Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.
A kiadásért felel:Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152
E-mail: pbkik@pbkik.hu
A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid
Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563
Nyomdai elôkészítés: Harnóczy Stúdió Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs
Kereskedelmi forgalomba nem kerül.
PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu
13. OLDAL
9. OLDAL
CÍMLAPSZTORI
kapcsolatban a regisztráció során, így a tanácsadó is alaposan fel tud készülni a találkozóra, ami ezáltal igen hatékony lehet.
— Mik az elôzô év tapasztalatai a vállalkozásfejlesztési programban tanácsadást igénybe vevô vállalkozásokkal kapcsolatban?
Demján Sándor Tôkeprogram
2025. február közepétôl jelentkezhetnek a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások a Demján Sándor Tôkeprogramra. A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Tôkeholding 100 milliárd forint keretösszegû, minden korábbinál nagyobb ívû tôkebefektetési programja a magyar vállalkozások széles körének biztosíthat forrást a beruházások megvalósításához.
A program elsôdleges célja, hogy a hazai tulajdonú, mikro-, kis- és középvállalkozások beruházási aktivitása emelkedjen, a termelési kapacitásuk fejlôdjön, és nem utolsósorban a magasabb hozzáadott értékû termékek gyártása kezdôdjön meg a magyar gazdaságban. A hiánypótló megoldás olyan üzleti tervvel alátámasztott beruházásokhoz nyújt gyors és hatékony tôkeági finanszírozást, mint például
● kapacitásbôvítési célú gépek és eszközök vásárlása;
● automatizációt segítô szoftverek beszerzése;
● korszerû számítógépes és hálózati rendszerek kialakítása;
● e-kereskedelmi platformok és CRM-rendszerek fejlesztése;
● energiahatékonyságot célzó fejlesztések;
● piacbôvítési törekvések.
A tôke ráadásul kiválóan mûködik hiteltermékek bevonása mellett is, vagy a hitelképesség javítására, így még nagyobb értékû beruházások megvalósítása válik lehetôvé.
A vállalkozások kedvezô, mindössze évi 5 százalékos hozamelvárással bíró forráshoz juthatnak, amely a támogatottsága révén jóval olcsóbb a piacon elérhetô átlaghoz képest. A vállalkozások bonyolult biztosítéki struktúra nélkül is élhetnek a lehetôséggel. A tôkeigénylési folyamat jelentôsen leegyszerûsített, ennek megfelelôen gyors.
https://mkik.hu/tokeprogram
—Tavaly mintegy 200 nem pécsi székhelyû, Baranya megyei vállalkozás vette igénybe a szolgáltatást, ez összesen 1000 óra tanácsadást jelent. A legtöbben a pályázatokkal, azok finanszírozásával fordultak hozzánk, sokan a Széchenyi Kártya vagy hitel igénylése iránt érdeklôdtek, illetve a lehetséges várható pályázatok kiírásáról. Szintén nagy számban zajlott termékfejlesztéssel, digitalizációval, gyártásoptimalizálással, termelési folyamatokkal, marketinggel kapcsolatos tanácsadás, e területek iránt érdeklôdtek leginkább. Idén már a pécsi székhellyel rendelkezô vállalkozások is igénybe vehetik ezt az ingyenes szolgáltatást, elsô körben május 23-áig nyitott ez a lehetôség, de várhatóan még idén megnyílik egy újabb kör a regisztrációra. Ezért érdemes mielôbb regisztrálni.
Hamarosan újra indul a B-Light program a horvát–magyar együttmûködések támogatására
—Várhatóan idén ôsszel kiírják a magyar–horvát határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erôsítését támogató BLight program következô pályázatát, amelyet baranyai kkv-k is igénybe vehetnek horvát partnerükkel közösen – osztja meg a jó hírt lapunkkal MÁRTON György, a nemzetközi projektfejlesztéssel és -menedzsmenttel is foglalkozó Logframe Tanácsadó Iroda vezetôje. — Jellemzôen ipari és üzleti szolgáltató cégek pályázhatnak, agrártermékek elôállítását és elsôdleges feldolgozását (Annex I terméklistán szereplô tevékenységek) azonban nem támogatja a program. A korábbiakhoz hasonlóan az új termék vagy szolgáltatás kifejlesztése és piaci bevezetése, azaz az innovációs fejlesztés lehet az egyik pályázható tématerület. Például ha két, a fémiparban vagy a faiparban mûködô ipari cég egy bútorcsaládot vagy egy új gépet, netán egy új termelôeszközt fejleszt, vagy mondjuk informatikai cégek kifejlesztenek egy új alkalmazást, de akár élelmiszeripari cégek, esetleg biotechnológiai cégek mûködnek együtt egy bizonyos témában, közösen benyújthatják a pályázatukat. A másik, amivel a korábbiak-
KARSAI DÁNIEL
hoz képest kibôvítettük ezt a pályázati rendszert, ugyan kisebb összeggel, az a külpiacon való megjelenés: a termékcsomagolás, maga a promóció költsége, a marketingköltségek támogatása, esetleg a hozzá kapcsolódó raktározás stb., tehát mindenre lehet pályázni, ami ahhoz szükséges, hogy a vállalkozás megjelenhessen a külpiacon. Ezzel szeretnénk a két ország közötti üzleti kapcsolatokat élénkíteni, fejleszteni. Ebben az esetben a pályázás feltétele, hogy a vállalkozások bizonyíthatóan egymás piacain, esetleg egy harmadik piacon, akár az osztrák, a szerb vagy a román piacon közös erôvel megjelenjenek. Például a magyar vállalkozás gyárt egy édesipari terméket, süteményt, csokoládét, a horvát partnercég pedig rendelkezik egy disztribúciós hálózattal, így el tudja helyezni az árut a balkáni piacon. Korábban is felmerültek már hasonló ötletek a vállalkozások részérôl, de azért nem kaphattak támogatást, mert a kapcsolat nem innovációról szólt, hanem üzletszerzésrôl és egymás piacaira való belépésrôl, amit akkor még nem támogatott a pályázat.
— Mekkora összegekre lehet majd pályázni?
— Várhatóan egy-egy cég 100–140 ezer eurós összegre tud pályázni, 80%os támogatásintenzitás mellett, ami kimagaslóan magas támogatási arányt jelent. Elvárás lesz, hogy a pályázat megvalósítását követô 2 évben a támogatási összeg mintegy 20%-át kitevô árbevé-
CÍMLAPSZTORI
telt ebbôl az együttmûködésbôl tudjon felmutatni ez a partnerség. Körülbelül 8 millió eurós keretösszeg áll majd rendelkezésre. A korábbi idôszakban 10 ilyen projektet készítettünk elô magyar és horvát cégekkel közösen, segítettük azok lemenedzselését, ezt a Logframe Tanácsadó Iroda most is vállalja. Fontos, hogy a határ két oldalán mûködô cégek találjanak egymásra, mert sok esetben nem is ismerik egymást, majd utána következzen egyfajta bizalomépítés, ami az üzleti kapcsolatokban kulcskérdés. Ezeknél a pályázatoknál a pontos menedzselés mellett át kell hidalni a nyelvi akadályokat, ugyan a pályázat nyelve angol, de a két félnek egymással is szót kell értenie, ebben is tudnak segíteni a kollégáim.
— Milyen más nemzetközi pályázatra van esélyük nevezni a baranyai vállalkozásoknak?
— Bár már csak korlátozott keretösszeggel, de idén is elérhetôk lesznek transznacionális pályázatok, mint az Interreg Central Europe vagy Interreg Danube pályázatok, amelyek több ország közötti együttmûködést támogatnak adott témában, lett légyen az akár környezetvédelem, turizmus, humánerôforrás-fejlesztés, vállalkozásfejlesztés stb. Ezeknél korlátozottan, de azért bizonyos esetekben van lehetôség cégek együttmûködésére. Ehhez azonban egy speciális szakterületi tudás szükséges.
—Hol érhetôk el a pályázati kiírások?
— Tanácsadó irodánk honlapján (www.logframe.hu) fent lesznek az elérhetôségek, de a kamara hírlevelében is tájékoztatjuk majd a vállalkozásokat a B-Light pályázati lehetôség megnyitásáról. Érdemes figyelni a pályázati felületeket is.
Pályázati lehetôségek baranyai kkv-k számára
Jelenleg a baranyai kkv-k számára több pályázati lehetôség is elérhetô – tudtuk meg GERNERAdrienntôl, –a PROTASK pályázati mûhely ügyvezetôjétôl. A legnépszerûbb a „Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetû régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban” c. pályázati felhívás, ami 2025. május 7-tôl indul és 50%-os támogatási lehetôséget biztosít legalább 1 lezárt, teljes üzleti évvel és 1 fô statisztikai létszámmal rendelkezô mikro- és kisvállalkozások számára, akik új eszköz-, gépbeszerzést, ingatlankorszerûsítés vagy -bôvítést terveznek.
