Ügyvédek Lapja 2022/5., szeptember-október

Fogadja ügyfeleit megújult környezetben!

Legyen szó új irodáról, a régi felújításáról, vagy éppen otthona megtervezéséről, teljeskörű lakberendezési szolgáltatással állunk rendelkezésére.

• • • • •

Térszervezés 3D látványtervezés Kiviteli tervek és műszaki dokumentáció a teljes megvalósítási folyamathoz Akár a teljes kivitelezési szakasz nyomon követése és ellenőrzése Nincsenek fix csomagok, minden kedves érdeklődő személyre szabott ajánlatot kap igényeinek megfelelően.

LXI. évfolyam 5. szám

2022 szeptember–október

ST U D IO 8

További tájékoztatásért és árajánlatért keressen elérhetőségeinken: E-mail:

sutdio8@studio8.hu

FB:

https://www.facebook.com/Studio8lakberendezes

Tel.:

+36 30 258 9689 A hirdetésben található látványterv saját szellemi termék.

Dr. Varga Péter,

a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökhelyettese:

Őrizzük hivatásrendi értékeinket, legyünk kreatívak, nyitottak a fejlődésre és az emberi kapcsolatokra

AZ ÜGYVÉDEK BIZTOSÍTÓJA

JOGA VAN AZ EGÉSZSÉGÉHEZ!

IUDEX NON CALCULAT DE AZ ÜGYVÉD JÓ, HA SZÁMOL, LEGALÁBBIS BIZTOSÍTÁSA MEGKÖTÉSEKOR,

Ismeri a RadiVert MR Diagnosztikai Központot, az MR-vizsgálatok szakértőjét? Az MRI

központban csúcskategóriás MRI berendezés biztosítja a teljes testre kiterjedő kompromisszum nélküli és nagypontosságú vizsgálatokat, beleértve a speciális célzott diagnosztikai vizsgálatokat is. Foglaljon időpontot még ma, vegye át a vizsgálat felvételét akár már holnap. Ne feledje! A korai diagnózis életet ment.

PONTOS DIAGNÓZIS, KOMPROMISSZUMOK NÉLKÜL.

AVAGY MIÉRT A MÜBSE SZÉLESKÖRŰ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM

• 2023-tól 4 féle szakmai alapbiztosítás: 15, 25, 50 és 100 millió Ft-os káreseményenkénti fedezet • az elektronikus ingatlannyilvántartási eljárásban való részvételhez szükséges kiegészítő biztosítás, plusz további 4 féle kiegészítő szakmai védelem • ügyvédi balesetbiztosítás díjmentesen minden MÜBSE tagnak, opcionális kiegészítőkkel

DÍJCSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEK

• éves díjfizetés: 5% kedvezmény (tagjaink több, mint 30% él a lehetőséggel) • 3 éves szerződés: 6% kedvezmény (tagjaink 48% választotta) • kármentességi díjvisszatérítés: 8-33% díjcsökkentés, 3 évi kármentes működéstől (tagjaink 83%-a részesül a kedvezményben, 53%-uk 4 havi visszatérítést kap)

ALAPSZOLGÁLTATÁSAINK • • • •

ügyvédbarát, felkészült ügyfélszolgálat, kollégák által végzett szakszerű és empatikus kárrendezés, előzetes szakmai konzultáció, ÜgyvédPortál a kényelmes elektronikus ügyintézéshez

EGYESÜLETI KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK

• támogatások (segélyek) praxisindítás, gyermekszületés, betegség, haláleset bekövetkezése estén, alkalmanként bruttó 110.000 Ft összegben • kreditszerzés online, kényelmesen, ingyenesen – jelenleg 32 kredit szerezhető meg, ennek piaci értéke: 70-140.000 Ft • ügyvédi balesetbiztosítás minden tagunknak ingyenesen, piaci értéke: 15-22.000 Ft

SZÁMOLJON MINDEZEKKEL ÉS KIJÖN ÖNNEK IS:

a díjcsökkentési lehetőségekkel és pénzértékkel bíró kiegészítő szolgáltatásainkkal élve anyagi szempontból is

A MÜBSE-T VÁLASZTVA JÁR IGAZÁN JÓL!

KIEMELT PROGRAMJAINK:

RadiVert Lady

A RadiVert Lady egy hatékony MR-szűrőprogram a emlődaganat korai felismerésére. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a teljesen biztonságos, és többször is ismételhető vizsgáltnak köszönhetően a mellrák szempontjából magas rizikójú csoportba tartozó nők korai halálozása megelőzhető lehet.

Bővebb információ és időpontfoglalás: www.radivert.hu/radivert-lady

RADIVERT GENTLEMAN A RadiVert Gentleman egy hatékony MR program a prosztatarák korai felismerésére. A teljesen biztonságos, fájdalmaktól és kellemetlenségektől mentes vizsgálatnak köszönhetően a férfiak prosztatarák okozta halálozása megelőzhető lehet.

Bővebb információ és időpontfoglalás: www.radivert.hu/radivertgentleman

1047 Budapest, Baross utca 99. +3630 241 49 60 radivert@radivert.hu www.radivert.hu

Azonnali online időpontfoglaláshoz fotózza le a QRkódot!

Tartalom 2

Kamarai érdekérvényesítés az ügyvédi függetlenség védelmében

6

CCBE ÚTMUTATÓ – Hogyan javítsák informatikai biztonságukat az ügyvédek a jogellenes megfigyelésekkel szemben (II. rész)

14

Aggódunk amiatt, ami a térségünkben történik

16

A feljelentés és a vádolás összefüggésiről

18

A vételi ajánlat kifüggesztése

20

Versengő választottbírósági és joghatósági kikötések

26

Külföldi vagyonok – A németekhez kapcsolódik a legtöbb külhoni öröklési ügy

28

A legkiszolgáltatottabbak, legvédtelenebbek –Gyermekjogok és gyermekbarát igazságszolgáltatás Magyarországon

35

Az ügyvédség elementáris érdeke, hogy tagjai szolidárisak, kollegiálisak legyenek egymáshoz

Dr. Becker Tibor

Beszélgetés Boriszlav Boyanovval a Balkán ügyvédségének helyzetéről Dr. Fázsi László PhD. Dr. Hidasi Gábor

Dr. Schmidt Richárd LL.M

Beszélgetés dr. Varga Péterrel, a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökhelyettesével

40

Az ügyvéd és festőművész – Vagy festőművész és ügyvéd?

46

Hozzászólás a kamarai érdekérvényesítés dilemmáihoz

48

Kitüntetések

Portré dr. Bihary Tiborról Dr. Gerencsér György

Ügy­vé­dek Lap­ja A Ma­gyar Ügy­vé­di Ka­ma­ra hi­va­ta­los lap­ja Meg­je­le­nik: kétha­von­ta Pél­dány­szám: 15 000 Főszer­kesz­tő: Dr. Bá­ná­ti Já­nos Főmunkatárs: Dr. Hidasi Gábor Rovatvezető: Dr. Bálint Szilvia, Dr. Becker Tibor Munkatárs: Dr. Kaszás Beáta A szer­kesz­tő­ség cí­me: Ma­gyar Ügy­ vé­di Ka­ma­ra, 1054 Bu­da­pest, Szemere u. 8. Ki­ad­ja: PanPress Kft. Fe­le­lős kiadó: a Panpress Kft. ve­ze­tő­je. Lap­igaz­ga­tó: Kom­lós At­ti­la Szerkesztőség: ugyvedeklapja@panpress.hu Te­le­fon: (+36-1) 6333366 Fax: (+36-1) 700-1987 Lap­nyil­ván­tar­tás­ba vé­te­li szám: 163/0594-1/2007 (Kul­tu­rá­lis Örök­ség­vé­del­mi Hi­va­tal) ISSN 1216-9102 Hir­de­tés­fel­adás: www.panpress.hu/hirdetes Fotók: Panpress, archív és Adobe Stock

Ügyvédek Lapja 2022 | 5

Sokszínű világunk határozott válaszokat követel tőlünk Nagyon is sokszínű a mi világunk. Vannak benne hagyományőr­ zésre sarkalló tényezők, vannak változást sürgető külső és belső folyamatok, vannak komoly eredményeink és olykor sikertelen kísér­ leteink, bátor, vagy éppen bátortalan lépésein a korszerűsítő, jobbí­ tó tervek megvalósítására.

Jelen lapszámunk is ezt a fajta sokszínűséget tükrözi.

Mindezek közepette napjainkban egyre inkább előtérbe kerül az ügyvédi hivatásrendi érdekvédelem, illetve a kamarai érdekérvénye­ sítő képesség.

Ez utóbbiba enged betekintést az a cikkünk, amely az ügyvédi kamarákat érintő Állami Számvevőszéki vizsgálatok kezeléséhez kapcsolódik, és amelynek során eredményt a Magyar Ügyvédi Ka­ mara fellépésével sikerült elérni (hasonló fontos eredményeket ért el lapzártánk után a MÜK a KATA törvény módosítása utáni, ügyvé­ deket is érintő eljárások vonatkozásában) több, az ügyvédséget érintő lényeges változtatást. Még akkor is így van ez, ha néhány kol­ légánk - kicsit távolabbról nézve az eseményekre és sok körülményt figyelmen kívül hagyva – ezeket az erőfeszítéseket, eredményeket nem észleli, vagy kevésnek tartja. Egyikőjük kritikai észrevételeket is tartalmazó írása lapunk vélemény rovatában olvasható Valójában azt az ajánlást is – immár a nemzetközi hátterű - érde­ kérvényesítés fontos dokumentumai közé sorolhatjuk, amit a legna­ gyobb európai nemzetközi ügyvédi szervezet, a CCBE a kamarák­ nak, az ügyvédségnek asztalára tesz – lásd az izgalmas írást belső oldalainkon -, nevezetesen konkrét javaslatokat: hogyan védekezhe­ tünk mi ügyvédek adataink, kommunikációnk megvédése érdeké­ ben a törvénytelen megfigyelések, mobileszköz-lehallgatások és számítástechnikai eszközeik feltörése ellen.

Ezek a kihívások jelen korunk „termékei”. Miként az a háborús helyzet is, ami Ukrajnában kialakult. Érdekes arról olvasni, hogy egy, a balkáni ügyvédség helyzetével foglalkozó nemzetközi fórum veze­ tője, a bolgár ügyvédi kamara elnöke, miként beszél erről lapunknak adott interjújában: „Az ukrajnai háború (vagy „a speciális hadműve­ let”) kezdete után drámai feszültség alakult ki, és ez a mi országaink határainál is jelentkezik. Végső soron a mi feladatunk jogászként az, hogy a jogállamiságért és a társadalmi jólétért harcoljunk, mivel ag­ gódunk amiatt, ami most történik”.

Akárhogy is van, ebben az összetett világban, amely bennünket körülvesz, válaszadásra és cselekvésre sarkall, továbbra is elenged­ hetetlen az ügyvédség számára a maximális törekvés a szakmaiság magas fokának elérésére, annak megfelelő szinten tartására. La­ punkban öt tanulmány foglalkozik olyan szakmai kérdésekkel, ame­ lyek mindegyike elevenen érinthet sok gyakorló ügyvédet.

Az ügyvédi hivatás mai gyakorlójának végig kell gondolnia miként azt lapunknak adott interjújában a debreceni kamara elnökhelyette­ se megfogalmazza -: „a jövő ügyvédségének tevékenysége még in­ kább a számítástechnikára, korszerű kommunikációs technikákra épül. A mostaninál még nagyobb igény lesz az ügyfél, valamint az ügyvédek közötti együttműködésre, illetőleg ezek átláthatóságára.

Fontosnak tartom, hogy hivatásunk alapértékei változatlanul fenn­ maradjanak és ne csupán az egyéb szolgáltatási ágazatokban szo­ kásos etikai normák határozzák meg az ügyvédi hivatás gyakorlásá­ nak kereteit”.

Egybecseng ezzel a véleménnyel egy két hivatásnak élő kollé­ gánk, a festőművész-ügyvéd, avagy az ügyvéd-festőművész vélemé­ nye a róla készült portrénkban, aki szerint az ügyvédségnek meg kell őriznie függetlenségét a mindenkori hatalommal szemben és ellen kell tudni állnia az esetleges külső befolyásolási kísérleteknek.

Sokszínű világ a miénk. És sok kihívással kell szembenéznünk, amelyekre folyamatosan meg kell találnunk a határozott válaszokat.

Szerkesztőség

2

Érdekérvényesítés

Kamarai érdekérvényesítés az ügyvédi függetlenség védelmében Az előző lapszámunkban dr. Bánáti János, a MÜK elnöke összegezte szerkesztőségi jegyzetében a kamarai érdekérvényesítés erőfeszítéseit, és hangsúlyozta az ezt bemutató kommunikáció fontosságát. Ugyanebben a lapszámban megjelent cikkében dr. Becker Tibor, a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara elnöke pró­ bált rámutatni azokra a dilemmákra, amelyek az ügyvédi kamarai érdekérvényesítés mikénti formájának meg­ választásához kapcsolódnak. Nos, most az ügyvédi érdekérvényesítés egy valóban jelentős eredményéről tudunk beszámolni, amely az ügyvédi kamarákat érintő Állami Számvevőszéki vizsgálatok kezeléséhez kapcso­ lódik, és amely eredményt nem sztrájk vagy tüntetés útján, hanem elsősorban a Magyar Ügyvédi Kamara elnö­ kének, dr. Bánáti János személyes érdekérvényesítő munkájának köszönhetően sikerült elérni. Ebben a cikk­ ben az ügyvédi kamarai függetlenséget érintő kihívásról, és a kihívás sikeres kezeléséről szeretnénk tájékozta­ tást adni, amelyet a szerkesztőségünk tagja, dr. Becker Tibor foglalt össze.

Az elmúlt időszakban az ügyvédi közvélemény az ügyvédség jelentős részét érintő kedvező adózási lehetőség megszűnése miatt volt hangos, hiszen az ügyvédi tevékenységből származó és az ügyvédnél maradó jövedelem mértéke, így az ügyvédi tevékenységet gyakorló anyagi biztonsága jelentősen érintheti az ügyvédi szolgáltatások minőségét, sőt – egyes kollégák esetében – sajnos a szolgáltatás nyújtásának egyáltalán a lehetőségét is. Fontos pedig, hogy az ügyfelek valóban reális választási helyzetben lehessenek akkor, amikor – élve az ügyvédválasztás szabadságával – ügyvédet bíznak meg ügyük intézésére.

Ehhez ugyanis megfelelő létszámú, személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező ügyvédi kar szükséges. Nem lehet kérdés ezért az, hogy az ügyvédi függetlenség egyik fontos előfeltétele: az anyagi függetlenség.

Az anyagi függetlenség azonban nemcsak az egyes ügyvédi tevékenységet gyakorlók szintjén alapvető feltétele a szakma független gyakorlásának, hanem az ügyvédi önkormányzati szervezetek, azaz a kamarák mindkét szintjén is. Az előbb említett jogszabályváltozás mellett az elmúlt időszak olyan kihívásokat is hozott az ügyvédi kamarák függetlenségét érintően, amelyet a Magyar Ügyvédi Kamara szintjén kellett kezelni.

Miért is van jelentősége az ügyvédi önkormányzatiságnak az ügyvédi függetlenség kapcsán?

Azért, mert egyértelműen kijelenthető, hogy ügyvédi függetlenség nem létezhet független ügyvédi szervezet nélkül. Ezek a szervezetek, Ügyvédek Lapja 2022 | 5

Érdekérvényesítés

azaz az ügyvédi kamarák, az ügyvédi tevékenységet gyakorlók önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdekképviseleti feladatokat ellátó köztestületei.1 Az ügyvédi függetlenség fontos faktora a független ügyvédi kamara léte, e nélkül az intézményes tekintély nélkül ügyvédi függetlenségről tehát nem lehet szó.

Garanciális okok és az alkotmányos jogbiztonság szükségessé teszik és indokolják, hogy a magántevékenységként folytatott jogvédő, jogképviselő feladatok ellátása a szervezett közhatalommal szemben a magántevékenységnek intézményes tekintélyt, intézményes jogvédelmet biztosítson, ezáltal intézményes ellensúllyal bírjon. Az ügyvédi kamara köztestületként a jogkereső közönség számára intézményesen garantálja tagjainak szakmai hozzáértését, a jogvédelem és jogi képviselet lege artis ellátását, intézményesen garantálja továbbá a magántevékenységként végzett feladatok teljesítésében való függetlenséget. Az ügyvédi függetlenségnek tehát az ügyvédi kamara, mint köztestületi szerv ad garanciát és nyomatékot.2 A szervezeti tekintélyhez alapvető függetlensége keretében az ügyvédi kamara széles körű önkormányzati jogosultságokkal rendelkezik, valamint hatósági jogkört is gyakorol a törvényben meghatározott, ráruházott körben. Az ügyvédi funkcionális függetlenség nehezen volna biztosítható ugyanis akként, hogy az e feletti őrködést az ügyvédségtől független hatalmi szervek végeznék el.

A kamarai feladatok ellátása természetesen költségekkel jár, és bizony az önkormányzatiság csak annyiban gyakorolható, amennyiben a gyakorlásához szükséges anyagi források rendelkezésre állnak. Ha anyagi forrás biztosítása nélkül kínál a jogszabály önkormányzatiságot, az csupán tartalom nélküli szólam, de ténylegesen függőség attól, akitől a forrást biztosítani reméljük.

Az ügyvédi kamarák független működésének alapvető anyagi forrása a tagság által kötelező jelleggel fizetett kamarai tagdíj. A tagdíjbevétel szükséges mind a területi kamarák, mind pedig a Magyar Ügyvédi Kamara anyagi biztonságának fenntartásához, utóbbi esetében ez a tagdíjbevételnek az Üttv. 156.§ (7) bekezdése és a 13/2017.(XI.20.) MÜK szabályzat 8.1. pontja szerinti mértéke.

Ha tehát a kamarai tagdíjak mikénti kezelésére az ügyvédi kamarákon kívüli más szerv Ügyvédek Lapja 2022 | 5

útján közvetlen felügyeletet, ellenőrzést, vagy ennél direktebb jogosítványokat szándékozik a mindenkori államhatalom érvényesíteni, az reális veszélyt jelenthet az anyagi függetlenségre, így a szervezeti függetlenségen keresztül az ügyvédi függetlenségre is.

Ezért nem volt lényegtelen, hogy az ügyvédi kamarai érdekérvényesítés milyen hatékonysággal tud fellépni az Állami Számvevőszék által a Magyar Ügyvédi Kamarát és a területi ügyvédi kamarákat érintően indított ellenőrzés kapcsán, különösen az ennek során a kamarai tagdíjbevételeket közpénznek tekintő állásponttal szemben.

Ha ugyanis az ellenőrzés jogalappal bírna, úgy a beszedett tagdíjak közpénznek minősülhetnek, melyek kapcsán az ÁSZ ellenőrzést követően más állami szerv is felléphetne talán nem csak ellenőrzési, hanem akár elvonásra irányuló igénnyel is.

Az ügyvédi kamarákat érintő Állami Számvevőszéki vizsgálat

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) először 2020. február hónapban kereste meg a Magyar Ügyvédi Kamarát és ezzel párhuzamosan a területi ügyvédi kamarákat is adatbekérésre az ellenőrzési tervének kialakítására hivatkozva, amelynek keretében az ügyvédi kamarák szervezetére és működésére, valamint gazdálkodására vonatkozó egyes dokumentumok (különösen: számviteli beszámolók) megküldésére tettek felszólítást. Az ügyvédi kamarák a

nyességi és célszerűségi ellenőrzése céljából. Ez a megkeresés már konkrét ellenőrzési eljárás keretében történt, amelynek kapcsán a kamarai vezetők az együttműködés megtagadása esetén akár bűncselekménnyel is gyanúsíthatók lehettek volna3.

Az ÁSZ ellenőrzés jogalapjának kérdése, avagy közpénzt kezelnek-e az ügyvédi kamarák

Az ÁSZ az ellenőrzésének jogalapját az Alaptörvény 43. cikk (1) bekezdésében, továbbá az ÁSZ tv. 1. § (3) bekezdését és 5. § (3) bekezdésében jelölte meg.

Az ÁSZ évek óta valóban szisztematikusan, az ellenőrzési tervének megfelelően sorra ellenőrzi az egyes köztestületeket, és ebbe a sorba helyezte az ügyvédi kamarák ellenőrzését is.

Az ÁSZ az ellenőrzés szempontjaként a közjegyzői és végrehajtói tevékenység kapcsán végzett, és 2021. novemberében közzétételre került elemzésében4 a kötelező tagságot jelölte meg az ellenőrzés jogalapjául. E körben kiemelte, hogy a közjegyzői hozzájárulás, illetve a végrehajtói tagdíj fizetése mindkét szervezetben az aktív tagság feltétele, amely tagság fennállása elengedhetetlen követelménye a közjegyzői és az önálló bírósági végrehajtói tevékenység folytatásának.

Kifejtette továbbá, hogy: „Mindez megerősíti a közjegyzői és az önálló bírósági végrehajtói tevékenység ’állami feladatellátás’ jellegét: aki ezen hivatások va-

Ha az ügyvédi kamarai tagdíjak kezelésére a mindenkori állam­ hatalom a kamarákon kívüli szerv útján felügyeletet, ellenőrzést, szándékozik érvényesíteni, az veszélyt jelenthet a függetlenségre. megkeresést többségükben – a MÜK elnökségében kialakított álláspont alapján arra alapítottan próbálták meg elhárítani, hogy az ügyvédi kamarák nem kezelnek közpénzt, így az Állami Számvevőszék nem rendelkezik ellenőrzési jogkörrel az ügyvédi kamarák felett.

Az ÁSZ azonban ezután 2021. április 7. napján ismételten adatszolgáltatás iránti megkereséssel fordult a Magyar Ügyvédi Kamarához, valamint ezzel párhuzamosan a területi ügyvédi kamarákhoz az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.)

28. §-a alapján az ügyvédi kamarák törvé-

lamelyikét választja, az a vonatkozó törvényi keretek között végezheti a tevékenyégét, köztestületi tagként, a hozzájárulás és tagdíj megfizetése mellett. A vállalkozás szabadsága a két területen ezáltal nem érvényesül: kamarai tagság nélküli közjegyző, illetőleg MBVK tagsággal nem rendelkező önálló bírósági végrehajtó nem végezhet tevékenységet.”5 Az irányadó jogszabályok között az ÁSZ tv. 5. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy az ÁSZ az államháztartásból származó források felhasználásának keretében ellenőrzi az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztar-

3

4

Érdekérvényesítés

tásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a köztestületeknél. Amennyiben a kedvezményezett szervezet az államháztartásból támogatásban – ide nem értve a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése alapján történő átutalását – vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, gazdálkodási tevékenységének egésze ellenőrizhető.

E rendelkezés alapján egyértelmű, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzi a köztestületek esetében államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását. Ezen felül, abban az esetben, ha a köztestület az államháztartásból támogatásban vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, gazdálkodási tevékenységének egésze ellenőrizhető.

Az ÁSZ tv. 1. § (3) bekezdése alapján az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését, ha az érintett szervezet ellenőrzési hatásköre alatt áll.

A gazdálkodás ellenőrzésének előfeltétele tehát az, hogy az ellenőrzött szervezet felett az ÁSZ ellenőrzési hatáskörrel rendelkezzen.

Mi minősül viszont közpénznek? Az Alaptörvény 39. cikkének (3) bekezdése szerint közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése. Ilyen jellegű volna valóban a kötelező kamarai tagdíjunk is?

A Magyar Ügyvédi Kamara álláspontja és az ÁSZ ellenőrzés lehetséges veszélyei

Az ellenőrzés jogalapjának megítélése körében az ügyvédi kamaráknak – így leginkább a MÜK elnökségének – azt kellett vizsgálnia, hogy a köztestület tagdíj bevétele közpénznek minősül-e, vagy sem. Az állami vagyon ellenőrzése az ÁSZ tv. 5. § (3) bekezdésében kifejtettekkel összhangban a MÜK álláspontja szerint nem merülhet fel ugyanis akkor, ha a köztestület részére állami vagyont nem juttatnak, és ilyen vagyon kezelése nem állapítható meg.

Az Alaptörvény 39. cikk (3) bekezdése szerint közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.

Elsősorban az Alaptörvénynek a közpénzekről szóló alcíme (36-44. cikk), valamint a közpénzekből nyújtott támogatá-

sok átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 1. §-a alapján jutott a MÜK elnöksége arra a következtetésre, hogy „A közpénzek” fogalma szűk értelemben az államháztartáshoz, az állami bevételek beszedéséhez, az államháztartási pénzeszközök felhasználáshoz, a költségvetési szervekhez, az „adófizetők pénzének” védelméhez, az „állami pénzekkel” történő hatékony gazdálkodáshoz kötődik, míg tágabb értelemben pedig a közpénzek fogalma alá tartozónak lehet tekinteni azokat a forrásokat és ezek felhasználását is, amelyek végső soron az államháztartásból erednek és állami feladat ellátására szolgálnak. Egyik értelmezés sem vezethet el azonban az erre vonatkozó MÜK elnökségi határozat szerint oda, hogy a végső soron közvetetten sem az államháztartásból, sem Európai Uniós forrásból, sem egyéb nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programból származó pénzeszközök – így az akár kötelezően fizetendő kamarai tagdíjbevételek - közpénznek minősülnének.6 A kamarai álláspont tehát egyértelmű volt: az ügyvédi kamarák közpénzt nem kezelnek, ezért felettük az ÁSZ ellenőrzési jogkörrel nem bírhat.

pénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, a közpénzügyi helyzet javulását, ezért az ÁSZ kiemelten fontosnak tartja az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok mielőbbi megszüntetését, a pozitív változások elindítását.”

Az ÁSZ 2022. június 24-én készítette el, majd tette közzé honlapján7 a monitoring típusú ellenőrzéséről a jelentését, mely a MÜK és a 20 területi kamara mellett érintette a Magyar Közjegyzői Kamarát, valamint a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarát, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart.

A jelentés egészen meglepő megállapításokat tartalmaz, hiszen – nem nevesítve, hogy melyik, de –több köztestület esetében azt rögzíti, hogy gazdálkodásának kereteit nem alakította ki, és nem rendelkezik elfogadott beszámolóval. Ez az ügyvédi kamarák esetében teljesen kizárt, a többi köztestület esetében sem valószínű, hogy a megállapítás rájuk nézve megfelelő volna. A jelentés tehát tartalmilag nehezen értékelhető, de a legfontosabb maga a megjelenése, melynek alapja az volt, hogy az ÁSZ ezen köztestületek, így az ügyvédi kamarák kapcsán is a közpénzek kezelését evidensnek tekintette.8

A jelentés tartalmilag nehezen értékelhető; megjelenésének alapja az volt, hogy az ÁSZ az ügyvédi kamarák kapcsán is a közpénzek kezelését evidensnek tekintette.

Mint fentebb láthattuk, az ÁSZ azonban – bár az ügyvédi kamarák ellenőrzése során kifejezetten nem rögzítette, és nem reagált a MÜK elnöksége által felvetett, fent részletezett érvekre – az ellenőrzést folytatta, és 2021. szeptemberében ennek keretében ismételt adatbekérés miatt kereste meg az ügyvédi kamarákat, immáron a „Köztestületek monitoring típusú ellenőrzése” eljárása keretében.

Az ÁSZ levelében írtak szerint azt kívánta ellenőrizni, hogy „a működés és gazdálkodás szabályozásával a köztestület a feladatellátását biztosító források szabályszerű, átlátható és elszámoltatható felhasználásának alapvető feltételeit biztosította-e.”

Kiemelte továbbá, hogy az ellenőrzésének célja továbbá a köztestületek részére támogatás nyújtása a minimum vezetői kontrollpontok kialakítása érdekében, és hogy ellenőrzéseivel „előmozdítsa a köz-

Az ÁSZ 2011. évben már ellenőrizte a közjegyzői és végrehajtói tevékenységet, melyhez kapcsolódó, fentebb már idézett elemzésében rögzített több, az ügyvédi kamarák számára is megfontolandó megállapítást, mely előrevetíthette az ügyvédi kamarák és a kamarai tagdíjbevételek jövőbeli megítélését, kezelését:9 – Az érdekképviseleti és felügyeleti jogkör ütközését integritási gyengeségnek minősítette az ellenőrzés a közjegyzői kamara tekintetében.

Kockázatként azonosította az elemzés, hogy a közjegyzői kamarák érdekképviseleti és felügyeleti/ellenőrzési jogköre egyidejű fennállása alapján az egyes eljárásaik, tevékenységeik és feladataik végzése során eltérő, egymással ellentétes érdekek merülhetnek fel. „Az ellenőrzött közjegyzők ugyanis hozzájárulás fizetésére kötelezettek az ellenőrzést végző köztestületnek, Ügyvédek Lapja 2022 | 5

Érdekérvényesítés

aki továbbá ellátja az ő érdekvédelmüket is. Kockázatot hordoz, hogy mennyire képes a köztestület annak a tagjának objektív ellenőrzésére, akitől tagdíjra (kamarai hozzájárulásra) tart igényt. A kockázatot a közjegyzők esetében fokozza, hogy a vizsgálat lefolytatására a területi kamara elnöksége általában tagjait bízza meg, kivételesen pedig a kamara bármely közjegyző

A fenti megállapításokból jól körvonalazódott tehát a veszély az ügyvédség számára: ha közpénzt kezelő köztestületnek minősül az ügyvédi kamara, úgy felvetődhet egyrészt a külső ellenőrzés igénye, a gazdálkodás külső ellenőrzése, továbbá a belső ellenőrzés és fegyelmi szabályok felülvizsgálatának igénye akként, hogy ezekbe akár a szervezeten kívüli „független” elem is bevonásra kerüljön.

Az ÁSZ osztotta a MÜK álláspontját: mivel az ügyvédi kamarák nem gazdálkodnak közpénzzel, nincs jogalapja ellenőrzésüknek. tagját felkérheti erre, így nincs kizárva annak lehetősége, hogy a szakmai megállapításokat személyes ellentétek vagy éppen jó kapcsolatok befolyásolják.”

– A közjegyzői kamarát érintő ellenőrzés megállapításai között „megerősített erősségként” (sic!) hivatkozva szerepel a közfeladatokat ellátó köztestületek gazdálkodásának átláthatóságának és elszámoltathatóságának külső, szervezeten kívüli független ellenőrzése. Az elemzés rögzíti, hogy „a köztestületeket alapító Országgyűlés felé történő elszámolás vonatkozásában joggal érzékelhető egy rés. A rés betöltésére az Alaptörvény adja meg a választ.” Az elemzés Országgyűlés ellenőrző funkciójának gyakorlása mikéntjére az Alaptörvény indokolására hivatkozik, mintegy jogalapként a külső ellenőrző funkció betöltésére, mely szerint az Országgyűlés ellenőrzési jogkört közvetlenül csak korlátozottan tud gyakorolni, az Alaptörvény ezért önálló intézményként statuálja az e feladat ellátására hivatott Állami Számvevőszéket. „Az ÁSZ fenti ellenőrzési rést betöltő, az átláthatóbb és jobb közfeladat-ellátás megteremtését hangsúlyozó tevékenységét az Országgyűlés a „tájékoztató az Állami Számvevőszék 2020. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére című beszámoló elfogadásáról” szóló 17/2021.

(VI.16.) OGY határozatában végérvényesen megerősítette. A határozatában az Országgyűlés kinyilvánította, hogy - a jól irányított állam működésének elősegítése érdekében - támogatja az Állami Számvevőszék ellenőrzési és elemzési feladatai mellett a tanácsadó szerepének erősítését a közpénzügyi helyzet, a közfeladat-ellátás javulása, valamint a közbizalom erősítése érdekében.” Ügyvédek Lapja 2022 | 5

Mindezek miatt is volt szükséges a Magyar Ügyvédi Kamarának határozottan fellépni, és a közpénz fogalmával kapcsolatos álláspontját elfogadtatni, mely fellépésre a Magyar Ügyvédi Kamara álláspontjának írásbeli kifejtésével, és dr. Bánáti János elnök úr személyes közreműködésével került sor.

A Magyar Ügyvédi Kamara fellépésének eredménye, következtetések

A Magyar Ügyvédi Kamara álláspontját az ÁSZ felé írásban több ízben is részletesen kifejtette, és közvetlen kapcsolatba lépett az ÁSZ akkori elnökével is. Érdemi válasz hiányában dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökével közösen kérte az Alapvető Jogok Biztosát arra, hogy indítványozza az Alkotmánybíróság felé az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezését az Állami Számvevőszéknek a köztesületek tekintetében fennálló ellenőrzési jogosultsága határainak egyértelművé tétele érdekében.

Az Alapvető Jogok Biztosa ezzel egyetértve a jogszabály pontosítását tartotta indokoltnak, azonban nem az Alkotmánybíróság felé fordult, hanem a megkeresés eredményeképpen felkérte az igazságügyi minisztert arra, hogy • vizsgálja meg az ÁSZ tv. módosításának lehetőségét az Állami Szám­ve­vő­ szék­­nek a köztestületek tekintetében ellátandó feladatai tekintetében, különösen annak pontosításával, hogy mely feltételek fennállása esetén gyakorolhatja ezen szervezetek vonatkozásában ellenőrzési jogosultságait az Állami Számvevőszék;

• a jogszabály-módosítás előkészítése során az Állami Számvevőszékkel együttműködésben, egyben a köztestületek, különösen a jogászi hivatásrendeket képviselő kamarák érdemi bevonásával járjon el.

2022. nyarán, a fentebb hivatkozott jelentés közzétételét követően aztán az ÁSZ élén vezetőváltás történt, és a szervezet új elnöke késznek mutatkozott a Magyar Ügyvédi Kamara álláspontjának érdemi megvitatására. Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke személyes megbeszélést kezdeményezett dr. Windisch Lászlóval, az ÁSZ újonnan megválasztott elnökével, mely megbeszélésen sikerült elfogadtatnia a MÜK következetesen képviselt álláspontját. A megbeszélés eredménye így egy közös nyilatkozat lett, melyben az ÁSZ osztotta a Magyar Ügyvédi Kamara korábban írásban többször is lefektetett álláspontját, mely szerint az ÁSZ ellenőrzését a közpénz felhasználása alapozza meg és mert közpénzzel az ügyvédi kamarák nem gazdálkodnak, nincs jogalapja az ügyvédi önkormányzati szervek ellenőrzésének.

Az ügyvédi kamarák gazdálkodásának önállósága feletti viharfelhők tehát úgy tűnik, eloszlottak.

A kamarai érdekképviselet kapcsán az ügy jól mutatja: több, az ügyvédséget érintő lényeges kérdésben a kamarai érdekképviselet működik, a megfelelő álláspont kialakítása, annak az érintett szerv vagy hatóság felé történő következetes képviselete, és a – jelen esetben dr. Bánáti János, a MÜK elnöke által kifejtett – személyes érdekérvényesítő tevékenység együttesen sikerre vezethet.

Dr. Becker Tibor

Jegyzetek 1 2 3

4 5 6 7 8

9

Üttv.144. § (1) bekezdése 22/1994.(IV.16.) AB határozat Btk. 363. § (1) bekezdésébe ütköző „A számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése” vétségé­ vel, de akár ugyanezen § (3) bekezdésé­ be ütköző bűntettel ÁSZ T/549 számú elemzés ÁSZ T/549 számú elemzés 6. oldal A MÜK elnökségének 2021. április14-i határozata szerint https://www.aszhirportal.hu/hu/jelen­ tesek Köztestületek monitoring típusú értékelé­ se - Országos Bírósági Hivatal nyilván­ tartásában nem szereplő köztestületek értékelése 2022. - 22027 Közjegyzői és végrehajtói tevékenység elemzése T/549 - 2021.

5

6

Érdekérvényesítés

CCBE ÚTMUTATÓ

Hogyan javítsák informatikai biztonságukat az ügyvédek a jogellenes megfigyeléssel szemben (II. rész) Az ügyvédekre vonatkozó azon követelmény, hogy bizalmasan kezeljék az ügyfeleikkel folytatott kommunikációjukat, az ügyfelektől kapott információkat és az ügyfeleknek adott tanácsokat (akár a szakmai titoktartási kötelezettség, akár a jogi szakmai titoktartás értelmében), egy szabad és demokratikus társadalomban a jogállamiság alapvető eleme. Ez az érték azonban egyre nagyobb veszélynek van kitéve, akár harmadik felek jogellenes beavatkozása, akár egyes esetekben a nem megfelelően szabályozott kormányzati felügyelet révén.

Különös tekintettel a kormányzati megfigyeléssel kapcsolatos feltételezésekre, a CCBE kiadta az ügyféltitok védelmé­ ről szóló ajánlásait a megfigyelési tevékenységekkel összefüggésben, hogy tájékoztassa a jogalkotókat és a politikai döntéshozókat azokról a normákról, amelyeket végre kell hajtani és fenn kell tartani annak biztosítása érdekében, hogy a szakmai titoktartás és az ügyvédi titoktartás elvét ne ássa alá az állam által folytatott gyakorlat, amely a lehall­ gatásokban és az ügyvédi adatokhoz való hozzáférésben nyilvánul meg megfigyelés és/vagy bűnüldözés céljából.1 Mindazonáltal fennáll a veszélye annak, hogy egyes országokban a kormányzati megfigyelésre és lehallgatásra vonat­ kozó szabályozás nem megfelelő, és egyébként mindenhol fennáll a harmadik fél által történő jogosulatlan vagy jog­ ellenes lehallgatás veszélye. Ezért a jelen iránymutatás célja, hogy gyakorlati útmutatást nyújtson az európai ügyvédi kamarák és jogász szervezetek számára az egyes ügyvédek és ügyvédi irodák által az ügyvédi titoktartás, a szakmai titoktartás és a vonatkozó adatvédelmi kötelezettségek hatálya alá tartozó anyagok megfelelő védelmének biztosítá­ sa érdekében szükséges intézkedésekről.

