Page 1

XIV. évf. 2. szám, 2012. március 2. A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Külön gyengék, együtt erôsek!

KLASZTER


2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Munkáltatói gondoskodás Felelôsségvállalás önmagunkért és alkalmazottainkért

KARDIOLÓGIAI, BELGYÓGYÁSZATI MAGÁNRENDELÉS, SZÛRÔKÖZPONT Pécs, Király u. 81. Bejelentkezés telefonon: 72/213-462, 30/743-8700 Szív-érrendszeri szûrôvizsgálatok, arteriográfos érvizsgálat, Carotis doppler. Belgyógyászati, kardiológiai betegek kivizsgálása, gondozása, terheléses EKG, Holter EKG, szívultrahang, hasi és pajzsmirigy ultrahang. Akupunktúra, fizikotherápia, gyógymasszázs. Foglalkozás-egészségügyi ellátás. www.szurokozpontpecs.hu Dr. Varsányi Ágnes fôorvos kardiológus, belgyógyász szakorvos

Konferencia-workshop mikro-, kis- és középvállalatok, önkormányzatok vezetôi, munkatársai számára Helyszín: Pécs, Pécsi Kereskedelmi Központ, Majorossy I. u. 36. Idôpont: 2012. március 22. (csütörtök) Program: 9.30-10.00 A munkáltatói gondoskodás és az öngondoskodás területei. Sebôk Orsolya fôszerkesztô-helyettes, Piac & Profit. (Milyen munkáltatói és egyéni gondoskodási lehetôségek vannak a bérszabályozást, adózást figyelembe véve, valamint a pénzügyi, biztosítási, üzleti kör által ajánlott szolgáltatásokban?) 10.00-10.30 A cafeteria nem a nagyok kiváltsága! Gondoskodni minden munkavállalóról kell! Puskelyné Király Ágnes ügyvezetô: Top Cafeteria Kft. (Szabályozóváltozások. Régi és új összehasonlítása. Mi éri meg a munkáltatónak és a munkavállalónak. Adózási vonzatok. Reprezentáció és üzleti ajándék a cafeteria szempontjából.) SZÉP Kártya és Erzsébet utalvány. 10.30-10.50 Adómentes juttatási elemek. Mire jó a betegségbiztosítás? Balázs Iván vállalkozás-fejlesztési igazgató, UFS Group Holding Zrt. (Az egyetlen adómentes juttatás: a betegségbiztosítás elônyei.) 11.20-11.40 Életciklusokon átívelô megoldások. VICTORIA – Elôgondoskodási modell – dr. Skonda Mária vezérigazgató-helyettes, Victoria-Volksbanken Biztosítótársaságok. 11.40-12.00 Az elkölthetô utalványok. – Edenred Magyarország Kft. 12.00-12.20 Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás. – Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. 12.20-12.50 Konzultáció.

Az elôadások után az elôadókkal közvetlen konzultációs lehetôség! A részvétel – regisztrációhoz kötötten – ingyenes! További információ és regisztráció: www.piacesprofit.hu Tel.: +36 (1) 239-8401, E-mail: konferencia@piacesprofit.hu

Eurooptic Szemész szakorvosi vizsgálat. Egyes keretek 50% kedvezménnyel. Komplett szemüvegek készítése esetén egyik lencsét ingyen adjuk! Az akció március 31-ig tart, részletekrôl érdeklôdjön üzleteinkben. Pécs, Zólyom u. 2. (A vásárcsarnoknál) Tel./fax: (72) 510-785, 510-786 Nyitva: H–P: 8-17, SZ: 8-12

Pécs, Irgalmasok u. 22. Tel./fax: (72) 214-767 Nyitva: H–P: 10.00-18.00 v exkluzí Egészségpénztári és üdülési csekket elfogadunk!


Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

TA R TA L O M Címlapsztori Kis klasztertörténelem

4–6

Kamarai hírek

7

Kamarai hírek Széchenyi Kártya Program

8

Kamarai hírek A Kamara Tagja védjegy

9

Elismerés Díjaztuk a gazdaság legjobbjait

10–13

Szakképzés

14–15

Díjazottak Baranya Gazdaságáért Díj: Jakabucz Ildikó Az Év Üzletembere Díj: Miskolczi Imre

Kereskedelemfejlesztés

19 20–21

A hónap üzletembere: Karotázs Kft.

22

Innováció

23

Szakképzési bizottság

24

Tanulószerzôdés

25

Mesterképzés

26

Szakképzési szolgáltatások

27

Kávészünet / Kovácstól a lakatosig

28

Új tagjaink

29

Alumni Akadémia

30

Vendég-oldal

31

Turizmus

A Kamara Tagja védjegy

17 18

Autóteszt: Vendler Balázs Nissan Juke 1.5 dCi

Széchenyi Kártya Program

16

Klaszter: Kilencedik és tizedik generációs borászok

Enterprise Europe Network

9. oldal

8. oldal

10–13. oldal A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara díjazottjai

32–33

Cserkúthy László

34

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Klaszter Kilencedik és tizedik generációs borászok

18. oldal

Ifj. és idôsebb Tiffán Imre

32–33. oldal Autóteszt Vendler Balázs Nissan Juke 1.5 dCi

25. oldal

Tanulószerzôdés A jövô záloga a tanulóképzés


4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kis klasztertörténelem A hálózatos együttmûködés elônyeinek felismerése egyáltalán nem tekinthetô új keletû dolognak, Alfred Marshall már a XIX. század végén felvázolta az iparágak helyi elônyeinek forrásait, amelyekbôl az iparági körzetek alapgondolata származik. A klaszter termék vagy értéklánc alapon szervezôdött, területileg koncentrált vállalkozások önkéntes kooperációs hálózata, amely a minél eredményesebb piaci jelenlét érdekében kihasználja az együttmûködési lehetôségeket a vállalkozások, az intézmények, a fejlesztési szolgáltatók között. A klaszter állhat olyan – non-profit és költségvetési intézményekkel is kooperáló – cégekbôl, amelyek ugyanannak a nagyvállalatnak szállítanak be, alapulhat egy közösen alkalmazott technológián vagy tudásbázison, esetleg a klaszterben szereplô cégek által egységesen felhasznált nyersanyagon. A klaszter vállalatait informális kapcsolatok kötik össze. A klasztert alkotó KKV-k együtt nagyfogyasztóként, tömegtermelôként tudnak megjelenni, piaci érdekérvényesítésük hatékonyabb. A klaszterekre és vállalkozási hálózatokra irányuló figyelem fokozódása azt mutatja, hogy Magyarországon a vállalkozások különbözô együttmûködési sémáiban az inga ismét az integrációs törekvések, a szorosabb kooperáció felé lendült. Több ágazatban és régióban megfigyelhetô, hogy számos kicsi és közepes cég oly módon húzódik be a nagyobb cégek holdudvarába, hogy alvállalkozói kapcsolataikat felértékelik és tudás-elemekkel gazdagítják, mert csak így, csoportosan tudják versenyképességüket fokozni, megfelelni az uniós piacok igényeinek. Szervezôdnek a szolgáltatási tevékenységekre specializált regionális klaszterek is, melyek célja egy-egy térség természeti vagy humán erôforrásainak optimális kihasználása a közszféra és a profit-orientált cégek együttmûködésével.

A kamara és 14 klaszter a Dél-Dunántúlon A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara eddig tizennégy, a Dél-Dunántúlon mûködô klaszterrel kötött együttmûködési megállapodást. A keretmegállapodás célja, hogy a klaszterek és a kamara együttmûködésében a régió gazdasági és innovációs potenciálját erôsítô szinergikus fejlesztô munka induljon meg. A klaszterek mint a helyi gazdaság ágazati együttmûködésének képviselôi a kamara európai projektjei által nemzetközi láthatósághoz, képzési és üzleti lehetôségekhez juthatnak. A közös munka során megvalósulhat az innovációs eredmények gazdasági hasznosítása, a közös megjelenés és az exportképesség fejlesztés. Kamarai megállapodást aláírt klaszterek a DélDunántúlon: ● Audiovizuális Ipari Klaszter ● Biotechnológiai Innovációs Bázis Akkreditált Innovációs Klaszter ● Dél-dunántúli Környezetipari Klaszter ● Dél-dunántúli Energetikai Klaszter ● Dél-dunántúli Épületgépészeti Energiahatékonysági Klaszter ● Információmenedzsment Innovációs Klaszter ● Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter ● Kulturális Örökség és Digitális Kultúra Innovációs Klaszter ● Ökoturisztikai Klaszter ● Dél-dunántúli Vár- és Kastélyturisztikai Klaszter ● Dél-dunántúli Gépipari Klaszter ● Kék Gazdaság Innovációs Klaszter ● Alkalmazott Földtudományi Klaszter ● Interregionális Megújuló Energia Klaszter

Egyéb klaszterek a Dél-Dunántúlon: ● Dél-dunántúli Borturisztikai Klaszter ● Dél-dunántúli Építôipari és Innovációs Klaszter ● Dél-dunántúli Falusi Turizmus Klaszter ● Dél-dunántúli Gyógy- és Termálfürdôk Kompetencia Központja ● Dél-dunántúli Porcelán és Kerámia Klaszter ● Dél-dunántúli Regionális Élelmiszer Kompetencia Központ (Kaposvár) ● Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter ● Pécs Speciál Klaszter a Fogyatékos Emberekért ● Pécsi Kesztyû Klaszter ● Szekszárdi Autóipari Klaszter ● Szigetvári Turizmus Klaszter A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával együttmûködô klaszterek 2010-es árbevétele 109 milliárd Ft volt, ebbôl a legnagyobb részt a Déldunántúli Gépipari Klaszter képviselte a maga mintegy 100 milliárd Ft-jával. A többi klaszter árbevétele 9 milliárd Ft-ot tett ki. (adatok: KSH)

A gazdasági fejlôdés alakítói a klaszterek A klaszter-aktivitás az országban a legmagasabb a dél-dunántúli régióban. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara – mint az elôzôekbôl is kitûnik – támogatja és munkáját segíti a gazdasági szervezôdéseknek. A kamara innovációs osztálya napi kapcsolatban áll a klaszterekkel, az osztály vezetôjét, Rabb Szabolcsot kérdeztük eddigi tapasztalataikról. Elsôként arról, hogy milyen gazdasági közeg szolgált alapul a klaszteresedésnek?

További információ: www.pbkik.hu

— A régió közel 20 éve küzd saját gazdasági lehetôségeinek azonosításával – mondja az osztályvezetô. Bár a Versenyképességi Pólus program iránymutatást adott és a stratégia mentén azóta is eredményes gazdasági tevékenységek zajlanak, nem sikerült a régióban a külföldi mûködô tôke országosan is legalacsonyabb szintjét emelni, üzleti prosperitással bíró iparágakat továbbfejleszteni. A régió gépipari vállalkozásai (felmérésünk alapján 343 vállalkozás) sokszínû tevékenységet végeznek, azonban a nemzetközi láthatóság alacsony (néhány kivételtôl eltekintve). A cégek nemcsak a tevékenységük, de a mûködés és a tulajdonosi kör alapján is különböznek egymástól. A nagy múltú, magyar tulajdonú családi vállalkozások mellett 6-8 nagyvállalati méretû multinacionális cég (vagy magyar leányvállalata) vezeti az árbevétel és a foglalkoztatotti létszám alapján a mezônyt. A régiós GDP 5-7%át adja az ágazat, a fejlesztési lehetôségek alapján ez a szint megtöbbszörözôdhet az elkövetkezô évtizedben (ld. É-Ny Magyarország autóipar). A dél-dunántúli régió gazdasági mutatói az országos átlag alattiak sok tekintetben. A régiók között a legkisebb népességû Dél-Dunántúlon kedvezôtlen változás következett be 2007-ben a foglalkoztatás terén, a foglalkoztatási ráta több mint két százalékponttal, 51,2%-ra csökkent. A régió ezzel a legalacsonyabb mutatójú északmagyarországi és észak-alföldi régiókhoz csatlakozott. A hét régió közül mindössze a Dél-Dunántúlon és az észak-magyarországi régióban növekedett a munkanélküliség mértéke, a többi területen kis mértékben csökkent vagy változatlan maradt. Régiónkban a legalacsonyabb a gazdaságilag aktív lakosság száma, ami a fentiek alapján nem meglepô. Az olcsó, nagyszámú munkaerô rendelkezésre állása a fejlôdési fázisban ver-


Dél-Dunántúli Gazdaság

senyelônyhöz juttathatja a vállalkozásokat, megkönnyítve új munkahelyek teremtését. — Miért maradnak távol a térségtôl a jelentôsebb ipari termelô vállalkozások? — A Dél-Dunántúl gazdasági teljesítményét az utóbbi években az ország más térségeihez képest több területen is lemaradás jellemzi. Ez különösen igaz az ipari teljesítményeket illetôen. A régió iparában az ezredforduló után szembetûnôen kedvezôtlen tendenciák mutatkoztak a többi régióval összehasonlítva. Kifejezetten rossz az iparjogvédelem helyzete: a régió az utolsó helyen áll a bejelentett szabadalmak, használati mintaoltalmak, formatervezési oltalmak és védjegyek számát tekintve. Az ipari termelést elemezve a térség megyéi közül a legmagasabb népességarányos termelést produkáló Somogy megye is az országos átlagnak mindössze 72%-át, Tolna 60%-át teljesítette, a baranyai fajlagos teljesítmény csak 35%át érte el. Baranya számára ez az országos rangsor utolsó elôtti helyét jelentette, éppen csak megelôzve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, az élen álló Komárom-Esztergom megyeinek viszont nem egészen a 9%-át tette ki az egy lakosra jutó ipari termelésének összege. A fôvárost is magában foglaló megyerangsorban Somogy a 11., Tolna a 14. helyet foglalta el. (KSH) — Milyen ágazat fellendülése adhatna lendületet a régiónak? — Az Új Széchenyi Terv általános stratégiai dokumentuma és a 7 kiemelt terület elemzése a gépipart mint a jármûgyártás, zöldenergia projektek fejlesztésének egyik kulcságazataként értelmezi. Ekképpen az ország versenyképességének egyik fontos ágazataként értelmezhetjük. Kihívást jelent a jövôben a magyar gazdaság számára, hogy nagy volumenek fogadására nem vagyunk felkészülve (terület- és szakember-hiány), a befektetôk nagy része vállalatcsoporton belüli beszállításra törekszik, kevés az önálló piaci termék, kicsi a leányvállalatok önállósága. Emellett

CÍMLAPSZTORI

5

kihasználatlan az innovációs tényezô, együttmûködési kényszer alakult ki nemcsak az értelmetlen verseny megszüntetése, de a profiltisztítás miatt is, melynek egyik legjobb eszköze a klaszterfejlesztés. A közös érdek megfogalmazása a problémák és célok azonosításával és elemzésével kezdôdik. Többek között erre is lehetôséget kínál a március 27-én, Pécsett megrendezendô Nemzeti Klaszter Konferencia, amelyet a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervez együttmûködésben a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a MAG Zrt.-vel, a VÁTI Nonprofit Kft.-vel, a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatallal és a Dél-Dunántúli és a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségével. A Nemzeti Klaszter Konferencia számos célt szolgál: a klaszterfejlesztésben érintett állami intézmények mellett szakmai elôadások során ismerhetik meg a résztvevôk a klaszteresedés hazai és nemzetközi tapasztalatait, a klaszterek számára kínálkozó külpiaci lehetôségeket, a Duna stratégia és a klaszterfejlesztés közös pontjait. A klaszterek C2C konferenciája lehetôséget nyit az ágazatok és klaszterek közötti együttmûködés erôsítésére is.

— Mivel az induló klaszterpályázat nagyobb súlyban tanulmányok készítését támogatja, így egy marketingstratégiát elkészítését tervezzük, amely a tagvállalatok konkrét igényeit tartja szem elôtt. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tagcégekrôl készüljön közös marketing anyag, amelyben a potenciális vevôk együtt láthatják a tagcégek által kínált technológiákat, lehetôségeket. A szakember-ellátás szinte minden tagcégnek kihívást jelent, ezért a szakképzés is helyet kapott a pályázatban. Gondolkodunk közös beszerzési tevékenységben is a jobb kondíciók elérése érdekében. Közös adatbázis, benchmarking klub mûködtetése K+F témában, szellemi eszköz menedzsment rendszer bevezetése és kiállításokon való részvétel is szerepel a tervek között. Végül, de nem utolsó sorban angol nyelvi képzést is kínálunk a tagcégeknek. A pályázat megvalósítása során fontos szempontként tartjuk szem elôtt, hogy olyan eredmény szülessen, amely a tagok számára konkrét bevételt hoz, ezért a pályázat realizálásába bevonjuk a tagcégeket.

Dél-dunántúli Gépipari Klaszter

Hiánypótló szakmai összefogásként jött létre a Dél-Dunántúli Borturisztikai Klaszter 2010 ôszén. A régiónk egyik legdinamikusabban fejlôdô turisztikai ágazata, a borturizmus és nem kevésbé a gasztronómiai turizmus. Térségünk borvidékei különbözô adottságokkal, a pincészetek nagyon különbözô feltételekkel léptek bele a turizmus világába, a felzárkóztatás, a minôség javítása és a térség borturizmusának helyzetbe hozása vezérelte az alapítókat. — A Borturisztikai Klaszter kialakításakor a fô célunk az volt, hogy a Pannon Borrégió négy borvidékének (Pécs, Szekszárd, Tolna és Villány) borászai, borturisztikai szolgáltatói és borász szervezetei összefogva, egységesen és hatékonyabban jelenjenek meg – tudtuk meg Gyôrffy Zoltán klasztermenedzsertôl. — Ehhez kapcsolódóan kiemelkedô cél volt a szolgáltatók összegyûjtése és helyzetbe hozása. Igyekeztünk olyan részletes és célorientált gyûjtômunkát végezni, melynek segítségével aztán kialakítottunk egy egységes weboldalt és egy ehhez kapcsolódó Facebook-oldalt is. A weboldal egyben tudástár, információs csomópont és webshop is, amely

A kamarával együttmûködô klaszterek tagjainak 2010-es árbevétele 109 milliárd Ft volt, ebbôl a gépipari ágazatban mûködôk 100 milliárd forint körüli bevételt regisztrálhattak. A régió legnagyobb klasztere, a tavaly alakult Dél-dunántúli Gépipari Klaszter az Új Széchenyi Terv Dél-Dunántúli Operatív Programjának DDOP-1.1.3-112011-0006 azonosító számú pályázatán 22 638 320 forint vissza nem térítendô támogatásban részesült. A saját hozzájárulás mértékével kiegészítve a szervezetnek összesen 28 710 400 forint áll rendelkezésre a klaszter indulásának segítésére és innovációs szolgáltatások kidolgozására. A pályázatról Jakabucz Ildikót, a klaszter elnökét kérdeztük. — A gépipari klaszter induló évében egy pályázat elnyerése állt a fókuszban, ez olyan közös témákat ölel fel, amelyek a klasztertagság többségét érintik.

További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Borturisztikai Klaszter


6 mind a térség borturisztikai vonzerejét hivatott népszerûsíteni. Emellett több kiadványt is készítettünk, melyet a saját rendezvényeinken valamint a szolgáltatók és borutak saját hatáskörben is terjesztettek. Kiadtunk egy egységes klaszteres kiadványt, ez bemutatja a Pannon Borrégió borútjait és borturizmusát. Lefordítottuk angol nyelvre is az ide látogató külföldi vendégek számára. Ezen kívül pedig az öt borútnak külön-külön is elkészítettünk egy-egy kiadványt, amelyek kifejezetten a borutakra és tevékenységükre fókuszálnak. A Dél-dunántúli Borturisztikai Klaszter munkatársai igyekeztek olyan marketingstratégiát kialakítani, melynek segítségével hosszútávon tudják népszerûsíteni a klaszter tevékenységét és a klaszter tagjait egyaránt – ez egyúttal az egész régió borturizmusát szolgálja. Ehhez kapcsolódóan számos saját szervezésû rendezvényt valósítottak meg az elmúlt idôszakban, ezek vélhetôleg a jövôben is erôsíteni fogják a helyi borturizmust. Ilyen volt a „Bor és Dal Ünnepe” szeptemberben, a Bordfalfesztiválhoz kapcsolódóan, vagy a „Vince-nap a Vince utcában” elnevezésû hagyományteremtô minifesztivál, amely idén második alkalommal a Tettyén várta a vendégeket. — A saját rendezvények mellett több eseményt is támogattunk és részt vettünk ezek megszervezésében – sorolja tovább a klasztermenedzser. — Ilyenek voltak a Pünkösdi Pannon Pincék, a Pannon Borrégió TOP 25 verseny és kóstoló, de volt közösségi standunk a Budavári Borfesztiválon és a Szekszárdi Szüreti Napokon, valamint sikeresen vettünk részt a Koccintás 2011 pécsi eseményén is – Pécs lett a legkedveltebb borvidéki nagyváros Magyarországon. Természetesen a rendezvények, a marketing megjelenések mellett nagyon fontos volt az is, hogy létrejöjjön egy olyan közösségi tér, ahol oktatás-képzés és tájékoztatás valósulhat meg. Éppen ezért alakítottuk ki a Pannon Borturisztikai Centrumot a Vince utcai inkubátorházban. Ez a tér nem csak a klaszter számára elengedhetetlen infrastrukturális hátteret adja meg, hanem lehetôséget nyújt képzések lebonyolítására, kóstolók és workshopok megtartására. A képzések közül talán a leginkább kiemelendô a „terroir termékek turisztikai menedzsere érzéki elemzés fejlesztés” tanfolyam, ahol 10 borturisztikában érdekelt szakember kapott támogatást a klasztertôl és mindannyian sikeresen el is végezték azt. — A képzés mellett fontosnak tartottuk a szakmai háttérmunkát is. Ezért indítottuk el a borturizmust nehezítô jogszabályok feltárását, javaslatok kidolgozását, melynek eredménye egy részletes és hasznos tanulmány lett. Mindezek mellett igyekeztünk nyitni a régión kívülre is, így valósulhatott meg egy külföldi és egy belföldi tanulmányút. Külföldön a közel egyhetes úton negyven szolgáltató, fôleg klasztertagok vehettek részt. Az út során tanulmányozták az ausztriai Langenloisban található Loisium modern borá-

CÍMLAPSZTORI szati kiállítótér mûködését, a Wachau-i borvidék védett kultúrtáját, majd hosszabb idôt töltöttek a Baden-Württenbergi borvidéken. Pécs testvérvárosa, Fellbach elsôsorban a szövetkezeti értékesítési modellre adott jó példát. Az utazás második felében az elzászi területekkel, adottságokkal, a falusi és borturizmussal ismerkedhettek meg a dél-dunántúli utazók. A pályázat ugyan 2012 áprilisában lezárul, de ez nem azt jelenti, hogy a klaszter nem mûködik tovább. A pályázati idôszak utolsó tevékenységeként Országos Borturisztikai Konferenciát rendeznek április 13-án, ahol a borászati és a turisztikai ágazatot is érintô témákat tárgyalják meg részletesen. Az eltelt majd’ kétéves mûködés tapasztalatait, eredményeit hasznosítva ebben az idôszakban készül el az a tanulmány, amely a további mûködés körülményeit, lehetôségeit járja körül, meghatározva, hogy a következô ötéves ciklusban milyen feladatokat szánnak a tagok a klaszternek.

