Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.
A kiadásért felel:Rabb Szabolcs
Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152
E-mail: pbkik@pbkik.hu
A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid
Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563
Nyomdai elôkészítés: Harnóczy Stúdió Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs
Kereskedelmi forgalomba nem kerül.
PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu
RENDEZVÉNYLÁTOGATÓKBÓL ÜZLETFELEK
Egy rendezvényen való részvétel alkalmával esett meg a következô eset: két üzletasszony Budapesten vett részt egy konferencián, amelyre egy autóval mentek Pécsrôl, és végigbeszélgették az utat. Az esemény szünetében kimentek napozni az épület elé, amikor is egyikôjük felsóhajtott: nem haladunk a weblapunkkal, egyszerûen nincs rá idôm, se kapacitásom. Mire a másik felé fordult: mi éppen ezzel foglalkozunk, szívesen megcsináljuk a honlapodat. Az üzleti kapcsolat több év távlatából is megmaradt. Mi kellett ehhez? Egy közös rendezvényen való részvétel, kapcsolódás, a másik megismerése és a bizalom. Ez nem egyedi példa, a kamarai rendezvényekre látogatók számtalan hasonlót tudnának mesélni. Összeállításunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen elônyei származhatnak a vállalkozásoknak abból, ha a kamara által szervezett eseményekre járnak.
Lobbierô, érdekérvényesítés: pályázati határidôket sikerült kitolni vállalkozói javaslatra
— Mindenképpen jó hasonló problémákkal küzdô vállalkozókkal találkozni, beszélgetni, eszmét cserélni, kapcsolatot építeni – ezekre kiváló alkalmat teremtenek a kamarai rendezvények, amelyeken sokszor közvetlenül találkozhatunk a döntéshozókkal, az irányító hatóság képviselôivel, akikkel meg tudjuk osztani a tapasztalatainkat, az észrevételeinket – véli HERBÁLY ISTVÁN, a Contrall Kft. ügyvezetôje, a PBKIK innovációért felelôs alelnöke, aki több országos szervezet vezetôségében is jelen van. — A közelmúltban két olyan pályázat is volt, ahol az észrevételek, a tapasztalatok átfordultak javaslatokba, amiket aztán el is fogadott a minisztérium és az irányító hatóság. Januárban indult volna a GINOP_PLUSZ-2.1.3-as pályázatra, egy nap eltéréssel pedig a Demján Sándor-programra való jelentkezés. Amikor ezt az egybeesést a vállalkozói visszajelzések alapján észleltük, jeleztük a minisztériumnak, hogy ez így nem lesz megfelelô, mert sem a pályázatírók, sem a cégek nem tudnak felkészülni egyszerre két pályázatra. Így a minisztérium eltolta a határidôt. Volt egy másik K+F pályázat, ahol minden egyeztetés nélkül elôrébb hozták a K+F minôsítés határidejét, ebben az esetben is szintén a javaslatok és az észrevételek alapján kértük a határidô kitolását. Tehát ezek a szakmai események akár azok a fórumok is lehetnek, ahol építô jellegû javaslatokat lehet becsatornázni a döntéshozók felé, és azokban kedvezô változásokat elérni. Emellett számos jó
gyakorlatot is lehet szerezni. A kamarai rendezvényen olyan tanácsadókkal találkozhatunk, akik sikeres pályázatokban vettek részt vagy olyan pályázókkal, akiknek nyert a projektjük. Rengeteg tapasztalatot lehet szerezni tôlük olyan módon, hogy mire érdemes figyelni, kivel érdemes dolgozni, tehát rövid idô alatt hasznos, kézzelfogható jó tanácsokat kaphatunk.
— Az üzletépítést vagy az üzletikapcsolat-építést hogyan támogathatják ezek az események?
— Szerencsére nagyon sok olyan találkozásunk volt egy-egy eseményen, amelybôl késôbb üzlet realizálódott. Erre véleményem szerint leginkább a kiállítások, a konferenciák a legalkalmasab-
bak, ezeknek ma már szinte kivétel nélkül van olyan programelemük, ami kifejezetten a kapcsolatépítésrôl szól. Azt gondolom, hogy minden esetben elsôsorban a céget képviselô vezetôn, kollégán múlik, hogy az adott rendezvényen új ismeretségekre tegyen szert. Ha elmegy egy eseményre, akkor elsôdlegesen ne azt várja, hogy valaki odamegy hozzá ismerkedni, mindenképpen szükség van az ô aktív hozzáállására, kezdeményezésére. Ez akár úgy is történhet, hogy segítséget kér a rendezvényen tartózkodó kamarai kollégától, hogy kapcsolja össze valakivel, aki az ô problémájára megoldással szolgálhat.
— Van-e esetleg javaslata arra vonatkozóan, hogy hogyan építsenek kapcsolatot egy eseményen a vállalkozók?
—Ha valaki részt vesz egy üzleti eseményen, akkor elsôsorban ne az ismerôsökkel kezdjen el beszélgetni, hanem próbáljon új kapcsolatokat kiépíteni. Lépjen ki a komfortzónájából, és azokkal a cégekkel aktívan megismerkedni, amelyekkel együtt akar mûködni vagy dolgozni. Tehát az aktivitás itt fontos. Készüljön fel elôre, hogy kivel szeretne beszélni, és ha személyesen nem ismeri az adott vállalkozás képviselôjét, bátran kérjen segítséget a szervezôktôl, a kamarai képviselôktôl, akik biztos, hogy odakísérik hozzá, megismertetik vele, ami már jó alapot adhat az ilyen jellegû kapcsolatépítéshez. Ebbôl is látszik, hogy a vállalkozások nincsenek ebben magukra utalva, csak fel kell ismerniük, hogy kezdeményezônek kell lenniük. Egyébként a különbözô szakmai eseményeken nemcsak résztvevôként, hanem akár kiállítóként, elôadóként is részt vehetnek a vállalkozások, amelyek a kamara összefogásával sokkal kedve-
HERBÁLY ISTVÁN
zôbb feltételekkel tudnak megjelenni ezeken az eseményeken, mintha önállóan mennének. A minden évben megrendezett Ipar napjai kiállításon vagy a közelmúltban a Bernben zajlott Innoteq kiállítás kollektív magyar standján több baranyai vállalkozás mutatkozhatott be és építhetett üzleti kapcsolatokat, ebben az esetben is mind anyagi, mind a szervezés tekintetében elônyösebb volt a cégeknek, hogy a kamara háttértámogatásával együtt és nem külön-külön vettek részt az eseményen.
—Ön aktívan részt vesz a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkájában, országos szervezetek vezetôségében is jelen van. Az üzleti oldalt tekintve milyen elônyei vannak, hogy az ember plusz megbízatást vállal a mindennapi munkáján kívül?
—Ha van egy problémám vagy észrevételem egy pályázattal, esetleg egy a vállalkozásunkat érintô döntéssel kapcsolatban, akkor vállalkozóként csak magamban állnék, és ha mondjuk egy magasabb szinthez, például egy minisztériumhoz fordulnék a problémámmal, nem biztos, hogy szóba állnának velem. De ha össze tudunk fogni, és adunk neki egy hátteret, hogy mondjuk 13 céget érint, és azok mindegyike azt mondja, hogy változtatni kellene a döntésen, és van egy javaslat, amelyet a kamara támogat, akkor az ad egy hangsúlyt, amely által el lehet érni változásokat. Erre jó példaként szolgálnak a már említett pályázatok.
Minket is megismernek, mi is megismerünk másokat
—Számos elônye van, ha valaki rendszeresen látogatja a kamara által kínált rendezvényeket. Ha elmegy egy cégvezetô egy kamarai eseményre, ott ki fog derülni számára, hogy mit nem tud. Sok esetben azért nehéz jól kérdezni vagy keresni bármilyen területen is, mert nem vagyunk tisztában vele, hogy mit nem tudunk. Jön egy új módosítás, jogszabály, rendelet, amelyek gyakran változnak, azonban a cégvezetôk többségének amellett, hogy a vállalkozásukat vezetik és igyekeznek minden fronton helytállni, nagyon nehéz ebben a gyors tempójú világban mindenhol nap-
CÍMLAPSZTORI
rakész információval rendelkezni. De ha elmegy valaki egy kamarai rendezvényre, akkor megláthatja, hogy milyen területen érdemes tájékozódnia, vagy megtapasztalhatja, hogy mi az, amit ô tud, de a többiek nem. Ezáltal akár kapcsolódhat a többiekhez, úgy, hogy meg tudja mutatni a szakmai kiválóságát –véli FAZEKAS FANNI, a teljes körû vállalati pénzügyi szolgáltatást nyújtó iFinance Vállalati Pénzügyek Kft. cégvezetôje. — Ha egy pénzügyi rendezvényen szóba kerül, hogy érdemes lenne tôkebefektetôt bevonni a cégbe, és a meghívott szakértô azt mondja, hogy ehhez nagyon fontos elkészíteni egy jó üzleti tervet, egy kkv-tulajdonosban felmerülhet az igény az üzleti terv összeállítására, azonban korábban még sosem írt ilyet. Hogyan kellene megcsinálni, hogy biztosan elfogadják, hogy jó legyen? Miként kell összerakni egy cégértékelést? – merülhet fel benne a kérdés. Ha ezeken az eseményeken például a mi vállalkozásunk képviselôje jelen van, fel tudja ajánlani, hogy mondjuk tartunk egy ingyenes webinárt, amiben edukáljuk, segítjük a többieket, és ha valaki azt mondja, hogy ugyan meghallgatta az elôadást, de így se tudja megcsinálni, segítsünk, akkor máris szereztünk egy ügyfelet. Azt gondolom, azáltal, hogy ilyen rendezvényekre jár valaki, pontosan fel tudja mérni, hogy a többieknek
mire van szükségük, és ehhez az igényhez tudja igazítani a saját termékpalettáját.
—Önöknél elôfordult-e már, hogy egy kamarai rendezvényen jutottak hozzá egy új információhoz? —Igen, nem is egyszer. Éppen ma tartottam elôadást egy kamarai eseményen, ahol egy másik elôadó említett egy olyan rendeletet, amely eddig még nem került a látókörünkbe. A hölgy hosszasan ecsetelte, hogy milyen ellenôrzések várhatók ezzel kapcsolatban, én pedig rögtön írtam a fôkönyvelô kolléganômnek, hogy ô hallott-e már errôl. Utána beszéltem másik három könyvelôirodával, hogy ôk hogyan teljesítik ezt a kötelezettséget, de tôlük is az a visszajelzés érkezett, hogy most hallanak róla elôször. Tehát bármikor elhangozhat olyan információ, amely hasznos a vállalkozásunk számára, egyszerûen lehetetlen minden területen folyamatosan up to date maradni. Rengeteg elôírásnak, jogszabálynak, törvénynek kell megfelelni, és sokszor nem hanyagságból nem csinálnak meg valamit a cégek, hanem azért, mert nem is tudják, hogy azzal kapcsolatban kötelezettségük van. —Számos kapcsolódás ma már online módon történik meg. Érez-e különbséget a személyes jelenlétet igénylô és az online események között?
—Azt gondolom, hogy a személyes jelenlétnek mindig van egy varázsa, amikor a fizikai valóságban találkozunk és megismerkedünk, ahhoz tudunk egy arcot, egy érzést társítani, így sokkal jobban a részünkké válik az információ, több mindent megjegyzünk, mint egy online eseményen. Viszont a mai világban, fôleg cégvezetôként, az irodánk nyugalmából könnyebb részt venni online rendezvényeken, mint elutazni egy másik városba, idôre odaérni, parkolni stb. A Covid óta talán a cégvezetôk kezdenek egyre rugalmasabbak lenni. A Covid elôtt kevésbé voltak jellemzôek az online események, mára azonban elérkezett a hibrid és az online események kora. Azt gondolom, hogy az a jó arány, ha ezeket vegyíteni tudjuk, hogy mind online, mind offline eseményeken részt veszünk.
Nagyon nagy elônyét látom a kamarán belül mûködô kluboknak, amelyekhez mindenki a saját érdeklôdésének, szakterületének megfelelôen csatlakozhat. Ezek a találkozók kiváló megjelené-
FAZEKAS FANNI
si lehetôséget is biztosítanak, cégünk például a közelmúltban mutatkozhatott be egy ilyen alkalommal. Ezekben a közösségekben ugyanolyan cégvezetôk ülnek, mint mi, és meg tudjuk mutatni nekik, hogy mivel foglalkozunk. Kapcsolatteremtésre, ezek fenntartására, továbbépítésére szerintem remek lehetôséget jelentenek a kamarai események, klubok – csak élnünk kell velük.
A bizalomépítést és az emberi kapcsolódásokat is elôsegítik a kamarai események
—Azért tartom hasznosnak az üzleti közösség rendezvényeit, mert egyrészt kimozdul az ember a kis buborékjából és olyan emberekkel is találkozik, akikkel sem a magánéletében, sem üzleti szempontból nem biztos, hogy összefutna. Ezek az események remek lehetôséget teremtenek új ismeretségek kialakítására. Példaként említhetem a kamara ôszi üzleti kapcsolatépítô rendezvényét, amelyet a hosszúhetényi Almalomban tartottak, ezen sok olyan vállalkozóval ismerkedtem meg, akikkel korábban még nem találkoztam – mondja OPAUSZKI LÁSZLÓ, az adótanácsadással, könyveléssel foglalkozó P-Kontó Kft. ügyvezetôje. — A legtöbb kisvállalkozó mondhatni elszigetelten tölti a mindennapjait, a munkájára koncentrál, és az ügyfeleken kívül kevés emberrel találkozik. Néha szociális szempontból is szükség van a megszokott keretekbôl való kilépésre, egyszerûen felüdít, hogy új arcokat látok, új impulzusokat kapok – és ilyenkor nem feltétlenül csak az üzleten van a fókusz. Azonban a kamarai események az üzleti kapcsolatok lehetôségének fenntartását is elôsegítik, az, hogy megismerek különbözô szakterületekrôl embereket, és tudják, hogy mivel foglalkozom, lehet, hogy egyszer valahol ez összeköt majd minket. Azt tapasztalom, hogy az utóbbi években sokkal inkább bezárkózva élnek az emberek, mint korábban, ezek a szakmai események pedig olyan irányt képviselnek, amely felé maguktól nem biztos, hogy fordulnának.
—Vannak online és vannak személyes megjelenést feltételezô események. Van-e különbség az ön meglátása szerint a kettô között?
