, hogy nőtt a lánctartozás által okozott problémák súlya, és 5% helyett 10%-uk gondolja úgy, hogy csökkent.

26,8

25

26,5

20

A korábban tapasztaltakkal ellentétben idén az építőipar területén működő cégek tartanak leginkább a válság hatásaitól: 42%-uk gondolja úgy, hogy a válság jelentős vagy mindennél nagyobb hatással lesz a cég üzleti helyzetére a következő fél év során. Legoptimistábbnak

39,6

39,4

35,1

35,0 31,7

33,0

37,8

37,6

37,0

32,3 31,1 30,2

31,8 28,3

29,3 23,9

feldolgozóipar építõipar kereskedelem

18,7 15,4

15

41,8

26,9 20,6

gazdasági szolgáltatás

10

Forrás: GVI

KKV Körkép: A késedelmesen fizető partnerek aránya a cégek mérete szerint, %, 2007-01 - 2012-01 50

48,8

45 36,6 35,2

35 30

38,0 28,9 26,0

33,1 27,7

42,6

35,4 30,7

33,3

41,0

38,4 37,5

38,8

33,9

36,2 34,3 33,8

32,3

32,8

31,6 29,2

30,4

28,3

25

20-49 fõ

20

39,9

38,3 37,1

35,6

35,2

30,2

50-99 fõ

100-249 fõ

19,9

15

Forrás: GVI

KKV Körkép: Tartozási láncban résztvevő cégek aránya az export árbevételen belüli aránya szerint, 2007-01 - 2012-01 60 54,3

54,0

50,9

50 45,8

43,6 44,8

44,5

52,7

46,4

45,6 43,6

43,7

26,3

26,7

41,6

39,3 38,3

40

51,6

48,1 46,3

41,7 38,8

35,1

38,8

A gazdasági válság várható hatása Eredményeink szerint jelentősen emelkedett a gazdasági válság kis- és közepes vállalkozásokra gyakorolt hatása az elmúlt egy évben. Míg most januárban már a cégek 34%-a gondolja úgy, hogy a válság jelentős vagy mindennél nagyobb hatással lesz a következő fél év során a cég üzleti helyzetére, addig 2011 januárjában a kkv-k 23%-a vélekedett így, két évvel ezelőtt pedig a vállalkozások 27%a. A válság hatásának erősödése a kérdésre adott válaszok négyfokú skálán mért átlagának növekedésében is megnyilvánul: míg egy éve 1,7 volt ez az átlag, most 2-re emelkedett.

43,7 40,6

26,8

30

52,8 47,7

44,7

40

Az exporthányad szerint vizsgálva a cégeket láthatjuk, hogy a csak belpiacra termelő vállalkozások 46%-a vesz részt a tartozási láncban, míg a döntően exportra termelők körében csak a cégek 27%-ának okoz problémát a lánctartozás. Még az exportáló cégeknél is kevésbé érintettek a tartozási láncban a kizárólag külföldi tulajdonban levő vállalatok: mindössze 17%-uk jelezte, hogy azért nem tudott időben fizetni, mert nekik sem fizettek határidőre (2010 júliusában még 34%-os volt ez az arány).

51,5

49,8

45

59,1

55,2

52,6

37,0 30

29,2

29,4

nincs export

29,2

x-50%

25,0

24,6

51-x%

20 2007_JAN2007_JUL2008_JAN2009_JAN2009_JUL2010_JAN2010_JUL2011_JAN 2011_JUL 2012_JAN Forrás: GVI

KKV Körkép: Tartozási láncban résztvevő cégek aránya a cégek mérete szerint, %, 2007-01 - 2012-01 60 56,0

52,0

52,4

50

53,1 50,0

47,4

54,0 50,5

50,0

48,7

45,2 41,6

46,6

40 35,4

44,8

42,6

43,0 40,9

41,2

40,4

39,1 36,9

34,3 30

31,0 28,8

43,8

33,0

34,2

32,5

20-49 fõ

27,7 50-99 fõ 100-249 fő

20 2007_JAN2007_JUL2008_JAN2009_JAN2009_JUL2010_JAN2010_JUL2011_JAN2011_JUL 2012_JAN Forrás: GVI

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: gvi@gvi.hu; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 2/9


továbbra is a feldolgozóipari cégek tekinthetőek, körükben 30% azok aránya, amelyek szerint jelentős hatással lesz a válság az üzleti helyzetre. Ezen kívül derűlátóbbak a külföldi tulajdonban álló vállalatok, közülük csak 21% tart jelentős hatástól.

