Dél-Dunántúli Gazdaság XXVII. évfolyam 6. szám

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja

ISSN 1419-8746

Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

A kiadásért felel:Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.hu

A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid

Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: Harnóczy Stúdió Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

23. OLDAL

13. OLDAL

11. OLDAL

9. OLDAL

Az üzletközvetítés mellett szinte bármilyen nemzetközi üzleti kérdésben segít az EEN

A hazai Enterprise Europe Network (EEN) konzorciuma sikeresen zárta a jelenlegi projektidôszakot és új lendülettel készül a következô kihívásokra. Az EEN a világ legnagyobb és egyben az Európai Unió egyetlen vállalkozásfejlesztési hálózata, amely világszerte több mint 50 országban 3000-nél több tanácsadóval van jelen. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által mûködtetett Enterprise Europe Network (EEN) dél-dunántúli irodája 2008 óta számos tevékenységet végzett a helyi kis- és középvállalkozások (kkv-k) nemzetközi növekedésének és innovációjának támogatása érdekében. Az iroda a régió üzleti szereplôinek nyújt személyre szabott szolgáltatásokat. Összeállításunkban a most zárult idôszak sikerességére tekintünk vissza.

A hálózat nemcsak a vállalkozások számára jelent

lehetôséget

— Az Enterprise Europe Network (EEN) a világ legnagyobb üzletfejlesztési hálózata, amely több mint 50 országban segíti a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) abban, hogy innovatívabbá, versenyképesebbé és nemzetközileg sikeresebbé váljanak. A hálózat jelenléte nemcsak a részt vevô vállalkozások, de a befogadó, úgynevezett host intézmények számára is stratégiai jelentôségû, hiszen általa közvetlen összeköttetésünk van a brüsszeli információs központokkal – mondja RABB Szabolcs, a kamara fôtitkára.

Természetesen presztízs értékû is 17 éve töretlenül egy ilyen hálózat a tagjának lenni, de nekünk nem ez a fontos. A magyar konzorcium a HEPA vezetésével olyan kamarákból és vállalkozásfejlesztési alapítványokból áll, melyek az üzletfejlesztési támogató tevékenységet magas szinten mûvelik.

Több uniós projektünk van, és mindegyiket valamilyen módon a helyi, a régiós, illetve összességében a magyar vállalkozások elônyére kívánjuk fordítani. Ezek közül is kiemelkedik azonban az EEN, mert ebben csak a valós, kézzelfogható eredmények számítanak indikátornak.

Az EEN célkitûzései egybecsengenek az Európai Unió legfontosabb gazda-

RABB SZABOLCS

ságpolitikai törekvéseivel: a zöld és digitális átállás ösztönzése, az innováció felgyorsítása, valamint a fenntartható gazdasági növekedés elôsegítése. Emellett transznacionális hidat képez a vállalkozások, kutatók és fejlesztéspolitikai szereplôk között.

A hálózat nemcsak a vállalkozások számára jelent lehetôséget. Tanulási és fejlôdési lehetôség is: a partnerek közötti tudásmegosztás, közös pilotaprojektek és „benchmarkolás” révén a szervezetek folyamatosan megújulhatnak. Kollégáink nemzetközi jelenlétre, új szolgáltatási területekre és uniós szintû tudásra tesznek szert, mellyel bôvül a kamarai szolgáltatási paletta, például a piacra lépési tanácsadással, a nemzetközi partnerkereséssel, az innovációmenedzsmenttel stb. Ezek révén mélyebb és hosszabb távú kapcsolatokat alakíthatunk ki a cégekkel – elônyükre.

Az egyedi, mély tanácsadásokra fókuszáltunk ebben a ciklusban

—A HEPA által koordinált hazai konzorciumban (www.enterpriseeurope.hu) több stratégiai feladatunk is van. Bennünket bíztak meg a tanácsadási munkacsomag, ezen belül az innovációs és az EU egységes piaci kompetenciaközpont vezetésével és a szolgáltatási leírások kidolgozásának levezénylésével, de a tudásmegosztásban is számítanak ránk. A HEPA mellett mi koordináljuk az EEN2EIC alprojektet is. Június 30-án zár-

tuk a 2022–2025-ös ciklust, és július 1tôl már el is indult a 2028. december 31-ig tartó idôszak, melyet most is pályázattal nyertünk el. Itt szeretném megköszönni az együttmûködô partnerek támogatását: 87 szervezettôl kapott támogatólevelet a hazai hálózat! – foglalja össze röviden az elmúlt idôszak tennivalóit CSÁSZÁRGergely, az Enterprise Europe Network dél-dunántúli irodavezetôje.

— Milyen jellegû segítséget adtak a kis- és középvállalkozásoknak az EEN égisze alatt ebben a ciklusban?

— 2022-ben a korábbinál is erôsebb lett az a nyomás, hogy a tömegcikk-szerû, „dobozos” szolgáltatások helyett az egyedi, mély tanácsadások irányába kell elmozdulnunk. Az önkéntes kamarai tagok már megszokhatták ezt a fajta kiemelt figyelmet. Ismerjük a cégeinket, nyitott szemmel járunk, és a kínálkozó

lehetôségeket felkínáljuk nekik. Továbbra is két nagy területen segítjük – fôleg – a kkv-kat, de egyéb szervezeteket is: együttmûködési megállapodások megkötésében, illetve üzletfejlesztési tanácsadással. Az EEN-ben az számít eredménynek, amikor határon átnyúló szerzôdés megkötésében közremûködünk, vagy valamilyen kézzelfogható kimenete lesz a szintén nemzetközi témájú tanácsadásnak – pl. forráshoz jut a cég vagy megszerez egy EU-védjegyet. Tudni kell, hogy ebben a projektben az EU támogatása miatt nem kérünk díjat az alapszolgáltatásokra.

— Miben lehet mérni az EEN déldunántúli irodájának a sikerességét?

— A PBKIK-nál 2008 óta több mint 250 sikeres megállapodás tetô alá hozásán, illetve eredménnyel járó üzletfejlesztési tanácsadáson vagyunk túl. Azaz ennyirôl kaptunk visszajelzést. (Országosan a kezdetektôl számítva mintegy 1800-nál tartunk.) A 17 évvel ezelôtti, kezdeti botladozások után ma már évente 15–20 ilyen eredményhez segítjük hozzá Pécsrôl az ügyfeleket. Az EEN szervesen beépült a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mûködésébe, csaknem minden divízióban van olyan kolléga, aki ezen a projekten (is) dolgozik. Minden munkatársnak megvan a saját fókuszterülete.

Rabb Szabolcs kamarai felsôvezetôként nemcsak stratégiailag irányítja a tevékenységet, hanem kiveszi a részét az operatív ügyekbôl is. Közremûködésével

született például több sikeres üzletkötés a berni INNOTEQ 2025 kiállításon, illetve nyert el milliós nagyságrendû euróösszeget kutatás-fejlesztésre a PTE.

Pécsett kiemelt fontosságú a szellemitulajdon-védelem. 2022 óta csak ezen az egy területen született 20+ úgynevezett csúcsindikátor. Idetartoznak a védjegyoltalmak, melyek Magyarország határain túl is védik az ügyfelek jogait, és a pénzbeli támogatás, melyet az SME Fund biztosít dr. Liber Noémi hathatós segítségével.

Különösen sikeres lett az egyik alpályázat, az EENergy, melyben kkv-k pályázhattak energiahatékonysági fejlesztéseikre. A 34 magyarországi nyertes közül hetet a PBKIK, konkrétan Pazaurek Szabina segített. A cégek a tanácsadáson túl egyenként 10.000 euró támogatáshoz jutottak hozzá.

A gazdaságfejlesztésben leggyakrabban használt három kulcsszó a fenntarthatóság, a digitalizáció és a reziliencia. A hatékonyság fejlesztésében elsôdleges szerepet kap a digitalizáció, ami nem csak egy „buzzword” a kamaránál. Az Információtechnológiai Bizottság égisze alatt „Okos megoldások” konferenciát szervezett Pohli Krisztina, és folyamatosak a tanácsadások is.

Az egyes ágazati összefogásokat a nemzetközi dimenzióval gazdagítjuk. Kiállításokról, üzletember-találkozókról, együttmûködési profilokról Szabó Bertán keresztül adunk információt a gépipari, Szigeti Rudolfon keresztül pedig az építôipari cégek, valamint a Kamarai Fenntarthatósági Klub tagjai számára.

A láthatóság rendkívül fontos, hiszen honnan tudnák a vállalkozások, hogy hová forduljanak az egyértelmû útmutatás nélkül. Ebben Katona Petra marketingvezetô segítségére számíthatunk, illetve „EEN brand ambassador”

CSÁSZÁR GERGELY

márkanagyköveteinkre: Keresnyei Jánosra, Orosz Norbertre, Herbály Istvánra és Melegh Andreára

Változatlanul nagy érdeklôdésre tart számot a munkavállalók kiküldetésével kapcsolatos tanácsadás, melyet fôképp Páncél Alexandra végez, aki a Magyar-Horvát Tagozat ügyvivôi feladatait is viszi.

Az évek során rengeteg speciális tudást gyûjtöttek a kollégák. Az egyik legjobb példa Nagy Eszter, aki az egészségipar és a digitalizáció területek mûvelése mellett az innovációmenedzsment-ismeretek elsajátítását követôen már középfokú iparjogvédelmi képesítést is szerzett.

Rengeteg olyan ügy van, melynek jogi aspektusai is vannak – a felsoroltak közül szinte valamennyi. Ezekhez Laczkóné dr. Csécsi Ildikó ad támogatást, illetve a „Heti jogász” hírekkel közvetlenül is segíti a vállalkozások információhoz jutását.

Számos esetben fordulnak hozzánk pénzügyi kérdéssel. Sörös Dávid a kamara gazdasági vezetôje, aki a belsô folyamatok helyes mederben tartása mellett a vállalkozók kérdéseit is sikerrel válaszolja meg. A nemzetközi kapcsolato-

kat pedig SCHMIDTEnikô koordinálja, aki az EEN-ben vezetô tanácsadói feladatot lát el.

A dél-dunántúli vállalkozások nyitnak a világ felé – az EEN régiós irodájának 3,5 éves mérlege

— Az elmúlt három és fél évben az iroda aktívvállalkozásokat a külpiacra lépésben. A globális kihívások ellenére a hálózat célzott szolgáltatásaival – tanácsadás, kapcsolatépítés, nemzetköziüzletipartner-keresô események – több száz cég számára nyitotta meg a nemzetközi gazdasági tér kapuit vagy szélesítette külpiaci jelenlétüket – mondja Schmidt Enikô vezetô tanácsadó. — Ezek sorában a térség zászlóshajójává vált az évrôl évre megrendezett OPEN4Business nemzetközi üzletembertalálkozó. A pécsi eseményeken évente 270–400 vállalkozás képviselôi találkoztak személyesen, a járvány idején pedig több mint ezren kapcsolódtak be online

formában. A B2B találkozókat, melyek célja, hogy akár hazai közegben tudjanak a cégek nemzetközi partnerrel találkozni, professzionális platformon szerveztük, a résztvevôket elôzetes tréningekkel is segítve a sikeres tárgyalások érdekében. Emellett minden évben közös régiós standdal jelentünk meg az Ipar Napjai kiállításon, ahol a dél-dunántúli cégek közvetlen kapcsolatba léphettek külföldi beszerzôkkel. A nemzetközi beszállítói fórumokat és matchmaking eseményeket online, hibrid formában szerveztük meg, amely nagy segítség a vállalkozók számára, hiszen nem merül fel az utazás és szállás költsége, illetve az ezzel töltött idô is jelentôsen rövidül. — Az EEN egyik erôssége, hogy üzleti kapcsolatokat építve összeköti a különbözô országokban dolgozó vállalkozásokat.

— Ez a most zárult ciklusban is így volt. A külpiaci kapcsolatépítést a Nemzetközi Partnerkeresô Adatbázis (POD) is támogatta, melynek ajánlatai heti rendszerességgel szerepelnek hírleveleinkben, de online is mindenki számára hozzáférhetôk. Ebben több ezer üzleti és technológiai ajánlat közül választhatnak az érdeklôdôk, a kapcsolatfelvételt pedig tapasztalt munkatársaink segítik a sikeres megállapodásig. Fontos tudni, hogy az egységes európai piacra lépéshez nélkülözhetetlen a jogszabályi környezet ismerete. A hozzánk érkezô kérdések túlnyomó többsége a határon átnyúló szolgáltatásnyújtáshoz, kiküldetéshez, üzleti partnerek ellenôrzéséhez kapcsolódik. Segítettünk cseh-, német-, spanyolországi projekten dolgozó elektronikai kivitelezôknek az elôzetes bejelentés ügyében, osztrák építôipari vállalkozónak a magyarországi regisztráció lépéseiben, németországi ügyvéd közvetítésével oldottunk meg hibás teljesí-

SCHMIDT ENIKÔ

tési ügyet, de közremûködtünk szlovák cég határon átnyúló tartozásának behajtásában is. A szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára a legnagyobb kihívást továbbra is a kiküldetési irányelv, a nemzetiminimálbér-szabályozások és az elektronikus bejelentôrendszerek alkalmazása jelenti.

A vállalkozások nemzetközi kapcsolatrendszerének erôsítése érdekében az elmúlt idôszakban számos delegációt fogadtunk, külgazdasági attasékkal szerveztünk partnertalálkozókat, és elindítottuk az Üzletfejlesztési Követi programot is – elsôként a kínai piacot célozva. Ezek az alkalmak valódi, kézzel fogható kapcsolatokat eredményeztek a dél-dunántúli cégek és a külföldi partnerek között.

— Milyen tervekkel, célokkal indítják a következô EEN-ciklust?

— A most induló új EEN-ciklusban még nagyobb hangsúlyt kap a digitalizáció és az adatalapú szolgáltatásfejlesztés. Meglévô, jól bejáratott üzletfejlesztési eszközeinkkel, tapasztalt kollégáinkkal és folyamatosan megújuló szolgáltatási formákkal készülünk, hogy a régió vállalkozásai ne csupán alkalmazkodjanak a gyorsan változó gazdasági viszonyokhoz, hanem felkészülten keressék a helyüket, a piacukat és az üzleti partnereiket az európai gazdaságban.