—Számomra az online események kevésbé vonzók és nem komfortosak. Magam a személyes találkozás híve vagyok, fontosak az interakciók, a gesztusok, amelyek nem mindig érzékelhetôk az online térben. Az nekem kicsit steril. A Covid idején rákényszerültünk az online kapcsolattartásra, én is több képzésen vettem részt ilyen módon, de soha nem adta meg a személyes kontaktusból eredô pluszt. Lehet ilyen módon elôadást meghallgatni vagy elôadást tartani, megbeszélést lebonyolítani, bizonyos mértékig elismerem a praktikusságát is, de azt is hallom másoktól, hogy aki rendszeresen így dolgozik, egy idô után belefárad. Azt gondolom, nem tudunk hirtelen kitörni a több százezer éves tapasztalatainkból, szocializációnkból.
—Mit nyerhet az ember a személyes találkozások által?
—Ráláthat az egyének sajátosságára. Mindenkinek van egy személyisége, amit szerintem azért fontos megismerni az együttmûködések során, mert így létrejöhet egyfajta szimpátia vagy hasonlóság, és ez kapcsolódási pontot jelenthet. Az ügyfeleimnél is mindig úgy kezdôdik az ismerkedés, hogy ha valakinek tanácsadásra vagy szolgáltatásra van szüksége tôlem, mindig kérem, hogy elôször üljünk le és beszélgessünk, ismerjük meg egymást. Ha ugyanis nem alakul ki egy bensôséges viszony, az hatással lehet a késôbbi közös munkára is. Akivel alap-
vetô emberi problémák mutatkoznak, azzal vagy nem is jön létre, vagy elôbbutóbb megszakad a kapcsolat.
—A szakmai információk megszerzését mennyiben támogatják a kamarai rendezvények, események?
—Szakmai párbeszédet tesznek lehetôvé kötetlenebb formában. Például ha hárman-négyen-öten megbeszélünk egy témát, mindenki hozza a saját aspektusát, esetleg a saját szakterületérôl a tapasztalatokat, ezáltal nyilvánvalóan én is hallok új információkat, más szemszögbôl való megközelítéseket. Szerintem már az is nagyon sokat számít, hogy egy ügyet két ugyanolyan szakértô másképp lát. Ezek a találkozások kiváló lehetôséget teremtenek arra, hogy ne legyünk bebetonozva a saját véleményünkbe, a saját utunkba. Emellett alapvetôen kíváncsi embernek tartom magamat, így érdekelnek a más szakmából eredô problémák. Ha van olyan ügyfelem, aki például napelemmel foglalkozik, vele errôl úgy tudok beszélgetni, amirôl mondjuk egy tanácsadó irodában nem biztos. Ezért az ilyen közegben szerintem teljesen más dimenziót kap a bizalom. Hiszen a másik szakemberként nyilvánul meg, aki lelkesen bemutat valamit, és nem az eladáson van a fókusz. Kicsit ráérôsebbek is vagyunk, és kötetlenebb a hangnem, mint egy „hivatalos” megbeszélésen.
—Volt-e már olyan pozitív kicsengése egy-egy kamarai találkozásnak, amibôl esetleg késôbb üzlet lett?
—Igen, többször is megtörtént már, hogy egy kamarai találkozás alkalmával kerültünk kapcsolatba az ügyfelekkel. A közelmúltban ketten is megkerestek, mert egy kamarai kerekasztal-beszélgetésen láttak-hallottak, és szimpatikussá váltam számukra. A habitusom miatt megbízhatónak találtak, így már több alkalommal tartottam tanácsadást számukra. Az ember vállalkozóként is a személyiségével dolgozik, a mi szakmánkban, de szerintem minden területen elengedhetetlen a bizalmi légkör megteremtése. Ha kételyeim vannak a vállalkozó szakmaiságával vagy a személyiségével kapcsolatban, akkor nem fogom hívni. Ezért a kamarai események mindenképpen hozzájárulnak ahhoz, hogy egy kicsit jobban megismerjük azt, akivel késôbb esetleg üzleti kapcsolatba kerülhetünk.
K. T.
OPAUSZKI LÁSZLÓ
Legyen szakmája mestere!
Várjuk jelentkezését támogatott képzéseinkre
A kamarák egyik fô feladata a mesterképzések szervezése és vizsgák lebonyolítása, amelyek az adott szakmák legmagasabb szintû szakmai elismerését jelentik.
A mesterképzés- és vizsga célja, hogy biztosítsa egy magasabb szakmai színvonal elérésének lehetôségét, a tanulók képzéséhez szükséges, a kor követelményeinek megfelelô szakmai és pedagógiai ismereteket, valamint a vállalkozás indításához és sikeres mûködtetéséhez szükséges jártasságok elsajátítását, a vállalkozás létrehozásának lehetôségét a vonatkozó jogszabályok által meghatározott esetekben.
Idén 4 szakmában indít támogatott képzéseket a kamara.
A mesterképzésekkel kapcsolatos tájékoztató rendezvények:
● Autószerelô mesterképzés – 2025. május 6., 15.00
● Kézápoló és körömkozmetikus mesterképzés – 2025. május 7., 08.30
● Hûtô- és szellôzésberendezés szerelô mesterképzés – 2025. május 7.,. 15.00
● Villanyszerelô mesterképzés – 2025. május 8., 08.30
Részletes információ elérhetô a kamara honlapján.
További információ: Authné Kállai Kata
06-20407-4655
IntegrAGE workshop
A kamara együttmûködôként támogatja a Humán Innovációs Csoport Nkft. munkaerôpiaci projektjét, melynek keretében Hatékony mentorálás és fordított mentorálás a munkahelyen címmel ingyenes workshopot rendeznek áprilisban a kamarában. A projekt célja az 55 év feletti munkavállalók egészséges munkaerô-piaci integrációjának támogatása.
A workshop a mentorálás különbözô formáit és jó gyakorlatait mutatja be. A résztvevôk megismerik a jól mûködô mentor–mentorált kapcsolatok kialakításának és mûködtetésének eszközeit, valamint a mentorálás beépítésének lehetséges folyamatát a munkahelyi fejlôdés támogatásába. A bemutatók és interaktív esettanulmányok segítenek abban, hogy a résztvevôk akár azonnal alkalmazható módszereket és jó gyakorlatokat ismerhessenek meg.
A workshop idôpontja: 2025. április 30., szerda, 12.30–16.00 óra között.
A workshop helyszíne: a kamara székháza, Zsolnay-terem
A workshop vezetôje: dr. habil Balogh Gábor egyetemi docens, PTE KTK Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet
További információ: www.pbkik.hu
Baranya gazdaságának legjobbjai 2024-ben
DR. SÍKFÔI TAMÁS, A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELNÖKE
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kitüntetési Rendje alapján a kamara elnöksége dönt a kamarai díjak kitüntetettjeirôl. A kitüntetésekre számos javaslat érkezett a kamarai testületek, tisztségviselôk és az önkormányzatok, valamint az érdekképviseletek részérôl. A kamara elnöksége, mérlegelve a javaslatokat, november 25-én a következô döntéseket hozta: PINTÉR-PÉNTEK IMRE, A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ALELNÖKE
ELISMERÉS Dél-Dunántúli
Angster József-díj (Pécs Gazdaságáért Díj): DALLOS LÁSZLÓ
A díjat dr. Síkfôi Tamás, a kamara elnöke és Péterffy Attila, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere adta át.
Zsolnay-díj (Baranya Gazdaságáért): HIRTH FERENC
A díjat Mattyasovszky–Zsolnay Zsófia, dr. MattyasovszkyZsolnay Viktor és dr. Síkfôi Tamás, a kamara elnöke adta át.
Az Év Üzletembere Díj: DR. SZABÓNÉ DR. BENYEDA ZSÓFIA
A díjat Hoffmann Tamás, a kamara fejlesztéspolitikai alelnöke, Rabb Szabolcs, a kamara fôtitkára és dr. Ôri László, a Baranya Vármegyei Közgyûlés elnöke adta át.
Életmû Díj: CSERKÚTHY LÁSZLÓ
A díjat dr. Síkfôi Tamás, a kamara elnöke és Kleisz Zoltán, az iparfejlesztésért felelôs kamarai alelnök adta át.
Elnöki Kitüntetô Oklevél: YUVA Kft.
Az elismerést Mágel Ágnes és Szabó Zoltán vette át dr. Síkfôi Tamástól, a kamara elnökétôl.
Az Év Fiatal Üzletembere Díj: CSERKÚTHY ANDRÁS
A díjat Lengvárszky Szabolcs, a kamara Információtechnológiai Bizottságának elnöke, Nagy László, a Techniq 2000 Kft. ügyvezetôje és Decsi István, a Pécsi Tudományegyetem kancellára adta.
Elnöki Kitüntetô Oklevél: DR. TAKÁCS ANDRÁS
Kamarai Tanácsos: PURGER VALÉRIA
A díjat dr. Síkfôi Tamás, a kamara elnöke és Rabb Szabolcs, a kamara fôtitkára adta át.
Baranyai Idegenforgalmi Díj: PUCH ESZTER
A díjat Kollár László, a kamara idegenforgalom–fejlesztésért felelôs alelnöke és Baksai Endre Tamás, Harkány város polgármestere adta át.
Baranyai Szakképzési Díj: KALÁNYOS FERENC
A díjat Várszegi Gyula, a kamara szakképzési alelnöke és Polics József, Komló város polgármestere adta át.
Baranyai Szakképzési Díj: PI-ER TECHNICAL KFT.
A díjat Szalánczy Katalin vette át Várszegi Gyulától, a kamara szakképzési alelnökétôl és Polics Józseftôl, Komló város polgármesterétôl.
Baranyai Innovációs Díj: CAADEX KFT.
A díjat Szanyi Tibor vette át Herbály Istvántól, a kamara innovációért felelôs alelnökétôl és dr. Miseta Attilától, a Pécsi Tudományegyetem rektorától.
Baranyai Környezetvédelmi Díj: MAYER ZSANETT
A díjat Zalay Buda, a kamara humánerôforrás-fejlesztési alelnöke és Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya Vármegyei elnöke adta át.
Baranyai Export Díj: AquaCut Kft.
A díjat Kern Zoltán és Till Balázs vette át Bogos Csabától, a kamara kkv fejlesztési alelnökétôl és Ferenczy Tamástól, a kamara Komló városi elnökétôl.
Az Év Kézmûvese Díj: LAKATOS LÁSZLÓ
A díjat Várszegi Gyula, a kamara szakképzési alelnöke és Pávkovics Gábor, Mohács város polgármestere adta át.
Az Év Kereskedôje Díj: FILÁKOVITY DUSÁN
A díjat Huppert László, a kamara kereskedelmi tagozatának elnöke és Feleki Attila, a HR-Rent Kft. ügyezetôje adta át.
Dr. Záray Károly-díj: SZIGETI RUDOLF
A díjat Rabb Szabolcs, a kamara fôtitkára adta át.
Dr. Fáy Mihály-díj (Mohács Gazdaságáért Díj): KÁLÓCZY LÁSZLÓ
A díjat Kiss Ferenc, a kamara Mohács városi elnöke és Pávkovics Gábor, Mohács város polgármestere adta át.
Szigetvár és Térsége Gazdaságáért Díj:
MARTON ELEKTRO KFT.
A díjat Marton Tamás vette át Horváth Lászlótól, a kamara Szigetvár városi elnökétôl, valamint dr. Vass Pétertôl, Szigetvár város polgármesterétôl.
Than Károly-díj (Siklós és Térsége Gazdaságáért Díj): DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
A díjat Wodtke Szilvia vette át dr. Kovács Tibortól, a kamara Siklós városi elnökétôl, valamint Riegl Gábortól, Siklós város polgármesterétôl.
JUBILEUMI ELISMERÉSEK
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kiemelt figyelemmel kíséri és támogatja az üzleti közösség tagjainak tevékenységét. A kamara elnökségének döntése alapján a 20 éve vagy annál régebb óta sikeresen mûködô vállalkozásokat elismerésben részesíti.
35 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott aKRESZ & FIEDLER KFT.-nek.
Az elismerést Kresz Erika, valamint Kresz András vette át dr. Síkfôi Tamástól, a kamara elnökétôl.
35 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a DUNA-DRÁVA CEMENT KFT.-nek.
Az elismerést Nehr László vette át.
35 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott aGEBRÜDER WEISS KFT.-nek.
Az elismerést Szinger Emese vette át.
30 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a KÖRBER HUNGÁRIA KFT.-nek.
Az elismerést Zalay Buda vette át.
35 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott az IKAROSZ KFT.-nek.
Az elismerést Pandurics István vette át.
30 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott aBIOKOM KFT.-nek.
Az elismerést Meixner Barna vette át.
30 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott az EURO-OPTIC KFT.-nek. Az elismerést dr. Nagy Ilona vette át.
20 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott azEKOPONT KFT.-nek. A díjat Harman Tibor vette át.
20 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott OTT DÁNIELnek.
30 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott BARTA SÁNDORnak.
20 éves jubileuma alkalmából a kamara oklevelet adományozott a CONTRALL KFT.-nek. Az elismerést Herbály István vette át.
Kkv-knak kínált lehetôségek az INDUSAC projektben
Az ipar és az egyetemek közötti együttmûködés kulcsfontosságú a gazdasági és technológiai fejlôdés szempontjából. Az ilyen kooperációk lehetôvé teszik a vállalatok számára, hogy hozzáférjenek a legfrissebb tudományos eredményekhez és innovációkhoz, míg az egyetemek gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek, és biztosíthatják hallgatóik számára a munkaerôpiacon értékes készségek elsajátítását.
A kkv-k számára különösen elônyös az egyetemekkel és egyetemistákkal va-
ló együttmûködés, mivel ezáltal növelhetik versenyképességüket és innovációs képességüket.
Az INDUSAC projekt keretében a kkv-k lehetôséget kapnak arra, hogy konkrét üzleti kihívásaikat megosszák egy online platformon, ahol nemzetközi egyetemi hallgatókból és kutatókból álló csapatok dolgoznak ki rájuk megoldásokat. A teljes folyamat angol nyelven zajlik, aminek részeként a vállalkozások díjmentesen juthatnak piacképes megoldásokhoz. Ezek az együttmûködések nemcsak a vállalatok innovációs képes-
ségét növelik, hanem hozzájárulnak a hallgatók gyakorlatitapasztalat-szerzéséhez és a munkaerôpiacra való felkészüléséhez is.
Az INDUSAC projekt tehát kiváló lehetôséget kínál a KKV-k számára, hogy bekapcsolódjanak az egyetemekkel való együttmûködésbe, és közösen dolgozzanak ki innovatív megoldásokat a piaci igényekre reagálva.
Digitális Tanulás az ellátási láncban:
AGV Tréning Szalonikiben
2024 novemberében a Szaloniki Arisztotelész Egyetem adott otthont a BE-Digital projekt keretében szervezett AGV (Automated Guided Vehicles) tréningnek.
