Issuu on Google+

XIV. évf. 1. szám, 2012. január 27. A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Regisztráljon!


2

AJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Rendezvénynaptár • 2012. január-április Gondolatébresztô üzleti reggeli Idôpont: február 7. Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ További információ: Enterprise Europe Network (een@pbkik.hu)

Szintvizsga elnökök felkészítése Idôpont: február 7. Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ További információ: Bakó Eszter (ebako@pbkik.hu)

Adófórum – 2012 Szigetvár Idôpont: február 8., 15. Helyzín: Szigetvár További információ: Rudics Judit (jrudics@pbkik.hu)

Környezetvédelmi termékdíj fórum Idôpont: február 14. Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ További információ: Regionális Innovációs Centrum (inno@pbkik.hu)

Pénzforrások – 2012 Mohács Idôpont: február 14. Helyszín: Mohács További információ: Mintál Erika (emintal@pbkik.hu)

Pénzforrások – 2012 Komló Idôpont: február 15. Helyszín: Komló További információ: Lép Péter (plep@pbkik.hu)

Pénzforrások – 2012 Siklós Idôpont: február 16. Helyszín: Siklós További információ: Králik Ivánné (kkralik@pbkik.hu)

Pénzforrások – 2012 Szigetvár Idôpont: február 22. Helyszín: Szigetvár További információ: Rudics Judit (jrudics@pbkik.hu)

Energiabeszerzés szakmai nap (Sourcing Hungary) Idôpont: március 1. Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ További információ: Regionális Innovációs Centrum (inno@pbkik.hu)

Cebit – „újrahangolva” Idôpont: március 6-10. Helyszín: Hannover Idôpont: Enterprise Europe Network (een@pbkik.hu)

17. Pécsi Utazás Kiállítás és Vásár Fókuszban az ökoturizmus – Idôpont: március 9-12. Helyszín: Pécs, Lauber Dezsô Városi Sportcsarnok További információ: Enterprise Europe Network (een@pbkik.hu)

Mestervizsga pedagógiai tanfolyam Idôpont: március 13.

Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ További információ: Piacsek László (piacsek@pbkik.hu)

CNCB Technical Meeting és Steering Committee Meeting Idôpont: március 13-15. Helyszín: Rzeszów, Lengyelország További információ: Regionális Innovációs Centrum (inno@pbkik.hu)

India üzleti szemmel Idôpont: március Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ További információ: Enterprise Europe Network (een@pbkik.hu)

Nemzeti klaszterkonferencia Idôpont: március Helyszín: Pécs További információ: Regionális Innovációs Centrum (inno@pbkik.hu)

Gépipari Klaszter – klaszterbizottsági ülés Idôpont: március Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ További információ: Regionális Innovációs Centrum (inno@pbkik.hu)

Fókuszban az élelmiszeripar és kereskedelem Idôpont: április 4. Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ További információ: Enterprise Europe Network (een@pbkik.hu)

Vizsgabizottsági tagok felkészítése Idôpont: április 18. Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ További információ: Gáncs Katalin (gancs@pbkik.hu)

Hannover Messe Idôpont: április 23-27. Helyszín: Hannover, Németország További információ: Enterprise Europe Network (een@pbkik.hu)

Baross InnoMark projektzáró rendezvény Idôpont: április 27. Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ További információ: Regionális Innovációs Centrum (inno@pbkik.hu)

Közbeszerzési szakmai fórum és pályázati tájékoztató Idôpont: április Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ További információ: Regionális Innovációs Centrum (inno@pbkik.hu)

Környezetvédelmi fórum Idôpont: április Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ További információ: Regionális Innovációs Centrum (inno@pbkik.hu)

Gépipari Klaszter – Benchmarking klubülés Idôpont: április Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ További információ: Regionális Innovációs Centrum (inno@pbkik.hu)

További információ: www.pecsikamara.hu


Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

TA R TA L O M Címlapsztori A kötelezô regisztráció okai, következményei Egyszerûsítette a szakképzést az új törvény

4–5 6–9

Kamarai hírek Szakma Kiváló Tanulója Verseny Gép-ésszel Baranyában II.

10–11

Kamarai hírek Clusters Meet Clusters – in Prague Pécsi kesztyû védjegy Látogatás az Audinál

12

Klaszter: Megbízunk egymásban – négy Szendelbacher egy cégben

13

Kreatív ipari inkubáció-kombináció

14

A hónap üzletembere: Kresz Erika

15

Enterprise Europe Network

6-9. oldal Várszegi Gyula Cséfalvay Ágnes

Egyszerûsítette a szakképzést az új törvény

16–17–18

A szakértô

18

Elismerés 19 Bányamérnökök az idei Tüke-díjasok Fogyasztóvédelem Megújult a Békéltetô Testület Adózás: Mi és hogyan változott? Szakképzés Fenyôsi Gyula, Kozma Béla Mesterképzés – Major Tiborné

20–21 22 23–24

10. oldal

Tanulószerzôdés A tanulóik náluk folytatják tovább

25

Kávészünet: Az államosítás után

26

Major Tiborné

Új tagjaink: MIG-TIG Kft., Rozgonyi Róbert

26–27

Autóteszt: Dr. Kocsis G. Tamás Ford C-Max

28–29

Vendég-oldal

Szakma Kiváló Tanulója Verseny

30

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

13. oldal KLASZTER Megbízunk egymásban...

Mesterképzés: Egy évtizede mestere a szakmájának

28–29. oldal

Autóteszt: Dr. Kocsis G. Tamás Ford C-Max

24. oldal


4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

A kötelezô regisztráció okai, Kamarai tisztségekre továbbra is csak az önkéntes tagok választhatók Ahogy országosan, úgy január elsô napjaitól megyénkben is megindult a kötelezô kamarai regisztráció kampányidôszaka. Az elmúlt év novemberében módosított kamarai törvény a gazdaságpolitikai döntéseket segítô, az üzleti forgalom biztonságát, és a gazdaság versenyképességének növelését célzó gazdasági adatbázis létrehozása érdekében rendelte el a valamennyi vállalkozás számára a kötelezô nyilvántartásba vételt, aminek jelenleg papír alapon, várhatóan a hónap végétôl pedig elektronikus formában is eleget tehetnek az érintettek. Az 5000 forintba kerülô regisztráció új szolgáltatásokkal jár a vállalkozások számára, kamarai tisztségekre ugyanakkor továbbra is csak az önkéntes tagok választhatók. Ugyancsak megmaradtak a tagok többletjogai a regisztráltakhoz képest. A változással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról dr. Síkfôi Tamást, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) titkárát kérdeztük.

— Mi a célja a regisztrációnak? — Hazánkban jelenleg nincs olyan gazdasági adatbázis, amely az üzleti forgalom biztonságát, a gazdasági döntéseket alátámasztó elemzéseket és a gazdaság versenyképességének hatékony menedzselését segítené. A kötelezô regisztrációt ezért rendelte el az Országgyûlés. — Mely gazdálkodói kört érinti a kötelezô regisztráció? — Az elmúlt év novemberében módosított kamarai törvény alapján minden gazdálkodónak – tehát az egyéni vállalkozóknak éppen úgy, mint a társas vállalkozási formáknak -– regisztráltatniuk kell magukat. A gazdasági nyilván-

tartásba vétel kiterjed a többi hivatásrendi kamara tagjaira is, ha egyéni vagy társas vállalkozásban folytatják tevékenységüket. A kötelezettség nem vonatkozik azonban a mezôgazdasági fôprofilú vállalkozásokra. — Milyen módon tehetnek eleget a vállalkozások a kötelezettségüknek? — Az elektronikus regisztrációt segítô szoftver elkészültéig a vállalkozások a kamarai honlapokról kinyomtatható adatlap kitöltésével és cégszerû aláírás után postai úton, a székhely szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarához címezve, illetve személyesen, a székhely szerint illetékes kamarák ügyfélszolgálati irodáiban nyújthatják be regisztrációs kérelmüket. Az eddig beérkezett jelentôs számú regisztráció alapján megállapítható, sajnos a postai úton érkezô ügyek többsége problémás, pontatlan, ezért inkább a személyes ügyintézést javasoljuk azoknak, akik nem tudják alkalmazni az online regisztrációt. (A hibás esetekben a vállalkozás számára – és a kamara ügyintézôi számára is – többletmunka jelentkezik...) Az adatlap elektronikus, online verziója várhatóan 2012. január végén lesz elérhetô, amely lehetôvé teszi a gyors, online regisztrációt. Az adatlap kötelezô és önkéntesen megadható adatokból áll, a nem kötelezô jelleggel megadható adatok közlése a regisztrációs szám kiadását nem befolyásolja, de a közölt adatok valódiságáért az adatközlô felel. — Meddig kell elvégezni a vállalkozások nyilvántartásba vételét? — A törvény rendelkezése szerint 2012. március 1-jei határidôvel minden mûködô vállalkozásnak (a kamarai tagoknak is) be kell kerülnie a regisztrációba. Úgy vélem, hogy a hónap végén További információ: www.pbkik.hu

felálló elektronikus rendszerrel, a folyamatosan rendelkezésre álló ügyfélszolgálattal a vállalkozók és a kamara részérôl is teljesíthetô ez a határidô. A polgármesteri hivatalokkal egyeztetve sor kerül ügyfélszolgálati napok megnyitására azokon a nagyobb településeken is, ahol nincs saját ügyfélszolgálatunk, így a kamara megy a vállalkozásokhoz, rövidítve az adminisztráció idejét. — A kötelezettség milyen tennivalót ró az újonnan megalakuló vállalkozásokra? — A jogszabály szerint az új vállalkozásoknak bejegyzésüket követô öt napon belül a kamarai regisztrációba is be kell kerülniük. Ennek teljesítése érdekében kamaránk már felvette a kapcsolatot a cégbíróság, illetôleg az egyéni vállalkozások esetében eljáró okmányirodák illetékeseivel is. — Az 5000 forintos regisztrációs díjért cserébe mire számíthatnak a vállalkozások? — A gazdaság teljes körû képviseletén és a gazdaságszervezéssel, fejlesztéssel, elemzéssel és gazdaságpolitikai döntésekkel kapcsolatos összgazdasági feladatain túl, a kamara köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat – tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés – térítésmentesen nyújtani, és választójogot biztosítani. Ne feledjük, az egész gazdaság érdekében folytatott kamarai munkát eddig az önkéntes tagok finanszírozták csak, innen minden magyar vállalkozás is részt vesz ebben, ha csak jelképes összeggel is. A regisztrált vállalkozások választójogot kapnak, a kamarai tisztségekre azonban csak kereskedelmi és iparkamarai tagok választhatók továbbra is. A tagságot külön kell kérelmezni. A határidôig megfize-


Dél-Dunántúli Gazdaság

5

CÍMLAPSZTORI

következményei dig fizetôs gazdasági szolgáltatások törvény általi ingyenessé tételével. A vidéki helyzetet szemlélteti, hogy míg Budapestre csak kicsivel ró nagyobb feladatot az új struktúra, mint Baranyára, a fôváros bevételei hússzor nagyobbak lesznek, mint a miénk, miközben a baranyai gazdaságfejlesztés égetôbb kérdés. A kötelezô kamarai regisztrációval kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

Dr. Síkfôi Tamás

tett kamarai hozzájárulást az önkéntes kamarai tagok levonhatják tagdíjukból, praktikusan a kamara ennyivel kevesebb tagdíjat számláz majd feléjük. — Mi történik azzal, aki nem regisztrál, illetve nem fizet regisztrációs díjat? — A gazdaság versenyképessége közös cél, így nem a a retorzió a fontos ösztönzô. De a regisztráció elmulasztása eljárást von maga után, a díj tekintetében pedig a a Nemzeti Adó- és Vámhivatal indít behajtást. A nyilvántartási mûveletben helyi szinten a területi kamarák közremûködnek, az adatbázis ugyanakkor országos lesz. A kamara

nem adta fel azt a törekvését, hogy a most nem hasznosított állami adatgyûjtések anyagának vagy rendszerének átvételével, külön adminisztráció nélkül tegyen eleget a törvényi feladatainak, és ezügyben tárgyal a kormányzati szervekkel. — Az új struktúra milyen újdonságot hoz a PBKIK életébe? — A nyilvántartás létrehozása meglehetôsen nagy kampánymunkát jelent. Sajnos azzal, hogy a regisztrációs díj 90 százaléka a helyi kamaránál marad, nem kerülünk jobb erôforrás helyzetbe feladataink finanszírozásában, ugyanis legalább ekkora tételt veszítünk az edTovábbi információ: www.pbkik.hu

Az Országgyûlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal összefüggô egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítását. A kamarai törvény módosítása három lényeges változást tartalmaz. 2012. január 1-tôl életbelépô új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni a székhelyük szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál, a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5000 Ft kamarai hozzájárulást fizetni, a kamara, mint a gazdaság önkormányzati szervezete pedig a gazdaság teljes körû képviseletén és a gazdaságszervezéssel, fejlesztéssel, elemzéssel és gazdaságpolitikai döntésekkel kapcsolatos összgazdasági feladatain túl, köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat térítésmentesen nyújtani, és választójogot biztosítani. A kamarai tagoknak is külön regisztrálniuk kell a törvény szerint a regiszterbe.

A naprakész információk és a dokumentumok, segédletek elérhetôk a www.pecsikamara.hu honlapon.


6

SZAKKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Egyszerûsítette a szakképzést az Megjelent a 2012. január 1-tôl hatályos új szakképzési törvény, a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény, a szakképzési hozzájárulás elszámolásáról szóló kormányrendelet, valamint a nemzeti köznevelésrôl szóló törvény, amelyek jelentôs változásokat hoztak a szakképzésbe. Az új szabályozás kiemelten érinti a gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozásokat is. Mivel a tanév közepén járunk, a rendelkezések folyamatosan lépnek hatályba, van, amelyik csak a jövô tanév elején. A legfontosabb újdonságokról Cséfalvay Ágnest, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamra szakképzési osztályvezetôjét kérdeztük.

— Az új szakképzési törvény alapját a tavaly májusban megjelent szakképzési stratégia, irányelv adta, amelyik kimondja, hogy Magyarországon a duális képzést kell erôsíteni. Ennek lényege, hogy az elméleti képzést a szakképzô iskola folytatja, a gyakorlatit pedig a vállalkozások. Német mintára alakította így a kormány a hazai szakképzés rendszerét, amelyben nagyon fontos szerep hárul a kamarára, hiszen ô tartja nyilván és ellenôrzi a gyakorlati képzést végzô vállalkozásokat, hogy megfelelnek-e a Cséfalvay Ágnes: — Fontos, hogy egyensúlyba tárgyi, személyi és balesetvédelmi feltéhozta a jogokat és a kötelezettségeket. A vállalteleknek. kozások számára könnyítéseket is tartalmaz. Az új rendszerben – ennek az irányvonalnak megfelelôen – a tavaly decemberben megjelent szakképzési törvény sokkal részletesebben szabályozza válik, ezek az évek beleszámítanak doklás nélkül bármikor felmondhatott, a a gyakorlati képzés területét, az ehhez majd a nyugdíjba és táppénzre is jogo- vállalkozás pedig komoly indokok meltartozó tanulószerzôdést, hiszen a tanu- sult az a tanuló, aki tanulószerzôdéses lett is csak nagyon nehezen tudott meglók több mint 80%-a – ez országosan munkaviszonyban tanul és dolgozik a válni a tanulótól. Az új törvény szabámintegy 50.000 tanulót jelent – szerzô- cégnél. Ennek a rendszernek az erôsíté- lyozza a szüneteket, az iskola és a gazdéssel van kint a munkahelyeken. A ta- sét foglalja magában az új szakképzési dálkodók közötti viszonyt, tovább szinulószerzôdéses rendszert 10 éve vezet- törvény, ezt a területet az elôzô törvény gorítja és új keretekbe foglalja a vállalték be, Baranyában 2700 diák vesz részt sokkal kevésbé szabályozta, most az el- kozások ellenôrzését. Ez a mostani jogaz oktatásban ilyen szerzôdéssel. Ez azt múlt évek tapasztalatait beépítették az szabály-változás kimondja azt is, hogy ha a vállalkozó nem vezeti pl. a kötelejelenti, hogy a vállalkozásnál gyakorla- új törvénybe. — Ezek szerint az új törvény jobzô dokumentumot – a foglalkozási napton lévô tanuló tanulószerzôdést – mintban védi a tanulókat, mint a korábbi? lót –, ahová minden nap be kell jegyezegy munkaszerzôdést – köt az adott cég— Fontos, hogy egyensúlyba hozta ni, hogy mit csinált a tanuló, mit tanult, gel, ez alapján juttatást, legalább a minia jogokat és a kötelezettségeket. A válakkor akár megbírságolható. Hiszen ez málbér 15%-át kell megkapnia, emellett lalkozások számára könnyítéseket is az a dokumentum, ami alapján nyomon minden olyan juttatás – étkezés, munkatartalmaz. Megszûnt például az a fajta lehet követni, hogy a képzésért felelôs ruha, balesetvédelmi eszköz – jár neki, egyoldalúság, ami az elôzô szabályoszakember a tananyagnak megfelelôen ami az adott munkakörhöz tartozik. A zásban megvolt, miszerint a tanuló infoglalkozott-e a fiatallal. A mostani törTB-bejelentés után a tanuló biztosítottá További információ: www.pbkik.hu/szakkepzes


Dél-Dunántúli Gazdaság

7

SZAKKÉPZÉS

új törvény vény sokkal szigorúbban fogalmaz és nagyobb felelôsséget ad a vállalkozóknak, mert azt mondja, hogy a gyakorlati felkészítésért egyértelmûen a gyakorlati képzést végzô vállalkozás a felelôs. Ez az elôzô törvényben ilyen kategorikusan nem volt rögzítve. Változás az is a szakképzés területén, hogy mostantól kerettantervek alapján kell a képezéseket lefolytatnia az iskolának és a gyakorlati képzôhelynek egyaránt, ami azt jelenti, hogy országosan egységes a tananyag 90%-a és csak 10%-nyi szabad résszel rendelkezik az adott oktatási intézmény, tehát a tananyag egytizedében valósíthatja meg a speciális, egyedi elképzeléseit. A szakképzés oktatási rendszerének változása már tavalyelôtt elkezdôdött a hároméves szakmai képzés kialakításával. Ennek az a lényege, hogy kilencedik osztályban egy iskolai elméleti szakmai alapozást kap a tanuló, majd a tanév végén egy szintvizsgával – aminek így megváltozott a tartalma – megmérik, hogy megvannak-e azok a kompetenciái, amik alkalmassá teszik egy vállalkozásnál történô munkára. Amennyiben sikeres a szintvizsga, megkötheti a tanulószerzôdést és tizedik osztálytól 2 évig cégnél tanulhatja a szakma gyakorlati alapjait. Tizenegyedik osztály végén pedig megszerezheti az OKJ-bizonyítványt. A közoktatási törvény 18-ról 16 éves korra módosította a tankötelezettséget,