A jelenleg nyitva álló pályázati lehetôségek közül érdemes megemlíteni a „KKV-k innovációs képességének támogatása” címû pályázati felhívást, aminek a 2. benyújtási szakaszát éppen most hosszabbították meg 2025. május 8-ig. Ez a felhívás lehetôséget nyújt 70%-os támogatási intenzitással akár 50 millió Ft-os támogatás igénylésére is, olyan legalább 3 fô statisztikai létszámmal rendelkezô mikro- és kisvállalkozások számára, amelyek az üzleti folyamataikat szeretnék megújítani. Az üzleti folyamatinnováció eredménye olyan, egy vagy több üzleti folyamatban bevezetett új vagy jelentôsen megújított eljárás, amely lényegesen különbözik a vállalat addigi üzleti folyamatokra vonatkozó eljárásaitól.
2025. március 5-tôl ismét lehetôség nyílik a vállalkozásoknak munkavállalóik képzésére pályázatot benyújtani „A munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerô fejlesztésén keresztül történô támogatásáról” c. kiírás keretében, amit már negyedik alkalommal nyitnak újra. Ebben a pályázati felhívásban nemcsak mikro- és kisvállalkozások, hanem a baranyai középvállalko-
MÁRTON GYÖRGY
Dél-Dunántúli
zások és nagyvállalatok is benyújthatnak pályázatot eltérô támogatási intenzitásokkal, ami 50% és 100% között mozog. A támogatás célja, hogy a feltételeknek megfelelô vállalkozásokat a munkahelyi képzések megvalósításához segítse, ezzel növelve a termelékenységüket.
A fenti pályázati lehetôségeken túl jelenleg még elérhetô a Demján Sándor Programban a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázati felhívás, amelynek keretében akár 1,5 millió Ft támogatás is igényelhetô a legkisebb vállalkozások számára is, ehhez nem szükséges lezárt üzleti év. A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program egy utalványrendszerû program, amely 9 milliárd forint keretösszegbôl támogatja a kkv-szektor weboldalfejlesztéseit, megerôsítve ezáltal az online jelenlétüket és az e-kereskedelmi tevékenységüket. A hazai mikro- és kisvállalkozások internetes jelenlétét növelô programban pályázati úton kiválasztott és védjeggyel megkülönböztetett elektronikus hírközlési szolgáltatók, illetve vállalati infokommunikációs szolgáltató cégek, valamint professzionális honlapkészítô ügynökségek szolgáltatásait vehetik igénybe magyar székhelyû, köztartozásmentes, minimum egy fô létszámmal bíró mikro-, kisvállalkozások (beleértve az egyéni vállalkozásokat), akik még nem rendelkeznek honlappal, vagy inaktív az internetes felületük. Regisztrációval lehet jelentkezni a programra, a támogatási kérelmeket 2025. február 3tól 2025. december 31-ig lehet benyújtani vagy a keret kimerüléséig.
CÍMLAPSZTORI
2025. május 6-ig biztosan nyitva lesz még a digitalizációs fejlesztést lehetôvé tevô 90% támogatási intenzitású „KKVk növekedési lehetôségeinek támogatása a digitális infrastruktúra és transzformáció elôsegítésére” c. pályázati felhívás. Ebben a pályázatban a baranyai vállalkozók közül a mikrovállalkozások tudnak pályázatot benyújtani, amelyeknek van egy teljes lezárt üzleti évük és ebben egy fô statisztikai létszámuk. A pályázat támogatási összege minimum 2.500 000 Ft, maximum 6 000 000 Ft lehet. A pályázat célja az elmaradottabb régiókban mûködô, nagyon alacsony digitális intenzitással rendelkezô mikrovállalkozások versenyképességének növelése a digitális transzformáció, azon belül a piacon elérhetô digitális megoldások be-
Széchenyi Kártya Program
2025. március 1-jétôl jelentôsen csökkennek a Széchenyi Kártya Program MAX+ meghatározott konstrukcióinak kamatai az ezen idôpontot követôen megkötött szerzôdések esetén, tovább erôsítve a kkv-k támogatott finanszírozási lehetôségeit és azok kedvezményes feltételrendszerét.
A beruházási típusú hitelek és a lízingkonstrukció kamata 3%-ra, míg a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+ (ideértve a Turisztikai Kártyát is) és a Likviditási Hitel kamata 4,5%-ra csökken. A KAVOSZ Zrt. és a bankok, lízingcégek közös teherviselése révén a hazai kkv-k 300 milliárd forinttal nagyobb hitelvolumenhez juthatnak a kedvezményes feltételek mellett.
A Széchenyi Kártya Program hitelei és lízingkonstrukciója továbbra is kiemelt szerepet kapnak a hazai kkv-k finanszírozásában.
vezetésének és mûködtetésének, digitális alapinfrastruktúrák megerôsítésének támogatásával. A pályázat keretében lehetôség van számítógép, laptop, monitor, mobiltelefon és egyéb infokommunikációs eszköz beszerzésére. 2025. december 1-ig meghosszabbították a „Közúti elektromos jármû beszerzés támogatása vállalkozásoknak” címû pályázati lehetôséget. Az a vállalkozás nyújthat be támogatási kérelmet, amely rendelkezik a támogatási kérelem benyújtásának évét megelôzô legalább egy teljes lezárt üzleti évvel. A támogatás célja: tisztán elektromos meghajtású személyautó, kishaszon-gépjármû és kisbusz beszerzése vállalkozások számára. A támogatás összege függ a beszerzendô gépjármû akkumulátor-kapacitásától. A támogatás összege egy gépjármû esetében 2.800.000 Ft-tól egészen 4.000.000 Ft összegig érhetô el. Egy vállalkozásnak lehetôsége van több gépjármûvet is vásárolnia a pályázat keretében.
A Protask Kft. folyamatosan frissíti pályázati híreit és szakértôi segítséget nyújt a pályázatok elôkészítésében és megvalósításában. A legfrissebb információkért és részletes pályázati feltételekért látogasson el a www.protask.hu oldalra.
A Vállalkozásfejlesztési Projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósul meg. Támogatói Okirat: VF/44/5/2023.
GERNER ADRIENN
Közel egymilliárdos fejlesztési projekt a GLT Delta Kft.-nél
A GLT Delta Kft. innovatív 3D-szkenneléssel gyakorlatilag hiba- és anyagveszteség nélkül tud elôreszerelt gépészeti rendszereket gyártani.
A vállalkozás újabb mérföldkôhöz érkezett: uniós forrásból új csarnok épült, megújultak az irodák, korszerûsítették az eszközparkot és jelentôs energetikai fejlesztést is végrehajtottak.
A GLT Delta Kft. folyamatosan törekszik arra, hogy innovatív és hatékony technológiákkal dolgozzon, melynek kulcseleme a „GLT 2.0 Stratégia” megvalósítása:
● Új csarnok építése Szigetváron: egy új mérföldkô életükben, céljuk, hogy megtöltsék a teljes csarnokot projektekkel.
● Energetikai korszerûsítés: hôszivattyús rendszerrel növelték a szigetvári bázis energiahatékonyságát.
● Eszközbeszerzés és munkaállomások kialakítása: precízebb és gyorsabb munkavégzés az új, fejlettebb technológiákkal, például plazmavágó robottal.
● Nemzetközi jelenlét erôsítése célzott marketingeszközökkel.
A GLT Delta Kft. víziója korszerû ipar 4.0 alapú mûködés, amely nemcsak a hatékonyságot helyezi középpontba, hanem a fenntarthatóságra is hangsúlyt helyez. Az elôreszerelt gépészeti rendszerek helyszíni beüzemelése negyedannyi idôt vesz igénybe, mint a hagyományos kivitelezés. Legutóbbi ausztriai projektjük során mindössze három szakember elegendô volt egy magasház épület sprinklerrendszerének teljes kiépítéséhez.
A modernizált eszközpark és a megújult munkafolyamatok által nemcsak a
termelékenység, hanem az ügyfél-elégedettség is növekszik. A nemzetközileg elismert vállalat célja, hogy továbbra is élen járjon a korszerû épületgépészeti megoldások bevezetésében: Magyarországon más épületgépész cégek nem dolgoznak plazmavágó robottal, a GLT Delta Kft.nek kettô is van. Az új üzemcsarnokuk mellett mobil konténerben található a hôszivattyú, amelyhez nem kell építési engedély, illetve így nem a gyártóterületbôl kell elvenni helyet. A GLT Delta Kft.nél az utóbbi években lezajlott a generációváltás, ma már a fiatalok vezetik a céget a folyamatos fejlôdés útján.
A GLT Delta Kft. a Széchenyi Terv Plusz keretében meghirdetett GINOP_PLUSZ-1.1.2-21-es pályázaton elnyert 406,5 millió forintos feltételesen visszatérítendô uniós támogatással valósította meg az átfogó fejlesztési projektet.
Kamarai Fenntarthatósági Klub – ESG a gyakorlatban
A téma most igen aktuális, hiszen nagyon sok vállalat érintett az ESG-jelentés elkészítésében. A klubösszejövetelen Sudár Balázs, az avalex.hu ügyvezetôje tartott egy érdekes prezentációt.