A görög, ciprusi, olasz és portugál diákok számára szervezett képzés célja az volt, hogy megismertesse ôket az AGV-k ellátási láncban való alkalmazásával.
A háromnapos program alapvetô elméleti ismeretekkel kezdôdött, majd gyakorlati foglalkozásokkal folytatódott, beleértve a hardver- és szoftverkompo-
nenseket, a digitális integrációt és a valós szimulációkat. A diákok VR-technológiát és valós idejû helymeghatározó rendszereket is kipróbáltak, amelyek a modern ellátási láncok mûködését segítik.
Az AGV-k növelik az ellátási lánc hatékonyságát és pontosságát, csökkentik a munkaerôköltségeket és a hibákat. Automatizált mûködésük révén gyorsabb, biztonságosabb és fenntarthatóbb logisztikát biztosítanak.
A program egy robotikailabor-látogatással és egy intelligens otthon bemu-
Új anyagok az építôiparban
Fa-beton kompozit szerkezetek – Webinárium
Az online elôadás a fenntartható fabeton kompozitok építészeti alkalmazásait és szerkezeti mechanizmusait vizsgálja, különös hangsúlyt fektetve a történelmi fapadlók rehabilitációjára.
Elôadó: Juhász Tamás egyetemi oktató. A fenntarthatóság mellett kiemelten fontos számára az építészeti örökség megôrzése, ezért a denveri Metropolitan Egyetemmel együttmûködve a fa-beton kompozit szerkezetek témájában végez kutatásokat.
Idôpont: 2025.05.05., hétfô ,10–11 ó. Az elôadás nyelve angol.
Az online elôadáson való részvétel ingyenes, de elôzetes regisztrációhoz között.
Kapcsolat és bôvebb információ: Tóth Edina toth.edina@pbkik.hu web: https://pbkik.hu/portfolio/curiost/
tatásával zárult, amely betekintést nyújtott a legújabb AI- és IoT-fejlesztésekbe, ami az ismeretszerzés mellett hozzájárult a hallgatók digitális készségeinek fejlesztéséhez.
Az elôadásra a CURIOST projekt részeként kerül sor. A projekt a körforgásos gazdaságra összpontosít, célja a kkv-k támogatása fenntartható termékek és új körkörös üzleti modellek kifejlesztésében. A projekt által támogatott stratégiai ágazatok: mechanika és mechatronika, csomagolás, mûanyag- és építôipar.
Digitális transzformáció – belsô támogatással
Lassan mindennapos kihívás a vállalkozások számára a munkavállalók digitális kompetenciáinak fejlesztése annak érdekében, hogy képesek legyenek a digitalizáció következtében átalakuló pozíciókban, munkahelyeken sikerrel elhelyezkedni.
Kamaránk részt vett a Digital Coach projektben, ahol a konzorcium kidolgozott egy tananyagot egy új munkakör, a „digital coach” számára, melynek elsajátításával az egyén képes lesz a legfontosabb digitalizációs ismeretek átadására a többi munkavállaló számára, valamint képes lesz digitalizációs projektek levezénylésére a cégnél. A tananyagot és a módszertant 6 vállalkozásnál teszteltük a projektben képzett szakértôkkel közösen. A tevékenységi köröket tekintve igen széles volt a skála, az indíték, a motiváció mindenhol más, mégis mindenhol azonos. Minden cég felismerte, hogy a digitalizáció már nem úri huncutság, nem versenyelôny. A digitalizáció hiánya azonban már komoly versenyhártány.
A BME Ipar 4.0 Technológiai Központ az Adat EDIH tagjaként most elindított egy 5 modulból álló önfejlesztô
eseménysorozatot az érdeklôdôk számára, egy induló és záró workshoppal, amit rövid konzultációs lehetôségek támogatnak. A résztvevôk megismerkednek azokkal a képességekkel és módszertanokkal, amelyek szükségesek egy vállalat digitális transzformációjának sikeres végrehajtásához. A tananyag részét képezik mûszaki és humán megközelítést tartalmazó modulok egyaránt, az ún. tanuló üzem koncepciójának a bemutatásától kezdve a digitális megoldások munkavállalói alkalmazásának lehetôségeinek bemutatásán át a digitali-
záció vállalatstratégiai megközelítéséig. A tananyag önálló feldolgozására 2 hónap áll rendelkezésre.
A nyitó workshopon március 26-án a kamara munkatársai, Nagy Eszter és Pohli Krisztina mutatták be a Digital Coach projektben tesztelt ADAPTION modell gyakorlati alkalmazási lehetôséget és a folyamatát. A résztvevôk akár ezt a módszertant is alkalmazhatják majd a saját projektjeikben, melyek eredményeit a záró workshopon prezentálják egymásnak.
Felmérné vállalkozása digitális érettségét? Keressen minket!
További információ: Nagy Eszter, nagy.eszter@pbkik.hu és Pohli Krisztina, pohli.krisztina@pbkik.hu
Aharkányi Dráva Hotel Thermal Resort**** nemcsak a családi kikapcsolódás egyik legkedveltebb helyszíne a Dél-Dunántúlon, de a céges rendezvények, tréningek és privát események lebonyolításában is kiváló választás – mondta el lapunknak PUCH ESZTER,a Dráva Hotel ügyvezetôje. Bizonyára önök is tudják, hogy a Dráva Hotel a Pécstôl alig félórányira fekvô Harkányban található, így a régió vállalkozásai és lakosai számára könnyen és gyorsan elérhetô.
Családbarát pihenés minden évszakban
ADráva Hotel az iskolai szünetekben kifejezetten családbarát szemlélettel mûködik: tágas családi szobák, gyermekprogramok és barátságos környezet várja a gyermekes vendégeket. Bowlingpályák, játszószoba, játszótér, kisállat-simogató, nemrég született kiskecskék, teqballasztal, teniszpálya, kneipp-sétány és teknôs-tó kínálja a helyszíni programokat. ADráva Hotel wellnessrészlege is sok lehetôséget biztosít, élményelemek a beltéri medencében, masszázspad, jakuzzi, szaunavilág, sószoba, gôzkabin mind-mind segíti a felfrissülést. Ahotel szomszédságában található a Harkányi Gyógyfürdô Harka vízivilága kimondottan családok részére kialakított szabadidôs részleg, medencékkel, csúszdákkal és számtalan élményelemmel. Agyógyvíz számtalan problémára nyújt megoldást, érdemes a mozgásszervi problémák, kisebb lábfájdalmak vagy egyéb rehabilitáció esetén is nagyszerû érzést nyújt. Próbálják ki! – lelkesített az ügyvezetô asszony.
Rendezvények stílusosan, profi környezetben
Legyen szó csapatépítôrôl, üzleti tréningrôl, konferenciáról vagy akár esküvôrôl, ballagásról, bérmálásról, születésnapról vagy eljegyzésrôl, a Dráva Hotel ideális környezetet biztosít. Több különtermük modern technikával felszerelt, a személyzet
pedig tapasztalt és rugalmas – a szervezéstôl a lebonyolításig mindenben segítenek. Aszálloda parkosított udvara kültéri eseményeknek is tökéletes helyszínt biztosít, a Bowling bárban akár zártkörû rendezvény is kivitelezhetô.
Nyitott ajtók mindenki elôtt
ADráva Hotel nemcsak szállóvendégeknek kínál élményeket. Awellnessrészleg napijeggyel külsôs vendégek számára is látogatható – tökéletes választás egy hétvégi feltöltôdéshez. Az étterem pedig hétköznapokon és hétvégén is nyitva áll azok számára, akik egy finom ebédre vagy egy hangulatos, négycsillagos vacsorára ugranának be Harkányba.
ADráva Hotel minden korosztály és célcsoport számára tartogat valami különlegeset, legyen szó családi pihenésrôl, üzleti eseményrôl vagy egy spontán gasztronómiai élményrôl. Büszkék vagyunk a Zöld Hotel minôsítésre, amelyet a kollégáimmal együtt értünk el, és bátran vállalunk kisebb és nagyobb rendezvények lebonyolítását a Dráva Hotel, illetve a régió területén – említette meg Puch Eszter.
Dráva Hotel Thermal Resort – Harkány További információ és foglalás: www.dravahotel.hu
98. Benchmarking ülés
– Innováció és motiváció
Új technológiák és jó gyakorlatok –errôl szólt a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) 98. Benchmarking ülése Marcaliban. A ZIEHL-ABEGG Kft. adott otthont a szakmai találkozónak, ahol a résztvevôk testközelbôl láthatták, hogyan formálja a modern ipari technológia a régió egyik legnagyobb gépipari vállalatának mûködését. A LEAN alapú gyártási folyamatok, a szakképzési és továbbképzési programok egyaránt terítékre kerültek.
A találkozót Csirke Balázs, a DDGK elnöke és Szijártó Ferenc, a ZIEHLABEGG Kft. ügyvezetôje nyitotta meg. A multinacionális cég telephelyei közül a marcali üzem a legnagyobb, és itt foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót.
Az üzemlátogatás során a résztvevôk megismerkedtek a cég legújabb fejlesztéseivel, köztük egy 2,1 millió eurós beruházás keretében beszerzett lakkozógéppel, amelyben nincs oldószer, így környezetbarátabb mûködést tesz lehetôvé. Külön figyelmet kapott a LEAN transzformáció, amely kezdetben kihívást jelentett a munkatársak számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a LEAN nem csupán egy nagyvállalati eszköz, hanem egy elv, amelyet kisebb cégek is sikeresen alkalmazhatnak. A ZIEHL-ABEGG Kft. dolgozói eleinte idegenkedtek attól,
hogy a LEAN-elv szerint kialakított gyártósorokon dolgozzanak, de idôvel –amikor megtapasztalták a hatékonyabb, szervezettebb munkavégzést és a kevesebb hibalehetôséget – fokozatosan átbillentek. Ma már szinte mindenki ezeken a gyártósorokon akar dolgozni, mivel egyértelmûvé vált számukra az új rendszer elônye. A benchmarking ülésen részt vevô kkv-k vezetôi is számos gyakorlati tanáccsal térhettek haza, amelyek segíthetnek számukra a hatékonyság növelésében és az erôforrások optimális kihasználásában.
A délutáni fórumon a klasztertagok
megvitatták a jó gyakorlatokat mind a belsô felnôttképzés, mind a duális szakképzés tekintetében. A tapasztalatok szerint a dolgozók motivációját elsôsorban a fejlôdési lehetôségek, a tanulás munkaidôben történô támogatása, valamint pénzügyi és egyéb ösztönzôk növelik. A vállalatok jellemzôen átvállalják a képzési költségeket, ami szintén ösztönzô tényezô. A diákok esetében a szakmai kihívások, a korszerû technológiák alkalmazása és a jövôkép bemutatása bizonyultak a leghatásosabb motivációs eszközöknek. A szakmai vizsga után felkínált határozott idejû munkaszerzôdés is jobb teljesítményre sarkallja ôket. Nagy hangsúlyt fektetnek rá, hogy a tanulók jól érezzék magukat a képzés során, személyesen törôdnek velük, így tudják ôket tanulásra motiválni.
A program zárásaként az új klaszterakkreditációs pályázatról esett szó, amely a klasztertagok számára jövôbeli pályázati elônyöket jelenthet.
Tisztújítás az Építôipari Technológiai Klaszterben
A kamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszter (ÉTK) márciusi ülésén tisztújító szavazást tartottak.
Az ülés elsô részében a résztvevôknek bemutatták az ÉTK pénzügyi beszámolóját, a számokból kiderült, hogy a klaszter a 2024-es évet pozitív mérleggel zárta.
Ezt követôen került sor a klaszter tisztújító szavazására. A klaszter Szervezeti és Mûködési Szabályzata értelmében egy évre választják meg a tagok az
elnökséget. A következô eredmények születtek:
● Elnök: Magyari Csaba (MB-Bau Kft.)
● Általános alelnök: Kanizsai Tamás (T-Survey Kft.)
● Oktatásért felelôs alelnök: Szerényi Attila (Szega Books Kft.)
Az ülés második felében az Ágazati Képzôközponttal kapcsolatos friss információkat hallhatták a résztvevôk, beszélgettek még az Épít-Ésszel verseny aktuális állásáról, és más egyéb klasztert érintô témákról.
Az új elnökség tagjainak gratulálunk, munkájukhoz sok sikert kívánunk!
Tavaly az ötcsillagos, 120 szobás bécsi Hotel Astoria komplett épületberendezését, illetve a 90 szobás grazi Steiermarkhof Hotel bútorait, idén pedig már a hamarosan újranyitó pécsi Hotel Palatinus szobabútorait készítette el az Art-Innova Kft. A közeljövôben egy bécsi 345 lakásos társasházat, valamint a grazi kórház egy részlegét fogják bútorokkal felszerelni, de fôbeszállítóként a magyarországi Spar üzletlánc bútorai is folyamatos munkát adnak az egyedi asztalosipari termékeket és arculatokat gyártó komlói vállalkozás számára. A mintegy 70%-ban exportra, német nyelvterületre dolgozó cégnél – ahogy más faipari szereplôknél is – gondot jelent a megfelelô szaktudással rendelkezô munkatársak megtalálása, ezért egy sajátos modellt találtak ki a meglévô humán erôforrás megtartására.
—A demográfiai mutatók szerint kb. 10 éven belül mintegy 20%-kal csökkenni fog a faiparban dolgozó munkavállalók száma, amelynek tanulók és technikusok képzésével szeretnénk elébe menni. Jelentôs kihívás a munkaerô külföldre való elvándorlása –erre válaszként Ausztriában alapítottunk egy céget, amelynek keretein belül az általunk exportált termékek beépítését végezhetik. Így tudjuk támogatni azokat az asztalos kollégáinkat, akik külföldre szeretnének menni dolgozni. Ha késôbb úgy döntenek, hogy hazatérnek, várjuk ôket – mondja BISCHOF BALÁZS, az Art-Innova tulajdonos-ügyvezetôje.
—Miként tudnak nagy volumenû külföldi megbízásokat elnyerni?
—A technológiánk kimondottan fejlett és magas színvonalú. Köszönhetô ez az elnyert EU-s forrásoknak, támogatásoknak és annak a gondolkodásmódnak, hogy a fejlesztéseket mindig prioritásként kezeltük, a megkeresett nyereségünket pedig visszaforgattuk. Robottechnológiát és mesterséges intelligenciát használunk, szinte az összes gépünk CNC-vezérelt, ezért is fontos számunkra a szakképzésben való részvétel, hogy olyan kollégákat képezhessünk, akik a megfelelô tudás birtokában tudják ezeket a technológiákat kezelni. Emellett természetesen a pontos szállítás, a magas minôség és a megfelelô ár is szerepet játszik abban, hogy minket bíznak meg adott munkával.