Az iránymutatás a CCBE tagkamaráinak és jogász szervezeteinek szól, akiket a CCBE felkér, hogy fontolják meg: az itt adott tanácsokat (amennyiben azok a saját joghatóságuk körülményeire alkalmazhatók) beépítik-e a tagjaiknak szóló iránymutatásokba.

Ez a terjedelmes CCBE-dokumentum – amely konkrét esetekkel nem kíván foglalkozni - két részből áll: az első beve­ zető részt előző, 2022/4. lapszámunkban adtuk közre: áttekintés volt arról, hogy az ügyvédek hogyan közelíthetik meg az informatikai biztonsági kérdéseket. Most pedig a befejező, második részt közöljük, amely már konkrétabb útmutatást nyújt az ügyvédek által az informatikai rendszereik jogellenes megfigyelésével vagy más beavatkozással szembeni technikai intézkedésekre vonatkozóan.

3. A JOGELLENES MEGFIGYELÉS ELLENI TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK 1. Az alkalmazható informatikai biztonsági szabványok áttekintése

Számos különböző globális informatikai biztonsági szabvány létezik. E szabványok közül néhány jól ismert, de nem nyújtanak megfelelő keretet annak szabályozására, hogy az egyes szakmák - például az ügyvédek - hogyan gondoskodjanak hatékonyan a magas szintű IT-biztonságról. A jól ismert Common Criteria (CC) szabvány például bizonyos felhasználási kategóriákra vonatkozóan védelmi profilok meghatározásáról szól, például az USB flash meghajtók titkosítására, az ATM-ekre vagy az elektronikus aláírás létrehozására szolgáló alkalmazásokra stb. vonatkozóan, és a vé-

delmi profilokon túl annak értékeléséről, hogy bizonyos konkrét termékek és rendszerek („biztonsági célpontok”) megfelelnek-e az ilyen profiloknak vagy sem. Ez tehát inkább annak biztosításáról szól, hogy egy adott termék vagy rendszer megfelel-e bizonyos, előre meghatározott követelményeknek, például az általános kereskedelmi IT-biztonságnak. Emiatt ez a szabvány, bár az ügyvédek számára némileg érdekes az általános biztonsággal kapcsolatos berendezések és termékek (USB flash meghajtók, intelligens kártyák, tűzfalak stb.) tekintetében, amelyeket használhatnak, nem nyújt megfelelő viszonyítási alapot a jelen útmutatóban tárgyalt kérdésekhez.

Egy másik széles körben használt globális szabvány a COBIT (Control Objectives

for Information and Related Technology). Ez a szabvány jelenleg nagyon széles alkalmazási körrel rendelkezik, és a vállalati informatika irányításának és menedzselésének keretrendszereként határozza meg magát, beleértve az informatikai biztonság menedzselését is. Tekintettel alkalmazási körére, ez a szabvány csak olyan szervezetek számára tűnik relevánsnak, amelyek ös�szetett IT-infrastruktúrával rendelkeznek, és amelyek képesek arra, hogy az IT holisztikus megközelítését alkalmazzák illetve az üzleti követelményeket IT-követelményekké alakítsák át, vagy, hogy biztosítsák az IT-funkciók feletti vezetői ellenőrzés fenntartását. Ez a szabvány egyértelműen másra összpontosít, mint az a probléma, amellyel az ügyvédek és a kis irodák többsége jelenleg szembesül. Ügyvédek Lapja 2022 | 5

Érdekérvényesítés

Így látható, hogy a kevés számú globális IT-biztonsági szabványcsaládból csak kettő alkalmazható az ügyvédek IT-biztonsági kockázatainak kezelésére, nevezetesen: (a) a NIST2 szabványai: FIPS 800-53 és FIPS Cybersecurity Framework (és a kapcsolódó szabványok) (b) az ISO 27000 alapú szabványok.

Ezen útmutató II. részének célja, hogy részletesebb ajánlásokat fogalmazzon meg e szabványok alapján. A 7. szakasz részletesebb példát mutat be a kockázatok egy konkrét aspektusának kezelésére, nevezetesen az ügyfél-ügyvéd kommunikáció titoktartását illetően. a) A NIST szabványok Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézete (NIST) által kiadott szabványok könnyebben hozzáférhetőek, és kiindulópontként szolgálhatnak az ügyvédek informatikai biztonsági keretrendszeréről szóló jövőbeli vitákhoz. A NIST Special Publication 800- 53 (Security and Privacy Controls for Federal Information Systems and Organizations) című szabvány a szövetségi IT-rendszerek általános biztonsági ellenőrzéseit tartalmazza. Ez egy nagyon részletes, jól ismert és sokat használt szabvány, de egy átlagos európai ügyvédi iroda méretéhez képest talán túl részletes.

Ezen túlmenően, az e szabványnak való megfelelés értékelése is nehéz feladat lehet az európai környezetben működő ilyen irodák számára. Egy másik, általánosabb és tömörebb amerikai keretrendszer a (szintén a NIST által kiadott) FIPS3 Cybersecurity Framework (és a kapcsolódó szabványok)4, amely alkalmasabb a kisebb szervezetek, például ügyvédi irodák számára. További előnye, hogy a kis cégek számára már közzétették a gyakorlati útmutató tervezetét5. b) Az ISO-szabványok Végül, de nem utolsósorban, létezik egy ISO megfelelő az IT biztonságkezelési szabványok alkalmazására, az ISO 27000 alapú szabványok, amelyek olyan szabványokat tartalmaznak, amelyek alapján a szervezetek az ISO 9001 szabványhoz hasonló minősítést kaphatnak. Emellett kellően részletes technikai útmutatókat is közzétettek, mint például az ISO 27002, valamint számos útmutatót kisebb vállalatok számára.6 A fent említett szabványcsaládok mögött ugyanaz a filozófia áll, de a részletesÜgyvédek Lapja 2022 | 5

ség szintje, a célközönség és a szabványoknak való megfelelés bizonyításának módja némileg eltér.

Természetesen az IT-biztonsági szabványok száma jóval magasabb a fent bemutatottaknál, és alkalmazási körük a fentiekben kiemelteknél szélesebb területre terjed ki.

A legtöbb IT-biztonsági szabvány azonban a fenti keretrendszerek közül egy vagy több olyan keretrendszerbe illeszkedik, amely az általánosabb IT-keretrendszer egy speciális aspektusát fedi le.

kat) biztonságos selejtezése és eltávolítása, valamint a helyszínen túli biztonságos elhelyezése, - hálózati biztonság (különösen a megosztott infrastruktúrák, például a vezeték nélküli és vezetékes hálózatok használata), - működési eljárások a kártékony kódok elleni védelem biztosítására, - jelszavak kezelése, biztonsági mentés, a biztonsággal kapcsolatos események jelentése, stb.7

2. A hatékony biztonságkezelési rendszer alapvető minimális lépései

Alább a 7. szakaszban ismertetett intézkedések részletesebb példát nyújtanak a kockázatok egy konkrét aspektusának, az ügyfél-ügyvéd kommunikáció bizalmasságának kezelésére.

Az alapvető információbiztonsági rendszer kialakítását egy ügyvédi irodának vagy egyéni ügyvédnek a következő lépésekkel kell kezdenie - figyelembe véve a jogi szakterületet, amelyben az iroda tevékenykedik, a szokásos ügyfélkört és a munkatársak képzettségét: - Határozza meg a legfontosabb információs értékeit, különösen az ügyféladatokat és -dokumentumokat, a kulcsfontosságú szolgáltatásokat és a működés szempontjából kritikus nyilvántartásokat.

- Az ilyen kulcsfontosságú értékek azonosítása alapján az ügyvédi irodának azonosítania kell azokat a biztonsági hibákat is, amelyek a legsúlyosabb hatással lennének az ügyvédi iroda üzleti tevékenységére (figyelembe véve az ilyen biztonsági hibák bekövetkezésének valószínűségét is, és ha bekövetkeznek, milyen következményei lennének), és meg kell határoznia, hogy milyen lehetőségei vannak az ilyen kockázatok minimalizálására.

Az értékelés IT-biztonsági szabványokra való alapozásának előnye akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a kockázatok kezelésének lehetséges módjairól, a lehetséges kezelések megközelítéséről és a kezelések kategóriáiról esik szó. Ezeknek a lehetőségeknek legalább a következő szempontokra kell kiterjedniük: - a kulcsfontosságú információs értékekhez való hozzáférés ellenőrzése (beleértve az informatikai rendszerek felhasználóinak azonosítását és kizárólag a szükséges hozzáférési jogok biztosítását), - fizikai biztonsági területek meghatározása ellenőrzésekkel, - a berendezések (beleértve a mobil eszközöket és a nem mobil adathordozó-

3. A mobil eszközökkel kapcsolatos informatikai biztonsági ellenőrzések (lásd az ISO 27001 szerinti 6.2.1. ellenőrzést)

A fent említett kockázatelemzés egyik sajátos szempontja a mobileszközök használatának kiemelt kockázata.

A mobil eszközök, például a laptopok, táblagépek és mobiltelefonok különböző kockázatoknak vannak kitéve, amelyek mindegyike az eszköz feletti irányítás elvesztésével áll összefüggésben. Ezeket az eszközöket a jól ellenőrzött irodai környezeten kívül is használják. Ezért megnő az eszköz vagy az eszközön lévő információk elvesztésének, megrongálódásának vagy veszélyeztetésének kockázata. Ha egy ártó szándékú személy kezébe kerül valamelyik ilyen eszköz, a biztonsági támadások igen széles skáláját indíthatja el.

A mobil eszközök több biztonsági ellenőrzést igényelnek, mint az irodában tartott eszközök. Asztali gépek esetében nem feltétlenül szükséges a tömegtárolók titkosítása, de egy laptop esetében mindenképpen szükséges. Megfelelő és hatékony védelmi intézkedések hiányában a mobileszköz adathordozója egyszerű eszközökkel könnyen megszerezhető, függetlenül a felhasználói jelszavunk erősségétől. Ezért, bár a hálózaton keresztül elérhető anyagokat biztonságos jelszóval megvédhetjük, a cserélhető adathordozókon lévő adatok csak akkor védhetők hatékonyan, ha titkosítva is vannak. Ez vonatkozik minden mobil eszközre is, beleértve a mobiltelefonokat, USB flash meghajtókat és természetesen a laptopokat is. A hozzáférést szabályozó titkosí-

7

8

Érdekérvényesítés

tás széles körben elérhető minden ilyen eszközhöz, és könnyen megfizethető.

Továbbá, tekintettel az eszköz ellopásának kockázatára, további fizikai védelmi intézkedések bevezetésére lehet szükség, például egy olyan, zsebben is hordozható zár használatára, amely a laptopok elrablásának megakadályozására használható (rablótámadások esete), valamint olyan elemi óvintézkedések, mint a mobileszközök kézipoggyászba csomagolása a feladott pog�gyász helyett.

Az ilyen eszközök fizikai védelme mellett az ügyvédeknek ügyelniük kell arra is, hogy milyen hálózati erőforrásokat használnak a távoli szolgáltatásokhoz vagy tárolóhelyekhez való csatlakozáshoz. Az okostelefonok és a táblagépek különleges kockázatot jelenthetnek, mivel a felhasználók hajlamosak lehetnek arra, hogy kevesebb biztonsági ellenőrzést hajtsanak végre, mint a laptopok használatakor, még akkor is, ha a kockázatok hasonlóak. Meg kell jegyezni, hogy telepíthető a mobileszközökre vírusirtó szoftver, tűzfal és a káros weboldalak elleni védelem (és, mint fentebb említettük, az adatok titkosítása is lehetséges). Az ilyen szoftverek azonban általában nem tartoznak a mobileszköz vásárlásakor a csomaghoz, ezért a felhasználónak kell a költségvetésbe beillesztenie a beszerzésüket, azokat licencelnie, telepítenie és konfigurálnia.

4. A rosszindulatú szoftverek elleni védelmet szolgáló informatikai biztonsági ellenőrzések (az ISO 27001 szerinti 12.2.1. ellenőrzés)

A rosszindulatú szoftvereknek számos formája létezik: vírusok, férgek, trójai programok, hátsó ajtók, rootkit-ek, de pontos kategorizálásuk nem releváns ezen útmutató céljai szempontjából.8 A rosszindulatú szoftverek súlyosan károsíthatják vagy megsemmisíthetik a számítógépes erőforrásokat, jogosulatlan hozzáférést biztosíthatnak a tárolt adatokhoz (bármilyen ártó célból), vagy például kínos üzeneteket küldhetnek az ügyfeleknek, amelyek látszólag az ügyvédi irodától származnak.

Ezek a kódok számos módon, úgynevezett támadási vektorok segítségével fertőzhetik meg a számítógépeket. A fertőzés megtörténhet fertőzött cserélhető adathordozók (pl. USB flash meghajtók) használatával, de jellemzően ezek a káros kódok manapság már nagyobb távolságból érkeznek, folyama-

tosan keresik legújabb „áldozataikat”. A korábban összegyűjtött e-mail címek9 vagy más számítógépes kapcsolatok (hálózati szolgáltatások) felhasználásával megfertőzhetik az erőforrásokat. A támadók gyakran érdekesnek vagy hasznosnak tűnő weboldalakra csalogatják a gyanútlan felhasználókat. Természetesen ezek a káros kódok aktív célzott kereséssel is irányíthatók, például a hálózati címek beolvasásának kísérletével.

Miután a támadó megszerezte ezeket a címeket, kísérletezés és hiba alapján elég hatékonyan találhat egy véletlenszerű informatikai sebezhetőséget a célzott eszközön, amely sebezhetőség lehetővé teszi, hogy jogosulatlan kódot futtasson rajta.10 Sajnos a fogyasztók és a hasonló szintű üzleti felhasználók számára nem létezik vírusmentes platform.11 Egy ügyvédi iroda számára a legfontosabb védelmi eszköz a megfelelő kártevőirtó szoftver használata. A helyes döntés meghozatalához, hogy melyik kártevőirtó programot érdemes megvásárolni, nemcsak a megengedhető árat kell figyelembe venni, hanem a független európai tesztlaboratóriumok által közzétett eredményeket is, hogy mennyire bizonyult hatékony védelmet nyújtónak egy adott kártevőirtó program.12 Triviálisnak tűnik, de a kártevőirtó programok esetében mégis meglepő, hogy nem mindig a legjobban reklámozott és legkönnyebben használható szoftver nyújtja a legjobb védelmet.

A rosszindulatú szoftvereket nemcsak az asztali és egyéb helyhez kötött eszközökre kell telepíteni, hanem a mobil eszközökre, például a táblagépekre és okostelefonokra is, ha ügyféladatokat vagy más fontos jogi információkat tárolnak ezeken az eszközökön.13 A vírusirtó szoftverek nem tudnak védelmet nyújtani minden támadás ellen. A fent említett laboratóriumok szerint 99% feletti felismerési arányt lehet elérni a vírusirtó szoftverek által már azonosított és elemzett rosszindulatú szoftverek elleni védelemmel. A kártevő megjelenése és a vírusirtó szoftverben való regisztrálása között azonban jelentős idő telhet el, és a célzott támadások (hack-ek) általános stratégiája az, hogy olyan sebezhetőséget használnak ki, amelyet a vírusirtó szoftver frissítése még nem kezelt, vagy amelyet a célzott számítógépen még nem javítottak ki. Az ilyen sebezhetőségeket nulladik napi sebezhetőségeknek nevezik.

Ha a fertőzés már megtörtént, és a vírusirtó szoftver nem képes orvosolni a fertőzést, a jogászoknak azt tanácsoljuk, hogy a korábbi adatok biztonsági mentésekből történő visszaállítása előtt kérjenek szakmai segítséget, különben a rosszindulatú szoftver még mindig aktív lehet, és a vis�szaállított adatokat is megrongálhatja.

Szükséges továbbá, hogy az ügyvédi irodák kötelezzék felhasználóikat arra, hogy minden ilyen esetet jelentsenek.

A rosszindulatú programok elleni védelem a szoftverek frissítésének érzékeny kérdéséhez vezet. A szoftvergyártók gyakran kínálnak frissítéseket az újonnan felfedezett sebezhetőségek kijavítására. Így az ös�szes frissítés és javítócsomag azonnali telepítése jelentősen csökkenti nemcsak a ros�szindulatú kódoknak, hanem a célzott informatikai támadásoknak való kitettséget is. A frissítések telepítése azonban azzal a veszéllyel jár, hogy ahelyett, hogy korrigálná a kérdéses szoftvert, a telepítés tönkreteszi a korábban gond nélkül működő szoftvert. Ezért a nagyobb cégeknek, amelyek megfelelő erőforrásokkal rendelkeznek, először megfelelő tesztkörnyezetben kell tesztelniük a frissítéseket, nem pedig egy olyan számítógépen, amelyet az ügyfelek üzleti tevékenységéhez használnak.

5. Az ügyvédek által használt adathordozók biztonságos selejtezésére vonatkozó ellenőrzések (8.3.2./10.7.2. az ISO 27001 szerint)

Mivel az ügyfelek adatai az ügyvédek legértékesebb “kincsei” közé tartoznak, ezeket az adatokat védeni kell, még akkor is, ha az adatokra már nincs szükség. Az ilyen adatok törlésének vagy más módon történő megsemmisítésének is biztonságosnak kell lennie.

Mind az adattároló eszközök (USB flash meghajtók, külső merevlemezek), mind a beépített adathordozók (pl. SSD-k / flashmemóriák) tárolják az ügyféladatokat. Ezt szem előtt kell tartani, amikor ezeket az eszközöket szervizelésre bocsátják, vagy amikor a már nem szükséges eszközöket selejtezik vagy eladják. Az ügyvédeknek szem előtt kell tartaniuk, hogy ilyen adatokat nemcsak számítógépek, táblagépek és okostelefonok, hanem fénymásoló berendezések, szkennerek és faxok is tárolnak.

A tárolt adatok egyszerű törlése vagy az eszköz formázása nem akadályozza meg, hogy egy elszánt személy visszaállítsa az Ügyvédek Lapja 2022 | 5

Érdekérvényesítés

adatokat, ezért vagy speciális törlési mechanizmusokat kell alkalmazni a hordozók szervezeten kívüli továbbítása során, vagy az ilyen adathordozókat egyáltalán nem szabad eladni vagy selejtezni.

nikációhoz, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a megfigyelési intézkedés minden esetben jogszerű lesz. Következésképpen és ezen okok miatt az alábbi elemzésben az ilyen helyzetek is szerepelnek.

6. A felügyeleti tevékenységek kategóriáinak és a kapcsolódó kockázatoknak az áttekintése (lásd pl. a hálózati ellenőrzéseket és a kriptográfiai ellenőrzéseket az ISO 27001 13.1.1. és 10.1.1.1. ellenőrzéseinél)

1) A felügyeleti tevékenységek kategóriái a) A szolgáltatók által a nemzeti joguk alapján felügyeleti tevékenységek végzésére jogosult szervek számára meghatározott infrastruktúrához való előzetes hozzáférés szolgáltatásán alapuló felügyeleti tevékenységek. b) A megfigyelésre vonatkozó konkrét jogi eljáráson alapuló megfigyelési tevékenységek, például parancs vagy egyéb külső engedélyek beszerzése. Különbséget lehet tenni a tartalmi adatokhoz és a metaadatokhoz való hozzáférés között, de meg kell jegyezni, hogy az adatokat egyre inkább metaadatként értelmezik, és egyre több adat gyűjthető a kommunikációra vonatkozó metaadatokból, beleértve az ügyvédek ügyfelekkel folytatott kommunikációját is. Ezért a titoktartás szempontjából a metaadatok és a tartalmi adatok közötti gyakorlati különbség minimális, és mindkettőben ugyanolyan szintű veszély található az ügyfél-ügyvéd kommunikációra nézve. c) Nem célzott és megkülönböztetés nélküli megfigyelési tevékenységek, amelyeket a teljes lakosság vagy annak jelentős része ellen alkalmaznak (tömeges megfigyelés). Ez a megfigyelésnek egy olyan formája, amely csak a közelmúltban vált technológiailag lehetségessé. d) Célzott megfigyelési tevékenységek, amelyek konkrét személyek vagy személyek csoportjaira vonatkozó hírszerzési információk gyűjtésével járnak. A jelen útmutató céljai szempontjából ezt „célzott megfigyelésnek” nevezzük. A tömeges megfigyelés és a célzott megfigyelés közötti határvonal azonban nem pontosan meghatározott és változhat, különösen, ha jogi vizsgálat alá kerül.

Ha például egy bíróság kimondja, hogy „a válogatás nélküli információgyűjtés lehallgatással, akár tömeges, akár más módon, jogellenes”14, akkor a legfontosabb kérdés az lesz, hogy milyen „válogatási szempontok” teszik jogszerűvé a megfigyelést. A javaslat szerint a szóban forgó megfigyelés csak akkor célzott

Annak érdekében, hogy áttekintést kapjunk arról, hogy milyen eszközök segíthetnek az ügyvédeknek a jogellenes megfigyeléssel kapcsolatos informatikai biztonság javításában, az alábbiakban néhány forgatókönyvet vázolunk fel, amelyekben a következő kategóriákat vesszük figyelembe: (1) megfigyelési tevékenységek, (2) megfigyelési kockázatok és (3) olyan helyzetek, amelyekben az ügyvédek ki vannak téve ilyen kockázatoknak. A forgatókönyvek középpontjában a jogellenes megfigyelés kockázatának azonosítására és az ellene való védelemre irányuló intézkedések elemzése áll. Az extraterritoriális joghatóság létezése miatt (amely nem kivételes például a büntetőjog vagy a versenyjog alapján) olyan helyzetek merülhetnek fel, amikor egy ország hatóságai által végrehajtandó megfigyelési cselekmény az adott országban jogszerű, de a megfigyeléssel érintett valamennyi országban (pl. a kommunikációban részt vevő másik fél országában) nem jogszerű.

Normális esetben ezeket a különbségeket a bűnüldözési szervek és a nemzeti biztonsági ügynökségek közötti nemzetközi együttműködés hagyományos módszereinek alkalmazásával kellene kiegyenlíteni, de ez nyilvánvalóan nem mindig történik meg.

Még az EU-n belül is előfordulhat, hogy a tagállamok a nemzetbiztonság támogatására olyan műveleteket hajtanak végre, amelyek ellentétesek lehetnek a másik érintett tagállam érdekeivel és/vagy jogszabályaival.

Ilyen esetekben a kormányzati megfigyeléssel szembeni védelmi intézkedések előkészítése jogos, kívánatos és jelentőségteljes cselekedetként igazolható lehet, feltéve természetesen, hogy ez technikailag lehetséges. Még ha egy elektronikus hírközlési szolgáltató (electronic communications service, „ECS”) a saját nemzeti joga szerint köteles is hozzáférést biztosítani a hálózatán vagy szolgáltatásán keresztül folytatott kommuÜgyvédek Lapja 2022 | 5

megfigyelés, ha a megfigyelés legalább egy alanyát előre, a megfigyelés megkezdése előtt azonosítják.

2) Felügyeleti kockázatok Az ügyvéd szempontjából a következő különböző kockázati kategóriákat kell azonosítani. a) Egy beszélgetés rögzítése bármelyik résztvevő tudta nélkül (az online vagy offline elektronikus kommunikáció technikai lebonyolításában részt vevő egyes vagy összes szolgáltató segítségével vagy anélkül, például az internet-hozzáférés szolgáltatója, vagy az e-mail vagy más elektronikus üzenetküldő rendszerek harmadik fél szolgáltatója segítségével). b) A beszélgetéssel kapcsolatos metaadatok rögzítése (a felek azonosítója vagy személyazonossága, idő, időtartam, az üzenetek hossza/mérete, a felek tartózkodási helye, a hozzáférés IP vagy fizikai címei stb.) c) Hozzáférés a végfelhasználói kommunikációs eszközökhöz (okostelefon, számítógép), és így a kommunikáció vagy a kapcsolódó metaadatok rögzítése a végfelhasználói oldalon, vagy a végfelhasználói eszközön tárolt naplók és egyéb metaadatok (beszélgetési előzmények stb.) rögzítése, illetve az azokhoz való hozzáférés. d) Az adatokhoz való hozzáférés a leselejtezett berendezésekből vagy adathordozókról történő helyreállítás útján. e) Hozzáférés a nem beszélgetéses adatokhoz, pl. tárolt dokumentumokhoz, kutatási vagy használati előzményekhez.

3) Felhasználási forgatókönyvek Az alábbi lista felsorolja a főbb felhasználási forgatókönyveket, amelyek potenciális megfigyelési kockázatot jelentenek: a) Ügyféllel vagy egy másik ügyvéddel kommunikáló ügyvéd (beleértve a „normál” irodai telefonon, VoIP-on illetve az OTT (elektronikus hírközlési szolgáltatás – a szerk.) szolgáltatókon, például WhatsAppon stb. keresztül történő kommunikációt); b) Ügyvéd e-mailt küld egy ügyfélnek vagy egy másik ügyvédnek; c) Ügyvéd az ügyfélnek vagy egy másik ügyvédnek e-mail-től eltérő technológiával küld dokumentumokat;

9

10

Érdekérvényesítés

d) Ügyvéd e-kormányzati/e-bírósági megoldásokat használ a dokumentumok (pl. bírósági beadványok) küldésére, fogadására és tárolására; e) Ügyvéd elektronikusan tárolja/visszakeresi az aktákat, dokumentumokat és nyilvántartásokat (nem küldi el harmadik félnek); f) Ügyvéd jogi kutatást végez; g) Ügyvéd selejtezi a biztonsági kockázatot jelentő informatikai berendezéseket (telefonokat, számítógépeket, valamint a memóriát vagy merevlemezt használó faxot, szkennereket, nyomtatókat és fénymásolókat).

Az alábbi elemzés első része a fenti forgatókönyvek többségének közös jellemzőit vizsgálja, a második rész pedig a vonatkozó forgatókönyvek speciális jellemzőit tekinti át.

7. A kommunikáció titkosságának biztosítása - konkrét felügyeleti kockázatok és lehetséges ellenintézkedések 1. kockázat: A beszélgetések és a kapcsolódó metaadatok rögzítése

Az alkalmazott technológiától és szolgáltatásoktól függően a beszélgetés általában rendelkezik bizonyos fokú védelemmel. A kommunikáció azonban gyakran különböző hálózati szegmenseken halad át, amelyek nagyon eltérő képességekkel és más-más veszélyekkel rendelkeznek. A hagyományos telefonhívások helyi központjai csak fizikai szinten védettek (pl. zárt szekrényekben), amely védelem épületeken belül könnyen kijátszható. a) Szolgáltatók általi rögzítés

A jól meghatározott szabványok hatálya alá tartozó szolgáltatásokban, például a vezeték nélküli technológia (például az UMTS és az LTE) által biztosított infrastruktúrán belül a beszélgetések bizonyos szintű védelmére van szükség. Ugyanakkor az ilyen szolgáltatások szolgáltatóitól is megkövetelhető, hogy a kormányzati szervek számára hozzáférést biztosítsanak az egyébként védett beszélgetésekhez. Az EU-ban az „elektronikus hírközlés” 2002es rendszere alapján engedélyezett hálózatok és szolgáltatások kötelesek lehetővé tenni a jogszerű lehallgatást (lásd a 2002/20/EK irányelv A.11. mellékleté-

nek A.11. pontját), és ennek elmulasztása a legtöbb nemzeti hatóság számára lehetővé teszi a szolgáltatás vagy hálózat működésének leállítását. Ez magában foglalja a vezetékes és mobiltelefon-szolgáltatásokat, valamint az internet-hozzáférést.

A már meglévő internet-hozzáférésre épülő szolgáltatások azonban nem minősülnek „elektronikus hírközlési” szolgáltatásnak. Így bár az e-mail és az azonnali üzenetküldés (chat) elektronikus hírközlésnek minősül, az olyan szolgáltatások, mint a Skype, a Viber vagy más hasonló, „inapp” (olyan „alkalmazáson belüli” műveletek, amelyek egy mobilalkalmazáson belül zajlanak – a szerk.) hívásokat használó szolgáltatások nem minden esetben minősülnek elektronikus hírközlési szolgáltatásnak az EU valamennyi tagállamában (ebben a dokumentumban ezeket „OTT-szolgáltatásoknak” nevezzük).

Bizonyos bűnüldöző szerveknek illetve nemzetbiztonsági ügynökségeknek sikerült meggyőzniük néhány OTT-szolgáltatót, hogy működjenek együtt velük, és gyakorlatilag ugyanolyan szintű hozzáférést biztosítsanak számukra, mint a hagyományos elektronikus hírközlési szolgáltatások esetében.

Ha azonban az OTT-szolgáltató egyáltalán nem rendelkezik technikai jelenléttel egy országban (például csak értékesítési munkatársakkal rendelkezik), a legtöbb ügynökség számára nagyon nehéz nyomást gyakorolni az ilyen szolgáltatókra, ha azok nem akarnak együttműködni. Ennek megfelelően az ügynökségeknek a nemzetközi koordinációs és együttműködési csatornákhoz kell fordulniuk. Továbbá a törvény értelmében az OTT-szolgáltatónak nem kell rendelkeznie a saját költségén történő lehallgatás lehetővé tételére szolgáló külön kapacitással. Ezért, ha egy OTT-szolgáltató az együttműködés mellett dönt, sikeresebb lehet abban, hogy a jogszerű lehallgatás költségeit az azt igénylő kormányzati szervre hárítja.

A csak más joghatóságok területén fizikai jelenléttel rendelkező OTT-szolgáltatások használata egyfajta védelmi intézkedésként szolgálhat a helyi hatóságok célzott megfigyelése ellen, feltéve, hogy az együttműködés nem túl erős a joghatóságok között. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a legnépszerűbb OTT-szolgáltatók fizikailag olyan országokban találhatók, ahol - legalábbis anekdotikus bizonyítékok alapján - a tömeges megfigyelés kockázata a legjelentősebb. Azt is fontos megjegyez-

ni, hogy minden OTT-szolgáltatás rögzíthető az internet-hozzáférési szolgáltató szintjén, és a helyi mobilhálózat-üzemeltető vagy vezetékes internetszolgáltató természetesen könnyen rögzítheti az e-maileket jogi lehallgatás céljából.

Lehetséges ellenintézkedések

A megfigyelés elleni védőintézkedések végrehajtása hatással lehet a szolgáltatás könnyű használhatóságára vagy hatékonyságára. Ezt a szempontot figyelembe kell venni, bár elsőbbséget kell adni a titoktartás biztosítására való törekvés deontológiai kötelezettségének. a) A kommunikáció titkosítása mint védelem Az egyik megoldás lehet a beszélgetések titkosítása. A titkosítási módszerek sokfélék és változatosak, ezért mélyebbre kell ásni, hogy megértsük, mi titkosított és mi nem.

Például, bár még a második generációs mobilhívások is titkosítva vannak a végfelhasználói eszköz és a bázisállomás között, ez a titkosítás gyenge még egy elszánt magántámadóval szemben is, aki bizonyos erőforrásokkal rendelkezik. Még ha egy szolgáltató a szolgáltatását titkosítottként is forgalmazza, a szolgáltatónak akkor is hozzáférése lehet a titkosítási kulcsokhoz, így az adott beszélgetés csak addig biztonságos, amíg a szolgáltató nem kényszerül a bűnüldözési szervekkel való együttműködésre.

Mindazonáltal léteznek olyan végfelhasználói eszközök (pl. telefonok, PBX), amelyek végponttól végpontig terjedő titkosítást biztosítanak a kompatibilis eszközök között, és mind a hagyományos telefonhívásokat, mind az OTT-hívásokat titkosítják.15 Fontos azonban megjegyezni, hogy: - nem mindegyik megoldás nélkülözi a kormányzati szervek számára a „jogi kiskaput”, amelyhez hozzáférhetnek; - a végponttól végpontig tartó titkosításhoz mindkét félnek kompatibilis eszközöket kell használnia; és - egyes országokban, még az EU-n belül is, nemzetbiztonsági okokból korlátozható az ilyen termékek behozatala vagy értékesítése.16 A végponttól végpontig tartó titkosítás speciális szoftver futtatásával biztosítható okostelefonon vagy táblagépen.17 A WhatsApp és a Viber is lehetővé tette (vagy akár alapbeállításként biztosította), hogy a szolÜgyvédek Lapja 2022 | 5

Érdekérvényesítés

gáltatásaik eléréséhez használt szoftverek beépítsék a beszélgetések végponttól-végpontig titkosítását.

A legtöbb, csak szoftveres megoldás nem használja a hagyományos mobilszámokat a hívásirányításhoz vagy üzenetküldéshez.

Továbbá, ha csak szoftveres végponttól-végpontig történő titkosítást használunk, a beszélgetés továbbra is ki van téve az eszközön futó operációs rendszer vagy szoftverkörnyezet (pl. Android) szintjén történő támadásoknak (lásd alább részletesebben a „Hozzáférés az eszközökhöz” című részt).

Ami az eszközöket illető jogi kiskapuk kockázatát vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatók megbízhatatlan ígéreteinek kockázatát illeti, a jogászok számára nagyon nehéz egyéni szinten bármit is tenni ez ellen, ahogyan a hálózati berendezések szintjén lévő kiskapuk vagy a támadó számára pl. SSL tanúsítványokat kiadó megbízhatatlan tanúsító hatóságok ellen sem lehet intézkedéseket tenni. b) Nem regisztrált telefonok használata kommunikációra vagy olyan telefon használata, ahol az előfizetői/felhasználói adatok elavultak Amint arról széles körben beszámoltak, a franciaországi Bataclanban elkövetett terrortámadások során az elkövetők ahelyett, hogy titkosítást használtak volna, csupán olcsó telefonokat használtak a kommunikációhoz, amelyeket később eldobtak. Mivel a legtöbb tagállamban a felhasználó azonosítása nélkül is lehet új SIM-kártyát vásárolni, és vannak olyan feltöltőkártyás telefonok, ahol a korábbi felhasználók nem kötelesek regisztrálni az előfizetés új felhasználóra történő átruházását (sőt, egyes tagállamokban nincsenek olyan szabályozási vagy egyéb mechanizmusok, amelyek ezt lehetővé tennék), ez a lehetőség is nyitva áll a megfigyelési kockázatok mérséklésére. b) A beszélgetések metaadatainak rögzítése

A legfontosabb különbség a metaadatok rögzítése és magának a beszélgetésnek a rögzítése között az, hogy végzésre vagy más külső jóváhagyásra általában nincs szükség ahhoz, hogy egy kormányzati szerv hozzáférjen a kommunikáció ilyen vagy összes metaadatához (és ezért a megfigyelés „papíralapú nyoma” is minimális lesz.) Ügyvédek Lapja 2022 | 5

Lehetséges ellenintézkedések

A szolgáltatás nyújtása során létrejövő beszélgetések metaadatainak nagy részét a szolgáltató rögzítheti, kivéve, ha a szolgáltató kifejezetten úgy dönt, hogy kizárja az ilyen adatok rögzítését. Technikailag nem lehetséges, hogy egy ügyvéd (vagy bárki más) megakadályozza az ilyen metaadatok rögzítését. Ha egy ügyvéd hagyományos telefonszámot hív, még végponttól végpontig tartó titkosítás használata esetén is minden fontos metaadatot rögzít a szolgáltató, beleértve a hívott számot, a hívás időtartamát stb. Ha tehát ez problémát jelent, az ügyvédnek kerülnie kell ezt a kommunikációs módszert, és helyette OTT-szolgáltatásokat kell használnia.

Kockázat: Hozzáférés az eszközökhöz

Ahogy fentebb említettük, még a végponttól végpontig tartó titkosítás is hiábavaló lehet, ha a támadó hozzáférhet magához a végfelhasználói eszközhöz.

A nagyszámú lehetséges eszközre telepíthető különböző szoftverek sokfélesége miatt a legnagyobb kockázatot a szoftver-sebezhetőségek jelentik, azaz az érintett eszközön használt szoftverkörnyezet egyes elemeiben nem javított hibák. Egy támadó kihasználhatja ezeket a sebezhetőségeket, hogy jogosulatlanul hozzáférjen az eszköz funkcióihoz, és így átvegye az irányítást az eszköz felett, beleértve a hívások rögzítését vagy a fontos metaadatokat tartalmazó naplófájlokhoz való hozzáférést.

Az eszközön található rosszindulatú szoftverek (vírusok, férgek stb.) ugyanilyen jogosulatlan hozzáférést biztosíthatnak a támadóknak. Ez a rosszindulatú szoftver véletlenül is települhet, egyebek között az eszközön elért rosszindulatú weboldalakon keresztül.

Végül, de nem utolsósorban az eszközhöz való fizikai hozzáférés is biztosíthatja a támadók számára ezeket a lehetőségeket.