Információmenedzsment Innovációs Klaszter Tíz komoly innovációs és exportlehetôségekkel rendelkezô hazai klaszter vehette át a kiemelt rangot és újabb pályázati lehetôséget jelentô Akkreditált Innovációs Klaszter címet a közelmúltban, Pécsrôl a Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter valamint az Információmenedzsment Innovációs Klaszter. A sikeres akkreditáció kétéves idôtartamra nyújt a cím viselésére szóló jogosultságot. Az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett Klaszter akkreditációs pályázaton elôször került kiosztásra az Akkreditált Innovációs Klaszter cím. Az akkreditáció elismeri azokat a fejlôdô hazai klasztereket, amelyek már több éve bizonyítottan és eredményesen együttmûködnek és ezt a szakmai összefogást közös megegyezéssel intézményesítették. Az Akkreditált Innovációs Klaszter cím odaítélésekor a klaszterek nem részesülnek közvetlen pénzügyi támogatásban. Az akkreditált klaszter, illetve annak tagjai pályázhatnak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által a klaszterek, valamint klasztertagok részére kiírt pályázatokon való kizárólagos részvételre, továbbá jogosultak egyes, nem kizárólag az akkreditált klaszterek ál-

Dél-Dunántúli Gazdaság tal elnyerhetô támogatások esetében az értékelés során többletpontok megszerzésére. Az Információmenedzsment Innovációs Klaszter 2008 októberében alakult azzal a céllal, hogy támogassa tagvállalkozásai egységes technológiaorientált fejlesztését, hazai, illetve nemzetközi szintû versenyképességük fokozását mind termékpiacaikon, mind a munkaerôpiac vonatkozásában. A klaszter a versenyképesség fokozását két kulcsterületen tartja a leginkább szükségszerûnek: a belsô versenyképesség mint a munkaerô-megtartási, munkaerô-képzési képesség fejlesztése, valamint a külsô versenyképesség, azaz a termék-, illetve szolgáltatási piacokon történô versenyképesség fokozása. A klaszter mára a kezdeti 8 alapító tagja mellett további 16 taggal bôvült. A rendes tagok mellett stratégiai partnereink sorában tudhatják a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.-t (DDRIÜ), valamint az Informatikai Vezetôk Társasága Egyesületet (IVeTáR) is. Brachmann Ferenc klasztermenedzsert elôször arról kérdeztük, hogy a klaszter tagjai miként tudnak együtt dolgozni, mit profitáltak a saját vállalkozásukban/intézményükben az együttmûködésbôl? — A tagok aktivitása igen jónak mondható, népszerûek a havi rendszerességgel megtartott klasztertalálkozók, a tagság túlnyomó többsége aktívan fejleszt szoftverterméket vagy technológiát, sok a kooperációban megvalósuló fejlesztés. — A régión kívül milyen módon tudja magát menedzselni, megismertetni a klaszter? — Országos illetve nemzetközi kiállításokon mutatkozunk be. Tavaly részt vett több tagvállalatunk is az IT Innovációs Techshow-n, illetve a GITEX-en, hamarosan pedig kiállítunk a CEBIT-en. — Miért és milyen módon akkreditáltatta magát a klaszter és milyen elônyük származik ebbôl? — Egy akkreditációs pályázaton mérettettünk meg, amelyben vizsgálták klaszterünk mûködését, illetve a tagvállalatok pénzügyi mutatóit, innovációs potenciálját. Az akkreditációs pályázaton megfelelt klaszterek akkreditált innovációs klaszter címet nyerhetnek, amely semmilyen közvetlen pénzügyi elônnyel nem jár, de igen jelentôs presztizzsel bír. Az elônyök tagvállalataink számára exkluzív pályázati kiírásokon való indulási lehetôséggel mutatkoznak meg. N.T.

“This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

További információ: www.pbkik.hu


Dél-Dunántúli Gazdaság

Kamarai fórumok

7

KAMARAI HÍREK

Minden korábbinál több jogszabályt alkotott, illetve módosított az elmúlt év végén az Országgyûlés. Ennek során változtak az adótörvények, a Munka Törvénykönyve, a munkaügyi ellenôrzésrôl szóló törvény, és módosultak a szakképzési hozzájárulás elszámolásának szabályai. Döntés

született továbbá az elvárt bérkompenzációról és a 2012. évi foglalkoztatási támogatási lehetôségekrôl. Megjelentek a vállalkozásokat érintô pályázatok 2012. évi elsô kiírásai. A korábbi évekhez képest jelentôs változások következtek be a fenti területeken, ezért több fórumot tartottunk Pécsett, Komlón, Mohácson, Siklóson és Szigetváron. Az elôadók között szerepeltek a NAV, a Baranya Megyei Kor-

mányhivatal Munkaügyi Felügyelôségének, tovább Munkaügyi Központjának, a Széchenyi Programiroda regionális igazgatóságának szakértôi. Információt kaphattak a vállalkozók a fórumok lebonyolításában szerepet vállaló Szigetvári Takarékszövetkezet és a Dunántúli Regionális Bank képviselôitôl is. A fórumok témáival kapcsolatos részletes információk a kamara weboldalán olvashatók.

Lenthy Judit (Szigetvári Takarék) a Széchenyi Kártya programról tartott elôadást

Dr. Bencsik Dóra pályázati lehetôségekrôl tájékoztatott Mohácson

Munkaügyi fórum Szigetváron

az SZJA, az EVA, a TB, az ART változásokat, és betekintést nyerhettek a szakképzési hozzájárulás felhasználásának alapvetô változásaiba és az aktuális bevallásokkal kapcsolatos teendôk listá-

jába. Emellett a Baranya Megyei Kormányhivatal munkatársai tájékoztatást adtak a rendezvényen résztvevôk számára a bérkompenzációról, a Munkaügyi Központ 2012. évi támogatási lehetôségeirôl és a munkaügyi ellenôrzésrôl szóló törvény változásairól. A rendezvényen elôadást tartott dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára a kötelezô kamarai regisztrációról, és annak folyamatáról. A rendezvényen sok kiegészítô kérdés, felvetés és a változások okán felmerült probléma hangzott el.

Elôtérben az adóváltozások 2012 Fórumot tartott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Baranya Megyei Kormányhivatal a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. A résztvevôk megismerhették az idei évi változásokat és azok hatását a piaci szereplôkre és a könyvviteli szolgáltatók munkájára. A találkozó témái segítségével a résztvevôk megismerhették a NAV munkatársai segítségével

Környezetvédelmi termékdíj fórum A folyamatos jogszabályi változások miatt 2012. február 14-én ismét megrendeztük a környezetvédelmi termékdíj fórumot a kamarában. Az elmúlt évben 2011. évi LXXXV. Tv. és módosításai, az év végén megjelent végrehajtási utasítás a 343/2011 (XII.29.) Kormányrendelet, mely 2012. január elsején lépett hatályba igazán próbára teszi a vállalkozásokat, ha jogkövetô magatartás szerint szeretnék kötelezettségeiket teljesíteni. Ebben próbált a kamara segítséget adni a fórum szervezésével. Az elhangzott elôadások az alábbi témaköröket ölelték fel: ■ A környezetvédelmi termékdíj változásai 2012-ben ■ A termékdíj-fizetésre kötelezettek köre ■ A termékdíj-köteles termékek ■ A környezetvédelmi termékdíj a NAV kiemelt ellenôrzési irányelvei között 2012-ben, hatósági ellenôrzés menete, formái ■ A vállalkozások kötelezettségei; a termékdíjhoz köthetô kötelezettségek ■ Kiszabható szankciók köre és mértéke ■ Termékdíj visszaigénylés ■ Az önellenôrzés, hiánypótlás, adatlapok, nyomtatványok; a bevallás folyamata

További információ: www.pbkik.hu

Közbeszerzési referens képzés Elindult a 2012. évi elsô közbeszerzési referens képzés a kamarában. Az OKJ-s képzésen a kormányhivatalok, az egyetem és a vállalkozói szféra képviselôi egyaránt képviselve vannak. A kamara a megfelelô létszámú hallgatók meglétekor automatikusan új tanfolyamot indít.


8

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

Széchenyi Kártya Program Folyamatosan bôvül a kis- és középvállalkozások finanszírozását segítô Széchenyi Kártya Program. Valamennyi elemével kapcsolatosan információt a kamara ügyfélszolgálati munkatársai biztosítanak, akik a hitelkérelmek elôregisztrációját is végzik. A program elemei: Széchenyi Kártya: maximum 25 milliós, 1+1 éves folyószámlahitel, melynek bankkártya a megjelenési formája. Széchenyi Forgóeszközhitel: legfeljebb 25 millió Ft összegû, akár hároméves futamidôvel. Széchenyi Beruházási hitel: maximum 50 milliós összegû, legfeljebb tíz éves futamidôvel. Agrár Széchenyi Kártya: maximum 25 milliós, 3 éves folyószámlahitel, melynek bankkártya a megjelenési formája. Széchenyi Kártya A program célja a mikro-, kis- és középvállalkozások átmeneti likviditási problémáinak kezelése a bankok által kibocsátott vállalkozói bankkártya (Széchenyi Kártya) segítségével. A konstrukció egyszerûbb és gyorsabb eljárást tesz lehetôvé azzal, hogy a banki hitelbírálatot az MKIK irodái készítik elô. A program további elônye, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 80%-ban készfizetô kezességet vállal a vállalkozó hiteltartozásának visszafizetéséért, ami jelentôsen mérsékli a vállalkozóval szembeni banki biztosíték-igényt. A hitelkeret 1+1 évig áll a vállalkozás rendelkezésére. Tehát a hitel futamideje a szerzôdés aláírásától számított 1 év, amely a felülvizsgálati kérelem beadásával, illetve a bank pozitív bírálata esetén további 1 évre meghosszabbodik újabb hitelszerzôdés megkötés nélkül. Így a Széchenyi Kártya 2 két évig használható. A bankkártyához kapcsolódó hitelkeret 500 ezer – 25 millió forint. Széchenyi Forgóeszközhitel A Széchenyi Forgóeszközhitel konstrukció elônyei: ● A konstrukció elônye, hogy nem pusztán az átmeneti likviditási problémák áthidalására szolgál, hanem hosszabb, akár 36 hónapos futamideje miatt kifejezetten forgóeszközök finanszírozására alkalmas. ● A maximális futamidôn belül ön határozhatja meg vállalkozása számára az optimális futamidôt, így kívánsága szerint tervezheti vállalkozása pénzügyeit. ● Az igényelhetô hitel 1 millió Ft-tól maximum 25 millió Ft-ig 100.000 forinton-

ként emelkedô, így rugalmasan alkalmazkodik az ön vállalkozásának finanszírozási igényeihez. ● A Széchenyi Forgóeszközhitel Konstrukció igénybevételével vállalkozása szintén egy államilag támogatott kedvezô kondíciójú hitelhez juthat. ● A biztosítékok köre szinte azonos a Széchenyi-kártya Konstrukciónál megszokottakkal, így Forgóeszközhitel esetében is a vállalkozás tulajdonosának (ill. egyéni vállalkozó esetén a vállalkozótól különbözô magánszemély) személyes garanciája (kezességvállalása) a fô fedezet. Széchenyi Beruházási Hitel A Széchenyi Beruházási Hitel legfeljebb 50 MFt összegû, akár 10 éves futamidôre is igényelhetô hiteltípus, a vállalkozás beruházásai, fejlesztései meghitelezésére. Elônye, hogy hosszú távon szolgálja vállalkozása mûködését, versenyképességét, törlesztésével pedig alkalmazkodik a beruházás megtérüléséhez. A Hitel felhasználható ingatlan vásárlására, építésére, fejlesztésére, új és akár használt gépek, tárgyi eszközök beszerzésére, illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz-beszerzésre is. A Széchenyi Beruházási Hitel konstrukció elemei: ● Az igényelhetô hitel minimum 1 millió Ft, majd 100.000 forintonként emelkedô összegû egészen 50 millió Ft-ig. ● A Széchenyi Beruházási Hitel esetében az Igénylônek a tervezett beruházás összköltsége min. 20%-ának megfelelô saját erôvel szükséges rendelkeznie. ● A Hitel futamideje minimum 12, maxi-

mum 120 hónap A rendelkezésre tartási idô maximum 18 hónap, a türelmi idô tartama legalább, rendelkezésre tartási idôvel azonos és maximum 24 hónap lehet A Hitel fô biztosítéka a beruházás tárgya (de a beruházás tárgya mellett attól eltérô ingóság, illetve ingatlan is bevonásra kerülhet a Bank által)

Agrár Széchenyi Kártya Az Agrár Széchenyi Kártya a mezôgazdasági termékek elôállításával, feldolgozásával és forgalmazásával, erdô-, vad- és halgazdálkodással foglalkozó mezôgazdasági ôstermelôk, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók, illetve társas vállalkozásként mûködô kis- és középvállalkozások számára nyújtott szabad felhasználású 1, 2 vagy 3 éves lejáratú folyószámlahitel. Az Agrár Széchenyi Kártya hitelkerete legalább 500 000 Ft, vagy félmillió forintonként növekvô, legfeljebb 25 millió Ft összeg lehet, melyhez a Magyar Állam 2% kamattámogatást és kezességi díjtámogatást biztosít. A hiteligénylônek 15 millió forint hitelösszegig egy, felette két lezárt, teljes éves gazdálkodói múlttal és az MVH-nál regisztrációs számmal kell rendelkeznie. A hiteligénylônek nem lehet köztartozása, vagy lejárt hiteltartozása. A hitel biztosítéka 15 millió Ft hitelösszegig az elôírt magánszemély készfizetô kezességvállalása, 15 millió Ft felett a hitelnyújtó és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) által elfogadott egyéb fedezet (ingatlan vagy ingóság) bevonása is szükséges.

Széchenyi Kártya ügyintézôk: Marton Judit – Pécs, Majorossy I. u. 36. Tel.: 72/507-113, e-mail: jmarton@pbkik.hu Lép Péter – Komló, Városház tér 8. Tel.: + 36 20 3184080, e-mail: plep@pbkik.hu Mintál Erika – Mohács, Szabadság u. 4-6. Tel.: + 36 20 3445004, e-mail: emintal@pbkik.hu Mikolás Ágnes – Siklós, Köztársaság tér 8. Tel.: + 36 20 3619553, e-mail: amikolas@pbkik.hu Rudics Judit – Szigetvár, József A. u. 16. Tel.: + 36 20 3596304, e-mail: jrudics@pbkik.hu

További információ: www.pbkik.hu


Dél-Dunántúli Gazdaság

9

KAMARAI HÍREK

A Kamara Tagja védjegy A jelenlegi válságos gazdasági helyzetben kiemelt jelentôséget kap a bizalomépítés az üzleti életben. Ennek egyik eszköze lehet tagjaink számára „A Kamara Tagja” védjegy. Az a védjegy, amelynek használatára a tagok részérôl is többször érkezett igény, illetve több tagcég alkalmazza is, csak még nem egységes formában. A „Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tagja” védjegy bevezetése és mûködtetése több szinten nyújt pozitív lehetôségeket. ● Minôsítést közvetít a potenciális fogyasztók irányában ● Elôsegíti és ösztönzi a kamara tagjainak egymásra találását, üzleti kapcsolatainak építését ● Kölcsönös bizalmat jelent ● Erôsíti az együttmûködést a kamarai tagok között ● Pozitív módon befolyásolja a fogyasztókat, szervezeteket, szövetségeket, szakembereket A kamara hivatala elkészítette a védjegy használatát szabályozó Védjegyhasználati szerzôdést, mely tartalmazza a védjegy használatának szabályait. Eszerint a védjegyet olyan kamarai tagvállalkozás használhatja, aki/amely részére az elnökség a szakmai testület írásos javaslata alapján engedélyt ad. Az engedélyt az a tagvállalkozás kaphatja meg, amely/aki a kamarai tagok számára elôírt fizetési és egyéb kötelezettségének eleget tesz és vele szemben sem a Békéltetô Testület, sem az Etikai Bizottság nem hozott elmarasztaló határozatot az elmúlt két évben. További feltétel, hogy a tagvállalkozás nem áll sem végelszámolás, sem felszámolási, sem csôdeljárás alatt, illetve nem jelentkezik nála olyan körülmény, mely a védjegy általános társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolja. A védjegyhasználatra jogosított tagvállalkozásnak lehetôsége van ● Díjmentes Alap Szolgáltatási Csomag igénybevételére, mely a védjegynek saját levélpapíron és weboldalon történô feltüntetését biztosítja. ● Emellett választhatja a Térítéses Üzleti Csomagot, mely e fentieken felül akár a védjegy lenyomatával rendelkezô bélyegzô, szárazbélyegzô, tábla, zászló és matrica használatára jogosítja fel.

Bognár László, Bognár Stúdió Bt.

Simon Attila, Hétfô Kft.

— Aki szolgáltatást nyújt, az általában tisztában van azzal, hogy speciális termék az övé. Vagyis olyasmit kínál, ami még nincsen kész, nem látható, nem értékelhetô. De a szolgáltatást ígérônek mégiscsak kell nyújtania támpontot a majdani szolgáltatásáról, cége megbízhatóságáról, már ha komoly, versenyképes piaci szereplôként akar megjelenni a piacon. Ennek a célkitûzésnek a referenciák közreadása, nyilvánossá tétele, ill. egy olyan megbízható, mindenki által elfogadott szervezet megnevezése szükséges, amely információt tud nyújtani az adott cégrôl, eddigi tevékenységérôl, piaci magatartásáról. Vagyis érdemes biztosítanunk az ellenôrizhetôséget. Különösen fontos ez, ha a szolgáltatás nem helyhez kötött, azaz nem ismerhetô meg személyesen a vállalkozó, a vállalkozás. A Bognár Stúdió szolgáltatása, a keresôoptimalizálás éppen ilyen, hiszen távoli, sôt határon túli ügyfeleket is kiszolgálunk. Ezért jelenítjük meg honlapunkon kamarai tagságunkat, Kapcsolat oldalunkon pedig két nyelven is a Kamara tagja védjegy lenyomatát.

— A kilencvenes évek közepétôl tagja a Hétfô pr- és reklámügynökség a kamarának. Önkéntesen, késôbb kötelezôen, azután újra önkéntesen... A kamarához való tartozás egy természetes folyamat részét képezte, vállalkozásunk a vállalkozói környezet részeként vált tagjává az érdekvédelmi szervezetének, amely során sok hasonló üzleti gondolkodású céggel, cégvezetôvel találkoztam, ismerkedtem meg közelebrôl. Számomra a kamarai tagság azt jelenti, hogy „egy csónakban vagyunk”, látjuk a bennünket körülvevô gazdasági kihívásokat és ha lehet segítünk egymásnak. Ennek a belsô gondolatiságnak az eszköze „A Kamara Tagja” program, és a mi kamarai tagságunk is. Ezt tesszük plasztikussá 1996 óta mind a mai napig, most már annak meghatározott formai keretei között.

