Egyedül nem megy – ez nem csak az ikonikus film, a Ripacsok sokat ismételgetett betétdalának fô üzenete, az üzleti sikerkönyvek írói is elôszeretettel hangoztatják: összefogással sokkal többre jutunk. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai nap mint nap információkkal, kapcsolatokkal, szakmai segítségnyújtással támogatják a hozzájuk forduló vállalkozásokat, amelyek az esetek többségében sikerre viszik az ügyüket. Most olyan sikertörténeteket adunk közre, amelyek fontos elôrelépést jelentenek a cégek életében, amelyekben a kamarának is szerepe volt, és amelyek akár inspirációként szolgálhatnak a dél-dunántúli üzleti közösség tagjai számára.
Ázsiában hódít
a pécsi sör
Egy ázsiai üzletlánc boltjaiban már kapható a Pécsi Sörfôzde Pécsi APA terméke. Az elsô megjelenésüket követôen már több lánccal és kereskedôvel is kapcsolatba került a nagy múltú vállalkozás. POPALuca marketingkoordinátortól elsôként azt kérdeztük, hogy miért fordultak Ázsia felé, hogyan illeszkedik az ottani ízléshez, fogyasztási szokásokhoz a pécsi sör.
— Ázsiában különlegességnek számítanak az európai ízek, a fogyasztók kifejezetten nyitottak az újdonságokra. Termékeink közül különösen a Pécsi Prémium Meggy, a Pécsi Prémium Búza, valamint a gluténmentes változatban is elérhetô BIO Pécsi Prémium Lager részesült pozitív fogadtatásban.
—Milyen kihívásokkal néztek szembe a keleti exportot érintôen?
—A távolság és a hosszú szállítás mindig kihívás, különösen a frissesség és a minôség megôrzése szempontjából. Erôsített csomagolással és folyamatos egyeztetésekkel biztosítottuk, hogy a sör kifogástalan állapotban kerüljön a polcokra.
—Hogyan tovább? Milyen potenciál rejlik még ebben az üzletben?
— Számunkra ez a megjelenés bebizonyította, hogy van kereslet a söreinkre Ázsiában. A pozitív fogadtatás ösztönzôerô ahhoz, hogy a jövôben újabb lehetôségeket keressünk a régióban, és más termékeinkkel is bemutatkozzunk.
—A folyamatban, az eddigi üzletikapcsolat-építésben milyen segítséget kaptak a PBKIK-tól? Mennyit lendítenek az ilyen jellegû együttmûködések az üzleti folyamatokon?
—A kamara sokszor értékes támogatást nyújt, amelynek elônyei elsôsorban az információszerzésben és a piaci tájékozódásban jelentenek számunkra nagy segítséget.
—Az ázsiai siker mellett elindult a Pécsi Sör Márkabolthálózat kiépítése. Ez milyen elven fejlôdik?
—A márkabolthálózat létrehozását az a cél vezérli, hogy közvetlen kapcsolatot alakítsunk ki a fogyasztóinkkal, és a teljes portfóliónkat elérhetôvé tegyük számukra. Nemcsak egy értékesítési csatornáról van szó, hanem egy olyan találkozási pontról, ahol a vásárlók megismerhetik az újdonságainkat és a márka mögötti történetet. Bár véleményünk szerint az értékesítésünknek csupán nagyon csekély hányadát adhatja, a fogyasztói élmény és a márkához való kötôdés szempontjából kiemelkedôen fontos. Olyan helyszíneket választunk, ahol nagy igény mutatkozik a regionális minôségi sörökre. Az elsô nyitások már bizonyították a koncepció sikerét – az értékesítési pontok rövid idô alatt nép-
szerûek lettek a régióban. Ez visszaigazolja, hogy jó úton járunk, és a Pécsi Sör Márkaboltok valódi értéket teremtenek a fogyasztóknak és a márkának egyaránt.
A Vegadokk nevével büntetlenül már nem élhetnek vissza a csalók
Iparjogvédelem alá került a Vegadokk Kft. brandje, valamint néhány termékük is. Az eljárásban a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara szellemitulajdon-védelmi és innovációs tanácsadója, dr. Liber Noémi volt a vállalkozás segítségére.
—Szerettük volna levédetni, és le is védettük magát a Vegadokk szót és a logónkat, valamint néhány termékkategóriánkat, például a lencse alapú fasírtporunkat az Európai Unió 26 országában, ebben kértünk segítséget a kama-
POPA LUCA
rától. Liber Noémi az egész levédetési folyamat alatt mellettünk állt, és tanácsaival támogatott bennünket – mondja a Vegadokk Kft. ügyvezetôje, JÁNOS Csaba László.
—Mi volt a nehézség a folyamatban az ön számára?
—Abszolút nem értettem hozzá, hogy miként zajlik ez, Noémi gyakorlatilag végig fogta a kezünket. Egy személyes beszélgetés után többször beszéltünk telefonon, és korrekten levezényelte, hogy mit kell csinálnunk.
—Miért volt fontos az önök számára, hogy levédessék a céget?
—Egyedi termékek elôállításával foglalkozunk, vannak már külföldön és itthon is díjazott termékeink, annak szerettünk volna elébe menni, hogy valakik elkezdjék ezeket lemásolni, hamisítani, netán visszaéljenek a cégnévvel. Mivel terveinkben van az export lehetôsége, ezért mentünk határon kívülre és az unió 26 országára vonatkozóan is lefolytattuk az eljárást.
—Miért a kamarától kértek segítséget?
— Mivel Schmidt Enikô a kapcsolattartónk, vele beszélgettünk korábban arról, hogy milyen folyamatok zajlanak a vállalkozásunkban, milyen fejlôdés elôtt állunk. Ô javasolta, hogy mindenképpen érdemes lenne lefolytatni ezt az eljárást, így kerültünk kapcsolatba Noémivel.
—A kommunikációjukban már látható az egyik új irány, hogy új termékkörökkel, fûszerekkel, pékáru-alapanyagokkal is elkezdtek foglalkozni.
— Szerettünk volna olyan fûszereket, fûszerkeveréket létrehozni, egy termékcsaládot, amelyet szinte mindenki használhat, attól függetlenül, hogy gluténmentes vagy más táplálkozási elvet követ. Az eddigi termékeink ugyanis kifejezetten a gluténmentes és a vegán táplálkozáshoz kapcsolódnak, amely egy bizonyos réteget szólít meg. Fûszereket, fûszerkeverékeket gyakorlatilag minden háztartásban használnak, de
SZELLEMI TULAJDONVÉDELEM: kulcs a sikeres külpiaci terjeszkedéshez
A külpiacra lépés nemcsak a termékek és szolgáltatások bemutatását jelenti, hanem a szellemi tulajdon védelmét is. Ez különösen fontos a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, hiszen megfelelô jogi védelem nélkül könnyen elveszíthetik versenyelônyüket.
A kamara gyakorlati segítséget nyújt a cégeknek abban, hogy innovációikat biztonságban tudják a külföldi piacokon. Az elmúlt idôszakban több tucat kkv fordult hozzánk szellemi tulajdonvédelmi tanácsadásért, amelynek eredményeként 2022 óta 22 védjegybejelentés készült el. Ezek közül 18 esetben az Európai Unió SME Fund (Kkv Alap) támogatását is igénybe vették az ügyfelek, aminek köszönhetôen a cégek több millió forintot takarítottak meg.
A legtöbb vállalkozás az Európai Unió teljes területére kért védjegyoltalmat, de voltak olyan cégek is, amelyek nemzetközi védjegyet szereztek meg – például Törökországban, az Egyesült Királyságban vagy Ausztráliában. Ez is mutatja, hogy a védjegyoltalom nem csupán jogi biztosíték, hanem komoly üzleti elôny: növeli a cégek hitelességét, és megvédi márkáikat az utánzás ellen.
Az export tehát nemcsak lehetôség, hanem felelôsség is. A szellemi tulajdon megfelelô védelme nélkülözhetetlen a tartós növekedéshez és a nemzetközi piacokon való stabil jelenléthez. A támogatási programoknak köszönhetôen a kkvk mindezt költséghatékonyan, gyorsan és egyszerûen érhetik el.
kevés van a piacon, amely jelölten gluténmentes. A közelmúltban voltunk a Csak a mentes fesztiválon, ahol nagyon jó visszajelzéseket kaptunk a termékekkel kapcsolatban. Ugyanígy új a gluténmentes pékáru lisztkeverékünk, amely véleményem szerint a legnagyobb kihívás a piacon. Évek óta fejlesztettem egy olyan összetételt, amely elszakad az eddigi keményítô-adalék-vonaltól, amely ugyan tetszetôs pékárukat eredményez, viszont ezeknek nincs megfelelô beltartalmuk, se ízük. Számunkra a gluténmentesség mellett az íz a legfontosabb, hogy élvezze is a fogyasztó azt, amit eszik, és hogy egészséges legyen. Sikerült létrehoznom egy ilyen lisztkeveréket, amelyre már le is csaptak a gyártók. A továbbiakban is a gluténmentes vonalon szeretnénk érvényesülni, egyre több megkeresést kapunk bérgyártásra, mert tudják, hogy a legmesszebbmenôkig gluténmentes az üzemünk, így tulajdonképpen bármit gyárthatunk és csomagolhatunk.
Nagy precizitást igénylô gyógyszeripari gépeket gyárt a pécsi Körber
A pécsi gépgyár 2021-tôl vette fel a tulajdonos Körber-csoport nevét. Ez a döntést messze túlmutatott egy szimbolikus gesztuson, sokkal inkább fejezte ki azt a hosszú távú stratégiát, ami a cégcsoport többi tagvállalatával történô erôteljesebb együttmûködésen és a gyártmányportfóliójuk jelentôs kiszélesítésén
JÁNOS CSABA LÁSZLÓ
Dél-Dunántúli
alapul. Ez a döntés akkor és ma is mind a pécsi üzem, mind az anyavállalat számára jelentôs elônyökkel jár.
—A Körber-csoport mindig a magasan technologizált ipari folyamatokra fókuszál, ideértve a dohány- és gyógyszeripart, illetve a logisztikai ipar szegmensét is. Ezt a több lábon állást terjesztette ki a vállalat a pécsi üzemre, amikor meghozta a döntést a korábban döntôen dohányipari profil bôvítésérôl. Itt, Pécsett számunkra mindez azt jelentette, hogy többféle gazdasági szektorból jönnek a megbízások, sokkal kevésbé vagyunk kiszolgáltatva egy-egy terület világpiaci hullámainak. Ez kiszámíthatóbb mûködést, stabilabb munkahelyeket jelent – mondja ZALAYBuda ügyvezetô.
—Hogyan érkezett a gyógyszeripar részérôl gépgyártásra megrendelés, és miként tud megfelelni az elvárásoknak a pécsi üzem?
—A Körber Pharma nem volt teljesen ismeretlen számunkra, hiszen alkatrészbeszállítóként már a 2010-es években dolgoztunk ennek a partnerünknek. Ezeknek a munkáknak a nyomán értékes tapasztalatokat gyûjtöttünk a gyógyszeripari gépekre vonatkozó, többek között a teljesen másfajta minôségi elvárásukkal kapcsolatban. A szorosabb együttmûködés 2019-ben kezdôdött és évrôl évre tovább tudtuk fejleszteni. Az elsô lépésben pécsi kollégák utaztak az üzletág németországi és svájci gyáraiba, hogy megtanulják a gyógyszeripari berendezések összeszerelésének mesterfogásait. Több tízezer alkatrészbôl álló, nagy precizitást igénylô gyártmányokról van szó, ráadásul a kitörô Covid-járvány is nehezítette a közös munkát és a külföldi utazásokat. A problémákat leküzdve mára több gyógyszercsomagoló és minôségellenôrzô (ampullavizsgáló) gép gyártása folyik nálunk. A kollégáink nemcsak alkatrészeket forgácsolnak és szerelnek, hanem tervezési-konstrukciós feladatokat is ellátnak. 2022-ben pedig nálunk tartotta a Pharma üzletág nemzetközi nyílt napját, ahol a világ vezetô gyógyszergyártóinak képviselôi elôtt mutattunk egy új fejlesztésû csomagológépet.
—Milyen potenciál van még ebben a kapcsolódásban?
—A gyógyszeripari gyártóberendezéseknek számos szegmense létezik, ami szélesíti a lehetôségeinket és jelen-
CÍMLAPSZTORI
tôs potenciált rejt. A vevôk minôségi elvárásai természetesen magasak, de ezeknek meg tudunk felelni, és folyamatosan fejlesztjük a technológiánkat, hogy versenyképesek maradjunk. Eközben mi magunk is fontos piaci elônyt jelentük a Körber Pharma számára: a piac legtöbb szereplôje mögött nem áll ekkora gyártóbázis, ahol adott a kapacitás a nagyobb megrendelések gyors teljesítéséhez.
—Miként támogatja a jelenlegi és az ehhez hasonló kapcsolódásokat a kamarai üzleti közösséghez való tartozás?
—A pécsi Körber számára a régió gazdasági ökoszisztémájához való tartozás a legfontosabb alapértékei közé tartozik. Mûködésünkbôl fakadóan inkább beszállítói szerepekben jelennek meg a Baranyában mûködô vállalkozások, a velük való együttmûködés azonban akár üzletkritikus folyamatokat is jelenthet. Emellett a régió egyik legnagyobb ipari
üzemeként és munkáltatójaként a példamutatást is fontosnak tartjuk: a cég kezdeményezései a munkavállalók jólléte, a fenntarthatóság vagy a társadalmi felelôsségvállalás területén nyilvánosak, megismerhetôk és át is vehetôk más vállalkozások számára.
Energetikai audittal még hatékonyabban az energiamegtakarításért
Energetikai audit elvégzésének támogatására adta be pályázatát a pécsi székhelyû P’-AutóCity Zrt., így ezáltal a már megkezdett környezetvédelmi és energiamegtakarítási folyamatainak értékeléséhez, folytatásához kapott hatékony segítséget. Mint LISZÁCZMihály vezérigazgató mondja, az EENergy pályázat teljes mértékben illeszkedett a kollégái által megfogalmazott jövôkép fejlesztési elképzeléseihez.