—Mára egyértelmûen sikeressé vált az Art-Innova. Mennyire volt tudatos az ön részérôl a cégépítés?
— Aki nyitott szemmel jár, látja, hogy a világ megnyílt, és szakmai szem-
pontból a tôlünk nyugatabbra lévô országoktól tudunk tanulni. Ez igaz a faiparra, de azt gondolom, mind a gépgyártásban, mind a dizájnban, mind az alapanyag-ellátottságban minden irány és minden trend nyugatról jön. Ezért nem kellett kitalálni, hanem csak másolni azokat a példákat és struktúrákat, amiket a nyugati kollégáink fölépítettek. Tulajdonképpen azt a gondolkodásmódot és hozzáállást kellett elsajátítani, ami ezeken a területeken mûködik, így állt össze a mi víziónk. A nyitottság, az ôszinteség és az egyenesség nemcsak az emberi oldalon, hanem az üzleten belül is elsôdleges. Mindig nyitott kártyákkal kell játszani. El kell fogadni, hogy mindenki pénzt akar keresni, mindenkinek
nyereséget kell termelnie, és ezt a nyereséget egymás között szétosztani. Ebbôl tudunk megélni, fejlôdni, a jövôt építeni.
— Ez nem megy a cégben dolgozó munkatársak nélkül. Ôket miként tudja motiválni?
—Aki asztalosként nálunk dolgozik, olyan technológiával, alapanyag-felhasználással, gondolkodásmóddal és hozzáállással találkozhat, amilyennel Magyarországon kevés faipari cégnél. Aki ezt értékeli, azt gondolom, azok számára ez már egy erôs kötôdést jelenthet. Emellett akinek szüksége van rá, képzési lehetôségeket biztosítunk, és ha nyitott az új dolgokra, minden támogatást igyekszünk megadni. Törekszünk egy európai munkakörnyezet kialakítására, hogy a munkahelyi és szociális közeg minden igényt kielégítô legyen.
— Mi az, amit sikerként könyvel el?
—Például azt, hogy akivel 20 éve leültünk egy tárgyalóasztalhoz és megegyeztünk, a mai napig a partnereink között van. Siker és nagyon nagy érték, hogy nálunk szinte nulla a fluktuáció. Vagy az, hogy a Magyarországon lévô legnagyobb alapanyag-beszállító cégek ha egy igazán minôségi showroomot szeretnének csinálni Budapesten, a rengeteg partnerük közül az Art-Innovát választják. Az is siker, hogy egy osztrák piacvezetô bútorlapgyártó minket ajánl egy hozzá bekopogtató feltalálónak a falra szerelhetô, lehajtható asztala megvalósításához, azzal, hogy ha jó minôséget akar, akkor hozzánk jön. Nem költünk marketingre, a kapacitás-foglaltságunk szinte 100%-os – ez is egyértelmûen siker.
— Miként alakítják a jövôjüket, milyen célokért dolgoznak?
— Tovább folytatjuk a digitalizált rendszerek gyártási folyamatainkba való integrálását. A jövô mindenféleképpen a digitalizáció, a szoftveres vezérlések, az anyagmozgatások automatizálása, a mesterséges intelligencia és a robottechnológia alkalmazása. Erre idôt, energiát és pénzt kell szánni, mert aki kimarad, az lemarad. K. T.
BISCHOF BALÁZS
Zsolnay-díj
(Baranya Gazdaságáért Díj)
HIRTH FERENC
„BÍZZ ISTENBEN ÉS TARTSD SZÁRAZON A PUSKAPORT”
Hirth Ferenc, a KONTAKT-Elektro Kft. ügyvezetô-tulajdonosa hosszú és eredményes pályafutásával nagyban hozzájárult a helyi gazdaság fejlôdéséhez, különösen az elektrotechnikai iparágban. Vezetése alatt a cég nemcsak sikeresen bôvítette a termékkínálatát, hanem folyamatosan innovatív megoldásokat kínált a piacon. Hirth Ferenc stratégiai gondolkodása, piaci érzékenysége és vezetôi képességei segítettek abban, hogy a vállalkozás évrôl évre növekedjen és a gyorsan változó iparági környezetben megôrizze a versenyképességét. Ezenkívül elkötelezett volt a társadalmi felelôsségvállalás és a fenntarthatóság iránt, és hosszú távú munkahelyeket biztosított számos munkavállaló számára. Vezetésével a cég a sikeres generációváltás útjára lépett, ma már a két fia is aktívan részt vesz a mindennapi termelésben. Nagy szerepe volt a PTE-n indított Tüzelôanyag-cella és hidrogéntechnológia szakember-/szakmérnökképzés elindításában. Hirth Ferenc nemcsak üzleti sikerei, hanem társadalmi szerepvállalásaival is példát mutat a vállalkozói közösség számára. Munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Zsolnaydíjjal ismerte el.
—Talán a hosszú és kitartó munka eredménye ez a díj, több mint öt évtizeden keresztül voltam aktív, és még a mai napig is dolgozom. Próbáltam a környezetemért is tenni, és mivel nem akartam magányos harcos lenni, igyekeztem bevonni a kollégáimat és a barátaimat, hogy lokálpatriótaként is legyen valamilyen látható eredménye ennek a munkának. A lokálpatriotizmust nagyon sokra tartom, fontos a szülôföldünkhöz, Pécshez és Baranyához való kötôdésünk. E munkám során nagyon sok emberrel ismerkedtem meg, és örömömre szolgál, hogy sokukkal vannak közös élményeink és sikereink.
—A Zsolnay-díj a Baranya gazdaságáért végzett munkát ismeri el. Az
ön vállalkozása, a KONTAKT-Elektro Kft. mennyire ágyazódott be Baranya megyébe?
—Hál’ Istennek jól. A növekedésünket jelentôsen meghatározta a megyében mûködô két nagy cementgyár, de Mohács, Szigetvár, Siklós, Komló térségében is mindenhol voltak olyan partnereink, akiknek sokat dolgozhattunk. Megemlíthetem a régi Baranya megyei vízmûvet is, a megbízásukra számtalan kútház villamosítását végezhettük, így az egész megyében letettük a névjegyünket.
—Vállalkozóként mi volt az a hajtóerô, ami mindig elôrevitte önt?
—Amikor elkezdtük a vállalkozást, úgy indultunk, hogy valami jót akarunk csinálni. Végig a jóra való törekvés vezérelt bennünket, és hogy a jó egyre jobb legyen. Ez egy fontos hajtóerô lehet minden szakma számára.
—Miért fontos az ön számára a vállalkozói közösség, miért kapcsolódtak a kamarához?
— A kamarát egy nagyon fontos érdekérvényesítési szervezetnek tartjuk, ha valamit el akarunk érni, azt sokkal könynyebb összefogással megvalósítani. Erre kiváló közvetítô a kamara. A kamarai munkán belül mindig az volt a vágyam, hogy a helyi vállalkozásokat növekedésre
ösztönözzük, számomra az lenne a legnagyobb siker, ha ezt meg tudnánk valósítani. Ugyanis az az elvem, hogy elsôsorban nem külföldi befektetôket kell hozni a megyébe, hanem a hazai kis- és közepes vállalkozásokat kell növekedésre ösztönözni, mert ez vezet a megoldáshoz.
—Ma mit érdemes szem elôtt tartaniuk a vállalkozóknak, hogy sikeresek legyenek?
—Becsületes munka, a minôség melletti elkötelezettség, következetesség, legyen egy jövôképük – ezek elengedhetetlenek a sikerhez. Idônként elképesztôen intenzíven kell dolgozni, emellett folyamatosan tanulni, mert ez mindennek az alapja. Fontos a kapcsolatok, akár a hazai, akár a külföldi kapcsolatok építése, mint ahogy a sikerre való törekvés is. A vállalkozásban van egy növekedési kényszer, azt mondják, hogy aki nem növekszik, az visszafejlôdik, tehát muszáj növekedni, ami nem könnyû. Ezt is meg kell tanulni, hogy hogyan. Nagyon sok negatív példát látok magam elôtt, hogy vállalkozások hirtelen akartak nagyra nôni, ezért csôdbe mentek. Tehát jól kell tudni számolni, nem lehet nélkülözni a közgazdasági ismereteket. Van egy mondásom, amit Cromwelltôl vettem: „bízz Istenben és tartsd szárazon a puskaport!”. Ez számomra egyfajta vezérelv.
—Miként tudja képezni magát egy vállalkozó, hogy ne csak a szakmájában, hanem a cégépítésben is jó legyen?
—Ez kiemelkedôen fontos. A kudarcokból lehet a legtöbbet tanulni. Kudarcok nélkül egy vállalkozás sincs. Az egyetemi tankönyvekbôl nem lehet mindent megtanulni, csinálni kell a szakmát, jönnek a kihívások, amelyekre válaszokat kell találni – így tudunk fejlôdni. Nekünk is több területen, HR, fejlesztés, pénzügyi területen volt rossz döntésünk. A legjelentôsebb kudarcunk talán az volt, hogy nagyon sok nem fizetô megrendelônek dolgoztunk. Meg kell tanulni elkerülni ezeket, mert csôdbe tudják vinni az embert. Ezért kell szárazon tartani a puskaport, hogy minden a helyére kerülhessen. K. T.
Angster József-díj (Pécs Gazdaságáért Díj)
DALLOS LÁSZLÓ
FONTOS, HOGY
ÁTLÁTHATÓAN
Dallos László a Z Elektronika Kft. ügyvezetôje. A vállalkozás 1997. óta valósítja meg ügyfelei elektronikai elképzeléseit, teljes körû támogatást nyújtva a tervezéstôl a gyártásig. Több évtizedes tapasztalatuk és integrált szolgáltatásaik révén ügyfeleik idôt és energiát takaríthatnak meg, hiszen a technológiai beruházásokat a vállalat biztosítja számukra. Termékeik partnereiken keresztül nemcsak Európába, hanem a világ számos pontjára eljutnak, amit versenyképes technológiájuk és a legújabb nemzetközi gyártási szabványoknak való megfelelésük tesz lehetôvé. A cég elkötelezett a fenntarthatóság iránt, és célja, hogy termékeiket tartós és értékteremtô módon fenntartható megoldásokkal valósítsa meg. Dallos László munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Angster József-díjjal ismerte el.
—A Z Elektronika mint vállalkozás miként épült be Pécs gazdaságába, milyen mértékben határozza meg a mûködését a város?
—Pécsett véleményem szerint viszonylag nehéz üzleti kapcsolatokat építeni. Egyrészt azért, mert kicsi a gazdaság, másrészt éppen emiatt sokkal könnyebben elôjönnek a személyes problémák, mint egy nagyobb közegben. A mi esetünkben mindig nagyon fontos volt, hogy valamit visszaadjunk a minket körülvevô környezetnek. Szívügyünknek tekintjük az oktatás támogatását, nagyra becsüljük a tanárok munkáját. Örömmel járulunk hozzá a fizikai szakversenyek megvalósulásához, mert fontosnak tartjuk, hogy a tehetséges diákok kibontakoztathassák a képességeiket. Mi a Z Elektronika Kft.-nél tudjuk, hogy az oktatásba fektetett energia a legértékesebb befektetés a jövôbe. Ugyanígy lényeges számunkra, hogy más cégeket is támogassunk. Az elmúlt években megmutattuk magunkat, hogy transzparensek vagyunk, hogy átláthatóan és önazonosan mûködünk. Szerintem
ÉS ÖNAZONOSAN MÛKÖDJÜNK
ezek azok a sarokkövek, ami miatt a Pécs Gazdaságáért Díjra érdemesnek találták a Z Elektronikát. Nagyon megtisztelô számomra ez a rangos elismerés, igazán jólesô érzés, hogy erre jelöltek bennünket.
— Ha a gazdasági oldalát tekintjük, van annak jelentôsége, hogy a cég ebben a városban mûködik?
— Még 15 évvel ezelôtt is volt egy olyan elképzelésem, hogy milyen jó lenne falura költözni. Látva a német vagy az osztrák példákat, ahol egy kisebb településen létesítettek ipari parkot, és szá-
munkra is ideális lenne, ha ilyen csendes, befogadó környezetben dolgozhatnánk. Azonban Magyarországon más a helyzet, mint a nyugati kistelepüléseken, itt mindenképpen helyzeti elônyt jelent számunkra, hogy egy nagyobb városban mûködünk. A munkaerô tekintetében a lehetôségekhez mérten a város és az iparkamara támogatását is élvezzük, talán jelenleg ez az egyetlen „haszna”, hogy ez a régió egy kicsit elmaradt az ország gazdaságához képest.
—Mi az, ami igazán jellemzi a Z Elektronikát, ami által sikeres tud lenni?
— Az egyik legfontosabb, hogy kiváló technológiát birtokoljunk, és hogy ért-
sünk ahhoz, amit csinálunk. A múltban a nagy cégek hanyatlásával felszabadult mérnökállomány munkát keresett, nálunk pedig fogadókészségre talált. Azok a kollégák, akik hozzánk jöttek dolgozni, magasan képzettek és hosszú távon gondolkodnak – tényleg egy kiváló mérnök szakemberekbôl álló csapat szervezôdött. Ez a legmesszebbmenôkig versenyképessé tesz bennünket, fôleg a multivilágban, és ha ez egy igen magas minôségû gépparkkal párosul, az piaci viszonylatban a legkedvezôbb kombinációt jelentheti. Kiemelt helye van a mûködésünkben a fenntarthatóságnak, ennek nemcsak a cégünk miatt van jelentôsége, hanem a gyerekeink jövôje szempontjából is. Ezért lényeges, hogy minél takarékosabban és minél hatékonyabban tudjunk mûködni, és amit csak lehet, hasznosítsunk újra. Épp a közelmúltban érkezett hozzánk az elsô olyan megkeresés, amelyben azt tudakolta tôlünk az egyik partnerünk, hogy mekkora az általunk gyártott termék karbonlábnyoma. Egyelôre sajnos még nem tartunk ott, hogy megadjuk a választ, de ezek az elvárások már a mi mindennapjainkban is megjelennek.
—Melyek azok a célok, irányok, amelyek felé a Z Elektronika tart?