Lehetséges ellenintézkedések

Az ilyen kockázatok csökkenthetők a fenti ajánlásokban meghatározott alapvető informatikai biztonsági higiénia alkalmazásával, valamint az eszközhöz való fizikai hozzáférés korlátozásával, illetve az eszközök megfelelő időközönkénti cseréjével. Az eszközök jelszó alapú lezárásának és az ilyen, elveszésre hajlamos eszközö-

kön tárolt adatok titkosításának lehetővé tétele olyan minimálisan fontos óvintézkedés, amelyet minden ügyvédnek meg kell tennie, függetlenül attól, hogy a megfigyelés elleni védelemre törekszik-e vagy sem. Természetesen erős jelszavakat kell használni és gyakran változtatni.

Kockázat: Korábban törölt adatok

Az ügyvédeknek és az ügyvédi irodáknak gyakran meg kell semmisíteniük bizonyos informatikai berendezéseket, amelyek nem illékony memóriát vagy adathordozókat (adatközvetítőket) tartalmaznak, mint például telefonok, laptopok, számítógépek. A modern szkennerek és fénymásolók gyakran rendelkeznek beépített memóriával vagy merevlemezzel.

Amennyiben az ilyen eszközöket nem selejtezik megfelelő módon, bárki, aki hozzáfér az ilyen adathordozókhoz, visszaállíthatja az eszközökön tárolt adatok jelentős részét, még akkor is, ha az adatokat korábban törölték.

Lehetséges ellenintézkedések

Fontos, hogy az ügyvédek gondoskodjanak arról, hogy az ilyen adathordozókon lévő összes adatot selejtezés előtt felülírják, vagy hogy az adathordozókat fizikailag megsemmisítsék, vagy hogy az összes adathordozót biztonsági célból megőrizzék (és ne adják el). A legtöbb irodai papírmegsemmisítő alkalmas a CD-k és DVD-k fizikai megsemmisítésére, de a merevlemezek és SSD-k megsemmisítése viszonylag költséges lehet.

Ha az adathordozókat az ügyvéd telephelyén kívül, harmadik fél által semmisítik meg, célszerű a harmadik féltől igazolást kérni arról, hogy a megsemmisítés valóban megtörtént.

Kockázat: Hozzáférés a nem beszélgetéses (tárolt) adatokhoz

A beszélgetésekhez nem kapcsolódó adatok, például az ügyvédi iroda telephelyén vagy harmadik félnél tárolt adatok hasonlóan ki vannak téve a megfigyelés veszélyének, mint a beszélgetésekhez kapcsolódó adatok. Általában az ilyen, az ügyvédi iroda telephelyén található adatokhoz való kormányzati szervek általi hozzáférés további szabályozási biztosítékokhoz (pl. végzés) kötött. A harmadik fél által az ügyvéd számára megőrzött adatokhoz

11

12

Érdekérvényesítés

való hozzáférés azonban gyakran nem tartozik ugyanolyan szabályozási biztosítékok hatálya alá, mint amilyenek az ügyvédi iroda helyiségeiben érvényesek, és a szolgáltató nem feltétlenül ismeri el az információt bizalmasnak.

Lehetséges ellenintézkedések

Még ha az ügyvédi irodától a tárolóhelyig történő továbbítás olyan módszerrel is védett, mint az SSL-titkosítás, akkor is ajánlott az úgynevezett „ügyféloldali titkosítást” lehetővé tevő tárolási szolgáltatások használata.18 Rendkívül fontos azonban, hogy ilyen esetekben az ügyvéd gondoskodjon a titkosított adatokhoz való hozzáféréshez használt jelszó vagy egyéb biztonsági mechanizmusok (pl. tokenek) biztonságos elhelyezéséről is. Megszokott, hogy a jelszó elvesztése esetén is a hitelesítés alternatív, megbízható módjának biztosításával hozzá lehet férni egy erőforráshoz. A titkosítás esetében azonban ez nem így van: ha az ügyvéd elveszíti ezt a jelszót, a szolgáltatónak nem lesz technikai eszköze arra, hogy hozzáférést biztosítson a titkosított adatokhoz, így a titkosított adatok biztosan elvesznek.

8. Egyes kommunikációs technológiákra vonatkozó ajánlások a) A hálózatok biztonsága

Bár a wi-fi hálózatok használata széles körben elterjedt, az ügyvédnek óvatosnak kell lennie, amikor ezeket használja. Általánosságban elmondható, hogy a wi-fi nem igazán alkalmas bizalmas információk kezelésével járó szakmai felhasználásra, kivéve, ha a VPN-ek használatához hasonló, végponttól végpontig terjedő titkosítással ellátott extra biztonsági réteggel rendelkezik.

Egy ilyen extra titkosítási réteg nélkül egy ügyvédnek nem szabadna olyan wi-fit használnia, amely a legalapvetőbb hozzáférés-szabályozás nélkül biztosítja az ügyféladatok küldését. Ilyen óvintézkedések hiányában bárki, aki a közelben tartózkodik (névtelen személyek, gépek) megtekintheti és rögzítheti a teljes adatforgalmat.

Továbbá, csak azért, mert egy hálózat jelszóval védett, önmagában nem lesz biztonságosabb, mint a „nyílt” wi-fi hálózatok. Ha egy azonosíthatatlan támadó is csatlakozhat ugyanahhoz a hálózathoz, mivel a jelszó megosztásra kerül (például mindenkivel, aki

látótávolságon belül van, vagy aki korábban használta a hálózatot), akkor a támadónak ugyanolyan lehetősége lesz betekinteni az ügyvéd adatforgalmába, mint egy jelszó nélküli wi-fi hálózat esetében. Ezért az ügyvédeknek tartózkodniuk kell a VPN nélküli wifi használatától, ha nem lehet megbizonyosodni arról, hogy a wi-fi jelszavát az elmúlt egy-két napban megváltoztatták.19 A „vendégfelhasználók” megbízható és biztonságos hitelesítése kissé bonyolult, és kétségtelenül ennek köszönhetően nagyon ritka.

A mobilinternet használata biztonságosabb, mint a wi-fi használata, de az előbbi nem mindig lehetséges külföldön.

A legbiztonságosabb megoldás a VPN hálózati kapcsolat létrehozása a mobil eszköz és az iroda vagy más érzékeny mobil IT-erőforrás között.

Ezt a kérdést akkor is fontos szem előtt tartani, amikor az ügyvédek (ingyenes) wifi hozzáférést biztosítanak ügyfeleiknek az ügyvédi irodában - az ügyvédi iroda ilyenkor tudtukon kívül szükségtelenül veszélyeztetheti ügyfelei adatait. Az ügyfeleknek kínált wi-fi kapcsolat nem szabad, hogy azonos legyen az irodában használttal. A két hálózat közötti különbséget el kell magyarázni az iroda minden tagjának és alkalmazottjának, és meg kell kérni őket arra, hogy soha ne használják az ügyfelek wi-fi hálózatát irodai célokra. Az ügyvédeknek továbbá csak akkor szabad Wi-Fi hozzáférést biztosítaniuk ügyfeleik számára, ha biztosítani tudják a hálózat megfelelő védelmét és megbízhatóságát.20 Az egyéni ügyvédeknek és a kisebb ügyvédi irodáknak szem előtt kell tartaniuk, hogy ha a bérbeadójuk által biztosított vezetékes hálózatot (pl. Ethernet) használnak (pl. szolgáltatásokkal ellátott irodai környezetben), akkor a bérbeadójukkal (vagy lehetőleg egy informatikai szakértővel) meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az egyes bérlők LAN-jai biztonságosan el vannak választva egymástól. Ha más bérlők hozzáférhetnek az ügyvédi iroda számítógépeihez, akkor ezek a számítógépek és a rajtuk lévő ügyfélfájlok jelentős kockázatnak vannak kitéve, még akkor is, ha a mindennapi felhasználó esetleg nem is tudja, hogyan lehet ilyen hozzáférést szerezni. b) E-mail üzenetek

Az ügyvédi irodák által használt e-mail üzeneteket többféleképpen rögzíthetik, akár a feladó vagy a címzett telephelyén

lévő helyi hálózat szolgáltatója, akár a feladó vagy a címzett internet szolgáltatója (ha nem azonos a helyi szolgáltatójával), akár az a szolgáltató, aki hozzáférést biztosít az e-mailekhez, akár az, aki az e-maileket továbbítja a címzettnek.

A kormányzati megfigyelés és a szolgáltató kötelezettsége szempontjából az e-mail szolgáltatók inkább az OTT-szolgáltatókhoz hasonlítanak, és nem vonatkoznak rájuk eleve a felügyeleti szervek igényeinek megfelelő, az e-mailek rögzítésére és megőrzésére vonatkozó kifinomult követelmények - legalábbis addig nem, amíg ezek az ügynökségek meg nem keresik őket, hogy biztosítsák ezeket a funkciókat. Ettől függetlenül az e-mailekhez való hozzáférés biztosításához mindig külső jóváhagyást (pl. bírói végzést) kell kérni a felügyeleti ügynökségektől.

Az e-mail szolgáltató és a helyi ügyfélszoftver közötti kapcsolatot egyre gyakrabban SSL-titkosítással védik. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy amikor a szolgáltató továbbítja az üzenetet a címzett szolgáltatójának vagy a köztes szolgáltatóknak, az üzenet titkosított marad. A jövőben az ilyen titkosítás általánosabbá válhat, de az e-mail szolgáltatók nagy száma és eltérő konfigurációjuk miatt nagyon nehéz az e-mailek végponttól végpontig tartó titkosítását biztosítani anélkül, hogy feláldoznánk az üzenet mindenhová történő kézbesítésének képességét.

Az ügyfél-ügyvéd kommunikáció jogi biztosítékai szempontjából az ügyvédi iroda által kezelt belső e-mail szolgáltatás használata nagyobb jogi védelmet nyújt. A gyakorlatban azonban az ügyvédi irodák többsége esetében a működési és technikai biztonság és megbízhatóság valószínűleg jobban sérülne e „házi” megközelítés miatt, mint amennyit a kiegészítő jogi biztosíték nyújtana. Az e-mailek nem célzott tömeges megfigyelése technikailag lehetséges a legnagyobb e-mail szolgáltatók számára.

Ezért fontos, hogy az e-mailek végponttól végpontig tartó titkosításának képessége már beépítésre került a legtöbb e-mail kliensbe („mail user agents”).

Tekintettel arra is, hogy az európai ügyvédek nagy száma rendelkezik az elektronikus aláírásra szolgáló X.509 tanúsítványokkal (és hasonló tanúsítványokkal a titkosításhoz), az e-mailek biztonsága jelentősen javulhatna az EU-n belül, ha létezne egy könnyen használható és megbízható címtár az ügyvédek titkosítási tanúsítványairól. Ügyvédek Lapja 2022 | 5

Érdekérvényesítés

Ha ez a titkosítás nem lehetséges, mert például titkosítási tanúsítvány nélkül kívántak e-mailt küldeni az ügyfélnek, akkor jobb lenne a legfontosabb ügyféladatokat egy csatolmányban titkosítani, és egy egyszeri jelszót küldeni az ügyfélnek más csatornán (pl. SMS-ben vagy telefonon, nem pedig e-mailben). c) Elektronikus bírósági és e-kormányzati eljárások

Az ügyvédeknek egyre gyakrabban kell használniuk a bírósági hatóságok által biztosított elektronikus továbbítási lehetőségeket a dokumentumok benyújtásához és fogadásához. Az ilyen megoldások használata során fennáll a harmadik felek vagy külföldi kormányok illetéktelen hozzáférésének kockázata. A dokumentumok titkosított továbbítása és a titkosított tárolás fontos védelmi intézkedés, de ezeket a lehetőségeket egyre gyakrabban csak a rendszeréhez hozzáférést biztosító állami szolgáltató tudja biztosítani. Egyes tagállamokban a kamarák vagy jogászegyesületek biztosíthatják az elektronikus továbbítási lehetőségeket, és az állam szerepe az ilyen szolgáltatásokhoz való átjáró biztosítására korlátozódik. Bár ennek vannak előnyei, például a rendszer ellenőrzésének a szakmán belül tartása, az ügyvédek számára az igényeikhez igazított gyakorlati megoldások biztosítása, valamint annak biztosítása, hogy teljes körű tájékoztatást kapjanak a használatukról és az esetlegesen bekövetkezett káros eseményekről, a költségeket és a kockázatot is a létesítményeket biztosító kamarákra vagy jogászegyesületekre hárítja. Emiatt nem biztos, hogy ez a megoldás minden ügyvédi kamara és jogászegyesület számára megfelelő.

vánosság előtt is be tudják mutatni, hogy milyen intézkedéseket tettek. Ennek lényeges eleme, hogy minden kockázatelemzést strukturált és koherens alapon közelítsenek meg.

Ennek megfelelően ez az útmutató javasol egy rendszert, amelynek alapján a kamarák és a jogászegyesületek megpróbálhatnak ajánlásokat tenni tagjaiknak arra vonatkozóan, hogy milyen szisztematikus és strukturált megközelítést lehetne alkalmazni a kockázatok mérséklése érdekében.

Az ebben az útmutatóban megfogalmazott javaslatok alapul szolgálhatnak ahhoz, hogy az egyes kamarák és jogászegyesületek részletesebb ajánlásokat vagy akár kötelező követelményeket határozzanak meg tagjaik számára, hasonlóan a papíralapú dokumen-

Jegyzetek 1

2

3 4 5

6 7

4. KÖVETKEZTETÉSEK

Az informatikai rendszerek abszolút védelme a törvényes vagy egyéb megfigyeléssel és a hacker támadások egyéb formáival szemben nem érhető el. Az informatikai rendszerek mindig sebezhetőek lesznek, és amint ezen útmutató is jelzi, nem létezik olyan átfogó rendszer, amely teljes körű védelmet nyújt az adatoknak. Az ügyvédek által tárolt adatok, valamint az ügyvédek és az ügyfelek közötti kommunikáció napi szinten sokféle biztonsági kockázatnak van kitéve.

Ennek fényében az ügyvédek számára fontos, hogy ügyfeleik és a szélesebb nyilÜgyvédek Lapja 2022 | 5

8

9

http://www.ccbe.eu/fileadmin/speci­ ality_distribution/public/documents/ SURVEILLANCE/SVL_Position_papers/ EN_SVL_20160428_CCBE_recommen­ dations_on_the_protection_of_client_ confidentiality_within_the_context_of_sur­ veillance_activities.pdf FIPS Kiberbiztonsági keretrendszer. FIPS 800-53: NIST Special Publication 800-53 Revision 4, April 2013, Security and Privacy Controls for Federal Information Systems and Organizations.

A FIPS a „Federal Information Processing Standards” (szövetségi információfeldol­ gozási szabványok) rövidítése. http://www.nist.gov/cyberframework/up­ load/cybersecurity-framework-021214.pdf NIST Small Business Information Security: A hivatkozott link nem elérhető, helyette ezt javasoljuk megtekintésre: https:// nvlpubs.nist.gov/nistpubs/ir/2016/NIST. IR.7621r1.pdf - A szerk.)

Lásd pl. Edward Humphreys: „ISO/IEC 27001 for Small Businesses: Practical Advice”, közzétette az ISO 2010-ben.

Az ilyen kockázatok kezeléséről szól a „Guide de sécurité de l’information pour les avocats” (Információbiztonsági útmutató ügyvédek számára) vagy a NIST Small Business Information Security (Kisvállalkozások információbiztonsága) című dokumentuma: The Fundamen­ tals (Az alapok) című dokumentum a http://csrc.nist.gov/publications/drafts/ nistir7621-r1/nistir_7621_r1_draft.pdf címen, és természetesen az ISO 27002 és a NIST FIPS 800-53 hosszabb listái.

További háttérinformációkért lásd az útmutató 2. pontját: http://nvlpubs.nist. gov/nistpubs/SpecialPublications/NIST. SP.800-83r1.pdf.

Káros kódok küldésével egy üzenetben vagy azzal, hogy a felhasználót egy veszé­ lyes weboldalra irányítja, amely tartalmaz rosszindulatú programokat.

tumok és a személyes kommunikáció védelmére létrehozott rendszerekhez.

Ezen útmutató követése azonban nem tekinthető pusztán „kipipálható” feladatnak.

Az informatikai rendszerek biztonságát fenyegető veszélyek folyamatosan fejlődnek, ahogyan maguk az informatikai rendszerek is. Még a legnagyobb ügyvédi irodáknál sokkal jobban felszerelt nagy szervezetek is ki vannak téve biztonsági réseknek, annak ellenére, hogy mindent megtesznek az ellenük való védekezés érdekében.

A kérdés tehát nem az, hogy az informatikai biztonság sérülése megelőzhető-e, hanem inkább az, hogy az ügyvédek hogyan tudják bizonyítani, hogy átgondolták a kérdéseket, foglalkoztak azokkal, és megtették a megfelelő ellenintézkedéseket.

10 A szoftver sebezhetőségét, amely jogosulatlan információgyűjtésre vagy jogosulatlan kódok futtatására használha­ tó, „exploit”-nak nevezzük.

11 A sikeres támadások arányában mutatko­ zó különbség gyakran abból adódik, hogy a rosszindulatú kódokat egy bizonyos típusú eszközre kell programozni, ezért a kevésbé használt rendszerek kevésbé népszerűek a rosszindulatú támadások szempontjából.

12 https://www.av-test.org/en/antivirus/, http://www.av-comparatives.org/dyna­ mic-tests/, 13 https://www.virusbtn.com/vb100/la­ test_comparative/index 14 Lásd az egyik, az androidos eszkö­ zökről szóló jelentésnél: http://www. av-comparatives.org/wp-content/uplo­ ads/2015/09/avc_mob_2015_en.pdf 15 Investigatory Powers Tribunal Libery et al. vs. GCHQ 160 (ii): http://www.ipt-uk. com/docs/IPT_13_168-173_H.pdf.

16 http://www.cryptophone.de/en/pro­ ducts/mobile/, Blackphone: https://www. silentcircle.com/products-and-solutions/ devices/, http://www.bull.com/hoox stb.

17 Például a kriptofon behozatala és értéke­ sítése Magyarországon biztonsági okokra hivatkozva tilos.

18 Lásd pl. a Cellcrypt, Chatsecure, Signal Private Messenger, Silent Circle, wickr stb. egyéb termékeit.

19 Pl. SpiderOak, TresorIT. 20 A támadó a megosztott és a közösen használt jelszavak beírásával lehallgathat­ ja a wi-fi hozzáférési pont és a használt eszköz közötti kommunikációt. Ez azon­ ban nem olyan egyszerű, mint egy nyílt wi-fi hálózat esetében. (WPA PSK).

21 Ahelyett, hogy jelszó nélküli vagy egyetlen jelszóval védett wi-fi kapcsolatot használ­ nánk, használhatunk például egy hotspot hozzáférési generátor rendszert. http:// www.zyxel.com/us/en/products_servi­ ces/uag50.shtml

13

14

Interjú – Útkeresés a Balkánon

Aggódunk amiatt, ami a térségünkben történik Beszélgetés Boriszlav Boyanovval a Balkán ügyvédségének helyzetéről

A Balkan Legal Forum 2022 (Balkán Jogi Fórum „BLF”) az International Bar Association (Ügyvédi Kamarák Nemzetközi Szövetsége „IBA”) Európai Regionális Fóruma (EURF) által szervezett konferencia, amelyet huszon­ két éve rendszeresen összehívnak. Ezt a fontos nemzetközi tanácskozást legutóbb 2022. június 30. - július 1-je között rendezték meg Bécsben. A megbeszélések előzményeiről és annak eredményeiről Boriszlav Boyanovot, a szófiai Boyanov & Co. ügyvédi iroda vezetőjét, International Bar Association (IBA) Európai Regionális Fórumának és az IBA Ügyvédi Kamarák Vezetői Bizottságának igazgatósági tagját kérdeztük. A vele készített levél-interjút az alábbiakban adjuk közre.

Mi volt az IBA EURF célja, amikor létrehozták?

– A BLF-et 2000-ben hozták létre. Ez közvetlenül a balkáni háború után történt, és az volt az elképzelés, hogy egyesítsük a régió gazdasági jogászait, megvitassuk a problémáinkat, és megmutassuk, hogy sokkal több közös van bennünk, valamint, hogy ugyanazok a gondjaink.

Emellett, ami nem kevésbé fontos, ez egy sikeres kísérlet volt arra, hogy a régióba hozzunk magas színvonalú nemzetközi előadókat a helyi ügyvédek oktatása érdekében, ésszerű költségek mellett. Az első fórum nagyon sikeres volt, résztvevőket és előadókat vonzott Európából és Amerikából. Már ezen a rendezvényen is rájöttünk, hogy nem a Balkánról van szó - ez Közép- és Kelet-Európára vonatkozik, de a fórum erős lett, és úgy döntöttünk, hogy megtartjuk.

Egy másik különlegesség, hogy bár a fórumot az IBA nevében szervezik, ez egy olyan ötlet, aminek a kivitelezését a régió néhány ügyvédje végzi, természetesen az Európai Regionális Fórum (2007-ig Kelet-Európai Fórum) és az IBA Ügyvédi Kamarai Bizottsága támogatásával. Az egyik fő célunk az volt, hogy a költségeket alacsonyan tartsuk, és hogy a régióból érkező ügyvédek részt vehessenek egy első osztályú nemzetközi rendezvényen, kimagaslóan magas szakmai tartalommal és előadókkal. Az évek során a BLF-et számos alkalommal a régió „legjobb jogi rendezvényének” nevezték.

– Bécsben az öt kontinens 34 országából érkeztek résztvevők. Az évek során átlagosan 30-35 országból érkeztek ügyvéd kollégák. Ez a rendezvény kiváló minőségét (témák, előadók és szervezés) igazolja.

Az IBA az ügyvédek vezető nemzetközi szervezete, és természetesen teljes mértékben támogatta a rendezvényt. Meg kell említeni, hogy az IBA elnöke mindig részt vett a fórumokon, ami az IBA ezirányú elkötelezettségét is mutatja. Ezenkívül a balkáni és kelet-közép-európai régió fontos, nagy fejlődési potenciállal bír, és ezért érdekes a más országokból érkező kollégák számára.

A most Bécsben megrendezett BLF a 11. volt a sorban. Miért foglalkozik az IBA ilyen intenzíven a balkáni jogi világával és a ottani jogászok problémáival?

Az úgynevezett balkáni térségben vannak EU-tagállamok és nem EU-tagállamok. A jogi hivatást illetően a bécsi fórumon különbséget tettek a két típus között?

– Nem. 2000-es indulásunk óta soha nem különböztettük meg az országokat, az ügyvédeket vagy a résztvevőket.

Megértjük, hogy a kihívások, amelyekkel általában véve szembe kell néznünk, teljesen azonosak. A különbség csak a méret lehet.

A konferencia előkészítő dokumentumában azt írták: áttekintik húsz év tanulságainak alkalmazási lehetőségeit a jövőre nézve, és ami még fontosabb, megvitatják, hogy mi következik mindebből a régió ügyvédi irodái számára. És azt is írták: „ez a megbeszélés a régió határainál kialakult példátlan politikai helyzet összefüggésében zajlik, amelynek Európa- és világméretű következményei vannak; de előre kell tekintenünk, találkoznunk kell és eszmét kell Ügyvédek Lapja 2022 | 5

Interjú – Útkeresés a Balkánon

cserélnünk”. Mire gondoltak, amikor a régió határainál kialakult „példátlan politikai helyzetre” utalt?

– Őszintén szólva, azt hiszem, ez elég világos. Az ukrajnai háború (vagy „a speciális hadművelet”) kezdete után drámai feszültség alakult ki, és ez a mi országaink határainál is jelentkezik. Végső soron a mi feladatunk jogászként az, hogy a jogállamiságért és a társadalmi jólétért harcoljunk, mivel aggódunk amiatt, ami most történik.

Hogyan összegezné a balkáni régióban végzett ügyvédi tevékenységének elmúlt húsz évét, és mivel néz szembe most? Lát egyfajta történelmi cezúrát a háttérben?

– Maga a hivatás, és az, ahogyan gyakoroljuk, sokat változott. Egyéni ügyvédként kezdtük, ma már ügyvédi irodák dolgoznak határokon átnyúlóan, nemzetközi szabványok szerint. A nemzetközivé válás, a globalizáció, a jogszabályok egységesítése, az informatikai forradalom erős erők, amelyek egyre jobban felgyorsítják ezt a folyamatot. A mi régiónkban a globális változások helyi visszatükröződését látjuk.

Milyen elvárásokat támasztanak a régió jogászai a jövővel szemben?

– Ismétlem, nem hiszem, hogy más elvárásaink lennének, mint más régiókban élő kollégáinknak. A digitális átalakulás, a piacok változása, a kortárs ügyfelek, az ő igényeik és elvárásaik a joggyakorlatunk változásához vezetnek. Folyamatosan fejlődnünk kell, gyorsabbnak és hatékonyabbnak kell lennünk, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk szakmánk alapvető értékeiről.

A régió előtt álló problémák közül több is szóba került. Íme egy lista: a jogállamiság helyzete; az ügyvédek társadalmi elfogadottsága és megbecsülése; nemzetközi ügyvédi irodák jöttek és mentek - mi lesz a jövőben? Az ügyfél hangja - egyre hangosabb-e, és mit jelent ez az ügyvédi irodák számára? A technológia - megváltoztatja-e az ügyfeleket; megváltoztatja-e az ügyvédi irodákat?

– Az ügyfelek mind azt mondják, hogy a technológia így vagy úgy hatással van rájuk. Drámaian megváltoztatja az üzleti tevékenységüket. A jogi tanácsadás iránti Ügyvédek Lapja 2022 | 5

igényük is változik. A technológia valóban megváltoztatja az ügyvédi irodákat.

Befolyásolja a szolgáltatásnyújtás módját, és ami még fontosabb, megváltoztatja azt, ahogyan az ügyfeleiknek tanácsot adnak a jog ezen új és fejlődő területén.

Hogyan tudnak az ügyvédek a régióban a legjobban reagálni a fenntarthatósággal kapcsolatos tanácsot kérő ügyfelekre, és szükségük van-e az ügyvédeknek új készségekre ahhoz, hogy segítsenek az ügyfeleknek a jövőre való felkészülésben?

– Az ügyvédeknek mindig követniük kell a gazdasági, politikai és társadalmi fejleményeket, és a megfelelő információkkal, képzettséggel és kompetenciával kell reagálniuk. A mi hivatásunk szépsége az, hogy mindennap tanulnunk kell, új ismereteket és készségeket kell szereznünk jogi, üzleti, informatikai, széleskörű humanitárius világismeretet.

Milyen közvetlen kihívásokkal kell szembenéznie az ügyvédi hivatásnak a balkáni régióban?

– Ez egy nagy kérdés itt, a régió üzleti életben, beleértve az ügyvédi irodákat is. Ismeri a mondást: „A nehéz idők erős vezetőket teremtenek”. Az erős vezetőknek sikerült a semmiből sikeres szervezeteket létrehozniuk, de anélkül, hogy a „jó időkben” kellő figyelmet fordítottak volna a vezetők következő generációjának oktatására és motiválására.

Azt hiszem, az elmúlt években rájöttünk erre, és most megpróbáljuk ezt korrigálni.

Milyen kihívásokkal kell szembenéznie az ügyvédi hivatásnak a balkáni régióban az igazságszolgáltatás világát érintő informatikai forradalom fényében?

– A digitális átalakulásról a 2018-as BLF során beszéltünk. Az egyik kollégám azt mondta: „Boris, miközben a ’természetes intelligencia’ is hiányzik még, te meg már a

A mi feladatunk jogászként az, hogy a jogállamiságért és a társadalmi jólétért harcoljunk, mivel aggódunk amiatt, ami most történik.

Vannak-e sajátosságok a balkáni régióban az ügyvédi munka árazása tekintetében?

– Bár az árak tekintetében a régió a legalacsonyabb díjakkal rendelkezik, nincsenek sajátosságok. A híres nyugati „többet kevesebbért” évek óta norma. A verseny (beleértve az alternatív szolgáltatókat, a Big Four-t, a jogi technológiát stb.), az ügyfelek új elvárásai nyomást gyakorolnak a hatékonyabb munkára, az alacsonyabb díjakra és a hozzáadott érték nyújtására irányuló törekvésekre.

Szükségük van-e a régió hagyományos ügyvédi irodáinak új üzleti modellre?

– Általánosságban az ügyvédi irodák részben hagyományosan működnek, részben arra kényszerülnek, hogy megváltoztassák az üzleti modelljüket, sokkal nagyobb hangsúlyt téve a korporatív munkára, és annak még horizontálisabb kiszélesítésére.

A humán tőke - az ügyvédek - minden eddiginél jobban a figyelem középpontjában áll. Az ügyvédi irodáknak ki kell lépniük a kényelmi zónájukból, és kreatív, hatékony megoldásokat nyújtó, jól működő üzleti struktúrává kell válniuk.

mesterséges intelligenciáról beszélsz”.

Ugyanez az ügyvéd két évvel ezután elkezdte használni az automatizált megállapodásokat és más jogi technológiai segédanyagokat. Az informatikai forradalom gyorsan megváltoztat mindent - a világot, az ügyfeleinket és a személyes és szakmai életünket. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, modern emberként meg kell értenünk és el kell fogadnunk a változásokat.

A régióbeli ügyvédek szerint milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia megjelenése a jog világában?

– A jogi technológia, beleértve a mesterséges intelligenciát is, több igazságszolgáltatást és demokratizálódást tesz lehetővé az igazságszolgáltatásban és a jogállamiságban. Lehetővé teszi a hozzánk hasonló ügyvédek számára, hogy gyorsabban dolgozzanak, hogy nagy volumenben produktívabbak legyenek, hogy figyelmünket és agyunkat nagyobb és bonyolultabb kérdésekre összpontosítsuk. Az egyszerű és ismétlődő munka ki fog tűnni a szakmai életünkből, és azt - remélhetőleg - gépek fogják elvégezni.

Komlós Attila

15

16

Törvényértelmezés

A feljelentés és a vádolás összefüggésiről Egy bíró feladata természetesen az ítélkezés, aminek tisztességes és törvényes teljesítésével már maradékta­ lanul elvégzi a tőle, illetve a bíróságtól elvárható törvénykezési feladatokat. Azt is tudjuk azonban, hogy a XIX-XX. századi nagy elődeink ennél jóval többet tettek az igazságszolgáltatás társadalmi elismertségének elérése, avagy a törvényi vagy rendszerszintű hibák kiküszöbölése érdekében, ami szerintem ma is erkölcsi kötelessége egy bírónak, ha koherenciazavart észlel vagy tipikusan előforduló téves jogértelmezéssel találkozik, amelynek az előfordulása a pótmagánvádas eljárást illetően a jogintézmény gyakorlatilag közel két évtizeddel ezelőtti bevezetése ellenére még manapság is rendszeresen tapasztalható. Ezek közé tartozik többek között annak megítélése, hogy az ismeretlen tettes ellen tett feljelentés elutasítása vagy az annak alapján elrendelt nyomo­ zás megszüntetésének esetében a sértett mikor kísérelheti meg az egyéni büntetőigényének közvetlen érvé­ nyesítését a vádindítványának elfogadása reményében a bíróságnál.

Dr. Fázsi László PhD. tanácselnök, Nyíregyházi törvényszék

konkrétan megnevezi megbízójának azon korábbi munkavállalóit, akik a sértett szerint bűncselekményt követtek el a sérelmére, majd mégis ismeretlen tettes ellen kéri a nyomozás elrendelését.

Gyakorlati példák

A járásbíróság a tartozás fedezete elvonásának vétsége miatt indult ügyben az I. rendű vádlottal szemben megszűntette az eljárást annak halála miatt, míg a bűnsegédi bűnrészességgel vádolt II. rendű vádlottat a lefolytatott bizonyítás eredményeként bizonyítottság hiányában felmentette az ellene emelt vád alól, és a pótmagánvádlót 330.000 forint ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte. A pótmagánvádló fellebbezése folytán eljárt törvényszék az eljárást a II. rendű vádlottal szemben is megszüntette, mert a pótmagánvádlóként fellépő sértett ismeretlen tettes ellen tett feljelentést és az annak alapján elrendelt nyomozás megszűntetéséig gyanúsítottként sem hallgatta ki a vádlottakat a nyomozó hatóság. A járásbíróságnak tehát el kellett volna utasítania a vádindítványt, amivel egyébként a védői díj szükségtelen felmerülését is elkerülhette volna. A pótmagánvádlónak a védői díj viselésére kötelezése azonban ennek ellenére sem volt mellőzhető, miután a törvényszéknek pusztán arra volt törvényes lehetősége, hogy annak összegét – a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendeletnek megfelelően – 42.000 forintra csökkentve állapítsa meg.

Más esetben a járásbíróság csak az előkészítő ülés megtartása és a bizonyítás megkezdése után a tárgyaláson észlelte, hogy a sértett által alá nem írt vádindítványt el kellett volna utasítania, ezért az eljárást megszűntette. A sértett azonban – a meghatalmazott képviselője útján – ebben az esetben ismeret-

Implicit elutasítási ok

len is tettes(ek) ellen tett feljelentést, aminek a jelentősége szintén elkerülte a járásbíróság figyelmét, mivel a vádindítvány elfogadhatóságának kérdését utólag is csak abból az aspektusból vizsgálta, amire az Ügyvédek Lapjának segítségével tapasztalataim szerint már sikerült felhívni legalább a megyénkben ítélkező bíró kollégák figyelmét. Úgyszintén nem tűnt fel a járásbíróságnak a vádindítványt egyébként érdemben helyesen elutasító végzésének meghozatalakor, hogy a három megvádolt ember közül egyikükkel szemben még csak felejelentésre sem került sor a magát sértettként feltüntető és pótmagánvádlóként fellépni kívánó személy részéről. Azt pedig más járásbíróság határozata is jelzi, hogy nem lokális problémáról van szó, amelynek sajátos megjelenési formáját jelenti, amikor a meghatalmazott képviselő a feljelentésben

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) CV. Fejezetének rendelkezéseivel tisztában levő ügyvéd kollégák most természetesen akár azt a kérdést is feltehetnék, hogy milyen problémáról beszélek, amikor a Be. tételes szabályai szerint nem kizáró oka a pótmagánvádlói fellépésnek a feljelentés hiánya vagy az ismeretlen személy elleni megtétele, ami kétségkívül okszerű ellenvetés lehetne. A pótmagánvád lényegét azonban éppen az jelenti, hogy a sértett az általa kezdeményezett büntetőeljárás lefolytatásának megtagadása miatt képviselheti a vádat, ezért ennek hiányában a vádképviseleti jog biztosítása az ügyészség vádmonopóliumának a sérelmét jelentené. Ebből következően a pótmagánvádlói fellépést megalapozó vagy az azt kizáró lehetséges eljárási szituációk áttekintésének eredményeként a következő megállapításokra juthatunk.

A táblázat szerinti következtetések összefüggéseinek rövid magyarázata a következő: 1. Feljelentés hiányában annak elutasítására sem kerülhet sor, ami kizárja a sértett pótmagánvádlóként történő fellépését, kivéve, ha a hivatalból elrendelt nyomozás során kihallgatott gyanúsítottal szembeni eljárás megszüntetésére kerül sor, mivel ez ellen a sértett panasszal élhet. 2. Ugyanez a helyzet az ismeretlen tettes elleni feljelentés esetéÜgyvédek Lapja 2022 | 5

Törvényértelmezés

SÉRTETTI MAGATARTÁS nem tesz feljelentést

feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen

feljelentést tesz megnevezett személy(ek) ellen

ben is, amikor értelemszerűen csak az annak alapján megindított nyomozás során gyanúsítottként kihallgatott személlyel szemben van lehetőség vádindítvány benyújtására a nyomozás megszüntetésére tekintettel. 3.

Ezzel szemben a sértett által megnevezett elkövető elleni feljelentés esetében a pótmagánvádlói fellépésre való jogosultság még a feljelentésben sem érintett, de a nyomozás során gyanúsítottként kihallgatott személlyel szemben sem lehet kérdéses.

Mindennek végig gondolásakor vegyük figyelembe azt, hogy az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságoknak a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel ös�szhangban kell értelmeznie, a jogszabályok céljának megállapítása során pedig elsősorban annak preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. A Be. preambuluma szerint pedig a jogalkotó különös hangsúlyt kívánt fektetni a bűncselekmények sértettjeinek fokozott védelmére, valamint jogaik érvényesítésére, Ügyvédek Lapja 2022 | 5

HATÓSÁGI ELJÁRÁS

PÓTMAGÁNVÁDLÓI FELLÉPÉS

nyomozás elrendelésére nem kerül sor hivatalból nyomozás elrendelése, majd gyanúsított kihallgatása nélkül annak megszüntetése hivatalból nyomozás elrendelése, majd a gyanúsított kihallgatását követően annak megszüntetése

nem lehetséges nem lehetséges

feljelentés elutasítása ismeretlen tettes ellen nyomozás elren- delése, majd gyanúsított kihallgatása nélkül annak megszüntetése ismeretlen tettes ellen nyomozás elren- delése, majd a gyanúsított kihallgatását követően annak megszüntetése

nem lehetséges nem lehetséges

feljelentés elutasítása ismeretlen tettes ellen a nyomozás elren- delése, majd annak megszüntetése gyanúsított kihallgatása nélkül a feljelentett ellen a nyomozás elrende- lése, majd annak megszüntetése a gyanúsított kihallgatása nélkül a feljelentett vagy ismeretlen tettes ellen a nyomozás elrendelése, majd a feljelen- tett, illetve más személy gyanúsítottkénti kihallgatását követően annak megszüntetése

lehetséges a feljelentett személy ellen lehetséges a feljelentett személy(ek) ellen

a funkciómegosztáson és a rendeltetésszerű joggyakorláson alapuló eljárások biztosítása mellett. E cél elérése pedig a pótmagánvád intézményének alkalmazásakor azáltal biztosítható, ha a sértettek számára minden olyan esetben lehetővé tesszük azt, hogy közvetlenül a bírósághoz fordulhassanak, amikor reális lehetőségük van az egyéni büntetőigényük érvényesítésére. Ökölszabályként tehát azt fogalmazhatjuk meg, hogy a sértett a feljelentésének elutasításakor vagy a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt indított büntetőeljárás megszüntetésekor minden olyan esetben felléphet pótmagánvádlóként, amikor az ügyészség konkrét személlyel szemben mond le az állami büntetőigény érvényesítéséről, amennyiben a Be. kifejezetten nem zárja ki ennek lehetőségét.

