Ügyvédek Lapja 2022/5., szeptember-október

AZ ÜGYVÉD

NON CALCULAT AVAGY MIÉRT A MÜBSE

SZÉLESKÖRŰ BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM

• 2023-tól 4 féle szakmai alapbiztosítás: 15, 25, 50 és 100 millió Ft-os káreseményenkénti fedezet

• az elektronikus ingatlannyilvántartási eljárásban való részvételhez szükséges kiegészítő biztosítás, plusz további 4 féle kiegészítő szakmai védelem

• ügyvédi balesetbiztosítás díjmentesen minden MÜBSE tagnak, opcionális kiegészítőkkel DÍJCSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEK

• éves díjfizetés: 5% kedvezmény (tagjaink több, mint 30% él a lehetőséggel)

• 3 éves szerződés: 6% kedvezmény (tagjaink 48% választotta)

• kármentességi díjvisszatérítés: 8-33% díjcsökkentés, 3 évi kármentes működéstől (tagjaink 83%-a részesül a kedvezményben, 53%-uk 4 havi visszatérítést kap) ALAPSZOLGÁLTATÁSAINK

• ügyvédbarát, felkészült ügyfélszolgálat,

• kollégák által végzett szakszerű és empatikus kárrendezés,

• előzetes szakmai konzultáció,

• ÜgyvédPortál a kényelmes elektronikus ügyintézéshez

EGYESÜLETI KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK

• támogatások (segélyek) praxisindítás, gyermekszületés, betegség, haláleset bekövetkezése estén, alkalmanként bruttó 110.000 Ft összegben

• kreditszerzés online, kényelmesen, ingyenesen – jelenleg 32 kredit szerezhető meg, ennek piaci értéke: 70-140.000 Ft

• ügyvédi balesetbiztosítás minden tagunknak ingyenesen, piaci értéke: 15-22.000 Ft

SZÁMOLJON MINDEZEKKEL ÉS KIJÖN ÖNNEK IS: a díjcsökkentési lehetőségekkel és pénzértékkel bíró kiegészítő szolgáltatásainkkal élve anyagi szempontból is

MÜBSE-T VÁLASZTVA

Tartalom

2 Kamarai érdekérvényesítés az ügyvédi függetlenség védelmében

Dr. Becker Tibor

6 CCBE ÚTMUTATÓ – Hogyan javítsák informatikai biztonságukat

az ügyvédek a jogellenes megfigyelésekkel szemben (II. rész)

14 Aggódunk amiatt, ami a térségünkben történik Beszélgetés Boriszlav Boyanovval a Balkán ügyvédségének helyzetéről

16 A feljelentés és a vádolás összefüggésiről Dr. Fázsi László PhD.

18 A vételi ajánlat kifüggesztése Dr. Hidasi Gábor

20 Versengő választottbírósági és joghatósági kikötések

Dr. Schmidt Richárd LL.M

26 Külföldi vagyonok – A németekhez kapcsolódik a legtöbb kül honi öröklési ügy

28 A legkiszolgáltatottabbak, legvédtelenebbek –Gyermekjogok és gyermekbarát igazságszolgáltatás Magyarországon

35 Az ügyvédség elementáris érdeke, hogy tagjai szolidárisak, kollegiálisak legyenek egymáshoz Beszélgetés dr. Varga Péterrel, a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökhelyettesével

40 Az ügyvéd és festőművész – Vagy festőművész és ügyvéd? Portré dr. Bihary Tiborról

46 Hozzászólás a kamarai érdekérvényesítés dilemmáihoz Dr. Gerencsér György

48 Kitüntetések

Ügyvédek Lapja A Magyar Ügyvédi Kamara hivatalos lapja Megjelenik: kéthavonta Példányszám: 15 000 Főszer­kesz­tő: Dr. Bánáti János Főmunkatárs: Dr. Hidasi Gábor Rovatvezető: Dr. Bálint Szilvia, Dr. Becker Tibor Munkatárs: Dr. Kaszás Beáta A szer­kesz­tő­ség cí­me: Magyar Ügyvédi Kamara, 1054 Budapest, Szemere u. 8. Kiadja: PanPress Kft. Fe­le­lős kiadó: a Panpress Kft. vezetője. Lap­igaz­ga­tó: Komlós Attila Szerkesztőség: ugyvedeklapja@panpress.hu Telefon: (+36 1) 633 3366 Fax: (+36 1) 700 1987 Lap­nyil­ván­tar­tás­ba vé­te­li szám: 163/0594 1/2007 (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal)

Hir­de­tés­fel­adás:

Sokszínű világunk határozott válaszokat követel tőlünk

Nagyon is sokszínű a mi világunk. Vannak benne hagyományőr zésre sarkalló tényezők, vannak változást sürgető külső és belső folyamatok, vannak komoly eredményeink és olykor sikertelen kísér leteink, bátor, vagy éppen bátortalan lépésein a korszerűsítő, jobbí tó tervek megvalósítására.

Jelen lapszámunk is ezt a fajta sokszínűséget tükrözi.

Mindezek közepette napjainkban egyre inkább előtérbe kerül az ügyvédi hivatásrendi érdekvédelem, illetve a kamarai érdekérvénye sítő képesség.

Ez utóbbiba enged betekintést az a cikkünk, amely az ügyvédi kamarákat érintő Állami Számvevőszéki vizsgálatok kezeléséhez kapcsolódik, és amelynek során eredményt a Magyar Ügyvédi Ka mara fellépésével sikerült elérni (hasonló fontos eredményeket ért el lapzártánk után a MÜK a KATA törvény módosítása utáni, ügyvé deket is érintő eljárások vonatkozásában) több, az ügyvédséget érintő lényeges változtatást. Még akkor is így van ez, ha néhány kol légánk - kicsit távolabbról nézve az eseményekre és sok körülményt figyelmen kívül hagyva – ezeket az erőfeszítéseket, eredményeket nem észleli, vagy kevésnek tartja. Egyikőjük kritikai észrevételeket is tartalmazó írása lapunk vélemény rovatában olvasható

Valójában azt az ajánlást is – immár a nemzetközi hátterű - érde kérvényesítés fontos dokumentumai közé sorolhatjuk, amit a legna gyobb európai nemzetközi ügyvédi szervezet, a CCBE a kamarák nak, az ügyvédségnek asztalára tesz – lásd az izgalmas írást belső oldalainkon , nevezetesen konkrét javaslatokat: hogyan védekezhe tünk mi ügyvédek adataink, kommunikációnk megvédése érdeké ben a törvénytelen megfigyelések, mobileszköz lehallgatások és számítástechnikai eszközeik feltörése ellen.

Ezek a kihívások jelen korunk „termékei”. Miként az a háborús helyzet is, ami Ukrajnában kialakult. Érdekes arról olvasni, hogy egy, a balkáni ügyvédség helyzetével foglalkozó nemzetközi fórum veze tője, a bolgár ügyvédi kamara elnöke, miként beszél erről lapunknak adott interjújában: „Az ukrajnai háború (vagy „a speciális hadműve let”) kezdete után drámai feszültség alakult ki, és ez a mi országaink határainál is jelentkezik. Végső soron a mi feladatunk jogászként az, hogy a jogállamiságért és a társadalmi jólétért harcoljunk, mivel ag gódunk amiatt, ami most történik”.

Akárhogy is van, ebben az összetett világban, amely bennünket körülvesz, válaszadásra és cselekvésre sarkall, továbbra is elenged hetetlen az ügyvédség számára a maximális törekvés a szakmaiság magas fokának elérésére, annak megfelelő szinten tartására. La punkban öt tanulmány foglalkozik olyan szakmai kérdésekkel, ame lyek mindegyike elevenen érinthet sok gyakorló ügyvédet.

Az ügyvédi hivatás mai gyakorlójának végig kell gondolnia miként azt lapunknak adott interjújában a debreceni kamara elnökhelyette se megfogalmazza -: „a jövő ügyvédségének tevékenysége még in kább a számítástechnikára, korszerű kommunikációs technikákra épül. A mostaninál még nagyobb igény lesz az ügyfél, valamint az ügyvédek közötti együttműködésre, illetőleg ezek átláthatóságára. Fontosnak tartom, hogy hivatásunk alapértékei változatlanul fenn maradjanak és ne csupán az egyéb szolgáltatási ágazatokban szo kásos etikai normák határozzák meg az ügyvédi hivatás gyakorlásá nak kereteit”.

Egybecseng ezzel a véleménnyel egy két hivatásnak élő kollé gánk, a festőművész-ügyvéd, avagy az ügyvéd-festőművész vélemé nye a róla készült portrénkban, aki szerint az ügyvédségnek meg kell őriznie függetlenségét a mindenkori hatalommal szemben és ellen kell tudni állnia az esetleges külső befolyásolási kísérleteknek.

Sokszínű világ a miénk. És sok kihívással kell szembenéznünk, amelyekre folyamatosan meg kell találnunk a határozott válaszokat.

Kamarai érdekérvényesítés az ügyvédi függetlenség védelmében

Az előző lapszámunkban dr. Bánáti János, a MÜK elnöke összegezte szerkesztőségi jegyzetében a kamarai érdekérvényesítés erőfeszítéseit, és hangsúlyozta az ezt bemutató kommunikáció fontosságát. Ugyanebben a lapszámban megjelent cikkében dr. Becker Tibor, a Komárom Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara elnöke pró bált rámutatni azokra a dilemmákra, amelyek az ügyvédi kamarai érdekérvényesítés mikénti formájának meg választásához kapcsolódnak. Nos, most az ügyvédi érdekérvényesítés egy valóban jelentős eredményéről tudunk beszámolni, amely az ügyvédi kamarákat érintő Állami Számvevőszéki vizsgálatok kezeléséhez kapcso lódik, és amely eredményt nem sztrájk vagy tüntetés útján, hanem elsősorban a Magyar Ügyvédi Kamara elnö kének, dr. Bánáti János személyes érdekérvényesítő munkájának köszönhetően sikerült elérni. Ebben a cikk ben az ügyvédi kamarai függetlenséget érintő kihívásról, és a kihívás sikeres kezeléséről szeretnénk tájékozta tást adni, amelyet a szerkesztőségünk tagja, dr. Becker Tibor foglalt össze.

Az elmúlt időszakban az ügyvédi közvéle mény az ügyvédség jelentős részét érintő kedvező adózási lehetőség megszűnése miatt volt hangos, hiszen az ügyvédi tevé kenységből származó és az ügyvédnél ma radó jövedelem mértéke, így az ügyvédi tevékenységet gyakorló anyagi biztonsága jelentősen érintheti az ügyvédi szolgáltatá sok minőségét, sőt – egyes kollégák eseté ben – sajnos a szolgáltatás nyújtásának egyáltalán a lehetőségét is. Fontos pedig, hogy az ügyfelek valóban reális választási helyzetben lehessenek akkor, amikor –élve az ügyvédválasztás szabadságával –ügyvédet bíznak meg ügyük intézésére. Ehhez ugyanis megfelelő létszámú, sze mélyi és tárgyi feltételekkel rendelkező ügyvédi kar szükséges. Nem lehet kérdés ezért az, hogy az ügyvédi függetlenség egyik fontos előfeltétele: az anyagi függetlenség.

Az anyagi függetlenség azonban nem csak az egyes ügyvédi tevékenységet gya korlók szintjén alapvető feltétele a szakma független gyakorlásának, hanem az ügyvé di önkormányzati szervezetek, azaz a ka marák mindkét szintjén is. Az előbb emlí tett jogszabályváltozás mellett az elmúlt időszak olyan kihívásokat is hozott az ügyvédi kamarák függetlenségét érintően, amelyet a Ma gyar Ügyvédi Kamara szintjén kellett kezelni.

Miért is van jelentősége az ügyvédi ön kormányzatiságnak az ügyvédi független ség kapcsán?

Azért, mert egyértelműen kijelenthető, hogy ügyvédi függetlenség nem létezhet független ügyvédi szervezet nélkül. Ezek a szervezetek,

azaz az ügyvédi kamarák, az ügyvédi tevé kenységet gyakorlók önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdekképviseleti fel adatokat ellátó köztestületei.1

Az ügyvédi függetlenség fontos fakto ra a független ügyvédi kamara léte, e nél kül az intézményes tekintély nélkül ügyvé di függetlenségről tehát nem lehet szó.

Garanciális okok és az alkotmányos jogbiztonság szükségessé teszik és indo kolják, hogy a magántevékenységként folytatott jogvédő, jogképviselő feladatok ellátása a szervezett közhatalommal szemben a magántevékenységnek intéz ményes tekintélyt, intézményes jogvédel met biztosítson, ezáltal intézményes el lensúllyal bírjon. Az ügyvédi kamara köz testületként a jogkereső közönség számá ra intézményesen garantálja tagjainak szakmai hozzáértését, a jogvédelem és jogi képviselet lege artis ellátását, intéz ményesen garantálja továbbá a magánte vékenységként végzett feladatok teljesíté sében való függetlenséget. Az ügyvédi füg getlenségnek tehát az ügyvédi kamara, mint köztestületi szerv ad garanciát és nyomatékot.2

A szervezeti tekintélyhez alapvető füg getlensége keretében az ügyvédi kamara széles körű önkormányzati jogosultságok kal rendelkezik, valamint hatósági jogkört is gyakorol a törvényben meghatározott, ráruházott körben. Az ügyvédi funkcioná lis függetlenség nehezen volna biztosítha tó ugyanis akként, hogy az e feletti őrkö dést az ügyvédségtől független hatalmi szervek végeznék el.

A kamarai feladatok ellátása természe tesen költségekkel jár, és bizony az önkor mányzatiság csak annyiban gyakorolható, amennyiben a gyakorlásához szükséges anyagi források rendelkezésre állnak. Ha anyagi for rás biztosítása nélkül kínál a jogszabály önkormányzatiságot, az csupán tartalom nélküli szólam, de ténylegesen függőség attól, akitől a forrást biztosítani reméljük.

Az ügyvédi kamarák független működésének alapvető anyagi forrása a tagság által kötelező jelleggel fizetett kamarai tagdíj. A tagdíjbevétel szükséges mind a területi kamarák, mind pedig a Magyar Ügyvédi Kamara anyagi biztonságának fenntartásához, utóbbi ese tében ez a tagdíjbevételnek az Üttv. 156.§ (7) bekezdése és a 13/2017.(XI.20.) MÜK szabályzat 8.1. pontja szerinti mértéke.

Ha tehát a kamarai tagdíjak mikénti keze lésére az ügyvédi kamarákon kívüli más szerv

útján közvetlen felügyeletet, ellenőrzést, vagy ennél direktebb jogosítványokat szándékozik a min denkori államhatalom érvényesíteni, az reális ve szélyt jelenthet az anyagi függetlenségre, így a szervezeti függetlenségen keresztül az ügyvédi függetlenségre is.

Ezért nem volt lényegtelen, hogy az ügyvédi kamarai érdekérvényesítés milyen hatékonysággal tud fellépni az Állami Számvevőszék által a Magyar Ügyvédi Ka marát és a területi ügyvédi kamarákat érin tően indított ellenőrzés kapcsán, különösen az ennek során a kamarai tagdíjbevételeket közpénznek tekintő állásponttal szemben. Ha ugyanis az ellenőrzés jogalappal bírna, úgy a beszedett tagdíjak közpénznek mi nősülhetnek, melyek kapcsán az ÁSZ elle nőrzést követően más állami szerv is fellép hetne talán nem csak ellenőrzési, hanem akár elvonásra irányuló igénnyel is.

Az ügyvédi kamarákat érintő Állami Számvevőszéki vizsgálat Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) először 2020. február hónapban kereste meg a Magyar Ügyvédi Kamarát és ezzel párhu zamosan a területi ügyvédi kamarákat is adatbekérésre az ellenőrzési tervének ki alakítására hivatkozva, amelynek kereté ben az ügyvédi kamarák szervezetére és működésére, valamint gazdálkodására vo natkozó egyes dokumentumok (különö sen: számviteli beszámolók) megküldésére tettek felszólítást. Az ügyvédi kamarák a

nyességi és célszerűségi ellenőrzése céljá ból. Ez a megkeresés már konkrét ellenőr zési eljárás keretében történt, amelynek kapcsán a kamarai vezetők az együttmű ködés megtagadása esetén akár bűncselek ménnyel is gyanúsíthatók lehettek volna3

Az ÁSZ ellenőrzés jogalapjának kérdése, avagy közpénzt kezelnek-e az ügyvédi kamarák

Az ÁSZ az ellenőrzésének jogalapját az Alaptörvény 43. cikk (1) bekezdésében, továbbá az ÁSZ tv. 1. § (3) bekezdését és 5. § (3) bekezdésében jelölte meg.

Az ÁSZ évek óta valóban szisztemati kusan, az ellenőrzési tervének megfelelő en sorra ellenőrzi az egyes köztestületeket, és ebbe a sorba helyezte az ügyvédi kama rák ellenőrzését is.

Az ÁSZ az ellenőrzés szempontjaként a közjegyzői és végrehajtói tevékenység kapcsán végzett, és 2021. novemberében közzété telre került elemzésében4 a kötelező tagságot jelölte meg az ellenőrzés jogalapjául. E körben kiemelte, hogy a közjegyzői hozzájárulás, illetve a végrehajtói tagdíj fizetése mindkét szervezetben az aktív tagság feltétele, amely tag ság fennállása elengedhetetlen követelmé nye a közjegyzői és az önálló bírósági vég rehajtói tevékenység folytatásának.

Kifejtette továbbá, hogy: „Mindez megerősíti a közjegyzői és az önálló bíró sági végrehajtói tevékenység ’állami fel adatellátás’ jellegét: aki ezen hivatások va

Ha az ügyvédi kamarai tagdíjak kezelésére a mindenkori állam hatalom a kamarákon kívüli szerv útján felügyeletet, ellenőrzést, szándékozik érvényesíteni, az veszélyt jelenthet a függetlenségre.

megkeresést többségükben – a MÜK el nökségében kialakított álláspont alapjánarra alapítottan próbálták meg elhárítani, hogy az ügyvédi kamarák nem kezelnek közpénzt, így az Állami Számvevőszék nem rendelkezik ellenőrzési jogkörrel az ügyvédi kamarák felett.

Az ÁSZ azonban ezután 2021. április 7. napján ismételten adatszolgáltatás iránti megkereséssel fordult a Magyar Ügyvédi Kamarához, valamint ezzel párhuzamo san a területi ügyvédi kamarákhoz az Álla mi Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.) 28. §-a alapján az ügyvédi kamarák törvé

lamelyikét választja, az a vonatkozó törvé nyi keretek között végezheti a tevékenyé gét, köztestületi tagként, a hozzájárulás és tagdíj megfizetése mellett. A vállalkozás szabadsága a két területen ezáltal nem ér vényesül: kamarai tagság nélküli közjegy ző, illetőleg MBVK tagsággal nem rendel kező önálló bírósági végrehajtó nem vé gezhet tevékenységet.”5

Az irányadó jogszabályok között az ÁSZ tv. 5. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy az ÁSZ az államháztartásból származó források felhasználásának ke retében ellenőrzi az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztar

tásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a köztes tületeknél. Amennyiben a kedvezménye zett szervezet az államháztartásból támo gatásban – ide nem értve a személyi jöve delemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése alapján történő át utalását – vagy ingyenes vagyonjuttatás ban részesül, gazdálkodási tevékenységé nek egésze ellenőrizhető.

E rendelkezés alapján egyértelmű, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzi a köztestületek esetében államháztartás ból nyújtott támogatás vagy az államház tartásból meghatározott célra ingyene sen juttatott vagyon felhasználását. Ezen felül, abban az esetben, ha a köztestület az államháztartásból támogatásban vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, gazdálkodási tevékenységének egésze el lenőrizhető.

Az ÁSZ tv. 1. § (3) bekezdése alapján az Állami Számvevőszék általános hatás körrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését, ha az érintett szervezet ellenőrzési hatásköre alatt áll.

A gazdálkodás ellenőrzésének előfelté tele tehát az, hogy az ellenőrzött szervezet felett az ÁSZ ellenőrzési hatáskörrel ren delkezzen.

Mi minősül viszont közpénznek? Az Alaptörvény 39. cikkének (3) bekezdése szerint közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése. Ilyen jellegű volna valóban a kötelező kamarai tagdíjunk is?

A Magyar Ügyvédi Kamara álláspontja és az ÁSZ ellenőrzés lehetséges veszélyei Az ellenőrzés jogalapjának megítélése kö rében az ügyvédi kamaráknak – így legin kább a MÜK elnökségének – azt kellett vizsgálnia, hogy a köztestület tagdíj bevéte le közpénznek minősül-e, vagy sem. Az ál lami vagyon ellenőrzése az ÁSZ tv. 5. § (3) bekezdésében kifejtettekkel összhangban a MÜK álláspontja szerint nem merülhet fel ugyanis akkor, ha a köztestület részére álla mi vagyont nem juttatnak, és ilyen vagyon kezelése nem állapítható meg.

Az Alaptörvény 39. cikk (3) bekezdése szerint közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.

Elsősorban az Alaptörvénynek a köz pénzekről szóló alcíme (36-44. cikk), vala mint a közpénzekből nyújtott támogatá

sok átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 1. §-a alapján jutott a MÜK elnöksége arra a következtetésre, hogy „A közpénzek” fogalma szűk érte lemben az államháztartáshoz, az állami bevételek beszedéséhez, az államháztartá si pénzeszközök felhasználáshoz, a költ ségvetési szervekhez, az „adófizetők pén zének” védelméhez, az „állami pénzekkel” történő hatékony gazdálkodáshoz kötő dik, míg tágabb értelemben pedig a köz pénzek fogalma alá tartozónak lehet te kinteni azokat a forrásokat és ezek fel használását is, amelyek végső soron az ál lamháztartásból erednek és állami feladat ellátására szolgálnak. Egyik értelmezés sem vezethet el azonban az erre vonatko zó MÜK elnökségi határozat szerint oda, hogy a végső soron közvetetten sem az államháztartásból, sem Európai Uniós forrásból, sem egyéb nemzetközi megálla podás alapján finanszírozott egyéb prog ramból származó pénzeszközök – így az akár kötelezően fizetendő kamarai tagdíj bevételek - közpénznek minősülnének.6

A kamarai álláspont tehát egyértelmű volt: az ügyvédi kamarák közpénzt nem kezelnek, ezért felettük az ÁSZ ellenőrzési jogkörrel nem bírhat.

pénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, a közpénzügyi helyzet javulását, ezért az ÁSZ kiemelten fontosnak tartja az elle nőrzések során feltárt szabálytalanságok mielőbbi megszüntetését, a pozitív válto zások elindítását.”

Az ÁSZ 2022. június 24-én készítette el, majd tette közzé honlapján7 a monitoring típusú ellenőrzéséről a jelentését, mely a MÜK és a 20 területi kamara mellett érintette a Magyar Közjegyzői Kamarát, valamint a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarát, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart.

A jelentés egészen meglepő megállapí tásokat tartalmaz, hiszen – nem nevesítve, hogy melyik, de –több köztestület eseté ben azt rögzíti, hogy gazdálkodásának ke reteit nem alakította ki, és nem rendelke zik elfogadott beszámolóval. Ez az ügyvé di kamarák esetében teljesen kizárt, a töb bi köztestület esetében sem valószínű, hogy a megállapítás rájuk nézve megfelelő volna. A jelentés tehát tartalmilag nehezen értékelhető, de a legfontosabb maga a megjelenése, melynek alapja az volt, hogy az ÁSZ ezen köztestületek, így az ügyvédi kamarák kapcsán is a közpénzek kezelését evidensnek tekintette.8

A jelentés tartalmilag nehezen értékelhető; megjelenésének alapja az volt, hogy az ÁSZ az ügyvédi kamarák kapcsán is a közpénzek kezelését evidensnek tekintette.

Mint fentebb láthattuk, az ÁSZ azon ban – bár az ügyvédi kamarák ellenőrzése során kifejezetten nem rögzítette, és nem reagált a MÜK elnöksége által felvetett, fent részletezett érvekre – az ellenőrzést folytatta, és 2021. szeptemberében ennek kere tében ismételt adatbekérés miatt kereste meg az ügyvédi kamarákat, immáron a „Köztestületek monitoring típusú ellenőrzése” eljárása keretében.

Az ÁSZ levelében írtak szerint azt kíván ta ellenőrizni, hogy „a működés és gazdál kodás szabályozásával a köztestület a felada tellátását biztosító források szabályszerű, átlátható és elszámoltatható felhasználásá nak alapvető feltételeit biztosította-e.”

Kiemelte továbbá, hogy az ellenőrzésé nek célja továbbá a köztestületek részére támogatás nyújtása a minimum vezetői kontrollpontok kialakítása érdekében, és hogy ellenőrzéseivel „előmozdítsa a köz

Az ÁSZ 2011. évben már ellenőrizte a közjegyzői és végrehajtói tevékenységet, melyhez kapcsolódó, fentebb már idézett elemzésében rögzített több, az ügyvédi kamarák számára is megfontolandó meg állapítást, mely előrevetíthette az ügyvédi kamarák és a kamarai tagdíjbevételek jö vőbeli megítélését, kezelését:9

– Az érdekképviseleti és felügyeleti jogkör üt közését integritási gyengeségnek minősítette az ellenőrzés a közjegyzői kamara tekintetében. Kockázatként azonosította az elemzés, hogy a közjegyzői kamarák érdekképvise leti és felügyeleti/ellenőrzési jogköre egy idejű fennállása alapján az egyes eljárásaik, tevékenységeik és feladataik végzése során eltérő, egymással ellentétes érdekek me rülhetnek fel. „Az ellenőrzött közjegyzők ugyanis hozzájárulás fizetésére kötelezet tek az ellenőrzést végző köztestületnek,

aki továbbá ellátja az ő érdekvédelmüket is. Kockázatot hordoz, hogy mennyire ké pes a köztestület annak a tagjának objektív ellenőrzésére, akitől tagdíjra (kamarai hoz zájárulásra) tart igényt. A kockázatot a közjegyzők esetében fokozza, hogy a vizs gálat lefolytatására a területi kamara el nöksége általában tagjait bízza meg, kivé telesen pedig a kamara bármely közjegyző

A fenti megállapításokból jól körvona lazódott tehát a veszély az ügyvédség szá mára: ha közpénzt kezelő köztestületnek mi nősül az ügyvédi kamara, úgy felvetődhet egyrészt a külső ellenőrzés igénye, a gazdálkodás külső ellenőrzése, továbbá a belső ellenőrzés és fegyelmi szabályok felülvizsgálatának igénye akként, hogy ezekbe akár a szervezeten kívüli „függet len” elem is bevonásra kerüljön.

Az ÁSZ osztotta a MÜK álláspontját: mivel az ügyvédi

nem gazdálkodnak közpénzzel, nincs jogalapja ellenőrzésüknek.

tagját felkérheti erre, így nincs kizárva an nak lehetősége, hogy a szakmai megállapí tásokat személyes ellentétek vagy éppen jó kapcsolatok befolyásolják.”

– A közjegyzői kamarát érintő ellenőr zés megállapításai között „megerősített erősségként” (sic!) hivatkozva szerepel a közfeladatokat ellátó köztestületek gazdálkodá sának átláthatóságának és elszámoltathatóságá nak külső, szervezeten kívüli független ellenőrzé se. Az elemzés rögzíti, hogy „a köztestüle teket alapító Országgyűlés felé történő elszámolás vonatkozásában joggal érzé kelhető egy rés. A rés betöltésére az Alap törvény adja meg a választ.” Az elemzés Országgyűlés ellenőrző funkciójának gya korlása mikéntjére az Alaptörvény indo kolására hivatkozik, mintegy jogalapként a külső ellenőrző funkció betöltésére, mely szerint az Országgyűlés ellenőrzési jog kört közvetlenül csak korlátozottan tud gyakorolni, az Alaptörvény ezért önálló intézményként statuálja az e feladat ellátá sára hivatott Állami Számvevőszéket.

„Az ÁSZ fenti ellenőrzési rést betöltő, az átláthatóbb és jobb közfeladat-ellátás megteremtését hangsúlyozó tevékenységét az Országgyűlés a „tájékoztató az Állami Számvevőszék 2020. évi szakmai tevékeny ségéről és beszámoló az intézmény műkö déséről az Országgyűlés részére című be számoló elfogadásáról” szóló 17/2021. (VI.16.) OGY határozatában végérvénye sen megerősítette. A határozatában az Or szággyűlés kinyilvánította, hogy - a jól irányított állam működésének elősegítése érdekében - támogat ja az Állami Számvevőszék ellenőrzési és elemzési feladatai mellett a tanácsadó szerepének erősítését a közpénzügyi helyzet, a közfeladat-ellátás javulása, valamint a közbizalom erősítése érdekében.”

Mindezek miatt is volt szükséges a Ma gyar Ügyvédi Kamarának határozottan fellépni, és a közpénz fogalmával kapcso latos álláspontját elfogadtatni, mely fellé pésre a Magyar Ügyvédi Kamara állás pontjának írásbeli kifejtésével, és dr. Báná ti János elnök úr személyes közreműködé sével került sor.

A Magyar Ügyvédi Kamara fellépésének eredménye, következtetések

A Magyar Ügyvédi Kamara álláspontját az ÁSZ felé írásban több ízben is részle tesen kifejtette, és közvetlen kapcsolatba lépett az ÁSZ akkori elnökével is. Érde mi válasz hiányában dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a Ma gyar Országos Közjegyzői Kamara elnö kével közösen kérte az Alapvető Jogok Biztosát arra, hogy indítványozza az Al kotmánybíróság felé az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezését az Állami Számvevőszéknek a köztesületek te kintetében fennálló ellenőrzési jogosultsága ha tárainak egyértelművé tétele érdekében.

Az Alapvető Jogok Biztosa ezzel egyetértve a jogszabály pontosítását tartotta indokoltnak, azonban nem az Alkotmánybíróság felé fordult, hanem a megkeresés eredménye képpen felkérte az igazságügyi minisztert arra, hogy • vizsgálja meg az ÁSZ tv. módosításá nak lehetőségét az Állami Számvevő széknek a köztestületek tekintetében ellátandó feladatai tekintetében, külö nösen annak pontosításával, hogy mely feltételek fennállása esetén gyakorol hatja ezen szervezetek vonatkozásában ellenőrzési jogosultságait az Állami Számvevőszék;

• a jogszabály-módosítás előkészítése során az Állami Számvevőszékkel együttműkö désben, egyben a köztestületek, különö sen a jogászi hivatásrendeket képviselő kamarák érdemi bevonásával járjon el. 2022. nyarán, a fentebb hivatkozott je lentés közzétételét követően aztán az ÁSZ élén vezetőváltás történt, és a szervezet új elnöke késznek mutatkozott a Magyar Ügyvédi Kamara álláspontjának érdemi megvitatására. Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke személyes meg beszélést kezdeményezett dr. Windisch Lászlóval, az ÁSZ újonnan megválasztott elnökével, mely megbeszélésen sikerült el fogadtatnia a MÜK következetesen képvi selt álláspontját. A megbeszélés eredmé nye így egy közös nyilatkozat lett, mely ben az ÁSZ osztotta a Magyar Ügyvédi Kama ra korábban írásban többször is lefektetett állás pontját, mely szerint az ÁSZ ellenőrzését a közpénz felhasználása alapozza meg és mert közpénzzel az ügyvédi kamarák nem gazdál kodnak, nincs jogalapja az ügyvédi önkormány zati szervek ellenőrzésének.

Az ügyvédi kamarák gazdálkodásának önállósága feletti viharfelhők tehát úgy tű nik, eloszlottak.

A kamarai érdekképviselet kapcsán az ügy jól mutatja: több, az ügyvédséget érin tő lényeges kérdésben a kamarai érdek képviselet működik, a megfelelő álláspont kialakítása, annak az érintett szerv vagy hatóság felé történő következetes képvise lete, és a – jelen esetben dr. Bánáti János, a MÜK elnöke által kifejtett – személyes érdekérvényesítő tevékenység együttesen sikerre vezethet.

Jegyzetek

Dr. Becker Tibor

Üttv.144. § (1) bekezdése

22/1994.(IV.16.) AB határozat

Btk. 363. § (1) bekezdésébe ütköző „A számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése” vétségé vel, de akár ugyanezen § (3) bekezdésé be ütköző bűntettel

ÁSZ T/549 számú elemzés

ÁSZ T/549 számú elemzés 6. oldal

A MÜK elnökségének 2021. április14 i határozata szerint

https://www.aszhirportal.hu/hu/jelen tesek

Köztestületek monitoring típusú értékelé se Országos Bírósági Hivatal nyilván tartásában nem szereplő köztestületek értékelése 2022. 22027

Közjegyzői és végrehajtói tevékenység elemzése T/549 2021.

Hogyan javítsák informatikai biztonságukat

az ügyvédek a jogellenes megfigyeléssel szemben (II. rész)

Az ügyvédekre vonatkozó azon követelmény, hogy bizalmasan kezeljék az ügyfeleikkel folytatott kommunikációjukat, az ügyfelektől kapott információkat és az ügyfeleknek adott tanácsokat (akár a szakmai titoktartási kötelezettség, akár a jogi szakmai titoktartás értelmében), egy szabad és demokratikus társadalomban a jogállamiság alapvető eleme. Ez az érték azonban egyre nagyobb veszélynek van kitéve, akár harmadik felek jogellenes beavatkozása, akár egyes esetekben a nem megfelelően szabályozott kormányzati felügyelet révén. Különös tekintettel a kormányzati megfigyeléssel kapcsolatos feltételezésekre, a CCBE kiadta az ügyféltitok védelmé ről szóló ajánlásait a megfigyelési tevékenységekkel összefüggésben, hogy tájékoztassa a jogalkotókat és a politikai döntéshozókat azokról a normákról, amelyeket végre kell hajtani és fenn kell tartani annak biztosítása érdekében, hogy a szakmai titoktartás és az ügyvédi titoktartás elvét ne ássa alá az állam által folytatott gyakorlat, amely a lehall gatásokban és az ügyvédi adatokhoz való hozzáférésben nyilvánul meg megfigyelés és/vagy bűnüldözés céljából.1 Mindazonáltal fennáll a veszélye annak, hogy egyes országokban a kormányzati megfigyelésre és lehallgatásra vonat kozó szabályozás nem megfelelő, és egyébként mindenhol fennáll a harmadik fél által történő jogosulatlan vagy jog ellenes lehallgatás veszélye. Ezért a jelen iránymutatás célja, hogy gyakorlati útmutatást nyújtson az európai ügyvédi kamarák és jogász szervezetek számára az egyes ügyvédek és ügyvédi irodák által az ügyvédi titoktartás, a szakmai titoktartás és a vonatkozó adatvédelmi kötelezettségek hatálya alá tartozó anyagok megfelelő védelmének biztosítá sa érdekében szükséges intézkedésekről.

Az iránymutatás a CCBE tagkamaráinak és jogász szervezeteinek szól, akiket a CCBE felkér, hogy fontolják meg: az itt adott tanácsokat (amennyiben azok a saját joghatóságuk körülményeire alkalmazhatók) beépítik-e a tagjaiknak szóló iránymutatásokba.

Ez a terjedelmes CCBE-dokumentum – amely konkrét esetekkel nem kíván foglalkozni - két részből áll: az első beve zető részt előző, 2022/4. lapszámunkban adtuk közre: áttekintés volt arról, hogy az ügyvédek hogyan közelíthetik meg az informatikai biztonsági kérdéseket. Most pedig a befejező, második részt közöljük, amely már konkrétabb útmutatást nyújt az ügyvédek által az informatikai rendszereik jogellenes megfigyelésével vagy más beavatkozással szembeni technikai intézkedésekre vonatkozóan.

3. A JOGELLENES MEGFIGYELÉS ELLENI TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

1. Az alkalmazható informatikai biztonsági szabványok áttekintése Számos különböző globális informatikai biztonsági szabvány létezik. E szabványok közül néhány jól ismert, de nem nyújtanak megfelelő keretet annak szabályozására, hogy az egyes szakmák - például az ügyvé dek - hogyan gondoskodjanak hatékonyan a magas szintű IT-biztonságról. A jól is mert Common Criteria (CC) szabvány pél dául bizonyos felhasználási kategóriákra vonatkozóan védelmi profilok meghatáro zásáról szól, például az USB flash meghaj tók titkosítására, az ATM-ekre vagy az elektronikus aláírás létrehozására szolgáló alkalmazásokra stb. vonatkozóan, és a vé

delmi profilokon túl annak értékeléséről, hogy bizonyos konkrét termékek és rend szerek („biztonsági célpontok”) megfelel nek-e az ilyen profiloknak vagy sem. Ez tehát inkább annak biztosításáról szól, hogy egy adott termék vagy rendszer megfelel-e bizonyos, előre meghatározott követelményeknek, például az általános kereskedelmi IT-biztonságnak. Emiatt ez a szabvány, bár az ügyvédek számára né mileg érdekes az általános biztonsággal kapcsolatos berendezések és termékek (USB flash meghajtók, intelligens kártyák, tűzfalak stb.) tekintetében, amelyeket használhatnak, nem nyújt megfelelő vi szonyítási alapot a jelen útmutatóban tár gyalt kérdésekhez.