CÍMLAPSZTORI

PROPHYL Kft.:

Kolumbiai ügy megoldásában kért segítséget a mohácsi cég

Adókérdés megoldásában, egy kolumbiai partnerrel való hosszú távú üzleti partnerség fenntartása érdekében fordult a PROPHYL Kft. a EENhez, hogy tanácsot kérjen egy kolumbiai cégnek nyújtott laboratóriumi szolgáltatással kapcsolatban. A külföldi cég a számla kézhezvételét követôen a pénzügyi elszámoláskor 20%-kal kevesebb pénzt utalt át a mohácsi vállalkozásnak arra hivatkozva, hogy a külföldrôl kapott szolgáltatások után 20% forrásadót vonnak le. A PROPHYL a pécsi EEN iroda segítségét kérte, hogy kiderüljön, létezik-e ilyen adó, és a kolumbiai partner jogszerûen vonja-e azt le.

ügyünkben. Korábban is kaptunk segítséget bolgár és szerb partnerünkkel kapcsolatban az irodától, amikor üzleti ügyekben égetôvé váltak a helyi kérdések.

— Miért az EEN-hez fordultak a problémájukkal? Hogyan zajlott a támogatási folyamat?

— Partnerünk a számlájának csak a 80%-át rendezte, ezért felvettük vele a kapcsolatot. Azt mondta, sajnálja, de adójogi szempontból vissza kell tartania 20% forrásadót. Ezután kerestük meg a PBKIK-t, és mondhatom, nagyon gyors és hathatós segítséget kaptunk – vázolja az esetet DOBAYBalázs, a PROPHYL Kft. gazdasági igazgatója. — Összekötöttek minket a helyi magyar kereskedelmi attaséval, illetve a kamara nemzetközi osztályával, amelynek munkatársai felvették a kapcsolatot egy helyi adótanácsadóval. A szakember arról tájékoztatott minket, hogy sajnos jogos a 20% visszatartás, arra nem tudunk igényt formálni. Ezért ezt ebben az esetben veszteségként kellett leírnunk. Viszont a következô bolíviai ajánlatnál szintén kaptunk támogatást arra vonatkozóan, hogy mielôtt még fixáltuk volna az árat, idejekorán kiderítsük az összeg megtérítésének körülményeit. Szintén az EEN és a bolíviai kereskedelmi attasé járt el az

— Az évek során megszoktuk, hogy a kamarának van a legkiterjedtebb és leggyorsabban elérhetô összeköttetésrendszere ezen a területen, mivel az attasékhoz közvetlen elérésük van. Nem az elsô és nem az utolsó alkalom volt nemzetközi üzleti ügyekben a segítségkérésünk. Egyszerûen felhívtam a kapcsolattartónkat, aki évek óta támogat minket, és onnantól kezdve csak úgy dôltek az információk, semmit nem kellett tennünk, Schmidt Enikô kolléganô mindent elrendezett. A kommunikáció gyors volt és világos, nem vártunk heteket és hónapokat, mint amikor más vonalon indulunk el.

— Korábban volt-e kapcsolatuk az EEN-nel, igénybe vették-e valamelyik szolgáltatását, az ott dolgozók kapcsolatrendszerét, tudását?

— Jellemzôen a kamarához fordulunk olyan üzleti és kereskedelmi ügyekben, amelyek meghaladják a tudásunkat. A kapcsolatunk régi, és mondhatom, olajozott. Minden felmerülô kérdés esetén kapunk ha néha nem is megoldást, de ötletet vagy kapcsolatot, amerre tovább tudunk menni. Nem országspecifikus segítségnyújtás terén nem is tudok több olyan platformot, amelyhez nyugodtan fordulhatunk. Egyébként úgy kerültünk az EEN-vonalra, hogy évek óta önkéntes kamarai tagok vagyunk, és ilyen témákban rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a kamarai kollégákkal. Az EEN amolyan „kapcsolt szolgáltatásként” érkezett ebbe a kiváló

együttmûködésbe. Rengeteg energiát és idôt, fôképpen bosszúságot spórolt meg ez nekünk.

YUVA Kft.: Védjegyek megszerzése, pénzügyi támogatás az EEN által

Az üdítôitalokat és szirupokat gyártó YUVA Kft. Thunder Max termékcsaládjára szóvédjegy, FruttaMax termékcsaládjára pedig szó- és ábrás védjegyoltalmat kívánt megszerezni annak érdekében, hogy a vállalat az európai piacokon folytatott kereskedelmi és szakmai tevékenysége során megfelelô jogi védelmet élvezzen. A tevékenység finanszírozásához a KKV Alap támogatási lehetôségét szerették volna kihasználni, ehhez szintén segítséget kértek. A kamara EENtanácsadója, dr. Liber Noémi a kezdeti kutatástól a bejelentés benyújtásáig, valamint a pályázati ajánlástól annak elnyeréséig végig segítette a vállalatot. A munka eredményeként a vállalkozás bejegyzett uniós védjegyoltalmakat és pénzügyi támogatást kapott.

Mint SZABÓZoltán tulajdonosügyvezetô mondja, azért fordultak az Enterprise Europe Network-höz, mert itt mindent el tudtak intézni. Nem kellett megbontani az ügyeket és több helyre elmenni, a kamara minden területen tudott segítséget nyújtani.

—Hogyan zajlik maga a folyamat, tisztában voltak-e azzal, hogy miként történik az adminisztráció?

—Nagyon fontos volt számunkra, hogy megszerezzük a védjegyoltalmakat, mivel folyamatosan erôsödik a

Fruttamax márka. 2015-ben Magyarországon levédettük a brandet, a logókat, illetve védjegyhasználatokat adtunk be a hazai forgalmazásra. Mintegy három évvel ezelôtt fogalmazódott meg bennünk az, hogy mivel az Európai Unió területén is egyre több helyre értékesítünk, és ahhoz, hogy biztonságban legyen a védjegyünk, az unióra vonatkozóan is meg kell tennünk ugyanezeket a lépéseket. A folyamattal kapcsolatban nem volt sok tudásunk, mert ez másképp mûködik, mint a hazai védjegyoltalom esetében. Ezért is kerestem meg a kamarát, hogy segítsenek, egyáltalán hogyan induljunk neki az ügyintézésnek. Császár Gergô dr. Liber Noémihez irányított, hogy ô rendelkezik azzal a tudással, ami mindehhez szükséges. Felvettük vele a kapcsolatot, és az elejétôl a végéig ô vitte az egészet. Részünkrôl nagyon kevés hozzáadott értékre volt szükség, szinte minden az ô érdeme. Noémi munkája igazán profi volt, tényleg a lehetô legtöbb terhet levette a vállunkról. Ebben is meglátszik az önkéntes kamarai tagság elônye, hogy a kamara részérôl ilyen lehetôségek állnak rendelkezésünkre.

Egyébként használják-e az EEN-t partnerkeresésre, tájékozódásra?

— Egyelôre még nem, mert az exportpiacunk jelenleg organikusan nö-

https://pbkik.hu/enterprise-europe-network/

vekszik, a kapacitáshiányból adódóan nem megyünk a megbízások után. Eddig azokat szolgáltuk ki, akik külföldrôl megkerestek minket, és a megrendeléseiket elbírta a rendszerünk, de különösebben nem mertünk a piac után menni. Ami reményeink szerint egy hónapon belül megváltozik, mert új gépeket állítunk munkába, így a megnövekvô kapacitás miatt várhatóan újra elôtérbe kerül az EEN, és akkor biztosan használni fogjuk a rendszer nyújtotta lehetôségeket. Korábban több rendezvényen is részt vettünk az EEN megismerésére, így tudjuk, hogy milyen hatalmas potenciál rejlik benne.

SZABÓ ZOLTÁN

BARANYA JÖVÔJE

A KÖZÖS FELLÉPÉSBEN ÉS A TUDÁSALAPÚ FEJLÔDÉSBEN REJLIK

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara aktív szerepet vállal Baranya gazdasági potenciáljának és ipari képességeinek bemutatásában, hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

Baranya vármegye vállalkozásai számára fontos a nemzetközi láthatóság növelése is. Március közepén (március 11–14.) rendezték meg Svájc legjelentôsebb feldolgozóipari kiállítását, az INNOTEQ nemzetközi expot. A célpiac volumene és az itt elérhetô jövôbeni kapacitások és kapcsolatok hatékony menedzselésére egy közös standon jelent meg a Matro Kft. és a Büttner Kft., valamint a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagvállalatait képviselte Rabb Szabolcs, a kamara fôtitkára. A baranyai vállalkozások mellett a Gyémánt-Pirazol Kft. és a Holes Kft. állított még ki a közös standon. A megjelenés célja az volt, hogy a vállalkozások és ezáltal beszállítói körük új piacokra, kapcsolatokra tegyenek szert, megismerhessék a világszínvonalú ipari szereplôk legújabb iparági innovációit, amelyeket saját fejlesztéseikben vagy gyártási folyamataikban alkalmazhatnak. Az európai piacon való látható-

ság és a kapcsolatépítés hosszú távon megerôsíti a részt vevô vállalkozások és kapcsolódó beszállítóik pozícióját. A megjelenést a HEPA, a berni magyar gazdasági attasé és a nagykövetség is támogatta.

A kamara évek óta támogatja a baranyai vállalkozások megjelenését az Ipar napjai kiállításon. Az idei 112 négyzetméteres közös standon a Pécsi Tudományegyetem, valamint kilenc helyi ipari vállalkozás – Büttner Kft., Contrall Kft., KONTAKT-Elektro Kft., LIT Manufacturing Kft., Matro Kft., Somapak Kft., Strauss Metal Kft., Techniq 2000 Kft., Z Elektronika Kft. – képviselte Baranyát. A stand a régió innovatív ipari környezetérôl, az egyetemmel való együttmûködésrôl és a vállalkozások szakmai erejérôl nyújtott átfogó képet.

A gazdasági fejlôdéshez azonban nemcsak kiállítási jelenlét, hanem személyes kapcsolatok és együttmûködés is szükséges. Ennek szellemében 2025. május 28-án rendhagyó B2B találkozót tartott a kamara Bogádon, a Gálffy Birtokon. Az esemény célja nem az azonnali üzletkötés volt, hanem a személyes ismeretségek elmélyítése és a barátsá-

gos, támogató üzleti légkör megteremtése. A beszélgetések, a gazdasági tematikájú quiz és a közös vacsora során új ötletek és jövôbeli együttmûködések születtek.

A kamara emellett tanácsadási programmal is támogatta a vállalkozásokat. 2025-ben 63 cég számára biztosított személyre szabott szakértôi segítséget 300 órában. A témák közt szerepelt adózás, digitalizáció, pályázati lehetôségek, nemzetközi üzletfejlesztés, HR és generációváltás. A cél: csökkenteni a tudáshiányt, növelni a versenyképességet, és segíteni a vállalkozásokat saját problémáik leküzdésében.

A PBKIK jövôképe világos: stratégiai célok mentén, összefogással, tudásra építve kívánja elômozdítani Baranya gazdasági fejlôdését – legyen szó nemzetközi megjelenésrôl, helyi együttmûködésekrôl vagy közvetlen szakmai támogatásról. Ez a szemlélet képes hosszú távon is fenntartható, sikeres gazdasági környezetet teremteni a vármegyében.

A Vállalkozásfejlesztési Projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósul meg. Támogatói Okirat: VF/44/5/2023_PBKIK/3

Elismerések a Baranyai Agrár Napon

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya Vármegyei Igazgatósága 2022-ben hívta életre az azóta is töretlenül és dinamikusan mûködô Baranyai Agrárkerekasztalt. Az agrárkerekasztal tagjai az agráriumot képviselô mérvadó vállalkozások, kamarák, a Kormányhivatal, szakmai szövetségek és intézmények

A Baranyai Agrárkerekasztal Innovációs díját 2025-ben az Y Cégcsoport kapta. A díjat Horváth Szabolcs vette át Rabb Szabolcstól, a kamara fôtitkárától és dr. Miseta Attilától, az egyetem rektorától.

Az Y Cégcsoportot 6 cég alkotja, melyek között szerepel élôállat-nagykereskedelemmel, takarmánygyártással, baromfitenyésztéssel, csirkevágással foglalkozó vállalat is. Immáron több mint 30 éves fennállásuk során komoly szakmai presztízsre és országos hírnévre tettek szert. A piaci igények maximális kielégítése érdekében naprakész szakmai ismeretekkel rendelkezô munkavállalókat foglalkoztatnak. A sásdi székhelyû vállalkozás a 250 kollégával a térség egyik legnagyobb foglalkoztatója. Folyamatos fejlesztés jellemzi tevékenységüket. Társadalmi szerepvállalásuk is jelentôs. A cég tevékenységének mottója:

„A minôségi takarmánygyártás feltétele a kiváló alapanyag.”

partnersége, amely a Baranya életében különös súllyal megjelenô agrárszektor stratégiai fejlesztési ügyeivel foglalkozik, s havonta rendszeresen találkozik.

A szektorban mûködô különbözô vállalkozások nehézségeinek felmérése és az azokra adott helyi és központi vá-

laszok mellett immár 3. alkalommal szervezték meg a vármegye legjelentôsebb agrárszakmai eseményét, a Baranyai Agrár Napot.

A Baranyai Agrárkerekasztal a kiemelkedô szakmai tevékenységet folytató, kimagasló eredményeket elért cégek és vállalkozók részére szakmai díjakat alapított.

A Baranyai Agrárkerekasztal Fiatal Gazda Díját 2025-ben Greksa Bálint kapta. A díjat Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya Vármegyei elnöke adta át. Greksa Bálint 2007-ben szerzett kertészmérnöki diplomát. A diploma megszerzése után kezdett el gazdálkodni Drávasztárán. A gazdálkodás mellett 12 évig dolgozott mezôgazdasági szakoktatóként és tangazdaság-vezetôként is. Jelenleg 80 hektáron gazdálkodik. Fô profilként görögdinnyét termeszt, mintegy 20 hektáron. Az itt megtermelt árut külföldön is és belföldön is értékesíti.