így a tanulószerzôdést már 15 éves kortól meg lehet kötni. Újdonságok vannak a szakközépiskolai rendszerben is, hiszen eddig csökkentett szakmai tartalmat lehetett oktatni a szakközépiskolában, mostantól pedig már a 9. osztálytól el lehet kezdeni a szakmával való foglalkozást. A középiskola végén szakmai érettségit kap a diák, ami azt jelenti, hogy a közismereti tárgyak mellett szakmai tárgyból is érettségizik és jogosítványt kap bizonyos kompetenciákra. Ugyan nem lesz OKJ-s szakmai bizonyítványa, de elismerik szakmai tudását bizonyos munkakörök ellátására. A szakmai érettségit követô 1 éves tanulmány után kaphatja meg az adott szakma OKJ-s szakmai bizonyítványát, vagy a technikusi képesítô bizonyítványt. Az, aki gimnáziumi végzettség után szeretne szakmát tanulni, számára nem egy, hanem két év szakmatanulás a feltétele az OKJ-s szakmai bizonyítványnak. — Miként változik a kamarák szerepe? A törvény már hatályba lépett, de gondolom, a tanév közepén nem lehet ilyen nagy változásokat bevezetni. — A rendelkezések hatályba lépése folyamatos, pl. a kerettanterv és az egyéb tantervi rendelkezések 2012 szeptemberétôl lépnek életbe, mint ahogy az elôbb említett egyéb változások is, a többi 2013-ig folyamatosan. A kamarának kiemelt feladata a gyakorlati képzôk ellenôrzése és a tanulószerzôdések ellenjegyzése, nyilvántartása mellett az is, hogy aktívan részt vegyen a fejlesztômunkában. Ahogy ez már a tavalyi évben is megtörtént a kamara vezetésével, a munkaadók bevonásával fejlesztették az OKJ-s szakmaés vizsgakövetelményeket, a központi programokat. A vizsgáztatásban továbbra is jelentôs szerep hárul a kamarára és a munkaadói oldalra, hogy ténylegesen olyan minôsítést adjon a tanulónak, amivel önálló vállalkozást kezdhet. Ôsztôl átalakulnak a regionális fejlesztési és képzési bizottságok megyei szervezetekké. Ezek a bizottságok határozták meg a szakmai rendszer irányát és arányát, vagyis hogy milyen szakmákban van hiány a képzésben, melyekben túlképzés, hol csökkentsék a beiskolázást, miként növeljék pl. a gépipari szakmákban tanulók létszámát. Ezt

most egy regionális bizottság koordinálja, ôsztôl azonban már a megyei kamarák vezetésével mûködnek ezek a bizottságok, amelyek tanácsadó- és ajánlattévô testületként is funkcionálnak. A hét tagú bizottság a Nemzeti Képesítési Bizottságnak küldi el javaslatait és a felmérések eredményeit. A Nemzeti Képesítési Bizottság – ez is új a törvényben – országosan fogja meghatározni, hogy hol, milyen szakmában indíthatók és mekkora létszámmal osztályok. Ez így nagyon kedvezô, mert eddig a TISZKeknek kellett volna hasonló módon koordinálni és hatékonyabbá tenni az emberi erôforrásokat, gazdálkodni az anyagi erôforrásokkal, de sajnos, nem váltották be a hozzájuk fûzött reményeket. Most egy központi elosztás gondoskodik errôl és így talán nem fordul elô, ami most, hogy a megyében több, mint tíz felszerelt asztalos tanmûhely van, mert ez így nagyon drága. — Miként értékelhetô a változási folyamat, jó irányba indultak el a törvényalkotók? Kimondható-e hogy netán nagyobb lesz az érdeklôdés a fiatalok részérôl a képzések iránt, többen jelentkeznek-e szakmát tanulni? — Kedvezô az a stratégiai irány, amit megfogalmazott a Nemzeti Fejlesztési Program a szakképzést illetôen. Továbbra is éles vita zajlik a szakmában arról, hogy a korai, tehát a nyolcadik osztály utáni szakmatanulás és a 16 éves korig tartó tankötelezettség milyen problémákat fog okozni a hátrányos helyzetû gyerekeknél. Bár ezt a HÍDprogram, amit a szakképzési törvény megfogalmaz, áthidalja, mert ez a rész azt mondja: ha a tanuló csak 15 vagy 16 éves koráig fejezi be az általános iskolát, esetleg nem fejezi be vagy nagyon gyenge képességû, akkor egy elôkészítô évvel indíthatja a szakmai képzést – ez az egy év a HÍD és csak általános képességeinek megerôsítése után léphet be a szakképzésbe. — A kormány az új rendszerhez biztosított plusz forrásokat vagy elég rá annyi fedezet, ami korábban, csak máshogy kell átcsoportosítani? — A korábbinál olcsóbb ez a rendszer, mégpedig annyival, hogy kevesebb idôt tölt az iskolában a tanuló, így maga az iskola mûködtetése is olcsóbb,

További információ: www.pbkik.hu/szakkepzes


8

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKKÉPZÉS

hiszen csupán 9. osztályban van gyakorlati képzés, 10-11.-ben pedig már csak elméleti képzésre járnak a diákok iskolába. Az új szabályozás magával hozta a szakképzési hozzájárulási alap – ami a szakember-utánpótlást hivatott szolgálni – felhasználásának szigorodását, úgy, hogy nem adható az iskoláknak fejlesztési támogatás és szigorúbb feltételekhez kötött a decentralizált pályázat is. Csak a tanulószerzôdéses, ill. az együttmûködési megállapodással foglalkoztató cégek tudják ezt felhasználni középfokon vagy a felsôoktatásban, ha szakmai gyakorlaton van náluk a hallgató. A rendelkezésre álló pénzek hatékonyabb felhasználását segítheti az is, hogy a Nemzeti Képesítési Tanács irányítja a szakmai fejlesztéseket a fejlesztési bizottságok és a helyi önkormányzatok döntésére alapozva.

anyag- és gépigény. Meghatározott, hogy egy évre 1 tanuló után mekkora összeget kapnak a vállalkozások, ennek a havi összegét az egészségbiztosításiés munkaerô-piaci járulékbevallásban jóváírhatják és a saját szakképzési alapjukat ezzel csökkenthetik, vagy ha kisebb az alap, akkor a pluszköltséget rögtön, abban a hónapban jóvá tudják írni. Ez a rendszer várhatóan kedvezôbb lesz, és minden lehetôséget megragadunk, hogy a rendezvényeken, a kamara weboldalán (www.pécsikamara.hu) tájékoztassuk a vállalkozásokat, miként lehet ezt az új bevallást elkészíteni. — Évek óta szó van róla, hogy a jelenlegi vizsgáztatási rendszer bonyolult, „embertelen” a maga több napos hosszával. Az új törvény változtatott-e ezen?

Az új szabályozók megjelenését üdvözli Várszegi Gyula, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési Bizottságának elnöke is, aki úgy véli, hosszú, éveken átnyúló munkájuk eredménye, hogy a tanulók mellett a vállalkozások számára is elônyös rendelkezések születtek. — A kamara tavasszal egy 2000 céget érintô, országos felmérést végzett, hogy mi ösztönzi és mi gátolja a vállalkozásokat abban, hogy gyakorlati képzéseket folytassanak. Az eredmény önmagáért beszél. Kiderült, hogy a legnagyobb gátló tényezô az adminisztrációs teher, a másik pedig a tanulószerzôdéssel kapcsolatos költségek, amelyeket a vállalkozók többségének 1 évre elôre meg kellett elôlegeznie. Ezt a mai gazdasági helyzetben szinte egyetlen vállalkozás sem tudja vállalni és ezért jó hír, hogy a szakképzési hozzájárulási törvény új rendszerében egy normatív támogatással jelenik meg a szakképzési hozzájárulás elszámolása azoknak a cégeknek, amelyek gyakorlati képzéssel foglalkoznak. Ez azt jelenti, hogy egy országosan megállapított – szakmacsoportonként differenciálódó – normatíva van, amely figyelembe veszi, hogy melyek azok a szakmák, ahol nagyobb az

— Igen és jó irányba indultak el a folyamatok. Évek óta nagy felzúdulást vált ki az 5-6 napos vizsgák „embertelensége”. Most visszatérnek a 2-3 napos vizsgáztatásra, ahogy régebben is volt. A vizsgabizottság ezentúl nem modulokból vizsgáztatja a tanulót, hanem úgynevezett komplex szakmai vizsgát kell tenni. Egy összetett feladat elvégzésén méri le a vizsgabizottság, hogy a tanuló érti-e szakmát, tudja-e a szakmai fogásokat, a kifejezéseket, eszközöket, azaz milyen tudással rendelkezik az adott szakmából. Ez egyszerûsíti a vizsgát és a vizsgabizottság feladatát is. — A duális képzés feltételezi, hogy a fiatalok hosszabb idôt töltenek a cé-

geknél, mint eddig. Ezért több képzési helyre lesz szükség az országban? — Jelen pillanatban a megyében mintegy 500 vállalkozás foglalkozik gyakorlati képzéssel és miután jelentôsen – kb. 50%-kal – megnövekedett az új rendszerben a gyakorlati órák száma, ez magával hozza azt, hogy több gyakorlati képzô helyre lesz szükség nemcsak a megyében, hanem országosan is. Nehézséget jelent a gazdasági válság, a vállalkozások anyagi problémákkal küzdenek, így nem igazán motiváltak arra, hogy felvállalják a gyakorlati képzést. Ami, ugye, nem egyszerû feladat, hiszen segíteni kell egy kezdô szakember botladozásait és a mai gyerekeket erôteljesen noszogatni kell arra, hogy dolgozzanak, a cégek pedig egyre kevesebb munkaerôvel egyre több feladatot kell, hogy megoldjanak. Persze, egy tanuló nemcsak terhet és problémát jelent a vállalkozásoknak, hiszen egy másod- vagy harmadéves jól foglalkoztatható a termelésben, ezért hasznot hoz a cégnek. Azt látjuk, hogy különösképpen a vendéglátásban, a kereskedelemben örülnek a kevésbé gyakorlott, de mégiscsak jelenlévô szakmai kéznek, ezért azt várjuk, hogy megjön a vállalkozók kedve a szakképzésre. Általánosságban elmondható, hogy az új szabályozórendszer a szakmai képzés szempontjából közelít ahhoz, amit a szakma az utóbbi években változási irányként jelzett. Reméljük, hogy ez az irány marad is, hiszen az elmúlt 10 évben megtapasztaltuk, hogy a kezdeti jó elképzelések a megvalósítás szakaszában nem hozták azt az elvárást, amit az induláskor szerettünk volna. Az jelenti ma a nagy kérdôjelet, hogy miként kapja vissza a becsületét a szakma, hiszen ha nagyon szélsôségesen akarok fogalmazni, akkor ma a nagyon gyönge képességûek és azok ülnek a szakképzô iskolákban, akik magasabb szinten képtelenek teljesíteni. Ezzel viszont nem tudjuk megteremteni azt a jó képességû szakembergárdát, akire szüksége van az országnak. Tudás alapú társadalomban élünk és a magyar gazdaság egyik kilábalási lehetôsége az, ha minôségi munkaerôt tud biztosítani a hazánkba települô cégeknek. Ezért is szükség van a jó szakmunkásokra. N.T.

További információ: www.pbkik.hu/szakkepzes


Dél-Dunántúli Gazdaság

9

SZAKKÉPZÉS

A vállalkozások motivációi a gyakorlati képzésben A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérése 2011-ben A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2011. tavaszán készítette a felmérést, mely azt vizsgálta, hogy a vállalkozásokat milyen tényezôk segítik, illetve hátráltatják abban, hogy bekapcsolódjanak a szakmai utánpótlás nevelésébe, a gyakorlati képzésbe. A gazdálkodó szervezetek képzési hajlandóságának, motivációjának feltérképezése érdekében közel 2 ezer gazdálkodó körében mérték fel, hogy a gazdálkodó szervezetek véleménye alapján melyek a tanuló foglakoztatás hátráltató tényezôi. A területi kamarák illetékességébe tartozó képzôhelyek szerinti gazdálkodó szervezetek számának 20%-át vették alapul. Ezen belül 80%-20% arányban oszlottak meg a jelenleg képzô és nem képzô vállalkozások. A kérdôív központi kérdése Leginkább mi gátolja abban, hogy elkezdje tanulók gyakorlati oktatását tanulószerzôdés keretében, illetve növelje tanulószerzôdéses tanulóinak számát, valamint mi az oka annak, hogy megszünteti a tanulóképzést? Kimagaslóan a legnagyobb problémát a túlzott adminisztráció jelenti. Ez elveszi az idôt a munkától, s a többségében a kkv körébe tartozó képzôknél nincs rá kapacitásuk. A vállalkozás mûködtetéséhez szükséges egyébként is túlzott bürokrácia mellé társulna még a tanuló gyakorlati képzéshez kapcsolódó papírmunka is.

A másik kiemelkedô problémakör az elôfinanszírozás. A szakképzési hozzájárulási szabályozás szerint a vállalkozásnak a társadalombiztosítási alapja 1,5%-át nem kell befizetnie a központi alapba, amennyiben gyakorlati képzésre felhasználja. A saját kereten felüli felhasználást az elfogadott kimutatás alapján a központi alapból megtérítik, vagyis visszaigényelheti. A tárgyév után február 25-ig adhatja be a cég az éves bevallását, melynek elfogadása után utalják vissza a saját alapján felül felhasznált összeget. 5.-6.-7. helyen álló gátló tényezôk a tanulói problémák. Ezek a következôk: sok a munkafegyelmi probléma, alacsony a tanuló elôképzettsége, sok a hi-

Mi gátolja leginkább abban, hogy elkezdje?

MKIK felmérésben szereplô cégek

ányzás. A tanuló gyakorlati képzésbe történô bekapcsolódás problémáinak top listája a kamarai felmérésben megkérdezett 1459 jelenleg képzô vállalkozás véleLeginkább mi gátolja abban, hogy elkezdje a gyakorlati képzést?

Jelölések száma

5.2.

bonyolult, idôigényes adminisztráció

710

5.5.

éves visszaigénylés esetén jelentôs az elôfinanszírozás

565

5.1

költségeink nem térülnek meg

473

5.8.

alacsony a gyakorlati órák száma 452

5.11. sok a munkafegyelmi probléma

429

5.7.

390

a tanulók elméleti és gyakorlati elôképzettsége nem megfelelô

5.10. sok a tanulói hiányzás

370

5.4.

az átalánydíjas elszámolás esetén 344 alacsony az elszámolható összeg (minimálbér 200%-a)

5.9.

nincs elég tanuló

5.6.

visszaigényelhetôvé kellene tenni 289 a saját munkavállaló képzésének költségeit egy bizonyos mértékig

5.3.

a szakképzési hozzájárulás el274 számolásának ellenôrzése során túlzó a hatósági jelleg

332

5.14. egyéb okok

230

5.13. egyszerûen nem akarok tanuló- 150 képzéssel foglalkozni (kérdezés vége) 5.12. nehézkes a kapcsolattartás az iskolával, a szülôvel

126

Cséfalvay Ágnes


10

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szakma Kiváló Tanulója Verseny A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében az MKIK-nak gondozásra átadott szakképesítésekben a nappali tagozaton végzôs tanulók számára ötödször kerül megrendezésre a Szakma Kiváló Tanulója Verseny. A verseny országos döntôjére az V. Szakma Sztár Fesztiválon 2012. április 11-13. között Budapesten, a Hungexpo Vásárközpontban kerül sor. Ez évben a szakmák országos versenyeit a Nemzetgazdasági Minisztérium által a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére gondozásra átadott 38 szakképesítésben hirdették meg. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett elôdöntôre, mely 2012 januárjában került megrendezésre közel 300 tanuló adta be jelentkezését 31 szakmában. A legtöbben vendéglátóipari és bútorasztalos szakmában indultak a megmérettetésen. A verseny megnyitójára 2011. január 9-én 10 órakor került sor, melyet Várszegi Gyula, kamaránk alelnöke nyitott meg. Az elôdöntôkön jól szereplô tanulók továbbjutnak a verseny döntôjére, mely 2012. április 1113-a között a Hungexpo területén várja az érdeklôdôket. A 2010/2011-es évben megyénkbôl 10 szakmában 12 versenyzô vehetett részt az országos döntôn, közülük heten értek el dobogós helyezést. Az ország legjobb tanulói egy-egy munkadarab elkészítésével mutatják be tudásukat és szakmájukat az SZKTV döntôjén. Ez remek lehetôséget nyújt a pályaválasztás elôtt álló diákoknak új szakmák megismeréséhez és döntésük elôsegítésében. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közel 400 pályaválasztás elôtt álló tanuló számára biztosít lehetôséget a budapesti döntôn való részvételre. A versenyre jellemzôen azon tanulók jelentkeznek, akik korábban is jó eredményeket értek el tanulmányaikban, ugyanis a versenyen elért eredményt jelentôsen befolyásolja a korábbi szintvizsgán elért pontszám. A versenyen résztvevô azon tanuló, aki az írásbeli, a gyakorlati, illetve a szóbeli versenyrészen eléri a megszerezhetô pontok 60%-át, jeles osztályzatot kap és az adott versenyrésznek megfelelô vizsgarész, vizsgatevékenység letétele alól mentesül. A vizsgarész(ek) (vizsgatevékenységek) alóli mentesítésrôl és a versenyzô által elért eredményrôl a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Igazolás megküldésével értesíti – a versenybizottság értékelése alapján – a versenyzô iskoláját. A szakképesítô bizonyítványt az Igazolás alapján a tanuló iskolája mellett mûködô szakmai vizsgabizottság adja ki. A verseny vonzása megnôtt, amit jelez a versenyzôszám növekedése és a verseny iránti fokozott érdeklôdés is. A nyertesek felértékelôdnek a munkaerôpiacon, a legjobbaknak sok esetben munkalehetôséget kínálnak a versenyt egyébként támogató vállalatok.

A verseny egyik kiemelt feladata és célkitûzése, hogy a fizikai szakmák társadalmi presztízsét és vonzerejét emelje a pályaválasztó fiatalok és a társadalom szélesebb köreiben. Azok a fiatalok, akik vállalják a versenyen a megmérettetést és a versenyzéssel járó kihívásokat reflektorfénybe kerülnek és példamutatásukkal fontos szerepet töltenek be a szakmák elismertségének és megbecsülésének növelésében.

● ● ● ● ●

A verseny további célkitûzései A végzôs tanulók, és az iskoláik (tágabban a magyar szakképzéssel) szakmai megfeleltetése a gazdaság igényeinek és elvárásainak. A szakképzésben részt vevô tehetséges tanulók számára minél szélesebb körben a megmérettetés és a kiemelkedô eredmények elérési lehetôségének biztosítása. A gyakorlati szintvizsga szerepének erôsítése, a döntôre továbbvitt pontszámokba a szintvizsgán elért pontszámok is beszámításra kerülnek. A „fizikai szakmák” társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése a szakmunkás pályamodell bemutatása, népszerûsítése révén. Pályaválasztás és pályaorientáció elôsegítése. Új, kötetlen formákkal a verseny fesztivál jellegének erôsítése.

Az SZKTV a résztvevô fiatalok számára a következô elônyöket nyújtja A mérés a gyakorlatorientált és a kompetenciákat mérô feladatokkal történik, melyek biztosítják a tényleges szakmai kompetenciák kibontakoztatását. ● A versenyen való részvétel ingyenes. ● Az SZKTV-n sikeresen szereplô versenyzôk automatikusan (válogatás nélkül) bekerülnek a WorldSkills, EuroSkills versenyre a (szponzor részérôl támogatott) felkészülô csapatba adott szakképesítésben, melybôl a legjobb képviseli Magyarországot a nemzetközi megmérettetésen. Az MKIK a szervezés folyamán együtt kíván mûködni minden olyan, a szakképzésben érintett szervezettel, aki a minôségi szakképzés iránt elkötelezett. Mintegy ernyô szervezetként organizálni kívánja az SZKTV-t és a hozzá kapcsolódó rendezvényeket. ●


Dél-Dunántúli Gazdaság

11

KAMARAI HÍREK

Gép-ésszel Baranyában II. szakmaismereti verseny A gépipar napjainkban komoly kihívással küzd, melyet a megfelelôen képzett munkaerô hiánya okoz. A gépipar számára fontos szakmák képzése ugyan megvalósul a megyében, azonban a tanulók körében nem kellôen népszerû. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ezen kíván változtatni, segíteni. Ennek érdekében 2011. ôszén szakmaismereti versenyt szervezett, melynek célja a gépipari szakmák megismertetése, valamint a pályaválasztás támogatása, és a figyelemfelhívás volt. Célunk, hogy a megye minden általános iskolájában felkeltsük a 7. és 8. osztályos tanulók érdeklôdését. A versenyen 3 fôs csapatok indultak. A verseny a következô módon épült fel: 1. Elôdöntô: Szakmatörténeti totó kitöltése. Ezáltal a tanulók megismerhetik a gépipar fejlôdését az ôskortól napjainkig. Cél továbbá, saját lakóhelyük, valamint a Baranya megyei gépipar megismerése; a nem pécsi tanulók részére saját, illetve környezô városok gépiparának történeti bemutatása. Mindehhez kamaránk, interneten hozzáférhetô forrásokat biztosított a versenyzôk számára. A kitöltött totók alapján a pályázók közül 26 csapat jutott tovább a második fordulóba. 2. Középdöntô: Üzemlátogatások, melynek során a versenyben résztvevô csoportok tapasztalatokat és ismereteket szerezhettek a gépiparról. A látogatás során kiemelt szempont volt az alapvetô eszközök felismerése, alkalmazási terület ismerete. Minderrôl a versenyzôk üzemlátogatási naplót készítettek. A kitöltött üzemlátogatási naplót postai úton jutatták el Kamaránkhoz.