Egy másik széles körben használt glo bális szabvány a COBIT (Control Objectives

for Information and Related Technology). Ez a szabvány jelenleg nagyon széles alkalma zási körrel rendelkezik, és a vállalati infor matika irányításának és menedzselésének keretrendszereként határozza meg magát, beleértve az informatikai biztonság mene dzselését is. Tekintettel alkalmazási köré re, ez a szabvány csak olyan szervezetek számára tűnik relevánsnak, amelyek ösz szetett IT-infrastruktúrával rendelkeznek, és amelyek képesek arra, hogy az IT ho lisztikus megközelítését alkalmazzák illet ve az üzleti követelményeket IT-követel ményekké alakítsák át, vagy, hogy biztosít sák az IT-funkciók feletti vezetői ellenőr zés fenntartását. Ez a szabvány egyértel műen másra összpontosít, mint az a prob léma, amellyel az ügyvédek és a kis irodák többsége jelenleg szembesül.

Így látható, hogy a kevés számú globális IT-biztonsági szabványcsaládból csak kettő alkalmazható az ügyvédek IT-biztonsági kockázatainak kezelésére, nevezetesen: (a) a NIST2 szabványai: FIPS 800-53 és FIPS Cybersecurity Framework (és a kapcsolódó szabványok) (b) az ISO 27000 alapú szabványok. Ezen útmutató II. részének célja, hogy részletesebb ajánlásokat fogalmazzon meg e szabványok alapján. A 7. szakasz részletesebb példát mutat be a kocká zatok egy konkrét aspektusának kezelé sére, nevezetesen az ügyfél-ügyvéd kommunikáció titoktartását illetően.

a) A NIST szabványok

Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézete (NIST) által kiadott szabványok könnyeb ben hozzáférhetőek, és kiindulópontként szolgálhatnak az ügyvédek informatikai biz tonsági keretrendszeréről szóló jövőbeli vi tákhoz. A NIST Special Publication 800- 53 (Security and Privacy Controls for Federal Informa tion Systems and Organizations) című szabvány a szövetségi IT-rendszerek általános bizton sági ellenőrzéseit tartalmazza. Ez egy na gyon részletes, jól ismert és sokat használt szabvány, de egy átlagos európai ügyvédi iroda méretéhez képest talán túl részletes. Ezen túlmenően, az e szabványnak való megfelelés értékelése is nehéz feladat lehet az európai környezetben működő ilyen iro dák számára. Egy másik, általánosabb és tömörebb amerikai keretrendszer a (szintén a NIST által kiadott) FIPS3 Cybersecurity Framework (és a kapcsolódó szabványok)4, amely alkalmasabb a kisebb szervezetek, például ügyvédi irodák számára. További előnye, hogy a kis cégek számára már köz zétették a gyakorlati útmutató tervezetét5

b) Az ISO-szabványok

Végül, de nem utolsósorban, létezik egy ISO megfelelő az IT biztonságkezelési szab ványok alkalmazására, az ISO 27000 alapú szabványok, amelyek olyan szabványokat tartalmaznak, amelyek alapján a szervezetek az ISO 9001 szabványhoz hasonló minősí tést kaphatnak. Emellett kellően részletes technikai útmutatókat is közzétettek, mint például az ISO 27002, valamint számos út mutatót kisebb vállalatok számára.6

A fent említett szabványcsaládok mö gött ugyanaz a filozófia áll, de a részletes

ség szintje, a célközönség és a szabványok nak való megfelelés bizonyításának módja némileg eltér.

Természetesen az IT-biztonsági szabvá nyok száma jóval magasabb a fent bemuta tottaknál, és alkalmazási körük a fentiekben kiemelteknél szélesebb területre terjed ki. A legtöbb IT-biztonsági szabvány azonban a fenti keretrendszerek közül egy vagy több olyan keretrendszerbe illeszkedik, amely az általánosabb IT-keretrendszer egy speciális aspektusát fedi le.

2. A hatékony biztonságkezelési rendszer alapvető minimális lépései Az alapvető információbiztonsági rendszer kialakítását egy ügyvédi irodának vagy egyéni ügyvédnek a következő lépésekkel kell kezdenie - figyelembe véve a jogi szak területet, amelyben az iroda tevékenykedik, a szokásos ügyfélkört és a munkatársak képzettségét:

- Határozza meg a legfontosabb infor mációs értékeit, különösen az ügyféladato kat és -dokumentumokat, a kulcsfontossá gú szolgáltatásokat és a működés szem pontjából kritikus nyilvántartásokat.

- Az ilyen kulcsfontosságú értékek azo nosítása alapján az ügyvédi irodának azo nosítania kell azokat a biztonsági hibákat is, amelyek a legsúlyosabb hatással lennének az ügyvédi iroda üzleti tevékenységére (fi gyelembe véve az ilyen biztonsági hibák bekövetkezésének valószínűségét is, és ha bekövetkeznek, milyen következményei lennének), és meg kell határoznia, hogy mi lyen lehetőségei vannak az ilyen kockáza tok minimalizálására.

Az értékelés IT-biztonsági szabványok ra való alapozásának előnye akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a kockázatok kezelé sének lehetséges módjairól, a lehetséges kezelések megközelítéséről és a kezelések kategóriáiról esik szó. Ezeknek a lehetősé geknek legalább a következő szempontok ra kell kiterjedniük: a kulcsfontosságú információs értékek hez való hozzáférés ellenőrzése (beleért ve az informatikai rendszerek felhaszná lóinak azonosítását és kizárólag a szük séges hozzáférési jogok biztosítását), fizikai biztonsági területek meghatáro zása ellenőrzésekkel, a berendezések (beleértve a mobil esz közöket és a nem mobil adathordozó

kat) biztonságos selejtezése és eltávolí tása, valamint a helyszínen túli bizton ságos elhelyezése, hálózati biztonság (különösen a meg osztott infrastruktúrák, például a vezeték nélküli és vezetékes hálózatok használata), működési eljárások a kártékony kódok elleni védelem biztosítására, jelszavak kezelése, biztonsági mentés, a biztonsággal kapcsolatos események jelentése, stb.7

Alább a 7. szakaszban ismertetett intéz kedések részletesebb példát nyújtanak a kockázatok egy konkrét aspektusának, az ügyfél-ügyvéd kommunikáció bizalmassá gának kezelésére.

3. A mobil eszközökkel kapcsolatos informatikai biztonsági ellenőrzések (lásd az ISO 27001 szerinti 6.2.1. ellenőrzést)

A fent említett kockázatelemzés egyik sajá tos szempontja a mobileszközök használa tának kiemelt kockázata.

A mobil eszközök, például a laptopok, táblagépek és mobiltelefonok különböző kockázatoknak vannak kitéve, amelyek mindegyike az eszköz feletti irányítás el vesztésével áll összefüggésben. Ezeket az eszközöket a jól ellenőrzött irodai környe zeten kívül is használják. Ezért megnő az eszköz vagy az eszközön lévő információk elvesztésének, megrongálódásának vagy veszélyeztetésének kockázata. Ha egy ártó szándékú személy kezébe kerül valamelyik ilyen eszköz, a biztonsági támadások igen széles skáláját indíthatja el.

A mobil eszközök több biztonsági elle nőrzést igényelnek, mint az irodában tar tott eszközök. Asztali gépek esetében nem feltétlenül szükséges a tömegtárolók titko sítása, de egy laptop esetében mindenkép pen szükséges. Megfelelő és hatékony vé delmi intézkedések hiányában a mobilesz köz adathordozója egyszerű eszközökkel könnyen megszerezhető, függetlenül a fel használói jelszavunk erősségétől. Ezért, bár a hálózaton keresztül elérhető anyagokat biztonságos jelszóval megvédhetjük, a cse rélhető adathordozókon lévő adatok csak akkor védhetők hatékonyan, ha titkosítva is vannak. Ez vonatkozik minden mobil esz közre is, beleértve a mobiltelefonokat, USB flash meghajtókat és természetesen a lapto pokat is. A hozzáférést szabályozó titkosí

tás széles körben elérhető minden ilyen eszközhöz, és könnyen megfizethető.

Továbbá, tekintettel az eszköz ellopásá nak kockázatára, további fizikai védelmi intézkedések bevezetésére lehet szükség, például egy olyan, zsebben is hordozható zár használatára, amely a laptopok elrablá sának megakadályozására használható (rab lótámadások esete), valamint olyan elemi óvintézkedések, mint a mobileszközök ké zipoggyászba csomagolása a feladott pog y gyász helyett.

Az ilyen eszközök fizikai védelme mellett az ügyvédeknek ügyelniük kell arra is, hogy milyen hálózati erőforrásokat használnak a távoli szolgáltatásokhoz vagy tárolóhelyek hez való csatlakozáshoz. Az okostelefonok és a táblagépek különleges kockázatot jelent hetnek, mivel a felhasználók hajlamosak le hetnek arra, hogy kevesebb biztonsági elle nőrzést hajtsanak végre, mint a laptopok használatakor, még akkor is, ha a kockázatok hasonlóak. Meg kell jegyezni, hogy telepít hető a mobileszközökre vírusirtó szoftver, tűzfal és a káros weboldalak elleni védelem (és, mint fentebb említettük, az adatok titko sítása is lehetséges). Az ilyen szoftverek azonban általában nem tartoznak a mo bileszköz vásárlásakor a csomaghoz, ezért a felhasználónak kell a költségvetésbe beillesz tenie a beszerzésüket, azokat licencelnie, te lepítenie és konfigurálnia.

4. A rosszindulatú szoftverek elleni védelmet szolgáló informatikai biztonsági ellenőrzések (az ISO 27001 szerinti 12.2.1. ellenőrzés)

A rosszindulatú szoftvereknek számos for mája létezik: vírusok, férgek, trójai progra mok, hátsó ajtók, rootkit-ek, de pontos ka tegorizálásuk nem releváns ezen útmutató céljai szempontjából.8

A rosszindulatú szoftverek súlyosan ká rosíthatják vagy megsemmisíthetik a számí tógépes erőforrásokat, jogosulatlan hozzáfé rést biztosíthatnak a tárolt adatokhoz (bár milyen ártó célból), vagy például kínos üze neteket küldhetnek az ügyfeleknek, amelyek látszólag az ügyvédi irodától származnak.

Ezek a kódok számos módon, úgyneve zett támadási vektorok segítségével fertőzhe tik meg a számítógépeket. A fertőzés meg történhet fertőzött cserélhető adathordozók (pl. USB flash meghajtók) használatával, de jellemzően ezek a káros kódok manapság már nagyobb távolságból érkeznek, folyama

tosan keresik legújabb „áldozataikat”. A ko rábban összegyűjtött e-mail címek9 vagy más számítógépes kapcsolatok (hálózati szolgál tatások) felhasználásával megfertőzhetik az erőforrásokat. A támadók gyakran érdekes nek vagy hasznosnak tűnő weboldalakra csa logatják a gyanútlan felhasználókat. Termé szetesen ezek a káros kódok aktív célzott kereséssel is irányíthatók, például a hálózati címek beolvasásának kísérletével.

Miután a támadó megszerezte ezeket a címeket, kísérletezés és hiba alapján elég hatékonyan találhat egy véletlenszerű in formatikai sebezhetőséget a célzott eszkö zön, amely sebezhetőség lehetővé teszi, hogy jogosulatlan kódot futtasson rajta.10 Sajnos a fogyasztók és a hasonló szintű üz leti felhasználók számára nem létezik vírus mentes platform.11

Egy ügyvédi iroda számára a legfonto sabb védelmi eszköz a megfelelő kártevőirtó szoftver használata. A helyes döntés megho zatalához, hogy melyik kártevőirtó progra mot érdemes megvásárolni, nemcsak a meg engedhető árat kell figyelembe venni, hanem a független európai tesztlaboratóriumok által közzétett eredményeket is, hogy mennyire bizonyult hatékony védelmet nyújtónak egy adott kártevőirtó program.12 Triviálisnak tű nik, de a kártevőirtó programok esetében mégis meglepő, hogy nem mindig a legjob ban reklámozott és legkönnyebben használ ható szoftver nyújtja a legjobb védelmet.

A rosszindulatú szoftvereket nemcsak az asztali és egyéb helyhez kötött eszkö zökre kell telepíteni, hanem a mobil eszkö zökre, például a táblagépekre és okostelefo nokra is, ha ügyféladatokat vagy más fon tos jogi információkat tárolnak ezeken az eszközökön.13

A vírusirtó szoftverek nem tudnak vé delmet nyújtani minden támadás ellen. A fent említett laboratóriumok szerint 99% feletti felismerési arányt lehet elérni a víru sirtó szoftverek által már azonosított és elemzett rosszindulatú szoftverek elleni vé delemmel. A kártevő megjelenése és a víru sirtó szoftverben való regisztrálása között azonban jelentős idő telhet el, és a célzott támadások (hack-ek) általános stratégiája az, hogy olyan sebezhetőséget használnak ki, amelyet a vírusirtó szoftver frissítése még nem kezelt, vagy amelyet a célzott szá mítógépen még nem javítottak ki. Az ilyen sebezhetőségeket nulladik napi sebezhető ségeknek nevezik.

Ha a fertőzés már megtörtént, és a víru sirtó szoftver nem képes orvosolni a fertő zést, a jogászoknak azt tanácsoljuk, hogy a korábbi adatok biztonsági mentésekből történő visszaállítása előtt kérjenek szak mai segítséget, különben a rosszindulatú szoftver még mindig aktív lehet, és a visz szaállított adatokat is megrongálhatja. Szükséges továbbá, hogy az ügyvédi irodák kötelezzék felhasználóikat arra, hogy min den ilyen esetet jelentsenek.

A rosszindulatú programok elleni véde lem a szoftverek frissítésének érzékeny kér déséhez vezet. A szoftvergyártók gyakran kínálnak frissítéseket az újonnan felfede zett sebezhetőségek kijavítására. Így az ösz szes frissítés és javítócsomag azonnali tele pítése jelentősen csökkenti nemcsak a rosz szindulatú kódoknak, hanem a célzott in formatikai támadásoknak való kitettséget is. A frissítések telepítése azonban azzal a veszéllyel jár, hogy ahelyett, hogy korrigál ná a kérdéses szoftvert, a telepítés tönkre teszi a korábban gond nélkül működő szoftvert. Ezért a nagyobb cégeknek, ame lyek megfelelő erőforrásokkal rendelkez nek, először megfelelő tesztkörnyezetben kell tesztelniük a frissítéseket, nem pedig egy olyan számítógépen, amelyet az ügyfe lek üzleti tevékenységéhez használnak.

5. Az ügyvédek által használt adathordozók biztonságos selejtezésére vonatkozó ellenőrzések (8.3.2./10.7.2. az ISO 27001 szerint)

Mivel az ügyfelek adatai az ügyvédek legérté kesebb “kincsei” közé tartoznak, ezeket az adatokat védeni kell, még akkor is, ha az ada tokra már nincs szükség. Az ilyen adatok tör lésének vagy más módon történő megsem misítésének is biztonságosnak kell lennie.

Mind az adattároló eszközök (USB flash meghajtók, külső merevlemezek), mind a beépített adathordozók (pl. SSD-k / flash memóriák) tárolják az ügyféladatokat. Ezt szem előtt kell tartani, amikor ezeket az eszközöket szervizelésre bocsátják, vagy amikor a már nem szükséges eszközöket selejtezik vagy eladják. Az ügyvédeknek szem előtt kell tartaniuk, hogy ilyen adato kat nemcsak számítógépek, táblagépek és okostelefonok, hanem fénymásoló beren dezések, szkennerek és faxok is tárolnak.

A tárolt adatok egyszerű törlése vagy az eszköz formázása nem akadályozza meg, hogy egy elszánt személy visszaállítsa az

adatokat, ezért vagy speciális törlési mecha nizmusokat kell alkalmazni a hordozók szervezeten kívüli továbbítása során, vagy az ilyen adathordozókat egyáltalán nem szabad eladni vagy selejtezni.

6. A felügyeleti tevékenységek kategóriáinak és a kapcsolódó kockázatoknak az áttekintése (lásd pl. a hálózati ellenőrzéseket és a kriptográfiai ellenőrzéseket az ISO 27001 13.1.1. és 10.1.1.1. ellenőrzéseinél)

Annak érdekében, hogy áttekintést kapjunk arról, hogy milyen eszközök segíthetnek az ügyvédeknek a jogellenes megfigyeléssel kapcsolatos informatikai biztonság javításá ban, az alábbiakban néhány forgatókönyvet vázolunk fel, amelyekben a következő kate góriákat vesszük figyelembe: (1) megfigyelé si tevékenységek, (2) megfigyelési kockáza tok és (3) olyan helyzetek, amelyekben az ügyvédek ki vannak téve ilyen kockázatok nak. A forgatókönyvek középpontjában a jogellenes megfigyelés kockázatának azono sítására és az ellene való védelemre irányuló intézkedések elemzése áll. Az extraterritoriá lis joghatóság létezése miatt (amely nem ki vételes például a büntetőjog vagy a verseny jog alapján) olyan helyzetek merülhetnek fel, amikor egy ország hatóságai által végrehaj tandó megfigyelési cselekmény az adott or szágban jogszerű, de a megfigyeléssel érin tett valamennyi országban (pl. a kommuni kációban részt vevő másik fél országában) nem jogszerű.

Normális esetben ezeket a különbsége ket a bűnüldözési szervek és a nemzeti biz tonsági ügynökségek közötti nemzetközi együttműködés hagyományos módszerei nek alkalmazásával kellene kiegyenlíteni, de ez nyilvánvalóan nem mindig történik meg. Még az EU-n belül is előfordulhat, hogy a tagállamok a nemzetbiztonság támogatásá ra olyan műveleteket hajtanak végre, ame lyek ellentétesek lehetnek a másik érintett tagállam érdekeivel és/vagy jogszabályaival. Ilyen esetekben a kormányzati megfigye léssel szembeni védelmi intézkedések elő készítése jogos, kívánatos és jelentőségtel jes cselekedetként igazolható lehet, feltéve természetesen, hogy ez technikailag lehet séges. Még ha egy elektronikus hírközlési szolgáltató (electronic communications service, „ECS”) a saját nemzeti joga szerint köteles is hozzáférést biztosítani a hálózatán vagy szolgáltatásán keresztül folytatott kommu

nikációhoz, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a megfigyelési intézkedés minden esetben jogszerű lesz. Következésképpen és ezen okok miatt az alábbi elemzésben az ilyen helyzetek is szerepelnek.

1) A felügyeleti tevékenységek kate góriái

a) A szolgáltatók által a nemzeti joguk alap ján felügyeleti tevékenységek végzésére jogosult szervek számára meghatározott infrastruktúrához való előzetes hozzáfé rés szolgáltatásán alapuló felügyeleti tevékenységek.

b) A megfigyelésre vonatkozó konkrét jogi eljáráson alapuló megfigyelési tevékeny ségek, például parancs vagy egyéb külső engedélyek beszerzése. Különbséget lehet tenni a tartalmi adatokhoz és a metaadatokhoz való hozzáférés között, de meg kell jegyezni, hogy az adatokat egyre inkább metaadatként értelmezik, és egyre több adat gyűjthető a kommu nikációra vonatkozó metaadatokból, beleértve az ügyvédek ügyfelekkel foly tatott kommunikációját is. Ezért a titok tartás szempontjából a metaadatok és a tartalmi adatok közötti gyakorlati különbség minimális, és mindkettőben ugyanolyan szintű veszély található az ügyfél-ügyvéd kommunikációra nézve. c) Nem célzott és megkülönböztetés nél küli megfigyelési tevékenységek, ame lyeket a teljes lakosság vagy annak jelen tős része ellen alkalmaznak (tömeges megfigyelés). Ez a megfigyelésnek egy olyan formája, amely csak a közelmúlt ban vált technológiailag lehetségessé. d) Célzott megfigyelési tevékenységek, amelyek konkrét személyek vagy szemé lyek csoportjaira vonatkozó hírszerzési információk gyűjtésével járnak. A jelen útmutató céljai szempontjából ezt „cél zott megfigyelésnek” nevezzük. A tömeges megfigyelés és a célzott megfi gyelés közötti határvonal azonban nem pontosan meghatározott és változhat, különösen, ha jogi vizsgálat alá kerül. Ha például egy bíróság kimondja, hogy „a válogatás nélküli információgyűjtés lehallgatással, akár tömeges, akár más módon, jogellenes”14, akkor a legfonto sabb kérdés az lesz, hogy milyen „válo gatási szempontok” teszik jogszerűvé a megfigyelést. A javaslat szerint a szóban forgó megfigyelés csak akkor célzott

megfigyelés, ha a megfigyelés legalább egy alanyát előre, a megfigyelés megkez dése előtt azonosítják.

2) Felügyeleti kockázatok

Az ügyvéd szempontjából a következő különböző kockázati kategóriákat kell azo nosítani.

a) Egy beszélgetés rögzítése bármelyik részt vevő tudta nélkül (az online vagy offline elektronikus kommunikáció technikai lebonyolításában részt vevő egyes vagy összes szolgáltató segítségével vagy anél kül, például az internet-hozzáférés szol gáltatója, vagy az e-mail vagy más elekt ronikus üzenetküldő rendszerek harma dik fél szolgáltatója segítségével).

b) A beszélgetéssel kapcsolatos metaada tok rögzítése (a felek azonosítója vagy személyazonossága, idő, időtartam, az üzenetek hossza/mérete, a felek tar tózkodási helye, a hozzáférés IP vagy fizikai címei stb.)

c) Hozzáférés a végfelhasználói kommu nikációs eszközökhöz (okostelefon, számítógép), és így a kommunikáció vagy a kapcsolódó metaadatok rögzíté se a végfelhasználói oldalon, vagy a végfelhasználói eszközön tárolt naplók és egyéb metaadatok (beszélgetési előzmények stb.) rögzítése, illetve az azokhoz való hozzáférés.

d) Az adatokhoz való hozzáférés a leselej tezett berendezésekből vagy adathor dozókról történő helyreállítás útján. e) Hozzáférés a nem beszélgetéses adatok hoz, pl. tárolt dokumentumokhoz, kuta tási vagy használati előzményekhez.

3) Felhasználási forgatókönyvek

Az alábbi lista felsorolja a főbb felhasz nálási forgatókönyveket, amelyek potenciá lis megfigyelési kockázatot jelentenek: a) Ügyféllel vagy egy másik ügyvéddel kommunikáló ügyvéd (beleértve a „normál” irodai telefonon, VoIP-on illetve az OTT (elektronikus hírközlési szolgáltatás – a szerk.) szolgáltatókon, például WhatsAppon stb. keresztül tör ténő kommunikációt); b) Ügyvéd e-mailt küld egy ügyfélnek vagy egy másik ügyvédnek; c) Ügyvéd az ügyfélnek vagy egy másik ügyvédnek e-mail-től eltérő technoló giával küld dokumentumokat;

d) Ügyvéd e-kormányzati/e-bírósági meg oldásokat használ a dokumentumok (pl. bírósági beadványok) küldésére, fogadására és tárolására; e) Ügyvéd elektronikusan tárolja/vissza keresi az aktákat, dokumentumokat és nyilvántartásokat (nem küldi el harma dik félnek); f) Ügyvéd jogi kutatást végez; g) Ügyvéd selejtezi a biztonsági kockáza tot jelentő informatikai berendezéseket (telefonokat, számítógépeket, valamint a memóriát vagy merevlemezt haszná ló faxot, szkennereket, nyomtatókat és fénymásolókat).

Az alábbi elemzés első része a fenti forga tókönyvek többségének közös jellemzőit vizsgálja, a második rész pedig a vonatkozó forgatókönyvek speciális jellemzőit tekinti át.

7. A kommunikáció titkosságának biztosítása - konkrét felügyeleti kockázatok és lehetséges ellenintézkedések

1. kockázat: A beszélgetések és a kapcsolódó metaadatok rögzítése

Az alkalmazott technológiától és szolgál tatásoktól függően a beszélgetés általában rendelkezik bizonyos fokú védelemmel. A kommunikáció azonban gyakran külön böző hálózati szegmenseken halad át, amelyek nagyon eltérő képességekkel és más-más veszélyekkel rendelkeznek. A ha gyományos telefonhívások helyi központ jai csak fizikai szinten védettek (pl. zárt szekrényekben), amely védelem épülete ken belül könnyen kijátszható.

a) Szolgáltatók általi rögzítés

A jól meghatározott szabványok hatálya alá tartozó szolgáltatásokban, például a vezeték nélküli technológia (például az UMTS és az LTE) által biztosított infra struktúrán belül a beszélgetések bizonyos szintű védelmére van szükség. Ugyanak kor az ilyen szolgáltatások szolgáltatóitól is megkövetelhető, hogy a kormányzati szervek számára hozzáférést biztosítsanak az egyébként védett beszélgetésekhez. Az EU-ban az „elektronikus hírközlés” 2002es rendszere alapján engedélyezett hálóza tok és szolgáltatások kötelesek lehetővé tenni a jogszerű lehallgatást (lásd a 2002/20/EK irányelv A.11. mellékleté

nek A.11. pontját), és ennek elmulasztása a legtöbb nemzeti hatóság számára lehető vé teszi a szolgáltatás vagy hálózat műkö désének leállítását. Ez magában foglalja a vezetékes és mobiltelefon-szolgáltatáso kat, valamint az internet-hozzáférést.

A már meglévő internet-hozzáférésre épülő szolgáltatások azonban nem minősül nek „elektronikus hírközlési” szolgáltatás nak. Így bár az e-mail és az azonnali üzenet küldés (chat) elektronikus hírközlésnek mi nősül, az olyan szolgáltatások, mint a Skype, a Viber vagy más hasonló, „inapp” (olyan „alkalmazáson belüli” műveletek, amelyek egy mo bilalkalmazáson belül zajlanak – a szerk.) hívá sokat használó szolgáltatások nem minden esetben minősülnek elektronikus hírközlési szolgáltatásnak az EU valamennyi tagálla mában (ebben a dokumentumban ezeket „OTT-szolgáltatásoknak” nevezzük).

Bizonyos bűnüldöző szerveknek illetve nemzetbiztonsági ügynökségeknek sikerült meggyőzniük néhány OTT-szolgáltatót, hogy működjenek együtt velük, és gyakorla tilag ugyanolyan szintű hozzáférést biztosít sanak számukra, mint a hagyományos elekt ronikus hírközlési szolgáltatások esetében. Ha azonban az OTT-szolgáltató egyáltalán nem rendelkezik technikai jelenléttel egy or szágban (például csak értékesítési munkatár sakkal rendelkezik), a legtöbb ügynökség számára nagyon nehéz nyomást gyakorolni az ilyen szolgáltatókra, ha azok nem akarnak együttműködni. Ennek megfelelően az ügy nökségeknek a nemzetközi koordinációs és együttműködési csatornákhoz kell fordulni uk. Továbbá a törvény értelmében az OTT-szolgáltatónak nem kell rendelkeznie a saját költségén történő lehallgatás lehetővé tételére szolgáló külön kapacitással. Ezért, ha egy OTT-szolgáltató az együttműködés mellett dönt, sikeresebb lehet abban, hogy a jogszerű lehallgatás költségeit az azt igénylő kormányzati szervre hárítja.

A csak más joghatóságok területén fizi kai jelenléttel rendelkező OTT-szolgáltatá sok használata egyfajta védelmi intézkedés ként szolgálhat a helyi hatóságok célzott megfigyelése ellen, feltéve, hogy az együtt működés nem túl erős a joghatóságok kö zött. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a legnépszerűbb OTT-szolgáltatók fizikailag olyan országokban találhatók, ahol - legalábbis anekdotikus bizonyítékok alapján - a tömeges megfigyelés kockázata a legjelentősebb. Azt is fontos megjegyez

ni, hogy minden OTT-szolgáltatás rögzít hető az internet-hozzáférési szolgáltató szintjén, és a helyi mobilhálózat-üzemelte tő vagy vezetékes internetszolgáltató ter mészetesen könnyen rögzítheti az e-maile ket jogi lehallgatás céljából.

Lehetséges ellenintézkedések

A megfigyelés elleni védőintézkedések végrehajtása hatással lehet a szolgáltatás könnyű használhatóságára vagy hatékony ságára. Ezt a szempontot figyelembe kell venni, bár elsőbbséget kell adni a titoktar tás biztosítására való törekvés deontológi ai kötelezettségének.

a) A kommunikáció titkosítása mint védelem

Az egyik megoldás lehet a beszélgetések titkosítása. A titkosítási módszerek sokfélék és változatosak, ezért mélyebbre kell ásni, hogy megértsük, mi titkosított és mi nem. Például, bár még a második generációs mo bilhívások is titkosítva vannak a végfelhasz nálói eszköz és a bázisállomás között, ez a titkosítás gyenge még egy elszánt magántá madóval szemben is, aki bizonyos erőforrá sokkal rendelkezik. Még ha egy szolgáltató a szolgáltatását titkosítottként is forgalmazza, a szolgáltatónak akkor is hozzáférése lehet a titkosítási kulcsokhoz, így az adott beszélge tés csak addig biztonságos, amíg a szolgálta tó nem kényszerül a bűnüldözési szervekkel való együttműködésre.

Mindazonáltal léteznek olyan végfelhasz nálói eszközök (pl. telefonok, PBX), ame lyek végponttól végpontig terjedő titkosítást biztosítanak a kompatibilis eszközök között, és mind a hagyományos telefonhívásokat, mind az OTT-hívásokat titkosítják.15

Fontos azonban megjegyezni, hogy: - nem mindegyik megoldás nélkülözi a kormányzati szervek számára a „jogi kiskaput”, amelyhez hozzáférhetnek; - a végponttól végpontig tartó titkosítás hoz mindkét félnek kompatibilis esz közöket kell használnia; és - egyes országokban, még az EU-n belül is, nemzetbiztonsági okokból korlátoz ható az ilyen termékek behozatala vagy értékesítése.16

A végponttól végpontig tartó titkosítás speciális szoftver futtatásával biztosítható okostelefonon vagy táblagépen.17 A What sApp és a Viber is lehetővé tette (vagy akár alapbeállításként biztosította), hogy a szol

gáltatásaik eléréséhez használt szoftverek beépítsék a beszélgetések végponttól-vég pontig titkosítását.

A legtöbb, csak szoftveres megoldás nem használja a hagyományos mobilszámokat a hívásirányításhoz vagy üzenetküldéshez.

Továbbá, ha csak szoftveres végpont tól-végpontig történő titkosítást haszná lunk, a beszélgetés továbbra is ki van téve az eszközön futó operációs rendszer vagy szoftverkörnyezet (pl. Android) szintjén történő támadásoknak (lásd alább részlete sebben a „Hozzáférés az eszközökhöz” című részt).

Ami az eszközöket illető jogi kiskapuk kockázatát vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatók megbízhatatlan ígéreteinek kockázatát illeti, a jogászok számára na gyon nehéz egyéni szinten bármit is tenni ez ellen, ahogyan a hálózati berendezések szintjén lévő kiskapuk vagy a támadó szá mára pl. SSL tanúsítványokat kiadó meg bízhatatlan tanúsító hatóságok ellen sem lehet intézkedéseket tenni.

b) Nem regisztrált telefonok haszná lata kommunikációra vagy olyan tele fon használata, ahol az előfizetői/fel használói adatok elavultak

Amint arról széles körben beszámoltak, a franciaországi Bataclanban elkövetett ter rortámadások során az elkövetők ahelyett, hogy titkosítást használtak volna, csupán olcsó telefonokat használtak a kommuni kációhoz, amelyeket később eldobtak. Mi vel a legtöbb tagállamban a felhasználó azonosítása nélkül is lehet új SIM-kártyát vásárolni, és vannak olyan feltöltőkártyás telefonok, ahol a korábbi felhasználók nem kötelesek regisztrálni az előfizetés új fel használóra történő átruházását (sőt, egyes tagállamokban nincsenek olyan szabályozá si vagy egyéb mechanizmusok, amelyek ezt lehetővé tennék), ez a lehetőség is nyitva áll a megfigyelési kockázatok mérséklésére.

b) A beszélgetések metaadatainak rögzítése

A legfontosabb különbség a metaadatok rögzítése és magának a beszélgetésnek a rög zítése között az, hogy végzésre vagy más külső jóváhagyásra általában nincs szükség ahhoz, hogy egy kormányzati szerv hozzá férjen a kommunikáció ilyen vagy összes metaadatához (és ezért a megfigyelés „pa píralapú nyoma” is minimális lesz.)

Lehetséges ellenintézkedések

A szolgáltatás nyújtása során létrejövő be szélgetések metaadatainak nagy részét a szolgáltató rögzítheti, kivéve, ha a szolgál tató kifejezetten úgy dönt, hogy kizárja az ilyen adatok rögzítését. Technikailag nem lehetséges, hogy egy ügyvéd (vagy bárki más) megakadályozza az ilyen metaadatok rögzítését. Ha egy ügyvéd hagyományos telefonszámot hív, még végponttól vég pontig tartó titkosítás használata esetén is minden fontos metaadatot rögzít a szol gáltató, beleértve a hívott számot, a hívás időtartamát stb. Ha tehát ez problémát jelent, az ügyvédnek kerülnie kell ezt a kommunikációs módszert, és helyette OTT-szolgáltatásokat kell használnia.

Kockázat: Hozzáférés az eszközökhöz Ahogy fentebb említettük, még a vég ponttól végpontig tartó titkosítás is hiába való lehet, ha a támadó hozzáférhet magá hoz a végfelhasználói eszközhöz.

A nagyszámú lehetséges eszközre te lepíthető különböző szoftverek sokféle sége miatt a legnagyobb kockázatot a szoftver-sebezhetőségek jelentik, azaz az érintett eszközön használt szoftverkör nyezet egyes elemeiben nem javított hi bák. Egy támadó kihasználhatja ezeket a sebezhetőségeket, hogy jogosulatlanul hozzáférjen az eszköz funkcióihoz, és így átvegye az irányítást az eszköz felett, be leértve a hívások rögzítését vagy a fontos metaadatokat tartalmazó naplófájlokhoz való hozzáférést.

Az eszközön található rosszindulatú szoftverek (vírusok, férgek stb.) ugyani lyen jogosulatlan hozzáférést biztosíthat nak a támadóknak. Ez a rosszindulatú szoftver véletlenül is települhet, egyebek között az eszközön elért rosszindulatú weboldalakon keresztül.

Végül, de nem utolsósorban az eszköz höz való fizikai hozzáférés is biztosíthatja a támadók számára ezeket a lehetőségeket.

Lehetséges ellenintézkedések Az ilyen kockázatok csökkenthetők a fen ti ajánlásokban meghatározott alapvető informatikai biztonsági higiénia alkalma zásával, valamint az eszközhöz való fizikai hozzáférés korlátozásával, illetve az esz közök megfelelő időközönkénti cseréjé vel. Az eszközök jelszó alapú lezárásának és az ilyen, elveszésre hajlamos eszközö

kön tárolt adatok titkosításának lehetővé tétele olyan minimálisan fontos óvintéz kedés, amelyet minden ügyvédnek meg kell tennie, függetlenül attól, hogy a meg figyelés elleni védelemre törekszik-e vagy sem. Természetesen erős jelszavakat kell használni és gyakran változtatni.

Kockázat: Korábban törölt adatok Az ügyvédeknek és az ügyvédi irodáknak gyakran meg kell semmisíteniük bizonyos informatikai berendezéseket, amelyek nem illékony memóriát vagy adathordo zókat (adatközvetítőket) tartalmaznak, mint például telefonok, laptopok, számí tógépek. A modern szkennerek és fény másolók gyakran rendelkeznek beépített memóriával vagy merevlemezzel.

Amennyiben az ilyen eszközöket nem selejtezik megfelelő módon, bárki, aki hoz záfér az ilyen adathordozókhoz, visszaállít hatja az eszközökön tárolt adatok jelentős részét, még akkor is, ha az adatokat koráb ban törölték.

Lehetséges ellenintézkedések

Fontos, hogy az ügyvédek gondoskodja nak arról, hogy az ilyen adathordozókon lévő összes adatot selejtezés előtt felülír ják, vagy hogy az adathordozókat fizikai lag megsemmisítsék, vagy hogy az összes adathordozót biztonsági célból megőriz zék (és ne adják el). A legtöbb irodai pa pírmegsemmisítő alkalmas a CD-k és DVD-k fizikai megsemmisítésére, de a merevlemezek és SSD-k megsemmisítése viszonylag költséges lehet.