A Baranyai Agrárkerekasztal a Nagyvállalati díjat a Belvárdgyulai Mezôgazdasági Zrt.-nek ítélte oda. A díjat Szûcs Imre vette át Jordán Attilától, a Baranya vármegyei TESZÖV alelnökétôl. A Belvárdgyulai Mezôgazdasági Zrt. Baranya vármegye egyik meghatározó mezôgazdasági társasága, mely jogelôdjével együtt 64 éve végzi magas színvonalon a termelést. Mûködésük szerteágazó, mely a tejhasznú szarvasmarhatartást, a sertéstenyésztést, a növénytermesztést, valamint mezôgazdasági szolgáltatásokat ölel fel. Termelésüket magas színvonalon végzik, a precíziós gazdálkodás elsô nagyüzemi képviselôi a vármegyében. A mûködési területük településeinek, valamint az egész régió kulturális, szociális életének lelkiismeretes támogatói.

A magyar–horvát gazdasági kapcsolatok élénkítése Zágrábban

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK), valamint az általa gesztorált MKIK Magyar–Horvát Tagozat delegációja szakmai látogatást tett Zágrábban. A program a Zágrábi Magyar Nagykövetség külgazdasági attaséja, Radácsi Milán szervezésében és támogatásával valósult meg, célja a magyar–horvát gazdasági együttmûködések új alapokra helyezése, valamint a térség vállalkozásai közötti kapcsolatok erôsítése volt.

A delegáció tagjai: Liszácz Mihály, a Magyar–Horvát Tagozat elnöke, Rabb Szabolcs, a kamara fôtitkára, valamint Páncél Alexandra, a Magyar-Horvát Tagozat titkára és a PBKIK projektmenedzsere. A látogatás során sor került több kiemelkedô jelentôségû tárgyalásra horvát gazdasági és intézményi szereplôkkel.

A találkozók során egyeztetés folyt többek között a Rijekai Kikötô értékesítési igazgatójával és ügyfélkapcsolati menedzsereivel, a Horvát Gazdasági Kamara (HGK) nemzetközi ügyekért felelôs igazgatójával, a Horvát Kereskedelmi és Kézmûves Kamara (HOK) alelnökével, valamint a testület elnökének vezetô tanácsadójával. A tárgyalások során a magyar delegációt dr. Demcsák Csaba, Magyarország zágrábi nagykövete is fogadta, továbbá egyeztettek a horvát Kül- és Európaügyi Minisztérium (MVEP) kétoldalú gazdasági együttmûködési osztályának vezetôjével is.

A PBKIK és a Magyar-Horvát Tagozat számára kiemelten fontos, hogy a Dél-Dunántúl és Horvátország közötti üzleti kapcsolatok új lendületet kapjanak, és a térségi vállalkozások számára valós együttmûködési lehetôségek nyíljanak meg. Az ilyen személyes találko-

zók nemcsak az intézményi kapcsolatokat erôsítik, hanem elôsegítik a bizalom kiépítését és a közös projektek elôkészítését is, különös tekintettel a logisztika, a külkereskedelem és az ipari fejlesztések területén. A zágrábi találkozók alapot adnak a következô idôszak gazdaságdiplomáciai és vállalkozásfejlesztési kezdeményezéseihez, és hozzájárulnak a Magyarország és Horvátország közötti gazdasági kapcsolatok fenntartható, kölcsönösen elônyös fejlôdéséhez.

Csatlakozzon az RTIT tudásközösséghez!

Az RTIT: Tudásközösségek az RTI-átadás felgyorsításáért a Duna-régióban projekt célja a fenntartható, bioalapú és fejlett anyagok területén történô innováció támogatása a Duna-régió kis- és középvállalkozásainak, kutatóinak és érdekelt feleinek célzott tudásátadás és demonstrációs tevékenységek révén történô összekapcsolásával.

Vállalkozás képviselôjeként, kutatóként, hallgatóként, innovátorként vagy szakemberként érdeklôdik a fenntartha-

tó anyagok, a bioalapú megoldások vagy a fejlett technológiák iránt?

Csatlakozzon az RTIT tudásközösséghez, és hozzáférést kap:

● helyi és nemzetközi rendezvényekhez,

● bemutató tevékenységekhez,

● egyéni mentorálási lehetôségek,

● innovációs eszközök és módszerek,

● transznacionális együttmûködés a Duna-régióban.

Érdeklik az RTIT projekt nyújtotta lehetôségek? Töltse ki a kamara weboldalán (https://pbkik.hu/portfolio/rtit/) elérhetô rövid ûrlapot, értesüljön a hazai és nemzetközi eseményekrôl, szolgáltatásokról és részvételi lehetôségekrôl.

„Magyarországon

egyedülálló fejlesztéseink vannak”–

A Vatner Kft. egyedi, komplex megoldásaival emelkedik ki a hazai egészségügyi gyártók közül: a tervezéstôl a kivitelezésig mindent egy kézben tart. Moduláris mûtôik és tisztatereik már nemzetközi szinten is bizonyítottak.

A Vatner Kft. alapítása óta hatalmas fejlôdésen ment keresztül: elektronikaialkatrész-gyártással indultak 1999-ben, majd bevezették az Integrált Szerviz Menedzsment rendszert az egészségügyben, átadták Magyarország elsô mobil CT-szûrôállomását, illetve számos K+F projektet vittek sikerre. Nemrégiben pedig saját gyártó-, összeszerelô-, hegesztô- és porfestôüzemmel bôvült a cég. 2022-ben indult a gyártás a Vatner Kft.-nél kaposvári üzemcsarnokukban, ahol Grósz Zoltán gyárvezetô elmondása szerint az elsô egy év leginkább az útkeresésrôl szólt. Mára már letisztult a termékportfólió, illetve az ügyfélkör is folyamatosan bôvül. A szakembergárda is kialakult, a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztésével nemcsak a munkaerô-megtartást, hanem a gyártás hatékonyságát

Közös

Bemutatkozik a klaszter új tagja, a Vatner Kft.

is növelni tudják. Büszkék a gyártóüzem tisztaságára, a rendre, illetve a széles körû modern gépparkra.

Az egészségiparban való jelenlétük évtizedes múltra tekint vissza, de tudják: ma már nem lehet egyetlen szektorra alapozni. „Az iparágunk az elmúlt években nem nyújtott kellô stabilitást, ezért elkezdtünk nyitni új területek felé, illetve különbözô hegesztôminôsítésekre tettünk szert új potenciális munkák reményében. Emellett nagyon fontos a célzott üzletfejlesztési tevékenység” – mondta el Grósz Zoltán.

Moduláris mûtôk és tisztaterek

A Vatner Kft. zászlóshajója a teljesen integrált, moduláris mûtôrendszer, amelynek különlegessége, hogy az építési helyszíntôl függetlenül teljes körû megoldást kínálnak: tervezést, gyártást és kivitelezést is. Ez a gyors és rugalmas rendszer a költséghatékonyságot és a magas mûszaki színvonalat egyesíti. A látogatókat pedig egy demonstrációs mûtôtérként kialakított tárgyalóban fogadják, így rögtön testközelbôl be tudják mutatni a terméküket.

Foglalkoznak tisztatér-technológiák gyártásával is, például elektronikai termékek vagy élelmiszercsomagolás céljára. A gyártási paletta ennél is szélesebb: finomlemez-megmunkálás, bérmunka –például csôlézeres vágás vagy porfestés –mind szerepel a szolgáltatásaik között.

„Versenytársaink vannak, de olyan nincs még egy, aki tervez, gyárt és kivitelez is ebben az iparágban. Nálunk minden egy kézben van” – emelte ki a gyárvezetô.

Irakba és Pakisztánba szállítottak Nemcsak hazai, hanem jelentôs nemzetközi referenciáik is vannak: több tízezer négyzetméternyi panelmûtôt szállítottak már Irakba, Pakisztánba és Európán belül is számos országban jelen vannak termékeikkel. Grósz Zoltán a magyarországi projektjeik közül a 2023 végén átadott saját gyártású mûtôket emelte ki a budapesti Honvédkórházban, a békéscsabai és nyíregyházi kórházban, illetve 2024-ben a kaposvári kórháznak komplett mûtôhelyiséget adományoztak. Nagy hangsúlyt fektetnek a K+F-re, fejlesztéseik között szerepel például egy önsterilizáló rendszer, amely egyedülállónak számít a hazai piacon.

Üzletfejlesztést remélnek a klasztertôl

A DDGK-tagságban elsôsorban új üzleti lehetôségeket keresnek: „Szeretnénk kapcsolatokat építeni – belföldön és külföldön is –, hiszen ebbôl nôhetnek ki olyan kooperációk, amelyek révén új piacokat tudunk elérni, vagy akár új szakterületekre léphetünk be.”

Jelenleg nem tervezik tanulók fogadását, de a DDGK ösztöndíjprogramokon keresztül lehetôséget biztosítanak üzemlátogatásokra, amely segíti a fiatalok pályaorientációját, és lehetôséget ad számukra, hogy megismerjék a Vatner Kft.-t mint potenciális munkahelyet.

A jövôbeli együttmûködéseket nyitottan várják: akár közös projektekben, akár tapasztalatcserében is – különösen olyanokban, ahol iparágak közötti tudás és kapacitás mozgósítható.

projektek a klaszterben

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszter (ÉTK) júniusi ülésének középpontjában ezúttal közös projektekrôl volt szó.

Az elmúlt idôszakban több olyan kezdeményezés is indult a városban, ahol szükség van a klasztertagok munkájára. A klaszter egyik alappillére az, hogy közös tevékenységeket is végezzenek, ezzel

Döntések, irányok, bizalom

– lezajlott a DDGK 2025. évi második taggyûlése

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerv: PBKIK) megtartotta idei második taggyûlését, ahol a résztvevôk nemcsak a beszámolókról szavaztak, hanem stratégiai és szervezeti kérdésekben is fontos döntéseket hoztak. A taggyûlés tovább erôsítette a klaszter együttmûködésen alapuló munkáját, és irányt mutatott a következô idôszakra.

Munkaerô-megosztás: rugalmas válasz és régiós erômegtartás A rendezvény egyik fontos programpontjaként a Körber Hungária Gépgyártó Kft. bemutatta munkaerô-megosztási programját, amelyet már sikeresen alkalmaztak egy helyi multinacionális vállalattal közös együttmûködésben. A program célja, hogy amikor a Körbernél átmenetileg kevesebb a megrendelés, a dolgozók ideiglenesen olyan partnercégeknél dolgozhassanak, ahol éppen munkaerôhiány van. Ez a megoldás nemcsak rugalmasabbá teszi az együttmûködô vállalatok mûködését, hanem a régió gazdaságát is erôsíti: a szakemberek helyben maradhatnak, nem kell más térségekbe elvándorolniuk munkát keresni. Zalay Buda arra ösztönözte a tagvállalatokat, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, ami tovább mélyítheti a tagok közötti bizalmat.

Évértékelés, jövôtervezés és mûködési keretek újragondolva Szabó Berta klasztermenedzser ismertette a klaszter éves szakmai tevékenységeit, majd bemutatta a 2024-es pénzügyi beszámolót is, amelyet a tagság egyhangúlag elfogadott. Ezt követôen a taggyûlés jóváhagyta a 2025. évi költségvetési tervet, megerôsítve, hogy idén nem változnak a tagdíjak. Köszönjük a klasztertagság aktív részvételét, amellyel hozzájárultak a szakmai programok sikeres megvalósításához!

A testület döntött a Szervezeti és Mûködési Szabályzat módosításáról is, amely új rendelkezéseket vezet be a tisztségviselôk mandátumidejére, a külföldi székhelyû partner tag kategóriára, valamint az elnökség létszámának bôvítésére.

erôsítve a helyi építôipart és a kohéziót a vállalkozások között.

Már folyamatban van és lassan félidejéhez érkezik egy a PTE MIK által indított projekt, amikor is egy lerobbant állapotban lévô családiházat újítanak fel több klasztertag közremûködésével.

Pécs város önkormányzatával voltak egyeztetések az elmúlt hetekben, ahol a város vezetôi a klaszter és ezen belül a

tagok segítségét kérték induló városi építôipari projektekben való részvételre.

A klaszter életében is folyamatosak a változások, ahhoz, hogy gördülékenyen tudjon mûködni a szervezet, szükség van változtatásokra. Ezúttal a klaszter Szervezeti és Mûködési Szabályzatát módosították, oly módon, hogy illeszkedjen a változó környezethez.

A résztvevôk hallhattak egy beszá-

Új stratégiai irányok

A taggyûlésen Csirke Balázs klaszterelnök bemutatta a május 8-i stratégiaalkotó ülés fôbb megállapításait. Az elfogadott új stratégiai irányok meghatározzák a klaszter következô idôszakra szóló szakmai célkitûzéseit, és alapot adnak a további közös munkához.

Új vezetôség: folytonosság és frissítés egyensúlya

A taggyûlésen sor került a vezetô tisztségek megválasztására is. Az elnökség összetétele alapvetôen változatlan maradt, ami jól mutatja a tagság hosszú távú bizalmát a jelenlegi vezetés iránt. Az elnök Csirke Balázs (Sampo Kft.), az alelnök dr. Hirth Markus (KONTAKT-Elektro Kft., KONTAKT-Engineering Kft.), az elnökségi tagok pedig: Bognár Balázs (SOMAPAK Kft.), ifj. Büttner Tamás (Büttner Kft.), dr. Hüse István (Gépszer Kft.) és Pál Ágnes (Körber Hungária Gépgyártó Kft.) – valamint új tagként Borsos Krisztina (Hidrofilt Kft.), akit ezúton is örömmel köszönthetünk a testületben.

Gratulálunk a megválasztott elnökségi tagoknak és sikeres munkát kívánunk a következô idôszakra!

molót az Ágazati Képzôközpontban történt eseményekrôl. Befejezôdtek a szakmai vizsgák, jó hír ezzel kapcsolatban, hogy a tanulók több mint 90%-a sikeresen teljesítette a vizsgáit. Hamarosan kezdôdnek a nyári szakmai gyakorlatok, ezek elôkészítése folyamatban van. A szeptemberi iskolakezdésre az új belépôkkel való egyeztetések megkezdôdtek. www.epitoipariklaszter.hu

Dr. Fáy Mihály-díj (Mohács Gazdaságáért Díj)

Aki beteljesítette az álmát és vállalkozó lett

KÁLÓCZYLászló ipari gépész mester, a Kálóczy és Társa Fémipari Kft. ügyvezetôje. A városban és térségében a gépész szakmában e név garancia a minôségi munkára. Munkájára igényes, a kiváló szakembert üzleti partnerei kivétel nélkül elismerik. Precízen kivitelezett munkáival városszerte találkozhatunk. Elhivatottságát jellemzi, hogy fontosnak tartja az utánpótlás nevelését. Folyamatos, magas színvonalon végzett oktatómunkájáért korábban a kamara Szakképzési Díjában részesült. Kálóczy László a megalakulás óta tagja a kamara Mohácsi Elnökségének. Praktikus szemléletmódjával, javaslataival segíti a testület munkáját. Kálóczy László tevékenységét a kamara idén Dr. Fáy Mihály-díjjal (Mohács Gazdaságáért Díj) ismerte el.