Az ESG-(Environmental Social Governance) szempontok napjaink vállalati világában egyre nagyobb jelentôséget kapnak. Ezek a kritériumok nem csupán a környezetvédelmi gyakorlatokra korlátozódnak, hanem magukban foglalják a társadalmi felelôsségvállalást és a vállalatirányítási szempontokat is. A fenntarthatóság iránti elkötelezettség már nem opcionális, hanem elengedhetetlen része a modern üzleti stratégiáknak. A 2023. évi CVIII. [ESG] törvény az Európai Unió CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) irányelvéhez igazodva állítja kötelezô érvényû követelményekké az ESG-célok elérését a vállalatok számára. Az új szabályozás meghatározza, hogy mely vállalatoknak és milyen határidôk-
kel kell ESG-jelentést készíteniük, valamint pontos kereteket ír elô az adatgyûjtés és jelentéstétel alapelveire.
Az elôadásból kiderült, hogy már 1992-ben egy ENSZ-konferencián meghatározták a fenntartható fejlôdés fogalmát, amely a fenntarthatóság alapját képezi. A Fenntartható Fejlôdési Célok 17 egymással összefüggô célból álló keretrendszert alkotnak. Ezek a meghatározások képezik a vállalatok által összeállítandó ESG-jelentés egyik alapját.
A prezentációban bemutatta az elôadó, hogy az ESG-összeállításának két nagy része van: a Fenntartható operáció és a Fenntartható beszerzés. Ismertette, hogy milyen szabályozási követelmények vannak.
A két nagy témakört számos kisebb egységre lehet bontani, amibe beletartozik például a HR-kézikönyv, a környezetvédelem, a természeti erôforrások védelme, az energiamenedzsment. De idetartozik még a beszállítói lánc feltérképezése, a kockázatkezelés, a beszállítókkal való partnerség
Az ülésen bemutatták, hogy az ESGjelentések elkészítéséhez milyen eszköztárak állnak rendelkezésre, melyek azok a szabványok, keretrendszerek, amelyek segítik a szakértôk munkáját.
Az ülés második felében az elôadó válaszolt a résztvevôk kérdéseire, akik minden részletre kiterjedôen kaptak tájékoztatást.
A következô ülés májusban lesz ennek témája a karbonsemlegesség elérése lesz. Az ülés nyilvános, minden érdeklôdôt várunk a rendezvényen. Jelentkezni az alábbi linken lehet:
https://forms.gle/oVd2LDKzgiFc3GFb9
Digitalizációs
Bár az MI-megoldások egyre nagyobb jelentôséget kapnak, sok európai vállalat, különösen a kis- és középvállalkozások, még mindig a felhasználásuk kezdeténél tartanak, hiszen komoly kihívást jelenthet beilleszteni a céges struktúrákba az MImegoldásokat. Többek között ezt a folyamatot is támogatja a Digital Coach Intelligence elnevezésû EU-s projekt, melynek a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is partnere.
A projekt három területre összpontosít:
1. Olyan eszköz kifejlesztése, amelylyel mérhetô a vállalatok mesterségesintelligencia-érettségi szintje. A „Digital Coach” projektben már sikeresen alkalmazott ADAPTION érettségi modellt fejlesztik tovább most a partnerek. Ez az MI-érettségi modell a feldolgozóipar mellett már a szolgáltatószektor felmérésére is alkalmas lesz. A projekt célja az AImegoldások adott szervezeti környezetbe
Az RTIT> projekt a fenti célokkal indult idén januárban. A projekt keretében kifejezett cél az anyagtechnológia és -kutatás terén támogatni a vállalkozásokat a sikeres piaci hasznosításban.
A 2024 januárjában indult projekt során eddig az elméleti elôkészítés zajlott. Júniusban viszont már a vállalkozások számára is hasznos aktivitások indulnak. Három tematikus csoport – fejlett anyagok, bioalapú anyagok, és fenntartható anyagok – keretében lesz lehetôségük a vállalkozásoknak kutatás-, technológiaés innovációtranszfer nemzetközi jó gyakorlatok kipróbálására.
történô professzionális beágyazásához szükséges reflexiós készségek fejlesztése és kiépítése.
2. A digitális edzô (DC) feladatkör továbbfejlesztése. A mesterségesintelligencia-megoldások bevezetésének elômozdításával, különösen a kkv-szektorban, a DC feladatköre megváltozik. A DC mint a folyamatok és a személyre szabott tanulási utak elômozdítója kell hogy legyen.
Az érdeklôdô vállalkozások május 28án, a BME Ipar 4.0 Technológiai Központban ismerkedhetnek meg a projekt célkitûzéseivel és aktívan részt is vehetnek az MI-érettségi modell és a digitális edzô feladatkör továbbfejlesztésével.
A harmadik terület:
3. A tanuló- és kutatógyári megközelítés továbbfejlesztése. A tanulmányok azt mutatják, hogy egész Európában gondot okoz a szakképzett munkaerô hiánya. Ennek ellensúlyozására a cél a szakképzés vonzóbbá tétele. A tanuló-
A kamara a PTE MIK munkatársaival a fejlett anyagok terén mûködik együtt, a hangsúly a fenntartható építészeten lesz.
A kis- és középvállalkozások számára a fenntartható építészet alkalmazása csökkenti a költségeket, növeli a versenyképességet és új piaci lehetôségeket teremt.
A környezeti és társadalmi felelôsségvállalás elôtérbe helyezése segíti a vállalkozásokat abban, hogy megkülönböztessék magukat a piacon, erôsítsék a partnerek és ügyfelek bizalmát, valamint hosszú távon biztosítsák üzleti fenntarthatóságukat.
A vállalkozói igények és jelentlegi piaci helyzet megismerése egy kérdôív ké-
– a következô lépcsôfok egy közös európai innovációs út felé
Az INDUSAC projekt utolsó szakaszába lépett, a záró partnertalálkozóra 2025. május 8-9-én került sor Bécsben, melynek házigazdája az EIT Manufacturing East volt.
Az elmúlt három év során az INDUSAC összekötötte a vállalatokat, hallgatókat és kutatókat egy dinamikus, közös alkotási folyamatban, amelynek célja valódi ipari kihívásokra valódi megoldások kidolgozása volt.
A bécsi találkozón sor került:
● Az elért eredmények áttekintésére és bemutatására – a több száz együttmûködési projektet, valamint az INDUSAC módszertan és platform kifejlesztését értékeltük egy nemzetközi workshop keretében.
● A projekt utolsó szakaszára tervezett feladatok ütemezésére, a projekt hosszú távú fenntarthatósági tervének kidolgozására.
● Rövid- és hosszútávú hatások felmérésére – hogyan formálta az INDU-
gyárak különleges szerepet játszanak a vállalati képzés ökoszisztémájában. A cél az egyéni tanulási utak és az MI-alapú megoldások megvalósítására ajánlások kidolgozása a szervezeti tagok készséghiányainak leküzdése érdekében. Ennek érdekében júniusban középiskolás fiatalok ismerkedhetnek meg szakmai nap keretében a régióban kifejlesztett és már alkalmazott MI-megoldásokkal, valamint a bochumi Ruhr Egyetem tanulóüzemét is megismerhetik egy virtuális túra keretében.
További információ: Nagy Eszter nagy.eszter@pbkik.hu, Pohli Krisztina pohli.krisztina@pbkik.hu
szült, mely a kamara honlapján is elérhetô. Köszönjük, hogy a kérdôív kitöltésével segíti munkánkat!
A projekt keretében a fentiek mellett a fenntartható építészetrôl szóló rövid képzések, technológiatranszfer-tanácsadás és nemzetközi felhívások is várják a vállalkozásokat a közeljövôben.
További információ: Nagy Eszter, nagy.eszter@pbkik.hu
SAC az ipar és akadémiai szféra közötti újfajta együttmûködési módokat a különbözô régiókban.
A partnertalálkozó folytatásaként, az INDUSAC projekt Európa innovációs ökoszisztémájának részeként mutatkozott be a nemzetközi Manufacturing Day kiállításon és üzletember-találkozón.
A csúcstechnológiával új dimenziók nyílnak meg a pécsi Castolin elôtt
Új technológia és gépek bevezetése, kapacitásbôvítés, speciális szaktudással rendelkezô kollégák felvétele, átalakulás a cégvezetésben – jelentôs változások zajlottak és zajlanak a gépkarbantartással, felületvédelemmel foglalkozó, hegesztési technológiákat alkalmazó pécsi Castolin Zrt. háza táján. A nemzetközi Castolin Eutectic cégcsoport magyarországi tagvállalata új helyzetbe került, mivel az anyacég leépítette az ausztriai bázisát, az ottani mûhely gépparkját, technológiáját pedig Pécsre költöztette. Mint SCHNIEDER Márk üzemvezetô mondja, túl vannak a beüzemelésen, és már elindult a termelés.
— Az osztrák megrendelések teljesítése 6-7 ember munkáját teszik ki, ezért ennyi fôvel kell év végéig bôvítenünk a létszámunkat, ami egy 25 fôs cégnél jelentôs lépés. Az áttelepítéssel került hozzánk egy csúcskategóriás plazmavágó berendezés, ami 50 milliméteres lemezvastagságig tud vágni, egy hengerítôgép, valamint egy nagy teljesítményû lemezhajlító gép, ezzel a felszereltséggel csak kevés cég rendelkezik a dél-dunántúli régióban, ami új dimenziókat nyit meg számunkra.