Következtetés

Mindebből következően konkrét gyanú esetében célszerű meghatározott személlyel vagy személyekkel szemben feljelentést tenni, amennyiben a pótmagánvádlói fellépés

lehetséges a gyanúsítottként kihallgatott személy ellen

lehetséges a gyanúsítottként kihallgatott személy ellen

lehetséges a feljelentett személy(ek) ellen lehetséges a gyanúsítottként kihallgatott személy(ek) ellen

lehetőségét a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség állásfoglalásától függetlenül mindenképpen biztosítani kívánjuk a megbízó számára, de természetesen a hamis vádolás elkerülésének figyelembevételével.

Jegyzetek 1 2 3 4

5 6 7 8

Nyíregyházi Járásbíróság B.750/2020/14. sz. ítélete.

Nyíregyházi Törvényszék Bf.40/2022/5. sz. ítélete.

Kisvárdai Járásbíróság B.100/2021/17. sz. végzése.

Ld. Fázsi László: „Az »is« esete a jogi képviselettel” Ügyvédek Lapja 2012/2. sz. 5-6. o.; Fázsi László: „A szaksze­ rűség jelentősége a pótmagánvádas eljárásban” Ügyvédek Lapja 2022/1. sz. 13-14. o.

Nyíregyházi Járásbíróság B.187/2021/2. sz. végzése.

Pl. Nyírbátori Járásbíróság B.2/2022/2. sz. végzése.

Nyíregyházi Járásbíróság B.731/2020. sz. ügye.

Részletesebben ld. Fázsi László: A pótmagánvádas eljárás. Budapest, HVGORAC, 2020. 198-201. o.

17

18

Törvényértelmezés

A vételi ajánlat kifüggesztése A 9/2022.(IV. 29.) MvM rendelet 2022. május 2-től változásokat idézett elő az elővásárlási joggal érintett garázsok tulajdonjogának ingatlan-nyil­ vántartási bejegyezésében. A társasházban vagy szövetkezeti házban tulaj­ doni különlapon nyilvántartott garázs esetében az eladónak (a tulajdonos­ nak) nem kell többé tértivevénnyel vagy átvételi elismervénnyel igazolnia, hogy az ajánlatot teljes terjedelmében közölte az elővásárlásra jogosulttal.

Az ingatlanügyi hatóságok e helyett elfogadják a közös képviselet vagy a szövetkezet képviseletére jogosult személy teljes bizonyító erejű magánok­ iratba foglalt nyilatkozatát arról, hogy a vételi ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartamára a társasház vagy szövetkezeti ház közös használatú helyisé­ gében figyelemfelkeltő módon kifüggesztette.

Dr. Hidasi Gábor ügyvéd, Budapest

Elővásárlási előjogok

Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kapott, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Nem terheli e kötelezettség, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna (v. ö. Ptk. 6:222. § (1) bek.). E szabály leképezése az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet – Inytv-vhr. - 75.§ (3) bekezdése, mely szerint „Ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.”

Ha tehát az elővásárlásra jogosultak tartózkodási helye vagy más körülmény (pl. az elővásárlásra jogosultak nagy száma) nem mentesítette az eladót az alól, hogy a vételi ajánlatot közölje velük, ahhoz, hogy a vevőt tulajdonosként bejegyezzék, az elővásárlásra jogosult arról szóló nyilatkozatát kellett csatolni, hogy nem kíván élni az elővásárlási jogával, vagy ha ilyen nyilatkozatot nem tett, jellemzően tértivevénnyel vagy más átvételi elismervénnyel kellett igazolni, hogy az eladó az ajánlatot közölte vele. Ha fennállt az említett menteségi körülmény, a be-

jegyzéshez elegendő volt az eladó és a vevő teljes bizonyító erejű magánokiratba (ekként pl. akár az adásvételi szerződésbe) foglalt közös nyilatkozata, amelyben előadta, hogy a vételi ajánlat közlését rendkívüli nehézség akadályozza vagy a közlés számottevő késedelmet okoz, továbbá valószínűsítenie (tehát nem bizonyítaniuk) kellett az ezt megalapozó tényeket (pl. jogosutak nagy száma, kézbesítési nehézségeket okozó külföldi kézbesítési hely, stb.).

Enyhülés májustól

Ez az elvárásrendszer 2022. májusától enyhült, de csakis azon különtulajdonú gépjárműtárolók (garázsok) esetében, amelyek társasházi vagy szövetkezeti ház ú. n. különlapján úgy vannak nyilvántartva, hogy a „garázs”, mint az épület vagy épületrész fő rendeltetés szerinti jellege a tulajdoni lapon megjelenik. Ebben az esetben - minden egyéb jogszabályi feltételt félretéve - elég a társasházi vagy szövetkezeti közös képviseletet ellátó szervezeti képviselő (jellemzően közös képviselő, intézőbizottsági elnök, szövetkezeti képviselő, a továbbiakban: közös képviselet) nyilatkozata arról, hogy az ajánlati kötöttség idejére a vételi ajánlatot kifüggesztette, mégpedig közös használatban (tehát nem feltétlenül közös tulajdonban) álló helyiségben, mégpedig figyelemfelkeltő módon.

Különtulajdonban álló, elővásárlási joggal érintett garázs esetében (ideértve a fentírt miniszteri rendelettel bevezetett ú.

n. álláshelyet, ami a teremgarázs felfestéssel vagy részben falakkal körhatárolt területe) közömbös tehát, hogy a vételi ajánlat közlése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járt volna-e, vagy akadályozta-e a közlést vagy a közlést ugyan nem akadályozta, de az számottevő késedelmet okozott volna.

Nem kell az eladó és a vevő közös nyilatkozata sem és az sem, hogy az akadályozó, késleltető körülményeket valószínűsítsék.

Elég, ha az eladó (társasházi vagy szövetkezeti tulajdonos) megkéri a közös képviseletet ellátó személyt, hogy függessze ki a vételi ajánlatot olyan közös használatban álló helyre, ahol az felkelti a figyelmet.

Lényeges tehát, hogy egy vagy több helyiségben kerüljön sor a kifüggesztésre (pl. az épület bájárati ajtaján kívülről, vagy a ház kültérrel határos falán történő kifüggesztés nem szabályos). Fontos, hogy a helyiség annak ellenére közös használatú legyen, hogy az elővásárlási joggal érintett garázs (azaz gépjármű tároló vagy gépjármű tárolóban lévő terület, az ú. n. álláshely) külön tulajdon, miáltal csak a garázshasználók tekintetében minősül közös használatúnak. Ügyvédek Lapja 2022 | 5

Törvényértelmezés

Új hatáskört ad a közös képviseleteknek

Az MvM rendelet a nélkül, hogy társasházi vagy szövetkezeti jogszabály erről rendelkezne, új hatáskört ad a közös képviseleteknek. Az, hogy ez a hatáskör egyben kötelezettség is, azaz a tulajdonos kérelme esetén a kifüggesztést és a szükséges nyilatkozat megadását a közös képviselet megtagadhatja-e, az MvM rendeletből értelemszerűen nem lehet megtudni, mert ez egy ingatlan-nyilvántartási eljárási szabály, nem pedig társasházi vagy szövetkezeti anyagi jogi norma.

A kifüggesztés körüli rejtelmek

Az, hogy mi legyen a kifüggesztés helye, hol minősül a kifüggesztés figyelemfelkeltőnek, egyedi szabályozás és megítélés alá esik, és ez nem lehet az ingatlanügyi hatóság dolga. Nyilvánvaló, hogy ezt az szmsz-nek vagy a közösség határozatának kell szabályoznia, de a kifüggesztés helyeként nem jelölhet nem közös használatú helyiséget. Hogy maga a teremgarázs közös használatú helyiség-e, akkor sem egyértelmű, ha társasházi közös tulajdon, vagy szövetkezeti tulajdon. A szabályozás tárgyából azonban okszerűen következhet, hogy a garázsra vonatkozó elővásárlási jogi műveletek szempontjából a teremgarázs egy közös használatú helyiség. Természetesen nem kizárt, hogy a vételi ajánlatot több helyre is kifügges�szék, így elképzelhető, hogy a közös képviselet irodájában is, de kérdés, hogy egy ilyen kifüggesztés elég figyelem felkeltő-e. Nézetem szerint nem, mert az iroda akkor sem a jogszabály céljának megfelelő közös használatú helyiség, ha oda nem csak a közös képviselet, hanem a tulajdonostársak is járnak.

Egyébként célszerű, ha a társasház vagy a szövetkezeti ház nem csak a helyiséget rendszeresíti a kifüggesztésre, hanem azon belül pontosan meghatározza azt a hirdetési felületet, ahol a kifüggesztésekre sor kerül, hiszen a figyelemfelkeltés azt is jelenti, hogy a tulajdonostársaknak általánosságban is tudniuk kell, hová figyeljenek, ha pl. elővásárlási felhívások iránt érdeklődnek.

Fontos, hogy a kifüggesztési nyilatkozat és a kifüggesztett ajánlat benyújtása a bejegyzési kérelem megtörténtekor akkor is mellőzhetetlen, ha valamelyik elővásárlási jogosult nyilatkozott arról, hogy él az Ügyvédek Lapja 2022 | 5

elővásárlási jogával, hiszen a kifüggesztési esetekben jellemzően több elővásárlási jogosultról van szó, tehát a hatóságnak nem csak arról kell tudnia, hogy valaki élt az elővásárlási jogával, hanem arról is, hogy a felhívásról a többiek is tudomást szerezhettek-e, élhettek volna-e ezzel a jogukkal.

A kifüggesztési igazolás csak akkor hatályos, ha maga a közös képviseletre jogosult függesztette ki az ajánlatot. Nem hatályos a kifüggesztés, ha azt az eladó, a vevő vagy megbízottjuk követte el. Ha a közös képviselet ennek ellenére úgy nyilatkozik, hogy ő volt a kifüggesztő, az okirat hamis, bejegyzése alkalmatlan.

A nyilatkozatnak úgy kell szólnia, hogy abból kiderüljön, hogy kinek a kérelmére, mit függesztett ki a közös képviselet, és hogy a kifüggesztésre melyik közös használatú helyiségében, figyelemfelkeltő módon került sor.

Annak ellenére, hogy a kifüggesztő a közös képviselet és a kifüggesztés helye közös használatú, illetve tulajdonú helyiség, az elővásárlási jogot gyakorló nyilatkozatot nem a társasház vagy a szövetkezeti ház szervezeti képviselőjével vagy más tisztségviselőjével kell közölni, mert nekik nem ügyleti, hanem csak technikai szerepük van. Akkor is hatálytalan tehát az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló, pl. a közös képviselőnek címzett nyilatkozat, ha ő volt a kifüggesztő.

levétel napja, a nyilatkozatot tevő közös képviselő, intézőbizottság elnöke vagy a szövetkezet képviseletére jogosult személy eredeti aláírása. A miniszteri rendeletből nem derül ki, hogy kifüggeszteni is az eredeti ajánlatot kell-e. Feltételezem, hogy nem, mert ez meglehetősen kockázatos, hiszen a kifüggesztett irat eltűnhet, megrongálódhat, hatósági felhasználásra alkalmatlanná válhat. A rendeletből nem tudható meg, hogy a közös képviseletnek van-e az eredeti vételi ajánlattal kapcsolatos iratőrzési kötelessége és felelőssége.

Nem tartom okszerűnek, hogy az eredeti ajánlatot a közös képviselet a kifüggesztés ideje alatt maga őrizze.

Az, hogy a kifüggesztés és a nyilatkozattétel a társasház szolgáltatása a tulajdonostárs irányába, mégpedig a különtulajdon átruházása okán, nyilvánvaló.

Hogy ezt a szolgáltatást a társasház és a szövetkezet a közös képviselet útján nyújtja, szintén nyilvánvaló. Az, hogy ezt ingyenesen nyújtja-e, nyilván a közösség belső szabályaitól függ.

Nyilvánvaló, hogy a kifüggesztés a közös képviselet oldalán iratátvételi és iratkiadási kötelezettséggel jár, amit – ha egyáltalán vállalja a kifüggesztést – felelősséggel kell teljesítenie. Mivel a közös képviselet szervezeti képviselő, magatartásáért a tulajdonosi közösséget is terheli felelősség.

Akadályozó és késleltető körülmények

Szigorú hatósági ellenőrzésre lehet számítani

A miniszteri rendeletből kiderül, hogy az ingatlanügyi hatóság vizsgálni fogja, hogy a kifüggesztés tartama megfele-e az ajánlati kötöttségi időnek (annak az időnek, amíg az elővásárlásra jogosult nyilatkozhat arról, él-e ezzel a jogával). Ez azt jelenti, hogy a vételi ajánlat mellett azt az elővásárlási jog gyakorlására felhívó nyilatkozatot is ki kell függeszteni, amelyben az eladó (a társasházi vagy szövetkezeti tulajdonos) meghatározza az ajánlati kötöttség idejét.

Néhány nyitott kérdés

Fontos, hogy a bejegyzési kérelemhez nem csak a közös képviselet kifüggesztésről szó nyilatkozatát, hanem a vételi ajánlat olyan eredeti példányát is csatolni kell, amelyen olvasható a kifüggesztés napja, a

Ha a közös képviselet a kifüggesztést vagy a nyilatkozattételt nem vállalja vagy vállalja, de nem teljesíti, avagy nem teszi meg a rendelet által elvárt nyilatkozatot, ez önmagában nem minősül olyan rendkívüli nehézségnek, amely miatt az eladó mentesül a vételi ajánlat elővásárlási jogosultakkal történő közlésének kötelezettsége aló. Ha a kifüggesztést nem vállalták vagy más okból meghiúsult, az általános szabályokat kell alkalmazni, azaz igazolni kell a bejegyzési eljárásban az ajánlat közlését, vagy azt kell valószínűsíteni, hogy a közlésre azért nem került sor, mert a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járt volna. Ilyenkor tehát kell az eladó és vevő közös nyilatkozata az akadályozó és késleltető körülményéről, amit valószínűsíteniük kell.

19

20

Kitekintő

Versengő választottbírósági és joghatósági kikötések Manapság az ügyvéd, illetve jogtanácsos részvételével létrejövő üzleti szerződésekben jogviták esetére szinte mindig szerepel választottbírósági, vagy rendes bírósági kikötés. Ugyanakkor számos esetben előfordul, hogy egy szerződés, illetve több, egymással szorosabb vagy lazább kapcsolatban álló szerződés egymásnak ellentmondó fórumválasztó kikötéseket tartalmaz. Kioltják-e egymást ilyenkor az egymással ütköző választottbírósági és jogha­ tósági megállapodások? Milyen módszerek alapján oldják fel a fórumválasztó megállapodások kollízióját a fonto­ sabb európai jogrendszerek bíróságai? Cikkünkben bemutatjuk a nemzetközi gyakorlat főbb tendenciáit.

Dr. Schmidt Richárd LL.M ügyvéd, választottbíró

1. Bevezetés

Választottbírósági, illetve rendes bírósági kikötések legfőbb célja az alapértelmezett joghatósági, hatásköri, és illetékességi szabályok elkerülése, ezáltal a vitarendezés előreláthatóságának biztosítása egy meghatározott fórum előtt. Fórumválasztás hiányában ugyanis bizonytalan, hogy az esetleges jogvita elbírálására mely rendes bírósági fórum előtt kerül sor, mely nemzetközi elem esetén a külföldi bíróságok előtti pereskedés nem elhanyagolható kockázatát is jelenti. A fórumválasztás célja e bizonytalanság kiküszöbölése, ugyanakkor manapság a nemzetközi gyakorlatban egyre gyakrabban előforduló jelenség, hogy a felek nem pusztán egy, hanem több fórumválasztással is élnek, és a felek szerződése(i) egyszerre tartalmaz(nak) választottbírósági és joghatósági megállapodást. Ennek egyik esete, amikor a felek huzamosabb időn keresztül állnak egymással kapcsolatban, és egy korábban megkötött szerződésben szereplő fórumválasztással ütközik egy későbbi szerződés joghatósági, vagy választottbírósági megállapodása.

Másik jellemző esetkör, hogy a gazdasági szereplők sokszor nem pusztán egy szerződést kötnek, hanem komplex szerződés rendszereket, illetve szerződés együtteseket hoznak létre, melyekben több szerződés is tartalmaz fórumválasztó megállapodást. Végül, közismert jelenség, hogy a kereskedelmi szerződések terjedelme egyre nő, így – a gyakorlatban a szövegezés késői időpontjára találóan utalva csak „midnight clause” illetve „sunset clause” néven emlegetett – fórumválasztó

megállapodások akár tévedésből is „duplázódhatnak”. Ezekben az esetekben a fórumválasztás alapvető céljának – az előreláthatóság követelményének – a teljesülése kétségessé válik, hiszen jogvita esetén nem egyértelmű, hogy az egymással konfliktusba kerülő fórumválasztó megállapodás közül melyik az alkalmazandó. A kérdést elsősorban a klasszikus jog-, illetve szerződés értelmezési elvek döntik el, melyek alkalmazására mindig az adott ügy egyedi sajátosságai alapján kerülhet sor. Azonban felmerül a kérdés, hogy az in concreto jogalkalmazás mellett lehet-e általános feloldási módszereket azonosítani, melyek a kétfajta fórumválasztás ütközése esetén érvényesülnek?

A kérdés megválaszolása érdekében megvizsgáljuk, hogy miként oldják fel az egymással versengő fórumválasztó megállapodások közötti ütközést a bíróságok az angolszász és a kontinentális jogcsaládok főbb jogrendszereiben.

Anglia

Az angol jogtudományban hagyományos álláspont a választottbírósági megállapodás elsődlegessége a joghatósági megállapodással szemben. Bizonyos szerzők a választottbírósági megállapodás érvényesülését „józan megoldásként” (commonsense solution) jellemzik. Az angol megközelítésben a választottbírósági megállapodás „nagyobb súlya” annak is köszönhető, hogy a forum non conveniens doktrína alapján az angol bíróságok joghatóság kérdésében fenntartanak maguknak egy mérlegelési jogkört – mely szerint az ügy összes körülménye alapján dönthetnek a joghatóság

gyakorlásáról, vagy annak elutasításáról – mely elv még joghatósági megállapodás léte esetén is érvényesül. Ugyanakkor választottbírósági megállapodások esetén ilyen mérlegelési jogkör nincs, mely a contrario a választottbírósági megállapodás „felsőbbrendűségét” támasztja alá.1 Az angol joggyakorlatot korábban széleskörű egyetértés volt abban, hogy racionális üzletemberek a vitarendezést nem kívánják párhuzamosan több fórum előtt folytatni, így az angol bírói gyakorlat az „egy megálló” vélelmét állította fel (one stop presumption). A vélelem szerint a felek megállapodása egy adott fórum előtti vitarendezésre szól, melyet a House of Lords 2007. évben a Fiona Trust ügyben hozott ítéletével megerősített.2 Ügyvédek Lapja 2022 | 5

Kitekintő

2.1. Szubszidiaritás – Abszorpció

A jogalkalmazó számára értelemszerűen a legnehezebb feloldani a fórumválasztó megállapodások közötti kollíziót abban az esetben, amikor a felek között mindössze egy szerződéses dokumentum van, mely egyszerre tartalmaz választottbírósági és joghatósági megállapodást. Az

tően a bíróság elvetette azt a lehetőséget, hogy mindkét fórumválasztó megállapodás érvényesülését engedve a felek párhuzamos eljárásokban versenyt fussanak az ítéletért, és megállapította, hogy amennyiben a kizárólagos joghatósági megállapodásnak teljes teret enged, akkor a választottbírósági megállapodás

Ha a bíróság a kizárólagos joghatósági megállapodásnak teljes teret enged, akkor a választottbírósági megállapodás teljesen kizárásra kerülne. angol joggyakorlatban az egyik megoldás ilyen esetben az, hogy a kollíziót a választottbírósági megállapodás javára oldják fel. Erre példa a 2011. évben eldöntött Sulamerica ügy3, melyben a felek szerződésének 7. pontja brazil jogválasztást és a brazil bíróságok javára szóló joghatósági kikötést tartalmazott, míg a felek ugyanezen szerződés 12. pontjában választottbírósági kikötéssel éltek.: Az ügyben eljáró angol bíróság emlékeztetett, hogy racionális üzleti szereplőket feltételezve a felek feltehető akarata az volt, hogy a jogviszonyukból származó vitákat azonos fórum döntse el, emiatt ellenkező kikötés hiányában azt kell vélelmezni, hogy a felek jogvitáikat egy vitarendezési fórum elé utalták. Ezt köveÜgyvédek Lapja 2022 | 5

teljesen kizárásra kerülne. Emiatt a bíróság arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a választottbírósági megállapodásnak kell érvényesülnie, mert „nincs más lehetőség a két fórumválasztó megállapodás összeegyeztetésére, megjegyezve, hogy ez a megközelítés nem fosztja meg a szerződés 7. pontját minden hatásától, mivel az arbitrabilitás, a választottbírósági megállapodás kikényszerítése, vagy az ítélet végrehajtása kérdésében a brazil bíróságok joghatósága releváns marad.

2.2. Kombináció

Az angol joggyakorlat sajátos módszere az egymással versengő joghatósági és választottbírósági megállapodások közötti kollízió feloldására a kombinációs mód-

szer, mely az egymással ellentétes szerződéses rendelkezéseket megpróbálják harmonizálva értelmezni, így az egymással versengő fórumválasztó megállapodásokat gyakorlatilag „házasítja” egymással.

A megközelítés az angol gyakorlatban a Paul Smith ügyben4 kristályosodott ki, amelyben a felek szerződésének 13. pontja egy ICC választottbírósági kikötést, a 14. pontja pedig angol jogválasztást és angol joghatósági kikötést tartalmazott. Amikor a felek közötti jogvita kitört, az egyik fél választottbíráskodást kezdeményezett, a másik fél pedig az angol bíróság előtt perelt. Az angliai perben eljáró Steyn bíró véleménye szerint a joghatósági kikötés érvényesítése egy drasztikus és nemkívánatos eredményre vezetne, amely a nemzetközi kereskedelmi szerződésben kikötött vitarendezési mechanizmust teljes kudarcra ítélné. Emiatt az angol bíró a 13. pontot egy önálló választottbírósági megállapodásnak értelmezte, míg a 14. pontot akként, hogy az a választottbírósági eljárásra irányadó jogot jelöli ki, mely utóbbi többek között olyan kérdéseke szabályoz, mint az ideiglenes intézkedések kérdése, a rendes bíróság választottbírsági eljárást támogató egyéb hatásköreit stb. A fenti döntéssel az angol bíróság a joghatósági megállapodást gyakorlatilag egy jogválasztó megállapodássá transzformálta, mely az eljárásra fejti ki hatását.

21

22

Kitekintő

2.3. Klasszikus jogértelmezési elvek

A fentiektől eltérő helyzet, amikor a felek úgy kötnek több fórumválasztó megállapodást, hogy ezeket nem egy, hanem több szerződés hordozza, melyek akár egy időben, akár egymás után kerülnek megkötésre. Az első esetkör, amikor a több szerződés között felállítható valamilyen egyértelmű hierarchikus kapcsolat szerkezeti, kronológiai, vagy egyéb értelemben. Ilyen esetben a klasszikus jogértelmezési elvek – így a lex specialis derogat legi generali, illetve a lex posterior derogat priori, vagy a keretszerződés alkalmazása az az alapján létrejött egyedi jogviszonyokra – kézenfekvő megoldást nyújtanak az ütközés feloldására. Így például a Naviera Amazonica Peruana ügyben5 a felek egyedi szerződése londoni választottbíráskodást jelölt ki vitarendezésre, míg az általános szerződési feltételek a limai bíróságok kizárólagos joghatóságát kikötötte ki. Az elsőfokú bíróság a kollíziót a szerződés értelmezésével a Paul Smith ügyből ismert kombinációs megoldással úgy kívánta feloldani, azonban a másodfokon eljáró Court of Appeal azonban rámutatott, hogy a felek választottbírósági klauzulát tartalmazó egyedi szerződésének első cikke kifejezetten úgy rendelkezett, hogy a joghatósági megállapodásnak helyt adó általános szerződési feltételeket előzi. Az 1991-es Indian Oil Corp v. Vignol Inc ügyben6 a felek adásvételi szerződése angol jogválasztást tartalmazott és az angol bíróságok kizárólagos joghatóságát kötötte ki, míg a szerződés részét képező általános szerződési feltételek az indiai jogot jelölték meg irányadó jogként, jogvitákra pedig indiai választottbíráskodást írtak elő. A bíróság döntése alapján a felek által egyedileg megtárgyalt adásvételi szerződésben kikötött joghatósági megállapodás megelőzi az általános szerződési feltételekben kikötött külföldi választottbíráskodást.

2.4 Analitikus módszer

A másik esetkör az, amikor a több szerződés között nem lehet egyértelműen alá- fölérendeltségi viszonyt felállítani, így a fórumválasztó megállapodások közötti kollízió feloldása további analízist igényel. Az „analitikus módszer” a fórumválasztó megállapodásokat „hordozó szerződések” egymáshoz való viszonyán túl elemzi a „hordozó szerződések” és a jogvitában érvényesített követelések kapcsolatát

is. Az analitikus módszer érvényesülésére jó példa a Trust Risk Group ügy7, ahol egy joghatósági megállapodás és egy választottbírósági klauzula kollíziója kapcsán kellett dönteni. Az ügyben egy olasz biztosítási bróker, a TRG és egy amerikai biztosító, az ATEL először 2010. júliusában egy üzleti feltételeket tartalmazó megállapodás kötött, mely angol jogválasztást és az angol bíróságok

3. Franciaország

A francia jogtudományban hagyományosan uralkodó álláspont a választottbíróság elsődlegességének elve (principe de primauté) a joghatósági megállapodással szemben, melyet többen a kétfajta klauzula eltérő természetére vezetnek vissza, hangsúlyozva a választottbírósági megállapodás „invesztitúra szerződés” (contrat d’investiture) jellegét, mely az egész választottbírásko-

Nem lehet egyértelműen alá-fölérendeltségi viszonyt felállítani, így a fórumválasztó megállapodások közötti kollízió feloldása további analízist igényel. kizárólagos joghatóságát kötötte ki, majd a felek fél évvel később 2011. januárban egy keretszerződést is kötöttek egymással, mely olasz jogválasztást és milánói választottbírósági klauzulát tartalmazott. Az üzleti feltételeket tartalmazó megállapodás a keretszerződéshez került csatolásra. Míg az első megállapodás alapján az ATEL jutalék fizetését vállalta a TRG-nek az általa közvetített ún. orvosi műhiba (MEdMal) biztosításokra, addig a keretszerződés alapján a felek az olasz orvosi műhiba biztosítási piac fejlesztését tűzték ki célul és a TRG vállalt díjfizetést az ATEL által az olasz piacra nyújtott kizárólagosságért. A felek között a jutalék elszámolása kapcsán alakult ki jogvita, az ATEL az angol bíróságok előtt indított eljárást, mire a TRG a választottbírósági megállapodásra hivatkozva vitatta azok joghatóságát. A TRG álláspontja szerint a korábbi szerződés a későbbi keretszerződés alá lett rendelve, így a felek jogviszonyára a keretszerződés az irányadó, míg az ATEL szerint két független szerződésről volt szó. A Court of Appeal az utóbbi állásponttal egyetértve a kiemelte, hogy a két megállapodás alapján folyó üzlet elkülöníthető volt egymástól, s mivel a felek közötti jogvita tárgya a jutalék elszámolása volt, mely tárgykört az első szerződés szabályozott, a keresetre az angol bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeztek. Fentiek az ún. súlypont elmélet („centre of gravity”) és a kereseti kérelemhez való közelség elvének („closer to the claim”) érvényesülését jelentik az egymással versengő klauzulák közötti konfliktus feloldásánál.

dási vitarendezést létrehozza, s így logikusan vezet a választottbírósági megállapodás rendszertani elsőbbségéhez.8 A francia joggyakorlat emellett kifejlesztette a választottbírósági megállapodás elsőbbségének elvét is (principe de priorité). Az elsőbbség elve a választottbíróknak ad jogot arra, hogy elsőként döntsenek hatásköri kérdésekben, amennyiben párhuzamos választottbírósági és rendes bírósági eljárások vannak folyamatban. Az állami bíró akkor is köteles megállapítani hatáskörének hiányát, amennyiben még nincs párhuzamos eljárás, kivéve amennyiben a választottbírósági megállapodás nyilvánvalóan érvénytelen, vagy nyilvánvalóan nem alkalmazható.

3.1. Abszorpció időlegesen

A választottbírósági megállapodás elsődlegességére egy korai példa Cour de cassation egy 70-es évek elején hozott döntése, ahol a felek vitarendező megállapodása a jogvitákat a „seine-i kereskedelmi bíróság előtt, választottbírósági eljárásban” kívánta rendezni. A klauzula akár patologikusnak is tűnhetne, hiszen választottbírósági eljárást ír elő, melyet egy rendes bíróság előtt kellene lefolytatni, azonban a Cour de cassation álláspontja szerint az alsóbb fokú bíróság szabadon értelmezhette a fenti „pontatlan” klauzulát nem hatásköri, hanem választottbírósági megállapodásként. A Vinexpo ügyben egy cég társasági szerződése szintén egyszerre tartalmazott egy választottbírósági megállapodást és egy rendes bírósági hatásköri megállapodást. Amikor a tagok között jogvita merült fel, az egyik tag kizárási pert indított a Ügyvédek Lapja 2022 | 5

Kitekintő

rendes bíróság előtt, továbbá választottbírósági eljárást is kezdeményezett, azonban szándékosan késleltette azt, mert nem jelölt választottbírót. A másik tag a választottbíró kijelölés érdekében a rendes bírósághoz fordult, mely az egymással összeegyeztethetetlen fórumválasztások miatt nem tett eleget a kérésnek. A Cour de cassation azonban megállapította, hogy a nyilvánvalóan érvénytelen, vagy nem alkalmazható választottbírósági megállapodás esetét kivéve az állami bíró nem utasíthatja vissza a bírókijelölést ilyen esetben, és az elsőbbség elve alapján a választottbíróság jogosult dönteni saját hatásköréről.

A fent említett ügyekben egy szerződéses dokumentum esetén a francia bíróságok a Kompetenz-Kompetenz elv alkalmazásával rendre arra a következtetésre jutottak, hogy a választottbírósági megállapodás – legalább időlegesen – elnyeli a joghatósági megállapodást. Az más kérdés, hogy a francia bíróságok kontrollja fennmarad, és azt a választottbírósági ítélet elleni érvénytelenítési perben, vagy az ítélet végrehajtás elismerés, vagy megtagadás körében még gyakorolhatják.

3.2.­Szubszidiaritás­-­Abszorpció

Az egymással egy szerződéses dokumentumban versengő fórumválasztó megállapodások közötti ütközés feloldásának másik módszere szubszidiaritás elvének alkalmazása, mely alapján a választottbírósági megállapodás érvényesül, de a joghatósági megállapodásnak legalább elvi szinten bizonyos joghatásai fennmaradnak.

Ez a megoldás merült fel például az 1997es Brigif ügyben, ahol a Brigif cég franchise szerződést kötött két másik társasággal, választottbírósági kikötéssel, míg egy harmadik céggel egy eszközátruházás megállapodást kötött, mely utóbbi szerződés egy választottbírósági megállapodást és egy rendes bírósági hatásköri megállapodást is tartalmazott. Amikor a Brigif a fenti szerződések érvénytelenítése és kártérítés iránt a fenti cégek ellen a párizsi kereskedelmi bíróság előtt indított eljárást, azok a választottbírósági megállapodásra hivatkoztak, és az elsőfokú bíróság hatáskörének hiányát állapította meg, mely döntést a másodfokú bíróság helybenhagyott.

A Cour de cassation arra az álláspontra helyezkedett, hogy a másodfokú fórum a felek akaratának szuverén értékelésével jutott arra a következtetésre, hogy megszüntette a peres eljárást, mivel a választottbírósági megállapodáshoz képest a jogÜgyvédek Lapja 2022 | 5

hatósági megállapodás csak szubszidiárius szerepet tölt be. Az angol gyakorlathoz hasonlóan itt is megfigyelhető a szubszidiaritás elvének megemlítése, de az ügyben valójában a választottbírósági megállapodás érvényesült, elnyelve a joghatósági megállapodást.

3.3.­Klasszikus­jogértelmezési­elvek

A francia gyakorlatban szintén megfigyelhető a klasszikus jogértelmezési elvek alkalmazása olyan szerződések esetén, melyek között kronológiai, vagy egyéb kapcsolat van, ugyanakkor jellemző a választottbírósági megállapodás elsődlegessége, mely felülírja a lex posterior derogat prior elvet. Ennek megfelelően a Distribution Chardonnet v. Fiat Auto France ügyben a felek között, 1974. évben választottbírósági megállapodást tartalmazó keretszerződés jött létre, majd ezt követően 1976-ban a felek két tartós bérleti szerződést kötöttek, utóbbiakban a párizsi bíróság kizárólagos illetékességét kikötve. A Cour d’Appel a szerződések viszonyát elemezve arra jutott, hogy jóllehet a tartós bérleti szerződések később kerültek megkötésre, azok a keretszerződés végrehajtásának minősültek és nem rendelkeztek novációs hatással a keretszerződés választottbírósági vitarendezésről szóló rendelkezése vonatkozásában. A 2014. évi Kodak ügyben, a Kodak jogelődje és a Canon France közötti disztribúciós szerződés választottbírósági klauzulát tartalmazott, azonban a Canon által 2009-2012 között különböző termékértékesítések után kibocsájtott, és a Kodak által ellenvetés nélkül kifizetett termék számlák a párizsi bíróságok joghatóságát kötötték ki. Amikor a Canon France a felek közötti kereskedelmi kapcsolatok azonnali megszakítása miatt a párizsi bíróságok előtt indított pert, a Kodak a választottbírósági megállapodásra hivatkozva kérte a per megszüntetését. Az ügyben a kérdés tehát az volt, hogy a disztribúciós szerződésben lévő választottbírósági megállapodást a felek hatályon kívül helyezték-e joghatósági megállapodás megkötésével. Az első- és másodfokon eljáró francia bíróságok azon az állásponton voltak, hogy a számlák ellenvetés nélküli kifizetésével a felek kinyilvánították azon szándékukat, hogy jogvitájukra a joghatósági megállapodás az irányadó. Azonban a Cour de cassa-

Sztárestek zongorával

SIMON KEENLYSIDE Zongorán közreműködik Malcolm Martineau

2022. október 16., 19:30, Operaház

ILDAR ABDRAZAKOV Zongorán közreműködik Mzia Bachtouridze

2022. október 30., 19:30, Operaház

opera.hu | facebook.com/Operahaz

23

24

Kitekintő

tion álláspontja szerint a fenti indokok nem megfelelőek ahhoz, hogy a választottbírósági megállapodás nyilvánvalóan nem alkalmazhatónak lehessen minősíteni, és a másodfokú bíróság nem is állapította meg, hogy a felek a választottbírósági megállapodást a joghatósági megállapodással helyettesítették volna, emiatt a Kompetenz-Kompetenz elv alapján elsősorban a választottbírókra tartozik a fenti kollízió feloldása.

3.4. Analitikus módszer

Ez a megközelítés – hasonlóan az angol gyakorlatnál említett módszerhez – a fórumválasztó megállapodásokat hordozó szerződések egymáshoz való viszonyán túl a jogvitában érvényesített követelésre is koncentrál. E megközelítésre példa a Recape ügy, ahol a Recape több beszerzési szerződést is kötött egy társasággal, me-

ságok által alkalmazott neutralizáció elfogadására nagyon ritkán mutat hajlandóságot, mivel álláspontja szerint a kétfajta fórumválasztás legalább arra enged következtetni, hogy a felek el kívántak térni az általános joghatósági szabályok alkalmazásától. A L’Hamid Saadi ügyben hozott döntésében az egy szerződésben lévő rendes bírósági és választottbírósági kikötés kapcsán hangsúlyozta, hogy nincs lehetőség azon az alapon fenntartani a választottbírósági klauzulát, hogy az részletesebb kidolgozásra került, illetve a lex specilais derogat generali elve sem alkalmazható, így arra a következtetésre jutott, hogy a két kikötés kölcsönösen kioltotta egymást. A Robotron ügyben a felek közötti keretszerződés jogvita esetére a bécsi kereskedelmi bíróságot kötötte ki, míg a felek közötti adásvételi szerződések a Bécsi Kereskedelmi Kamara választottbíróságának hatáskörébe utaltak.