Pollack Expo – a szakma ünnepe Pécsett A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is részt vett a hatodik Pollack Expon, melyre március 12. között került sor. A kamara több elôadást is tartott a kiállítással párhuzamosan zajló konferencián. Szó volt az innovatív fejlesztések támogatásáról és a vállalkozások energiaköltség-csökkentô lehetôségeirôl is. A vállalkozások forráshoz jutását többféle módon lehet támogatni. Az indokolatlan költségek elkerülése szintén fontos. Az energiapiac liberalizációja után nagy különbségek keletkeztek a gáz és villamos energia árakban. A kamarák professzionális energia beszerzô partnerrel mûködnek együtt. A 2009 óta élô országos kooperáció közben több mint 1200 vállalat és intézmény, összesen mintegy 1700 beszerzési projekt valósult meg, 2-25%-os energiaköltség megtakarítással. A tavaszi szezonban újabb tenderek indulnak, melyekhez érdemes csatlakozni. A Pollack Expo keretein belül erre a tájékoztató rendezvényre is sor került. Lévai Gábor fotója a 2011-es Pollack Expon készült


10

ELISMERÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Díjaztuk a gazdaság legjobbjait A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kitüntetési Rendje alapján a kamara elnöksége dönt a kamarai díjak kitüntetettjeirôl. A kitüntetésekre számos javaslat érkezett a kamarai testületek és tisztségviselôk részérôl. A kamara elnöksége mérlegelve a javaslatokat, a következô döntéseket hozta:

A Baranya Gazdaságáért Díj kitüntetettje Jakabucz Ildikó. A díjat dr. Kéri István elnök adta át.

Az Angster József Díj kitüntetettje Hornicz Bernadett

Az Életmû Díj kitüntetettje Kleisz József

Az Év Üzletembere Díj kitüntetettje Miskolci Imre

A Baranya Megyei Export Díj kitüntetettje a Fekoral International Kft. A képen Farkas Tiborné.


Dél-Dunántúli Gazdaság

11

ELISMERÉS

A Baranya Megyei Szakképzési Díj kitüntetettje Vajdáné Makra Vera. A szakképzési díjakat átadta Várszegi Gyula alelnök.

Kiváló Kamarai Munkáért díjban részesült Hendinger Anita

A Baranya Megyei Szakképzési Díj kitüntetettje a GLT Delta Kft. A képen Cserkúthy László.

A Baranya Megyei Szakképzési Díj kitüntetettje Juhász László

Kiváló Kamarai Munkáért díjban részesült Marton Judit

Kiváló Kamarai Munkáért díjban részesült Rabb Szabolcs


12

ELISMERÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az Év Kézmûvese Díj kitüntetettje Gulácsi János.

A Mohácsi Szakképzési Díj kitüntetettje Szabó László. A mohácsi díjakat átadta Pálinkás István mohácsi városi elnök és Kovácsné Bodor Erika, Mohács város alpolgármestere.

A Szigetvár Gazdaságáért Díj kitüntetettje Bocskor Tibor.

A Mohácsi Idegenforgalmi Díj kitüntetettje Horváth Zoltán

A Szigetvári Idegenforgalmi Díj kitüntetettje az ÖKO-Bükkösd Kft. A díjat Árki András vette át.

A Szigetvári Szakképzési Díj kitüntetettje Kuba Károly. A díjat fia, Kuba Attila vette át. A szigetvári díjakat átadta Horváth László szigetvári városi elnök.


Dél-Dunántúli Gazdaság

ELISMERÉS

A komlói Jánosi Engel Adolf Díj kitüntetettje dr. Kiss Endre. A komlói díjakat átadta Ferenczy Tamás (baloldalon), komlói városi elnök és Kupás Tamás Levente, Komló város alpolgármestere.

13

A Komlói Szakképzési Díj kitüntetettje Schillinger Emil

A Siklósi Szakképzési Díj kitüntetettje Juhász Zoltánné. A siklósi díjakat átadta Horváth Sándor siklósi városi elnök és Varga Tamás, Siklós város alpolgármestere.

A Siklósi Idegenforgalmi Díj kitüntetettje a Fülemüle Csárda Kft. A díjat Ledô Balázs vette át. Gázvezeték- és készülékszerelô szakmában négy mester kapott mesterlevelet. A képen: Várszegi Gyula alelnök, Sarek Zsolt, Nagy Tibor, Csertán Tivadar, Mayer Tamás és Bernula Károly a mestervizsga bizottság elnöke.


14

SZAKKÉPZÉS

Lezárultak az SZKTV helyi elôdöntôi A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében már ötödik alkalommal megrendezésre kerülô országos Szakma Kiváló Tanulója Verseny és Országos Szakmai Tanulmányi Verseny helyi elôdöntôi január 31-én lezárultak. A versenyen 12 iskolából 31 szakmában 238 tanuló mérettette meg magát. Az elôdöntôkön jól szereplô tanulók továbbjutnak a verseny döntôjére, mely 2012. április 11-13-a között, a Hungexpo területén várja az érdeklôdôket. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közel 400 pályaválasztás elôtt álló általános és szakiskolás tanuló számára biztosít lehetôséget a budapesti döntôn való részvételre. Az ország legjobb tanulói egy-egy munkadarab elkészítésével mutatják be tudásukat és szakmájukat, ez remek lehetôséget nyújt a pályaválasztás elôtt álló diákoknak új szakmák megismeréséhez és döntésük elôsegítéséhez. A verseny vonzása megnôtt, amit jelez a versenyzôszám növekedése és a verseny iránti fokozott érdeklôdés is. A verseny nyertesei felérté-

kelôdnek a munkaerôpiacon, a legjobbaknak sok esetben munkalehetôséget kínálnak a versenyt egyébként támogató vállalatok. A verseny egyik kiemelt feladata és célkitûzése, hogy a fizikai szakmák társadalmi presztízsét és vonzerejét emelje a pályaválasztó fiatalok és a társadalom szélesebb köreiben. Azok a fiatalok, akik vállalják a versenyen a megmérettetést és a versenyzéssel járó kihívásokat reflektorfénybe kerülnek és példamutatásukkal fontos szerepet töltenek be a szakmák elismertségének

Nagy érdeklôdés a Szakképzési fórumon Több mint 200 résztvevô mellett került megrendezésre a szakképzési változásokról szóló tájékoztató fórum a szakmunkástanulókat foglalkoztató képzôhelyek cégvezetôinek, gyakorlati oktatóinak, könyvelôinek és az iskolák képviselôinek részvételével, melyen az új szakképzési törvény és a szakképzési hozzájárulási törvény legfontosabb változásairól hallgathattak elôadásokat. A tájékoztatót dr. Síkfôi Tamás nyitotta meg, aki a hallgatóságnak röviden vázolta a megye, az ország és a világ gazdasági helyzetét. Ôt a NAV fôosztályvezetôje, Gyôri Anikó követte, aki az új szakképzési hozzájárulás legfontosabb változásairól beszélt, majd válaszolt a felmerülô kérdésekre. Végül Cséfalvay Ágnes, a kamara szakképzési osztályvezetôje az új szakképzési törvény fontosabb elemeit, illetve ehhez kapcsolódóan a legfontosabb változásokról tájékoztatta a megjelenteket. Beszélt a tanulószerzôdések módosításáról, a szakmunkástanulók ösztöndíjáról, a gyakorlati képzôhelyek ellenôrzésérôl. A tájékoztató a felmerülô kérdések megválaszolásával zárult.

Dél-Dunántúli Gazdaság és megbecsülésének növelésében. A versenyen résztvevô azon tanuló, aki az írásbeli, a gyakorlati, illetve a szóbeli versenyrészen eléri a megszerezhetô pontok 60%-át, jeles osztályzatot kap és az adott versenyrésznek megfelelô vizsgarész, vizsgatevékenység letétele alól mentesül. A vizsgarész(ek) (vizsgatevékenységek) alóli mentesítésrôl és a versenyzô által elért eredményrôl a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Igazolás megküldésével értesíti – a versenybizottság értékelése alapján – a versenyzô iskoláját. A szakképesítô bizonyítványt az Igazolás alapján a tanuló iskolája mellett mûködô szakmai vizsgabizottság adja ki.

Szakképzési bizottsági ülés Megtartotta idei elsô ülését a megye Szakképzési Bizottsága. Várszegi Gyula, a kamara szakképzési alelnöke, a Szakképzési Bizottság elnöke a szakképzés egy lehetséges jövôképérôl vázolt gondolatokat a megjelenteknek. A Bizottság ülésén döntött a beérkezett szakértôi pályázatokról, az érintettek írásban kapnak tájékoztatást ennek eredményérôl. Huszti Zoltán az Agrárkamara titkára tájékoztatta a Bizottságot az agráriumban végzett szakképzés területén folyó munkáról, az ôket érintô várható változásokról, esetleges közösen ellátandó szakképzési feladatokról. Dr. Síkfôi Tamás, a kamara titkára a kamarai törvény változásából eredô kötelezô kamarai regisztrációval kapcsolatos teendôkrôl, az eddigi regisztráció alapján tapasztaltakról tájékoztatta a résztvevôket. Cséfalvay Ágnes, a szakképzési osztály vezetôje vázolta az új törvényi szabályozás adta feladatokat, nehézségeket, az új törvények végrehajtási utasításai hiányából eredô problémákat.


Dél-Dunántúli Gazdaság

A tanulószerzôdésen és a tanulószerzôdés átmeneti módosításakor kötelezôen kitöltendô elemek Felhívjuk a gazdálkodó szervezetek figyelmét, hogy az új Tanulószerzôdés és Tanulószerzôdés átmeneti módosítása nyomtatványon kötelezôen kitöltendô elemek a következôk. Tanulószerzôdés esetén: ■ Szakképzés megnevezése, OKJ száma ■ I.1 pont: képzési idô ■ I.2 pont: gyakorlati képzés kezdete és várható befejezése a szervezetnél ■ II. pont: Szervezet, Tanuló és szakmai elméleti iskola adatai Tanulószerzôdés átmeneti módosítás esetén: Vállalkozás neve, adószáma, székhelye, törvényes képviselô neve ■ Tanuló neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, ■ Tanuló szakmája, OKJ kódja, érvényben lévô tanulószerzôdésének ISZIIR nyilvántartási száma ■ Szervezet adatai, Tanuló Oktatási azonosítója (7-tel kezdôdô 11 jegyû szám), Iskola adatai ■

Tanulószerzôdés és átmeneti módosítás esetén: VI. pont: A tanulószerzôdés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege: kérjük a táblázatban forintban, vagy a minimálbér %-ában adják meg az adatokat. A táblázatban legalább egy cella kitöltése kötelezô (az az évfolyam és félév, amelyikben a tanulószerzôdés módo-

15

SZAKKÉPZÉS

sítás, vagy a tanulószerzôdés kötése történik) ■ VII. pont: A tanulói pénzbeli juttatás kifizetése banki átutalással történik, melynek legkésôbbi idôpontját kötelezô megadni. ■ A tanulói pénzbeli juttatásból történô terhek levonására vonatkozó tájékoztatás módjánál kérjük X-elje be a megfelelô nyomtatványt. ■ A tanulói juttatás emelésének, csökkentésének a Szervezetnél képzésben részt vevô valamennyi tanulóra érvényes egységes feltételei és szempontrendszere: ennél a pontnál kérjük adja meg, hogy sikeres félévet követôen a tanulók bére hogy változik pl: sikeres félévet követôen 500 forint emelés. A tanulók bérének emelését akár tanulmányi eredményük függvényében is megadhatja. Amennyiben a tanulószerzôdésen rendelkezésre álló hely nem elegendô az egységes (valamennyi tanulóra érvényes) szempontrendszer ismertetéséhez, akkor kérjük, mellékletként csatolják a tanulószerzôdéshez a feltételrendszert. A hiányosan, vagy nem megfelelôen kitöltött nyomtatványokat nem áll módunkban befogadni, azokat hiánypótlásra vissza kell adnunk. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a tanulószerzôdések és módosítások aláírását követôen 5 napon belül kötelesek kamaránkhoz eljuttatni a dokumentumokat. http://www.pbkik.hu/index.php?id=19449

Együttmûködési megállapodással NEM lehet visszaigényelni 2011. évi CLV. Törvény 8. § (2) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag az 5. § a) pont ab) alpontja alapján (tanulószerzôdéses) gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentô tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladó részt a 9. § (1) és (3) bekezdése szerinti eljárás során az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. Az állami adóhatóság a visszatérítés tekintetében az adózás rendjérôl szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni. A jogszabály értelmezése szerint, az a gazdálkodó szervezet, aki iskolarendszerben részt vevô tanuló gyakorlati oktatását végzi és a tanulószerzôdés mellett akár 1 darab együttmûködési megállapodása is van, visszaigényelését nem érvényesítheti a tanulószerzôdések után sem. Ez érinti mind az évközi gyakorlati képzésre kötött középfokú és felsôoktatási együttmûködési megállapodásokat, illetve vonatkozik a nyári szakmai gyakorlatra is. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a felnôttképzésben megkötött együttmûködési megállapodásokra. http://www.pbkik.hu/index.php?id=19406 A szakképzési hozzájárulás teljesítésérôl bôvebben a linkre kattintva olvashat: http://www.pbkik.hu/index.php?id=19179

Tájékoztató a tanulószerzôdések kötelezô módosításáról és a 2012. évi új tanulószerzôdéses nyomtatványról A szakképzés, s így a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés jogi szabályozása és finanszírozási rendszere január 1-tôl jelentôs mértékben átalakul. Életbe lép az új szakképzési (2011. évi CLXXXVI tv.) és az új szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény (2011. évi CLV. tv.), valamint az új elszámolási rendszerhez kapcsolódó szakmacsoportos normatívákat tartalmazó rendelet (280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet [Magyar Közlöny 37977-37978. oldal]). Az új szabályozás célja, hogy a szakképzés jobban igazodjon a gazdaság igényeihez, a jelen gazdasági helyzet adta lehetôségek figyelembevételével. A jogszabályváltozást követôen a gazdálkodó szervezet legfontosabb tudnivalója és teendôje a következô: ■

Az érvényben lévô tanulószerzôdéseket módosítani kell, az új jogszabály szerinti új tartalmakkal ki kell egészíteni, legkésôbb 2012. március 31-ig. (A „Tanulószerzôdés-módosítás” dokumentum és útmutató innen tölthetô le.) A 2012. január 1-je után kötött új tanulószerzôdéseket már csak az új nyomtatványon lehet megtenni. (A „Tanulószerzôdés” dokumentum és útmutató innen tölthetô le.)

Kérjük figyelmesen olvassák el a kitöltési útmutatót, mert csak a hiánytalanul kitöltött tanulószerzôdések befogadására van lehetôség, ellenkezô esetben a tanulószerzôdések visszaküldésre kerülnek. További részletek itt olvashatók: http://www.pbkik.hu/index.php?id=19187

Megváltozott a tanulószerzôdéses formanyomtatvány 2012. január 1-tôl A 2012. január 1-je után kötött új tanulószerzôdéseket már csak az új nyomtatványon lehet megtenni. (A „Tanulószerzôdés” dokumentum és útmutató innen vagy az alábbi linkekre kattintva tölthetô le.) http://www.pbkik.hu/index.php?id=19187 vagy http://www.pbkik.hu/index.php?id=5406


16

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Baranya Gazdaságáért Díj kitüntetettje: Jakabucz Ildikó Jakabucz Ildikó elévülhetetlen érdemeket szerzett a gépipari szakképzés megújítása és a megye gazdasági fejlôdésében igen fontos gépipari klaszter megalakítása során. A Hauni Hungária Kft. vezetésével 2011-ben bôvítette beszállítói rendszerét és új termékköröket vezettek be, ezzel lehetôséget teremtve a helyi kisvállalkozások fokozott szerepvállalására. A cég folyamatosan növeli az alkalmazottak létszámát, ezzel egzisztenciát teremtve több száz családnak a megyében. A szakképzés megújításában számos fontos fórumon képviselte a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarát, a megye vállalkozásait, érvényesítve a gazdaság elvárásait. — A Baranya Gazdaságáért Díj túlmutat egy vállalatvezetô tevékenységén. Miért érez késztetést arra, hogy bekapcsolódjon a megye gazdaságának alakításába akár úgy, hogy ilyen szoros a kapcsolata a kamarával? — Azért érzek erre késztetést, mert úgy vélem, hogy a helyi problémák megoldása egy komolyabb összefogást igényel. Emeljük ki például a szakképzett munkaerô kérdését – ez minden helyi cég érdeke, és úgy gondolom, hogy jobban haladunk a téma megoldásával, ha többen összefogunk: a kamarával, más cégekkel, a várossal, az oktatási intézményekkel, hiszen egyedül szinte esélytelen megoldani ezeket a problémákat. Én mindig is ennek voltam a híve. — A mostani gazdasági körülmények között milyen kihívást jelent egy ekkora cég vezetése, mint a Hauni és igényel-e különleges technikákat, különös intézkedéseket a cég stabilitásának megtartása és az esetleges bôvítés? — Azt gondolom, hogy egy ilyen teljesítmény elérése mindenekelôtt motivált dolgozókat és motivált vezetôket

igényel. Kihívásokat, célokat tûzünk ki magunk elé, hogy a Hauni Hungária versenyképességét megôrizzük és ez minden üzemegységünk, minden dolgozónk és minden vezetônk részérôl nagyon komoly erôfeszítéseket igényel, hogy a színvonalat fenntartsuk és tovább fejlesszük. Folyamatosan vannak fejlesztési és hatékonyságot javító projektjeink, a technológia fejlesztését megcélzó intézkedéseink. És ami nagyon fontos a mi ágazatunkban, hogy magasan képzett szakembereink legyenek minden szinten, a vezetôktôl a szak-

munkásokig. Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk erre és a továbbképzésekre. Már a dolgozók felvétele során is a magas színvonalat próbáljuk szem elôtt tartani, de azzal is tisztában vagyunk, hogy a mai szakképzési és képzési helyzet mellett nekünk magunknak is nagyon sok energiát kell ebbe belefektetnünk. — A válság globálisan komoly kihívást jelent a cég számára. Ha a szûkebb környezetet nézzük – a várost, a befogadót –, ez milyen terheket ró a cégre és erre miként reagál?

— Pécs nem egy fejlett gazdasággal rendelkezô környezet, ezt mi azon keresztül érezzük, hogy nagyon nehéz jó szakembert találni. Nagy a szakemberelvándorlás, sokan mennek el a városból olyan régiókba, ahol jobban fejlôdik a gazdaság, ide pedig nagyon nehéz hozni jó szakembereket az ország más területeirôl. A gazdasági nehézségeket az adóterheken is érezzük, hiszen a város emeli az adót, ami nyilván annak a következménye, hogy kevés a jól fejlôdô gazdálkodó szervezet. Beszállítókat ugyan találunk a Dél-Dunántúlon, de túl kell mennünk a régió határán, hogy olyan beszállítói hálózatot tudjunk kiépíteni, amely tudja azt a színvonalat, azt a volument, amire nekünk szükségünk van. — Az Elcoteq szomorú távozása után önök léptek elô a legnagyobb ipari-gazdasági foglalkoztatóvá nem csak a városban, hanem a megyében is. Ez milyen felelôsséget, terhet és örömet jelent az önök számára? — Én úgy mondanám, hogy amikor a másodikak voltunk, akkor is nagynak éreztük a felelôsséget és ez továbbra is így van. — A Baranya Gazdaságáért Díjnak milyen értéke van az üzleti életben? — Ezt nagyon-nagyon értékes elismerésnek tekintjük, hiszen ez Baranya megye gazdaságának fejlôdésérôl vagy az ahhoz való hozzájárulásról szól, ezért ez rendkívül értékes számunkra. — Az elismerés feljogosítja vagy kötelezi önt valamire? — Inkább kötelez, arra, hogy továbbra is ilyen eltökéltséggel kövessük a céljainkat, tartsuk a színvonalat és mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a cég stabil és versenyképes maradjon és a jövôben is munkát tudjunk kínálni 850 dolgozónak. N.T.


Dél-Dunántúli Gazdaság

17

DÍJAZOTTAK

Az Év Üzletembere Díj kitüntetettje: Miskolczi Imre Miskolczi Imre a mohácsi Pikker Kft. ügyvezetô igazgatója. A kezdetben vágóhídként üzemelô vállalkozás az évek során kis- és nagykereskedelmi, majd édesipari tevékenységgel bôvült, 2000-ben állatifehérje-újrahasznosító üzemet létesített. A válság közepette az elmúlt évben új, 1,2 milliárd forintból épült húsüzemet avatott Bólyban a cég. Miskolczi Imre társadalmi szerepvállalása az egészségügy, a sport és a kultúra területén folytatott támogató tevékenységben jelentôs. A most elért sikerrôl az átadón nyilatkozott lapunknak az év üzletembere. — Nincs szó semmiféle titokról, csak munkáról! A titkok tudói nem a mai magyar vállalkozók, akik napi 12 órában dolgoznak azért, hogy fenntartsák magukat és az alkalmazottaikat; ma már az számít nagy eredménynek, ha megvalósul az egyszerû árutermelés, nemhogy a bôvített. Mégis, hogy sikerrôl tudunk beszélni, az a következôkön múlott a Pikker esetében: döntést kellett hozni egy adott helyzetben arról, hogy az ember elfogadja a körülményeit és egy kicsit megadva magát ezeknek, várja a sorsát, esetleg annak jobbra fordulását, vagy próbál 19-re lapot húzni és egy jól átgondolt fejlesztéssel, de igen nagy anyagi terhekkel a nyakában megpróbál valami mást csinálni, elôre menekülni. Ez a bizonyos átgondolt fejlesztés volt az, ami a Pikker Kft. bólyi üzemét jelentette. Nem volt könnyû, hiszen látható, hogy az uniós pályázási lehetôség rendelkezésre álló három évébôl mi az utolsóban kezdtük el a beruházást, kivártunk vele, mert látni szerettük volna, hogy az elsôk hogyan tudnak elszámolni, miként lehet egy ilyen komoly EU-s pénzzel gazdálkodni. De sikerült, megcsináltuk! Ez, persze, nem egyéni siker, lehet, hogy közhelynek hangzik, de igaz, amit ilyenkor mondani szoktak, hogy köszönöm édesapámnak, édesanyámnak és jönnek a felsorolások, hogy még kinek. De valóban így van, hogy bárhol, bármikor lehet egy Miskolczi Imre vagy akárki, ha nincsenek mellette a kollégák és nincs egy jól átgondolt és megszervezett közösség, felépített hierarchia, akkor az ember egyszerûen nem tudja a szándékait érvényesíteni. Egyedül kevesek vagyunk hozzá – ez a siker az

én közösségem erejének meg azon emberek munkájának az eredménye, akik velem együtt végigcsinálták a fejlesztést. És a mai napig velem dolgoznak, járják a számukra még járatlan utat, mert ez egy új tevékenység, amibe belevágtunk. — Mi jellemzi a Pikker Kft.-t? — Jelenleg 140 ember dolgozik a cégben, a fejlesztés elôtt összesen 85-en voltunk. Éves szinten 100 ezer sertést vágunk és ettôl az évtôl ennek egy jelentôs részét már fel is dolgozzuk. Maga a fejlesztés iránya az volt, hogy minél magasabb színvonalú feldolgozott terméket hozzunk létre. Nagyon nagy hangsúlyt fektettünk a csomagolástechnikára, hiszen a fogyasztók érzékenyek az impulzusokra, emiatt úgy kellett

megoldanunk a csomagológépeink beszerzését, hogy minél sokrétûbben, színesebben legyünk képesek csomagolni. Kikértük a multinacionális cégek véleményét, elsôsorban a SPAR-ét, – hiszen a SPAR fôbeszállítói vagyunk – és ezek alapján próbáltunk speciális szegmenst találni a mai modern fogyasztói társadalomban. A Pikker sajátossága, hogy nem állunk be a tömegtermelés sorába, abba a harcba, ami az árak leszorítását jelenti, hanem csak abban a versenyben vagyunk hajlandóak részt venni, amelyik az ehetô élelmiszer és elsôsorban az ehetô magyar élelmiszer kategóriája. Az elmúlt években bizony nem sokan foglalkoztak ezzel.

