Dél-Dunánúli Gazdaság XXVII. évfolyam 10. szám

XXVII. évfolyam 10. szám 2025. december 5.

www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

Cégek:

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja

ISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

A kiadásért felel:Rabb Szabolcs

Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.hu

A szerkesztôbizottság tagjai:

Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid

Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: Harnóczy Stúdió Nyomdai munkálatok:

Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

18. OLDAL

ORSZÁGSZERTE KEZDÔDIK A CÉGEK

INNOVÁCIÓS POTENCIÁLJÁNAK

FELMÉRÉSE

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Nemzetgazdasági Minisztériummal való együttmûködése keretében vállalkozásfejlesztési programot indított, amelynek középpontjában a kis- és középvállalkozások (kkv-k) innovációs és iparjogvédelmi képességeinek fejlesztése, valamint a szakértôi háttér megerôsítése áll. A projekt elsô szakaszában a szakértôk felkészítése mellett kérdôíves vizsgálattal az innovációra, az iparjogvédelemre és a kockázati tôkére vonatkozóan kérdezik meg a vállalkozásokat is. Korábban 100 kkv-t mértek fel, jelenleg 200 új vállalkozás interjúztatása zajlik, valamint további 300 vállalkozás online kérdôíves vizsgálata történik meg. A felmérések eredményeinek kiértékelését követôen a vagyongazdálkodásra és szakpolitikai javaslatokra vonatkozó elemzés készül, amely a döntéshozókat az innovációs ökoszisztéma fejlesztésében segíti. A projekt nemcsak közvetlen eredményeket hoz, hanem megalapozza a jövôbeli fejlesztések szakmai és technológiai hátterét is egy olyan automatizmus fejlesztéséhez, amely több ezer vállalkozás adatait elemezve tudja leszûrni az innovációban aktív és szellemieszközök-tulajdonnal rendelkezô cégeket.

A pilot projekt sikere a jelenlegi felmérés

— Az innovációs alprojekt elsô körének pilot projektjében 9 kamara 22 szakértôjének részvételével 100 cég innovációs potenciáljait, elakadásait, kihívásait mértük fel egy módszertan, illetve egy interjú segítségével. A kamara által delegált szakértôk a cég átvizsgálása után vállalkozásonként egy ötoldalas elemzést készítettek, amely azt tartalmazta, hogy milyen kihívásokat azonosítottak, milyen javaslataik vannak a vállalkozás kapcsán. A 100 interjú és tanácsadási anyag összesítésébôl láthatóvá váltak azok a fô problémák és kihívások, amelyekkel a cégek általában küzdenek, ha innovációról, termékfejlesztésrôl van szó, és ennek az anyagnak a végén javaslatok is szerepeltek, amiket megoldásként tártunk a szakpolitika elé, hogy mit lenne érdemes tenni akár a pályázatok, akár a szabályozás terén – idézi fel a jelenleg futó projekt elôzményeit HERBÁLY ISTVÁN, az MKIK Innovációs Szakmai Bizottságának elnöke, a PBKIK innovációs alelnöke. Mivel Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az elnöke a Vállalkozói Innovációs Ta-

nácsnak, amelynek Herbály István a társelnöke, közvetlenül tudták bemutatni neki az eredményeket, amelyeket Bódis László helyettes államtitkárral beépítettek a pályázati kiírásokba, módosítottak a szabályozásokon.

—Kiváló volt a projekt fogadtatása és az eredményei, még a zárórendezvényen is tettek javaslatokat a cégek, hogy szerintük miként lehetne ezt a programot javítani, valamint az általunk hozott javaslatokat még tovább finomítani. A pilot projekt sikere után indulhatott el november közepén a „Szövetségben a vállalkozókkal” 2025. évi Vállalkozásfejlesztési Projekt Innovációs alprogramja, amelyben szinte minden területi kamara részt vesz. 200 céget mérünk fel mintegy 50 szakértôvel. Kiegészítettük a korábbi módszertant, sokkal nagyobb hangsúlyt helyezünk a szellemieszköztulajdonra és -menedzsmentre, illetve a kockázati tôke, valamint az egyéb tôkeeszközök fogadására, annak a felmérésére.

—Milyen visszajelzések érkeznek a cégek részérôl, mi a legnagyobb visszatartó erô számukra az innovációt tekintve?

— Szinte mindenkinél a munkaerôhiány állt a legelsô helyen, emellett a forráshiány és a külpiacra jutás volt fontos terület. Ha valaki innovációval, ter-

mékfejlesztéssel foglalkozik, akkor általában a magyar piac kicsi ahhoz, hogy rentábilis legyen ez a fajta tevékenysége, egyszerûen nem tud akkora forgalmat generálni belôle. Ebben a témában szerettek volna segítséget kapni a vállalkozások.

—A most készülô felmérésnek mi lesz a kimenete?

—A projektnek február végével be kell fejezôdnie, addig le kell folytatni az interjúkat, összegezni a tapasztalatokat, így elég feszítetten kell dolgozni. Kimenetként ugyanúgy egy szakpolitikai javaslatcsomagot szeretnénk készíteni, becsatornázni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához azokat a cégeket, amelyeknek iparjogvédelemben, szellemieszköz-menedzsmentben van potenciáljuk. Szeretnénk a kockázati tôkéhez közvetíteni azokat a vállalkozásokat, amelyekben hajlandóság van a fogadására, és esély arra, hogy általa fel tudjanak nôni. Ehhez egyébként a szakmai szövetségektôl kiváló kérdéseket kaptunk, amiket beépítettünk az interjúba. Emellett további 300 céget is vizsgálunk kifejezetten egy egyszerûsített iparjogvédelmi témával kapcsolatos felméréssel, amellyel azt fogjuk azonosítani, hogy a cégek publikusan elérhetô adataiból vagy a kamara által elérhetô adatokból vannak-e olyan paraméterek, amelyekbôl látszik, hogy a cég vélhetôen rendelkezik innovációval, iparjogvédelmi eszközökkel vagy szellemi eszközhöz kapcsolódott jogokkal, eszközökkel. Amikor elkészült ez az automatikus szûrés, akkor a következô vállalkozásfejlesztési projektben minél automatizáltabb módon szeretnénk ezt lefuttatni a meglévô adatbázisainkra, hogy még több céget találjunk meg ezeknél a területeknél.

— Milyen segítségnyújtási lehetôségek kínálkoznak a projekt keretében, igénylik-e a cégek az effajta támogatást?

— Igen, abszolút várják, hogy ne csak felmérjük ôket, hanem fogjuk is meg a kezüket, és segítsünk akár az exportpiacokban, akár a szellemieszközmenedzsmentben. Sajnos az elsô projektben nem volt lehetôség a mentorálásra, a következô projektre már egy komolyabb támogatást tervezünk azok számára, akik ezt igénylik.

CÍMLAPSZTORI

A

piacra lépés, az adminisztrációs kihívások lehetnek az innováció gátjai

—A vállalkozásoknál jelentôs különbséget látok azoknál, akik tudatosan foglalkoznak az innovációval, értik, tudják, hogyan kell azt jól menedzselni, és azok között, akik nem tudatosan végzik ezt a tevékenységet. Utóbbiaknál például gyakori, hogy egy innovációhoz köthetô EU-s, vagy egyéb pályázat kapcsán kezdtek innoválni, de nem túl strukturáltan, sokkal inkább ad hoc jelleggel, tapasztalati úton menedzselik a projekteket. Tehát a tudatosság tekintetében látok jelentôs különbséget – foglalja össze az elsô felmérésben szerzett tapasztalatait BÉDA KÁROLY, a MAVASZK Kft. innovációs szakértôje.

— A vállalkozások egyértelmûen meg tudják fogalmazni, hogy innovációval foglalkoznak?

— A projekt kezdetén kifejezetten olyan vállalatokat kerestünk, amelyek tudatosan foglalkoznak innovációval –legyen szó termék- vagy folyamatfejlesztésrôl. Tapasztalataink alapján a teljes vállalati körnek mindössze körülbelül 5%-a mûködik ilyen tudatossággal. A

BÉDA KÁROLY

magyar kkv-k 95%-ára ezzel szemben az jellemzô, hogy az innovációt nem szervezetten, nem strukturált módon kezelik. Összességében megállapítható, hogy széles körben hiányzik annak az ismerete, hogyan kellene ezt a tevékenységet hatékonyan menedzselni.

— Milyen akadályokkal találják szembe magukat a cégek az innovációval kapcsolatban?

— A tapasztalataim alapján a legnagyobb kihívást számukra a piacra lépés jelenti. Sok vállalkozás eljut odáig, hogy kifejleszt egy ígéretes terméket vagy megoldást, azonban nehézséget okoz számukra az, hogy ehhez valós piacot találjanak, illetve hogy tudják, hogyan és kinek értékesítsék azt. Ez bizonyos esetekben már az elején komoly piaci volumeneket igényelhet, ami jelentôs pénzügyi terheket, gyártási kapacitásigényt és menedzsment oldalról rendkívül összetett feladatokat hoz magával. Ezek a tényezôk könnyen mûködési problémákhoz vezethetnek.

A másik gyakran tapasztalt nehézség az adminisztráció és a jogszabályi megfelelés területe. Sok cég bizonytalan abban, hogyan kell oltalmat kérni, milyen jogszabályi követelményeknek kell megfelelni az adott termék esetében, illetve milyen hivatalos folyamatokon kell végigmenni. A bürokratikus eljárásokban rendkívül nehezen igazodnak el, így számukra komoly kihívás annak eldöntése, hogy „hogyan kellene jól csinálni”.

—És hogy látja, mennyire maradnak magukra a vállalkozások ezekkel a problémákkal, kihívásokkal?

—Aki tudatosan végzi az innovációs tevékenységet, túl van néhány folyamaton, az tudja, hogy akár segítséget is kérhet mondjuk a kamarától. Aki tapasztalat híján van, nehezebben tudja megtalálni az utakat, hogy kivel kellene kooperálnia.

— Találkozott-e jó megoldással, ami példa lehet mások számára?

— A legkomolyabb rendszert a mosonmagyaróvári Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft.-nél láttam, ahol kutatás-fejlesztési igazgató is dolgozik, és rendelkeznek egy kutatás-fejlesztési tervvel. Náluk fô tevékenység az innováció, ôk ezt tudatosan csinálják, így jó pár tíz évre visszamenôlegesen megvan hozzá a cégkultúrájuk. Az általam megismert többi cégben „átlagosan” menedzselték az innovációt, volt egyfajta tu-

Dél-Dunántúli

datosság bennük, hogy hogyan csinálják. A többi szakértôtôl kapott visszajelzések szerint – mivel a mi cégünk koordinálja a projektben részt vevô szakértôket – a vállalkozásoknál problémát jelent az adminisztráció és a bürokrácia, ezt szinte mindenki megfogalmazta. Gócpont az egyetemekkel való együttmûködés is, mert sok esetben az innovációt, fôleg a pályázatok miatt, egyetemekkel közösen kell végrehajtani, és a profit alapú világ, illetve a kutatás-fejlesztési intézmények között jelentôs különbségek vannak, amiket nem mindig egyszerû menedzselni.

—Az ön tapasztalatai alapján mivel lehetne fokozni az innovációs kedvet a vállalkozások körében?

— Véleményem szerint ez fôleg edukációs kérdés. Az edukáció alatt a tôkeellátottságot és olyan sarokköveket értek, amelyeket jól kell csinálni ahhoz, hogy az innováció eredményes legyen. Például oktatás tárgya lehet, hogy miként lehet az innovációhoz szükséges tôkéhez jutni, hogy hogyan érdemes jól menedzselni az innovációs folyamatot, mert sokszor ezzel sincsenek tisztában a cégek, mint ahogy azzal sem, hogy miként kell végigvinni a védjegyoltalom megszerzésének folyamatát. A kisebb vállalkozások nem is gondolkodnak termékinnovációban, hogy saját terméket vihetnének piacra. A magyar cégek jelentôs része abban gondolkodik, hogy majd egy nagy gyárnak beszállít, azaz bérgyártást végez. Ebben pedig minimális mozgástér van, és fôleg folyamatinnovációs témában.

Az innovációt gazdálkodási kritikus paraméterré kellett nyilvánítani

A gyógyszergyártással, gyógyszeripari kutatással, fejlesztéssel foglalkozó pécsváradi Pannonpharma Kft.-nél a pilot projekt keretében megtörtént az innovációs felmérés, ennek tapasztalatairól kérdeztük PALLOS JÓZSEF PÉTER ügyvezetôt.

— Talán a legfontosabb meglátásunk a felméréssel kapcsolatban, hogy maga az innovációs folyamat kitágítandó, kibôvítendô cégkapcsolati szintre.

CÍMLAPSZTORI

Mi magunk kevesek vagyunk, nyitni kell, illetve nyitottnak kell lenni azok felé a partnerek felé, akik ezekben a folyamatokban hatékonyan tudnak segíteni bennünket.

— Milyen részt képvisel a cég mûködésében az innováció?

—Maga a termékcsoport, amellyel dolgozunk, hatóságilag kötelezett az innovációra. A gyógyszereknél nincs úgy, hogy egyszer valamit kitalálunk, megcsináljuk hozzá a klinikai vizsgálatokat, és akkor évtizedeken keresztül gyártjuk, hanem folyamatosan ellenôrizni kell, ha szükséges, be kell avatkozni. Számtalan ilyen kötelezô folyamata van a gyógyszergyártásnak és a forgalomba hozatalnak, ami kötelezettség formájában folyamatos innovációs tevékenységet jelent számunkra. Például minden gyógyszert ötévenként teljesen meg kell újítani.

—Kapnak-e, kérnek-e valakitôl segítséget az innovációs tevékenységet érintôen?

— A korszerû termék korszerû tudáson alapul, a korszerû tudás helye pedig az akadémia, ami alatt a tudást oktató, hordozó, fejlesztô cégeket értjük: az egyetemeket, iskolákat, klinikákat stb. A velük való együttmûködés e tekintetben alapvetôen fontos.

— Rávilágított-e a felmérés valamire az önök tevékenységét illetôen, amin érdemes lenne változtatni?

—Igen, arra, hogy az innovációt gazdálkodási kritikus paraméterré kellett nyilvánítani a mindennapi tevékeny-

ségben. Ez azt jelenti, hogy minden olyan esemény, ami a gyártással vagy a gyártott termékkel, tehát a folyamatokkal kapcsolatban megváltoztatandó, annak elsôdleges szerepet, elsôdleges pontosságot kell tulajdonítani.

— Mi a véleménye ennek az innovációs felmérésnek a hasznosságáról?

—Azok a partnerek, akikkel együtt végeztük az értékelést, megértették a másik gondolkodásmódját, azt az elkötelezettséget vagy irányultságot, hogy ki hogyan, melyik területeken tudja beépíteni a tevékenységébe a mások által nyújtott szolgáltatásokat. A kamarában sok ezren vagyunk, nem mindenki ismeri, hogy milyen mértékben tud szolgáltatással hozzájárulni mások tevékenységéhez. Ez a felmérés által láthatóvá vált, illetve módot adott a lehetôségek számbavételére. Emellett információt és ötletet is tud adni, hogy mások milyen szerkezetben, milyen folyamatokban valósítják meg az innovációt, ami jól alkalmazható lehet a cégek üzleti, szakmai környezetében. A felmérés eredménye felveti a jövôkép szükségességét. Tehát mindenkinek tudnia kell, hogy hol tart, és hogy a lehetôségei hová, milyen irányba mutatnak, hová juthat el bizonyos fejlesztési folyamat elvégzésével, szervezeti átalakítással, a folyamatok kialakításával. A legfontosabb az, hogy tudjuk, hol vagyunk és hogy hová tudunk eljutni, mert akkor ehhez találhatunk majd megfelelô együttmûködô partnereket.

K. T.

PALLOS JÓZSEF PÉTER

INNOVÁCIÓS ROADSHOW

– fókuszban a dél-dunántúli vállalkozások

Telt ház mellett tartottak innovációs roadshow-t a pécsi HC Linear Kft.-nél, ahol vállalkozók, szakpolitikai döntéshozók, egyetemi szereplôk és országos szakértôk keresték a választ arra, hogyan tudnak a dél-dunántúli cégek versenyképesek maradni egy gyorsan változó gazdasági környezetben. A nap fô üzenete egyértelmû volt: „menet közben kell kereket cserélni” – azaz mûködés közben kell megújítani folyamatokat, technológiát és gondolkodásmódot.