3. Döntô: 2011. december 14-én a Pécsi Kereskedelmi Központban került megrendezésre. A feladatok közt szerepeltek ügyességi feladatok, a céglátogatások során elsajátított ismeretek bemutatása, szakmákat bemutató film megtekintése, anyagfelismerés, továbbá villámkérdések a három forduló során megismert témákban. A versenyen dobogós helyezést elért csapatok a következôk voltak: 1. helyzett: Pécsi Református Kollégium Nagyharsányi Általános Iskolája Gép eszûek csapata: Bíró István, Magyarpolányi Dávid, Dobszai János Felkészítô tanár: Szeverinácz Timea és Gál Zsolt 2. helyezett: Bártfa Utcai Általános Iskola ERAGON csapata: Molnár Bence, Csille Márk, Bien Rajmund Felkészítô tanár: Knoch Tiborné 3. helyezett: Általános Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Bóly

Csibefutam csapata: Simon András, Peti Roland, Szalay Dávid Felkészítô tanár: Fürdôs-Marián Laura Az versenyzôknek gratulálunk a szép teljesítményért!

Kiemelt támogatók Hauni Hungária Kft. Lakics Gép- és Szerkezetgyártó Kft. Támogatók DEMAG Mobile Cranes Gépgyártó Kft. Max Blank Hungária Kft. Szôke Szerviz Gépmûhely Kft. Mig-Tig Kft. 500. Sz. Angster József Szakképzô Iskola BAMKH Munkaügyi Központja Türr István Képzô és Kutató Intézet


12

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Clusters Meet Clusters – in Prague A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tagja a 7 országot és 10 szervezetet tömörítô CNCB projektnek, melynek keretén belül nemzetközi konferenciára, workshopra és klasztertalálkozóra került sor Prágában. A kamara 14 klaszterrel kötött együttmûködési megállapodást. A gépipari, az energetikai, a kulturális ipari, az audiovizuális ipari, a környezetipari és az informatikai klaszterek képviselôi kamarai támogatással, közösen utaztak a cseh fôvárosba. Rajtuk kívül az Omnipack és a KDRIK is elfogadta a meghívást. A CNCB a klaszterfejlesztés európai módszertanának kidolgozását tûzte ki célul, ezt három területen valósítja meg: tréning, optimalizálás és a nemzetközi szinten láthatóvá válás segítése. Prágában nem csupán a legnagyobb klaszterek sikertörténeteinek meghallgatására nyílt lehetôség, de valós módszertani segítséget is kaptak a résztvevôk. A valódi, kézzelfogható eredményekre ugyan várni kell, de pozitív tapasztalatokkal és élményekkel érkezett haza minden utazó.

“This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

Változás a kamara siklósi irodájánál A kamara siklósi irodájának feladatait 2011. december 1-e óta Sándor Andrea irodavezetô távozása miatt a megszokott helyen (Siklós, Köztársaság tér 8.), megosztott munkaidôben Mikolásné Szidonya Ágnes, (telefon: +36 20 9537469, e-mail: amikolas@pbkik.hu) – a Széchenyi Kártya Programmal kapcsolatos tevékenységek – és Králik Ivánné (telefon: +36 20 5828566, e-mail: kkralik@pbkik.hu) – a további kamarai ügyek vonatkozásában – látja el.

Látogatás az Audinál és a gyôri kamaránál

Két programra invitálta testületi tagjait a pécsi kamara. A meghívott testületek mindegyikét képviselte az a 30 baranyai vállalkozóból álló csoport, amely elôször meglátogatta az Audi gyárat, majd a Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában vitatták meg a megyék közti különbségeket és a lehetôségeket. A számos tanulságot nyújtó utat az Enterprise Europe Network pécsi irodája szervezte. A megye gazdaságát toronymagasan húzó Audi Hungaria Motor Kft. 1993 óta mûködik Gyôrben. A közelmúltban indított újabb gyárfejlesztésével még nagyobb biztonságot ad a megyének, még több lehetôséget teremt a hazai és a környezô országokbeli munkaerôpiacon, de társadalmi felelôsségvállalásával is kiemelt példát mutat. Kiváló a kapcsolat a hatalmas gyárnak otthont adó várossal – Gyôrt több mint 180 potenciális hely-

szín közül választottak ki annak idején Ingolstadtban, a cég központjában – és a helyi kamarával. A jelenlévôk egy fejlesztômérnök személyében szakértô kalauzt kaptak a közel két órás gyárlátogatás során. A német precizitással mûködô, a minôséget minden fölé helyezô és biztosító termelési módszereket látva világossá válik, miért kerül ennyibe a prémium kategóriás autó. A mindenre mûködô minôségbiztosítási rendszer, a munkafolyamatok szinte teljes automatizálása a hibalehetôségek minimálisra csökkentését célozza. Mindez nagyobb biztonságot és megbízhatóságot jelent a vásárlónak – a gyártó pedig jelentôs árbevételhez jut. A gyôri kamarában Müller Sándor szolgáltatási tagozati elnök és Miklósy Lajos ipari tagozati elnök fogadta a pécsi kamara vezetôségét, me-

Pécsi kesztyû védjegy A Pécsi Kesztyû Klaszter 2011-ben alakult. Az érdekszövetség tagjai felismerték, hogy együtt nagyobb eséllyel tudják növelni versenyképességüket, megtalálva azokat a szinergiákat, ahol egymást tudják segíteni, egyben megôrizve a 150 éves pécsi kesztyûgyártás hagyományait. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2011-ben elindította a pécsi kesztyû mint márkanév védjegyoltalmának a megszerzését, ezzel is támogatva a klaszter tevékenységét. A védjegybejegyzést követôen a kamara a klasztertagok számára átengedett használatra átadja a védjegy használati jogát, melyet hivatalosan is bejegyeztet a védjegylajstromba. Így ismét régi fényében tündökölhet a pécsi kesztyû mint márkanév. Gelencsér Lajosné iparjogvédelmi szakértô tanácsadó

lyet dr. Kéri István elnök, Nyul Éva alelnök, Lakics Péter alelnök, dr. Kállai Sándor ipari tagozati elnök és Arnold Antal elnökségi tag képviselt. A vezetô eszmecsere alatt a pécsi delegáció többi tagja a gyôri kamara szakértôinek segítségével bepillantást kapott a megye gazdasági adataiba. A megye a válságból csupán egy „V” alakot érzékelt 2009-ben, melyet a következô évben már el is felejtett. A pécsiek az Audinál tett látogatás után rögtön észrevették a párhuzamot a gyár felfutása és a megye gazdaságának fellendülése között. Egyesek bizonyos biztonsági kockázatot is vélhetnek felfedezni, az „egy nagytól való függôség” okán. Baranya megye az elmúlt idôszakban sajnos többször megtapasztalta ennek negatív hatását akár a bányák bezárása, akár a közelmúlt Elcoteq története kapcsán. A gyôriek elmondták, hogy szerencsére sok olyan cég is található a megyében, melyek saját erôbôl fejlesztve érnek el jó eredményeket.


Dél-Dunántúli Gazdaság

13

KLASZTER

Megbízunk egymásban – négy Szendelbacher egy cégben Voltaképpen a kényszer hozta létre 23 évvel ezelôtt a pécsi Szendelbacher család kesztyûs vállalkozását, hiszen akkoriban az apa, Szendelbacher Ervin munkahelye veszélybe került és ahogy mondja, lépni kellett, ezért úgy döntöttek a feleségével, hogy megpróbálják együtt. Elôtte is a kesztyûs szakmában dolgoztak mind a ketten, ezért magától értetôdô volt, hogy vállalkozásukat is ezekre az ismeretekre alapozzák. Az eltelt két évtizedben két fiuk is felcseperedett, ma ôk is a Szendelbacher Kft.-ben dolgoznak. Az apa az ügyvezetô, az anya a pénzügyekkel foglalkozik, az idôsebb fiú, Tamás a céges kapcsolattartó, míg a fiatalabb fiú, Ervin a szabászati részleg irányítását végzi. Ahogy mondják, mindenben számíthatnak egymásra. — Nagyrészt divatkesztyûvel foglalkozunk, emellett készítünk bôr sportkesztyûket is (lovagló, autós kesztyût). De az utcai divatkesztyû a fô profilunk – fogad Szendelbacher Ervin. — Ha jól számolom, idén 23 éves a cég. Hogy sikerült idáig fennmaradni? Gondolom, a kezdet, 1989 a bátorság éve volt. — Igen. Akkor még nem lehetett családi vállalkozást létrehozni, pl. nem lehettem a feleségem alkalmazottja. Ô akkor kisiparosként dolgozott, én pedig a férfi alkalmazottakkal négy éven keresztül géemkáztam. Majd a két cég egyesült és létrehoztunk egy kft.-t 1993-ban. 95%-ban külföldre dolgozunk, sajnos, belföldi piacunk jóformán nincs, csak a karácsonyi vásárokon szoktunk árulni. Vannak saját fejlesztésû termékeink is, de leggyakrabban rendelésre készítünk kesztyûket, munkánkat nagyrészt a vevôi igények alakítják. — Mit gondol, miért tudtak ilyen hosszú ideig fennmaradni? — Talán a minôség miatt. A legtöbb kesztyû a Távol-Keletrôl kerül Nyugat-Európába, de a minôségük elmarad az általunk készítettekétôl. Az elmúlt években igyekeztünk megkeresni azokat a régi cégeket, amelyek korábban szintén gyártottak és ismerik a minôséget, ôk értékelik azt, amit mi csinálunk. — A vállalkozások zöme a megmaradásért küzd. A kesztyûs szakmának különösen nehéz, hiszen a szakképzésben nincs lehetôség ezt a szakmát elsajátítani. Önök miként oldják meg az utánpótlás kérdését? — Sajnos, a helyzet tényleg gyászosan néz ki. 4-5 évvel ezelôtt 8 tanulónk volt, közülük egy maradt, aki GYES után visszatért hozzánk, a többiek mind elhagyták a szakmát. Ma már tényleg nincs ilyen képzés az iskolában. Pedig mind a

nyolc tanulónk kiválóan elsajátította a szakmát, emlékszem, a vizsgabiztos még hitetlenkedett is, hogy milyen ügyesek – a siker biztosan az oktatókon is múlott. Egyelôre kérdés, hogy miként biztosítjuk az utánpótlást, valószínûleg átképzéssel tudunk jövôbeni munkatársakat nyerni. Én már nyugdíjas vagyok és kifelé megyek a szakmából, ezt majd a fiaimnak kell megoldaniuk. Ebben talán tudna segíteni a klaszter. A gyakorlati képzést meg lehetne oldani a mûhelyben, hiszen több tapasztalt szakemberünk is van, de az elméleti képzés nagyon hiányzik. Egyetért édesapja szavaival ifj. Szendelbacher Ervin is, hiszen ô felelôs a vállalkozásban a mûhelyben dolgozók munkájáért. Pedig nem volt mindig egyértelmû számára, hogy a családi vállalkozásban találja meg a hivatását. — Amikor a szüleim a céget alapították, én éppen a gimnázium utolsó osztályát végeztem és akkoriban beszélgettünk róla, hogy nem lehet tudni: a vállalkozás két évig, öt évig vagy tíz évig mûködik-e. De akkoriban voltak megrendeléseink és biztos lehetôségnek tûnt számomra. Ezért kitanultam a kesztyûs szakmát. Ezt a szüleim el is várták, de ennek ma nagy hasznát veszem. Azóta itt dolgozom. — Mit kell tenni ma azért, hogy aránylag biztos lábon álljon a cég? — Mi közvetlenül az eladókat keressük meg, a kis boltoknak próbáljuk eladni a termékeket. A jó minôségû kesztyûkre még mindig van kereslet, Németországba, Svédországba, Ausztriába, Finnországba, Oroszországba is szállítunk. Azt kell megoldanunk, hogy folyamatos munkát biztosítsunk az embereknek. A mi szakmánk ugyanis szezonális jellegû, nyáron sok a munka, télen pedig kevés. Tavasztól ôszig el kell készülnie az árunak, hogy tél elôtt az üzletekben legyen. Ez nehéz. Raktárra meg nem érdemes gyártani, mert annak nagy a kockázata. — Miként lehet együtt dolgozni két generációnak a családi vállalkozásban? Hiszen másképp gondolkodik egy 40 és egy 60 éves ember. — Sok kompromisszum kell hozzá. Nagyon sok elônye van az ilyen együttmûködésnek, de sok hátránya is. Bizalom szempontjából mindenképpen megéri együtt dolgozni, hiszen az ember

jobban megbízik a családtagjában, de az egyéb sérelmek is erôteljesebben jönnek a felszínre. Nehezen tudjuk elkülöníteni a munkahelyi és a családi életet, hiszen sokszor otthon is munkáról kell beszélni a vasárnapi ebéd közben. De nem panaszkodunk. Amikor egyedülállóak voltunk, akkor apánk szigorúbb fônök volt, de most, hogy családunk van, tudja, hogy többfelé kell nekünk is figyelnünk. — A Szendelbacher Kft. nem tagja a Pécsi Kesztyû Klaszternek. Pedig az imént azt mondta, hogy a kesztyûs szakképzés elindításában össze lehetne fogni a többi kesztyûs céggel – fordulok Szendelbacher Ervinhez. — Ez igaz. Azt nem látom, hogy ha szerencsés esetben átképzünk 20 embert kesztyûsnek, akkor ôk a klaszter melyik cégében dolgoznak majd. Azért sem látunk egyelôre fantáziát a klaszterben, mert bizonyos szinten mégiscsak egymás konkurensei vagyunk akár a munkaerôt, akár az értékesítést tekintve. Nehéz ezt összehangolni, hogy mindenki elégedett legyen. — De így is, úgy is létezniük kell, nem? — Ez igaz. Jó viszonyban vagyunk egymással, ha kell, kisegítjük a másik vállalkozást, de mégiscsak külön cégben dolgozik mindenki. A szakképzést illetôen viszont tényleg hamarosan cselekedni kell. N.T.

“This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”


14

KULTURÁLIS IPAR

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kreatív ipari inkubáció-kombináció – képzelt riport Keresnyei Jánossal Kreatív ipar, networking, együttmûködések, klaszter, coworking... egymáshoz közel álló fogalmak, mégsem biztos, hogy magától értetôdô a különbség, vagy a hasonlóság bennük. A dél-dunántúli kreatív ipar egyik összefogó ernyôszervezetének, a – Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klasztert is menedzselô – Kulturális Innovációs Kompetencia Központ Egyesület elnökét, Keresnyei Jánost kérdeztem a rendszerrel kapcsolatban. A Kulturális Innovációs Kompetencia Központ Egyesület (KIKK) 2006-ban alakult meg, hogy a kulturális és kreatív ipar területén mûködô kis- és középvállalkozások együttmûködési hálózatát megteremtse, és elôsegítse egy innovatív gazdasági miliô kialakítását. Ezeknek a céloknak megfelelôen intézményeként 2007-ben megalakult a Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter, hogy összefogja a régió kreatív ágazatának szervezeteit. Ezt a két szervezetet gyakran együtt említik. Miért? Az egyesület céljait megvalósító intézmény a klaszter, ami a tagok számára is közös megjelenési felületet jelent, ezért minden hivatalos helyen a klasztert kommunikáljuk. Az egyesületünk mint kiszolgáló szervezet létezik a színfalak mögött. 2011. november 22-én a KIKK megnyitotta a KOHÓ CoWorking House Pécs közösségi irodát. Mit takar pontosan a coworking fogalom?

A coworking közös térben történô munkavégzést jelent. A közösségi irodában az ember bérelhet egy helyet egy asztalnál. Internet, szóda, kávé, tea rendelkezésére áll. A coworking irodában dolgozók önállóan végzik teendôiket, mégsem magányosan: a nyitott térben nincsenek válaszfalak, az éppen bent tartózkodók foglalkozását egy táblára írva követjük nyomon, így az egyes munkafeladatokhoz könnyebb partnert keresni, illetve – a másik oldalról – több megkeresés érkezik (a kapcsolati tôke csúcsán a személyes kontaktusok állnak). Professzionális inspiratív iroda ez,

amely az internetkávézókkal ellentétben egy olyan infrastruktúrát, közeget biztosít az ott dolgozóknak, amit ôk nem tudnának biztosítani maguknak, vagy egyszerûen nem éri meg nekik. Ezek szerint sokban különbözik egy internetkávézótól... Igen, a coworkingnek egész más a profilja, de jogos a kérdés, sokszor felmerül. A coworking iroda közege teljesen más: professzionális, és hivatalos. A coworking a – természetébôl fakadó – laza stílusa mellett egy munkahely, ahol nem felszolgálók szaladgálnak körülöttünk, hanem mindenki részérôl érdemi munka, tárgyalások, elôadások, tréningek folynak. A coworking irodában nagy szerepe van a partnerszerzési lehetôségnek. Anyagi elônyökre is lehet számítani egy internetkávézóval összevetve: egy napra 1100 Ft a jegy, amely tartalmazza a kávét, teát, vizet, internetet: ez alig fedi 3 kávé árát más helyeken. Hogyan kapcsolódik a coworking az egyesület fent vázolt küldetéséhez? A coworking koncepciója alapvetôen a szabadúszók, „neonomádok”, induló vállalkozók, vállalkozások boldogulását hivatott megkönnyíteni: nagyobb mozgásteret, kötetlenséget nyújt a vendégnek, akinek ha mégsem tetszik ez a fajta munkastílus, egyszerûen nem jön be másnap. A kreatív ipar szereplôi között rengeteg az olyan, akinek pont ilyen kötelezettségmentes, de

hivatalos helyre van szüksége munkájához. A coworking iroda ilyen szempontból inkubációs feladatokat lát el. Annál is inkább, mert a KOHÓ-ban például létrehoztuk a Klaszter Kontakt Pontot: a Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter nemzetközi kapcsolati pontját. Kreatív ipari szakmai kapcsolatink vannak Lipcse, Ljubljana, Genova, Gdansk városokkal a Creative Cities projekt kapcsán, erre épül a Kontakt Pont, amely a klasztertagjaink számára (is) nagy lehetôségeket rejt. Miért fontos, hogy a Kontakt Pont a KOHÓ-ban legyen? Úgy gondoljuk, hogy mindkét területen hozzáadott értéket jelent a közös épület. A KOHÓ-ban dolgozó vendégek elsô kézbôl tájékozódhatnak a klaszterrôl, a klasztertagjainknak pedig adott a lehetôség új, és megfelelô partnerek szerzésére. A KOHÓban dolgozóknak nagy része egyébként klaszterünk stakeholderei közé tartozik. Inkubáció, és inspiráció oda-vissza. Tehát ilyen coworking iroda a pécsi Koller utca 5/2. szám alatti KOHÓ is. Beindult a hely a 2011. novemberi megnyitó óta, vagy sok a nehézség? Magyarországon még gyerekcipôben jár a coworking. Pécsett úttörônek számítunk, ezért nekünk is meg kell küzdenünk azzal a szituációval, hogy az emberek még nem ismerik a fogalmat: találd meg úgy a célközönséged, hogy közben ôk is rájöjjenek, hogy ôk a célközönséged, hogy ez nekik szól. Mondhatni: egyszerre kell bevezetni egy új fogalmat, és a fogalomra épülô új szolgáltató helyet: szép nagy feladat. Szerencsére azért akad, aki magára ismer: már vannak vendégeink. Beindult az élet, de még nagyobb forgalomra számítunk. Bures Zsófia


Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

15

„Ha egyszer nem lépünk, legközelebb már képtelenség behozni a lemaradást”

A válságra fejlesztés a megoldás Akkor, amikor a vállalkozások nagyobb része a takarékoskodásra áll be, a pécsváradi Kresz & Fiedler Mûanyagfeldolgozó és Szerszámkészítô Kft. – mint ahogy a cég kezdete óta mindig – a fejlesztésre irányítja a figyelmet. A közelmúltban 23 és félmillió forint vissza nem térítendô uniós támogatást nyertek az Új Széchenyi Terv keretében gépekre, berendezésekre és számítógépekre. A beruházás kétharmadának összegét, több mint 46 millió forintot azonban a cég állta. Hogy miért döntöttek a gazdasági válság idején a fejlesztések mellett, errôl Kresz Erikát, a cég tulajdonos-ügyvezetôjét kérdeztük. — Azt vallom, hogy mindig egy lépéssel a konkurencia elôtt kell járni. Ha versenyképes áron akarunk gyártani, akkor kénytelenek vagyunk megvásárolni a legjobb technológiát. A legöregebb gépünk tíz éves, az elmúlt években sokat költöttünk automatizálásra. Amikor 2008ban mindenkit komolyan érintett a gazdasági válság és sokan munka nélkül maradtak, fejeztünk be egy nagy beruházást, aminek köszönhetôen 3-4 új megrendelôt nyertünk meg abban az idôben. Azt tapasztalom, hogy ma csak úgy lehet megrendeléshez jutni, ha modern technológiával dolgozunk, hiszen anélkül nem is kapunk lehetôséget a partnerektôl új munkára. A másik nem elhanyagolható tényezô, hogy másképp nem tudunk hatékonyan termelni. Cégünk márciusban lesz 22 éves, mi, tulajdonosok még egyszer sem vettünk ki osztalékot. Mindig visszaforgattuk a megtermelt nyereséget azért, hogy tartani tudjuk a „tempót.” Már újabb pályázatot is beadtunk, szeretnénk tovább lépni, újra fejleszteni tovább. — Ezt könnyû kimondani, de nehezebb megvalósítani. „Csak” pénz kell hozzá. — Pályázni kell. Én ezt ajánlom mindenkinek. Ugyan van kölcsönünk is, de emellett minden évben folyamatosan fejlesztünk önerôbôl is. — Mi adja meg a fejlesztési irányt, honnan tudja, hogy milyen gépeket, berendezéseket kell vennie ahhoz, hogy a legközelebbi partnert megnyerje magának? — Ezt nem én tudom, ehhez megvan a csapatom az adott szakterületen. Emellett nagy támaszom a két fiam, ma már ôk követik, hogy merre halad a piac, a technológia, kiállításokra, bemutatókra járnak, tájékozódnak. A technológiai irányvonalat ma már ôk adják meg! A megrendelôk pedig jelzik, hogy milyen munkára van igényük és ha nyitottak vagyunk feléjük, akkor tudjuk, hogy mit szeretnének, mit várnak el tôlünk.

Kresz Erika — Miként lehet jobbá tenni a termelést akár a mostani fejlesztésekkel? — Az új gépek energiatakarékosabbak, kisebb költséggel mûködnek, ezáltal hatékonyabbak és már szinte mindegyik fröccsöntô gépünkön van robot. Önállóan, igen hatékonyan és stabilan dolgoznak, csökkentve a selejtet és az alapanyag felhasználásunkat, javítva a minôséget! Emellett szinte minden fröccsöntési maradékot, hulladékot, selejtes terméket újrahasznosítunk, ezeket azonnal összedarálja és visszakeveri a gép, így csökken az alapanyag-felhasználásunk is. — Miként követik a gyors mûszaki változásokat a cégnél dolgozó munkatársak? — Az én munkatársaim már hozzászoktak ehhez, nálunk 15 éve mindig történik valami, folyamatos a fejlôdés és a fejlesztés, ezért mindenkinek képeznie kell magát. Itt sem maradhatunk le! Természetesen ezt támogatjuk, segítjük is. Ezzel együtt azért el kell mondani, hogy nagyon nehéz ma jó szakembert találni annak ellenére, hogy ilyen mértékû a munkanélküliség. A mûanyagiparban nincs is nagyon képzés, mi tanítjuk be munkatársainkat házon belül. Csapatban dolgozunk és ezt a szemléletet sajátították el kollégáim is. — A kamara évente kétszer konjunktúrafelmérést végez vállalkozásai körében. Az elôzô években az volt kiolvasható ezekbôl, hogy azok a vállalkozások maradnak életképesek, amelyek nagyobb részt külföldre dolgoznak. Ez az önök életben maradásának is az egyik kulcsa?

— Részben. Cégünk termelésének 28-35%a kimondottan exportra megy, de jobbára az országon belül szállítunk multinacionális és magyar cégeknek. Évek óta eurós elszámolásban vagyunk velük, ezért minket kevésbé sújtott a válság. Euróban vesszük a villamos energiát, az alapanyagokat, a gépeinket, tehát a költségeink és a bevételeink is zömében eurósak. Ez nagyon sokat számít. — Ön szerint mitôl mûködhet jól ma egy vállalkozás? Mitôl lehet stabil a helyzete? — Azt gondolom, hogy ehhez nagyon fontos a pénz. Mert ha nincs pénzed, akkor hiába álmodozol, mert pályázni ma is csak az tud, aki képes a finanszírozásra. Ezzel a legutóbbi pályázattal kapcsolatban, amirôl beszélgetünk, már mindent megvettünk és kifizettünk, most kell elszámolnunk vele és csak ezután kapjuk meg a támogatást. Tehát ha nincs önerôm, akkor nem tudom meglépni a fejlesztést, mert bizonytalan, hogy mikor jutunk a pénzünkhöz. Emellett nagyon fontosak a megrendelôk. Ma sokkal jobban igénylik, hogy kiszolgáljuk ôket, és itt megint a pénz kerül elôtérbe. A gazdasági válság óta mindenki azonnal akar mindent és lehetôleg Mi oldjuk meg, hogy ez teljesíthetô legyen, tehát raktározzunk, készüljünk fel, hogy gyorsan tudjunk reagálni az igényükre. Ez a részünkrôl sokkal nagyobb elôrelátást, sokkal nagyobb szervezést és anyagi forrást igényel. A siker harmadik összetevôje pedig a kommunikáció. Hogy milyen kapcsolatot tartunk a megrendelôvel, mert szeretik, ha figyelünk az igényeikre és rugalmasak vagyunk minden kérésükkel kapcsolatban. Mi együtt gondolkodunk, dolgozunk a stratégiai partnereinkkel. Részt veszünk egy-egy új termék fejlesztésében már az elôkészítéstôl kezdve, de azt látjuk, hogy igénylik is a tapasztalatainkat, tanácsainkat, amit a jövôbeni munka és a közös siker reményében. Ehhez viszont egy stabil csapatra van szükség, amivel szerencsére rendelkezünk is. Nagyon bonyolult a jelenlegi gazdasági helyzet a nehézségek miatt, mindenki bizonyos mértékig forráshiánnyal küszködik. Akiknek beszállítunk, nekik is rugalmasnak és elôrelátónak kell lenniük és szükségük van elôfinanszírozásra, mert tôlük ugyanúgy elvárják, hogy azonnal szállítsanak. Ha az ember benne van ebben a mókuskerékben, már nem fordulhat vissza. Ha egy percre megtorpansz, akkor lemaradsz. Nincs olyan, hogy nem fejlesztesz, ha elkezdted, akkor lépésrôl lépésre haladni kell és egy lépést sem hagyhatsz ki. Ha mégis, a következô évben már nem tudsz annyit fejleszteni, nem lesz annyi anyagi forrásod, hogy kettôt tudj lépni. Munkatársaimmal figyeljük, hogy merre megy a trend, a technológia, azt miként tudjuk követni. Mindehhez elengedhetetlen az optimizmus. Akármilyen a gazdasági környezet, elôre kell tekinteni és nem hátra, mert ha elkezdesz totyorogni, gondolkodni, hogy mi lesz, akkor gond van. N.T.


16

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A hónap témája A kis- és középvállalkozásokat támogató uniós források a 2014-2020-as uniós költségvetésben „A vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért/COSME” és a „Horizon 2020” programok Az Európai Bizottság 2011. november 30-án tette közzé a következô európai uniós költségvetés közvetlenül kis- és középvállalkozásokat támogató program javaslatait. Az elôzô idôszakhoz képest újdonság, hogy a KKV-kat támogató finanszírozási eszközök ezentúl nem egy, hanem két fô programon keresztül lesznek elérhetôek: a jelenlegi Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP) tevékenységeit nagy részben „A vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért program” (Programme for the Competitiveness of Enterprises and SMEs/COSME) folytatja tovább, ugyanakkor a kutatást és innovációt támogató tevékenységek a „Horizon 2020” új innovációs keretprogramon keresztül jutnak támogatáshoz.

„A vállalkozások versenyképességéért és a kisés középvállalkozásokért program”/COSME „A vállalkozások versenyképességéért és a kisés középvállalkozásokért program”/COSME fô célja az európai vállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozók, a kis- és középvállalkozások, valamint az üzleti tevékenységeket támogató szervezetek ösztönzésén keresztül. A COSME a 2014-2020-as idôszakban 2,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik. A COSME program 4 fô célkitûzése és a hozzátartozó költségvetés: — Finanszírozáshoz való hozzáférés javítása – 1.436.300 euró, teljes költségvetés 59 százaléka — Az uniós és globális piacokhoz való hozzáférés támogatása, KKV-k nemzetköziesítése (Enterprise Europe Network és KKV Központok fejlesztése, export-import tevékenységek támogatása, nemzetközi ipari

együttmûködések) – 535.480 euró, teljes költségvetés 22 százaléka — Keretfeltételek javítása az európai vállalkozások versenyképességének és fenntarthatóságának fejlesztésére (jogszabályok egyszerûsítése, KKV tesztek szisztematikus alkalmazása, vállalkozásindítás elôsegítése, új termékek és szolgáltatások megjelenésének ösztönzése, turisztikai tevékenységet folytató KKV-k kiemelt támogatása) – 384.400 euró, teljes költségvetés 16 százaléka. — Vállalkozói kultúra ösztönzése az Európai Unióban (vállalkozói készségek és attitûdök fejlesztésére irányuló tevékenységek, különösen az új vállalkozók, fiatalok és nôk körében) – 86.800 euró, teljes költségvetés 4 százaléka. Az új program a KKV-k finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítésére helyezi a legnagyobb hangsúlyt, erre a költségvetés 59 százalékát, összesen 1,44 milliárd eurót különít el. A program több új tôkefinanszírozási- és hiteleszközt is kínál (például a növekedési szakasz beruházásait támogató visszatérítendô tôkefinanszírozás elsôsorban kockázati tôke formájában, kockázat-megosztási konstrukciók a hitelek fedezéséhez pénzügyi közvetítôkön keresztül stb.). A program támogatja a KKV-k terjeszkedését külföldi piacokon az Európai Unión belül és világszerte. Az Enterprise Europe Network hálózat továbbra is kulcseleme lesz a vállalkozástámogató díjmentes szolgáltatásoknak, amelyen keresztül segítséget nyújt a KKV-nak üzleti tevékenységük bôvítésében. A program fontos része a nemzetközi ipari együttmûködések támogatása is, különösen az EU és fô kereskedelmi partnerei közötti szabályozási és vállalkozói környezeti különbségének csökkentése céljából. A program várhatóan évente 39 000 kis- és középvállalkozást támogat, 29 500 új munkahelyet teremt és 900 új terméket vagy szolgáltatást hoz létre.

A COSME Program néhány számszerû célkitûzése 2017-ig ◆ Vállalkozásindításhoz szükséges idô 5 munkanapra csökkentése (jelenlegi átlag: 7 munkanap) ◆ A turisztikai pályázati kiírásokban 30 százalékos KKV részvétel ◆ Az Enterprise Europe Network keretében évi 3000 partnerségi megállapodás aláírása (jelenleg 1900/év) ◆ Több mint 500.000 KKV támogatása az Enterprise Europe Network szolgáltatásain keresztül ◆ A KKV-k 17 százaléka vegyen részt nemzetközi tevékenységekben

„Horizon 2020” Kutatási és Innovációs Keretprogram A 80 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezô új „Horizon 2020” kutatási és innovációs keretprogram egységes keretbe foglalja a jelenlegi valamennyi európai uniós kutatás- és innováció-finanszírozási eszközt (Hetedik Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram/FP7, Versenyképességi és Innovációs Keretprogram/CIP és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet/EIT), így az innovatív KKV-k támogatása e programon belül folytatódik tovább. Az integrált megközelítés célja, hogy hatékony, valamint a teljes innovációs láncot lefedô támogatási rendszert építsen ki az európai kutatók számára, biztosítva ezáltal az eredmények piacra jutását. Az új program minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a tudományos áttörésekbôl üzleti lehetôségeket biztosító, és sokunk életét javító innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek. Az Európai Bizottság programjavaslata kiemelt hangsúlyt fektet a globális társadalmi kihívásokat célzó megoldások ösztönzésére (demográfiai változások, élelmiszerbiztonság, fenntartható mezôgazdaság, tengerkutatás, biowww.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu


Dél-Dunántúli Gazdaság

17

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

gazdaság, tiszta és hatékony energia, környezetkímélô közlekedés stb.), valamint a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz kapcsolódó európai ipari képességek fejlesztésére (fotonika, mikro- és nanoelektronika, nanotechnológia, korszerû gyártási és feldolgozási rendszerek stb.). A program keretében a kis- és középvállalkozások mintegy 8,6 milliárd eurós támogatásban részesülnek. A „Horizon 2020” jelentôsen egyszerûsíti a támogatási rendszer szabályait és eljárásait is. Drasztikusan leegyszerûsödik a költség-visszatérítési rendszer, egységes hozzáférési pont kerül kialakításra a résztvevôk számára, kevesebb lesz a papírmunka a pályázatok elôkészítése során, és megszûnnek a szükségtelen ellenôrzések és auditok. Az egyik legfontosabb célkitûzés a pályázat benyújtása és a támogatás kézhezvétele között eltelt idô átlagosan száz nappal történô csökkentése, így valamennyi projekt gyorsabban indulhat el. A „Horizon 2020” keretprogram szerves részeként a budapesti székhelyû Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) összekötô szerepet tölt be a legkiválóbb felsôoktatási intézetek, kutatóközpontok és vállalkozások között, hogy az európai tudásháromszög világelsôvé válhasson. A Bizottság ezért jelentôsen megnöveli az EIT-nek szánt támogatás összegét, amelynek megfelelôen az új költségvetésben 2,8 milliárd eurót különítenek el az intézet számára (2008-as indításakor 309 millió euróval rendelkezett). Az EIT a határokon átnyúló közmagán társulások formájában mûködô úgynevezett tudományos és innovációs társulások (TIT-ek) úttörô jellegû koncepcióján alapul. A fenntartható energiagazdálkodásra (KIC InnoEnergy), az éghajlatváltozásra (Climate KIC), valamint az információs és kommunikációs társadalomra (EIT ICT Labs) összpontosító meglévô három TIT a 2014 és 2020 közötti idôszakban hat újabb társulással fog kiegészülni.

Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) és a Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége (UEAPME) alapvetôen elégedett az Európai Bizottság javaslatával. Sajtóközleményében mindkét szervezet pozitív elôrehaladásként emelte ki az új kutatási program piac-orientált megközelítését, ugyanakkor aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy ez a megközelítés a forráseszközök elosztásában nem tükrözôdik egyértelmûen, és továbbra is a „régimódi” kutatási és fejlesztési tevékenységek részesülnek elônyben. A fent említett két programon kívül a KKV-k számos más programon belül is pályázhatnak, úgy mint a Galileo mûholdas navigációs program, az Erasmus Mindenkinek új oktatáspolitikai program, vagy az Európai Összekapcsolódási Eszköz. Az „Európai Összekapcsolódási Eszköz” egy új kezdeményezés, amely a közlekedés, az energiaügy és az IKT területén megvalósuló összeurópai infrastruktúrafejlesztéseket fogja finanszírozni. A tapasztalatok azt mutatják ugyanis, hogy a nemzeti költségvetések nem kezelik kiemelt prioritásként a több országra kiterjedô, határon átnyúló beruházásokat. A Bizottság 40 milliárd EUR allokálását javasolja erre az új költségvetési fejezetre.

COSME hivatalos honlapja: http://ec.europa.eu/cip/cosme/

Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete

Új üzleti lehetôségeket keres az EU-ban és azon túl?

Lengyelország – fémmegmunkálás. Északlengyelországi, lézeres fémmegmunkálással, vágással foglalkozó cég ajánl gyártási együttmûködést és alvállalkozói kapacitást. Ref.: 20111221032 Oroszország – Orvostechnikai berendezések. Állatorvosi berendezések gyártására szakosodott orosz cég keres kereskedelmi közvetítôt az EU és FÁK országok területére. Ref.: 20111221026 Szlovénia – mûanyag fröccsöntés. Szlovén fröccsöntésre (tervezéstôl a gyártásig) szakosodott cég keres közös termelésre vagy kereskedelmi közvetítôi tevékenységre partnert az EU területérôl. Ref.: 20111221011 Románia – Török édességek forgalmazása. Romániai prémium kategóriás török édességeket (halva, nugát, keleti csemegék) kekszet, tésztafélé-

ket gyártó cég keres disztribútort termékei számára az Unióban. Ref.: 20111230029 Horvátország – Faház építés kivitelezés. Faházak és fémszerkezetek gyártásával és felépítésével foglalkozó horvát cég kereskedelmi partnert és kölcsönös gyártópartnert keres. Ref.: Ref: 20111130042 A fenti profilok, csak nagyon kis részét képezik az 50 ország vállalkozóinak ajánlatait tartalmazó, naponta frissülô adatbázisunknak. Ha szeretne: — további információt kapni a fenti ajánlatokról — további ajánlatokat kapni az ön vállalkozására vonatkozóan — saját ajánlatával ingyenesen megjelenni az adatbázisban Lépjen velünk kapcsolatba!