KKV Körkép: Tartozási láncban résztvevő cégek aránya gazdasági ágak szerint, %, 2007-01 - 2012-01 80

74,4 70

63,6

72,3 68,9

69,8

65,9

60

58,1 48,8

Bérek 50

A felméréssorozat 2006. januári adatfelvétele óta minden év elején megkérdezzük a vállalkozásokat a tervezett és az elmúlt év során végrehajtott béremelésekről. A válaszok alapján 2011 folyamán a cégek átlagosan 3,8%kal emelték a dolgozóiknak fizetett bruttó béreket. A KSH által a 2011-es évre megállapított 3,9%-os éves inflációt figyelembe véve megállapítható, hogy a kkv-szektor alkalmazottainak reálbére minimálisan csökkent a tavalyi év folyamán. Legnagyobb mértékben idén is a feldolgozóipar területén működő cégek növelték a béreket, körükben 5,4%-os az átlagos béremelkedés, a kereskedelmi cégek esetében azonban csak 1,8%-os. A döntően exportáló vállalkozások nagyobb mértékben emelték a béreket (átlag: 4,4%), mint a kizárólag és részben belpiacon értékesítők (átlag: 3,6%, illetve 3,5%). A cégek tulajdonosi hátterét tekintve a tisztán külföldi tulajdonban álló vállalkozások dolgozói élvezhették a legnagyobb arányú béremelést, e cégek körében átlagosan 4,5%-kal növekedtek a fizetések, míg a hazai illetve a vegyes hátterű vállalkozásoknál ez az átlag 3,4%, illetve 3,9%. Cégméret alapján pedig kiemelhetjük a 100-249 fős vállalatokat, ahol a dolgozók átlagosan 4,3%-os fizetésnövekedést tapasztalhattak – szemben a többi létszám-kategóriában jellemző, az átlagtól elmaradó emelésekkel. A 2011-ben végrehajtott átlagosan 3,8%-os béremelés éppen 1 százalékponttal haladja meg a 2010-es bérnövekedés mértékét, és jelentősen felülmúlja az egy éve a 2011-es évre tervezett béremelés nagyságát, ami átlagosan 2,6% volt. Mostani felmérésünk eredményei szerint a cégvezetők átlagosan 5,7%-kal tervezik növelni a bruttó béreket 2012-ben.

44,7

32,5

28,4

30

39,7 31,6 30,6

42,7 35,9

40,3 33,3

53,5

49,6 45,5

42,2

40

52,5 45,7 44,8 44,3

45,7 39,1 36,8

37,7 36,0

29,4

27,5 26,0 feldolgozóipar építõipar kereskedelem gazdasági szolgáltatás

21,6

20

22,2

13,4 10 2007_JAN

2007_JUL

2008_JAN

2009_JAN

2009_JUL

2010_JAN

2010_JUL

2011_JAN

2011_JUL

2012_JAN

Forrás: GVI

A vállalatok értékelése a pénzügyi válság hatásáról az export árbevételen belüli aránya szerint (átlag) (0: nem lesz rá hatással, 4: mindennél nagyobb hatással lesz rá)

2,6 2,5 2,4

2,4

2,4

2,3

2,3 2,2

2,2

2,1

2,1

2,4 2,2 2,1

2,1

2,0 2

2,0 1,9

1,9

1,8

1,8 1,7

nincs export

1,6

x-50%

1,5

51-x%

1,6

1,4

1,4

1,3 2008_OKT

2009_JAN

2009_OKT

2010_JAN

2010_OKT

Forrás: GVI

2,6

Az idei évre tervezett béremelések esetében is a feldolgozóipari cégek állnak az élen 7,1%-os átlagos béremelési tervekkel, míg a kereskedelem területén működő cégek csak átlagosan 2,8%-kal szándékozzák emelni a fizetéseket. A végrehajtott béremelésekhez hasonlóan a döntően exportáló cégek várhatóan nagyobb mértékben emelik a fizetéseket (átlagosan 7,1%-kal), mint a kizárólag vagy nagyobb részben a hazai piacra termelő vállalkozások (átlagosan 5,8%, illetve 4,4%). A cégméretet tekintve elmondható, hogy a 100-249 fős vállalkozások dolgozói járhatnak a legjobban átlagosan 7,1%-os béremelési kilátásokkal, míg a többi kategóriában ez az arány nem éri el az 5%-ot.