— Van-e valamilyen értéke annak az üzleti életben, hogy valakit Az Év Üzletemberének választanak? — Erre tudok ôszinte és kitérô választ is adni. A kitérô válasz az lenne, hogy persze, hogyne, az üzleti partnereim is örülnek neki. De ez nem így történik, ha az ember megkap egy ilyen díjat, igazából csak a közvetlen környezete és azok tudnak vele örülni, akik végigcsinálták vele ezt a harminc évet. Az én tapasztalatom az, hogy az üzleti életben a konkurensek nem örülnek neki, de talán még az emberhez semlegesen állók sem. Annyira elkeseredettek és fásultak az emberek, hogy egy-egy személy sikere nem tudja feldobni ôket. Pedig az lenne a jó, ha mozgósítaná ôket egy ilyen díj, ha azt látnák, hogy ha valaki megkapta közülük, akkor ôk is képesek elérni ezt. Ez biztos, hogy elôre tudná lendíteni a világnak azt a bizonyos nagy kerekét. Remélem, hogy a mai fiatalok már ilyen szemléletûek és azok is maradnak, hogy a tekintélyt tényleg nem az egzakt hierarchia, hanem a munka és annak az eredménye határozza meg – ez lenne a legfontosabb. — Miskolczi Imrének személy szerint mi az üzenete ennek az elismerésnek? — Az igazság az, hogy szomorú vagyok. Már több díjat is kaptam, szakmai és társadalmi elismerést is, ez számomra azt jelenti, hogy valaminek a vége felé megyek és nem az elején tartok. 30 éve gyakorlom a szakmát és gondolom, hogy van még néhány évem, de már itt vannak a fiatalok, kopogtatnak. Ha az ember ilyenkor megvonja a mérleget, rájön, hogy elment az idô. Ez egy picit szomorú, de azért nagyon örülök az elismerésnek. És ha a kamarai újságnak nyilatkozom, akkor azt is meg szeretném említeni, hogy nagyon régóta tagja vagyok a kamarának, a Pikkerrel több mint húsz éve, de már elôtte is tagok voltunk. A köszönô levelemben, amit az elnökségnek küldtem, leírtam, hogy a kamara soha nem engedte el a kezünket az elmúlt években. Volt már nagyon rossz évünk is, amikor feladhattuk volna és akkor a kamara volt az a közösség, amely ott állt mellettünk és támogatott. Ezt megköszöntem személy szerint dr. Síkfôi Tamás titkár úrnak és Weller János osztályvezetô úrnak.

N.T.


18

KLASZTER

„Hagyomány és minôség”

Kilencedik és tizedik generációs borászok együtt A Tiffán család az 1700-as években települt a villányi borvidékre. Tiffán Imre és fia már a kilencedik generáció a családban, akik szôlômûveléssel és borászkodással foglalkoznak. Az 1992-ben 7 hektáron elkezdett családi vállalkozást folyamatosan fejlesztve évente 40-50.000 palack bort állítanak elô. A szôlôtermelés és borkészítés összes fázisát saját kezûleg végzik. A villánykövesdi mûemlék pincesoron található négy pincéjükben egész évben fogadják a borkóstolóra, borvacsorára vagy egy hangulatos családi-baráti összejövetelre vágyó vendégeket. A család borait hagyományos technológiával készíti, a borkészítés szeretete és tudása apáról fiúra száll. Tiffán Imre számára egyértelmû volt a családi tradíció folytatása. — A Villányi Állami Gazdaságban 38 éven át foglalkoztam borászattal, ott kerültem közel ehhez a hivatáshoz. Természetesen a szôlô szeretetét és a szaktudást apám oltotta belém, de a szôlôvel, annak feldolgozásával, a borral és a palackozással komolyabban az állami gazdaságban kerültem kapcsolatba. Ezt a tudást kamatoztatom most a saját vállalkozásunkban. Elôször csak folyóbort készítettünk, majd 1991-ben az elsôk között palackoztuk a borainkat. — Miért kezdett saját vállalkozásba? — Ez egy kényszerpálya volt, mivel megszûnt az állami gazdaság és a feleségem is munkanélküli lett. Adott volt, hogy mivel foglalkozzunk, hiszen mindig is volt szôlônk, mellékfoglalkozásként azt mûveltük. Aztán úgy fejlesztettünk a saját vállalkozásunkban, ahogy csörgedezett a pénz, a pincénk méretét is fokozatosan növeltük. Alkalmazkodnunk kellett az EU-s rendeletekhez is, kialakítottunk egy palackozót, hogy ne máshol kelljen palackoztatnunk a borainkat. — Mi különbözteti meg az egyik boros vállalkozást a másiktól? — A szlogenünk „hagyomány és minôség” – természetesen felhasználva a legmodernebb technológiát. Ez azt jelenti, hogy már az erjedési idôszakban hûtjük a borokat és nem engedjük eloxidálódni se az ízt se az illatot, ez lényegesen befolyásolja a minôséget. Az elsô idôben a gyönyörû villánykövesdi pincesoron kialakítottunk egy vendéglátó egységet, ahol mindjárt el is adtuk a borunk javát. Nagyon sok külföldi turista járt abban az idôben itt, a régi svábok visszajöttek és nosztalgiáztak – az egész borturizmus akkor indult. Nagyon sok is-

meretségre tettünk szert akkoriban, közülük most is sokan visszajárnak. — Vállalkozásukban apa és fia együtt dolgozik. Egyértelmû volt, hogy át akarja adni a fiának a stafétát? — Mi együtt indultunk, közösen kezdtük el a vállalkozást. Én már nyugdíjas vagyok, 65 éves, a feladatok jó részét a fiam látja el. Ô villamosmérnöknek tanult, de átnyergelt ebbe a szakmába, mert a lehetôség itt volt, a saját ura lehet. Emellett ez egy mókuskerék is, amibe beleugrik az ember és aztán nincs kiszállás, csinálni kell folyamatosan. — Könnyû vagy nehéz az embernek a saját gyerekével együtt dolgozni? — Szerencsém van vele, hiszen nagyon tisztelettudó. Ugyan elôfordulnak generációs súrlódások, de komoly probléma soha nem volt abból, hogy családtagok dolgoznak együtt. A lányom is velünk dolgozik, szóval ez egy igazi családi vállalkozás.

Dél-Dunántúli Gazdaság — Mi tartja életben ezt a vállalkozást több mint húsz éve? — Egyszerûen az, hogy az emberi dolgok meg tudjanak maradni és amíg ezek megvannak, addig nincs gond. Értem ez alatt azt, hogy mindig maradjon meg a „vendégbarát” szemlélet, ezt próbáljuk visszaadni azoknak, akik beülnek hozzánk az étterembe, ahol el tudnak beszélgetni a tulajdonossal. — Nehéz együtt dolgozni a különbözô generációknak? — Mint mindenhol, nálunk is elôjönnek a generációs problémák, de azt gondolom, hogy nagyon jól kezeljük ezeket. — Ön mit tanult az édesapjától? — Emberséget, becsületet, tisztességet. Ezeket tôle láttam, hiszen ô is így él. — Ki határozza meg, hogy a cég merre fejlôdjön tovább? — Ebben szabad kezet kaptam az édesapámtól. Nem akarunk nagyon nagy méretekben gondolkodni, de már elértük azt a szintet, hogy tovább kell lépnünk, ha növelni szeretnénk az értékesítést. — Ebben talán segítségükre lehetne a Dél-dunántúli Borturisztikai Klaszter, amelynek nem tagjai. Miért? — Eddig még nem gondolkodtunk ezen a dolgon. Azt gondolom, hogy itt, a villányi borvidé-

A fiú és az apa: ifj. és idôsebb Tiffán Imre Az apa büszkesége átragadt a fiúra, ifj. Tiffán Imrére is, a fôként kereskedelmi feladatokat ellátó cégtárs már a 10. generációt képviseli a borkészítô családban. — A komplett vállalkozást édesapám indította el a vendégfogadással, de közösen építettük fel a jelenlegi szintre. Egy helyszínen, csak Villányban nem él meg a vállalkozás, ezért én a borok kereskedelmével foglalkozom. — Egyértelmû volt az ön számára, hogy a családi vállalkozás lesz a munkahelye? — Az ember beleszületett ebbe, mert amikor elkezdtük, rengeteg idôt töltöttünk a Szársomlyón a szôlôben, ha nem is mindig munkával, de a szüleink közelében.

ken a borút lehet ez az összefogó erô, annak pedig a tagjai vagyunk. De nincs kizárva a klaszterhez való csatlakozás lehetôsége sem, hiszen mi is szeretnénk részt venni abban, ami elônyös lehet számunkra. — Keresik is az ilyen jellegû együttmûködéseket? — Törekszem arra, hogy jó kapcsolatot ápoljak mindenkivel. Villányban mindenkinek jó bora van és mindannyian a legjobbat szeretnénk nyújtani a vendégeknek. Egy idô után nem a borokat figyeli az ember, legalábbis mint borász, hanem a kollégákat. És az olyan embert, akit szeretni, tisztelni lehet, annak a borait is sokkal jobban elfogadom. N.T.


Dél-Dunántúli Gazdaság

19

KERESKEDELEMFEJLESZTÉS

Új alapokon a Magyar–Horvát Tagozat A közelgô EU csatlakozás, a megnövekedett ügyfélkérdések száma szakmai szempontból, földrajzi közelsége, magyarlakta területei pedig egyéb szempontból helyezik középpontba Horvátországot. Az MKIK kiemelten kezeli a gazdasági szervezetek számára történô elsô kézbôl adott információ átadást és segítségnyújtást. A Magyar–Horvát Tagozat egy olyan platform, amely horvát nyelven beszélô, kollégák közremûködésével gyorsítja és egyszerûsíti a Horvátországba és a Horvátországból irányuló gazdasági folyamatokat. A Pécs-Baranyai és a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara közösen vállalta a Tagozat mûködtetését, amely márciusban alakul meg hivatalosan. Szakmai munkája során a Tagozat leendô titkára együttmûködik az Eszéken létrehozni kívánt Üzletfejlesztési Irodával és az Enterprise Europe Network Péccsel. Várjuk minden olyan vállalkozás jelentkezését, amely Horvátország irányába exportál, onnan importál vagy bármilyen más okból érdekelt abban, hogy a Magyar–Horvát Tagozat tagjaként szívesen együttmûködne velünk. Információ: Hendinger Anita (ahendinger@pbkik.hu; 72/507-126)

Együtt, hatékonyabban A kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatása, a vállalkozások külpiacra jutásának, külföldi tôkekihelyezésének elôsegítése a kiemelt kormányzati célkitûzés. A megvalósítás elsô lépéseként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Külgazdasági Hivatal összehangolt mûködtetéssel Kárpát-medencei Üzletfejlesztési Irodahálózatot kíván létrehozni. Információ és tanácsadás, rendezvények szervezése, valamint a magyar vállalkozások inkubációja folyik majd várhatóan Eszéken, Szabadkán, Újvidéken, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Ungváron és Dunaszerdahelyen. Az irodák nyitásával kapcsolatosan folyamatosan tájékoztatjuk a kamarai tagvállalkozásokat és a regisztrált vállalkozásokat.

A SZAKÉRTÔ

Kereskedelmi fizetési módok és az elôfinanszírozás összefüggései 3. rész A cikksorozatunk elsô részében felvázoltuk a kereskedelmi hitel jellemzôit, valamint annak hatását a cégek finanszírozási helyzetére. A második részben az elôrefizetés jogi sajátosságairól és kockázatairól, valamint az elôlegfizetésrôl írtunk. Az elôrefizetésnél, mint említettük alapvetô bizalmi, illetve üzleti kockázati problémák merülnek fel, mely a vevô számára rendkívül hátrányos helyzetet eredményezhet. A felek ellentétes szerzôdés pozíciói miatt az eladónak az elôrefizetéshez, míg a vevônek a megfelelô áru még fizetés elôtti megtekintéséhez, s az esetleges kifogásainak elôzetes közléséhez fûzôdik érdeke. Ezt az alapvetô érdekellentétet egy harmadik fél bekapcsolásával oldhatjuk fel. Itt kerül az ügyletbe a bank, mint „bizalmi kéz” akinek a feladata, hogy biztosítsa a szerzôdésben meghatározott adásvétel során az árunak és ellenértékének mindkét fél számára megnyugtató cseréjét. Ennek az elvárásnak a teljesítése érdekében alakult ki a külkereskedelmi gyakorlatban az „okmányos meghitelezés” vagy más névvel akkreditív fizetési mód. Ezt a fizetési módot a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által közzétett szokvány szabályozza, melynek címe: Az okmányos meghitelezésekre vonatkozó egységes szabályok és szokványok. Az okmányos meghitelezést az angol-amerikai üzleti nyelvben „Letter of Credit” vagy rövidítve L/C-nek nevezik, ezért ha ezt a kifejezést, vagy rövidítést látjuk, ill. halljuk, akkor egyértelmûen a magyar külkereskedelmi szaknyelvben akkreditívnek nevezett fizetési móddal van dolgunk. Az akkreditív a vevô bankjának (nyitó bank) kötelezettségvállalása arra, hogy az ügyfelének (mely a vevô, a bank felé megbízó) kérésére és utasítása szerint az akkreditívben elôírt okmányok benyújtása és az akkreditívben meghatározott egyéb feltételek teljesítése esetében harmadik személy (eladó, vagy kedvezményezett) javára vagy rendelkezése szerint fizetést teljesít. Az akkreditív önálló jogügylet, tehát elválik a kereskedelmi adásvételtôl és önállóan kikényszeríthetô. Ugyanakkor ezt a jogügyletet megelôzi az akkreditívet létrehozó adásvételi szerzôdés, melynek fizetési feltételekrôl szóló pontjában kerül meghatározásra, hogy milyen típusú akkreditív nyitásával történik a vevô fizetési kötelezettségének teljesítése. Dr. Füzy Tibor


20

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Fókuszban az Unió Az Európai Bizottság 2012-es munkaprogramja Az Európai Bizottság minden évben új munkaprogramot ad ki, amelyben meghatározza az elôtte álló év stratégiai kezdeményezéseit. Célja, hogy mind az Európai Unió intézményei, mind az érdekelt felek számára elérhetôvé tegye az Európai Bizottság adott évi szakpolitikai irányvonalait, jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezéseinek indikatív listáját. A 2012-es munkaprogram fókuszában „Európa megújítása” áll, ezért a kezdeményezések széles köre a versenyképesség elômozdítására, a válság társadalmi következményeinek felszámolására, valamint a fenntartható gazdasági növekedésre összpontosít. Gazdaságilag stabil és felelôsségteljes Európa építése Fenntarthatóan növekvô és szolidáris Európai Unió ● Az Európai Unió fellépésének megerôsítése a globális színtéren ● Intelligens szabályozás és hatékony végrehajtás ● ●

Az Európai Bizottság 2012-es munkaprogramjának fô prioritásai A kiszámíthatóság és az átláthatóság biztosítása érdekében a munkaprogram három mellékletet tartalmaz, melyek táblázatszerûen összefoglalják egyrészt a még idén kötelezôen végrehajtandó 129 stratégiai kezdeményezést (85 jogalkotási és 44 nem jogalkotási javaslat), másrészt a 2013 és az azután végrehajtandó, megfontolásra váró fontos javaslatokat, valamint az egyszerûsítési és visszavonandó javaslatokat is. Az alábbiakban a munkaprogram kisés középvállalkozásokat érintô legfontosabb intézkedéseit mutatjuk be röviden. A versenyképes, ugyanakkor fenntartható növekedés alapja, hogy a gazdasági válság tanulságaira építve biztonságos pénzügyi és gazdasági keretet biztosítsunk az üzleti szféra és a fogyasztók számára. Az Európai Bizottság ezért nagy hangsúlyt fektet a gazdasági kormányzás erôsítését szolgáló úgynevezett „hatos jogszabály” végrehajtására. A program egyik fô célkitûzése, hogy a pénzügyi felügyelet reformjait még idén lezárják. A befektetôk védelme és a belsô piac erôsítése érdekében az Európai Bizottság 2012 elején javaslatot tesz a kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó szabályok felülvizsgálatára. A kulcsfontosságú kezdeményezések között szerepelnek továbbá a származtatott pénzügyi termékekrôl, a hitelminôsítô intézetekrôl, a stabilabb és átláthatóbb értékpapírpiacokról és a piaci visszaélés kezelésérôl szóló új jogszabályjavaslatok is. A Bizottság ezzel párhuzamosan kiemelt hangsúlyt fektet az állami bevételek védelmére, nevezetesen az adópara-

dicsomok és a HÉA-csalások felszámolására. A 2011-ben kezdeményezett jogszabályjavaslatok közül jelentôs elôrelépést kíván elérni a pénzügyi tranzakciókra kivetett adó (Financial Transaction Tax/FTT), valamint a tôkekövetelményi irányelv (CRD IV) jogszabályjavaslatokkal kapcsolatban. Az idén huszadik születésnapját ünneplô egységes piac továbbra is a növekedés és a munkahelyteremtés egyik legfôbb mozgatórugója. A belsô piac lehetôségeinek teljes kibontakozásához meg kell teremteni a kis- és középvállalkozások és fogyasztók számára megfelelô környezetet. 2012-ben az Európai Bizottság kiemelt hangsúlyt fektet majd a digitális egységes piac mûködésének javítására annak érdekében, hogy a fogyasztók és a vállalkozások biztonságos keretek között használhassák az online szolgáltatásokat. 2012 januárjában az Európai Bizottság akciótervet tett közzé az elektronikus kereskedelemben fennálló akadályok lebontására, és ennek keretében 2012 tavaszán kezdeményezi az elektronikus azonosítás, hitelesítés és aláírás páneurópai keretrendszerének létrehozását. A kezdeményezésnek köszönhetôen várhatóan jelentôsen egyszerûbbé válhat az elektronikus fizetések és tranzakciók rendszere az Európai Unióban. Az Európai Bizottság mindemellett javaslatot nyújt be a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó közös jogkezelésre vonatkozóan, és további elôrehaladásokat kíván elérni a közbeszerzés modernizálását célzó intézkedésekkel kapcsolatban. A Bizottság ezen kívül javaslatot tesz a vállalkozások közötti (B2B) alternatív vitarendezési mechanizmusra is. Ez az intézkedés kiegészíti a fogyasztóknak (B2C) szánt alternatív és online vitarendezéssel kapcsolatos, 2011 no-

vemberében kezdeményezett két jogalkotási javaslatot. Az uniós alternatív vitarendezési mechanizmusok ösztönzésének célja, hogy elômozdítsa a kis- és középvállalkozások hajlandóságát a határokon átnyúló kereskedelemi tevékenységekre. A Bizottság tovább kívánja folytatni a kollektív jogorvoslattal kapcsolatos munkát is. Az adózás területén az Európai Bizottság továbbviszi az uniós konszolidált társaságiadóalapról (CCCTB) és a jövôbeli HÉA-stratégiáról javasolt kezdeményezéseit, valamint szabályozni kívánja a határon átnyúló adósságbehajtást is. A Bizottság olyan modern HÉA-rendszer kialakításán dolgozik, amely segítené a csalás elleni küzdelmet, és enyhítene a több tagállamban mûködô kis- és középvállalkozások adminisztratív terhein is. Az Európai Bizottság 2011-ben megkezdte a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret (MFF) új uniós finanszírozási programjainak bemutatását, és 2012-ben további módosításokra kerülhet sor az Európai Parlament és a Tanács javaslatainak alapján. A Bizottság által javasolt KKV-kat érintô legfontosabb programok a KKVk versenyképességét középpontba helyezô „COSME”, az innovatív vállalkozásokat is támogató „HORIZON 2020” kutatási és innovációs keretprogram, a transznacionális közlekedési-, energia-, és kommunikációs hálózatok kiépítésének ösztönzését szolgáló „Európai összekapcsolódási eszköz”, valamint az „Erasmus mindenkinek” oktatási program. Ez utóbbi egyik fô célkitûzése, hogy megerôsítse a felsôoktatás és az üzleti szféra közötti partnerségeket. A mobilitás további ösztönzésének érdekében az Európai Bizottság 2013-ban javaslatot tenne egy úgynevezett „Mozgásban az ifjúság” kártya bevezetésére is. Az idei munkaprogramban különös figyelmet kap az energiainfrastruktúra és az energiahatékonyság. E területek közvetlen környezeti, gazdasági és energiabiztonsági elônyökkel járnak, nem is említve az igen jelentôs munkahelyteremtési potenciált. A belsô energiapiac 2014ig történô megvalósítása elsôszámú prioritás. Folytatás a 21. oldalon www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu


Dél-Dunántúli Gazdaság

21

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Tourism@GAST 2012 A Horvát Kereskedelmi Kamara, a Split-i Kamara és az Enterprise Europe Network közös szervezésében Nemzetközi Üzletember találkozóra kerül sor a GAST 2012 turisztikai, vendéglátó- és szállodaipari kiállítás keretében: 2012. március 9-én, Splitben. A kiállítás Horvátország legnagyobb gasztronómiai eseményének számít. Elsôdleges találkozóhelye az élelmiszeripar, étel, ital, szálloda, vendéglátás, turizmus szakértôinek, gyártóinak és kereskedôinek. Részletesebb információkat a vásárról az alábbi linken: www.gastfair.com olvashatnak az érdeklôdôk. Az Enterprise Europe Network – Pécsi irodája társszervezôje az üzletember találkozónak, melyen tavaly több mint 100 cég vett részt. A tárgyalások munkanyelve angol, melyhez angol-horvát tolmácsot biztosítunk. Program: 2012. március 8. Érkezés Split-be egyénileg. Szállás elfoglalása, majd a vásár megtekintése – 5 Eur/fô 2012. március 9. Üzletember találkozó a vásár helyszínén. Indulás vissza Pécsre. Költségek: Utazás: egyénileg, saját költségen. Személyautóval és autópályadíjjal kb. 45 000 Ft. Szállás: Mindenki saját maga fizeti, de csoportosan tudunk foglalni 60-75 Eur közötti áron. Üzletember találkozó: részvétel ingyenes. Tartalmazza: tárgyalóterem, szervezés, helyszíni asszisztencia, angol-horvát tolmács, belépôjegy 1db/cég a vásár területére a tárgyalás napjára (9-re).