Abban az esetben, amennyiben a választási jog mindkét felet illeti, úgy azt az a fél jogosult gyakorolni, amely hamarabb kezdeményezi eljárást. lyek választottbírósági megállapodást tartalmaztak. A beszerzési szerződésekből eredő követelések biztosítására a felek zálogszerződést is kötöttek, mely utóbbi a rendes bírósági kikötést tartalmazott. Amikor a Recape a zálogszerződésre alapított igényeit a rendes bíróság előtt érvényesítette, az hatáskörének hiányát állapította meg a választottbírósági klauzulára való hivatkozással. Azonban a Cour de cassation szerint a beszerzési és zálogszerződéseknek eltérő céljai voltak, a felek a szerződések között az ellentétes fórumválasztásokkal is különbséget akartak tenni, így a beszerzési szerződésben szereplő választottbírósági megállapodást nem lehetett kiterjeszteni a zálogszerződésből fakadó vitákra, így az ügyben a rendes bíróság volt jogosult és köteles eljárni.

3.5. Neutralizáció

A francia gyakorlatban kivételesen arra is van példa, hogy az egymással versengő fórumválasztó megállapodások kioltják, semlegesítik egymást és ily módon az általános joghatósági szabályok érvényesülnek. A Cour de cassation az alsóbb bíró-

Amikor a német Robotron társaság a párizsi székhelyű MABE a francia bíróság előtt indított peres eljárást, a Cour de cassation arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egymásnak ellentmondó vitarendező klauzulákat a felek nem fogadták el, így azok nem jöttek létre, és erre tekintettel az irányadó joghatósági szabályok megalapozták a francia bíróság joghatóságát.

4. Német-osztrák megközelítés

A német, illetve osztrák joggyakorlatban hagyományosan nem beszélhetünk olyan több évtizedes pro arbitration szemlélet érvényesüléséről, mint az angol, vagy francia jogrendszerben, mely alapján joghatósági és választottbírósági kikötés ütközése esetén jellemzően az utóbbi érvényesülne.

A kikötések ütközése a német, illetve osztrák gyakorlatban alapvetően szerződés értelmezési kérdésént merül fel, melyet a szokásos jogértelmezési elvek mentén és az analitikus módszer segítségével kell feloldani. Ezt meghaladóan a német jog sajátos kollízió feloldási metódusa a több évtizede érvényesülő kumuláció (választási jog), emellett pedig a gyakorlatban megjelenik szubszidiaritás, illetve abszorpció módszerét is.

4.1. Választási jog – Kumuláció

A választási jog („Wahlrecht”) megengedhetősége a német joggyakorlatban már a II. világháborút megelőzően is megjelent és azóta is számos eseti döntés megerősíti, mint a kollízió feloldásának egyik lehetséges módszerét. A német joggyakorlatban a választási jog akár mindkét fél, akár az egyik fél javára is megengedett, amennyiben a nem lehet megállapítani pontosan, hogy egyoldalú, vagy kétoldalú választási jogról van szó, úgy kétség esetén a kikötéseket úgy kell értelmezni, hogy mindkét felet megilleti a választási jog a választottbírósági, illetve rendes bírósági vitarendezés között. Abban az esetben, amennyiben a választási jog mindkét felet illeti, úgy azt az a fél jogosult gyakorolni, mely hamarabb kezdeményezi a bírósági, illetve választottbírósági eljárást, és ilyenkor az eljárás megindításával az adott vitarendezési eljárás mindkét fél számára kötelezővé válik. A német joggyakorlat ugyanakkor nem tartja megengedhetőnek az olyan választási jogot, mely az egyik fél részére azt követően is lehetővé teszi a választást, hogy a másik fél már kezdeményezte az eljárást, mivel ez esetben az egyik fél „megtorpedózhatja” a másik fél által már folyamatba helyezett vitarendezési eljárást.

4.2. Szubszidiaritás - Abszorpció

A német gyakorlatból említést érdemel a Bundesgerichtshof 2006. évi döntése, melynek alapjául szolgáló ügyben a felek szerződése egy ICC választottbírósági kikötést tartalmazott, a választottbíráskodás helyeként Svájcot megjelölve, emellett a felek német jogválasztásban és a német bíróságok nem kizárólagos (vagy egyszerű) joghatóságában is megállapodtak. A döntésben a bíróság hangsúlyozta, hogy a fenti klauzulákat úgy kell értelmezni, hogy a felek elsősorban választottbíráskodásban állapodtak meg, és a német bíróságok joghatóságának kikötésére az ún. segédeljárások (Hilfsverfahren) miatt került sor, hogy adott esetben a rendes bíróságok választottbírósági eljárást támogató funkciója igénybe vehető legyen.

Az osztrák gyakorlat is visszaigazolja a szubszidiaritás módszerének alkalmazását.

Az Oberstergerichtshof gy 2013. évi döntése alapjául szolgáló esetben a felek között a szerződés 7. pontjában nem kizárólagos rendes bírósági kikötés jött létre, a 18-as pontban pedig választottbírósági megállaÜgyvédek Lapja 2022 | 5

Kitekintő

podást kötöttek. A legfelsőbb bíróság döntésében kiemelte, hogy választottbíráskodás kikötése mellett is még számos lehetősége nyílik a feleknek a rendes bíróságok igénybevételére, így többek között ideiglenes intézkedéssel kapcsolatban, vagy a választottbírósági megállapodás létre nem

dezésre az általános joghatósági, hatásköri, illetékességi szabályok lennének az irányadók. A francia joggyakorlatban megjelenő neutralizáció módszere gyakorlatilag ezt követi, azonban megállapítható, hogy e módszer a felek szerződési szabadságával szemben az igazságszolgáltatás

A határidőhöz kötött választási jog megfelelő egyensúlyt teremt a szerződési szabadság tisztelete és az igazságszolgáltatás megfelelő működése között. jöttével kapcsolatban. Erre figyelemmel a legfelsőbb felsóbíróság kiemelte, hogy általánosságban a nem kizárólagos rendes bírósági kikötés a választottbírósági megállapodást nem befolyásolja. Az osztrák legfelsőbb bíróság egy 2008. évi döntése alapjául szolgáló ügyben a felek szerződése választottbírósági kikötést, valamint egy olyan rendes bírósági kikötést is tartalmazott, melyben a felek jogviták esetére a megbízó politikai körzete szerint illetékes körzeti bíróságokat kötötték ki. A legfelsőbb bíróság hangsúlyozta, hogy a rendes bírósági kikötés csupán illetékességi megállapodásnak minősül, melynek nincs hatása a választottbírósági megállapodásra. Ez utóbbi döntés alapján a választottbírósági kikötés gyakorlatilag elnyelte a rendes bírósági kikötést (abszorpció).

5. Összegzés

A versengő választottbírósági és joghatósági megállapodások közötti kollízió feloldására a vizsgált európai országok joggyakorlata hasonló módszereket dolgozott ki, azzal, hogy az egyes jogrendszereknek saját, egyedi módszereik is vannak. Az egymással versengő fórumválasztó megállapodások közötti ütközés feloldásának kiinduló pontja az analitikus módszer és a klasszikus szerződés értelmezés, mely utóbbi alkalmazása során Angliában és Franciaországban sajátosan érvényesül a pro arbitration paradigma, elsőbbséget adva a választottbírósági kikötés érvényesülésének.

Amennyiben a kollízió a fenti módszerekkel nem feloldható, a lehetséges módszerek két szélsőséges megoldás közötti skálán helyezkednek el. A skála egyik végén lévő alternatíva szerint a versengő fórumválasztó megállapodások semlegesítik egymást melynek következtében a vitarenÜgyvédek Lapja 2022 | 5

megfelelő működését helyezi előtérbe. A skála másik szélén lévő megoldás alapján a felek mindkét fórumválasztó megállapodást felhívhatják. E megoldás ugyan maximálisan tiszteli a felek szerződési szabadságát, azonban annak következtében párhuzamos eljárások és egymásnak ellentmondó döntések alakulhatnak ki, mely aláássa az igazságszolgáltatás megfelelő működését. A két szélsőséges megoldás között helyezkedik el egyrészt a szubszidiaritás módszere mely alapján a választottbírósági megállapodás elsődlegessége mellett a joghatósági megállapodásban fennmaradnak bizonyos hatásai. A szubszidiaritás módszere azonban a gyakorlatban többnyire abszorpciót jelent, mely alapján gyakorlatilag a választottbírósági megállapodás érvényesül. Szintén a két szélsőséges megoldás között található az angol jogban megjelenő kombinációs módszer, mely a joghatósági kikötést jogválasztássá transzformálja és a választottbírósági megállapodás érvényesülését eredményezi. Végül a két szélsőséges megoldás között helyezkedik el a német joggyakorlat által alkalmazott kumuláció (választási jog) módszere, amely időlegesen mindkét fórumválasztás érvényesülését engedi, azonban a választási jog gyakorlásának időbeli korlátozásával megelőzi a párhuzamos eljárások és egymásnak ellentmondó ítéletek kialakulását.

Míg a szubszidiaritás és a kombináció módszerének alkalmazása esetén a bírók oldják fel a fórumválasztó megállapodások ütközését, addig a választási jog alkalmazása a felek kezébe helyezi döntést. Ezt meghaladóan, a határidőhöz kötött választási jog megfelelő egyensúlyt teremt a szerződési szabadság tisztelete és az igazságszolgáltatás megfelelő működése között, így elméleti szempontból megalapozott, és

gyakorlati szempontból is működőképes feloldási módja az egymással versengő választottbírósági és joghatósági kikötések közötti ütközéseknek.

Jegyzetek 1

2

3 4 5 6 7 8

9

10 11 12 13 14 15 16 17 18

19 20 21 22 23 24

BREKOULAKIS, STAVROS: The Notion of the Superiority of Arbitration Agree­ ments over Jurisdiction Agreements: Time to Abandon It? Journal of International Arbitration. 2007 Volume 24, Issue 4. 346-347 Premium Nafta Products Ltd (20th Defendant) & Ors v. Fili Shipping Com­ pany Ltd & Ors [2007] UKHL 40 (17 October 2007) Sulamerica CIA Nacional De Seguros SA & Ors v Enesa Engenharia SA & Ors [2012] EWHC 42 (Comm) Paul Smith Ltd. v. H & S International Holding Co. Inc., [1991] 2 Lloyd‘s L.Rep., 127.

Naviera Amazonica Peruana SA v Compania Internacional de Seguros del Peru [1988] 1 Lloyd’s Rep 116 GARNETT: i.m. 380 Trust Risk Group SpA v AmTrust Europe Limited [2015] EWCA Civ 437.

PERREAU-SAUSSINE, Louis : Le conflit entre clause compromissoire et clause attributive de juridiction. In: MUIR WATT, HORATIA - BUREAU, DOMINIQUE - AVOUT, LOUIS D’ (ed) : Les relations privées internationales: mélanges en l’honneur du professeur Bernard Audit, Issy-les-Moulineau, LGDJ. 2014.

611-612.

SERAGLINI, CHRISTOPHE – ORTSCHE­ IDT, JEROME: Droit de l’Arbitrage Interne et International. LGDJ, Lextenso 2019. 218-219.

Cour de cassation, Chambre civile 1, 14 novembre 2007, 06-21.629 Cour de cassation, Chambre civile 2, 26 novembre 1997, 95-12.686 Cour d’Appel de Paris, 1re chambre, section C, 29 novembre 1991. RG: 906507; 90-II696.

Cour de cassation, Chambre civile 1, 25 juin 2014, 13-23.669 Cour de cassation, Chambre civile 1, 4 juillet 2006, 05-11.591 PERREAU-SAUSSINE : i.m. 620.

Uo. Cour de cassation, Chambre commerciale, 23 février 1999, 96-18.919 Katharina Plavec: Auslegung von Schiedsvereinbarungen - Eine rechtsvergleichende Untersuchung. Mohr Siebeck, Tübingen, 2021. 198–199.

Plavec i. m. 200.

Plavec i. m. 200.

Plavec i. m. 201.

Brekoulakis, i.m. 363.

OGH 07.05.2013. 2 Ob 65/13t.

OGH 05.02.2008. 10 Ob 120/07. Idézi Plavec i. m. 203.

25

26

Jog és gyakorlat

Külföldi vagyonok

A németekhez kapcsolódik a legtöbb külhoni öröklési ügy

A határon átnyúló hagyatéki ügyeket és végintézkedéseket vizsgálták Legnagyobb részben, majdnem ötven százalékban Németországhoz kapcsolódtak a magyar határon átnyúló örök­ lési ügyek az elmúlt években – derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) Adatkutató Alintézetének 2022. augusztusában közzétett elemzéséből. A németeket az osztrákok és a románok követik. Az elmúlt években egyre többször jelent meg magyarországi hagyatéki ügyekben külföldi vagyon, például egy németországi bank­ számla, egy osztrák rendszámú autó vagy egy Seychelle-szigeteki cégtulajdon. Sokan nem tudják, hogy az uniós szabályok szerint nem biztos, hogy Magyarországon döntenek egy magyar elhunyt külföldi apartmanjának öröklé­ séről, és más járhat a hagyatékból a házastársnak, ha párja Ausztriában, vagy ha itthon élt.

A külföldi munkavállalás és letelepedés terjedésével, valamint a hazai vállalkozó réteg vagyonosodásával jelentősen nőtt a magyarok külföldi vagyona az elmúlt évtizedben. Jól mutatja ezt, hogy trendszerűen nőttek a külföldi munkavállalók hazautalásai, az Eurostat legfrissebb statisztikája szerint 2020-ban, akkori árfolyamon 1175 milliárd forintot utaltak haza, ennek 86 százalékát uniós tagországokból.

A külföldi vagyongyarapodás egyik következménye, hogy egyre több öröklési ügy nyúlik át a határokon, például úgy, hogy egy uniós állampolgár nem az állampolgársága szerinti országban élt, vagy több tagországban is volt vagyona. Egyre gyakrabban találkoznak a magyarországi közjegyzők a hagyatéki ügyek során valamilyen külföldi vagyonelemmel, például részvényekkel, egy vitorláshajóval, egy horvátországi nyaralóval vagy akár egy Seychelle-szigeteki cégtulajdonnal.

Ilyenkor nemcsak a hagyatéki eljárás lefolytatásának helyszíne válik kérdésessé, hanem akár az is, hogy melyik ország jogszabályai szerint osztják szét az elhunyt örökségét. Az Európai Unió ezért 2015 óta egységesen szabályozza a határokon átnyúló öröklési kérdéseket. Az Európai Öröklési Rendelet meghatározza, hogy mikor melyik tagállam hatóságai folytathatják le az eljárást, és melyik állam jogát kell alkalmazni az öröklésre. Ezzel kön�nyebbé teszik az örökösök dolgát, időt és energiát spórolnak meg nekik.

A MOKK Adatkutató Alintézetének ös�szesítése szerint 2015 és 2021 között több ezer más uniós tagállamhoz kapcsolódó öröklési üggyel foglalkoztak a magyarországi közjegyzők. Az ügyek majdnem fele Németországhoz kapcsolódott, amelyet jelentős lemaradással, tizennégy százalékkal Ausztria követ, majdnem tíz százalék pedig Romániához kötődik. Eközben Máltához, Ciprushoz és Litvániához öröklési ügyben nem tartozott közjegyzői eljárás az elmúlt hét évben.

A legkevesebb ilyen uniós ügy 2020-ban, míg a legtöbb 2021-ben volt, ebben szerepet játszott, hogy a koronavírus első hulláma idején szünetelt a személyes ügyintézés.

Az Adatkutató Alintézet elemzése kitért azokra az öröklési ügyekre is, amelyekben egy magyar állampolgár örökös

egy másik uniós tagállamban él. A mintegy ötezerhatszáz ilyen eset több mint negyven százalékában Németországban lakott az örökös, húsz százalékban Ausztriában, tizenhárom százalékban pedig az Egyesült Királyságban.

Megugrott a külföldi végrendelkezők száma

Azt is vizsgálták, hogy a Magyarországon élő uniós állampolgárok közül kik és milyen arányban készítenek végrendeletet.

Itt is a német állampolgárok vezetnek, őket az osztrákok, a britek és a hollandok követik. Tizenöt uniós tagország polgárai készíttettek magyarországi közjegyző előtt végrendeletet az elmúlt hét évben. 2020ban és 2021-ben – vélhetően a világjár-

Ügyvédek Lapja 2022 | 5

Jog és gyakorlat

vány miatt megnőtt halálozással összefüggésben – a korábbi átlaghoz képest majdnem háromszor annyian rendelkeztek hagyatékukról.

Mi alapján öröklődik a külföldi vagyon?

Az Európai Öröklési Rendelet szerint alapesetben az örökhagyó halála előtti szokásos tartózkodási helye határozza meg, hogy mely ország jogszabályai szerint kell lefolytatni a hagyatéki eljárást.

Fontos tudni, hogy ez nem feltétlenül egyezik meg a bejelentett lakcímmel, sem pedig az állampolgársággal.

Ha például valaki magyar állampolgárként Németországban élt életvitelszerűen, akkor alapesetben a németeknél kell megindítani a hagyatéki eljárást. Ilyenkor a magyar állampolgár örökhagyó teljes hagyatékára – a magyarországi ingó- és ingatlanvagyonára is – a német jogszabályok vonatkoznak. Abban az esetben pedig, ha valaki Magyarországon élt, akkor a külföldi vagyonánál is a magyar öröklési szabályok szerint járnak el.

Felül lehet írni az alapszabályt

Mindez azonban nem jelenti, hogy az örökhagyó nem szólhat bele abba, hogy Ügyvédek Lapja 2022 | 5

mely ország öröklési rendje legyen érvényes az ő esetében. Végrendeletben kikötheti, hogy az állampolgársága szerinti állam jogát alkalmazzák. Vagyis egy külföldön élő magyar dönthet úgy, hogy a magyar jog szerint örököljenek utána. Ha valaki kettős vagy többes állampolgár volt, akkor bármelyik állampolgársága szerinti jogot kikötheti. „Az örökhagyó és az örökösök sokat tehetnek azért, hogy egyszerűbbé tegyék, vagy akár a kedvük szerint alakítsák a hagyatéki eljárás menetét. Az örökhagyónak például végrendeletében érdemes meghatároznia, hogy Magyarországon folytassák le a hagyatéki eljárást, ha csak ő élt külföldön, a leszármazói pedig idehaza” – mondta Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, az Adatkutató Alintézet vezetője. Hozzátette, hogy ha külföldön, valamelyik uniós országban folytatják le az eljárást egy olyan örökhagyó esetében, akinek Magyarországon is van vagyona, az örökösök egyes esetekben gyorsíthatják az eljárást, ha egy magyarországi közjegyzőtől Európai Öröklési Bizonyítványt kérnek.

Ezzel az egész unióban elfogadott okirattal tudják igazolni a magyar jog szerinti öröklési jogállásukat.

Háttérinformáció

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara Adatkutató Alintézetét 2020-ban hozták létre, hogy pontosabb és részletesebb ismereteket szerezzenek a saját gyakorlatukról. Ehhez az eljárásaikhoz nagy számban kapcsolódó elektronikus adatbázisokra és elektronikus kommunikációs rendszerekre támaszkodnak. Céljuk, hogy ezeket a rendezetlen adatokat információvá alakítsák, amelyet például az eljárási szabályok betartásának ellenőrzésére, a hivatásrend és a közjegyzői eljárások fejlesztésére, megalapozott vélemények, álláspontok kialakítására használhatnak.

A már több mint hét éve érvényben lévő Európai Öröklési Rendelet felülvizsgálatát a következő években tervezik. Ehhez kapcsolódva az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (Conseil des Notariats de l’Union Européenne – CNUE) egy külön projektet indított útjára, amely nyomon követi a rendelet alkalmazását, és értékeli az eredményeket. A munkában minden uniós közjegyzői kamara részt vesz. Ehhez a projekthez kapcsolódva készített átfogó felmérést a MOKK Adatkutató Alintézete a magyar határon átnyúló európai uniós öröklési ügyekről – elsősorban hagyatéki ügyekről és végintézkedésekről.

27

28

Nagyító alatt

A legkiszolgáltatottabbak, legvédtelenebbek Gyermekjogok és gyermekbarát igazságszolgáltatás Magyarországon Szerkesztőségünknek az Ügyvédpodcast-tal (internetes rádiós beszélge­ tés, ahol ügyvédek folytatnak eszmecserét ügyvédekkel a hivatásukról, fontos szakmai kérdésekről) kialakított együttműködése értelmében az alábbiakban közreadjuk annak a beszélgetésnek a szerkesztett változa­ tát, amiben dr. Retteghy Dóra és vendégei: Katonáné dr. Pehr Erika, dr.

Gyurkó Szilvia és dr. Lux Ágnes arról folytattak eszmecserét, hogy miként érvényesül Magyarországon a jogszabályokban és a gyakorlatban az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye?

A gyermekjogok kialakulása egy hosszú folyamat eredménye. Az újkorig a gyermekeket a szülők, főleg az apa tulajdonának tekintették. A gyermekjogok fejlődésének legfontosabb korszaka a XX. század, ugyanis ekkor ismerték el, hogy speciális védelem illeti meg a gyermekeket, valamint, hogy speciális jogok vonatkoznak rájuk. Hogyan érvényesíthető az igazságszolgáltatási rendszerben a gyermekjogi megközelítés, a gyermekek szükséglete szerinti jogalkalmazás?

Katonáné Pehr Erika: Valóban egy hos�szú folyamat volt, amely véleményem szerint még nem ért véget. A gyermekjogok szabályozása, szemléletmódja paradigmaváltás volt. Megjelent az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, a gyermekkorról, a gyermekekről való gondolkozás, és ez a jogszabályokban is megtestesült. Ezt a gyermekbarát igazságszolgáltatást sokszor nem gyermekbarátnak mondjuk, hanem gyermekközpontú igazságszolgáltatásnak, hiszen ezzel kapcsolatban adott ki részben az Európa Tanács, részben pedig az ENSZ iránymutatásokat. Az Európa Tanács gyermekbarátról, az ENSZ pedig gyermekközpontú igazságszolgáltatásról beszél. Az ezzel kapcsolatos joganyag tekintetében Magyarország sok mindent tett.

Gyakorlatilag öt alapelv van a 2010-es Európa Tanács által megfogalmazott nyilatkozatban. Benne foglaltatik a gyermekek részvétele (tájékoztatás, meghallgatás, visszajelzés), az egész eljárás ismerete, a gyermek legfőbb érdeke és méltóságának a tiszteletben tartása, a diszkriminációmentesség, valamint a jogállamiságnak megfelelő eljárásrend. Így Magyarország 2012-ben, 2013-ban törvénycsomagokat

fogadott el. Az más kérdés, hogy a gyakorlatban ez hogyan valósul meg. A jogszabályok megalkotása majdnem minden területen könnyebb feladat, mint a szemléletmód változtatása. Tehát a gyermek-részvétel, a méltóság, a jogállamisági elvek betartása, valójában azok a jogok, amik benne vannak az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében.

Lux Ágnes: A dokumentum mutatja az irányt. Vagyis, hogy egy adott országnak merre kell mennie a jogalkotás és jogalkalmazás terén. Ami ebben az esetben nagyon fontos volt, mert az Európa Tanács a szűkebb regionális családunk, közösségünk, de maga a Gyermekjogi Egyezmény nemzetközi kötelezettséget fakasztott azzal, hogy azt aláírtuk. Viszonylag hamar ratifikáltuk is, a belső jog részévé vált.

Nyilvánvalóan fel lehet tenni azt a kérdést: mennyire hatékony az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény vagy általában az ENSZ? Ki kikényszerítheti ki, ha nem tesznek eleget az ajánlásoknak az államok? Az ajánlás be nem tartására nincs szankció. A 90-es években magát a jogharmonizációt úgy kellett elképzelni, hogy feleljen meg az egyezménynek az egész gyermekvédelmi rendszerünk, a büntető igazságszolgáltatásunk, polgári rendszerünk. Ez tehát egy nemzetközi jogi kötelezettség volt, amely Egyezményből fakadt, és ami fontos.

Egyébként figyelemre méltó: a gyermekekre vonatkozóan most már maga az Európai Unió is hihetetlenül gazdag joganyaggal rendelkezik.

Korábban nem a gyermekjogok, és most sem a gyermekjogok az elsődleges olyan terület, ahol a közösségi jog fejlődése

Dr. Retteghy Dóra

nagyon aktív vagy nagyon előremutató lenne. Ugyanakkor tény, hogy az Alapjogi Charta megteremtette az Unió számára is az alapjogi védelem kötelezettségét, tehát a közösségi jognak az elsődleges legfontosabb szerződések joggá emelte tulajdonképpen az alapjogok védelmét is, továbbá, hogy az Alapjogi Kartát a Lisszaboni Szerződésbe emelte 2009-ben. Onnantól kezdve azt láthatjuk, hogy egyrészt az Európai Unió Bíróságának is van olyan esetjoga, ami a gyermek jogait érinti és elindult egy olyan fajta jogfejlődés is, ami irányelvekben testesül meg, ami ügyvédeket is érinti.

Gondolok a gyermekekről szóló irányelvnek az elfogadása 2016-ban, ami megint csak kötelező most már a tagállamok számára, hogy annak megfelelően, amit az irányelv előír változtassák a jogalkotásukat. Így változott a hazai Be. is. Fontos tehát, hogy van egy fajta olyan elvárás, amit illik követni, hogyha meg akarunk felelni a gyermekközpontú, a gyermekbarát igazságszolgáltatás modelljének, és hogy megvannak azok a jogi eszközök, amik kötelezőek az Európai Unió tagállamaiban, így Magyarországon is, úgy is mint ENSZ Egyezményt aláíró és ratifikáló országnak.

Gyurkó Szilvia: Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy gyermekekkel is, meg szakemberekkel is dolgozhatom.

Először is: azt vitatnám, hogy a gyermekjogok egy új konstrukció lenne. A mikrotörténelmi – egyén- és családtörténet - kuÜgyvédek Lapja 2022 | 5

Nagyító alatt

Katonáné dr. Pehr Erika 1978-ban végzett Pécsen. A Pécsi Tudomány­ egyetem docense, több évtizede tart egyetemi kurzusokat családjog, gyer­ mekjogok, és gyermekvédelem témá­ ban. Részt vett a gyermekek védelmé­ ről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.), vala­ mint az új Ptk. előkészítésében.

Dr. Gyurkó Szilvia 2002-ben végzett az ELTE-n, majd gyermekjogot hallga­ tott a Columbia Egyetemen, a Harvar­ don és Genfben. Dolgozott az Orszá­ gos Kriminológiai Intézetben, és a magyar Unicef-nél. Jelenleg a Hintalo­ von Gyermekjogi Alapítványt vezeti.

Dr. Lux Ágnes 2010-ben végzett az EL­ TE-n, majd az Alapvető Jogok Biztosá­ nak Hivatalában dolgozott. 2016-ig a magyar UNICEF gyermekjogi igazgató­ ja volt. Jelenleg a Társadalomtudomá­ nyi Kutatóközpont kutatója. Rendsze­ resen tart egyetemi kurzusokat.

tatások nagyon komolyan vitatják azt, hogy a gyermekeket mini felnőtteknek tekintettek volna az egész középkorban, el egészen az újkorig. Már akkor volt elképzelés arra, hogy a gyermekek alakulnak, fejlődnek. Annak, hogy 1978-79-ben elkezdődhetett a gyermekek jogaival való dolgozás az ENSZ-ben, majd tíz év után megszületett a Gyermekjogi Egyezmény annak nagyon komoly történeti háttere is volt. Az angolszász történelemírásban nagyon sok olyan mikro történet van, amiből azt gondoljuk, hogy sokkal sokrétűbb volt gyermeknek lenni a középkorban is, meg 1989 előtt is. Abból érdemes talán kiindulni, hogy a gyermekkor az egy társadalmi konstrukció, a gyermekjogok is egy társadalmi konstrukció, nem lehet összehasonlítani azt, hogy mire tartjuk képesnek a gyermeket vagy mit várunk el tőle. És ebből a szempontból mindegy, hogy én pék vagyok, szakács, vízvezeték szerelő vagy bíró, merthogy elsősorban egy ember vagyok, aki élek ebben a társadalomban és másodsorban vagyok egy szakember, aki amikor egy gyermekkel találkozom, mindegy is hogy milyen eljárásjogi pozícióban van ő: tanúként hallgatom meg, terhelti státuszban van vagy sértetti, mindegy az is, hogy melyik jog területben, az lesz a meghatározó tényező, hogy én mennyire akarok rá vigyázni, hogy men�-

nyire fontos nekem hogy ő aktívan részt vegyen a történésben, hogy én mit gondolok róla, hogy képes-e arra hogy részt vegyen a rá vonatkozó eljárásokban. És hogy én a felnőtt társadalom tagjaként mit gondolok: egy gyermeknek lehet-e, van-e saját véleménye, továbbá belátási, beszámítási képessége mire terjed ki, valamint: joggal várhatom-e partnerként őt ebbe a közös játékba. A jog az egy konstrukció. Úgy tekintek a jogra és a hivatásomra, mint egy eszközre. A gyermeklélektan, a pszichológia, a szociológia kutatások, a történelem nagyon sokat segít nekünk abban, hogy értsük, hogy ki a gyermek, hogy mi mit gondolunk róla. És hogy amikor ügyvédként, bíróként, ügyészként, bármilyen pozícióban gyermekkel „dolgozom”, akkor őt annak lássam, aki. Ebből a szempontból vitatnám azt, hogy egy lassú fejlődési folyamat tanúi vagyunk. Ami az elmúlt években bekövetkezett ezen a területen, szerintem az egy hiperugrás. Ma már olyan megközelítést várunk el a szakemberektől a gyermekügyekhez való szakmai viszonyulás terén, ami a saját gyermekkorukban még nem volt ismert. Sőt, a saját szülőségében sem élte meg. Most pedig elvárjuk a 40-60 éves szakembertől, hogy gyermekmeghallgatása során olyan szempontokat vegyen figyelembe, amikről neki semmiféle személyes tapasztalata nincsen.

Nagyon sok elvárás terheli ezt a szakmát, és főleg a gyermekközpontú igazságszolgáltatást, mindamellett, hogy nagyon kevés segítséget adunk hozzá a szakembereknek - meg az embereknek is, úgy általában -, hogy mit gondoljanak a gyermekekről.

Ügyvédek Lapja 2022 | 5

Mennyire vannak felkészülve a szakemberek az igazságszolgáltatásban egy gyermekkorú áldozat vagy elkövető, esetleg egy szülői bontóper érintettje ügyeinek kezelésére?

Gyurkó Szilvia: Általánosságban azt gondolom, hogy nem igazán készítjük fel a joghallgatókat arra a világra, ami később várja őket, bármelyik jogi professziót is válasszák. És ebbe beletartozik az, hogy a jogászokat nem igazán tanítjuk meg kommunikálni, milyen együtt dolgozni egy krízishelyzetben lévő klienssel, és így nem tanítjuk meg, nem készítjük föl igazából arra sem, hogy mit jelent a sérülékenység.

Nem szeretnék olyan irányba elmenni, hogy segítő szakma-e a jogászi munka?

Mert nem az, és nem is kell, hogy az legyen. De azokat a szakembereket, akik sérülékeny emberekkel találkoznak, fel kellene készíteni, hogy értsék, mit jelent az.

Lehet, hogy a sérülékenység az életkorból fakad, legyen a kliens gyermek vagy idős ember, vagy valamilyen speciális helyzetből, esetleg valamilyen fizikaifogyatékos-

29

30

Nagyító alatt

ságból ered. A kliensek nagyon sokféle sérülékenységgel rendelkezhetnek és kerülnek kapcsolatba az igazságszolgáltatással. Ez egy olyan „csomag”, amelyre fel kellene készíteni a szakmát. Megtanítani őket arra a nyelvre, amit azok a segítő szakemberek használnak, akikkel ezek a sérülékeny emberek kapcsolatba kerülnek.

Hogy jogászként is értsük a pszichológust, a szociális munkást, a gyermekvédelmi szakembert, a szakértőket, akik ki vannak rendelve az ügyhöz. És akkor még csak arról beszéltünk, hogy mi az a kognitív tudás, amit meg kellene szerezni, és nem beszéltünk arról, hogy egyáltalán nem szűrik, hogy ki alkalmas általában a jogászi pályára. Vannak olyan habitusú

emberek, akiknek nem lenne szabad erre pályára menniük. És ha már ezen a pályán vannak – az imént idéztük az Európa Tanács gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló ajánlását –, csak képzett szakemberként lenne szabad foglalkozniuk ezekkel a gyermekekkel. Az nem képzettség, hogy valakinek van gyermeke, és az sem képzettség, hogy maga is volt gyermek. Mindannyian voltunk gyermekek, tehát mindannyiunknak van valamiféle képe, benyomása, elvárása arról, hogy mire van szüksége egy gyermeknek. Ám, hogyha ez a kognitív tudás, az érzékenység és a kiválasztás nincs harmóniában, akkor eleve nagy kockázattal indulunk. És vajon – vetődik fel a kérdés - mennyire vannak felkészülve a szakemberek? Tréningezhetünk bárkit, hogy ha alapvetően azt gondoljuk róla, hogy neki nem kellene ebben a szakterületen dolgoznia, mert olyan él-

ményanyaggal érkezik, amitől soha az életben nem fog tudni megszabadulni. És később ő lesz az, aki bíróként döntést hoz, aki majd azt írja egyik döntésének indoklásában, hogy – idézem – „Családonként eltérnek a szexuális játékok, ezért nem gondolom, hogy ez a tizenegy éves gyermek, akit szexuálisan használt a nevelőapja, bármilyen sérülést szenvedett volna el”, majd rányomja a pecsétet és aláírja.

Katonáné Pehr Erika: A gyermekekkel közvetlenül kapcsolatba kerülő szakembereknek egyrészt valóban ismerni kell a gyermekjogokat. Olyan készségekre kell szert tennie, ami a gyermekközpontúságot, a gyermekszemléletet, a velük való

méltányos bánásmódnak a készségét is megtanulja. Ez részben igaz az alapképzésre is, részben pedig a továbbképzésekre, diplomát szerző szakemberekre is.

Amikor elindult az igazságszolgáltatás gyermekközpontúsága, akkor bírói képzések indultak. Szeretném megemlíteni Kristófné Kontra Erzsébet bíró asszonynak a nevét, aki hatalmas szívvel, tudással állt neki a bírók képzéséhez, úgy, hogy minden megyében szakmai előadásokat, konferenciákat tartottak. Szerintem ez a szemléletmód az akkori bírói karban biztos, hogy meghonosodott. Ugyanilyen képzések indultak a rendőrség körében is.

A gyermekjogokról napjainkban is folynak képzések, magam is többször részt vettem egyiken-másikon. De nyilvánvaló a gyermekvédelemben nagy a fluktuáció, különösen a gyermekvédelmi alap szakellátásban. A gyámhatóságok személyi állo-

mánya is nagyon változik. Ezeket a szakmai képzéseknek tehát folyamatosan kell lenniük. Olyan hozzáállást várunk el, amit lehet, hogy a saját gyermekkorunkban nem tapasztaltunk. Ezekben az ügyekben különleges bánásmódot igénylő gyermekek bukkannak fel. Trauma-tudatosan kell ezeket a gyermekeket meghallgatni, velük bánni. Ez egy folyamat. Meggyőződésem: a sok-sok egyezmény, irányelv, ajánlás a gyermekekről megváltoztatta a gyermekkorról való gondolkodást, de helyzetek felismerésének folyamata nem fejeződhetett be, átgondolva kell készülni rá. Azt is meg kell itt említenünk, hogy a szakmai fejlődés szükségességét, folyamatos felkészülés fontosságát nem csak a társadalmi-gazdasági folyamatok határozták meg.

Meg kell említenünk Janusz Korczaknak a nevét, akinek a szellemisége benne van az ENSZ gyermekjogi egyezményében. Lassú is, meg hosszú folyamat is ennek a gyermekjogi szemléletnek a kialakulása és folyamatos kialakítását célzó munka. Ezen a jogi szakterületen egy sajátságos, más látásmód szükségeltetik. Ez a más látásmód pedig tanulható, elsajátítható.