47,8 46,2

46,7

A vállalatok értékelése a pénzügyi válság hatásáról a külföldi tulajdon aránya szerint (átlag) (0: nem lesz rá hatással, 4: mindennél nagyobb hatással lesz rá)

2,5 2,4

2,4 2,3 2,3

2,3

2,2 2,2

2,3

2,2 2,3

2,2

2,1

2,1 2,0

2

2,0 1,9

1,9 1,8

nincs külföldi tul.

1,7 részben külföldi 1,6 1,5

1,6

tisztán külföldi

1,4

1,4

1,3 2008_OKT

2009_JAN

2009_OKT

Forrás: GVI

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: gvi@gvi.hu; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 3/9

2010_JAN

2010_OKT


Makrogazdasági tendenciák: Franciaország gazdasági helyzete 2012 januárjában Franciaország elveszítette legjobb, AAA minősítését a Standard & Poor's hitelminősítőnél, így besorolása AA+ szintre romlott. Bár a francia statisztikai hivatal (Insee) szerint a GDP bővülésének üteme nőni fog és a kormány is emelte növekedési prognózisát, a francia gazdaság komoly nehézségekkel küzd. Az államháztartás GDP-arányos kiadási szintje az egyik legmagasabb az EU-ban, az államadósság a GDP 90 százalékát teszi ki, a gazdaságot piaci irányba mozdító modernizációt pedig évek óta halogatják. A franciaországi elnökválasztás első, áprilisi fordulójában François Hollande, a Szocialista Párt jelöltje megelőzte Nicolas Sarkozy jelenlegi elnököt. A piacok aggódva figyelik a pénzügyi lazítást ígérő Hollande előretörését. A szocialista jelölt enyhítene a költségvetési szigoron, a magas állami kiadásokat tovább növelné, ezek fedezetét pedig jelentős adóemelésekkel teremtené meg. Szakértők szerint az utóbbi évtizedek legfontosabb választásáról van szó, amelynek igazi tétje az, hogy melyik politikai erő fogja végrehajtani azt régóta halogatott szerkezetváltást a francia gazdaságban, amely új lendületet adhat a versenyképességnek. Gazdasági szakemberek szerint a következő francia elnök kénytelen lesz végrehajtani az állami kiadások drasztikus lefaragását és helyreállítani a versenyképességet, különben Franciaország lehet az euróválság következő áldozata, és ez a többi euróövezetbeli ország gazdaságának is komoly zavarokat okozhat. Gazdasági helyzet 2012 januárjában Franciaország elveszítette legjobb, AAA minősítését a Standard & Poor's hitelminősítőnél, így besorolása AA+ szintre romlott. A hitelminősítő ugyanekkor – az euróövezetben kialakult rendszerszintű kockázatokra hivatkozva – Ausztria, Spanyolország, Olaszország, Portugália és Ciprus osztályzatát is rontotta. A bejelentések hatására az euró árfolyama a dollárhoz képest meredeken zuhanni kezdett és másfél éves mélypontra süllyedt; a japán jenhez képest pedig 2000 óta nem volt ilyen alacsony az euróárfolyam. A leminősítéssel kapcsolatos hírek hatására emelkedtek az euróövezeti kötvényhozamok. Kereskedői beszámolók szerint az eladási hullám láttán az Európai Központi Bank belépett az állampapírpiacra, ahol olasz és spanyol kötvényeket vett. Nőtt a leminősítésre váró európai országok CDS-felára is: Franciaországé 210-ről 221, Ausztriáé 208-ról 218, Spanyolországé 393-ról 409, Portugáliáé 1066-ról 1093, Olaszországé pedig 492-ről 503 bázispontra. Az S&P londoni közleménye szerint az euróválság az elmúlt időszakban olyan mértékűvé erősödött, hogy az már a valutaunió egészének adósi megítélését károsan befolyásolja. A francia statisztikai hivatal (Insee) közleménye szerint a francia gazdaság 2011 negyedik negyedévében 0,2 százalékkal bővült a harmadik negyedévben mért 0,3 százalékos növekedés után. Az egész évet tekintve a GDP bővülésének üteme 1,7 százalékos volt a 2010-ben mutatott 1,4 százalék után. A befektetések növekedése 1,1 százalékra gyorsult a harmadik negyedéves 0,2 százalékról,