Fókuszban a szolgáltatási szektor

Regisztráció menete: 1. Jelentkezés a szervezônél: Pécs emisakne@pbkik.hu; 72/507-164 Határidô: 2012. 02. 20. 2. Regisztráció: http://hr.sc-een.eu/company.reg. php?conf_id=24&public=1 Kérjük, hogy a cégprofilt angol nyelven úgy fogalmazza meg, hogy abból tisztán kivehetô legyen a keresett együttmûködés. Határidô: 2012. 02. 20. 3. Az eddig beregisztrált cégek – tehát potenciális tárgyalópartnerek – profiljait itt érheti el: http://hr.sc-een.eu/company.publiclist.php? conf_id=24 4. Válassza ki azokat a cégeket, akikkel az üzletember találkozón tárgyalni szeretne.

A részletes idôbeosztását kiküldjük Önnek március 5-ig. Tehát Ön úgy indul el Horvátországba, hogy már elôre tudja, hogy mikor, kivel, mirôl, milyen tolmács segítségével fog tárgyalni. 1-1 megbeszélésre 20 perc áll rendelkezésére.

Akiket várunk az üzletember találkozóra: Utazási irodák és ügynökségek ● Hotel, motel, kemping üzemeltetôk ● Wellness és Spa ● Öko- és falusi turizmus ● Aktív turizmus ● Személyszállítás (busz, vasút és légi) ● Biztosítás és finanszírozás ● Turisztikai befektetôk ● Vendéglátás és kapcsolódó szolgáltatások: étel és ital ● Gasztronómiai kellékek ● Vendéglátóipari eszközök ● Internet és turizmus ●

Elôbbi az innovatív szolgáltatásokért felelôs, utóbbi a szolgáltatási irányelvvel kapcsolatos tanácsadásért és a kiadott tájékoztató anyagokért felelôs a nemzetközi tanácsadókból álló csoporton belül.

A munkában megfigyelôként az Európai Bizottság képviselôje is részt vesz, a gyôri találkozón Schmied Jánostól egyrészt ajánlásokat, másrészt a Horizon2020 és a COSME programról részletes tájékoztatást kapott a munkacsoport. A szektorcsoport 2012-es munkaprogramjában Olaszország vezetésével az innovatív szolgáltatás és az üzletember találkozó kombinációjaként „virtuális üzletember találkozóra” kerül majd sor – kímélendô a vállalkozások idejét és pénztárcáját. Továbbra is fontos a hiteles, közérthetô dokumentumok, szóróanyagok, brosúrák készítése legyen szó a határon átnyúló szolgáltatás vagy az Áfa kérdésérôl. Errôl és számos aktuális kérdésrôl lesz szó legközelebb márciusban Brüsszelben, ahol a csoport információs nyílt napot tart.

Az Európai Unió globális tekintélyének megerôsítése érdekében a külkapcsolatok ápolása mellett (keleti partnerségre vonatkozó menetrend végrehajtása, bôvítési folyamat irányítása) az Európai Bizottság célja az EU kereskedelmi stratégiájának elmélyítése. Az Európai Bizottság a 2012-es év folyamán tovább viszi a kereskedelmi partnerekkel folyamatban lévô tárgyalásokat, valamint megvizsgálja egy Ja-

pánnal kötendô szabadkereskedelmi megállapodás, illetve egy Kínával kötendô befektetési megállapodás lehetôségét. Ezzel párhuzamosan számos konkrét intézkedést tesz annak érdekében, hogy javítsa az európai vállalkozások helyzetét a globális piacokon és megerôsítse az uniós kkv-k EU-n kívüli piacokon való támogatását. Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselete

Gyôrben ülésezett február 13-án az Enterprise Europe Network hálózat „Services & Retail Szektorcsoportja, amely a szolgáltatási- és (kis)kereskedelmi ágazatokban tevékenykedô vállalkozások innovatív megoldásainak nemzetközi piacra juttatását támogatja. A 20 fôs, 16 országot képviselô csoport a nevezett szektorokra vonatkozó jogszabályokkal és EU direktívákkal kapcsolatos információszolgáltatás és az üzletember találkozók szervezése iránt is elkötelezett. Hazánkat a Pécs-Baranyai, valamint a Gyôr-Moson Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara irodavezetôi képviselik aktívan a nemzetközi csapatban.

Folytatás a 20. oldalról Az Európai Bizottság több területen is folytatja a munkát: „Energia-ütemterv 2050”, Energiahatékonysági Irányelv”, „Erôforrás-hatékony Európa”, illetve az „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság 2050-ig tartó ütemterve”. Az Energiahatékonysági Irányelv gyors elfogadása és végrehajtása az Európai Bizottság becslései szerint kétmillió új munkahelyet teremthet.

5.

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu


22

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Karotázs Kft.: a cég egyben tudományos mûhely is A hazánkban ritkaságszámba menô, profi módon összeállított weboldalukat tallózva, illetve az ott található tevékenységeik, referenciáik sorát olvasva olyan benyomás keletkezik a honlap látogatójában, hogy a Karotázs Tudományos Mûszaki és Kereskedelmi Kft. név alatt futó cég jóval többet takar egy hagyományosan értelmezhetô vállalkozásformánál. A helyzet ugyanis az, ha minél jobban elmélyedünk a különbözô kutatási területek tanulmányozásában, egyértelmûen kiderül: a Kft. egy olyan tudományos alkotómûhely, amely mögött kiváló elmék, nagyszerû szakemberek állnak. A vállalkozás innovatív hatékonyságának s ezzel együtt a sikeres mûködésének egyik fontos alappillére a folyamatos fejlesztés. A cég ügyvezetô igazgatója, Henézi Ferenc válaszolt a kérdésekre. — Ha röviden kellene bemutatni a Karotázs Kft.-t, melyek lennének azok a hívószavak, amelyek az ön olvasatában a leginkább jellemzik a céget? — Mindenekelôtt elmondanám, hogy a karotázs szó francia eredetû, ami fúrólyukban, szonda mozgatásával végzett geofizikai vizsgálatot jelent. Magyar megfelelôje a mélyfúrás-geofizikai vizsgálat. A Karotázs Kft.-rôl annyit mindenképpen elmondanék, hogy 1995 óta jegyzik a tudományos kutatás területét felölelô piacon, hiszen ekkor alakultunk. Az alapító tagjaink zöme korábban a MÉV-nél dolgozott, amibôl aztán logikusan következik, hogy az alapító tagok hozták magukkal a sok évtizedes földtani, kutatási tapasztalataikat. A cég megalakulása óta számos, nagy volumenû karotázs kutatási, tesztelési munkát végeztünk már. Ilyenek voltak például a Bodai Areurolit Formációval, a MÉV, a szénbányák bezárásával kapcsolatos környezetvédelmi munkálatok, a paksi atomerômû kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezését célzó földalatti kutatások Bátaapátiban, de úgyszintén szép számmal végeztünk kútállapot-vizsgálatokat és víz- és egyéb nyersanyagkutatást is. Késôbb aztán a tevékenységünk kiterjedt a határainkon túlra, hiszen eddig összesen négy környezô országtól kaptunk különbözô megrendeléseket. A szóban forgó, hatékony munka érdekében minôségirányítási rendszert üzemeltetünk, folyamatosan fejlesztjük tudományos módszereinket, újítjuk meg a mûszerparkunkat. Az innováció ugyanis abszolút feltétele annak, hogy kutatásaink nemzetközi mércével is kompatibilisek legyenek.

— Akkor el is érkeztünk a beszélgetésünk meghatározó témájához, a fejlesztéseik mikéntjéhez.... — Ahogy azt fent már röviden említettem, cégünk fô tevékenysége – a szóban forgó méréseken túl – számos új, perspektivikus területen elvégzett fejlesztések, amelyek nem csak szakmai és tudományos szempontból fontosak számunkra, de természetesen bôvítik az általunk kínált szolgáltatások körét is. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztjük mérési repertoárunkat és természetesen újabb mérési módszereket is bevezetünk. Ilyenek például a gammaspektrum mûszer, módszerfejlesztések, vagy a komplex elektromos impedancia mérésére irányuló kutatásaink, fejlesztéseink. — Az elmúlt években bôvítették eszközparkjunkat, mivel bôvült a mérési repertoár? — A korábbi K+F tapasztalatainkat felhasználva talán eddigi legnagyobb fejlesztési projektünket zártuk le 2011. 12. 16-án. A projekt címe „Mûszerfejlesztés kutak, fúrások tesztelésére”, ami igen jól írja le a megcélzott területet, miszerint a környezetünkben létesült sok tízezer fúrás, kút tesztelésére fejlesztettünk eszközöket. A fejlesztéseket a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP-1.3.1-08/1-2008-0006) támogatta. A megvalósult pályázati projekt során eddigi fejlesztési munkánk tetôpontjaként, egy teljesen saját fejlesztésû modulokból felépített karotázs felszíni egységet és geofizikai szondákat fejlesztettünk. Az NPCLOG nevû felszíni egység képes a „hagyományos” és digitális átvitelû szondákkal való kommunikációra, környezetével USB, felüle-

Dél-Dunántúli Gazdaság ten kommunikál, illetve a felhasználói szoftvere Windows XP (vagy újabb) alatt fut. Mélységi vízparaméterek szelvényezésére több paraméteres szonda fejlesztését végeztük partnereinkkel. A vízkutakhoz felszíni mérô és adatgyûjtô berendezéseket fejlesztettünk a feljövô gázok, kiemelten a radon mennyiségének és néhány víz paraméternek a folyamatos mérésére. Mindezen K+F projektek eszközparkunk jelentôs megújulását eredményezte. Így szolgáltatásaink repertoárja bôvült és javult is. A kifejlesztett mérôeszközökbôl – amellett, hogy mi magunk is alkalmazzuk ôket – cégünk eladásra is készít belôlük. — Ez nagyszerû! Honlapjukon bôven találunk információt a lezárult projekt eredményeirôl, de a nyilvánosságnak is be kívánják mutatni ezeket? — Természetesen, a weblapunk tulajdonképpen folyamatosan rendelkezésre áll, segítségével bárki, bármikor informálódhat rólunk. A cé-

lunk mégis az, hogy marketing tevékenységünket növelve újabb piaci lehetôségeket találjunk és aknázzunk ki. Ennek elérése érdekében úgy gondoljuk, hogy a személyes megjelenés és kommunikáció szerepe meghatározó munkánkban. Így egy nagyszabású rendezvényen mutatkozunk be legújabb fejlesztéseinkkel. 2012-ben, mint minden évben, ismét megrendezésre kerül a Pollack Expo, ahol 2012. március 1-jén egy elôadássorozat alkalmával ismertetjük a lezárult fejlesztést és eredményeit a nagyközönség számára. Emellett kiállítói standunk is lesz a Villamosmérnöki és Mûszaki Informatikai szekció termében, ahol személyesen folyamatosan rendelkezésre állunk majd. Standunknál természetesen poszterek lesznek láthatók rólunk és munkánkról, valamint fejlesztéseinkbôl néhányat ki is állítunk, tehát bárki könnyûszerrel megismerkedhet mindezzel. — Azt hiszem, érdemes élni ezzel a lehetôséggel! Weboldalukon olvasható, hogy bár az egyik pályázatuk 2011-ben lezárult, jelenleg, ezen kívül éppen egy újabb kutatási témán fáradoznak... — Igen, a komplex elektromos impedancia pontos és nagy felbontású mérése mindig nagy kihívást jelentett kutatás-fejlesztési tevékenysé-


Dél-Dunántúli Gazdaság

23

INNOVÁCIÓ

Jogszabályváltozások az innováció területén Kutatás-fejlesztési A következô szakmai összefoglalás alapjául Szendrey Adrienn (osztályvezetô, NGM, Innovációs tevékenység és K+F fôosztály) Enterprise Europe Network konzorcium számára tartott belsô elôadása szolgált. minôsítése I. Egységes fogalomrendszer került kialakíAlkalmazható a pályázati rendszerben is a pályátásra, amely egységesíti az alábbi fogalmakat: — alapkutatás — alkalmazott kutatás — kísérleti fejlesztés — saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység költsége — kutatás-fejlesztési megállapodás A Frascati-kézikönyv, mint hivatkozási alap megszüntetésre került. II. K+F minôsítés A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával együttmûködve új K+F hatósági szolgáltatásként 2012. február 1-tôl bevezetésre kerül a K+F projektek minôsítésének rendszere. A minôsítést végzô intézmény — abban foglal állást és — hoz hatósági határozatot, hogy — egy adott tevékenység kutatás-fejlesztési tevékenységnek minôsül-e. A minôsítés iránti kérelmek benyújtására 2012. február 1. napjától van mód, az eljárási határidôk azonban március 1-tôl kezdôdnek. A minôsítési tevékenység végzésére kijelölt intézmény a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. Elsôdleges felhasználási területe az adókedvezmények igénybevételéhez kötôdik. Elônyei: — jogbiztonságot teremt a K+F adókedvezmények igénybevételéhez, — hozzájárul az adóelkerülés számottevô csökkenéséhez a K+F adóösztönzôk terén, — valamint könnyíti a jogalkalmazó szervek (így különösen az adóhatóság) munkáját.

günk során. Mára viszont egy olyan fejlesztôi gárdát tudtunk összeállítani, amivel úgy éreztük, bele tudunk vágni ebbe az igen nagy kihívást jelentô projektbe. Kérdezhetik: hogy ez mind szép, de ennek a laikusok számára megfoghatatlan, misztikusnak tûnô fogalomnak mi a gyakorlati jelentôsége, mire használható ez a mérési módszer? A válasz nem is olyan egyszerû! A természetben elôforduló anyagok (élettelen és élô struktúrák) felépítésébôl és szerkezetébôl következik, hogy azok elektromos tulajdonságait alkotórészeik vezetési és dielektromos sajátosságai határozzák meg. Ezeknek a különbözô kiterjedésû anyagoknak térben és idôben való vizsgálatára fejlesztünk kutató berendezéseket. A konkrét alkalmazási lehetôségek sora szinte végtelen, néhány példát azonban mégis mondanék, hogy megfoghatóbbá tegyem fejlesztésünk célját. A tomográfiás (EIT) alkalmazások lehetnek geofizikai

zatban megjelölt projekt kutatás-fejlesztési tartalmának igazolására. III. Innovációs Alap 2012. 2012. évi költségvetési törvényben: — Innovációs Alap egyenlege 45.2 Mrd forint — kötelezettségvállalási tilalma feloldásra került — költségvetési támogatása megszûnt — az Innovációs Alap 2012. évi forrásai terhére – többek között az EISZ, a nemzetközi szerzôdésen alapuló és az európai uniós tagságban vállalt feladatok kivételével – új kötelezettség kizárólag az államháztartásért felelôs miniszter (NGM) egyetértésével vállalható. — Innovációs Alap felett NFM rendelkezik, NFÜ az alapkezelô. IV. Innovációs járulék Az innovációs járulékot csökkentô tételek eltörlésre kerültek, a társasági adó és a helyi iparûzési adó K+F kedvezménye megmarad, kis módosulással. A Nemzetgazdasági Minisztérium az eltörlést azzal indokolta, hogy számításaik szerint 7-10 Mrd Ft nem valós K+F tevékenységet takar. V. K+F pályázatok 2012. — az innovációs járulék csökkentô tételek eltörlésével az Innovációs Alapból új pályázatok meghirdetésére szabad forrás áll rendelkezésre — pályázat meghirdetése az Innovációs Alapból, illetve a GOP-ból — 2012. márciusában várhatóak a pályázatok.

célúak, talajvizsgálatok, környezetvédelmi vizsgálatok, hidrológiai alkalmazások, de ezen kívül szóba jöhetnek biológiai, orvosi alkalmazások is. A spektroszkópia (EIS) esetében néhány példa lehet élô szervezetek, szövetek vizsgálata, biológiai alkalmazás, élelmiszeriparban: sótartalom, zsírtartalom vizsgálata, félvezetôk, elektrokémiai rendszerek, akkumulátorok, korrózió, vezetô (félvezetô) mûanyagok, elektro-organikus szintézisek vizsgálata, oktatási alkalmazások, de ezeken kívül alkalmazható gyártás és ellenôrzô technológiaként is egyaránt. Tehát már látható, hogy „milyen fába vágtuk fejszénket”. A fejlesztés egy szakasza már lezárult, vannak kész mérôeszközeink és jelenleg alkalmazásfejlesztésekhez keresünk partnereket. Nagyon bízunk a pozitív folytatásban! E.É.

(K+F minôsítés)

A kutatás-fejlesztésrôl és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (innovációs törvény) értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) hatásköre 2012. január 1-jei hatállyal kibôvült a kutatás-fejlesztési tevékenység minôsítésére vonatkozó feladatkörrel. Az SZTNH ezen új feladatát elsôdlegesen a vállalkozások által önkéntesen és opcionálisan kezdeményezhetô elôzetes minôsítési eljárás lefolytatása jelenti. Ennek keretében az SZTNH arról nyilatkozik, hogy az ügyfél által benyújtott dokumentáció alapján a – kérelem benyújtását követôen megvalósítandó – projekt vagy projektrész kutatás-fejlesztési tevékenységnek minôsüle. Az SZTNH által jogerôs határozatban kutatásfejlesztési tevékenységnek minôsített projektet más hatóságnak is ilyennek kell tekintenie. A törvényi szintû rendelkezések végrehajtását, továbbá az ehhez szükséges részletszabályokat az egyes tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minôsítése iránti eljárás részletes szabályairól szóló 9/2012. (II.1.) Korm. rendelet határozza meg. Az elôzetes minôsítési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértékét a kutatás-fejlesztési tevékenység minôsítése iránti eljárásban fizetendô igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 3/2012. (II.1.) KIM rendelet határozza meg. A kutatás-fejlesztési tevékenység minôsítése iránti kérelem elektronikus úton – a kormány által biztosított azonosítási szolgáltatás igénybevételével történô bejelentkezést követôen – az SZTNH által erre a célra rendszeresített elektronikus ûrlap használatával küldhetô be. Személyes, illetve postai úton történô benyújtás esetén a „Minôsítési eljárás iránti kérelem” c. ûrlap az alábbi címen nyújtható be: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Kutatási-fejlesztési és Innovációs Osztály 1374 Budapest, Pf. 552. Az innovációs törvény az önkéntes elôzetes minôsítés lehetôségén túlmenôen lehetôvé teszi, hogy az adóhatóság az ellenôrzése során szakértôként megkeresse a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát olyan szakkérdések eldöntése kapcsán, amelyek a tevékenység kutatás-fejlesztésnek való minôsítését érintik. Ha az adózó a K+F tevékenység minôsítését is igénylô feltételes adó-megállapítási kérelmet terjeszt elô, kötelezôen csatolnia kell az SZTNH elôzetes minôsítést tartalmazó határozatának másolati példányát. www.sztnh.hu


24

SZAKKÉPZÉSI BIZOTTSÁG

A csatát a kamara megnyerte, a háborút még nem A szakképzés egyre nagyobb szerepet kap a kamarai munkában. A szakképzési bizottság tevékenysége is ennek következtében a korábbi esztendôknél is hangsúlyosabbá vált, hiszen tagjai között egyaránt megtalálhatók a vállalkozások, képzôhelyek és a szakiskolák képviselôi. A kezdetek óta tagja dr. László Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára, és dr. Tarnik István, a HC Automatizálási Kft. ügyvezetô igazgatója, s egyben a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mûszaki és Informatikai Karának fôiskolai docense.