Magyar innováció: vannak erôsségek, de nincs idô hátradôlni

RABBSzabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara fôtitkára rámutatott: Magyarország az európai innovációs rangsorban több országgal szemben is javítani tudott pozícióján, különösen a digitalizáció és a K+F támogatások területén. Ugyanakkor a humán oldal – például a STEM-pályát választó fiatalok aránya és a vállalkozói attitûd – még elmarad az uniós átlagtól. Semmi sem fekete vagy fehér: erôs adottságokra és elérhetô forrásokra építve kell javítani a valós gazdasági teljesítményt.

Dr.ÔRILászló, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke kiemelte: a roadshow célja, hogy a szereplôk találkozzanak, beszélgessenek, és valódi együttmûködések szülessenek. Felhívta a figyelmet arra, hogy mintegy 350 milliárd forintnyi forrás nyílt meg a vállalkozások számára – a tét az, hogy ebbôl minél nagyobb szeletet tudjanak Baranyába és a Dél-Dunántúlra hozni.

Pénz, tudás, hálózat – mit kínál a Nemzeti Innovációs Ügynökség?

KOVÁCSViktória, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) igazgatója adatokkal támasztotta alá: azok a vállalkozások, amelyek következetesen fektetnek K+F-be és innovációba, átlagosan több foglalkoztatottal, magasabb bérekkel és nagyobb exportárbevétellel mûködnek. A középvállalatok különösen erôsen húzzák felfelé a mutatókat.

Bemutatta a 2025–2026-ra rendelkezésre álló több száz milliárd forintos innovációsforrás-keretet, köztük a GINOP Plusz kkv-innovációs felhívásait. A hangsúly az üzleti innováción van: nemcsak új termék fejlesztésére, hanem gyártástechnológiai, logisztikai, marketing- és szervezeti folyamatok megújítására is lehet támogatást szerezni. A tá-

mogatási intenzitás magas, a támogatási összeghatárokat pedig emelni tervezik.

A NIÜ szolgáltatásai között szerepel:

● projektfejlesztési tanácsadás, ● kötelezô innovációs e-learning tréning a pályázók számára, ● XPAND felkészítô program („readysteady-go” lépcsôkkel), amely a nemzetközi piacra lépést segíti,

● országos szakértôi hálózat, amelyhez innovációs tanácsadók is csatlakozhatnak.

Üzenete egyértelmû volt: a forrás bôséges, de a sikerhez szemléletváltás, felkészültség és tudatos innovációs stratégia kell.

Innováció

nem csak fehér köpenyben – díjak, elismerések, jó példák

Dr. BIRKNERZoltán, a Magyar Innovációs Szövetség társelnöke hangsúlyozta: az innováció nem kizárólag laboratóriumi fejlesztést jelent. Schumpeter nyomán „a dolgok másképp csinálása” is innováció – egy új szervezeti megoldás vagy folyamat is lehet áttörés egy kkv életében.

Bemutatta az Országos Tudományos és Innovációs Olimpiai (OTIO) programot, amely rövid, 1,5 oldalas ötletekbôl

indít el fejlesztési folyamatokat, és azt is, hogyan nyitják meg az Innovációs Nagydíj rendszerét a szélesebb kkv-kör felé. Céljuk az országos innovációs adatbázis bôvítése, amelybôl célzottan lehet kiválasztani azokat a cégeket, amelyeket érdemes innovációs pályázatok irányába terelni. A különbözô programokhoz plusz pontok, kedvezményes hitelek és iparjogvédelmi csomagok kapcsolódnak. A Magyar Innovációs Nagydíj beadási határideje 2026. február 9.

Baranya teljesítménye és a szemléletváltás szükségessége

MIKLÓS Mónika, az MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója a GINOP 2.1.3-as kkv-folyamatinnovációs pályázatok tapasztalatait összegezte. Rámutatott: Baranya a pályázati aktivitásban és az exportarányban is elmarad az országos átlagtól, miközben a fejlesztési igény meglenne. Sok cég ma még elsôsorban gépbeszerzésben gondolkodik, a komplex folyamatinnovációtól és a szervezeti változástól idegenkedik.

Tipikus mondatként idézte: „Mi még nem tartunk ott.” Értelmezése szerint ez gyakran azt jelenti, hogy a cég 10–15 évvel van lemaradva a versenytársakhoz képest, és ha nem változtat, egyre nehezebben zárkózik fel. A „növekedési csapda” sok vállalkozást érint: félnek kilépni a megyehatáron túlra, exportpiacokra, pedig hosszú távon ez húzná magával a beruházási és innovációs aktivitást is.

Szellemi tulajdon: az esernyôt még esô elôtt kell megkeresni

VÁRFALVINÉ TARIZsuzsanna, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának osztályvezetôje szemléletes példával indított: ahogy az esernyôt is jobb még jóidôben megkeresni, úgy a szellemi tulajdont is a problémák elôtt érdemes védeni. Ma a csúcstechnológiájú vállalatok értékének mintegy 90%-a immateriális javakban jelenik meg, ezért az iparjogvédelem üzleti kérdés is: piacszerzésrôl, bevételrôl, befektetôi vonzerôrôl szól.

Ismertette az IP Hôsök kampányt és az IP Scan szolgáltatást, amelyben szakértôk térképezik fel, milyen szellemi tulajdonok keletkeztek a cégnél, hogyan érdemes ezeket oltalmazni és hasznosítani. Kiemelte, hogy az EUIPO kkv-alapja, illetve hazai pályázatok (például a GINOP 2.1.4) akár jelentôs részben támogatják a védjegy-, formatervezési és szabadalmi eljárások költségeit.

Excel-táblától az ERP-ig: nagyon is gyakorlati innováció

HERBÁLYIstván, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Szakmai Bizottságának elnöke kifejezetten pragmatikus szemmel beszélt az innovációról. Szerinte a legtöbb kkv-nál az „innováció” ott kezdôdik, hogy kilépnek az Excel-táblák és a kockás füzet világából egy integrált vállalatirányítási rendszer felé.

Konkrét példákat hozott:

● egy kazángyártó cég, amelynél a raktár, a számlázás és a szerviz külön Excelben élt, majd egy ERP bevezetésével átláthatóvá, mérhetôvé vált a mûködés;

● egy nyomda, ahol a „nem mûködô

ERP” mellett mindent kézzel, párhuzamosan vezettek – itt a rendszer és a szervezet együttes újragondolására volt szükség;

● csôjavító cég, melynél a nyomon követhetôséget és a szakvéleményírást is sikerült egy komplex megoldással megvalósítani.

Herbály hangsúlyozta: az innováció és a digitalizáció nem öncél, hanem hatékonyabb munkavégzést és jobb alkalmazkodást jelent a kiszámíthatatlan gazdasági környezetben. Emlékeztetett, hogy a digitalizációval megnyíló kapuk védelmére is van lehetôség a kiberbiztonsági megoldások igénybe vételével.

Pódiumbeszélgetés: rendszerépítés, AI és delegálás

A pódiumbeszélgetésen Rabb Szabolcs moderálásával Gönczô Gábor (Titán Kft.), dr. Vicze Gábor (Innomine, IVSZ, Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform) és dr. Birkner Zoltán vitatták meg, hogyan lehet a mindennapi vállalatirányításban rendszert építeni, felelôsséget delegálni, és közben az AI nyújtotta lehetôségeket is kihasználni.

Elhangzott:

● a vállalatirányítási rendszer (VIR/ERP) csak akkor hoz valódi eredményt, ha mögötte átgondolt folyamatok és tisztázott felelôsségi körök állnak; ● az AI nem egyszerûen „idôt spórol”, hanem munkaköröket szervez át, új típusú feladatokat hoz létre – ehhez tudatos vezetôi döntésekre és bátor változtatási szándékra van szükség; ● a tulajdonos idejét úgy lehet és kell felszabadítani, hogy közben a kontroll is megmarad – ehhez szakmai támogatásra, külsô tanácsadók bevonására is érdemes nyitottnak lenni.

HC Linear: pécsi sikertörténet kínai exporttal

A rendezvény házigazdája, a HC Linear Kft. bemutatása igazi inspirációt adott a résztvevôknek. MÓRICZLászló ügyvezetô és MÓRICZTamás kereskedelmi igazgató elmondta: a 35 éves, mintegy 80 fôs cég döntôen mérnököket foglalkoztat, magas hozzáadott értékû fejlesztésekkel foglalkozik, és kizárólag olyan termékekbe vág bele, amelyekre valós piaci igény mutatkozik.

A vállalat a közlekedésinformatika területén épített ki nemzetközi referenciákat: eszközeik több ezer jármûvön futnak, rendszermegoldásaik sok ország (többek között Spanyolország, Lengyelország, Görögország, Románia, Török-

ország és Kína) városaiban mûködnek. Különlegesség, hogy miközben sokan Kínából importálnak, a HC Linear KÍNÁBA exportál – ráadásul magas hozzáadott értékû technológiát.

A program részeként Dallos László, a Z Elektronika Kft. ügyvezetôje bemutatta az ESIX nevû saját fejlesztésû terméket is, amelyet a Kresz & Fiedler Kft.-vel együttmûködésben gyártanak, és amelynek szellemi tulajdonvédelmi oltalmazása folyamatban van.

„Ahogy eddig, úgy nem mehet tovább”

A nap végén Rabb Szabolcs három pontban foglalta össze az üzenetet:

1. Ahogy eddig, úgy nem mehet tovább – aki nem hajlandó szembenézni a változás szükségességével, az megszûnik.

2. Az innováció és a digitalizáció a gazdaság alternatív hajtóerôi – a kisvállalkozásoknak is elengedhetetlen, hogy tudatosan fejlesszék ezen képességeiket.

3.

A komfortzónából ki kell mozdulni – a munkatársaknak és a vezetôknek is, mert a globális versenyben azok maradnak talpon, akik képesek gyorsan tanulni és alkalmazkodni.

A HC Linear falai között tartott roadshow jól mutatta: Baranyában is megvannak azok a cégek, tudásközpontok és partnerek, amelyekre építve a régió a következô évtized nyertesei közé kerülhet – ha élni tud a most kínálkozó lehetôségekkel!

Az esemény a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektje keretében valósult meg.

Baranya a fordulóponthoz érkezett – innováció, MI és nemzetközi nyitás a Kresz & Fiedler gyárában

Meghatározó baranyai vállalkozások, kamarai vezetôk, a Pécsi Tudományegyetem, a Kormány képviselôi találkoztak a pécsváradi Kresz & Fiedler Kft. üzemében, hogy közösen tekintsék át a vármegye helyzetét, az elôttünk álló gazdasági kihívásokat és lehetôségeket. A helyszín nem véletlen: a 35 éves, nemzetközi szinten is jegyzett családi vállalkozás jó példája annak, hogy következetes minôségpolitikával, innovációval és kamarai együttmûködéssel vidéki cég is eljuthat a nemzetközi piacokra.

„Baranya

az ígéret földje – de tennünk kell érte”

DR. SÍKFÔI TAMÁS, a PBKIK elnöke rámutatott: miközben Budapesten más fokozaton zajlik a gazdaság- és innovációpolitika, Baranya érdekérvényesítéséért határozott munkára van szükség. Ennek része, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán belül is egyre több kulcspozícióba kerülnek baranyai szereplôk – köztük Herbály István, aki már az Innovációs Szakmai Bizottság elnökeként is dolgozik.

„A döntéseket olyanokra kell bízni, akik értik a vállalkozók mindennapi kihívásait” – hangsúlyozta. A vármegye jelenlegi gazdasági pozíciója kedvezôtlen, ugyanakkor komoly tartalékokkal rendelkezik: infrastruktúrával, tudásbázissal, ipari hagyományokkal és innovatív, exportképes vállalkozásokkal.

Egyetem,

vállalkozások, kamara – közös pályán

DECSI ISTVÁN, a Pécsi Tudományegyetem kancellárja megerôsítette: a kamarával és a helyi cégekkel kialakított együttmûködés ma már nem eseti, hanem stratégiai. Az UNINEXT program elindítása – amelyhez a PBKIK és több baranyai vállalkozás is támogatást nyújtott – a régió számára új lendületet jelent, különösen az egészségipari és életminôséget javító innovációk területén.

„A helyi kkv-k jelentôs része saját forrásból fejleszt. Nekünk az a feladatunk, hogy ehhez tudást, partnerséget, kutatási hátteret adjunk, és érdemben hozzátegyünk a megye gazdaságához” – fogalmazott.

Beszállítói program, kínai kapcsolat, irányított befektetés

HOFFMANN TAMÁS, a PBKIK Fejlesztéspolitikai Bizottságának elnöke emlékeztetett: régóta hallani, hogy „Somogy–Tolna–Baranya következik” a fejlesztési térképen, itt az ideje, hogy ez meg is valósuljon. A kamara beszállítói programja ebben kulcsszerepet játszik: a multinacionális cégek és a helyi családi vállalkozások együttmûködésén keresztül stabil piaci lehetôségek nyílhatnak a baranyai kkv-k számára.

A közelmúlt kínai útja – Chongqing és Chengdu – már célzottan azzal a szándékkal történt, hogy irányított befektetéseket hozzanak Baranyába, és hidat építsenek Sichuan és a megye között. A kamara kínai üzletfejlesztési nagykövettel dolgozik, ugyanakkor hangsúlyozzák: a kínai befektetések többnyire tulajdonszerzéssel járnak, ezért tudatos, stratégiai megközelítésre van szükség.

Innováció és digitalizáció: országos

fókusz Pécsen

HERBÁLY ISTVÁN elmondta: az elmúlt idôszakban komoly háttérmunka folyt annak érdekében, hogy az országos kamarai innovációs fókusz Pécshez köthetô legyen. Ennek eredménye, hogy az Innovációs Szakmai Bizottság és a digitalizációért felelôs szakmai irányítás is baranyai kézbe került.

Az MKIK Vállalkozásfejlesztési Projekt Innovációs alprojektjében 100 vállalkozás felmérésébôl szakpolitikai javaslatcsomag készült, mely már beépül a pályázati kiírásokba. A következô körben országosan 200+300 cég innovációs, szellemitulajdon-védelmi és tôkepiaci helyzetét mérik fel, erôs baranyai szakértôi részvétellel. A folyamat célja: valós vállalkozói igényekre épülô, életszerû támogatási rendszer létrehozása, támogatása.

Mesterséges

intelligencia (MI) és adatgazdaság: lehetôség Baranyának

Prof. dr. PALKOVICS LÁSZLÓ, mesterséges intelligenciáért felelôs kormánybiztos elôadásában a MI ipari, üzleti és társadalmi hatásairól beszélt. Kiemelte: a mesterséges intelligencia nem „varázslat”, hanem olyan intellektualizált megoldás, amely gyorsítja és kiterjeszti a döntéshozatalt – de felelôs használatot igényel.

BARANYAI GAZDASÁG

Ismertette az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének (AI Act) fôbb elemeit, az MI-t alkalmazó termékek engedélyezési kötelezettségét, és azt, hogy Magyarország jelentôs számítási kapacitás és adatvagyon kiépítésén dolgozik. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a HUN-REN SZTAKI és a KSH együttmûködésében létrejövô adat- és MI-ökoszisztéma a kkv-knak is gyakorlati eszközöket adhat – például olyan döntéstámogató alkalmazásokat, amelyek megmutatják, hol állnak versenytársaikhoz képest.

Gazdaságstratégia: konnektor szerep, óvatos nyitás Kína felé

Dr. GYÖRGY LÁSZLÓ gazdasági stratégiáért felelôs kormánybiztos a világpolitikai és gazdasági feszültségek kö-

zepette Magyarország mozgásterérôl beszélt. Rámutatott: miközben Európa globális részesedése csökken, a középkelet-európai térség – köztük Magyarország – átmeneti nyertese lehet az értékláncok átrendezôdésének.

A stratégia lényege: erôs jelenlét a globális értékláncokban, nagyobb hazai hozzáadott érték, tudatos tudásimport és a „kelet–nyugat konnektor” szerep erôsítése. Üdvözölte a Sichuan–Baranya kapcsolatépítést, de figyelmeztetett: a külföldi tulajdonszerzésnél mindig a hosszú távú nemzeti és helyi érdekeket kell elsôként figyelembe venni.

Kresz & Fiedler

A vendéglátó Kresz & Fiedler Kft. történetét KRESZ ERIKA tulajdonos ügyvezetô foglalta össze: a teljes gyártóterületre vonatkozó ISO-tanúsítás idején úttörôk voltak, mára több mint száz fôs, stabilan növekvô céggé váltak. A generációváltás megvalósult, a cég ma is tudatosan épít a minôségre, a képzésre és a technológiai fejlesztésekre.