— Az egyik nagy cél most a saját termék létrehozása. Alapvetôen termékfejlesztéssel és szerzôdéses gyártással foglalkozunk, ezt a tudásunkat, tapasztalatunkat szeretnénk felhasználni a saját termék elôállításához. E téren már voltak próbálkozásaink a Pécsi Tudományegyetemmel is. Egy termékfejlesztésünket most visszük harmadszorra kiállításra, és már néhány konkrét árajánlatkérésen is túl vagyunk. Ez egy niche terület, de bízunk benne, hogy beérik a munkánk gyümölcse. A mezôgazdaság területén vannak kiváló ötletek, amiket igyekszünk megvalósítani. Az utóbbi években rengeteget fejlôdött a szervezetünk és a kollégák is, létfontosságú számunkra, hogy olyan környezetet teremtsünk számukra, amelyben minél jobban érzik magukat.
K. T.
Életmû Díj
CSERKÚTHY LÁSZLÓ
„HIT, ENERGIA, KITARTÁS – EZEK MIND SZÜKSÉGESEK
Cserkúthy László a GLT Delta Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezetô igazgatója. A vállalatot 1991-ben alapította Strasser Tiborral közösen, és azóta is vezetô szerepet tölt be a cég irányításában. A GLT Delta Kft. egy többgenerációs családi vállalkozás, amely az épületgépészet területén nyújt komplex szolgáltatásokat, beleértve a tervezést, a gyártást és a kivitelezést. A cég különösen ismert innovatív megoldásairól, amelyekkel jelentôsen csökkentik a helyszíni kivitelezési idôt és a költségeket. Cserkúthy László részt vett a Magyar Épületgépészek Szövetségének alapításában. Szakmai munkájával, elhivatottságával több évtizede támogatja a kamarát, így a mérvadó üzleti közösséget is. Munkáját a kamara Életmû Díjjal honorálta.
— A 90-es években, a rendszerváltás idején egy egyszerû világban kezdtünk vállalkozni, egészen kicsiben, egy garázscégbôl indultunk. Mindig korrekten végeztük a munkánkat, így is kezeltük a megrendelôinket, a dolgozóinkat, a beszállítóinkat, mindenkit, akivel kapcsolatba kerültünk. Az építôiparban igen sokáig „divat” volt a nem fizetés, velünk is számtalanszor elôfordult, nem fizették ki a munkánkat, mi viszont mindig rendeztük a beszállítóink felé a tartozásunkat. Ez sokban emelte a renoménkat. Amikor kezdtünk kicsit nagyobbak lenni, többrétû munkát végezni, rájöttünk, hogy mindig meg kell keresni azokat a lehetôségeket, ami egyes dolgokban túlmutat a versenytársakon. Nagyon sok ilyennel próbálkoztunk, volt, ami sikerült, és volt, ami zsákutcának bizonyult, azt el kellett engedni. Jó látni, hogy ma eredményesen mûködik a cég.
—Ön miért lett vállalkozó annak idején?
— Egyszerûen ilyen a habitusom. Mindig szerettem valamit alkotni, de amikor én kezdtem a pályafutásomat, ezt állami cégnél, illetve konszernnél csak igen zárt keretek között lehetett megtenni. Volt egy pont, amikor azt lát-
tam, hogy nem elégít ki a munkám, ezért fölálltam. Vállalkozóként megvalósíthattam azt, amit szerettem volna.
—Hogyan válik vállalkozóvá az ember? Hiszen ekkor már nemcsak a szakmájában kell jónak lennie, céget is kell vezetnie.
— Autodidakta módon tanultuk meg, hogy vállalkozóként mi mindennel kell foglalkozni, mert a szocializmusban nem volt ilyen képzés. Ahogy növekedtünk és fejlôdtünk, mindig egy kicsit hozzátanultunk a meglévô ismeretekhez. Sokat számított, hogy tapasztalat-
cseréken vettünk részt, leginkább Németországban, ott mindig rengeteget lehetett tanulni. Összegyûjtöttem a német tapasztalatokat és az üzletpolitikai stratégiákat, hogy ôk hogyan csinálták, mit érdemes és mit nem érdemes megvalósítani – ezeket kiválóan tudtam alkalmazni. Ma már más a világ, a fiamon keresztül látom, hogy ezt iskolában is lehet tanulni, emiatt ôk már sokkal jobban és hatékonyabban fogják vezetni a céget. Mi nagyon sok mindent helyben járással és a saját kárunkon tanultuk meg.
—Mik azok az alapvetések, vállalkozói elvek, ami alapján mûködtette a vállalkozását?
— Hinni kell abban, hogy amit elgondoltam és teszek, az sikeres és eredményes lesz. Azt például egy osztrák megrendelônktôl tanultam, hogy van az
A SIKERHEZ”
a pont, amikor el kell engedni valamit, amikor már látszik, hogy adott dologból nem lesz semmi. Nagyon sok vállalkozó nem képes erre, makacsul kapaszkodik az elképzelésébe. Hit, energia, kitartás –ezek mind szükségesek a sikerhez.
—Mik voltak a nagy tanulságok vállalkozóként az ön számára az elmúlt évtizedekben?
— Nagyon sok bukásunk és rengeteg sikerünk volt. Az épületgépészeti ipar meghatározó szereplôivé váltunk, megannyi saját fejlesztést csinálunk. Már egész korán elkezdtük elôregyártani a gépészeti rendszereinket, amikhez egyszerû rajzokat készítettünk. A számítógép fejlôdésével megjelent a BIM, az épületinformációs modellezés, de mi már hosszú ideje ezen elvek alapján dolgoztunk. Az innovatív tevékenységgel rendkívül eredményessé váltunk – nem csak magyarországi, hanem nyugat-európai viszonylatban is. Az üzlettársammal a legutóbbi jelentôs jövôorientált aktivitásunk a családi vállalkozásunk átörökítése a két fiunkra, amely négyéves elôkészítés után három hete sikeresen zárult le.
—Részt vett a Magyar Épületgépészek Szövetségének alapításában, de aktív szerepet vállalt a kamara életében is. Miért fontosak ezek az üzleti közösségek?
— Az üzleti közösségek, ha megfelelôen mozgunk bennük, mindenki számára nagyon sok elônyt biztosítanak. Lehet ez egy apró információ vagy egy tapasztalat, ami miatt másképpen kezd gondolkodni az ember. A másik az információs bázis, hogy egymás mellett dolgozunk, de nem ismerjük egymást, a közösség által láttunk rá a többiek mûködésére. Korábban ezeken a szakmai kapcsolatokon keresztül tudtunk sok mindent szakmailag megtanulni. Egyedül nem nagyon lehetett sehová eljutni, de egy szövetség által könnyedén ott lehettünk vásárokon, közelebb kerülhettünk a német és osztrák iparos cégekhez. Olyan ötleteket, ismereteket nyertünk ezáltal, amiket közösen tudtunk hasznosítani. K. T.
Az Év Üzletembere Díj
DR.
SZABÓNÉ DR. BENYEDA ZSÓFIA
TAPASZTALATBÓL
ÉS MINTÁKBÓL LEHET MEGTANULNI A CÉGVEZETÉST
Európai szinten is egyedülálló állategészségügyi tevékenységet folytat dr. Szabóné dr. Benyeda Zsófia és dr. Lipthay Tamás vezetésével a mohácsi székhelyû Prophyl Kft. A vállalkozás által fejlesztett ún. SPF-tojásokon termelnek olyan világszerte felhasznált oltóanyagokat, mint a sárgaláz, az influenza, a veszettség, de SPF-tojás eredetû szöveten állítanak elô egyes daganatos betegségek kezelésére szánt készítményeket is. Az elmúlt 20 év munkájának eredményeképp mára Európa egyik legnagyobb SPF-tojás-elôállítójává váltak. Az állategészségügyi kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatások terén is jelentôs szerepe van a cégnek. Dr. Szabóné dr. Benyeda Zsófia munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Az Év Üzletembere Díjjal ismerte el.
— Nagyon örülök a díjnak, és mindenkinek köszönöm, aki hozzátett ahhoz, hogy ilyen sikereket érjünk el. Ez valahol egy személyes siker, ugyanakkor ennek az elismerésnek részese a családom és a szüleim, akik a bizalmukat adták, támogattak és hittek bennem, illetve természetesen részesei a munkatársaim is, akik velünk együtt elkötelezetten dolgoznak a közös jövôért. Az Év Üzletembere Díjat 2016-ban édesapám is megkapta, aki 2017-ben adta át nekem a cég vezetését, amit két éve már nem egyedül viszek. A díj megerôsíti bennem azt a meggyôzôdést, hogy jó irányba megyünk, sikeresen túlléptünk a generációváltáson, és a Prophyl Kft. továbbra is fejlôdik és prosperál.
— Mitôl válik valaki jó üzletemberré, üzletasszonnyá, milyen képességekkel és látásmóddal kell rendelkeznie?
—Azt gondolom, hogy nagyfokú nyitottságra, alkalmazkodókészségre és a munkatársak felé irányuló bizalomra van szükség. Sikerünknek fontos eleme, hogy olyan kiváló szakemberekkel és munkatársakkal dolgozunk együtt vezetôi, középvezetôi vagy munkavállalói
szinten, akik jelentôs mértékben járulnak hozzá a cég fejlôdéséhez. Vezetôink olyan felhatalmazást kaptak, ami erôs bizalomra és nyitottságra épül, ugyanakkor ez a fajta együttmûködés jelentôs lendületet ad nekem és a cégnek is.
— Hogyan lehet megtanulni a cégvezetést?
— Tapasztalatból, tanulásból és mintákból. Állatorvosként végeztem, a PhDmunkám is a szakmához köthetô. Amikor megszületett bennem a döntés, hogy szeretnék részt venni ennek a cégnek a munkájában, akkor az még nem
volt olyan méretû és összetett, hogy komoly vezetôi kompetenciákat igényelt volna. Mire odajutottam, hogy átvegyem a céget, a szakmai ismeretek mellett már sokkal erôsebb volt az igény a menedzseri szemléletre. Ezen a területen azonban nem volt tapasztalatom. Láttam édesapám mûködését, dolgoztunk egy külsôs cégvezetôvel is, de kellettek a saját tapasztalataim, jó és rossz döntéseim, valamint a munkatársaim támogatása. A közös együttmûködésünk hozta meg azt a fejlôdést, ami az elmúlt években elôrevitt minket. Két éve hátrébb léptem az aktív cégvezetéstôl és egy nagyvállalati, iparági környezetben jártas és vezetôi tapasztalatokkal is rendelkezô állatorvos kolléga vette át az irányítást.
Az ô belépése megint egy új szemléletet és lendületet adott a mûködéshez. Ezt a vonalat viszi tovább jelenlegi ügyvezetô társam is, akivel nagyon jó együttmûködést alakítottunk ki
—Mit tanult meg cégvezetôként az édesapjától?
— Azt gondolom, hogy az a szakmai és minôségi szemléletet az, amit kezdettôl fogva képviselt cégünk mûködésében és a különbözô tevékenységeink fejlesztésében, és ez volt az, ami a sikerünket hozta egy olyan üzletágban, ahol kevés hozzánk hasonló, családi tulajdonban lévô közép-európai szereplô van. Emellett a stratégiai gondolkodást, az új dolgok iránti nyitottságot, a bátorságot és az alázatot tartom még elsô körben követendô példának.
— Miként lehet baranyai cégként jellemezni a Prophylt?
— A munkavállalóink többsége Mohács és környékén vagy a telepeink térségében él. A vezetôink, középvezetôink vagy a szakirányú végzettséget igénylô pozíciókban dolgozók kollégáink egy része messzebbrôl jár hozzánk. A beszállítóink és az együttmûködô partnereink többsége környékbeli, a Pécsi Tudományegyetemmel is van együttmûködésünk, azonban tevékenységeink sajátos igényei miatt egyes partnereink távolabbról érkeznek. Ezzel szemben megrendelôink és felhasználóink elsôsorban az Európai Unió országaiban mûködô multinacionális cégek és többnyire nyugat-európai közép- és nagyvállalatokkal versenyzünk.
—Milyen jövôbeni célkitûzéseik vannak, merre szeretnék vinni a vállalkozást?
— Szeretnénk továbbra is az iparág meghatározó szereplôje maradni. Az elmúlt évek kihívásai, válságai és változásai azt mutatták, hogy a gyógyszeriparban minden külsô hatás ellenére stabilan tudunk elôrefelé haladni. Célunk, hogy ne csak alapanyagot, hanem állítsunk elô, – akár saját alapanyagunkat felhasználva – magasabb hozzáadott értékû terméket állítsunk elô a gyógyszeripari szereplôknek. K. T.
Az ipari forradalmak eredményeként bizonyos munkákat hatékonyabban tudunk elvégezni, mint korábban, ugyanakkor az alkalmazott eszközök mûködtetése megnövekedett energiaigénnyel jár. A gépek térhódításával nemcsak a hatékonyság lett nagyobb, hanem a meghibásodásokból származó kockázat is. Ezenfelül számos iparágban keletkezhetnek robbanásveszélyes gôzök, gázok vagy porok, amiket az ott használt meghibásodott berendezésekben keletkezett szikra berobbanthat, mint például a sújtólég egy bányában. Az ilyen súlyos következmények elkerülésére fejleszt megoldásokat, többek között gyújtószikramentes akkumulátorokat a pécsi ADOTT Solutions Kft.
—Az általunk létrehozott berendezések igen szigorú tanúsításon esnek át, akkor sem tudnak szikrát okozni vagy túlmelegedni, ha meghibásodnak. Az ipar 4.0-nál jelentôs teret hódít az elektronika, ideértve a mobil- és a távolba kihelyezett eszközöket, amelyek sokszor akkumulátorról mûködnek. Esetükben megvan a veszély, hogy a meghibásodásuk akár szikrával vagy tûzveszéllyel is járhat. Ha ez robbanásveszélyes környezetben történik meg, annak igen súlyos következményei lehetnek – mondja
SURINYAEndre ügyvezetô. — Ezért ilyen helyeken nem engedélyezik a hétköznapi elektronika alkalmazását, ami azt vonja maga után, hogy az érintett iparágak csak nagy késéssel tudnak csatlakozni az ipari forradalomhoz, hiszen nem lelhetôk fel a megfelelô tanúsítással rendelkezô eszközök, berendezések. Mi mérnöki szolgáltatásként elsôsorban ilyen berendezéseket fejlesztünk.
—A piac igényeire reagálnak vagy azok elébe mennek a fejlesztéseikkel?
—Figyeljük a piaci igényeket, és igyekszünk azokat kielégíteni. Alapvetôen egy konzervatív piacról beszélünk, ahol igen nehéz újdonságokat bevezetni. Az a tudás, ami nálunk megvan, abban különleges, hogy képesek vagyunk a sokszor technikailag ellentétes feltételeket kielégíteni. Például a mi csapatunk fejlesztett ki elsôként olyan tanúsított tabletet, amely bányákban is használható. Az elmúlt tízegynéhány évben kifejlôdött tudásunk arra irányul, hogy miként tudjuk kordában tartani az eszköz mûködéséhez szükséges nagy energiát, és úgy szétosztani, hogy egy helyen egy-
szerre sohase fordulhasson elô veszélyes mennyiségben. Ez a tudás sem tankönyvekben, sem egyéb helyeken nem lelhetô fel. A saját korábbi munkáinkból felhalmozódó tapasztalatokból folyamatosan épül az a tudásanyag, amit igyekszünk gondosan mûvelni, továbbfejleszteni és aktualizálni.