Lux Ágnes: Az egyezmény hatályba lépése óta felnőtt egy generáció. 1991 óta a magyar jog része az egyezmény. Ennek ellenére azt tapasztalhatjuk, hogy sok felnőtt jogi szakember vagy a karrierje közepén találkozik a gyermekjogokkal, ami nincs benne a szakmai köztudatban, nincs benne az oktatási anyagokban. Erről számos ombudsmani jelentés született az elmúlt időszakban, amikor azt vizsgálták, hogy a gyermekjogi jogtudatosság hogyan áll Magyarországon. A vonatkozó szakmai képzéseket az egyetem után tudják elvégezni. Van olyan gyanú is, hogy olykor azért választják éppen a fiatalkorúak ügyeinek szakjogászi képzését, mert hogy állítólag az viszonylag könnyen megszerezhető szakjogászi diploma, és hogy pontot ér, meg az mindenkinek fontos, hogy akkor aki titkár vagy fogalmazó, az előrébb tud lépni a pontjaival - mondjuk - a következő bírósági pályázaton. Az ombudsmani vizsgálatok azt mutatták, hogy mennyire nincsen benne a köznevelésünkben - holott ez is egy visszatérő elvárása az egyezménynek -, hogy a gyermekekkel foglalkozó szakemberek és maguk a gyermekek is tudjanak a gyermekjogi egyezményről. De Ügyvédek Lapja 2022 | 5

Nagyító alatt

félő, hogy mind erről nincs felhasználható, alkalmazható ismeretük. Az egyezmény a gyermekeknek joga van az erőszakmentes gyermekkorhoz, joga van a véleményét elmondani, és joga van az oktatáshoz, meg a megfelelő életszínvonalhoz. Kicsi koruktól fel lehetne mind erre hívni megfelelő interpretációval a figyelmüket, akár már az óvodában is. Hozzátéve, hogy az óvodapedagógusnak is lehetne tanítani mindezeket, hogy ne őt kelljen mintegy büntető jelleggel felelősségre vonni, hogyha mondjuk különböző fenyítésnek tűnő módszereket alkalmaz, vagy az iskolában például úgy legyen egy házirend megalkotva, hogy az érthető és elfogadható legyen a gyermekek által is. A szabályok elfogadása egyben fegyelmező erejű és kiterjedő jellegű is. Ennek folyamányaként feltételezhető, hogy azt a szabályt, amit egyébként Btk.-nak hívunk és nem házirendnek, sokkal inkább el fogja fogadni iránymutatónak. Mert hogy ezzel

mekjogi bizottsága gyakorlatilag megfogalmaz az országok felé. Nagyon hiányolom, hogy ez gyakorlatilag nincs a társadalom elé tárva, pedig a gondolkodásnak valóban egyik kulcsfontosságú eleme, hogy ezeket a megállapításokat ismerjük, tudjunk róla, beszéljünk róla, hogy ezzel is javuljon a szemléletmód.

A fiatalkorúak ügyeinek szakjogászi képzése nyújt lehetőséget a terület iránt érdeklődő jogászoknak, hogy jobban megismerkedjenek ezzel a területtel, hogy jobban értsenek a gyermekjogokhoz, a gyermekekhez.

Magyarországon hol nyílik erre lehetőség?

Katonáné Pehr Erika: A gyermekvédelmi törvény elfogadását követően a Pécsi Tudományegyetem volt az első, ahol a szakcsaládjogászi képzést először bevezették. Akkor az volt az elképzelés, hogy a

Azért is történik annyi gyermekjogi jogsértés, mivel a gyermekek sincsenek tisztában azzal, hogy velük mit nem lehet megtenni és mit lehet megtenni. a neveléssel remélhetően jobban megérti: miért tartunk be az életben bizonyos szabályokat, meg hogy meddig tart az én szabadságom, addig ugyanis, ameddig a másiké...

Fura, hogy 2022-ben még mindig úgy beszélünk erről, mint megvalósítandó és nem már folyamatban lévő követelményről...

Katonáné Pehr Erika: AZ ENSZ Gyermekjogi Bizottságának meghatározott időközönként klaszterekben kell számot adni a jogalkotásról, a jogalkalmazás megtörténtéről. Ennek keretében számot kell adnia például arról is, hogy a jogtudatosság tekintetében mit tett az adott ország. Azaz esetünkben: ismerik-e a felnőttek-gyermekek az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét. Nyilván nem az egyes cikkelyekre gondolok, hanem annak tartalmi lényegére és annak a gyakorlati megvalósulására, hogy aztán valóban készségszinten tudja gyakorolni saját jogait és tiszteletbe tartsa ezáltal a mások jogait is. Ez az egyik dolog. A másik az, hogy legyen társadalmi párbeszéd azokról az állásfoglalásokól, ajánlásokról, amit az ENSZ gyerÜgyvédek Lapja 2022 | 5

végzettek majd a gyámhivatalban dolgozhassanak. Ez sajnos nem valósult meg, a képzés azonban ma is folyik. Van az ELTÉ-n is, kiegészülve gyermekjogi szakjogász képzéssel. Ebbe még gyermekjogokat és szemléletmódot is beépítenek, nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is.

Azaz valóban a fiatalkorúak szakjogásza lesz a végzett hallgató. Ezt magam is tanítom Pécsett. A képzés másik területe a mediáció. Ennek lényege egyfelől a helyreállító igazságszolgáltatás, másfelől pedig - a gyermekvédelem és a polgári jog tekintetében - a másiknak a meghallgatásának, a másik szemléletének és gondolkodásmódjának megismerése. Ez a módszer egyébként egy jövőbe mutató problémamegoldás, hatékonyan összefüggésbe hozható a gyermekjogokkal.

Gyurkó Szilvia: Szegeden is van szakjogász képzés, aminek van gyermekjogi eleme, az viszont családjogi szakjogász képzés. Abban is van egy blokk, ami a gyermekjogokkal foglalkozik. Mindemellett civil szervezetek is kezdeményeznek olyan

képzéseket, amelyek traumaérzékenységgel, gyermekvédelemmel, gyermekjogokkal foglalkoznak. Sajnos, ezek sok esetben kiesnek az ügyvédek figyelmének köréből.

Nagyon ritkán találkozom ezeken a programokon jogászokkal. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a bíróképzésben van kialakult rendje ennek a szakirányú képzésnek.

Találkozunk nagyon elkötelezett szakemberekkel a rendőr-, az ügyész képzés terén is. És végül, de nem utolsósorban az ügyvédi kamarának is vannak képzései. Ám a gyermekjogi szakosodás felé forduló eltökéltség eltökéltség - mivel az ügyvédek számára nincs olyan fajta kötelezettség, hogy speciális végzettséggel bíróak foglalkozzanak a fiatalkorúak ügyeivel vagy a gyermekkorúaknak az ügyeivel - napjainkban még gyermekcipőben jár.

Az ügyvédek számára rendszeresített Clear Rights projekt hogyan illeszkedik a gyermekjogi ügyekben való képzésben?

Gyurkó Szilvia: Ez egy olyan egynapos program, ami egy nagyobb online képzésnek a személyes blokkját valósítja meg.

Húsz ügyvéd tud jelentkezni rá, és egy eszmecsere során foglalkoznak a gyermekekkel való kommunikációval, ügyvédi szerepfelfogásokkal. Megvitatják, mi az, ami befolyásolja azt, hogy az adott ügyvéd hogyan kezelei egy gyermeknek az ügyét, legyen az egy olyan gyermek, aki konfliktusba került a joggal vagy olyan, aki áldozattá vált. És ami speciális még ebben a képzésben, az az, hogy gyermekkel együtt tartjuk.

Az utóbbi években tulajdonképpen csak ilyen képzéseket csinálunk szakembereknek, ahol érintett gyermek résztvevő is van.

Nagyon hiszek abban, hogy úgy lehet a legtöbbet tanulni, hogyha egy gyermek is ott van és elsőkézből hallják a résztvevők azt, hogy ő mit lát, mit tapasztal, mit érez, abban ahogyan őt kezelik a felnőttek. Ez egyébként azért is nagyon fontos mert, hogy Lux Ágnes is meg Katonáné Pehr Erika kollégáim is mindig hangsúlyosan felhívja a figyelmet arra, hogy maguk a gyermekek sajnos sincsenek tisztában azzal, hogy milyen jogaik vannak és ők is felnőnek valamilyen módon... Munkám során azt tapasztalom, hogy azért is történik an�nyi gyermekjogi jogsértés, mivel a gyermekek sincsenek tisztában azzal, hogy velük mit nem lehet megtenni és mit lehet megtenni. Nem tudatosul bennük, hogy velük

31

32

Nagyító alatt

nem lehet kiabálni, nem jut eszükbe, hogy ezt vagy azt nem teheti meg velük a rendőrség, hogy például órákon keresztül bezárja őket, miközben nem szólnak a szüleiknek. Nem tudják, hogy nekik joguk lenne ahhoz, hogy legyen mellettük egy felnőtt, aki megfelelő módon tudja képviseli őket, hogy nekik joguk van elmondani a véleményüket... Azt is figyelemben kell tartanunk, hogy a gyermekjogok nem elvont jogszabályok, hanem szabályok gyűjteménye arról, mire van szüksége a gyermeknek ahhoz, hogy jól legyen. És hogyha a gyermekek úgy nőnek föl - ráadásul Magyarországon a szakellátásban, tehát a gyermekotthonokból, lakásotthonokból kikerült gyermekek felülreprezentáltak a gyermekkori bűnelkövetők között -, azoknak a gyermekeknek különösen sok élményük van arról, hogy az ő testük nem számít, hogy az ő jólétük nem számít. És sajnos sokszor a szakember sem tudja, hogy mit kellene csinálni, de aki a gyermek mellett van, se mondja azt, hogy te figyelj, ez nem biztos, hogy így kéne csinálni.

Lux Ágnes: Az igazságszolgáltatással szembe kerülő gyermekeknek a nagy többsége Magyarországon sajnos még mindig nem a nevelőszülőknél van, hanem intézményben él. Ők nem tudják jogi értelemben a hangjukat hallatni, viszont annál nagyobb a gondjaik halmaza, amire már eleve az intézménybe kerülnek, miután ilyen vagy olyan módon találkoztak az igazságszolgáltatással. Nemegyegyszer többféle szerepben is, tehát hogy a gyermek egyszerre áldozat is, elkövető is, meg szemtanú is lesz.

Rájuk kellene hatékonyan segíteni. A Helsinki Bizottság internetes oldalán a helsinki. hun-n el lehet érni ezt az ügyvédi kézikönyvet, amit éppen a gyermekekről szóló irányelv magyar átültetése kapcsán csináltak. Az államnak is fontos szerepe lenne abban, hogy a bizottsági irányelvben nemcsak a Be.-nek a módosítása volt a feladat, annak kapcsán hogy az irányelvnek megfeleljenek a tagállamok, hanem a képzésbe is szerepet kellene vállalniuk, és éppen a sokat kritizált Helsinki Bizottság mintegy állami feladatot lát el azzal hogy néhány évvel ezelőtt az ügyvédeknek szervezett gyermekjogi ügyekben képzést. Letölthető az általuk szerkesztett kézikönyv, ami szerintem azért nagyon jó, mert nem csak az ügyvédeknek ad segítséget, hanem bárki hasznosan tudja

forgatni: bíró is, ügyész is, igazságügyi szakértő is vagy bárki, aki a gyermekekkel találkozhat, akár konfliktushelyzetekben is.

A kézikönyv nagyon gyakorlatias is és ingyen elérhető. Sok olyan képzés is elérhető online módon, ami angol nyelven ugyan, de

ja azt a szíve hogy a barátját meg kell védenie. El kell mindig gondolkodnunk az alapkérdésünkön: hogyan lehetne elérni azt, hogy a fiatalkorúak tisztában legyenek azzal, hogy melyek azok a cselekmények, amelyeket a Btk. szankcionálni rendel?

Tanuljuk: hogyan működik a világ körülöttünk. Miért nem tanuljuk meg az alapvető jogi intézményeket, amelyek szintén világunk fontos részei? szintén ingyenesen hozzáférhető. Különböző egyetemek csinálták, a rendes képzéseken túl. Ilyen például a Genfi Egyetemé, a Harvardé. Ezekre a gyermekjogi képzésére lehet úgy jelentkezni, hogy teljesen ingyenes, akkor az ember nem kap igazolást arról, hogy ezt a virtuálisképzést elvégezte. Ám a – meglehetősen olcsó – fizetős változatot választva írásos igazolást kap a tanfolyam elvégzéséről.

Katonáné Pehr Erika: A gyermekjogi képviselők integrált jogvédelmi szolgálat keretében is vannak foglalkoztatva Ilyen képzésen magam is részt vettem már oktatóként. Sok szakember jön erre a képzésre, függetlenül attól, hogy ténylegesen gyermekjogi képviselőként fog majd a továbbiakban dolgozni. Jól összeállított képzési csomag áll rendlkezésre. A gyermekjogi képviselők mesekönyv formájában és mindenféle tájékoztató füzetek formájában juttatják el a gyermekjogokkal kapcsolatos tudományt szülőkhöz és gyermekekhez. Mintegy húszezres gyermeksereg van érintve a gyermekvédelem terén. Ehhez mérten kevés a gyermekjogi képviselőknek a száma, de mégis próbálnak a gyermekotthonban, nevelőszülőknél nevelkedő gyermekek számára a tájékoztatást, egyáltalán gyakorlati ismereteket valahogyan adni. Úgy gondolom, hogy ez is egy jó irány.

Van egy védencem fiatalkorú, tizenhét éves. Eddig vagyon elleni deliktumok miatt állt bíróság előtt, de legutóbb egy utcai verekedésbe keveredett, ahol egy barátját akarta megvédeni. Sajnos, csoportosan elkövetett garázdaság gyanúsítottjaként jött ki az ügyből. Hosszas beszélgetés árán sikerült neki elmagyaráznom, hogy miért követhet el bűncselekményt azzal, hogyha belekeveredik a verekedésbe, hiába diktál-

Gyurkó Szilvia: Ez egy állatorvosi ló.

Alapvetően felhívja arra a figyelmet, hogy hiába része nemzeti alaptantervnek az állampolgári ismeretek vagy társadalmi ismeretek, a nyitott bíróság program keretében pedig sok diák fordult meg a bíróságokon, hogy egy kicsit bele szagoljon ott a levegőbe. Tehát elvilekben történik valami, de 1,8 millió gyermek van Magyarországon, feltehetően kilencven százalékuk nem tudja például azt sem, hogy 12 év a büntethetőségi korhatár arra, hogyha ő megüti a tanárát például, mert a közfeladatot ellátó személlyel szembeni büntethetőségi korhatár nem 14, hanem 12. Így tehát ha ő vidáman 6. osztályosként rálép a tanárnak a bütykére, és az mondjuk egy vita hevében történik, akkor őt büntetőjogi felelősségre lehet vonni ezért. A gyermekek életét alapvetően meghatározó jogintézményekről se nagyon kapnak tájékoztatást a gyermekek. Nincsenek tisztában például azzal sem, hogy amikor7-8 évesen elküldi őket az anyukájuk kenyérért meg tejért a boltba, akkor ő egy polgárjogi szerződést köt, ami szerintem izgalmas, vicces, érdekes lehet a gyermeknek. Nagyon jól lehetne beszélni a gyermekeknek alap-jogintézményekről, a beszélgetésbe bele lehet csempészni a gyermek jogokat is, tehát hogy tudd: neked mihez van jogod.

Tanuljuk a biológiát, hogy tudjuk, hogyan működik a testünk, meg a világ körülöttünk. Akkor miért nem tanuljuk meg az alapvető jogi intézményeket, hiszen az ugyanúgy a bennünket körülvevő világ fontos része. Én nem láttam még boldogtalan felnőttet azért, mert nem emlékezett a Pitagorasz-tételre, de láthatunk boldogtalan fiatal felnőttet, aki nem volt tisztában azzal, hogy bizonyos élethelyzetben mit tehet meg, mit nem. Ügyvédek Lapja 2022 | 5

Nagyító alatt

A másik része a dolognak, az, hogy - és ez is szerintem társadalmi probléma - nincsenek alternatív megoldási ötletek. Például terheltként résztvevő gyermek ügyében folyó büntetőeljárásban látom azt, hogy van egy konfliktushelyzet, ami resztoratív megközelítéssel megoldható lett volna. Tehát a büntetőjog érvényesül, természetesen, miközben mi társadalomként elmulasztottuk azt a lehetőséget, hogy bíróság elé került gyermeknek megtanítsuk a szabályokat, hogy felkészítsük őt az életre, hogy adjunk a kezébe lehetőségeket, módszereket, technikákat arra, hogy hogyan tudja ezt elkerülni. Mi mulasztottunk, nem vállalunk érte felelősséget, a gyermek fog vállalni felelősséget egy büntetőjogi helyzetben és eljárásban. Szerintem ez nem korrekt. Évente 10-14 000 olyan gyermek van, aki ilyen helyzetbe. Nagyon sok olyan ügy van, amiben azt lehet látni, hogy a gyermek az, aki ott van büntetőügy kellős közepén, de hogy milyen társadalmi-családi-közösségi mulasztások történnek-nem történnek meg, arról már nem esik szó. A végén a gyermeknek kell vállalnia mindenért felelősséget, és ő egyedül lesz az, akitől mindent számonkérünk.

Katonáné Pehr Erika: Különösen a kis tinédzserkorban nagyon nehéz elkülöníteni a diákcsínyt a büntető törvénykönyvben megfogalmazott cselekményektől. Nagyon keskeny a mezsgye, de hogyha ezt az egész szemléletet letesszük egy nagy társadalmi elvárásba, akkor azt tudom mondani, hogy 2003-ban volt először, amikor megfogalmazódott a társadalmi bűnmegelőzési program. Aminek most már nemzeti társadalmi bűnmegelőzési program a neve. Megjegyzem: egyetértettem volna, ha marad a társadalmi bűnmegelőzési program, mert valóban társadalmi szinten kell ezt kezelni, amiben számos résztvevő van. Az állam, az önkormányzatok, civilek, egyházi résztvevők, karitatív szervezetek, tehát ez valóban egy össztársadalmi gondolkodást igényel. Ezen belül kiemelt szempont volt - a nemzeti bűnmegelőzési programban is az áldozatok segítése, a bűnmegelőzés és a bűnismétlésnek a megelőzése. Számos pályázatot is kiírnak ez ügyben. Vannak bizonyos üzenetek, hogy mit várnak el.

Adott esetben például a megelőző pártfogás intézménye is ebben fogalmazódott Ügyvédek Lapja 2022 | 5

gyakorlatilag meg. Én valóban ezt a resztoratív szemlélet hiányolom. Tehát hogy ilyen pályázatok legyenek kiírva. Emlékeztetném magunkat arra, hogy az oktatási területen is jogszabály ad lehetőséget az oktatásügyi közvetítésre. Nagyon jó lenne, ha a fegyelmi eljárások előtt ilyen eljárást vennének igénybe, lennének kortárs segítők és mindenki gyakorolná ennek a hasznát, hiszen itt a közösség is kap potenciát, az áldozat és az elkövető is kap társas megerősítést; ezáltal a közösség is úgymond értékítéletet mond ki és tanul is belőle. Tehát én maximálisan jónak tartom a szemtől szembe programot, más resztoratív technikákat. Jó lenne, hogy ez meghonosodjon a közoktatás, köznevelés és a gyermekvédelem területén. Tehát van egy nemzeti stratégia, szerintem csak az ezekhez kapcsolódó hangsúlyok nincsenek igazán a helyükön.

Szóba került az előzetes pártfogó felügyelő. Mennyire hatékonyan működik ma ez az intézmény Magyarországon a bűnmegelőzés terén, illetve a bűnismétlés megelőzésére?

Katonáné Pehr Erika: Három pillére van a bűnmegelőzésnek. Elsődleges, másodlagos, harmadlagos. Itt az elsődleges a megelőzés, meg a már bűnelkövetőknél a segítésnél, tehát a másodlagos megelőzésben van a nagy szerepe. Amikor ezt bevezetésre került 2015-ben a gyermekvédelmi rendszerben, és amikor konkrétan szabadságvesztéssel is sújtható szabálysértést, illetve bűncselekményt elkövetett fiatalkorúakról, gyermekkorúakról van esetünkben szó, ilyenkor mindig egy pártfogó értékeli az ő megelőzési veszélyeztetettségét. Tehát megvannak azok a szempontok, ami alapján értékelik, és kirendelik gyakorlatilag a párfogót mellé, hogy egy más szempontú segítséget is kapjon, pártfogolási tervben teljesítsék a magatartási szabályokat, amit elvárnak tőle. Illetve van egy szociális munkás, aki szintén mind esetmenedzser támogatja. Tehát ez egy többoldalú támogatás. Amikor bevezették, 2015-ben, nagy kérdés volt, hogy ez a gyermekvédelmi rendszer része legyen vagy az igazságszolgáltatásé. Én gyermekvédőként azt mondom, hogy nagyon jó helyen van itt a gyermekvédelmi rendszerben. Megnéztem az adatokat: 2019-es adatokat találtam, 610 ügyben rendelték el a

megelőző pártfogást, ezen belül gyermekkorúval szemben 132 esetben, fiatalkorúval szemben pedig 478 esetben. Szerintem jó a hely a gyermekvédelmi rendszerben.

Amit hozzá tudunk tenni, az az, hogy milyen magatartási szabályokat határoz meg gyakorlatilag a gyámhatóság, nyilván a pártfogónak a véleményére hagyatkozva.

Itt szerintem bőven lehetne bővíteni az eszköztárat. Nem csak a közösségi foglalkoztatóra gondolok, hanem a resztoratív szemléletre, önismeretre, konfliktusmegoldásra. Én a megelőző pártfogásnak a szolgáltatási oldalát bővíteném, hogy ez eredményes legyen és változatlanul a gyermekvédelemben hagynám.

Az EU Alapjogi Chartája első számú szempontként jelöli meg a gyermek mindenek felett álló érdekét. Mit jelent ez a fogalom?

Katonáné Pehr Erika: Ha elméleti oldalról nézzük, akkor ezt jelenti: minden esetben a gyermek hosszú távú legjobb érdekét kell gyakorlatilag érvényesíteni szolgáltatásokban, vagy hatósági döntésekben.

Az ENSZ gyermekjogi egyezménye „a gyermek mindenek felett álló érdeké”-ről beszél. Szerintem ez az akkori korszellem patetikus felfogását is tükrözi. Az ENSZnek a 1996-os európai gyermekjogi egyezménye már „legfőbb érdekről” beszél, a gyermekjogi bizottságnak a kommentárja szintén „legfőbb érdekről” beszél, és a gyermekvédelmi törvény ezt átvéve szintén, de a Ptk. családjogi könyve a gyermek „elsődleges érdekeiről” beszél. Szerintem ebben nincs is semmi gond, mindezek együttesen a gyermek valóban legfőbb érdekéről szól, ami önmagában az érdekeknek a halmaza. Ebben van a legnagyobb nehézsége, tudniillik hogy itt a gyermekjogokat nem lehet elkülönülten kezelni, hanem ez valóban olyan – miként Gyurkó Szilvia szokta mondani -, mint egy gombolyag, ha ki akarjuk húzni az egyes gyermekjogokat, akkor gyakorlatilag maximum szöszösödik, de nem esik szét a gombolyag. Talán arra lehet hivatkozni, amit az ENSZ gyermekjogi egyezménye mond, és akkor nem keverünk bele érzelmeket, hogy gyakorlatilag ez alanyi jog.

Tudniillik, hogy a gyermekeknek arra van joga, hogy ezt az igényét, hogy rá tekintettel hozzák meg a döntéseket, adottnak kell tekinteni és el kell fogadni. Van egy értel-

33

34

Nagyító alatt

mezési elv, miszerint ha a jogszabályok nem egyértelműek, a gyermek javára kell dönteni. Ez nagyon szépen bent van például az új nemzetközi magánjogról szóló törvényben is: ha ütköznek a jogszabályok, akkor azt kell választani, ami a gyermeknek a legkedvezőbb. Ami azonban szerintem minden jogalkalmazó számára egy fontos elvárás hogy a gyermek érde-

mondani a gyermek „legjobb érdekeinek”, mint mondjuk egy pszichológus, egy szociális munkás, a szülője vagy mint maga a gyermek. A többes szám is sok értelmezésre ad okot: egy gyermeknek is lehet több olyan érdeke, ami más 10 éves korában, vagy mások az érdekei 10-18 éves korig, amikor gyakorlatilag átlép a felnőttkor küszöbén már, de kiskamaszként kez-

Olyan fiatalokról van szó, akik már gyermekkorukban azt élték meg, hogy nem kellenek senkinek, nem illenek bele a társadalomba... két ki kell mutatnom, mérlegelnem kell, és az adott döntése indoklásában bele kell foglalnom, hogy miként mérlegeltem a gyermek rövid és hosszú távú érdekeit, meghozott döntésemnek milyen hatása van pro és kontra, és voksolnom kell. Tehát ez végig kell vinnem. Ez a legnehezebb, hogy ugyanis miként mérlegelem a gyermeknek a hosszú távú érdekét, például egy örökbe fogadásnál. Otthagyom-e a nevelőszülőnél vagy azt mondom: lehet, hogy a nevelőszülőtől való elhozatal az adott esetben traumát okoz, de a gyermek hosszú távú érdeke mégis az, hogy egy teljes családba kerüljön. És akkor itt két gyermekérdek ütközik. A nehézséget az jelenti, hogy a gyermek érdeke önmagában is az összes érdeket magába foglalja.

Mindezt természetesen indokolni kell. Ezt elvárja az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága, amikor be kell számolni.

Lux Ágnes: Ugye az egyezmény „best interest of the child”-ot mond. Tehát hogy a gyermek „legjobb érdeke”. Szerintem itt azért a magyar fordítás pontosításra szorul. Egyrészt a „mindenek felett álló” egy kicsit valóban patetikus is, meg hát nehezen megfogható is. Szerintem az angol eredeti ebből a szempontból sokkal inkább próbál segíteni a jogalkalmazásban, mert hogy „érdekeit” mond. Az is fontos dolog, hogy magyarul nem egészen jól hangzik. De a „legjobb érdekei” változat is nehézkes. Többen elég régóta próbálkozunk, hogy ez ne így legyen magyarra fordítva, mert hogy ez félrevezetheti és kevéssé segíti egyébként az alkalmazót.

Lehet, hogy egy igazságszolgáltatásban résztvevő szakembert teljesen mást fog

di. Mennyi minden változik az alatt a 8 év alatt, amíg mondjuk lehet egy büntetőügye, nyilván extrém hosszú, amikor is a hosszú eljárás során különböző szerepekben kerül bele, különböző cselekményekkel találkozik...

Gyurkó Szilvia: Egyrészt elmondanám, hogy van egy gyermekjogiegyezmeny.hu internetes oldal, ahol a gyermekjogi egyezménnyel kapcsolatos minden dokumentum elérhető magyar és angol nyelven.

Ott a 2014-es átfogó kommentár is, ami kifejezetten a gyermek legfőbb érdekéről szól. Amikor bármilyen eljárásban valaki azt mondja, mondjuk szülőként, hogy én pontosan tudom, hogy a gyermekemnek mi az érdeke, akkor nekem kigyullad ott egy vészcsengő, hogy így biztos-e, hogy így van, vagy pedig azt gondolja, hogy neki van egy bizonyos érdeke, azt szépen rávetíti a gyermekére és akkor onnantól kezdve mi így egy szimbiózisban vagyunk, és működünk.

Katonáné Pehr Erika: Az EU Alapjogi Ügynöksége többször vizsgálta a gyermekbarát igazságszolgáltatás érvényesülését, és azon belül azt, hogy hogyan mérlegelik, értékelik a gyermek legfőbb érdekét.

Arra jutottak, hogy talán segítené a tagállamokat, ha adnának egy szempontsort, hogy mit kell mérlegelni a gyermek legjobb érdeke megállapításakor, az adott konkrét esetben. És igaz, hogy nem tudjuk megmondani, mi a gyermek legjobb érdeke, mert ez nem egy elvont fogalom, bár nyilván mindenek felett álló érdek. Azt gondoljuk, ez nem minden gyermek adott élethelyzetében meghozandó hosszú távú, leg-

optimálisabb állapotának a megteremtése, de törekednek rá, hogy szempontokat kapjunk. Én nagyon várom ezeket a szempontokat, kíváncsi vagyok rá, hogy kiben, mi fogalmazódik meg. Nyolc évvel ezelőtt a szakdolgozatom elkészítéséhez végeztem egy kutatást a tököli Büntetés-végrehajtási Intézetben. Ez részben azzal foglalkozott, hogy feltárja, kiben bíznak meg és kihez fordulnak segítségért a fiatalkorú fogvatartottak. A legnagyobb meglepetésemre, nagyon kevés elítélt említette a nevelőjét vagy az ügyvédjét. Ki nyújt segítséget a fiatalkorú elítélteknek, ha nem ők?

Gyurkó Szilvia: Nehéz reintegrálni azt, aki soha nem volt integrálva a társadalomba. Hiába írja elő a jogszabály a reintegrációt, a reszocializációt és egyebet, amikor olyan fiatalokról van szó, akik már gyermekkorukban jellemzően azt élték meg, hogy nem kellenek senkinek, nem illenek bele a társadalomba, nem fontosak, hogy csak magukra vagy csak azokra számíthatnak, akikkel azonos az értékrendjük, például egy gang vagy klikk, akár bűnszervezet.

Tehát az a csoport, ahol biztonságban vannak, hiszen ott kaphatják meg azt az élményt, hogy szerethetőek, úgy jók, ahogyan vannak. Mindannyian erre az élményre vágyunk, és ha ezt nem kapjuk meg a családunkban, a közösségünkben, akkor máshol keressük. Igazából ennyire egyszerű. Az ügyvédek nem bizalmi személyek, hiszen nem találkoznak velük eleget. Az ügyvédek, főleg a kirendelt védőügyvédek nem invesztálnak ezekbe a kapcsolatokba.

Nem fontos számukra az, hogy a fiatal pontosan értse azt, amiről beszélnek. Egy nyelven beszélgetnek, de mégsem értik. Lehet, hogy akkurátusan és pontosan fejezik ki magukat, minden terminológia a helyén van, de azok a gyermekek, akikkel beszélnek nem értik meg, hogy mi történik velük.

Nem értik a felfüggesztettet, nem értik a döntéshozatalt, nem értik, hogy minek mi a következménye. Törhetnek pálcát felettük vagy feltehetik a kérdést, hogy mit tudnak másként működtetni, hogyan tudnak máshogyan működni annak érdekében, hogy ez ne így legyen. Kifejezetten ös�szeszorul a szívem, amikor Tökölre, meg arra a helyzetre gondolok, amit mondtál.

A beszélgetés teljes egészében itt hallgatható meg: https://upcast.hu/?post_type=post&p=716 Ügyvédek Lapja 2022 | 5

Életpálya

Beszélgetés dr. Varga Péterrel, a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökhelyettesével

Az ügyvédség elementáris érdeke, hogy tagjai szolidárisak, kollegiálisak legyenek egymáshoz A jogtanácsosi és ügyvédi tevékenység pozitív egymásra hatására épülő életútja, a gazdasági és a cégjog avatott képviselőjeként egyebek között Debrecen és térségének fejlesztése érdekében végzett szakmai tevékenysége elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapta a köztársasági elnöktől ez évi március 15-i ünnep alkalmából. Miután elolvastam a kezembe adott, dr. Varga Péter, a debreceni Varga és Molnár Ügyvédi Iroda vezető­ je részére kiállított díszes dokumentum fenti sorait, óhatatlanul a kezdetekre terelődik a szó. Kitörölhetetlen emlék­ ként bukkan fel benne a rendszerváltás során bekövetkezett jelentős folyamat, a jogtanácsosok kamarai integráci­ ója. Mint kiderül, dr. Varga Péter ennek a ma már szinte történelmi változásnak egyik aktív közreműködője volt, az akkori igazságügyi miniszterrel, dr. Kulcsár Kálmánnal, valamint a részletek kidolgozásáért felelős akkori minisz­ ter-helyettessel, dr. Sárközi Tamással tárgyaló csapat tagjaként. S természetesen szóba kerül szülővárosának, Debrecennek a jelentősége is, amely máig meghatározó módon van jelen életében. Nem csak azért, mert itt szüle­ tett, itt járt iskolába, erős családi kapcsolatok is ehhez az igen sajátos jellemzőkkel rendelkező városhoz kötik, itt él és dolgozik, szellemisége, tájékozottsága, jogi kapcsolatai és ügyei, és nem utolsó sorban a Debreceni Ügyvédi Kamarához (aminek jelenleg elnökhelyettese), valamint a Magyar Ügyvédi Kamarához kötődő erős szálai (a MÜK elnökségének tagja) országos kitekintésű összefüggésekbe helyezik szakmai életét. És akkor álljunk meg itt egy pillanatra, mert egy személyes mozzanatba is szeretnénk olvasóinkat beavatni. Jelen sorok írójának, még hajdanvolt teológiai tanulmánya idején a Biblia Újszövetségének görögül írott szövegét eredeti formájában kellett megismernie, azaz olvasnia, fordítania, értelmeznie. És mindezt dr. Varga Péter néhai édesapja, a nagy tekintélyű tudós teológiai professzor, dr. Varga Zsigmond által írott – a teológiai oktatásban ma is használatos - újszövetségi görög nyelvköny­ véből, valamint az általa szerkesztett görög-magyar szótár segítségével tudta diáktársaival abszolválni. Az apai háttér kitörölhetetlen nyomokat hagy az ember életében. Máig feledhetetlen a fiú számára az a hihetetlen nagy és felelős­ ségteljes munka, amit a tudós apa az új magyar bibliafordítás újszövetségi bizottságának vezetőjeként végzett. S ez is nyilvánvalóan komoly hatással volt dr. Varga Péter ifjúságára. Most is felemlíti: sose felejti: mindig rácsodálkozott édesapja dolgozószobájának falán, a roskadozó könyvespolcok ölelésében szemet vonzó Munkácsy zseniális kép-tri­ lógiájához tartozó Jézus Pilátus előtt című megrázó alkotásának másolatára... És milyen az élet: már „befutott” ügyvédként, maga is részt vehetett e kép Kanadából történt hazahozatalának rendkívül bonyolult jogi ügyleteinek felgöngyölítésében. Kicsit neki is része volt abban, hogy ma már a híres trilógia együtt van a debreceni Déri Múzeumban, s méltó körülmények között csodálhatják meg a látogatók...

Hogyan került az ügyvédi pályára?

Kora gyerekkorom óta nagy örömöt szerzett másokat megismerni, mások gondjait, bajait megoldani, mások gondjaival foglalkozni. Ugyanakkor nagyon vonzott a múlt, a régi történetek, szokások megismerése is. Így a pályaválasztási terveim elsősorban előbb a régészet, majd a tanári, orvosi pálya, végül – nem utolsósorban apám és nagyapáim példája nyomán – a református lelkészi pálya körül mozogtak.

Nem készültem jogi pályára. A családban az egyetlen jogász dédnagyapám volt, aki az MTA jogásza volt. Én végül a teológiára felvételiztem, fel is vettek, de aztán belső egyÜgyvédek Lapja 2022 | 5

házi problémák miatt nem ott kezdtem meg felsőfokú tanulmányaimat. Egy barátom kezdeményezésére mentem el felvételizni a jogi karra, ahová fel is vettek. A jogi pályáról addig semmilyen információm nem volt, sorsszerűen kerültem a pályára, s voltaképpen az egyetemen vált számomra ismertté, hogy mit is választottam.

Azt gondolom, hogy két okból vált számomra szimpatikussá a jogi pálya: egyrészt úgy éreztem, hogy eredeti pályaválasztásomhoz hasonlóan lesz alkalmam arra, hogy a munkámat sok-sok személyes kapcsolat építésével, mások problémáinak megoldásával végezzem. Másrészt rögtön észleltem, hogy ez a hivatás számomra na-

35

36

Életpálya

gyon érdekes határvonalán helyezkedik el az elméletnek és a gyakorlatnak: miután a jog a gyakorlati életviszonyok „leképezése”, az élet jó megismerése nélkül jó jogász sem lesz az emberből. Utóbb pedig felismertem, hogy az alapjául szolgáló rendkívül színes életviszonyok miatt a gazdasági jog még inkább alkalmas arra, hogy az élet – időnként már-már „egzotikus” – területeivel is ismeretséget köthessek. Nagy szerencsének mondhatom, hogy ez így is történt.

A jogi egyetem elvégzése után előbb szövetkezeti, vállalati jogtanácsos, majd jogtanácsosi munkaközösségi jogtanácsos voltam, s ügyvéddé azon jogszabályváltozás folytán váltam, amellyel a ’90-es évek elején a jogtanácsosi munkaközösségek beolvadtak az ügyvédségbe. Nagyon örültem, amikor ezzel, az eddig számomra zárt ügyvédi hivatás kapui megnyíltak előttem.

Mit gondol arról, hogy többen úgy látják: az ügyvédség magányos foglalkozás, miután az igazságszolgáltatás rendszerén belül az ügyvéd az, aki teljesen független entitás, amely egyedül és kizárólag ügyfelének érdekeit hivatott figyelemben tartani, érvényesíteni?

- Több okból nem éreztem magam magányosnak e pályán soha. Egyrészt immár negyvenöt éve legjobb barátommal, dr.

Molnár Pállal dolgozhatom együtt, akivel a családjaink között fennálló, több generációra visszanyúló baráti kapcsolatunkon túl szakmai örömeinket, bajainkat és kétségeinket is mindig megosztjuk egymással. Ez nagy adomány.

Másrészt az irodám mindig egy baráti-szakmai műhelyként működött, egy kicsit – orvosi hasonlattal élve – klinikai modellként. Nálunk a jelöltek, illetőleg az irodánkkal együttműködő ügyvédek és az alkalmazott ügyvéd kollégák oldják ezt a magányosságot, kölcsönösen segítettük-segítjük egymást. Így azok a viszontagságok, amelyek az ügyvédi pályán az emberre várnak, sokkal jobban feldolgozhatók, s az örömök is közösek ebben az alkotó műhelyként működő közösségben.