—Mind a villamos, mind a gázenergia terén vállalkozásunk nagy fogyasztónak számít, emiatt érzékenyek vagyunk az energiahordozókkal kapcsolatos ármozgásokra. Az elmúlt években a saját elképzeléseink szerint több energiahatékonysági fejlesztést, beruházást valósítottunk meg telephelyeinken, azonban mivel mi magunk nem vagyunk energetikai szakemberek, nem biztos, hogy mindent megtettünk azért, hogy az energiaárak hullámzásaitól megóvjuk a függôségünket. Ezért merült fel annak az igénye, hogy jó lenne feltérképezni a lehetôségeinket, hogy akár hosszabb távra, több évre elôre racionálisan milyen energetikai fejleszté-
LISZÁCZ MIHÁLY
ZALAY BUDA
sek, beruházások térülhetnek meg. Ekkor jött a kamara részérôl az információ, hogy erre létezik egy Brüsszelben kiírt, angol nyelvû pályázat, amelyre benyújtottuk az igényünket, és meg is nyertük.
—Milyen elemeket tartalmaz a pályázat, miben tudnak elôrelépni általa?
—Meglepô volt az auditorral zajló elsô beszélgetésünk, ugyanis még nem találkozott olyan céggel, amely ilyen szinten felkészült és már ennyi mindent megtett az energiamegtakarítás érdekében. Kérdéses is volt számára, hogy vajon tudnak-e olyan szintû tanácsokat, javaslatokat adni, amelyekkel tovább léphetünk. De aztán kiderült, hogy igen. Feltártuk a további elvi lehetôségeket, amelyekhez megtérülési számításokat, javaslatokat kértünk, majd azokra a beruházásokra is kaptunk ajánlásokat, amelyek esetleg pályázati támogatás igénybevételével valósulhatnak meg.
—Mennyire volt egyszerû maga a pályázat beadása?
—Nem volt szélsôségesen bonyolult a pályázat, ám nehezítô tényezô volt, hogy angol nyelven kellett beadni. A pályázat részleteivel kapcsolatban, a formaiságát illetôen és a nyelvi nehézségek leküzdésében is – bár van angolul beszélô kollégánk, ám ezt a szaknyelvet ô sem bírja ilyen szinten –, rengeteg segítséget kaptunk a kamara munkatársától. Neki már volt tapasztalata azon a téren, hogy adminisztratív oldalról pontosan mit jelent a pályázati folyamat, így le tudta egyszerûsíteni számunkra a hozzá kapcsolódó teendôket. Az adminisztratív felület kezelésében is segített, mint ahogy számos remek tanácsot is adott, hogy mit hogyan tegyünk, például miként állítsunk össze egy táblázatot vagy kell-e mellékelni számlát a feltöltendô anyag mellé. Örülünk, hogy értesültünk errôl a pályázati lehetôségrôl, mert számunkra kézzelfogható haszna volt a pályázati támogatásban megvalósult auditnak.
Az iparági és innovációs együttmûködések élvonalában: minôsített klaszterré vált a DDGK
Minôsített Iparági Klaszter lett a kamara által menedzselt Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, amely újabb
mérföldkövet jelent e közösség életében: a klaszter nemcsak regionális, hanem országos szinten is az iparági és innovációs együttmûködések élvonalába tartozik. A minôsítés két évre szól, és belépôt jelent a GINOP Plusz, valamint más fejlesztési programok klaszterspecifikus támogatási konstrukcióihoz.
—A minôsítési eljárás során szigorú szempontrendszer alapján értékelték a klasztereket, például vizsgálták a mûködési stabilitásukat, a pénzügyi helyzetüket, az üzleti, innovációs és nemzetközi aktivitásukat. A sikerhez szükséges volt a tagvállalatok közötti valódi, szerzôdésekkel alátámasztott együttmûködések, innovációs projektek és klaszterközi vagy nemzetközi partnerségek felmutatása is. Az elbírálásnál fontos szempont volt, hogy klaszterünk 30 hazai és nemzetközi megállapodással, erôs tagi aktivitással, jelentôs exportpotenciállal,
iparjogvédelmi oltalmakkal, rendszeres benchmarking ülésekkel és országos szakmai jelenléttel rendelkezik. Alapvetôen e minôsítésnek az az üzenete, hogy amit eddig tettünk, az értéket képvisel, hogy a tagok összessége valódi közösséget alkot és ténylegesen együttmûködik – mondja CSIRKEBalázs klaszterelnök.
—A jövôre nézve milyen elônyei származnak a klaszternek abból, hogy elnyerte az iparági klaszter címet?
—Részben azt jelenti, hogy könnyebben férünk hozzá fejlesztési forrásokhoz, vagy elônyben leszünk akkor, amikor egyes forrásokra pályáznak a klasztervállalatok. Azt gondolom, hogy az iparági klaszter cím egy cégminôsítésnél pozitív szempontot, egy pluszt is jelent a klasztertagok számára. Emellett akkreditált klaszterként mindig komoly szempontrendszer szerint, tehát a gazdasági eredményesség, a cégméret, az életképesség és hozzáadott érték szempontjából vizsgáljuk a közösségünkhöz jelentkezôket. Ez abban is visszaköszön, hogy a klasztertagok valóban aktívak, valóban együttmûködnek, részt vesznek a klaszteres rendezvényeken és kooperálnak egymással, nem csak egyedileg, nagyobb csoportban is.
—Az iparkamarának milyen szerepe volt abban, hogy ezt a klaszterminôsítést megkapják?
—Az iparkamara is a klaszter tagja, és olyan szempontból kiemelkedô tagja, hogy a klaszter adminisztratív menedzsmentjét a kamara látja el. A kamara ezzel megkönnyíti a mindennapi életünket, valamint lehetôvé teszi számunkra, hogy bekapcsolódjunk a vállalkozások
Szabó Berta klasztermenedzser átvette az oklevelet a Klaszter Testületi Ülés ünnepélyes oklevél átadó eseményén
CSIRKE BALÁZS
Dél-Dunántúli
más hálózataiba, az e hálózatok által jelentett elônyöket, információkat, üzleti lehetôségeket, kérést, információt pedig a tagság felé közvetítsük.
—A klaszter számos külföldi kapcsolattal rendelkezik. Ezeknél számít-e, hogy megszerezték az iparági klaszter címet?
—Külföldön egyelôre nem a minôsítésnek, hanem a tagságból fakadó elônyöknek van üzleti értéke; ennek részben az az oka, hogy nálunk még nincs akkora múltja és kiforrott jelentése a klaszterminôsítésnek, illetve ez nem nemzetközi, hanem hazai minôsítés, a célcsoportja is belföldi. Természetesen egy külföldi üzleti partner felé történô bemutatkozás során bizalomerôsítô jellege van, ha egy vállalkozás valamilyen minôsített szakmai vagy iparági közösség tagja, azonban én inkább a klaszterközösségbôl és hálózatból jövô információt és együttmûködési többletet értékelem elônyként. Például amikor egy klasztertag olyan új piacon akar érvényesülni, ahol a tagság egy része már jelen van, ehhez rengeteg információt tud meríteni tôlük és az általuk megszerzett tapasztalatokból, így sokkal felkészültebben tud odaállni a leendô partnere elé. És a közösségünk tagjának lenni azt jelenti, hogy ezt az információt meg is kapja a többiektôl.
Az innovációs klaszter cím hozzájárulhat ahhoz, hogy hosszú távon stabilizálódjon az AFK mûködése
Innovációs klaszter lett az Alkalmazott Földtudományi Klaszter (AFK), amely folyamatban a kamarának is jelentôs szerepe van. A részletekrôl dr. FEDORFerenc klaszterelnököt kérdeztük.
—Az AFK a kezdetektôl innovációs klaszterként mûködött, melyet számos innovációs, klasztertagjaink többségét bevonva megvalósított projekt jelzett. Az más kérdés, hogy a korábbi akkreditációs eljárás más szempontokat tekintett az innováció alappilléreinek, mint klaszterünk, és ezért a korábbi két próbálkozásunk sikertelen volt, az akkori feltételrendszernek nem feleltünk meg.
CÍMLAPSZTORI
Sokat sejtet, hogy ugyanakkor öt éven keresztül nemzetközi klaszterminôsítésünk volt, és több, a klasztertagok innovációs tevékenységét felhasználó nemzetközi projektben is sikeresen vettünk részt. Szerencsére az új feltételrendszer már inkább az innovációra összpontosít, így gyakorlatilag a szükséges feltételeket gond nélkül tudtuk teljesíteni annak ellenére, hogy az elmúlt évek klaszterünk életében nem nevezhetôk sikertörténetnek. Szerencsére a klasztertagok többsége, beleértve a PBKIK-t is, töretlenül hitt a klaszter életrevalóságában és ez nagyban hozzájárult a mostani sikeres pályázathoz.
—Mi a jelentôsége annak, hogy a klaszter innovációs klaszter lett? Ez mire ad lehetôséget a jövôben?
—Szerencsére az innovációs klaszter cím már nemcsak egy cím, hanem az elmúlt évek klaszterekkel közösen végzett elôkészítô munkájának eredményeként úgy tûnik, már valódi tartalommal is bír. Nemzetközi szinten a klaszterszervezetek az EU-országok döntô többségében támogatást élveznek az állam, a szövetségi köztársaságok és más erre alapított szervezetek révén gyakorlatilag egyfajta normatív módon. Remélhetôleg a közeljövôben Magyarországon is megjelenik ilyen jellegû támogató tevékenység, ami nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a klaszterek mûködése hosszú távon stabilizálódjon, és ne arra kelljen fordítani az energiát, hogy folyamatosan a megélhetésükért küzdjenek, és csak mellékesen segítsék a klasztertagokat a piacra jutásban. Emellett a klaszter tagjai fontos pontokat szerezhetnek egyes pályázatok (pl. GINOP)
esetén, végre figyelembe veszik az akkreditált innovációs klaszter tagságot. Úgy gondolom, ha ez a két láb, azaz a „normatív támogatás” és a pozitív megkülönböztetés hosszú távon fennmarad, az felvirágoztathatja a valódi céllal létrejött klasztereket, amely az exportbevételek növekedése révén nemzetgazdasági szempontból is mérhetô lesz.
—Mi a helyzet az AFK-val jelenleg: milyen munkák, együttmûködések, kapcsolatok jellemzik, milyen sikereik vannak, milyen kihívásokkal néznek szembe, milyen célokért dolgoznak?
—Az AFK jelenleg, köszönhetôen az elmúlt évek szakmánkat nem túlságosan támogató környezetének, rendezi a sorait. Nemrégiben az a megtiszteltetés ért, hogy az IKOSZ (Innovatív Klaszterek Országos Szövetsége) elnökének is megválasztottak, így az IKOSZtagokkal való együttmûködés révén lehetôségünk adódik újabb piacok felé nyitni. Szerencsére nemzetközi kapcsolataink továbbra is élnek, illetve a klaszter belsô kohéziója a nehézségek ellenére még talán erôsebb is lett. Számos olyan projekt körvonalazódik, mely tagjaink számára is új lehetôséget, adott esetben kihívást jelentenek. Gondolok itt a geotermikus projektekre, a hidrogéntárolás lehetôségeinek vizsgálatára, a földtani környezetben történô egyéb energiatárolási módokra, a kritikus nyersanyagok és a másodlagos nyersanyagok kutatására. Ezekbe a projektekbe szaktudásunkra mind hazai környezetben, mind nemzetközi projektekben szükség lesz. K. T.
DR. FEDOR FERENC
Elérhetôvé válnak a nagyvállalatok
Idén ôsszel Országos Kamarai Beszállítói Program indul hét régióban azzal a céllal, hogy a hazai vállalkozások valós üzleti lehetôségekhez jussanak, beszállítóként bekapcsolódva a nagyvállalati értékláncokba. A program különlegessége, hogy a sokszor megközelíthetetlennek tûnô nagyvállalatok konkrét beszállítói igényeire adhatnak megoldásokat a kisvállalkozások, amelyek olyan cégek beszerzôivel tárgyalhatnak, mint az Audi, a Bosch vagy a MOL.
Az OKBP eseményei során a résztvevôk személyes B2B tárgyalásokon vehetnek részt, ahol bemutathatják termékeiket, szolgáltatásaikat és fejlesztési kapacitásaikat.
Ezek a rövid, de tartalmas üzleti megbeszélések lehetôséget teremtenek arra, hogy a kkv-k valós, hosszú távú partnerségeket építsenek ki olyan nagyvállalatokkal, amelyek nyitottak a magyar beszállítók bevonására. A rendezvénysorozat során több mint nyolcszáz kis- és középvállalkozás, valamint hatvan nagyvállalat részvételére számítunk.
A baranyai vállalkozások számára kiemelt figyelmet érdemel a Dél-Dunántúli Beszállítói Fórum, amelyet 2025. november 13-án Pécsen rendezünk meg. A fórumon jelen lesznek a Holcim Magyarország Kft., a Honsa Kft., a Körber Hungária Gépgyártó Kft., a Matro Kft., a GLT Delta Kft., a Váradi Metál Kft., a Ferropatent Zrt., a Knipl Kft., a Tolnagro Kft., a Kaposvári Villamossági Gyár Kft., a Kometa 99 Zrt., a Büttner Kft. beszerzôi.
A programmal kapcsolatban további részletek és regisztrációs információk az mkik.hu/okbp oldalon érhetôk el.
Klímaváltozás?! – Rajtunk (is) múlik!
A Kamarai Fenntarthatósági Klub szeptemberi ülésén a globális klímaváltozás volt a fókuszban. A Klub elnöke, dr. Dittrich Ernô tartott egy prezentációt a témában.
Az elôadásból kiderült, hogy elsôsorban az ember felelôs a klímaváltozásért. Az ember felelôs a jelentôs mennyiségû üvegházhatású gázok kibocsátásáért, a környezet rombolásért, vízszennyezésért. Ha az emberiség nem változtat a jelenlegi gyakorlaton, a helyzet még rosszabb lesz.
Jó hír, hogy tudományos és mûszaki szempontból is képesek vagyunk meg-
oldani a klímaváltozást. Rossz hír, hogy a jelenlegi gazdasági és mûszaki szemlélettel, az ember átlagos lelki fejlettségi szintjével nem lehetséges megoldani a problémát.