Európa legnagyobb, 15 000 profilt tartalmazó, élvonalbeli technológiákat és kereskedelmi ajánlatok tartalmazó adatbázisát használva a Hálózat lehetôvé teszi a kis- és középvállalkozásoknak az ebben rejlô lehetôségek kihasználását. Az angol nyelvû adatbázist napi rendszerességgel frissíti 700 irodánk 3 000 munkatársa. Ha szeretne egy adott termékre vagy szektorra vonatkozó további információt kapni, lépjen kapcsolatba az Enterprise Europe Network pécsi irodájával: +36 72 507-126 een@pbkik.hu

Az Európai Bizottság által ismertetett javaslatok most az Európai Parlament és a Tanács elé kerülnek megvitatásra, 2013 végéig kell megegyezni a programok részleteirôl. Források és további információk: „A vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért program”/COSME (Programme for the Competitiveness of Enterprises and SMEs)

Az Európai Bizottság javaslata: http://ec.europa.eu/cip/files/cosme/com_2011_ 0834_proposition_de_reglement_en.pdf http://ec.europa.eu/cip/cosme/index_en.htm További információk a COSME programról: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/11/1476&format=HTML&aged=0&language=HU&guiLanguage=en „Horizon 2020” Kutatási és Innovációs Keretprogram: A Horizon 2020 hivatalos honlapja: http://ec.europa.eu/research/horizon2020/index_en.cfm Az Európai Bizottság javaslata: http://ec.europa.eu/research/horizon2020/pdf/proposals/communication_from_the_commission_-_horizon_2020_-_the_framework_programme_for_research_and_innovation.pdf#view=fit&pagemode=none UEAPME sajtóközlemény: http://www.ueap me.com/IMG/pdf/111130_pr_ RIC_package.pdf Eurochambres sajtóközlemény: http://www.eurochambres.eu/DocShare/docs/1/APFNGGPBGEPGFPJBOMGOPJBOPG9I4TQC47PDPD46BE4H/EUROCHAMBRES/docs/DLS/29-Horizon2020_30Nov2011-201100887-01.pdf Európai Innovációs és Technológiai Intézet: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/11/851&format=HTML&aged=0&language=HU&guiLanguage=en

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu


18

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A SZAKÉRTÔ

Kereskedelmi fizetési módok és az elôfinanszírozás összefüggései

A dán elnökség prioritásai 2012 Január 1-jén hat hónapra Dánia vette át az Európai Unió Tanácsának vezetését, amellyel egy újabb nehéznek ígérkezô év veszi kezdetét az EU és az eurozóna számára. A dán elnökségi program prioritásai között az adósságválság kezelése, valamint a gazdasági növekedés és a zöld beruházások ösztönzése szerepel. A hat hónapos elnökségi idôszakra Dánia négy prioritást határozott meg, melyek a felelôsségteljes, dinamikus, zöld és biztonságos Európa megteremtését szolgálják. A dán elnökség elsô számú célja – a „felelôsségteljes Európa” jegyében – az adósságválság kezelése, melynek keretében a dánok vezénylik majd le a nemzeti költségvetések uniós összehangolásának – az úgynevezett „európai szemeszter” rendszerében adódó – feladatait. A dán elnökségi program második fô célkitûzése a gazdasági növekedés ösztönzése és a „dinamikus Európa” megteremtése, melynek fô eszköze az immár két évtizede létezô, de még korántsem tökéletes uniós belsô piac reformok révén történô továbbfejlesztése lehet. A dánok fôként a közbeszerzések terén, az úgynevezett szabványosítási csomaggal, a könyvelési szabályok felülvizsgálatával, a kockázati tôkére vonatkozó új javaslatokkal, az európai szabadalmi rendszer létrehozásával, valamint a kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós szabályok hatékonyabb érvényesítésével igyekeznek elôre lépni. A harmadik dán célkitûzés a „zöld Európa” megteremtése, amelyhez elengedhetetlen, hogy a globális versenyben egyre fontosabbá váló környezetbarát technológiához kapcsolódó új munkahelyek zömét ne más térségekben, hanem Európában hozzák létre. A negyedik dán célkitûzés a „biztonságos Európa” ügyének szolgálata, amelyen belül jelentôs szerepet kap az idegenrendészet, a migrációs kérdések kezelése. A nemrég hatalomra került, baloldali-liberális-zöld irányzatú koppenhágai kormánynak egyébként egyik elsô lépése az volt, hogy visszavonta a schengeni belsô határok mentén az ellenôrzés visszaállításáról az elôzô kormányzat által elhatározott intézkedéseket.

2. rész A cikksorozatunk elsô részében felvázoltuk a vevô részére az eladó által szerzôdéses megállapodás alapján nyújtott kereskedelmi hitel jellemzôit, valamint annak hatását a cégek finanszírozási helyzetére. Cikksorozatunk következô részeiben körüljárjuk, hogy milyen technikákkal, miként lehet csökkenteni kintlévôségeinket, növelni az eszközök forgási sebességét, a szállítások folyamatosságát fenntartani, a cash flow-t tervezhetôvé tenni és annak késedelmes fizetések miatti lassulását minimalizálni. Természetesen ezen ügyletek szorosan kapcsolódnak a külkereskedelmi szerzôdésekhez, s így azok bonyolultsága, valamint ezen ügyletekre vonatkozó nemzetközi kereskedelmi jog részét képzô egyezmények, szokványok ismeretének szükségessége az adott ügyletek realizálásakor szakértô igénybevételét is feltételezik. Így csak körvonalazni próbáljuk ezt a területet és felhívni a figyelmet, hogyha szükséges, az érintett vállalkozások – közös érdekünk, a térség gazdasági fejlôdése érdekében – tudjanak róla és éljenek is a lehetôségekkel. Elôször szólnánk még az eladók részére legbiztonságosabb és az elôfinanszírozás szempontjából legkedvezôbb megoldásról, az „elôrefizetés” intézményérôl. Mivel ekkor a vevô az eladó teljesítése elôtt fizet, ezért a vevô részére ez a legkockázatosabb fizetési mód. Ekkor a vevô anélkül fizet, hogy látta volna az árut. Ezért nagyon ritka a nemzetközi gyakorlatban, de általában a belföldi kereskedelemben is kivételes jelenség, azonban két esetben mégis szokásos fizetési móddá válhat. Az egyik, amikor a vevô hírneve, bonitása (fizetôképessége) nem megfelelô, s a banki, valamint egyéb céginformációs csatornák ellenôrzését követôen az eladó arra a következtetésre jut, hogy csak ez a fizetési mód alkalmas a vevô üzleti morálja, pénzügyi helyzete miatt a szerzôdés megkötéséhez. A másik eset, amikor a vevô számára az eladó piaci pozíciója miatt nincs más megoldás, mivel más alternatív beszerzési forrást nem talál, s az eladó kikényszerítheti ezt a fizetés módot. Az elôrefizetéstôl meg kell különböztetni az elôleg fizetését, mely nem önálló fizetési mód. Természetesen a megfelelô garanciák kikötése mellett egy elôlegfizetésben történô megállapodás nem jelent olyan kiszolgáltatott helyzetet, mint az elôrefizetés. Dr. Füzy Tibor


Dél-Dunántúli Gazdaság

19

ELISMERÉS

Bányamérnökök az idei Tüke-díjasok

Szirtes Béla és Sallay Árpád a városi elismerés büszke birtokosa Szirtes Béla és Sallay Árpád aranyokleveles bányamérnökök, a Pécsi Bányászattörténeti Alapítvány tiszteletbeli elnöke és jelenlegi elnöke vehette át a Tüke-díjat ünnepélyes keretek között a székesegyházban. Az elismerést Garadnay Balázs püspökségi helynök celebrálta ünnepi szentmise után nyújtotta át Habsburg György fôherceg. A kitüntetetteknek szóló méltatás sorai szerint Szirtes Béla és Sallay Árpád a tíz éve mûködô Pécsi Bányászattörténeti Alapítvány tevékenységének meghatározó egyéniségei, akik a helyi szén- és uránbányászat emlékeinek megörökítésén fáradoznak, mindvégig társadalmi munkában. Az Alapítvány az ezredfordulón 250 éves mecseki szén- és fél évszázados uránérc bányászat emlékeinek életbetartása során, legfontosabb feladatának, a bányászat jeles helyeinek megjelölését és meghatározó személyei emlékének megörökítését tartotta. Ennek során 61 emléktáblát, illetve emlékkövet helyeztek el a valamikor mûködött bányák és kiszolgáló üzemek helyszínein, illetve a bányászat kiemelkedô személyeinek emlékére. Alkotásaik közül jelentôségében, mûvészi értékében kiemelkedik az Ágoston téren felállított Központi Szén- és Uránbányászati Emlékmû, amely emlékeztet arra, hogy a város elmúlt negyed évezredes fejlôdésében a bányászat jelentôs szerepet játszott. Hagyományôrzô programjaikban a világban is egyedülálló a bányász toronyzenei hálózat, amelyek az egykori bányász települések templomainak tornyaiban a hajdani mûszakváltás idôpontjában egyszerre szólalnak meg, a bányamunkára és a bányamunkásra emlékeztetve. Jelentôs az alapítvány szakirodalmi és könyvkiadói tevékenysége, amelybôl az utókor reálisan megismerheti a mecseki bányászat történetét, a szén- és uránbányászat érdekes epizódjait. Kiadott könyveik, gyûjteményes különnyomataik gazdagon illusztráltak korabeli fotókkal, metszetekkel. Különösen értékes, összefoglaló kiadvány a Pécs és környékét bemutató Bányász útikalauz, amely az EKF évében tett igazán jó szolgálatot az idelátogató, a szakma iránt érdeklôdô turistáknak. Az általuk szervezett idôszaki kiállítások múzeumokban, kultúrtermekben sokaknak adtak betekintést a bányászat embert próbáló, mindennapi tevékenységérôl.

A kitüntetés átvétele után Szirtes Béla úgy fogalmazott: nagy megtiszteltetésként fogadták mindketten a kitüntetés odaítélésérôl szóló értesítést. Azzal kapcsolatban, hogy vajon milyen okból kifolyólag választották ôket, azt mondta: az általuk képviselt bányászat és a bányászok mérhetetlenül sokat tettek ezért a városért, így az elismerés minden bányászt is megillet egyben. Szirtes Béla bányatisztviselô család gyermekeként 1930-ban született a somogyi Rücker aknai bányatelepen. 1974-tôl 1981-ig a Magyar Szénbányászati Tröszt Távlati Fejlesztési Osztályának vezetôje Tatabányán, majd a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet pécsi irodájának vezetôje. 1982 után, nyugállományba vonulásáig a Mecseki Szénbányáknál beruházási fômérnök, majd a vállalati vagyon-hasznosító központ vezetôje.

ben létrehozott Pécsi Bányászattörténeti Alapítvány kurátora, 2010-tôl elnöke. Munkájáért tizenöt alkalommal részesült vállalati és miniszteri kitüntetésben, 2009-ben Pro Communitate elismerést kapott. A díjat – melyet Habsburg György, a Tüke Alapítvány tiszteletbeli elnöke adott át – azoknak ítélik oda a pécsiek szavazatai alapján, akik a város fejlôdéséhez példamutató tevékenységükkel jelentôs mértékben hozzájárultak. Az elismerést 2004 óta osztják ki. 1780. január 21-én Mária Terézia királynô a kancelláriában kiállíttatta a Pécs városának szóló királyi privilégiumlevelet. Pécs szabad királyi rangra való emelésének napjára emlékezve nyújtják át e napon a díjat. Szirtes Béla: — A díj történetének elsô éveiben magam is szorgalmaztam jelölt állítását a város történetével mintegy 250 éven át egybeforrt bányászat területérôl. Annál nagyobb megtiszteltetés, hogy most én lehetek az egyik kiválasztott, mégpedig egy olyan emberrel közösen, aki nemcsak szakmai társam, hanem sok évtize-

Szirtes Béla és Sallay Árpád

Nyugdíjba vonulása óta mérnöki irodát vezet, továbbá a 2001-ben alapított Pécsi Bányászattörténeti Alapítvány létrejöttének kezdeményezôje és kuratóriumának 2010 februárjáig elnöke. Munkáját a Mecseki Bányavállalatok több vállalati kitüntetéssel is elismerte, miniszteri elismerést is kapott, s pár éve a Pro Communitate elismerést is megkapta. Sallay Árpád 1932-ben Pécsett született. Elemi és középiskoláit is szülôvárosában végezte. 1959-ben az Ércbánya Vállalat központjába kerül, ahol kinevezik a Termelési osztály vezetôjévé. 1965-ben területi fômérnöki kinevezést kap, majd 1969-tôl az 1990. évi nyugdíjazásáig a Mecseki Ércbánya Vállalat Beruházási és tervezési fôosztályát vezeti. Nyugdíjazása után a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál mûszaki-gazdasági tanácsadó, majd 1992-tôl, ugyanezen megbízással dolgozik a felszámolás alatt lévô Mecseki Szénbányáknál. 1993-óta Szirtes Béla kollégájával együtt, közösen vezetnek egy mérnöki irodát. A 2001-

des barátság is fûz hozzá. Mi ketten sokat munkálkodtunk azon, hogy méltó emlékeket állítsunk a mecseki bányászatnak, hogy a térségben 14 helyen naponta egy idôben csendüljön föl a bányászhimnusz. Ahogy annak elsô sora – „Tisztelet a bányász szaknak” –, úgy rajtunk keresztül ez a díj is minden mecseki bányászhoz szól. Sallay Árpád: — Meglepetten, de igen jó érzéssel töltött el a hír, hogy méltónak találtak az elismerésre. Öröm számomra, hogy úgy érezhetem, rajtam, rajtunk keresztül az egész bányásztársadalom, annak valamennyi tagja részesül ebben a díjban. A kitüntetés a szakmai pálya, a kollégámmal közösen jegyzett számos publikáció és könyv mellett legalább annyira szól a hagyományok ôrzésének, utóbbi munkából kiemelkedik az Ágoston téri bányászemlékmû állítása, illetôleg a világon is egyedülálló toronyzene hálózat, amelynek köszönhetôen a Mecsek 14 pontján mindig azonos idôben csendülhet fel a bányászoknak emléket állító dallam.


20

FOGYASZTÓVÉDELEM

Dél-Dunántúli Gazdaság

Megújult a Békéltetô Testület A Baranya Megyei Békéltetô Testület 2012. január 5-én újjá alakult, immár 30 fôvel, elnökéül ismét dr. Bodnár Józsefet, a Testület korábbi elnökét választották meg a tagok. A testületi tagokat egyrészrôl a Baranya megyében mûködô kereskedelmi és iparkamara és az agrárkamara, valamint a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek egyenlô arányban jelölték ki. Így a Testület 30 tagja közül 12 fôt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, 3 fôt a Baranya Megyei Területi Agrárkamara, a fogyasztóvédelmi szervezetek közül 12 fôt az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, 1 fôt a Lakásszövetkezetek és Társasházak Baranya Megyei Szövetsége, a Pécs-Baranyai Origó-Ház Egyesület pedig 2 fôt jelölt. A Testület tagjai: dr. Bodnár József elnök dr. Egerszegi Zoltán Králik Ivánné Leikauf Tibor dr. Bonyár Edit Zsuzsa dr. Horváth Ágnes dr. Hajas Andrásné Gárdosné dr. Bódis Bernadett dr. Gajda Zoltán Balázs dr. Páli Kálmán Sándor dr. Fabó Tibor dr. Neuheiser Romuald Turós Izabella Huber János dr. Jászai Ilona Gabriella dr. Makay Gábor dr. Székelyhidi Gyula dr. Farkasné dr. Gáspár Erzsébet Kreskáné Domján Magdolna Olga dr. Palotai Ferencné dr. Schmidt Gábor dr. Hír Géza Mérai József Nagy Sándor Fülöp Ferenc Tamás Schumann Róbert Lászlóné dr. Kovács Ilona dr. Hlavnya Andrea dr. Jung Mária Magdolna Farkasné Bálint Rózsa

A tagok nagyobb része, 18 fô, jogász végzettségû, a többiek közgazdászok, mérnökök (élelmiszeripari, agrár, gépész, építôipari, épületgépész, környezetvédelmi stb.), valamint idegenforgalmi és vendéglátóipari, kereskedelmi mezôgazdasági és élelmiszeripari végzettségû is van a testületben. A Baranya Megyei Békéltetô Testület 2011. évi statisztikai adatai A 2011. évben a Baranya Megyei Békéltetô Testülethez összesen 404 ügy érkezett (ebbôl 48 ügy 2010-rôl került át, 356 pedig az újonnan érkezett ügy), amelybôl a Testület 363 ügyet zárt le, így 41 ügy húzódott át 2012-re. Az elmúlt évi tevékenységet jól érzékeltetik az alábbi táblázatok és ábrák:

Baranyában

Az ügyek kimenetele eljárás megszüntetése 249 a kérelem megalapozatlannak bizonyult 99 megszüntetve az eljárás egyéb okból, ezekbôl 150 hatáskör hiánya miatt 19 hiányokat nem pótolta két hónap 47 után sem illetékesség hiánya miatt 18 lehetetlen volt folytatni az eljárást 22 a kérelmét visszavonta 23 az ügy megoldódott az eljárás 1 megindulása elôtt nem volt szükség az eljárás folytatására 19 az kérelem elutasítására került sor 1 egyezség 39 ajánlás 75 kötelezés 0

jogász, építômérnök, minôségügyi szakmérnök, kereskedelmi menedzser jogász bányamérnök, szakközgazdász, külkereskedô épületgépész mérnök, környezetvédelmi szakmérnök jogász jogász, külkereskedelmi szakjogász kereskedelmi üzemgazdász jogász jogász jogász jogász jogász élelmiszeripari mérnök, pénzügyi- ,adó- és illeték-, vámszakértô növénytermesztô üzemmérnök jogász jogász, közgazdász-pénzügyi szakértô jogász jogász közgazdász felsôfokú vendéglátóipari szaktechnikus jogász, EU-szakértô jogász, ingatlanforgalmi szakjogász, igazságügyi szakértô villamosmérnök építôipari minôségvizsgálati szakmérnök gépészmérnök vegyészmérnök jogász jogász jogász üzemszervezô agrármérnök, mérlegképes könyvelô, mezôgazd. és élelmiszerip. árszakértô


Dél-Dunántúli Gazdaság

21

FOGYASZTÓVÉDELEM

Az ügyek kimenetele

A fentiekbôl jól látható, hogy kötelezést tartalmazó határozat nem jött létre (0), valamint az egyezség (39) még mindig kevesebb az ajánlásokhoz (75) viszonyítva, és továbbra is kiemelkedôen magas a megszüntetések száma (249), ebbôl 99 esetben a kérelem megalapozatlansága, 150 esetben pedig egyéb okból (ezen belül 47 esetben a fogyasztó a hiányokat 2 hónapon belül sem pótolta, 23 esetben pedig visszavonta a kérelmét) került megszüntetésre az ügy.

Az ügyek tárgy szerinti megoszlását az alábbi táblázatok és ábrák tartalmazzák:

Szolgáltatások

Szolgáltatások építôipar szálláshely szolgáltatás személyszállítás, parkolás utazásszervezés posta és távközlés pénzügy, bank biztosítás befektetés ingatlan közüzem javítás, karbantartás egyéb szolgáltatás

Termékek

Termékek élelmiszer textil, ruha lábbelik építôanyag számtechnika híradástechnika háztart. gépek látszerészet eü. termékek közúti jármûvek bútor, sportszer egyéb

148 10 2 50 12 11 10 5 1 1 22 12 12

215 0 10 84 20 4 24 29 3 14 5 18 4


22

ADÓZÁS

Mi és hogyan változott az adózási környezetünkben? Ha az újság teljes felülete a rendelkezésemre állna, azt is könnyedén teleírtam volna, annyi és olyan mértékû a változás 2012-ben. Mi is volt az ígéret? A söralát bevallás. Mire ez a cikk megjelenik, már ismerjük ezt a bevallást. Igaz, hogy ennek kitöltését 13+1 kérdésre adott „igennek” kell megelôzni, de létezik. Bár én már arra is gondoltam – ismerve a magyar valóságot –, hogy bunda ez az egész. No, de vágjunk bele a közepébe.

Elôször a helyi adók Errôl már részletesen beszámoltunk a honlapon, most csak arra hívom fel a figyelmet, hogy nem csak az adó mértéke nôtt meg drasztikusan, de a számítás alapja sem egyezik meg a 2011 évivel.

Személyi jövedelemadó Az immár alaptörvénybe foglalt egykulcsos adó, véletlenül kétkulcsosra sikeredett. Éves 2 424 000 forintig 16%, az e feletti részre pedig továbbra is alkalmazni kell a már két éve megismert szuperbruttót, azaz az adóalapot 1,27-tel megszorozzuk és annak a 16%-a az adó. Ami leginkább érintette a munkavállalókat, az adójóváírás eltörlése. Ezáltal a 200 ezer alatt keresôk nettó bére jelentôsen csökkent. A másik kedvezôtlen változás a béren kívüli juttatások átalakítása. A már megszokott, és leginkább használt étkezési jegy, üdülési csekk, megszûnt. Az 5000 forintos Erzsébet utalvány szinte semmit nem old meg, a SZÉP kártya elfogadtatása még hosszabb folyamat lesz. És ezekhez még 30,94%-os adó is kapcsolódik. Októbertôl élt a végtörlesztéshez adható adómentes juttatás. Na mire ezt használtuk volna, addigra hipp-hopp hatályon kívül is helyezték. Két adómentes juttatás maradt igazából, a sportrendezvényre szóló belépô utalványa és a számítógép használati utalvány. Érdemes élni ezekkel, hogy a nettó béreket egy kicsit szinten tudjuk tartani.