— Mindig is jó volt a kapcsolatom a vállalkozókkal, a kamarával – kezdi beszélgetésünket dr. László Gyula. — Annak idején a kamara titkára, dr. Síkfôi Tamás felkérésére készítettem egy háttértanulmányt a szakképzés helyzetérôl. Ez volt az elsô ilyen jellegû anyag, amelynek a hullámai elég messze fodrozódtak. Késôbb ennek mintájára készítette el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a sajátját, amely már az országos helyzetet elemezte. A szakképzési bizottságba is e munkámnak köszönhetôen kerültem be. Mára azonban megváltozott a szerepem, már nem vagyok benne olyan mértékben a hétköznapokban, ami egyben elônyt is jelent, ugyanis kívülrôl tudom nézni a most elindult folyamatokat. Mint mondja, annak idején megpróbált egy modellt létrehozni, logikai rendszert felállítani, az egyes szereplôk felelôsségét felvázolni, amelyek a jelenlegi problémákhoz vezettek. A kamara a szakképzési stratégiáját késôbb ennek alapján készítette el. Kitért arra is, a gazdasági önkormányzat e területen végzett tevékenységét jól mutatja, hogy Baranyában szinte bevezetése óta magas a tanulószerzôdéssel foglalkoztatott tanulók száma. Szólt arról is, mára a kamara feladatai közé tartozik a szakképzés felügyelete, valamint egyes szakmák vizsgarendszerének, tematikájának kidolgozása is.

Annak a véleményének is hangot adott, azzal, hogy a kamara szakképzésben betöltött szerepe megváltozott, a jövôben számolnia kell azzal is, a rendszer hiányosságai miatt – hiába dolgozza ki idôben egy-egy szakma oktatásának feltételrendszerét, ha a minisztérium, vagy valamelyik ebben érintett szervezet késôn bólint rá –, az intézmények majd ôt teszik felelôssé az esetleges csúszásokért.

dr. László Gyula

— Régóta vesszôparipám, hogy a kamarának nem szakképzési, hanem képzési stratégiával kellene rendelkeznie – folytatja tovább dr. László Gyula. — Nem jó dolog, ha egy szervezetnek, amely a szakképzést felügyeli nem képzési stratégiája és bizottsága van. Annyiból érthetô a jelenlegi rendszer, hogy a kétkezi munkásokból nagy a hiány, azonban a nagyobb elméleti tudást igénylô szakmunkásokra ugyanakkora szükség van. A kamara a csatát megnyerte, de a háborút még nem. — Korábban nagyon sokat jártam vizsgáztatni, s mint kamarai vizsgabizottsági elnöknek volt rálátásom a szakképzés helyzetére – veszi át a szót dr. Tarnik István, aki szintén hosszú ideje tagja a szakképzési bizottságnak. — S azt tapasztaltam, hogy a probléma hátterében elsôsorban az áll, hogy az alapfokú képzésben a szakmák elsajátításához szükséges természettudományi tárgyak óraszáma jelentôsen lecsökkent. Ez az oka annak is, hogy egyre kevesebben jeTovábbi információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság lentkeznek mûszaki végzettséget adó fôiskolára, egyetemre. S akik pedig mégis, azoknak komoly gondot jelent, hogy megfeleljenek az ott támasztott követelményeknek. Abban mind a ketten egyetértettek, hogy a szakképzési bizottság ülésén minden alkalommal terítékre kerülnek ezek a kérdések, mindenki a saját területérôl hozza a problémákat. Mint mondják, gondot jelent az is, hogy a szakképzésben részt vevô összes szereplô a gyakorlatközpontúság mellett érvelt, azonban ehhez hiányoznak a képzôhelyek és fôként azok finanszírozása. Azok a nagy vállalatok, amelyek korábban nagy létszámban foglalkoztak

dr. Tarnik István

tanulóképzéssel, tanmûhellyel rendelkeztek ma már nincsenek. Azok a nagyobb méretû vállalkozások is hiányoznak a régióban, amelyeknél ez megvalósítható lenne. Pedig ahhoz, hogy valakibôl jó szakember váljon fontos, hogy a gyakorlatban kipróbálhassa az elméletben megtanultakat, s nem számítógépes szimuláció alapján sajátítsa el a szakmai alapokat. S mit csinálnak, amikor éppen nem tanulmányt írnak, fejlesztenek, vagy éppen oktatnak? Mind a kettôjük életében fontos szerepet tölt be a sport. Dr. László Gyula ott van a pécsi nôi és férfi kosárlabda csapat minden meccsén, s ha ideje engedi a kézilabda mérkôzésekre is kilátogat. A labdajátékokhoz való vonzódása egészen fiatalkoráig nyúlik vissza, amikor maga is röplabdázott, sôt tájfutó múlttal is rendelkezik. Dr. Tarnik István a vízisportok szerelmese, igazán kikapcsolódni vitorlázás közben tud. Amikor csak teheti vízre száll Orfûn, vagy a Balatonon. Sz.K.


Dél-Dunántúli Gazdaság A GLT Delta Épületgépészeti Kft. munkatársainak nagy része a cégnél sajátította el a szakma alapjait. Vannak közöttük olyanok is, akik másod-szakmát is itt szereztek, a tulajdonosok ugyanis nagy hangsúlyt helyeznek dolgozóik folyamatos képzésére. A GLT Delta Kft. elôdje a Termovill Gmk. több mint húsz esztendôvel ezelôtt alakult. A társaság ebben a formában mûködött egészen 1991-ig, a váltást, amelynek eredményeként létrehozták a GLT Delta Épületgépész Kft.-t szakmai és gazdasági fejlôdésük üteme tette szükségessé. Ezt követôen rövid idôn belül leányvállalatokat alapítottak, amelyekben a cég dolgozói is tulajdonrészt szerezhettek. A következô jelentôs lépés 2002-ben következett be, amikoris, az akkor már több éve folyó gyártási tevékenységük megerôsödött, az exportjuk is megnövekedett. Ennek keretében egy osztrák cégnek 1995. óta Sprinkler automata tûzoltórendszerek elôregyártását, valamint ezek helyszínen történô beszerelését végzik. Az eltelt években számos fejlesztést is végrehajtottak. Jelenleg a szigetvári telephelyükön uniós források felhasználásával egy több mint 68 milliós beruházás zajlik, amelyhez a támogatást a Dél-Dunántúli Operatív Program Komplex programmal segítendô leghátrányosabb helyzetû kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése címmel kiírt pályázatán nyerték el. A 2012. június végéig megvalósuló projekt keretében elôreszerelô-csarnok épül, valamint fejlesztik a tárolási és logisztikai infrastruktúrát, s ezzel nemcsak a termelés hatékonyságát tudják növelni, de új munkahelyeket is teremtenek, valamint a tanulóik is legújabb technológiák alkalmazásával sajátíthatják el a szakmai alapokat.

A cég épületgépészeti, víz- és csatornarendszerek kiépítését, valamint központi-fûtés, szellôzô és légtechnikai berendezések szerelését végzi magánszemélyek és cégek részére egyaránt. — A jövônk biztosítéka a dolgozóink folyamatos továbbképzése, amelynek egyik alapja a saját tanulóképzés – mondja Cserkúthy László ügyvezetô. — A nálunk végzett tanulók jelentôs részét továbbfoglalkoztatjuk. Jelenleg gázvezeték és -készülék, valamint vízvezeték és központi-fûtés szerelô tanulók gyakorlati képzése folyik nálunk. Azok, akik a végzést követôen a munkatársaink sorába lépnek egy speciális szaktanfolyamon is részt vesznek. A vezetô szerelôink a legmagasabb szakmai minôsítô bizonyítvánnyal rendelkeznek, s általában két szakmát mûvelnek felsô fokon. A dolgozóink közül sokan vettek részt

25

TANULÓSZERZÔDÉS képzéseken és átképzésen Ausztriában és Németországban is. Mint mondja a cég megalakulása óta foglalkoznak tanulóképzéssel, többen közülük ma is itt dolgoznak, mint az elsô tanulójuk Solymos Tibor, aki tizennégy évesen mint tanuló lépett be a kft. ajtaján, s ennek már két évtizede. — Soha nem volt gondunk még azzal, hogy kevesen jelentkeztek volna hozzánk tanulónak – mondja hangjában nem kis büszkeséggel a cégvezetô. — Inkább az okoz problémát, hogy nem mindenkit tudunk felvenni. A gyerekek egymásnak mondják el, hogy hol mit tapasztaltak, s hívják fel egymás figyelmét arra, hogy hova érdemes menni. Szinte kivétel nélkül tovább foglalkoztatjuk azokat, akik a tanulóévek alatt bizonyították rátermettségüket, azonosultak a cég filozófiájával, azt mind szakmailag, mind emberileg a magukévá tették. Évente átlag két-három végzôst alkalmazunk.

munkára is. Többek között megtanulnak hegeszteni, s fejlôdik a kézügyességük is. — Mi még nem tapasztalatuk azt a fajta tanulóhiányt, amelyrôl mások panaszkodnak. S a legtöbb tanulónk a szakmát is elsajátítja. A másodszakmás képzésben is részt veszünk, amelyhez támogatást is nyújtunk. Ezt azért tartjuk jó dolognak, mert ezek a tanulók már rendelkeznek

A jövô záloga a tanulóképzés A cégvezetô kitért arra is, az évek alatt így nevelôdtek ki a szervizesek, de a fûtés-, gáz-, víz- és klímaszerelôk közül is a legtöbben a saját tanulóik közül kerültek ki. Abban, hogy kevés az olyan a tanulóik közül, aki a végzést követôen más területen helyezkedik el, vagy el sem jut a szakmunkás-vizsgáig nagy szerepe van Csukás Bélának, akire annak idején is azért esett a választás, mert jól tud bánni a kamaszokkal, hallgatnak rá, elfogadják, mind szakmailag, mind emberileg. — Jelenleg huszonegy tanulónk van, ami nem kis feladatot ró a cégen belül mindenkire – folytatja tovább beszélgetésünket. — Mindenkit tanulószerzôdéssel foglalkoztatunk. Eddig az volt az alapelvünk, hogy aki többet tesz le az asztalra, az anyagilag is járjon jobban, függetlenül attól, hogy éppen a szakmunkásképzô melyik évfolyamára jár. Jelenleg huszonegy tanulónk van Pécsett és Szigetváron, szinte kivétel nélkül jól teljesítenek, ennek megfelelôen az ösztöndíjuk sem alacsony. Azonban az nagy kérdés, hogy az új rendszerben ez hogy lesz, ugyanis várhatóan nem emelni tudjuk az ösztöndíjukat, hanem viszsza kell majd vennünk belôle a rárakodó költségek miatt. S hát az Országos Szakképzési Jegyzék állandó változása, valamint a modul-rendszer is sok fejtörést okoz. A gyakorlati képzés során a tanulók bent a mûhelyben az alapfogásokat sajátítják el, amit élesben kell alkalmazniuk a kinti munkahelyeken, s egy idô után képessé kell válniuk az önálló

Cserkúthy László

egy szakmával, tudják, hogy miért akarnak egy újabbat megtanulni. Azonban egyelôre az még kérdés, hogy a technikus-képzésben résztvevôket, valamint a szakközépiskolásokat nyári gyakorlaton milyen módon tudjuk majd foglalkoztatni, ugyanis az eddig kötött együttmûködési megállapodást nem köthetjük meg, mert akkor minden a szakképzéshez nyújtott támogatást elveszítünk – fejezi be beszélgetésünket Cserkúthy László. Sz.K.


26

MESTERKÉPZÉS

A tanulói miatt lett

Dél-Dunántúli Gazdaság

A mesterképzés a céhek megalakulásával fonódik össze. A mesterségét magas színvonalon mûvelô, tudását nemzedékrôl nemzedékre továbbadó szakemberekkel szemben ugyan korunk már más követelményeket állít, azonban egyetlen dolog ma is érvényben van, az e címmel rendelkezôk magas szakmai és etikai normák szerint végzik tevékenységüket. A mester cím nemcsak a szakma csúcsát, a legmagasabb szintet, rangot, hanem többlet tudást, egyfajta emberi tartást is jelent. Az elmúlt több mint két évtized gazdasági, társadalmi változásai egyértelmûvé tették: a talpon maradás záloga a folyamatos szakmai önképzés, a magas minôségben végzett munka, a versenyképes tudás. Ennek egyik eszköze a mestervizsga, amelynek lebonyolításában, szervezésében jelentôs szerepet vállalnak a kamarák.

a tetôfelújítást, vagy, hogy az épülô házuk tetôszerkezetét én csináljam meg. Ez egy bizalomra épülô szakma, s nincs is annál jobb reklám, mintha szájhagyomány útján terjed a munkám híre, s ajánlanak egymásnak az emberek. A kezdetektôl csak magánembereknek dolgozik. Vallja, ennek is köszönheti, hogy eddig talpon tudott maradni, a folyamatosan szûkülô piac ellenére is. Látja maga körül, hogy milyen nehéz helyzetbe kerültek azok, akik alvállalkozóként vettek részt nagy beruházásokban. A generál kivitelezôk, az önkormányzatok legtöbbször hatvan, kilencven napra fizetnek, ha egyáltalán megérkezik az elvégzett munka után a vállalkozó számlájára a pénz.

Mint mondja, a gyakorlati képzés minél magasabb szintre emelése érdekében, hogy valóban megtanulják a szakmát a tanulók együtt dolgoznak vele, a munka egészében részt vesznek. Szólt arról is, nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a tetôfedés és a tetôszerkezet készítésének alapjait egyaránt elsajátítsák. Kitért arra is, hogy minden munkafolyamatot korszerû eszközökkel végezhetnek, ugyanis a Szakképzési Alapból elnyert források felhasználásával gépeket, kézi szerszámokat vásárolt. Nem titkolt szándéka, hogy ezen a módon szeretné az utánpótlását kinevelni. Maga is folyamatosan fejleszti tudását, mestervizsgát tett, amelyre annak idején elsôsorban a tanulóképzés miatt vállalkozott. — Úgy gondoltam, fontos, hogy egy mestertôl sajátíthassák el a szakma alapjait. Meg akkor már másfél évtizede a saját magam ura voltam, úgy éreztem meg kell lépnem ezt magam miatt is. A vizsgára történô felkészülés során pedig lehetôség nyílott a már megfakult isme-

Mókus Krisztián több mint egy évtizeddel ezelôtt tetôfedô és tetôszerkezet készítô egyéni vállalkozóként kezdte el járni a maga útját. Hagyományos fakötésû tetôszerkezeteket készít, valamint a tetô felújítását és tetôfedést is végez. A Mókus Mester Kft.-t, amelynek ügyvezetôje 2008-ban hozta létre, azóta foglalkozik tanulók képzésével is. Elsôsorban magánszemélyek a megrendelôi Baranya megyében, nagyrészt Pécsett. Annak idején azért választotta ezt a szakmát, mert ács nagyapja sokat mesélt neki róla, s megfogták a tôle hallottak. Az édesapja is ácsként dolgozott egykoron, s mestere volt a szakmájának. Abban is szerencsésnek mondhatja magát, hogy egy olyan mester mellett leshette el e kézmûves mesterség alapjait, aki maga is magas szinten mûvelte és nagyon szerette azt. — Nagyon megszenvedtem, amíg sikerült a megrendelôk és a szakma elismerését kivívni magamnak, ugyanis nagyon fiatalon, huszonhárom évesen lettem egyéni vállalkozó – kezdi beszélgetésünket. — Aztán, ahogy terjedt a munkám híre, úgy bôvült a megrendelôim köre. Mind többen rendelték meg tôlem

— Ennek ellenére, miután hat tanulót foglalkoztatok a beszûkült piac, s az egyre kevesebb munka miatt mindinkább pengeélen táncolok, fôleg az új, a Szakképzési Hozzájárulásból visszaigényelhetô támogatási rendszer miatt, amely a tanmûhely – ahol egyben az ácsolatok összeállítása is zajlik – bérleti díját már nem fedezi – mondja. — Nagy problémát jelent ez, hiszen a mi munkánk jelentôsen idôjárásfüggô, decembertôl, márciusig fôként csak fedett helyen tudunk dolgozni.

retek felelevenítésére, valamint olyan területek gyakorlására, amelyek nem a napi munkánk része. A mester cím a szakmán belül rangot jelent. A piacon azonban az elvégzett munka minôsége a döntô, amelyre a mesterlevél egyfajta biztosítékot jelenthet. A mestervizsgára történô felkészülés során egy másfajta szemléletet is kaptunk – fejezi be beszélgetésünket, mert mennie kell, várják a mûhelyben, éppen egy tetôszerkezetet állítanak össze a tanulóival. Sz.K.

mester


Dél-Dunántúli Gazdaság

27

SZOLGÁLTATÁSOK

Szakképzési szolgáltatások Mesterképzés

Gyakorlati képzôhely

Tanulószerzôdés

LEGYEN SZAKMÁJA MESTERE! A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közel 40 szakmában folyamatosan fogadja a mestervizsgára jelentkezôket, szervezi a mestertanfolyamokat és a mestervizsgákat. A mester cím a megrendelô számára biztosíték a színvonalas munkára. A kamara a kamarai tag mestereket referenciával ajánlja a lakosságnak. A jelentkezés feltétele: az adott szakmában szakképesítést igazoló bizonyítvány, valamint a bizonyítvány megszerzésétôl számított 5 éves igazolt szakmai gyakorlat.

A szakmai utánpótlás nevelésében fontos a gazdálkodók szerepvállalása. A kamara legfontosabb szakképzési feladatai közé tartozik az erre vállalkozó cégek szakmai felkészítése, módszertani tanácsokkal való ellátása, s egyben a szükséges személyi és tárgyi feltételek ellenôrzése is. A magas színvonalú gyakorlati képzés feltétele továbbá az is, hogy a képzôhely technikai felszereltsége adott legyen, és képzett szakember rendelkezzen az oktatáshoz szükséges szabad kapacitással, némi pedagógiai érzékkel, nem utolsó sorban fontos lenne, hogy minél többen mesterfokozatnak legyenek a birtokában.

Tanulószerzôdések engedélyezése, nyilvántartása, ellenôrzése is a kamara feladata. A tanulószerzôdést a gazdálkodó szervezet köti a tanulóval, a kamara az adatfeldolgozási feladatok elvégzése mellett a tanulószerzôdéses rendszer mûködtetésével kapcsolatos tanácsadási és szervezôi munkát is ellátja.

Szintvizsga

Szakma kiváló tanulója verseny

A szintvizsga a gyakorlati készségek elsajátításának mérésére szolgáló folyamatba épített ellenôrzési rendszer –, amely még a szakmai vizsgát megelôzôen a képzés felénél információt ad a tanulók idôarányos felkészültségérôl, gyakorlati ismereteik szintjérôl, kreativitásukról. Lehetôséget biztosít oktató és tanuló részére a hiányzó ismeretek pótlására. Növelheti a szakmunkástanulók szakmunkásvizsgára való felkészítésének hatékonyságát, eredményességét. Ezeknek a vizsgáknak a megszervezése is a kamara hatáskörébe tartozik.

To v á b b i i n f o r m á c i ó

A verseny célja: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarákkal, így a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával az elmúlt évtizedben jelentôs mértékben járult hozzá a szakképzés fejlesztéséhez és az oktatás minôségének javításához abból a felismerésbôl kiindulva, hogy a korszerû ismeretekkel és naprakész tudással rendelkezô munkaerô meghatározó szereplôje a hatékonyan mûködô gazdaságnak. A területi fordulók megszervezése és lebonyolítása a helyi kamara feladata.

Szakmai záróvizsgák Szakmai záróvizsgák elnöki és tagi vizsgadelegálásával kapcsolatos szervezési, delegálási, nyilvántartási és koordinációs feladatok ellátása is a szakképzési feladatok közé tartozik. Szakmai vizsgára delegálás keretében az OKJ-s vizsgabizottságba 26 szakmában vizsgaelnököt, a többiben vizsgabizottsági tagot kérünk fel.

RFKB A Regionális Képzési és Fejlesztési Bizottság a minisztérium helyi irányító szerve. A Bizottság társelnöki feladatát a kamarák látják el, egyben koordinálja az érdekképviseletek munkáját is.