Franciaország kormányzati bevételei és kiadásai a GDP százalékában, 1997-2010 58 56 54 52 50 48

bevétel

46

kiadás

44 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: Eurostat

4

Franciaország költségvetési hiánya/többlete a GDP százalékában, 2000-2010

0

-4

-8

-12 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: Eurostat

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: gvi@gvi.hu; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 4/9


ugyanakkor a lakossági fogyasztás bővülése 0,2 százalékra csökkent a harmadik negyedévi 0,3 százalékról. Az export 1,2 százalékkal emelkedett negyedéves szinten, míg az import 1 százalékos csökkenést mutatott. 2012 első negyedévében a francia GDP stagnált a központi bank szerint, miközben a francia statisztikai hivatal adatai alapján februárban már a második egymást követő hónapban nőtt az ipari termelés (0,3 százalékkal a januári 0,2 százalék után). A francia kormány márciusban emelte 0,7 százalékra az idei évi gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát. A jövő évre vonatkozóan a francia pénzügyminisztérium szerint a gazdaság 1,75 százalékkal bővülhet.

Franciaország és az eurózóna államadóssága a GDP százalékában, 2001-2011

100

90

80

70

60 Eurózóna 50

Franciaország

40 I

III

I

2000

III 2001

I

III

I

2002

III

I

2003

III

I

2004

III 2005

I

III 2006

I

III

I

2007

III 2008

I

III 2009

I

III 2010

I

III 2011

Forrás: Eurostat

Problémák a gazdasággal 106

104

102

100

98

96

94

I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

A kedvező tendenciák mellett azonban a francia gazdaság komoly nehézségekkel küzd. Az államháztartás GDParányos kiadási szintje immár az egyik legmagasabb az EUban, miközben a szolgáltatások színvonala elmarad a skandináv szinttől. Sarkozy elnök hivatali ideje alatt nem csökkent az adószint, az államadósság viszont megnőtt és jelenleg 90 százalékon áll, de ha nem csökkentik a kiadásokat, akkor 2015-2016-ban elérheti a GDP 100 százalékát is. A protekcionista, az államot védő tendenciák az utóbbi években felerősödtek, amire a válság jó ürügyet szolgáltatott. Szinte minden tekintetben nagyobb terhet cipel ma a francia állam, mint öt esztendővel ezelőtt, soha ennyien nem dolgoztak a közszférában, mint most. A korábbi elnöki ígéretet, vagyis a gazdaságot óvatosan piaci irányba mozdító modernizációt nem sikerült teljesíteni.

A franciaországi bruttó hazai termék (GDP) negyedéves volumenindexei, szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok (előző év azonos időszaka=100,0%), 2000 - 2011

százalék

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Forrás: Eurostat

Franciaország ipari termelésének volumenindexei, szezonálisan kiigazított negyedéves adatok, 2000-2011 (százalék, 100%=előző negyedév)

százalék 120 115 110 105 100 95 90 85 80

I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Egy, az Economist című brit hetilap által közölt közvélemény-kutatás szerint csupán a franciák 31 százaléka gondolja azt, hogy a szabadpiaci rendszer a legjobb. Ez a mutató Sarkozy megválasztása óta folyamatosan csökken, és immár az elmúlt tíz év mélypontjára süllyedt. Németországban a válság éppen az ellenkező hatást váltotta ki, immár 70 százalék a szabadpiac híve, a kontraszt tehát óriási Franciaországgal szemben. A német gazdaság minden számottevő mutatója lényegesen jobb, mint a franciáé; a franciaországi munkanélküliség például 10 százalék, szemben az alig 6 százalékos némettel.