Általános Forgalmi Adó Valamiben sikerült elsônek lennünk az Unióban, és dobogósok vagyunk a világon: az Áfa általános mértéke nálunk 2012-ben 27%. Fontos, hogy a készpénzes számlánál, ahol a „tartalmaz” szó van, oda 21,26-ot írunk. És egy nagyon fontos változás, amit a 2011. december 29-én megjelent 163-as Magyar Közlönyben a Befektetési Alapkezelôkrôl és a kollektív befektetési formákról szóló törvénybe rejtettek el (melyik könyvelô kolléga kereste volna benne), hogy, amennyiben az Áfa bevallás határidejéig

nincs minden bejövô számla maradéktalanul kifizetve, akkor a visszatérítés ideje 75 nap. „Teljesen” vállalkozásbarát döntés. Az így is likviditási problémákkal küzdô vállalkozások pénzügyi helyzetét tovább rontja.

EVA Hosszas huza-vona után mégsem törölték el 2012-re, csak a 37%-os kulccsal szinte ellehetetlenítették. És akik kiléptünk belôle, most még kaptunk egy pofont, mert a 2012 évi társasági adó elôlege, a 2011 évi árbevétel 61%-a. Hát köszönjük.

Társasági adó Az adó mértéke nem változott. Kedvezôtlen változás, hogy 2012-tôl az elôzô évek veszteségébôl már nem lehet lenullázni az adóalapot. Csak az adóalap 50%-ig lehet mérsékelni. Ez azt jelenti – hogy néhány kivételtôl eltekintve – mindenkinek lesz társasági adó fizetési kötelezettsége.

Népeségügyi termékadó Ezzel nagyrészt fogyasztóként találkozunk. Az elôrecsomagolt cukrozott termékek, snackek, ropik, ételízesítôk, üdítôk, energiaitalok ára emelkedett meg ettôl az adótól.

Környezetvédelmi termékdíj A kötelezett újra a gyártó lett !!! Most végre a vállalkozások döntô része megszabadul ettôl a nem nagy összegû, de nagy adminisztrációt kívánó adótól. Most már csak azért izguljunk, hogy ezt az utolsó 5 évet megússzuk ellenôrzés nélkül.

Baleseti adó Alanya, aki kötelezô biztosítást fizet, mértéke a kötelezô díjának 30%-a.

Cégautó adó Teljesen átalakult. 2012-tôl a kilowattban kifejezett teljesítmény és a környezetvédelmi osztályba sorolás szerint kell megállapítani. Eddig 1600 cm3-ig 7000 Ft/hó, felette 15 000 Ft/hó volt. Jövôre 7700-44 000 Ft/hó lesz. (A forgalmiban a P.2 és V.9 adatokat kell megnézni)

Szociális hozzájárulási adó Ez megfelel a 2011 évi társadalombiztosítási járuléknak, csak míg az után ellátást kell adni az államnak, az adókhoz ilyen kötelezettség nem kapcsolódik. Mértéke ugyanúgy 27%. Erre kedvezmény vehetô igénybe

Dél-Dunántúli Gazdaság — Munkabérek nettó értékének megôrzése A vállalkozás igénybe veheti, ha minden dolgozónál végrehajtotta munkabérek elvárt emelésérôl szóló 299/2011 kormányrendelet szerinti béremelést. A számításokat dolgozónként kell megtenni, – a könyvelô segítségével – és a cég egészének költség növekedése alapján tud a vállalkozó dönteni, hogy végrehajtja-e azt az emelést, amivel a dolgozók nettó bére nem csökken, és ekkor járulék kedvezményt kap, vagy más módon: pl. adómentes juttatásokkal tartja szinten a bért, akkor alacsonyabb az összköltség. Akinek gondot okoz ez a számítás, munkatársaimmal szívesen segítünk. Figyelemmel kell arra is lenni, hogy aki nem választja az elvárt béremelést, vele szembe szankciókat is alkalmazhatnak, pl. nem indulhat közbeszerzésen, pályázaton.

Számviteli törvény változása És végül 3 olyan változásról számolhatok be, ami a vállalkozásoknak kedvez. — Könyvvizsgálati kötelezettség.: 2012-tôl csak azon vállalkozásoknak lesz (alapesetben, kivétel a kivétel J ) könyvvizsgálata, akiknek a 2010, 2011 év árbevételének az átlaga eléri a 200 milliót. — Házipénztár maximum: A pénztárban tartható készpénz összege a cég elôzô évi összes bevételének 10%-a lehet (2011-ben 2%) J — Osztalékelôleg: Ez azért fontos, hogy folyamatosan lehessen pénzt kivenni hivatalosan a cégbôl. Már az elsô 5 hónapban is lehet osztalék elôleget felvenni !!!

Kamarai regisztráció 2012. január 1-tôl a vállalkozásoknak, alakulásukat követô 5 napon belül, a már mûködô cégek február 29-ig kötelesek a kamaránál a nyilvántartásba vételt kezdeményezni. Éves hozzájárulás mértéke 5000 Ft. A kamarai nyilvántartásba bejegyzett gazdálkodó szervezet részére kötelezôen nyújtandó térítésmentes kamarai alapszolgáltatások a következôk: a. tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; b. üzleti partnerkeresés; c. pályázatfigyelés. (errôl bôvebben a címlapsztoriban olvashatnak – a szerk.) Sikeres, jó munkát kívánok! Vészeljük át a 2012-t együtt!

Nyul Éva adótanácsadó, könyvelô PBKIK kisvállalkozásfejlesztési alelnök nyuleva09@gmail.com


Csak biztos alapokra építhetô az igazi szaktudás

la yu iG ôs ny Fe

A szakképzés egyre nagyobb szerepet kap a kamarai munkában. A szakképzési bizottság tevékenysége is ennek következtében a korábbi esztendôknél is hangsúlyosabbá vált, hiszen tagjai között egyaránt megtalálhatók a vállalkozások, képzôhelyek és a szakiskolák képviselôi. A Polifonia Kft. ügyvezetôje Fenyôsi Gyula mesterszakács, és Kozma Béla a Comenius Szakközép- és Szakiskola igazgatója a kezdetek óta részt vesznek a szakképzési bizottság munkájában. Velük ültünk le beszélgetni arról, miért vállalkoztak egykoron arra, hogy a bizottság tagjai legyenek, s persze szót ejtettünk arról is, szabadidejüket mivel töltik szívesen. Több mint másfél évtizede lépett be a kamara szakképzési bizottságának tagjai sorába Fenyôsi Gyula, aki mint mondja mindig is szeretett egy közösséghez tartozni. — A bizottsági üléseken minden problémát meg lehet vitatni – kezdi beszélgetésünket. — A kötelezô kamarai tagság idején még Vendéglátó Tagozat is mûködött a kamarán belül, aztán amikor az önkéntessé vált, megszûnt. Ott is számos probléma felszínre került, a tanulóképzés kérdése szintén folyamatosan napirenden volt. A gazdasági válság hatásai ezen a területen is egyre inkább érzôdnek, mind kevesebben vállalnak tanulót, mert nincs, aki foglalkozzon velük. Szólt arról is, a szakképzési bizottságban számos javaslat született az elmúlt idôszakban a mind magasabb színtû tanulóképzés érdekében, egyebek mellett a vizsgáztatással, a modul-rendszerû képzéssel, a gyakorlati oktatással kapcsolatosan. Kitért arra is, hogy azonban ezek a módosítások a megszületett rendeletekben, az új Szakképzési Törvényben legtöbbször nem köszönnek vissza. Maga mindig is foglalkozott tanulók képzésével, az utánpótlás nevelése szívügye, mert vallja nagy elônyt jelent, ha a saját elvárásaiknak megfelelô szakemberek állhatnak a végzést követôen azonnal munkába. Mint mondja, annak idején, amikor ô kezdte a szakmát három év alatt sajátították el az alapokat, majd két éves lett a képzési idô, de rájöttek az kevés, ezért ismét három évre emelték fel azt. Annak a véleményének is hangot adott, nagyon fontos, hogy a szakma alapjait jól elsajátítsák a leendô szakácsok, felszolgálók.

23

SZAKKÉPZÉS

Maga annak idején a Kazinczy Étteremben volt tanuló, ahol a mestere fél szemmel mindig azt figyelte, hogy mit csinálnak. Késôbb a tanulók képzésében ezt alkalmazta maga is a Belvárosi Étteremben. Fontosnak tartotta azt is, hogy a tanulók a napi munkában valóban részt vegyenek. Az állandó feladatok közé tartozott, hogy a heti menübôl kiválasztott ételt önállóan kellett elkészíteniük, miután a hozzá szükséges elméleti tudással felvértezték magukat, utánanéztek a technológiai sornak, s a hozzá szükséges alapanyagoknak is. Az elkészült ételt közösen fogyasztották el, s értékelték azt. — A kétéves képzés inkább csak a vizsgára készít fel – mondja. — Ugyan nem igazán tudni, hogy kik állítják össze a vizsgakérdéseket, mert azok egyik évben nagyon nehezek, míg a másikban meg túl könnyûek. Az igazán nagy probléma mégis az, hogy általuk nem igazán alkotható átfogó kép a vizsgázó tudásáról. Annak a véleményének is hangot adott, számos olyan dolog, mint például, hogy miként kell kicsontozni a húst, nem része a tananyagnak. E mellett az is gond, hogy szinte semmire nincs idô, s mintha nem tartanák fontosnak a tapasztalatok átadását a gyakorlati képzôhelyeken. Ugyan már évek óta nyugdíjba vonult, de a húsboltjukban rendszeresen segít a fiának, ô készíti elô a húsokat a vendéglôknek, éttermeknek, tankonyháknak. Bár számos alkalommal felajánlotta, hogy szívesen tart bemutatót, eddig még nem igazán éltek a képzôhelyek a lehetôséggel. Szabad idejében, amikor éppen nem egy éttermet vezetett, vagy tanulókkal foglalkozott a sportnak élt. Egy évtizeden át asztalitenisz szakosztályi elnök is volt. Kozármislenyben ahol lakik, jelenleg is hódol e szenvedélyének, csak míg korábban az NB/III-ban játszott, most a városi bajnokságban vesz részt. Mióta nyugdíjba vonult egyre több idôt szentel a szôlészkedésnek. Tagja a Bacchus Borklubnak, a borversenyeken minden alkalommal a saját borát is megméreti.

Baranya elsô alapítványi szakközépiskoláját tizennyolc esztendôvel ezelôtt hozta létre Kozma Béla. Ma már az érettségizettek nyolc szakmacsoportban tizenhat szakma – közöttük több felsôfokú végzettséget adó – közül választhatnak. — A kamara szakképzési bizottságában azért vállaltam szerepet, mert a szakképzés egy olyan speciális területét, mint a felsôfokú szakképzés vállalta fel az iskolánk, a másik ok pedig az volt, hogy a Nemzeti Szak- és Felnôttképzési Intézet munkájában is rendszeresen részt veszek – mondja. — Nagyon jó tapasztalatokat szereztem az eltelt évek alatt, ugyanis a szakképzés iránt nyitott és érzékeny emberek alkotják a bizottságot, akik nyíltan beszélnek a problémákról. S központi helyet foglal el a tevékenységében, hogy a vállalkozók, a gyakorlati képzôhelyek és az iskolák között valódi, tartalommal megtöltött kapcsolat alakuljon ki. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a kamara, és a szakképzési bizottság sokat tett azért, hogy Baranyában a gyakorlati képzôhelyek az elsôk között foglalkoztattak nagy számban tanulószerzôdéssel diákokat. Szólt arról is, hogy az üléseken megfogalmazott javaslatok nem álltak meg Pécsett, azokat az illetékesek felé mindig továbbítja a kamara. A javaslatok, észrevételek pedig szinte rendszeresen megjelennek a központi döntésekben. — Miután magam is véleményeztem több országos szinten megfogalmazott kamarai anyagot, mindig örömmel láttam, hogy a javaslatok nem ragadtak le Pécsett, hanem továbbmentek az információk – mondja. — A magam részérôl mindig is annak a véleményemnek adtam hangot, hogy a jövôben a mesterképzésre nagyobb hangsúlyt kell helyezni, ugyanis az új Szakképzési Törvény elôírja, hogy komoly pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel kell rendelkeznie annak, aki tanulókkal foglalkozik. Ez az új rendszerû, Pécsett már régóta mûködô mestervizsgára felkészítô tanfolyam fontos eleme. Azonban úgy gondolom a jövôben ezen a két területen az iskoláknak nagyobb teret kellene kapniuk a program megvalósításában, s ezáltal intenzívebb szakmai együttmûködés alakulhatna ki az iskolák és a kamara között. További fontos feladatnak tekintem a három éves szakiskolai programra való felkészülésben és felkészítésben az információk folyamatos áramlását. S, hogy kevés szabadidejében mivel is foglalkozik szívesen? Zenét hallgat, rendszeresen ott van a Pannon Filharmonikusok koncertjein. E mellett egy másik szenvedélyének hódol, ugyanis a képzômûvészet – a szecessziós Zsolnay tárgyak mellett különösen a modern kortárs festészet – érdekli. Sz.K. Ko zm aB éla

Dél-Dunántúli Gazdaság


24

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Egy évtizede mestere a szakmájának A mesterképzés a céhek megalakulásával fonódik össze. A kézmûves szakmákban mindig is jelen volt a mesterségét magas színvonalon mûvelô, tudását nemzedékrôl nemzedékre továbbadó szakember. A mai mesterekkel szemben ugyan korunk már más követelményeket állít, azonban egyetlen dolog mára sem vesztett érvényességébôl, az e címmel rendelkezôk magas szakmai és etikai normák szerint végzik tevékenységüket. A mester cím nemcsak rangot, hanem többlet tudást, egyfajta emberi tartást is jelent. Egykoron az iparengedély kiváltásának feltétele volt a szakma csúcsát jelentô mesterlevél megszerzése. Több mint egy évtizeddel ezelôtt nyitotta meg kapuit a családi vállalkozásban mûködtetett Ledina Cukrászda Pécsett a Zsolnay-dombon. Az eltelt évek során folyamatosan bôvítették tevékenységüket, a fagylaltozó mellé kisebb rendezvények, születésnapok, családi összejövetelek megrendezésére is alkalmas éttermet is építettek. A Ledina Kft. ügyvezetôje, pedig Csurgó Mihály arra különösen büszke, hogy még ma is ugyanannak a mestercukrásznak irányítása alatt készülnek a sütemények, torták, valamint természetes alapanyagból, hagyományos módon a fagylaltok, s a napi menük, akivel annak idején együtt kezdtek, s folyik a tanulók képzése is. A cukrászdában kizárólag a saját mûhelyünkben készült sütemények kaphatók. A magyaros ízek a legjellemzôbbek rájuk a legegyszerûbbtôl egészen a vendégek által megálmodott különlegességekig. MAJOR Tiborné, Piroska mestercukrász irányításával esküvôkre és különleges alkalmakra készülnek a dísztorták, a megrendelô kívánságának megfelelô formában, alakban, töltelékkel, díszítéssel. A legkedveltebbek a karamellvirág díszítések, fényképes, figurás torták, ezekkel a különbözô versenyeken is számos sikert értek el.

Fagylaltkészítô mûhelyünkben saját recept alapján készül a nyári nyalánkság. A gyümölcsfagylaltokat gyümölcsbôl készítik, így azt tejérzékenyek is fogyaszthatják. A délelôtti órákban már nagyüzem van a cukrászmûhelyben. Major Tiborné, Piroskával az egyik sarokban húzódunk meg. S, mint kiderül, a Ledina Cukrászda mestercukrászának pályája Pécstôl több száz kilométerre Debrecenben indult. — Véletlenül lettem cukrász, de nem bántam meg – kezdi beszélgetésünket. — Debrecenben végeztem, s amikor férjhez mentem, akkor kerültem Pécsre. A férjem is cukrász volt, neki

köszönhetem, hogy igazán megszerettem ezt a szakmát. Annak idején még arról álmodoztunk, hogy saját cukrászdánk lesz, de az élet mást hozott. Pécsre költözésüket követôen ô a Baranya Megyei Vendéglátóipari Vállalatnál helyezkedett el cukrászként, innen a Baranya Megyei Kórházhoz vezetett az útja. Közben a szakács vizsgát is letette, mert úgy gondolta kipróbálja magát a vendéglátás egy más területén is, ám a sors megint közbeszólt. További információ: www.pbkik.hu

— Nem sokkal az után nyitotta meg kapuit a Ledina Cukrászda, hogy a kórházhoz mentem dolgozni – mondja. — A tulajdonosa Csurgó Mihály megkeresett, hogy legyek a cukrásza, mert többen is ajánlottak neki. Ennek már húsz éve. Hát nem volt egyszerû a döntés, de tetszett, hogy a saját elképzeléseimet valósíthatom meg, ezért igent mondtam. Mindent magunk készítünk el, fôzött krémekkel töltjük a tortáinkat. Nem egyszer elég egyedi feladat elé állítanak bennünket a megrendelôk, van úgy, hogy az általuk hozott kép alapján kell elkészíteni egy-egy különleges tortát. Eleinte másodállásban sütötte a süteményeket, késôbb már ez lett a munkahelye. A kezdeti idôkben egyedül volt, de már akkor is több tanuló dolgozott a keze alá. — Itt valóban a mesterségemnek élhetek, alkothatok, hozhatok létre újabb és újabb formákat, próbálhatok ki ízeket, a szakmámnak élhetek – folytatja tovább beszélgetésünket, miközben fél szeme a sütôt figyeli nehogy megégjen a piskóta. – Mester is részben ezért lettem, meg azért, hogy minél magasabb szinten tudjak foglalkozni a fiatalokkal. Szerencsém volt, mert annak idején Pécsett zajlott minden, a felkészítô tanfolyam és az elméleti és gyakorlati vizsga is. Nem bántam meg, hogy belevágtam, mert nemcsak az egykor tanultak kerültek a felszínre, hanem sok újat is kaptam. A vállalkozói ismeretek számomra teljesen új volt, a mestervizsgára történô felkészülés során találkoztam vele elôször, ugyanúgy a pedagógiai tárgyakkal, amelyet a tanulók oktatásában nagyon jól tudok hasznosítani – fejezi be beszélgetésünket, mert mennie kell, ugyanis hamarosan érkeznek egy kisgyerek születésnapi tortájáért, ami most éppen egy kismackó formáját mintázza meg. Sz.K.