— Miként találnak olyan képzettségû munkatársakat, akik ezeket a speciális berendezéseket üzemeltetni tudják?
— Szerencsés helyzetben vagyunk, több újonnan felvett kollégánk a korábbi munkahelyén ilyen vagy hasonló technológiával dolgozott, így hozták a szaktudásukat. A Dél-Dunántúlon a közelmúltban több gépipari cég épített le munkaerôt, akik keresték az új lehetôséget, ezért a legkitûnôbb szakemberekkel tudtuk gazdagítani a csapatunkat. Emellett azt gondolom, hogy olyan feltételeket és körülményeket tudunk ajánlani a jelentkezôknek, amelyek mind szakmailag, mind javadalmazásban meggyôzôek számukra. Az általunk végzett szakmai tevékenység magas színvonalú, jelentôs hozzáadott értéket kíván és nagyfokú szabadságot biztosít, amit szívesen képviselnek az új kollégáink is. Jelenleg a megrendelések rendszerének felépítésén dolgozunk, hogy miként kezeljük a gyártási dokumentációt, az adatokat, a folyamatokat, hogy az Ausztriából és a régióból beérkezô megrendeléseket maradéktalanul, jó minôségben tudjuk teljesíteni.
—Milyen területekre, új iparágakba tudnak betörni a pécsi cég kibôvült portfóliójával?
—Nem szeretnénk arra alapozni, hogy kizárólag az osztrák megrendelések fognak minket munkával ellátni, ezért a közeljövôben láthatóbbá kívánjuk tenni a hazai vállalkozások számára is a kínálatunkat. Célunk, hogy a jelenlegi megrendelôinket minél szélesebb körû szolgáltatással lássuk el, de új piacot, új megrendelôket is akarunk találni. Az általunk végzett munka tulajdonképpen iparágtól független: a szakértelmünkkel és a felszereltségünkkel a hozzánk fordulók problémáit kell megoldanunk. Emellett az a célunk, hogy a jelenlegi megrendelés-állományunkat költséghatékonyabban szolgáljuk ki. Eddig több munkafázist külsôs vállalkozókkal végeztettünk, ami plusz költséget és plusz idôt is jelentett, ez pedig rontotta a flexibilitásunkat, úgyhogy a rugalmasság és az árak szempontjából is nagy jelentôségük van az új gépeknek. —Az anyacég milyen háttértámogatást ad a kapacitásbôvítéshez, az új helyzet menedzseléséhez?
punk a globális cégtôl a kivitelezést, az ötletelést, a tervezést illetôen, de a pénzügyi forrásokat nekünk kellett megteremtenünk az átalakítások kivitelezésére.
— Az új kollégákat hogyan sikerült integrálni a már meglévô csapatba?
— Vannak konkrét célkitûzések, amelyeket teljesítenünk kell, bizonyos területeken az anyacég által kijelölt irányelvek szerint kell haladnunk, de ránk bízzák a megoldás módját. Amíg hozni tudjuk a meghatározott számokat, addig a megvalósítás mikéntjére vonatkozóan szabad kezet kapunk. A most behozott technológiákhoz megkaptuk az osztrák kollégák által felépített szaktudást, a munkatársaink közül pedig többen oktatáson vettek részt Ausztriában. Rengeteg segítséget ka-
— Azt az elvet követjük, hogy mindenkit arra a feladatra alkalmazzunk, amiben a legjobb. Amíg egy nagy tömeggyártó cégnél 50 hegesztô ugyanazt az egy mûveletet végzi, és fontos lehet például a gyorsaság, a monotóniatûrés, addig nálunk sok különbözô iparágból érkeznek a gyártástól a felújításon keresztül a karbantartáson át az egyedi feladatokig. Mindig figyeljük az új kollégákat, hogy milyen tehetségeik mutatkoznak meg, és a tudásukra, tapasztalatukra alapozva, a dolgozói értékelôi rendszerünket is bevetve bízzuk meg ôket a hozzájuk legközelebb álló feladatokkal. Igyekszünk közelíteni egymáshoz a különbözô korosztályokat is, illetve az újak mellé egy mentor kollégát delegálni, de az is megkönnyíti a beilleszkedést, hogy sokszor a már meglévô kollégáink ajánlására érkeznek az új csapattagok. Most úgy látjuk, hogy év végéig lassú ütemben még mintegy 5-6 fôvel fogunk bôvülni.
K. T.
SCHNIEDER MÁRK
PÉNZÜGYI
OKOS MEGOLDÁSOK
Tájékoztató rendezvénysorozatot indított vállalkozásvezetôk számára a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kis- és Középvállalkozás Fejlesztési Bizottsága. „Ez a nap a vállalati, a vállalkozási pénzügyekrôl szól, amit a tapasztalatok alapján a kkv-k nehezen értenek. Fôleg mostanában kerülhetünk furcsa helyzetekbe, amikor is a hitel kifejezés mellé megjelent a tôke is. Mind a kettô pénzt/tôkét biztosít a vállalkozásunk számára, csak más-más módon. Azonban meglátásom szerint a sikeres mûködéshez nem elegendô csak a pénz, a sikeres mûködéshez ismernünk kell a cégünket, hogy mit tud, hol helyezkedik el a piacán a legjobb konkurenciáihoz képest. Folyamatosan vizsgálnunk kell a helyzetünket! Ha sikeresek akarunk lenni, akkor a legjobb vetélytársainkhoz kell mérni magunkat” – foglalta össze köszöntôjében a rendezvénysorozat elindításának miértjét BOGOSCsaba bizottsági elnök, a rendezvény megálmodója.
A kkv-k beruházásait ösztönzô
Demján Sándor program
„A vállalkozó képes harcolni, mert jobb akar lenni a társadalom egészénél, így hihetetlen teljesítményre képes. A mai hazai vállalkozások három nehézségi tényezôvel néznek szembe: a munkaerô hiányával, ill. képzettségi szintjével, az infláció és a háború következtében elôállt helyzettel, valamint a piac változásaival. A pénz, a tôke csak ezek után jön a sorban” – mondta bevezetôjében dr. BalogÁdám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, aki a vállalkozások számára indított Demján Sándor Tôkeprogramot mutatta be a résztvevôknek.
Mint mondta, a tôkeprogram a reziliens, alkalmazkodni tudó vállalkozásoknak szól, a komolyabb mértékû fejlesztéseiket támogatja speciális módon. Az állam 1%-os, jelképes tulajdonrész szerzése mellett 6 éves idôtartamra olcsó, nagy összegû fejlesztési forrást biztosít alárendelt kölcsöntôke-juttatás keretében. A szabadon felhasználható összeghez nincs szükség önerôre, sem fedezetre, és a juttatás elôfinanszírozással vehetô igénybe. A hiánypótló finanszírozási forma a kis- és középvállalkozások számára olyan beruházásokhoz biztosít hátteret, mint például a korszerû számítógépes hálózat kialakítása, az e-kereskedelemben való részvétel, gépek, esz-
közök vásárlása vagy a CRM-rendszer fejlesztése.
A program keretösszege 100 milliárd forint, 2025 márciusától 2026. jún. 30-ig lehet jelentkezni (vagy a keretösszeg kimerüléséig). Olyan kkv-k, kft.-k vagy zrt.-k pályázhatnak, amelyek minimum 300 millió Ft árbevétellel rendelkeznek, min. két fôt foglalkoztatnak, és legalább két üzleti év van a hátuk mögött. A tôkeprogram széles körû beruházási célra biztosít viszonylag nagy összegû, 100–200 millió forintos friss forrást évi 5%-os kamatozás mellett. Nem pályázhatnak az agrár-, a védelmiiparban mûködô és a kereskedelmi vállalkozások. Az elbírálási folyamatban jelentôs szerepet kapnak a területi kamarák, amelyek mentorként is részt vesznek a programban. A program elindulásától eltelt egy hónapban országosan 230 vállalkozás regisztrált, köztük hét baranyai cég. Mivel a regisztráció sorrendjében bírálják el az igényeket, érdemes mielôbb jelentkezni, ha valamely vállalkozás ez által szeretne fejlesztéseket megvalósítani. Minden információ elérhetô a https://dsprogram.hu/demjansandorprogram/ oldalon.
Pénzügyi vitaminok az egészséges növekedéshez
– címmel tartott elôadást Urfi Szabolcs, az OTP Bank Nyrt. Értékesítési és hálózatirányítási fôosztályvezetôje, aki többek között azt mutatta be, hogy milyen értékek és folyamatok biztosítják bankja stabilitását – ami az egész mûködésüket meghatározza. Az OTP 10 év alatt 14 akvizíciót hajtott végre Európában, jelenleg 11 országban van jelen, és az OTP Csoport az elsô helyen áll az európai bankok hatékonysági rangsorában. A bank kiválóan szerepel az európai stresszteszteken, amely arra ad visszajelzést, hogy ha megváltozik a piaci környezet, az egyes bankok mennyire élik túl ezt a helyzetet. Egész Európát tekintve az OTP Bank a 4. helyen áll ezen a skálán. A bank minden körülmények között törekszik arra, hogy megôrizze a likviditását. A tavalyi hazai hitelkeresleti mutatók alapján elmondható, hogy a kkv-k nem akarnak beruházni, ezen kíván változtatni az állam a Demján Sándor programmal, az ehhez kapcsolódó termékek az OTP-nél is elérhetôk. Urfi Szabolcs szerint ma az a cég tud fejlôdni, amely képes a digitalizációra (az OTPnél már több mint 2000 informatikus dolgozik), illetve amelyek szem elôtt tartják az ügyfélelégedettséget. Fontos, hogy mérjék a munkavállalói elégedettséget is, mert egyre nehezebb pótolni a speciális tudással rendelkezô kollégákat.