A Z Elektronika Kft. részérôl Ulrich Gyula mutatta be az „ESIX” digitális dobókocka-fejlesztését, amelyet a Kresz & Fiedler Kft.-vel együttmûködésben rövid idô alatt vittek piacra. A projekt jól mutatja, hogy helyi együttmûködéssel innovatív, exportképes termékek születhetnek Baranyában.

Üzenet a vállalkozásoknak

A találkozó egyértelmû üzenete: Baranya nincs könnyû helyzetben, de megvan mindene ahhoz, hogy az „ígéret földjébôl” tényleges sikertörténetté váljon. Ehhez szükség van:

● erôs, következetes kamarai érdekérvényesítésre;

● az egyetem-vállalat-kormányzat háromszög tudatos együttmûködésére;

● a beszállítói és innovációs programokban való aktív vállalkozói részvételre;

● nyitottságra az MI, a digitalizáció és az adatvezérelt mûködés iránt;

● és azokra a példamutató cégekre, akik már ma bizonyítják, hogy Baranyából is el lehet jutni a világpiacra.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a következô idôszakban is folytatja munkáját, és várja mindazon vállalkozások csatlakozását, akik a kihívások között is a lehetôségeket keresik.

ORSZÁGOS KAMARAI BESZÁLLÍTÓI PROGRAM

– a 7 régiós rendezvénybôl

álló programsorozat pécsi rendezvényén a kamara szervezésében közel

300 tárgyalás zajlott

10 nagyvállalat és a leendô beszállítók között.

A rendezvény a Vállalkozásfejlesztési Projektben a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósult meg. Támogatói Szerzôdés: „NGM_SZERZ/173/3/2024_PBKIK/1”

Digitalizáció, mesterséges intelligencia és a kkv-k jövôje

– nagy sikerrel zajlott az Okos megoldások 2025 konferencia

Nagy érdeklôdés mellett rendezték meg november 20-án az Okos megoldások 2025 minikonferenciát. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében megvalósuló esemény ezúttal is a kis- és középvállalkozások digitális fejlôdésére helyezte a hangsúlyt. A program célja az volt, hogy gyakorlati példákon keresztül mutassa be, hogyan növelhetik a vállalkozások profitjukat a digitalizáció és a mesterséges intelligencia tudatos alkalmazásával.

A rendezvényt kamarai köszöntô nyitotta, majd a nap elsô elôadása az elmúlt év AI-történéseit foglalta össze. A szakértôk rámutattak: a mesterséges intelligencia olyan gyors ütemben fejlôdik,

hogy a vállalkozásoknak már nem csupán érdemes, hanem kifejezetten szükséges lépést tartaniuk vele. A délelôtt csúcspontja a „Nekem erre jó az IT” címû pódiumbeszélgetés volt, ame-

lyen helyi és országos vállalkozások képviselôi osztották meg tapasztalataikat a digitalizáció gyakorlati hasznáról – a hatékonyabb ügyfélkiszolgálástól az automatizált adatelemzésig.

A délutáni blokk kifejezetten a mindennapi üzleti folyamatokra fókuszált. A résztvevôk megtudhatták, miként lehet az AI-t beépíteni a HR-folyamatokba, hogyan alakítja át a könyvelést a „Könyvelés 2.0” szemlélet, és milyen adatvédelmi kihívásokkal jár az új technológiák használata. Külön figyelmet kapott az is, hogyan válhat az AI valódi „új kollégává” a kkv-k számára.

A konferencia egész napos szakmai és networking lehetôséget kínált, a visszajelzések alapján pedig a résztvevôk rendkívül hasznosnak és inspirálónak találták az eseményt. A rendezvény megerôsítette: a digitalizáció ma már nem csupán versenyelôny, hanem a fenntartható mûködés alapfeltétele a vállalkozások számára.

A rendezvény a Vállalkozásfejlesztési Projektben a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósult meg. Támogatói Szerzôdés: „NGM_SZERZ/173/3/2024_PBKIK/1”

NEMZETKÖZI SZAKMAI JELENLÉT: a

CIRC-UITS

projekt az ELMIA Subcontractoron

A kamara a CIRC-UITS nemzetközi projekt aktív partnereként sikeresen mutatta be a kezdeményezést a 2025-ös ELMIA Subcontractor kiállításon.

A szakkiállítás Skandinávia legfontosabb találkozóhelye a gyártóipar szereplôi számára: több mint ezer kiállító és több tízezer szakmai látogató vesz részt rajta évrôl évre, hogy megismerje a legújabb technológiákat és ipari innovációkat.

A CIRC-UITS projekt célja olyan digitális megoldások fejlesztése, amelyek fenntarthatóbbá teszik az elektronikus alkatrészek tervezését, gyártását és újrahasznosítását az autóiparban. A rendezvény ideje alatt a kamara képviselôje a CIRC-UITS standnál tájékoztatta az érdeklôdôket a körforgásos gazdaság ipari alkalmazási lehetôségeirôl, a digitalizációs megoldásokról, valamint azokról az együttmûködési

modellekrôl, amelyek segítik a vállalkozásokat versenyképességük növelésében.

A részvétel kiemelt eleme volt, hogy a dél-dunántúli régió jelentôs autóipari beszállítója, a Matro Kft. is megjelent a közös standnál. Önkéntes kamarai tagként a vállalat számára a kiállítás kiváló alkalmat teremtett a nemzetközi láthatóság növelésére és új szakmai kapcsolatok építésére, összhangban a technológiai és fenntarthatósági törekvéseikkel. Jelenlétük jól mutatja, hogy a régiós kkv-k milyen módon profitálhatnak EU-s innovációs projektekbôl. A Matro Kft. képviselôje szintén pozitívan nyilatkozott az eseményrôl:

„A Matro Kft. számos vállalattal lépett kapcsolatba, köztük több svéd céggel is, amelyek megismerhették a vállalatot és a MAXITOOL szerszámtartók elônyeit. A visszajelzések kedvezôek voltak, ami jelzi,

hogy valós piaci érdeklôdés mutatkozik a megoldásaink iránt a skandináv régióban. A Matro Kft. eredményesnek tartja a részvételt, és bízik abban, hogy a most kialakított kapcsolatok hozzájárulnak a svédországi piacra lépéshez.”

Az ELMIA Subcontractor 2025-ön való részvétel közvetlenül támogatta a CIRCUITS projekt disszeminációs céljainak teljesítését, és lehetôvé tette, hogy a projekt széles körû, iparági szempontból releváns nemzetközi közönséget érjen el.

CURIOST PROJEKT TALÁLKOZÓ LINZBEN– fókuszban a fenntartható termékfejlesztés és a nemzetközi együttmûködés

November 24–26. között Linzben zajlott a CURIOST projekt nemzetközi partnertalálkozója, melyen a kamara is képviseltette magát. A program középpontjában a fenntartható termékfejlesztés áll.

A találkozón bemutatták az eddig elért eredményeket, különös tekintettel a design thinking workshopra, amelyekben számos dél-dunántúli vállalkozás is részt vett.

Elindult a két részes pilot program is, amelyben 4 hazai vállalkozás kap lehetôséget egy-egy fenntartható termék prototípusának fejlesztésére és üzleti modell kialakítására nemeztközi szakértôk támogatásával.

A pécsi kamara vezetésével megkezdôdött a projekt utáni idôszakra tervezett nemzetközi együttmûködések elôkészítése is. Ennek részeként kidolgozunk egy együttmûködési megállapodást, valamint elindult a magas transznacionális potenciállal bíró közös projektek elôkészítése. A következô projekt találkozót 2026. májusában Pécsett rendezik, ahol a régió vállalkozásai ismét reflektorfénybe kerülnek. A CURIOST projekt kiváló lehetôséget kínál a helyi kkv-k számára, hogy nemzet-

közi szinten is versenyképes, fenntartható termékeket fejlesszenek.

További információ: https://pbkik.hu/kamara/kamarai-palyaza ti-projektek/curiost/ Tóth Edina projektmenedzser toth.edina@pbkik.hu

Az RTIT> projekt keretében kifejezett cél az anyagtechnológia és -kutatás terén támogatni a vállalkozásokat a sikeres piaci hasznosításban.

November 18–19-én ismét személyesen találkoztak a projektpartnerek Szófiában, hogy ismertessék az egyes országokban zajló pilot tevékenységeket, és jó gyakorlatokat cseréljenek. Magyarországon a kamara és a PTE MIK együttmûködésében megvalósult már egy Design Thinking workshop, ahol az érdeklôdôk elsajátíthatták a módszertant, azonban a nap nem csupán az elméletrôl szólt – gyakorlati eszközöket és valódi üzleti lehetôségeket kí-

nált. A cél: segíteni a cégeket a zöld átállásban és a körforgásos üzleti modellek kialakításában.

Az RTIT> projektben három tematikus csoport – fejlett anyagok, bioalapú anyagok és fenntartható anyagok – keretében van lehetôségük a vállalkozásoknak kutatás-, technológia- és innovációtranszfer nemzetközi jó gyakorlatok kipróbálására.

A kamara a PTE MIK munkatársaival a fejlett anyagok terén mûködik együtt, a hangsúly a fenntartható építészeten lesz. A kis- és középvállalkozások számára a fenn-

tartható építészet alkalmazása csökkenti a költségeket, növeli a versenyképességet és új piaci lehetôségeket teremt.

A projekt keretében a fentiek mellett a fenntartható építészetrôl szóló rövid képzések, technológiatranszfer-tanácsadás és nemzetközi felhívások is várják a vállalkozásokat.

További információ: Nagy Eszter, nagy.eszter@pbkik.hu

Bôvült

az Építôipari Technológiai Klaszter

A kamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszter (ÉTK) novemberben új taggal bôvült, az ülésen a tagok közé választották a Gipsz-Bau Müller Kft.-t.

Az összejövetel elsô felében a Schrack Technik Kft. mutatkozott be a résztvevôknek. A Schrack Technik Csoport a világ egyik vezetô technológiai vállalata, mely az energiaelosztás és adatátvitel termékeire és megoldásaira szakosodott. Több mint 30 éve van jelen a piacon. Magánszemélyeket és közületeket egyaránt kiszolgálnak. Az ország több pontjára járnak elôadásokat, bemutatókat tartani. Komoly energiákat fektetnek a képzésekbe is közép- és felsôfokon is.

A taggyûlés másik bemutatkozója a Gipsz-Bau Müller Kft. volt. A vállalkozás elôdje 1993-ban alakult Németországban, ahol a vállalkozás elsô munkáit is szerezte. Magyarországon a vállalkozás jelenlegi felállásában 2000 novemberében alakult, pécsi telephellyel. Ahogy a munka és a tennivaló sokasodott, a

megnövekedett alkalmazotti létszámmal a cég 2008 végén a pellérdi telephelyre költözött.

Fôbb tevékenységek: generálkivitelezés lakó- és ipari épületek, kômûvesmunkák, hideg-meleg burkolatok, gépi vakolások, estrich és anhidrit aljzatok készítése szárazépítészet, homlokzati hô- és hangszigetelések, restaurálás (homlokzat), stukkó, homlokzati állványok, festés-mázolás. A beszámolóból kiderült, hogy több meglévô klasztertaggal is volt már korábbi kapcsolata.

A bemutatót követô szavazás alapján a jelenlévôk egyhangúlag megválasztották a Gipsz-Bau Müller Kft.-t az ÉTK tagjává.

Az ülésen szó esett még arról, hogy az ÉVOSZ, az MKIK és az Építôipari Ágazati Készségtanács látogatást tett Pécsett az Ágazati Képzôközpontban (ÁKK). A látogatás célja a nyilvántartásba vett képzôközpontok erôforrásainak felmérése és értékelése. A látogatás sikerrel zárult, megállapították, hogy az ÁKK az elôírásoknak megfelelôen, hatékonyan mûködik.

Szóba kerültek még a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések. Csak nagyon kevés olyan tag van, aki egy-egy árajánlat adásánál találkozott volna olyannal, hogy fenntarthatósággal kapcsolatos nyilatkozatot kellett volna kiadnia. A PTE MIK részérôl megerôsítést nyert, hogy fontos foglalkozni a kérdéssel, mert a vállalkozások nem fogják tudni elkerülni az ezzel kapcsolatos feladatok elvégzését.

A résztvevôk beszélgettek még a klaszterakkreditációs projektrôl, megbeszélték, hogy milyen lehetséges elônyök származhatnak az akkreditált klaszter cím megszerzésébôl.

Századik alkalommal együtt – ünnepelt a DDGK közössége

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (DDGK) jubileumi, 100. Benchmarking ülését tartotta meg, amely fontos mérföldkô a szervezet életében. A klaszter immár 14 éve havonta szervez szakmai találkozókat tagvállalatai számára, így a századik alkalom a több mint egy évtizedes közösségépítés, tudásmegosztás és együttmûködés ünnepe volt.

A rendezvényt Csirke Balázs klaszterelnök köszöntôje nyitotta meg, majd a résztvevôk egy játékos feladattal kezdtek: újságpapírból kellett minél magasabb tornyot építeniük. A közös játék nemcsak a kreativitást, hanem a csapatszellemet is erôsítette. Külön érdekesség, hogy a mérnöki tudással rendelkezô közösség számos technikai megoldást mutatott be az építés során.

A program szakmai részében Csirke Balázs elôadása a bértranszparencia uniós irányelvét (EU 2023/970) ismertette. Rámutatott, hogy a vállalatoknak átlátható bérstruktúrát kell kialakítaniuk, biztosítva a nemek közötti bérkülönbségek objektív értékelését, valamint a munkavállalók jogát a bérsávok és a bérezési elvek megismerésére.

Tóthné Almássy Mónika, a KórházSuli Alapítvány képviseletében bemutatta az alapítvány munkáját, amely évente több száz tartósan beteg gyermek oktatását segíti középiskolás és egyetemista önkéntesek bevonásával. Céljuk, hogy országos szinten is elérhetôvé tegyék programjukat, ehhez pedig vállalati együttmûködéseket keresnek.

Ezt követôen Csonka Dávid, a Fórum-Plussz Kft. ügyvezetôje mutatta be, miként használják a mesterséges intelli-

genciát a cég mindennapi mûködésében. Az AI-eszközök – például a ChatGPT vagy saját fejlesztésû megoldásaik – segítik az automatizált árajánlat-feldolgozást, az ügyfélkapcsolatok személyre szabottabb kezelését, és hozzájárulnak a mindennapi munkaidô leghatékonyabb kihasználásához.

A rendezvényt közös ebéd és kötetlen szakmai konzultáció zárta, ahol a PwC szakértôi a K+F adókedvezmények témájában nyújtottak tanácsadást az érdeklôdô tagvállalatoknak.

A 100. Benchmarking ülés méltóan ünnepelte a DDGK közösségét és az innováció iránti elkötelezettséget, amely már több mint 14 éve összeköti a régió gépipari szereplôit.

A játékélmény fokozására smart

dobókockát fejlesztett a Z Elektronika

Elektronikus dobókockát fejlesztett az elektronikai tervezéssel, fejlesztéssel, gyártással foglalkozó pécsi Z Elektronika Kft. Az esix nevû smart dobókocka minden társasjátéknál használható, ahol dobókockára van szükség, különleges tulajdonsága, hogy ezzel nem lehet csalni, mert bármelyik oldalára is esik, mindig az utoljára dobott értéket mutatja. A kockát már akár most karácsonyra is bárki megveheti.

— A Z Elektronikánál termékfejlesztéssel, precíziós mezôgazdasági, ipari elektronikai fejlesztéssel foglalkozunk más vállalkozások megbízására, de saját fejlesztéseink is vannak. Ez utóbbiaknál elsôsorban arra törekszünk, hogy kiegyensúlyozzuk a gyártásunk kapacitását, így olyan termékötleteket valósítunk meg, amelyeket nagy darabszámban tudunk elôállítani – kezdi az esix létrejöttének történetét ULRICHGyula fejlesztési vezetô. – Az elektronikus dobókocka megfelel ezeknek az elvárásoknak. A kiindulási alap az volt, hogy ne iparhoz kapcsolódó termékre koncentráljunk, így jött e játékelem ötlete.

—Mennyi ideig tartott és miként zajlott a dobókocka kifejlesztése?