Ha az adathordozókat az ügyvéd telep helyén kívül, harmadik fél által semmisítik meg, célszerű a harmadik féltől igazolást kérni arról, hogy a megsemmisítés valóban megtörtént.

Kockázat: Hozzáférés a nem beszélgetéses (tárolt) adatokhoz

A beszélgetésekhez nem kapcsolódó ada tok, például az ügyvédi iroda telephelyén vagy harmadik félnél tárolt adatok hason lóan ki vannak téve a megfigyelés veszé lyének, mint a beszélgetésekhez kapcsoló dó adatok. Általában az ilyen, az ügyvédi iroda telephelyén található adatokhoz való kormányzati szervek általi hozzáférés to vábbi szabályozási biztosítékokhoz (pl. végzés) kötött. A harmadik fél által az ügyvéd számára megőrzött adatokhoz

való hozzáférés azonban gyakran nem tar tozik ugyanolyan szabályozási biztosíté kok hatálya alá, mint amilyenek az ügyvédi iroda helyiségeiben érvényesek, és a szol gáltató nem feltétlenül ismeri el az infor mációt bizalmasnak.

Lehetséges ellenintézkedések

Még ha az ügyvédi irodától a tárolóhelyig történő továbbítás olyan módszerrel is vé dett, mint az SSL-titkosítás, akkor is aján lott az úgynevezett „ügyféloldali titkosí tást” lehetővé tevő tárolási szolgáltatások használata.18

Rendkívül fontos azonban, hogy ilyen esetekben az ügyvéd gondoskodjon a titko sított adatokhoz való hozzáféréshez hasz nált jelszó vagy egyéb biztonsági mechaniz musok (pl. tokenek) biztonságos elhelyezé séről is. Megszokott, hogy a jelszó elveszté se esetén is a hitelesítés alternatív, megbíz ható módjának biztosításával hozzá lehet férni egy erőforráshoz. A titkosítás eseté ben azonban ez nem így van: ha az ügyvéd elveszíti ezt a jelszót, a szolgáltatónak nem lesz technikai eszköze arra, hogy hozzáfé rést biztosítson a titkosított adatokhoz, így a titkosított adatok biztosan elvesznek.

8. Egyes kommunikációs technológiákra vonatkozó ajánlások

a) A hálózatok biztonsága Bár a wi-fi hálózatok használata széles körben elterjedt, az ügyvédnek óvatosnak kell lennie, amikor ezeket használja. Álta lánosságban elmondható, hogy a wi-fi nem igazán alkalmas bizalmas informáci ók kezelésével járó szakmai felhasználásra, kivéve, ha a VPN-ek használatához ha sonló, végponttól végpontig terjedő titko sítással ellátott extra biztonsági réteggel rendelkezik.

Egy ilyen extra titkosítási réteg nélkül egy ügy védnek nem szabadna olyan wi-fit használnia, amely a legalapvetőbb hozzáférés-szabályozás nél kül biztosítja az ügyféladatok küldését. Ilyen óvin tézkedések hiányában bárki, aki a közelben tar tózkodik (névtelen személyek, gépek) megtekinthe ti és rögzítheti a teljes adatforgalmat.

Továbbá, csak azért, mert egy hálózat jel szóval védett, önmagában nem lesz bizton ságosabb, mint a „nyílt” wi-fi hálózatok. Ha egy azonosíthatatlan támadó is csatlakozhat ugyanahhoz a hálózathoz, mivel a jelszó megosztásra kerül (például mindenkivel, aki

látótávolságon belül van, vagy aki korábban használta a hálózatot), akkor a támadónak ugyanolyan lehetősége lesz betekinteni az ügyvéd adatforgalmába, mint egy jelszó nél küli wi-fi hálózat esetében. Ezért az ügyvé deknek tartózkodniuk kell a VPN nélküli wifi használatától, ha nem lehet megbizonyo sodni arról, hogy a wi-fi jelszavát az elmúlt egy-két napban megváltoztatták.19 A „ven dégfelhasználók” megbízható és biztonságos hitelesítése kissé bonyolult, és kétségtelenül ennek köszönhetően nagyon ritka.

A mobilinternet használata biztonságo sabb, mint a wi-fi használata, de az előbbi nem mindig lehetséges külföldön.

A legbiztonságosabb megoldás a VPN hálózati kapcsolat létrehozása a mobil eszköz és az iroda vagy más érzékeny mobil IT-erőforrás között.

Ezt a kérdést akkor is fontos szem előtt tartani, amikor az ügyvédek (ingyenes) wifi hozzáférést biztosítanak ügyfeleiknek az ügyvédi irodában - az ügyvédi iroda ilyen kor tudtukon kívül szükségtelenül veszé lyeztetheti ügyfelei adatait. Az ügyfeleknek kínált wi-fi kapcsolat nem szabad, hogy azonos legyen az irodában használttal. A két hálózat közötti különbséget el kell ma gyarázni az iroda minden tagjának és alkal mazottjának, és meg kell kérni őket arra, hogy soha ne használják az ügyfelek wi-fi hálózatát irodai célokra. Az ügyvédeknek továbbá csak akkor szabad Wi-Fi hozzáfé rést biztosítaniuk ügyfeleik számára, ha biztosítani tudják a hálózat megfelelő vé delmét és megbízhatóságát.20

Az egyéni ügyvédeknek és a kisebb ügy védi irodáknak szem előtt kell tartaniuk, hogy ha a bérbeadójuk által biztosított ve zetékes hálózatot (pl. Ethernet) használnak (pl. szolgáltatásokkal ellátott irodai környe zetben), akkor a bérbeadójukkal (vagy lehe tőleg egy informatikai szakértővel) meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az egyes bérlők LAN-jai biztonságosan el vannak választva egymástól. Ha más bérlők hozzá férhetnek az ügyvédi iroda számítógépei hez, akkor ezek a számítógépek és a rajtuk lévő ügyfélfájlok jelentős kockázatnak van nak kitéve, még akkor is, ha a mindennapi felhasználó esetleg nem is tudja, hogyan lehet ilyen hozzáférést szerezni.

b) E-mail üzenetek

Az ügyvédi irodák által használt e-mail üzeneteket többféleképpen rögzíthetik, akár a feladó vagy a címzett telephelyén

lévő helyi hálózat szolgáltatója, akár a fel adó vagy a címzett internet szolgáltatója (ha nem azonos a helyi szolgáltatójával), akár az a szolgáltató, aki hozzáférést biz tosít az e-mailekhez, akár az, aki az e-ma ileket továbbítja a címzettnek.

A kormányzati megfigyelés és a szolgál tató kötelezettsége szempontjából az e-ma il szolgáltatók inkább az OTT-szolgáltatók hoz hasonlítanak, és nem vonatkoznak rá juk eleve a felügyeleti szervek igényeinek megfelelő, az e-mailek rögzítésére és meg őrzésére vonatkozó kifinomult követelmé nyek - legalábbis addig nem, amíg ezek az ügynökségek meg nem keresik őket, hogy biztosítsák ezeket a funkciókat. Ettől füg getlenül az e-mailekhez való hozzáférés biztosításához mindig külső jóváhagyást (pl. bírói végzést) kell kérni a felügyeleti ügynökségektől.

Az e-mail szolgáltató és a helyi ügyfél szoftver közötti kapcsolatot egyre gyakrab ban SSL-titkosítással védik. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy amikor a szolgáltató továbbítja az üzenetet a címzett szolgáltatójának vagy a köztes szolgáltatók nak, az üzenet titkosított marad. A jövőben az ilyen titkosítás általánosabbá válhat, de az e-mail szolgáltatók nagy száma és eltérő konfigurációjuk miatt nagyon nehéz az e-mailek végponttól végpontig tartó titko sítását biztosítani anélkül, hogy feláldoz nánk az üzenet mindenhová történő kéz besítésének képességét.

Az ügyfél-ügyvéd kommunikáció jogi biztosítékai szempontjából az ügyvédi iro da által kezelt belső e-mail szolgáltatás használata nagyobb jogi védelmet nyújt. A gyakorlatban azonban az ügyvédi irodák többsége esetében a működési és technikai biztonság és megbízhatóság valószínűleg jobban sérülne e „házi” megközelítés miatt, mint amennyit a kiegészítő jogi biztosíték nyújtana. Az e-mailek nem célzott tömeges megfigyelése technikailag lehetséges a leg nagyobb e-mail szolgáltatók számára.

Ezért fontos, hogy az e-mailek végponttól vég pontig tartó titkosításának képessége már beépítésre került a legtöbb e-mail kliensbe („mail user agents”). Tekintettel arra is, hogy az európai ügyvédek nagy száma rendelkezik az elektronikus aláírásra szol gáló X.509 tanúsítványokkal (és hasonló tanúsítvá nyokkal a titkosításhoz), az e-mailek biztonsága jelentősen javulhatna az EU-n belül, ha létezne egy könnyen használható és megbízható címtár az ügy védek titkosítási tanúsítványairól.

Ha ez a titkosítás nem lehetséges, mert példá ul titkosítási tanúsítvány nélkül kívántak e-ma ilt küldeni az ügyfélnek, akkor jobb lenne a leg fontosabb ügyféladatokat egy csatolmányban tit kosítani, és egy egyszeri jelszót küldeni az ügyfél nek más csatornán (pl. SMS-ben vagy telefonon, nem pedig e-mailben).

c) Elektronikus bírósági és e-kormányzati eljárások Az ügyvédeknek egyre gyakrabban kell használniuk a bírósági hatóságok által biz tosított elektronikus továbbítási lehetősé geket a dokumentumok benyújtásához és fogadásához. Az ilyen megoldások hasz nálata során fennáll a harmadik felek vagy külföldi kormányok illetéktelen hozzáféré sének kockázata. A dokumentumok titko sított továbbítása és a titkosított tárolás fontos védelmi intézkedés, de ezeket a le hetőségeket egyre gyakrabban csak a rend szeréhez hozzáférést biztosító állami szol gáltató tudja biztosítani. Egyes tagállamok ban a kamarák vagy jogászegyesületek biztosíthatják az elektronikus továbbítási lehetőségeket, és az állam szerepe az ilyen szolgáltatásokhoz való átjáró biztosítására korlátozódik. Bár ennek vannak előnyei, például a rendszer ellenőrzésének a szak mán belül tartása, az ügyvédek számára az igényeikhez igazított gyakorlati megoldá sok biztosítása, valamint annak biztosítása, hogy teljes körű tájékoztatást kapjanak a használatukról és az esetlegesen bekövet kezett káros eseményekről, a költségeket és a kockázatot is a létesítményeket bizto sító kamarákra vagy jogászegyesületekre hárítja. Emiatt nem biztos, hogy ez a meg oldás minden ügyvédi kamara és jogá szegyesület számára megfelelő.

4. KÖVETKEZTETÉSEK

Az informatikai rendszerek abszolút vé delme a törvényes vagy egyéb megfigye léssel és a hacker támadások egyéb formá ival szemben nem érhető el. Az informa tikai rendszerek mindig sebezhetőek lesz nek, és amint ezen útmutató is jelzi, nem létezik olyan átfogó rendszer, amely teljes körű védelmet nyújt az adatoknak. Az ügyvédek által tárolt adatok, valamint az ügyvédek és az ügyfelek közötti kommu nikáció napi szinten sokféle biztonsági kockázatnak van kitéve.

Ennek fényében az ügyvédek számára fontos, hogy ügyfeleik és a szélesebb nyil

vánosság előtt is be tudják mutatni, hogy milyen intézkedéseket tettek. Ennek lé nyeges eleme, hogy minden kockázate lemzést strukturált és koherens alapon közelítsenek meg.

Ennek megfelelően ez az útmutató java sol egy rendszert, amelynek alapján a ka marák és a jogászegyesületek megpróbál hatnak ajánlásokat tenni tagjaiknak arra vonatkozóan, hogy milyen szisztematikus és strukturált megközelítést lehetne alkal mazni a kockázatok mérséklése érdekében. Az ebben az útmutatóban megfogalmazott javaslatok alapul szolgálhatnak ahhoz, hogy az egyes kamarák és jogászegyesületek részletesebb ajánlásokat vagy akár kötelező követelményeket határozzanak meg tagjaik számára, hasonlóan a papíralapú dokumen

Jegyzetek

1 http://www.ccbe.eu/fileadmin/speci ality_distribution/public/documents/ SURVEILLANCE/SVL_Position_papers/ EN_SVL_20160428_CCBE_recommen dations_on_the_protection_of_client_ confidentiality_within_the_context_of_sur veillance_activities.pdf

2 FIPS Kiberbiztonsági keretrendszer. FIPS 800 53: NIST Special Publication 800 53 Revision 4, April 2013, Security and Privacy Controls for Federal Information Systems and Organizations.

3 A FIPS a „Federal Information Processing Standards” (szövetségi információfeldol gozási szabványok) rövidítése.

4 http://www.nist.gov/cyberframework/up load/cybersecurity framework 021214.pdf

5 NIST Small Business Information Security: A hivatkozott link nem elérhető, helyette ezt javasoljuk megtekintésre: https:// nvlpubs.nist.gov/nistpubs/ir/2016/NIST. IR.7621r1.pdf A szerk.)

6 Lásd pl. Edward Humphreys: „ISO/IEC 27001 for Small Businesses: Practical Advice”, közzétette az ISO 2010 ben.

7 Az ilyen kockázatok kezeléséről szól a „Guide de sécurité de l’information pour les avocats” (Információbiztonsági útmutató ügyvédek számára) vagy a NIST Small Business Information Security (Kisvállalkozások információbiztonsága) című dokumentuma: The Fundamen tals (Az alapok) című dokumentum a http://csrc.nist.gov/publications/drafts/ nistir7621 r1/nistir_7621_r1_draft.pdf címen, és természetesen az ISO 27002 és a NIST FIPS 800 53 hosszabb listái.

8 További háttérinformációkért lásd az útmutató 2. pontját: http://nvlpubs.nist. gov/nistpubs/SpecialPublications/NIST. SP.800 83r1.pdf.

9 Káros kódok küldésével egy üzenetben vagy azzal, hogy a felhasználót egy veszé lyes weboldalra irányítja, amely tartalmaz rosszindulatú programokat.

tumok és a személyes kommunikáció vé delmére létrehozott rendszerekhez.

Ezen útmutató követése azonban nem tekinthető pusztán „kipipálható” feladatnak. Az informatikai rendszerek biztonságát fe nyegető veszélyek folyamatosan fejlődnek, ahogyan maguk az informatikai rendszerek is. Még a legnagyobb ügyvédi irodáknál sok kal jobban felszerelt nagy szervezetek is ki vannak téve biztonsági réseknek, annak elle nére, hogy mindent megtesznek az ellenük való védekezés érdekében.

A kérdés tehát nem az, hogy az infor matikai biztonság sérülése megelőzhető-e, hanem inkább az, hogy az ügyvédek ho gyan tudják bizonyítani, hogy átgondolták a kérdéseket, foglalkoztak azokkal, és meg tették a megfelelő ellenintézkedéseket.

10 A szoftver sebezhetőségét, amely jogosulatlan információgyűjtésre vagy jogosulatlan kódok futtatására használha tó, „exploit”-nak nevezzük.

11 A sikeres támadások arányában mutatko zó különbség gyakran abból adódik, hogy a rosszindulatú kódokat egy bizonyos típusú eszközre kell programozni, ezért a kevésbé használt rendszerek kevésbé népszerűek a rosszindulatú támadások szempontjából.

12 https://www.av test.org/en/antivirus/, http://www.av comparatives.org/dyna mic tests/,

13 https://www.virusbtn.com/vb100/la test_comparative/index

14 Lásd az egyik, az androidos eszkö zökről szóló jelentésnél: http://www. av comparatives.org/wp content/uplo ads/2015/09/avc_mob_2015_en.pdf

15 Investigatory Powers Tribunal Libery et al. vs. GCHQ 160 (ii): http://www.ipt-uk. com/docs/IPT_13_168 173_H.pdf.

16 http://www.cryptophone.de/en/pro ducts/mobile/, Blackphone: https://www. silentcircle.com/products and solutions/ devices/, http://www.bull.com/hoox stb.

17 Például a kriptofon behozatala és értéke sítése Magyarországon biztonsági okokra hivatkozva tilos.

18 Lásd pl. a Cellcrypt, Chatsecure, Signal Private Messenger, Silent Circle, wickr stb. egyéb termékeit.

19 Pl. SpiderOak, TresorIT.

20 A támadó a megosztott és a közösen használt jelszavak beírásával lehallgathat ja a wi-fi hozzáférési pont és a használt eszköz közötti kommunikációt. Ez azon ban nem olyan egyszerű, mint egy nyílt wi-fi hálózat esetében. (WPA PSK).

21 Ahelyett, hogy jelszó nélküli vagy egyetlen jelszóval védett wi-fi kapcsolatot használ nánk, használhatunk például egy hotspot hozzáférési generátor rendszert. http:// www.zyxel.com/us/en/products_servi ces/uag50.shtml

Aggódunk amiatt, ami a térségünkben történik

Beszélgetés Boriszlav Boyanovval a Balkán ügyvédségének helyzetéről

A Balkan Legal Forum 2022 (Balkán Jogi Fórum „BLF”) az International Bar Association (Ügyvédi Kamarák Nemzetközi Szövetsége „IBA”) Európai Regionális Fóruma (EURF) által szervezett konferencia, amelyet huszon két éve rendszeresen összehívnak. Ezt a fontos nemzetközi tanácskozást legutóbb 2022. június 30. július 1 je között rendezték meg Bécsben. A megbeszélések előzményeiről és annak eredményeiről Boriszlav Boyanovot, a szófiai Boyanov & Co. ügyvédi iroda vezetőjét, International Bar Association (IBA) Európai Regionális Fórumának és az IBA Ügyvédi Kamarák Vezetői Bizottságának igazgatósági tagját kérdeztük. A vele készített levél interjút az alábbiakban adjuk közre.

Mi volt az IBA EURF célja, amikor létrehozták?

– A BLF-et 2000-ben hozták létre. Ez közvetlenül a balkáni háború után tör tént, és az volt az elképzelés, hogy egye sítsük a régió gazdasági jogászait, megvi tassuk a problémáinkat, és megmutassuk, hogy sokkal több közös van bennünk, valamint, hogy ugyanazok a gondjaink. Emellett, ami nem kevésbé fontos, ez egy sikeres kísérlet volt arra, hogy a régi óba hozzunk magas színvonalú nemzet közi előadókat a helyi ügyvédek oktatása érdekében, ésszerű költségek mellett. Az első fórum nagyon sikeres volt, résztve vőket és előadókat vonzott Európából és Amerikából. Már ezen a rendezvényen is rájöttünk, hogy nem a Balkánról van szó - ez Közép- és Kelet-Európára vonatko zik, de a fórum erős lett, és úgy döntöt tünk, hogy megtartjuk.

Egy másik különlegesség, hogy bár a fórumot az IBA nevében szervezik, ez egy olyan ötlet, aminek a kivitelezését a régió néhány ügyvédje végzi, természete sen az Európai Regionális Fórum (2007-ig Kelet-Európai Fórum) és az IBA Ügyvédi Kamarai Bizottsága támogatásával. Az egyik fő célunk az volt, hogy a költségeket alacsonyan tartsuk, és hogy a régióból ér kező ügyvédek részt vehessenek egy első osztályú nemzetközi rendezvényen, kima gaslóan magas szakmai tartalommal és előadókkal. Az évek során a BLF-et szá mos alkalommal a régió „legjobb jogi ren dezvényének” nevezték.

A most Bécsben megrendezett BLF a 11. volt a sorban. Miért foglalkozik az IBA ilyen intenzíven a balkáni jogi világával és a ottani jogászok problémáival?

– Bécsben az öt kontinens 34 országából érkeztek résztvevők. Az évek során átla gosan 30-35 országból érkeztek ügyvéd kollégák. Ez a rendezvény kiváló minősé gét (témák, előadók és szervezés) igazolja.

Az IBA az ügyvédek vezető nemzetközi szervezete, és természetesen teljes mér tékben támogatta a rendezvényt. Meg kell említeni, hogy az IBA elnöke mindig részt vett a fórumokon, ami az IBA ezirányú elkötelezettségét is mutatja. Ezenkívül a balkáni és kelet-közép-európai régió fon tos, nagy fejlődési potenciállal bír, és ezért érdekes a más országokból érkező kollé gák számára.

Az úgynevezett balkáni térségben vannak EU-tagállamok és nem EU-tagállamok. A jogi hivatást illetően a bécsi fórumon kü lönbséget tettek a két típus között?

– Nem. 2000-es indulásunk óta soha nem különböztettük meg az országokat, az ügyvédeket vagy a résztvevőket. Megértjük, hogy a kihívások, amelyek kel általában véve szembe kell néznünk, teljesen azonosak. A különbség csak a méret lehet.

A konferencia előkészítő dokumentu mában azt írták: áttekintik húsz év ta nulságainak alkalmazási lehetőségeit a jövőre nézve, és ami még fontosabb, megvitatják, hogy mi következik mindebből a régió ügyvédi irodái számára. És azt is írták: „ez a megbeszélés a régió határainál kialakult példátlan politikai helyzet összefüggésében zajlik, amely nek Európa- és világméretű következ ményei vannak; de előre kell tekinte nünk, találkoznunk kell és eszmét kell

cserélnünk”. Mire gondoltak, amikor a régió határainál kialakult „példátlan po litikai helyzetre” utalt? – Őszintén szólva, azt hiszem, ez elég világos. Az ukrajnai háború (vagy „a spe ciális hadművelet”) kezdete után drámai feszültség alakult ki, és ez a mi országa ink határainál is jelentkezik. Végső soron a mi feladatunk jogászként az, hogy a jogállamiságért és a társadalmi jólétért harcoljunk, mivel aggódunk amiatt, ami most történik.

Hogyan összegezné a balkáni régióban végzett ügyvédi tevékenységének elmúlt húsz évét, és mivel néz szembe most? Lát egyfajta történelmi cezúrát a háttérben?

– Maga a hivatás, és az, ahogyan gyako roljuk, sokat változott. Egyéni ügyvéd ként kezdtük, ma már ügyvédi irodák dolgoznak határokon átnyúlóan, nemzet közi szabványok szerint. A nemzetközivé válás, a globalizáció, a jogszabályok egy ségesítése, az informatikai forradalom erős erők, amelyek egyre jobban felgyor sítják ezt a folyamatot. A mi régiónkban a globális változások helyi visszatükröző dését látjuk.

Milyen elvárásokat támasztanak a régió jogászai a jövővel szemben?

– Ismétlem, nem hiszem, hogy más elvá rásaink lennének, mint más régiókban élő kollégáinknak. A digitális átalakulás, a pia cok változása, a kortárs ügyfelek, az ő igé nyeik és elvárásaik a joggyakorlatunk vál tozásához vezetnek. Folyamatosan fejlőd nünk kell, gyorsabbnak és hatékonyabb nak kell lennünk, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk szakmánk alapvető ér tékeiről.

A régió előtt álló problémák közül több is szóba került. Íme egy lista: a jogállami ság helyzete; az ügyvédek társadalmi el fogadottsága és megbecsülése; nemzet közi ügyvédi irodák jöttek és mentek mi lesz a jövőben? Az ügyfél hangja egyre hangosabb-e, és mit jelent ez az ügyvédi irodák számára? A technológia - megváltoztatja-e az ügyfeleket; megváltoztat ja-e az ügyvédi irodákat?

– Az ügyfelek mind azt mondják, hogy a technológia így vagy úgy hatással van rá juk. Drámaian megváltoztatja az üzleti tevékenységüket. A jogi tanácsadás iránti

igényük is változik. A technológia való ban megváltoztatja az ügyvédi irodákat. Befolyásolja a szolgáltatásnyújtás módját, és ami még fontosabb, megváltoztatja azt, ahogyan az ügyfeleiknek tanácsot ad nak a jog ezen új és fejlődő területén.

Hogyan tudnak az ügyvédek a régióban a legjobban reagálni a fenntarthatósággal kapcsolatos tanácsot kérő ügyfelekre, és szükségük van-e az ügyvédeknek új kész ségekre ahhoz, hogy segítsenek az ügy feleknek a jövőre való felkészülésben?

– Az ügyvédeknek mindig követniük kell a gazdasági, politikai és társadalmi fejlemé nyeket, és a megfelelő információkkal, képzettséggel és kompetenciával kell rea gálniuk. A mi hivatásunk szépsége az, hogy mindennap tanulnunk kell, új isme reteket és készségeket kell szereznünkjogi, üzleti, informatikai, széleskörű hu manitárius világismeretet.

Milyen közvetlen kihívásokkal kell szem benéznie az ügyvédi hivatásnak a balkáni régióban?

– Ez egy nagy kérdés itt, a régió üzleti élet ben, beleértve az ügyvédi irodákat is. Ismeri a mondást: „A nehéz idők erős vezetőket teremtenek”. Az erős vezetőknek sikerült a semmiből sikeres szervezeteket létrehozni uk, de anélkül, hogy a „jó időkben” kellő fi gyelmet fordítottak volna a vezetők követke ző generációjának oktatására és motiválására. Azt hiszem, az elmúlt években rájöttünk erre, és most megpróbáljuk ezt korrigálni.

Milyen kihívásokkal kell szembenéznie az ügyvédi hivatásnak a balkáni régióban az igazságszolgáltatás világát érintő in formatikai forradalom fényében?

– A digitális átalakulásról a 2018-as BLF során beszéltünk. Az egyik kollégám azt mondta: „Boris, miközben a ’természetes intelligencia’ is hiányzik még, te meg már a

A mi feladatunk jogászként az, hogy a jogállamiságért és a társadalmi jólétért harcoljunk, mivel aggódunk amiatt, ami most történik.

Vannak-e sajátosságok a balkáni régióban az ügyvédi munka árazása tekintetében?

– Bár az árak tekintetében a régió a leg alacsonyabb díjakkal rendelkezik, nincse nek sajátosságok. A híres nyugati „töb bet kevesebbért” évek óta norma. A ver seny (beleértve az alternatív szolgáltató kat, a Big Four-t, a jogi technológiát stb.), az ügyfelek új elvárásai nyomást gyako rolnak a hatékonyabb munkára, az ala csonyabb díjakra és a hozzáadott érték nyújtására irányuló törekvésekre.

Szükségük van-e a régió hagyományos ügyvédi irodáinak új üzleti modellre? – Általánosságban az ügyvédi irodák rész ben hagyományosan működnek, részben arra kényszerülnek, hogy megváltoztassák az üzleti modelljüket, sokkal nagyobb hangsúlyt téve a korporatív munkára, és annak még horizontálisabb kiszélesítésére. A humán tőke - az ügyvédek - minden ed diginél jobban a figyelem középpontjában áll. Az ügyvédi irodáknak ki kell lépniük a kényelmi zónájukból, és kreatív, hatékony megoldásokat nyújtó, jól működő üzleti struktúrává kell válniuk.

mesterséges intelligenciáról beszélsz”. Ugyanez az ügyvéd két évvel ezután el kezdte használni az automatizált megálla podásokat és más jogi technológiai se gédanyagokat. Az informatikai forradalom gyorsan megváltoztat mindent - a világot, az ügyfeleinket és a személyes és szakmai életünket. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, modern emberként meg kell értenünk és el kell fogadnunk a változásokat.

A régióbeli ügyvédek szerint milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia megjelenése a jog világában?

– A jogi technológia, beleértve a mestersé ges intelligenciát is, több igazságszolgálta tást és demokratizálódást tesz lehetővé az igazságszolgáltatásban és a jogállamiság ban. Lehetővé teszi a hozzánk hasonló ügyvédek számára, hogy gyorsabban dol gozzanak, hogy nagy volumenben produk tívabbak legyenek, hogy figyelmünket és agyunkat nagyobb és bonyolultabb kérdé sekre összpontosítsuk. Az egyszerű és is métlődő munka ki fog tűnni a szakmai éle tünkből, és azt - remélhetőleg - gépek fog ják elvégezni.

Komlós Attila

A feljelentés és a vádolás összefüggésiről

Egy bíró feladata természetesen az ítélkezés, aminek tisztességes és törvényes teljesítésével már maradékta lanul elvégzi a tőle, illetve a bíróságtól elvárható törvénykezési feladatokat. Azt is tudjuk azonban, hogy a XIX-XX. századi nagy elődeink ennél jóval többet tettek az igazságszolgáltatás társadalmi elismertségének elérése, avagy a törvényi vagy rendszerszintű hibák kiküszöbölése érdekében, ami szerintem ma is erkölcsi kötelessége egy bírónak, ha koherenciazavart észlel vagy tipikusan előforduló téves jogértelmezéssel találkozik, amelynek az előfordulása a pótmagánvádas eljárást illetően a jogintézmény gyakorlatilag közel két évtizeddel ezelőtti bevezetése ellenére még manapság is rendszeresen tapasztalható. Ezek közé tartozik többek között annak megítélése, hogy az ismeretlen tettes ellen tett feljelentés elutasítása vagy az annak alapján elrendelt nyomo zás megszüntetésének esetében a sértett mikor kísérelheti meg az egyéni büntetőigényének közvetlen érvé nyesítését a vádindítványának elfogadása reményében a bíróságnál.

Gyakorlati példák

A járásbíróság a tartozás fedezete elvonásá nak vétsége miatt indult ügyben az I. rendű vádlottal szemben megszűntette az eljárást annak halála miatt, míg a bűnsegédi bűnré szességgel vádolt II. rendű vádlottat a le folytatott bizonyítás eredményeként bizo nyítottság hiányában felmentette az ellene emelt vád alól, és a pótmagánvádlót 330.000 forint ügyvédi munkadíj megfizetésére kö telezte. A pótmagánvádló fellebbezése foly tán eljárt törvényszék az eljárást a II. rendű vádlottal szemben is megszüntette, mert a pótmagánvádlóként fellépő sértett ismeret len tettes ellen tett feljelentést és az annak alapján elrendelt nyomozás megszűntetésé ig gyanúsítottként sem hallgatta ki a vádlot takat a nyomozó hatóság. A járásbíróságnak tehát el kellett volna utasítania a vádindít ványt, amivel egyébként a védői díj szükség telen felmerülését is elkerülhette volna. A pótmagánvádlónak a védői díj viselésére kötelezése azonban ennek ellenére sem volt mellőzhető, miután a törvényszéknek pusz tán arra volt törvényes lehetősége, hogy an nak összegét – a pártfogó ügyvéd, az ügy gondnok és a kirendelt védő részére megál lapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendeletnek megfelelően – 42.000 forintra csökkentve állapítsa meg.

Más esetben a járásbíróság csak az előké szítő ülés megtartása és a bizonyítás megkez dése után a tárgyaláson észlelte, hogy a sér tett által alá nem írt vádindítványt el kellett volna utasítania, ezért az eljárást megszűntet te. A sértett azonban – a meghatalmazott képviselője útján – ebben az esetben ismeret

len is tettes(ek) ellen tett feljelentést, aminek a jelentősége szintén elkerülte a járásbíróság figyelmét, mivel a vádindítvány elfogadható ságának kérdését utólag is csak abból az aspektusból vizsgálta, amire az Ügyvédek Lapjának segítségével tapasztalataim szerint már sikerült felhívni legalább a megyénkben ítélkező bíró kollégák figyelmét.

Úgyszintén nem tűnt fel a járásbíróság nak a vádindítványt egyébként érdemben helyesen elutasító végzésének meghozatala kor, hogy a három megvádolt ember közül egyikükkel szemben még csak felejelentésre sem került sor a magát sértettként feltünte tő és pótmagánvádlóként fellépni kívánó személy részéről. Azt pedig más járásbíró ság határozata is jelzi, hogy nem lokális problémáról van szó, amelynek sajátos megjelenési formáját jelenti, amikor a meg hatalmazott képviselő a feljelentésben

konkrétan megnevezi megbízójának azon korábbi munkavállalóit, akik a sértett sze rint bűncselekményt követtek el a sérelmé re, majd mégis ismeretlen tettes ellen kéri a nyomozás elrendelését.

Implicit elutasítási ok

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. tör vény (a továbbiakban: Be.) CV. Fejezetének rendelkezéseivel tisztában levő ügyvéd kollé gák most természetesen akár azt a kérdést is feltehetnék, hogy milyen problémáról beszé lek, amikor a Be. tételes szabályai szerint nem kizáró oka a pótmagánvádlói fellépés nek a feljelentés hiánya vagy az ismeretlen személy elleni megtétele, ami kétségkívül ok szerű ellenvetés lehetne. A pótmagánvád lé nyegét azonban éppen az jelenti, hogy a sér tett az általa kezdeményezett büntetőeljárás lefolytatásának megtagadása miatt képvisel heti a vádat, ezért ennek hiányában a vád képviseleti jog biztosítása az ügyészség vád monopóliumának a sérelmét jelentené. Eb ből következően a pótmagánvádlói fellépést megalapozó vagy az azt kizáró lehetséges eljárási szituációk áttekintésének eredménye ként a következő megállapításokra juthatunk.

A táblázat szerinti következtetések össze függéseinek rövid magyarázata a következő: 1. Feljelentés hiányában annak elutasítására sem kerülhet sor, ami kizárja a sértett pót magánvádlóként történő fellépését, kivéve, ha a hivatalból elrendelt nyomozás során ki hallgatott gyanúsítottal szembeni eljárás megszüntetésére kerül sor, mivel ez ellen a sértett panasszal élhet. 2. Ugyanez a helyzet az ismeretlen tettes elleni feljelentés eseté

Dr. Fázsi László PhD. tanácselnök, Nyíregyházi törvényszék

SÉRTETTI HATÓSÁGI PÓTMAGÁNVÁDLÓI MAGATARTÁS ELJÁRÁS FELLÉPÉS

nem tesz feljelentést

nyomozás elrendelésére nem kerül sor nem lehetséges hivatalból nyomozás elrendelése, majd nem lehetséges gyanúsított kihallgatása nélkül annak megszüntetése hivatalból nyomozás elrendelése, majd lehetséges a gyanúsítottként kihall a gyanúsított kihallgatását követően gatott személy ellen annak megszüntetése

feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen feljelentés elutasítása

nem lehetséges ismeretlen tettes ellen nyomozás elren­ nem lehetséges delése, majd gyanúsított kihallgatása nélkül annak megszüntetése ismeretlen tettes ellen nyomozás elren­ lehetséges a gyanúsítottként kihall delése, majd a gyanúsított kihallgatását gatott személy ellen követően annak megszüntetése

feljelentést tesz megnevezett

feljelentés elutasítása

lehetséges a feljelentett személy ellen személy(ek) ellen ismeretlen tettes ellen a nyomozás elren­ lehetséges a feljelentett személy(ek) delése, majd annak megszüntetése ellen gyanúsított kihallgatása nélkül a feljelentett ellen a nyomozás elrende­

lehetséges a feljelentett személy(ek) ellen lése, majd annak megszüntetése a gyanúsított kihallgatása nélkül a feljelentett vagy ismeretlen tettes ellen lehetséges a gyanúsítottként a nyomozás elrendelése, majd a feljelen­ kihallgatott személy(ek) ellen tett, illetve más személy gyanúsítottkénti kihallgatását követően annak megszüntetése

ben is, amikor értelemszerűen csak az annak alapján megindított nyomozás során gyanú sítottként kihallgatott személlyel szemben van lehetőség vádindítvány benyújtására a nyomozás megszüntetésére tekintettel. 3. Ezzel szemben a sértett által megnevezett elkövető elleni feljelentés esetében a pótma gánvádlói fellépésre való jogosultság még a feljelentésben sem érintett, de a nyomozás során gyanúsítottként kihallgatott személlyel szemben sem lehet kérdéses.

Mindennek végig gondolásakor vegyük figyelembe azt, hogy az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságoknak a jogalkalma zás során a jogszabályok szövegét elsősor ban azok céljával és az Alaptörvénnyel ösz szhangban kell értelmeznie, a jogszabályok céljának megállapítása során pedig elsősor ban annak preambulumát, illetve a jogsza bály megalkotására vagy módosítására irá nyuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. A Be. preambuluma szerint pedig a jogalkotó különös hangsúlyt kívánt fektetni a bűncselekmények sértettjeinek fokozott védelmére, valamint jogaik érvényesítésére,

a funkciómegosztáson és a rendeltetésszerű joggyakorláson alapuló eljárások biztosítása mellett. E cél elérése pedig a pótmagánvád intézményének alkalmazásakor azáltal biz tosítható, ha a sértettek számára minden olyan esetben lehetővé tesszük azt, hogy közvetlenül a bírósághoz fordulhassanak, amikor reális lehetőségük van az egyéni büntetőigényük érvényesítésére. Ökölsza bályként tehát azt fogalmazhatjuk meg, hogy a sértett a feljelentésének elutasítása kor vagy a sérelmére elkövetett bűncselek mény miatt indított büntetőeljárás meg szüntetésekor minden olyan esetben fellép het pótmagánvádlóként, amikor az ügyész ség konkrét személlyel szemben mond le az állami büntetőigény érvényesítéséről, amennyiben a Be. kifejezetten nem zárja ki ennek lehetőségét.