Az ülésen szó esett arról, ahhoz, hogy 2050-re elérjük az EU-ban a karbonsemleges mûködést, tudatos cselekvésre van szükség. Tevékenység-analízist kell végezni, amiben pontosan meg vannak határozva a tennivalók. Ezen túlmenôen szó volt még a carbonkibocsátási alternatívákról is, a villamosenergia fejlesztések, a vízgazdálkodás, valamint az infrastruktúra fejlesztés.
A prezentáció végén egy kötetlen
beszélgetéssel zárult az ülés elsô része, ahol a résztvevôk a témával kapcsolatos felvetéseiket beszélték meg.
Az ülés második felében bemutatták az RTIT projektet. A projekt célja a kkvk innovációs potenciáljának erôsítése az anyag/anyagtechnológiák területén a kkv-k és a kutatás, technológia és innováció (KTI) partnerek együttmûködésének javítása, a megfelelô hálózatok létrehozása révén.
A projekt keretében 3 tematikus csoport mûködik: bioalapú anyagok, fenntartható anyagok, fejlett anyagok. Ezen túlmenôen workshopokkal, egyetem által szervezett képzésekkel segítik a résztvevôket.
Szó esett még a DesignPécs rendezvényrôl, amely keretén belül többek között a Karma Pécsi Kesztyûnél lesz céglátogatás.
Élmények és tanulságok a DDGK ösztöndíjprogramjából
A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) ösztöndíjprogramjai évek óta arra ösztönzik a tanárokat és diákokat, hogy közelebb kerüljenek a térség ipari vállalataihoz. Az idei nyertesek beszámolói egyaránt megmutatják, milyen fontos szerepe van az üzemlátogatásoknak a pályaorientációban, a tanulók motiválásában és az elmélet gyakorlattal való összekapcsolásában. A cél pedig az, hogy a diákok megismerjék a lakóhelyükön mûködô cégeket, majd a késôbbiekben el tudjanak helyezkedni náluk.
A diákok közül Szilágyi Máté Tibor, a Baranya Vármegyei SZC Angster József Technikum, Szakképzô Iskola és Szakiskola gépjármû mechatronikus tanulója osztályfônöke bátorítására jelentkezett a programra, aki végig segítette a pályázásban és az üzemlátogatások szervezésében is. Mátéra különösen nagy hatással volt a Matro Kft. rendezettsége és precíz munkafolyamatai. Úgy fogalmazott, hogy a tapasztalatok nyomán komolyan elgondolkodott másodszakma választásán, és a hegesztô vagy CNCszakmák felé fordult.
Az oktatói ösztöndíj nyertesei közül többen már régóta szerveznek gyárlátogatásokat, így a pályázat számukra nem új feladatot, hanem elismerést és megerôsítést jelentett. Petes Tamás, a Kaposvári SZC Eötvös Loránd Mûszaki Technikum oktatója például hangsúlyozta: az volt a legnagyobb élménye,
amikor a diákok olyan dolgozókkal találkoztak a gyárakban, akik maguk is
ugyanabban az iskolában végeztek. „Nincs sok korkülönbség köztük, így amikor azt hallják, hogy valaki elégedett a munkájával, a fizetésével és a kihívásokkal, akkor a tanulók számára is hiteles lesz a szakma és a cég is” – mondta. Tapasztalata szerint az elmélet és a gyakorlat itt találkozik a legjobban: „Az elméleti tudás önmagában kevés – a gyárlátogatások azok a helyszínek, ahol a di-
ákok a gyakorlatban is láthatják, amit tanulnak, és így sokkal könnyebb megértetni velük az anyagot.”
Pap Tamás, a Baranya Vármegyei SZC Zipernowsky Károly Mûszaki Technikum oktatója számára a Körbernél szervezett látogatások váltak emlékezetessé. Bár osztálya kezdetben visszafogottabb volt, mégis felbátorodtak és aktívan érdeklôdtek. Volt mûhelymunka is a látogatás során, az egyik diákja nagy meglepetésére neki készítette el a névre szóló alumínium érmét. Más diákok személyes tanácsokat kaptak a dolgozóktól, sôt, még saját hobbijukhoz is (a kovácsoláshoz) hasznos tippeket vihettek haza. Pap Tamás szerint az üzemlátogatások egyik legnagyobb hozadéka, hogy a tanárok „egészen más oldalukról
Az innováció fokozása és a kkv-k együttmûködésének javítása
A kamara által menedzselt Építôipari Technológia Klaszter (ÉTK) szeptemberi ülésén a fenti témát járták körbe a résztvevôk. Az RTIT» projekt célja a kkv-k innovációs potenciáljának erôsítése az anyag/anyagtechnológiák területén a kkv-k és a kutatás, technológia és innováció (KTI) partnerek együttmûködésének javítása, megfelelô hálózatok létrehozása révén. A projekt olyan kutatási témákkal kapcsolódik az építôiparhoz, mint a fa és egyéb lignocellulóz anyagok kutatása. Fa az építôiparban betonnal kombinálva. Beton újrahasznosítás.
Egy másik vezetô téma volt az új 3%-os hitelkonstrukció, a klasztertagok arról beszélgettek, hogy mennyire befolyásolja a helyi piacot az új hitel. Kiderült, hogy egyelôre még nincs nagy mozgolódás, óvatos becslések szerint még 3–6 hónapot kell várni arra, hogy valami elinduljon.
ismerhetik meg így a diákjaikat”, akik sokszor fegyelmezettebbek, nyitottabbak, és teljesen új arcukat mutatják a gyárakban.
Szabó József, a Baranya Vármegyei SZC Angster József Technikum, Szakképzô Iskola és Szakiskola oktatója ugyancsak azt emelte ki, mennyire fontos a szakmai orientációban bizonytala-
Emellett szó esett még a Pécsi Ágazati Képzôközpontról, az ülésen beszá-
nabb diákok számára, hogy élôben is láthassák a gyártási folyamatokat. Lényeges, hogy a szakmát tanuló diák a választott pályáján maradjon a képzés végére is. A Spitzer Silo Pécs Kft. gyárában szerzett tapasztalatok különösen mély nyomot hagytak a tanulókban, akik elmondása szerint lelkesedéssel számoltak be arról, mennyire izgalmas
moltak az elmúlt tanév eredményeirôl, illetve szó volt még az idei éves tervekrôl, elképzelésekrôl.
Továbbra is folyik a klasztertag, a PTE MIK által indított „Lakni kell” projekt. Ennek keretében egy lerobbant épületet újítanak fel egy rászoruló családnak. A munkák során több klasztertag ajánlotta fel segítségét a kivitelezésben.
volt testközelbôl megismerni a termelést és a munkaszervezést.
A nyertes oktatók egyöntetûen úgy vélik, hogy a program igazi értéke abban rejlik, hogy a tanulók számára kézzelfoghatóvá teszi a szakmákat, és megmutatja, mire jó az, amit az iskolapadban tanulnak. Szerintük ez a legjobb módja annak, hogy a fiatalokat a pályán tartsák, és valódi motivációt adjanak számukra. „Az iskolapadból nehéz elképzelni, milyen a való élet” – fogalmazott Pap Tamás, hozzátéve, hogy az üzemlátogatások közelebb hozzák a gyártás világát minden diákhoz, még azokhoz is, akik más területen, például az informatikában gondolkodnak.
A beszámolók alapján a DDGK ösztöndíjprogram nemcsak az ipar és az iskolák kapcsolatát erôsíti, hanem formálja a diákok jövôképét, és a vállalkozások is bemutatkozhatnak a jövô szakembereinek. Legyen szó pályaválasztásról, szakmai elkötelezôdésrôl vagy éppen szemé-lyes élményekrôl, az üzemlátogatások minden résztvevô számára maradandó tapasztalatokat nyújtanak.
Október elején szervezték meg a QSA4Disability projekt legutóbbi nemzetközi találkozóját. A partnerek áttekintették a projekt eddigi eredményeit, valamint megvitatták a folyamatban lévô munkacsomagokat – többek között az online felület (E-Space), a közösségi gyakorlatok (Community of Practices), a disszeminációs tevékenységek és a koordináció állását. A megbeszélés fô hangsúlyát azonban a hátralévô feladatok részletes egyeztetése adta.
A partnerek hamarosan elindítják a QSA4Disability Virtual Hubokat, amelyek mind a nyolc partnerországban lehetôséget teremtenek a helyi tapasztalatok, ötletek és javaslatok összegyûjtésére. Az ôszi idôszakban minden partner helyi workshopokat szervez, ahol a kifejlesztett eszközöket és az e-platformot tesztelik a szakmai érintettekkel.
Szintén ôsszel zajlanak a helyi kampányok, amelyek célja a QSA4Disability
közösség láthatóságának növelése és az e-Space aktív használatának ösztönzése. A tervek szerint legalább 400 érintett megszólítására és 200 új felhasználó regisztrációjára kerül sor. A projekt egyik kiemelt feladata lesz egy uniós szintû szakpolitikai ajánlás kidolgozása is, amely a fôbb tanulságokat foglalja majd össze a döntéshozók számára.
A zárószakaszban minden partner megszervezi saját nemzeti konferenciáját, ahol a helyi közönség számára is bemutatja a projekt eredményeit. A fenntarthatóság érdekében emellett legalább 80 intézmény és szervezet csatlakozik majd együttmûködési szándéknyilatkozattal, biztosítva ezzel a projekt hosszú távú hatásait.
A találkozó sikeresen hozzájárult ahhoz, hogy a partnerek közösen hangolják össze a következô hónapok munkáját. Nemcsak az
eddigi eredményeket értékelték, hanem lefektették a projekt zárószakaszának alapjait is, amelyekkel biztosítható, hogy a QSA4Disability valódi és tartós változást hozzon az inkluzív szakképzés területén.
Borászati és gasztronómiai örökség
Az EnoGastroDEST projekt hivatalosan is elindult a görögországi Kastoriában, ahol partnerek és szakértôk gyûltek össze Európából annak érdekében, hogy közösen vizsgálják a borászati és gasztronómiai örökség megôrzésének és népszerûsítésének lehetôségeit mint a fenntartható és élményalapú turizmus fejlesztésének alapját.
A nyitókonferenciát a Nyugat-Macedónia Turisztikai Szervezet rendezte, az Európai Kulturális Turizmus Hálózat (ECTN) támogatásával. Az elsô napi program során minden partner bemutatta helyi termékeit, borászati és kulturális örökségét. A legtöbb partner saját jó gyakorlatait is ismertette, amelyeket e különleges értékek megôrzése és népszerûsítése érdekében alkalmaznak.
A Pécs-Baranya régió képviseletében Hendinger Zsófia tartott elôadást, mely-
ben bemutatta a Villány-Siklósi Borút Egyesület programjait, valamint a minôsítési rendszert, amely az idelátogatók számára garantál magas minôséget, és közös marketingkampányok révén segíti a helyi termelôket.
Ezt követôen a konferencián ismertették a projekt további teendôit. A következô években minden partner találkozót szervez egy-egy releváns témában. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2026 tavaszán látja vendégül a projekt résztvevôit.
A második nap egy tanulmányúttal kezdôdött, a Nyugat-Macedóniai régió egyik borászata volt a cél. Ez a tapasztalat lehetôséget adott arra, hogy a partnerek közvetlenül lássák a bor- és gasztroturisztikai létesítmények helyzetét, megkóstolják a helyi termékeket, és kapcsolatba lépjenek a termelôkkel. Ezt követôen a hajóúton tartott közös ebéd biztosított alkalmat a kötetlen beszélgetésekre és az együttmûködések megerôsítésére.
Csatlakozzon az RTIT tudásközösséghez!
Csatlakozzon az RTIT helyi és nemzetközi tudásközösséghez, vegyen részt workshopjainkon, képzéseinken és kapcsolatépítô eseményeinken!
Az RTIT: Tudásközösségek a kutatástechnológia és innováció-átadás felgyorsításáért a Duna régióban projekt célja a fenntartható, bioalapú és fejlett anyagok területén történô innováció támogatása, a Duna régió kis- és középvállalkozásainak, kutatóinak és érdekelt feleinek célzott tudásátadás és demonstrációs tevékenységek révén történô összekapcsolásával.
Vállalkozás képviselôjeként, kutatóként, hallgatóként, innovátorként vagy szakemberként érdeklôdik a fenntartható anyagok, a bioalapú megoldások vagy a fejlett technológiák iránt?
Ôsszel a következô programokat kínáljuk a vállalkozások, kutatók és innovátorok számára:
2025. október 15. DesignPécs: Design Management és Desing Thinking módszertan – ismerjük fel a valódi kihívásokat és keressünk rájuk innovatív megoldásokat!
Egy igen tartalmas Design Thinking Workshopra várjuk az építôipar, a cso-
magolóipar, a mûanyagipar, a mechanika-mechatronika ágazatokból a kkv-k vezetôit. A program során a résztvevôk elsajátítják az üzlet- és termékfejlesztésre is használható design thinking módszertant, és a gyakorlatban is kipróbálhatják a körforgásos szemléletû üzletés termékfejlesztés során. A workshop szakmai vezetôje Keresnyei János.
2025. november 6: PTE MIK Partners Day - RTIT> szekció: Anyagok és technológiák a fenntartható építészetért workshop. A MIK Partners Day kiváló alkalom arra, hogy az építészet területén a karon zajló kutatásokat (pl. fenntartható tartószerkezetek, építôanyagok újrahasznosítása, épületélettartam-hosszabbítás, roncsolásmentes diagnosztika stb.) megismerjék az érdeklôdôk, és kapcsolatokat építsenek a kutatókkal.
Anyagok és technológiák a fenntartható építészetért – díjmentes, rövid ciklusú (1, 2 vagy 3 napos) képzés a PTE MIK szervezésében.
A képzés koncepciója:
● Mûszaki szakemberek képzése a fenntarthatóság holisztikusabb megközelítésével az építôanyagok és építési technológiák területén.
● A képzés erôteljes hangsúlyt fektet a résztvevôk multidiszciplináris ismereteinek bôvítésére, túl a saját szakterületükön.