— A vállalkozás mûködtetésében a legfontosabbnak mindig a kitartást és az elhivatottságot tartottam, a vállalkozás az elsô helyen szerepelt a rangso-

romban. Azt vallom, hogy olyan nincs, hogy egy vállalkozást félig csinálunk, azt csak teljes erôbedobással lehet, vagy ha nem így, akkor valószínûleg tönkre fog menni. Fiatalkoromban volt egy álmom, hogy vállalkozó szeretnék lenni, hogy maradandót, értelmeset alkothassak, és ugyan kicsit döcögôs utat jártam be, de 33 évvel ezelôtt ez teljesült.

—Sikerült megvalósítania, amiért belekezdett?

— Nem egészen úgy, ahogy elképzeltem. Rengeteg bukkanó volt az eltelt évtizedekben, sok külföldi kuncsaft nem fizetett ki, ott voltak a banki hitelek a 90-es években, amit ki kellett termelni... voltak nehéz idôszakok. De valahogy túléltük és a szép évekre is szívesen emlékszem.

— Mi jelenti önnek a sikerélményt a munkájában, a vállalkozásában?

—Elsôsorban, nem a pénz mozgatot, inkább a kihívások. Rengeteg munka került ki a kezeink közül, és amikor valamit kiválóan teljesítettünk, ami mindenki megelégedettségére szolgált, számomra az volt a sikerélmény. Sokszor kerültünk szembe olyan kihívással, aminek más neki se kezdett volna. De megoldottuk. Külföldre is dolgoztunk, emellett számos visszatérô partnerünk került ki a térségbôl. Olyan felszereltségû volt az üzemünk, hogy a legkisebbtôl a legnagyobb munkákig mindent meg tudtunk csinálni. Sajnos a mohácsi Duna-híd építéséhez kapcsolódó területkisajátítások miatt fel kellett számolni a telephelyünket, így nem tudtam biztosítani munkahelyet az alkalmazottaknak, ezért ez év elejétôl már csak egyedül vállalok munkákat.

Szigetvár Gazdaságáért Díj

Ha valamit megígérünk, azt mindenáron teljesítjük

A Marton Elektro Kft. családi vállalkozás, az 1950-es évektôl már a 3. generáció dolgozik az épületvillamossági cégben. Céljuk, hogy megrendelôiknek teljes körû villamosipari szolgáltatást nyújtsanak. A munkák befejezése után is rendelkezésre állnak a karbantartások vagy az esetleges átalakítások, felülvizsgálatok tekintetében. Vállalkozásuk alapkövei a minôségi munka, a képzett szakemberek, a hatékonyság, a megbízhatóság és a korrektség. A PBKIK a Szigetvár és Térsége Gazdaságáért Díjjal ismerte el a Marton Elektro Kft. munkáját.

—Elsôsorban a szakma szeretetén alapul, hogy már a harmadik generáció foglalkozik villamossággal a családban, ezt láttuk a felmenôinknél, tulajdonképpen ebben a szellemiségben nevelked-

tünk. A 95 éves nagypapám kisiparosként kezdte az ipart, az egész családunk ebben a kisvállalkozói miliôben szocializálódott, fel sem merült, hogy máshol képzeljük el a jövônket – mondja Marton Tamás ügyvezetô.

— Hogyan fejlôdik a cég, mit tartanak fontosnak a sikeres mûködés érdekében?

— Rendkívül fontos a megbízhatóság, ha valamit megígérünk, azt mindenáron teljesítjük. Betartjuk a határidôket, a mi cégünk miatt nincs csúszás egy projektben, és kiemelten figyelünk arra, hogy minôségi munkát végezzünk. Ehhez hozzájárul, hogy egytôl egyig kiváló szakembereink vannak, köztük olyan kolléga is akad, aki még édesapám tanulója volt, tehát lojális, a céghez hûséges munkatársakkal dolgozunk. Ez a megbecsülés kölcsönös, megfelelô bérrel, juttatásokkal, elismerésekkel, törzsgárdatagsággal viszonozzuk a kiváló teljesítményüket. Szentlôrinci cégként sokat dolgozunk a szigetvári térségben, számos partnerünkkel folyamatos kapcsolatban állunk, aki ismeri a nevünket, tudja, hogyha valamit elvállalunk, azt tisztességesen teljesítjük. Máshogy nem is lehetne ilyen hosszú ideig a piacon maradni.

KÁLÓCZY LÁSZLÓ

Than Károly-díj

(Siklós és Térsége Gazdaságáért Díj)

A DDNPI kulturális

és turisztikai programjai

rengeteg látogatót vonzanak

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának (DDNPI) tevékenysége közvetlen és közvetett módon is hozzájárul Siklós térségének gazdasági fejlôdéséhez. Az általuk mûködtetett bemutatóhelyek évente jelentôs számú turistát vonzanak, akik nemcsak a természetvédelmi területeket látogatják meg, hanem a helyi szálláshelyeken, éttermekben és egyéb szolgáltatóknál is költenek. Ez élénkíti a helyi gazdaságot, új munkahelyeket teremt, és elôsegíti a fenntartható turizmus fejlôdését. A látogatóközpontok és bemutatóhelyek infrastruktúrájának folyamatos fejlesztése, valamint a helyi természeti és kulturális értékek bemutatása révén a térség egyre vonzóbb úti céllá válik a belföldi és külföldi látogatók számára is. A DDNPI munkáját a kamara Than Károly-díjjal (Siklós és Térsége Gazdaságáért Díj) ismerte el.

— A térségben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság két bemutatóhe-

lyet mûködtet: az Ôs-Dráva Látogatóközpontot Szaporcán és a Nagyharsányi Szoborparkot – mondja WODTKESzilvia, az Ökoturisztikai és Környezeti nevelési Osztály osztályvezetôje. — Az ÔsDráva Látogatóközpont a DDNP Drávai Tájegységének természeti értékeit és a természeti erôforrásokra épülô gazdálkodás hagyományos módszereit, valamint eszközeit mutatja be minden korosztály számára élményt adó formában. A létesítmény rendszeresen ad otthont természetismereti programoknak, emellett kiemelt eseménye minden évben a Magyar Pásztorkutyák Terelôversenye. 2024-ben indult el, hagyományteremtô céllal, az „Át a Dráván” elnevezésû nemzetközi futókerékpáros- és teljesítménytúra-verseny, melynek rajt- és célpontja a látogatóközpont. A létesítmény évrôl évre a Bôköz Fesztivál helyszíne is.

Szintén a térségben található a Nagyharsányi Szoborpark, amely az 1960-as évek végétôl a modern szobrászmûvészet nemzetközi rangú alkotóinak találkozóhelye. A szabadtéri szoborgyûjtemény bemutatását szolgálja a 2020-ban átadott fogadóépület és a Kikerics Panorámasétány. A Szoborpark nyaranta az Ördögkatlan Fesztivál egyik kiemelt helyszíne, valamint a fokozottan védett Szársomlyó csúcsára induló garantált szakvezetéses túrák kiindulópontja is. Mindkét létesítmény sok szállal kötôdik a térség szolgáltatóihoz, számos, térségben található szálláshely vendégei kedvezményes belépési lehetôséget kapnak a bemutatóhelyekre. A létesítmények az EuroVelo 13 nemzetközi kerékpáros túraútvonal révén a kerékpáros turizmus fontos állomáshelyei.

Kamarai Tanácsos

A pályaorientáció egy felfedezôút, amelyhez pozitív élményekre, kíváncsiságra és önismeretre van szükség

PURGERValéria 2018 óta tevékenykedik pályaorientációs tanácsadóként a kamaránál. Munkáját mindig a legnagyobb elkötelezettséggel és odaadással végzi. Az évek során folyamatosan képezte magát. Pedagógiai és gyógypedagógiai tanulmányaira támaszkodva a nehézségekkel küzdô gyerekek pályaorientációját is tudja segíteni. Tanácsadói tevékenysége által közel 44.000 fô vett részt kamarai pályaorientációs szolgáltatásokban az elmúlt évek-

ben, mely országos szinten is kimagasló. Munkáját a diákok, szüleik, a baranyai vállalkozások, köznevelési és szakképzô intézmények munkatársai mellett nemzetközi szervezetek is elismerték.

PurgerValéria Kamarai Tanácsos címet kapott a kamarától.

— Számomra a pályaorientáció nemcsak egy szakmai tevékenység, hanem egyfajta hivatás is, amelyben folyamatos megújulásra, nyitottságra és kreativitásra van szükség. A legfontosabbnak azt tartom a munkámban, hogy szeretek belevágni új dolgokba,

WODTKE SZILVIA

PURGER VALÉRIA

Dr. Záray Károly-díj SZIGETI RUDOLF

„Részese lehetek egy olyan közösségnek, amely pozitív hatással van a térség gazdasági életére”

SZIGETIRudolf a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara projektmenedzsere. 2018-ban került a kamara által menedzselt Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterhez kereskedelmi referensi pozícióba. 2021-tôl a szintén a kamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszter menedzsere, hatékonyan segítve a tagok és maga a klaszter munkáját. Nem okoz gondot számára a nemzetközi projektek menedzselése, így munkájának köszönhetôen a kamara tavaly sikeresen megvalósította az Európai Unió Horizont 2020-as programjának AMULET címû projektjét. Jelenleg is több nemzetközi projektben dolgozik. Szívügye a fenntarthatóság, így 2024-tôl a Kamarai Fenntarthatósági Klubot is koordinálja. Tudását folyamatosan fejleszti. Munkatársai mindig számíthatnak rá, legyen szó szakmai együttmûködésrôl vagy privát segítségnyújtásról. Szigeti Rudolf munkáját a kamara Dr. Záray Károly-díjjal ismerte el.

—Munkámat elhivatottsággal, nyitottsággal és proaktív hozzáállással vég-

zem, fontos számomra, hogy valódi értéket teremtsek, és hozzájáruljak a helyi és regionális vállalkozások fejlôdéséhez. Az is lényeges, hogy támogatni tudjam a gazdasági szereplôket, és olyan környezetet teremtsek, ahol a vállalkozások információhoz, lehetôségekhez és kapcsolatokhoz juthatnak – legyen szó hazai fejlesztésekrôl vagy nemzetközi projektekrôl. Motivál, hogy részese lehetek egy olyan közösségnek, amely hosszú távon pozitív hatással van a térség gazdasági életére.

— Milyen teljesítménye tölti el elégedettséggel?

— 2024-ben elindítottuk a Kamarai Fenntarthatósági Klubot, amelynek a szervezése a feladataim közé tartozik. Az eddigi visszajelzések és tapasztalatok azt mutatják, hogy valóban volt értelme létrehozni ezt a platformot. Örömmel látom, hogy a vállalkozások egyre nyitottabban és tudatosabban

fordulnak a fenntarthatóság felé, és megértik, hogy ez nemcsak kötelezettség, hanem lehetôség is a fejlôdésre. Emellett nagy elégedettséggel tölt el az Építôipari Technológiai Klaszterben végzett munkám. Jó látni, hogy a hasonló területen mûködô cégek képesek és hajlandóak az együttmûködésre, a közös erôfeszítésekkel kézzelfogható eredményeket érnek el.

— Mi a legfontosabb az ön számára a munkatársakkal való kapcsolódásban?

— Sikerült megtalálnom a közös hangot a munkatársaimmal, akikkel támogató és együttmûködô kapcsolatot alakítottunk ki. Fontos, hogy ne csak munkatársak, hanem egyfajta közösség is legyünk, ezért igyekszünk idôt szakítani a közös kikapcsolódásra is, ami még jobban megerôsíti az összetartozást.

újragondolni a bevett formákat, és nem félek kipróbálni olyan módszereket, eszközöket, amelyek korábban ismeretlenek vagy szokatlanok voltak a pályaorientáció területén. Az innováció nálam nem cél, hanem eszköz.

Az élményközpontúság kiemelt szerepet kap minden programomban és tanórámban. Hiszem, hogy a pályaorientáció nem egy egyszeri, nehéz döntés, hanem egy felfedezôút, amelyhez pozitív élményekre, kíváncsiságra és önismeretre van szükség. Éppen ezért úgy építem fel a foglalkozásaimat, hogy a

tanulók valóban „átéljék” az egyes szakmák világát, kipróbálhassák magukat szerephelyzetekben, projektfeladatokban, játékos vagy interaktív formákban – így kapcsolódnak érzelmileg is a folyamatokhoz, ami elmélyíti a motivációjukat és megkönnyíti a döntéseiket. Kiemelt figyelmet fordítok arra is, hogy a programjaim a 21. századi élethez szükséges „life” és „soft” skilleket fejlesszék. A kommunikáció, az együttmûködés, a kreativitás, a problémamegoldás, az önismeret és az alkalmazkodóképesség mind olyan kulcskompetenci-

ák, amelyek ma már bármilyen pályán elengedhetetlenek. Ezek nem tanulhatók meg frontális elôadásokon, csak aktív, tapasztalati tanuláson keresztül –ezért ezek fejlesztése mélyen beépül minden tevékenységembe. Hiszem, hogy minden gyermek értékes, és a legfontosabb, hogy megtaláljuk azt az utat, amelyen kibontakozhat. Sikereimet részben annak is köszönhetem, hogy szoros, jól mûködô kapcsolatrendszert ápolok a köznevelési, a szakképzési intézményekkel és a vállalkozásokkal egyaránt.

JELENTÔS ÁRBEVÉTELNÖVEKEDÉST

TAVALY A KONTAKT-ELEKTRO KFT.