Következtetés

Mindebből következően konkrét gyanú ese tében célszerű meghatározott személlyel vagy személyekkel szemben feljelentést ten ni, amennyiben a pótmagánvádlói fellépés

lehetőségét a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség állásfoglalásától függetlenül min denképpen biztosítani kívánjuk a megbízó számára, de természetesen a hamis vádolás elkerülésének figyelembevételével.

Jegyzetek

1 Nyíregyházi Járásbíróság B.750/2020/14. sz. ítélete.

2 Nyíregyházi Törvényszék Bf.40/2022/5. sz. ítélete.

3 Kisvárdai Járásbíróság B.100/2021/17. sz. végzése.

4 Ld. Fázsi László: „Az »is« esete a jogi képviselettel” Ügyvédek Lapja 2012/2. sz. 5-6. o.; Fázsi László: „A szaksze rűség jelentősége a pótmagánvádas eljárásban” Ügyvédek Lapja 2022/1. sz. 13 14. o.

5 Nyíregyházi Járásbíróság B.187/2021/2. sz. végzése.

6 Pl. Nyírbátori Járásbíróság B.2/2022/2. sz. végzése.

7 Nyíregyházi Járásbíróság B.731/2020. sz. ügye.

8 Részletesebben ld. Fázsi László: A pótmagánvádas eljárás. Budapest, HVGORAC, 2020. 198-201. o.

A vételi ajánlat kifüggesztése

A 9/2022.(IV. 29.) MvM rendelet 2022. május 2-től változásokat idézett elő az elővásárlási joggal érintett garázsok tulajdonjogának ingatlan-nyil vántartási bejegyezésében. A társasházban vagy szövetkezeti házban tulaj doni különlapon nyilvántartott garázs esetében az eladónak (a tulajdonos nak) nem kell többé tértivevénnyel vagy átvételi elismervénnyel igazolnia, hogy az ajánlatot teljes terjedelmében közölte az elővásárlásra jogosulttal. Az ingatlanügyi hatóságok e helyett elfogadják a közös képviselet vagy a szövetkezet képviseletére jogosult személy teljes bizonyító erejű magánok iratba foglalt nyilatkozatát arról, hogy a vételi ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartamára a társasház vagy szövetkezeti ház közös használatú helyisé gében figyelemfelkeltő módon kifüggesztette.

Dr. Hidasi Gábor ügyvéd, Budapest

Elővásárlási előjogok

Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kapott, amelyet el kíván fo gadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Nem terheli e kö telezettség, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény mi att rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna (v. ö. Ptk. 6:222. § (1) bek.). E szabály leképezése az ingatlan-nyil vántartási törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet –Inytv-vhr. - 75.§ (3) bekezdése, mely szerint „Ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tar tózkodási helye vagy más körülményei mi att rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a bejegyzéshez ele gendő a szerződő felek együttes nyilatkoza ta, amelyben elő kell adni a rendkívüli ne hézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.”

Ha tehát az elővásárlásra jogosultak tartózkodási helye vagy más körülmény (pl. az elővásárlásra jogosultak nagy szá ma) nem mentesítette az eladót az alól, hogy a vételi ajánlatot közölje velük, ah hoz, hogy a vevőt tulajdonosként beje gyezzék, az elővásárlásra jogosult arról szóló nyilatkozatát kellett csatolni, hogy nem kíván élni az elővásárlási jogával, vagy ha ilyen nyilatkozatot nem tett, jel lemzően tértivevénnyel vagy más átvételi elismervénnyel kellett igazolni, hogy az eladó az ajánlatot közölte vele. Ha fennállt az említett menteségi körülmény, a be

jegyzéshez elegendő volt az eladó és a vevő teljes bizonyító erejű magánokiratba (ekként pl. akár az adásvételi szerződésbe) foglalt közös nyilatkozata, amelyben előadta, hogy a vételi ajánlat közlését rendkívüli nehézség akadályozza vagy a közlés számottevő késedelmet okoz, to vábbá valószínűsítenie (tehát nem bizo nyítaniuk) kellett az ezt megalapozó té nyeket (pl. jogosutak nagy száma, kézbesí tési nehézségeket okozó külföldi kézbesí tési hely, stb.).

Enyhülés májustól Ez az elvárásrendszer 2022. májusától eny hült, de csakis azon különtulajdonú gépjár műtárolók (garázsok) esetében, amelyek társasházi vagy szövetkezeti ház ú. n. kü lönlapján úgy vannak nyilvántartva, hogy a „garázs”, mint az épület vagy épületrész fő rendeltetés szerinti jellege a tulajdoni lapon megjelenik. Ebben az esetben - minden egyéb jogszabályi feltételt félretéve - elég a társasházi vagy szövetkezeti közös képvise letet ellátó szervezeti képviselő (jellemzően közös képviselő, intézőbizottsági elnök, szövetkezeti képviselő, a továbbiakban: kö zös képviselet) nyilatkozata arról, hogy az ajánlati kötöttség idejére a vételi ajánlatot kifüggesztette, mégpedig közös használat ban (tehát nem feltétlenül közös tulajdon ban) álló helyiségben, mégpedig figyelem felkeltő módon.

Különtulajdonban álló, elővásárlási joggal érintett garázs esetében (ideértve a fentírt miniszteri rendelettel bevezetett ú.

n. álláshelyet, ami a teremgarázs felfestés sel vagy részben falakkal körhatárolt terü lete) közömbös tehát, hogy a vételi ajánlat közlése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehéz séggel vagy számottevő késedelemmel járt volna-e, vagy akadályozta-e a közlést vagy a közlést ugyan nem akadályozta, de az számottevő késedelmet okozott volna. Nem kell az eladó és a vevő közös nyilat kozata sem és az sem, hogy az akadályozó, késleltető körülményeket valószínűsítsék. Elég, ha az eladó (társasházi vagy szövet kezeti tulajdonos) megkéri a közös képvi seletet ellátó személyt, hogy függessze ki a vételi ajánlatot olyan közös használatban álló helyre, ahol az felkelti a figyelmet.

Lényeges tehát, hogy egy vagy több he lyiségben kerüljön sor a kifüggesztésre (pl. az épület bájárati ajtaján kívülről, vagy a ház kültérrel határos falán történő kifüggesztés nem szabályos). Fontos, hogy a helyiség annak ellenére közös használatú legyen, hogy az elővásárlási joggal érintett garázs (azaz gépjármű tároló vagy gépjármű táro lóban lévő terület, az ú. n. álláshely) külön tulajdon, miáltal csak a garázshasználók te kintetében minősül közös használatúnak.

Új hatáskört ad a közös képviseleteknek

Az MvM rendelet a nélkül, hogy társas házi vagy szövetkezeti jogszabály erről rendelkezne, új hatáskört ad a közös kép viseleteknek. Az, hogy ez a hatáskör egy ben kötelezettség is, azaz a tulajdonos kérelme esetén a kifüggesztést és a szük séges nyilatkozat megadását a közös kép viselet megtagadhatja-e, az MvM rende letből értelemszerűen nem lehet megtud ni, mert ez egy ingatlan-nyilvántartási el járási szabály, nem pedig társasházi vagy szövetkezeti anyagi jogi norma.

A kifüggesztés körüli rejtelmek

Az, hogy mi legyen a kifüggesztés helye, hol minősül a kifüggesztés figyelemfel keltőnek, egyedi szabályozás és megítélés alá esik, és ez nem lehet az ingatlanügyi hatóság dolga. Nyilvánvaló, hogy ezt az szmsz-nek vagy a közösség határozatá nak kell szabályoznia, de a kifüggesztés helyeként nem jelölhet nem közös hasz nálatú helyiséget. Hogy maga a teremga rázs közös használatú helyiség-e, akkor sem egyértelmű, ha társasházi közös tu lajdon, vagy szövetkezeti tulajdon. A sza bályozás tárgyából azonban okszerűen következhet, hogy a garázsra vonatkozó elővásárlási jogi műveletek szempontjá ból a teremgarázs egy közös használatú helyiség. Természetesen nem kizárt, hogy a vételi ajánlatot több helyre is kifüggesz szék, így elképzelhető, hogy a közös kép viselet irodájában is, de kérdés, hogy egy ilyen kifüggesztés elég figyelem felkel tő-e. Nézetem szerint nem, mert az iroda akkor sem a jogszabály céljának megfele lő közös használatú helyiség, ha oda nem csak a közös képviselet, hanem a tulajdo nostársak is járnak.

Egyébként célszerű, ha a társasház vagy a szövetkezeti ház nem csak a helyi séget rendszeresíti a kifüggesztésre, ha nem azon belül pontosan meghatározza azt a hirdetési felületet, ahol a kifüggesz tésekre sor kerül, hiszen a figyelemfelkel tés azt is jelenti, hogy a tulajdonostársak nak általánosságban is tudniuk kell, hová figyeljenek, ha pl. elővásárlási felhívások iránt érdeklődnek.

Fontos, hogy a kifüggesztési nyilatko zat és a kifüggesztett ajánlat benyújtása a bejegyzési kérelem megtörténtekor akkor is mellőzhetetlen, ha valamelyik elővásár lási jogosult nyilatkozott arról, hogy él az

elővásárlási jogával, hiszen a kifüggeszté si esetekben jellemzően több elővásárlási jogosultról van szó, tehát a hatóságnak nem csak arról kell tudnia, hogy valaki élt az elővásárlási jogával, hanem arról is, hogy a felhívásról a többiek is tudomást szerezhettek-e, élhettek volna-e ezzel a jogukkal.

A kifüggesztési igazolás csak akkor ha tályos, ha maga a közös képviseletre jogo sult függesztette ki az ajánlatot. Nem ha tályos a kifüggesztés, ha azt az eladó, a vevő vagy megbízottjuk követte el. Ha a közös képviselet ennek ellenére úgy nyi latkozik, hogy ő volt a kifüggesztő, az ok irat hamis, bejegyzése alkalmatlan.

A nyilatkozatnak úgy kell szólnia, hogy abból kiderüljön, hogy kinek a ké relmére, mit függesztett ki a közös képvi selet, és hogy a kifüggesztésre melyik kö zös használatú helyiségében, figyelemfel keltő módon került sor.

Annak ellenére, hogy a kifüggesztő a közös képviselet és a kifüggesztés helye közös használatú, illetve tulajdonú helyi ség, az elővásárlási jogot gyakorló nyilat kozatot nem a társasház vagy a szövetke zeti ház szervezeti képviselőjével vagy más tisztségviselőjével kell közölni, mert nekik nem ügyleti, hanem csak technikai szerepük van. Akkor is hatálytalan tehát az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló, pl. a közös képviselőnek címzett nyilatkozat, ha ő volt a kifüggesztő.

Szigorú hatósági ellenőrzésre lehet számítani

A miniszteri rendeletből kiderül, hogy az ingatlanügyi hatóság vizsgálni fogja, hogy a kifüggesztés tartama megfele-e az ajánlati kötöttségi időnek (annak az idő nek, amíg az elővásárlásra jogosult nyilat kozhat arról, él-e ezzel a jogával). Ez azt jelenti, hogy a vételi ajánlat mellett azt az elővásárlási jog gyakorlására felhívó nyi latkozatot is ki kell függeszteni, amely ben az eladó (a társasházi vagy szövetke zeti tulajdonos) meghatározza az ajánlati kötöttség idejét.

Néhány nyitott kérdés

Fontos, hogy a bejegyzési kérelemhez nem csak a közös képviselet kifüggesztés ről szó nyilatkozatát, hanem a vételi aján lat olyan eredeti példányát is csatolni kell, amelyen olvasható a kifüggesztés napja, a

levétel napja, a nyilatkozatot tevő közös képviselő, intézőbizottság elnöke vagy a szövetkezet képviseletére jogosult sze mély eredeti aláírása. A miniszteri rende letből nem derül ki, hogy kifüggeszteni is az eredeti ajánlatot kell-e. Feltételezem, hogy nem, mert ez meglehetősen kocká zatos, hiszen a kifüggesztett irat eltűnhet, megrongálódhat, hatósági felhasználásra alkalmatlanná válhat. A rendeletből nem tudható meg, hogy a közös képviseletnek van-e az eredeti vételi ajánlattal kapcsola tos iratőrzési kötelessége és felelőssége. Nem tartom okszerűnek, hogy az eredeti ajánlatot a közös képviselet a kifüggesztés ideje alatt maga őrizze.

Az, hogy a kifüggesztés és a nyilatko zattétel a társasház szolgáltatása a tulaj donostárs irányába, mégpedig a különtu lajdon átruházása okán, nyilvánvaló. Hogy ezt a szolgáltatást a társasház és a szövetkezet a közös képviselet útján nyújtja, szintén nyilvánvaló. Az, hogy ezt ingyenesen nyújtja-e, nyilván a közösség belső szabályaitól függ.

Nyilvánvaló, hogy a kifüggesztés a kö zös képviselet oldalán iratátvételi és irat kiadási kötelezettséggel jár, amit – ha egyáltalán vállalja a kifüggesztést – fele lősséggel kell teljesítenie. Mivel a közös képviselet szervezeti képviselő, magatar tásáért a tulajdonosi közösséget is terheli felelősség.

Akadályozó és késleltető körülmények Ha a közös képviselet a kifüggesztést vagy a nyilatkozattételt nem vállalja vagy vállalja, de nem teljesíti, avagy nem teszi meg a rendelet által elvárt nyilatkozatot, ez önmagában nem minősül olyan rend kívüli nehézségnek, amely miatt az eladó mentesül a vételi ajánlat elővásárlási jo gosultakkal történő közlésének kötele zettsége aló. Ha a kifüggesztést nem vál lalták vagy más okból meghiúsult, az ál talános szabályokat kell alkalmazni, azaz igazolni kell a bejegyzési eljárásban az ajánlat közlését, vagy azt kell valószínűsí teni, hogy a közlésre azért nem került sor, mert a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli ne hézséggel vagy számottevő késedelem mel járt volna. Ilyenkor tehát kell az el adó és vevő közös nyilatkozata az akadá lyozó és késleltető körülményéről, amit valószínűsíteniük kell.

Versengő választottbírósági és joghatósági kikötések

Manapság az ügyvéd, illetve jogtanácsos részvételével létrejövő üzleti szerződésekben jogviták esetére szinte mindig szerepel választottbírósági, vagy rendes bírósági kikötés. Ugyanakkor számos esetben előfordul, hogy egy szerződés, illetve több, egymással szorosabb vagy lazább kapcsolatban álló szerződés egymásnak ellentmondó fórumválasztó kikötéseket tartalmaz. Kioltják-e egymást ilyenkor az egymással ütköző választottbírósági és jogha tósági megállapodások? Milyen módszerek alapján oldják fel a fórumválasztó megállapodások kollízióját a fonto sabb európai jogrendszerek bíróságai? Cikkünkben bemutatjuk a nemzetközi gyakorlat főbb tendenciáit.

Dr. Schmidt Richárd LL.M ügyvéd, választottbíró

1. Bevezetés

Választottbírósági, illetve rendes bírósági kikötések legfőbb célja az alapértelme zett joghatósági, hatásköri, és illetékessé gi szabályok elkerülése, ezáltal a vitaren dezés előreláthatóságának biztosítása egy meghatározott fórum előtt. Fórumvá lasztás hiányában ugyanis bizonytalan, hogy az esetleges jogvita elbírálására mely rendes bírósági fórum előtt kerül sor, mely nemzetközi elem esetén a kül földi bíróságok előtti pereskedés nem el hanyagolható kockázatát is jelenti. A fó rumválasztás célja e bizonytalanság kikü szöbölése, ugyanakkor manapság a nem zetközi gyakorlatban egyre gyakrabban előforduló jelenség, hogy a felek nem pusztán egy, hanem több fórumválasz tással is élnek, és a felek szerződése(i) egyszerre tartalmaz(nak) választottbíró sági és joghatósági megállapodást. Ennek egyik esete, amikor a felek huzamosabb időn keresztül állnak egymással kapcso latban, és egy korábban megkötött szer ződésben szereplő fórumválasztással üt közik egy későbbi szerződés joghatósági, vagy választottbírósági megállapodása. Másik jellemző esetkör, hogy a gazdasági szereplők sokszor nem pusztán egy szer ződést kötnek, hanem komplex szerző dés rendszereket, illetve szerződés együt teseket hoznak létre, melyekben több szerződés is tartalmaz fórumválasztó megállapodást. Végül, közismert jelen ség, hogy a kereskedelmi szerződések terjedelme egyre nő, így – a gyakorlatban a szövegezés késői időpontjára találóan utalva csak „midnight clause” illetve „sunset clause” néven emlegetett – fórumválasztó

megállapodások akár tévedésből is „duplázódhatnak”. Ezekben az esetek ben a fórumválasztás alapvető céljának – az előreláthatóság követelményének – a teljesülése kétségessé válik, hiszen jogvi ta esetén nem egyértelmű, hogy az egy mással konfliktusba kerülő fórumválasz tó megállapodás közül melyik az alkalma zandó. A kérdést elsősorban a klasszikus jog-, illetve szerződés értelmezési elvek döntik el, melyek alkalmazására mindig az adott ügy egyedi sajátosságai alapján kerülhet sor. Azonban felmerül a kérdés, hogy az in concreto jogalkalmazás mellett lehet-e általános feloldási módszereket azonosítani, melyek a kétfajta fórumvá lasztás ütközése esetén érvényesülnek?

A kérdés megválaszolása érdekében meg vizsgáljuk, hogy miként oldják fel az egy mással versengő fórumválasztó megálla podások közötti ütközést a bíróságok az angolszász és a kontinentális jogcsaládok főbb jogrendszereiben.

Anglia

Az angol jogtudományban hagyományos álláspont a választottbírósági megállapo dás elsődlegessége a joghatósági megálla podással szemben. Bizonyos szerzők a választottbírósági megállapodás érvénye sülését „józan megoldásként” (commonsense solution) jellemzik. Az angol megközelítés ben a választottbírósági megállapodás „nagyobb súlya” annak is köszönhető, hogy a forum non conveniens doktrína alapján az angol bíróságok joghatóság kérdésében fenntartanak maguknak egy mérlegelési jogkört – mely szerint az ügy összes kö rülménye alapján dönthetnek a joghatóság

gyakorlásáról, vagy annak elutasításáról –mely elv még joghatósági megállapodás léte esetén is érvényesül. Ugyanakkor vá lasztottbírósági megállapodások esetén ilyen mérlegelési jogkör nincs, mely a cont rario a választottbírósági megállapodás „felsőbbrendűségét” támasztja alá.1 Az angol joggyakorlatot korábban széleskörű egyetértés volt abban, hogy racionális üz letemberek a vitarendezést nem kívánják párhuzamosan több fórum előtt folytatni, így az angol bírói gyakorlat az „egy meg álló” vélelmét állította fel (one stop presump tion). A vélelem szerint a felek megállapo dása egy adott fórum előtti vitarendezésre szól, melyet a House of Lords 2007. év ben a Fiona Trust ügyben hozott ítéletével megerősített.2

2.1. Szubszidiaritás – Abszorpció

A jogalkalmazó számára értelemszerűen a legnehezebb feloldani a fórumválasztó megállapodások közötti kollíziót abban az esetben, amikor a felek között mind össze egy szerződéses dokumentum van, mely egyszerre tartalmaz választottbíró sági és joghatósági megállapodást. Az

tően a bíróság elvetette azt a lehetőséget, hogy mindkét fórumválasztó megállapo dás érvényesülését engedve a felek pár huzamos eljárásokban versenyt fussanak az ítéletért, és megállapította, hogy amennyiben a kizárólagos joghatósági megállapodásnak teljes teret enged, ak kor a választottbírósági megállapodás

Ha a bíróság a kizárólagos joghatósági megállapodásnak teljes teret enged, akkor a választottbírósági megállapodás teljesen kizárásra kerülne.

angol joggyakorlatban az egyik megol dás ilyen esetben az, hogy a kollíziót a választottbírósági megállapodás javára oldják fel. Erre példa a 2011. évben el döntött Sulamerica ügy 3, melyben a felek szerződésének 7. pontja brazil jogválasz tást és a brazil bíróságok javára szóló joghatósági kikötést tartalmazott, míg a felek ugyanezen szerződés 12. pontjában választottbírósági kikötéssel éltek.: Az ügyben eljáró angol bíróság emlékezte tett, hogy racionális üzleti szereplőket feltételezve a felek feltehető akarata az volt, hogy a jogviszonyukból származó vitákat azonos fórum döntse el, emiatt ellenkező kikötés hiányában azt kell vé lelmezni, hogy a felek jogvitáikat egy vi tarendezési fórum elé utalták. Ezt köve

teljesen kizárásra kerülne. Emiatt a bíró ság arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a választottbírósági megállapodás nak kell érvényesülnie, mert „nincs más lehetőség a két fórumválasztó megálla podás összeegyeztetésére, megjegyezve, hogy ez a megközelítés nem fosztja meg a szerződés 7. pontját minden hatásától, mivel az arbitrabilitás, a választottbírósá gi megállapodás kikényszerítése, vagy az ítélet végrehajtása kérdésében a brazil bíróságok joghatósága releváns marad.

2.2. Kombináció

Az angol joggyakorlat sajátos módszere az egymással versengő joghatósági és vá lasztottbírósági megállapodások közötti kollízió feloldására a kombinációs mód

szer, mely az egymással ellentétes szerző déses rendelkezéseket megpróbálják har monizálva értelmezni, így az egymással versengő fórumválasztó megállapodáso kat gyakorlatilag „házasítja” egymással. A megközelítés az angol gyakorlatban a Paul Smith ügyben4 kristályosodott ki, amelyben a felek szerződésének 13. pontja egy ICC választottbírósági kikötést, a 14. pontja pedig angol jogválasztást és angol joghatósági kikötést tartalmazott. Amikor a felek közötti jogvita kitört, az egyik fél választottbíráskodást kezdeményezett, a másik fél pedig az angol bíróság előtt pe relt. Az angliai perben eljáró Steyn bíró véleménye szerint a joghatósági kikötés érvényesítése egy drasztikus és nemkívá natos eredményre vezetne, amely a nem zetközi kereskedelmi szerződésben kikö tött vitarendezési mechanizmust teljes ku darcra ítélné. Emiatt az angol bíró a 13. pontot egy önálló választottbírósági meg állapodásnak értelmezte, míg a 14. pontot akként, hogy az a választottbírósági eljá rásra irányadó jogot jelöli ki, mely utóbbi többek között olyan kérdéseke szabályoz, mint az ideiglenes intézkedések kérdése, a rendes bíróság választottbírsági eljárást tá mogató egyéb hatásköreit stb. A fenti döntéssel az angol bíróság a joghatósági megállapodást gyakorlatilag egy jogválasz tó megállapodássá transzformálta, mely az eljárásra fejti ki hatását.

2.3. Klasszikus jogértelmezési elvek

A fentiektől eltérő helyzet, amikor a felek úgy kötnek több fórumválasztó megálla podást, hogy ezeket nem egy, hanem több szerződés hordozza, melyek akár egy időben, akár egymás után kerülnek megkötésre. Az első esetkör, amikor a több szerződés között felállítható vala milyen egyértelmű hierarchikus kapcsolat szerkezeti, kronológiai, vagy egyéb érte lemben. Ilyen esetben a klasszikus jogér telmezési elvek – így a lex specialis derogat legi generali, illetve a lex posterior derogat pri ori, vagy a keretszerződés alkalmazása az az alapján létrejött egyedi jogviszonyokra – kézenfekvő megoldást nyújtanak az üt közés feloldására. Így például a Naviera Amazonica Peruana ügyben5 a felek egyedi szerződése londoni választottbíráskodást jelölt ki vitarendezésre, míg az általános szerződési feltételek a limai bíróságok ki zárólagos joghatóságát kikötötte ki. Az elsőfokú bíróság a kollíziót a szerződés értelmezésével a Paul Smith ügyből ismert kombinációs megoldással úgy kívánta felol dani, azonban a másodfokon eljáró Court of Appeal azonban rámutatott, hogy a felek választottbírósági klauzulát tartal mazó egyedi szerződésének első cikke kifejezetten úgy rendelkezett, hogy a jog hatósági megállapodásnak helyt adó álta lános szerződési feltételeket előzi. Az 1991-es Indian Oil Corp v. Vignol Inc ügy ben6 a felek adásvételi szerződése angol jogvá lasztást tartalmazott és az angol bíróságok ki zárólagos joghatóságát kötötte ki, míg a szerző dés részét képező általános szerződési feltételek az indiai jogot jelölték meg irányadó jogként, jogvitákra pedig indiai választottbíráskodást ír tak elő. A bíróság döntése alapján a felek által egyedileg megtárgyalt adásvételi szerződésben kikötött joghatósági megállapodás megelőzi az általános szerződési feltételekben kikötött kül földi választottbíráskodást.

2.4 Analitikus módszer

A másik esetkör az, amikor a több szer ződés között nem lehet egyértelműen alá- fölérendeltségi viszonyt felállítani, így a fórumválasztó megállapodások kö zötti kollízió feloldása további analízist igényel. Az „analitikus módszer” a fó rumválasztó megállapodásokat „hordo zó szerződések” egymáshoz való viszo nyán túl elemz i a „hordozó szerződések” és a jogvitában érvényesített követelések kapcsolatát

is. Az analitikus módszer érvényesülésé re jó példa a Trust Risk Group ügy 7, ahol egy joghatósági megállapodás és egy vá lasztottbírósági klauzula kollíziója kap csán kellett dönteni. Az ügyben egy olasz biztosítási bróker, a TRG és egy amerikai biztosító, az ATEL először 2010. júliusában egy üzleti feltételeket tartalmazó megállapodás kötött, mely angol jogválasztást és az angol bíróságok

3. Franciaország

A francia jogtudományban hagyományo san uralkodó álláspont a választottbíróság elsődlegességének elve (principe de primauté) a joghatósági megállapodással szemben, melyet többen a kétfajta klauzula eltérő természetére vezetnek vissza, hangsúlyoz va a választottbírósági megállapodás „in vesztitúra szerződés” (contrat d’investiture) jellegét, mely az egész választottbírásko

Nem lehet egyértelműen alá-fölérendeltségi viszonyt felállítani, így a fórumválasztó megállapodások közötti kollízió feloldása további analízist igényel.

kizárólagos joghatóságát kötötte ki, majd a felek fél évvel később 2011. janu árban egy keretszerződést is kötöttek egymással, mely olasz jogválasztást és milánói választottbírósági klauzulát tar talmazott. Az üzleti feltételeket tartalma zó megállapodás a keretszerződéshez került csatolásra. Míg az első megállapo dás alapján az ATEL jutalék fizetését vállalta a TRG-nek az általa közvetített ún. orvosi műhiba (MEdMal) biztosítá sokra, addig a keretszerződés alapján a felek az olasz orvosi műhiba biztosítási piac fejlesztését tűzték ki célul és a TRG vállalt díjfizetést az ATEL által az olasz piacra nyújtott kizárólagosságért. A felek között a jutalék elszámolása kapcsán ala kult ki jogvita, az ATEL az angol bírósá gok előtt indított eljárást, mire a TRG a választottbírósági megállapodásra hivat kozva vitatta azok joghatóságát. A TRG álláspontja szerint a korábbi szerződés a későbbi keretszerződés alá lett rendelve, így a felek jogviszonyára a keretszerző dés az irányadó, míg az ATEL szerint két független szerződésről volt szó. A Court of Appeal az utóbbi állásponttal egyetértve a kiemelte, hogy a két megál lapodás alapján folyó üzlet elkülöníthető volt egymástól, s mivel a felek közötti jog vita tárgya a jutalék elszámolása volt, mely tárgykört az első szerződés szabályozott , a ke resetre az angol bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeztek. Fentiek az ún. súlypont elmélet („ centre of gravity ”) és a kereseti kérelemhez való közelség elvének („closer to the claim”) érvényesülé sét jelentik az egymással versengő klau zulák közötti konfliktus feloldásánál.

dási vitarendezést létrehozza, s így logiku san vezet a választottbírósági megállapo dás rendszertani elsőbbségéhez.8 A fran cia joggyakorlat emellett kifejlesztette a választottbírósági megállapodás elsőbbsé gének elvét is (principe de priorité). Az el sőbbség elve a választottbíróknak ad jogot arra, hogy elsőként döntsenek hatásköri kérdésekben, amennyiben párhuzamos választottbírósági és rendes bírósági eljá rások vannak folyamatban. Az állami bíró akkor is köteles megállapítani hatásköré nek hiányát, amennyiben még nincs pár huzamos eljárás, kivéve amennyiben a vá lasztottbírósági megállapodás nyilvánvaló an érvénytelen, vagy nyilvánvalóan nem alkalmazható.

3.1. Abszorpció időlegesen

A választottbírósági megállapodás elsőd legességére egy korai példa Cour de cassa tion egy 70-es évek elején hozott döntése, ahol a felek vitarendező megállapodása a jogvitákat a „seine-i kereskedelmi bíróság előtt, választottbírósági eljárásban” kíván ta rendezni. A klauzula akár patologikus nak is tűnhetne, hiszen választottbírósági eljárást ír elő, melyet egy rendes bíróság előtt kellene lefolytatni, azonban a Cour de cassation álláspontja szerint az alsóbb fokú bíróság szabadon értelmezhette a fenti „pontatlan” klauzulát nem hatásköri, hanem választottbírósági megállapodás ként. A Vinexpo ügyben egy cég társasági szerződése szintén egyszerre tartalmazott egy választottbírósági megállapodást és egy rendes bírósági hatásköri megállapo dást. Amikor a tagok között jogvita me rült fel, az egyik tag kizárási pert indított a

rendes bíróság előtt, továbbá választottbírósági eljárást is kezdeményezett, azonban szándékosan késleltette azt, mert nem jelölt választottbírót. A másik tag a választottbíró kijelölés érdekében a rendes bírósághoz fordult, mely az egymással összeegyeztethetetlen fórumválasztások miatt nem tett eleget a kérésnek. A Cour de cassation azonban megállapította, hogy a nyilvánvalóan érvénytelen, vagy nem alkalmazható választottbírósági megállapodás esetét kivéve az állami bíró nem utasíthatja vissza a bírókijelölést ilyen esetben, és az elsőbbség elve alapján a választottbíróság jogosult dönteni saját hatásköréről. A fent említett ügyekben egy szerződéses dokumentum esetén a francia bíróságok a Kompetenz-Kompetenz elv alkalmazásával rendre arra a következtetésre jutottak, hogy a választottbírósági megállapodás –legalább időlegesen – elnyeli a joghatósági megállapodást. Az más kérdés, hogy a francia bíróságok kontrollja fennmarad, és azt a választottbírósági ítélet elleni érvénytelenítési perben, vagy az ítélet végrehajtás elismerés, vagy megtagadás körében még gyakorolhatják.

3.2.­Szubszidiaritás­-­Abszorpció

Az egymással egy szerződéses dokumentumban versengő fórumválasztó megállapodások közötti ütközés feloldásának másik módszere szubszidiaritás elvének alkalmazása, mely alapján a választottbírósági megállapodás érvényesül, de a joghatósági megállapodásnak legalább elvi szinten bizonyos joghatásai fennmaradnak. Ez a megoldás merült fel például az 1997es Brigif ügyben, ahol a Brigif cég franchise szerződést kötött két másik társasággal, választottbírósági kikötéssel, míg egy harmadik céggel egy eszközátruházás megállapodást kötött, mely utóbbi szerződés egy választottbírósági megállapodást és egy rendes bírósági hatásköri megállapodást is tartalmazott. Amikor a Brigif a fenti szerződések érvénytelenítése és kártérítés iránt a fenti cégek ellen a párizsi kereskedelmi bíróság előtt indított eljárást, azok a választottbírósági megállapodásra hivatkoztak, és az elsőfokú bíróság hatáskörének hiányát állapította meg, mely döntést a másodfokú bíróság helybenhagyott. A Cour de cassation arra az álláspontra helyezkedett, hogy a másodfokú fórum a felek akaratának szuverén értékelésével jutott arra a következtetésre, hogy megszüntette a peres eljárást, mivel a választottbírósági megállapodáshoz képest a jog-

hatósági megállapodás csak szubszidiárius szerepet tölt be. Az angol gyakorlathoz hasonlóan itt

is megfigyelhető a szubszidiaritás elvének megemlítése, de az ügyben valójában a választottbírósági megállapodás érvényesült, elnyelve a joghatósági megállapodást.

3.3.­Klasszikus­jogértelmezési­elvek A francia gyakorlatban szintén megfigyelhető a klasszikus jogértelmezési elvek alkalmazása olyan szerződések esetén, melyek között kronológiai, vagy egyéb kapcsolat van, ugyanakkor jellemző a választottbírósági megállapodás elsődlegessége, mely felülírja a lex posterior derogat prior elvet. Ennek megfelelően a Distribution Chardonnet v. Fiat Auto France ügyben a felek között, 1974. évben választottbírósági megállapodást tartalmazó keretszerződés jött létre, majd ezt követően 1976-ban a felek két tartós bérleti szerződést kötöttek, utóbbiakban a párizsi bíróság kizárólagos illetékességét kikötve. A Cour d’Appel a szerződések viszonyát elemezve arra jutott, hogy jóllehet a tartós bérleti szerződések később kerültek megkötésre, azok a keretszerződés végrehajtásának minősültek és nem rendelkeztek novációs hatással a keretszerződés választottbírósági vitarendezésről szóló rendelkezése vonatkozásában. A 2014. évi Kodak ügyben, a Kodak jogelődje és a Canon France közötti disztribúciós szerződés választottbírósági klauzulát tartalmazott, azonban a Canon által 2009-2012 között különböző termékértékesítések után kibocsájtott, és a Kodak által ellenvetés nélkül kifizetett termék számlák a párizsi bíróságok joghatóságát kötötték ki. Amikor a Canon France a felek közötti kereskedelmi kapcsolatok azonnali megszakítása miatt a párizsi bíróságok előtt indított pert, a Kodak a választottbírósági megállapodásra hivatkozva kérte a per megszüntetését. Az ügyben a kérdés tehát az volt, hogy a disztribúciós szerződésben lévő választottbírósági megállapodást a felek hatályon kívül helyezték-e joghatósági megállapodás megkötésével. Az első- és másodfokon eljáró francia bíróságok azon az állásponton voltak, hogy a számlák ellenvetés nélküli kifizetésével a felek kinyilvánították azon szándékukat, hogy jogvitájukra a joghatósági megállapodás az irányadó. Azonban a Cour de cassa-

zongorával

tion álláspontja szerint a fenti indokok nem megfelelőek ahhoz, hogy a válasz tottbírósági megállapodás nyilvánvalóan nem alkalmazhatónak lehessen minősíte ni, és a másodfokú bíróság nem is állapí totta meg, hogy a felek a választottbíró sági megállapodást a joghatósági megálla podással helyettesítették volna, emiatt a Kompetenz-Kompetenz elv alapján elsősor ban a választottbírókra tartozik a fenti kollízió feloldása.

3.4. Analitikus módszer

Ez a megközelítés – hasonlóan az angol gyakorlatnál említett módszerhez – a fó rumválasztó megállapodásokat hordozó szerződések egymáshoz való viszonyán túl a jogvitában érvényesített követelésre is koncentrál. E megközelítésre példa a Recape ügy , ahol a Recape több beszerzési szerződést is kötött egy társasággal, me

ságok által alkalmazott neutralizáció elfo gadására nagyon ritkán mutat hajlandósá got, mivel álláspontja szerint a kétfajta fórumválasztás legalább arra enged kö vetkeztetni, hogy a felek el kívántak térni az általános joghatósági szabályok alkal mazásától. A L’Hamid Saadi ügyben hozott döntésében az egy szerződésben lévő rendes bírósági és választottbírósági kikö tés kapcsán hangsúlyozta, hogy nincs le hetőség azon az alapon fenntartani a vá lasztottbírósági klauzulát, hogy az részle tesebb kidolgozásra került, illetve a lex specilais derogat generali elve sem alkalmaz ható, így arra a következtetésre jutott, hogy a két kikötés kölcsönösen kioltotta egymást. A Robotron ügyben a felek közötti keretszerződés jogvita esetére a bécsi kereskedel mi bíróságot kötötte ki, míg a felek közötti adás vételi szerződések a Bécsi Kereskedelmi Kamara választottbíróságának hatáskörébe utaltak.