Nem csak a bankoknál van pénz – a Széchenyi Program más dimenzióban
– ez a Corrigia Zrt. ügyvezetô igazgatói, Berke József és Pintér Júlia elôadásának volt a címe. Mint elmondták, az elmúlt években drasztikus kamatemelést hajtott végre az MNB, ami jelentôsen hatott a finanszírozási piacra is, jelenleg a vállalkozásoknak 8-10%-os kamatkörnyezetben juthatnak hitelhez. Ez a beru-
Elnöki Kitüntetô Oklevél Dr. Takács András
NEMZETKÖZI AKKREDITÁCIÓK, INNOVATÍV KÉPZÉSEK, SZOROS EGYÜTTMÛKÖDÉS A VÁLLALKOZÓKKAL
Dr. Takács András, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának (PTE KTK) dékánja irányításával a kar számos innovatív képzést indított, megerôsítette a kutatás-fejlesztési tevékenységeket, valamint a kar nemzetközi és hazai elismertségét. Kiemelkedô szerepet játszik abban, hogy a hallgatók a piaci igényeknek megfelelô képzést kapjanak és gyakorlati kapcsolatba lépjenek a helyi vállalkozásokkal. Dr. Takács András munkáját a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara Elnöki Kitüntetô Oklevéllel ismerte el.
—A hagyományos, és természetesen továbbra is karunk alappillérének számító diplomát adó képzések mellett nagyobb hangsúlyt helyeztünk azokra a tevékenységekre, amelyek a régióbeli vállalkozások vezetôit, munkavállalóit célozzák meg specializált és rövidebb képzési idejû képzési formákkal. Egyrészt megerôsítettük és szélesítettük azt a portfóliót, ami szakirányú továbbképzésekben, rövid ciklusú, úgynevezett mikrotanúsítványt adó képzésekben testesül meg. Mindemellett dékáni vezetésem alatt megnôtt azoknak a kari rendezvényeknek a száma és mérete, amelyekbe aktív szereplôként bevonjuk a vállalkozói szférát. Említhetem a hallgatói üzleti ötletversenyeket, például az iExpot, amelyen sok száz hallgató és mintegy 80 vállalati szakértô vesz részt, és ahol a hallgatói csapatok vállalati ötleteket prezentálnak. Egy olyan üzleti környezetet szimulálnak, ahol egy ifjú vállalkozónak néhány perce van arra, hogy meggyôzze a tôkét biztosító másik felet az életképes és hosszú távon profitábilis ötletérôl. Számos ilyen jellegû rendezvényt tartunk. Azt látjuk ugyanis, hogy vége azoknak az idôknek, amikor a vállalkozói szféra egyszerûen csak igényt fogalmaz meg, majd egy ahhoz illô végeredményt vár a képzésekkel kapcsolatban. Mi a vállalkozókat, a vállalatok munkatársait aktívan bevonjuk a
munkaerô kiképzésébe, a tanterven túl pedig mindazokba a rendezvényekbe, amelyek a gyakorlat világához köthetôk – válaszolja dr. Takács András arra a kérdésre, amely a kar sajátosságaira irányul.
— A közelmúltban milyen sikerek köthetôk a KTK mûködéséhez?
— 2020-ban második hazai és az elsô nem budapesti egyetemként meg
tudtunk szerezni az angol nyelvû alapképzésünkre egy nemzetközi akkreditációt, amit aztán meg is újítottunk. Idôközben kiegészítettük egy mesterképzésprogram-akkreditációval, ami így egy teljesen egyedi pozíciót jelent számunkra, hiszen Magyarországon nincs másik intézmény, amelynek egyszerre lenne alap- és mesterképzésre akkreditált programja. Az ilyen folyamatokban az intézménynek definiálnia kell önmagát. Természetesen tudományegyetemi kar vagyunk, tehát tradicionálisan van egy jelentôs tudományos hátterünk, viszont emellett egy gyakorlatorientált képzést adó intézményként határozzuk meg magunkat. A minôsítô szervezetek pozitív döntései mögötti írásos riportokban minden esetben a kiemelt területek között említették meg a gyakorlat világát, és azt, hogy milyen kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezünk, hogy nálunk mennyire aktívan vannak jelen a vállalkozók. Szerencsés egybeesés, hogy a ré-
gióbeli vállalkozásvezetôk jelentôs része valamikor nálunk végzett, és ismeri a kar tevékenységét, programjait, a tanterven kívüli rendezvényeit.
—Egyetemi karként milyen kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatnak, kikkel mûködnek együtt?
— Önmagában a gazdaságtudomány kevésbé adja magától értetôdôen ezeket a lehetôségeket, úgyhogy a kutatás-fejlesztés leginkább olyan együttmûködésekben valósul meg, amelyekben valamilyen mûszaki tartalom van, így sokszor a Mûszaki és Informatikai Karral kapcsolódva tudunk részt venni ilyen projektekben. Az önálló kutatásaink között említhetem a hálózatkutatást, a kollégák rendszeresen kapnak megbízást az NKFIH-tól ezen a területen, és általában nagy elégedettséggel fogadják a munkájukat.
— A jövôre vonatkozóan mik a prioritások, a fôbb célok, amelyek felé a KTK fordul?
— A legfontosabb célunk, hogy 2030-ig megszerezzük mindkét jelentôs nemzetközi akkreditáló szervezet – az EFMD és az AACSB – intézményi akkreditációját, mellyel már nem adott képzést vagy képzéseket, hanem a kart (mint üzleti képzôintézményt) szeretnénk akkreditáltatni. E két szervezet intézményi akkreditációjának megszerzése megkérdôjelezhetetlen bizonyítékot jelentene arra, hogy a PTE KTK a rangos nyugat-európai, ill. amerikai intézményekkel azonos minôségû képzést biztosít. Emellett szeretnénk kiépíteni egy teljesen önálló új lábat a vállalati kapcsolatok terén, egy tanácsadási pillért, amely a jelenleg ad hoc módon mûködô tevékenységeink összecsomagolásával egy teljesen jól beazonosítható profilt hozna létre. A karon dolgozó szakemberek nagy többsége messze túlmegy az egyetemi oktatói léten, kiterjedt szakmai, vállalati tanácsadói tapasztalattal rendelkezik. Ezt a tapasztalatot szeretnénk behozni a karra és intézményként kínálni elsôsorban a régióbeli vállalkozások számára.
Az Év Fiatal Üzletembere Díj Cserkúthy András
FOLYAMATOSAN HALADNI KELL AZ ÚJDONSÁGOKKAL
– EZ A CÉGMENEDZSELÉSRE IS IGAZ
Cserkúthy András a GLT Delta Kft. ügyvezetô igazgatója. A cég olyan innovatív megoldásokat vezetett be az épületgépészeti kivitelezés területén, amelyek jelentôsen növelik a hatékonyságot és csökkentik a kivitelezési idôt. A vállalat 3D-szkennelési technológiát alkalmaz, amely hiba- és anyagveszteség nélkül lehetôvé teszi az elôreszerelt gépészeti rendszerek gyártását. Ennek köszönhetôen a helyszíni beüzemelés ideje a hagyományos módszerekhez képest a negyedére csökkenthetô. Ezek az innovációk jelentôs mértékben hozzájárulnak az építôipar hatékonyságának növeléséhez és a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez. Cserkúthy András munkáját a kamara Az Év Fiatal Üzletembere Díjjal jutalmazta.
A fiatal üzletember útja nem egyenesen vezetett a családi vállalkozásig, korábban több nagy cégnél és bankban is kipróbálta magát. Azért döntött mégis a GLT Delta mellett, mert izgalmas kihívásnak találta az édesapja és az üzlettársa által alapított céget.
— Édesapámék szerencsére olyan alapokat fektettek le, ami nemcsak hogy stabil, hanem nagyon izgalmas tevékenységeket foglal magában. Például 3D-felmérés, gyártás, innováció – ez mind vonzó terület volt számomra, amikor meghoztam a döntésemet, illetve perspektívát is láttam a családi vállalkozásban. Nagyon fontos, hogy a szülôk, az alapítók, Strasser Tibor és édesapám, Cserkúthy László is teret hagynak a fejlôdésnek. Viszonylag korán elkezdtük a generációváltást a cégben, és sokat beszélgettünk négyen a másik fiúval, üzlettársammal, Strasser Tamással együtt, hogy miként is vigyük végbe a folyamatot. Nagyon ritka, hogy az alapítók ilyen mértékben hagyják érvényesülni a következô generációt, amellett, hogy minden támogatást is megadnak.
— Mire van lehetôsége az új generációnak a cégben?