— Ez egy több évig tartó folyamat volt. Elsô körben egy olyan technológiát, egy kinetikus elektronikai modult kerestünk, amely lehetôvé teszi, hogy egyáltalán ne kelljen feltölteni a kockát, hanem az a dobások hatására lássa el önmagát

energiával. Próbáltunk mi magunk elôállítani vagy a piacról vásárolni ilyen kinetikus modult, de beláttuk, hogy ez nem fog mûködni ilyen kicsi méretben, majd jött egy gondolat egy vezeték nélküli töltô alkalmazására, így 2–3 perc alatt fel lehet tölteni a kockát, ami mintegy 100 dobás elvégzését teszi lehetôvé. A termék egyedi kialakításában, a prototípus elkészítésében a 3D Print Bt.-vel mûködtünk együtt, a tömeggyártáshoz pedig a pécsváradi Kresz és Fidler Kft. segítségét kértük. Mára van egy késztermékünk csomagolással, CE-jelöléssel, jelenleg a piaci bevezetés zajlik.

— Kik használhatják ezt a játékeszközt?

—12+ évtôl játszhatnak vele a gyerekek és persze a felnôttek. A hagyományos dobókockánál gyakran megesik, hogy elgurul, így átfordul egy másik oldalára, és már nem lehet egyértelmûen bizonyítani az eredeti értéket. Ezzel a smartkockával nem lehet csalni, mert bármelyik oldalára fordul, mindig az utoljára dobott számot mutatja. Emellett azt gondoljuk, hogy egy trendi játékeszközt hoztunk létre, hiszen ma már szinte minden elektronikus, a társasjátékoknál miért ne indulhatna el egy ilyen hullám. —Eddig milyen tapasztalataik vannak a sajáttermék-fejlesztéssel kapcsolatban?

— A PTE-vel volt már együttmûködésünk egy fájdalomküszöbmérô berendezés kifejlesztésére, amely sikeres volt, vi-

szont annak kisebb volumenû a gyártása. A kis darabszámú, nagy értékû termékek helyett most a kisebb költségû, de nagy darabszámú és a kapacitásainkat a jelenleginél jobban lekötô termékcsoport vagy termék elôállításán van a hangsúly.

— Milyen irányban indulnak el az értékesítéssel: a lakossági felhasználók vagy a játékgyártók felé?

—Ez új kihívás számunkra, hiszen eddig vállalatunk jobbára szolgáltatást értékesített, amiben már szereztünk némi rutint, viszont a saját termék piacra való bevezetését most tanuljuk. Játékgyártókat keresünk meg, de akár cégek számára saját logós promóciós termékként is megállja a helyét a kocka. A távlati terveink között szerepel egy a dobókockához társított játék létrehozása is. A játékipar új terület számunkra, egyelôre nem ismerjük ezt a szegmenst, azonban látunk potenciált arra, hogy új funkciókkal felvértezve továbbfejlesszük a terméket.

— Miként valósul meg a kooperáció egy új termék esetén cégen belül, hogyan szervezik össze a különbözô területeken dolgozók szaktudását?

— Van egy 12 fôs saját fejlesztôcsapatunk, amely elektronikával, mechanikával, szoftverfejlesztéssel foglalkozik. Magára a termékfejlesztésre létezik egy szabályozott folyamatunk, hogy mikor, mit és hogyan csinálunk, milyen iterációk vannak a fejlesztésben, így világosak és egyértelmûek a kapcsolódási pontok. Tehát ha bejön egy új termékötlet, rendelkezésre áll az a dokumentációs háttéranyag, illetve maga a folyamat leírása, ami alapján a kollégák – gépészmérnökök, villamosmérnökök vagy a gyártásban dolgozó kollégák – tudnak ehhez kapcsolódni. A külsô együttmûködôket pedig a kapcsolatrendszerünk által találjuk meg, komoly szakmai háttérrel rendelkezô partnerekkel dolgozunk együtt, hiszen minden esetben számítunk a szakmai tapasztalataikra. Emellett az is fontos számunkra, hogy ôk is a térségünkben mûködjenek, így könnyen létre tudunk hozni egy egyeztetést vagy egy gyors mintagyártást. Szeretnénk, hogy ezen együttmûködések keretében kialakuljon egy ökoszisztéma, ami az egymás segítése és az egymásra való támaszkodás által egyfajta fejlôdést biztosít a régiónak. K. T.

Írországi kamarai követnek választotta KONTRAISTVÁNT a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége. A webfejlesztési és szerverüzemeltetési szolgáltatásokkal foglalkozó üzletember 2025 decemberétôl kezdi meg Írország és Baranya megye vállalkozásai, gazdasági közösségei között a közvetítô munkát (egy hasonló követe már van a kamarának, Györki Renátó Kína viszonylatában lát el ugyanilyen megbízást). A feladata többek között az lesz, hogy minél több üzleti kapcsolódást segítsen tetô alá hozni, mind a baranyai cégeket képviselje Írországban, mind pedig ír vállalatoknak, befektetôknek ajánljon baranyai üzleti lehetôségeket. A „próbamunkát” már el is végezte.

Az ír–magyar gazdasági kapcsolatokat építi a kamara új követe

— A dublini National Concert Hall új orgonájának építésére írtak ki egy közbeszerzési pályázatot, amelyen a Pécsi Orgonamanufaktúra (POM) is szeretett volna indulni. Azonban nem tudták, hogy pontosan hogyan fogjanak neki a pályázat megírásának. Mivel a kamarai IT Bizottság tagja vagyok, és a vezetôség tudott az ír kapcsolataimról, többek között az idén 20 éves Ír–Magyar Üzleti Kör Szövetség – amelynek az a célja, hogy összekösse az ír és a magyar cégeket, és segítse a köztük létrejövô üzleteket – igazgatóságában betöltött szerepemrôl, megkerestek, hogy segítsek –mondja Kontra István.

Az üzletember korábban 10 évet élt Írországban, ma is vannak ott üzleti kapcsolatai, így hamar értesítette az egyik üzlettársát, aki közbeszerzési pályázatok írásával is foglalkozik. Az ô közremûködésével beadták a pályázatot, amelyre csakhamar reagáltak a kiírók: szeretnének eljönni és megnézni a Pécsi Orgonamanufaktúrát. Ez meg is történt, majd Budapesten megtekintették a pécsi vállalkozás néhány munkáját. Egyelôre még nem tudni a pályázat eredményét, mindenesetre jó benyomást tett a POM az ír delegációra.

—Milyen jellegû kapcsolatok jöhetnek létre az ír és a baranyai vállalkozások között?

— Elsô körben arra gondoltunk, hogy bemutatjuk a baranyai cégeket Írországban. Volt már néhány helyi vállalkozással megbeszélésem, kesztyûssel, élelmiszergyártóval, és további egyeztetések is folyamatban vannak. Tervezem, hogy a korábbi üzleti kapcsolataimat is felelevenítem, illetve már találkoztam a magyar külgazdasági attaséval is, aki maximálisan támogatja a törekvéseinket. Egyeztettem egy ír üzletfejlesztési szakértôvel, aki szívesen eljönne Pécsre, és tartana egy elôadást a helyi vállalko-

zásoknak arról, hogy milyen lehetôségek kínálkozhatnak számukra Írországban. Bízom benne, hogy a jövô év elején elindulhat a közös munka.

—Mit érdemes tudni az ír gazdaságról, ami érdekes lehet a térség vállalkozásainak?

— Írországban fejlett a mezôgazdaság, fôleg az állattenyésztés, híresek az ír tejtermékek, például a vaj. A mezôgazdasági kapcsolódásokban mindenképpen van potenciál. Az ír gazdaság a 2008-as gazdasági világválság elôtt Európa vezetô gazdasága volt, aztán ott jött egy kis megtorpanás, mint egész Európában, de azóta is stabilan mûködik és az elsôk között van az EU-ban. Jelenleg a lakhatási válságra keresnek megoldást, roppant kevés az ingatlan, napjainkban rengeteg ingatlant építe-

nek, és így sincs belôlük elég, ezért ez a piac most nagy fordulatszámon pörög. Hazánkban is több ír vállalat vetette meg a lábát, van, amelyik mezôgazdasági gépeket gyárt, más bioüzemanyagot vagy cementet. Rengeteg ír nemzetiségû él Budapesten, velük is jó kapcsolatokat ápolok, sokan közülük tagok az Ír–Magyar Kamarában.

—Az üzlet szempontjából milyen habitusúak az írek? Mire érdemes figyelnie annak, aki ír üzletemberekkel kezd el üzletelni?

— A barátságos viselkedés jellemzô rájuk, ha ôk is ezt kapják a másik féltôl, a bemutatkozásnál alap a kézfogás. Azt gondolom, könnyû velük kommunikálni, leszámítva az akcentust, mert ha valaki nem szokott hozzá az ír akcentushoz, abból adódhatnak kellemetlenségek. Azonban a kommunikáció nagyon könnyû velük.

— Mi lesz az elsô lépése kamarai követként?

— Akikkel eddig a megbízatásomról beszéltem, azt javasolták, hogy szervezzek eseményeket Pécsett, amelyekre meghívunk ír cégek képviselôit, esetleg potenciális befektetôket, akár Írországból is. Van már egy-két név a listámon, akik szinte biztos, hogy el is jönnek, ha meghívjuk ôket, és a kamarában tartanánk nekik egy bemutatót Pécsrôl, Baranyáról. Összeállítjuk, hogy milyen befektetési lehetôségek vannak a vármegyében, miben fejlôdik Pécs és Baranya, mire lenne szükség, mibôl van hiány. Szeretném intenzívebbé tenni a pécsi-baranyai cégekkel a kapcsolatfelvételt, hogy lássam, milyen termékekkel, szolgáltatásokkal lehetnének jelen Írországban. Egyébként az ír nagykövet rendszeresen jár Pécsett, a kultúra miatt nagyon kedveli a városunkat. Ez mindenképpen elôrevivô a jövôbeni gazdasági kapcsolatok tekintetében is.

KONTRA ISTVÁN

Nemzetközi üzletember-találkozók 2026

Összegyûjtöttük a már meghirdetett, szervezés alatt álló 2026-os nemzetközi üzletember-találkozókat, melyeket az 50+ országban mûködô hálózat, az Enterprise Europe Network (EEN) szervez. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2008 óta tagja az EEN-nek. Számtalan együttmûködési megállapodáshoz segítettük már hozzá a velünk együttmûködô vállalkozásokat, szervezeteket. Tekintse meg ön is a folyamatosan frissülô eseménylistát: https://een.ec.europa.eu/events

2026 január 14. – GREENET Brokerage Event 2026 calls Horizon Europe Cluster 5 – Brokerage event – online Nemzetközi online partnerkeresô a Horizon Europe 5. klaszter (klíma, energia, mobilitás) 2026-os pályázataihoz, konzorciumépítésre és projektötletek bemutatására. Magyar pályázók teljes joggal csatlakozhatnak. További információ és regisztráció: https://www.b2match.com/e/greenet-broke rage-event-2026

2026. január 21. – CARE4BIO Brokerage Event for Cluster 6 2026 calls – Brokerage event – Brüsszel (Belgium) Brokerage event a Horizon Europe 6. klaszter (élelmiszer, bioökonómia, természet, mezôgazdaság) 2026-os felhívásaihoz. A részvétel minden Horizon Europe-ország – így Magyarország – potenciális pályázói számára nyitott. További információk: https://www.b2match.com/e/care4bio-2026

2026. január 27-29. – CIMIx 2026 – Creative Industries meet Industry – Brokerage event – Vienna (Austria) Kreatívipar–ipar találkozó (film, média, design, játék, divat stb.) B2B-megbeszélésekkel. A korábbi évekhez hasonlóan nemzetközi résztvevôket várnak, EEN-partneri háttérrel, így magyar kreatívipari cégek is csatlakozhatnak.

További információk: https://www.b2match.com/e/cimix2026

2026. január 28. – ICT&health World Conference 2026 – Brokerage event – Maastricht (Hollandia)

Az ICT&health World Conference keretében szervezett EEN matchmaking digitális egészségügy, e-egészségügyi megoldások, medtech és egészségügyi IT témákban. A B2B szekció nyitott minden érdeklôdô szervezet számára.

További információ és matchmaking-regisztráció: https://www.b2match.com/e/ict-health

2026. február 4–5. – KETs 2026 – EU Brokerage Event – Horizon Europe Calls Cluster 4 & 5 & 6 – Brokerage event –Karlsruhe (Németország) Kulcsfontosságú technológiák (KETs), ipar, energia és környezet témájú Horizon Europe pályázatokhoz kapcsolódó partnerkeresô. A rendezvény a teljes EU-ból fogad résztvevôket, magyar ipari és kutatói szervezeteket is szívesen várják.

További információk: https://www.b2match.com/e/kets-2026

2026. február 4–13. – III International Brokerage Event on Green Hydrogen 2026 – Brokerage event – Huelva (Spanyolország) & online Zöld hidrogén, elektrolizátorok, üzemanyagcellák és kapcsolódó technológiák nemzetközi B2B eseménye, az EU-Japan Centre és EEN szervezésében. Magyar energiaszektor-beli cégek, egyetemek, klaszterek teljeskörûen részt vehetnek.

További információ és regisztráció: https://www.b2match.com/e/h2v2026

2026. február 19–20. – Successful R&I in Europe 2026 – 13th European Networking Event – Brokerage event – Düsseldorf (Németország)

Általános kutatás-fejlesztési és innovációs networking esemény, széles tematikával (digitalizáció, egészség, energia stb.). Tipikus Horizont Európa konzorciumépítô fórum, ahol magyar kkv-k, nagyvállalatok és kutatóhelyek is eredményesen tudnak partnereket találni.

További információk: https://horizont.zenit.de/events/successfulr-i-in-europe-2026/#tabs-1

2026. március 3–5. – FUTUREBUILD Connects, 1-2-1 Meetings – Brokerage event – London (Egyesült Királyság) Építôipar, energiahatékonyság, fenntartható épített környezet és okosvárosok témájú B2B találkozók a Futurebuild kiállítás keretében. A matchmakingre külföldi (EU-s) résztvevôk

regisztrációja is lehetséges.

További információk: https://www.b2match.com/e/innovate-ukfuturebuild-connects-1

2026. március 10–14. – India Smart Utility Week 2026 – Brokerage event – New Delhi (India) Okoshálózatok, smart meter, energiamenedzsment és digitális közmûmegoldások témájú nemzetközi fórum és EEN-matchmaking. Az esemény kifejezetten az EU-India együttmûködést támogatja, magyar energiaszolgáltatók és technológiai cégek számára is nyitott.

További információk: https://een.ec.euro pa.eu/events/india-smart-utility-week-2026

2026. március 16–27. – SustainableSolutionsMatch 2026 – Brokerage event – online

Hosszabb idôszakra megnyitott online matchmaking platform fenntartható, zöld megoldásokra fókuszáló európai és japán szereplôknek. Magyar vállalkozások, klaszterek és kutatóhelyek is regisztrálhatnak és idôpontot foglalhatnak.

További információ és regisztrációs link: https://www.b2match.com/e/sustainableso lutionsmatch2026

2026. május 6. – Eureka Global Innovation Summit 2026 – Brokerage event – Basel (Svájc) A világ legnagyobb nemzetközi K+F-hálózata, az Eureka éves csúcstalálkozója több mint 40 ország részvételével. Magyarország Eureka-tagállam, így magyar vállalkozások, egyetemek, klaszterek és ügynökségek is részt vehetnek és kapcsolatokat építhetnek.

További információk: https://www.b2match.com/e/global-innova tion-summit-2026

További információért forduljon a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársaihoz az een@pbkik.hu e-mail-címen!

A MINÔSÉG NEM PAPÍRMUNKA

A 2025-ös PTE MIK PARTNERS Szakmai Napon Béda Károly, Müller Viktor és Dr. Borsiczky István gyakorlati példákon keresztül bizonyította: a jól felépített minôségügyi rendszer versenyelôny, nem adminisztratív teher. Az elôadásokra a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szekciójában került sor.

BÉDAKároly, a Kamarai Minôségügyi Klub képviseletében, a MAVASZK és az MPSD vezetôjeként, PMP-minôsített szakemberként beszélt „A minôségmenedzsment az ipar fejlôdésében” témáról. Hangsúlyozta: a minôségügy valójában menedzsmenteszköz és projekt, amely az ember, gép, anyag, módszer, környezet és vezetés tudatos irányításán keresztül tartja stabilan a mûködést. Nemzetközi példákkal – élelmiszeripari, hadiipari és exportpiaci tanúsításokkal –mutatta be, hogy a szabványok ismerete és alkalmazása elengedhetetlen a piacra lépéshez, legyen szó NATO-beszállítói státuszról vagy közel-keleti megrendelésekrôl. Kiemelte: Baranyában becslése szerint mindössze 100–150 fô dolgozik a minôségirányításban, és még a vállalatokon belül sem mindig egyértelmû, mivel foglalkoznak – miközben a vállalkozások sikerének kulcsszereplôi.