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Forrás: Eurostat

Európai bankok kitettsége*, milliárd dollár, 2011. I. negyedév

Eközben a tavaly rendkívül súlyos válságba merült francia bankok mindegyike gyors ütemben építi le tőkeáttételeken keresztül felhalmozott kétes kintlévőségeit. Ennek a „deleveraging” folyamatnak a részeként felére csökkentették dél-európai államkötvény-csomagjaik nagyságát.

Franciaország

671

Németország

534

Egyesült Királyság

371

Hollandia

157

Spanyolország

Az elnökválasztás

137

Belgium

A franciaországi elnökválasztás első fordulóját 2012. április 22-én tartották meg, a második fordulóra pedig május 6-án fog sor kerülni. Az áprilisi első fordulóban François Hollande, a Szocialista Párt jelöltje megelőzte Nicolas Sarkozy jelenlegi elnököt. A 99 százalékos feldolgozottság feletti

96

Portugália

61

Svájc

60

Olaszország

55

Ausztria

* Állami és magánbankok által birtokolt görög, olasz, ír, portugál és spanyol államkötvények

40 0

100

200

Forrás: BIS, HVG

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: gvi@gvi.hu; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 5/9

300

400

500

600

700

800


Szakértők szerint az utóbbi három évtized legfontosabb választásáról van szó, amelynek igazi tétje az, hogy melyik politikai erő fogja végrehajtani azt a hosszú évek óta halogatott szerkezetváltást a francia gazdaságban, amely új lendületet adhat a versenyképességnek. Az elemzők úgy látják, hogy a francia elnökválasztás jelöltjei nyíltan nem merik felvállalni, hogy gazdasági reformok és az állami kiadások csökkentése nélkül Franciaország az euróválság következő áldozata lehet. Christian Boissieu, a kormányfői hivatal alá rendelt, de szakmailag független Gazdasági Elemzések Tanácsának elnöke szerint bárki legyen is a következő elnök, az állami kiadások drasztikus lefaragásának nincs alternatívája. Úgy látja, a jelenlegi 56 százalékról 46-47 százalékra kell csökkenteni a GDParányos kiadásokat, ellenkező esetben az ország versenyképessége romlani fog, és az euróválság a pénzpiacokon komoly zavarokat okozhat. A megszorításokról azonban a választási győzelemre esélyes politikusok egyelőre hallgatnak.

A franciaországi export volumenindexei, szezonálisan kiigazított negyedéves adatok, 2000-2011 (százalék, 100%=előző év azonos időszaka) százalék 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 -5,0 -10,0 -15,0 -20,0

I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

részeredmények alapján Hollande 28,63 százalékkal vezet a 27,08 százalékon álló Sarkozyvel szemben.

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Forrás: Eurostat

A franciaországi import volumenindexei, szezonálisan kiigazított negyedéves adatok, 2000-2011 (százalék, 100%=előző év azonos időszaka) százalék

A jelöltek programja

20,0

15,0

10,0

5,0

0,0

-5,0

-10,0

I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

-15,0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Forrás: Eurostat

A franciaországi belső fogyasztás volumenindexei , szezonálisan kiigazított negyedéves adatok, 2000-2011 (százalék, 100%=előző év azonos időszaka)

százalék 105

104

103

102

101

100

99

98

I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

A nemzetközi piac aggódva figyeli a pénzügyi lazítást ígérő szocialista François Hollande előretörését. A szocialista jelölt javaslatai szerint enyhíteni kellene a költségvetési szigoron, és az Európai Központi Banknak nem az eurózóna bankjait, hanem annak országait kellene közvetlenül támogatnia. Ezt azonban kizárják a jelenlegi uniós jogszabályok, és ami még ennél is fontosabb, határozottan ellenzik a németek. A pénzpiacok éppen attól tartanak, hogy Hollande finanszírozhatatlan ígéretekkel a saját oldalára csábítja a szavazók többségét, és kormányzása olyan adóemeléseket hozhat, amelyek tovább csökkentik az ország versenyképességét. Ez az aggodalom tükröződik a tízéves francia államkötvények hozamán is, amelyek április végén már több mint másfél százalékkal haladják meg az azonos futamidejű német állampapírokét. A konkrét ígéretek is az állam megerősítését szolgálják. Hollande a már amúgy is kiemelkedően magas állami kiadásokat 20 milliárd euróval növelné, megemelné a minimálbért, hatvanezer tanári állást teremtene, és Sarkozy kevés igazi reformjának egyikét, a nyugdíjkorhatár emelését lényegében visszavonná. Így az európai trendekkel is szembemenne, mivel 62 helyett 60 évesen lehetne nyugdíjba menni. A kiadások fedezetét Hollande kiadós adóemeléssel teremtené meg, mivel a 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycél jövő évi elérését, és ezáltal a további eladósodás megakadályozását ő is kiemelt célként tartja számon. Az évi 150 ezer feletti jövedelmekre új, 45 százalékos adókulcsot állítana be, az egymillió euró feletti béreket, a „gazdagok extrajövedelmeit” pedig 75 százalékos adóval sújtaná, ami – a járulékfizetési kötelezettséggel együtt – mintegy 90 százalékos elvonást jelent. Ezen kívül évi 0,1 százalékpontos nyugdíjjárulék-