Abban az esetben, amennyiben a választási jog mindkét felet illeti, úgy azt az a fél jogosult gyakorolni, amely hamarabb kezdeményezi eljárást.

lyek választottbírósági megállapodást tartalmaztak. A beszerzési szerződések ből eredő követelések biztosítására a fe lek zálogszerződést is kötöttek, mely utóbbi a rendes bírósági kikötést tartal mazott. Amikor a Recape a zálogszerző désre alapított igényeit a rendes bíróság előtt érvényesítette, az hatáskörének hiá nyát állapította meg a választottbírósági klauzulára való hivatkozással. Azonban a Cour de cassation szerint a beszerzési és zálogszerződéseknek eltérő céljai voltak, a felek a szerződések között az ellentétes fórumválasztásokkal is különbséget akartak tenni, így a beszerzési szerződés ben szereplő választottbírósági megálla podást nem lehetett kiterjeszteni a zá logszerződésből fakadó vitákra, így az ügyben a rendes bíróság volt jogosult és köteles eljárni.

3.5. Neutralizáció

A francia gyakorlatban kivételesen arra is van példa, hogy az egymással versengő fórumválasztó megállapodások kioltják, semlegesítik egymást és ily módon az ál talános joghatósági szabályok érvényesül nek. A Cour de cassation az alsóbb bíró

Amikor a német Robotron társaság a párizsi székhelyű MABE a francia bíróság előtt indí tott peres eljárást, a Cour de cassation arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egymásnak el lentmondó vitarendező klauzulákat a felek nem fogadták el, így azok nem jöttek létre, és erre tekintettel az irányadó joghatósági szabályok megalapozták a francia bíróság joghatóságát.

4. Német-osztrák megközelítés

A német, illetve osztrák joggyakorlatban hagyományosan nem beszélhetünk olyan több évtizedes pro arbitration szemlélet ér vényesüléséről, mint az angol, vagy fran cia jogrendszerben, mely alapján jogható sági és választottbírósági kikötés ütközése esetén jellemzően az utóbbi érvényesülne.

A kikötések ütközése a német, illetve oszt rák gyakorlatban alapvetően szerződés ér telmezési kérdésént merül fel, melyet a szokásos jogértelmezési elvek mentén és az analitikus módszer segítségével kell fel oldani. Ezt meghaladóan a német jog sajá tos kollízió feloldási metódusa a több év tizede érvényesülő kumuláció (választási jog), emellett pedig a gyakorlatban megje lenik szubszidiaritás, illetve abszorpció módszerét is.

4.1. Választási jog Kumuláció A választási jog („Wahlrecht”) megenged hetősége a német joggyakorlatban már a II. világháborút megelőzően is megjelent és azóta is számos eseti döntés megerősíti, mint a kollízió feloldásának egyik lehetsé ges módszerét. A német joggyakorlatban a választási jog akár mindkét fél, akár az egyik fél javára is megengedett, amennyi ben a nem lehet megállapítani pontosan, hogy egyoldalú, vagy kétoldalú választási jogról van szó, úgy kétség esetén a kiköté seket úgy kell értelmezni, hogy mindkét felet megilleti a választási jog a választott bírósági, illetve rendes bírósági vitarende zés között. Abban az esetben, amennyi ben a választási jog mindkét felet illeti, úgy azt az a fél jogosult gyakorolni, mely hamarabb kezdeményezi a bírósági, illetve választottbírósági eljárást, és ilyenkor az eljárás megindításával az adott vitarende zési eljárás mindkét fél számára kötelező vé válik. A német joggyakorlat ugyanak kor nem tartja megengedhetőnek az olyan választási jogot, mely az egyik fél részére azt követően is lehetővé teszi a választást, hogy a másik fél már kezdeményezte az el járást, mivel ez esetben az egyik fél „meg torpedózhatja” a másik fél által már folya matba helyezett vitarendezési eljárást.

4.2. Szubszidiaritás - Abszorpció A német gyakorlatból említést érdemel a Bundesgerichtshof 2006. évi döntése, melynek alapjául szolgáló ügyben a felek szerződése egy ICC választottbírósági ki kötést tartalmazott, a választottbíráskodás helyeként Svájcot megjelölve, emellett a fe lek német jogválasztásban és a német bíró ságok nem kizárólagos (vagy egyszerű) jog hatóságában is megállapodtak. A döntés ben a bíróság hangsúlyozta, hogy a fenti klauzulákat úgy kell értelmezni, hogy a fe lek elsősorban választottbíráskodásban ál lapodtak meg, és a német bíróságok jogha tóságának kikötésére az ún. segédeljárások (Hilfsverfahren) miatt került sor, hogy adott esetben a rendes bíróságok választottbírósági eljárást támogató funkciója igénybe vehető legyen Az osztrák gyakorlat is visszaigazolja a szubszidiaritás módszerének alkalmazását.

Az Oberstergerichtshof gy 2013. évi dön tése alapjául szolgáló esetben a felek között a szerződés 7. pontjában nem kizárólagos rendes bírósági kikötés jött létre, a 18-as pontban pedig választottbírósági megálla

podást kötöttek. A legfelsőbb bíróság dön tésében kiemelte, hogy választottbírásko dás kikötése mellett is még számos lehető sége nyílik a feleknek a rendes bíróságok igénybevételére, így többek között ideigle nes intézkedéssel kapcsolatban, vagy a vá lasztottbírósági megállapodás létre nem

dezésre az általános joghatósági, hatáskö ri, illetékességi szabályok lennének az irányadók. A francia joggyakorlatban megjelenő neutralizáció módszere gyakorlati lag ezt követi, azonban megállapítható, hogy e módszer a felek szerződési szabad ságával szemben az igazságszolgáltatás

A határidőhöz kötött választási jog megfelelő egyensúlyt teremt a szerződési szabadság tisztelete és az igazságszolgáltatás megfelelő működése között.

jöttével kapcsolatban. Erre figyelemmel a legfelsőbb felsóbíróság kiemelte, hogy álta lánosságban a nem kizárólagos rendes bí rósági kikötés a választottbírósági megálla podást nem befolyásolja. Az osztrák legfel sőbb bíróság egy 2008. évi döntése alapjául szolgáló ügyben a felek szerződése válasz tottbírósági kikötést, valamint egy olyan rendes bírósági kikötést is tartalmazott, melyben a felek jogviták esetére a megbízó politikai körzete szerint illetékes körzeti bí róságokat kötötték ki. A legfelsőbb bíróság hangsúlyozta, hogy a rendes bírósági kikö tés csupán illetékességi megállapodásnak minősül, melynek nincs hatása a választott bírósági megállapodásra. Ez utóbbi döntés alapján a választottbírósági kikötés gyakor latilag elnyelte a rendes bírósági kikötést (abszorpció).

5. Összegzés

A versengő választottbírósági és jogható sági megállapodások közötti kollízió felol dására a vizsgált európai országok joggya korlata hasonló módszereket dolgozott ki, azzal, hogy az egyes jogrendszereknek saját, egyedi módszereik is vannak. Az egymással versengő fórumválasztó megál lapodások közötti ütközés feloldásának kiinduló pontja az analitikus módszer és a klasszikus szerződés értelmezés, mely utóbbi alkalmazása során Angliában és Francia országban sajátosan érvényesül a pro ar bitration paradigma, elsőbbséget adva a vá lasztottbírósági kikötés érvényesülésének. Amennyiben a kollízió a fenti módszerek kel nem feloldható, a lehetséges módsze rek két szélsőséges megoldás közötti ská lán helyezkednek el. A skála egyik végén lévő alternatíva szerint a versengő fórum választó megállapodások semlegesítik egymást melynek következtében a vitaren

megfelelő működését helyezi előtérbe. A skála másik szélén lévő megoldás alapján a felek mindkét fórumválasztó megállapo dást felhívhatják. E megoldás ugyan maxi málisan tiszteli a felek szerződési szabad ságát, azonban annak következtében pár huzamos eljárások és egymásnak ellent mondó döntések alakulhatnak ki, mely aláássa az igazságszolgáltatás megfelelő működését. A két szélsőséges megoldás között helyezkedik el egyrészt a szubszidia ritás módszere mely alapján a választottbíró sági megállapodás elsődlegessége mellett a joghatósági megállapodásban fennmarad nak bizonyos hatásai. A szubszidiaritás módszere azonban a gyakorlatban több nyire abszorpciót jelent, mely alapján gya korlatilag a választottbírósági megállapo dás érvényesül. Szintén a két szélsőséges megoldás között található az angol jogban megjelenő kombinációs módszer, mely a jog hatósági kikötést jogválasztássá transzfor málja és a választottbírósági megállapodás érvényesülését eredményezi. Végül a két szélsőséges megoldás között helyezkedik el a német joggyakorlat által alkalmazott kumuláció (választási jog) módszere, amely időlegesen mindkét fórumválasztás érvé nyesülését engedi, azonban a választási jog gyakorlásának időbeli korlátozásával megelőzi a párhuzamos eljárások és egy másnak ellentmondó ítéletek kialakulását. Míg a szubszidiaritás és a kombináció módszerének alkalmazása esetén a bírók oldják fel a fórumválasztó megállapodá sok ütközését, addig a választási jog alkal mazása a felek kezébe helyezi döntést. Ezt meghaladóan, a határidőhöz kötött választási jog megfelelő egyensúlyt teremt a szerző dési szabadság tisztelete és az igazságszol gáltatás megfelelő működése között, így elméleti szempontból megalapozott, és

gyakorlati szempontból is működőképes feloldási módja az egymással versengő vá lasztottbírósági és joghatósági kikötések közötti ütközéseknek.

Jegyzetek

1 BREKOULAKIS, STAVROS: The Notion of the Superiority of Arbitration Agree ments over Jurisdiction Agreements: Time to Abandon It? Journal of Inter national Arbitration. 2007 Volume 24, Issue 4. 346 347

2 Premium Nafta Products Ltd (20th Defendant) & Ors v. Fili Shipping Com pany Ltd & Ors [2007] UKHL 40 (17 October 2007)

3 Sulamerica CIA Nacional De Seguros SA & Ors v Enesa Engenharia SA & Ors [2012] EWHC 42 (Comm)

4 Paul Smith Ltd. v. H & S International Holding Co. Inc., [1991] 2 Lloyd‘s L.Rep., 127.

5 Naviera Amazonica Peruana SA v Compania Internacional de Seguros del Peru [1988] 1 Lloyd’s Rep 116

6 GARNETT: i.m. 380

7 Trust Risk Group SpA v AmTrust Europe Limited [2015] EWCA Civ 437.

8 PERREAU-SAUSSINE, Louis : Le conflit entre clause compromissoire et clause attributive de juridiction. In: MUIR WATT, HORATIA - BUREAU, DOMINIQUE - AVOUT, LOUIS D’ (ed) : Les relations privées internationales: mélanges en l’honneur du professeur Bernard Audit, Issy-les-Moulineau, LGDJ. 2014. 611 612.

9 SERAGLINI, CHRISTOPHE – ORTSCHE IDT, JEROME: Droit de l’Arbitrage In terne et International. LGDJ, Lextenso 2019. 218 219.

10 Cour de cassation, Chambre civile 1, 14 novembre 2007, 06 21.629

11 Cour de cassation, Chambre civile 2, 26 novembre 1997, 95 12.686

12 Cour d’Appel de Paris, 1re chambre, section C, 29 novembre 1991. RG: 906507; 90-II696.

13 Cour de cassation, Chambre civile 1, 25 juin 2014, 13 23.669

14 Cour de cassation, Chambre civile 1, 4 juillet 2006, 05 11.591

15 PERREAU SAUSSINE : i.m. 620.

16 Uo.

17 Cour de cassation, Chambre commer ciale, 23 février 1999, 96-18.919

18 Katharina Plavec: Auslegung von Schi edsvereinbarungen - Eine rechtsverglei chende Untersuchung. Mohr Siebeck, Tübingen, 2021. 198–199.

19 Plavec i. m. 200.

Plavec i. m. 200.

Plavec i. m. 201.

Brekoulakis, i.m. 363.

23 OGH 07.05.2013. 2 Ob 65/13t.

24 OGH 05.02.2008. 10 Ob 120/07. Idézi Plavec i. m. 203.

A németekhez kapcsolódik a legtöbb külhoni öröklési ügy

A határon átnyúló hagyatéki ügyeket és végintézkedéseket vizsgálták

Legnagyobb részben, majdnem ötven százalékban Németországhoz kapcsolódtak a magyar határon átnyúló örök lési ügyek az elmúlt években – derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) Adatkutató Alintézetének 2022. augusztusában közzétett elemzéséből. A németeket az osztrákok és a románok követik. Az elmúlt években egyre többször jelent meg magyarországi hagyatéki ügyekben külföldi vagyon, például egy németországi bank számla, egy osztrák rendszámú autó vagy egy Seychelle szigeteki cégtulajdon. Sokan nem tudják, hogy az uniós szabályok szerint nem biztos, hogy Magyarországon döntenek egy magyar elhunyt külföldi apartmanjának öröklé séről, és más járhat a hagyatékból a házastársnak, ha párja Ausztriában, vagy ha itthon élt.

A külföldi munkavállalás és letelepedés terjedésével, valamint a hazai vállalkozó réteg vagyonosodásával jelentősen nőtt a magyarok külföldi vagyona az elmúlt évti zedben. Jól mutatja ezt, hogy trendszerű en nőttek a külföldi munkavállalók haza utalásai, az Eurostat legfrissebb statiszti kája szerint 2020-ban, akkori árfolyamon 1175 milliárd forintot utaltak haza, ennek 86 százalékát uniós tagországokból.

A külföldi vagyongyarapodás egyik kö vetkezménye, hogy egyre több öröklési ügy nyúlik át a határokon, például úgy, hogy egy uniós állampolgár nem az állam polgársága szerinti országban élt, vagy több tagországban is volt vagyona. Egyre gyakrabban találkoznak a magyarországi közjegyzők a hagyatéki ügyek során vala milyen külföldi vagyonelemmel, például részvényekkel, egy vitorláshajóval, egy horvátországi nyaralóval vagy akár egy Seychelle-szigeteki cégtulajdonnal.

Ilyenkor nemcsak a hagyatéki eljárás lefolytatásának helyszíne válik kérdésessé, hanem akár az is, hogy melyik ország jog szabályai szerint osztják szét az elhunyt örökségét. Az Európai Unió ezért 2015 óta egységesen szabályozza a határokon átnyúló öröklési kérdéseket. Az Európai Öröklési Rendelet meghatározza, hogy mikor melyik tagállam hatóságai folytat hatják le az eljárást, és melyik állam jogát kell alkalmazni az öröklésre. Ezzel köny nyebbé teszik az örökösök dolgát, időt és energiát spórolnak meg nekik.

A MOKK Adatkutató Alintézetének ösz szesítése szerint 2015 és 2021 között több ezer más uniós tagállamhoz kapcsolódó öröklési üggyel foglalkoztak a magyarországi közjegyzők. Az ügyek majdnem fele Német országhoz kapcsolódott, amelyet jelentős le maradással, tizennégy százalékkal Ausztria követ, majdnem tíz százalék pedig Romániá hoz kötődik. Eközben Máltához, Ciprushoz és Litvániához öröklési ügyben nem tarto zott közjegyzői eljárás az elmúlt hét évben. A legkevesebb ilyen uniós ügy 2020-ban, míg a legtöbb 2021-ben volt, ebben szerepet ját szott, hogy a koronavírus első hulláma idején szünetelt a személyes ügyintézés.

Az Adatkutató Alintézet elemzése ki tért azokra az öröklési ügyekre is, ame lyekben egy magyar állampolgár örökös

egy másik uniós tagállamban él. A mint egy ötezerhatszáz ilyen eset több mint negyven százalékában Németországban lakott az örökös, húsz százalékban Auszt riában, tizenhárom százalékban pedig az Egyesült Királyságban.

Megugrott a külföldi végrendelkezők száma

Azt is vizsgálták, hogy a Magyarországon élő uniós állampolgárok közül kik és mi lyen arányban készítenek végrendeletet. Itt is a német állampolgárok vezetnek, őket az osztrákok, a britek és a hollandok követik. Tizenöt uniós tagország polgárai készíttettek magyarországi közjegyző előtt végrendeletet az elmúlt hét évben. 2020ban és 2021-ben – vélhetően a világjár

vány miatt megnőtt halálozással összefüg gésben – a korábbi átlaghoz képest majd nem háromszor annyian rendelkeztek ha gyatékukról.

Mi alapján öröklődik a külföldi vagyon?

Az Európai Öröklési Rendelet szerint alapesetben az örökhagyó halála előtti szokásos tartózkodási helye határozza meg, hogy mely ország jogszabályai sze rint kell lefolytatni a hagyatéki eljárást. Fontos tudni, hogy ez nem feltétlenül egyezik meg a bejelentett lakcímmel, sem pedig az állampolgársággal.

Ha például valaki magyar állampolgár ként Németországban élt életvitelszerűen, akkor alapesetben a németeknél kell meg indítani a hagyatéki eljárást. Ilyenkor a magyar állampolgár örökhagyó teljes ha gyatékára – a magyarországi ingó- és in gatlanvagyonára is – a német jogszabályok vonatkoznak. Abban az esetben pedig, ha valaki Magyarországon élt, akkor a külföl di vagyonánál is a magyar öröklési szabá lyok szerint járnak el.

Felül lehet írni az alapszabályt

Mindez azonban nem jelenti, hogy az örökhagyó nem szólhat bele abba, hogy

mely ország öröklési rendje legyen érvé nyes az ő esetében. Végrendeletben kiköt heti, hogy az állampolgársága szerinti ál lam jogát alkalmazzák. Vagyis egy külföl dön élő magyar dönthet úgy, hogy a ma gyar jog szerint örököljenek utána. Ha valaki kettős vagy többes állampolgár volt, akkor bármelyik állampolgársága szerinti jogot kikötheti.

„Az örökhagyó és az örökösök sokat tehet nek azért, hogy egyszerűbbé tegyék, vagy akár a kedvük szerint alakítsák a hagyatéki eljárás menetét. Az örökhagyónak például végrendeleté ben érdemes meghatároznia, hogy Magyarorszá gon folytassák le a hagyatéki eljárást, ha csak ő élt külföldön, a leszármazói pedig idehaza” –mondta Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, az Adatkutató Alintézet vezetője. Hozzátet te, hogy ha külföldön, valamelyik uniós országban folytatják le az eljárást egy olyan örökhagyó esetében, akinek Ma gyarországon is van vagyona, az örökö sök egyes esetekben gyorsíthatják az eljá rást, ha egy magyarországi közjegyzőtől Európai Öröklési Bizonyítványt kérnek. Ezzel az egész unióban elfogadott okirat tal tudják igazolni a magyar jog szerinti öröklési jogállásukat.

Háttérinformáció

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara Adatkutató Alintézetét 2020-ban hozták létre, hogy pontosabb és részletesebb ismereteket szerezzenek a saját gyakorlatukról. Ehhez az eljárásaikhoz nagy számban kapcsolódó elektronikus adatbázisokra és elektronikus kommunikációs rendszerekre támaszkod nak. Céljuk, hogy ezeket a rendezetlen ada tokat információvá alakítsák, amelyet példá ul az eljárási szabályok betartásának ellenőr zésére, a hivatásrend és a közjegyzői eljárá sok fejlesztésére, megalapozott vélemények, álláspontok kialakítására használhatnak.

A már több mint hét éve érvényben lévő Európai Öröklési Rendelet felülvizsgála tát a következő években tervezik. Ehhez kapcsolódva az Európai Unió Közjegyző ségeinek Tanácsa (Conseil des Notariats de l’Union Européenne – CNUE) egy külön projektet indított útjára, amely nyomon kö veti a rendelet alkalmazását, és értékeli az eredményeket. A munkában minden uniós közjegyzői kamara részt vesz. Ehhez a pro jekthez kapcsolódva készített átfogó felmé rést a MOKK Adatkutató Alintézete a ma gyar határon átnyúló európai uniós öröklé si ügyekről – elsősorban hagyatéki ügyek ről és végintézkedésekről.

A legkiszolgáltatottabbak, legvédtelenebbek

Gyermekjogok és gyermekbarát igazságszolgáltatás Magyarországon

Szerkesztőségünknek az Ügyvédpodcast-tal (internetes rádiós beszélge tés, ahol ügyvédek folytatnak eszmecserét ügyvédekkel a hivatásukról, fontos szakmai kérdésekről) kialakított együttműködése értelmében az alábbiakban közreadjuk annak a beszélgetésnek a szerkesztett változa tát, amiben dr. Retteghy Dóra és vendégei: Katonáné dr. Pehr Erika, dr. Gyurkó Szilvia és dr. Lux Ágnes arról folytattak eszmecserét, hogy miként érvényesül Magyarországon a jogszabályokban és a gyakorlatban az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye?

A gyermekjogok kialakulása egy hosszú folyamat eredménye. Az újkorig a gyer mekeket a szülők, főleg az apa tulajdo nának tekintették. A gyermekjogok fejlő désének legfontosabb korszaka a XX. század, ugyanis ekkor ismerték el, hogy speciális védelem illeti meg a gyermekeket, valamint, hogy speciális jogok vonatkoznak rájuk. Hogyan érvényesíthető az igazságszolgáltatási rendszerben a gyer mekjogi megközelítés, a gyermekek szükséglete szerinti jogalkalmazás? Katonáné Pehr Erika: Valóban egy hosz szú folyamat volt, amely véleményem sze rint még nem ért véget. A gyermekjogok szabályozása, szemléletmódja paradigma váltás volt. Megjelent az ENSZ Gyermek jogi Egyezménye, a gyermekkorról, a gyer mekekről való gondolkozás, és ez a jogsza bályokban is megtestesült. Ezt a gyermek barát igazságszolgáltatást sokszor nem gyermekbarátnak mondjuk, hanem gyer mekközpontú igazságszolgáltatásnak, hi szen ezzel kapcsolatban adott ki részben az Európa Tanács, részben pedig az ENSZ iránymutatásokat. Az Európa Tanács gyer mekbarátról, az ENSZ pedig gyermekköz pontú igazságszolgáltatásról beszél. Az ez zel kapcsolatos joganyag tekintetében Ma gyarország sok mindent tett.

Gyakorlatilag öt alapelv van a 2010-es Európa Tanács által megfogalmazott nyi latkozatban. Benne foglaltatik a gyerme kek részvétele (tájékoztatás, meghallgatás, visszajelzés), az egész eljárás ismerete, a gyermek legfőbb érdeke és méltóságának a tiszteletben tartása, a diszkrimináció mentesség, valamint a jogállamiságnak megfelelő eljárásrend. Így Magyarország 2012-ben, 2013-ban törvénycsomagokat

fogadott el. Az más kérdés, hogy a gya korlatban ez hogyan valósul meg. A jog szabályok megalkotása majdnem minden területen könnyebb feladat, mint a szem léletmód változtatása. Tehát a gyer mek-részvétel, a méltóság, a jogállamisági elvek betartása, valójában azok a jogok, amik benne vannak az ENSZ Gyermekjo gi Egyezményében.

Lux Ágnes: A dokumentum mutatja az irányt. Vagyis, hogy egy adott országnak merre kell mennie a jogalkotás és jogalkal mazás terén. Ami ebben az esetben nagyon fontos volt, mert az Európa Tanács a szű kebb regionális családunk, közösségünk, de maga a Gyermekjogi Egyezmény nemzet közi kötelezettséget fakasztott azzal, hogy azt aláírtuk. Viszonylag hamar ratifikáltuk is, a belső jog részévé vált.

Nyilvánvalóan fel lehet tenni azt a kér dést: mennyire hatékony az ENSZ Gyer mekjogi Egyezmény vagy általában az ENSZ? Ki kikényszerítheti ki, ha nem tesz nek eleget az ajánlásoknak az államok? Az ajánlás be nem tartására nincs szankció. A 90-es években magát a jogharmonizációt úgy kellett elképzelni, hogy feleljen meg az egyezménynek az egész gyermekvédelmi rendszerünk, a büntető igazságszolgáltatá sunk, polgári rendszerünk. Ez tehát egy nemzetközi jogi kötelezettség volt, amely Egyezményből fakadt, és ami fontos.

Egyébként figyelemre méltó: a gyer mekekre vonatkozóan most már maga az Európai Unió is hihetetlenül gazdag jo ganyaggal rendelkezik.

Korábban nem a gyermekjogok, és most sem a gyermekjogok az elsődleges olyan terület, ahol a közösségi jog fejlődése

Dr. Retteghy Dóra

nagyon aktív vagy nagyon előremutató len ne. Ugyanakkor tény, hogy az Alapjogi Charta megteremtette az Unió számára is az alapjogi védelem kötelezettségét, tehát a közösségi jognak az elsődleges legfonto sabb szerződések joggá emelte tulajdon képpen az alapjogok védelmét is, továbbá, hogy az Alapjogi Kartát a Lisszaboni Szer ződésbe emelte 2009-ben. Onnantól kezd ve azt láthatjuk, hogy egyrészt az Európai Unió Bíróságának is van olyan esetjoga, ami a gyermek jogait érinti és elindult egy olyan fajta jogfejlődés is, ami irányelvekben testesül meg, ami ügyvédeket is érinti. Gondolok a gyermekekről szóló irányelv nek az elfogadása 2016-ban, ami megint csak kötelező most már a tagállamok szá mára, hogy annak megfelelően, amit az irányelv előír változtassák a jogalkotásukat. Így változott a hazai Be. is. Fontos tehát, hogy van egy fajta olyan elvárás, amit illik követni, hogyha meg akarunk felelni a gyermekközpontú, a gyermekbarát igaz ságszolgáltatás modelljének, és hogy meg vannak azok a jogi eszközök, amik kötele zőek az Európai Unió tagállamaiban, így Magyarországon is, úgy is mint ENSZ Egyezményt aláíró és ratifikáló országnak.

Gyurkó Szilvia: Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy gyermekekkel is, meg szakemberekkel is dolgozhatom. Először is: azt vitatnám, hogy a gyermek jogok egy új konstrukció lenne. A mikro történelmi – egyén- és családtörténet - ku

Katonáné dr. Pehr Erika 1978 ban végzett Pécsen. A Pécsi Tudomány egyetem docense, több évtizede tart egyetemi kurzusokat családjog, gyer mekjogok, és gyermekvédelem témá ban. Részt vett a gyermekek védelmé ről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.), vala mint az új Ptk. előkészítésében.

tatások nagyon komolyan vitatják azt, hogy a gyermekeket mini felnőtteknek tekintettek volna az egész középkorban, el egészen az újkorig. Már akkor volt elkép zelés arra, hogy a gyermekek alakulnak, fejlődnek. Annak, hogy 1978-79-ben el kezdődhetett a gyermekek jogaival való dolgozás az ENSZ-ben, majd tíz év után megszületett a Gyermekjogi Egyezmény annak nagyon komoly történeti háttere is volt. Az angolszász történelemírásban na gyon sok olyan mikro történet van, ami ből azt gondoljuk, hogy sokkal sokrétűbb volt gyermeknek lenni a középkorban is, meg 1989 előtt is. Abból érdemes talán ki indulni, hogy a gyermekkor az egy társa dalmi konstrukció, a gyermekjogok is egy társadalmi konstrukció, nem lehet össze hasonlítani azt, hogy mire tartjuk képes nek a gyermeket vagy mit várunk el tőle. És ebből a szempontból mindegy, hogy én pék vagyok, szakács, vízvezeték szerelő vagy bíró, merthogy elsősorban egy em ber vagyok, aki élek ebben a társadalom ban és másodsorban vagyok egy szakem ber, aki amikor egy gyermekkel találko zom, mindegy is hogy milyen eljárásjogi pozícióban van ő: tanúként hallgatom meg, terhelti státuszban van vagy sértetti, mindegy az is, hogy melyik jog területben, az lesz a meghatározó tényező, hogy én mennyire akarok rá vigyázni, hogy meny

Dr. Gyurkó Szilvia 2002 ben végzett az ELTE-n, majd gyermekjogot hallga tott a Columbia Egyetemen, a Harvar don és Genfben. Dolgozott az Orszá gos Kriminológiai Intézetben, és a magyar Unicef nél. Jelenleg a Hintalo von Gyermekjogi Alapítványt vezeti.

Dr. Lux Ágnes 2010-ben végzett az EL TE-n, majd az Alapvető Jogok Biztosá nak Hivatalában dolgozott. 2016 ig a magyar UNICEF gyermekjogi igazgató ja volt. Jelenleg a Társadalomtudomá nyi Kutatóközpont kutatója. Rendsze resen tart egyetemi kurzusokat.

nyire fontos nekem hogy ő aktívan részt vegyen a történésben, hogy én mit gondo lok róla, hogy képes-e arra hogy részt ve gyen a rá vonatkozó eljárásokban. És hogy én a felnőtt társadalom tagjaként mit gondolok: egy gyermeknek lehet-e, van-e saját véleménye, továbbá belátási, beszá mítási képessége mire terjed ki, valamint: joggal várhatom-e partnerként őt ebbe a közös játékba. A jog az egy konstrukció. Úgy tekintek a jogra és a hivatásomra, mint egy eszközre. A gyermeklélektan, a pszichológia, a szociológia kutatások, a történelem nagyon sokat segít nekünk ab ban, hogy értsük, hogy ki a gyermek, hogy mi mit gondolunk róla. És hogy amikor ügyvédként, bíróként, ügyészként, bármi lyen pozícióban gyermekkel „dolgozom”, akkor őt annak lássam, aki. Ebből a szem pontból vitatnám azt, hogy egy lassú fejlő dési folyamat tanúi vagyunk. Ami az el múlt években bekövetkezett ezen a terüle ten, szerintem az egy hiperugrás. Ma már olyan megközelítést várunk el a szakem berektől a gyermekügyekhez való szakmai viszonyulás terén, ami a saját gyermekko rukban még nem volt ismert. Sőt, a saját szülőségében sem élte meg. Most pedig elvárjuk a 40-60 éves szakembertől, hogy gyermekmeghallgatása során olyan szem pontokat vegyen figyelembe, amikről neki semmiféle személyes tapasztalata nincsen.

Nagyon sok elvárás terheli ezt a szakmát, és főleg a gyermekközpontú igazságszol gáltatást, mindamellett, hogy nagyon kevés segítséget adunk hozzá a szakembereknek - meg az embereknek is, úgy általában -, hogy mit gondoljanak a gyermekekről.

Mennyire vannak felkészülve a szakemberek az igazságszolgáltatásban egy gyermekkorú áldozat vagy elkövető, eset leg egy szülői bontóper érintettje ügyei nek kezelésére?

Gyurkó Szilvia: Általánosságban azt gondolom, hogy nem igazán készítjük fel a joghallgatókat arra a világra, ami később várja őket, bármelyik jogi professziót is válasszák. És ebbe beletartozik az, hogy a jogászokat nem igazán tanítjuk meg kom munikálni, milyen együtt dolgozni egy kr ízishelyzetben lévő klienssel, és így nem tanítjuk meg, nem készítjük föl igazából arra sem, hogy mit jelent a sérülékenység.

Nem szeretnék olyan irányba elmenni, hogy segítő szakma-e a jogászi munka? Mert nem az, és nem is kell, hogy az le gyen. De azokat a szakembereket, akik sé rülékeny emberekkel találkoznak, fel kelle ne készíteni, hogy értsék, mit jelent az. Lehet, hogy a sérülékenység az életkorból fakad, legyen a kliens gyermek vagy idős ember, vagy valamilyen speciális helyzet ből, esetleg valamilyen fizikaifogyatékos

ságból ered. A kliensek nagyon sokféle sérülékenységgel rendelkezhetnek és ke rülnek kapcsolatba az igazságszolgáltatás sal. Ez egy olyan „csomag”, amelyre fel kellene készíteni a szakmát. Megtanítani őket arra a nyelvre, amit azok a segítő szakemberek használnak, akikkel ezek a sérülékeny emberek kapcsolatba kerülnek. Hogy jogászként is értsük a pszicholó gust, a szociális munkást, a gyermekvédel mi szakembert, a szakértőket, akik ki van nak rendelve az ügyhöz. És akkor még csak arról beszéltünk, hogy mi az a kogni tív tudás, amit meg kellene szerezni, és nem beszéltünk arról, hogy egyáltalán nem szűrik, hogy ki alkalmas általában a jogászi pályára. Vannak olyan habitusú

ményanyaggal érkezik, amitől soha az életben nem fog tudni megszabadulni. És később ő lesz az, aki bíróként döntést hoz, aki majd azt írja egyik döntésének in doklásában, hogy – idézem – „Családon ként eltérnek a szexuális játékok, ezért nem gondolom, hogy ez a tizenegy éves gyer mek, akit szexuálisan használt a nevelőapja, bármilyen sérülést szenvedett volna el”, majd rányomja a pecsétet és aláírja.

Katonáné Pehr Erika: A gyermekek kel közvetlenül kapcsolatba kerülő szak embereknek egyrészt valóban ismerni kell a gyermekjogokat. Olyan készségekre kell szert tennie, ami a gyermekközpontúsá got, a gyermekszemléletet, a velük való

mánya is nagyon változik. Ezeket a szak mai képzéseknek tehát folyamatosan kell lenniük. Olyan hozzáállást várunk el, amit lehet, hogy a saját gyermekkorunkban nem tapasztaltunk. Ezekben az ügyekben különleges bánásmódot igénylő gyerme kek bukkannak fel. Trauma-tudatosan kell ezeket a gyermekeket meghallgatni, velük bánni. Ez egy folyamat. Meggyőződésem: a sok-sok egyezmény, irányelv, ajánlás a gyermekekről megváltoztatta a gyermek korról való gondolkodást, de helyzetek felismerésének folyamata nem fejeződhe tett be, átgondolva kell készülni rá. Azt is meg kell itt említenünk, hogy a szakmai fejlődés szükségességét, folyamatos felké szülés fontosságát nem csak a társadal mi-gazdasági folyamatok határozták meg. Meg kell említenünk Janusz Korczaknak a nevét, akinek a szellemisége benne van az ENSZ gyermekjogi egyezményében. Las sú is, meg hosszú folyamat is ennek a gyermekjogi szemléletnek a kialakulása és folyamatos kialakítását célzó munka. Ezen a jogi szakterületen egy sajátságos, más lá tásmód szükségeltetik. Ez a más látásmód pedig tanulható, elsajátítható.

emberek, akiknek nem lenne szabad erre pályára menniük. És ha már ezen a pályán vannak – az imént idéztük az Európa Ta nács gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló ajánlását –, csak képzett szakember ként lenne szabad foglalkozniuk ezekkel a gyermekekkel. Az nem képzettség, hogy valakinek van gyermeke, és az sem kép zettség, hogy maga is volt gyermek. Mind annyian voltunk gyermekek, tehát mind annyiunknak van valamiféle képe, benyo mása, elvárása arról, hogy mire van szük sége egy gyermeknek. Ám, hogyha ez a kognitív tudás, az érzékenység és a kivá lasztás nincs harmóniában, akkor eleve nagy kockázattal indulunk. És vajon – ve tődik fel a kérdés - mennyire vannak fel készülve a szakemberek? Tréningezhe tünk bárkit, hogy ha alapvetően azt gon doljuk róla, hogy neki nem kellene ebben a szakterületen dolgoznia, mert olyan él

méltányos bánásmódnak a készségét is megtanulja. Ez részben igaz az alapkép zésre is, részben pedig a továbbképzések re, diplomát szerző szakemberekre is. Amikor elindult az igazságszolgáltatás gyermekközpontúsága, akkor bírói képzé sek indultak. Szeretném megemlíteni Kristófné Kontra Erzsébet bíró asszony nak a nevét, aki hatalmas szívvel, tudással állt neki a bírók képzéséhez, úgy, hogy minden megyében szakmai előadásokat, konferenciákat tartottak. Szerintem ez a szemléletmód az akkori bírói karban biz tos, hogy meghonosodott. Ugyanilyen képzések indultak a rendőrség körében is. A gyermekjogokról napjainkban is foly nak képzések, magam is többször részt vettem egyiken-másikon. De nyilvánvaló a gyermekvédelemben nagy a fluktuáció, különösen a gyermekvédelmi alap szakel látásban. A gyámhatóságok személyi állo

Lux Ágnes: Az egyezmény hatályba lépése óta felnőtt egy generáció. 1991 óta a magyar jog része az egyezmény. Ennek ellenére azt tapasztalhatjuk, hogy sok fel nőtt jogi szakember vagy a karrierje köze pén találkozik a gyermekjogokkal, ami nincs benne a szakmai köztudatban, nincs benne az oktatási anyagokban. Erről szá mos ombudsmani jelentés született az el múlt időszakban, amikor azt vizsgálták, hogy a gyermekjogi jogtudatosság hogyan áll Magyarországon. A vonatkozó szakmai képzéseket az egyetem után tudják elvé gezni. Van olyan gyanú is, hogy olykor azért választják éppen a fiatalkorúak ügye inek szakjogászi képzését, mert hogy állí tólag az viszonylag könnyen megszerezhe tő szakjogászi diploma, és hogy pontot ér, meg az mindenkinek fontos, hogy akkor aki titkár vagy fogalmazó, az előrébb tud lépni a pontjaival - mondjuk - a következő bírósági pályázaton. Az ombudsmani vizs gálatok azt mutatták, hogy mennyire nin csen benne a köznevelésünkben - holott ez is egy visszatérő elvárása az egyez ménynek -, hogy a gyermekekkel foglalko zó szakemberek és maguk a gyermekek is tudjanak a gyermekjogi egyezményről. De

félő, hogy mind erről nincs felhasználha tó, alkalmazható ismeretük. Az egyez mény a gyermekeknek joga van az erő szakmentes gyermekkorhoz, joga van a véleményét elmondani, és joga van az ok tatáshoz, meg a megfelelő életszínvonal hoz. Kicsi koruktól fel lehetne mind erre hívni megfelelő interpretációval a figyel müket, akár már az óvodában is. Hozzáté ve, hogy az óvodapedagógusnak is lehetne tanítani mindezeket, hogy ne őt kelljen mintegy büntető jelleggel felelősségre vonni, hogyha mondjuk különböző fenyí tésnek tűnő módszereket alkalmaz, vagy az iskolában például úgy legyen egy házi rend megalkotva, hogy az érthető és elfo gadható legyen a gyermekek által is. A szabályok elfogadása egyben fegyelmező erejű és kiterjedő jellegű is. Ennek folya mányaként feltételezhető, hogy azt a sza bályt, amit egyébként Btk.-nak hívunk és nem házirendnek, sokkal inkább el fogja fogadni iránymutatónak. Mert hogy ezzel

mekjogi bizottsága gyakorlatilag megfo galmaz az országok felé. Nagyon hiányo lom, hogy ez gyakorlatilag nincs a társada lom elé tárva, pedig a gondolkodásnak valóban egyik kulcsfontosságú eleme, hogy ezeket a megállapításokat ismerjük, tudjunk róla, beszéljünk róla, hogy ezzel is javuljon a szemléletmód.