Bánné Lukácsovics Aranka szakképzési tanácsadó E-mail: lukacsovics@pbkik.hu Telefon +36-72/507-124

Cséfalvay Ágnes osztályvezetô E-mail: csefalvay@pbkik.hu Telefon +36-72/507-114

Gáncs Katalin szakképzési asszisztens E-mail: gancs@pbkik.hu Telefon +36-72/507-105

Piacsek László szakképzési tanácsadó E-mail: piacsek@pbkik.hu Telefon +36-72/507-127

Authné Kállai Kata szakképzési asszisztens E-mail: kallai@pbkik.hu Telefon +36 72/507-106

Horváth-Frank Orsolya szakképzési tanácsadó E-mail: frank@pbkik.hu Telefon +36-72/507-110

Rudics Judit szakképzési tanácsadó E-mail: jrudics@pbkik.hu Telefon +36 73/310-105

Bakó Eszter szakképzési tanácsadó E-mail: ebako@pbkik.hu Telefon +36-72/507-121

Osztermayer Manga szakképzési tanácsadó E-mail: manga@pbkik.hu Telefon +36-72/507-112

Lép Péter szakképzési tanácsadó E-mail: plep@pbkik.hu Telefon +36 72/281-087

További információ: www.pbkik.hu/szakkepzes


28

PORTRÉ

kávészünet Gulyás Árpád Alig telik el nap, hogy ne találkoznék Gyárvároson Gulyás Árpi régi iparossal. Eszembe jutott, hogy az ô szakmája is veszélyben van. Szerintem nincs az a fiatal, aki a gyapjúbálák között képzeli el az életét, zakatoló gépeket hallgatva. — Így van ez Árpi? Ha ráérsz, beszélgessünk egy kicsit. — Igen, reménytelen a folytatás. Fiam azt csinálja, amit nagyon szeret. Zenél a Pannon Filharmonikusoknál. Lányom pedig Amerikában él. Úgy gondolom, hogy több szakma is erre a sorsra jut. — Szerteágazó famíliátok nagyon régóta foglalkozik a gyapjú feldolgozásával. Próbálj visszaemlékezni a nagyszülôkig, a régebbi idôkig. Nagypapád nem éppen szokványos módon élte napjait! Hallani lehetett mendemondákat kalandos életükrôl nagymamáddal. — Valóban, alig lehetett követni a nagypapa dolgait. Letelepedett egy faluban a nagymamával, létesített egy mûhelyt és született egy gyerek. Majd elköltözött egy másik faluba, újabb mûhely kialakítás és egy újabb gyerek. És ez így ismétlôdött öt éven át. Öt mûhely, öt gyerek. A nagymama halála után a következô feleségétôl még három gyerek. — Hát ez derék! Ehhez kellett akaraterô, energia, hiszen közben dolgozni is kellett. Itt, mikor kötöttek ki, a mostani helyeteken?

— Végül is a nagypapa 1938-ban költözött ide, az akkori Pécsváradi út 12-be. Abban az idôben kártoló-fonó iparosnak nevezték ôket. 1952 körül megsértette egy rozsdás szög a kezét. A körzeti orvos nem ismerte fel a bajt, tetanuszban meghalt. — Ûr keletkezett egy pillanat alatt? — Anyukám már belenôtt egy kicsit a szakmába. Apámat is bele tudta vonni a folytatásba. Apám eredendôen kereskedô szeretett volna lenni. Az élet átírta a sorsát, így ketten folytatták a mesterséget. — Emlékszem, anyukád milyen szép aszszony volt. Családotok köztiszteletben állt a gyárvárosiak szemében. — Nagyon pontosan vállalták a munkát. Amit megígértek, el is készült. — Ez a folyamat végül is hogy van? A birkánál kezdôdik és a pulóverrel végzôdik? — Abban az idôben vidéken majdnem min-

Dél-Dunántúli Gazdaság den háznál volt birka, így hát birkanyírás is. Hozták a gyapjút feldolgoztatni, kártoltatni. A megrendelôk legtöbbje otthon fonta meg ebbôl a fonalat. Szüleim természetesen készítettek fonalat eladásra is. — A nagymamák pedig télen, a tûzhely melegénél kötötték a pulóvereket az unokáknak. Akkoriban egy lassúbb, nyugodtabb életvitel volt a családokban. — Én most már teljesen másképp dolgozom a feleségemmel. Manapság másra van kereslet. Ugyanis alig hoznak gyapjút feldolgoztatni. Át kellett állni a gyapjú nemezelésre. Ebbôl az anyagból sok mindent lehet csinálni. A bôrösök a táskákhoz, szemüveg tokokhoz használják. Ruhanemûre, sôt fátyolra is kerül belôle. A házi cipô, vagy papucskészítôk is tôlünk viszik a terméket. — Napjainkban meg lehet élni ebbôl a szakmából? — Éppen hogy. De azért itt vagyok héttôl négyig, hátha jön valaki, nehogy azt higgye, bezártam. — Gondolj arra, hogy talán jobb lesz. Sokan várnak erre. Bárkivel találkozom, látom, hogy ezer problémával küzdenek az iparosok, de még csinálják. Ehhez neked is sok erôt és kitartást kívánok! – Birinyi Zoltán –

Kovácstól a lakatosig A régi közösségekben a kovácsmester volt az az ember, aki mindenféle vassal kapcsolatos kívánságot megoldott. Lovat patkolt és különféle szerszámokat készített. Ahogy egyre több, úgynevezett lakatosipari munka lett, kezdett kialakulni több különbözô szakma is. Építkezéseknél sok ajtó, ablak, korlát, lépcsô stb. készült vasból. Így alakult ki az épületszerkezeti lakatos. Az élet minden területén egyre több gép segítette a munkát. Kialakult a géplakatos szakma. Mindezekhez szerszám is kellett, így lett a szerszámkészítô szakma. Én furcsán kerültem ebbe a szakmába, mondja, Alvári István. A Zipernovszky Szakközépiskolában végeztem gépész szakon, esztergályosként. Mikor Siklósra költöztünk lakatosok között kezdtem el dolgozni. Egy építôipari szövetkezetben jó szakemberek közé kerültem, hamar belejöttem mindenbe, nagyon változatos volt a munkánk, sokat lehetett tanulni. Pár éven belül az 500-as ipari iskolában letettem a géplakatos szakmunkásvizsgát is. Ez idô tájt még sok munkafolyamatot kézi szerszámokkal, elektromos gépek nélkül kellett kivitelezni. Ez nagy odafigyelést és precizitást igényelt, mivel egy vasat kézi vasfûrésszel kellett elfûrészelni, fontos volt a pontos mérés, jelölés és a precíz fûrészelés. A sarokcsiszoló helyett, kézi reszelôket használtunk. Meg kellett tanulni úgy hegeszteni, precíz varratot készíteni, hogy az kibírja a nyomáspróbát és ne szivárogjon a kazán vagy tartály. Az idôsebb munkatársaktól gyorsan megtanultam önállóan dolgozni, így amikor lehetett másodállásban is dolgoztam. Nemsokára annyi munka lett, hogy kénytelen voltam fôállásban tovább dolgozni. Nagyon szerettem csinálni, változatos munka volt. Ma már sajnos egészségügyi problémáim miatt rokkantnyugdíjas vagyok. Sajnos ezzel csak az a baj, hogy ha a mi generációnk abbahagyja, akkor nincs utánpótlás. Én úgy látom, hogy most is keresik a kétkezi munkást. Hegesztôre, lakatosra vagy esztergályosra mindig szükség van valahol. Most még vannak tapasztalt szakemberek, akik tovább tudnák adni azt, amit megtanultak az életük folyamán. Kár volna, ha kárba veszne ez a tudás... – Alvári István, Siklós –


Dél-Dunántúli Gazdaság

ÚJ TAGJAINK

A Rónai fodrászat és a kamara: jó a szakmai együttmûködés Szakmai múltja több generációs dinasztiában gyökerezik, hivatása egyben a hobbyja is. Kitartása, lelkesedése hosszú évek óta sem veszített lendületébôl. Azt mondja, az elmúlt három év önzetlen támogatása ajándék értékû volt a kamarától. Rónai Miklós neve sok pécsi számára ismerôsen cseng, hiszen számos új és törzsvendég állítja: a neves fodrász a mai napig ugyanazzal a precizitással és lelkesedéssel dolgozik, mint a kezdet kezdetén. A mai napig minden reggel hét órakor kezd, s az este még bent éri az üzletben. Elképzelhetetlennek tart bármilyen lazítást. Hite szerint a vendég mögé újból és újból úgy kell odaállni, hogy minden kuncsaft olyan frizurával távozzon, amelyet megálmodott magának. Az üzletet édesanyjával közösen vezeti, akitôl megtanulta ennek a csodálatosan kreatív szakmának minden fortélyát, és ami a legfôbb: ô nevelte belé a szorgalom és a kitartás képességét. Emellett örül még annak, hogy a feleségét is sikerült ez-

Új tagunk az AB Grafológia és HR Központ Kft. Munkaerô kiválasztás, pályaorientációs tanácsadás, kézíráselemzés, pszichológia, HR. Íme néhány hívó szó azok közül az igénybe vehetô lehetôségek közül, amelyeket a pécsi székhelyû AB Grafológia és HR Központ Kft. nyújt. A vállalkozás munkáltatók és magánszemélyek számára kínál professzionális személyügyi, grafológiai, és pszichológiai szolgáltatásokat. A cég a közelmúltban csatlakozott új tagként a kamarához. Az AB Grafológia és HR Központ Kft. mögött két szakmailag kiválóan képzett hölgy áll, akik megálmodták, létrehozták és azon dolgoznak, hogy sikeresen mûködtessék vállalkozásukat. A vállalkozás vezetôi szerint: minden szakértelmünkkel arra törekszünk, hogy azokon a munkahelyeken, ahol felkérnek minket bármilyen jellegû személyügyi tanácsadói, vagy grafológiai munkára, adott pozícióhoz megkeressük és kiválasszuk a legmegfelelôbb munkatársat, vagy felfejlesztjük a már állományban lévô munkavállalót. Varga Beáta elmondta: az íráselemzés hatékony eszköze a kiválasztásnak, hiszen képes olyan – az adott munkakör ellátásához nélkülözhetetlen – kompetenciák szûrésére, melyek meglétére, vagy hiányosságára a kiválasztás után csak hosszú hónapok elteltével derül fény. Ezzel költséget kímél a munkáltatónak és segíti a jelentkezôk közül a legalkalmasabb jelölt kiválasz-

tását. Az íráselemzés alkalmazása ezen kívül segíti növelni a hatékonyságot a teljesítményértékelés, karriermenedzsment területein a dolgozók irányított fejlesztésén keresztül. Gháthy Anett: másik oldalról a magánszemélyek felé nyitunk grafológiai és pszichológiai szolgáltatásainkkal, mellyel célunk, hogy segítsük a hozzánk fordulót, egyéniséget kihangsúlyozva rátalálni arra az útra, amiben a legtöbb örömét leli, legyen szó magánéletrôl, karrierrôl, kapcsolatokról, és bármilyen egyéb szereprôl, ami fontos számára. Ehhez kapcsolódó szolgál-

29 zel a hivatással „megfertôznie, hiszen ma már ô is fodrász a Rónai szalonban. Amikor Rónai Miklóst a versenyekrôl kérdezem, inkább a tanítást, illetve a versenyekre való felkészítés fontosságát említi, holott számos sikeres hazai és nemzetközi megmérettetés van már mögötte. Megemlíti azt, hogy idôközben elvégzett egy kiemelt fontosságú oktatói tanfolyamot, amely az unióban akkreditált képesítést biztosít számára. Hozzáteszi még: az oktatást ugyan szereti, de szigorú tanár. Ezért is esik meg gyakran, hogy azt a bizonyos képzeletbeli lécet nála csak kevesen ugorják át. A kérdésemre, miszerint miért döntött a kamarai csatlakozás mellett, kész a válasza. Utal arra, hogy elhatározása nem volt kétséges, hiszen az elmúlt években a kamara önzetlenül segítette a munkáját, amit ajándékként értékel. Rónai Miklós bízik abban, hogy ez a kiváló szakmai kapcsolat képes további fejlôdésre. A pécsi fodrászmester szeretne ugyanis több lehetôséget a tanulók oktatásában, illetve reméli még, hogy a pályázatokhoz megfelelô információt és segítô iránymutatást is kap majd. E.É.

tatásaink: teljes személyiségkép és fejlesztési program, pályaorientációs vizsgálat és tanácsadás, párkapcsolati összeillôség vizsgálat. Érdeklôdésünkre az AB Grafológia és HR Központ alapítói továbbá azt is elmondták: számunkra a grafológia az a tudományos, objektív mérésekkel alátámasztható módszer, mely személyiséget feltárva segít elmélyíteni az önismeretet, ezáltal nyújt lehetôséget, hogy önmagunkat kiteljesítve, boldogabban éljük az életünket. Az íráselemzés a személyiség aktuális állapotát térképezi fel, a grafológus nem látja elôre a jövôt, ám a fejleszthetô területek megjelölésével befolyással lehet annak irányára. A kamarai tagságtól vállalkozásunk további fejlôdésének elôsegítését reméljük. E.É.


30

BARANYAI GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kompetenciafejlesztô tréningek diplomásoknak

Alumni Akadémia

2011. júniusában indult útjára a PTE-n végzettek számára az Alumni Akadémia nevet viselô képzési program. Az egynapos, szombati tréningek célja, hogy hozzájáruljanak a munkahelyen és a társasági életben szükséges kompetenciák fejlesztéséhez, és olyan többletet adjanak, amelyek jelentôs mértékben segíthetik a sikeres munkaerô-piaci beilleszkedést és helytállást, mindezt a legújabb – a munka világára is hatással lévô – trendekhez való igazodással.

A diplomás pályakövetés eredményeit is felhasználva a 2011/2012-es tavaszi félévben az alábbi kurzusok kerülnek meghirdetésre: 2012. március 31. Gasztrokultúra (oktató: Várvizi Péter séf, gasztro-szakértô) A tréning a gasztronómia témakörén belül olyan kérdésekre keresi választ, melyek segítenek eligazodni a hazai gasztronómiai környezetben, s ezen keresztül képet ad a hazai gasztronómia sajátságos fejlôdésérôl és a ma gasztronómiai kultúrájáról. 2012. április 14. Bor-Schola – Borkultúra (oktató: dr. Csizmadia András fôiskolai oktató) A kurzus azoknak kínál támaszkodót, akik szeretnének biztonsággal eligazodni a különbözô borfajták között, illetve úgy gondolják, hogy hazánk borvidékeinek, illetve a rájuk jellemzô szôlôfajtáknak és jellemzô boroknak az ismerete a társasági kultúra részét képezik. 2012. április 21. Stresszkezelés (oktató: dr. Jakab Julianna pszichológus, közgazdász) A kurzus célja hogy támogassa azoknak a személyes erôforrásoknak a tudatosítását és fejlesztését, amelyekre a gyorsuló világunkban megnövekedett alkalmazkodási igény miatt óriási szükségünk van. A résztvevôk a csoportban átgondolhatják és megtapasztalhatják, hogyan hatnak ránk a környezeti kihívások. Saját élményként kipróbálhatnak különbözô stresszkezelési eljárásokat, kidolgozhatják egyéni stresszkezelési tervüket. 2012. május 5. Kreativitásfejlesztés (oktató: dr. Farkas Ferencné dr. Kurucz Zsuzsanna egyetemi docens) Csoportos gondolkodási készségfejlesztés, szórakoztató és egyszerû módon. A cél olyan készségek, képességek kialakítása, amelyet a résztvevôk bármikor felhasználhatnak az egyes problémák megoldására. 2012. május 12. Prezentációs technikák (oktató: dr. Horváth József egyetemi docens) Elôadni az egyik legizgalmasabb lehetôség az oktatásban, a tudományban és az üzleti életben. Mindannyiunknak vannak ebben jó és feledhetô tapasztalatai. Ez a tréning arra invitálja a résztvevôket, hogy friss szemmel gondolják újra

ezeket a tapasztalatokat és méginkább képesek legyenek olyan meggyôzô hatású elôadások tartására, melyek hitelesek és emlékezetesek. További információ és jelentkezési lehetôség a www.alumni.pte.hu/alumni-akademia oldalon. A kurzuson való részvétel a PTE-n végzettek számára alumni tagként jelentôs, 70%-os kedvezménnyel lehetséges. A kurzusok szervezôje a Pécsi Diplomások Köre A PTE alumni szervezetének, a Pécsi Diplomások Körének célja, hogy az egykori hallgatók

továbbra is igénybe vehessék az egyetem által nyújtott szolgáltatásokat, valamint kapcsolatban maradhassanak társaikkal és az Alma Materrel. A mintegy 8000 tagot számláló szervezet Alumni Portálja (www.alumni.pte.hu) a végzett hallgatók számára került kialakításra azzal a céllal, hogy a havonta megjelenô hírlevél révén többek között aktuális eseményeinkrôl, öregdiák-találkozókról, diplomásoknak szóló képzéseinkrôl adjon tájékoztatást. Csatlakozó végzôseink az ingyenesen igényelhetô alumni tagkártyával folyamatosan bôvülô kedvezményeket vehetnek igénybe: www.alumni.pte.hu/kartya-kedvezmenyek.

Siklósi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum A Siklósi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma egy foglalkoztatási együttmûködési megállapodás, mely a térségi szereplôk szerzôdésben rögzített összefogása, a foglalkoztatás bôvítésének elôsegítése érdekében. A Foglalkoztatási Paktum keretében sikerült egy asztalhoz ültetni a térség foglalkoztatási szereplôit, párbeszédet létrehozni a vállalkozások, oktatási intézmények, önkormányzatok, civilek között. A projekt pályázati úton támogatott idôszakában a térség munkaerô-piaci helyzetelemzésére alapozva elkészült a térség Foglalkoztatási stratégiája és akcióterve, továbbá kidolgozásra került a jövôben megvalósítani kívánt 5+1 projektötlet. Megjelent egy a paktumról szóló angol-magyar nyelvû tájékoztató kiadvány. A paktum civil szervezeteinek képviselôi létrehozták a paktum civil munkacsoportját; s kidolgozták saját, a foglalkoztatási helyzet javítását célzó stratégiájukat. A projektzáró rendezvény 2011. június 30-án volt, ezt követôen megkezdôdött a Paktum projekt – szerzôdésben vállalt – 3 éves fenntartási idôszaka. Áttekintésre került a kidolgozott 5+1 projekt helyzete: jelenleg a Kisharsányban folyó program „Termelj kihasználatlan élômunkával, elhagyott területen...” kezdte meg mûködését. A többi projekt tekintetében kutatjuk a megvalósításukat segítô pályázati forrásokat. 2011. december 14-én megrendezésre került a Paktum II. Foglalkoztatási Fóruma. A fórum részét képezve, különbözô témájú elôadások zajlottak; a szakképzés átalakuló rendszerérôl, az Iparkamara szerepvállalásáról, a közfoglalkoztatási programok tapasztalatairól, pályázati lehetôségekrôl. A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának támogatása által, új szolgáltatás bevezetésére került sor. A térség munkaadóinak lehetôsége van munkaerô-piaci tanácsadás igénybevételére. A paktum-tagokat havonta, hírlevél formájában informáljuk az aktuális pályázati lehetôségekrôl és egyéb fontos, a munkaerô-piacot érintô változásokról. A Foglalkoztatási Paktum együttmûködése keretében 2012. év március és október hónapjában egy-egy Foglalkoztatási Fórumot, május hónapban pedig egy a paktum-tagság számára szóló tanácskozást szervezünk.