— A fejlesztéseik milyen iparágakban érvényesíthetôk?
— Elsôsorban azokon a területeken, ahol robbanásveszélyes gázok, gôzök vagy porok jelentkezhetnek. A bányában ott a sújtólég, az olajfúró helyeken, akár a tengeri platformokon vagy a szárazföldi olajfúrásnál mindig elôfordulhat földgáz, ami szintén robbanásveszélyes. Említhetem az üzemanyagtöltô állomá-
sokat, a vegyi üzemeket, a festékgyárakat, de akár még az élelmiszeripar is szóba jöhet, hiszen a malmokban szálló finom por is berobbanhat. Ugyanez megtörténhet a gyógyszeriparban is, illetve a cementgyártás egyes szakaszaiban. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy sok iparágban nem számolnak kellôképpen ezzel a veszéllyel.
— Az önök fejlesztései milyen irányban haladnak, mit igényel a piac?
— Mint említettem, egy viszonylag konzervatív piacra dolgozunk, ezért a vevôink mindig egy kicsit lépéshátrányban vannak, hiszen a szigorú korlátok miatt számukra kevésbé érhetôk el a legújabb és legmodernebb eszközök, amelyekkel automatizálni tudnák a folyamataikat. Viszont nagy igény mutatkozik gyújtószikramentes akkumulátorokra, mivel ezekben az iparágakban is kezdenek elterjedni a hordozható vagy távol kihelyezett eszközök, melyeknek szükséges az energiával való ellátásuk. Az általános akkumulátorok erre alkalmatlanok (gondoljunk csak a kigyulladt okostelefonokról vagy elektromos jármûvekrôl szóló beszámolókra), mi azonban képesek vagyunk olyan akkumulátor-megoldásokkal szolgálni, amik a szigorú feltételeket is teljesítik. A mérnöki szolgáltatáson túl saját termékben is gondolkodunk, olyan testre szabható, konfigurálható akkumulátorokban, amiket nem egy konkrét megrendelésre fejlesztünk ki, hanem szélesebb körben is használhatók.
— Ezeket a termékeket Pécsett fogják gyártani?
— Pécsett vannak olyan beszállítóink, akikkel akár a saját, akár azokat a termékeket meg tudjuk valósítani, amiket a külföldi vevôinknek fejlesztünk. Nagyon sok esetben itt tudjuk tartani a gyártást. A termékeken túl a gyártási folyamatnak is meg kell felelniük a roppant szigorú feltételeknek, hogy garantálni tudjuk a minôséget és a biztonságot. Mindehhez Pécs kedvezô lokáció, mert könnyen auditálható, jól ellenôrizhetô, kiválóan menedzselhetô beszállítóink vannak. K. T.
KÍNAI GAZDASÁG ÉS MINÔSÉG: európai probléma vagy
Messzire utazott gondolatban a Kamarai Minôségügyi Klub 2025 márciusában, egy interkulturális témát vett górcsô alá: ülésén a kínai ipart, oktatást, kultúrát vizsgálta meg (és még sok egyebet is), természetesen minôségügyi szemszögbôl. A témát elôadásával Györki Renátó, a kamara újonnan kinevezett, kínai relációs Üzletfejlesztési Követe indította el, aki saját személyes élményeit átadva segített kontextusba helyezni a kínai gondolkodást, a szervezeti mûködést, a kapcsolatokat.
LUKÁCS ZOLTÁNT,a CERT
Tanúsító Zrt. vezérigazgatóját, a klub egyik vezetôjét kérdeztük az eseményrôl.
—Hogyan „került terítékre” Kína?
— Nem is azzal kezdeném, hogy hogyan jött Kína, hanem azzal, hogy hogyan jött a Minôségügyi Klub. Az elképzelésünk az volt, hogy összefogjuk a minôségügyi szakembereket, akik a közös munka során segíteni tudnak egymásnak, illetve maga a közösség segíteni tudja a régió minôségirányítási vezetôit. A kérdésre visszatérve: a klubot Béda Károllyal vezetjük, aki az egyik értékelô-jövôtervezô megbeszélésünkön vetette fel Kínát. Nekem személyes ismerôsöm Györki Renátó, akivel egy korábbi elôadásán ismerkedtem össze. Látható az a tendencia, miszerint ma már az Európában és Magyarországon aktív kínai nagybefektetôk minôségirányítási igényeit is ki kell elégíteni. A német szempontrendszerhez szokott és arra szakosodott cégeknek ez új. Ahhoz, hogy jól tudjuk kielégíteni az igényeket, meg kell értenünk a kínai gondolkodást.
lehetôség?
tók és a megrendelôk részérôl. Vélhetôen az utóbbiak számára lesz ez nehezebb.
Emellett teljesen más kategóriába tartozik a munka megbecsülése, ami mögött egy hierarchikus gondolkodás sejlik fel. Ez, és a hatalmas ország oktatási rendszere meghatározza azt is, hogy mennyire tudnak innovatívak lenni a kínaiak. Úgy vélem, hogy ezen a téren lehet Európának versenyelônye. További tapasztalat, hogy a kínaiak jó üzletemberek, türelmes és nem mohó befektetôk.
— A résztvevôk láthatóan élvezettel kapcsolódtak be a beszélgetésbe. Önben mint klubvezetôben mi fogalmazódott meg ennek láttán?
— Egyrészt örömmel láttam a résztvevôk érdeklôdését, másrészt továbbra is kevésnek tartom a megjelentek számát. A mai gazdasági helyzetben szükségszerû a nyitottság, és meg kell ragadni minden alkalmat arra, hogy megértsük a tendenciákat. Szeretnék több ilyen megbeszélést tartani, gyakorlati tapasztalatot és a vállalkozások mûködését segítô tudást átadni.
GYÖRKI RENÁTÓszámára nem idegen, hogy elôadása sikeres, hosszúra nyúlt világjáró körutazása során angol nyelven tartott standup elôadásokat, majd Kínába vetette a sors.
—Idestova 3 éve költözött haza a családjával. Nem lehetett könnyû újrakezdeni, ismét egzisztenciát építeni. Mivel foglalkozik most?
pihenônap áll rendelkezésre Kínában. A feleségével beszélgetve ugyanez köszönt vissza, amikor azt mondta, hogy jó Magyarországon élni, de túl sok a szabadnap. Önben milyen üzenet fogalmazódik meg a magyar vállalkozások felé?
— Ha megnézzük, hogy az elmúlt 50 évben milyen gazdasági fejlôdésen ment keresztül a világ legnépesebb országa, akkor tisztán látszik, hogy a 28 munkaszüneti nap/év ilyen szempontból kifizetôdô. Nálunk ez a szám valamivel 100 fölött van évente. Úgy gondolom, hogy a társadalomra nézve egyik sem jó megoldás, valahol 60-70 között lenne ez ideális. Szerintem az itthoni vállalkozások sem bánnák ezt...
— Úgy kezdtük, hogy messzire utazott gondolatban a klub. De önnek van egy, illetve több valódi utazás is a tarsolyában. Melyek ezek?
—Az az elképzelés, hogy idén egy olyan üzletemberekbôl álló csoportot szervezzünk össze, akikkel együtt Kínába utaznánk. Helyi gyárakat, cégeket, akár kiállításokat tekintenénk meg jövôbeni együttmûködésekben bízva. Természetesen ugyanezt meg szeretnénk valósítani „visszafelé” is. Egy sikeres üzleti kapcsolat elengedhetetlen része, hogy betekintsünk egymás (üzleti) kultúrájába és megértsük a dolgok miértjét.
— Milyen tapasztalatokat szûrt le magának az elhangzottak alapján?
—Általános igazság, hogy egy ilyen bonyolult összeszokási folyamat hosszú ideig tart. És nemcsak az európai igényekhez szocializálódott vállalatvezetôknek kell hozzászokniuk a kínai elvárásokhoz, hanem a kínaiaknak is hozzá kell szokniuk az európai rendszerekhez. Kölcsönös folyamat ez a beszállí-
— Az újrakezdés sosem egyszerû. A Covid-19 által megtépázott világgazdasági helyzet sem könnyítette meg a dolgunkat. Mostanra sikerült az elképzeléseinket tettekre váltani, egy konzultációs céget igazgatunk a feleségemmel közösen. Fô profilunk a középés kelet-európai (KKE) régióba vágyó – vagy már itt tartózkodó – kínai cégek segítése. —Elôadásának egyik leginkább magával ragadó gondolata a munkaszüneti napokat bemutató diához kötôdik, amin azt látszik, hogy egy évben összesen 28
Munkájukhoz további sok sikert kívánunk!
* * *
A minôségügy a vállalkozói reziliencia, vagyis a rugalmas ellenállóképesség alapja. A klub tagjai közé várja mind a minôségügyi szakembereket, mind a vállalkozásvezetôket, hogy együtt találjanak megoldást a problémákra és az új helyzetekre.
Az eseményt a vállalkozások nemzetközi versenyképességét segítô Enterprise Europe Network projekt támogatta.
Cs. G.
ÜZLETI LEHETÔSÉGEK
A JÖVÔ TECHNOLÓGIÁIBAN
PTE Innovációs Napok 2025
2025. május 6-7-én ismét megrendezik a PTE Innovációs Napokat, a Dél-Dunántúl legnagyobb innovációs eseményét. A rendezvény célja, hogy összekapcsolja a vállalkozásokat a Pécsi Tudományegyetem legújabb kutatási eredményeivel, és elôsegítse az akadémiai szféra és az ipar közötti együttmûködéseket. A kétnapos program kiemelt fókusza az üzleti hasznosítás, a jövô technológiáinak bemutatása és a kapcsolatépítés.
Az eseményt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által mûködtetett dél-dunántúli Enterprise Europe Network (EEN) iroda támogatja, amely a vállalkozások nemzetközi versenyképességének motorjaként segíti a cégeket új piacok, partnerek és lehetôségek megtalálásában.
Miért érdemes ott lenni vállalkozóként?
A PTE Innovációs Napokon elsô kézbôl ismerhet meg olyan piacképes technológiai fejlesztéseket, amelyek a jövô üzleti sikereinek alapját jelenthetik. Biotechnológia, medtech, adatgazdaság és kvantumszámítástechnika – csupa olyan terület, ahol az innováció már most versenyelônyt biztosít. A program során megismerheti az egyetemi PoC (Proof of Concept) fejlesztéseket, szellemi termékeket, valamint részt vehet interaktív bemutatókon és e-poszter kiállításokon.
B2B találkozók – közvetlen kapcsolat döntéshozókkal
A rendezvény keretében szervezett B2B matchmaking találkozók kiváló lehetôséget kínálnak a személyes üzletikapcsolatépítésre. Ezeken a találkozókon közvetlenül egyeztethet egyetemi kutatókkal, fejlesztôcsapatokkal, valamint más vállalatok képviselôivel. Az ilyen beszélgetések gyakran az elsô lépést jelentik a közös fejlesztések és innovációs projektek elindításában. Az Enterprise Europe Network közremûködése biztosítja, hogy ezek a találkozók nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is új együttmûködési lehetôségeket nyissanak.
Együttmûködések kutatókkal – az innováció motorjai A PTE-n zajló kutatások ipari alkalmazása új piacokat nyithat meg az ön vállalkozása számára is. Legyen szó gyógyszeripari fejlesztésekrôl, adatmenedzsment megoldásokról vagy fenntartható technológiákról, a tudományos partnerek bevonása garantálja a szakmai hitelességet és a versenyképes tudást. A PTE Innovációs Napokon találkozhat olyan
kutatócsoportokkal, amelyek nyitottak az ipari partnerekkel való közös munkára – legyen az K+F projektek indítása vagy technológiatranszfer megállapodások kialakítása.
Nemzetközi dimenzió – új piacok, új partnerek Az esemény nemzetközi fókuszát erôsítik az EDUC szövetség techtranszfer szakértôi, valamint az EEN által biztosított kapcsolati tôke. Így a rendezvény kitûnô alkalom a nemzetközi együttmûködési megállapodások elôkészítésére. Ha cége külföldi piacokra lépne, vagy bôvítené innovációs partnereinek körét, itt a helye!
Ne maradjon le!
A PTE Innovációs Napok nem csupán egy szakmai fórum, hanem egy olyan találkozási pont, ahol az üzleti kapcsolatokból közös fejlesztések, projektötletekbôl pedig kézzelfogható innovációk születnek. Használja ki a lehetôséget, és legyen részese a jövô technológiáinak! Idôpont: 2025. május 6-7.
Helyszín: Pécs, Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont
Habár hely hiányában nincs módunk mindenkit megjelentetni, de lehetôség lesz találkozni és megbeszéléseket lefolytatni például a CAMTech szakembereivel:
A PTE orvoskarán mûködô Centre for Advanced Medical Technology (CAMTech) kiemelkedô fejlesztési terveivel és kutatási infrastruktúrájával jelentôs mértékben hozzájárul az orvosi technológia fejlôdéséhez.
Az Orvosi Készségfejlesztô és Innovációs Központot, a 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központot, továbbá az Idegsebészeti Klinikán kialakított Biomechanikai Laboratóriumot magában foglaló CAMTech kiemelt projektjeként fut a Védelem-egészségügyi Kiválósági Központ és a Kooperatív Technológiák Nemzeti Laboratóriuma.
Széles spektrumú szolgáltatási portfóliójának része a mûtéti tervezés, az orvosi eszközök prototípus-gyártása vagy az egészségügyi szoftverfejlesztés.
A CAMTech mint az NKFIH Kiváló Kutatási Infrastruktúra díjának elnyerôje modern kutatási és fejlesztési kapacitásával, valamint digitális innovációkat támogató infrastruktúrájával ideális alapot biztosít K+F projektekhez, termékfejlesztéshez és ipari együttmûködésekhez. Kövesse az eseményt, és regisztráljon ön is a Dél-Dunántúl legnagyobb innovációs eseményére!