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Forrás: Eurostat

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: gvi@gvi.hu; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 6/9

2006

2007

2008

2009

2010

2011


emelést, a vagyonadó kiterjesztését és a társasági adó emelését (a nagyvállalatok esetében 35 százalékra) helyezte kilátásba. Sarkozy programjában is találkozunk adóemeléssel: 1,6 százalékponttal, 21,2 százalékra emelné az áfát. Mindkét jelölt megpróbálkozna azzal a szinte lehetetlen küldetéssel, hogy megadóztassa a pénzüket a magas adóterhek elől külföldre menekítő vállalkozókat. Forrás: hvg.hu, vg.hu,index.hu,origo.hu, napi.hu

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: gvi@gvi.hu; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 7/9


Nemzetközi tendenciák A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexének értéke csak igen enyhe emelkedést mutatott 2012 márciusában. A jelenlegi üzleti helyzet megítélése nem változott februárhoz képest, a közeljövőre vonatkozó várakozások pedig enyhe javulást mutatnak. A GVI aszinkronitási indexe szerint az Ifo üzleti bizalmi indexét a múlt havinál kisebb bizonytalanság jellemzi. A kutatók úgy látják, a német gazdaság veszít a lendületéből. A francia statisztikai hivatal (INSEE) februári felmérésének eredményei azt mutatják, hogy a francia ipari konjunktúra helyzete javult. A vállalatvezetők véleménye alapján összeállított üzleti bizalmi index értéke három ponttal emelkedett, de még így is hosszú távú átlagos értéke alatt tartózkodik. A gazdasági fordulópont mutatója immár kedvező konjunkturális helyzetet jelez. Az általános kilátásokat jellemző index értéke nagymértékű javulást mutat, de még így is hosszú távú átlagos értéke alatt maradt. Németország (Ifo) A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexe csak igen enyhén emelkedett 2012 márciusában. A jelenlegi üzleti helyzet megítélése nem változott februárhoz képest, a következő fél évre vonatkozó várakozások pedig kisebb mértékű emelkedést mutatnak. Az Ifo szakértői úgy látják, a német gazdaság veszít a lendületéből.

Az üzleti bizalom megítélése Németországban az iparban és a kereskedelemben, az Ifo vállalati konjunktúra felmérése szerint, 2000=100%, 1991. jan. - 2012. márc. 135 Üzleti bizalom 125

Jelenlegi üzleti helyzet Várakozások

115

105

95

4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 Üzleti bizalom változása (t(n)-t(n-1))

-6,0

Várakozások változása (t(n)-t(n-1))

2007

2008

2009

2010

Jl

J

Jl

J

Jl

J

Jl

J

-8,0 2011

2012

Forrás: saját számítás a http://www.cesifo.de adatok alapján

Az Ifo üzleti helyzet és várakozások változása közötti aszinkronitási mutató alakulása, 1991-2012

25,0

20,0

15,0

10,0

5,0

2007

2008

2009

Forrás: saját számítás a http://www.cesifo.de/ adatok alapján

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: gvi@gvi.hu; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 8/9

2010

Jl

J

Jl

J

Jl

J

Jl

0,0

J

Forrás: Ifo (http://www.cesifo-group.de)

Az Ifo üzleti bizalom és üzleti várakozások hónapok közötti változása (százalékpont), 2007-2012 6,0

J

Az üzleti bizalmi index az építőipar területén enyhén csökkent. A megkérdezett építőipari vállalkozók kissé kedvezőbb jelenlegi üzleti helyzetről számoltak be, mint a múlt hónapban, a következő féléves várakozásaik azonban pesszimistábbakká váltak.