Dél-Dunántúli Gazdaság Ha a látogató történetesen operarajongó, és ha kivételes szerencséjére nem esik az esô, valószínûleg élete egyik meghatározó élménye vár rá, amikor ellátogat a világ legnagyobb operaszínpada, a veronai Arena valamelyik elôadására. A kezdési idôpont mindig 21 óra 15 perc, de a galéria, pontosabban a gradinata non numerata közönsége már órákkal elôbb bent ül a nyolcvanezer embert befogadó kôkatlan felsô karéjában. Alighogy lekapcsolódnak a nézôtéri fények, sok ezer apró gyertya lobban föl a magasan szorongó nézôk kezében, és a seregnyi, pici, vibráló fény még különlegesebbé varázsolja a hangulatot. Eddigre elülnek a mozgóárusok is, de ugrásra készen várják a szünetet. Amint elhallgatnak az utolsó akkordok, folytatják az elsô felvonás elôtt már több órán keresztül bemutatott, hajmeresztô tornagyakorlatukat a széksorok és a kôpadok között. Hatalmas kosarakkal, hûtôtáskákkal egyensúlyoznak a nézôk feje fölött. Az egész Arena visszhangzik a kiabálásuktól: — Birra in ghiaccio! Cola, birra, fanta! Panino e vino! És akkor helyben is vagyunk. A panini e vini, vagyis a szendvicsek és borok fölirat ugyanis néhány hónapja – más, hasonló, szívemnek oly kedves fölirattal együtt – megjelent Pécsett, a Király utcában, az újonnan nyílt olasz étterem, a Massimo pultja fölött. Nem csak borok vételezhetôk, de kiváló sörök jégbe hûtve is, így rendelkezésre áll a legendás, zöldkalapos Birra Moretti, meg egy másik jellegzetesség, az Azurro. Mérnek aztán elsôrangú aperitifeket, grappát, limoncellot, disaronno amarettot, maraschinot, camparit. És akkor mindjárt némi hiányérzetrôl: Zwack Unicum nem kapható. Pedig... Milyen érdekes, ezeken a hasábokon már tízegynéhány évet töltöttünk együtt, és errôl eddig még nem is fecserésztem. Tehát. Az Unicumot az egyik híres, genovai olasz alkoholcég tulajdonosa, Signor Salengo nagyon szerette. A rossz nyelvek szerint ennek volt köszönhetô, hogy a termék a kilencszázhetvenes években komoly karriert futott be Itáliában. Más, általa terjesztett italok sokkal híresebbek voltak. Ez esetben azonban

VENDÉG-OLDAL

31

egy árucikk szeretete többet jelentett, mint a pénz vagy a befolyás. Nem mellesleg: ôrült nehéz piac az olasz, szinte minden kisvárosnak megvan a maga gyomorkeserûje – pardon, amaroja. Zwack Péternek a cégen belül kezdetben az volt a föladata, hogy Salengo ügynökeivel az Unicum jószolgálati nagyköveteként módszeresen beutazza a

sem sokkal drágább, mint idehaza, akár még visszahozni is megérné mutatóba, olasz fölirattal, hogy lám csak... De essék szó az ennivalókról! A pizza-választékból találomra böktem rá a salame piccante elnevezésûre, de annyira bevált ez a csípôs-szalámis, mozzarellás kivitel, hogy utóbb áldottam a jó sorsomat a döntésemért. Megízleltem azután a négysajtos quattro formaggit, ahol a mozzarella, a füstölt, a gorgonzola és a bree tett rám kitûnô benyomást. A kedvencem mégis a crudo lett, vagy nem is tudom, hogy írjam, maradt máig, mert a pármai sonkás csodát, majd önök is tapasztalják, nem elég egyszer megkóstolni. A tészták belvilága ugyancsak igen csábító, a spagettik, gnocchik, pennék

Csizmát, és intenzív PR-tevékenységet fejtsen ki. Salengoék – részben ennek is köszönhetôen – végül már évi egymillió palackkal adtak el a portékából. Késôbb az Unicum gyár Milano mellé, Solaroba települt. Nagyon hosszú ideig készült ott a kiváló gyomorkeserû, mígnem – az ismert kacskaringók után – a család által visszavásárolt magyarhoni üzem lassan átvette a termelés jelentôs részét. A kinti gyártás tehát jószerével elapadt, de a forgalmazás nem. A meghatározó áruházláncok, a minôségi szeszt forgalmazó boltok polcain ma is ott találjuk a Zwack Unicumot. Szép összekötôelem lehetne tehát, mintegy hidat képezhetne az itthoni és az olasz italkultúra között a Massimo választékában is. Hozzáteszem: kint

és lasagne-k közül a hagyományos bolognai spagettit ajánlanám nagyon, a salátaajánlatból pedig a tonhallal bolondított nizzait. És ha már a szendvicsekkel kezdtünk, vagy majdnem azokkal, emeljünk ki itt is egy gyöngyszemet, s legyen ez a pollo parmigiano. A cibattában mascarpone, friss saláta és paradicsom társaságában várakozik ránk egy parmezánbundába öltözött csirkemell. Summa summarum: a higany-idegességgel kínlódó forint-euro árfolyamot és a családi költségvetést figyelve gyanús, hogy a veronai operalátogatás idén kicsit messzire került. De Olaszország, a Massimonak köszönhetôen, kétségtelenül közelebb jött valamivel. És nem is kicsivel. Sz.Koncz I.

Közel már a messze


32

AUTÓTESZT

A reklámügynökségi tevékenységekkel és informatikai fejlesztéssel foglalkozó Markcon csoport ügyvezetô tulajdonosa a néhány évvel ezelôtti motorkerékpár teszt után, most egy négykerekût, a Nyitrai Autóház Nissan Juke-ját próbálta ki. — Azt hiszem az autó külseje rögtön meghatározza az attitûdöt, biztosan sokan vannak akinek túl sok ez a Nissan. — Véleményem szerint, amit a Nissan el akart érni a városi terepjáróival, azt elérte. A Juke az az autó, amit rögtön észre lehet venni. Egyedi formavilága van, tetszenek a haragos legfelsô lámpatestek, de ezek is csak az autó rajzfilmes, meseszerû vonalaira erôsítenek. Vidámságot, lazaságot, könnyedséget sugall az autó, jól ráéreztek a formatervezôk erre a hangulatra. Tôlem a terepjárók távol állnak, de ebben a kocsiban én nem is a SUV-ot látom, hanem a szimpatikus városi autót. A mai egyen utcaképben jó hogy vannak ilyen autók mint a Juke. Nem fut belôle sok az utakon, így egy felsô kategóriás luxusautónál is alkalmasabb arra, hogy valami egyedivel, különlegessel közlekedjünk. Aki ki szeretne tûnni a tömegbôl, annak tökéletes választás. Mikor megláttam az elsô Juke-ot az utcán, rögtön felfigyeltem rá és meg is néztem a Nissan honlapján milyen autó ez. — Ha nem terepjáróbarát, akkor milyen autókat kedvel? — Az elsô autóm egy 1000 köbcentis Suzuki volt, aztán jött egy minden szempontból óriási váltás egy Toyota Carina E, ami nagyon jó autó volt. Ezt egy Citroen Picasso követte, majd utána következett a jelenlegi Opel Insignia. — A Picasso és az Insignia teljesen más stílusú autó, miért váltott? — A Picasso régóta tetszett és akkoriban született a második gyermekem, szükség volt egy családi egyterûre. Az Insigniát azért választottam, mert egyre többször kellett hosszabb üzleti útra mennem, kényelmesebb, komolyabb megjelenésû és fôként biztonságosabb autóra volt szükségem. — Rutinos vezetôként hogyan közlekedik?

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Vendler Balázs – — Két év alatt százezer kilométert tettem meg az autómmal, így inkább biztonságos, kiszámítható sofôrnek mondanám magam. A büntetéseket nem a gyorshajtásból, hanem a parkolásokból gyûjtöm össze. Sajnos. annyi felelôtlen vezetô van az utakon, hogy nem kell keresni a bajt, az a vétlen autósokat is utoléri. — Öt évvel ezelôtt a saját motorjáról, egy Kawasaki ER6-N-rôl beszélgettünk. Motorozik még? — Miután azt vettem észre, hogy kezdek túl vakmerô lenni, lecseréltem egy nyugodtabb stílusú motorra. Ehhez a döntéshez kellett az a nagyon veszélyes szituáció, amikor egy normál tempóban elkezdett kanyarban egy sárfelhordáson megcsúsztam. Nem estem el, de átkerültem a szemközti sávba ahol csak a szerencsének köszönhetôen nem jött senki. Sajnos, mostanában kevesebb idôm van motorozni. — A Juke utasterébe mennyire sikerült átemelni a karosszéria hangulatát? — Bent már egy kicsit csökkent a lelkesedésem az autó iránt. Ennek két oka van, az egyik a mûszerfal és az A oszlop kopogósan kemény mûanyag borítása. Az ajtókra is juthatott volna több kárpit. A világos autókat kedvelem, ez a sok komor fekete mûanyag lehangoló,

néhány világos puha betét sokat javítana a hangulatomon. A másik panaszom az ülésrôl szól, városban, rövid távokra megfelelô, hosszú utakon nekem már kényelmetlen lenne. Látványos a kardánbox kialakítása, egyedi, és a sok tárolórekesznek köszönhetôen praktikus is. Tetszik a szintén szokatlan stílusban kialakított mûszeregység. Nagyon látványos, ahogy indításkor felerôsödik a mûszerfalvilágítás, majd végállásig lendülnek a mutatók. Hatalmas a kesztyûtartó, finoman kezelhetôek a kapcsolók és a felszereltség is korrekt. Számomra nagyon fontos

Nyitrai Autóház Kft. – 7630 Pécs, Schroll J. u. 5 . – Tel.: 72-215-970 – www.nissannyitrai.hu


Dél-Dunántúli Gazdaság

33

AUTÓTESZT

Nissan Juke 1.5 dCi a hiánytalan biztonsági felszerelés egy autóban, itt megkapunk mindent alapáron. A tesztautóban ugyan nem volt benne, de a prospektusban láttam a jobban felszerelt változatok kombinált klímavezérlô paneljét, ez nagyon sokat javít a belsô tér hangulatán, mindenképpen megvásárolnám. A magasabb felszereltségi szinten az üléskárpitok is látványosabbak, színesebbek, így már az utastér hangulata illeszkedne a külsô vidámságához. — Az elsô két ülésen kényelmesen elférünk, de hátrébb már érezhetô, hogy mindössze 4,1 méteres a Juke. — A hátsó üléseken éppen elférek magam mögött. Hosszabb túrára nem vállalkoznék, de városban elviselhetô. Érdekes hogy a fejtér jelenti a korlátot, a lábaknak van elég helyük. A csomagtartó nem okozott meglepetést, a Juke külméreteihez hasonlóan ez is kisautós, de a padló alatti kivehetô mûanyag doboz nagyon praktikus. — A dízelmotor mennyire harmonikus ebben a kocsiban? — Dízellel járok, ezt szoktam meg. Kellôen erôs, nyomatékos, a takarékossági szempontok is egyértelmûen a dízel felé billentik a mérleg nyelvét. Biztosan nagyon izgalmas az autó az 1.6-os 190 lóerôs turbós benzinessel, de ez a motor is a fürgébbek közé sorolja a vá-

rosban. Annál is inkább, mert meglepôen jó vezetni az autót. Pici, könnyû, fürgén reagál a kormánymozdulatokra, látszik, hogy az ideális terep számára a város. A sportosan kemény futómû a mi útjaink ellen egy kicsit tiltakozik ugyan, de kényelmetlennek nem mondanám. A magasabbra emelt váltó is pazar, látszik hogy a legendásan precíz japán szerkezetek leszármazottja. — Kinek ajánlaná a kocsit? — Második autónak, városi szaladgáláshoz, gyereket iskolába, óvodába vinni tökéletes. Egészen addig jó választás lehet elsô autónak is, amíg ki nem növi a család. Különleges, izgalmas, vidám autót keresôknek jó választás, mert biztosan nem lesz belôle unalmas tucatautó. T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1461 cm3 Maximális teljesítmény: 110 LE 4000/min Maximális nyomaték: 240 Nm 1750/min Saját tömeg: 1285 kg Maximális sebesség: 175 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 11.2 s Átlagfogyasztás: 4.9 l Alapár (Acenta 1.5 dCi): 5.150.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések: elsô, oldal és függönylégzsákok, ESP, ABS, EBD, elektromos ablakemelôk és tükrök, fedélzeti számítógép, légkondicionáló, Bluetooth kihangosító, 17” könnyûfém keréktárcsák, bôrbevonatú kormány és váltógomb, sebességtartó automatika sebességhatárolóval, USB csatlakozó, hatfokozatú sebességváltó


34

TURIZMUS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Középpontban az öko-turizmus Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerûbb vidéki turisztikai kiállításának számító Pécsi Utazás Kiállítás és Vásár immár tizenhetedik alkalommal nyitja meg kapuit. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénye a Fair-Expo Kft. szervezésében valósul meg. A régió idegenforgalmának népszerûsítésében fontos szerepet betöltô eseménynek a Lauber Dezsô Sportcsarnok ad helyet március 9. és 11. között. A hagyományoktól eltérôen ebben az esztendôben nem díszvendége lesz a vásárnak, hanem az öko-turizmus kerül a középpontba, természetesen e mellett megjelennek kínálatukkal a tengerparti üdüléseket, külföldi és belföldi utakat kínáló utazási irodák is. — A kiállítókhoz azzal a kéréssel fordultunk, hogy a kínálatukba emeljék be az öko-turisztikai lehetôségeket – mondja Ferenczy Tamás, a Fair-Expo Kft. ügyvezetôje, a vásár egyik szervezôje. — Néhány natúrpark már bejelentkezett, még Erdélybôl a kerámiáiról ismert Korond közelében található is, amely kimondottan a biokultúra és a védett területek nyújtotta lehetôségekre kívánja felhívni a figyelmet. A március elsô hétvégéjén megrendezésre kerülô turisztikai vásáron a külföldi – olasz, horvát, román – utazási irodák mellett felvonultatja kínálatát egyebek mellett a Tensi, az

IBUSZ, a Neckermann, a Lenau Reisen, valamint a nyolc régió közül várhatóan hat is saját standon népszerûsíti turisztikai lehetôségeit. Az idei év újdonsága, hogy külön játszóhelyet alakítanak ki a gyerekeknek, valamint több kiállító – Balaton, Észak-Magyarország – külön programokkal is jelentkezik a standjain. — Nem egyszerû dolog ma a nyári utazásokat a bizonytalan gazdasági légkör, a jelentôs árfolyam-ingadozás mellett megtervezni – hangsúlyozza Ferenczy Tamás. — Az utazási irodák helyzete sem könnyû, hiszen sok a bizonytalansági tényezô, s a Malév bedôlése is nehéz helyzetbe hozta ôket, ugyanis sokan foglalták le náluk a repülôjegyeiket, s kezelniük kell most ezeket az ügyeket is. Az egyre nehezedô gazdasági körülmények ellenére várhatóan idén is – ha csak néhány napra – de szeretnének elutazni nyaralni, elmenni pihenni valahova. A szûkös anyagi lehetôségek miatt nagy valószínûséggel a belföldi utak iránt érdeklôdnek majd többen, mert azok árait még talán ki tudják gazdálkodni a családok. S a vásár lehetôséget teremt arra, hogy az utazási irodák munkatársaival közösen keressék meg a pénztárcájuknak és az elképzeléseiknek legjobban megfelelô lehetôségeket.

MÁV Beszállítói Roadshow

HATÁRTALAN TERMÉSZET – EZERÉVES KULTÚRA

Pécs, 2012. március 27. Hogyan lehetne az Ön cége is a MÁV partnere? ● Mit érdemes tudni a MÁV beszállítói pályázati rendszerérôl? ● Hogyan alkalmazza a MÁV az e-árlejtést? ● Mi pontosan a Basware? ● Miért lesz könnyebb az e-tenderinggel? ●

Minderre és még sok minden másra kaphat választ a MÁV beszállítókat érintô országos, 20 helyszínre látogató roadshow-ján, amelyen személyes konzultációval is várjuk! A MÁV Beszállítói Roadshow következô állomása az alábbi idôpontban és helyszínen kerül megtartásra: Pécs – 2012. március 27., kedd 11.00 VOKE Vasutas Mûvelôdési Ház 7621 Pécs, dr. Váradi Antal u. 7/2. A részvétel díjtalan! Jöjjön el, mondja el a véleményét – építünk rá! Örömmel vesszük, ha a konzultációra elhozza bemutatkozó anyagait is! Tervezett program: ● Werle Zoltán, a MÁV Társasági Szolgáltatás igazgatójának elôadása, amelyben a MÁV beszerzési tapasztalatait, módszereit és folyamatait mutatja be. ● Dr. Nagy Miklós, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány vezetôjének elôadása „Vállalkozásfejlesztési eszközök: esélyek és lehetôségek” címmel. ● Interaktív, csoportos konzultáció a MÁV és a BVK szakembereinek részvételével. A vállalkozásfejlesztési eszközök hatékonyabb kihasználásában partner a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány, www.bvk.hu. Továbbá, a MÁV együttmûködô partnere a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (www.hita.hu), amelyet a Magyar Kormány azzal a céllal hozott létre, hogy a külföldi vállalatok magyarországi befektetéseinek ösztönzése és a kétoldalú kereskedelem elôsegítése mellett támogassa az exportképes hazai kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységét. A pécsi MÁV Beszállítói Roadshow szervezésében partner a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (www.pecsikamara.hu).

Információ és regisztráció Virág Nikolettnél (06 1 511 34 24; viragn@mav.hu).

w w w. f a i r e x p o . h u

Térségi összefogással, a Kôszegi-hegység jellegzetes természeti és kulturális kincseinek megôrzésére és bemutatására jött létre hazánk elsô natúrparkja, az Írottkô Natúrpark. A Hétforrás, az Írottkô- és az Óházkilátó, a Stájer-házak vagy az évezredek óta lakott Szent Vid-hegy a bakancsos turisták kedvelt célpontjai. Egész évben ingyenes vezetett gyalogos és kerékpáros túrák, helytörténeti séták, gyógynövény és gyógytea bemutatók, borkóstolók várják a vendégeket. Évszázadok kultúrája, tiszta levegô és hagyományos vendégszeretet fogadja a látogatót az Írottkô Natúrparkban és Pannónia Gyöngyszemében: Kôszegen.

Írottkô Natúrparkért Egyesület és Tourinform 9730 Kôszeg, Rajnis utca 7. Tel./fax: 94/563-120, ine@t-online.hu, www.naturpark.hu


Dél-Dunántúli Gazdaság

35

HIRDETÉS

Konferenciaterem NEK! IGÉNYESEK

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô. ● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audio-vizuális eszköztár ● sokpontos internet hozzáférés ● mobil szavazó rendszer ● 100 fôs szinkrontolmács rendszer ● klimatizált légtér A helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a különbözô rendezvényszervezési igényeket. A konferencia terem hangszigetelt, mobil falrendszerrel két kisebb teremre választható, de mindkét részben a felsorolt technika önállóan is alkalmazható. A konferencia terem mellett étterem áll a résztvevôk rendelkezésére, mesterszakácsaink hagyományos éttermi kiszolgálással, és fogadással is várják a vendégeket. Lehetôség van hideg büfé, kávé és ital szervírozására is. További tárgyalók segítik a konferenciák szekciómunkáját. A 24 fôs (a hangszigetelt falrendszer zárásával két 12-12 fôs) számítógépes oktatóterem is rendelkezésre áll. A résztvevôk számára zárt, 60 férôhelyes parkolóhelyet tudunk biztosítani.

A selejt bosszúja A régi Latabár film jutott eszembe a minap, egy nyomató viszontagságos életének és „halálának” körülményeit végigkövetve. Mivel a történet nem egyedi, úgy döntöttem, megosztom önökkel is. A határ a gazdaságos és az olcsó, a megtakarítás és a pazarlás között bizony néha elég keskeny, mint azt ez a történet is tanúsítja. Az alábbi történet nemrégiben esett meg, az élet írta. Azért kívánkozott ki belôlem, mert tipikus történet, sok hasonlóval találkoztam már, mondhatni orvosi lóról van szó. Egy szerény költségvetésû szervezet vásárolt nyomtatót, színes irodai nyomtatásra. Sikerült ajánlás alapján beszerezniük egy olyan típust, ami nagy teljesítményû és emellett még gazdaságos is volt, teljes megelégedéssel használták. Az utángyártott festékpatronokat a megszokott szállítójuktól szerezték be, a gyári festék árainak kevéssel a fele alatti árszinten. Több mint egy éves mûködés után merült fel az ötlet valakiben, hogy lehet ehhez a géphez még olcsóbb tintát is kapni, miért nem azt használják? Elgondolkodtak az ajánlaton és végül a még olcsóbb mellett döntöttek, mondván, hogy minden forint számít. Egy hónap után a nyomtató az egyik színt nem volt hajlandó nyomtatni. A gép vizsgálatakor kiderült, hogy a kérdéses színt adagoló patron hibás volt, a gépben is komoly problémát okozott. A szerviz próbálta a hibát kijavítani, de a patron cseréje után a védô chip miatt a többi tintapatron is cserére szorult. A cserék után viszont ez egyik nyomtató fej romlott el: a cserébe behelyezett új gyári darabot a nyomtató nem fogadta be, elektronikai hibát jelezve. A történet végére a nyomtató véglegesen használhatatlanná vált, az új fejegységgel és patronokkal együtt kellett kiselejtezni. A mûvelet teljes költsége az ô viszonyaik között tetemes volt: a behelyezett alkatrészek több mint húszezer forintot tettek ki, a gép beszerzési ára közel negyvenezer forint volt. Ráadásul a helyette beállított új gép laponkénti költsége másfél-

szer annyi, mint a régi volt, ami éves szinten szintén néhány tízezer forint további plusz kiadást jelentett. Az utólagos visszakövetés alapján a lavinát az új, még olcsóbb árú patron védô chipje indította el. Az ezen nyert összesen néhány ezer forint megtakarítás tetemes költségeket eredményezett. A hibát okozó patron típus nem volt ismeretlen a szervizes kollega elôtt: sok nyomtató „életébe” került már az ô praxisában is. A megtakarítás egy bizonyos mértékig hasznot hajt, jó és elôrevivô eszköz. A gazdaságos és az olcsó viszont nem mindig jár együtt: a legjobb megoldás többnyire félúton van. Ha valaki vállalkozásból él, az tudja, hogy a legolcsóbb árba csak a legalacsonyabb elvárások férnek bele: legyen ez biztonság, szolgáltatás vagy éppen alapanyag minôsége. A Vásárló valamilyen oknál fogva rendkívül sokszor hisz a csodákban: a legolcsóbbat keresi, a legjobb feltételekkel, kifogástalan minôségben. Egy ismerôs üzletben sok éve láttam egy kis táblát az alábbi felirattal: „Mi gyorsan, olcsón és jól dolgozunk. A fentiek közül kettôt választhat.” A tapasztalatom az, hogy elviselhetô, idônként minimális árkülönbség ellenében sokszor lényegesen magasabb színvonalat találhat az, akinek a mûködôképesség, a biztonság is értéket jelent. Az pedig, hogy melyik eladó mit ajánl és az késôbb hogyan teljesül, újra és újra felveti azt a problémát, amit úgy szoktunk emlegetni, hogy a szakember felelôssége. Olvasói kérésre továbbra is elérhetô a nyomtató kiválasztást segítô anyagunk teljes terjedelmében ezen a webcímen: www.NyomtassOkosan.hu/hogyan-valasszon-nyomtatot Ezen az oldalon egy külön ajándékot is talál: a „Nyomtató vásárlási ellenôrzô lista” címû letölthetô összefoglalót, ami egy beszerzés elôtt könnyen, gyorsan áttekinthetô ellenôrzô lista. Köszönöm a figyelmét! Harman Tibor

http://www.nyomtassokosan.hu


XIV. évf. 2. szám  

PÉcs-Baranya gazdaságáról.

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you