—Voltaképpen bármire, ami nem szakad el nagyon a valóságtól. Ez is volt közöttünk a megállapodás, hogy teret hagynak nekünk. Beléptünk a hajóiparba, új irodát nyitottunk Budapesten és Svédországban, a közelmúltban új üzemet avattunk Szigetváron. Tehát tényleg bármibe kezdhetünk, amit jónak látunk, mindketten elmondják a véleményüket és segítenek, ahol tudnak.
— Az innováció és az új technológia tekintetében miként tudnak elôrelépni, mire van szüksége a világnak?
— Nagyon nyitottan kell hozzáállni a fejlôdéshez, a fejlesztésekhez, és meg kell vizsgálni, hogy cégszinten van-e értelme foglalkozni velük. Minden tekintetben befogadónak kell lenni, és folyamatosan haladni az újdonságokkal. Például apa is meg tudja nézni online a 3D-modelleket, nem mondta, hogy majd a fiatalok... Régen mindenki úgy gondolkozott, és még most is sokan vannak így, hogy ami jó volt eddig, az 20 év múlva is jó lesz. Szerintem ez megváltozott, mert ami 20 éve jó volt, az ma már majdnem biztos, hogy nem korszerû, és valószínûleg 5 év múlva sem lesz az, mert annyira gyorsan változik a világ. Ez nemcsak a technológiára, de a cégmenedzselésre, a kollégákhoz való viszonyulásra is igaz.
—Miként fejleszti a cégvezetôi kompetenciáit? Hiszen attól, hogy valakit kineveznek cégvezetônek, holnaptól még nem lesz minden tudás birtokában.
— Nem, és soha nem is lesz, szerintem ez a pozíció folyamatos tanulást igényel. Van egy rész, amit el lehet sajátítani, például tanulhatunk menedzsment-technikákat, de nem tudom néhány év alatt ugyanazt a szakmai tudást megszerezni, amit az édesapám 40 év alatt, még ha át is akarja adni, akkor sem. A másik pedig az, hogy ma már teljesen más méretû céget kell mûködtetni és továbbfejleszteni, mint amit annak idején ôk alapítottak. Mintegy 100 fôs munkatársi gárdánál már nem lehet egy személyben mindenkivel mindent megbeszélni. Egy bizonyos méret fölött más rendszerekre van szükség. Nagy biztonságot ad, hogy cégvezetôként mehetünk a saját fejünk után, hibázhatunk is, a szüleink pedig tanácsadóként ott állnak a háttérben. Meghallgatjuk a javaslataikat, amelyeket nem utasítunk el reflexbôl, ahogy a fiatal az idôssel szemben szokta, hanem azt próbálom bebizonyítani magamnak, hogy vajon miért van igazuk. És az esetek 80–90%ában igazuk van. A maradék 10–20%ban nekik is igazuk van, meg nekünk is, csak adott esetben más lépést teszünk, mint ahogy ôk gondolják. De ezzel nincs semmi gond.
— Cégvezetôként mit szeretne megvalósítani a közeljövôben?
—Egyre kevesebb a jó munkaerô, ezért arra kell készülni, ahogy az már Amerikában is trend, hogy olyan szakemberek is tudjanak épületeket építeni, szerelni, akik kevesebb kompetenciával rendelkeznek. Ennek a kulcsa az elôregyártás, a GLT Delta már évekkel ezelôtt ebbe az irányba fordult. Az elôregyártásnak van innovációs, szervezeti felépítés oldala, ez komplex kihívás számunkra. A víziónk, hogy olyan rendszerezett legyen egy építkezés helyszíne, mintha egy fejlett gyár lenne, ahol mindennek és mindenkinek megvan a pontos helye és feladata.
Baranyai Innovációs Díj CAADEX Kft.
AZÉRT INNOVÁLUNK, HOGY MINT EGY SAJÁT ÉRTÉKET
KÉPVISELÔ CÉG JELENJÜNK MEG A PIACON
A 100%-ban magyar tulajdonban álló CAADEX Kft. egy 1994-ben alapított családi cégcsoport legfiatalabb tagja. A cég fô tevékenységei közé tartozik az acélszerkezetek és gépek gyártása, a lézervágás és a bádogos munkák. Egyik legjelentôsebb innovációjuk az építkezéseknél használható „ipar 4.0” okosállvány, amely az összeállításból eredô hibára figyelmeztet. A fémszerkezet erôsebb a piacon jelenleg elérhetô termékeknél, másrészt elektronikus érzékelôi révén képes figyelmeztetni felhasználóját, ha az összeállítás során hiba történt, vagy az állványrendszer karbantartást, felülvizsgálatot igényel. Az eszköz létrehozásáért a kamara Baranyai Innovációs Díjban részesítette a CAADEX Kft.-t.
— Az okosállvány ötletét egy nagyon kedves barátom sajnálatos halála adta, ô egy nem túl stabil építôipari állvány mi-
att veszítette az életét. Ezért döntöttem el annak idején, hogy építek egy olyan digitális eszközt, ami folyamatosan méri az állvány rezgéseit, a mozgásokat, a változásokat. Emellett azt is tapasztaljuk, hogy a világban egyre hiányosabb az építôiparban dolgozók szakmai felkészültsége, ezért megnô az ilyenfajta balesetek rizikója. A digitalizált eszköz azonban elôrejelzi a problémát – ismerteti az okosállvány létrejöttének hátterét Szanyi Gábor ügyvezetô, akinek több újítása is van, jelenleg a zöldebb energia elôállításával kapcsolatban folytat kutatásokat.
— Honnan jön ez az innovációs szemlélet a cégben?
— Magyar vállalkozóként majdnem mindenki beszállítóként kezd, és nem visz saját terméket a piacra. Viszont egy-
Baranyai Környezetvédelmi Díj
Holcim Magyarország Kft.
ALTERNATÍV TÜZELÔANYAGOK, SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSE, ÚJ CEMENTTERMÉKEK
Mayer Zsanett a Holcim Magyarország Kft. munkatársa, ahol Geocycle menedzserként dolgozik. A Geocycle a Holcim Cégcsoport hulladékkezeléssel és körforgásos gazdálkodással foglalkozó divíziója, amelynek célja a fenntartható és környezetbarát megoldások alkalmazása az építôiparban. A Holcim Magyarország elkötelezett a fenntarthatóság iránt, és célja, hogy 2040-re elérje a nettó zéró emissziót a vállalat teljes mûködését tekintve. A vállalat Geocycle vezetôjeként Mayer Zsanett feladatai közé tartozik a hulladékkezelési folyamatok irányítása és a körforgásos gazdálkodási stratégiák megvalósítása, hozzájárulva ezzel a Holcim fenntarthatósági céljainak eléréséhez. Munkáját a kamara Környezetvédelmi Díjjal ismerte el.
—Szerintem manapság még mindig az az egyik legnagyobb kihívás, hogy az emberek jelentôs része nincs tisztában azzal, mi történik a hulladékokkal, mit hogyan érdemes gyûjteni. Továbbá fontos lenne eljutni oda, hogy maga a hulladékcsökkentés legyen a legfôbb cél, azaz mérsékeljük a mennyiségét és elôzzük meg a termelôdését. Ipari oldalon az jelent kihívást, hogy nem minden iparágban ismert még, hogy a cementgyártás milyen sokféle hulladék hasznosítására képes. Egyes cégeknél fel sem merül, hogy a hulladékukat hasznosítani lehetne és nem csak lerakóba vinni. E hulladékokkal tovább lehetne növelni a cementgyártás során hasznosított anyagok mennyiségét.
—A Királyegyházi Cementgyárban számos jelentôs beruházást vé-
re nagyobb akadályokba ütközünk. A multinacionális cégek saját know-howval rendelkeznek, lényegesen magasabb bért tudnak fizetni a munkavállalóknak, ezért szép lassan leépül a beszállítói kör. Azt gondolom, hogy minden magyar vállalkozásnak végig kell gondolnia a jövôben, hogy képes-e saját terméket elôállítani olyan nyereséggel, amivel magasabb bért tud adni a kollégáknak és életképes is marad. Ezért innoválunk, hogy ne csak mint egy beszállító jelenjünk meg a piacon, hanem mint egy értéket képviselô cég, amely olyan problémát old meg, ami a többiek számára megtakarítást jelent. Törekszünk a több lábon állásra, mert ezek a cégek sokkal stabilabbak tudnak mûködni egy válságban. Demján Sándor mondta annak idején, hogy mindig készülni kell a pillanatra, amikor minket kiválaszt a sors, és valami szembejön, hogy akkor felkészülten tudjuk fogadni. Ezért nem elég egy adott szegmensben nagyon jónak lenni, minden szegmensre koncentrálni és életünk végéig tanulni kell.
geztek az elmúlt években a környezet védelme érdekében. Miben egyediek ezek?