A fiatalkorúak ügyeinek szakjogászi képzése nyújt lehetőséget a terület iránt érdeklődő jogászoknak, hogy jobban megismerkedjenek ezzel a területtel, hogy jobban értsenek a gyermekjogokhoz, a gyermekekhez. Magyarországon hol nyílik erre lehetőség?

Katonáné Pehr Erika: A gyermekvé delmi törvény elfogadását követően a Pé csi Tudományegyetem volt az első, ahol a szakcsaládjogászi képzést először bevezet ték. Akkor az volt az elképzelés, hogy a

Azért is történik annyi gyermekjogi jogsértés, mivel a gyermekek sincsenek tisztában azzal, hogy velük mit nem lehet megtenni és mit lehet megtenni.

a neveléssel remélhetően jobban megérti: miért tartunk be az életben bizonyos szabá lyokat, meg hogy meddig tart az én szabad ságom, addig ugyanis, ameddig a másiké... Fura, hogy 2022-ben még mindig úgy be szélünk erről, mint megvalósítandó és nem már folyamatban lévő követelményről...

Katonáné Pehr Erika: AZ ENSZ Gyermekjogi Bizottságának meghatáro zott időközönként klaszterekben kell szá mot adni a jogalkotásról, a jogalkalmazás megtörténtéről. Ennek keretében számot kell adnia például arról is, hogy a jogtuda tosság tekintetében mit tett az adott or szág. Azaz esetünkben: ismerik-e a felnőt tek-gyermekek az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét. Nyilván nem az egyes cik kelyekre gondolok, hanem annak tartalmi lényegére és annak a gyakorlati megvaló sulására, hogy aztán valóban készségszin ten tudja gyakorolni saját jogait és tiszte letbe tartsa ezáltal a mások jogait is. Ez az egyik dolog. A másik az, hogy legyen tár sadalmi párbeszéd azokról az állásfoglalá sokól, ajánlásokról, amit az ENSZ gyer

végzettek majd a gyámhivatalban dolgoz hassanak. Ez sajnos nem valósult meg, a képzés azonban ma is folyik. Van az EL TÉ-n is, kiegészülve gyermekjogi szakjo gász képzéssel. Ebbe még gyermekjogo kat és szemléletmódot is beépítenek, nem csak elméletileg, hanem gyakorlatilag is. Azaz valóban a fiatalkorúak szakjogásza lesz a végzett hallgató. Ezt magam is taní tom Pécsett. A képzés másik területe a mediáció. Ennek lényege egyfelől a hely reállító igazságszolgáltatás, másfelől pedig - a gyermekvédelem és a polgári jog tekin tetében - a másiknak a meghallgatásának, a másik szemléletének és gondolkodás módjának megismerése. Ez a módszer egyébként egy jövőbe mutató probléma megoldás, hatékonyan összefüggésbe hozható a gyermekjogokkal.

Gyurkó Szilvia: Szegeden is van szak jogász képzés, aminek van gyermekjogi ele me, az viszont családjogi szakjogász kép zés. Abban is van egy blokk, ami a gyer mekjogokkal foglalkozik. Mindemellett ci vil szervezetek is kezdeményeznek olyan

képzéseket, amelyek traumaérzékenység gel, gyermekvédelemmel, gyermekjogok kal foglalkoznak. Sajnos, ezek sok esetben kiesnek az ügyvédek figyelmének köréből. Nagyon ritkán találkozom ezeken a progra mokon jogászokkal. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a bíróképzésben van kiala kult rendje ennek a szakirányú képzésnek. Találkozunk nagyon elkötelezett szakem berekkel a rendőr-, az ügyész képzés terén is. És végül, de nem utolsósorban az ügy védi kamarának is vannak képzései. Ám a gyermekjogi szakosodás felé forduló eltö kéltség eltökéltség - mivel az ügyvédek szá mára nincs olyan fajta kötelezettség, hogy speciális végzettséggel bíróak foglalkozza nak a fiatalkorúak ügyeivel vagy a gyermek korúaknak az ügyeivel - napjainkban még gyermekcipőben jár.

Az ügyvédek számára rendszeresített Clear Rights projekt hogyan illeszkedik a gyermekjogi ügyekben való képzésben? Gyurkó Szilvia: Ez egy olyan egynapos program, ami egy nagyobb online képzés nek a személyes blokkját valósítja meg. Húsz ügyvéd tud jelentkezni rá, és egy esz mecsere során foglalkoznak a gyermekek kel való kommunikációval, ügyvédi szerep felfogásokkal. Megvitatják, mi az, ami be folyásolja azt, hogy az adott ügyvéd ho gyan kezelei egy gyermeknek az ügyét, le gyen az egy olyan gyermek, aki konfliktus ba került a joggal vagy olyan, aki áldozattá vált. És ami speciális még ebben a képzés ben, az az, hogy gyermekkel együtt tartjuk. Az utóbbi években tulajdonképpen csak ilyen képzéseket csinálunk szakemberek nek, ahol érintett gyermek résztvevő is van. Nagyon hiszek abban, hogy úgy lehet a leg többet tanulni, hogyha egy gyermek is ott van és elsőkézből hallják a résztvevők azt, hogy ő mit lát, mit tapasztal, mit érez, ab ban ahogyan őt kezelik a felnőttek. Ez egyébként azért is nagyon fontos mert, hogy Lux Ágnes is meg Katonáné Pehr Erika kollégáim is mindig hangsúlyosan fel hívja a figyelmet arra, hogy maguk a gyer mekek sajnos sincsenek tisztában azzal, hogy milyen jogaik vannak és ők is felnő nek valamilyen módon... Munkám során azt tapasztalom, hogy azért is történik any nyi gyermekjogi jogsértés, mivel a gyerme kek sincsenek tisztában azzal, hogy velük mit nem lehet megtenni és mit lehet meg tenni. Nem tudatosul bennük, hogy velük

nem lehet kiabálni, nem jut eszükbe, hogy ezt vagy azt nem teheti meg velük a rend őrség, hogy például órákon keresztül be zárja őket, miközben nem szólnak a szüle iknek. Nem tudják, hogy nekik joguk lenne ahhoz, hogy legyen mellettük egy felnőtt, aki megfelelő módon tudja képviseli őket, hogy nekik joguk van elmondani a vélemé nyüket... Azt is figyelemben kell tartanunk, hogy a gyermekjogok nem elvont jogsza bályok, hanem szabályok gyűjteménye ar ról, mire van szüksége a gyermeknek ah hoz, hogy jól legyen. És hogyha a gyerme kek úgy nőnek föl - ráadásul Magyarorszá gon a szakellátásban, tehát a gyermekott honokból, lakásotthonokból kikerült gyer mekek felülreprezentáltak a gyermekkori bűnelkövetők között -, azoknak a gyerme keknek különösen sok élményük van arról, hogy az ő testük nem számít, hogy az ő jólétük nem számít. És sajnos sokszor a szakember sem tudja, hogy mit kellene csi nálni, de aki a gyermek mellett van, se mondja azt, hogy te figyelj, ez nem biztos, hogy így kéne csinálni.

Lux Ágnes: Az igazságszolgáltatással szembe kerülő gyermekeknek a nagy több sége Magyarországon sajnos még mindig nem a nevelőszülőknél van, hanem intéz ményben él. Ők nem tudják jogi értelemben a hangjukat hallatni, viszont annál nagyobb a gondjaik halmaza, amire már eleve az in tézménybe kerülnek, miután ilyen vagy olyan módon találkoztak az igazságszolgál tatással. Nemegyegyszer többféle szerep ben is, tehát hogy a gyermek egyszerre ál dozat is, elkövető is, meg szemtanú is lesz. Rájuk kellene hatékonyan segíteni. A Hel sinki Bizottság internetes oldalán a helsinki. hun-n el lehet érni ezt az ügyvédi kéziköny vet, amit éppen a gyermekekről szóló irány elv magyar átültetése kapcsán csináltak. Az államnak is fontos szerepe lenne abban, hogy a bizottsági irányelvben nemcsak a Be.-nek a módosítása volt a feladat, annak kapcsán hogy az irányelvnek megfeleljenek a tagállamok, hanem a képzésbe is szerepet kellene vállalniuk, és éppen a sokat kritizált Helsinki Bizottság mintegy állami feladatot lát el azzal hogy néhány évvel ezelőtt az ügyvédeknek szervezett gyermekjogi ügyekben képzést. Letölthető az általuk szerkesztett kézikönyv, ami szerintem azért nagyon jó, mert nem csak az ügyvédeknek ad segítséget, hanem bárki hasznosan tudja

forgatni: bíró is, ügyész is, igazságügyi szak értő is vagy bárki, aki a gyermekekkel talál kozhat, akár konfliktushelyzetekben is. A kézikönyv nagyon gyakorlatias is és in gyen elérhető. Sok olyan képzés is elérhető online módon, ami angol nyelven ugyan, de

ja azt a szíve hogy a barátját meg kell vé denie. El kell mindig gondolkodnunk az alapkérdésünkön: hogyan lehetne elérni azt, hogy a fiatalkorúak tisztában legyenek azzal, hogy melyek azok a cselekmények, amelyeket a Btk. szankcionálni rendel?

Tanuljuk: hogyan működik a világ körülöttünk. Miért nem tanuljuk meg az alapvető jogi intézményeket, amelyek szintén világunk fontos részei?

szintén ingyenesen hozzáférhető. Különbö ző egyetemek csinálták, a rendes képzése ken túl. Ilyen például a Genfi Egyetemé, a Harvardé. Ezekre a gyermekjogi képzésére lehet úgy jelentkezni, hogy teljesen ingye nes, akkor az ember nem kap igazolást ar ról, hogy ezt a virtuálisképzést elvégezte. Ám a – meglehetősen olcsó – fizetős válto zatot választva írásos igazolást kap a tanfo lyam elvégzéséről.

Katonáné Pehr Erika: A gyermekjogi képviselők integrált jogvédelmi szolgálat keretében is vannak foglalkoztatva Ilyen képzésen magam is részt vettem már ok tatóként. Sok szakember jön erre a kép zésre, függetlenül attól, hogy ténylegesen gyermekjogi képviselőként fog majd a to vábbiakban dolgozni. Jól összeállított képzési csomag áll rendlkezésre. A gyer mekjogi képviselők mesekönyv formájá ban és mindenféle tájékoztató füzetek for májában juttatják el a gyermekjogokkal kapcsolatos tudományt szülőkhöz és gyermekekhez. Mintegy húszezres gyer meksereg van érintve a gyermekvédelem terén. Ehhez mérten kevés a gyermekjogi képviselőknek a száma, de mégis próbál nak a gyermekotthonban, nevelőszülők nél nevelkedő gyermekek számára a tájé koztatást, egyáltalán gyakorlati ismerete ket valahogyan adni. Úgy gondolom, hogy ez is egy jó irány.

Van egy védencem fiatalkorú, tizenhét éves. Eddig vagyon elleni deliktumok mi att állt bíróság előtt, de legutóbb egy utcai verekedésbe keveredett, ahol egy barátját akarta megvédeni. Sajnos, csoportosan el követett garázdaság gyanúsítottjaként jött ki az ügyből. Hosszas beszélgetés árán si került neki elmagyaráznom, hogy miért követhet el bűncselekményt azzal, hogyha belekeveredik a verekedésbe, hiába diktál

Gyurkó Szilvia : Ez egy állatorvosi ló. Alapvetően felhívja arra a figyelmet, hogy hiába része nemzeti alaptantervnek az állampolgári ismeretek vagy társadal mi ismeretek, a nyitott bíróság program keretében pedig sok diák fordult meg a bíróságokon, hogy egy kicsit bele szagol jon ott a levegőbe. Tehát elvilekben tör ténik valami, de 1,8 millió gyermek van Magyarországon, feltehetően kilencven százalékuk nem tudja például azt sem, hogy 12 év a büntethetőségi korhatár arra, hogyha ő megüti a tanárát például, mert a közfeladatot ellátó személlyel szembeni büntethetőségi korhatár nem 14, hanem 12. Így tehát ha ő vidáman 6. osztályosként rálép a tanárnak a bütyké re, és az mondjuk egy vita hevében törté nik, akkor őt büntetőjogi felelősségre le het vonni ezért. A gyermekek életét alap vetően meghatározó jogintézményekről se nagyon kapnak tájékoztatást a gyer mekek. Nincsenek tisztában például az zal sem, hogy amikor7-8 évesen elküldi őket az anyukájuk kenyérért meg tejért a boltba, akkor ő egy polgárjogi szerződést köt, ami szerintem izgalmas, vicces, érde kes lehet a gyermeknek. Nagyon jól le hetne beszélni a gyermekeknek alap-jo gintézményekről, a beszélgetésbe bele lehet csempészni a gyermek jogokat is, tehát hogy tudd: neked mihez van jogod. Tanuljuk a biológiát, hogy tudjuk, ho gyan működik a testünk, meg a világ kö rülöttünk. Akkor miért nem tanuljuk meg az alapvető jogi intézményeket, hi szen az ugyanúgy a bennünket körülvevő világ fontos része. Én nem láttam még boldogtalan felnőttet azért, mert nem emlékezett a Pitagorasz-tételre, de látha tunk boldogtalan fiatal felnőttet, aki nem volt tisztában azzal, hogy bizonyos élet helyzetben mit tehet meg, mit nem.

A másik része a dolognak, az, hogy - és ez is szerintem társadalmi probléma - nin csenek alternatív megoldási ötletek. Példá ul terheltként résztvevő gyermek ügyében folyó büntetőeljárásban látom azt, hogy van egy konfliktushelyzet, ami resztoratív megközelítéssel megoldható lett volna. Te hát a büntetőjog érvényesül, természete sen, miközben mi társadalomként elmu lasztottuk azt a lehetőséget, hogy bíróság elé került gyermeknek megtanítsuk a sza bályokat, hogy felkészítsük őt az életre, hogy adjunk a kezébe lehetőségeket, mód szereket, technikákat arra, hogy hogyan tudja ezt elkerülni. Mi mulasztottunk, nem vállalunk érte felelősséget, a gyermek fog vállalni felelősséget egy büntetőjogi hely zetben és eljárásban. Szerintem ez nem korrekt. Évente 10-14 000 olyan gyermek van, aki ilyen helyzetbe. Nagyon sok olyan ügy van, amiben azt lehet látni, hogy a gyermek az, aki ott van büntetőügy kellős közepén, de hogy milyen társadalmi-csalá di-közösségi mulasztások történnek-nem történnek meg, arról már nem esik szó. A végén a gyermeknek kell vállalnia minde nért felelősséget, és ő egyedül lesz az, akitől mindent számonkérünk.

Katonáné Pehr Erika: Különösen a kis tinédzserkorban nagyon nehéz elkülö níteni a diákcsínyt a büntető törvény könyvben megfogalmazott cselekmények től. Nagyon keskeny a mezsgye, de hogy ha ezt az egész szemléletet letesszük egy nagy társadalmi elvárásba, akkor azt tu dom mondani, hogy 2003-ban volt elő ször, amikor megfogalmazódott a társa dalmi bűnmegelőzési program. Aminek most már nemzeti társadalmi bűnmegelő zési program a neve. Megjegyzem: egyet értettem volna, ha marad a társadalmi bűnmegelőzési program, mert valóban társadalmi szinten kell ezt kezelni, amiben számos résztvevő van. Az állam, az ön kormányzatok, civilek, egyházi résztve vők, karitatív szervezetek, tehát ez való ban egy össztársadalmi gondolkodást igé nyel. Ezen belül kiemelt szempont volt - a nemzeti bűnmegelőzési programban isaz áldozatok segítése, a bűnmegelőzés és a bűnismétlésnek a megelőzése. Számos pá lyázatot is kiírnak ez ügyben. Vannak bi zonyos üzenetek, hogy mit várnak el. Adott esetben például a megelőző pártfo gás intézménye is ebben fogalmazódott

gyakorlatilag meg. Én valóban ezt a resz toratív szemlélet hiányolom. Tehát hogy ilyen pályázatok legyenek kiírva. Emlékez tetném magunkat arra, hogy az oktatási területen is jogszabály ad lehetőséget az oktatásügyi közvetítésre. Nagyon jó lenne, ha a fegyelmi eljárások előtt ilyen eljárást vennének igénybe, lennének kortárs segí tők és mindenki gyakorolná ennek a hasz nát, hiszen itt a közösség is kap potenciát, az áldozat és az elkövető is kap társas megerősítést; ezáltal a közösség is úgy mond értékítéletet mond ki és tanul is be lőle. Tehát én maximálisan jónak tartom a szemtől szembe programot, más resztora tív technikákat. Jó lenne, hogy ez megho nosodjon a közoktatás, köznevelés és a gyermekvédelem területén. Tehát van egy nemzeti stratégia, szerintem csak az ezek hez kapcsolódó hangsúlyok nincsenek igazán a helyükön.

Szóba került az előzetes pártfogó felügyelő. Mennyire hatékonyan működik ma ez az intézmény Magyarországon a bűnmegelőzés terén, illetve a bűnismét lés megelőzésére?

Katonáné Pehr Erika: Három pillére van a bűnmegelőzésnek. Elsődleges, má sodlagos, harmadlagos. Itt az elsődleges a megelőzés, meg a már bűnelkövetőknél a segítésnél, tehát a másodlagos megelőzés ben van a nagy szerepe. Amikor ezt beve zetésre került 2015-ben a gyermekvédelmi rendszerben, és amikor konkrétan szabad ságvesztéssel is sújtható szabálysértést, il letve bűncselekményt elkövetett fiatalko rúakról, gyermekkorúakról van esetünk ben szó, ilyenkor mindig egy pártfogó ér tékeli az ő megelőzési veszélyeztetettsé gét. Tehát megvannak azok a szempon tok, ami alapján értékelik, és kirendelik gyakorlatilag a párfogót mellé, hogy egy más szempontú segítséget is kapjon, párt fogolási tervben teljesítsék a magatartási szabályokat, amit elvárnak tőle. Illetve van egy szociális munkás, aki szintén mind esetmenedzser támogatja. Tehát ez egy többoldalú támogatás. Amikor bevezet ték, 2015-ben, nagy kérdés volt, hogy ez a gyermekvédelmi rendszer része legyen vagy az igazságszolgáltatásé. Én gyermek védőként azt mondom, hogy nagyon jó helyen van itt a gyermekvédelmi rendszer ben. Megnéztem az adatokat: 2019-es ada tokat találtam, 610 ügyben rendelték el a

megelőző pártfogást, ezen belül gyermek korúval szemben 132 esetben, fiatalkorú val szemben pedig 478 esetben. Szerintem jó a hely a gyermekvédelmi rendszerben. Amit hozzá tudunk tenni, az az, hogy mi lyen magatartási szabályokat határoz meg gyakorlatilag a gyámhatóság, nyilván a pártfogónak a véleményére hagyatkozva. Itt szerintem bőven lehetne bővíteni az eszköztárat. Nem csak a közösségi foglal koztatóra gondolok, hanem a resztoratív szemléletre, önismeretre, konfliktusmeg oldásra. Én a megelőző pártfogásnak a szolgáltatási oldalát bővíteném, hogy ez eredményes legyen és változatlanul a gyer mekvédelemben hagynám.

Az EU Alapjogi Chartája első számú szempontként jelöli meg a gyermek min denek felett álló érdekét. Mit jelent ez a fogalom?

Katonáné Pehr Erika: Ha elméleti oldal ról nézzük, akkor ezt jelenti: minden eset ben a gyermek hosszú távú legjobb érde két kell gyakorlatilag érvényesíteni szol gáltatásokban, vagy hatósági döntésekben.

Az ENSZ gyermekjogi egyezménye „a gyermek mindenek felett álló érdeké”-ről beszél. Szerintem ez az akkori korszellem patetikus felfogását is tükrözi. Az ENSZnek a 1996-os európai gyermekjogi egyez ménye már „legfőbb érdekről” beszél, a gyermekjogi bizottságnak a kommentárja szintén „legfőbb érdekről” beszél, és a gyermekvédelmi törvény ezt átvéve szin tén, de a Ptk. családjogi könyve a gyermek „elsődleges érdekeiről” beszél. Szerintem ebben nincs is semmi gond, mindezek együttesen a gyermek valóban legfőbb ér dekéről szól, ami önmagában az érdekek nek a halmaza. Ebben van a legnagyobb nehézsége, tudniillik hogy itt a gyermekjo gokat nem lehet elkülönülten kezelni, ha nem ez valóban olyan – miként Gyurkó Szilvia szokta mondani -, mint egy gom bolyag, ha ki akarjuk húzni az egyes gyer mekjogokat, akkor gyakorlatilag maxi mum szöszösödik, de nem esik szét a gombolyag. Talán arra lehet hivatkozni, amit az ENSZ gyermekjogi egyezménye mond, és akkor nem keverünk bele érzel meket, hogy gyakorlatilag ez alanyi jog. Tudniillik, hogy a gyermekeknek arra van joga, hogy ezt az igényét, hogy rá tekintet tel hozzák meg a döntéseket, adottnak kell tekinteni és el kell fogadni. Van egy értel

mezési elv, miszerint ha a jogszabályok nem egyértelműek, a gyermek javára kell dönteni. Ez nagyon szépen bent van pél dául az új nemzetközi magánjogról szóló törvényben is: ha ütköznek a jogszabá lyok, akkor azt kell választani, ami a gyer meknek a legkedvezőbb. Ami azonban szerintem minden jogalkalmazó számára egy fontos elvárás hogy a gyermek érde

mondani a gyermek „legjobb érdekeinek”, mint mondjuk egy pszichológus, egy szo ciális munkás, a szülője vagy mint maga a gyermek. A többes szám is sok értelme zésre ad okot: egy gyermeknek is lehet több olyan érdeke, ami más 10 éves korá ban, vagy mások az érdekei 10-18 éves korig, amikor gyakorlatilag átlép a felnőtt kor küszöbén már, de kiskamaszként kez

optimálisabb állapotának a megteremtése, de törekednek rá, hogy szempontokat kap junk. Én nagyon várom ezeket a szempon tokat, kíváncsi vagyok rá, hogy kiben, mi fogalmazódik meg. Nyolc évvel ezelőtt a szakdolgozatom elkészítéséhez végeztem egy kutatást a tököli Büntetés-végrehajtási Intézetben. Ez részben azzal foglalkozott, hogy feltárja, kiben bíznak meg és kihez fordulnak segítségért a fiatalkorú fogvatar tottak. A legnagyobb meglepetésemre, na gyon kevés elítélt említette a nevelőjét vagy az ügyvédjét. Ki nyújt segítséget a fiatalko rú elítélteknek, ha nem ők?

két ki kell mutatnom, mérlegelnem kell, és az adott döntése indoklásában bele kell foglalnom, hogy miként mérlegeltem a gyermek rövid és hosszú távú érdekeit, meghozott döntésemnek milyen hatása van pro és kontra, és voksolnom kell. Te hát ez végig kell vinnem. Ez a legnehe zebb, hogy ugyanis miként mérlegelem a gyermeknek a hosszú távú érdekét, példá ul egy örökbe fogadásnál. Otthagyom-e a nevelőszülőnél vagy azt mondom: lehet, hogy a nevelőszülőtől való elhozatal az adott esetben traumát okoz, de a gyermek hosszú távú érdeke mégis az, hogy egy tel jes családba kerüljön. És akkor itt két gyermekérdek ütközik. A nehézséget az jelenti, hogy a gyermek érdeke önmagá ban is az összes érdeket magába foglalja. Mindezt természetesen indokolni kell. Ezt elvárja az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága, amikor be kell számolni.

Lux Ágnes: Ugye az egyezmény „best interest of the child”-ot mond. Tehát hogy a gyermek „legjobb érdeke”. Szerin tem itt azért a magyar fordítás pontosítás ra szorul. Egyrészt a „mindenek felett álló” egy kicsit valóban patetikus is, meg hát nehezen megfogható is. Szerintem az angol eredeti ebből a szempontból sokkal inkább próbál segíteni a jogalkalmazás ban, mert hogy „érdekeit” mond. Az is fontos dolog, hogy magyarul nem egészen jól hangzik. De a „legjobb érdekei” válto zat is nehézkes. Többen elég régóta pró bálkozunk, hogy ez ne így legyen magyar ra fordítva, mert hogy ez félrevezetheti és kevéssé segíti egyébként az alkalmazót. Lehet, hogy egy igazságszolgáltatásban résztvevő szakembert teljesen mást fog

di. Mennyi minden változik az alatt a 8 év alatt, amíg mondjuk lehet egy büntető ügye, nyilván extrém hosszú, amikor is a hosszú eljárás során különböző szerepek ben kerül bele, különböző cselekmények kel találkozik...

Gyurkó Szilvia: Egyrészt elmonda nám, hogy van egy gyermekjogiegyezmeny.hu internetes oldal, ahol a gyermekjogi egyez ménnyel kapcsolatos minden dokumen tum elérhető magyar és angol nyelven. Ott a 2014-es átfogó kommentár is, ami kifejezetten a gyermek legfőbb érdekéről szól. Amikor bármilyen eljárásban valaki azt mondja, mondjuk szülőként, hogy én pontosan tudom, hogy a gyermekemnek mi az érdeke, akkor nekem kigyullad ott egy vészcsengő, hogy így biztos-e, hogy így van, vagy pedig azt gondolja, hogy neki van egy bizonyos érdeke, azt szépen rávetíti a gyermekére és akkor onnantól kezdve mi így egy szimbiózisban vagyunk, és működünk.

Katonáné Pehr Erika: Az EU Alapjo gi Ügynöksége többször vizsgálta a gyer mekbarát igazságszolgáltatás érvényesülé sét, és azon belül azt, hogy hogyan mérle gelik, értékelik a gyermek legfőbb érdekét. Arra jutottak, hogy talán segítené a tagálla mokat, ha adnának egy szempontsort, hogy mit kell mérlegelni a gyermek legjobb érdeke megállapításakor, az adott konkrét esetben. És igaz, hogy nem tudjuk meg mondani, mi a gyermek legjobb érdeke, mert ez nem egy elvont fogalom, bár nyil ván mindenek felett álló érdek. Azt gon doljuk, ez nem minden gyermek adott élet helyzetében meghozandó hosszú távú, leg

Gyurkó Szilvia: Nehéz reintegrálni azt, aki soha nem volt integrálva a társadalom ba. Hiába írja elő a jogszabály a reintegráci ót, a reszocializációt és egyebet, amikor olyan fiatalokról van szó, akik már gyer mekkorukban jellemzően azt élték meg, hogy nem kellenek senkinek, nem illenek bele a társadalomba, nem fontosak, hogy csak magukra vagy csak azokra számíthat nak, akikkel azonos az értékrendjük, példá ul egy gang vagy klikk, akár bűnszervezet. Tehát az a csoport, ahol biztonságban van nak, hiszen ott kaphatják meg azt az él ményt, hogy szerethetőek, úgy jók, aho gyan vannak. Mindannyian erre az élmény re vágyunk, és ha ezt nem kapjuk meg a családunkban, a közösségünkben, akkor máshol keressük. Igazából ennyire egysze rű. Az ügyvédek nem bizalmi személyek, hiszen nem találkoznak velük eleget. Az ügyvédek, főleg a kirendelt védőügyvédek nem invesztálnak ezekbe a kapcsolatokba. Nem fontos számukra az, hogy a fiatal pontosan értse azt, amiről beszélnek. Egy nyelven beszélgetnek, de mégsem értik. Le het, hogy akkurátusan és pontosan fejezik ki magukat, minden terminológia a helyén van, de azok a gyermekek, akikkel beszél nek nem értik meg, hogy mi történik velük. Nem értik a felfüggesztettet, nem értik a döntéshozatalt, nem értik, hogy minek mi a következménye. Törhetnek pálcát felet tük vagy feltehetik a kérdést, hogy mit tud nak másként működtetni, hogyan tudnak máshogyan működni annak érdekében, hogy ez ne így legyen. Kifejezetten ösz szeszorul a szívem, amikor Tökölre, meg arra a helyzetre gondolok, amit mondtál.

A beszélgetés teljes egészében itt hallgatható meg:

Olyan fiatalokról van szó, akik már gyermekkorukban azt élték meg, hogy nem kellenek senkinek, nem illenek bele a társadalomba...

Az ügyvédség elementáris érdeke, hogy tagjai szolidárisak, kollegiálisak legyenek egymáshoz

A jogtanácsosi és ügyvédi tevékenység pozitív egymásra hatására épülő életútja, a gazdasági és a cégjog avatott képviselőjeként egyebek között Debrecen és térségének fejlesztése érdekében végzett szakmai tevékenysége elis meréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapta a köztársasági elnöktől ez évi március 15-i ünnep alkalmából. Miután elolvastam a kezembe adott, dr. Varga Péter, a debreceni Varga és Molnár Ügyvédi Iroda vezető je részére kiállított díszes dokumentum fenti sorait, óhatatlanul a kezdetekre terelődik a szó. Kitörölhetetlen emlék ként bukkan fel benne a rendszerváltás során bekövetkezett jelentős folyamat, a jogtanácsosok kamarai integráci ója. Mint kiderül, dr. Varga Péter ennek a ma már szinte történelmi változásnak egyik aktív közreműködője volt, az akkori igazságügyi miniszterrel, dr. Kulcsár Kálmánnal, valamint a részletek kidolgozásáért felelős akkori minisz ter-helyettessel, dr. Sárközi Tamással tárgyaló csapat tagjaként. S természetesen szóba kerül szülővárosának, Debrecennek a jelentősége is, amely máig meghatározó módon van jelen életében. Nem csak azért, mert itt szüle tett, itt járt iskolába, erős családi kapcsolatok is ehhez az igen sajátos jellemzőkkel rendelkező városhoz kötik, itt él és dolgozik, szellemisége, tájékozottsága, jogi kapcsolatai és ügyei, és nem utolsó sorban a Debreceni Ügyvédi Kamarához (aminek jelenleg elnökhelyettese), valamint a Magyar Ügyvédi Kamarához kötődő erős szálai (a MÜK elnökségének tagja) országos kitekintésű összefüggésekbe helyezik szakmai életét. És akkor álljunk meg itt egy pillanatra, mert egy személyes mozzanatba is szeretnénk olvasóinkat beavatni. Jelen sorok írójának, még hajdanvolt teológiai tanulmánya idején a Biblia Újszövetségének görögül írott szövegét eredeti formájában kellett megismernie, azaz olvasnia, fordítania, értelmeznie. És mindezt dr. Varga Péter néhai édesapja, a nagy tekintélyű tudós teológiai professzor, dr. Varga Zsigmond által írott – a teológiai oktatásban ma is használatos - újszövetségi görög nyelvköny véből, valamint az általa szerkesztett görög-magyar szótár segítségével tudta diáktársaival abszolválni. Az apai háttér kitörölhetetlen nyomokat hagy az ember életében. Máig feledhetetlen a fiú számára az a hihetetlen nagy és felelős ségteljes munka, amit a tudós apa az új magyar bibliafordítás újszövetségi bizottságának vezetőjeként végzett. S ez is nyilvánvalóan komoly hatással volt dr. Varga Péter ifjúságára. Most is felemlíti: sose felejti: mindig rácsodálkozott édesapja dolgozószobájának falán, a roskadozó könyvespolcok ölelésében szemet vonzó Munkácsy zseniális kép tri lógiájához tartozó Jézus Pilátus előtt című megrázó alkotásának másolatára... És milyen az élet: már „befutott” ügyvédként, maga is részt vehetett e kép Kanadából történt hazahozatalának rendkívül bonyolult jogi ügyleteinek felgöngyölítésében. Kicsit neki is része volt abban, hogy ma már a híres trilógia együtt van a debreceni Déri Múzeumban, s méltó körülmények között csodálhatják meg a látogatók...

Hogyan került az ügyvédi pályára?

Kora gyerekkorom óta nagy örömöt szer zett másokat megismerni, mások gondjait, bajait megoldani, mások gondjaival foglal kozni. Ugyanakkor nagyon vonzott a múlt, a régi történetek, szokások megismerése is. Így a pályaválasztási terveim elsősorban előbb a régészet, majd a tanári, orvosi pálya, végül – nem utolsósorban apám és nagy apáim példája nyomán – a református lelké szi pálya körül mozogtak.

Nem készültem jogi pályára. A családban az egyetlen jogász dédnagyapám volt, aki az MTA jogásza volt. Én végül a teológiára fel vételiztem, fel is vettek, de aztán belső egy

házi problémák miatt nem ott kezdtem meg felsőfokú tanulmányaimat. Egy barátom kezdeményezésére mentem el felvételizni a jogi karra, ahová fel is vettek. A jogi pályáról addig semmilyen információm nem volt, sorsszerűen kerültem a pályára, s voltakép pen az egyetemen vált számomra ismertté, hogy mit is választottam.

Azt gondolom, hogy két okból vált szá momra szimpatikussá a jogi pálya: egyrészt úgy éreztem, hogy eredeti pályaválasztá somhoz hasonlóan lesz alkalmam arra, hogy a munkámat sok-sok személyes kap csolat építésével, mások problémáinak megoldásával végezzem. Másrészt rögtön észleltem, hogy ez a hivatás számomra na

Beszélgetés dr. Varga Péterrel, a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökhelyettesével

gyon érdekes határvonalán helyezkedik el az elméletnek és a gyakorlatnak: miután a jog a gyakorlati életviszonyok „leképezése”, az élet jó megismerése nélkül jó jogász sem lesz az emberből. Utóbb pedig felismertem, hogy az alapjául szolgáló rendkívül színes életviszonyok miatt a gazdasági jog még in kább alkalmas arra, hogy az élet – időnként már-már „egzotikus” – területeivel is isme retséget köthessek. Nagy szerencsének mondhatom, hogy ez így is történt.

A jogi egyetem elvégzése után előbb szövetkezeti, vállalati jogtanácsos, majd jog tanácsosi munkaközösségi jogtanácsos vol tam, s ügyvéddé azon jogszabályváltozás folytán váltam, amellyel a ’90-es évek elején a jogtanácsosi munkaközösségek beolvad tak az ügyvédségbe. Nagyon örültem, ami kor ezzel, az eddig számomra zárt ügyvédi hivatás kapui megnyíltak előttem.