● A képzés hozzájárul az építési tevékenységek környezeti hatásainak mélyebb megértéséhez, ezáltal lehetôvé teszi az anyagfelhasználás és az építési folyamatok optimalizálását.
● A résztvevôk olyan tudást szereznek, amely támogatja a gazdasági és társadalmi célok stratégiai integrációját a fenntartható építés folyamatába.
Bôvebb információ a PTE MIK és a PBKIK weboldalán és közösségimédia-felületein.
További információ: Nagy Eszter, nagy.eszter@pbkik.hu
Az Európai Unióban egyre több kezdeményezés segíti a vállalkozásokat az MI-érettség felmérésében. Az EU AI Act Readiness Assessment és az OECD AI Index (amelyet az európai tagállamok is használnak) kifejezetten azt vizsgálja, mennyire felkészültek a szervezetek az MI bevezetésére stratégia, adatinfrastruktúra, készségek és etikai megfelelôség szempontjából.
Nemzetközi szinten elterjedtek a Forrester és a Gartner AI Maturity Modelljei, illetve a CMMI AI Maturity Framework, amelyek több szintben (kezdeti – kísérleti – ipari – stratégiai) mutatják be az MI bevezetésének érettségét. Mindegyik eszköz közös jellemzôje, hogy nemcsak az aktuális helyzetet méri fel, hanem javaslatokat is ad a fejlesztendô területekre: mely üzle-
ti folyamatokban érdemes kísérleti projekteket indítani, hogyan javítható az adatkezelés, milyen képzések szükségesek a munkatársaknak.
Az ilyen modellek segítségével a vállalkozások világos képet kaphatnak arról, hol tartanak az MI-útjukon, és célzott, üzleti értéket teremtô lépéseket tehetnek az MI-megoldások bevezetésére. Ezt a folyamatot a hazai vállalkozásoknál is támogatja a Digital Coach Intelligence elnevezésû EU-s projekt, melynek a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is partnere. A projektben egy olyan MI-érettségi modellt dolgoznak ki, amely ISO alapokra épül és támogatja az AI-megoldások adott szervezeti környezetbe történô professzionális beágyazásához szükséges reflexiós készségek fejlesztését és kiépítését.
A kamara most olyan vállalkozások jelentkezését várja, amelyek részt vennének ebben az úttörô tevékenységben, a módszertan kidolgozásában vagy a tesztelésében.
További információ és elôzetes jelentkezés:
Nagy Eszter nagy.eszter@pbkik.hu
Pohli Krisztina pohli.krisztina@pbkik.hu
A nôi vezetôk szerepe
A WOMEX projekt célkitûzései között szerepel felmérni a nôi vezetôk helyzetét a különbözô európai országokban. A projekt partnerei egy egységes kérdôív mentén végzik a kutatást, melyet mélyinterjúkkal egészítenek ki. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elsô interjúalanya Hornicz Bernadett, a Manual Divat Kft. vezetôje mesélt szakmai pályafutásáról.
A cég hagyományos kesztyûgyártásra épít, de ma már új irányokat is keres, mint a fenntarthatóság és a luxuspiac. Hornicz Bernadett tanulmányai során külgazdasági és fenntarthatósági divatmenedzseri képzettséget szerzett, a cégvezetést pedig fokozatosan vette át édesapjától. Fontos számára az élethosszig tartó tanulás, a nyelvtudás és a rugalmasság, amelyek segítik az exportpiac kihívásainak kezelésében. Útját számos nehézség kísérte – a kelet-európai gyártással kapcsolatos elôítéletektôl a család és munka összeegyeztetéséig –, de kitartással és korrekt üzleti szemlélettel építette fel vezetôi szerepét. Nôként a könnyûiparban nem tapasztal jelentôs hátrányokat, bár az anyaság és a felelôsségvállalás külön kihívást jelent. Vezetôként a megbízhatóság és a korrektség az alapértékei, miközben folyamatosan keresi a fejlôdés lehetôségeit.
A projekt keretében számos további interjú készül, hogy betekintést nyerhessünk a nôi vezetôk jelenlegi helyzetébe, és releváns következtetéseket le-
vonva hozzájáruljunk olyan intézkedésekhez, melyek segíthetnek a nehézségek leküzdésében.
A CIRC-UITS projekt és a szabványosítás világa
A szabványok nem pusztán száraz dokumentumok, ezek adnak keretet a fejlôdésnek, biztonságot és átláthatóságot teremtenek, valamint növelik a versenyképességet. Ebben a cikkben röviden bemutatjuk a szabványosítás alapjait, folyamatát, jelentôségét, illetve azt hogyan válhatnak kutatási projektek – például a CIRC-UITS projekt – hasznos eszközévé.
Általános szabványosítás
A szabványosítás olyan folyamat, amely során közösen elfogadott módszereket, szabályokat és követelményeket rögzí-
tenek. Ezzel egy mindenki számára érthetô nyelvet hoznak létre. A szabványok kialakítását megelôzi, hogy a különbözô érdekelt felek tárgyalóasztalhoz ülnek, megvitatják a lehetôségeket, és kompromisszumok árán létrehoznak egy hivatalos dokumentumot.
Ez a dokumentum hidat képez a kutatás és a piac között. Az egységes követelmények ugyanis felgyorsítják az innovációk piaci bevezetését, és bizalmat adnak mind a fejlesztôknek, mind a felhasználóknak.
A szabványosítási dokumentumok kidolgozása történhet nemzeti szinten –ahol minden országnak van saját elis-
mert szabványügyi szervezete (például Németországban a DIN, Olaszországban az UNI, Amerikában az ANSI) –, európai szinten, ahol fôként a CEN és a CENELEC felel a szabványokért, valamint nemzetközi szinten, ahol az ISO és az IEC a legelismertebb szervezetek. A szabványok mellett más dokumentumtípusok is léteznek, például mûszaki jelentések, mûszaki specifikációk, CWAk1 vagy IWA-k2
1 CEN Workshop Agreement = CEN Mûhelymegállapodás
2 International Workshop Agreement = Nemzetközi Mûhelymegállapodás (Folytatás a 15. oldalon)
HORNICZ BERNADETT
(Folytatás a 14. oldalról)
CIRC-UITS projekt szabványosítási tevékenységei
A CIRC-UITS projektben a szabványosítás már a kezdetektôl kulcsszerepet játszik. A résztvevôk nagy hangsúlyt fektetnek a meglévô szabványok megismerésére és bôvítésére, hiszen ezek adják a projekt alapjait, és biztosítják, hogy az eredmények hosszú távon is beépülhessenek a gyakorlatba.
A projekt szabványosítási partnere a DIN, amely a következô feladatokkal támogatja a partnereket:
● feltárja a releváns európai és nemzetközi szabványokat,
● azonosítja a jelenlegi szabályozás hiányosságait,
● kezdeményezi az új szabványosítási folyamatokat,
● segíti az eredmények terjesztését és hasznosítását.
Konkrét lépések
A körforgásos gazdaság az ipar, az autóipar és a minôségirányítás jövôjének
Ennek fényében a projektben született eredmények közvetlenül beépülhetnek a jövô európai szabványaiba. A vállalkozások számára ez egy nagy elônyt jelent, mivel idôben fel tudnak készülni az új elôírásokra, átláthatóbbá és fenntarthatóbbá tehetik termékeiket, miközben piaci versenyelônyhöz jutnak. A CIRC-UITS aktív szerepvállalásával segít abban, hogy a körforgásos gazdaság a jövô ígéretébôl a jelen valóságává váljon.
A CIRC-UITS egyik fô célja, hogy a nyomtatott áramköri lapok – amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen a modern elektronika – ne a szemétben kössenek ki, hanem javíthatók és újrahasz-
teljes lapot hasznosítják újra, hanem csupán a belôle kinyerhetô értékes fémeket, például a rezet vagy az aranyat.
A CIRC-UITS éppen ezen szeretne változtatni. A fenntarthatóbb megoldások keresése érdekében egyeztetéseket indított a CEN/CLC szakértôivel, hogy elôkészítsék azokat a szabványokat, amelyek valóban elôsegítik a teljes körû újrahasznosítást.
Egy másik fontos lépésként a szakértôk megvitatták a CEN Mûhelymegállapodás elôzetes tervezetét, amely az EN 45554 szabvány autóipari alkalmazására épül. Ez a szabvány arról szól, hogyan tehetôk az energiahatékony termékek –például az autóiparban használt alkatrészek – könnyebben javíthatóvá, újrafelhasználhatóvá és korszerûsíthetôvé.
A jövô szabványait együtt formáljuk
A CIRC-UITS remek példa arra, hogy a kutatási projektek részeként végzett szabványosítás hogyan lehet hasznos az innovatív megoldások kidolgozásában.
A körforgásos gazdaság támogatásának keretében, például az újrahasznosítás, a
egyik kulcsterülete, ahol a szabványosításnak kiemelt szerepe van. A CIRCUITS nemcsak figyelembe veszi a meglévô szabványokat, hanem aktívan részt akar venni a szabványosításban.
A projekt egyik legnagyobb áttörése, hogy közvetlen kapcsolatot épített ki a CEN/CLC/JTC 24 szabványügyi bizottsággal, amely a Digitális Termékútlevél (DPP) kidolgozását vezeti. A CIRC-UITS kérelmezte, hogy bekapcsolódhasson ebbe a folyamatba – és sikerrel járt: delegált képviselôje hozzáférést kapott a készülô szabványtervezetekhez, valamint kapcsolatba léphet a szabványosítási szakértôkkel.
nosíthatók legyenek. Jelenleg ezek feldolgozása az elektronikai hulladékkezelô üzemekben sokszor kézi válogatással történik: lassú, fárasztó munka, amelynek eredménye erôsen függ a dolgozók szakértelmétôl. Ráadásul gyakran nem a
javítási módszerek fejlesztése vagy teljesen új megközelítések kidolgozása révén egyre fontosabbá válik, hogy aktív szerepet vállaljunk és segítsünk a jövôbeli szabványosítási dokumentumok kialakításában.
Dél-Dunántúli Gazdaság: ADráva Hotel neve sokak számára a harkányi gyógyfürdôhöz és a pihenéshez kapcsolódik. Hogyan erôsítik a jelenlétüket az üzleti turizmus területén?
Puch Eszter: Az elmúlt években tudatosan nyitottunk az üzleti szegmens felé. Harkány könnyen megközelíthetô Pécsrôl, a horvát határ közelsége pedig nemzetközi találkozók számára is elônyt jelent. Szállodánk 88 kényelmes szobával és 30 apartmannal rendelkezik, így a kisebb tréningektôl a nagyobb vállalati rendezvényekig minden igényt ki tudunk szolgálni. Korszerû konferenciatermeink technikai felszereltsége biztos alapot ad a sikeres eseményekhez.
Dél-Dunántúli Gazdaság: Milyen típusú rendezvényekhez kínálnak helyszínt és szolgáltatásokat?
Puch Esztert, a Dráva Hotel ügyvezetôjét
Puch Eszter: Gyakorlatilag mindenhez: tréningek, csapatépítôk, partnertalálkozók, évzáró rendezvények, karácsonyi partik – rugalmasan alkalmazkodunk a megrendelô igényeihez. A catering-szolgáltatásunk a kávészünettôl a többfogásos gálavacsoráig terjed. Ünnepi eseményekhez külön dekorációt, zenét, akár tematikus programokat is biztosítunk. Külön büszkeségünk a bowling lounge, amely egyedülálló lehetôség a régióban – kötetlen, szórakoztató csapatépítések és esti programok kedvelt helyszíne.
Dél-Dunántúli Gazdaság: Mi jelenti a legnagyobb hozzáadott értéket a Dráva Hotel esetében?
Puch Eszter: Aszemélyre szabott szervezés. Mi nem csupán helyszínt adunk, hanem komplett élményt teremtünk. Avendégek a munkanap lezárásaként lazíthatnak a wellness-részlegünkben, élvezhetik a gyógyvíz közelségét, vagy részt vehetnek egy borkóstolón a környék pincészeteivel. A céges program így nemcsak szakmailag, hanem közösségépítés szempontjából is maradandó élmény.
Dél-Dunántúli Gazdaság: Hogyan tekintenek a jövôbe?
Puch Eszter: Adél-dunántúli régió gazdasága folyamatosan fejlôdik, és ehhez igazodva mi is bôvítjük szolgáltatásainkat. Acélunk, hogy a Dráva Hotel a vállalatok számára ne csupán egy szálláshely legyen, hanem a sikeres üzleti találkozók, inspiráló csapatépítôk és emlékezetes ünnepi rendezvények központja.
Egyszeri beruházás, bôvíthetôség, helytakarékos tárolás, könnyû szállítás, szerszám nélküli összeszerelés. 10 év garancia!Szakszerû tanácsadás! www.cleverframe.hu
Akár 40 stand egy stand áráért? Mindig más megjelenés cégbemutatón, konferencián, szakvásáron? Igen, a www.cleverframe.hu-nak ez a titka!
A mohácsi Szekeres cukrászdinasztia 4. generációja, azaz SZEKERESDániel négyéves kislánya is szívesen beáll felszolgálni az ikonikus cukrászda vendégterében, hiszen ezt látta a felmenôitôl. Az még egyelôre nem biztos, hogy továbbviszi-e a családi hagyományokat, az azonban igen, hogy az idén 60 éves cukrászda vendégei ôt is ugyanolyan megbecsüléssel és elismeréssel fogadták, mint édesapját, nagymamáját, nagypapáját és anno a dédapját. Mint a családi vállalkozás vezetôje, Szekeres Dániel mondja, a kiváló minôségû, finom sütemények mellett van még néhány „titkos” összetevôje a sikerüknek.
— A vendégelégedettség és a vendégélmény tartotta életben hat évtizeden keresztül a Szekerest, az, hogy aki hozzánk betér, ahhoz mindig volt néhány jó szavunk, egy mosolyunk, illetve hogy a termékeink és a fagylalt alapreceptúráján nem változtattunk. Sem a minôségbôl, sem a vendégek szeretetébôl nem engedtünk, és lehetôség szerint ma is mindig van egy családtag mint házigazda a vendégtérben – a feleségek szerepe itt felértékelôdik! –, ezzel még szívélyesebbé tudjuk tenni a vendéglátást. A mai világból hiányoznak az emberi kapcsolatok, mi igyekszünk erre is odafigyelni, ezért is beszélgetünk a vendégeinkkel.