—Az elmúlt években több mint 4,5 milliárd forint értékben valósítottunk meg olyan beruházásokat, amelyek eredményeként mára több mint 90%ban tudjuk kiváltani a fosszilis tüzelôanyagokat alternatív tüzelôanyagokkal. Ezen a terén egy további fejlesztési lehetôség lehetne a szárított szennyvíziszap hasznosítása, amely kapcsán egyeztettünk már több szennyvíztisztítóval is. A jövôben tervezett beruházásaink inkább már az anyagukban hasznosítható hulladékokra irányulnak, például az építési és bontási hulladékokra, amelyeket a cementgyártás során újra fel lehet használni, ezzel bezárva egy kört az építôiparban. Cement termékporfóliónkat is folyamatosan fejlesztjük, ezáltal is csökkentve a termékek karbonlábnyomát. Mindezek mellett folyamatosan optimalizáljuk egyéb folyamatainkat is – például már napenergiát hasznosítunk a Királyegyházi Cementgyárban – annak érdekében, hogy 2040-re elérjük a nettó karbonsemleges mûködést.
Magyarországon nagyon megéri
innovatívnak lenni
Innovációs
Roadshow 2025
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Kulturális és Innovációs Minisztérium közös szervezésében rendezték meg az Innovációs Roadshow pécsi eseményét, amely egyedülálló lehetôséget kínált a vállalkozások számára, hogy megismerjék a legújabb technológiai trendeket, pályázati lehetôségeket és sikeres innovációs stratégiákat.
RABBSzabolcs, a PBKIK fôtitkára köszöntôjében Rubik Ernô gondolát idézte: „A kíváncsiak rejtélyeket találnak, az elszántak megfejtik azokat”. A rendezvény célja, hogy összehozza az egyetemeket, kutatókat és vállalkozásokat, lehetôvé téve az innováció segítségével a rejtélyek megoldását.
LÁSZLÓ
Magyarországon (nagyon) megéri innovatívnak lenni
BÓDISLászló innovációért felelôs helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója nyitotta meg az Innovációs Roadshow-t, hangsúlyozva, hogy a magyar versenyképesség kulcsa az innováció. Kiemelte, hogy míg a 2010-es években a foglalkoztatás bôvülése húzta elsôdlegesen a növekedést, a 2020-as évtizedben ehhez már a termelékenység növelésére van szükség, mely nem mûködhet innováció nélkül. A kutatásba és innovációba többet invesztáló országok termelékenyebbek és magasabb a jóllétszintjük.
Annak ellenére, hogy Magyarországon csak minden harmadik vállalat innovál, ôk adják a vállalkozások hozzáadott értékének 64,7%-át, az exportértékesítés nettó árbevételének 68,7%-át, az értékesítés nettó árbevételének 64,4%-át és a foglalkoztatottak létszámának 54%-át. Az innovatív vállalatok
átlagosan 58%-kal több hozzáadott értéket állítanak elô, 31%-kal magasabb bért fizetnek a munkavállalóiknak, 90%-kal több exportárbevételt realizálnak és minden vállalatméretben átlagosan 2,5-szer több foglalkoztatottal rendelkeznek. Bódis László hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a hosszú távú professzionális innováció ösztönzése, és ebben kulcsszerepet játszik az egyetemek vállalati szektorral való összekapcsolása.
GINOP PLUSZ: Tapasztalatok a kutatás-fejlesztési pályázatok terén
GEDEIGábor, az NFK Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelôs Fôigazgatóság csoportvezetôje a GINOP Plusz pályázati felhívások tapasztalatait osztotta meg a résztvevôkkel. A pályázatok fô célja a kkv-k termelékenységének és hozzáadott értékének növelése, valamint a foglalkoztatási ráta emelése.
A „GINOP Plusz-2.1.1-24.” pályázaton belül a nagy, fókuszterületi innová-
ciós projektek kaphatnak 300–800 M Ft támogatást például alkalmazott piackutatásra, kísérleti fejlesztésre, eszközbeszerzésre, KFI szolgáltatások és technológiatranszfer igénybevételére. Az elsô tapasztalatok alapján a pályázatírás során kiemelten fontos az alapos felkészülés, a kidolgozott kérelmek beadása, és a határidôk betartása (elôzetes K+F minôsítési eljárás megindítása a NKFIH-nál, illetve a projektfejlesztési tanácsadás a NIÜ-nél), így elkerülhetô a terjedelmes hiánypótlás. A legkritikusabb a költségvetés alátámasztása, a személyi jellegû ráfordítások megfelelô indoklása és elszámolása.
A „GINOP Plusz-2.1.3-24 – kkv-k innovációs képességének támogatása” felhívás induló vagy korai fázisú mikroés kisvállalkozások kis léptékû üzletifolyamat-innovációs projektjeit támogatja, mely során hatékonyabb munkavégzés várható, illetve új vagy jelentôs mértékben javított üzleti folyamat alkalmazása, bevezetése történik. A pályázat második és harmadik körében még igen jelentôs, kb. 50 Mrd Ft-os pályázható forrás áll rendelkezésre. A pályázatban 20–50 M Ft támogatás nyerhetô például gyártási folyamat-innovációra, üzletimodell-innovációra vagy logisztikai innovációra. A beadás során nagyon kell figyelni a kritériumok teljesítésére. Ilyen például, hogy csak az adatbázisban szereplô, minôsítéssel rendelkezô szakértô nyújthat tanácsadást, egyedi gépek beszerzése nem támogatott, illetve legalább egy alkalmazottnak részt kell vennie a kötelezô innovációs tréningen.
BÓDIS
GEDEI GÁBOR
A SZÉKHELYÜK
ÉPÜLETGÉPÉSZETI BEMUTATÓTEREM
Pécsen az Edison úton a Lég-Csô Épületgépészeti Tervezô, Kivitelezô és Kereskedelmi Kft. telephelye már önmagában is épületgépészeti bemutatóhely. A minden ízében modern épületben megújuló energiára épülô rendszert építettek ki. A fogadótérbe belépôt a levegô hôjét is hasznosító csôrendszer látványa fogadja.
—Azért vágtunk bele a telephelyünk és ezen belül is az irodaházunk korszerûsítésébe, hogy minél vonzóbbá tegyük az épületgépész szakmákat a fiatalok körében – kezdi beszélgetésünket MÁTYÁS György, a cég épületgépész szakmérnök tulajdonosa, aki maga is aktívan részt vesz a tanulók képzésében. — A másik célunk az volt, hogy a munkatárasaink számára is minél komfortosabb környezetet hozzunk létre. Az épület hûtése, fûtése különleges módon történik, az irodák felülrôl klimatizáltak, az ablakok mindegyike sötétíthetô, a redônylapok mozgathatók. Természetesen az alternatív energia alkalmazásában a költségek csökkentése is szerepet játszott, ahogy a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodás is. Idén nyáron pedig a rendszerünket élesben is ki tudjuk majd próbálni.
Elsôsorban az ipari termelôüzemek a megrendelôik, nekik végeznek gépészeti és technológiai szerelési munkákat, de vállalják új építésû és felújított családi házak, társasházak, hotelek komplett gépészeti kivitelezését is. Az utóbbi idôben azonban szembe kellett nézniük azzal, hogy a több mint harminc évvel ezelôtt létrehozott cég törzsgárdája lassan eléri a nyugdíjkorhatárt, gondoskodni kell az utánpótlásukról, miközben egy generációváltás is zajlik a cégnél. A kamara felkérésére kezdtek ismét tanulókkal foglalkozni az épületgépészek duális képzése keretében.
— Egyre inkább azt látjuk, hogy milyen jól tettük, hogy több éves kihagyás után ismét fogadunk tanulókat, ugyanis
— Folyamatosan keresünk szakácsot, pincért, hátha találunk a jelentkezôk között olyat, aki megfelel az elvárásainknak, érdemes tanítani – ad hangot annak, miként próbálnak más módon is
elindult a cégnél a generációváltás, nemcsak a tulajdonosok között, de a munkatársainknál is – folytatja tovább Mátyás György. — A szakember-utánpótlás egyik fontos eleme a tanulóképzés, ugyanis akik nálunk sajátítják el a szakma alapjait, azok a mindennapi gyakorlatban ismerik meg, miként mûködik a mennyezethûtés, a hôszivattyú-rendszerrel mûködtetett padlófûtés, mindezt a legjobb szakembereink irányítása mellett. Kint a munkahelyeken víz-, gáz-, központifûtés- és légtechnika-szerelésben jártas szakemberek és mérnökök foglalkoznak velük. Az építkezéseken a tényleges munkában vesznek részt, amibe folyamatosan kapcsolódnak be, miközben az általunk elfogadott munkakultúrát is elsajátítják. Emellett rendszeresen tartunk részükre elméleti felkészítést is.
A végzést követôen pedig azokat, akik megfelelnek az elvárásaiknak, to-
új munkatársakra találni. — A szakmán belül segítünk egymásnak, magam is több mint negyven éve vagyok a pályán, sokszor engem is megkeresnek, hogy az ismeretségi körömbôl tudok-e valakit
vább foglalkoztatják. Jelenleg három épületgépésztechnikus-jelölt teljesíti náluk a szakmai gyakorlatát, akik a Baranya Vármegyei Szakképzési Centrum Simonyi Károly Technikum és Szakképzô Iskolából érkeztek. A hiányzó szakemberek pótlását egyéb módon is próbálják megoldani. Többek között nyílt napon fogadják a gyerekeket, ilyenkor végigvezetik ôket a telephelyen, megmutatják nekik annak minden egyes szegletét a korszerû jármûparkukkal egyetemben. Ilyenkor nemcsak megtekinthetik, de ki is próbálhatják az egyes berendezéseket, többek között a présgépet, valamint hegesztési bemutatót is tartanak nekik.