Számottevôen növekedett tavaly a pécsi KONTAKT-Elektro Kft. árbevétele, ami a tulajdonos-ügyvezetô HIRTHOlivér szerint a kollégákkal végzett közös munka eredménye. A több mint 40 éve alapított, az ipari villamos vezérlés, az automatizálás, az elektro- és szenzortechnika területein ismert iparvállalatok beszállítójaként mûködô családi vállalkozás az automatizálási területeken elért jelentôs megrendelésállomány-növekedés mellett új területekkel bôvítette a tevékenységi körét: autóipari TIR 2-es beszállítóvá vált, beléptek az elektromosjármû-gyártás, a nehézgépjármûgyártás területére, ahová energiaellátó és töltésvezérlô berendezéseket fejlesztettek és ma már szériában gyártanak.

—Azért fordultunk az autóipar felé, mert ez illeszkedik cégünk hosszú távú stratégiájának azon ágába, amely az elmúlt évtizedekben folytatott hidrogénüzemû tüzelôanyag-cellás berendezések fejlesztéséhez kapcsolódik. Úgy véljük, hogy a most kiépített partneri hálózaton keresztül lehetôvé válik számunkra, hogy a jövôben hidrogénes nehézgépjármûvekhez is tudjunk komponenseket beszállítani.

— Melyek azok a legfôbb alapvetések, amelyek meghatározzák a cég mûködését?

— Gyakran emlegetünk egy Woody Allen-idézetet: foglalkoztat minket a jövônk, mert az életünk hátralévô részét ott kívánjuk eltölteni. Ezért igyekszünk egy kicsit elôretekinteni, vizsgáljuk a partnereink jövôbeni igényeit és ezekre felkészülni úgy, hogy a hosszú távú stratégiánk mentén mi is haladni tudjunk. Ebben fontos tényezô, hogy kiváló szakemberekkel dolgozhatunk a cégnél, a 107 fôs létszámunk 30–35%-a mérnök. Azt is érdemes megemlíteni, hogy egyre több hölgy munkatársunk van, és hogy egy kiváló gárdát sikerült kiépítenünk, amellyel közösen gondolkodunk. Föl kellett állítanunk egy teljesen új termelési kultúrát a szériagyártásunkhoz gyártásirányító (MES) szoftverrel és komplett logisztikai (WMS) rendszerrel, melyekkel már azt is mérjük, hogy egy-egy termék mennyi idô alatt milyen anyag- és energiafelhasználás mellett készül. Ez egy igazán komplex fejlesztés volt, melyet zömében saját kollégáink házon belül valósítottak meg. Hiszünk benne, hogy az ilyen irányú fejlesztések hozzájárulnak a jövôbeni sikereinkhez.

— Miként tudják felvenni ezt a fordulatszámot a cégben dolgozók?

lével, a céggel foglalkozni. A piaci igények megint felülírták a terveinket, így jelenleg is egy újabb nagy beruházást készítünk elô: egy új mûhelycsarnok építését kezdjük idén, és újabb technológiákat igyekszünk bevezetni a termelékenységünk növelése érdekében. Az év második felében viszont nagyobb fókuszt kívánunk helyezni a szervezetfejlesztésre, hiszen ennek is követnie kell a cég fejlôdését.

— A sorozatgyártást a mérnökeinkkel és a technikusainkkal indítottuk el, ôk pozitívan álltak ehhez, mert látták, hogy a jövônk szempontjából ez milyen jó lehetôség. Azt gondolom, hogy külön nem nagyon kellett beszélni a motivációról, a kollégáink tudják, hogy hosszú távú perspektívát kívánunk nyújtani nekik, azért dolgozunk, hogy mindenki találja meg cégünknél a számításait. Van egy stratégiánk, igyekszünk ennek mentén haladni. A stratégia fontos része, hogy növekvô értékteremtés mellett mielôbb megközelíthessük a nyugat-európai bérszínvonalat. Ehhez viszont folyamatos újításokra, fejlesztésekre, a termelékenységünk növelésére és még több munkára van szükség. Ennek érdekében igyekszünk minél jobb belsô kommunikációt folytatni. A tavalyi jelentôs árbevételnövekedés után szerettünk volna egy kicsit szusszanni, egy kicsit magunkkal, a folyamataink rendbetéte-

—Ön mérnökként és cégvezetôként is helytáll. Elôbbi minôsége mekkora szerepet kap a napi mûködésben?

—Szeretnék minél tovább szakmaközelben lenni és a mérnöki tudásomat kamatoztatni, így benne vagyok az ötletelésekben, viszont a megvalósítást nyugodtan rábízhatom a kollégáimra. A fôbb döntésekbe bevonom a két tulajdonostársat, édesapámat és a testvéremet. Sokszor megkérdezik tôlünk, hogy miként tudunk családként is együtt dolgozni. Szerencsére a környezetünkben, akár a kamarán belül is számos jó példát látunk a családi vállalkozások mûködésére, van kivel megosztani a tapasztalatokat. A megyében az elsôk között voltunk, ahol szerencsésen lezajlott a cégvezetésben a generációváltás. Édesapánk a mai napig jelentôs feladatokat tölt be a cégben, továbbra is számítunk a szakértelmére és a tapasztalatára. Nem mondom, hogy néha nincsenek szakmai viták közöttünk, de ezeket kulturáltan meg tudjuk beszélni.

— Miként változnak a személyes vezetôi ambíciói a tapasztalások, a kihívások által?

— Ezek viszonylag stabilak, ma is azt vallom, hogy meg kell ôrizni az üzleti korrektséget, az egyenességet, a becsületet. Mindannyiunknak fontosak a megbízható üzleti kapcsolatok. Sokszor csak egy kézfogással kötünk szerzôdést, amit utána természetesen papíron is rögzítünk, de az alapot a kölcsönös bizalom, a másik elismerése és tisztelete jelenti. K. T.

HIRTH OLIVÉR

A jövô technológiái már ma elérhetôk

– Innovációs áttörések a Pécsi Tudományegyetemen

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) számos olyan kutatás-fejlesztési projekttel rendelkezik, amelyek nemcsak tudományos értéket, hanem közvetlen gazdasági potenciált is képviselnek. A fejlesztések számos iparág számára kínálnak technológiai áttörést, különös tekintettel az egészségiparra, a biotechnológiára, a mérnöki és anyagtudományokra, valamint az élelmiszeriparra.

A bemutatott megoldások egy része már prototípus fázisban van, mások pedig szabadalmi bejelentés alatt állnak, így kiváló lehetôséget biztosítanak az üzleti együttmûködésre, közös termékfejlesztésre vagy befektetésre. A PTE célja, hogy tudomá-

nyos eredményeit valós piaci haszonná fordítsa, ipari partnerekkel karöltve. Az egészségiparban kiemelkedô fejlesztés például a SurgAI mesterséges intelligenciával támogatott sebészképzô rendszer, vagy a bioimpedanciaalapú diagnosztikai platformok, amelyek nem invazív módon segítik a daganatos és májbetegségek korai felismerését. Az ADIPOSHAPE és ExoVesCure projektek személyre szabott regenerációs terápiákat kínálnak, míg a PEECS és az IVF embriókiválasztási technológia a meddôségi kezelések hatékonyságát növelik.

A gyógyszeripar számára fontos áttörés a TFR123 vakcinaplatform és a lipid nanorészecskék tumor elleni célzott terápiás alkalmazása. Mindemellett a

dedikált fém 3D-nyomtatással készült orvosi implantátumok és a 3D-betonnyomtatás területén is elôremutató fejlesztések születtek.

A fizikai kutatások területén a PTE olyan THz részecskegyorsító megoldásokat fejlesztett ki, amelyek nagy energiájú impulzusokat képesek elôállítani, akár hadronterápiás alkalmazásra is. Az élelmiszeripari technológiák között szerepel egy új módszer a borok és más fényérzékeny termékek minôségének hosszú távú megôrzésére.

A Pécsi Tudományegyetem célja, hogy ezeket a fejlesztéseket stratégiai partnerekkel együttmûködve valósítsa meg, így várja az innováció iránt nyitott vállalkozások, befektetôk és iparági szereplôk jelentkezését.

További információ: innovacio@pte.hu www.innovacio.pte.hu

European Research & Innovation Days 2025

A European Research & Innovation (R&I) Days 2025 az Európai Bizottság zászlóshajó eseménye, amelynek célja, hogy összehozza az EU-s döntéshozókat, kutatókat, vállalati vezetôket és innovációs szereplôket Európa versenyképességének, fenntarthatóságának és ipari vezetô szerepének erôsítése érdekében.

Idôpont & helyszín

● 2025. szeptember 16–17.

● Helyszín: The Square, Brussels, Belgium

Tematikus fókuszok

● Az esemény mottója: „Together, towards a Research and Innovation Union”.

● Kulcspontok: EU hosszú távú költségvetés, Startup and Scaleup Strategy, Life Sciences Strategy, AI in Science Strategy, valamint az Európai Innovációs és Kutatási Térség törvényei.

Mit kínál ez az esemény?

● Panelbeszélgetések és diskurzusok: kutatási és innovációs politikák, kkvtámogatás, stratégiai döntéshozatal.

● Networking lehetôség: interakció EU-s döntéshozókkal, ipari és akadémiai szereplôkkel, potenciális partnerek keresése.

● Közvetlen rálátás az EU következô pénzügyi ciklusára és stratégiai céljaira (Life Sciences, AI, startupok), ami befolyásolhatja a hazai pályázati lehetôségeket és innovációs stratégiákat.

● Pénzügyi források & együttmûködések: lehetôség új projektek indítására a Horizon Europe-on belül a kutató–ipari kapcsolatépítésre.

További információ: https://research-and-innovation.ec.europa.eu/events/european-research-and-innovation-days_en

Páholy by Blöff Bisztró:

a színházi élményt gasztrokaland teheti teljessé

Új páhollyal bôvült a pécsi Színház tér: megnyitott a Páholy by Blöff Bisztró. A név bizonyára sokak számára már jól ismert, a MISETA Zoltán séf által irányított Jókai téri egység a minôségi vendéglátással vívta ki a vendégek elismerését. Az új étterem megnyitásával a korábbi sem zár be, úgyhogy ahogy Miseta Zoltán mondja, nem egyszerû költözésrôl van szó.

— A Páholy ötlete tavaly nyáron fogalmazódott meg, amikor a helyiség elôzô bérlôje úgy döntött, hogy nem üzemelteti tovább az egységet. Ekkor gondoltunk arra, hogy a Blöffel átköltözzünk. A Jókai téren található helyet évek óta kinôttük, a vendégkörünk nagyobb létszáma miatt már jó ideje kerestem egy tágasabb üzlethelyiséget. Mindenképpen a belvárosban szerettünk volna maradni, mert azt is látni kell, hogy Pécsett vendéglátás szempontjából a belváros a legjobb helyszín. Úgyhogy amikor adódott ez a lehetôség, megnéztük, számoltunk és belevágtunk.

— Egyértelmû volt, hogy az elnevezés utaljon a színház közelségére? Egyáltalán miként kapcsolódik a Páholy a szomszédos teátrumhoz?

— A hivatalos nevünk Páholy by Blöff Bisztró. Valamilyen formában mindenképpen tovább akartam vinni a Blöff nevet, hiszen ezt jól ismerik a pécsiek, egy már egy bejáratott brand, ami az általunk nyújtott minôséget képviseli. Amikor az étterem elnevezésén gondolkodtunk, többféle lehetôség is szóba került, de a belsôépítészekkel és a színházi dolgozókkal való beszélgetés során magától adódott a Páholy. Ez egyrészt a színház közelségét szimbolizálja, másrészt pedig utal a belsô enteriôrünkre, amelyben a dizájnfüggönyökkel kialakított részeken több helyütt visszaköszön a páholyok hangulata. Emellett az a filozófia is benne van a névben, amely a Blöfföt pozícionálja, azt az értéket, nívót képviseli, amit a vendégeinknek nyújtunk.

—A korábbi Blöff teljes egészében átköltözik a Jókai térrôl?

— Azt a fajta gasztronómiai minôséget szeretném átköltöztetni, ami ott fémjelzett bennünket, mert ez egy sokkal jobb környezet ehhez. A Blöff eddigi étlapját áthozzuk, nagyon szeretik a tengeri herkentyûket, a halakat a vendégeink, ez jelenti az étlapunk gerincét,

valamint a modern, újragondolt ételek, amelyek szintén megtalálhatók lesznek a Páholyban. Viszont mellette egyelôre megmarad a régi Blöff is, ami egyszerûbb, de ugyanúgy minôségi ételekkel gasztropubként üzemel a továbbiakban. Szándékunk szerint kicsit fiatalosabb hellyé válik majd.

— Mi lesz a Páholy koncepciója, az új helyszín miként alakítja a korábbi kínálatot?

—Ez a helyszín alkalmas arra, hogy ne csak azokat szolgáljuk ki, akik ebédelni vagy vacsorázni jönnének, hanem azokat is, akik csak egy pohár borra vagy pezsgôre, esetleg kávézni szeretnének betérni hozzánk. Nagyon jó minôségû borokkal és pezsgôkkel készülünk az itallapon, illetve ezekhez az italokhoz passzoló antipasztikkal, kínálókkal, kóstolókkal, amelyeket helyi termelôktôl szerzünk be. Ezek kiváló kísérôként szolgálhatnak egy-egy beszélgetéshez. Az ételek tekintetében is lesznek újdonságok, legfôképp konyhatechnológiában lépünk elôre egy nagyot, de visszanyúlunk a közkedvelt magyaros ételekhez. Tesszük ezt egyrészt azért, mert a jellemzôen étterembe járó középkorúak és idôsebbek a hagyományos klasszikus magyaros ételeken nevelkedtek, és azokat az ízeket keresik. A közkedvelt ételeket, mint a harcsapaprikást, a gulyáslevest, a cigánypecsenyét stb. szeretnénk modern köntösben elkészíteni.

— A lokalitás mennyiben határozza meg a vendégek összetételét?

— Ez az étterem egy impozáns helyen van, emiatt is egyeztettünk többször a városvezetéssel a koncepciónkról. A Páholy by Blöffel egy értéket szeretnénk teremteni Pécsett, hiszen látjuk, hogy a jó minôségû éttermek az ennek megfelelô vendégkört húzzák be a belvárosba. Azt gondolom, ez a többi vendéglátóhely számára is elônyös lesz, és nem kell félni attól, hogy egymás konkurenciái leszünk.