Forrás: www.cesifo.de

Jl

A kiskereskedelem területén a bizalmi index értéke igen jelentősen nőtt az elmúlt hónaphoz képest. A vállalatcsoportban mind a jelenlegi üzleti helyzet megítélése, mind a rövid távú üzleti kilátások javultak. A nagykereskedelem területén azonban viszaesett az üzleti helyzet mutatója. A hat hónapra vonatkozó kilátások csak igen enyhén romlottak, a jelenlegi üzleti helyzet megítélése viszont sokkal rosszabb, mint a múlt hónapban volt.

75

Jl

Az ipari vállalkozások körében az üzleti bizalmi index értéke két hónapos javulás után enyhén csökkent. A megkérdezettek jelenlegi üzleti helyzetüket kissé kedvezőtlenebbnek látják, mint az elmúlt hónapban, a következő hat hónapra vonatkozó kilátások azonban javultak. Az exportkereslet továbbra is magas szintűnek mondható. Az ipari vállalkozók továbbra is alkalmazotti létszámuk bővítését tervezik, de kisebb mértékben, mint februárban.

85

J

Az üzleti helyzet és a várakozások alakulása közötti rést mérő, a GVI által számított aszinkronitási index értéke csökkent márciusban, tehát az üzleti bizalmi indexet kisebb mértékű bizonytalanság jellemzi, mint a múlt hónapban.

2011

2012


Franciaország (INSEE) A francia statisztikai hivatal (INSEE) felmérése alapján a márciusban megkérdezett vállalatvezetők véleménye szerint a francia ipari konjunktúra helyzete javult az elmúlt hónaphoz képest: az INSEE üzleti bizalmi indexe három ponttal emelkedett, visszatérve 2011. novemberi szintjére – bár még így is hosszú távú átlaga alatti értéken maradt. A gazdasági fordulópont mutatója átkerült a kedvező konjunkturális helyzetet jelző zónába. Az ipari vállalatok vezetői úgy látják, hogy elmúlt időszaki kibocsátásuk márciusban tovább csökkent, így a vélemények egyenlegmutatója hosszú távú átlagos értéke alatt maradt. A késztermék-készletek volumene a vállalatvezetők megítélése szerint csökkent, és átlagos szintje alá került. A teljes rendelésállomány mutatója enyhén növekedett, de továbbra is alacsony szinten tartózkodik. Az export-rendelésállomány mutatója erőteljesebben nőtt, de az egyenlegmutató így is hosszú távú átlagos szintje alatt van. A francia gazdasági növekedés a következő hónapokban várhatóan lendületet kap: a vállalatvezetők egyéni üzletmenetre vonatkozó prognózisa (mely a következő hónapok üzleti kilátásait összegzi) márciusban jelentősen javult. Az általános kilátásokat jellemző index – mely a válaszadók ipari aktivitásra vonatkozó véleményét összegezve tükrözi – szintén nagymértékű javulást mutat, de még így is hosszú távú átlagos értéke alatt maradt. Forrás: INSEE (http://www.insee.fr)

Az üzleti bizalom megítélése Franciaországban az iparban, az INSEE vállalati konjunktúra felvételei szerint 100=hosszú távú átlag, 1976. március - 2012. március 130 120 110 100 90 80 70 60 Forrás: www.insee.fr

Fordulópont mutató a francia üzleti szektorban (INSEE), 2007-2012 1,50

1,00

0,50

0,00

-0,50

-1,00

-1,50

2008

Forrás: www.insee.fr

Írta: Makó Ágnes (elemző, GVI) E-mail: agnes.mako@gvi.hu Publikáció esetén kérjük, hogy elemzésünkre az alábbiak szerint hivatkozzon: MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató, 2012 / április, Budapest, 2012-05-03

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: gvi@gvi.hu; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 9/9

2010

2012

XIV. évfolyam 5. szám  

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara immár 14. éve ad ki saját lapot a baranyai üzleti élet szereplőinek informálására. A Dél-Dunántúl...