— Az elôzô generációk ma hogy vannak jelen a cégben?
— Édesapám már nyugdíjas, a háttérmunkákban, a beszerzésben, a szállításban segít. Édesanyám is elérte a nyugdíjas kort, de még vállal heti egykét napot az értékesítôtérben. A vigyázó szeme, az alapossága, a meglátásai nagy kincs számunkra.
— Hogy lehetett továbbörökíteni a vállalkozást? Miért volt egyértelmû a következô generációknak, hogy beállnak a pult mögé, a cukrászasztal mellé?
— Már kisgyerekkorunk óta ezt szoktuk meg, hogy ha nem volt iskola, minden reggel hétkor lent voltunk a mûhelyben, az üzletben, tejszínt, fagyit fôztünk, fölvágtunk, besegítettünk, ahol szükség volt ránk. Ezáltal belénk ivódott a szakma és a vendégek szeretete is.
— Mit lehet, mit kell ma másképp csinálni, mint az elôdök?
— Ma már nem elég kiváló szakmai tudással rendelkezni, mellette jó vállalkozónak, cégvezetônek kell lenni, hogy bízzanak bennem a munkatársaim. Lás-
sam magam elôtt az utat, a lehetôségeket, tudjak fejlôdni, legyen elôttem egy vízió, hogy mit szeretnék, és azt el is tudjam érni. Szükség van a hagyományok ápolására, de a szakmai frissítésekre is, én is kétszer vettem részt fagylaltegyetemen, volt nálunk franciadesszertbemutató stb. Igyekszem fejleszteni magamat és a kollégáimat is. Emellett járok vállalkozói akadémiára, hogy vezetôként is megálljam a helyemet.
— A süteményekben is folyamatosan változik a vendégek ízlése, igénye. Ezekre hogyan lehet reagálni?
— Megerôsödött az igény az ételérzékenységet kiszolgáló édességekre, amelyek elkészítéséhez külön tudást kell szereznünk, ebben szerencsére kiváló partnereim a munkatársaim. Mind süte-
ményekben, mind pedig fagylaltokban kínálunk tej-, tejfehérje-, tejcukormentes, cukormentes, gluténmentes termékeket. Reagálunk a cukrászatban feltörô divathullámokra is, nálunk is készültek például francia desszertek, de be kellett látnunk, hogy a hozzánk betérôk jobbára a hagyományos termékeket keresik: a keleti csemegét, a vanília desszertet, a lúdlábat, a párizsi csúcsot stb., úgyhogy inkább ezeket találják meg a süteményespultunkban.
—Mivel ünneplik a 60 éves évfordulót?
— Egy ötnapos rendezvénysorozatot szerveztünk, amelyben élôzenés események is helyet kaptak. Felavattunk egy táblát a cukrászda falán a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara jóvoltából, valamint Vojtek Évi szervezésében kétnapos országos szakmai eseményt tartottunk cukrászoknak számos helyi kulturális program kíséretében.
— A sikeres mûködéshez elengedhetetlen a jó munkaerô, hogyan tudják elkötelezetté tenni a munkatársaikat?
—Megbecsülöm, nagyon szeretem és tisztelem a kollégáimat, mert szinte minden nap ugyanolyan jókedvvel jönnek dolgozni és végzik el a rájuk bízott feladatokat. Igyekszem olyan munkakörülményeket és hangulatot teremteni, olyan juttatásokat adni, amivel ezt viszonozni tudom. Mindig megosztom velük a vendégek pozitív visszajelzéseit, mert ez számukra is siker, ez ôket is motiválja. Állandó kollégákkal dolgozunk, van, aki már 30 éve itt van, de a tanulóink is szívesen maradnak nálunk munkatársként.
— Miben lehet fejlôdni, hogyan lehet továbbépíteni ennek a vállalkozásnak a jövôjét?
— Mindig vannak új célok, figyeljük a trendeket, hogy a cukrászversenyeken mik az újdonságok, és ehhez igazodunk. Megújult a cukrászdánk épülete, a vendégtér után szeretnénk a kollégáink számára is még komfortosabbá tenni a környezetet, mint ahogy a mûhelyt is 21. századivá fejleszteni. Ehhez elengedhetetlen az energetika és a termelôgépek korszerûsítése.
K. T. SZEKERES DÁNIEL
36 ÉVE FOGLALKOZTATNAK MEGVÁLTOZOTT
MUNKAKÉPESSÉGÛEKET
– a minôség a védjegyük
Különleges élôfa bútorok és rongyszônyegek különleges emberektôl –talán így lehetne jellemezni a KomlóHabilitas Np. Kh. Kft. kínálatát, amire ha közelebbrôl rátekintünk, megláthatjuk benne az elszántságot, az elkötelezettséget és a minôséget. 36 éve alapították Komlón a megváltozott munkaképességû embereket foglakoztató, de gazdasági alapon mûködô vállalkozást, amely kezdetben cirokseprû-gyártással, összeszereléssel, rongyszônyegszövéssel foglalkozott, majd sok éven át elsôdlegesen németországi megrendelésre készített gyermek fajátékokat, bútorokat, rongyszônyegeket –az ottani partnerek magas minôségi elvárásai alapján.
Ezt kiszolgálandó hozták létre zárt gyártástechnológiájú faipari üzemüket, ahol a rönkfeldolgozástól a késztermékig minden termelési fázist ôk végeznek. A Covid gyökeres változást hozott a vállalkozás életében, fôbb külföldi megrendelôik elpártoltak tôlük, így új alapokra kellett helyezni a mûködésüket. Azonban nem adták fel.
—Mûködésünk több évtizede alatt igyekeztünk olyan munkahelyet biztosítani a nálunk dolgozó munkatársainknak, amely amellett, hogy értéket teremt, az önbecsülésüket és a közösséghez való tartozásukat is erôsíti. Az utóbbi idôben a faipar lett a vezetô tevékenységünk, azon belül is élôfával dolgozunk, asztalosipari szabászat és asztalosmûhely is található a telephelyünkön. Elsôsorban kerti bútorokat, nyugágyakat, különféle székeket, hokedlit, sámlit, gyermekasztalokat, fa gyermekjátékokat: babakocsit, babaágyat, kis ülôgarnitúrát, gólyalábakat készítünk. Fôként német területre szállítottunk, de vittünk Olaszországba is, sôt Japánba, Amerikába is eljutottak a termékeink – mondja WÁGNERZita ügyvezetô.
—Miként befolyásolja a mûködésüket, hogy megváltozott munkaképességûeket foglalkoztatnak?
—A mûködési struktúránk szerint a munkatársaink után állami támogatást kaptunk, de mellette árbevételt kellett produkálnunk. Az évek során sajnálatos módon az állami támogatás egyre kisebb lett, így ma is növelnünk kell az árbevételi részt. Közhasznú nonprofit gazdasági társaságként behatároltak a lehetôségeink, ami a pályázatokat vagy a banki finanszírozást illeti, de amit tudunk, kihasználunk: például 2019-ben
WÁGNER ZITA
így fejlesztettük a gyártórészlegünket. Sajnos a Covid, majd a gazdasági válság következtében megszûntek az árbevételünk jelentôs részét adó külföldi üzleti kapcsolataink, így új irányt vettünk. Ha pedig onnan közelítem meg a kérdést, hogy mit adnak számunkra a nem 100%-os munkaképességû munkatársaink, azt mondhatom, hogy Európaszintû termékeket. Német ügyfeleink ugyanis csak szigorú minôségi elôírások szerinti termékeket vettek meg tôlünk, ezért már nagyon régen bevezettük a minôségirányítási rendszerünket.
—A nagyobb partnerek megrendelése nélkül hogyan sikerült életben tartani a vállalkozást?
— A stabil megrendeléseink nem igényelték tôlünk az aktív marketingtevékenységet, így teljesen az alapoktól kezdtünk építkezni. Új weboldal, webshop, a mostani trendeknek megfelelô katalógusok készültek, és a fókuszunkat a belföldi piacra helyeztük. Nem volt gyakorlatunk sem a webshop mûködésével kapcsolatban, sem a háttérként szolgáló informatikai rendszerek mûködtetésével, mint ahogy a közösségimédia-felületeken való megjelenéssel sem. Találtunk egy pécsi céget, amely videófilmeket forgatott rólunk, elkezdtünk környékbeli rendezvényekre járni, és az üzemünk mellett található bolt forgalmát is igyekszünk fellendíteni. Nagyon örülünk, hogy kapcsolódtunk az iparkamarával, mert az üzleti közösségben való létünk is növeli a láthatóságunkat. Nemcsak a termékeink értékesítésében gondolkodunk, hanem bérgyártásban is.
—Miben különlegesek a megváltozott munkaképességû emberek által elôállított termékek?
— Egyrészt cégünk 36 éves múltja garanciát jelent a szakértelemre és a minôségre, ez a hosszú mûködés az elhivatottságunkat is bizonyítja. Megtanultunk jó minôséget gyártani, emellett a határidô betartása is az erôsségünk. Felelôs erdôgazdálkodásból szerezzük be a fát, természetes felületkezelô anyagokat használunk. Mindemellett olyan embereket juttatunk megélhetéshez, akik a versenyszférában nem biztos, hogy ilyen szinten megállnák a helyüket. Azt gondolom, hogy a tudatos vásárlóknak az is számít, hogy a vásárlásukkal olyan embertársaikon tudnak segíteni, akik kihívásokkal küzdenek. Az ô képességeiket elônnyé tudjuk kovácsolni, hiszen olyan egyszerû mûveletek elvégzésére képesek – pl. jó a montonitástûrô képességük és a precizitásuk, így csomagolást, válogatást, összeszerelést, hajlítást, címkézést, ragasztást stb. is vállalunk –, amelyek más munkahelyeken megterhelik az ott dolgozókat. Nem utolsósorban említhetem a megbízhatóságot, mert amit a munkatársaink elvállalnak, az biztos, hogy idôre elkészül. K. T.
Áttörô innovációkhoz ad támogatást
az Európai Unió
Az EU számos pályázati és befektetési programmal támogatja a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat), különösen azokat, amelyek innovatív, technológia-vezérelt területen mûködnek. Az alábbi cikk áttekintést ad az Európai Innovációs Tanács (EIC) néhány fontos pályázatáról.
EIC Pre-Accelerator
● Pilot jelleggel mûködik a WIDERA (Widening Participation and Strengthening the European Research Area) keretében – így Magyarországon is –2025-ben.
● Cél: korai stádiumú „deep tech” startupok technológiai, üzleti és befektetôi készségének fejlesztése azokban az EU-országokban, amelyek alacsonyabb innovációs teljesítménnyel rendelkeznek.
● Támogatás: egyösszegû (lump sum) grant 300 000–500 000 euró között.
● A projekt idôtartama legfeljebb 2 év.
● Finanszírozási intenzitás: az elszámolható költségek kb. 70%-át fedezi EU-támogatás, 30% saját forrás szükséges.
● A legkorábbi szakasz: új ötletek, alapvetô kutatások, bizonyíték (proof of concept) elôtt vagy alatt, általában alacsony technológiai készültségi (TRL*) szinten (TRL 1-3).
● A pályázatok két típusa: Pathfinder Open (bármely tudományterület, nincs elôre meghatározott téma) és Pathfinder Challenges (specifikus kihívások témái).
● Támogatási összegek: akár 3 millió euró az Open vagy 4 millió euró a Challenges kategóriában per projekt, szükség esetén ennél magasabb is lehet indokolt esetben. Általában 100%-os támogatási intenzitás az elszámolható költségekre.
● Az ötlet / kutatási / proof-of-concept szakaszból kivezeti a technológiát olyan alkalmazási környezetbe, amely már közelebb van a gyakorlati, piaci vagy ipari hasznosításhoz. Itt TRL 3-4-rôl indul, cél TRL 5-6 vagy ennél magasabb.
● Pályázók lehetnek: kkv-k, spin-offok, egyetemek, kutatóintézetek, akár kis konzorciumok (2–5 partner).
● Támogatás: grant formájában, akár 2.5 millió € összeggel. Vannak kisebb „booster” támogatások (pl. 50.000 euró) bizonyos kiegészítô tevékenységekhez.
● Ez az EIC zászlóshajó-programja azoknak, akik technológiájukat piacokra akarják vinni, növekedésre készülnek, skálázásban gondolkodnak, magasabb TRL-szinteken (6–8) dolgoznak.
● A támogatás lehet vissza nem térítendô támogatás (grant) és tôkeinjekció/equity befektetés, vagy ezek kombinációja.
● A grant rész általában maximum 2.5 millió € lehet, az equity rész további összegekkel kiegészíthetô (0,5–10 millió euró). A cél a piacra jutás és a növekedés.
STEP (Strategic Technologies for Europe Platform) és STEP Scale-Up
● A STEP egy EU-szintû keretrendszer, amely a stratégiai technológiákra koncentrál (digitális-/deep tech, tiszta
technológiák, biotechnológia). Célja, hogy összehangolja az EU-s és tagállami forrásokat, növelje a beruházásokat e kulcsfontosságú területekre.
● A „STEP Scale Up” egy konkrét EIC-s séma a STEP-en belül, amely tôkejellegû befektetést (equity-t) kínál vállalatoknak, amelyek már érett innovációval rendelkeznek, és komoly skálázási potenciállal bírnak.
● Befektetési intervallum 2025-ben: 10–30 millió euró vállalatonként, az EIC Fundon keresztül.
A pályázatokról felvilágosítást ad az NKFIH nemzeti kapcsolattartó pontja, és az Enterprise Europe Network regionális irodái. Pécsett a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában várjuk az érdeklôdô vállalkozásokat.
Kapcsolat: een@pbkik.hu
Konzorciális pályázati partnerkeresésekhez figyelmükbe ajánljuk a Partnering Opportunity Database-t, ahol konkrét kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati lehetôségek mellett üzletkötési és technológia-transzfer együttmûködési profilok is megtalálhatók: https://een.ec.europa.eu/partnering-opportunities
Cs. G.