„A minôségirányítás felépítése” címû elôadásában MÜLLERViktor – a Polytec Komló minôségbiztosítási vezetôje, 25 éve az autóiparban dolgozó gépészmérnök – ismertette, hogyan épül fel a minôségügyi pálya a minôségelle-

nôrtôl a minôségirányítási vezetôig. Rávilágított, hogy az IATF 16949:2016 és az ISO 9001:2015 szabványok ismerete az autóiparban alapkövetelmény, a vevôi reklamációkra pedig órák alatt kell reagálni. Eszköztárából olyan módszereket emelt ki, mint a Pareto-elemzés, az Ishikawa-diagram vagy az ellenôrzôkártyák, amelyek konkrét fejlesztési pontokat tárnak fel. A Takata-légzsákbotrány példáján keresztül mutatta be, milyen súlyos következményei lehetnek a minôségügyi kockázatok elhanyagolásának.

Dr. BORSICZKYIstván, a mezôgazdasági munkagépekkel foglalkozó Tomelilla Kft. ügyvezetôje „A minôség biztosítása a szervezetben” címû elôadásában az ügyviteli rendszerek szerepére hívta fel a figyelmet. Saját tapasztalatai alapján ismertette, hogyan segíti a jól felépített rendszer a jogszabályi megfe-

lelést, az ellenôrzések kezelését, a bizonyítékok gyors elôkeresését, és hogyan támogatja a vezetôi döntéshozatalt. Példát hozott egy olyan ellenôrzésre, ahol 800 oldalas dokumentációval kellett igazolniuk a folyamatok megfelelôségét. Külön megszólította a Z generáció tagjait is, bemutatva: egy átlátható, szabályozott, minôségorientált cégkultúra számukra is vonzó és biztonságos keretet jelenthet.

A szekcióüzenet egyértelmû: a minôségirányítás nem öncélú adminisztráció, hanem a vállalkozások stabilitását, megbízhatóságát és növekedését meghatározó stratégiai tényezô. A kamara és partnerei továbbra is azon dolgoznak, hogy a baranyai vállalkozások felismerjék és kiaknázzák az ebben rejlô lehetôségeket. A Kamarai Minôségügyi Klub „Minôség a jövôért – Minôségügy az egyetemeken” címû alprogram kezdeményezôje Béda Károly. Reméljük, ennek eredményeként egyre több fiatal választja majd a minôségügyi pályát.

A sok kihívás ellenére idén is nyereséges lesz a Mecsek Füszért

Napjainkban a vásárlóerô nem a legpozitívabban alakul Magyarországon. Az idei évnek úgy futott neki a 10 vármegyében és Budapesten kiskereskedelmi, szárazáru nagykereskedelmi, frissáru nagykereskedelmi tevékenységet folytató, valamint a C+C üzletágban is jelen lévô, több mint hét évtizede mûködô Mecsek Füszért Zrt. vezetése, hogy a korábbi évekhez hasonlóan sikeresen zárja. Nem számítottak arra, hogy miután 2024 második felétôl megszûnt a kötelezô akciózás, egy újabb intézkedéssel kell megbirkózniuk: az árrésstoppal.

— Mintegy 350 olyan cikket forgalmazunk, amelyet érint az árrésstop. Miután az általunk kiszolgált üzletek és a saját kiskereskedelmi üzleteink közel 50%-a kistelepülésen mûködik, amelyekben az árrésstoppal érintett cikkek jelentôs részarányt képviselnek, ezért ez az intézkedés abszolút meghatározza az ez évi mûködésünket. Ugyan a 2025-ös évet is pozitív eredménnyel zárjuk majd, de ez nem az üzleti, hanem elsôsorban a pénzügyi tevékenységbôl származik –mondja NAGY Lajosné, a Mecsek Füszért Zrt. vezérigazgatója.

—Mivel tudják kompenzálni a kiesett bevételeket?

—Az egyik eszközünk erre a költségcsökkentés. Azt gondolom, hogy mindent megtettünk annak érdekében, hogy ahol csak lehetett, takarékoskodtunk, a logisztikai költségeink mérséklése érdekében igyekeztünk a fuvarokat még optimálisabban megszervezni. Pozitív, hogy a korábbi évhez képest jobb kondícióval tudtunk szerzôdni a villamos energiára, mivel a hûtést igénylô termékek nagy hányadot képviselnek a választékunkban, ez egy igen jelentôs ténye-

zô. Hosszú évek óta elôször több veszteségesen mûködô kiskereskedelmi egységet visszaadtunk a tulajdonosának, és minden nehézség ellenére folytattuk a boltfelújítási programunkat. Nagyon sok üzlet, jellemzôen nagyvárosban lévô üzlet esett át idén is teljes körû felújításon, és miután javult a vásárlói környezet, sikerült forgalomnövekedést elérnünk.

—Miként tudnak reagálni a megváltozó fogyasztói szokásokra?

—Ebben az évben azt tapasztaltuk, hogy tovább nôtt a saját márkás, tehát az alacsonyabb árkategóriájú termékek forgalma. Ezt is figyelembe véve a Coop saját márkás termékekkel folyamatosan és intenzívebben akciózunk. Látszik, hogy amikor az emberek boltban elkölthetô pénze kevesebb, szívesebben fordulnak a nagy gyártói brandektôl a saját márkás termékek felé, ennek következtében ezek száma is nôtt a Coopban. Emellett változáson ment át a C+C üzletágunk, amelyet több évtizeddel ezelôtt azzal a céllal hoztunk létre, hogy a kis viszonteladók ezekben az áruházakban tudják beszerezni a mûködésükhöz szükséges kisebb árucikk-mennyiséget.

Az utóbbi években kinyitottuk ezeket az áruházakat a lakosság számára is, itt alacsonyabb árakat tudunk alkalmazni, mint a kiskereskedelemben, így ebben az évben jelentôsen növekedett a forgalmuk. Több korábban kiskereskedelmi egységként mûködô, megfelelô alapterülettel rendelkezô boltot C+C-ként kezdtünk el üzemeltetni, ezeknek a száma jövôre is növekedni fog.

—Kezdôdik a karácsonyi szezon, erre hogyan készültek fel?

— Nagyon hosszú ünnepi idôszak lesz, ez a logisztikai tevékenységünkben komoly akadályt jelent, fôleg az, hogy hogyan tudjuk majd friss áruval feltölteni az üzleteket. A forgalom várhatóan a tavalyi szinten alakul. Évek óta azt tapasztaljuk, hogy sokkal tudatosabban vásárolnak az emberek az ünnepekre is, jobban meggondolják, hogy mit tesznek a kosarukba. Ebben az idôszakban viszont jellemzô, hogy egy-egy nagyobb gyártó jobb minôségû brandtermékeit választják.

—Miként indulnak neki a következô évnek?

— Nagyon nehéz a jövô évet tervezni, egyáltalán elôre tervezni. Manapság a legnagyobb problémánk a kiszámíthatatlanság. Itt az év vége, és még nem tudjuk, hogy milyen béremelésre kell számítani. Ez nálunk döntô kérdés, hiszen ugyan nálunk nem jellemzô, hogy minimálbéren foglalkoztatnánk a dolgozókat, de a szakmai bérminimum igen, és nem tudjuk, hogy az miként alakul a jövô évben. Márpedig a bérköltség és a járulékok a legnagyobb költséghányadot jelentik a költségeink és a ráfordításaink között. Ezért úgy gondolkodunk, hogy nem tervezünk, hanem megpróbálunk a lehetô legjobban alkalmazkodni az igencsak változó körülményekhez és szabályozási háttérhez, és tulajdonképpen mindenhez. Ebben az évben tovább bôvül az üzleteink száma, mert megvásároltuk a Somogy vármegyei székhelyû kiskereskedelmi tevékenységet végzô Atádcoopot. Tehát tovább fejlesztünk, és várjuk, hogy kiszámítható körülmények között csak a saját teljesítményünk alapján tudjunk eredményesen mûködni. K. T.

NAGY LAJOSNÉ

Duális felnôttképzés keretében

operátorból technikusokat képeznek

Ebben az esztendôben az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. által kiírt az Év Felelôs Foglalkoztatója pályázatának a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által adományozott Képzési Különdíját a Harman nyerte el az „Operátorból technikus program” duális felnôttképzésben, a telephelyeiken, többek között Pécsen megvalósított, innovatív és egyedi oktatási és képzési programjaikban elért eredményeikért, valamint a Harman Hackathon prototípus-fejlesztô verseny megszervezéséért.

A Harman Becker Gépkocsirendszer Gyártó Kft. jelentôs szerepet tölt be a szakember-utánpótlás nevelésében. Nemrégiben a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karával az eddigi együttmûködés fenntartásáról, kibôvítésérôl szóló szándéknyilatkozatot írtak alá, a cég vállalta, hogy az általa gyártott termékek technológiáját, a folyamatokat és módszereket megismerteti a hallgatókkal, üzemi környezetben való bemutatását is lehetôvé teszi, valamint mérnökei bekapcsolódnak az egyetemi szintû oktatásba, témavezetôként részt vesznek a diplomamunkák és TDK-dolgozatok elkészítésében, egyéb tudományos területen is együttmûködnek. Ezen felül jövôre közösen szervezik meg a prototípus-fejlesztô versenyt középiskolásoknak, a késôbbiekben közös, külsô ipari tanszéket állítanak fel, a kar egyik oktatási termét is korszerûsítik.

A Harman Pécsen az autóiparnak készülô termékek mellett fénytechnikai, stúdió, színpadi hangtechnikai, az alagutakba biztonsági hangszóró-rendszereket is gyárt. Céljaik között szerepel, hogy a beszállítói körbôl kilépve saját terveik alapján készített termékekkel is megjelennek a piacon. Ugyan még kisebb arányban, de a portfóliójukban már rendelkeznek ilyenekkel.

—Annak érdekében, hogy ezeket a terveinket megvalósíthassuk és a gyártósorokon a legmodernebb elvárásoknak is megfelelô szakemberek dolgozzanak, el-

sôsorban mûszaki végzettséggel rendelkezô szakemberekre van szükségünk –kezdi beszélgetésünket NÉMETHTibor, a Harman oktatási igazgatója, miközben bejárjuk a korszerûen felszerelt tanmûhelyt, ahol a tanulók a legmodernebb eszközök, berendezések segítségével sajátíthatják el a szakmájukat, a duális felsôfokú képzésben részt vevôk pedig a diplomamunkáikat készíthetik el.

Pécsen jelenleg a kézi összeszereléstôl a teljesen automatizált gyártásig minden megtalálható. Ez utóbbi esetében mindössze egy-két operátor felügyeli a munkát, a teljesen robotizált gépsoron pedig mindössze néhány ember dolgozik, az elkészült termékek egyenesen a raktárba mennek. A cél hosszú távon a munkafolyamatok teljes automatizálása az új projektek esetében, egy zárt rendszerben. Az AI elsôsorban a logisztikában, a döntéshozatalban és a HR-ben kap majd nagyobb teret, azonban miután várhatóan minden területen éreztetni fogja a hatását, ezért magasan képzett szakemberekre és kvalifikált technikusokra lesz mindinkább szükségük. A mérnököknek pedig új képességekkel kell majd rendelkezniük, a csapatmunka, a rendszerszemléletû gondolkodás és a programozás nagyobb szerepet kap majd a munkájukban.

—Jelenleg 13. évfolyamos technikus tanulók vannak nálunk – folytatja tovább beszélgetésünket az oktatási igazgató. — A Baranya Vármegyei SZC Zipernowsky Károly Mûszaki Technikumból elektronikai, mechatronikai és gépésztechnikusok, a Radnóti Miklós Közgazdasági Technikumból érkezô logisztikai technikusok szakirányú oktatása folyik nálunk. A Simonyi Károly Technikum

és Szakképzô Iskolával is felvettük korábban a kapcsolatot, onnan elektrotechnikai mûszerész tanulókat fogadtunk a duális képzés keretében.

Egy újabb lehetôségként immár két éve duális felnôttképzéssel is foglalkoznak. Pécsen ettôl az évtôl vezették be a Zipernowsky Károly Mûszaki Technikummal közösen az egyéves elektrotechnikai technikus képzést, amit a termelés folyamatos automatizálása és a magasabban kvalifikált szakemberek hiánya miatt indítottak el. A képzésre több mint harminc operátor jelentkezett, közülük választották ki azt a tízet, aki részt vehet benne.

—Ez nemcsak egy továbblépési lehetôség számukra, ugyanis vannak közöttük olyanok is, akik már elmúltak 50 évesek, nekik igazi nagy kihívást is jelent, hogy a család és a munka mellett kell tanulniuk. Az elektronika nem egyszerû szakma, jelentôs az elméleti háttere –emeli ki Németh Tibor. — A kamarától sok segítséget kaptunk a képzés megvalósításához, ugyanis nem egy kijárt úton megyünk, hanem mindent nekünk kellett kitalálnunk. Az oktatás sem hagyományos módon folyik. Hétköznap, a munkaidejük egyik felében dolgoznak, a másikban pedig beülnek az iskolapadba. Szól arról is, hogy a felsôoktatási duális képzés keretében a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karáról villamosmérnök, mérnök-informatikus, környezetmérnök és gépészmérnök hallgatók töltik náluk a duális gyakorlati idejüket. A programra a hallgatók minden félév végén egy zárt egyetemi rendszerben jelentkezhetnek. Emellett vannak olyanok, akik a szakmai gyakorlatukat töltik náluk. A kiválasztás szempontjai között szerepel, hogy mely területeken van szükség még szakemberre. Az elsô idôben megismerik a cég mûködését, késôbb már kisebb projektekben vesznek részt, segítve ezzel a mentoruk munkáját, majd részfeladatokat kapnak. Aztán az 5. és a 6. félévben akár komolyabb projektekben dolgozhatnak. Az elsôdleges cél, hogy a végzettek azonnal munkába tudjanak állni, azt a három és fél évet, amit mint diákok a cégnél töltenek, egyfajta próbaidônek tekintik. SZ. K.

A szárazságra ad választ az új növénytermesztési

technológia, a no-till

—Az aszály, a vízhiány, a megemelkedett hômérséklet a földeken gazdálkodókat is változásra kényszeríti, hiszen alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez. A globális felmelegedés hatása erôteljesen jelen van, az Alföldön már vannak olyan helyek, ahol az évi 4–500 mm helyett mindössze 2–300 mm közötti csapadék esett, ami majdhogynem sivatagi körülményeket jelent. Ennek tudható be, hogy idén feleannyi termést takarítottak be a gazdák, mint az elôzô években. Az a típusú eszköz vagy gazdálkodás, a konzerváló talajmûvelés, amit évtizedek óta folytatunk és ami még mindig korszerûnek számít, sajnos elérte a korlátait. Tehát az a gazdaság elôtt, amelyik ilyen termelési technológiával gazdálkodik, semmilyen perspektíva sem áll. A no-till, a bolygatás nélküli technológia azonban megoldást jelenthet.

— Milyen elônyei vannak e technológia használatának?

—A no-till hazánkban gyerekcipôben jár. Ennek a technológiának több oldala van. Az egyik, amire a legfontosabb választ keressük, hogy hogyan lehet csapadék nélkül vagy minimális csapadékkal eredményesen gazdálkodni. A másik viszont a környezetre gyakorolt pozitív hatása, mert az így megmûvelt földben ott pezseg a talajélet. Mivel egyáltalán nem bolygatjuk a talajt, emiatt az élôlények természetes közegükben léteznek, emellett megmarad az eredeti talajszerkezet. A no-till technológia igazán természetközeli, valahol megpróbálja visszaállítani a több száz évvel ezelôtti ôsállapotot. Ez a szén-dioxid megkötésében is jelentôs szerepet játszik, ami pedig a környezet védelmét szolgálja. Ha megkötjük a szén-dioxidot, akkor nem melegszik tovább az atmoszféra, tehát így egy win–win szituáció jön létre.

—Ön miként találkozott a no-till technológiával?

—A világ nagy részén, Amerikától Ausztrálián át azokon a helyeken, ahol

A no-till egy forgatás nélküli növénytermesztési technológia, a lényege az, hogy vetés elôtt semmilyen talajmegmunkálást nem végeznek, a magokat közvetlenül az elôkészítetlen talajba vetik. E hazánkban még kevésbé alkalmazott eljárás elsôsorban a vízhiányos területeken segítheti a gazdálkodás eredményességét.