—A korábbinál nagyobb alapterület milyen új lehetôségeket rejt magában, esetleg a színházzal terveznek-e közös eseményeket, aktivitásokat?

— Igen, a közös megmozdulások már a hely kialakításának kezdetén felvetôdtek bennünk, és ez beleillik a koncepciónkba is. A színházvezetéssel is már tárgyaltunk az elképzeléseinkrôl, ôk is örülnek a kapcsolódásnak. Nem titkolt célunk, hogy vacsora- és találkozási helyszínként szolgáljunk a színházba járó közönség számára. De a színházi

munkatársak étkeztetésének igénye is felmerült már, mint ahogy az is, hogy kényelmes, diszkrét helyszínként szeretnénk rendelkezésre állni bármilyen megbeszéléseikhez, találkozóikhoz. Az ingatlan kétszintes, elsô körben az éttermet és a teraszt alakítottuk ki, ezt nyitottuk ki a nyári szezonra, de ôszre a felsô szintet is berendezzük, ami céges összejövetelekre, családi eseményekre, rendezvényekre is igénybe vehetô majd. K. T.

MISETA ZOLTÁN

Az építôipar Baranyában is munkaerôgondokkal küzd, nehezen tudják a cégek betölteni az üres álláshelyeket, különösen a jól képzett, minôségi munkát végzôk hiánya jelenti a legnagyobb problémát. Ennek feloldására három évvel ezelôtt hozta létre a Baranya Vármegyei Szakképzési Centrum, a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara közösen az Építôipari Technológiai Klaszter hét tagjával – BGW Kft., IMG Építô Kft., Kôház Zrt., MB-BAU Kft., Nork Kft., Nyáry-Terv Kft., Vörös Bau Kft. – a Pécsi Ágazati Képzôközpontot, ahol az építôipari szakmák oktatása, verseny- és vizsgafelkészítés mellett szakirányú tanfolyamokat és továbbképzéseket is tartanak. Ezek jegyében szerelték fel a mûhelyeket korszerû építôipari gépekkel, eszközökkel, szerszámokkal.

A VÉGZETTEK

A SZAKMÁJUKBAN HELYEZKEDNEK EL

Szerteágazó tevékenységet folytatnak a képzôközpontban, szervezik a tanulók szakirányú oktatását, a pollackos diákok nyári gyakorlatát minden szakmában, valamint szorosan együttmûködnek a pécsi önkormányzattal. Az elmúlt idôszakban részt vettek számos óvoda, szociális intézmény felújításában, és a Tüke Busz mûhelyét is a tanulóik festették ki. A Vasarely-emlékév elôkészítésében is aktívan részt vesznek.

A végzettek jelentôs része az általa választott szakmában helyezkedik el, illetve sokan visszatérnek másodszakmát tanulni. A most záróvizsgát tettek között sokan érettségi után választottak szakmát, és vannak olyanok is, akik már a második szakmájukat szerezték meg. Az új szakképzési rendszer keretében 2022-ben pályázati forrás felhasználásával létrejött képzôközpontnak ez már a harmadik tanéve. Jól mutatja az alapítók elképzelésének helyességét, hogy a Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos döntôjében a Szakma Sztár Fesztiválon negyedik helyen végzett a kômûves tanulójuk és egy másik, aki érettségi után tanulta ki a szárazépítô szakmát, jelenleg a Dániában, szeptember 9–13. között megrendezendô EuroSkills-re készül.

Hat szakmában – ács, burkoló, festô, mázoló, tapétázó, kômûves, magasépítô technikus, szárazépítô, kôfaragó –fogadják a tanulókat 9., illetve 12. osztály után. A jelentkezôk felvételi beszélgetésen vesznek részt. Sok esetben ilyenkor derül ki, hogy igazán nem is tudják, miért választották az adott szakmát. Azonban egyre többen vannak

erô-utánpótlást, másrészt ebben látták a biztosítékát annak, hogy magas szintû képzésben részesülnek a tanulók, ugyanis az intézmény a Pollack Mihály Technikum területén mûködik, a tanárai, oktatói mind a két helyen tanítanak. Szól arról is, hogy a Dél-Dunántúl egész területérôl érkeznek hozzájuk a diákok, akik egy jó szakmát szeretnének kitanulni, amibôl a késôbbiekben el tudják tartani magukat és családjukat. Közülük sokan nehéz körülmények között élnek, igénylik a személyes kapcsolatot, ezért náluk mindig nyitva vannak az ajtók, bármilyen problémával, kéréssel fordulhatnak hozzájuk. A tanulóiknak adható bért 11. osztálytól a tanulmányi eredményeik alapján módosítják, a 3,5es átlag felett teljesítôkét megemelik.

olyanok, akik a szüleik, szomszédok, rokonok mellett dolgoztak egy-egy építkezésen. Az is elôfordult már, hogy a nyílt napon tetszett meg valakinek egy adott szakma. Azonban azt megfigyelték, hogy meglepôen kevesen jelentkeznek ácsnak, pedig volt, amikor a cégek akár húsznak is munkát tudtak volna adni, már akár a tanulmányi idejük alatt is.

— Az építôiparon belül a kômûvesekre van a legnagyobb igény a cégek részérôl, de a diákok körében a burkoló szakma a legnépszerûbb jelenleg, erre jelentkeznek a legtöbben – mondja Dallmann Krisztina, a Pécsi Ágazati Képzôközpont ügyvezetô igazgatója. — A központ létrehozását az építôipari cégek kezdeményezték, egyrészt hogy saját részükre biztosítani tudják a munka-

Az elsôdleges cél, amit kitûztek maguk elé, hogy a náluk végzettek a záróvizsga letételét követôen már önállóan vagy csak minimális felügyelet mellett tudjanak dolgozni. Ennek jegyében igyekeznek a tanulóikkal minél több oldalról megismertetni az általuk választott szakmát. Annak köszönhetôen, hogy sok, 70–80 építôipari céggel állnak kapcsolatban, több helyen is végezhetnek szakmai gyakorlatot. Ezáltal megismerkedhetnek számos eljárással, technológiával, alapanyaggal. S miután a tényleges munkában vesznek részt, megtapasztalhatják azt is, hogy az építôipar minden területén nehéz fizikai munka vár rájuk.

SZ.K.

DALLMANN KRISZTINA

A HAZAI TOP10-BEN AZ RG-STÚDIÓ

Már csak a „mûfaj” turbulens mivolta miatt is kevés olyan onlinemarketingügynökség mûködik ma hazánkban, amely 25 éve folyamatosan jelen van a piacon – a pécsi RG-STÚDIÓ azonban ezt elmondhatja magáról. A vállalkozás alapítója, ERÔS GÁBORnem a megszokott trendeket követve formálta és formálja ma is a cégét, olyan elveket fogalmazott meg önmaguk számára, amelyek sokszor ellene mennek az „átlaggondolkodásnak”, mégis stabillá és keresetté tették az ügynökséget – amelyet az országban egyes szakmai szempontok szerint a TOP10-ben jegyeznek.

ERÔS GÁBOR

— Két és fél évtizede azért hagytam ott az akkori igen jól fizetô építészmérnöki állásomat, mert láttam, hogy a rossz marketing miatt projekteket veszít a cégünk. Úgy döntöttem, hogy létrehozom azt a vállalkozást, amely megmutatja a vállalatoknak, hogy igenis lehet marketinggel plusz bevételt generálni. Tehát a marketing ne egy szükséges rossz vagy kidobott pénz legyen, ahogy azt sokan gondolták. A mai napig is azokkal az ügyfelekkel dolgozunk éveken át együtt, akik osztják ezt a nézetet. Nem projektvadászok vagyunk, hanem hosszú távú együttmûködésekben gondolkodunk, és stratégia mentén mûködünk.

— 25 év jelentôs idô egy cég életében is, pláne az online marketing mûfajában.

— Rendkívül büszke vagyok arra, hogy az országban az elsôk között jött létre ezen a területen a cégünk, és még mindig versenyben vagyunk. Azt is különleges teljesítménynek tartom, hogy innen Baranyából, Pécsrôl látjuk el az ország minden pontján megtalálható ügyfeleinket, sokuk digitális térben való megjelenése kapcsolódik a nevünkhöz, pl. az országos Rádió 1-é, de mi építettük fel a Telenor közösségi bázisát vagy fektettük le a Bosch Magyarország onlinemarketing-stratégiájának az alapjait. Az ügyfeleink többsége évek, évtizedek óta hûséges hozzánk, ez a folytonosság egyébként az online marketing sikerességéhez is hozzájárul.

Az RG-STÚDIÓ klasszikus fejlôdésen ment keresztül: kezdtük egy albérletben, majd irodát béreltünk, aztán vásároltunk egy saját kisebb irodát, ma pedig egy korszerû, nagy, saját tulajdonú

irodában dolgozunk, modern körülmények között. A munkatársainkat régóta egyfajta forrásként kezeljük, nálunk nem az ügyfél, hanem a munkatárs az elsô. Ennek megfelelôen priorizáljuk a partnereinket, azokkal dolgozunk együtt, akikkel mûködik a kémia. Nem a munkatársat erôltetjük bele a helyzetbe, hanem elôször egy másik kollégával próbáljuk meg vinni a projektet, és ha így sem megy, akkor felmondjuk az együttmûködést. Ennek is köszönhetô, hogy nálunk évek óta zéró a fluktuáció.

— A ma mûködô cégek többségét nem ez a fajta gondolkodás jellemzi.

— Sokszor elônyünkre válhat a sémákból való kilépés. Azt gondolom, hogy abban is állhat az elônyünk, hogy én már eggyel hátrébb léptem a cégvezetésbôl, sokkal inkább támogató jelleggel vagyok jelen a stratégiai oldalon. Néhány dologban összeütközünk a menedzsmenttel, és a viták során derül ki, hogy vajon átvihetô-e a cégen az elképzelésem. Ez viszont azt feltételezi, hogy hárman, akik a céget vezetjük, abszolút ôszinte kapcsolatot ápolunk, így meg tudjuk mondani a másiknak, ha nem értünk vele egyet. Emellett fontosnak tartom, hogy az itt dolgozók számára olyan körülményeket és jövôképet biztosítson a cég, ami megnyugvással tölti el ôket, oldja a mindennapokkal kapcsolatos szorongásaikat, ezáltal minôségi teljesítményt lesznek képesek nyújtani. Azt gondolom, hogy ha egy megfelelô bizalmi viszony és színvonal mellett nagy szabadságot adunk a kollégáinknak, akkor velünk egy irányba tartanak.

—Miért maradt meg vidéki, pécsi ügynökségnek az RG-STÚDIÓ?

— Magam nem kötôdöm Budapesthez, és a kollégáim sem akarnak elmenni Pécsrôl, sôt van olyan munkatársunk, aki a fôvárosból érkezett hozzánk. Semmilyen hátránya sincs annak, hogy vidéki ügynökségként mûködünk. Az sem célunk, hogy a jelenleginél sokkal nagyobbra nôjünk, a jövôben is szeretnénk tisztességesen, de nyugodtan, mindenféle pszichés nyomás nélkül dolgozni.

— Hogyan alakul a jövô, milyen célok eléréséért dolgoznak?

— Ma számos pályázati lehetôség adott a vállalkozások számára, amelyekben onlinemarketing-szolgáltatást vehetnek igénybe, de csak minôsített beszállítókkal dolgoztathatnak. Mivel már régóta benne vagyunk a minôsített multiprogram rendszerben is, így hozzánk is számos megkeresés érkezik együttmûködésekre. A másik dolog, amire fókuszálunk, a munkánk hatásfokának növelése, aminek az egyik komponense a mesterséges intelligencia alkalmazása –ezt az eszközt a vállalat mûködtetéséhez szeretnénk használni. A kollégáim is akkor érzik igazán jól magukat, ha megvan a kellô szakmai kihívás számukra, az MI-re pedig azokat a munkákat, folyamatokat hagyhatjuk, amelyekhez nem szükséges emberi kreativitás. Ezzel jelentôs terhet tudunk levenni a vállukról. K. T.

A FOLYAMATOS FEJLESZTÉS A JÖVÔ ZÁLOGA

A tavalyi év igen mozgalmas volt az Egyházasharasztiban mûködô gépészeti, illetve javítási feladatokat ellátó Titán Kft. számára, azonban az építôiparban tapasztalható visszaesés az idei megrendelések számában is visszaköszön. Mint GÖNCZÔ GÁBOR tulajdonos-ügyvezetô mondja, ahogy korábban, most is szívesen mennek külföldre is dolgozni, amire várhatóan az év második részében lesz lehetôségük.

— Az elmúlt másfél évben nagyon sok munkánk volt, Magyarországon leginkább a cementgyárakban, illetve a BMW-gyárban voltunk szerelni, külföldön pedig többségében németországi erômûvekben dolgoztunk. Közben Egyházasharasztiban átadtunk egy gyártócsarnokot, amelyben kisebb gyártási volumenû munkákat végzünk a külföldi és belföldi partnereink részére. A tavalyi fordulatszám idénre lecsökkent, a hazai cementgyárakban is visszaesett a munka, és a magyarországi piacot látva gyenge lesz mind az idei és várhatóan a jövô év is. Nyáron a saját telephelyünk és a gépeink karbantartására helyezzük a fô hangsúlyt, majd Németországba megyünk dolgozni, ôsszel pedig Szicíliában vár ránk egy nagyobb volumenû munka, ami egészen decemberig elhúzódik. A legnagyobb kihívást továbbra is a jó szaktudással és hozzáállással rendelkezô szakemberek megtalálása jelenti. Az idôsebbek elmentek nyugdíjba, a pótlásuk jelentôs feladatot jelent mindenki számára. Hiába kezdtük el a szakképzést évekkel ezelôtt közösen a siklósi szakképzô iskolával, az eddig végzettek közül összesen egy alkalmas fiatalembert tudtunk fölvenni cégünkhöz. — Miként lehet reagálni a piac hektikusságára?