Adavédelem, adatfelhasználás
és információbiztonság – tanácsadás kkv-k számára a PTE szakembereitôl
A digitális korszakban az adatok védelme, jogszerû felhasználása és az információbiztonság kiemelten fontos minden vállalkozás számára. A Hungarian Data-EDIH projekt keretében a Pécsi Tudományegyetem egyedi tanácsadási lehetôséget kínál kis- és középvállalkozások (kkvk) és intézmények számára, a de minimis keretük terhére díjmentesen, hogy biztonságosan és hatékonyan kezelhessék üzleti adataikat.
1.
Korai fázisú jogkérdés-azonosítás az adatvédelem és a közadat-újrahasznosítás területén A szolgáltatás olyan fejlesztésekre irányul, amely során nagyszámú személyes adat vagy közadat kezelésére, hasznosítására kerülhet sor, különösen elemzési vagy technológiai újítással összefüggésben. A szolgáltatás célja, hogy felmérje (azonosítsa) a fejlesztés során felmerülô
adatjogi kérdéseket, kockázatokat, és segítséget nyújtson a megoldási irányok felvázolásában. A szolgáltatás kérdôíves felmérés és szükség szerint személyes konzultáció keretében vehetô igénybe.
2. Adatvédelmi hatásvizsgálat elôkészítése
A szolgáltatás célja, hogy segítséget nyújtson a hatásvizsgálat módszertanának meghatározásában, az adatkezelési folyamat lényeges körülményeinek feltárásában. A szolgáltatás eredményeként növelhetô a jogi tisztázottság az adatkezelés szükségessége és arányossága tekintetében, azonosításra kerülhetnek az alkalmazandó jogszabályok és a fejlesztéssel járó kiinduló kockázatok. A szolgáltatás személyes, vagy online konzultáció keretében vehetô igénybe.
3.
Megfelelôségi tanácsadás az információbiztonsági kötelezett-
Ki fizeti a zenészt?
A magyar szerzôi jogi törvény értelmében mindenki, aki nyilvánosan zenét játszik – akár élôben, akár felvételrôl –, köteles ezt az Artisjusnak bejelenteni, és az esettôl függôen jogdíjat fizetni. Az Artisjus a szerzôk jogainak hazai képviselôje, így a jogdíjak befizetése nem bürokratikus teher, hanem a zeneszerzôk és szövegírók tiszteletdíjának rendezése.
Kiknek kötelezô a bejelentés?
A szabályozás nemcsak a koncertszervezôkre vonatkozik. Be kell jelentkezniük:
● Vendéglátóhelyeknek (éttermek, bárok, kávézók), ha háttérzenét vagy élôzenét biztosítanak vendégeiknek.
● Szálláshelyeknek, ha a vendégek számára zenelejátszásra alkalmas eszközöket biztosítanak (pl. tv, rádió).
● Rendezvényszervezôknek és zenei kluboknak, minden zenés esemény esetén külön bejelentést téve.
● Új üzletek nyitóinak vagy üzemeltetôknek, ha a korábbi adatokban vál-
ségek és a kiberbiztonsági felügyelet (NIS2 megfelelôség) területén
A szolgáltatás olyan fejlesztésekre irányul, amelynek során a fejlesztésben érintett szervezet digitális adatok automatizált kezelését végzi, mert ebben az esetben alkalmazni kell rá a NIS2 irányelv és a hazai szabályozás (különösen a 2024. évi LXIX. törvény) követelményeit.
A szolgáltatás célja, hogy felmérje (azonosítsa) a fejlesztés során felmerülô információbiztonsági és kibertanúsítási szempontból releváns jogi kérdéseket, segítséget nyújtson a szervezet számára az úgynevezett biztonsági osztályba sorolás és a releváns intézkedések megtalálásában, a megoldási irányok felvázolásában. A szolgáltatás személyes konzultáció keretében vehetô igénybe.
További információ és jelentkezés: Hohmann Balázs (PTE), hohmann.balazs@ajk.pte.hu
Bejelentési kötelezettség és jogdíjak az Artisjus rendszerében
tozás történik (nyitvatartás, befogadóképesség, helyiség stb.).
Hogyan történik a bejelentés?
● Koncertszervezôk, zenei klubok: regisztráció után online felületen intézhetik a bejelentést és az adatszolgáltatást, akár a rendezvény elôtt, akár utólag.
● Vendéglátóhelyek és szálláshelyek: a gyakorlatban legtöbbször írásos (adatlapos) bejelentést kell benyújtani, aláírással és pecséttel, e-mailen vagy postán az Artisjus Nyilvános Elôadási Fôosztályához.
Ez azt jelenti, hogy a koncertszervezésnél már teljesen online rendszer mûködik, de a tartós szolgáltatásoknál (vendéglátás, szállás) továbbra is sokszor papír alapú bejelentésre van szükség.
Jogdíjak – sávos rendszer
Az Artisjus díjszabása többféle tevékenységre különbözô, de minden esetben
elôre nyilvánosan közzétett táblázat szerint történik. Néhány jellemzô sáv:
● Belépôdíjas koncertek, táncos rendezvények: a bevétel áfamentes részének kb. 7-9%-a.
● Belépôdíj nélküli események: fix díjak közönségszám alapján, pl. 1–50 fôre kb. 3000 Ft, 51–100 fôre kb. 6000 Ft, 101–200 fôre kb. 12.000 Ft, nagyobb rendezvényeknél több tízezer forint.
● Vendéglátóhelyek háttérzenéje: helyiségmérettôl, nyitvatartástól, településtípustól függô éves díjak.
A részletes díjtáblázatok elérhetôk az Artisjus honlapján https://www.artisjus.hu/
Kedvezmények és szankciók
Aki legalább 10 nappal a rendezvény elôtt, online jelenti be az eseményt, 20% kedvezményt kaphat a jogdíjból. Ha valaki nem tesz bejelentést, az Artisjus helyszíni ellenôrzés alapján is megállapíthatja a jogdíjat, és pótlékot számíthat fel.
A cikk ChatGPT felhasználásával készült.
Kéz a kézben jár AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT
A pécsi székhellyel mûködô Délviv Kft. a régió egyik legjelentôsebb elektrotechnikai vállalkozása. Megrendelôik között ott van a Paksi Atomerômû, a MOL Nyrt., az E.ON és több más ipari cég is. Ezek mellett számos közintézmény, kereskedelmi és egészségügyi létesítmény elektromos hálózatának kiépítését is ôk végezték el. Tevékenységük színvonalát a jól képzett, gyakorlott szakembereken túl a minôségbiztosítási rendszerek garantálják. Megalakulásuk óta nagy hangsúlyt fektetnek a szakember-utánpótlás nevelésére. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztenek és tesznek meg mindent azért, hogy minél korszerûbb körülmények között sajátíthassák el a szakma alapjait a tanulóik, és váljanak speciális ismeretekkel rendelkezô szakemberekké. Ennek részeként az elmúlt esztendôben egy leromlott telephelyet vásároltak meg, amit folyamatosan újítanak fel, tesznek rendbe, s ahol többek között szakirányú oktatásra alkalmas mûhelyt is kialakítottak.
— Azért döntöttünk a viszonylag nagy alapterületû telephely megvásárlásáról, mert a nagy gépeink, az eszközeink, a konténereink elhelyezése folyamatosan problémát jelentett. Emellett a szakirányú oktatás még magasabb szintre emeléséhez egy újabb lehetôség nyílott vele, ugyanis itt a kinti szerelést is gyakorolhatják a tanulóink, mert az ehhez szükséges eszközöket itt el tudjuk helyezni – kezdi beszélgetésünket KOVÁCSMátyás, a Délviv Kft. ügyvezetôje. — Az itt létrehozott elôszerelô mûhelyben a kapcsolásokat gyakorolhatják az elôszerelt táblákon, de az elméleti képzésre is mód nyílik, ugyanis a modern kor igényeinek megfelelô oktatótermet is kialakítottuk benne. Valljuk „Kéz a kézben jár az elmélet és a gyakorlat”, ezért is tartjuk fontosnak, hogy az egyes mûveletek elméleti hátterét is jól ismerjék.
Jelentôs erôfeszítéseket tettek és tesznek annak érdekében, hogy a tanulóik magas színvonalon sajátítsák el a szakma alapjait. Ennek eredményeként az évek során több tanulójuk szerepelt az országos szakmai versenyeken. Az elmúlt tanévben szintén bejutott a Szakma Sztár országos döntôjébe a villanyszerelô szakmában az egyik, FARAGÓ Norbert, aki ma már a cég munkatársaként dolgozik. Az elért eredményekben jelentôs szerepet játszott a tanulóikat a versenyekre évek óta felkészítô szaktanár, DRAHOS Tamás.
— Cégünk megalapítása, 1998 óta vesz részt a tanulóképzésben – folytatja tovább beszélgetésünket. — Ennek is köszönhetô, hogy a villanyszerelô mun-
katársaink közel 70 százaléka egykor a tanulónk volt. Jelenleg pedig maga a piac is kiköveteli, hogy tanulókkal foglalkozzunk – amit mi magunk a cég megalakulása óta fontosnak tartunk – ugyanis nagy a szakemberhiány. Sok a jól fizetô szakma, talán ez segít az enyhítésében, ugyanis nincs olyan terület, ahol ne okozna gondot, hogy kevés a jó szakember. Ma már villanyszerelônek is egyre többen jelentkeznek.
Kovács Mátyás arra is kitér, hogy az utóbbi idôben azt tapasztalják, hogy egyre többen érettségi után döntenek úgy, szakmát tanulnak. Évek óta jó kapcsolatot ápolnak a Baranya Vármegyei SZC Angster József Technikum, Szakképzô és Szakiskolával, valamint most már a Zipernowsky Károly Mûszaki Technikumból is fogadnak diákokat. Ez utóbbi helyrôl a technikusképzésben részt vevôk érkeznek. Jelenleg tizenkét
tanulójuk van, akik közül heten villanyszerelôk lesznek a végzést követôen, a többiek pedig erôsáramú-elektrotechnikusi végzettséget szereznek.
Szól arról is, hogy a tanulóképzésbe bevonják a cég mérnökeit és képzett szakembereit. Ôk elsôsorban a speciális szaktudást adó elméleti-gyakorlati képzésben vesznek részt. A villamossághoz kapcsolódó szakmák is folyamatosan fejlôdnek, új technológiák, technikák, alapanyagok kerülnek piacra, alkalmazásra, ezekrôl nyújtanak naprakész információkat.
—A szakirányú oktatás tényleges munkakörülmények között történik, azokon a helyeken, ahol erre lehetôség van. Vannak ugyanis olyan ipari megrendelôink, akikhez a szigorú elôírások miatt nem mehetnek be, azonban ahol lehet, ott a brigádokban, annak vezetôjének irányítása mellett dolgoznak –hangsúlyozza Kovács Mátyás.
A cég tervei között szerepel, hogy a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatika Karával együttmûködve részt vegyenek a felsôfokú duális képzésben is, azonban jelenleg még más módon nevelik ki a felsôfokú végzettséggel rendelkezô szakember-utánpótlásukat.
— A Schönherz Iskolaszövetkezettel évek óta jó a kapcsolatunk, ami annak idején azzal a céllal jött létre, hogy szakmai diákmunkára közvetítse ki a tagjait informatika, mérnöki, mûszaki és adminisztrációs területeken. Mi két területen – építésvezetô és mûszaki elôkészítô gyakornok – fogadunk tôlük egyetemistákat. A gyakornoki munka jó alkalmat teremt arra, hogy megismerkedjenek egy cég szervezeti és szakmai felépítésével, emellett az általuk választott –villamosmérnök, mérnök-informatikus, gépészmérnök – szakiránynak megfelelô speciális ismereteket szerezzenek. Arra is lehetôségük van, hogy önállóan oldjanak meg feladatokat, rugalmas munkaidô-beosztás szerint dolgozhassanak. Ôk azok, akik a végzést követôen, már szinte azonnal munkába tudnak állni nálunk, mert ismerik a cég által támasztott elvárásokat, mûködési mechanizmusokat – zárja beszélgetésünket Kovács Mátyás. Sz. K.
Az AI-használat úttörôje a pécsi
MyPro Solutions: hamarosan jön a saját fejlesztésû AI coach
Változékony világunkban minden cégnek alkalmazkodnia kell az újonnan elôálló helyzetekhez a sikerességük érdekében – ezt ismerték fel a szervezetfejlesztési, HR-analitika- és coaching-szolgáltatást nyújtó MyPro Solutions Kft. tulajdonosai, akik évekkel ezelôtt kezdték keresni, hogy a mesterséges intelligencia (AI) miként tudná támogatni a saját és az ügyfeleik munkáját. Kifejlesztették a kisvállalkozások számára az irodai adminisztrációt támogató online rendszerüket, a Documentot, illetve létrehozták a MyPro Analyticset, egy adatvezérelt HR-analitikai rendszert, amely átlátható elemzésekkel és javaslatokkal visszajelzést ad a vezetôk számára, hogy milyen beavatkozásokkal lehet fokozni a szervezet hatékonyságát és megtartóerejét.
—A MyPro Analytics mûködtetésére megtanítottuk a MAIA nevû, általunk fejlesztett AI-asszisztenst. Ennek kapcsán bekerültünk az uniós tagországok digitális fejlôdését megcélzó AI EDIH programba – amelybe mintegy 15 magyar startup vállalkozást vontak be –, ennek keretében technológiai és üzleti mentorálásban részesültünk és részt vehettünk különbözô programokon –mondja DOBOS Elvira tulajdonos-ügyvezetô. — Erre építve sokat gondolkoztunk azon, miként bôvítsük a kapacitásainkat, és mivel jelentôs érdeklôdés mutatkozott a kollégák körébôl, hogy ôk is szívesen használnák a rendszerünket, kialakítottunk egy partnerprogramot szervezetfejlesztôk, tanácsadók, coachok számára. Mára országosan 23 partnerünk dolgozik a MyPro Analytics-szel. — Önök úttörônek számítanak, ami az AI használatát illeti. Hogyan fogadja a piac az újdonságokat?