A no-till elterjesztését, fejlesztését, illetve a hozzá kapcsolódó eszközrendszer forgalmazását tûzte ki célul új vállalkozásában dr. BORSICZKYIstván, az agrártudományok doktora, feltaláló, a Tomelilla Kft. ügyvezetôje, aki korábban már több precíziós berendezést is kifejlesztett.

kifejezetten száraz körülmények között gazdálkodnak, ott mindennapos ez a fajta technológia. Nálunk, mivel az európai gazdálkodásban mindig is intenzív technológiát – talajforgatást és mûtrágyázást – használtak, ez egyáltalán nem volt népszerû. Azokban az országokban, ahol kevés a csapadék, minimális inputanyaghasználattal és minimális talajmûveléssel extenzív földmûvelésre álltak át.

—Ebben az új vállalkozásban miként fogja segíteni a gazdákat, a partnereit?

—Tanácsadással, gépekkel, technológiával, kutatással. Szeretném megvizsgálni a technológia szakmai oldalát, a környezetre gyakorolt hatását, a széndioxid-megkötést, ami a gazdálkodók karbonkreditjének adásvételében is nagy szerepet játszhat. A szén-dioxidkvótákat világszerte adják-veszik a gazdálkodók és a gyárak, ebbe a kereskedelembe az új talajgazdálkodási technológiák fejlesztése is belejátszik.

—Hogyan lehet egy ilyen újfajta szemléletet meghonosítani Magyarországon?

—A klímaváltozás az egyik pillanatról a másikra kiélesítette a gazdák érzékszerveit, tehát a fogadókészség megvan a no-tillre. Biztosítani kell a megfelelô technológiát, a hozzá használatos gépet, valamint a szaktudást és tapasztalatot. Amerikában és Ausztráliában is használják a technológiát, azonban ott génmódosított növényeket is termesztenek, nálunk viszont nincs ilyen. Ezért mi egy nehezített pályán mozgunk. —Hogyan hasznosíthatók a tapasztalatok, az a fajta tudás, üzlet, amit már a korábbi vállalkozásában felépített?

— Az ügyfélkör gyakorlatilag nem fog változni. Elôbb-utóbb erre a technológiára sokaknak rá kell mozdulniuk, az a kérdés, hogy ki ébred és ki lép elôbb. Mindig elôször a progresszív gazdálkodók teszik meg az elsô lépéseket, azonban olyan gyorsan változik a klíma, az elmúlt 4-5 évben akkorát fordult a világ, hogy nincs idô a várakozásra. Valamit csinálni kell annak érdekében, hogy a gazdálkodó is túléljen, és az embereknek is legyen mit enniük.

— Mennyi idô alatt lehet változást elérni, ha valaki bevezeti ezt az új technológiát?

—Amikor az ember technológiát vált, egyik pillanatról a másikra változnak a dolgok. Itt az a kérdés, hogy készen áll-e az ember a változás különbözô növényvédelmi vagy gazdasági vonatkozására. K. T.

DR. BORSICZKY ISTVÁN

SPORT ÉS GAZDASÁG

A SPORT MEGTANÍTOTT ARRA, HOGY RAJTAM MÚLNAK A DOLGOK

Gyerekkori kedvtelésnek indult, aztán igazolt focistaként folytatta a PMFCben, Sellyén, Komlón, Szentlôrincen. Közben volt egy kis kitérô, a futsal, a felnôtt vágatottban tíz mérkôzésen lépett pályára ifj. ORLOVICS Gyula, a sellyei O és R Kft. ügyvezetôje, aki bár a családi építôipari cégben is dolgozik, a sporthoz sem maradt hûtlen. Saját vállalkozásában szakmai, edzôi múltjára alapozva sportfejlesztési programokat állít össze egyesületeknek. És természetesen rendszeres mozgás nélkül ma sem tudja elképzelni a mindennapjait.

— Édesapám is sportolt, úgyhogy nagyon nem is volt más választásom, hogy akarok-e sportolni. Sellyén nôttem fel, közel laktunk a focipályához, rengeteg idôt töltöttünk ott a többiekkel. 16 éves koromig helyben fociztam, majd bekerültem a PMFC-be, az utánpótlás csapatokba, ott váltam felnôtt labdarúgóvá.

— Mi volt vonzó a sportban?

—Gyerekként annak idején még nem volt más választásunk, ahogy hazaértem az iskolából, ledobtam a táskát, és mentem ki a pályára. A mai napig imádom a fû illatát, és hát ott találkoztunk a barátokkal. Minden egyben volt. Nem tartottam különösebben tehetségesnek magamat, de rengeteg munkát fektettem az edzésekbe, a mérkôzésekbe, így felfigyeltek rám a Baranya válogatottnál. A PMFC, majd egy komlói kitérô után nyolc évet fociztam Szentlôrincen, amikor pedig már a levezetés korszakába léptem, visszajöttem Sellyére. Itt egyesületi elnök is voltam hat éven keresztül. Közben volt egy kis „kaland”, a futsal, egy évig a fôiskolás válogatottban játszottam. A világbajnokságon negyedikek lettünk, így kaptam egy meghívót a felnôtt futsalvágatottba, ahol tíz mérkôzésen léptem pályára. Ott megnyertük a világbajnoki selejtezô csoportot.

— Ma milyen mozgás van jelen az életében?

—Néhány évvel ezelôttig igazolt labdarúgó voltam a PMSC öregfiúkban, de két-három éve abszolút már csak a hobbi és az egészségmegôrzés miatt mozgok. A focit az ízületeim miatt már nem nagyon erôltetem, inkább fitneszjellegû sportokat mûvelek, meg sokat biciklizem a fiammal. Igyekszem abgyerekeimet a sport irányába terelni, mert én is rengeteget kaptam általa. Azt gondolom, hogy ezt valahogy vissza is kell

adni, illetve megmutatni a gyerekeknek, hogy mennyire fontos a sport, mennyi mindent tudnak általa tanulni. Rengeteg olyan készséget sajátíthatnak el, mint a csapatban való együttmûködés, a kitartás, a felelôsségvállalás, amelyre máshol nemigen van lehetôségük. A mai képernyôcentrikus világban felértékelôdött a mozgás szerepe. A versenysportot kevésbé preferálom, de amatôr szinten bármilyen sportot érdemes heti rendszerességgel beiktatni az életükbe. A fejlôdésük mellett az is sokat ad, hogy egy közösségnek a részei, az utazások által világlátásra tesznek szert, amit az otthon ülô gyerekek nem igazán kapnak meg. Mindez a felnôtt életükre is kihat. —A sportmúltjából az következik, hogy a csapatsportok állnak közel önhöz. A mérkôzéseken fontos volt a küzdelem, az egymás ellen való harc?

— Mindig is az a játékos voltam, aki a küzdeni tudást helyezte elôtérbe. Én ez utóbbi vagyok, és ezt a filozófiát, amit Simon Tibor labdarúgó is vallott, hogy „lehet rosszul játszani, de lélektelenül soha”, egyesületi elnökként, fociedzôként is igyekeztem átadni a játékosaimnak. Mindig tegyünk meg minden tôlünk telhetôt, és akkor az eredménytôl függetlenül felemelt fejjel hagyhatjuk el a pályát. Ma már az üzleti életben is ezt képviselem. Az üzleti találkozókon el szoktam mondani, hogy nem tudom azt garantálni, hogy 100%-osan sikerüle a munka, de azt igen, hogy mindent meg fogok tenni érte. És ezt általában el is fogadják.

—Mi az, amit a sport által saját magáról megtanult?

— A küzdôszellem mellett a felelôsségvállalást, hogy mit jelent felelôsnek lenni valamiért, hogy rajtam múlnak a dolgok. Illetve a fair play-t, a csapatban való együttmûködést, a vereséget elvi-

selni. Rengeteg tapasztalatot, készséget sajátítottam el a sport által, amit az életem minden területén tudok kamatoztatni.

— Ezek hogyan épülnek be az üzleti életbe?

— Az üzleti beszélgetéseknél már eleve ad egy jó alaphangot, kötetleneb-

bé teszi a beszélgetést, így számtalan elônyét élvezem. A mai napig az egyik üzleti lábam a sporthoz kötôdik. A családi építôipari cégben való munkám mellett a régióban egyesületeknek sportfejlesztési programokat állítok össze, hogy igénybe tudják venni a taotámogatást. A sportmúltamból, az elnöki múltamból következôen, valamint mert közgazdász végzettségem van, a pályázatírásban is tudok segíteni. Ha bárkivel leülünk tárgyalni, minden esetben szóba jön a sport. Csak a pozitív hatásait tudom említeni. K. T.

IFJ. ORLOVICS GYULA

Miért fontos a minôsítés egy marketingügynökség kiválasztásánál?

A digitális marketing világában, ahol naponta jelennek meg új ügynökségek és „guruk”, a vállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívás a valódi szakértelem felismerése. A hangzatos ígéretek tengerében nehéz eldönteni, kire bízhatják a legfontosabbat: a cég növekedését. Ebben a bizonytalan közegben jelentenek kapaszkodót a független szakmai minôsítések. Errôl kérdeztük BEREKPétert, a pécsi RG-STÚDIÓ Online Marketing Ügynökség értékesítési vezetôjét, aki csapatával nemrégiben elnyerte a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) minôsített innovációs tanácsadó státuszát.

— Cégvezetôként hogyan válasszunk jó marketingpartnert? A piac telített, a bizalom pedig kulcskérdés.

—Ez valóban a legégetôbb pont –kezdi Péter. — A legnagyobb kihívás a bizalmatlanság, ami sajnos sokszor jogos is lehet. A vállalkozók gyakran hallanak nagy ígéreteket, de nehezen látják meg, hogy valódi, rendszerszintû szakértelem, vagy csak egy jól hangzó ígéret van-e mögötte. Sokan megégették már magukat, és óvatosabbá váltak. A mi tapasztalatunk az, hogy a hosszú távú, sikeres partnerség alapja a teljes átláthatóság és a módszertan. Nem elég „jól hangzani”, bizonyíthatóan, strukturáltan kell dolgozni.

—Mit jelent ez a gyakorlatban, ha valaki NIÜ-minôsített tanácsadó?

—Büszkék vagyunk rá és elsôsorban azért, amit ez képvisel: egy ilyen minôsítés egyfajta független, szakmai elismerést és szûrôt is biztosít. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem egy megvásárolható elismerés, hanem egy komoly szakmai audit eredménye. A NIÜ-szakértôi azt vizsgálták, hogy az RG-STÚDIÓ bizonyítottan magas színvonalon, átláthatóan és professzionális módszertan szerint dolgozik-e. Tehát amikor egy cég minket vagy bármely más NIÜ minôsített tanácsadót választ, akkor nem egy „ígéretet” kap, hanem egy hivatalos igazolást arról, hogy a partnerük megfe-

lel a legmagasabb szakmai követelményeknek.

— Miben más egy minôsített tanácsadóval dolgozni, mint egy „átlagos” ügynökséggel?

—A legfontosabb különbség a „hogyan”. Egy minôsített tanácsadó nem „érzésre” dolgozik. Nálunk kidolgozott folyamatok vannak a marketingprojektek minden fázisára, az átvilágítástól kezdve a stratégiaalkotáson át a kampányok napi menedzseléséig. Ez garanciát jelent az ügyfélnek, hogy a munkavégzés strukturált, bevált és ellenôrizhetô.

A másik kulcstényezô az innovációs szemlélet – folytatja Péter. — A minôsítés azt is igazolja, hogy nemcsak a napi „tûzoltásban” vagyunk jók, hanem értünk magukhoz az innovációs folyamatokhoz is, amelyek a vállalkozás valódi szintlépéséhez szükségesek. Tehát ha egy cég nem pályázik, akkor is azt jelzi a minôsítésünk, hogy egy professzionális, rendszerekben gondolkodó partnert kap, amely proaktívan keresi az innovatív megoldásokat a növekedéséhez.

—Az „innováció” szó hallatán sok baranyai cégvezetônek azonnal a GINOP vagy hasonló pályázati források jutnak eszébe. Itt hogyan kapcsolódik össze a marketing és a minôsítés?

—Rengeteg vállalkozás vesz igénybe pályázati forrásokat a fejlôdéshez, például az onlinemarketing-stratégia alkotásához, egy új webshop fejlesztésére vagy egy új termék bevezetésére. De fel kell tenni a kérdést: mit ér egy drága

pénzen fejlesztett új rendszer, ha azt professzionális marketing-stratégia nélkül indítják el? Véleményem szerint nem sokat.

A NIÜ-minôsítés és minden más hasonló független minôsítés is itt válik hasznossá. Ezek mutatják, hogy hivatalos tanácsadóként állunk rendelkezésre olyan fejlesztésekben is, amelyekhez pályázati források kapcsolódnak. Ilyenkor mi nem egy kipipálandó feladatként kezeljük a pályázati projekteket, aminek egy kis szelete a marketing, hanem minden eseteben értékteremtô online marketinget adunk a cégeknek. Ez azt jelenti, hogy többek között el tudjuk készíteni a szükséges marketingstratégiai terveket, elvégezzük az átvilágítást, és segítünk a professzionális kivitelezésben, legyen szó SEO-ról, PPC-kampányokról vagy tartalommarketingrôl.

—Milyen konkrét pályázatok esetében tudnak segíteni?

—Számos aktuális pályázat marketing- és tanácsadói részében állunk rendelkezésre. Ilyenek például Demján Sándor KKV Beruházás-élénkítô Támogatási Program, a GINOP PLUSZ 2.1.3-24, az 1.2.4-25 vagy az 1.4.5-25 kiírások és a DIMOP PLUSZ programjai. A lényeg, hogy a marketingtanácsadás ma már elismert és támogatható része az innovációs projekteknek, amit erôsen ajánlott kihasználni a pályázók számára.

—Mit üzenne annak a cégvezetônek, aki épp most keres marketing-partnert akár pályázathoz, akár általános növekedéshez?

—Azt, hogy a bizalom fontos, de ne csak erre alapozzon. Keresse a kézzelfogható garanciákat. Egy független szerv által kiadott minôsítés, mint amit a NIÜ ad, pontosan ez, ami azt jelzi, hogy az ügynökség átment egy szûrôn. Ez egyfajta láthatatlan garancia arra, hogy nemcsak beszélünk az eredményekrôl, hanem rendszerszinten, innovatív szemlélettel mindent meg is teszünk értük. Ha tehát olyan csapatot keres, amelyre biztosan számíthat egy átfogó stratégiában vagy egy pályázati projekt támogatásában, az RG-STÚDIÓ minôsített szakértôi készen állnak – zárja a beszélgetést Péter.

BEREK PÉTER

GAZDASÁG

ADÓZÁSI MÓD VÁLTÁSA ÉV KÖZBEN

Az egyéni vállalkozói jövedelemadózási módok közötti évközi áttérés szabályai

Gyakran felmerülô igény az egyéni vállalkozóknál, hogy az adózási módjukon év közben változtassanak. Sokan a mûködés során szembesülnek a választott adózási forma (vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózás [vszja], átalányadózás, kisadózó vállalkozások tételes adója [kata]) adminisztrációs terheivel, adófizetési kötelezettségeivel.

Az adózási mód megváltoztatása év közben is lehetséges, de szigorú szabályokhoz és határidôkhöz kötött. Ezekre a korlátokra figyelni kell akkor is, amikor a magánszemély úgy dönt, hogy megszünteti a vállalkozói tevékenységét, majd újraindítja ugyanazon adóév egy késôbbi idôpontjában. Ha a választásról késôbb bebizonyosodik, hogy nem volt jogszerû, akkor a NAV is jogosult visszamenôlegesen módosítani azt.

Ennek elkerülése érdekében nagyon fontos az elôzetes tájékozódás az egyes

adózási módok speciális feltételeirôl (például a kata adózási móddal a tevékenység kizárólag fôállásúként végezhetô, kifizetôtôl kata adóalany nem szerezhet bevételt), az úgynevezett visszatérési szabályokról (például a katát és az átalányadózást a megszüntetés évére és az azt követô 12 hónapra nem lehet ismét választani), a tárgyév során megszerzett bevétel elszámolásáról (az áttérést követôen milyen adózás alá esik) és a készletek nyilvántartásának vezetésérôl.