— Folyamatos fejlesztéssel. Most is indulunk pályázatokon, amelyek által gyártóeszközöket, illetve vállalatirányítási rendszert szeretnénk bevezetni, ez a jövôben amellett, hogy nagyban segítené a munkánkat, külföldi partnerek gyártási feladatainak elvállalásához is hozzásegítene bennünket. Ezzel stabilabbá, kiszámíthatóbbá tehetnénk a vállalkozásunkat. 2006 óta irányítom a céget, a nagy projekteket kivéve általában három hónapra szoktam elôre látni a munkákat. Eddig nem kellett megbízás után mennünk, mindig minket kerestek meg. A cementiparban, a nehéziparban

aránylag kevés cég képes olyan speciális szolgáltatást nyújtani, mint mi, hiszen itt 50 tonnás alkatrészeket kell megmozgatni, amire nem mindenki alkalmas.

— A külföldi munkák vállalásához milyen hátteret kell biztosítani?

— 2010 óta járunk rendszeresen külföldre dolgozni, ehhez természetesen szükség van némi nyelvismeretre, és olyan fokú tájékozottságra, amellyel könnyebbé tehetjük az adminisztrációt. Ismernünk kell az adóhivatallal kapcsolatos ügymenetet, különleges munkavédelmi papírokat és erkölcsi bizonyítványt kell beszereznünk minden munkatársunk számára, nem beszélve a komoly védôfelszerelésekrôl... Több évnek el kellett telnie, mire a megfelelô ismeretek birtokába jutottunk, hogy minden zökkenômentesen mehessen.

—Említette a pályázati lehetôségeket, bár az utóbbi években igencsak megcsappant a számuk.

—Igyekszünk minden pályázati lehetôséget kihasználni. Jelenleg két pályázatunk van bent, a Demján Sándorprogramra, illetve egy innovációs pályázat. Bízom benne, hogy kedvezô elbírálásban részesülnek. Eddig a pályázatokkal olyan gépeket, berendezéseket sikerült beszerezni, ami jelentôs segítséget jelentett a cégünk számára. A fejlesztések mindenképpen szükségesek az új munkák megszerzéséhez, mivel a leendô partnereink szigorú auditok keretében gyôzôdnek meg cégünk teljesítményérôl és a kapacitásainkról.

—A Titán Kft. tagja a kamara által menedzselt Dél-Dunántúli Gépipari Klaszternek, mégis mennyire maradnak magukra a problémáikkal, a kihívásaikkal? Van-e olyan közösség, szervezet, ahonnan segítséget kérhetnek?

—A bátyámmal ketten vezetjük a céget, illetve egy gépész kollégát bevonva hármasban tudjuk megbeszélni az adott lehetôségeket és meghozni a döntéseket. A külföldi munkákkal kapcsolatban sem volt segítségünk, mindent maguknak kellett kijárni és megtanulni. Annyira elvisznek bennünket a napi teendôk, hogy nem vetôdött fel bennem annak a gondolata, hogy valakihez is fordulhatnék a problémáimmal. Biztosan lehetne könnyebb is az út, ám ehhez még nem találtam megfelelô támogatást.

—Milyen célok megvalósításán dolgoznak jelenleg?

—Az elsôdleges cél, ha ez a két pályázat sikerrel zárul, hogy beszerezzük a megfelelô gépeket, illetve bevezessük a vállalatirányítási rendszert, így mind a gyártást, mind a szerelést tekintve teljes lenne a palettánk. Ez esélyt adna nagyobb volumenû, úgymond generálban végezhetô munkák elvállalására. Egyben belépôt jelentene a munkaerô fejlesztéséhez is, mert ezáltal nyílna lehetôségünk a potenciális vállalatok minél jobb megismerésére. Az továbbra is fontos számunkra, hogy a lehetô legjobb teljesítményt nyújtó kollégák képviseljenek bennünket, hiszen az emeli a cég elismertségét, ami pedig a további fejlôdésünk záloga. K. T.

GÖNCZÔ GÁBOR

Gondolkodó, cselekvô felnôtteket képez az Életrevaló Akadémia®

— A diákok többsége rengeteg szakmai ismeret birtokában hagyja el az iskolát, de a stressz, a kudarc kezeléséhez, a tárgyaláshoz vagy a csapatmunkához szükséges eszközöket nem kapják meg. Az Életrevaló Akadémia célja, hogy áthidalja ezt a szakadékot. Programunkkal olyan szükségletet szeretnénk kielégíteni, amire a pedagógusok és a szülôk visszajelzései alapján úgy látjuk, hogy hatalmas igény van. Például a munkaerôpiacon biztos, hogy a hatékony munkavégzéshez, valamint a pozitív munkahelyi légkör megteremtéséhez elengedhetetlen a reziliencia, valamint az, hogy a változásokat ne csak követni legyünk képesek, hanem alakítani is tudjuk a minket körülvevô világot –mondja KÁZMÉRSzilvia, a közösség ügyvezetôje, akiben a nemzetközi tanulmányai, az egyetemi tevékenységekben betöltött vezetôi szerepei és a multikulturális csapatok irányításában szerzett szakmai tapasztalatai alapján született meg e szervezet létrehozásának gondolata.

—A magyar és angol védjeggyel rendelkezô Életrevaló Akadémia több mint egy újabb oktatási platform, küldetésünk, hogy áthidaljuk a szakadékot a hagyományos oktatás és a fiatal szakemberek számára szükséges valós kompetenciák között. 15 fôs pedagógiai, pszichológiai szakemberekbôl álló csoportunkkal a WHO és az UNICEF ajánlásai alapján egy olyan tantervet és módszertant dolgoztunk ki, amely támogatja a fiatalok és a felnôttek életrevaló készségeinek fejlesztését. Tesszük ezt workshopok, szakkörök és táborok formájában.

—Hogyan valósulnak meg a gyakorlatban ezek a programok?

—A karrier workshop például egy élményszerû foglalkozás, ami különbözô játékokon keresztül interaktív módon fejleszti a diákok kompetenciáját és tudatosságát önmagukkal és jövôjükkel kapcsolatban. A résztvevôk kipróbálhatják, hogy egy játékosan felépített, munkahelyet imitáló közegben milyen kérdésekre és problémákra reagálni. Ezt a

Egy olyan kreatív, új generáció mentorálását tûzte ki célul az Életrevaló Akadémia közössége, amely gondolkodik, rendelkezik az élethez szükséges készségekkel, és felkészül a felnôtt lét kihívásaira. A 2021-ben szervezôdött, széles szakmai tapasztalattal rendelkezô csoport mára egy innovatív, a hagyományos iskolai kereteken kívüli komplex oktatási programot épített ki a felnövekvô generációknak. Úgy fejlesztik a programjaikon részt vevôk készségeit és személyiségét, hogy lefordítják az élethelyzeteket a fiatalok nyelvére, és játékokon keresztül, interaktív módon modellezik a megoldás- és értékorientált viselkedési mintákat.

KÁZMÉR SZILVIA

modult a 7-8. osztályos és a középiskolás diákok számára is kínáljuk. Felnôtteknek szóló workshopjainkat munkavállalók, ill. szülôk és gondviselôk számára indítjuk délutáni-esti idôpontokban a vitakultúrára, a konfliktuskezelésre, a problémamegoldásra, az önérvényesítésre, a rezilienciára és a testbeszédre, valamint a közösségépítésre helyezett fókusszal. Népszerûek a külföldi gólyák beilleszkedését szolgáló egyetemi hallgatók számára szóló angol nyelvû

interkulturális és csapatépítô programjaink is. Megemlítem még a „Flatmate –társasjátékot”, amelyen egy újszerû családi társasjáték által szórakoztató módon találkozhatnak a játékosok a fiatal felnôttlét kihívásaival, és fejleszthetik az ezekkel kapcsolatos készségeiket.

— Mindezekbôl kitûnik, hogy annak ellenére, hogy a fiatalabb korosztályokat online lehet megszólítani, az önök programjai személyes jelenlétet igényelnek.

—A személyes kapcsolódások elengedhetetlenek a programok sikerességéhez, hiszen a foglalkozásokon gyakorlati tapasztalatot és azonnali visszajelzést kapnak a diákok a mentoroktól, ami növeli a tanulás hatékonyságát. Emellett valós idejû interakcióra és a társakkal való együttmûködésre van lehetôség, ez pedig támogató tanulási környezetet alakít ki. Fontos kiemelnem, hogy mentorokkal és nem tanárokkal dolgozunk. Az akadémia mentora olyan szakember, aki a játékos foglalkozásokat indirekt módon, facilitátorként vezeti: ismerteti a játékszabályokat, rávezeti a résztvevôket a feladatok céljaira, és együtt játszik a diákokkal.

—Eddig milyen visszajelzéseket kaptak az akadémia mûködésével kapcsolatban?

— A most záródó tanévben fôképp dél-dunántúli oktatási intézményekkel és szervezetekkel együttmûködve 900 diákkal 40 bemutató órát tartottunk, 400 szülô elôtt mutatkoztunk be, 22 iskolával alakítjuk a kapcsolatot, 10 iskolával mûködünk együtt, a pedagógusok több mint 90%-a kiválóra értékelte a munkánkat, a diákoktól pedig több mint 750 pozitív visszajelzést kaptunk. Az oktatási intézmények mellett partnereink között tudhatjuk többek között a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarát, a Körber Hungáriát és a Pécsi Kulturális Központot is. Jelenleg is több együttmûködés kialakítása van folyamatban, például az iskolai védônôi hálózat és a PTE több kara is érdeklôdik a tevékenységünk iránt.

K. T.

A keleti harcmûvészetek mind testileg, mind mentálisan kiegyensúlyozottá tesznek

Iaido és aikido – ezt a két harcmûvészetet gyakorolta korábban rendszeresen HAJÓS Zoltán, a Mecsek Füszért Zrt. humánpolitikai osztályvezetôje, aki bár a tatamit mostanság edzôteremre cserélte, mégsem vált meg teljesen a szeretve tisztelt filozófiától és mozgásformától.

—Mindig is fontos volt számomra a mozgás és a sport. Fiatalfelnôtt-koromig aktívan néptáncoltam, és a húszas éveim elején fogalmazódott meg bennem egy belsô igény a keleti kultúra, illetve a keleti népek harcmûvészeti kultúrája felé fordulásra. Ekkor találtam rá az aikidora és az iaidora, amelyek megfeleltek a belsô indíttatásaimnak, illetve kifejezetten tetszett a mozgás fizikai leképezôdése is, ami a mai napig lenyûgöz.

— Mi az a többlet, amit a különbözô sportokkal ellentétben a keleti harcmûvészet megad?

—Az a belsô tartalom, szellemi háttér, nézôpont, az a gondolkodásmód, tanítás, belsô tudás, amit ezen keresztül megkapnak az emberek. A küzdôsportokhoz képest ez teszi többé a harcmûvészetet. Természetesen a harcmûvészetek ma már nem arról szólnak, mint évszázadokkal ezelôtti kialakulásukkor, az ellenfél ártalmatlanná tételével vagy az életének elvételével szemben sokkal inkább a személyiségfejlôdésre, egyfajta lelki, mentális fejlesztésre törekednek. Természetesen a fejlesztés a fizikum szintjén kezdôdik, és végig jelen van. Míg a küzdôsportok vonatkozásában mindig van valamilyen megmérettetés, ahol a végére egy vesztes és egy gyôztes marad, a harcmûvészetek gyakorlása során ilyesmirôl nem lehet beszélni. Ott mester és tanítvány van, és az önfejlesztés áll a fókuszban.

—Hogyan zajlik maga a gyakorlás?

— Az aikido egy relatíve népszerû és sokak által gyakorlott harcmûvészeti ág, Pécsett is van több klub, ahol lehet edzeni. Az edzések változó hosszal és intenzitással ugyanúgy zajlanak, mint bármelyik másik küzdôsport-irányzat

esetében. Abban az idôben, amikor a legintenzívebben gyakoroltam, akkor heti háromszor vettem részt ezdéseken. Az általam gyakorolt irányzatokban nem értelmezünk versenyeket. Vizsgák vannak, amiket az ember annak függvényében teljesít, hogy felkészült-e rá, errôl egyeztet a mesterével, aztán elmegy egy táborba, ahol összegyûlnek olyan emberek, mesterek, vezetôk, akik a jogosultságaik által megadhatják a fokozatot.

—Ön mit tanult meg saját magáról a harcmûvészetek által?

— A fókuszpontok, a vágyak, a célok, a pillanatnyi mérföldkövek, amiket az ember kitûz maga elé, nagyon gyakran átalakulnak, ebben az elmúlt lassan húsz évben, amióta a harcmûvészeteket gyakorlom, nálam is sok minden változott. De számomra egyértelmûen azt a fizikai fókuszt, azt a fajta edzettséget, mentális és testi felkészültséget, testtudatosságot, testkontrollt biztosította, aminek értelemszerûen egy mentális leképezôdése is van. Sokkal nyugodtabb ember vagyok, mint korábban, sok min-

denhez átgondoltabban állok. Arra törekszem, hogy az itt és mostban legyek jelen, mert a múlt már, a jövô pedig még nem létezik. Valójában a jelenre van ráhatása az embernek, most is ezt a fajta jelenlétet próbálom fejleszteni.

—A harcmûvészetet az edzôtermi edzés váltotta fel.

—A családi és a szakmai életben bekövetkezô történések engem is változásra késztettek, már nem tudtam azzal az odafigyeléssel, energiával fordulni a harcmûvészetek felé. A korábbi közösség továbbra is él, jó néhány baráttal a mai napig tartom a kapcsolatot, többek között egy-két napos eseményeken, táborokon is részt veszek. Mivel nem tudok meglenni mozgás nélkül, és az embernek figyelnie kell az egészségére, így hetente háromszor hajnalban konditerembe járok. Ezeken a napokon négy órakor kelek, és még munka elôtt másfél óra intenzív edzést végzek, így a nap további részét szabadon formálhatom. Sokan rácsodálkoznak, hogy ennyire fegyelmezett vagyok, de azt gondolom, hogy minden fejben dôl el, tehát ezeket a döntéseket egyszer kell meghozni, és utána már csak következetesen betartani. Talán azok, akik sportolnak, mind errôl számolnak be, hogy az embernek ad egy fókuszt, mind mentális, mind fizikai értelemben egyfajta tartást, hogy így összeszervezi a napját.