—Azt gondolom, az AI már egyre inkább a mindennapjaink része, mivel mindenkinek ott van a telefonján, a számítógépén. Különbözô célokra használják, ez már egy ismerôs és komfortos dolog, így inkább örülnek neki, hiszen
pillanatok alatt választ kaphatnak olyan kérdésekre, amelyekre korábban sok idôt kellett szánni. Ez mindenki munkáját megkönnyíti. Arra azonban nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy milyen célokra használjuk az AI-t, mert megvannak az etikai és jogi korlátai, amiket nagyon szigorúan mi is betartunk és figyelembe veszünk.
—Hogyan zajlik önöknél egy üzleti döntés, hogy milyen irányok felé forduljanak?
—Mind a három tulajdonos olyan mentalitással rendelkezik, hogy kíváncsiak vagyunk az új dolgokra, ezért folyamatosan tájékozódunk az új lehetôségekrôl. Ehhez társul a kreativitásunk, megbeszéljük, gondolkozunk az új irányokról, plusz van bennünk egy erôs törekvés arra, hogy megtaláljuk, mi szolgálja még jobban az ügyfeleink célját, így gyorsan tudunk reagálni a valós igényekre. Amikor mindez összeadódik, úgy születnek a fejlesztések.
— Mi jelent ma kihívást a cég számára?
—Óriási kihívás az idô, mindig rengeteg ötletünk van, amit mind egyszerre és azonnal meg szeretnénk valósítani, és mivel ezt nem lehet, mérlegelni kell. Kihívás a gazdasági környezet, ami mostanában nem a legkedvezôbb. Szerencsére már hosszú ideje a piacon vagyunk, sok ügyfelünk van, és a megke-
resések is folyamatosak. Azt azonban érzékeljük, hogy a cégeknek egyre kevesebb forrás áll a rendelkezésére, és nehéz megtalálni a mindkét fél számára kedvezô középutat az árazásban.
— A MyPro rendszeresen részt vesz rangos országos szakmai rendezvényeken elôadóként, illetve a budapesti szakmai jelenlétük is egyre erôsebb.
—A harmadik tulajdonostársunk –mivel Budapesten él – tavaly erôs üzletikapcsolat-építésbe kezdett, ennek mára már szemmel látható eredménye van. Az ismertségünket is növeli, hogy évek óta meghívnak bennünket a nagyobb szakmai rendezvényekre, mind a cégünket, mind a Magyar Coach Egyesületet és a Coach Szövetséget, amelyekben vezetô szerepet töltünk be. A helyszíni konzultációkon nyújtott segítség megmutatja azt az óriási értéket, amit ez a szakma képvisel.
—Milyen jövôt vizionálnak maguknak, mit szeretnének megvalósítani?
— Alkalmazkodni kell az élet hozta kihívásokhoz, és olyan irányba megyünk, amire leginkább szükség van. Most azt látom, hogy a cégeknél – mivel nem áll rendelkezésre olyan sok forrás, mint korábban – a folyamatfelmérés, a folyamatok, a hatáskörök, a felelôsségi körök rendbetétele kritikus szempont, ebbe az irányba is fejlesztettük a rendszerünket, hogy minél több lehetôséget és segítséget adjon. Nagyon sok ilyen típusú munkát végzünk az utóbbi idôben. Emellett fejlesztünk egy AI coachot, ami nem azt a célt szolgálja, hogy kiváltsa a személyes coachingot, hiszen továbbra is hiszünk a személyes kapcsolatok óriási erejében, viszont azt is látni kell, hogy hasznos lehet egy olyan eszköz, ami a nap 24 órájában elérhetô és rendelkezik azzal a tudással, ami nálunk összegyûlt a sokéves coachként, szervezetfejlesztôként végzett munkánk során. Ezt a tudásanyagot tanítjuk meg az AI coachunknak, izgatottan várjuk, milyen fogadtatásban részesül. K. T.
DOBOS ELVIRA
„A sport kitartásra tanított, hogy nem szabad feladni
dolgokat és mindig újra kell kezdeni”
A kora reggel a konditeremben éri, péntek délutánonként egy baráti ismerôsökbôl és kollégákból álló csapattal focizik, hétvégente pedig nyeregbe pattan, és a Mecsekben vagy az országúton 3–4 órát kerékpározik. MISZLERMiklós, a vendéglátással foglalkozó MM-CATERING Kft. tulajdonosügyvezetôje a hét napból haton sportol, de mint mondja, ez szükséges ahhoz, hogy mind mentálisan, mind pedig fizikailag vitális maradjon. Ugyanis szeretné minél tovább egészségesen, ereje teljében élni az életét.
— Bár lehet, hogy soknak tûnik a sportolásra fordított idô, azt gondolom, hogy ez inkább akarat, döntés és kitartás kérdése. Naponta mintegy egy órát szoktam aktívan mozogni, ha mindenki megnézné, hogy mennyi idôt tölt a mobilja nyomkodásával, és annak csak egy részét fordítaná sportra, azt gondolom, hogy egy kicsit egészségesebben tudna élni.
—Önnél mi a motiváció a sportolásra?
— Alapvetôen mindig is sportoltam, de sosem versenyszerûen, mert a tanulmányaim, a munka mellett arra nem volt idôm. Sokfajta sportot kipróbáltam, ám a konditermi edzés került hozzám legközelebb. Egy ideig rendszeresen lovagoltam, azonban a gyerekek születése után abbahagytam, mert arra egyszerûen már nem maradt idôm, hiszen azt nem lehet egy óra alatt „letudni”, minimum 3–4 óra kell hozzá. Az alapmotivációm mindig az volt a sporttal, hogy mind mentálisan, mind fizikailag megmaradjon a fittségem, sokáig megtartsam az egészségemet, hogy álljam a sarat az élet kihívásaival szemben. Azt gondolom, amit meg tudunk tenni az egészségünkért, azt tegyük meg.
— Hogyan alakultak ki a jelenlegi mozgásformák?
— Vannak hozzám közel álló sporttevékenységek, ilyen például a futball. Szívesen focizok, gyerekkorom óta a barátaimmal, az osztálytársaimmal vagy azok édesapjaival rendszeresen összejártunk és fociztunk. Megszerettem ezt a fajta mozgást. Ez egy csapatjáték, ami különösen izgalmas, bár én magam alapvetôen inkább egy visszahúzódó természetû ember vagyok, így sokkal inkább egyedül járok mozogni. Ezért a konditeremben is abban a ritmusban edzek, azzal a súllyal és olyan gyakorlatokat végzek, amit én szeretnék. Volt, amikor személyi edzôvel edzettem,
hogy nehogy megsérüljek vagy túlerôltessem magamat. Lovagolni is gyakran egyedül mentem, mint ahogy általában kerékpározni is. Sajnos a családomat nem tudom rávenni, hogy csatlakozzanak, ôk inkább kényelmesebben tekernének, míg én a gyorsabb tempó híve vagyok.
—Mit tanult meg magáról a különbözô sporttevékenységek által?
— Legfôképpen a kitartást, hogy nem szabad feladni dolgokat és mindig újra kell kezdeni. Most is minden reggel 7-kor a konditeremben kezdek, akkor van idôm erre. Tudom, hogy nem mindenki számára komfortos ez, mert korán föl kell kelni, ha esik az esô, ködös, hideg lesz az idô, akkor is menni „kell”. A súlyokkal vagy egy ló esetében ötször, tízszer, tizenötször, hússzor végrehajta-
ni egy gyakorlatot, hogy az jó, hatékony legyen. Ez kitartást és energiabefektetést igényel, de azt gondolom, hogy mindig meghozza a gyümölcsét. Másrészt napi rutint is biztosít az ember számára, egyfajta kiszámíthatóságot. Nyilvánvalóan idônként kicsit nehéz, de akkor is erôt veszek magamon, és csinálom.
—A munkájához hogyan viszonyul a sport? Kikapcsolja vagy inspirálja?
— Inkább a kikapcsolódást segíti. Minél intenzívebb egy sporttevékenység, annál inkább segíti a kikapcsolódást. Mozgás közben nem akarok a munkahelyi problémákon gondolkodni, ezért arra koncentrálok, amit abban a pillanatban csinálok, mert az is összpontosítást igényel: hogyan osszam be az erômet, labdajáték esetén az ellenfél vagy a saját játékosok mozgására figyelek, nincs is arra idô, hogy más gondolat legyen az ember fejében. Kell hogy néha kikapcsoljunk és más járjon a fejünkben, mint a vállalkozás, mert úgyis az viszi el a napunk nagyobb részét. Nálunk folyamatosan zajlanak az események, hétvégén, ünnepekkor is, így a mentális egyensúly érdekében szükség van rá, hogy ebbôl egy-egy órára ki tudjon kapcsolni az ember.
—Cégvezetôként hogyan épül be a munkatársaival való kapcsolatába az egészségtudatos szemlélet?
—Sok emberrel vagyok körbevéve, sok fiatal is van közöttük, és a beszélgetések során óhatatlanul is szóba kerülnek ezek a témák. Adott esetben igyekszem tanácsot adni, például hogy milyen sporttevékenységbe kezdjenek. Volt már közös túránk is a Mecsekben a kollégákkal, illetve néhányukkal járok focizni. Éppen kerékpárvásárlásban vagyok, a csapatban lévô kerékpárosokkal azt beszéltük, hogy valamikor még az ôsz folyamán elmehetnénk egyet tekerni. Egyébként mindenkit arra biztatok, hogy sportoljon, még azokat is, akik fizikai jellegû tevékenységet végeznek, bár nekik nehezebb rávenni magukat, hogy egy fárasztó nap után még külön mozogjanak. Azonban a pihenônapok alkalmával megtehetik.
MISZLER MIKLÓS
K. T.
VÁLTOZÁSOK a regisztrációs adó szabályaiban 2025-tôl
2025-ben több lépcsôben módosultak a regisztrációs adó szabályai, amelyek mind a gépjármû-tulajdonosokat, mind a hatósági ügyintézést érintik.
2025. január 1-jétôl megszûnt a kedvezmény az 5N és 5P környezetvédelmi osztályba sorolt személygépkocsik esetében: az eddigi 0 forintos adótétel helyett a hengerûrtartalom és a motor típusa alapján kell regisztrációs adót fizetni. Ugyanezen idôponttól megszûnik a 9. adókategória is, amely eddig a hibrid hajtású vagy más, külön nem sorolt személygépkocsikra vonatkozott.
2025. március 1-jétôl új rendszer lépett életbe: a hengerûrtartalom helyett a motor teljesítménye határozza meg az adó mértékét. Ez a változás érinti a regisztrációs adó számítási módsze-
rét és a kapcsolódó informatikai rendszereket, regisztrációs adó adatlapot is.
A NAV a regisztrációs adótételek meghatározásához valorizációt alkalmaz, a 2026. január 1-jétôl érvényes adótételeket a hivatal 2025. október 31-ig közzé teszi.
A személygépkocsik aktuális adótételeit a táblázat tartalmazza.
2025. szeptember 1-jétôl egyszerûsödik a jármûvek azonosítása: a közúti közlekedési nyilvántartásban, illetve az elôzetes eredetiségvizsgálat során a motorszám helyett a motorkód kerül elôtérbe. A változtatás célja az adminisztratív terhek csökkentése, hiszen a motorszám sok esetben nehezen olvasható le, míg a motorkód egyértelmûen jelzi a motor típusát és teljesítményét. Az Európai Unió több tagállamában már eddig is kizárólag motorkód alapján tartot-
Környezetvédelmi osztályba sorolás
a. 14-nél jobb és 2020. dec. 31-ét
ták nyilván a jármûveket.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a regisztrációs adóhoz használt adatlapokon a „Motorszám” rovat helyett „Motorkód” jelenik meg, és a forgalomba helyezési eljárások során is az alvázszám/motorkód páros alapján történik az adatok ellenôrzése.
Az új szabályok célja az adminisztratív egyszerûsítés, a nyilvántartások egységesítése, valamint az adóztatás környezetvédelmi és teljesítményalapú szempontokhoz igazítása. A gépjármûtulajdonosoknak ezért érdemes idôben tájékozódniuk, és az ügyintézés során mindig az aktuális adatlapokat célszerû használni.
Teljesítménykövetôen helyezték elsô14-nél jobb12 – 149 – 118 vagy annál (KW) alkalommal forgalomba belföldönrosszabb vagy külföldön
b. Hibrid hajtású személygépkocsi
0–8045 00067
000135
000202 500810 0001 620 0003
000270 0001 080 0002 160 0004
000
több405 000607 5002 430 0004 860 0009
A 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet szerinti környezetkímélô gépkocsi (környezetvédelmi osztályba sorolása: 5E 5Z) 0
Györki Renátó – Leapmotor C 10 REEV
A kínai befektetés-ösztönzéssel és kínai beszállítói lánc optimalizálással foglalkozó China Europe Industrial Cooperation Center ügyvezetôje és a kamara kínai üzletfejlesztési nagykövete a Nyitrai Autóház legújabb kínai autómárkája, a Leapmotor hatótávnövelôvel ellátott SUV modelljét próbálta ki.
— Örültem ennek a lehetôségnek, mert hajlok arra, hogy a kínai elektromos autók közül válasszuk ki a következô családi autónkat. Ez a modell is kizárólag elektromosan hajtja a kerekeket, és azt is láttam, hogy létezik belôle teljesen elektromos változat is, emiatt nekem nagyon tetszik.
—Miért választana elektromos autót?
—A munkámból adóan sokat autózom, emiatt a gazdaságossági szempontok is fontosak, és természetesen a környezetvédelm is befolyásolja a gondolkodásomat. Bár sokan azt mondják, hogy az elektromos autók nem adnak kellô vezetési élményt, én azt gondolom, hogy inkább másfajta élményt adnak. A hangtalan suhanás, az azonnal ébredô nyomaték és az egyszerûségbôl fakadó nyugalom sokszor ér annyit, mint egy pörgôs benzinmotor. Az viszont kétségtelen, hogy ellentétes pólusokról beszélünk.
—A tesztautó a Leapmotor C10 hatótávnövelôs kivitele, egyfajta híd a két hajtási koncepció között.