Egyébként pedig ezen kívül – a Magyar Ügyvédi Kamara néhai, nagyra becsült elnöke, dr. Horváth Jenő nyomán én is vallom, hogy az ügyvédség – bár féltve őrzött függetlenségét szem elől sosem tévesztve – szervesen kapcsolódik az igazságszolgáltatáshoz, s ezért csak a többi hivatásrenddel

együtt gondolkodva, együttműködve tudja végezni munkáját. Ha ez sikerül, segíti elkerülni ez is az ügyvéd szakmai elszigetelődését, magányosságát.

Ma mennyiben, miben módosítaná fiatalkorban kialakított képét az ügyvédségről?

Fiatal koromban nem túl nagy rálátásom volt az ügyvédségre. Első képeim elsősorban olyan klisék voltak, amiket az ember filmekből, regényekből ismer meg. Sok és látványos szereplés, kvázi színészi teljesítmény, s ennek szakmai hátteréről vajmi kevés érdemi információ.

Ehhez képest a szakmába csöppenve az embernek azt kell észlelnie, hogy ez, egy nagy felkészültséget igénylő, rendkívül nagy felelősséggel járó hivatás, amelyet csak akkor érdemes művelni, ha az ember kellően igényes, nagy a munkabírása és rendelkezik megfelelő nyitottsággal, kapcsolatteremtő, empátiás, konfliktuskezelő képességgel és türelemmel mások problémáival kapcsolatosan.

A kívülállónak nincsen valós képe arról – s így természetszerűen fiatalkoromban nekem sem volt –, hogy milyen nehézségei és szépségei vannak ennek a hivatásnak.

Ezekkel az ember a maga teljességében csak évek alatt kell, hogy szembenézzen, s csak ekkor alakul ki reális képe az ügyvédségről, amikor először kerül szembe az első igazi, nagy pozitív élménnyel, a Csikszentmihályi Mihály pszichológus által oly fantasztikusan megfogalmazott „flow élménnyel”. És tegyük hozzá: amikor az ember első, nagy szakmai kudarcát is túlélte.

Mi indította arra, hogy annak idején egy olyan nehéz szolgálatot, mint a kamarai elnökhelyettesség, elvállalja?

Az indítékok a régmúltra nyúlnak vissza.

Amikor a ’90-es években – ez manapság már jogtörténet - az ügyvédi és a jogtanácsosi munkaközösségi kar egyesülése szóba jött, akkor a már fentebb nagy tisztelettel említett Horváth Jenő elnök úrral, továbbá dr. Bánáti Jánossal és nem utolsó sorban nagyra becsült barátommal, néhai Asbóth Ede kollégámmal és még néhány további kollégával együtt azon munkálkodtunk, hogy az egyesülés teljes harmóniában megtörténjék, s hogy azokat a tapasztalatokat, amelyeket működése során a két kar a szerzett, kölcsönös előnyök szerzése érdekében ez a két kar megossza egymással.

Azt gondolom, hogy a beolvadó jogtanácsosi munkaközösségek annak idején új

színekkel gazdagították az ügyvédség karakterét, személetmódját. A mi csapatunk talán egy kissé hangsúlyosabbá tette az ügyvédség tevékenységében a gazdasági jogot és szemléletet.

A viszonylag nagy, beolvadó jogtanácsosi munkaközösségi létszámra tekintettel kézenfekvő volt, hogy annak képviseletében legyen jelen a helyi ügyvédi vezetésben egy volt JMK-s jogtanácsosból lett ügyvéd is, aki segít a beolvadók tapasztalatainak felhasználásában. Így lettem elnökhelyettes Debrecenben.

Akkor – az egyik első elnökségi ülésen – azt mondtam, hogy ez az egyesülés akkor ér véget, amikor már senki sem fogja tudni, hogy melyik kolléga volt az egyesülés előtt „régi ügyvéd”, vagy vált az egyesüléssel „új ügyvéddé”. A változás szerves voltát bizonyítja, hogy immáron legalább húsz éve bekövetkezett ez az ideális állapot.

Ugyanakkor úgy érzem, hogy a gazdasági jogászi és vezetői tapasztalataimnak a kamara hasznát tudja venni. Azt hiszem, hogy a vázolt, viszonylag sokszínű szakmai múltam miatt vannak olyan sajátos szempontok, amelyekkel még tudom gazdagítani a kamarai vezetés munkáját. Ezért csinálom most is.

Külön érdekessége az életnek, hogy azóta a jogtanácsosok ismét komoly szerephez jutottak az ügyvédség életében a jogtanácsosok ügyvédi kamarához tagként való csatlakozásának törvényi lehetővé tételével.

Hova helyezné el saját területi kamarájukat a hazai színes kamarai palettán?

A Debreceni Ügyvédi Kamara 1875-ben jött létre. Nagy hagyományokkal rendelkező, jogi egyetemi székvárosban működő kamaraként úgy gondolom, hogy jelentős szerepet játszik a kamarai közéletben – amint arról éppen az Ügyvédek Lapja egyik korábbi lapszámában, a közgyűlésünkről készült beszámoló részeként elnökünk, dr. Lampé Zoltán részletes képet adott. A Debreceni Ügyvédi Kamara létszáma és elhelyezkedése folytán fontos szerepet tölt be térségünkben is, de talán mondhatom, országos vonatkozásban is.

Ehhez hozzásegíti egyebek között az is, hogy Debrecen az ország második legnagyobb városa, jelentős hallgatói létszámú jogi karral a rendkívül sokrétű képzést kínáló egyetemen, amelyen csak a 2022-ben felvett egyetemisták létszáma a külföldi hallgatókkal együtt elérte a 10 000 főt (ld: https:// Ügyvédek Lapja 2022 | 5

Életpálya

hirek.unideb.hu/node/12731). Ezen kívül a város jelentős kulturális helyszín. Két színház, állandó zenekar és kórus, önálló képtár, múzeum teszi színessé a város kulturális életét. S ne felejtsem el hozzátenni: emellett egyre kedveltebb pénzügyi, üzleti befektetési helyszín is. Ezek – a város gyors fejlődésére és gazdasági-kulturális pezsgésére tekintettel - mind-mind felértékelik a helyi ügyvédség, s ezzel a kamara szerepét is.

Létszáma alapján a Debreceni Ügyvédi Kamara a Budapesti Ügyvédi Kamara után folyamatosan az ország 2-3. legnagyobb területi kamarája. Kamaránk aktívan részt vesz az országos, a Magyar Ügyvédi Kamara életben, ahol a Debreceni Ügyvédi Kamarát az elnökségben két fő is képviseli (az elnök, dr. Lampé Zoltán s az elnökhelyettes, interjúalanyunk, dr. Varga Péter - a szerk). Igyekszünk folyamatosan a területi kamarai problémákra vonatkozó információkat és impulzusokat adni a MÜK részére. Ugyanakkor azokban a kérdésekben pedig, amelyek országosan felvetődnek, folyamatosan megfelelő tájékoztatást adunk a mi helyi kamarai tagságunk részére. Ezzel szeretnénk felkészíteni őket arra, hogy a mindenkori változásokat megfelelően tudják kezelni.

Milyen a debreceni kamarai tagság életkorának megoszlása? Milyen a nők-férfiak aránya?

Kamaránkban az életkori statisztika azt mutatja, hogy a kamara legnagyobb létszámú korcsoportja középkorú. A 30-34 évesek korcsoportja harminc fő, harmincöt-harminckilenc évesek korcsoportjába ötvenegy fő, a negyven-negyvennégy évesek korcsoportjába kilencvenkilenc fő, a negyvenöt-negyvenkilenc évesek korcsoportjába hatvan fő, az ötven-ötvennégy éves korosztályba negyvennyolc fő tartozik. Ez azt jelenti, hogy a kamarában a középkorúnak tekinthető harminc-ötvennégy éves korosztály a négyszázharminc fős kamara létszámában kétszáznyolcvannyolc főt tesz ki. A harminc év alattak heten, míg az ötvenöt év felettiek százharmincöten vannak. A Debreceni Ügyvédi Kamara tagjai között százkilencvenhét nő és kétszázharminc férfi kolléga van.

Milyen összetételben dolgozik a tagság?

A kamarában jelenleg öt egyszemélyes, tizenöt társas iroda dolgozik, a többi kolléga egyéni ügyvédi keretek között működik.

A KATA adójogi szabályok változása miatt Ügyvédek Lapja 2022 | 5

a kamara vezetése úgy látja, hogy az irodák száma jelentősen meg fog nőni. Budapesti mércével mérve a Debreceni Ügyvédi Kamara területén nagy irodák nincsenek.

Milyen a fogadtatása, presztízse az ügyvédségnek a megyében?

A megyében hagyományosan jó a fogadtatása és presztízse az ügyvédségnek. Az ügyvédség folyamatos partneri együttműködési viszonyban van a társ-hivatásrendekkel, illetőleg a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karával. A kamara több tagja ténykedik - ügyvédi praxisa mellett – egyetemi oktatóként is. Ez természetesen komoly szakmai elismerés a kamara oktatást végző tagjai és az egész kamara részére. A kamarai rendezvényeken rendszeres meghívottak a társhivatásrendek képviselői. Többen közreműködnek közülük a kamarai oktatásban, illetőleg szívesen látott vendégei a kamara tagjai részére rendezett kötetlenebb rendezvényeinek. A kamara folyamatosan tájékoztatást kap a társ-hivatásrendek gyakorlatának változásairól. A helyi sajtó rendszeresen hírt ad a Debreceni Ügyvédi Kamara életének nagyobb jelentőségű híreiről, választásokról, személyi változásokokról, egyéb eseményeinkről.

Milyennek látja a hazai ügyvédség helyzetét a hivatásrenden belül, különös tekintettel olyan jellemzőkre, mint például egység, megosztottság, szolidaritás, közömbösség, egymásra utaltság?

Azt gondolom, hogy az ügyvédségi hivatásrend belső helyzetének változására alapvető hatást gyakorolt az utóbbi évtizedek robbanásszerű létszám növekedése. Korábban szokásos volt – elsősorban a területi kamarák tagjaként működő - ügyvédséget belterjességgel vádolni. Ez a vád manapság már nem hangzik el senkitől.

A létszám bővülése a vidéki ügyvédségénél is megszüntette azt a fajta, ügyvédek között fennálló átláthatóságot, amely önmagában is egyfajta fegyelmező erővel bírt.

Emellett a közvetlen emberi kapcsolatok ekkora létszám mellett sokkal kevésbé tudják összetartóvá tenni az ügyvédi társadalmat, mint az korábban megszokott volt. Ma – a korábbi viszonyokhoz képest – kicsit nagyobb a távolság az egyes ügyvédek között, talán kevesebb az alkalom, hogy egymás munkájáról, emberi habitusáról képet alkothassanak. A korábbihoz képest még

individuálisabbá vált az ügyvédi szakma.

Valószínű emiatt érzik sokan úgy, hogy ennek szükségszerűen a magányosság érzésével kell járnia.

Ezt a helyzetet fokozta a COVID járvány, amely az egész társadalomra nézve egyfajta bezárkózást, befelé fordulást hozott magával. Az, hogy meglehetősen magas arányban a személyes tárgyalások helyett az online értekezlet vált az általánossá, illetőleg, hogy az online oktatás szinte főszabállyá vált, s a „jelenléti oktatás” az ügyvédi továbbképzésben és jelöltoktatásban szinte kivételes lett – tegyük hozzá: korábban ismeretlen volt ez a fogalom –, nem segít abban, hogy az ügyvédek közötti személyes kapcsolatok nagyobb szerephez jussanak. Ennek megfelelően, az olyan fogalmak, mint egység, megosztottság, szolidaritás, közömbösség, egymásrautaltság, egészen másként értelmezhetők, mint korábban, a jóval kisebb ügyvédi létszám mellett.

Ezekben a kérdésekben korábbi időszakban az ügyvédek hivatásrenden belüli szakmai és közösségi élményei sokkal nagyobb szerepet játszottak, mint manapság. Úgy gondolom, hogy a mostani, kissé egymástól izolált helyzetben a kamarának abban is jelentős szerepe lehet, hogy tagjainak a figyelmét ráirányítsa: az ügyvédségnek elementáris érdeke fűződik ahhoz, hogy ne legyen megosztott, hogy a kar tagjai szolidárisak, kollegiálisak legyenek egymáshoz. Hivatásrendünknek sokkal kedvezőbb esélyei vannak a szakmai és társadalmi érdekérvényesítés terén, ha az ügyvédek egymásra nem elsősorban konkurenciaként, hanem az azonos hivatásrendnek végsősoron azonos érdekekkel rendelkező tagjaiként tekintenek. A hivatásrendi értékek tudatosításában és megőrzésében is sokat segíthet az erős összetartozás érzése.

Azt tapasztalom, hogy a társas irodai keretek fogékonyabbá teszik az ügyvédet az összetartozás, szolidaritás érzés megélésére, azzal is, hogy az egymásra utaltság pozitív módon jelenhet meg a szakmai gondolkodásukban. Én – lehet, hogy kicsit idealista módon – hiszek abban, hogy a társas irodáknak nem csupán rezsiközösségként kell szolgálniuk, hanem főként olyan emberi és szakmai kapcsolatok forrásai lehetnek, amelyek jobbá teszik az ember mindennapjait. Hiszek abban, hogy a társas iroda ma is lehet meghatározó ügyvéd-egyéniségek generációkon át ható,

37

38

Életpálya

iskolateremtő szakmai műhelye. Ez pedig a kérdésben szereplő egység, szolidaritás, pozitív értelemben vett egymásra utaltság kérdésében is meghatározó lehet egy ügyvéd gondolkodásában.

Milyennek látja a hazai ügyvédség helyzetét a hivatásrenden kívül: a társ-hivatásrendek és a közvélemény megítélésében?

A társ-hivatásrendek általános megítélése az ügyvédi hivatásrendről véleményem szerint pozitív. Az, hogy a jogalkotás és jogalkalmazás terén időnként a különböző hivatásrendek aktorainak akaratától függetlenül bizonyos konfliktus helyzetek keletkeznek a jogász szakma sajátosságaiból következően, a rendes működéshez hozzátartozik. Ahogy azt már említettem, miután mindannyian az igazságszolgáltatás szereplői vagyunk, ennek a nagy rendszernek a részeiként azzal tehetjük egymásért és egyben saját magunkért a legtöbbet, ha mindig a másik oldal helyzetébe beleélve magunkat, kollegiálisan keressük közös problémáink megoldását. A kölcsönös tisztelet, előzékenység és türelem - szoktam tanítani jelöltjeimnek - jótékonyan hat a szakmai eredményességre.

A társadalom megítélése az ügyvédséggel kapcsolatosan tapasztalatom szerint alapvetően pozitív. Ahogy én látom, a jogkövető közönség alapvetően bizalommal fordul ügyvédjéhez, s mindaddig szakmai hozzáértést, jóhiszeműséget feltételez az ügyvédről, amíg ellenkező tapasztalatot nem szerez.

Ugyanakkor ezt az általános megítélést egyes ügyfeleknél nagyban befolyásolja az, hogy az adott személy milyen saját, egyedi tapasztalatokkal rendelkezik az általa igénybe vett ügyvéddel kapcsolatosan, egy-egy ügye intézésével összefüggésben.

Ezért nagyon fontos egyrészt az, hogy a megelőlegezett bizalmat az ügyvéd a megbízása teljesítése során szakszerűségével, tárgyszerűségével, lelkiismeretességével meg tudja őrizni. Másrészt, hogy kommunikációja az ügyféllel folyamatos és konstruktív legyen. Ez utóbbi egyébként a bizalom megőrzésében is komoly segítséget nyújt.

Vannak-e olyan elvárások a hazai ügyvédséggel szemben, amelyek véleménye szerint irreálisak és vannak-e olyanok, amelyek reálisak, és teljesítendők lennének az ügyvédség részéről?

Ennek a kérdésnek a megválaszolhatósága teljesen attól függ, hogy milyen merítést alkalmazunk, azaz mely hangokat tekintünk az ügyvédség sorskérdései közül relevánsnak. Természetesen vannak, akik hangját meg kell hallgatni, s vannak hangok, amelyek olyan távolról jönnek, hogy nem feltétlenül kell rájuk figyelni.

A meghallgatandó hangok között természetesen elsősorban a jogkereső közönség és a társ-hivatásrendek hangját értem.

Tapasztalatom szerint a jogkereső közönség és a társhivatásrendek elvárásai nem olyan kérdések körül forognak, hogy egység, megosztottság, szolidaritás, közömbösség. Azok elsősorban az ügyvédi munka minőségével, módjával és gyorsaságával függenek össze. Ezekkel mindaddig egyet is lehet érteni, amíg az ügyvédi tevékenység jobbá tételét szolgálják.

Az előbb említett körök részéről – természetesen a hagyományosan meglévő elvárásokon túl - egyre inkább elvárás az ügyvédek részéről új technológiák igénybevétele a nagyobb produktivitás érdekében. Egyre inkább elvárás az, hogy egy-egy iroda szakmailag specializálódjon. Általános elvárás a számítástechnika, korszerű kommunikációs technika készségszintű alkalmazása. Az utóbbi évtizedek elvárása az ügyfelek részéről a legalább egy-két nyelv tárgyalási szintű ismerete, illetőleg az EU jog megfelelő szintű ismerete. Ezek véleményem szerint abszolút érthető, teljesíthető elvárások.

Ezen kívül gazdasági jogászként azt látom - nem belemenve a részletekbe -, hogy a gazdasági jog területén, az elvárásokkal kapcsolatosan az utóbbi időben talán a legkényesebb kérdés az, ahogyan megbízói oldalról sokan az ügyvédi hivatás helyett az ügyvéd pusztán-csupán szolgáltatásként történő igénybevételéről gondolkoznak. Azaz: ügyvédet csak egyfajta „szerződésautomataként” kívánják igénybe venni. A potenciális ügyfél olykor szinte teherként éli meg az egyéniesítésre irányuló ügyvédi szakmai törekvéseket, urambocsá, a megbízás teljesítése során felvetődő ügyvédetikai aggályait.

Talán különösnek tűnik, de „szerződésautomataként” történő igénybevétellel kapcsolatosan akaratlanul a ’90-es évek Házi Jogtanácsadó kiadványával kapcsolatos ügyféligényekre kell gondolnom...

Melyek a mindenképpen megőrzendő értékek?

Az ügyvédség nehéz értékválasztások előtt áll a következő években. Azt gondolom, hogy mindkét lehetséges végletet el kell kerülnie.

Egyrészről az ügyvédség nem zárkózhat be a saját szakmai múltjába, tradícióiba, módszereibe, mert ezt a társadalmi és gazdasági környezete nem teszi lehetővé. Másrészről: ugyanakkor nem teheti meg azt, sem, hogy hagyományait teljes egészében elvetve csak a modern kor elvárásainak teljesítésére törekedjék. Ebben a kérdésben a kompromisszum híve vagyok. Azt gondolom, hogy az ügyvédségnek nem szabad kizárólag szolgáltatóként tekinteni önmagára, meg kell őriznie a hivatásrend erkölcsiségét s annak tudatát, hogy az igazságszolgáltatás integráns részét képezve milyen speciális felelősség hárul e hivatásrendre, meg kell őrizni az ügyvédi öntudatot, valamint a hivatásrendi önazonosságot és emberközeliséget.

Rendkívül lényegesnek tartom, hogy az ügyvédség – mint a jogállamiság fontos szereplője – a függetlenségét megóvja. Ebben rendkívül fontos szerepe van az ügyvédi önkormányzatiságnak, amelynek megőrzése kiemelt feladatunk.

Milyen változtatásokra kell majd összpontosítani?

Rövid távon most az új ingatlan-nyilvántartási szabályozás és a jogi személyek nyilvántartására vonatkozó új szabályozás állítja nagy feladat elé az ügyvédséget. Ezen kívül hos�szú távon a jogi szabályozás folyamatos változása, valamint az egyes rendszerek informatikai fejlesztése napról-napra új feladatotokat hoz, ezekre összpontosítania kell az ügyvédségnek. Ahogyan azt már említettem, természetesen folyamatos feladattal látják el az ügyvédi kart a jogkereső közönségnek és az igazságszolgáltatás többi szereplőinek tevékenységünket jobbá tevő, teljesíthető elvárásai is. Ezek tekintetében a kamarának rendkívül fontos feladata a teljesítendő feladatok folyamatos vizsgálata, a prioritások felállítása, adott esetben a keretek meghatározása.

Hogyan látja a budapesti, nagyvárosi és a kisebb településeken élő ügyvédek élethelyzetét, a sokfelől „hátrányosnak” jellemzett állapotát?

Az ügyvédség ugyanolyan rendkívül sokrétegű, mint a társadalom egésze. Nagyon koÜgyvédek Lapja 2022 | 5

Életpálya

moly szakmai és gazdasági különbségek vannak jelen egyidejűleg az ügyvédi társadalomban. Azt gondolom, hogy ugyanakkor valamennyi kamarában – legyen az fővárosi, nagyvárosi, vagy kisebb településen élő – a jól felkészült, kapcsolatépítésre képes, az alapvető működést megalapozó tőkével rendelkező ügyvéd a mai, egyébként nagyon nehéz gazdasági helyzetben is megtalálja helyét az ügyvédi pályán.

Miután Magyarországon a gazdaság struktúrája még mindig meglehetősen főváros- és nagyváros centrikus, objektíve meg kell állapítani, hogy a fővárosban és a nagyobb településeken működő ügyvédek szakmai és potenciális gazdasági lehetőségei nagyobbak, ugyanakkor éppen ezeken a településeken jóval nagyobb a gazdasági verseny is.

Ez természetesen egyidejűleg azt is jelenti, hogy a kistelepüléseken működő ügyvédek gazdasági kiszolgáltatottsága jelentősen nagyobb, s amikor bizonyos szakmai szabályok azonos gazdasági terheket rónak a fővárosi, nagyvárosi ügyvédre és a kistelepülésen működő ügyvédre, azt ez utóbbi gyakran sokkal nehezebben tudja teljesíteni.

vertáltabb lett a járvány előttihez képest.

Ezért csak szórványos benyomásaink lehetnek a megyei ügyvédség közhangulatáról.

Elsősorban a jelenléti oktatás és a kamarai rendezvények alkalmai azok, amelyeken a kollegák megnyilvánulnak.

A kollégák ugyanolyan nehezen élik meg azokat a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat (orosz-ukrán háború, energiaválság, infláció stb.), amelyek egyébként az egész európai közvéleményt manapság foglalkoztatják. Ezek természetesen az ügyvédi praxisok gazdasági helyzetére is rányomják bélyegüket.

Természetesen ezen kívül mindenkit kiemelten foglalkoztatnak a mindannyiónkat érintő, a szabályozási környezetet alapvetően átformáló folyamatos, nagymennyiségű jogalkotás fejleményei, a gyakran követhetetlenül hirtelen jött változások (ezek között kiemelten az informatikai rendszerek gyors egymásutáni cseréje).

Mint korábban már szóltam erről, nagy visszahangot váltott ki a kamaránknál is a KATA hirtelen változása, amely várhatóan tömeges formaváltásokhoz fog vezetni, nő az irodai formában működő ügyvédek aránya.

Milyen a kis létszámú kamarák általános helyzete, önértékelése, önmegbecsülése, önfenntartási hajlama?

Fia is ügyvéd. Hogyan hagyományozódik egy hivatás apáról fiúra? Együtt, egy irodában dolgoznak. Mik a tapasztalatai ezzel kapcsolatban?

A kamarai költségek - még súlyos takarékossági intézkedések mellett is – e kamaráknál fajlagosan magasabbak, így a kisebb kamarák helyzete relatíve kedvezőtlenebb, mint a nagyobb kamarák helyzete. Ugyanakkor: tapasztalatom szerint az EU-ban is alapelvi jelentőségű szubszidiaritás elve, mint a működést meghatározó koncepcionális alapelv, a területi kamaráknál változatlanul a tagság alapvető igénye, így a területi kamarák ragaszkodnak létükhöz. Ennek megfelelően önértékelésük, önmegbecsülésük, önfenntartási hajlamuk töretlen. Amint erre a MÜK működése során volt példa, előfordulhat, hogy pillanatnyi gazdasági nehézségek miatt átmeneti támogatásra szorulnak, de ennek segítségével - önfenntartási hajlamukra alapozva – képesek helyreállítani működésüket.

Pandémia, háborúság a szomszédban – milyen a megyei ügyvédség közhangulata?

A megyei ügyvédség a társadalom egészéhez hasonlóan, egyrészt meglehetősen rétegzett, másrészt a pandémia miatt egy kicsit introÜgyvédek Lapja 2022 | 5

Azt gondolom, hogy sok előnye van annak, ha az ember gyermeke közvetlen tapasztalatokkal rendelkezik az apja hivatásáról.

Ugyanakkor nagy veszély az – különösen, ha az apa viszonylag elismert szakember -, hogy a következő generációra „árnyékként” vetül reá az apa szakmai ismertsége. Nekünk ezt hála Istennek úgy sikerült elkerülni, hogy fiam – ösztönzésemre – önálló irodát nyitott, s tőlem eltérő néven (kettős utónévvel) folytatja ügyvédi gyakorlatát.

Ugyanakkor az, hogy fizikailag egy helyen vannak irodáink, nagyon gazdag lehetőséget nyújt arra, hogy szakmailag együttműködjünk, kölcsönösen éljünk a konzultáció előnyös lehetőségével. Azt gondolom, hogy a generációk egymásutánisága egy szakmában egyedülálló lehetőséget ad arra, hogy a következő generációnak már alapinformációként rendelkezésére álljanak olyan szakmai és emberi tapasztalatok, amelyeket például én, mint első generációs ügyvéd csak hosszú, sokszor kudarcokkal terhes szakmai életút után szerezhettem meg.

Ügyvédjelölteket, pályakezdő fiatal ügyvédeket mivel indítana hivatásrendi útjukra?

Azt mondanám nekik: nagyon nehéz, de szép hivatást választottatok. Munkátokban legyetek alaposak, pontosak, szakszerűek és jogszerűek. Legyetek empatikusak, de következetesek a megbízóitokkal kapcsolatosan. Helyezzetek nagyon komoly hangsúlyt a megbízótokkal való folyamatos, korrekt kommunikációra. Képezzétek magatokat folyamatosan. Legyetek az igazságszolgáltatás többi szereplőjével mindig kollegiálisak. A reátok bízott drága kincset – amely a hivatásotok függetlensége, becsülete és az ügyfeleitek bizalma – híven őrizzétek meg, s legyetek mindig nyitottak a kreativitásra, a fejlődésre, az emberi kapcsolatokra.

Hogyan látja összességében hivatásrendje jelenét, jövőjét?

A hivatásrendünk hála Istennek él és virul.

Sokan elparentálták már a múlt rendszerben politikai-ideológiai okokból, a mostani rendszerben a tagsági létszámunk túlnövekedésének rémképével, de véleményem szerint – nem bagatellizálva meglévő nehézségeinket – az ügyvédség fennmaradásához és töretlen fejlődéséhez nem fűződhet kétség. Nyilvánvaló, hogy azok a hangsúlyok, amelyek az én generációm által megismertek voltak ebben a hivatásban, eltolódnak. Nagyobb hangsúlyt kap a hivatás gyakorlása során az ügyvédség szolgáltatói karaktere. Ahogyan már említettem, fontosabbá válik az új technológiák igénybevétele a nagyobb produktivitás érdekében. Egyre inkább várható az egyes irodák szakmai specializációja.

A jövő ügyvédségének tevékenysége még inkább a számítástechnikára, korszerű kommunikációs technikákra épül. A mostaninál még nagyobb igény lesz a jövő ügyvédi irodájában az iroda és az ügyfél, valamint az ügyvédek közötti együttműködésre, illetőleg ezek átláthatóságára.

Mindemellett – ismét csak hangsúlyozni tudom – nagyon fontosnak tartom, hogy hivatásunk alapértékei változatlanul fennmaradjanak és ne csupán az egyéb szolgáltatási ágazatokban szokásos etikai normák határozzák meg az ügyvédi hivatás gyakorlásának kereteit, hanem fennmaradjanak hivatásrendünk – lehet, hogy egyesek szerint konzervatív – értékes szabályai is.

Komlós Attila

39

40

Kettős hivatásban

Portré dr. Bihary Tiborról

Az ügyvéd és festőművész Vagy festőművész és ügyvéd?

Amikor szerkesztőségünkben eldöntöttük, bemutatjuk olvasóinknak dr. Bihary Tibor ügyvédet, aki egyébként szép képeket is fest, még nem gondoltuk, hogy mennyire melléfogtunk. Azt gondoltuk eredetileg, hogy milyen érdekes dolog, amikor egy olyan nagyon is racionális hivatásban élő ember, mint az ügyvéd, kikapcsolódásként, hobbyként festeget. Aztán amikor egy kicsit jobban utána néztünk a dolgoknak, azaz szokásosan felkészültünk egy baráti beszélgetésre, láttuk, mekkorát tévedtünk. Nem abban, hogy Bihary Tibor sikeres ügyvéd, hanem abban, hogy azt hittük, a festészet, a képzőművészet számára csupán kedvtelés. Helyesbítünk: lehet, hogy ő így éli meg, de amit aztán képeit áttekintve láttunk, meg vele hosszasan elbeszélgetve tőle hallottunk, azt bizonyította, hogy személyé­ ben bizony ritka jelenséggel találkoztunk. Igen, egy sikeres ügyvéddel és egy igazi művésszel. Aki ráadásul még olyan szerény is, hogy amikor eme felismerésünknek próbáltunk hangot adni, nagyon határozottan elhárította ezt a meg­ közelítésünket. Csupán: „csak szeret festeni” - mondta. Nos, mi már tudjuk, ez az (ön)jellemzés nem fedi a valóságot.

Igazi művész, ügyvédi talárban (is). És ami meghökkentő: igazi ügyvéd, festő palettával és ecsettel-festőkéssel a kezében (is), amikor a vászon előtt áll és szabad teret enged egy olyan látásmódnak, ami legtöbbünknek nem ada­ tott meg. Nos hát, így nyitva marad a kérdés, kivel is beszélgettünk? Az ügyvéd-festőművésszel vagy festőmű­ vész-ügyvéddel. Vagy tán lehet egy és ugyanaz az ember mindkettő? Döntse el a kedves olvasó! Ehhez a döntéshez nagyszerű lehetőség kínálkozik egy képeinek helyet adó kiállítás meglátogatásával, amely a Budapesti Ügyvédi Kamara szervezésében október 13-tól november 9. között mutatja be az eddigi festményeiből készült válogatást.

Ugyan kisfiam, meg is kell élni valamiből...

Már kamaszkorában foglalkoztatta a gondolat, hogy esetleg művészeti tanulmányokba kezdjen. A gimnáziumi években lelkesen járt a Dési Huber István Képzőművész körbe és grafikusi karriert képzelt el magának. Ehelyett jogi egyetemre ment, és azóta is ügyvédként dolgozik. – tudjuk meg egy korábbi kiállítása nyomán közzétett vallomásából. De vajon mi késztette erre a nagy váltásra - kunkorodik bennünk a kérdés, amikor a Bihary és Balassa Ügyvédi Irodában – egy kitűnő kortárs építész ugyancsak fantáziadús tervezésű házában bérlik a helységeket – beszélgetünk vele, aktákkal és festményeivel körülvéve.

Annyit mond el nekünk a kezdetekről, hogy viszonylag prózai az ok, az ismert szülői instrukció: „ugyan kisfiam, hát meg is kell élni valamiből, valami tisztességes pályát kellene inkább választani”. Azóta többektől hallotta már, hogy az ő pályaválasztásuk is hasonlóan indult és csak később, kerülőutak után próbálkoztak művészi ambíciók kibontakoztatásával.

Néhány éve, baráti unszolásra aztán mégiscsak elővette a rajzeszközöket és Breznay András tanítványaként a Budai Ügyvédek Lapja 2022 | 5

Kettős hivatásban

bácsi rettentő büszke lenne rá, de ezt már vele nem tudom megbeszélni”. „Élvezem és próbálom megérteni a színek páratlan sokféleségét és variációinak végtelenségét” - írja egy kiállítási prospektusban. Az emberben felvetődik a kandi kíváncsiság: vajon ez egyfajta menekülés a jog szigorú világából? Felfoghatjuk így is – nyugtat meg bennünket. Egészen más jellegű koncentrációt igényel a rajzolás és a festés, egy egyedi kompozíció vagy egy harmonikus színpaletta kialakítása - avat immáron be a festőművészet rejtelmeibe.

A napi jogi problémákat pillanatok alatt teljesen elfelejti, amikor elkezd a papírra vagy a vászonra összpontosítani...

Kiút a zsákutcából

Rajziskolában kezdte újra a közeledést a képzőművészethez. Újra „tanulópadba” ült és annyi év után ott folytatta, ahol valamikor a képzőművészkörben abbahagyta. De vajon miért? Annyira hiányzott neki a festészet?

Bandi bácsi rettentő büszke lenne rá

Hiányzott is – avat be bennünket emléke titkaiba, ugyanakkor hajtotta a kíváncsiság is, hogy miről is szól a festészet, „ha az ember komolyan veszi”. Volt gyerekkorában egy szeretett rajztanára, dr. BeÜgyvédek Lapja 2022 | 5

lák András, aki bár jogász volt, de „valamilyen 56-os ballépése miatt” nem gyakorolhatta a szakmáját, ezért rajzot tanított általános iskolásoknak. Nem mellesleg festőművész volt. Ő mondta valamelyik szülői értekezleten, hogy „ha ez a gyerek jogászi pályára is megy, biztos abban, hogy egyszer még előveszi az ecsetet”. Akkor nem gondolta volna – teszi hozzá –, de igaza lett. Most a Budai Rajziskola festő felnőttképzésének II. évfolyamát „erősíti”. Visszanézve a kezdetekre, mosolyogva jegyzi meg: „Bandi

Ismét idézzük egy másik nyilatkozatából: „Nagy élvezettel tölt el a festészet múltjának és jelenének is a tanulmányozása, hogy a stílusok, ismert és kevésbé ismert művészeken, műveken, műfajokon túlmenően a festészeti technikák, a mesterfogások, a színkezelés és képalkotás gyakorlatának részletei. Egy-egy motívumot vagy festészeti feladatot hogyan oldottak meg a híres és kevésbé híres elődök vagy a kortársak, függetlenül attól, hogy hány év vagy évszázad választja el őket egymástól. Így akár 4-500 évet is lehet utazni, pedig a téma lehet, hogy pl. csak az „orr”, vagy az „önárnyék”. Aztán ezek után az ember ecsetet ragad és maga is próbálkozik”.

Már-már arra gondolunk, hogy a festői technika részletei, az ezekben való kiigazodás, ezek megfelelő alkalmazása szinte olyanok, mint egy jogi eset tisztázása, megoldása... Ugyanaz a sikerélmény lenne egy ugyanazon személynek?

Van hasonlóság – merülünk bele a speciális, egyedi részletekbe, bár erre így nem gondolt volna – segít megérteni bonyolult dolgokat. Elmondja, ahogy haladt előre a festői tanulmányaiban, eleinte visszatérő élmény volt, hogy egy-egy részlet, rosszabb esetben az egész kép tekintetében valahogy zsákutcában érezte magát. Ilyenkor szokta kérdezni festőtanárát, hogy „gyufával, vagy ollóval oldjuk-e meg a problémát”. Ő ehelyett segítette a probléma értelmezésében és megoldásában „és kint voltam a zsákutcából”. Utóbb egyre gyakoribb élménye, hogy már a kép felvázolásakor tudja, hogy hová szeretne eljutni a képpel. És ez egyre többször sikerül is neki.

41

42

Kettős hivatásban

Két hivatás – egy ember

Továbbra is az a kérdés izgat bennünket: ügyvédi hivatás és alkotó művészet, esetében: képzőművészet az átlagember szemében olyan mesze esnek egymástól, mint Makó vitéz Jeruzsálemtől. Mégis, hogyan lakozik meg egy ugyanazon emberben az ultraracionális jogász és a szabad, minden kötöttségtől mentes művész?

A látszat ellenére a festészet nem minden kötöttségtől mentes, sőt nagyon is sok kívülről talán nem érzékelhető szabály jellemzi – tudjuk meg a szakmai-művészi részleteket. Zenei hasonlattal élve, kicsit olyanok ezek – segít megérteni a bonyolult összefüggéseket –, mint a zenei harmóniák mögött „az önmagában porszáraz összhangzattan”. Ha a művész kellő ok nélkül átlép a kialakult szabályokon, hamis lehet a kép is. A néző lehet, hogy nem is érti, hogy miért zavarja a látvány, vagy éppen fordítva, azt nem érti, hogy miért hat rá pozitívan egy kép. „A bennem lakozó jogász amúgy nagyon sokat segít abban, hogy meghalljam és tudjam helyén kezelni ezeket a szabályokat. Pipacspiros művészsálat vagy bőrtarisznyát sem hordok, a jogász azért ebben is felülkerekedik.”

De mégis, mégis… érdeklődünk tovább: egyenlő súllyal éli meg a kettőt?

Vagy az egyik nagyobb súllyal határozza meg az életét, mint a másik? Nem kérdés – próbálja csillapítani kíváncsiságunkat, „természetesen jogász vagyok, a festészettel való ismerkedés csak kirándulás valami más dimenzióba. Vagy éppen más dimenzióban...”

Mivel az ő esete meglehetősen egyedi, nem hagyjuk magunkat, tovább érdeklődünk: vajon mennyire befolyásolja a művész életszemlélete a jogászét? És a jo-

ről jön valami rend iránti igény, ami ösztönösen megjelenik a képben is. Néha ezt szándékosan kell visszaszorítanom.”