Mit gondol arról, hogy többen úgy látják: az ügyvédség magányos foglalkozás, miután az igazságszolgáltatás rendszerén belül az ügyvéd az, aki teljesen független entitás, amely egyedül és kizárólag ügyfelé nek érdekeit hivatott figyelemben tartani, érvényesíteni?

- Több okból nem éreztem magam magá nyosnak e pályán soha. Egyrészt immár negyvenöt éve legjobb barátommal, dr. Molnár Pállal dolgozhatom együtt, akivel a családjaink között fennálló, több generá cióra visszanyúló baráti kapcsolatunkon túl szakmai örömeinket, bajainkat és két ségeinket is mindig megosztjuk egymás sal. Ez nagy adomány.

Másrészt az irodám mindig egy bará ti-szakmai műhelyként működött, egy kicsit – orvosi hasonlattal élve – klinikai modell ként. Nálunk a jelöltek, illetőleg az irodánk kal együttműködő ügyvédek és az alkalma zott ügyvéd kollégák oldják ezt a magányos ságot, kölcsönösen segítettük-segítjük egy mást. Így azok a viszontagságok, amelyek az ügyvédi pályán az emberre várnak, sok kal jobban feldolgozhatók, s az örömök is közösek ebben az alkotó műhelyként mű ködő közösségben.

Egyébként pedig ezen kívül – a Magyar Ügyvédi Kamara néhai, nagyra becsült elnö ke, dr. Horváth Jenő nyomán én is vallom, hogy az ügyvédség – bár féltve őrzött füg getlenségét szem elől sosem tévesztve –szervesen kapcsolódik az igazságszolgálta táshoz, s ezért csak a többi hivatásrenddel

együtt gondolkodva, együttműködve tudja végezni munkáját. Ha ez sikerül, segíti elke rülni ez is az ügyvéd szakmai elszigetelődé sét, magányosságát.

Ma mennyiben, miben módosítaná fiatal korban kialakított képét az ügyvédségről?

Fiatal koromban nem túl nagy rálátásom volt az ügyvédségre. Első képeim elsősor ban olyan klisék voltak, amiket az ember filmekből, regényekből ismer meg. Sok és látványos szereplés, kvázi színészi teljesít mény, s ennek szakmai hátteréről vajmi ke vés érdemi információ.

Ehhez képest a szakmába csöppenve az embernek azt kell észlelnie, hogy ez, egy nagy felkészültséget igénylő, rendkívül nagy fele lősséggel járó hivatás, amelyet csak akkor ér demes művelni, ha az ember kellően igényes, nagy a munkabírása és rendelkezik megfelelő nyitottsággal, kapcsolatteremtő, empátiás, konfliktuskezelő képességgel és türelemmel mások problémáival kapcsolatosan.

A kívülállónak nincsen valós képe arról – s így természetszerűen fiatalkoromban nekem sem volt –, hogy milyen nehézségei és szépségei vannak ennek a hivatásnak. Ezekkel az ember a maga teljességében csak évek alatt kell, hogy szembenézzen, s csak ekkor alakul ki reális képe az ügyvédségről, amikor először kerül szembe az első igazi, nagy pozitív élménnyel, a Csikszentmihályi Mihály pszichológus által oly fantasztikusan megfogalmazott „flow élménnyel”. És te gyük hozzá: amikor az ember első, nagy szakmai kudarcát is túlélte.

Mi indította arra, hogy annak idején egy olyan nehéz szolgálatot, mint a kamarai el nökhelyettesség, elvállalja?

Az indítékok a régmúltra nyúlnak vissza. Amikor a ’90-es években – ez manapság már jogtörténet - az ügyvédi és a jogtanácsosi munkaközösségi kar egyesülése szóba jött, akkor a már fentebb nagy tisztelettel említett Horváth Jenő elnök úrral, továbbá dr. Bánáti Jánossal és nem utolsó sorban nagyra becsült barátommal, néhai Asbóth Ede kollégámmal és még néhány további kollégával együtt azon munkálkodtunk, hogy az egyesülés teljes har móniában megtörténjék, s hogy azokat a ta pasztalatokat, amelyeket működése során a két kar a szerzett, kölcsönös előnyök szerzése érdekében ez a két kar megossza egymással.

Azt gondolom, hogy a beolvadó jogta nácsosi munkaközösségek annak idején új

színekkel gazdagították az ügyvédség karak terét, személetmódját. A mi csapatunk talán egy kissé hangsúlyosabbá tette az ügyvéd ség tevékenységében a gazdasági jogot és szemléletet.

A viszonylag nagy, beolvadó jogtanácso si munkaközösségi létszámra tekintettel ké zenfekvő volt, hogy annak képviseletében legyen jelen a helyi ügyvédi vezetésben egy volt JMK-s jogtanácsosból lett ügyvéd is, aki segít a beolvadók tapasztalatainak fel használásában. Így lettem elnökhelyettes Debrecenben.

Akkor – az egyik első elnökségi ülésen – azt mondtam, hogy ez az egyesülés akkor ér véget, amikor már senki sem fogja tudni, hogy melyik kolléga volt az egyesülés előtt „régi ügyvéd”, vagy vált az egyesüléssel „új ügyvéddé”. A változás szerves voltát bizo nyítja, hogy immáron legalább húsz éve be következett ez az ideális állapot.

Ugyanakkor úgy érzem, hogy a gazdasági jogászi és vezetői tapasztalataimnak a kamara hasznát tudja venni. Azt hiszem, hogy a vá zolt, viszonylag sokszínű szakmai múltam miatt vannak olyan sajátos szempontok, amelyekkel még tudom gazdagítani a kamarai vezetés munkáját. Ezért csinálom most is.

Külön érdekessége az életnek, hogy azó ta a jogtanácsosok ismét komoly szerephez jutottak az ügyvédség életében a jogtaná csosok ügyvédi kamarához tagként való csatlakozásának törvényi lehetővé tételével.

Hova helyezné el saját területi kamaráju kat a hazai színes kamarai palettán?

A Debreceni Ügyvédi Kamara 1875-ben jött létre. Nagy hagyományokkal rendel kező, jogi egyetemi székvárosban működő kamaraként úgy gondolom, hogy jelentős szerepet játszik a kamarai közéletben –amint arról éppen az Ügyvédek Lapja egyik korábbi lapszámában, a közgyűlé sünkről készült beszámoló részeként el nökünk, dr. Lampé Zoltán részletes képet adott. A Debreceni Ügyvédi Kamara lét száma és elhelyezkedése folytán fontos szerepet tölt be térségünkben is, de talán mondhatom, országos vonatkozásban is. Ehhez hozzásegíti egyebek között az is, hogy Debrecen az ország második legna gyobb városa, jelentős hallgatói létszámú jogi karral a rendkívül sokrétű képzést kíná ló egyetemen, amelyen csak a 2022-ben fel vett egyetemisták létszáma a külföldi hallga tókkal együtt elérte a 10 000 főt (ld: https://

hirek.unideb.hu/node/12731). Ezen kívül a város jelentős kulturális helyszín. Két szín ház, állandó zenekar és kórus, önálló képtár, múzeum teszi színessé a város kulturális életét. S ne felejtsem el hozzátenni: emellett egyre kedveltebb pénzügyi, üzleti befekteté si helyszín is. Ezek – a város gyors fejlődé sére és gazdasági-kulturális pezsgésére te kintettel - mind-mind felértékelik a helyi ügyvédség, s ezzel a kamara szerepét is. Létszáma alapján a Debreceni Ügyvédi Kamara a Budapesti Ügyvédi Kamara után folyamatosan az ország 2-3. legnagyobb te rületi kamarája. Kamaránk aktívan részt vesz az országos, a Magyar Ügyvédi Kama ra életben, ahol a Debreceni Ügyvédi Ka marát az elnökségben két fő is képviseli (az elnök, dr. Lampé Zoltán s az elnökhelyettes, inter júalanyunk, dr. Varga Péter - a szerk). Igyek szünk folyamatosan a területi kamarai prob lémákra vonatkozó információkat és impul zusokat adni a MÜK részére. Ugyanakkor azokban a kérdésekben pedig, amelyek or szágosan felvetődnek, folyamatosan megfe lelő tájékoztatást adunk a mi helyi kamarai tagságunk részére. Ezzel szeretnénk felké szíteni őket arra, hogy a mindenkori válto zásokat megfelelően tudják kezelni.

Milyen a debreceni kamarai tagság életko rának megoszlása? Milyen a nők-férfiak aránya?

Kamaránkban az életkori statisztika azt mu tatja, hogy a kamara legnagyobb létszámú korcsoportja középkorú. A 30-34 évesek korcsoportja harminc fő, harmincöt-har minckilenc évesek korcsoportjába ötvenegy fő, a negyven-negyvennégy évesek korcso portjába kilencvenkilenc fő, a negyven öt-negyvenkilenc évesek korcsoportjába hat van fő, az ötven-ötvennégy éves korosztály ba negyvennyolc fő tartozik. Ez azt jelenti, hogy a kamarában a középkorúnak tekinthe tő harminc-ötvennégy éves korosztály a négyszázharminc fős kamara létszámában kétszáznyolcvannyolc főt tesz ki. A harminc év alattak heten, míg az ötvenöt év felettiek százharmincöten vannak. A Debreceni Ügy védi Kamara tagjai között százkilencvenhét nő és kétszázharminc férfi kolléga van.

Milyen összetételben dolgozik a tagság?

A kamarában jelenleg öt egyszemélyes, ti zenöt társas iroda dolgozik, a többi kolléga egyéni ügyvédi keretek között működik. A KATA adójogi szabályok változása miatt

a kamara vezetése úgy látja, hogy az irodák száma jelentősen meg fog nőni. Budapesti mércével mérve a Debreceni Ügyvédi Ka mara területén nagy irodák nincsenek.

Milyen a fogadtatása, presztízse az ügy védségnek a megyében?

A megyében hagyományosan jó a fogadta tása és presztízse az ügyvédségnek. Az ügy védség folyamatos partneri együttműködési viszonyban van a társ-hivatásrendekkel, ille tőleg a Debreceni Egyetem Állam- és Jog tudományi Karával. A kamara több tagja ténykedik - ügyvédi praxisa mellett – egye temi oktatóként is. Ez természetesen ko moly szakmai elismerés a kamara oktatást végző tagjai és az egész kamara részére. A kamarai rendezvényeken rendszeres meghí vottak a társhivatásrendek képviselői. Töb ben közreműködnek közülük a kamarai ok tatásban, illetőleg szívesen látott vendégei a kamara tagjai részére rendezett kötetlenebb rendezvényeinek. A kamara folyamatosan tájékoztatást kap a társ-hivatásrendek gya korlatának változásairól. A helyi sajtó rend szeresen hírt ad a Debreceni Ügyvédi Ka mara életének nagyobb jelentőségű híreiről, választásokról, személyi változásokokról, egyéb eseményeinkről.

Milyennek látja a hazai ügyvédség helyze tét a hivatásrenden belül, különös tekintettel olyan jellemzőkre, mint például egység, megosztottság, szolidaritás, közöm bösség, egymásra utaltság?

Azt gondolom, hogy az ügyvédségi hivatás rend belső helyzetének változására alapvető hatást gyakorolt az utóbbi évtizedek robba násszerű létszám növekedése. Korábban szokásos volt – elsősorban a területi kama rák tagjaként működő - ügyvédséget belter jességgel vádolni. Ez a vád manapság már nem hangzik el senkitől.

A létszám bővülése a vidéki ügyvédségé nél is megszüntette azt a fajta, ügyvédek között fennálló átláthatóságot, amely ön magában is egyfajta fegyelmező erővel bírt. Emellett a közvetlen emberi kapcsolatok ekkora létszám mellett sokkal kevésbé tud ják összetartóvá tenni az ügyvédi társadal mat, mint az korábban megszokott volt. Ma – a korábbi viszonyokhoz képest – kicsit nagyobb a távolság az egyes ügyvédek kö zött, talán kevesebb az alkalom, hogy egy más munkájáról, emberi habitusáról képet alkothassanak. A korábbihoz képest még

individuálisabbá vált az ügyvédi szakma. Valószínű emiatt érzik sokan úgy, hogy en nek szükségszerűen a magányosság érzésé vel kell járnia.

Ezt a helyzetet fokozta a COVID jár vány, amely az egész társadalomra nézve egyfajta bezárkózást, befelé fordulást ho zott magával. Az, hogy meglehetősen ma gas arányban a személyes tárgyalások he lyett az online értekezlet vált az általánossá, illetőleg, hogy az online oktatás szinte főszabállyá vált, s a „jelenléti oktatás” az ügyvédi továbbképzésben és jelöltoktatás ban szinte kivételes lett – tegyük hozzá: ko rábban ismeretlen volt ez a fogalom –, nem segít abban, hogy az ügyvédek közötti sze mélyes kapcsolatok nagyobb szerephez jus sanak. Ennek megfelelően, az olyan fogal mak, mint egység, megosztottság, szolidari tás, közömbösség, egymásrautaltság, egé szen másként értelmezhetők, mint koráb ban, a jóval kisebb ügyvédi létszám mellett. Ezekben a kérdésekben korábbi időszak ban az ügyvédek hivatásrenden belüli szak mai és közösségi élményei sokkal nagyobb szerepet játszottak, mint manapság.

Úgy gondolom, hogy a mostani, kissé egymástól izolált helyzetben a kamarának abban is jelentős szerepe lehet, hogy tagjai nak a figyelmét ráirányítsa: az ügyvédségnek elementáris érdeke fűződik ahhoz, hogy ne legyen megosztott, hogy a kar tagjai szolidá risak, kollegiálisak legyenek egymáshoz. Hi vatásrendünknek sokkal kedvezőbb esélyei vannak a szakmai és társadalmi érdekérvé nyesítés terén, ha az ügyvédek egymásra nem elsősorban konkurenciaként, hanem az azonos hivatásrendnek végsősoron azo nos érdekekkel rendelkező tagjaiként tekin tenek. A hivatásrendi értékek tudatosításá ban és megőrzésében is sokat segíthet az erős összetartozás érzése.

Azt tapasztalom, hogy a társas irodai keretek fogékonyabbá teszik az ügyvédet az összetartozás, szolidaritás érzés megé lésére, azzal is, hogy az egymásra utaltság pozitív módon jelenhet meg a szakmai gondolkodásukban. Én – lehet, hogy ki csit idealista módon – hiszek abban, hogy a társas irodáknak nem csupán rezsikö zösségként kell szolgálniuk, hanem főként olyan emberi és szakmai kapcsolatok for rásai lehetnek, amelyek jobbá teszik az ember mindennapjait. Hiszek abban, hogy a társas iroda ma is lehet meghatározó ügyvéd-egyéniségek generációkon át ható,

iskolateremtő szakmai műhelye. Ez pedig a kérdésben szereplő egység, szolidaritás, pozitív értelemben vett egymásra utaltság kérdésében is meghatározó lehet egy ügy véd gondolkodásában.

Milyennek látja a hazai ügyvédség helyzetét a hivatásrenden kívül: a társ-hivatásrendek és a közvélemény megítélésében? A társ-hivatásrendek általános megítélése az ügyvédi hivatásrendről véleményem szerint pozitív. Az, hogy a jogalkotás és jogalkalmazás terén időnként a különböző hivatásrendek aktorainak akaratától füg getlenül bizonyos konfliktus helyzetek ke letkeznek a jogász szakma sajátosságaiból következően, a rendes működéshez hoz zátartozik. Ahogy azt már említettem, mi után mindannyian az igazságszolgáltatás szereplői vagyunk, ennek a nagy rendszer nek a részeiként azzal tehetjük egymásért és egyben saját magunkért a legtöbbet, ha mindig a másik oldal helyzetébe beleélve magunkat, kollegiálisan keressük közös problémáink megoldását. A kölcsönös tisztelet, előzékenység és türelem - szok tam tanítani jelöltjeimnek - jótékonyan hat a szakmai eredményességre.

A társadalom megítélése az ügyvédséggel kapcsolatosan tapasztalatom szerint alapve tően pozitív. Ahogy én látom, a jogkövető közönség alapvetően bizalommal fordul ügyvédjéhez, s mindaddig szakmai hozzáér tést, jóhiszeműséget feltételez az ügyvédről, amíg ellenkező tapasztalatot nem szerez.

Ugyanakkor ezt az általános megítélést egyes ügyfeleknél nagyban befolyásolja az, hogy az adott személy milyen saját, egyedi tapasztalatokkal rendelkezik az általa igény be vett ügyvéddel kapcsolatosan, egy-egy ügye intézésével összefüggésben.

Ezért nagyon fontos egyrészt az, hogy a megelőlegezett bizalmat az ügyvéd a megbízása teljesítése során szakszerűsé gével, tárgyszerűségével, lelkiismeretes ségével meg tudja őrizni. Másrészt, hogy kommunikációja az ügyféllel folyamatos és konstruktív legyen. Ez utóbbi egyéb ként a bizalom megőrzésében is komoly segítséget nyújt.

Vannak-e olyan elvárások a hazai ügyvéd séggel szemben, amelyek véleménye sze rint irreálisak és vannak-e olyanok, ame lyek reálisak, és teljesítendők lennének az ügyvédség részéről?

Ennek a kérdésnek a megválaszolhatósá ga teljesen attól függ, hogy milyen merí tést alkalmazunk, azaz mely hangokat tekintünk az ügyvédség sorskérdései kö zül relevánsnak. Természetesen vannak, akik hangját meg kell hallgatni, s vannak hangok, amelyek olyan távolról jönnek, hogy nem feltétlenül kell rájuk figyelni.

A meghallgatandó hangok között ter mészetesen elsősorban a jogkereső kö zönség és a társ-hivatásrendek hangját értem.

Tapasztalatom szerint a jogkereső kö zönség és a társhivatásrendek elvárásai nem olyan kérdések körül forognak, hogy egység, megosztottság, szolidaritás, kö zömbösség. Azok elsősorban az ügyvédi munka minőségével, módjával és gyorsa ságával függenek össze. Ezekkel mindad dig egyet is lehet érteni, amíg az ügyvédi tevékenység jobbá tételét szolgálják.

Az előbb említett körök részéről –természetesen a hagyományosan meglé vő elvárásokon túl - egyre inkább elvárás az ügyvédek részéről új technológiák igénybevétele a nagyobb produktivitás érdekében. Egyre inkább elvárás az, hogy egy-egy iroda szakmailag specializálód jon. Általános elvárás a számítástechnika, korszerű kommunikációs technika kész ségszintű alkalmazása. Az utóbbi évtize dek elvárása az ügyfelek részéről a lega lább egy-két nyelv tárgyalási szintű isme rete, illetőleg az EU jog megfelelő szintű ismerete. Ezek véleményem szerint ab szolút érthető, teljesíthető elvárások. Ezen kívül gazdasági jogászként azt látom - nem belemenve a részletekbe -, hogy a gazdasági jog területén, az elvárá sokkal kapcsolatosan az utóbbi időben talán a legkényesebb kérdés az, ahogyan megbízói oldalról sokan az ügyvédi hiva tás helyett az ügyvéd pusztán-csupán szolgáltatásként történő igénybevételéről gondolkoznak. Azaz: ügyvédet csak egy fajta „szerződésautomataként” kívánják igénybe venni. A potenciális ügyfél oly kor szinte teherként éli meg az egyéniesí tésre irányuló ügyvédi szakmai törekvé seket, urambocsá, a megbízás teljesítése során felvetődő ügyvédetikai aggályait. Talán különösnek tűnik, de „szerződésa utomataként” történő igénybevétellel kapcsolatosan akaratlanul a ’90-es évek Házi Jogtanácsadó kiadványával kapcso latos ügyféligényekre kell gondolnom...

Melyek a mindenképpen megőrzendő ér tékek?

Az ügyvédség nehéz értékválasztások előtt áll a következő években. Azt gondo lom, hogy mindkét lehetséges végletet el kell kerülnie.

Egyrészről az ügyvédség nem zárkózhat be a saját szakmai múltjába, tradícióiba, módszereibe, mert ezt a társadalmi és gazda sági környezete nem teszi lehetővé. Más részről: ugyanakkor nem teheti meg azt, sem, hogy hagyományait teljes egészében elvetve csak a modern kor elvárásainak telje sítésére törekedjék. Ebben a kérdésben a kompromisszum híve vagyok. Azt gondo lom, hogy az ügyvédségnek nem szabad ki zárólag szolgáltatóként tekinteni önmagára, meg kell őriznie a hivatásrend erkölcsiségét s annak tudatát, hogy az igazságszolgáltatás integráns részét képezve milyen speciális fe lelősség hárul e hivatásrendre, meg kell őriz ni az ügyvédi öntudatot, valamint a hivatás rendi önazonosságot és emberközeliséget.

Rendkívül lényegesnek tartom, hogy az ügyvédség – mint a jogállamiság fontos sze replője – a függetlenségét megóvja. Ebben rendkívül fontos szerepe van az ügyvédi önkormányzatiságnak, amelynek megőrzé se kiemelt feladatunk.

Milyen változtatásokra kell majd összpon tosítani?

Rövid távon most az új ingatlan-nyilvántartá si szabályozás és a jogi személyek nyilvántar tására vonatkozó új szabályozás állítja nagy feladat elé az ügyvédséget. Ezen kívül hosz szú távon a jogi szabályozás folyamatos vál tozása, valamint az egyes rendszerek infor matikai fejlesztése napról-napra új feladato tokat hoz, ezekre összpontosítania kell az ügyvédségnek. Ahogyan azt már említettem, természetesen folyamatos feladattal látják el az ügyvédi kart a jogkereső közönségnek és az igazságszolgáltatás többi szereplőinek te vékenységünket jobbá tevő, teljesíthető elvá rásai is. Ezek tekintetében a kamarának rend kívül fontos feladata a teljesítendő feladatok folyamatos vizsgálata, a prioritások felállítá sa, adott esetben a keretek meghatározása.

Hogyan látja a budapesti, nagyvárosi és a kisebb településeken élő ügyvédek élet helyzetét, a sokfelől „hátrányosnak” jel lemzett állapotát?

Az ügyvédség ugyanolyan rendkívül sokré tegű, mint a társadalom egésze. Nagyon ko

moly szakmai és gazdasági különbségek vannak jelen egyidejűleg az ügyvédi társada lomban. Azt gondolom, hogy ugyanakkor valamennyi kamarában – legyen az főváro si, nagyvárosi, vagy kisebb településen élő – a jól felkészült, kapcsolatépítésre képes, az alapvető működést megalapozó tőkével rendelkező ügyvéd a mai, egyébként na gyon nehéz gazdasági helyzetben is megta lálja helyét az ügyvédi pályán.

Miután Magyarországon a gazdaság struktúrája még mindig meglehetősen fő város- és nagyváros centrikus, objektíve meg kell állapítani, hogy a fővárosban és a nagyobb településeken működő ügyvédek szakmai és potenciális gazdasági lehetősé gei nagyobbak, ugyanakkor éppen ezeken a településeken jóval nagyobb a gazdasági verseny is.

Ez természetesen egyidejűleg azt is je lenti, hogy a kistelepüléseken működő ügy védek gazdasági kiszolgáltatottsága jelen tősen nagyobb, s amikor bizonyos szakmai szabályok azonos gazdasági terheket rónak a fővárosi, nagyvárosi ügyvédre és a kistele pülésen működő ügyvédre, azt ez utóbbi gyakran sokkal nehezebben tudja teljesíteni.

Milyen a kis létszámú kamarák általános helyzete, önértékelése, önmegbecsülése, önfenntartási hajlama?

A kamarai költségek - még súlyos takaré kossági intézkedések mellett is – e kamarák nál fajlagosan magasabbak, így a kisebb ka marák helyzete relatíve kedvezőtlenebb, mint a nagyobb kamarák helyzete. Ugyan akkor: tapasztalatom szerint az EU-ban is alapelvi jelentőségű szubszidiaritás elve, mint a működést meghatározó koncepcio nális alapelv, a területi kamaráknál változat lanul a tagság alapvető igénye, így a területi kamarák ragaszkodnak létükhöz. Ennek megfelelően önértékelésük, önmegbecsülé sük, önfenntartási hajlamuk töretlen. Amint erre a MÜK működése során volt példa, előfordulhat, hogy pillanatnyi gazdasági ne hézségek miatt átmeneti támogatásra szo rulnak, de ennek segítségével - önfenntartá si hajlamukra alapozva – képesek helyreállí tani működésüket.

Pandémia, háborúság a szomszédban milyen a megyei ügyvédség közhangulata? A megyei ügyvédség a társadalom egészéhez hasonlóan, egyrészt meglehetősen rétegzett, másrészt a pandémia miatt egy kicsit intro

vertáltabb lett a járvány előttihez képest. Ezért csak szórványos benyomásaink lehet nek a megyei ügyvédség közhangulatáról.

Elsősorban a jelenléti oktatás és a kama rai rendezvények alkalmai azok, amelyeken a kollegák megnyilvánulnak.

A kollégák ugyanolyan nehezen élik meg azokat a gazdasági és geopolitikai bizonyta lanságokat (orosz-ukrán háború, energiavál ság, infláció stb.), amelyek egyébként az egész európai közvéleményt manapság fog lalkoztatják. Ezek természetesen az ügyvédi praxisok gazdasági helyzetére is rányomják bélyegüket.

Természetesen ezen kívül mindenkit ki emelten foglalkoztatnak a mindannyiónkat érintő, a szabályozási környezetet alapvető en átformáló folyamatos, nagymennyiségű jogalkotás fejleményei, a gyakran követhe tetlenül hirtelen jött változások (ezek között kiemelten az informatikai rendszerek gyors egymásutáni cseréje).

Mint korábban már szóltam erről, nagy visszahangot váltott ki a kamaránknál is a KATA hirtelen változása, amely várhatóan tömeges formaváltásokhoz fog vezetni, nő az irodai formában működő ügyvédek aránya.

Fia is ügyvéd. Hogyan hagyományozódik egy hivatás apáról fiúra? Együtt, egy irodá ban dolgoznak. Mik a tapasztalatai ezzel kapcsolatban?

Azt gondolom, hogy sok előnye van annak, ha az ember gyermeke közvetlen tapasztala tokkal rendelkezik az apja hivatásáról. Ugyanakkor nagy veszély az – különösen, ha az apa viszonylag elismert szakember -, hogy a következő generációra „árnyékként” vetül reá az apa szakmai ismertsége. Ne künk ezt hála Istennek úgy sikerült elkerül ni, hogy fiam – ösztönzésemre – önálló irodát nyitott, s tőlem eltérő néven (kettős utónévvel) folytatja ügyvédi gyakorlatát. Ugyanakkor az, hogy fizikailag egy helyen vannak irodáink, nagyon gazdag lehetősé get nyújt arra, hogy szakmailag együttmű ködjünk, kölcsönösen éljünk a konzultáció előnyös lehetőségével. Azt gondolom, hogy a generációk egymásutánisága egy szakmá ban egyedülálló lehetőséget ad arra, hogy a következő generációnak már alapinformá cióként rendelkezésére álljanak olyan szak mai és emberi tapasztalatok, amelyeket pél dául én, mint első generációs ügyvéd csak hosszú, sokszor kudarcokkal terhes szak mai életút után szerezhettem meg.

Ügyvédjelölteket, pályakezdő fiatal ügyvé deket mivel indítana hivatásrendi útjukra?

Azt mondanám nekik: nagyon nehéz, de szép hivatást választottatok. Munkátok ban legyetek alaposak, pontosak, szaksze rűek és jogszerűek. Legyetek empatiku sak, de következetesek a megbízóitokkal kapcsolatosan. Helyezzetek nagyon ko moly hangsúlyt a megbízótokkal való fo lyamatos, korrekt kommunikációra. Ké pezzétek magatokat folyamatosan. Legye tek az igazságszolgáltatás többi szereplő jével mindig kollegiálisak. A reátok bízott drága kincset – amely a hivatásotok füg getlensége, becsülete és az ügyfeleitek bi zalma – híven őrizzétek meg, s legyetek mindig nyitottak a kreativitásra, a fejlődés re, az emberi kapcsolatokra.

Hogyan látja összességében hivatásrendje jelenét, jövőjét?

A hivatásrendünk hála Istennek él és virul. Sokan elparentálták már a múlt rendszer ben politikai-ideológiai okokból, a mosta ni rendszerben a tagsági létszámunk túl növekedésének rémképével, de vélemé nyem szerint – nem bagatellizálva meglé vő nehézségeinket – az ügyvédség fenn maradásához és töretlen fejlődéséhez nem fűződhet kétség. Nyilvánvaló, hogy azok a hangsúlyok, amelyek az én generációm ál tal megismertek voltak ebben a hivatás ban, eltolódnak. Nagyobb hangsúlyt kap a hivatás gyakorlása során az ügyvédség szolgáltatói karaktere. Ahogyan már emlí tettem, fontosabbá válik az új technológi ák igénybevétele a nagyobb produktivitás érdekében. Egyre inkább várható az egyes irodák szakmai specializációja. A jövő ügyvédségének tevékenysége még inkább a számítástechnikára, korszerű kommunikációs technikákra épül. A mos taninál még nagyobb igény lesz a jövő ügyvédi irodájában az iroda és az ügyfél, valamint az ügyvédek közötti együttmű ködésre, illetőleg ezek átláthatóságára.

Mindemellett – ismét csak hangsúlyozni tudom – nagyon fontosnak tartom, hogy hivatásunk alapértékei változatlanul fenn maradjanak és ne csupán az egyéb szolgál tatási ágazatokban szokásos etikai normák határozzák meg az ügyvédi hivatás gyakor lásának kereteit, hanem fennmaradjanak hi vatásrendünk – lehet, hogy egyesek szerint konzervatív – értékes szabályai is.

Portré dr. Bihary Tiborról

Az ügyvéd és festőművész

Vagy festőművész és ügyvéd?

Amikor szerkesztőségünkben eldöntöttük, bemutatjuk olvasóinknak dr. Bihary Tibor ügyvédet, aki egyébként szép képeket is fest, még nem gondoltuk, hogy mennyire melléfogtunk. Azt gondoltuk eredetileg, hogy milyen érdekes dolog, amikor egy olyan nagyon is racionális hivatásban élő ember, mint az ügyvéd, kikapcsolódásként, hobbyként festeget. Aztán amikor egy kicsit jobban utána néztünk a dolgoknak, azaz szokásosan felkészültünk egy baráti beszélgetésre, láttuk, mekkorát tévedtünk. Nem abban, hogy Bihary Tibor sikeres ügyvéd, hanem abban, hogy azt hittük, a festészet, a képzőművészet számára csupán kedvtelés. Helyesbítünk: lehet, hogy ő így éli meg, de amit aztán képeit áttekintve láttunk, meg vele hosszasan elbeszélgetve tőle hallottunk, azt bizonyította, hogy személyé ben bizony ritka jelenséggel találkoztunk. Igen, egy sikeres ügyvéddel és egy igazi művésszel. Aki ráadásul még olyan szerény is, hogy amikor eme felismerésünknek próbáltunk hangot adni, nagyon határozottan elhárította ezt a meg közelítésünket. Csupán: „csak szeret festeni” - mondta. Nos, mi már tudjuk, ez az (ön)jellemzés nem fedi a valóságot. Igazi művész, ügyvédi talárban (is). És ami meghökkentő: igazi ügyvéd, festő palettával és ecsettel-festőkéssel a kezében (is), amikor a vászon előtt áll és szabad teret enged egy olyan látásmódnak, ami legtöbbünknek nem ada tott meg. Nos hát, így nyitva marad a kérdés, kivel is beszélgettünk? Az ügyvéd-festőművésszel vagy festőmű vész-ügyvéddel. Vagy tán lehet egy és ugyanaz az ember mindkettő? Döntse el a kedves olvasó! Ehhez a döntéshez nagyszerű lehetőség kínálkozik egy képeinek helyet adó kiállítás meglátogatásával, amely a Budapesti Ügyvédi Kamara szervezésében október 13-tól november 9. között mutatja be az eddigi festményeiből készült válogatást.

Ugyan kisfiam, meg is kell élni valamiből...

Már kamaszkorában foglalkoztatta a gon dolat, hogy esetleg művészeti tanulmá nyokba kezdjen. A gimnáziumi években lelkesen járt a Dési Huber István Kép zőművész körbe és grafikusi karriert kép zelt el magának. Ehelyett jogi egyetemre ment, és azóta is ügyvédként dolgozik. –tudjuk meg egy korábbi kiállítása nyomán közzétett vallomásából. De vajon mi kész tette erre a nagy váltásra - kunkorodik ben nünk a kérdés, amikor a Bihary és Balassa Ügyvédi Irodában – egy kitűnő kortárs épí tész ugyancsak fantáziadús tervezésű házá ban bérlik a helységeket – beszélgetünk vele, aktákkal és festményeivel körülvéve.

Annyit mond el nekünk a kezdetekről, hogy viszonylag prózai az ok, az ismert szülői instrukció: „ugyan kisfiam, hát meg is kell élni valamiből, valami tisztességes pályát kellene inkább választani”. Azóta többektől hallotta már, hogy az ő pályavá lasztásuk is hasonlóan indult és csak ké sőbb, kerülőutak után próbálkoztak mű vészi ambíciók kibontakoztatásával.

Néhány éve, baráti unszolásra aztán mégiscsak elővette a rajzeszközöket és Breznay András tanítványaként a Budai

Rajziskolában kezdte újra a közeledést a képzőművészethez. Újra „tanulópadba”

ült és annyi év után ott folytatta, ahol va lamikor a k é pzőműv é szkö rben abba hagyta. De vajon miért? Annyira hiány zott neki a festészet?

Bandi bácsi rettentő büszke lenne rá Hiányzott is – avat be bennünket emléke titkaiba, ugyanakkor hajtotta a kíváncsi ság is, hogy miről is szól a festészet, „ha az ember komolyan veszi”. Volt gyerek korában egy szeretett rajztanára, dr. Be

lák András, aki bár jogász volt, de „vala milyen 56-os ballépése miatt” nem gya korolhatta a szakmáját, ezért rajzot taní tott általános iskolásoknak. Nem melles leg festőművész volt. Ő mondta valame lyik szülői értekezleten, hogy „ha ez a gyerek jogászi pályára is megy, biztos abban, hogy egyszer még előveszi az ecsetet”. Akkor nem gondolta volna – te szi hozzá –, de igaza lett. Most a Budai Rajziskola festő felnőttk épzésének II. évfolyamát „erősíti”. Visszanézve a kez detekre, mosolyogva jegyzi meg: „Bandi

bácsi rettentő büszke lenne rá, de ezt már vele nem tudom megbeszélni”.

„Élvezem és próbálom megérteni a színek páratlan sokféleségét és variációinak vég telenségét” - írja egy kiállítási prospektus ban. Az emberben felvetődik a kandi kí váncsiság: vajon ez egyfajta menekülés a jog szigorú világából? Felfoghatjuk így is – nyugtat meg bennünket. Egészen más jellegű koncentrációt igényel a rajzolás és a festés, egy egyedi kompozíció vagy egy harmonikus színpaletta kialakítása - avat immáron be a festőművészet rejtelmeibe. A napi jogi problémákat pillanatok alatt teljesen elfelejti, amikor elkezd a papírra vagy a vászonra összpontosítani...

Kiút a zsákutcából

Ismét idézzük egy másik nyilatkozatából: „Nagy élvezettel tölt el a festészet múltjá nak és jelenének is a tanulmányozása, hogy a stílusok, ismert és kevésbé ismert művészeken, műveken, műfajokon túlme nően a festészeti technikák, a mesterfogá sok, a színkezelés és képalkotás gyakorla tának részletei. Egy-egy motívumot vagy festészeti feladatot hogyan oldottak meg a híres és kevésbé híres elődök vagy a kor társak, függetlenül attól, hogy hány év vagy évszázad választja el őket egymástól. Így akár 4-500 évet is lehet utazni, pedig a téma lehet, hogy pl. csak az „orr”, vagy az „önárnyék”. Aztán ezek után az ember ecsetet ragad és maga is próbálkozik”. Már-már arra gondolunk, hogy a festői technika részletei, az ezekben való kiiga zodás, ezek megfelelő alkalmazása szinte olyanok, mint egy jogi eset tisztázása, megoldása... Ugyanaz a sikerélmény lenne egy ugyanazon személynek?

Van hasonlóság – merülünk bele a spe ciális, egyedi részletekbe, bár erre így nem gondolt volna – segít megérteni bonyolult dolgokat. Elmondja, ahogy haladt előre a festői tanulmányaiban, eleinte visszatérő él mény volt, hogy egy-egy részlet, rosszabb esetben az egész kép tekintetében valahogy zsákutcában érezte magát. Ilyenkor szokta kérdezni festőtanárát, hogy „gyufával, vagy ollóval oldjuk-e meg a problémát”. Ő ehe lyett segítette a probléma értelmezésében és megoldásában „és kint voltam a zsákut cából”. Utóbb egyre gyakoribb élménye, hogy már a kép felvázolásakor tudja, hogy hová szeretne eljutni a képpel. És ez egyre többször sikerül is neki.