—Annyiban mindenképp, hogy az akkumulátorokkal kapcsolatos aggályo-
kat eloszlatja a közel 1000 kilométeres hatótáv. Ezt leszámítva tulajdonképpen elektromos autóként viselkedik, még akkor is nagyon csendes, amikor beindul a benzinmotor. A menetteljesítmények meggyôzôek, erôs, dinamikus, jó vezetni a C10-et, mikor nem az autóra koncentráltam, azt vettem észre, hogy nagyon komfortosan utazok benne. A tesztúton csak elektromosan közlekedtünk, és a több mint 100 kilométeres elektromos hatótáv nagyon sok esetben elegendô is. Ráadásul ez a hatótáv reális, úgy láttam, hogy a megtett kilométerek arányában csökkent az érték, és a fedélzeti számítógép szerinti fogyasztás
is kedvezô volt.
— Az elmúlt egy évben szinte berobbantak a kínai autók az európai autópiacra, a sikerhez pedig a forma az elsô lépcsô. A Leapmotor C10 dizájnja mennyire illik az utcaképbe?
—Letisztult, elegáns, igényes, egy pillanatra sincs olyan érzése az embernek, hogy bármilyen kompromisszumot kellett volna kötni. A minôség is korrekt, egyenletesek a hézagok az elemek között, szép a fényezés. Egyedül a karosszériába simuló kilincsek furcsák, de ennek a jobb légellenállás lehet az oka. Feltûnt még az is, hogy nem kínai abroncsok vannak az autón, hanem egy neves világmárka sportos gumijai.
— Ez a letisztultság érezhetô az utastérben is, ami talán azért furcsa, mert eddig úgy tudtuk, hogy a távolkeleti vásárlók a díszesebb, csillogóbb, látványosabb megoldásokat szeretik.
—Ez is mutatja, hogy mennyire jól alkalmazkodtak az európai igényekhez. A kínai autós imádja a sok gombot, nekik ez a belsô tér túl egyszerû. Ez a skandináv stílus inkább a mi ízlésünknek felel meg. Itt is ugyanazt tudom elmondani, mint a külsô kapcsán, minôségi az összkép, és azok a részletek is, amelyek-
kel találkozik a felhasználó. Az eldugottabb részeken már találni egy-két olcsóbb megoldást, de azt hiszem, ez más gyártók autóinál sincs másként. Kellemes az üléspozíció, nekem tetszik, hogy kicsit magasabbról látom át a forgalmat. Kényelmesek az ülések, az pedig, hogy ez a jobban felszerelt modell még ülésszellôztetést is kapott, talán még ebben a kategóriában is kiemelkedô. Hátul óriási a tér, a lábaknak és a fejeknek is bôséggel jut hely. Pakolórekeszekbôl is jutott mindenhová, bár a kesztyûtartóról mintha elfeledkeztek volna, kisautós a mérete és a belseje is csak egy egyszerû mûanyag. A csomagtartónál sajnos meg kell fizetni a tágas utastér és a kétféle üzemanyag árát, mert az akkumulátor miatt a raktér nem annyira tágas mint vártam. Viszont a padló alatt kulturált a kiegészítôk tárolóhelye, és a kétfajta töltôkábel is jár az autóhoz, nem kérnek érte plusz pénzt.
—A felszereltség nagyon gazdag, mi az ami önnek fontos ezekbôl az extrákból?
AUTÓTESZT
kezelôgombjai is több funkciót kaptak, ha például kiválasztjuk a tükörállítást, akkor ezekkel lehet pozícionálni a külsô tükröket. Hozzáteszem, hogy nem igazán kedvelem a mai autók tabletközpontú kialakítását, de az tény, hogy a Leapmotornál igazán jól oldották meg ezt a feladatot.
—A kínai modellektôl mindenki alacsony árat vár. Igaz ez a C10-re is?
—Részben igen. Semmiképpen sem egy dömpingáron kínált szegényes távolkeleti autó. Tisztességesen felszerelt, igényes jármûvet ad a Leapmotor, úgy, hogy nem kell kompromisszumokat kötni. A vételár ezért abszolút értékben nem alacsony, de ha a felszereltséggel és kínált szolgáltatásokkal együtt vizsgáljuk, vagyis az ár-érték arányt nézve, úgy már mindenképpen nagyon versenyképes, talán ez is magyarázza az európai sikereket. T. R.
— Mennyire lehet személyre szabni a C10-et?
—Már a bejutás is az, mert elég hozzá a mobilunk. Van egy érdekes alkalmazás, amivel automatizált mûveleteket hozhatunk létre. Ebben nem tudtam jobban elmélyedni, de úgy látom, hogy egy okosotthonhoz hasonlóan lehet személyre szabni az autót. Tetszik, hogy a teljes körû kapcsolódási lehetôségek és a vezetéknélküli töltés megléte mellett is központi helyen marad a telefonunk, nem egy eldugott rekeszben alakítottak ki neki helyet. Ez hasznos, mert sokszor jó, ha rá tudunk pillantani a kijelzôre. Ügyes az is, hogy a kormány
—Két gyermekünk van, így a biztonsági berendezések mindenképpen. Nagyon hasznos a biztonságos kiszállást segítô rendszer, ami a figyelmetlen ajtónyitásokat segít megelôzni. A hatalmas panorámatetô nekem nem létszükséglet, de sokaknak fontos lehet. A vezetési asszisztensekkel kapcsolatban kettôsek az érzéseim, egyrészt engem is zavar a sok csipogás, figyelmeztetés, cserébe nagyon kényelmessé és biztonságossá teszik az utazást, és ami nagyon zavaró, azt ki lehet kapcsolni. Nagyon tetszik, hogy korrekt a menürendszer magyarítása, mindent érthetôen és világosan ír ki az autó. Nem kifejezetten extra, viszont nekem nagyon tetszik, hogy a szellôzést rejtett rostélyokkal oldották meg. Ez amellett, hogy elegáns, még huzatmentes is.
A TESZTAUTÓ ADATAI
Hengerûrtartalom:1499 ccm
Maximális teljesítmény:215 LE (158 kW)
Maximális nyomaték:320 Nm
Csomagtér:400 liter
Maximális sebesség:170 km/h
Gyorsulás 0–100 km/h:8.5 s
Maximális hatótáv:970 km
Alapár (magánügyfél):14 990 000 Ft
Fontosabb alapfelszerelések: elsô-, oldal- és függönylégzsákok, belsôoldali légzsák, adaptív tempomat, sávtartó, holttérfigyelô, kiszállást segítô rendszer, hátsó keresztirányú forgalomfigyelô, LED-világítás, 360 fokos kamerarendszer, NFC kulcs, panoráma napfénytetô, elektromosan állítható elsô ülések
JÖVÔFORMÁLÓ TUDÁS:
Mesterséges
Intelligencia Nap a TTK-n
Idén a mesterséges intelligencia (MI) lendületes térhódításához való alkalmazkodás jegyében rendezték meg a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán a Mesterséges Intelligencia Szaknapot szeptember 23-án. Az eseményen az MI oktatásával, kutatásával, fejlesztésével és alkalmazásával foglalkozó kutatók és oktatók mellett a témakörben érdekelt szervezetek, vállalatok szakértôi tartottak elôadásokat, valamint mutatták be tevékenységüket.
Köszöntôjében dr. Tóth László, a PTE TTK tudományos dékánhelyettese az elsô gépjármûvek megjelenésével állította párhuzamba az MI forradalmát, elmondta, az autókhoz hasonlóan az MI is egyszerre hordoz veszélyeket, de lehetôségeket is. Nem a mesterséges intelligenciától, hanem a természetes butaságtól kell félnünk; meg kell tanulnunk, valamint meg kell tanítanunk másokat is az MI megfelelô használatára – tette hozzá.
Dr. Szûcs Krisztián, PTE Smart University (SU) akadémiai vezetôje felhívta rá a figyelmet, hogy szívesen látnak az SU programban olyan hallgatókat, akik az általános érdeklôdésnél mélyebben szeretnének foglalkozni a mesterséges
kezdeményezés az MI-kutatások azonosítását, nyilvántartását hivatott támogatni, valamint célja, hogy a PTE élen járhasson az MI fejlesztésekben.
Átfogó elôadásában dr. Pap Margit, a PTE TTK Matematikai és Informatikai Intézetének igazgatója összefoglalta az elmúlt évek jelentôs MI-eredményeit, bemutatta az MI-tudatos használatának elsajátítását célzó változtatásokat a TTK alapképzésében, majd kiemelte: soha nem volt még ennyire kritikus, hogy hogyan és mit tanulunk.
A nap folyamán a résztvevôk különbözô elôadásokat hallgathattak meg az MI aktuális ipari, valamint a tanulásban,
Herbály István, a Contrall Kft. ügyvezetôje például azt mutatta be különbözô esettanulmányokon keresztül, hogy cégük milyen kreatív megoldásokkal alkalmazza az MI-t vizuális ellenôrzésre – a lehetôségek sokszínûek: szörpüzemi palackok kupakjának ellenôrzésétôl az autóipari alkatrészeken át egészen egy gyárban a futószalagon haladó dióbél és héjdarabkák azonosítására.
Dr. Csóka László, a PTE KTK adjunktusa gyakorlatias megközelítésû elôadásában hasznos promptolási tippekkel látta el a hallgatóságot; egy olyan keretrendszert mutatott be, mely alapján sokkal hatékonyabban lehet használni az MI chatbotokat. Kifejtette, a nagy nyelvi modellek – mint az OpenAI GPT modelljei vagy a Google Gemini – olyanok, mint egy svájci bicska, promptokkal irányíthatjuk, hogy milyen funkciójára van szükségünk, viszont nem mindegy, hogy azokat hogyan fogalmazzuk meg. Jó utasításokkal a svájci bicska teljes szerszámkészletté válhat.
Cappelli Katinka, a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont szaktájékoztató könyvtárosa két nagyon hasznos és minden hallgató által elérhetô MI-programot mutatott be, melyek a témakutatásban és a szakdolgozatírásban is nagy segítségünkre lehetnek: a Scopus AI-t és a Paperpalt.
A délutáni pódiumbeszélgetés témája a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepe volt. Brachmann Ferenc, az Információmenedzsment Innovációs Klaszter menedzsere moderátorként a karok MI-hez való viszonyulása, a tanulástámogatás és a számonkérések változásának témáiban kérdezte beszélgetôtársait.
használattal kapcsolatban a karok – mi a MIK-en megengedôek vagyunk, sôt mondhatjuk, hogy erôsen szorgalmazzuk az MI használatát – mondta. Ugyanakkor hozzátette, a hallgatóktól elvárják, hogy a munkáikat hitelt érdemlôen tudják reprodukálni, és egyes helyzetekben még a promptolásra is külön jegyet kapnak – így elôzik meg azt, hogy az MI oldjon meg mindent helyettük.
Tanulástámogatásban egyelôre a nagy nyelvi modellekre kell hagyatkoznunk, mert a területspecifikus programok még gyerekcipôben járnak – ezen a téren az elkövetkezendô években lesznek nagy elôrelépések.
Dr. Hetesi Zsolt, a PTE TTK Matematikai és Informatikai Intézet tudományos fômunkatársa elmondta, a kutatómunkában már régóta alkalmazzák az MI-t, valamint az MI használatába bevezetô szabadon választható kurzust és MI-nek dedikált szakirányt is indítanak a TTK-n. A hallgatók MI-használata kapcsán így fogalmazott: felesleges az intézményes szabályozás, mert szinte hetente jönnek ki újabb verziók és programok, a beadandók esetében pedig csak a hallgatók pénztárcája dönt, vagyis hogy ki melyik modellre tud elôfizetni. Hozzátette, a tanulástámogatásban
Kisander Zsolt, a PTE MIK Villamos Hálózatok Tanszék tanszékvezetôje elmondta, már a 2010-es években létrejöttek az MI-nek dedikált szervezeti egységek a Mûszaki és Informatikai Karon. A PTE MI irányelvein még meg sem száradt a tinta, most rendelkeznek az MI
egyelôre több bátorságra lenne szükség, ugyanis rengeteg lehetôség van ezekben a modellekben – például óravázlatok és a tankönyvek online verziói alapján megfelelô promptolással fél óra alatt komplett 30 diás prezentációkat lehet létrehozni.
Dr. Csóka László, a PTE KTK adjunktusa elmondta, a kar számára 2022-ben kezdôdött az MI bevonása az oktatásba. Azóta beleépítették az alapképzésbe, valamint mikrotanúsítványt adó képzések és szakirányú továbbképzések is vannak már az MI társadalmi és gazdasági felhasználásáról. A számonkérés témájában így fogalmazott: nem azt a kérdést kell feltenni, hogy hogyan detektáljuk a csalást, hanem hogyan motiváljuk a hallgatókat arra, hogy ne akarjanak csalni.
Kifejtette, az MI agyon jó eszköz az oktatási folyamatok hatékonyabbá tételére, hiszen akár egyénre szabott tanulási élményben lehetne része a hallgatóknak. Ennek egy példája egy olyan egyedi adatbázisból dolgozó virtuális asszisztens, ami a tananyagból és az elôadások hangfelvételeinek leirataiból táplálkozik. Egy Custom GPT-nek keresztelt programot már alkalmaztak is a KTK-n és nagyon pozitív visszajelzések születtek. Most már egy olyan asszisztenssel kísérletezünk, ami szókratészi módszerrel rávezetô kérdésekkel, beszélgetés jellegûen tanítja a hallgatót – tette hozzá dr. Csóka László.
A szakmai elôadások mellett a hallgatók programozói versenyben mérhették össze tudásukat értékes céges nyereményekért, valamint a kitelepült cégeknél a náluk elérhetô karrierlehetôségekrôl is tájékozódhattak, sôt, a HR Rapid Randi esemény alatt akár gyakornoki állást is szerezhettek a SAP Hungary Kft., a Körber Hungária Kft., a Contrall Kft., a HC Linear Kft., a Logra Kft., Sa onrisa, vagy a Test IT standjainál.
A programozói verseny nyertes csapatai és a nyereményeik:
1. ttk_mi_szaknap – SAP Hungary Kft. 6 hónapos gyakornoki program Voucher
2. MediMisi – TestIT Zrt. AI&Data üzletágának vezetésével egy valós piaci AI-projekt megvalósításában való részvétel, amihez összesen 300.000 Ft díjazás is jár
3. TTK_AI_verseny_JustScratch –Webstar Csoport 100 000 Ft-os eMAG-utalvány