Dél-Dunántúli Gazdaság

TANULÓSZERZÔDÉS

A tanulóik náluk folytatják tovább A villányi Gyuris Ferenc és felesége több mint két évtizeddel ezelôtt alapította meg építôipari tevékenységgel foglalkozó családi vállalkozását. Szinte az elsô pillanattól kezdve nagy hangsúlyt helyeztek a tanulóképzésre, a szakember-utánpótlás legfontosabb elemének tekintik azt. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követôen többen is a Éfer-Bau Kft.-nél helyezkedtek el. A cégnél jelenleg a huszonhét szakmunkás mellett, tanulószerzôdéssel három szakmunkás-jelöltet is foglalkoztatnak. Gyuris Ferenc ács-állványozóként hosszú évekig a Mûemlékvédelmi Felügyelôségnél dolgozott, mielôtt önállósította volna magát. Mint iparos is ezen a területen folytatta tovább. A megrendelôk elégedettek voltak a munkájával, ezért újabb és újabb feladattal bízták meg, amelynek köszönhetôen folyamatosan bôvült az idôközben egy kômûves társával betéti társasággá alakult vállalkozás tevékenységi köre. Majd társának kiválását követôen feleségével, aki az ügyvezetôi posztot tölti be, létrehozták kft.-jüket. Az ács mellett egyre több kômûves munkát is elvállaltak, amely késôbb kiegészült a bádogozással, hidegburkolással és a vízvezeték-szereléssel is. Ma már elsôsorban szerkezetkész épületek kivitelezésével – igény szerint azok kulcsrakész átadásával – foglalkoznak. A megbízásaik is széles skálán mozognak a néhány tízezres munkáktól egészen a 4-500 milliósokig, a családi házak, lakások kisebb felújítási munkálataitól a balatoni nyaralókon, borfeldolgozókon, bútorházon át egészen a lovastanya építéséig. Elsôsorban helyben és Villány környékén dolgoznak. Számos mûemlék jellegû pincét, épületet állítottak helyre, Palkonyán például az ilyen házak felújításával, szinte kivétel nélkül ôket bízták meg. Különösen büszkék a villányi szerb templom eredeti formában, bontás nélkül helyreállított bejáratára. A minôségi színvonal emelése érdekében felelôs mûszaki vezetôként építészmérnököt alkalmaznak. Náluk a tanulóképzés is, amellyel a bt. megalakulása óta foglalkoznak, a ma-

gas színvonalon végzett munka jegyében zajlik. Az elsô tanulójuk egy rokon gyerek volt, aki kômûvesnek tanult náluk, azóta is a cégnél dolgozik, amelynek már másfél évtizede. Azóta évrôl évre két kômûves és egy ács tanuló – közöttük a kisebbik fiú is – sajátítja el náluk a szakma alapjait. — Hat tanuló képzését tudnánk biztonsággal vállalni, ugyanis egy ács és három kômûves brigád dolgozik nálunk – mondja Gyuris Ferencné, Angéla, akivel nem igazán volt egyszerû idôpontot egyeztetni, mert az építôiparban holtszezonnak számító hónapokban igyekszik minden olyan dologra sort keríteni, amire máskor nincs idô. — A múlt év májusáig öt tanulónk volt – ács, kômûves, festô –, közülük hárman végeztek a nyáron, ketten maradtak. Próbáltunk újakat felvenni, de nem volt jelentkezô. Ilyen még nem volt. Pedig hosszú távon tudnának munkát adni nekik, ugyanis mind a két fiuk az építôipar területén képzeli el a jövôjét. Pécsett a „kis-Pollackon” végeztek. A kisebb, aki ácsnak tanult most végzett, a nagyobb pedig a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki Karára jár, építésznek készül. — A saját döntésük volt, hogy tovább viszik a céget. Mind a ketten ebbe nôttek bele, szívesen csinálják – mondja hangjában nem kis büszkeséggel. — Azt pedig látni kellett volna, akinek az apja a példaképe, milyen boldogan lobogtatta a bizo-

25 nyítványát. A Szakma Sztár Versenyen az ácsok között az elsô helyen végzett, akárcsak annak idején az édesapja, aki a Szakma Kiváló Tanulója lett. A tanulóikat tanulószerzôdéssel foglalkoztatják, amelyek megkötéséhez sok segítséget kaptak a kamarától. Mint mondja, ez azért is jó, mert konkrét elvárásokat fogalmaz meg mind a két fél részére. E mellett számos elônnyel is jár, amelyekrôl folyamatosan érkeznek a kamarától az információk. Egyebek mellett a pályázati lehetôségekrôl, amelynek köszönhetôen már több pályázaton is sikerrel szerepeltek. Az elnyert források segítségével vásárolt legkorszerûbb eszközökkel dolgozhatnak a tanulóik, akik – a kötelezôn felül – többlet juttatásokban is részesülnek, például étkezési jegyet is kapnak. E mellett kidolgozták annak a rendszerét is, hogy akik jól teljesítenek a gyakorlati helyen és az iskolában is, magasabb ösztöndíjba részesülhessenek. — Annak idején azért vágtunk bele a tanulóképzésbe, mert nem találtunk olyan szakembert, aki megfelelt volna az elvárásainknak – folytatja tovább Gyuris Ferencné, miközben legalább három telefont elintéz, még nem állt össze ugyanis a pályázati anyag teljesen, s nagyon közeleg a beadási határidô. — Az elsô tanulóink éppen ezért ácsok voltak. Nagy szerencsénk volt eddig a tanulóinkkal, mindegyik az általa választott szakmát tanulta. A magunk részérôl pedig igyekszünk ôket minél több sikerhez juttatni, a brigádokban hasznos munkát végeznek, folyamatosan kapnak feladatokat. Kiváló szakemberek foglalkoznak velük, az ácsokkal például a férjem volt mestere, aki szintén a cégünknél dolgozik. A tanulóik közül többen a végzést követôen náluk maradtak, esetleg késôbb – fôleg az ácsok közül többen – önállósították magukat. Olyan is akadt, aki hat év után gondolta úgy, a saját lábára áll. — Nagyon fontosnak tartjuk, hogy megszeressék a szakmát, szívesen csinálják, hiszen ebbôl kell megélniük egy életen át. Persze nekünk is volt olyan tanulónk, akit kénytelen voltunk elküldeni, de inkább az a jellemzô, hogy a szünetekben is szívesen jönnek, s nem csak a kötelezô gyakorlati idôt töltik le. Talán ez annak is köszönhetô, hogy a szülôkkel is jó kapcsolatot alakítunk ki – fejezi be beszélgetésünket. Sz.K.


26

PORTRÉ

Új kamarai tagunk a MIG-TIG Kft.

kávészünet Az államosítás után Emlékszem arra az idôre, amikor az emberek egy öreg szakállas urat láthattak biciklizni – gyerekülésén egy bozontos pulikutyával – a Zsolnay utcában. (Bocsánat, abban az idôben Beloiannisz utcának hívták.) A Porcelángyárba persze nem mehetett be. Ô volt a Zsolnay úr. Hogy mi járhatott az eszében, amikor elhajtott a gyár elôtt, örök titok marad. Egy hasonló történetet szeretnék közzé tenni a mai vállalkozóknak, a tisztelt olvasóknak. Benedek Lajos Opel szervize: a „Szent Kristóf Gépkocsiszín” a Citrom utca 3-ban állt a háború elôtt. Az államosítás után a MÁVAUT-osok személytaxi szervize lett, majd késôbb az Autóklub pécsi szervezete vette át. Lajos bácsi szíve is másképp dobogott, mikor a képen látható mûhely felé ballagott a Citrom utcában. Mûhelye úgy fel volt szerelve, hogy még nagyon sokáig megfelelt a személygépkocsi javítás, szervizelés céljára. A párbeszédrôl már sajnos elkéstem, de egy kis krónikát szívesen közreadok. Ismeretségünk Lajos bácsival úgy kezdôdött, hogy a 12-es AKÖV-höz kerültem tanulónak a gimnázium után. Lajos bácsi elismert szakemberként fôleg a karburátorokkal, gyújtásbeállításokkal foglalkozott. Nehéz volt a közelébe férkôzni. Nem volt irigy a szakmára, de keményfejû ember volt. Sokat kérdezgettem tôle, többek között

Dél-Dunántúli Gazdaság

az öreg Danuviámról. Egyszer talán egy félév múlva azt mondta nekem: Na, ide figyelj gyerek! Ha komolyan érdekel a szakma, akkor mellém veszlek, velem fogsz dolgozni, úgysem látok már olyan jól. Te leszel a meghosszabbított kezem. Ezutántól nem tudott lerázni. Ha bent maradt valamit befejezni, én is vele maradtam. Délután fusiztunk a lakásán, jöttek a város autósai, orvosok, bányászok, iparosok. Ha egy autó nem akart gyorsulni, vagy rángatott a motorja, az öreg kezébôl úgy ment ki, hogy gyönyörû alapjárata volt és húzott a temetô után a dombon, mert mindig ott próbálta ki az autót. Nagy kitüntetésnek éreztem, amikor megengedte, hogy a saját, „DKW Meisterklasse” típusú autója gyújtását én állíthattam be. Szerencsém volt, mert errôl koppintották az NDK-sok a Wartburgot. Késôbb ennek nagy hasznát vette az AFIT-nál. Az AKÖV-nél reggeli idô alatt arra kértük, hogy meséljen az életérôl, a régi maszek világról. Ültünk a satupadokon és nagy csendben hallgattuk. Képzeljétek gyerekek, kezdte a mesét, az orosz megszállás alatt történt, hogy jött egy ruszki tiszt biciklivel, hogy csináljuk meg a defektet, majd jön érte. Közben több kiló húst tett le ajándékba, amit persze valahol „beszerzett”. Mire visszajött, a bringa jobb és bal kormányszarvára feltettünk annyi csengôt, ahány ráfért. Nagyon megörült az orosz, amikor visszajött. Akkor még

Új kamarai tagunk hegesztés-technikai cikkek, gépek, illetve a szóban forgó profilhoz tartozó korszerû anyagok, berendezések forgalmazását végzi. A dinamikusan fejlôdô vállalkozás ma már a piac sikeres szereplôjének számít. A cég ügyvezetôje azonban nem csak a gazdasági életben, de hosszú évek óta a szakképzésben is jelentôs szerepet vállalt. A cég vezetôje, BARTA SÁNDOR a szakképzés fontosságáról is beszélt lapunknak. — A MIG-TIG Kft. a közelmúltban csatlakozott a kamarához. Miért? — Én már 15 éve egyéni vállalkozóként tagja vagyok a kamarának és testületi funkcióm is van. Így közelrôl megismerhettem a kamara adta lehetôségeket. Ahhoz, hogy a kamara sikeresen tudja képviselni a vállalkozásokat, szükséges, hogy a kamara tagjai is aktívan részt vegyenek a gazdasági önkormányzat

hozott jó pár használt karórát. Mind feltette a jobb és bal karjára és úgy ment az Irgalmasok útján le-fel, hogy állandóan csengetett és nézte, hogy hány óra van. Nagy baj lett belôle, hívattak a Városházára, hogy gúnyt ûzök a szovjet hadseregbôl. Aztán valahogy elfelejtették a dolgot – fejezte be Lajos bácsi. Folytatva életét az Autóklub, majd késôbb a Volán Autós szakosztálynál is segédkezett, vagy a gépátvételnél, vagy valamelyik ellenôrzô ponton ténykedett a versenyeken. Több ügyességi versenyen is indult, elnyerte az Ország Legöregebb Versenyzôje Díjat is. A Szabadkai Autóklub meghívására egy ügyességi versenyen az ottani Tésztagyár különdíját, egy nagy láda csigatésztát is kapott. A versenyzôknek fejbôl mondta, hogy melyik autó karburátorában hányasra kell kicserélni a fuvókát, hogy jobban menjen. Más alkalommal pedig arról beszélt, hogy az elkövetkezendô évtizedekben sem fognak sokkal jobb motorokat gyártani az autókba, csak bonyolultabbakat, hogy ne lehessen egyszerû körülmények között megjavítani, hanem majd egységeket kell cserélni jó pénzért. Tulajdonképpen igaz lett. Abban az idôben Lajos bácsi nagy szaktekintély volt, nem tekintették „osztályidegennek”, elismerték tudását. Akik ismertük, azóta is tisztelettel beszélünk róla. – Birinyi Zoltán –


Dél-Dunántúli Gazdaság munkájában. Örömmel értesültem a Gépipari Klaszter megalakulásáról, melynek szeretnék tagja lenni. Így eldöntöttem, hogy az ezen a területen mûködô cégemmel is belépek a kamarába. A klaszter alapító tagjainak nagy részével napi munkakapcsolatban vagyok, ami még inkább megerôsített abban, hogy csatlakozzak ehhez a közösséghez. — A MIG-TIG Kft. mindazon cégek számára ismerôs, amelyek a fémipar területén tevékenykednek. Ez nem meglepô, hiszen éppen az ön vállalkozása is foglalkozik olyan berendezések, eszközök forgalmazásával, amelyek a kor követelményeihez alkalmazkodó tevékenységet biztosítják a vasas szakmákon belül... — Ez valóban így igaz. A MIG-TIG Kft. profilját tekintve elsôsorban a modern hegesztés-technikai cikkek, gépek, anyagok, különbözô berendezések forgalmazását végzi. Napi tevékenységünk során arra törekszünk, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük azoknak a piacon megjelenô új termékeknek a megjelenését, amelyek a már említett hegesztés-technika bármely szeg-

27

ÚJ TAGJAINK

mensében újat, korszerût jelentenek. Ezek forgalmazásával szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy partnereink tevékenysége mindinkább hatékonyabbá váljon. Itt kiemelném, hogy fejlesztéseink egyik fontos állomása volt az a közelmúltban sikeresen lebonyolított GOP-2.1.1. pályázatunk, amelynek eredményeként cégünk komlói telephelyeinek eszközgyarapítása és fejlesztése megtörtént. Természetesen igazodva a jelen által támasztott ipari követelményekhez, elvárásokhoz. E projekttel is éppen az

volt a célunk, hogy bôvítsük szolgáltatásaink körét, illetve végrehajtsunk egyfajta jelentôs mértékû modernizációt — Az elôzetes információk alapján azonban okleveles gépészmérnökként és nemzetközi hegesztô szakmérnökként nem csak cégvezetô, de hosszú évek óta sikeres és tevékeny közremûködôje a hazai szakképzésnek is. Miért gondolta úgy, hogy szerepet vállal az oktatás, illetve a felnôttképzés területén? — A vezetônek a vezetési tevékenységén túl alapvetô feladata az utánpótlás nevelése is. Szoros kapcsolatot alakítottam ki a pécsi és miskolci egyetemek gépészmérnöki karával és a megye valamennyi gépészeti szakképzô intézményével. Így naponta találkozom a szakma minden szintjének képviselôjével. A szakmai képzésekben véleményem szerint szükséges a mérnökök és pedagógusok szoros együttmûködése, ahhoz, hogy a tanulók a legkorszerûbb ismereteket kapják meg. Külön örömteli dolog, hogy Komlón több cég ismerte fel ennek szükségszerûségét és egymást támogatva több szakmában – pl. forgácsoló, szerkezetlakatos, hegesztô – az iskolával közösen törekszünk magas szintû szakmai képzés megvalósításra. Így nagy hangsúlyt tudunk fektetni a gyakorlati képzésre. E.É.

A diplomás szupervizor és diplomás szupervizor-coach Az életben eredményekre és sikerekre vágyunk. Az ezekhez vezetô utunkat azonban gyakran nehezen találjuk meg. Ebben segíthet a szupervízió, a munkánkban elôforduló helyzetek megértésével, az önmagunkra való rálátásunk fejlesztésével. Az Európa nyugati felébôl induló önálló hivatás ott mára már szinte nélkülözhetetlenné vált, azonban hazánkban, az üzleti életben még csak most ismerkedünk vele. A coaching, mint vezetôi tanácsadás már jóval elterjedtebb itthon, de a szupervízió alapú coaching még szintén kevésbé ismert. A Károli Gáspár Református Egyetemen végzett új kamarai tagunkat, ROZGONYI RÓBERTet kértük arra, mutassa be a két egymásra épülô hivatása lényegét. — Azt ugyan gyakran hallani, hogy a legtöbbet mi magunk tehetünk önmagunkért, hiszen az életünk alakulásáért miénk az elsôdleges felelôsség. A kérdés azonban a megvalósítás mikéntjében rejlik... — Ez így igaz. Jómagam tíz éve foglalkozom emberekkel, a munka világában élôk gondjaival, nehézségeivel, és egyre erôsödô meggyôzôdésem az, hogy a gátak sokkal inkább bennünk vannak, mint a környezetünkben. Ha ezeket megtaláljuk és lebontjuk, jöhet az eredmény, a tudatos építkezés, növekedés és a kiteljesedés. — Mi a szupervízió lényege? — Egy szabályozott tanácsadási folyamat, sajátélményû tapasztalati tanulás, amit mentális

karbantartásnak is nevezhetünk. A középpontban az egészség mértéke áll, s a szakember erôsségeire épít – hogy lehet a jó, még jobb. A szupervizor, a szakmai barát pedig kérdezve kísér, támogat. Segít a szupervizált partnernak tudatosítani a munkájában átélt helyzeteket. Fejleszti az önmagára való rálátást – az önreflexiót – a szakmai személyiséget, ezáltal növekedik a mûködési potenciál is. Változik a kommunikációja, kezdeményezôbb lesz az együttmûködésekben. A tudatosítás és a nézôpont váltás révén csökkenti az érzelmi megterhelést, a stresszt, a személyes konfliktusokat, és esélyt ad a kiégés (burn out) megelôzésére is. — Ezzel azt állítja, hogy a szupervizált partnere rátalál önmagára? — Végsô soron így is mondhatjuk, de elôször inkább a személyes eszközrendszerére, amellyel nemcsak hatékonyabban, hitelesebben és eredményesebben végezheti a feladatait, hanem nagyobb örömmel is. — Ezek után mit takar a szupervízió alapú coaching? — A hangsúly itt is a reflektív környezetben történô sajátélményû akció-tanuláson van. A találkozásaink alkalmával sorra vesszük a coaching partner mindennapi vezetôi helyzeteit, dilemmáit, gondjait. Együtt tekintjük át, és vizsgáljuk meg azokat a területeket, részterületeket, amelyek kezelése nehézséget okoz, illetve azokat, amelyek sikeresek, örömforrások. Szupervi-

zor-coach-ként itt kettôs szerepben támogatom a partneremet: szupervizorként a kérdéseimmel, a visszajelzéseimmel, coach-ként pedig a célok közös meghatározásában, s a megvalósítás útjának megtalálásában, majd a konkrét akciótervek kidolgozásával. Mindezt szakmai barátként, ám a fejlesztés-változtatás hatékony egyensúlyának fegyelmezett megtartásával. A folyamat egy „edzés”, amelynek során a partner saját erôsségei kerülnek elôtérbe, növelve a vezetôi lelki állóképességét, stressztûrését, hogy könnyebben dönthessen, hatékonyabban és bátrabban, nagyobb magabiztossággal kommunikáljon. Ezáltal olyan nyílt munkahelyi légkört teremthet maga körül, amely a beosztottjaiból is a lehetô legtöbbet hozhatja ki. — Ön, a segítô miként lazít? — A mai napig aktívan zenélek, nagybôgôn és basszusgitáron is játszom. Éppen most készülünk a zenekarommal egy nagy megmérettetésre Budapesten. A másik szenvedélyem a triatlonozás, és többször futottam már maratoni távot is. — Új tagként milyen segítséget vár a kamarától? — A kamarai tagságomat lehetôségnek tartom. Bízom benne, hogy segítséget kaphatok a leendô partnereim megtalálására, illetve arra, hogy ôk is megtalálhassanak engem. Szeretnék bekapcsolódni a térségünk gazdasági vérkeringésébe, hogy minél több vezetôt, szakembert, vállalkozást segíthessek hozzá a sikeréhez. E.É.


28

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Dr. Kocsis G. Tamás – Ford C-Max Az ingatlanforgalmazással foglalkozó PGT Invest Kft. értékesítési igazgatója az FX Autóház családi autóját, a Ford CMAX hosszú változatát próbálta ki. — Mitsubishi Carismával járok, de a családunk egy idôben Fordot Fordra váltott. Escorttal kezdtük, azt több Mondeo követte. — Miért éppen Ford? — Nagyon kedveltük a márkát, fôként a kényelme miatt. Szimpatikus volt a picit konzervatív, megbízható karakterük. Érdekes módon kihagytuk a dízeles korszakot, ami fôként a Mondeóknál lehet furcsa, hiszen azokat sokan dízellel vásárolták. — Ez a C-MAX egy kicsit más benzinmotorral készül, a turbónak köszönhetôen néha dízelesen viselkedik. — Érezhetôen nyomatékosabb, mint a szívómotorok, és a fogyasztás is jóval alacsonyabb, mint várnánk. Tetszik a mûszerfali kijelzô, ami a megfelelô fokozatot javasolja. Fôként az elsô kilométereken hasznos, amíg tudatosul a vezetôben, hogy sík úton akár 1500-as fordulatszámon is szépen halad a kocsi. A fedélzeti komputeren pedig az is látszik, hogy a fogyasztás ilyenkor nagyon alacsony. — Mennyire fontos az ön számára az alacsony fogyasztás? — Azt hiszem az üzemanyagárak emelkedésével ez egyre fontosabb lesz mindenki számára. Pici odafigyeléssel csökkenthetjük a fogyasztást, így kíméljük az erôforrásainkat, és nem szenynyezzük a környezetet. — Milyen praktikákat alkalmaz? — Próbálok elôre gondolkodni vezetés közben, több autóval elôretekintve figyelem a forgalmat, így elkerülhetôek az indokolatlan fékezések és gyorsítások. A felesleges autóhasználatot is próbálom elkerülni, ha lehet, csoportosítom a teendôket, és egy úttal intézek el minél több tennivalót. Jómagam így próbálok tenni környezetünk megóvásáért és a levegô tisztaságáért. — Autóvásárláskor milyen szempontok játszanak szerepet a döntésében?