Egyébként mindenkit arra buzdítok, hogy ha valakit érdekelnek a harcmûvészetek, keresse meg azokat a lehetôségeket, amelyek által eljuthat egy klubhoz, egy közösséghez, ahol gyakorolni tud, mert az rengeteget fog adni a személyiségéhez, fejlôdik a mentális és fizikai állóképessége, rezilienciája, ami manapság nagyon fontos. Az aikidot és az iaidot nemcsak férfiak, nôk is gyakorolják, sôt nagyon ügyesek benne, mert egészen másképpen vívnak, másképpen mozognak, mint a férfiak. És ezek a mozgásformák talán nem is igénylik feltétlenül azt a fajta igen komoly fizikai edzettséget, amit elsôre feltételeznénk. K. T.

HAJÓS ZOLTÁN

Mûködô IT support = nyugodt cégvezetés vagy vezetô

Miért jobb kiszervezni az informatikát, mint egyetlen emberre bízni mindent?

Az informatikát gyakran láthatatlan tényezôként kezelik a cégeknél – addig, amíg valami el nem romlik. Egy nap nem indul el a nyomtatás. Másnap nem indul el egy gép. A harmadik napon már a levelezés sem mûködik. Ekkor merül fel az irodában a kérdés: „Tudja valaki, hogy ezen hibák elhárítása most kinek is a dolga?”

Itt kezdôdik az a bizonytalanság, ami nemcsak stresszt okoz, de komoly mûködési zavarokat, pénzügyi veszteségeket is elôidézhet.

Pedig lehetne máshogy is: egy profi, kiszervezett informatikai támogatás ma már nem csak a nagyvállalatok kiváltsága. Egy jól kialakított IT-partnerkapcsolat pontosan azt a biztonságot és nyugalmat adja meg a cégvezetésnek, amire minden növekedésre vágyó vállalkozásnak szüksége van.

Az „egyemberes IT” csapdája Sok cég úgy gondolkodik: „Majd megoldja a kolléga, ô ért hozzá.” Az esetek többségében ez az „IT-s kolléga” egyébként valamilyen más pozícióban dolgozik (pl. logisztikus, ügyvezetô asszisztens, pénzügyes), és csak kényszerbôl kezdett informatikával foglalkozni.

Vannak cégek, ahol van belsô rendszergazda – ô egyedül próbálja kézben tartani a gépparkot, a szervereket, a hálózatot, a hibákat. És mivel a digitalizáció minden területet érint, egyre bonyolultabb rendszereket kellene naprakészen ismernie: Windows, Linux, virtualizáció, biztonság, nyomtatók, felhô, mentések...

A valóságban azonban az, hogy egy ember nem tud mindenhez érteni, és nem tud mindenhol ott lenni. Ha lebetegszik, ha szabadságra megy, ha egyszerûen túlterheltté válik, a teljes cég mûködése kockázatossá válhat.

IT-partnerként nemcsak hibát javítunk – megelôzünk Egy kiszervezett IT-szolgáltatás teljesen más mûködésmódot és üzleti modellt jelent. Nem csak arról szól, hogy „ha baj van, majd jövünk”. Proaktívan kell gondolkodni: célunk, hogy a hibák többségét a felhasználók tudta nélkül hárítsuk el.

Egy kiszervezett IT support mûködésének alapja az úgynevezett proaktív felügyelet, karbantartás és hatékony üzemeltetés-támogatás. Ez azt jelenti, hogy:

● figyelik a gépek, szerverek állapotát, és elôre látják, ha például egy merevlemez hamarosan tönkremegy;

● telepítik a frissítéseket, mielôtt sérülékenységet vagy leállást okoznának;

● értesítést kapnak, ha egy nyomtatóban fogytán van a toner vagy egy hálózati eszköz nem válaszol;

● monitorozzák a teljes hálózatot, így egy gyanús próbálkozás sem marad észrevétlen.

Olyan ez, mint egy folyamatosan felügyeletet ellátó mûszak – csak éppen nem emberek ülnek ott egész nap, hanem automatizált, intelligens eszközök.

SLA, hibakezelés, átalánydíj: mit kap az ügyfél?

Sokan tartanak a kiszervezett IT-tól, mert úgy gondolják: drága, távoli, személytelen. Egy jól kiszervezett rendszer azonban átlátható, kiszámítható, tervezhetô, proaktív rendszerüzemeltetési konstrukciót kínál, az alábbi jellemzôkkel, egy helyi rendszergazda bérének akár feléért:

Átalánydíjas mûködés

Egy havi fix díjért cserébe:

● dedikált IT-üzemeltetés-támogatói csapat áll rendelkezésre; ● minden szerver, hálózati eszköz, tûzfal, gép, nyomtató, biztonságos távoli eléréssel felügyelet alatt van;

● nincs külön költség minden apró hibajavításra (akár az eszközök szervizelését is beleértve).

SLA – gyors reakció garantálva

Nem kell napokat várni.

Szerzôdésben rögzített válaszidôket biztosítanak: ha baj van, indulnak. Egy 3 fônél többet foglalkoztató cég esetén ez már nem extra, hanem alapelvárás.

Kényelmes, dokumentált mûködés

Minden beavatkozásról munkalapot vezetnek, ügyfélportált biztosítanak, ahol átlátható minden – nemcsak a gépeken belül, de az informatikai menedzsmentben is.

Mikor éri meg kiszervezni az informatikát?

Az alábbi jelek alapján érdemes átgondolni a váltást:

● A munkatársak egyre gyakrabban panaszkodnak a gépekre.

● Nincs senki, aki valójában felelôs az IT mûködéséért – csak ad-hoc próbálkozások vannak.

● Egyre több a leállás, adatvesztés, kimaradás, és ezek valós üzleti károkat okoznak.

● Már volt vírusfertôzés vagy zsarolóprogram-támadás.

● A vezetô nem tudja pontosan, van-e friss mentés, hol vannak a szerverek, ki jogosult hozzáférni az adatokhoz, jelszavakhoz, dokumentációhoz.

A legjobb IT-háttér az, amit észre sem vesz

Az informatika mint a „legfontosabb közmû” jó esetben láthatatlanul mûködik. Minden munkatárs eszköze gyors, minden nyomtató mûködik, minden adat biztonságban van, és ha valami mégis történik, elég egy hibajegy, telefon vagy e-mail, és megoldódik. Nem fél nap múlva, hanem az SLA szerinti garantált idôn belül.

Egy külsôs profi IT-üzemeltelô csapat szakszerûen és hatékonyan végzi a dolgát, ha pl. egy ügyfélnél egy péntek délután tönkremegy egy hálózati tároló vezérlôje, a pontos dokumentálás és az IT-rendszer ismerete miatt tudható, milyen eszköz van a rendszerben, hol van a mentés, mit kell tenni. Hétfô reggelre a munkatársak semmit nem érzékelnek ezen üzemzavarból.

Nyugodt vezetô. Biztonságos IT-mûködés. Minden nap. Ha szeretne végre nyugodtan aludni anélkül, hogy az informatika miatt aggódna, keresse bizalommal a hozzáértôket.

A rovat a kamarai ICT Bizottság szakmai támogatásával valósul meg. M&M Computer Kft. Átalánydíjas IT-üzemeltetés hibakezelés, megelôzés www.mmcomputer.hu info@mmcomputer.hu +36 72 516 516

Csikós Gergely – Dacia Bigster hybrid 155

Az egyedi szoftverek és nagy rendszerek fejlesztésével foglalkozó Webstar Csoport Kft. üzletfejlesztési menedzsere a Nyitrai Autóház legnagyobb Dacia-modelljét, a Bigstert próbálta ki. Dacia-tulajdonosként Csikós Gergely könnyen felmérte, miben nyújt többet a márka legújabb modellje.

—Az én autómhoz képest szögletesebb formákra váltott a Dacia. A keskenyebb LED-lámpa és a jellegzetes embléma nagyon jól mutat, és a kis kerek ködlámpák is izgalmasak. Méretében egyértelmûen kategóriát ugrott, és örömteli, hogy ezt úgy sikerült megoldani, hogy nem lett drabális az autó. Élhetô és rokonszenves a Bigster, az pedig nem lepne meg, ha kiderülne, hogy a belsô térkínálata nagyobb, mint a monumentális SUV-k utastere. A tesztautó ugyan szürke, de a katalógusban láttam, hogy klassz narancsárga, zöld és kék színekben is kapható. A hátulja is jól sikerült, egyértelmû, hogy ott nagyot nôtt, mégis konzisztens maradt a forma. Tetszik a moduláris tetôsín is, hasznos és praktikus megoldás, csakúgy, mint a teljes karosszériát körben védô mûanyag elemek.

—A belsô térben is ezt a józanságot és minôséget sugározza a Bigster?

—Kezdjük hátul, mert talán itt különbözik leginkább a Dustertôl. A csomagtér hatalmas, ülésdöntés nélkül is elfér egy család minden holmija, ha pedig dönteni kell az üléseket, jó, hogy egy kart meghúzva síkba fekszenek a

támlák, így akár aludni is lehet a kocsiban. A hátsó üléseknél hatalmas a lábtér, ezen a téren is rászolgált a nevére az autó. Elöl, gondolom, pontosan akkora, mint az alap Duster. Kényelmes, igaz a középkonzol éle kicsit közel van a térdemhez, itt két centi plusz sokat jelentene. Az üléspozíció egyébként remek, magasan ülök, de nincs furgonos élményem, és a kilátás is jó, nem takarnak sokat az oszlopok, emiatt kicsik a holtterek.

—A felszereltség mennyire komplett?

—A YouClip rögzítési rendszer nagyon tetszett, ez az a fajta okos elôrelátás, amivel nagyon jól élhetôvé tehetô

az autó. Az áthelyezhetô kiegészítôkkel helye lesz a telefonnak, lámpát varázsolhatunk a csomagtartóajtóra egy horgászathoz vagy kempingezéshez, és még sorolhatnám a lehetôségeket. A telefon kapcsán megjegyezném még, hogy remek ötlet, hogy a hátsó középsô ülést ledöntve nemcsak a poharaknak, hanem a telefonoknak is van helye. A mobil tükrözése is gördülékenyen mûködik és USB-csatlakozókból is van elegendô. —A klasszikus vezetést segítô extrákról mi a véleménye?

—Üzletfejlesztéssel foglalkozom, így látom, hogy igazán az a fontos, hogy felismerjük a problémát vagy épp a kihívást, és arra megtaláljuk a megfelelô mûködést. Ha ez megvan, akkor a technológiát megkeresni relatíve könynyebb feladat. Az autóiparra is igaz ez, és úgy látom, hogy a Dacia ezen a téren jó munkát végzett. Az olyan extrák, mint a távolságtartó tempomat vagy épp az esôérzékelôs ablaktörlô valódi problémákra fejlesztett innovációk, és ebben az autóban mindkettô jól használható. A Bigsterben jellemzôen ilyen példákat látok, nincsenek öncélú megoldások. A mûszercsoport panelje és a középsô kijelzô ügyesen konfigurálható, modern és jó minôségû, talán csak a tolatókamera képe lehetne élesebb. A tárolórekeszek nagyok, praktikusak, külö-

nösen a telefon tartója tetszik a váltófül elôtt. Annak örülök, hogy megmaradtak a középkonzolon a billenôkapcsolók, ezek már az én autómban is nagyon beváltak. Az ülések is kényelmesek, könynyû megtalálni a jó pozíciót.

—A tesztautóba a Bigster legizgalmasabb hajtáslánca a teljes értékû hibrid rendszer került, ez hogy tetszett?

— Ez a hajtáslánc automata váltóval jár, ami nekem újdonság volt, csakúgy, mint az, hogy a viszonylag kompakt akkumulátor ellenére elektromosan is komoly távokat tud megtenni városban. A teljesítménye meggyôzô, meglepô erôvel képes meglódítani a karosszériát, az pedig szinte hihetetlen, hogy a hosszú távú átlagfogyasztásként mindössze 5.4 litert mutatott a fedélzeti komputer. A hibridrendszer konkrét mûszaki hátterét nem ismerem, feltételezem, hogy a karbantartásigénye sem nagy, hiszen a Dacia ezen a téren kiemelkedô. Számomra ma már mégis az a legfontosabb, hogy

minél kisebb környezeti terheléssel jussak el egyik pontból a másikba. Ennek is maximálisan megfelel a Bigster, mert a roppant kedvezô fogyasztás mellett a tágas belsô teret is gazdaságos térkihasználással valósítja meg, nem egy feleslegesen hatalmas karosszériát kell megépíteni rengeteg nyersanyag felhasználásával, és azt plusz üzemanyag felhasználásával mozgatni.

—Egy nagy SUV-tôl azt várjuk, hogy megbirkózzon a városi kátyúkkal. Mennyire sikerült ez a Bigsternek?

—Meglepôen stabil az autó, azt vártam, hogy billegôsebb lesz. Kanyarokban is túlmutat a családi autótól várt magabiztosságon, és igen, a kátyúkat is szépen simítja. A fékek is hatásosak, emellett irányítani is könnyû. Az erôs

AUTÓTESZT

motorral és a gyors automataváltóval akár sportosabb apukáknak is megfelelô választás lehet, de az tény, hogy nem ez lesz az elsôdleges szempont, ha valaki ezt a kocsit választja.

—A családok autója lehet a Bigster?

—Szerintem mindenkié, akinek szüksége van a nagy belsô térre és a racionalitás fontos szempont számára az autóválasztásnál. Családi autóként, céges mindenesként, de akár taxiként is remek lehet, fôleg ezzel a takarékos hajtáslánccal. A vételár szerencsére megmaradt a Dacia szintjén, ebben a ligában talán nem is találunk kedvezôbb ajánlatot.

T. R.

A TESZTAUTÓ ADATAI

Belsôégésû motor lökettérfogata: 1799 ccm

Maximális teljesítmény:157 LE 3000/min

Maximális nyomaték:205 Nm

Csomagtér:546 l

Maximális sebesség:180 km/h

Gyorsulás 0–100 km/h:9.7 s

Átlagfogyasztás:4.6 l/100 km

Alapár (expression hybrid 155): 11 299 000 Ft

A fontosabb alapfelszerelések (expression): vezetô- és utasoldali elsô, és oldalsó légzsákok és függönylégzsákok az elsô és a második sorban, ESC, tolatókamera, tempomat, LED-világítótestek, duplafenekû csomagtartó, kétzónás automata klímaberendezés, Media display 10,1”