A kiállítókat és potenciális tárgyalópartnereit megtekintheti ezen a weboldalon: https://www.b2match.com/e/upinnovation-days-2025
AKIK A HIBRID ÜGYFÉLSZOLGÁLAT KIFEJEZÉST BEHOZTÁK A KÖZTUDATBA
Anna Anderson a nap 24 órájában ellátja a telefonos és online ügyfélszolgálatot, akár több nyelven is, fogadja a telefonhívásokat, e-maileket küld, rögzíti az adatokat a cég belsô rendszereibe, vagy akár automatikusan jelentéseket generál. Munkáját megbízhatóan, kiegyensúlyozottan végzi, nem kér fizetésemelést és szabadságra sem megy. Ez utóbbiból persze kiderül, hogy Anna Anderson nem élô személy, sokkal inkább egy egyedi mesterségesintelligencia-alapú megoldás, amelyet az üzleti támogatóközpontként mûködô Anderson Group Hungary Kft. fejlesztett ki. Mint TESZÁRIK ZOLTÁNügyvezetô mondja, a forradalmian új, mesterséges intelligenciát (MI) alkalmazó ügyfélszolgálati rendszer mûködtetésével akár 50–70%-kal is csökkenhetnek a személyi és üzemeltetési kiadások –a kkv-k számára is.
— Meggyôzôdésem, hogy nagyon sok iparágban igen hamar fog óriási változásokat hozni az AI-technológia. Sokan azt hiszik, hogy van még 5–8 évük a bevezetésére, de már látni, hogy nincs. A mi iparágunk, az SSC ebben a folyamatban nagyban érintett, a telefonos ügyfélszolgálatot, a back office-t felrobbantja az MI. Ezért is határoztuk el az MI-re alapuló ügyfélszolgálati rendszer fejlesztését, mert ez teszi lehetôvé a versenyképességünk növelését. Nagy szerencsénk volt, hogy összeállt nálunk egy olyan fejlesztôcsapat, amely létre tudta hozni ezt a Magyarországon elsô, és tulajdonképpen a piacon az egyetlen, kkv-k számára is megvásárolható terméket. Megoldásunk ugyanis nemcsak az Anderson Group mûködését támogatja, olyan terméket fejlesztettünk, amely más vállalkozásoknál akár hibrid ügyfélszolgálat biztosítását is lehetôvé teszi. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazás mellé biztosítunk egy kollégát, és ahol eddig tíz
emberrel oldották meg az ügyfélszolgálati munkát, az MI segítségével most mindösszesen két munkatárs is képes lesz erre – ugyanazon a színvonalon. — Miben egyedi ez a fejlesztés? — Kifogástalanul beszél magyarul, és a sablonválaszok helyett elbeszélget az ügyféllel, tehát a kérdés és nem pedig elôre betáplált mondatok alapján fogalmazza meg a válaszát. Több cég megkeresett már bennünket hasonló fejlesztéssel, de egyik sem mûködött azon a színvonalon, mint a mi termékünk, amely teljes egészében helyettesíti az ember munkáját. A másik nagy elônye, hogy könnyen fölprogramozható, nem kell hónapokig tanítani és rengeteg adattal ellátni, hanem egy megadott írott háttéranyagból képes megfogalmazni a válaszait.
— Milyen lehetôségeket rejt még ez a rendszer, hol és mire használható?
— Az ügyfélszolgálatos MI-fejlesztésünk már mûködik, de már elkészült és belsô tesztelésen van az idôpontfoglalónk, ami például az egészségügyi szolgáltatók számára lehet hasznos: 0–24ben képes kiszolgálni az idôpontfoglalással kapcsolatos igényeket. Azt gondolnánk, hogy csak a közepes vagy a nagyvállalatok engedhetik meg maguknak, hogy MI-alapú rendszereket mûködtessenek, a mi fejlesztésünk azonban a kkv-k számára is elérhetô, az ára
egy-két hónap alatt megtérül. Elsôsorban termékként gondolunk rá, tehát értékesíteni szeretnénk, akár szoftverként, akár pedig úgy, hogy hibrid megoldásként a cégünk átveszi az ügyfélszolgálatot, és az MI-alapú fejlesztés mellé kollégát delegálunk. Már jelenleg is nagy az érdeklôdés ez iránt.
— Tartanak már fejlettségben ott a hazai vállalkozások, hogy AIalapú megoldásokat integráljanak a mûködésükbe?
— Azt gondolom, hogy ez elkerülhetetlen. Jelenleg a legnagyobb akadály az értékesítésben az, hogy nem hiszik el, milyen jó minôségû a fejlesztés. De ha már kipróbálták – a honlapunkon például elérhetô a saját „munkatársunk”, Anna Anderson, ôt bármikor meg lehet keresni –, onnantól kezdve nem probléma elfogadniuk. Minden alkalommal kérdésként merül fel, hogy mennyit hibázik az eszköz. Az MI sem hibátlan, de jóval kevesebbet téveszt, mint az ember. Mindenhol azt tapasztaljuk, hogy ha a vállalkozók megértik, mire is használhatják a fejlesztésünket, rögtön 2-3 funkció is megfogalmazódik a részükrôl, hogy még milyen területen lenne szükségük ilyen támogatásra. Ez még rengeteg fejlesztést fog generálni a cégeknél a közeljövôben.
—Hogyan alakítja át a munkaerôpiacot az önök mûködési területén az MI?
— Alapjaiban át fogja alakítani. Úgy számolok, hogy Magyarországon kéthárom éven belül lefelezôdik az ügyfélszolgálatos munkaerô. Csak majd olyan helyeken maradnak meg a valós munkavállalók, ahol igen kötöttek a szabályozások, például a nagyobb állami cégek, a bankok nehezebben mozdulnak ilyen irányba. De ott, ahol funkcionálisan nem indokolt az emberi munkaerô alkalmazása, szerintem két-három év múlva tíz munkaállomásból kilencen gép dolgozik majd. Mi úgy megyünk ennek elébe, hogy átképezzük a munkavállalóinkat, illetve a hibrid ügyfélszolgálattal behozott új megrendelésekben bôven lesz munkájuk. Ahol ezt nem lépik meg, ott várhatóan nagy leépítések lesznek. K.
T.
TESZÁRIK ZOLTÁN
AKTÍVAN A VILLÁNYI TÉRSÉG
BORTURIZMUSÁÉRT
A Villányi borvidéket még ma is inkább magas minôségû vörösborairól ismerik, persze mára fehér és rozéborok terén is jócskán van lehetôségük válogatni a borkedvelô fogyasztóknak. A villányi borok minôségét a 2006 óta mûködô eredetvédelmi rendszer szavatolja, amelynek szimbóluma a magyar kikerics és amely a „villányi” néven forgalomba hozott borokat classicus–premium-super premium kategóriákba sorolja. A borvidék vezetô márkája a premium és a super premium kategóriában elérhetô Villányi Franc, amely nemcsak itthon, de a külföldi piacokon is egyre népszerûbbé válik. Az eredetvédett, forgalomba hozott borok száma több mint tízszeresére nôtt az eredetvédelmi rendszer bevezetése óta. A Covid alatti éveket leszámítva 2006-tól 2024-ig egy lassú, de folyamatos növekedés figyelhetô meg. Ez a Villány-Siklósi Borút mint szervezet hathatós munkájának is köszönhetô.
— A Villány-Siklósi Borút 1994-ben alakult meg európai példára, hogy összekapcsolja a dél-baranyai borászatokat és szervezetten fejlessze a borturizmust. Számos feladat tartozik a borúthoz, de fô célja a minôségi vonzerô és a borturisztikai szolgáltatók megfelelô prezentálása a turisták felé, és olyan érdekfeszítô programok szervezése, amelyek a borturisták figyelmét a Villányi borvidékre irányítják. Villány nemcsak nagyszerû borairól, de a helyi gazdák utánozhatatlan vendégszeretetérôl is ismert – mondja KOVÁCS BOGLÁRKA DÓRA, borúti elnök.
— Milyen rendezvényekkel készülnek az idei turistaszezonra?
—A borút minden évszakban megszervezi a nagy népszerûségnek örvendô rendezvényeit, bortúráit, amelyek az egész országból vonzzák a borkedvelô közönséget. Most éppen a tavaszi eseményeire fókuszál az egyesület. Április 12-én rendezzük meg a Tavaszi Borpiknik szervezett borutat, majd május 1–4. között az egész borvidéket felrázó Borzsongást, amikor is a nyitott borudvarok megtelnek színes bor-gasztronómiai és játékos programokkal. Május 24-én az aktív turisták számára kínál egyedülálló borélményt a borút, hiszen a szôlôsorok között túrázva ismerkedhetnek meg a Villányi borvidék jellegzetességeivel és egyedi ízvilágú boraival. A szervezet nagyon szerencsés, hiszen minden évszakra jut több kiemelt esemény. Nyáron és télen a kerékpárosoknak kedvezve szer-
vezzük meg a népszerû Gördülô Dûlôket, melynek ôszi kiadása is éppoly sikeres. Szeptemberben az Európa Bordalfesztivál a bor és kultúra találkozásának egy minôségi megtestesítôje. A tél kiemelt eseménye pedig nem más, mint a helyi hagyományokra építô Vince-napi dûlôjárás, amely egyúttal a szervezet évindító eseménye is egyben.
— Milyen módon zajlik a borúti minôsítés, egyáltalán kik és hogyan lehetnek az egyesület tagjai?
— A borút természetesen a marketing- és rendezvényszervezési feladatok mellett egyéb szakmai feladatokat is ellát. A Villány-Siklósi Borút borturisztikai szolgáltatói, azaz vendéglátó, szállás és borász tagjai mind minôsített vállalkozásai az egyesületnek. A borút saját minôsítési rendszert mûködtet, amelynek alapján egy elôzetes önminôsítés és a minôsítô bizottság személyes bejárása alkalmával elvégzi a csatlakozott szolgáltatók minôsítését. Ez egyrészt egy jó marketingkommunikációs eszköz, másrészt egy fontos fogyasztóvédelmi feladat is. Ennek segítségével a szervezet garantálja, hogy az általa minôsített szolgáltatók magas minôséget képviselnek. 2021-tôl a szolgáltatók köre már a helyi termelôkkel is kibôvült, ugyanis ekkor vezette be az egyesület a Villányi Borvidék helyi termék védjegyrendszerét. Ennek célja a garantáltan magas minôséget képviselô helyi termékek kiemelése a sokaságból és tudatosan beépíteni azokat a térség turisztikai és gasztronómiai kínálatába. További cél, mind a helyi lakosság, mind a borvidékre érkezô vendégek számára alternatívát kínálni a kommersz tömegárukkal szemben a helyben készült minôségi élelmiszerek fogyasztására.
—Milyen elônyökkel jár a borúti tagság?
— A borút tagjai számára számos elônnyel jár a borúti tagság. Részesévé válnak egy minôségi turisztikai és információs hálózatnak, a borvidék „látható” szolgáltatói lesznek. A www.villanyiborvidek.hu oldalon önálló megjelenési felületet kapnak, a szolgáltató egységnél a látogatómenedzsment-feltételek biztosítása érdekében borúti irányjelzô tábla kerül ki. Felkerülnek a borúti térképre, amelyet a borvidéki településeken helyezünk ki, valamint nyomtatásban is elérhetôk a minôsített tagoknál. A borút minôsített szolgáltatói azok a vállalkozások, amelyek a borturisztikai programcsomagokba bekerülhetnek, a borúti rendezvények személyes résztvevôi lehetnek, vagy a szervezett bortúrák helyszínéül szolgálhatnak.
K. T.
KOVÁCS BOGLÁRKA
VAN OLYAN CÉG,
amely négy csapatot is indít a Pécs–Harkány futóversenyen
Idén már 41. alkalommal rendezte meg a Pécs-Harkány országúti futóversenyt a Pécsi Vasutas Sportkör (PVSK) március 9-én. 340 egyéni nevezô és 130 (háromfôs váltó-) csapat tette meg a 25,6 km-es távot. A sportesemény évrôl évre egyre népszerûbb a cégek körében, a vállalkozások egyfajta céges csapatépítôként indítanak teameket váltóban, van, aki több trióval is nevez. FREIER BALÁZSversenyigazgató szerint az indulók nemcsak a közös élmény miatt küzdik le a távot, az eredményeket is komolyan veszik.
—Kezdetben a PVSK-s tájfutók és atléták a téli alapozás felméréseként futottak el Harkányba, késôbb csatlakoztak hozzájuk a komlói atléták is, és az esemény egy nem hivatalos versennyé nôtte ki magát. 1985-ben minôsítették hivatalosan versennyé a Pécs–Harkány futást, amelyet az utóbbi 20–25 évben a PVSK rendez meg. Sokáig csak versenysportolók indultak rajta, mert a tömegfutás nem volt annyira népszerû, mint manapság, aztán egyre több szabadidôsportoló is csatlakozott. Eleinte még váltók sem voltak, csak egyéni táv, ami a versenysportolók számára is kihívás volt a téli szezon befejezésével.
—Mitôl lett ennyire kedvelt esemény az elmúlt években?
— Pontosan 25,6 km a táv, ami kihívást jelent az embereknek. Itt nem tehetik meg, mint a városi versenyeknél, hogy ha elfáradtak, akkor kiállnak. Itt fel kell készülni. Eleve úgy jönnek a ver-
senyzôk, hogy már edzenek a versenyre, és tisztában vannak vele, hogy ezt a távot le kell futniuk.
— Idén 130 csapat teljesítette a távot, ezek jó része céges team volt. Sok helyen látni, hogy örömmel osztják meg a kommunikációjukban a versenyen való részvételt.
— Nagyon sokan, akik nézôként kísérték végig a programot, megjegyezték, hogy annyira jó ez a verseny, szívesen indulnának rajta, azonban ekkora távot nem tudnak egyedül lefutni. Akkor találtuk ki, hogy legyen váltófutás. Mérlegeltünk, hogy körülbelül három fô tud kisebb felkészüléssel is odaállni versenyezni. Három kategóriát alakítottunk ki, de aztán láttuk, hogy sok cég is nevez, így nem tartottuk igazságosnak az értékelésnél, hogy profi futókkal szemben kell versenyezniük. Ekkor jött az az ötlet, hogy a cégeknek rendezzünk külön versenyt. A céges váltófutók száma egyre csak nôtt, és azt vettük észre, hogy gyakorlatilag már a váltófutó csapatok legalább a felét a céges váltók adják ki. Valószínûleg ez az esemény támogatja a vállalati sportolást, segíti az összetartást, a kollégáknak egy remek élményben lesz részük, amirôl sokáig mesélhetnek egymásnak. Vannak olyan vállalatok, ahol négy csapattal is indulnak.
—Önök esetleg valamilyen módon tudják-e segíteni a felkészülést?