— A forma az egyik legfontosabb szempont számomra. A C-MAX sokkal modernebb, mint az általam ismert Fordok, az orra nagyon tetszik, divatosak a lámpák, sportos a nagy hûtôrács. A hátsó traktusnál érzek egy kis formatervezôi bizonytalanságot, az én ízlésemnek a tolóajtó mögötti rész egy kissé kusza. Érdekesek az autó méretei, többször is megnéztem kívülrôl a kocsit, mert a belsô tér méretéhez képest nem nagy a karosszéria. Egy átlagos alsó középkategóriás autónyi helyre sikerült egy nagyon nagy belterû autót készíteni a Ford mérnökeinek. — Azért a harmadik üléssor nem felnôtteknek való. — Természetesen ez nem egy teljes méretû egyterû, aki valódi hétülésest szeretne az a Galaxyval jár jól, ha egyterûben gondolkodnék, akkor magam is azt választanám. Ötülésesként kiváló a C-MAX, nagyon jól variálható, a hátsó két ülés pedig egy olyan opció, ami sokak számára hasznos lehet. A felára sem sok, a 190.000 forint korrekt ár azért, hogy néha hét személy utazzon az autóval. Ötletes az ülésmozgatás is, a harmadik sor egyszerûen a padlóba hajtogatható, a második sor középsô ülését pedig el lehet rejteni a jobb szélsô ülés lapja alatt. — Az elsô két ülésrôl még nem beszéltünk.

— Természetesen ezek a legkényelmesebbek. Magas a háttámla, jó az oldaltartás, tágas a tér, sokféleképpen állítható a vezetôülés, hibátlan. A mûszerfal elsô pillantásra egy kicsit sok volt számomra, bonyolultnak és széttagoltnak tûnt, de ahogy szaporodtak a kilométerek sikerült kiigazodni rajta, a teszt végére már belejöttem a kezelésébe. Ezzel együtt nekem a Mondeo letisztultabb stílusa szimpatikusabb, de biztosan sokaknak tetszik ez a környezet is. A mûszerfalvilágítás nagyon érdekes, a semleges fehér fényt felváltotta a türkizes árnyalat, hangulatos és nem zavaró éjszakai vezetés közben, tetszik. A sok

FX Autóház – 7622 Pécs, Siklósi út 11 . – T.: 72-526-266 – e-mail: fordpecs@fxautohaz.hu – www.fxautohaz.hu


Dél-Dunántúli Gazdaság

29

AUTÓTESZT

Grand 1.6 SCTI EcoBoost pakolóhely is hasznos, és a kilátás is nagyon jó a kocsiból. Ez utóbbi a mai autók egyik gyengéje, de a Fordnak sikerült megoldani, hogy minden irányba jól ki lehet látni a C-MAX-ból. Jó minôségû a kárpitozás és a mûszerfali anyagok is megfelelôek, talán a váltókar környékére kerülhetett volna még a puhább borításból. — Trend a kocsi felszereltségi szintje, ez tartalmazza az ön számára szükséges extrákat? — A legfontosabb a biztonság, ebbôl a szempontból elôrelépett a márka, hiszen alapárért megkapunk minden lényeges biztonsági berendezést. Kellemes hangú hifi, klíma, elektromos ablakok, elektromos tükrök megvannak az autóban, ennyi tulajdonképpen elég is lenne. A tesztautót okosan konfigurálták, hiszen került bele tempomat is, ami autópályán nagyon kényelmes. Nagyon tetszik a másik extrafelszerelés az automata parkolórendszer. Korrektül mûködik, párhuzamos parkolásnál, az autó hosszánál alig nagyobb helyre tökéletesen bekormányozza a kocsit. Gyakorlott vezetôk biztosan csak legyintenek rá, de szerintem sokak számára hasznos lehet a berendezés, sôt egy fárasztó nap után a rutinos sofôröknek is megkönnyítheti a dolgát, ha parkoláskor csak a gázt kell nyomni, a kormányzást elvégzi helyettük az autó. A berendezés árát pedig egy koccanás elkerülésével már meg is takarítottuk. — A hosszú extralistából mást nem is rendelne?

— Nagyon jó, hogy ennyi kiegészítôt lehet rendelni az autóhoz, köztük olyan, eddig magasabb kategóriában megszokott extrát is, mint például az említett parkolórendszer. Így könnyû olyan autót választani, amit megálmodtunk magunknak. A magam részérôl a manuális klímaberendezést cserélném automatikusra és Bluetooth rendszert kérnék, hogy vezetés közben ne kelljen kézbôl telefonálni. Ezt a felszerelésdömpinget már megtapasztaltam az Egyesült Államokban. Ott dolgoztam egy ideig, és az elsô autóm egy Lincoln Town Car volt, amelyben olyan mennyiségû kiegészítô volt, ami az itthon kapható autókban csak most kezd feltûnni. — A C-MAX futómûvét már a tesztút elején megdícsérte, mikor azt mondta, vezetés közben sokkal kisebbnek, könnyebbnek érzi az autót, mint amekkora valójában. — Valóban nagyon könnyedek az

irányváltások, precízen, pontosan reagál a kocsi. A stabilitás is remek, ezekhez a jó menettulajdonságokhoz képest pedig meglepôen puha és komfortos a rugózás. A könnyedség érzéshez hozzájárul a motor is, elég egy picit megnyomni a gázpedált és máris ugrik az autó. A váltó is jól sikerült, rövidek a kapcsolási utak és határozottan kattannak a fokozatok. A hatodik fokozatnak köszönhetôen nagy tempónál is alacsony a fordulatszám, így autópályán is csendes marad a kocsi. Én mindenképpen ezzel a motorral venném az autót, hiszen az erôs motor sokszor a biztonságot is jelenti, és a turbónak köszönhetôen a benzinkútnál sem kell sokat fizetni. — Kinek ajánlaná az autót? — A C-MAX egy nagyon kellemes családi autó lehet, ahol alkalmanként a nagyszülôket vagy a gyerekek barátait is el lehet vinni egy kirándulásra. Ideális lehet nagyszülôknek, akik sok unokát szeretnének szállítani, de tökéletes szabadidô-autó is lehet, a tágas utastérnek köszönhetôen. T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1596 cm3 Maximális teljesítmény: 150 LE 5700/min Maximális nyomaték: 240 Nm 1600-4000/min Saját tömeg: 1496 kg Csomagtartóméret: 475 l Maximális sebesség: 204 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 9,4 s Átlagfogyasztás: 6,6 l Alapár: 6.245.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések (Trend): elsô- függöny- és oldallégzsákok, ABS + ESP, elektromos szervokormány, fedélzeti számítógép, automatikusan sötétedô belsô tükör, klímaberendezés, elsô ködfényszóró


30

VENDÉG-OLDAL

Utazás a zöld vonalon Green Line-nak hívták azt a demarkációs vonalat, amely kettészelte Bejrutot. Minderre persze fôleg azok emlékezhetnek, akik éltek már az 1975 és 1990 között pusztító libanoni polgárháború idején, vagy legalább tanultak róla. Néhány esztendôvel ezelôtt a világ mainapság tán legismertebb evésdizájnere, Marije Vogelzang éppen Green Line címen rendezte meg egyik projektjét. Persze, hol máshol, mint Libanonban! Bemutatójához az ország étkezési kultúrájában igen jelentôs szereppel bíró kenyérbôl – petrezselyem levével színezett – zöld tányérokat formált. Azt kérte a helyiektôl, hogy a kenyértálakba írják bele legfontosabb ételemléküket. Azt hiszem, a pécsi Király utcával kapcsolatos gasztronómiai élményeimmel magam is tele tudnék írni néhány tányért, tálat, kondért, gulyáságyút. Az egykori Magyar Írók Könyvesboltjával eleddig történetesen nem volt ilyen élményem. De a bolt nemrégiben bezárt, és ha már nem maradhatott az irodalom szentélye, legalább az étkezés kápolnáját nyitották meg benne – talán még ez a legkisebb rossz, ami történhetett vele. Noé bárja – merthogy így hívják a bendôk új imaházát – ízlésesen berendezett. Kicsit délies, kicsit játékos, és mindenképpen szellemes. Amint belép az ember, úgy érzi: a hely befogadja ôt. Ô pedig, pontosabban a gyomra, a hely nevezetes fogásait. Különös összekapcsolódás ez, nem eresztjük egymást, jó néhányan, már tudniillik a levesek és pizzák, palacsinták és sültek, valamint mi, a vendégek. Ebben a furcsa ölelkezésben telik az este, mígnem a záróra jövend, és ki-ki szállására hajtat. Két mellékszál most. Az egyik, hogy évtizedek óta járok Demjén Ferenc koncertjeire a Papp László Sportarénába (azelôtt: Budapest Sportcsarnokba). És mi, akik összeölelkezve énekeljük Rózsi da-

lait, a koncert végén, a parkolóházban tülkölünk, mutogatunk egymásra és egymásnak, hadonászunk, furakszunk, és fenemód acsarkodunk arra, akivel az imént még átkaroltuk egymást. Aztán megérkezünk egy étterembe, és elnézô félmosollyal fedezzük föl a szomszéd asztalnál azt, akivel a bulin egy sorban álltunk. A másik, hogy ezt a Noéban most ismét föllelt hazaértem benyomást éreztem már több helyütt, legutóbb például Balatonkenesén, csakhogy nem egy étteremben, hanem egy házikóban, vendégként, egy raguleves, pár szelet rozmaringos kenyér, tizenkilenc csokis-túrós palacsinta és legfôképpen szívemnek kedves emberek társaságában. Szóval, valami ilyen a Noé bárja. Lehet levesezni (mindennap egyfélét, de mindennap mást fôznek), lehet, kemencéseket enni (a kacsamell-változatokat még az egyik magunkkal hozott mameluk pocó is elnyelte sebesen) lehet Noé nyársat (roppanós rákocskákkal) lehet Noé paparnelle-t (rákkal) lehet Noé pizzát (tonhallal, mozzarellával, olivával, hagymával, tejföllel), lehet Noé lakomát (mindenféle tengeri herkentyûkkel) lehet Noé palacsintát (lazaccal) és lehet Noé smarnit kérni is; utóbbi megszólalásig hasonlít a császármorzsára, és házi szilva- vagy áfonyalekvár kapható hozzá. Ajánlanám még a sült tatárt pizza-kenyérben, ami chefúr szíves engedelmével a salátaágy kényelmét választja. De ha csak végig noézzák a délutánt, a derekuk és mellkasuk között már akkor is otthonos érzésekkel oldalognak a lassan alászálló estében haza. Kérdezhetnék, mi lett a zöld kenyértányérok sorsa Vogelzang kisasszony libanoni bemutatóján? Egy hét után már irgalmatlanul hosszú sorban kígyóztak a tálnyi emlékek, amelyeket aztán az újdonsült tulajdonosok friss sajttal és mézzel, együtt, egy, hatalmas társaságban fo-

Dél-Dunántúli Gazdaság gyasztottak el. Anélkül, hogy szájbarágós szeretnék lenni: a performance nyilvánvaló üzenete az ott élôk számára és számunkra is az lehet, hogy legalább az ételben és az azzal kapcsolatos emlékeinkben osztozzunk, ha a vallás, a személyes gazdasági helyzetünk, és fôleg a politika, meg aztán az abból fakadó ellenségeskedés elválaszt immár bennünket. Olvashatták hiszen: olykor még egy parkoló zsúfoltsága is. Tehát, amikor hazaindulnak, legyenek türelmesek, mert meglehet, hogy aki önök elôtt tehetetlenkedik, ugyancsak Noé bárjában ette magát degeszre és ilyen topára. Sz. Koncz I.

Borajánló Dobogó 2006 Vylyan pincészet Cabernet Sauvignon A Vylyan pincészet ma a Villányi borvidék egyik legmeghatározóbb borászata. Köszönhetô ez a mindig kiváló minôségre törekvô, hozzáértô csapat mellett a birtok földrajzi adottságainak. 1992-ben telepítették az elsô ültetvényt és 1997-ben léptek elôször piacra. A Dobogó dûlôben termett Cabernet Sauvignon a legöregebb telepítésû tôkék termése. A 2006-os év idôjárására a késôi tavasz, a változékony nyár volt a jellemzô. A nyarat hosszú, meleg ôsz követte, amely elôre vetítette, hogy ez az év egészen különleges, elegáns évjáratot eredményez. A Cabernet Sauvignon nagytestû, rendkívül koncentrált, életerôt sugárzó bor. A hosszú érlelésnek köszönhetôen érett, összeforrott, határozott ízvilágot sugall, amit a feketeszeder, aszalt megy, csokoládé és kávé jegyek csak felerôsítenek. Ezek mellett csipet gyömbér, szárított vargánya és leheletnyi dohány invitál bennünket arra, hogy elmerüljünk ennek a kiváló bornak a kóstolásában. Hosszú érlelésre alkalmas. A markáns ételek, kézmûves csokoládék, és egy jó szivar méltó kísérôje lehet. Gondolatban ezzel a borral koccintva szeretnék elköszönni azoktól, akik figyelemmel kísérték havonta ezt a pici rovatot, valamint a vásárlóimtól, akik megtiszteltek az elmúlt 17 évben, és betértek üzletünkbe. Rippl Béláné Rippl-Vinotéka Kft.


Dél-Dunántúli Gazdaság

31

BARANYAI GAZDASÁG

Konferenciaterem ÉNYESEKNEK!

IG

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audio-vizuális eszköztár ● sokpontos internet hozzáférés ● mobil szavazó rendszer ● 100 fôs szinkrontolmács rendszer ● klimatizált légtér A helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a különbözô rendezvényszervezési igényeket. A konferencia terem hangszigetelt, mobil falrendszerrel két kisebb teremre választható, de mindkét részben a felsorolt technika önállóan is alkalmazható. A konferencia terem mellett étterem áll a résztvevôk rendelkezésére, mesterszakácsaink hagyományos éttermi kiszolgálással, és fogadással is várják a vendégeket. Lehetôség van hideg büfé, kávé és ital szervírozására is. További tárgyalók segítik a konferenciák szekciómunkáját. A 24 fôs (a hangszigetelt falrendszer zárásával két 12-12 fôs) számítógépes oktatóterem is rendelkezésre áll. A résztvevôk számára zárt, 60 férôhelyes parkolóhelyet tudunk biztosítani.

Valóban minden papírra nyomtat egy lézernyomtató? Legutóbb láthattuk, hogy a tintasugaras nyomtatók nagyon érzékenyek arra, hogy milyen papírral használjuk ôket. Most a lézernyomtatók papírigényét vizsgáljuk meg. Vajon valóban szinte mindenre képesek nyomtatni? A lézernyomtatók a papírra nem túlzottan érzékenyek, de azért bármire ezek sem hajlandóak dolgozni. A lézernyomtatók szilárd, por alakú festékkel dolgoznak, ami a papír felületére olvad, minden színét, élénkségét megtartva. Ebbôl adódik, hogy a lézernyomtatók már átlagos minôségû fénymásoló papíron is a legjobb formájukat, szinte a legszebb színeiket produkálják. Szövegek, fekete-fehér ábrák nyomtatására valóban szinte minden papír megfelel. Egy kis technikai kitérô: a papírok vastagságát leginkább az egy négyzetméterre vetített súlyuk határozza meg. A másolópapír súlya négyzetméterenként 80 gramm. A fénykép kartonoké akár 260-280 gramm is lehet. Célszerû nyomtatásra 80 grammos fénymásolópapírt használni, A papír súlyát (80g/m2) a csomagoláson találja. Az ennél vékonyabb, „szuper gazdaságos” papírokat a gép nagy eséllyel gyûrni fogja. Ez nem a gép, hanem a papír hibája. Ha egy bizonyos (többnyire legolcsóbb) papír rendszeresen elakad a nyomtatóban, elsô lépésként próbáljon ki egy másik, átlagos típust. Ha azzal is baj van, akkor valószínûleg a nyomtató papírbehúzó szerkezete kopott vagy koszos, ezen a szerelô segíthet. Ha a hiba eltûnik, akkor a papír volta hibás: váltson másik típusra. Fényképek nyomtatásakor már érdemes jobban figyelni a papírra. A nyomat minôségével nem lesz baj másolópapíron sem, csupán a papír vastagsága (vékonysága) miatt kell más megoldást keresni. Ekkor kerülnek elô a vastagabb papírok, kartonok, amelyekre viszont már érdemes odafigyelni.

KARDIOLÓGIAI, BELGYÓGYÁSZATI MAGÁNRENDELÉS, SZÛRÔKÖZPONT Pécs, Király u. 81. Bejelentkezés telefonon: 72/213-462, 30/743-8700 Szív-érrendszeri szûrôvizsgálatok, arteriográfos érvizsgálat. Belgyógyászati, kardiológiai betegek kivizsgálása, gondozása. Akupunktúra, fizikotherápia, gyógymasszázs. www.szurokozpontpecs.hu

Dr. Varsányi Ágnes fôorvos kardiológus, belgyógyász szakorvos

Mit ne tegyen a lézernyomtatóba és miért? Elôször is: tintasugaras fotópapírt NE TEGYEN BELE, mert a gépet károsíthatja. A karton mûanyag bevonata ráolvadhat a lézernyomtató rásütô egységére és egy drága javítás lehet a végeredmény. Nem javasolt vastag névjegykártya kartonok használata sem. Ezek a kartonok többnyire merevek, kemények, elakadhatnak a nyomtatóban, akár károsíthatják a papírvezetô alkatrészeket. A mûanyag bevonatú névkártya kartonokkal szintén vigyázni kell: a bevonat itt is megolvadhat a festék papírra égetésekor. Fontos tudni, hogy a lézernyomtatók többségéhez a gyártók legfeljebb 160170 grammos papírt ajánlanak. Általában 200 grammig nincs nagy probléma, de a többi már csak a szerencsétôl függ. Milyen kartont tegyen a lézernyomtatóba? A legjobb az erre a célra gyártott, színes lézer kartonok használata. Ez itt nem a gyártók reklámja: ezek a papírok valóban lágyabbak, könnyebben hajlítja meg ôket a nyomtató, kevesebb az elakadás, károsodás veszélye. A felületük ehhez a feladathoz készült, szebb, élénkebb színt eredményeznek. Végezetül egy jó tanács Ha vastag kartonra nyomtat, állítsa a nyomtató szoftverében a papírtípust is „Karton”-ra. Ekkor a festék nagyobb hôfokon ég rá a kartonra, a vastagabb anyagon is rá tud olvadni. Enélkül bizony elôfordulhat, hogy a festék könnyedén „lekopik” a papírról. Olvasói kérésre továbbra is elérhetô a nyomtató kiválasztást segítô anyagunk teljes terjedelmében ezen az webcímen: www.NyomtassOkosan.hu/hogyan-valasszon-nyomtatot Ezen az oldalon egy külön ajándékot is talál: a „Nyomtató vásárlási ellenôrzô lista” címû letölthetô összefoglalót, ami egy beszerzés elôtt könnyen, gyorsan áttekinthetô ellenôrzô lista. Köszönöm a figyelmét! Harman Tibor www.NyomtassOkosan.hu



XIV. évfolyam 1. szám