A látszat ellenére a festészet nem minden kötöttségtől mentes, sőt nagyon is sok, kívülről talán nem érzékelhető szabály jellemzi. gászé a művészét? És akkor kapjuk az érdekes választ, amelyre bevezetőnkben utaltunk: „Művésznek azért nem tekinteném magam, és úgy érzem, hogy a festészeti barangolásaim a jogászi gondolkodást nem befolyásolják. Fordítva viszont jogos a kérdés: néha azt veszem észre, hogy belül-

A művészi sokoldalúság vonzásában

E ponton úgy éreztük, külön hosszú beszélgetésben kellene arról érdeklődnünk, vajon miben kellene szándékosan visszaszorítani magát? Ám haladunk tovább és próbálunk „szakmázni” egy kicsit, azt tudakozódván, vajon milyen festészeti,

grafikusi stílust kedvel? Általában: képzőművészeti munkásságának szakavatott értékelői miként határozzák meg festői habitusát? Megtudjuk, hogy szimpatikus számára a precíz ábrázolás – talán ez is a jogászi háttérrel függ össze? -, emiatt nem riad meg a figurális vagy térbeli ábrázolásoktól, de a gyors, impres�szív festészet is közel áll hozzá. „Korai még engem festőként értékelni, de a foltszerű, töredezett, pasztózus festésmód, amihez inkább való a festőkés, mint az ecset, azt hiszem jellemző rám”.

Tanulmányozva képeit, úgy látjuk, hogy többféle stílusban születnek meg festményei. Nem vagyunk szakavatott műelemzők, de laikusként is látunk nagybányai isÜgyvédek Lapja 2022 | 5

Kettős hivatásban

kola stílusra emlékeztetőket városképeket, aztán tengerpartokat, tópartokat, vizeket, felhőket, téli természeti képeket, csendéleteket, balatoni nádasokat, csónakokat, vitorlásokat (sokat). Aztán aktokat, portrékat. Sőt: nonfiguratív, kubista stílusban fogant és absztrakt képeket, meg még szürreális motívumokat is (kerékpár a felhőkön, csonka test a zongora és rajta a nyitott kotta előtt), mi több: groteszk elemeket is, mint például Munkácsy „Ásító inas”-a mobiltelefonnal. Az is érdekes, hogy képei nagy része színes festmény, másik része fekete fehér grafika, rajz... Erre a sokrétűségre, változatosságra viszonylag egyszerű a válasz – segít eligazodnunk –: a festőoktatásnak vannak bizonyos technikai, tematikai és stílusismereti állomásai, amik nem hagyhatók ki. Így természetesen születnek alkotások a klasszikus technikákkal, a hagyományos műfajokban és a művész tesz kirándulásokat a különböző stílusirányzatok terén is. Ez utóbbi egyébként rendkívül izgalmas kihívás, mondja. „Az ember hirtelen benne találja magát egy híres előd festményében. Elég szemtelenség például odafesteni Munkácsy ásító inasa fülére egy mobiltelefont vagy Fényes Adolf kendős parasztlánya elé egy laptopot Google logóval, de amíg addig eljut az ember, úgy lát bele egy híres műbe, ahogy másként lehetetlen.”

Megnyugvás és kiegyensúlyozottság

Képei döntő többsége megnyugvást, kiegyensúlyozottságot, megbékélést sugall, még valahogy a nonfiguratívak is. És ezt feltehetően nem csak mi „látjuk bele” s vélekedünk úgy, hogy ő maga is valóban ilyen, amikor képzőművészként enged betekintést mindabba, ami benne van, hiszen maga is megfogalmazza: „Ez minden bizonnyal nem véletlen és a karakteremből eredhet”. „Keresgélem a kulcsot, ami nyitja a jó képek titkát. Időnként hallom csörögni, de azért még nincs meg. Meg az is látszik lassan, hogy több kulcs is van” – írta évekkel ezelőtt egy önvallomásban. Vajon megtalálta-e a kulcsot azóta? És tényleg több kulcs van? Úgy fogalmazott, hogy egyre többször találja meg és egyre biztosabb abban is, hogy több kulcs van, már csak azért is, mert nincs két egyforma képi megoldás, még pontosan ugyanarra a tárgyra sem. Ügyvédek Lapja 2022 | 5

Dialektikus látásmód és életforma

A világot, amely bennünket körülvesz, a festőművész szempontjából alapvetően változatlannak látja. Egy jegenye árnyéka a földúton, a zöld abrosz reflexszíne a mázas cserépváza alján vagy a szemhéj domborúsága felső megvilágításban „ugyanaz a festői kihívás a jövő héten is, mint volt a quattrocentoban”. És hogy miként látja kőkemény jogászként, mi több: a jog területének hivatásrendileg is elkötelezett legszabadabb gyakorlójaként: milyen az a világ, amely

bennünket körülvesz? E tekintetben már sokkal keményebben fogalmaz: „Meglehetősen ijesztőre fordult és az egyén igencsak eszköztelennek érzi magát a globális és a hazai problémákat látván.”

A vele való beszélgetés során olykor úgy éreztük, hogy szemlélődő, megfigyelő alkat. Aztán meg azt gyanítottuk, inkább olyan ember, aki a körülményeket alakító személyiség. Önértékelése szerint alapvetően inkább a körülményeket alakító személyiség, de a festészet szerinte éppen, hogy szemlélődésre

43

44

Kettős hivatásban

és a látottak kiértékelésére nevel. Mindenesetre érdekes párosítás egy ugyanazon ember esetében.

Vajon az ilyen összetett látásmóddal megáldott ember mit lát a világból, amikor ügyvédi irodájában asztalánál ül és bonyolult jogi ügyeket intéz? Erről an�-

üzenet, hogy meg kell találni az egyensúlyt a tanult szakma és a hobby között.

A művészi, alkotói tevékenység üzenete pedig az a környezet és a világ felé, hogy keressük a szépet és élvezzük annak harmóniáját. Ő ezt két dimenzióban, a vásznon próbálja meg. „Ha a kép ezen túl még valami további üzenetet is hordoz, elégedett lehet a festő.”

vagy egy hatóság, sem az ügyfél előtt.

Ennek ellenére ugyanúgy a legmagasabb szakmai színvonalon tudja csak elképzelni az ügyvédi munkát, „ebből nem adnék le akkor sem, hogy ha borítékolható néha, hogy minden erőfeszítés eredménytelen lesz, vagy az ügy-

Ahogy ügyvédként látja a világot

nyit tudunk meg, hogy mivel kizárólag gazdasági jogi ügyekkel foglalkozik az iroda, egy-egy komolyabb ügy, nagyobb tranzakció jól tükrözi az adott ágazat pillanatnyi állapotát. Egészen más jellegű ügyeik voltak a ’90-es években, amikor a rendszerváltás után kinyílt a magyar gazdaság a külföld előtt. Utóbb a konjunktúra óriási munkaterhe jelentette a hétköznapjaikat, aztán feladták a leckét a különböző válságok, végül egészen máshová jutottak mára.

Általános vélekedés: az igazságszolgáltatás rendszerén belül az ügyvéd teljesen független entitás, amely egyedül és kizárólag ügyfelének érdekeit hivatott figyelemben tartani, érvényesíteni. Dr. Bihary Tibor mindig jogász csapatokban dolgozott, úgy tanulta meg a szakmát az idősebb kollégáktól. Ma is azt hiszi, hogy több jogász közös bölcsessége sokkal inkább garancia a helyes szakmai válaszok megtalálására, mint a mégoly felkészült egyéni produkciók. Nem gondolja, hogy egy ügyvéd az ügyfele érdekének képviselete miatt „magányosabb”, mint egy vállalati jogtanácsos, egy ügyész, egy közigazgatásban dolgozó kolléga, vagy akár maga a bíró. Azt tartja helyesnek, ha mindenki a maga helyén teszi a dolgát a megoldás érdekében.

Arról is szót ejtettünk, hogy milyen a hazai ügyvédség helyzete, presztízse a hivatásrenden kívül: a társ-hivatásrendek, a közvélemény megítélésében. Egy

Több jogász közös bölcsessége sokkal inkább garancia a helyes szakmai válaszok megtalálására, mint a mégoly felkészült egyéni produkciók.

Amikor pedig műtermében, képei festékjei, ecsetjei között tesz-vesz és azon gondolkodik, hogy az őt körülvevő világ mely szeletét fesse meg, rajzolja meg, ez a fajta művészi alkotómunka visszaviszi valami időszámítás előtti nyugalmi állapotba, ahová alig szűrődik be valami a mából. Épp ez benne a fantasztikus és a pihentető – enged betekintést ezekbe a fontos pillanatokba.

Jogi, ügyvédi tevékenységének lényegét abban látja, hogy az ügyekbe fektetett energia, a szakmai minőség megkövetelése, hosszú távon maradandó értéket teremt. Kollégái számára talán az is

élményét osztotta meg velünk ezzel kapcsolatban, amelyben szerinte benne van a válasz. Nemrég megjegyezte neki valaki, akivel frissen ismerkedett meg, hogy úgy meg van lepve, mivel ő és felesége milyen kedves emberek, úgymond annak ellenére, hogy mindketten ügyvédek... „Szomorú, hogy sokak számára az ügyvéd mindig kíméletlenül rámenős, agresszív és dörzsölt ember, akit jobb messze elkerülni.”

Mára világossá vált – értékeli a jelen helyzetet –, hogy a legjobb, legalaposabb ügyvédi teljesítmény sem garantálhatja feltétlenül a sikert sem egy bíróság

fél nem értékeli, hogy milyen minőségű jogi szolgáltatást kapott”. „Egymásra vagyunk utalva, ezért adott esetben fontos, hogy az ügyvédség egységesen is tudja hallatni a hangját.

Máskor meg megdöbbent, amikor bírósági folyosón egy kolléga nem köszön, vagy a tárgyalóteremben vállalhatatlanul viselkedik, mert úgy érzi az ügyfele érdekeit azzal is képviseli, ha a kollégát ellenségesen kezeli.” Irodájukban több pályakezdő is dolgozik. A fiatal kollégák számára átadandó értékek között náluk első helyen mindig a szakmaiság, a felkészültség fontossága áll. Evidencia a kollegialitás követelménye is. „Velünk nem fordulhat elő, hogy az ellenérdekű kollégát ne vegyük észre a folyosón.”

Végül a hazai ügyvédség általános helyzetéről beszélgetve egyebek mellett elmondja, voltak pillanatok az elmúlt években, amikor meglepődött, hogy az ügyvédség nem áll ki határozottan valamilyen aggályosabb állami intézkedéssel szemben. Máskor meg örömmel konstatálta, hogy éppen ellenkezőleg, kiáll egy-egy ügyért. Fontosnak tartja ezt, és egyben azt is, hogy az ügyvédség megőrizze függetlenségét a mindenkori hatalommal szemben és ellen tudjon állni az esetleges külső befolyásolási kísérleteknek.

Komlós Attila Ügyvédek Lapja 2022 | 5

KIADÓI KÖNYVAJÁNLÓ

Fenyvesi Csaba-Herke Csongor-Tremmel Flórián (szerkesztők)

KRIMINALISZTIKA (Ludovika Egyetemi Kiadó, 2022, 624 o.+ 350 o. QR-melléklet, B/5-ös keménytáblás formátum)

Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett tudományos fejlődés jelentős kihatással volt a nyomozással összefüggő eszközökre és módszerekre is. A magyar és külhoni ismeretek folyamatosan bővülő tárháza olyannyira kitágult és átalakult, hogy kívánatossá vált egy széles spektrumú, friss szellemű nyomozási útmutató, egy modern tudományelméleti összefoglaló a krimináltechnika és a krimináltaktika körében.

A tankönyv három fő részből áll. Az első a kriminalisztikai alapvetéseket, legfőképpen a kriminalisztika fogalmát, tudományági kapcsolódásait, történetét, elveit, szakirodalmát tartalmazza. Ezt követi a krimináltechnikai fejezetek csoportja, majd a harmadik fő részben krimináltaktikai módszerekről olvashatunk. Ezen rész utolsó fejezetében (mintegy összefoglalás helyett) rámutatnak a szerzők a gyakorlatban előforduló kriminalisztikai hibákra, a tudományág nemzetközi tendenciáira, a jövőbeli fejlesztési lehetőségekre, a várható elmozdulási irányokra.

A szerkesztők és a Kiadó reményei szerint a kötet nemcsak a joghallgatóknak, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem diákjainak jelent majd hasznos olvasmányt tanulmányaik során, hanem nyomozási „zsinórmértékünket” jó szívvel fogadják és forgatják majd a gyakorló jogalkalmazók, a praxist folytató bűnüldözők, bírók, ügyészek, ügyvédek, büntetés-végrehajtási alkalmazottak, a biztonsági szférában dolgozók és az elméleti kutatók, egyetemi oktatók is. Végső soron pedig minden múltfürkésző, valóságfeltáró, igazságkereső olvasó.

A nyomtatott könyv ára: 6. 510 Ft (A ludovika.hu weboldalon vagy az üzletében történő vásárlás esetén 20% kedvezményt biztosít a Kiadó a bruttó fogyasztói árból)

Az elektronikus könyv ára: 3. 286 Ft (elektronikus könyv megvásárlására kizárólag a www.ludovika.hu weboldalon van lehetőség)

A könyv megrendelhető a Ludovika Egyetemi Kiadó honlapján e-mailben, vagy megvásárolható a könyvesboltjában: A Ludovika Könyvesbolt címe: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Oktatási Központ 1083 Budapest, Üllői út 82.

Tel.: + 36 1 432 9000 / 20444-es mellék E- mail: vasarlas@ludovika.hu webhely: https://webshop.ludovika.hu/

Nyitvatartás: hétfőtől csütörtökig: 7.30-16.00-ig, pénteken: 7.30-13.30-ig

Szállítási feltételek Postai kiküldés esetén a csomagpontra történő kiszállítás díja 1.500,- Ft, a házhoz szállítás díja 2.000 Ft. 15.000 Ft feletti megrendelés esetén a postaköltség felszámítása nélkül küldi meg a Kiadó a csomagot.

Kiszállítás esetén utánvételes, illetve online bankkártyás fizetési módot biztosít a Kiadó. A könyvesboltjában készpénz és bankkártyás fizetésre is van lehetőség.

A megrendeléssel, szállítással kapcsolatos további információk megtalálhatóak a Kiadó honlapján vagy kérjék a kiadói munkatársak segítségét a vasarlas@ludovika.hu e-mail címen.

46

VÉLEMÉNY

Hozzászólás a kamarai érdekérvényesítés dilemmáihoz Az Ügyvédek Lapja 2022/4., július-augusztusi számban megjelent dr. Becker Tibor, a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, a MÜK elnökségi tagjának A kamarai érdekérvényesítés dilemmái című véleménycikkhez kívánok néhány észrevételt fűzni.

Magamról csak annyit, hogy még a Kádár rendszerben, 1980 elején, harminckét évesen kerültem be az ügyvédi karba, negyvenkét éve praktizálok. Ebből könnyen megállapítható az életkorom. Akkor lettem ügyvéd, amikor még a megyei kamarai taglétszámokat az igazságügyi miniszter állapította meg. Somogy megye DNY-i, az ország egyik legszegényebb régiójában élek.

A sajtóban megjelent cikkekre nem szoktam reagálni. Most azonban figyelemmel elolvasván az idézett BeckerTibor írást, nemkülönben dr. Bánáti János MÜK elnöknek Harag és elfogultság nélkül című szerkesztőségi jegyzetét, szükségesnek tartom néhány észrevételt tenni, és talán új információkkal is szolgálni.

Amit leírok, azok a több évtizedes ügyvédi praxisom alapján közvetlenül szerzett, és nem másodkézből kapott tapasztalati valóságokon alapszanak.

A téma azért is érdekel, mivel évtizedek óta nem olvastam MUK elnökségi és kamarai elnöktől még hasonló témájú cikket sem, bár lehet, hogy volt, csak elkerülte a figyelmemet.

A téma nagyon is időszerű, amivel és ezen keresztül az ügyvédség mai helyzetével - foglalkozni kötelessége is a vezetőknek.

Mindannyian tapasztaljuk, hogy egyre nehezebb helyzetben lévő világban, országban élünk, és információk hiányában ennek valódi hátterét nem is ismerjük.

Ezért az érdekérvényesítés mind a gazdasági-szellemi, de az állami (közalkalmazotti) szférában is nagyon fontos eszköze a túlélésnek.

Az eszközök azonban különbözőek, amelyek meghatározzák egyrészt a lehetőségeket, illetve az érdekérvényesítés eredményességét.

A cikk ezzel kapcsolatos nagyon sok felvetésével egyetértek.

Az Alkotmánybíróság által is külön határozatban megerősített álláspont szerint is az ügyvédség az „igazságszolgáltatás” része. Bár jómagam, ugyancsak tapasztalataim alapján mondom, inkább jogszolgáltatónak nevezném, és mint ez is emberi tevékenység, sok belső szervezeti és működési problémával, ebből is következően pedig bizony az „igazság” egy ítéletben, tudjuk, mindig viszonylagos.

A kiindulópont véleményem szerint az ország társadalmi–közhatalmi és gazdasági berendezkedése és mai állapota.

Ebben élünk és dolgozunk.

A nemcsak bennünket, hanem jogkereső ügyfeleinket is érintő jogállami követelmények egyik nagyon fontos része a jogalkotás, mely az utóbbi tíz évben szinte cunamiként zúdította ránk a törvényeket, ezzel messze nem a jogbiztonságot erősítve.

Nyilvánvaló, hogy ez alapvetően befolyásolja a hatósági-bírósági jogalkalmazást is, annak minőségét, és a mi szempontunkból az eredményességét a jogérvényesítésben.

Ehhez kapcsolódó tény, hogy míg negyvenkét évvel ezelőtt a rögzített és megengedett, megyénkénti ügyvédi létszám Somogy megyében emlékezetem szerint mindössze 45-50 fő volt, ma pedig, amikor ennek már nincs adminisztratív korlátja, Somogyban 320 kamarai tag van.

A felduzzadt létszám egyrészt szinte lehetetlenné teszi, az ügyvédekkel való kamarai kapcsolattartást, másrészt, különösen a mi vidékünkön, alapvető megélhetési, anyagi gondokhoz vezetett. Könnyű belátni, hogy amig negyvenöt-ötven ügyvéddel szinte közvetlen volt a kamarai kapcsolat, ez ma már a múlté.

Amit dr. Bánáti János, a MÜK elnöke említ, nevezetesen amire szakmai hivatásunk is kötelez bennünket: nem elég kiállni csak a potenciális ügyfelek érdekében, hanem az ügyvédi hivatást közvetlenül érintő

ügyekben, a jogállami követelmények érdekében magunknak is részt kell vennünk.

További általános problémának látom, hogy az ügyvédek egymás közti kapcsolatai annyira meglazultak, hogy szinte ma már alig ismerjük egymást. Szinte mindenki „a pénzt hajtja”, a pénz lett a meghatározó értékmérő. Senki nem törődik a másik kollégával, sajnos erre kevés is lehetőség, mindenki éli - ahogy tudja - a maga életét.

További probléma, hogy a digitalizációs robbanás által is bonyolulttá vált jogalkalmazási követelménynek sok kolléga nem tud megfelelni, nem tud azzal lépést tartani. Én magam is kénytelen vagyok informatikust is alkalmazni a könyvelő mellett.

A legnagyobb gondnak talán azt tartom - és ez összefügg a dr. Becker Tibor által is említett, a társadalomban az ügyvédekről kialakított előítéletes képpel, hogy a jó, illetve a nagyon jó anyagi körülmények között élőkhöz (luxusautó, órák és egyebek) sorolják be az ügyvédeket.

Ha már az anyagi helyzetről beszélünk - természetesen ebben a világban is mindenki élni akar- a valóság azonban, már ami az ügyvédség egészét illeti, különösen a vidéken, nagyon hátrányos régiókban élő és praktizáló ügyvédek esetében az, hogy a társadalmi előítéletes negatív képpel szemben sok kollégának bizony megélhetési gondjai vannak. Erről szerintem semmilyen kamarai felmérés nem készült, igy feltehetően a vezetés sem tud azokról.

Nem mindenki jár luxusautókkal és többszázezer forintos órákkal a kezén, amelye valósággal irritálják az embereket, akiknek, mint ügyfeleinknek a megbízásaiból élünk.

Alapvető probléma az is, hogy egy vidéki ügyvéd helyzete egészen más, mint mondjuk egy budapestié vagy kiemelt nagyvárosié. A vásárlóerőparitáson alapuló GDP nagyon alacsony volta alapvetően befolyásolja az ügyvédek iránti fizetőképes keresletet, mely alapjaiban határozza meg egy ügyvéd anyagi életfeltételeit. És itt most nem beszélek azokról az ú. n. „celebügyvédekről”, akik nap mint nap felbukÜgyvédek Lapja 2022 | 5

VÉLEMÉNY

kannak valamelyik tv-csatornán, és emellett lehetőségük van több, fizető álláshoz jutni, így jövedelmük sokszorosa a többiekének.

Az ügyvédek zöme nem rendelkezik ilyen feltételekkel, mindamellet, hogy talán semmivel sem felkészületlenebbek az említett „sztárügyvédeknél”. Ez az élet alapvető igazságtalansága, amiről természetesen a kamarai vezetés nem tehet, de ennek bemutatása érdekében bizony igen.

Ezek után lássuk a konkrétumokat, amelyekről kevés szó esett a véleménycikkben: Lehetséges, hogy dr. Becker Tibor írását a KATA adózással kapcsolatos, sok kollégát érintő kormányzati döntés indukálta.

Ez érthető, mivel alapvetően zsebbevágó adóügyről van szó (amiben magam nem vagyok érintett). A kormányzat persze lesöpörte a MUK elnökének interveniálását, a törvényt elfogadták, azt a köztársasági elnöki aláírta. Ennyi.

Eleve látható volt, és nem az utólagos okos beszél belőlem, hogy ilyen anyagi érdekérvényesítési lehetőségi indok nem talál sem a kormányzatban támogatásra, sem a társadalomban.

2. Míg a KATA miatt az elnökség felszólalt a kormánynál, azonban hosszú évek óta hiányoltam azt, hogy a kamarai vezetés, benne a megyei kamarákkal is, nem emelte fel a szavát olyan, az adósokat ellehetetlenítő, életüket megnyomorító becstelen, érzéketlen kormányzati és igy törvényhozási hozzáállás miatt, mind a devizahitelesek helyzete, mely sok százezer embert és családokat érintett és tett tönkre. Ez egy olyan társadalmi méretű probléma volt és ma is az, amelyben az ügyvédségnek a jogállamiság követelményeit figyelmen kívül hagyó, az adósokat csak a politikai szlogenek szintjén „megmentő” hazug döntésekre fel kellett volna lépnie, hangját hallatni, nem tette.

Már csak az ügyvédség társadalmi megítélése, támogatottsága érdekében ennek jelentőségét fel kellett volna ismerni.

Ezt azért vetettem fel, mivel jómagam hét-nyolc éve ilyen pereket is vállalok, és nagyon jól ismerem ennek jogalkalmazási nehézségeit. A kivéreztetett és anyagilag tönkretett adósok utolsó mentvára az az ügyvéd, aki fellép érdekükben, szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy sok esetben nem is eredménytelenül. Társadalmi felelősségvállalásunk és ügyvédi eskünk is erre kötelez. Én, amit tudtam, megtettem. Ügyvédek Lapja 2022 | 5

3. Jogállam csak ott van, ahol a közhatalom, és az azt gyakorló szervei is a törvény uralma alatt állnak. Ez nagyon is összefügg a jogalkalmazás résztvevői felé megnyilvánuló közbizalommal. Úgy látom, és tapasztalom, hogy a perek számának csökkenése részben a bíróságok, a rendőrség stb.-vel szembeni közbizalom megrendülésével, csökkenésével is összefügg. Ebben a társadalmi állapotban az ügyvédség helyzete nagyon nehéz.

Paradox az a helyzet, melyben egyrészt a kormányzat igyekszik a jogalkotás szintjén segíteni az állampolgároknak a jogaik érvényesítésében, másik oldalról pedig ezt olyan eljárásjogi követelményekkel nehezíti, amelyek szinte elriasztják az ügyfelet a pereskedéstől. Ez pedig megmutatkozik az ügyvédi megbízások jelentős csökkenésében, és igy abban, hogy a maga felkészültségével, hozzáállásával, kitartásával - akár a hatóságokkal szemben is -fellépjen ügyfele érdekében, ami egyben növeli nemcsak az egyes ügyvéd, de a kar presztízsét is. E téren még nagyon sok a tennivaló.

Ma egy ember, aki anyagi gondokkal küzd, nagyon megnézi, hogy ügyvédhez forduljon, és vállalja annak anyagi terheit.

4. Az állammal szembeni köztartozás megfizetésének egyik módja szigorítása ellen való tiltakozás mellett nem mehetünk el a karon belüli ügyvédek sokaságának megélhetési gondjai mellett, amelyek - ha közvetetten is - az érdekérvényesítést a praktizálás nehézségein keresztül nehezítik. Azon kollégák, akik a kamarai tagdíjat - amely egységes, a több tíz millió forintot havonta kereső ügyvéd és a néhány százezer Ft-ot „betermelő” tekintetében - továbbá a felelősségbiztositás díját, az irodafenntartás költségeit is alig tudják összeszedni, alapvető igazságtalanságnak, méltánytalanságnak tartják az egyenlő nagyságú, egységesen 33 000 Ft/negyedév tagdíjat. Sokkal méltányosabb lenne, hogy mindenki a jövedelme alapján fizessen tagdíjat, azzal arányosat, ami megoldható lenne az adóbevallás kötelező bemutatásával, vagy akár úgy is, hogy felmentést adva a NAV-nak a titoktartási kötelezettség alól közvetlenül a kamarák kérnék meg a jövedelmi, adózott adatokat.

Néhány tizezer forint is bizony sokat jelent sok kollégának, míg - és tudom, ez az ú. n. piacgazdaság hátránya, igaztalansága,

de egyben más kollégák számára előnye, hogy óriási jövedelmi különbségek alakultak ki - minden kollégával szemben azonosak a kamarai terhek.

5. Ami az érdekérvényesítés körébe tartozó kívánalom lehet, az az, hogy a hatóságok előtt ne csak nekik adjuk meg az elvárt tiszteletet (még ha sok esetben a munkájuk, mulasztásaik, tévedéseik okán úgy érezzük, hogy erre nem szolgáltak rá), hanem ezt a saját magunk irányába is követeljük meg, megalkuvás nélkül.

Ennek egyik nagy és hatékony eszköze lehet a felkészültség, és hozzáállás.

A tárgyalóteremben, ha jól tudom, csakis szakmai érveknek van helye, de csak akkor tudunk magunknak szakmai elismerést kivívni, ha tudjuk, hogy az erőt a megszerzett tudás adja, de sikerré azt csak a tettek kovácsolják.

Végezetül szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy sokkal több ügyvéd kartársnak kellene napilapokban publikálni, kiállni a jogállami követelményekért, a hatóságok mulasztásai ellen, felvállalva sok esetben az elkerülhetetlen ütközéseket is. Én a magam részéről igyekszem ennek megfelelni, hiszen hosszú évek óta a megjelenő napilapokban véleménycikkeimben megszólalok a fenti követelmények érdekében.

Ez is az érdekérvényesítés formája, nem beszélve arról, hogy ügyfeleket is hoz, és ez sem mellékes. Csak szakmai belső fórumokon, illetve szakmai folyóiratban megszólalni ma már kevés, az érdekérvényesítés kifelé irányuló követelmény is egyben.

Remélem, a fenti gondolatokkal talán néhány új, vagy kevésbé ismert lehetőséget is sikerült adnom, és hozzájárulni a nagyon fontos témához. xxxx Még néhány, az ügyvédség jövőjét meghatározó észrevételt, és kérdést szeretnék felvetni, főként immár a kamarai választott vezetők részére.

Mint „öreg róka”, és Somogy megye egyik legrégebb óta praktizáló kamarai tagja, aki évtizedek óta fogékony a közélet, a társadalmi-gazdasági, nemkülönben hivatásunkkal szoros kapcsolatban levő, annak sorsát is meghatározó gondolatokkal (jogállami követelmények) foglalkozó ember, aki negyvenkét évvel ezelőtt közigazgatási vezető beosztást

47

48

VÉLEMÉNY

hagytam ott azért, hogy ügyvéd lehessek, és azóta is vagyok, mindig a miértekre keresem a választ.

Amig a másik két hivatásrend szubordinált viszonyrendszerben (állami szolgálatként) látja el feladatait, addig nekünk megadatott az, hogy szakmai és kamarai köztestületben valóban függetlenek vagyunk, csak a törvényeknek és saját lelkiismeretünknek, saját belső szabályzatainknak és jó hagyományaink rendszerében dolgozhatunk. Nem tudom, hogy a „közöny bölcsességét” választó fiatal kollégák egyáltalán tisztában vannak e hivatásrend óriási szakmai szabadságának lényegével?

Nekem mindig, minden ügyben a szabadság az „ügyfelem”, a magam lelkiismerete a bírám! Mint ember, sokat hibáztam, tévedtem, ezt vállalom is, de nem fogok hazudni.

Számomra egy embernek csak egyféle rangja van - ahogy Márai Sándor vallotta -, mégpedig a jelleme!

2. Ideje lenne alaposan foglalkozni belső állapotainkkal. Erre kevés egy éves kamarai közgyűlés, a melyre sokan el sem mennek!

Kérdés: Mi ennek az oka?

3. Miért van az, hogy mára a tagság többségét adó fiatalokat lényegében nem

érdekli a kamarai élet, és benne annak alapvető és feszitő kérdései, problémái?

4. Mivel külső segítségre nem számíthatunk, csak magunkra ebben a mindenben bizonytalan világban, országban, a kamarai vezetés egyáltalán ismeri-e a tagság véleményét, magáról a kamarai tagságról mi a véleménye?

5. Miért van az, hogy - miként cikkében dr. Becker Tibor írta - egyes kamarai tagok, (de azok is kisebbségben vannak) ú. n. négyszemközti beszélgetésekben felvetnek, bíráló megjegyzéseket, de ezt nem vállalják nyilvánosan? Jól tudom, hogy az emberi cselekedetnek két alapvető mozgatója van, az érdek és-vagy a félelem. Az anyagi érdek nem lehet a hallgatás oka, mivel a szuverén, önálló tagjának a kamara nem ad munkát, ügyfeleket (legfeljebb fegyelmit), akkor hát mi a valódi oka a kamarai közéleti visszafogottságnak, érdektelenségnek?

6. A tagsági viszonyt sokan tekintik szükséges rossznak, mondván: a befizetett tagdíjért vajon csak ennyit tud nekik nyújtani a kamara?

Vajon miért van az - amint azt egy mintegy három évvel ezelőtti, a pécsi jogi karon a kar vezetése által szervezett, és külön meghívó ellenére tapasztaltam, hogy megyénkből csak ketten, egy megyei bíró és én vettünk részt, az idősebb „kivitelben”, - hogy a gyakorlati „fogások”, jogszabály és bírói gyakorlat megismerésének kötelező igényén felül sokakat nem is érdekel egy tudományos konferencia? tisztelet itt is a kivételeknek.

Olyan hivatás a miénk, hogy életünk, illetve a praxis ideje alatt mindig és folyamatos tanulás állapotában kell lennünk, másképpen a tudás kiürül. Mennyiben tudják a kamarák segíteni - nemcsak kötelező penzumokkal - tagjait ebben az elvárásban?

8. A tagság hogyan ítéli meg a kamarai vezetés érdekérvényesítő képességét, annak eszközeit, korlátait, egyáltalán az ügyvédi kar jövőjét?

Ennek érdekében nagyon hasznos lenne megyénként fórumokat (és ne csak taggyűléseket) szervezni, amelyeken csak a tagság vehetne részt és ahol egymás között nyíltan elmondhatnánk véleményüket, „sine ira et studio”.

Kartársi üdvözlettel Dr. Gerencsér György ügyvéd

Kitüntetések Nemzeti ünnepünk, augusztus 20-a, alkalmából Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés adományozta: dr. Fenyvesi Csaba Zsolt egyetemi tanárnak, a Pécsi Ügyvédi Kamara tagjának és

dr. Futó Barnabás István budapesti ügyvédnek.

Gratulálunk a kitüntetetteknek! Ügyvédek Lapja 2022 | 5

AZ ÜGYVÉDEK BIZTOSÍTÓJA

JOGA VAN AZ EGÉSZSÉGÉHEZ!

IUDEX NON CALCULAT DE AZ ÜGYVÉD JÓ, HA SZÁMOL, LEGALÁBBIS BIZTOSÍTÁSA MEGKÖTÉSEKOR,

Ismeri a RadiVert MR Diagnosztikai Központot, az MR-vizsgálatok szakértőjét? Az MRI

központban csúcskategóriás MRI berendezés biztosítja a teljes testre kiterjedő kompromisszum nélküli és nagypontosságú vizsgálatokat, beleértve a speciális célzott diagnosztikai vizsgálatokat is. Foglaljon időpontot még ma, vegye át a vizsgálat felvételét akár már holnap. Ne feledje! A korai diagnózis életet ment.

PONTOS DIAGNÓZIS, KOMPROMISSZUMOK NÉLKÜL.

AVAGY MIÉRT A MÜBSE SZÉLESKÖRŰ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM

• 2023-tól 4 féle szakmai alapbiztosítás: 15, 25, 50 és 100 millió Ft-os káreseményenkénti fedezet • az elektronikus ingatlannyilvántartási eljárásban való részvételhez szükséges kiegészítő biztosítás, plusz további 4 féle kiegészítő szakmai védelem • ügyvédi balesetbiztosítás díjmentesen minden MÜBSE tagnak, opcionális kiegészítőkkel

DÍJCSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEK

• éves díjfizetés: 5% kedvezmény (tagjaink több, mint 30% él a lehetőséggel) • 3 éves szerződés: 6% kedvezmény (tagjaink 48% választotta) • kármentességi díjvisszatérítés: 8-33% díjcsökkentés, 3 évi kármentes működéstől (tagjaink 83%-a részesül a kedvezményben, 53%-uk 4 havi visszatérítést kap)

ALAPSZOLGÁLTATÁSAINK • • • •

ügyvédbarát, felkészült ügyfélszolgálat, kollégák által végzett szakszerű és empatikus kárrendezés, előzetes szakmai konzultáció, ÜgyvédPortál a kényelmes elektronikus ügyintézéshez

EGYESÜLETI KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK

• támogatások (segélyek) praxisindítás, gyermekszületés, betegség, haláleset bekövetkezése estén, alkalmanként bruttó 110.000 Ft összegben • kreditszerzés online, kényelmesen, ingyenesen – jelenleg 32 kredit szerezhető meg, ennek piaci értéke: 70-140.000 Ft • ügyvédi balesetbiztosítás minden tagunknak ingyenesen, piaci értéke: 15-22.000 Ft

SZÁMOLJON MINDEZEKKEL ÉS KIJÖN ÖNNEK IS:

a díjcsökkentési lehetőségekkel és pénzértékkel bíró kiegészítő szolgáltatásainkkal élve anyagi szempontból is

A MÜBSE-T VÁLASZTVA JÁR IGAZÁN JÓL!

KIEMELT PROGRAMJAINK:

RadiVert Lady

A RadiVert Lady egy hatékony MR-szűrőprogram a emlődaganat korai felismerésére. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a teljesen biztonságos, és többször is ismételhető vizsgáltnak köszönhetően a mellrák szempontjából magas rizikójú csoportba tartozó nők korai halálozása megelőzhető lehet.

Bővebb információ és időpontfoglalás: www.radivert.hu/radivert-lady

RADIVERT GENTLEMAN A RadiVert Gentleman egy hatékony MR program a prosztatarák korai felismerésére. A teljesen biztonságos, fájdalmaktól és kellemetlenségektől mentes vizsgálatnak köszönhetően a férfiak prosztatarák okozta halálozása megelőzhető lehet.

Bővebb információ és időpontfoglalás: www.radivert.hu/radivertgentleman

1047 Budapest, Baross utca 99. +3630 241 49 60 radivert@radivert.hu www.radivert.hu

Azonnali online időpontfoglaláshoz fotózza le a QRkódot!

Fogadja ügyfeleit megújult környezetben!

Legyen szó új irodáról, a régi felújításáról, vagy éppen otthona megtervezéséről, teljeskörű lakberendezési szolgáltatással állunk rendelkezésére.

• • • • •

Térszervezés 3D látványtervezés Kiviteli tervek és műszaki dokumentáció a teljes megvalósítási folyamathoz Akár a teljes kivitelezési szakasz nyomon követése és ellenőrzése Nincsenek fix csomagok, minden kedves érdeklődő személyre szabott ajánlatot kap igényeinek megfelelően.

LXI. évfolyam 5. szám

2022 szeptember–október

ST U D IO 8

További tájékoztatásért és árajánlatért keressen elérhetőségeinken: E-mail:

sutdio8@studio8.hu

FB:

https://www.facebook.com/Studio8lakberendezes

Tel.:

+36 30 258 9689 A hirdetésben található látványterv saját szellemi termék.

Dr. Varga Péter,

a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökhelyettese:

Őrizzük hivatásrendi értékeinket, legyünk kreatívak, nyitottak a fejlődésre és az emberi kapcsolatokra