— Ha kérnek segítséget, akkor nagyon szívesen segítünk a felkészülésben, de az a jellemzô, hogy az indulók maguktól készülnek fel. Azt látjuk, hogy a verseny valóban verseny, nem gondoltuk, hogy ennyire fontos a futók számára a beérkezési sorrend. Ha néha van egy-egy elcsúszás a helyezésekben, felszólalnak, hogy márpedig szerintük ôk voltak a harmadikak vagy negyedikek. Ekkor meg kell vizsgálnunk, hogy tényleg így történt-e a beérkezés.
—Milyen élményt adhat a futóknak egy-egy ilyen verseny?
— Azt vettem észre, hogy várják ezt az eseményt, ezt a lehetôséget. A célba érés után igyekszünk olyan plusz dolgokat is nyújtani, amitôl igazán jól érzik magukat. Az, hogy lefutott egy ekkora
távot, már önmagában egy nagy élmény a futónak, de ha a végén a harkányi fürdôbe is bemehet, az megkoronázza a napját. Ezért biztosítunk belépôt a fürdôbe, hogy a fáradt izmokat ki tudják lazítani. A célban frissítô italokkal, banánnal, szôlôcukorral, teával, vízzel várjuk a futókat, majd az eredményhirdetést is igyekszünk színessé tenni. A mûsorvezetô gyakorlatilag névrôl ismeri a versenyzôket, hogy sokan várják a versenynek ezt a részét is. Korosztályonként hirdetünk eredményt, a profik pénzjutalomban is részesülnek. Számos cég felajánlásával ajándékcsomagokkal ismerjük el a kiváló teljesítményeket. Idén a befutónál, hogy fokozzuk a hangulatot, a színpadon egy DJ szolgáltatta a zenét. A jó hangulathoz persze kell a jó idô is, ez a rendezés egyik legfontosabb feltétele, mert hiába jó a szervezés, hiába van minden a helyén, ha kifogtunk volna egy szeles, hideg, esôs idôt, akkor valószínûleg mindenki egybôl a strand felé vette volna az irányt. De biztosan akkor is jól érezték volna magukat, mert ilyenkor felszabadul az adrenalin, és bent a vízben a futók egymásnak szokták mesélni az élményeiket, hogy kinek hol volt a holtpontja, melyik rész volt a legjobb, mikor volt számukra a legnehezebb.
Kamarai kollégák is részt vettek az eseményen. Sárszegi Noémi, a nôi abszolút kategória ezüstérmese lett, míg a #ajelenajövôd csapat – Authné Kállai Kata, Pohli Krisztina, Sárszegi Noémi – kategóriájában a 4. helyen végzett. Császár Gergely egyéniben teljesítette a távot.
Ludvig Károly – Cupra Tavascan
Az üvegezési munkákkal, üvegek megmunkálásával és üvegfeldolgozással foglalkozó Start Üveges Hungary Kft. ügyvezetôje, LUDVIG KÁROLYaz AutóCity Zrt. elektromos hajtású Cupra Tavascan modelljét próbálta ki. A látványos karosszéria azonnal megragadta a figyelmét.
— Gyönyörû a vonalvezetés, a karosszériaelemek formázása mozgalmas, mindenütt élek és ívek váltják egymást úgy, hogy az összkép egyáltalán nem túlzó. A motorháztetô mélyedései egyediek, a háromszögletû menetfényeket sem láttam még, a szigorú lámpák pedig rímelnek a lökhárító merész vonalaira. Annak ellenére, hogy testes autó a Tavascan, oldalról sem nehézkes, minden szögbôl harmonikus az összkép. Hátul szintén a lámpák viszik a prímet, a világító embléma is nagyon tetszik.
—4.6 méteres a Tavascan, ami a magas építéssel együtt bôséges helyet ígér az utastérben. Ön is így érezte?
—Nagyon kényelmes elöl, ebben az üléseknek is komoly szerepük van, ráadásul nemcsak komfortosak, hanem ugyanolyan látványosak, mint a karosszéria. Hátra is beültem, és ott is bôven elegendô a hely. A legnagyobb meglepetést viszont a csomagtartó okozta, elképesztôen nagy lett, jóval kisebbre tippeltem volna.
— Az ülések különlegesek, és a középsô konzol is olyan, mintha tanulmányautót látnánk.
— Nem gondoltam, hogy egy autógyárban megvan a bátorság, hogy ilyen szobrot alakítson ki egy sorozatgyártású autó utasterében. Ugyanakkor ki más tenne ilyent, ha nem a Cupra, fôleg ezzel a karosszériával. A legjobb az egészben, hogy nem öncélú, alatta és mögötte is van tárolóhely, talán csak egy plusz
rekeszt áldoztak fel a szépségért, ami szerintem megérte. A mûszerfalon is folytatódnak az ívek, este pedig rátesz egy lapáttal az autó, mert a hangulatvilágítással teljesedik ki a kép. A kezelhetôség sem rossz, a kormány mögé helyezett irányváltót hamar megszoktam, és a középsô tablet is informatív.
— A felszereltség is teljes? — Nem volt olyan tétel, amit hiányoltam volna. Valójában annyi mindent nyújt az autó, amihez legalább egy teljes együtt töltött hét kellene, hogy alaposan felfedezzem. Nagyon sokat ülök autóban, a vállalkozás miatt is és magánemberként is, így a telefon megfelelô integrálása nagyon fontos, itt ez gördülékenyen ment, és természetesen vezeték nélkül kapcsolódott az Android Auto is. Az esti vezetésnél nagyon fontos a minôségi fényszóró, biztos vagyok benne, hogy a Tavascan lámpái nem csak szépek, hanem hatékonyak is, hiszen a Volkswagen csoport adja a mûszaki alapokat. A sok-sok asszisztens hasznos, és tetszett a jó minôségû parkolókamera is, ezzel könnyû a manôverezés. Nem próbáltam, de a Cupra weboldalán láttam, hogy akár a telefonról is vezérelhetô a parkolás. A ma már egyre
jobban terjedô online szolgáltatásokat én kevesebbet használom, de az például nagy könnyebbség, ha egy építkezésen a telefonomról ki tudom nyitni az autót, vagy távolról lehet felügyelni a töltést.
— Elektromos autókkal volt korábban tapasztalata?
—Vezettem már többet is, sôt akár az is megeshet, hogy a következô autóm elektromos lesz. Ebben ennek a Cupra Tavascannak is szerepe lehet, mert az eddig legjobb elektromos modell, amivel találkoztam. A többi kisebb, egyszerûbb, fapadosabb volt, a Cupra viszont egy remek autó, nagyszerû hajtáslánccal.
— Mitôl szimpatikus önnek ez a hajtásmód?
— Mindenképpen fontos, hogy környezetbarát. Emellett még ebben a méretben is roppant fürge, én pedig szeretek dinamikusan autózni. A 286 lóerô nemrég még a sportkocsikra volt jellemzô, és ugyan itt a tömeg jóval nagyobb, cserébe viszont ott az elektromos motor azonnal rendelkezésre álló nyomatéka, ráadásul az akkumulátorok miatt alacsony a súlypont, amivel szinte szórakozás ezt a kocsit vezetni. A futómû egy kicsit kemény, viszont ezekhez a menettulajdonságokhoz nem túlzás. Tetszett a kormányon levô Cupra gomb is, ezzel azonnal a legsportosabb üzemmódba lép az autó. Láttam, hogy létezik egy VZ
AUTÓTESZT Dél-Dunántúli
kivitel 340 lóerôvel és összkerékhajtással, biztosan nagy élmény a vezetése.
—A Tavascan hatótávja már elegendô akár üzleti használatra is?
— Az ígért 569 kilométer itthon már szinte minden felhasználási módot lefed. A tesztautó a márka roadshowján érkezett, valószínûleg sokan próbálgatták a határait, de még így is ígéretes hatótáv-adatot láttam a kijelzôn. A töltés sebessége nagyon jó, megfelelô töltôn hamar újra lehet tölteni az akkumulá-
tort, a töltôhálózat pedig itthon is szépen bôvül, így a hatótáv miatt nem aggódnék túlzottan.
—Kinek lehet jó választás a Cupra Tavascan?
— Azt gondolom, hogy szinte minden rétegnek megfelelô. Ezzel a teljesítménnyel az sem csalódik, aki a sportos autókat szereti. A mérete miatt családi autónak is tökéletes, a forma pedig szinte egyedülálló még a mai utcaképben is. Meglepett az ára, mert néhány millió forinttal feljebb saccoltam volna az indulóárat, és a VZ kivitel sem sokkal drágább. T. R.
A tesztautó adatai
Akkumulátor kapacitása:77 kWh
Maximális teljesítmény:286 LE (210 kW)
Maximális nyomaték:545 Nm
Csomagtér:540 l
Maximális sebesség:180 km/h
Gyorsulás 0–100 km/h: 6.8 s
Átlagfogyasztás:16.5 kWh/100 km
Hatótáv (WLTP):569 km
Vételár: 18 996 660 Ft
A fontosabb alapfelszerelések: CUPRA sportfutómû, CUPRA üléskárpit, LED fôfényszóró, sávtartó asszisztens, e-Call vészhívó, adaptív tempomat, multifunkciós bôrkormány, 3 zónás klímaberendezés, Park Assist, Full Link Mirror Link, Apple Car Play és Android Auto alkalmazások, kulcsnélküli indítás, tolatókamera, Front Assist, progresszív kormányzás, kikerülô és kanyarodási asszisztens, Pre Crash rendszer
Szövetsége (FIVOSZ) február 26-án
Az elmúlt években oktatási, kutatási, gyógyító és mûvészeti tevékenysége mellett a Pécsi Tudományegyetem egyre nagyobb hangsúlyt fektet az ún. harmadik missziós tevékenységére is, ezen belül is a társadalmi szerepvállalásra, a vállalati szektor szereplôivel történô együttmûködésre.
Az intézmény vezetôsége folyamatosan keresi azokat a lehetôségeket, hol tudja oktatói-kutatói munkájával támogatni – legfôképpen – a régió piaci szereplôit, illetve, hogy ezek a szereplôk milyen pontokon tudnak kapcsolódni a PTE polgáraihoz a lehetô legszélesebb területeken.
„Ez a partnerség több mint egy aláírás. Ez egy híd a tudás és a gyakorlat között, ahol az egyetemi közösség kis ötletei és a vállalkozói világ tapasztalatai találkoznak. Hiszünk abban, hogy a siker nem szerencse kérdése, hanem tanulás, kapcsolatok és folyamatos fejlôdés eredménye” – húzta alá Mrázik Csaba, a FIVOSZ vármegyei elnöke.
„Fontosnak tartjuk, hogy azok a hallgatók, akik a Pécsi Tudományegyetemen végeznek, már az oktatás alatt lehetôséget kapjanak a körülöttünk lévô öko-
szisztémával, szereplôkkel való találkozásra, és hogy az egyetemi évek után itt találjanak boldogulást, olyan lehetôségeket, amelyek országszerte versenyképesek” – hangsúlyozta Decsi István, a Pécsi Tudományegyetem kancellárja. Hozzátette: a társadalmi, illetve gazdasági szereplôkkel való együttmûködés mellett fontos, hogy ösztönözzék a fiatalokat, a bennük rejlô kreativitást, szándékot, hogy a PTE-n megszerzett tudást saját maguk is hasznosítani tudják, és ne csak egy helyi kis- és középvállalkozásban (kkv) vagy egy multinacionális vállalatnál. A kancellár külön kiemelte az UniNext Innovációs Programot is, mely azzal a céllal jött létre, hogy átfogó és fenntartható módon kezelje a régió legnagyobb kihívásait, melyekre egyebek között gazdaság- és területfejlesztési, valamint egészségfejlesztési és oktatásfejlesztési programokkal kíván válaszolni.
Egészséges, korszerû baromfifelvágottak Pécsrôl
Az eFeF Kft. baromfihús továbbfeldolgozásával, csirke- és pulykahús alapanyagú készítmények gyártásával és értékesítésével foglalkozik. A pécsi székhelyû, osztrák tulajdonú cég 1992-ben alakult. Az elmúlt évtizedek során számos jelentôs beruházás valósult meg annak érdekében, hogy a vállalat úgy minôségben, mint mennyiségben megfeleljen a piac igényeinek. Ellenôrzött alapanyagokból, modern technológiával, megalapozott szakmai tudással és megfelelô minôségbiztosítással készülô termékeiket belföldi és külföldi piacokon értékesítik. Az eFeF Kft. által gyártott készítmények glutén- és laktózmentesek, valamint ízfokozó hozzáadása nélkül készülnek.
A fô termékcsoportok a párizsik és a sonkafélék rúd és szeletelt kiszerelésben. A szortimentben megtalálhatók a Halal-tanúsítvánnyal rendelkezô termékek is. Az elmúlt években dinamikusan növekedett a magas hústartalmú szeletelt csirke- és pulykasonkák értékesítése Magyarorszá-
gon. Az eFeF Kft. ezt a termékcsoportot tekinti stratégiai fontosságúnak, és ebben látja a fô fejlôdési irányt mind a hazai, mind az európai piacokon.
— Termékeink széles választékával a tudatos és minôségi táplálkozásra törekvô fogyasztók igényeit szeretnénk kielégíteni, épp ezért gondosan kiválasztott gyártóktól szerezzük be a legjobb minôségû alapanyagokat. A cég kiemelt figyelmet fordít a biztonságos élelmiszerelôállításra, ennek érdekében a HACCPirányelvek keretei között az IFS nemzetközi élelmiszeripari szabvány elôírásai szerint mûködteti a termékgyártást –mondja CZETT ZOLTÁN ügyvezetô.
— Melyek azok a fôbb szempontok, amelyeket a cég mûködésével kapcsolatban szem elôtt tartanak?
— Az eFeF Kft. stratégiáját a rugalmasság, az élelmiszerbiztonság és a minôség hármas egysége határozza meg. Az elmúlt években az egyenletes és kiváló minôség az eFeF-márkás
termékek eladásának folyamatos növekedését eredményezte. A cég fontosnak tartja, hogy biztonságos és finom termékeket kínáljon a tudatos vásárlók számára. Célkitûzéseink közé tartozik az Európai Unióba, illetve az azon kívüli piacra irányuló export arányának folyamatos növelése. A vállalat több mint 30 éves sikeres tevékenysége eredményeként a magyar piacon mûködô valamennyi kereskedelmi lánccal beszállítói partnerségben dolgozik, és ezen láncok stratégiai partnerként tekintenek az eFeF Kft-re. — Miért csatlakoztak önkéntes tagként a kamarai üzleti közösséghez?
— Cégünk számára nagy öröm és megtiszteltetés, hogy a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara önkéntes tagjai lehetünk. A tagság lehetôséget biztosít számunkra arra, hogy becsatlakozhassunk a város és a régió gazdasági életének vérkeringésébe, és hozzájárulhassunk a térség fejlôdéséhez.