— Szerencsések vagyunk, mert a tanulóink meg akarják tanulni a szakmát, mostanában kezdenek a fiatalok rájönni arra, hogy az épületgépész szakma hosszú távon megélhetést jelent, s a jó szakemberek keresettek és jól is keresnek – ad hangot véleményének. – Nem éreztük meg az építôiparban tapasztalható negatív változásokat, mindig volt munkánk. Ez annak is köszönhetô, hogy a megrendelôink jelentôs része a termelôcégek és a hotelek közül kerülnek ki. Emellett családi házak teljes épületgépészeti rendszereinek kiépítését is vállaljuk.
A szakember-utánpótlás megoldása mellett egy másik nem kisebb feladat is vár rájuk, ugyanis a cégnél most zajlik a generációváltás. Sikerült ezt úgy megoldaniuk, hogy az újonnan pozícióba kerülteket a régiek folyamatosan vezetik be az általuk ellátott területbe. Ugyanez játszódik le a hirdetés vagy egyéb módon felvett új kollégák esetében is, akiket legtöbbször a nyugdíj elôtt állók tanítanak be. A régi tanulóik közül ketten dolgoznak jelenleg a cégnél, de a többiek között is voltak olyanok, akik hoszszabb-rövidebb ideig maradtak.
Sz. K.
ajánlani, ugyanis szakoktatóként is tevékenykedem. Emiatt nagyobb a rálátásom arra, hogy a végzettek közül kit érdemes kiválasztani.
Sz. K.
MÁTYÁS GYÖRGY
Faludi István – Renault Scenic E-TECH
A Renault egyik sikermodelljét, az új Scenicet próbálta ki a villamos kapcsolószekrények gyártásával foglalkozó magyarszéki Faludi és Társa Kft. ügyvezetô-tulajdonosa, FALUDI István. A 2024-es Év Autója szavazás nyertese megmutatta, hogy megérdemelten kapta a szakmai elismerést.
— Van már elektromos autós tapasztalatom, tavaly én is vásároltam egy elektromos modellt, ami nagyon hasonlít a Scenichez. A méretei is közel állnak egymáshoz és a menetteljesítmények is, ezért kíváncsi voltam, arra, hogy mit tud az Év Autója cím nyertese.
— Miért választott elektromos autót? Villamossági területen tevékenykedve logikusnak tûnik, hogy elektromos hajtással közlekedik.
— Ez éppen nem volt lényeges szempont, nem is igazán érzem a hatását, igaz nagyritkán tényleg megjegyzik a partnerek is, hogy stílusos az autóm. A közlekedési szokásaim miatt döntöttem így. Magyarszéken mûködik a cég, én is ott élek, és már egy ideje kacérkodtam a gondolattal, hogy váltsak. Nem bántam meg, szeretem az elektromos autózást, a legnagyobb kérdés, a hatótáv, pedig ma már nem okoz gondokat. A Scenic is komoly hatótávra képes, így azt gondolom, ezzel az akkumulátormérettel már szinte nem is kell kompromisszumot kötni.
— 625 kilométer valóban szinte mindenre elég.
—Én a töltôhálózatban látom a kulcsot. Szerencsére folyamatosan szaporodnak a töltôk, és az is nagyon fontos, hogy egy villámtöltôn már fél óra alatt feltölthetô a Scenic. Ez utóbbi azért meglepô adat, mert nem a megszokott 20–80 százalékos töltési idôt adták meg, hanem a 0–100 százalékosat. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy 22 kWos töltésre is képes az autó, ami még ma
is ritkaság, akkor ezen a téren kiemelkedôt nyújt a Renault.
— Átlagfogyasztással számolva a 22 kW-os töltés is viszonylag gyors.
— A gyári 16.3 kWh-ás átlaggal számolva a gyakori utcai töltôkön is képes egy hosszabb bevásárlás alatt 100 kilométernyi hatótávot tölteni, szerintem ez jó adat.
— A Scenic sokat változott a megjelenése óta, egyterûbôl emelt családi autó lett. A forma mennyire maradt franciás?
—A Vasarely stílusú embléma nekünk baranyaiaknak különösen kedves. Tetszik, hogy a fizikai hûtômaszk is megmaradt, érdekes formai játék, elegánssá teszi az autó orrát és nem csak egy sima lemezt kapott a kocsi. A fényszórók és a menetfények is jellegzetesek, és oldalról is egységes a formavilág. Hátul is ügyesen dolgoztak a dizájnerek, és az összkép is barátságos és modern, ráadásul ez a méret talán a legjobb kompromisszum a térkínálat és a manôverezhetôség között.
—Térbôl jutott bôven, az elôdök nyomdokain haladva belül mintha varázsoltak volna a mérnökök.
BARANYAI GAZDASÁG
A pécsi egyetemen végzett hallgatók
helyben boldogulását is segíti az UniNext
Együttmûködés a fiatalokkal
Pécs, 2025. április 22. – Együttmûködési megállapodást írt alá a helyi fiatalok helyzetbe hozására a Pécsi Tudományegyetem, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat a PTE rektori hivatalában. Az UniNext átfogó régiófejlesztési programhoz kapcsolódó megállapodás legfôbb célja a helyi munkaerô megerôsítése, a PTE-n végzett hallgatók helyben tartása, valamint a térség versenyképességének fokozása.
A Pécsi Tudományegyetemet (PTE) fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány 2024 decemberében indította el a trendfordítónak szánt régiófejlesztési programját, amely az UniNext nevet kapta. Az átfogó programnak köszönhetôen a következô években több ezer új munkahely jöhet létre és több ezer milliárd forint értékû külföldi befektetési tôke is érkezhet a térségbe.
Az UniNext újabb fontos mérföldkôhöz érkezett a PTE, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat háromoldalú együttmûködési megállapodást írt alá annak érdekében, hogy bevonja a hallgatókat az átfogó régiófejlesztési programba. Az együttmûködés céljai között szerepel a helyi munkaerô megerôsítése, a PTE-n végzett hallgatók helyben tartása és a térség versenyképességének fokozása is.
„Az UniNext feladata, hogy átfogó és fenntartható módon kezelje a dél-dunántúli régió gazdasági, társadalmi és területi kihívásait. A program elsôdleges célja a régió gazdasági fejlesztése, a munkahelyteremtés, valamint a helyi vállalkozások és a lakosság életminôségének javítása” – hangsúlyozta megnyitójában dr. Barna Zsolt, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi elnöke.
„A PTE nemcsak tudásával és szellemi kapacitásával járul hozzá a program
sikeréhez, hanem aktív formálója is annak. Bízunk benne, hogy ez az együttmûködés új lendületet ad a hallgatói közösség szerepvállalásának, és hozzájárul egy élhetôbb, innovatívabb Dél-Dunántúl megvalósításához is” – fogalmazott prof. dr. Miseta Attila, a PTE rektora. Hozzátette: a fiatalok véleményének és érdekeinek érvényesülniük kell a jövôt formáló fejlesztésekben.
A megállapodás értelmében a PTE törekszik arra, hogy a helyi munkáltatói igényeket folyamatosan és pontosan nyomon kövesse, ennek alapján pedig aktív állásközvetítési tevékenységet folytasson.
tetôkkel történô oktatási együttmûködések létrehozására. Ezek az együttmûködések elôsegítik a hallgatók hozzáférését a nagyvállalati tudáshoz, növelik szakmai felkészültségüket és munkaerôpiaci versenyképességüket is. A program elônyben részesíti azokat a befektetôket, akiknek tevékenysége magas szintû szaktudást igényel és jelentôs hozzáadott értéket teremt.
Annak érdekében pedig, hogy az UniNextnek köszönhetôen megvalósuló fejlesztések valóban megfeleljenek a fiatalok elvárásainak, elengedhetetlen a hallgatói önkormányzat bevonása és aktív közremûködése.
„Az UniNext kiemelten támogatja a PTE-n végzett hallgatók helyben történô elhelyezkedését, boldogulását. A program partnerségi chartája értelmében elsôsorban olyan befektetôkkel kívánunk együttmûködni, akik elônyben részesítik a helyi munkaerô, és kiemelten az egyetemi hallgatók alkalmazását. Az UniNext ösztönzi a hallgatók gyakorlati képzését, valamint innovációs tevékenységekbe való bevonását is” – foglalta össze a program fiatalokat érintô törekvéseit Decsi István, a PTE kancellárja, az alapítvány kuratóriumi tagja.
A háromoldalú megállapodás azt is rögzíti: az UniNext törekszik az új befek-
„A hallgatói önkormányzat demokratikus mûködése révén hatékonyan képviselheti a hallgatók álláspontját és igényeit az egyetem vezetésében az UniNexthez kapcsolódó döntésekben. Támogatjuk a hallgatók munkaerôpiaci tájékozódását, valamint aktívan részt veszünk a befektetôk kutatás-fejlesztési tevékenységének támogatásában, elôsegítve a hallgatók bevonását az innovációs projektekbe” – ismertette az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat vállalásait dr. Horváth Dominik, a szervezet elnöke.