● A jövedelemadózás szempontjából az alap adózási módnak a vszja-t tekintjük, egy adóéven belül errôl kizárólag a katára lehet áttérni. Az átalányadózást ilyenkor nem lehet választani, majd csak a tárgyévet követô adóévre adható be erre vonatkozó nyilatkozat a személyijövedelemadó-bevallásban.

● Az átalányadózás megszüntetése mellett lehet a katát is választani, il-

letve speciális esetekben (például a bevételi értékhatár átlépése, számla, illetve nyugtakibocsátás elmulasztása miatti bírságoláskor) a vszja-ra áttérés történik, és ilyenkor az áttérést az év elejére visszamenôlegesen kell megvalósítani.

● A kataadózást követôen mind a vszja, mind az átalányadózás választható.

A 2025-ös adóév végéhez közeledve érdemes végiggondolni: figyelembe véve a vállalkozás tevékenységét, bevételi szintjét és költségszerkezetét, a vállalkozás megfelelô adózási keretek között mûködik?

Ilyenkor a jövedelmezôség, a mûködési költségek csökkentése érdekében érdemes lehet változtatni.

Új stratégiai együttmûködés Kínával

írt alá a Pécsi Tudományegyetem

Ünnepélyes együttmûködési megállapodást írt alá a Pécsi Tudományegyetem és a kínai Xiamen város Jimei kerületének képviselete október 27-én Budapesten. A megállapodás újabb mérföldkövet jelent az egyetem nemzetközi kapcsolatépítésében, és megerôsíti Pécs szerepét Kína és Magyarország gazdasági-tudományos együttmûködésében.

A dokumentum aláírása a dél-dunántúli régió befektetési potenciálját és az egyetem kulcsszerepét is kiemeli a kínai partnerek számára. Az együttmûködés összhangban áll a PTE által életre hívott UniNext Program céljaival, amely innovációs és gazdaságfejlesztési kapocsként mûködik a régió és a nemzetközi partnerek között.

Göndöcs Gábor – Leapmotor B10

A területfejlesztéssel és marketingtanácsadással foglalkozó Eco-Cortex Kft. ügyvezetôje a Nyitrai Autóház legújabb Leapmotor modelljét, a középkategóriás, elektromos hajtású B10 SUV-t próbálta ki.

— Számomra új ez a márka, most találkoztam vele elôször, és meg is lepett, hogy mennyire európai a formaterv. A dizájn letisztult, amivel biztosra mentek, mert mindenki számára emészthetô, a külvilág felé pedig pozitív a kisugárzása, nincs benne semmiféle agresszió. Nekem hiányzik a klasszikus hûtôrács, így egy kicsit üres az eleje, de ezzel a hajtáslánccal valóban nincs szükség nagy nyílásokra az autó elején. A lámpák hoznak némi izgalmat a formába, ez az alapszín pedig üdítô a klasszikus alapáras színekhez képest.

—Marketinggel foglalkoznak, így testhezálló a kérdés, hogy mekkora feladat egy a Leapmotorhoz hasonló új márka megismertetése?

—Ez esetben klasszikus márkamenedzsmentrôl beszélünk, ami ma már sokkal könnyebb, mint akár pár évvel ezelôtt. Korábban nagyon kötôdtünk a gyártókhoz és azok nemzeti identitásához, például a német autók kultuszához. A globalizáció miatt ma már nehéz az autóiparban egy nemzethez kötni egy márkát, emiatt ezekben másképpen hiszünk, mint eddig, és emiatt könynyebb egy új márkát bevezetni a piacra.

—A kínai márkák számára elônyt jelent, hogy ma már látjuk, hogy tudnak prémium minôségû te-

lefonokat, televíziókat és egyéb mûszaki cikkeket gyártani, ezért nagyobb a bizalom a jármûvekben is?

—Ennek bizonyítottan ez a háttere. Mára már megértettük azt, hogy majdnem mindent Kínában vagy a távol-keleten gyártanak, és képesek kiemelkedô minôséget elôállítani. Az autó esetében azt gondolom, hogy ha kipróbáljuk az autót és tetszik, jó a szervizháttér, a cég, amelytôl vesszük, megbízható, és nem utolsósorban ár-érték arányban is jó az ajánlat, akkor ma már nem a márka az, ami elsôsorban döntô.

—Az, hogy a Stellantis csoport mérnökei segítenek az Európába ke-

rülô autók finomhangolásában és innen kapja a kereskedelmi- és szerviz-háttértámogatást a Leapmotor, növeli a bizalmat?

— Mindenképpen, fôleg, hogy ez esetben a B10-ben ez tetten is érhetô. Remek a minôség, finomak az anyagok és a hangulatot is eltalálták.

— Ebben a kategóriában nagyon éles a verseny a gyártók között. A Leapmotor B10 milyen esélyekel indul?

—Ismerek néhány hasonló kategóriás autót, azokhoz képest a legnagyobb különbség, hogy könnyedebb, fürgébb a B10. A magas üléspozíciót kedvelem, és szerintem ez a 4.5 méteres méretkategória épp ideális, családi autónak is megfelel, hosszabb utakra is jó megoldás, és városban sem probléma vele a közlekedés. Kiemelném a fordulókört, ami városban kulcsfontosságú – fôként Pécsen a belvárosban és a hegyi utakon. Elképesztôen kis helyen fordul a B10, ebben valószínûleg a hátsókerékhajtásnak is szerepe van.

—Az elektromos hajtásláncot sikerült a karosszériához igazítani?

—A teljesítménye bôségesen elegendô. Ahogy látom, a Leapmotor nem csatlakozott az elektromos autók világában dúló számháborúhoz a gyorsulás és

a teljesítmény tekintetében, nem építettek feleslegesen erôs motort az autóba, hiszen ezek a menetteljesítmények is tökéletesen elegendôek, sôt így is kimondottan fürge a kocsi. A futómû nekem tetszik, komfortos, stabil a B10, ebben talán szerepe van az említett Stellantis együttmûködésnek is. Érdekes, hogy a menüben megváltoztatva a gyorsítás, a rekuperáció vagy éppen a kormányzás karakterisztikáját, gyökeresen megváltozik az autó, ami abból a szempontból elôny, hogy egészen eltérô ízléseknek is képes megfelelni.

—A hatótáv és a fogyasztás nálunk még kulcskérdés, amit a nyugat-európaitól még elmaradó töltôhálózat talán indokol is.

AUTÓTESZT

— Láttam, hogy kétféle hatótávval kapható a B10, és ugyan tapasztalatom nincs a hosszú távú elektromos autózásban, de a nagyobb modell 435 kilométeres hatótávja talán már elegendô, figyelembe véve, hogy ennek felét 20 perc alatt fel tudja tölteni a megfelelô gyorstöltôn. A fogyasztás is korrekt, ekkora autótól a tesztúton látott 16 kilowattóra a 0 fokos külsô hômérséklet mellett szerintem jó érték.

—A méreteket már részben említette, az utastér mellett a csomagtér is elegendô?

—Elöl természetesen tágas a kocsi, az pedig meglepô, hogy hátul is ekkora a tér, nagyobb a lábhely, mint gondol-

tam. A térérzetet javítja a nagy napfénytetô is. A csomagtér elsôre picinek tûnt, de aztán láttam, hogy áthelyezhetô a padló, és így már korrekt a mérete. Tetszik, hogy elöl is van egy rekesz, ide elfér a töltôkábel és pár apróság.

—Rengeteg extra egy hatalmas tabletbe rejtve, minimális mennyiségû fizikai gombbal. Ez a koncepció szimpatikus önnek?

—Ezen a téren bevallom, hogy régivágású vagyok, nekem a klasszikus autóbelsôk tetszenek, olyannyira, hogy én is egy örökéletûnek gondolt 1.6-os benzines szívómotoros kombival járok. Ugyanakkor egy elektromos autóban el tudom fogadni ezt a letisztult kezelési koncepciót. Olyan esetekben, mint például a ritkán, és akkor is álló autóban használt tükörállítás, amelyet a kormány gombjaival lehet végrehajtani, kifejezetten teszik ez a megoldás. Az ülésfûtésnek, a klímavezérlésnek és néhány gyakran használt funkciónak viszont jó len-

ne, ha lenne fizikai gombja, még akkor is, ha a menürendszer logikus és gyors. Az viszont szintén tetszik, hogy az autóba a telefonunkkal jutunk be, és az elinduláshoz is elég D-be kapcsolni a kormány mögötti váltót, és rálépni a gázpedálra.

—Összességében milyen benyomást tett önre a Lepmotor B10? Megéri az árát?

—Azt gondolom, hogy versenyképes az ár, a felszereltség már az alapmodellben is gazdag, és a magasabb felszereltség vagy a nagyobb akkumulátor sem jelent nagyobb felárat. A minôség is meggyôzô, és sikerült a Leapmotor B10 menettulajdonságait is az európai igényekhez hangolni. Nekem a teszt végére nagyon megtetszett az autó.

T. R.

A TESZTAUTÓ ADATAI

Maximális teljesítmény:218 LE (158 kW)

Maximális nyomaték:240 Nm

Csomagtér:420 liter

Maximális sebesség:170 km/h

Gyorsulás 0–100 km/h:8 s

Kombinált elektromos hatótáv: 362 km

Alapár (magánügyfél):12 990 000 Ft

Fontosabb alapfelszerelések: Elsô-, oldal- és függönylégzsákok, belsôoldali légyzsák adaptív tempomat, sávtartó, holttérfigyelô, kiszállást segítô rendszer, hátsó keresztirányú forgalomfigyelô, LED-világítás, 360 fokos kamerarendszer, NFC-kulcs, panoráma napfénytetô, elsô csomagtartó, hôszivattyú, áramellátás a jármû akkumulátoráról (V2L)

SZAKKÉPZÉSI MUNKASZERZÔDÉS

A foglalkoztatás munkaügyi kérdései

A szakképzési munkaszerzôdéssel a felek között munkaviszony jön létre. Erre a szerzôdéstípusra is az Mt. a munkaszerzôdésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni (kivéve azokat az eseteket, amelyekrôl a szakképzési törvény [Szkt.] külön rendelkezik, ott az utóbbinak megfelelôen kell eljárni). Munkáltató alatt a duális képzôhelyet, munkavállaló alatt a szakmát tanulót kell érteni.

A szakképzési munkaszerzôdés megkötése

Az ágazati alapoktatást követôen a sikeres ágazati alapvizsga után a szakmát tanulók/képzésben részt vevôk szakirányú oktatása folyhat a kamarai nyilvántartásban szereplô duális képzôhelyen.

Szakképzési munkaszerzôdés határozott idôre

● a szakirányú oktatás teljes hátralévô idôtartamára vagy

● évente legfeljebb két alkalommal, legalább kettô és legfeljebb tizenkettô hét egybefüggô idôszakra, összesen legfeljebb tizenkettô hét idôtartamra (rövid ciklusú szakképzési munkaszerzôdések) köthetô.

A rövid ciklusú szakképzési munkaszerzôdések esetén is úgy kell meghatározni a szerzôdések idôbeli hatályát, hogy az idôarányosan járó szabadságot ki lehessen adni a szakképzési munkaszerzôdés idôtartama alatt.

Rövid ciklusú szakképzési munkaszerzôdést a képzésben részt vevô személy többes jogviszonyban (más foglalkoztatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony mellett) nem köthet.

A szakmát tanuló egyidejûleg csak egy szakképzési munkaszerzôdéssel rendelkezhet. A szakképzési munkaszerzôdést, annak módosítását és felmondását írásba kell foglalni.

Duális képzôhelyen a szakmát tanuló oktatására a megfelelô végzettséggel és gyakorlattal rendelkezô, kijelölt személy gyakorolja az oktatói jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.

A szakképzési munkaszerzôdés tartalmi elemei

A szakképzési munkaszerzôdésben meg kell határozni

● a duális képzôhely adatait;

● a szakmát tanuló adatait;

● annak a szakképzô intézménynek az adatait, ahol a szakmát tanuló tanulói jogviszonyban, illetve felnôttképzési jogviszonyban áll;

● a szakirányú oktatás körébe tartozó munkafeladatokat, képzési program szerint;

● a szakirányú oktatás idôtartamát és helyét;

● a szakmát tanulót az Szkr. alapján megilletô munkabér összegét.

A szakképzési munkaszerzôdés továbbá tartalmazza

● a duális képzôhely arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy –egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – gondoskodik a szakmát tanuló szakirányú oktatásáról;

● a szakmát tanuló arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy;

● a duális képzôhely képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja;

● a szakmai ismereteket a képességeinek megfelelôen elsajátítja;

● a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi elôírásokat megtartja;

● nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a duális képzôhelynek jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné.

A duális képzôhely a szakképzési munkaszerzôdés aláírásával egyidejûleg írásban tájékoztatja a szakmát tanulót (Mt. szerinti kötelezô melléklet)

● a munkabér és az egyéb juttatás kifizetésének idôpontjáról, az azt terhelô fizetési kötelezettségek levonásáról;

● a szakmát tanuló számára nyújtható egyéb juttatásokról és kedvezményekrôl, azok mértékérôl és nyújtásának feltételeirôl;

● a szakirányú oktatásért felelôs személy családi és utónevérôl és elérhetôségérôl;

● a duális képzôhely által igénybe vett vagy várhatóan igénybevételre kerülô közremûködô megnevezésérôl, szakirányú oktatási helyszínérôl vagy helyszíneirôl, a szakmát tanuló kirendelésének idôtartamáról.

Szakképzési munkaszerzôdés biztosítotti jogviszony

A szakképzési munkaszerzôdésekre vonatkozóan a duális képzést folytató szervezeteknek az állami adóhatóság (a továbbiakban: NAV) felé van adatszolgáltatási (bejelentési) kötelezettségük, a „normál” munkaszerzôdéssel megegyezôen.

A szakmát tanuló a szakképzési munkaszerzôdés idôtartama alatt biztosítottnak minôsül, ami alapján ● jogosultságot szerez a pénzbeli

egészségbiztosítási ellátásokra (csecsemôgondozási díj, gyermekgondozási díj, táppénz, örökbefogadói díj);

● a nyugdíjra való jogosultság tekintetében a munkaviszony idôtartama nyugellátásra jogosító teljes értékû szolgálati idônek számít (nem arányosítják a szakképzési munkabér és a minimálbér arányában), a munkabére nyugdíjalapot képezô jövedelem;

● jogosultságot szerez a munkaerôpiaci ellátások igénybevételére (álláskeresési járadék).

A szakképzési munkaszerzôdés alapján létrejövô biztosítotti jogviszony kezdetét be kell jelenteni az adóhivatal

felé a ‘T1041-es jelû nyomtatványon. A bejelentô nyomtatványon a 1131-es (szakképzési munkaszerzôdés) biztosítotti jogviszonykódot kell feltüntetni. A bejelentést legkésôbb a biztosítási jogviszony elsô napján, a foglalkoztatás megkezdése elôtt kell teljesítenie a duális képzôhelynek.

Abban az esetben, ha a biztosítási jogviszony szünetelésére kerül sor, a s zünetelés kezdetét és annak végét nyolc napon belül kell bejelenteni, ugyancsak a ‘T1041-es adatlapon. A biztosítás szünetel az igazolatlan hiányzás idôtartama alatt, azon a napokon, amikor a szakmát tanuló munkabérre nem jogosult (tehát kizárólag akkor, ha egész nap igazolatlanul hiányzott).

A szakképzési munkaszerzôdés alapján létrejövô jogviszonyt szerepeltetni kell a havonta benyújtandó ‘08-as adó- és járulékbevallásban. A bevallás ‘08-M08-as lapján a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokat kell feltüntetni. Itt a foglalkoztatás minôsége rovatban a 120-as kódot kell szerepeltetni.

A szakirányú oktatás megszervezése a duális képzôhelynél

Munka-, pihenôidô, munkaközi szünet

A szakképzési munkaszerzôdést minden esetben a teljes szakirányú oktatási idôre kell kötni, amelybe beleértendô az összes szakmai foglalkozás, függetlenül attól, ki végzi az oktatást. Nem elegendô tehát a duális képzôhelyen töltendô óraszámból kiindulni a heti munkaidô megállapítása során.

A nagykorú szakmát tanuló munkavállaló teljes napi munkaideje nem haladhatja meg a napi 8 órát, fiatal munkavállaló (18 év alatti) esetében pedig a

SZAKKÉPZÉS Dél-Dunántúli

Tanulók esetén teljes munkaidôs szakképzési szerzôdés köthetô (35, illetve 40 óra heti munkaidôvel).