Két hivatás egy ember Továbbra is az a kérdés izgat bennünket: ügyvédi hivatás és alkotó művészet, eseté ben: képzőművészet az átlagember sze mében olyan mesze esnek egymástól, mint Makó vitéz Jeruzsálemtől. Mégis, ho gyan lakozik meg egy ugyanazon ember ben az ultraracionális jogász és a szabad, minden kötöttségtől mentes művész?

A látszat ellenére a festészet nem min den kötöttségtől mentes, sőt nagyon is sok kívülről talán nem érzékelhető sza bály jellemzi – tudjuk meg a szakmai-mű vészi részleteket. Zenei hasonlattal élve, kicsit olyanok ezek – segít megérteni a bonyolult összefüggéseket –, mint a ze nei harmóniák mög ött „az önmagában porszáraz összhangzattan”. Ha a művész kellő ok nélkül átlép a kialakult szabályo kon, hamis lehet a kép is. A néző lehet, hogy nem is érti, hogy miért zavarja a látvány, vagy éppen fordítva, azt nem érti, hogy miért hat rá pozitívan egy kép. „A bennem lakozó jogász amúgy nagyon sokat segít abban, hogy meghalljam és tudjam helyén kezelni ezeket a szabályo kat. Pipacspiros művészsálat vagy bőrta risznyát sem hordok, a jogász azért eb ben is felülkerekedik.”

De mégis, mégis… érdeklődünk to vább: egyenlő súllyal éli meg a kettőt? Vagy az egyik nagyobb súllyal határozza meg az életét, mint a másik? Nem kérdés – próbálja csillapítani kíváncsiságunkat, „természetesen jogász vagyok, a festé szettel való ismerkedés csak kirándulás valami más dimenzióba. Vagy éppen más dimenzióban...”

Mivel az ő esete meglehetősen egyedi, nem hagyjuk magunkat, tovább érdeklődünk: vajon mennyire befolyásolja a művész életszemlélete a jogászét? És a jo

ről jön valami rend iránti igény, ami ösztönösen megjelenik a képben is. Néha ezt szándékosan kell visszaszorítanom.”

A látszat ellenére a festészet nem minden kötöttségtől mentes, sőt nagyon is sok, kívülről talán nem érzékelhető szabály jellemzi.

gászé a művészét? És akkor kapjuk az érdekes választ, amelyre bevezetőnkben utaltunk: „Művésznek azért nem tekinte ném magam, és úgy érzem, hogy a festé szeti barangolásaim a jogászi gondolkodást nem befolyásolják. Fordítva viszont jogos a kérdés: néha azt veszem észre, hogy belül

A művészi sokoldalúság vonzásában

E ponton úgy éreztük, külön hosszú be szélgetésben kellene arról érdeklődnünk, vajon miben kellene szándékosan vissza szorítani magát? Ám haladunk tovább és próbálunk „szakmázni” egy kicsit, azt tu dakoz ó dván, vajon milyen fest é szeti,

grafikusi stílust kedvel? Általá ban: képzőművészeti munkásságának szaka vatott értékelői miként határozzák meg festői habitusát? Megtudjuk, hogy szim patikus számára a precíz ábrázolás – ta lán ez is a jogászi háttérrel függ össze? -, emiatt nem riad meg a figurális vagy tér beli ábrázolásoktól, de a gyors, impresz szív festészet is közel áll hozzá. „Korai még engem festőként értékelni, de a folt szerű, töredezett, pasztózus festésmód, amihez inkább való a festőkés, mint az ecset, azt hiszem jellemző rám”.

Tanulmányozva képeit, úgy látjuk, hogy többféle stílusban születnek meg festmé nyei. Nem vagyunk szakavatott műelem zők, de laikusként is látunk nagybányai is

kola stílusra emlékeztetőket városképeket, aztán tengerpartokat, tópartokat, vizeket, felhőket, téli természeti képeket, csendéle teket, balatoni nádasokat, csónakokat, vi torlásokat (sokat). Aztán aktokat, portré kat. Sőt: nonfiguratív, kubista stílusban fo gant és absztrakt képeket, meg még szürre ális motívumokat is (kerékpár a felhőkön, csonka test a zongora és rajta a nyitott kot ta előtt), mi több: groteszk elemeket is, mint például Munkácsy „Ásító inas”-a mo biltelefonnal. Az is érdekes, hogy képei nagy része színes festmény, másik része fekete fehér grafika, rajz... Erre a sokrétű ségre, változatosságra viszonylag egyszerű a válasz – segít eligazodnunk –: a festőok tatásnak vannak bizonyos technikai, tema tikai és stílusismereti állomásai, amik nem hagyhatók ki. Így természetesen születnek alkotások a klasszikus technikákkal, a ha gyományos műfajokban és a művész tesz kirándulásokat a különböző stílusirányza tok terén is. Ez utóbbi egyébként rendkí vül izgalmas kihívás, mondja. „Az ember hirtelen benne találja magát egy híres előd festményében. Elég szemtelenség például odafesteni Munkácsy ásító inasa fülére egy mobiltelefont vagy Fényes Adolf kendős parasztlánya elé egy lapto pot Google logóval, de amíg addig eljut az ember, úgy lát bele egy híres műbe, ahogy másként lehetetlen.”

Megnyugvás és kiegyensúlyozottság Képei döntő többsége megnyugvást, ki egyensúlyozottságot, megbékélést sugall, még valahogy a nonfiguratívak is. És ezt feltehetően nem csak mi „látjuk bele” s vélekedünk úgy, hogy ő maga is valóban ilyen, amikor képzőművészként enged betekintést mindabba, ami benne van, hi szen maga is megfogalmazza: „Ez min den bizonnyal nem véletlen és a karakte remből eredhet”.

„Keresgélem a kulcsot, ami nyitja a jó képek titkát. Időnként hallom csörögni, de azért még nincs meg. Meg az is látszik lassan, hogy több kulcs is van” – írta évekkel ezelőtt egy önvallomásban. Va jon megtalálta-e a kulcsot azóta? És tény leg több kulcs van? Úgy fogalmazott, hogy egyre többször találja meg és egyre biztosabb abban is, hogy több kulcs van, már csak azért is, mert nincs két egyfor ma képi megoldás, még pontosan ugyan arra a tárgyra sem.

Dialektikus látásmód és életforma

A világot, amely bennünket körülvesz, a festőművész szempontjából alapvetően változatlannak látja. Egy jegenye árnyéka a földúton, a zöld abrosz reflexszíne a mázas cserépváza alján vagy a szemhéj domborúsága felső megvilágításban „ugyanaz a festői kihívás a jövő héten is, mint volt a quattrocentoban”.

És hogy miként látja kőkemény jo gászként, mi több: a jog területének hiva tásrendileg is elkötelezett legszabadabb gyakorlójaként: milyen az a világ, amely

bennünket körülvesz? E tekintetben már sokkal keményebben fogalmaz: „Megle hetősen ijesztőre fordult és az egyén igencsak eszköztelennek érzi magát a globális és a hazai problémákat látván.”

A vele val ó besz é lget és sor án olykor úgy é reztük, hogy szeml é lődő, megfi gyelő alkat. Aztán meg azt gyanítottuk, inkább olyan ember, aki a kö rülm é nye ket alakító szem é lyis é g. Ön é rt é kel é se szerint alapvető en ink ább a kö rülm é nyeket alakító szem é lyis é g, de a fest é szet szerinte é ppen, hogy szeml é lőd é sre

é s a l átottak ki é rt é kel é s é re nevel. Min denesetre é rdekes párosítás egy ugyana zon ember eset é ben.

Vajon az ilyen összetett látásmóddal megáldott ember mit lát a világból, ami kor ügyvédi irodájában asztalánál ül és bonyolult jogi ügyeket intéz? Erről any

üzenet, hogy meg kell találni az egyen súlyt a tanult szakma é s a hobby kö z ö tt.

A művészi, alkotói tevékenység üze nete pedig az a környezet és a világ felé, hogy keressük a szépet és élvezzük annak harmóniáját. Ő ezt két dimenzióban, a vásznon próbálja meg. „Ha a kép ezen túl még valami további üzenetet is hor doz, elégedett lehet a festő.”

Ahogy ügyvédként látja a világot Általános vélekedés: az igazságszolgálta

vagy egy hat ó ság, sem az ügyf é l előtt. Ennek ellen é re ugyanúgy a legmagasabb szakmai színvonalon tudja csak elk é p zelni az ügyv é di munkát, „ ebb ől nem adn é k le akkor sem, hogy ha bor ít é kolható n é ha, hogy minden erőfe szít é s eredm é nytelen lesz, vagy az ügy

nyit tudunk meg, hogy mivel kizárólag gazdasági jogi ügyekkel foglalkozik az iroda, egy-egy komolyabb ügy, nagyobb tranzakció jól tükrözi az adott ágazat pil lanatnyi állapotát. Egészen más jellegű ügyeik voltak a ’90-es években, amikor a rendszerváltás után kinyílt a magyar gaz daság a külföld előtt. Utóbb a konjunktú ra óriási munkaterhe jelentette a hétköz napjaikat, aztán feladták a leckét a külön böző válságok, végül egészen máshová jutottak mára.

tás rendszerén belül az ügyvéd teljesen független entitás, amely egyedül és kizá rólag ügyfelének érdekeit hivatott figye lemben tartani, érvényesíteni. Dr. Bihary Tibor mindig jogász csapatokban dolgo zott, úgy tanulta meg a szakmát az idő sebb kollégáktól. Ma is azt hiszi, hogy több jogász közös bölcsessége sokkal in kább garancia a helyes szakmai válaszok megtalálására, mint a mégoly felkészült egyéni produkciók. Nem gondolja, hogy egy ügyvéd az ügyfele érdekének képvi selete miatt „magányosabb”, mint egy vállalati jogtanácsos, egy ügyész, egy köz igazgatásban dolgozó kolléga, vagy akár maga a bíró. Azt tartja helyesnek, ha mindenki a maga helyén teszi a dolgát a megoldás érdekében.

Arr ó l is sz ó t ejtettünk, hogy milyen a hazai ügyv é ds é g helyzete, presztízse a hivatásrenden kívül: a társ-hivatásren dek, a kö zv é lem é ny megít é l é s é ben. Egy

Több jogász közös bölcsessége sokkal inkább garancia a helyes szakmai válaszok megtalálására, mint a mégoly felkészült egyéni produkciók.

Amikor pedig műtermében, képei fe stékjei, ecsetjei között tesz-vesz és azon gondolkodik, hogy az őt körülvevő világ mely szeletét fesse meg, rajzolja meg, ez a fajta művészi alkotómunka visszaviszi valami időszámítás előtti nyugalmi álla potba, ahová alig szűrődik be valami a mából. Épp ez benne a fantasztikus és a pihentető – enged betekintést ezekbe a fontos pillanatokba.

Jogi, ügyv é di tev é kenys é g é nek l é nye g é t abban látja, hogy az ügyekbe fekte tett energia, a szakmai minős é g megkö vetel é se, hosszú távon maradandó ért é ket teremt. Koll é gái számára talán az is

é lm é ny é t osztotta meg velünk ezzel kapcsolatban, amelyben szerinte benne van a válasz. Nemr é g megjegyezte neki valaki, akivel frissen ismerkedett meg, hogy úgy meg van lepve, mivel ő és fe les é ge milyen kedves emberek, úgy mond annak ellen é re, hogy mindketten ügyv é dek... „Szomorú, hogy sokak szá mára az ügyv é d mindig kím é letlenü l r ámenős, agresszív és d ö rzs ö lt ember, akit jobb messze elkerülni.”

Mára vilá goss á vá lt – ért é keli a jelen helyzetet –, hogy a legjobb, legalapo sabb ügyv é di teljesítm é ny sem garantál hatja felt é tlenül a sikert sem egy bír ó ság

f é l nem é rt é keli, hogy milyen minős é gű jogi szolgá ltat ást kapott”.

„Egymásra vagyunk utalva, ez é rt adott esetben fontos, hogy az ügyvédség egységesen is tudja hallatni a hangját. Máskor meg megdöbbent, amikor bíró sági folyosón egy kolléga nem köszön, vagy a tárgyalóteremben vállalhatatlanul viselkedik, mert úgy é rzi az ügyfele érdekeit azzal is képviseli, ha a kollégát ellenségesen kezeli.” Irodájukban több pályakezdő is dolgozik. A fiatal kollégák számára átadandó értékek között náluk első helyen mindig a szakmaiság, a felké szültség fontossága áll. Evidencia a kol legialitás követelménye is. „Velünk nem fordulhat elő, hogy az ellenérdekű kol légát ne vegyük észre a folyosón.”

V é gül a hazai ügyv é ds é g általános helyzet é ről besz é lgetve egyebek mellett elmondja, voltak pillanatok az elmú lt é vekben, amikor meglepőd ö tt, hogy az ügyv é ds é g nem áll ki határozottan vala milyen aggályosabb állami int é zked é s sel szemben. Máskor meg ö r ö mmel konstat álta, hogy é ppen ellenkezőleg, kiáll egy-egy ügy é rt. Fontosnak tartja ezt, é s egyben azt is, hogy az ügyv é ds é g megő rizze f üggetlens é g é t a mindenkori hatalommal szemben é s ellen tudjon állni az esetleges külső befolyásolási kí s é rleteknek.

KRIMINALISZTIKA

Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett tudományos fejlődés jelentős kihatással volt a nyomozással összefüggő eszközök re és módszerekre is. A magyar és külhoni ismeretek folyamatosan bővülő tárháza olyannyira kitágult és átalakult, hogy kí vánatossá vált egy széles spektrumú, friss szellemű nyomozási útmutató, egy modern tudományelméleti összefoglaló a kri mináltechnika és a krimináltaktika körében.

A tankönyv három fő részből áll. Az első a kriminalisztikai alapvetéseket, legfőképpen a kriminalisztika fogalmát, tudomá nyági kapcsolódásait, történetét, elveit, szakirodalmát tartalmazza. Ezt követi a krimináltechnikai fejezetek csoportja, majd a harmadik fő részben krimináltaktikai módszerekről olvashatunk. Ezen rész utolsó fejezetében (mintegy összefoglalás he lyett) rámutatnak a szerzők a gyakorlatban előforduló kriminalisztikai hibákra, a tudományág nemzetközi tendenciáira, a jövőbeli fejlesztési lehetőségekre, a várható elmozdulási irányokra.

A szerkesztők és a Kiadó reményei szerint a kötet nemcsak a joghallgatóknak, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem diákjainak jelent majd hasznos olvasmányt tanulmányaik során, hanem nyomozási „zsinórmértékünket” jó szívvel fogadják és forgatják majd a gyakorló jogalkalmazók, a praxist folytató bűnüldözők, bírók, ügyészek, ügyvédek, büntetés-végrehajtá si alkalmazottak, a biztonsági szférában dolgozók és az elméleti kutatók, egyetemi oktatók is. Végső soron pedig minden múltfürkésző, valóságfeltáró, igazságkereső olvasó.

A nyomtatott könyv ára: 6. 510 Ft Az elektronikus könyv ára: 3. 286 Ft (A ludovika.hu weboldalon vagy az üzletében történő (elektronikus könyv megvásárlására kizárólag vásárlás esetén 20% kedvezményt biztosít a Kiadó a www.ludovika.hu weboldalon van lehetőség) a bruttó fogyasztói árból)

A könyv megrendelhető a Ludovika Egyetemi Kiadó honlapján e-mailben, vagy megvásárolható a könyvesboltjában:

A Ludovika Könyvesbolt címe: Nyitvatartás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Oktatási Központ hétfőtől csütörtökig: 7.30-16.00-ig, 1083 Budapest, Üllői út 82. pénteken: 7.30-13.30-ig Tel.: + 36 1 432 9000 / 20444-es mellék E- mail: vasarlas@ludovika.hu webhely: https://webshop.ludovika.hu/

Szállítási feltételek

Postai kiküldés esetén a csomagpontra történő kiszállítás díja 1.500,- Ft, a házhoz szállítás díja 2.000 Ft. 15.000 Ft feletti megrendelés esetén a postaköltség felszámítása nélkül küldi meg a Kiadó a csomagot. Kiszállítás esetén utánvételes, illetve online bankkártyás fizetési módot biztosít a Kiadó. A könyvesboltjában készpénz és bankkártyás fizetésre is van lehetőség.

A megrendeléssel, szállítással kapcsolatos további információk megtalálhatóak a Kiadó honlapján vagy kérjék a kiadói munkatársak segítségét a vasarlas@ludovika.hu e-mail címen.

(Ludovika Egyetemi Kiadó, 2022, 624 o.+ 350 o. QR-melléklet, B/5-ös keménytáblás formátum)

Hozzászólás a kamarai érdekérvényesítés dilemmáihoz

Az Ügyvédek Lapja 2022/4., július-au gusztusi számban megjelent dr. Becker Ti bor, a Komárom-Esztergom Megyei Ügy védi Kamara elnöke, a MÜK elnökségi tagjának A kamarai érdekérvényesítés dilemmái című véleménycikkhez kívánok néhány észrevételt fűzni.

Magamról csak annyit, hogy még a Ká dár rendszerben, 1980 elején, harminckét évesen kerültem be az ügyvédi karba, negy venkét éve praktizálok. Ebből könnyen megállapítható az életkorom. Akkor lettem ügyvéd, amikor még a megyei kamarai tag létszámokat az igazságügyi miniszter állapí totta meg. Somogy megye DNY-i, az or szág egyik legszegényebb régiójában élek.

A sajtóban megjelent cikkekre nem szoktam reagálni. Most azonban figyelem mel elolvasván az idézett BeckerTibor írást, nemkülönben dr. Bánáti János MÜK el nöknek Harag és elfogultság nélkül című szer kesztőségi jegyzetét, szükségesnek tartom néhány észrevételt tenni, és talán új infor mációkkal is szolgálni.

Amit leírok, azok a több évtizedes ügy védi praxisom alapján közvetlenül szer zett, és nem másodkézből kapott tapasz talati valóságokon alapszanak.

A téma azért is érdekel, mivel évtizedek óta nem olvastam MUK elnökségi és ka marai elnöktől még hasonló témájú cikket sem, bár lehet, hogy volt, csak elkerülte a figyelmemet.

A téma nagyon is időszerű, amivelés ezen keresztül az ügyvédség mai hely zetével - foglalkozni kötelessége is a ve zetőknek.

Mindannyian tapasztaljuk, hogy egyre nehezebb helyzetben lévő világban, or szágban élünk, és információk hiányában ennek valódi hátterét nem is ismerjük.

Ezért az érdekérvényesítés mind a gazdasági-szellemi, de az állami (közal kalmazotti) szférában is nagyon fontos eszköze a túlélésnek.

Az eszközök azonban különbözőek, amelyek meghatározzák egyrészt a lehe tőségeket, illetve az érdekérvényesítés eredményességét.

A cikk ezzel kapcsolatos nagyon sok fel vetésével egyetértek.

Az Alkotmánybíróság által is külön határozatban megerősített álláspont szerint is az ügyvédség az „igazságszol gáltatás” része. Bár jómagam, ugyan csak tapasztalataim alapján mondom, inkább jogszolgáltatónak nevezném, és mint ez is emberi tevékenység, sok bel ső szervezeti és működési problémával, ebből is következően pedig bizony az „igazság” egy ítéletben, tudjuk, mindig viszonylagos.

A kiindulópont véleményem szerint az ország társadalmi–közhatalmi és gaz dasági berendezkedése és mai állapota. Ebben élünk és dolgozunk.

A nemcsak bennünket, hanem jogke reső ügyfeleinket is érintő jogállami kö vetelmények egyik nagyon fontos része a jogalkotás, mely az utóbbi tíz évben szinte cunamiként zúdította ránk a tör vényeket, ezzel messze nem a jogbiz tonságot erősítve.

Nyilvánvaló, hogy ez alapvetően be folyásolja a hatósági-bírósági jogalkal mazást is, annak minőségét, és a mi szempontunkból az eredményességét a jogérvényesítésben.

Ehhez kapcsolódó tény, hogy míg negyvenkét évvel ezelőtt a rögzített és megengedett, megyénkénti ügyvédi lét szám Somogy megyében emlékezetem szerint mindössze 45-50 fő volt, ma pedig, amikor ennek már nincs adminisztratív korlátja, Somogyban 320 kamarai tag van. A felduzzadt létszám egyrészt szinte lehe tetlenné teszi, az ügyvédekkel való kama rai kapcsolattartást, másrészt, különösen a mi vidékünkön, alapvető megélhetési, anyagi gondokhoz vezetett. Könnyű be látni, hogy amig negyvenöt-ötven ügyvéd del szinte közvetlen volt a kamarai kap csolat, ez ma már a múlté.

Amit dr. Bánáti János, a MÜK elnöke említ, nevezetesen amire szakmai hivatá sunk is kötelez bennünket: nem elég kiállni csak a potenciális ügyfelek érdekében, ha nem az ügyvédi hivatást közvetlenül érintő

ügyekben, a jogállami követelmények érde kében magunknak is részt kell vennünk.

További általános problémának látom, hogy az ügyvédek egymás közti kapcsolatai annyira meglazultak, hogy szinte ma már alig ismerjük egymást. Szinte mindenki „a pénzt hajtja”, a pénz lett a meghatározó ér tékmérő. Senki nem törődik a másik kol légával, sajnos erre kevés is lehetőség, min denki éli - ahogy tudja - a maga életét.

További probléma, hogy a digitalizációs robbanás által is bonyolulttá vált jogalkal mazási követelménynek sok kolléga nem tud megfelelni, nem tud azzal lépést tartani. Én magam is kénytelen vagyok informati kust is alkalmazni a könyvelő mellett.

A legnagyobb gondnak talán azt tartom - és ez összefügg a dr. Becker Tibor által is említett, a társadalomban az ügyvédekről kialakított előítéletes képpel, hogy a jó, il letve a nagyon jó anyagi körülmények kö zött élőkhöz (luxusautó, órák és egyebek) sorolják be az ügyvédeket.

Ha már az anyagi helyzetről beszélünk - természetesen ebben a világban is min denki élni akar- a valóság azonban, már ami az ügyvédség egészét illeti, különösen a vi déken, nagyon hátrányos régiókban élő és praktizáló ügyvédek esetében az, hogy a társadalmi előítéletes negatív képpel szem ben sok kollégának bizony megélhetési gondjai vannak. Erről szerintem semmi lyen kamarai felmérés nem készült, igy fel tehetően a vezetés sem tud azokról.

Nem mindenki jár luxusautókkal és többszázezer forintos órákkal a kezén, amelye valósággal irritálják az embereket, akiknek, mint ügyfeleinknek a megbízá saiból élünk.

Alapvető probléma az is, hogy egy vidé ki ügyvéd helyzete egészen más, mint mondjuk egy budapestié vagy kiemelt nagyvárosié. A vásárlóerőparitáson alapuló GDP nagyon alacsony volta alapvetően be folyásolja az ügyvédek iránti fizetőképes keresletet, mely alapjaiban határozza meg egy ügyvéd anyagi életfeltételeit. És itt most nem beszélek azokról az ú. n. „cele bügyvédekről”, akik nap mint nap felbuk

kannak valamelyik tv-csatornán, és emellett lehetőségük van több, fizető álláshoz jutni, így jövedelmük sokszorosa a többiekének. Az ügyvédek zöme nem rendelkezik ilyen feltételekkel, mindamellet, hogy talán sem mivel sem felkészületlenebbek az említett „sztárügyvédeknél”. Ez az élet alapvető igazságtalansága, amiről természetesen a kamarai vezetés nem tehet, de ennek be mutatása érdekében bizony igen.

Ezek után lássuk a konkrétumokat, ame lyekről kevés szó esett a véleménycikkben:

Lehetséges, hogy dr. Becker Tibor írását a KATA adózással kapcsolatos, sok kol légát érintő kormányzati döntés indukálta. Ez érthető, mivel alapvetően zsebbevágó adóügyről van szó (amiben magam nem vagyok érintett). A kormányzat persze lesöpörte a MUK elnökének interveniálá sát, a törvényt elfogadták, azt a köztársasá gi elnöki aláírta. Ennyi.

Eleve látható volt, és nem az utólagos okos beszél belőlem, hogy ilyen anyagi érdekérvényesítési lehetőségi indok nem talál sem a kormányzatban támogatásra, sem a társadalomban.

2. Míg a KATA miatt az elnökség fel szólalt a kormánynál, azonban hosszú évek óta hiányoltam azt, hogy a kamarai vezetés, benne a megyei kamarákkal is, nem emelte fel a szavát olyan, az adóso kat ellehetetlenítő, életüket megnyomorí tó becstelen, érzéketlen kormányzati és igy törvényhozási hozzáállás miatt, mind a devizahitelesek helyzete, mely sok száz ezer embert és családokat érintett és tett tönkre. Ez egy olyan társadalmi méretű probléma volt és ma is az, amelyben az ügyvédségnek a jogállamiság követelmé nyeit figyelmen kívül hagyó, az adósokat csak a politikai szlogenek szintjén „meg mentő” hazug döntésekre fel kellett vol na lépnie, hangját hallatni, nem tette.

Már csak az ügyvédség társadalmi meg ítélése, támogatottsága érdekében ennek jelentőségét fel kellett volna ismerni.

Ezt azért vetettem fel, mivel jómagam hét-nyolc éve ilyen pereket is vállalok, és nagyon jól ismerem ennek jogalkalmazási nehézségeit. A kivéreztetett és anyagilag tönkretett adósok utolsó mentvára az az ügyvéd, aki fellép érdekükben, szerényte lenség nélkül állíthatom, hogy sok esetben nem is eredménytelenül. Társadalmi fele lősségvállalásunk és ügyvédi eskünk is erre kötelez. Én, amit tudtam, megtettem.

3. Jogállam csak ott van, ahol a közhata lom, és az azt gyakorló szervei is a törvény uralma alatt állnak. Ez nagyon is összefügg a jogalkalmazás résztvevői felé megnyilvá nuló közbizalommal.

Úgy látom, és tapasztalom, hogy a perek számának csökkenése részben a bíróságok, a rendőrség stb.-vel szembeni közbizalom megrendülésével, csökkenésével is össze függ. Ebben a társadalmi állapotban az ügyvédség helyzete nagyon nehéz.

Paradox az a helyzet, melyben egy részt a kormányzat igyekszik a jogalkotás szintjén segíteni az állampolgároknak a jogaik érvényesítésében, másik oldalról pedig ezt olyan eljárásjogi követelmé nyekkel nehezíti, amelyek szinte elriaszt ják az ügyfelet a pereskedéstől. Ez pedig megmutatkozik az ügyvédi megbízások jelentős csökkenésében, és igy abban, hogy a maga felkészültségével, hozzáállá sával, kitartásával - akár a hatóságokkal szemben is -fellépjen ügyfele érdekében, ami egyben növeli nemcsak az egyes ügy véd, de a kar presztízsét is. E téren még nagyon sok a tennivaló.

Ma egy ember, aki anyagi gondokkal küzd, nagyon megnézi, hogy ügyvédhez forduljon, és vállalja annak anyagi terheit.

4. Az állammal szembeni köztartozás megfizetésének egyik módja szigorítása ellen való tiltakozás mellett nem mehe tünk el a karon belüli ügyvédek sokaságá nak megélhetési gondjai mellett, amelyek - ha közvetetten is - az érdekérvényesítést a praktizálás nehézségein keresztül nehe zítik. Azon kollégák, akik a kamarai tagdí jat - amely egységes, a több tíz millió fo rintot havonta kereső ügyvéd és a néhány százezer Ft-ot „betermelő” tekintetében - továbbá a felelősségbiztositás díját, az irodafenntartás költségeit is alig tudják összeszedni, alapvető igazságtalanságnak, méltánytalanságnak tartják az egyenlő nagyságú, egységesen 33 000 Ft/negyed év tagdíjat. Sokkal méltányosabb lenne, hogy mindenki a jövedelme alapján fizes sen tagdíjat, azzal arányosat, ami megold ható lenne az adóbevallás kötelező bemu tatásával, vagy akár úgy is, hogy felmen tést adva a NAV-nak a titoktartási kötele zettség alól közvetlenül a kamarák kérnék meg a jövedelmi, adózott adatokat. Néhány tizezer forint is bizony sokat je lent sok kollégának, míg - és tudom, ez az ú. n. piacgazdaság hátránya, igaztalansága,

de egyben más kollégák számára előnye, hogy óriási jövedelmi különbségek alakul tak ki - minden kollégával szemben azono sak a kamarai terhek.

5. Ami az érdekérvényesítés körébe tar tozó kívánalom lehet, az az, hogy a hatósá gok előtt ne csak nekik adjuk meg az elvárt tiszteletet (még ha sok esetben a munkájuk, mulasztásaik, tévedéseik okán úgy érezzük, hogy erre nem szolgáltak rá), hanem ezt a saját magunk irányába is követeljük meg, megalkuvás nélkül.

Ennek egyik nagy és hatékony eszköze lehet a felkészültség, és hozzáállás.

A tárgyalóteremben, ha jól tudom, csakis szakmai érveknek van helye, de csak akkor tudunk magunknak szakmai elismerést kivívni, ha tudjuk, hogy az erőt a megszerzett tudás adja, de sikerré azt csak a tettek kovácsolják.

Végezetül szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy sokkal több ügyvéd kartár snak kellene napilapokban publikálni, kiáll ni a jogállami követelményekért, a hatósá gok mulasztásai ellen, felvállalva sok eset ben az elkerülhetetlen ütközéseket is. Én a magam részéről igyekszem ennek megfe lelni, hiszen hosszú évek óta a megjelenő napilapokban véleménycikkeimben meg szólalok a fenti követelmények érdekében.

Ez is az érdekérvényesítés formája, nem beszélve arról, hogy ügyfeleket is hoz, és ez sem mellékes. Csak szakmai belső fórumo kon, illetve szakmai folyóiratban megszó lalni ma már kevés, az érdekérvényesítés kifelé irányuló követelmény is egyben.

Remélem, a fenti gondolatokkal talán néhány új, vagy kevésbé ismert lehetősé get is sikerült adnom, és hozzájárulni a nagyon fontos témához.

Még néhány, az ügyvédség jövőjét meg határozó észrevételt, és kérdést szeretnék felvetni, főként immár a kamarai választott vezetők részére.

Mint „öreg róka”, és Somogy megye egyik legrégebb óta praktizáló kamarai tagja, aki évtizedek óta fogékony a köz élet, a társadalmi-gazdasági, nemkülön ben hivatásunkkal szoros kapcsolatban levő, annak sorsát is meghatározó gon dolatokkal (jogállami követelmények) foglalkozó ember, aki negyvenkét évvel ezelőtt közigazgatási vezető beosztást

hagytam ott azért, hogy ügyvéd lehessek, és azóta is vagyok, mindig a miértekre keresem a választ.

Amig a másik két hivatásrend szubordi nált viszonyrendszerben (állami szolgálat ként) látja el feladatait, addig nekünk meg adatott az, hogy szakmai és kamarai köz testületben valóban függetlenek vagyunk, csak a törvényeknek és saját lelkiismere tünknek, saját belső szabályzatainknak és jó hagyományaink rendszerében dolgozha tunk. Nem tudom, hogy a „közöny böl csességét” választó fiatal kollégák egyálta lán tisztában vannak e hivatásrend óriási szakmai szabadságának lényegével?

Nekem mindig, minden ügyben a sza badság az „ügyfelem”, a magam lelkiis merete a bírám! Mint ember, sokat hibáz tam, tévedtem, ezt vállalom is, de nem fogok hazudni.

Számomra egy embernek csak egyféle rangja van - ahogy Márai Sándor vallotta -, mégpedig a jelleme!

2. Ideje lenne alaposan foglalkozni belső állapotainkkal. Erre kevés egy éves kamarai közgyűlés, a melyre sokan el sem mennek! Kérdés: Mi ennek az oka?

3. Miért van az, hogy mára a tagság többségét adó fiatalokat lényegében nem

érdekli a kamarai élet, és benne annak alapvető és feszitő kérdései, problémái?

4. Mivel külső segítségre nem számít hatunk, csak magunkra ebben a minden ben bizonytalan világban, országban, a kamarai vezetés egyáltalán ismeri-e a tag ság véleményét, magáról a kamarai tagság ról mi a véleménye?

5. Miért van az, hogy - miként cikké ben dr. Becker Tibor írta - egyes kamarai tagok, (de azok is kisebbségben vannak) ú. n. négyszemközti beszélgetésekben felvet nek, bíráló megjegyzéseket, de ezt nem vállalják nyilvánosan? Jól tudom, hogy az emberi cselekedetnek két alapvető mozga tója van, az érdek és-vagy a félelem. Az anyagi érdek nem lehet a hallgatás oka, mivel a szuverén, önálló tagjának a kamara nem ad munkát, ügyfeleket (legfeljebb fe gyelmit), akkor hát mi a valódi oka a ka marai közéleti visszafogottságnak, érdek telenségnek?

6. A tagsági viszonyt sokan tekintik szükséges rossznak, mondván: a befizetett tagdíjért vajon csak ennyit tud nekik nyúj tani a kamara?

Vajon miért van az - amint azt egy mintegy három évvel ezelőtti, a pécsi jogi karon a kar vezetése által szervezett, és külön meghívó ellenére tapasztaltam, hogy megyénkből csak ketten, egy megyei bíró és én vettünk részt, az idősebb „kivi telben”, - hogy a gyakorlati „fogások”, jogszabály és bírói gyakorlat megismerésé nek kötelező igényén felül sokakat nem is érdekel egy tudományos konferencia?tisztelet itt is a kivételeknek.

Olyan hivatás a miénk, hogy életünk, il letve a praxis ideje alatt mindig és folyama tos tanulás állapotában kell lennünk, más képpen a tudás kiürül. Mennyiben tudják a kamarák segíteni - nemcsak kötelező pen zumokkal - tagjait ebben az elvárásban?

8. A tagság hogyan ítéli meg a kamarai vezetés érdekérvényesítő képességét, an nak eszközeit, korlátait, egyáltalán az ügy védi kar jövőjét?

Ennek érdekében nagyon hasznos len ne megyénként fórumokat (és ne csak taggyűléseket) szervezni, amelyeken csak a tagság vehetne részt és ahol egymás kö zött nyíltan elmondhatnánk véleményü ket, „sine ira et studio”.

Kartársi üdvözlettel

Dr. Gerencsér György ügyvéd

Kitüntetések

Nemzeti ünnepünk, augusztus 20-a, alkalmából Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend Lovagke resztje kitüntetés adományozta: dr. Fenyvesi Csaba Zsolt egyetemi tanárnak, a Pécsi Ügyvédi Kamara tag jának és

dr. Futó Barnabás István budapesti ügyvédnek.

Gratulálunk a kitüntetetteknek!

JOGA VAN AZ EGÉSZSÉGÉHEZ!

Ismeri a RadiVert MR Diagnosztikai Központot, az MR-vizsgálatok szakértőjét? Az MRI központban csúcskategóriás MRI berendezés biztosítja a teljes testre kiterjedő kompromisszum nélküli és nagypontosságú vizsgálatokat, beleértve a speciális célzott diagnosztikai vizsgálatokat is. Foglaljon időpontot még ma, vegye át a vizsgálat felvételét akár már holnap. Ne feledje! A korai diagnózis életet ment.

PONTOS DIAGNÓZIS,

NÉLKÜL.

RadiVert Lady

A RadiVert Lady egy hatékony MR-szűrőprogram a emlődaganat korai felismerésére. A szakemberek egyetértenek ab ban, hogy a teljesen biztonságos, és többször is ismételhető vizs gáltnak köszönhetően a mellrák szempontjából magas rizikójú csoportba tartozó nők korai halálozása megelőzhető lehet. Bővebb információ és időpontfoglalás: www.radivert.hu/radivert-lady

RADIVERT GENTLEMAN

A RadiVert Gentleman egy hatékony MR program a prosztatarák korai felismerésére. A teljesen biztonságos, fájdalmaktól és kellemetlenségektől mentes vizsgálatnak köszönhetően a férfiak prosztatarák okozta halálozása megelőzhető lehet.

információ

www.radivert.hu/radivertgentleman

Azonnali online időpontfoglaláshoz fotózza le a QRkódot!

Fogadja

Akár a teljes

Nincsenek fix csomagok,

megújult környezetben!

éppen

ellenőrzése