Amennyiben a tanuló betölti a 18. életévét, a képzôhely dönthet úgy, hogy 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatja tovább. (A szakképzési munkaszerzôdést szükséges módosítani.)

Felnôttképzési jogviszonyban a foglalkoztatás részmunkaidôben történik.

A heti kötelezô munkaidôt úgy kell kiszámítani, hogy egyrészt a teljes (azaz a szakképzési munkaszerzôdés hatályba lépésének idôpontjában még hátralévô) szakirányú oktatási óraszámmal kell számolni (a képzési program alapján), másrészt az idôarányosan járó szabadság kiadására is lehetôséget adjon.

A részmunkaidô arányának meghatározásakor az arányosítás a heti 40 órás munkaviszony.

A munkáltató a munkavállaló által teljesítendô munkaidôt munkaidôkeretben is meghatározhatja. A tanuló számára legfeljebb négyhetes munkaidôkeretet lehet elrendelni

A képzésben részt vevô személyre kizárólag akkor érvényes a legfeljebb négyhetes idôkeretre, valamint a legfel-

kozó szûkítés az Mt. szabályaihoz képest, ha nincs azonos vagy más foglalkoztatóval párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya.

A szakmát tanuló számára rendkívüli munkaidô nem rendelhetô el.

A napi szakirányú oktatást 6 és 22 óra között kell megszervezni. A szakirányú oktatás befejezése és a következô napi oktatás megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenôidôt kell biztosítani. Ha a napi szakirányú oktatás idôtartama a 4,5 órát meghaladja, legalább 30 perc, illetve, ha a 6 órát meghaladja, legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani a napi szakirányú oktatási idôn belül.

Ezen megkötések (idôpont, pihenôidô, munkaközi szünet) nem vonatkoznak a képzésben részt vevô személyek közül azokra, akik a szakirányú oktatás céljából a saját foglalkoztatójukkal a meglévô munkaszerzôdésük mellé párhuzamosan szakképzési munkaszerzôdést is kötnek.

A tanuló és azon képzésben részt vevô személy esetén, akinek nincs foglalkoztatásra irányuló jogviszonya, a napi munkaidôbe a munkaközi szünet idô-

a duális képzôhely a heti pihenônapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az ôszi, a téli és a tavaszi szünet idôtartama alatt a szakmát tanulót szakirányú oktatásra csak a rendeltetése folytán e napon is mûködô szakirányú oktatási helyen veheti igénybe. Az igénybe vett idô helyett – lehetôleg a következô szakirányú oktatási napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidôt biztosítani.

Felnôttképzési jogviszonyban részmunkaidôs szakképzési munkaszerzôdés esetén a munkaidô-beosztása – az Mt. rendelkezéseinek figyelembevételével – lehet egyenlôtlen. A képzési programban meghatározott óraszámon felül a képzésben részt vevô munkavégzésre nem kötelezett.

Mentesülés a munkavégzés alól

● Heti pihenônap, munkaszüneti nap,

● közismereti oktatási vagy a szakirányú szakmai oktatási napokon, amikor a szakképzôintézményben valósul meg a képzés.

● A szakképzôintézmény kötelezô

● Vizsganap és az azt megelôzô három munkanap, érettségi tárgyanként az érettségi vizsganapját magába foglaló négy munkanap, ● egyéb Mt. szerint mentesített nap (Mt. 55.§ pl.: kötelezô orvosi vizsgálat, bírósági eljáráson részvétel, hozzátartozó halála, véradás stb.).

Ezen munkanapokon a szakmát tanuló távolléti díjra jogosult.

Szabadság mértéke, kiadása

Szabadság csak azon munkanapokra adható ki, amely munkanapokon a szakmát tanuló nem mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

A tanulót évente 45 munkanap, a képzésben részt vevô személyt évente 30 munkanap szabadság illeti meg. Az Mt. alapszabadságot és pótszabadságot határoz meg, az Szkt. szövegezése pedig csak „szabadságot” tartalmaz. Mivel az Szkt. egységesen kezeli az alapés pótszabadságot, ezért az Mt. pótszabadságait már nem lehet alkalmazni.

A szakmát tanulót a szabadság tar-

nap szakirányú oktatáson vesz részt. Amennyiben a tanuló a képzési programban meghatározott óraszámot és a szabadságát is letöltötte, és még maradt a tanévbôl munkanap, akkor azt a duális képzôhelyen kell töltenie. Ezeken a munkanapokon is kizárólag a szakirányú oktatáshoz kapcsolódóan feladatok ellátására kötelezhetô. A duális képzôhely ebben esetben a szakmát tanulót mentesítheti a munkavégzés alól, de kizárólag távolléti díj megfizetése mellett. Fizetés nélküli szabadság a szakképzési munkaszerzôdés esetében nem értelmezhetô. A szakmát tanuló személy dolgozva tanul, ezáltal jogosult és kötelezett dolgozni, és jogosult az ezért járó munkabérre akkor is, ha a képzési programban foglaltakat már teljesítette a duális képzôhely.

A szabadság kiadása tanulói jogviszonyban

Figyelemmel kell lenni az ôszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. A nyári szünetben legalább 20 munkanap szabadságot a tanuló véleményének kikérésével megállapított idôpontban egy-

Végzôs tanuló szakképzési munkaszerzôdése – a törvény erejénél fogvaazon tanítási év utolsó tanítási napján szûnik meg, amelyben a tanuló a szakirányú oktatást közvetlenül követô elsô szakmai vizsgáját megkezdi, az idôarányos szabadság (15 munkanap) kiadására különösen figyelni és készülni kell.

Ôszi, téli, tavaszi szünetre vonatkozó speciális szabály

A tanítási szünet minden napja duális képzôhelyi nap. Alapvetôen szabadsággal mentesítjük a tanulót a munkavégzés alól. Dolgozhat a tanuló, de akkor a következô nap szabadidôt kell biztosítani. Ha már nincs elég szabadsága a tanulónak, nem megoldás behívni szakirányú oktatásra az iskolai szünetben, ● mert ugyanannyi szabadnapot kell helyette biztosítani a következô szakirányú oktatási napon, vagy ● lehetôség van a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésre állásidô kifizetésével.

Adókedvezmény ebben az esetben nem számolható el.

Szabadság felnôttképzési jogviszonyban

A képzésben részt vevônek harminc nap szabadság jár évente. A részmunkaidô miatt a szabadság órákban való elszámolása javasolható. A szabadság kiadására vonatkozó fenti szabályokat nem kell figyelembe venni.

Saját munkavállaló esetében a munkavégzésre irányuló munkaszerzôdés mellett létrejövô szakképzési munkaszerzôdés két párhuzamos jogviszonyt eredményez. A szabadság mértékének megállapításánál:

● a munkavégzésre irányuló munkaszerzôdés alapján a rendelkezései az irányadók;

● a szakképzési munkaszerzôdéshez kötôdô szabadság napjainak számát pedig az Szkt. alapján kell megállapítani (felnôttképzési jogviszony esetén egységesen 30 nap).

Munkabér és egyéb juttatások

A szakképzési munkaszerzôdés alapján a tanulónak fizetendô munkabér minimum a szakirányú oktatás központi költségvetésrôl szóló törvényben meghatározott önköltsége egyhavi összege, azaz 1.200.000 Ft/12 = bruttó 100.000 Ft. Felsô határa pedig ennek százhatvannyolc százaléka, azaz bruttó 168.000 Ft, melyet a duális képzôhely a tárgyhót követô hónap tizedik napjáig átutalással köteles teljesíteni. A bér megállapításánál figyelembe kell venni a szakmát tanuló felkészültségét, tanulmányi eredményeit. A munkabérnek minôsülô díjazás (bér, jutalom, prémium, bérpótlék) nem haladhatja meg a havi bruttó 168 000 Ft-ot.

Az így megállapított szakképzési munkabér személyi jövedelemadó-mentes, de 18,5% tb-járulék köteles. A szakképzési munkaszerzôdésre a Tbj. járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezését nem kell alkalmazni. A járulékkötelezettség alapját (a munkabért),

valamint az abból levont tb-járulékot az adó- és járulékbevallás ‘08M-09-02 lapján kell feltüntetni.

A munkáltatónak nem keletkezik szociális hozzájárulási kötelezettsége. Ez a szocho-mentesség vonatkozik a szakképzési munkabérre, valamint összeghatártól függetlenül az egyéb pénzbeli és nem pénzbeli juttatásra.

A szakmát tanulót egyéb juttatásként megilletik a duális képzôhelyen az adott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások (munkaruha, kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, egyéni védôfelszerelés, cafeteria) a foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos mértékben, de legfeljebb évente a szakirányú oktatás központi költségvetésrôl szóló törvényben meghatározott önköltsége egyhavi összegének 168%-áig, azaz 168.000 Ft-ig kell biztosítani. Az egyéb juttatásra a szakmát tanuló az általa ledolgozott idôre tekintettel arányosan jogosult.

A szakképzési munkaszerzôdés alapján a munkabéren felül adott egyéb juttatások a minimálbér összegéig adhatók szja-mentesen, amely összegkorlát a teljes adóévre vonatkozik. Az szja-mentes egyéb juttatás nem képezi a tb-járulék alapját sem, illetve szocho-fizetési kötelezettséget sem von maga után.

Az egyéb juttatás lehet pénzbeli és nem pénzbeli is, amelynek akkor lehet jelentôsége, ha a juttatás meghaladja az adómentes keretet. Az egyéb pénzbeli juttatás szja-mentes összeghatárt meghaladó része munkaviszonyból származó jövedelemnek minôsül, amely szja- és járulékköteles, de szocho-fizetési kötelezettséget nem von maga után. Nem keletkeztetnek szja-kötelezettséget és nem „fogyasztják” az adómentes keretet azok az egyéb juttatások (munkaruha, védôeszköz, védôital, közigazgatási határon kívülrôl történô munkába járás bérlettérítése), amelyeket a munkavégzés feltételeként köteles biztosítani a gazdálkodó szervezet.

Abban az esetben, ha a duális képzôhely SZÉP-kártya-juttatásban részesíti a szakképzési munkaszerzôdéssel foglalkoztatott magánszemélyt, és ennek a juttatásnak az összege belefér az éves minimálbér összeghatárába, a juttatás nem von maga után semmilyen közteherfizetési kötelezettséget. A minimálbér összegét meghaladóan adott SZÉPkártya-juttatás után a duális képzôhelyet terheli a 15% szja- és 13% szochofizetési kötelezettség.

A képzésben részt vevô személy szakképzési munkabérét és egyéb juttatásait – a felek eltérô megállapodása hiányában – a szakképzési munkaszerzôdés alapján létrejövô munkaviszony idôtartamával arányosan kell meghatároz-

ni. A felek megállapodhatnak arról, hogy a munkabért nem arányosítják.

A juttatásokat igazolatlan mulasztás esetén arányosan csökkenteni kell. A ‘08-as adó- és járulékbevallás 08M-08as lapján szerepeltetni kell a biztosítás szünetelésének (pl. igazolatlan távollét), illetve a munkabérrel ellátatlanság (pl. táppénzes idôszak) idôszakát is.

A szakmát tanulót megilletô munkabér és egyéb juttatások a szakképzési munkaszerzôdés hatálybalépésének napjától teljes hónapra illetik meg. Tört hónap esetén idôarányosan.

A szakképzési munkaszerzôdés alapján folytatott duális képzés esetében (az Szja tv. 1 sz. mellékletének 4.11. pontja alapján) szja-mentes az Szkt. alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér. Ennek megfelelôen a munkabér legfeljebb havi bruttó 168.000 forintig lehet adómentes.

A szakmát tanuló részére a szakképzési munkaszerzôdése alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás (munkabér) járulékalapot képezô jövedelem, amelyet 18,5% társadalombiztosítási járulék terhel. A tb-járulék a magánszemély terhe, amit a duális képzôhelynek kell a szakképzési munkaszerzôdés alapján járó munkabérbôl levonnia.

A szakképzési munkaszerzôdésre a Tbj. járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezését nem kell alkalmazni.

Betegszabadság, táppénz

Betegség miatti keresôképtelenséget táppénzes igazolással kell a duális képzôhely felé igazolni.

A munkáltató naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot biztosít. Év közben kezdôdô munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

A betegszabadságot a munkaidôbeosztás szerinti munkanapokra kell kiadni folyamatosan azokra a napokra is, amikor mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzés alól a szakmát tanuló. Erre az idôre díjazásként a távolléti díj 70%-a jár.

A szakmát tanuló keresôképtelenségének a betegszabadságot meghaladó idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.

Betegszabadság ideje alatt a duális képzôhely – azon napokra, amikor a

szakmát tanuló a duális képzôhelyen vett volna részt szakirányú oktatásbanjogosult a szocho-kedvezményre, de a táppénz idôszaka alatt nem.

A szakképzési munkaszerzôdés megszûnése

A szakképzési munkaszerzôdés megszûnik

● a tanulói jogviszony, illetve a felnôttképzési jogviszony megszûnése hónapjának utolsó napján, ha a szakmát tanuló tanulmányait más szakképzô intézményben nem folytatja;

● a befejezô évfolyamon a tanítási év utolsó tanítási napján, amelyben a tanuló a szakirányú oktatást közvetlenül követô elsô szakmai vizsgáját megkezdi;

● a duális képzôhely jogutód nélküli megszûnése napján;

● a szakirányú oktatásban való részvételtôl eltiltó határozat véglegessé válásának napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének napján;

● a szakmát tanuló halála napján.

A tanulói, illetve a felnôttképzési jogviszony megszûnésének napjáról a szakképzô intézmény haladéktalanul értesíti a duális képzôhelyet.

A szakképzési munkaszerzôdés megszüntethetô

● közös megegyezéssel a közös megegyezésben megjelölt nappal,

● felmondással a felmondás közlésétôl számított tizenötödik nappal, vagy

● azonnali hatályú felmondással az azonnali hatályú felmondás közlésének napjával.

A szakképzési munkaszerzôdést azonnali hatályú felmondással bármelyik fél megszüntetheti, ha a másik fél

● a szakképzési munkaszerzôdésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentôs mértékben megszegi, vagy

● egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a szakképzési munkaszerzôdés fenntartását lehetetlenné teszi, és emiatt lehetetlenné válik vagy jelentôs akadályba ütközik a tanuló szakmai vizsgára történô felkészülése vagy a szakirányú oktatás további biztosítása a tanuló részére.

SZAKKÉPZÉS

A szakmát tanuló a szakképzési munkaszerzôdést jogszabálysértésre hivatkozva a jogszabálysértés pontos megjelölésével azonnali hatályú felmondással felmondhatja.

A duális képzôhely a felmondást és az azonnali hatályú felmondást indokolni köteles.

A duális képzôhely a szakképzési munkaszerzôdés megszûnésével, illetve megszüntetésével egyidejûleg e tényrôl értesíti a szakképzô intézményt.

A duális képzôhely a szakképzési munkaszerzôdés megszûnésekor, illetve megszüntetésekor a szakmát tanuló részére – a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban elôírt igazolások mellett – igazolást állít ki a szakirányú oktatásban eltöltött idôrôl és a megszerzett szakmai ismeretekrôl.

Adminisztrációs kötelezettségek, dokumentáció

● Szakirányú oktatáshoz kapcsolódó tevékenységek elektronikus dokumentálása

A szakirányú oktatás dokumentálása

(szakmát tanulók nyilvántartása, mulasztásaik vezetése, értékelésük) a KRÉ-

TA duális moduljában elektronikusan történik. Hozzáférést a szakképzô intézménytôl kell kérni.

● Jelenléti ív vezetése Heti munkaidô nyilvántartása (szakirányú oktatás a képzôhelyen, iskolában, szabadság, betegszabadság, táppénz bejegyzése). Saját munkavállaló képzésben részt vevôk esetén a kettôs jogviszony miatt 2 jelenléti ívet kell vezetni.

● Munka-, baleset- és tûzvédelmi napló

● A szakmát tanulót a duális képzôhelynek munkavédelmi oktatásban kell részesítenie. A szakmát tanulót a duális képzôhelyen ért balesete munkabalesetnek minôsül.

● A munkabér kifizetésének igazolását szolgáló dokumentumok.

● Felelôsségbiztosítás megkötését igazoló dokumentum.

● A szakmát tanuló személy részére a duális képzôhelynek – az általa okozott károk fedezetére – felelôsségbiztosítással kell rendelkeznie.

● Oktatói végzettséget igazoló dokumentumok.

● Képzési program.

Életképek