Octogon 2022/179

aforgalmasabbhírlapárusoknál, azinmedioésaRELAYüzletekben valamintazalternatívárusítóhelyeken!

RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT 1052Budapest,Szervitatér5.

FUGA | BUDAPESTI ÉPÍTÉSZETI KÖZPONT 1052Budapest,PetőfiSándorutca5.

MŰVÉSZETEK PALOTÁJA 1095Budapest,KomorMarcellutca1.

FÓKUSZ KÖNYVÁRUHÁZ 1072Budapest,Rákócziút14.

ÍRÓK BOLTJA 1061Budapest,Andrássyút45

TERC SZAKKÖNYVESBOLT 1149Budapest,Pillangópark9.

MAGVETŐ CAFÉ 1074Budapest,Dohányutca13.

Fiók for arts Kft. 1111Budapest,Csíkyu1

Michel Foucault írja az „Eltérő terekről” című esszéjében: „Jelenlegi korunk talán inkább a tér kora lehet. Az egyidejűség, a mellérendeltség, a közel és távol, a jobbra és a balra, a szétszóródás korát éljük. Olyan pillanat ez, úgy hiszem, amelyben a világ nem annyira az időn keresztül kibontakozó életként, hanem pontokat összekötő és szálakat keresztező hálóként tekint magára.” (ford.: Su tyák Tibor) Jövőre ünnepeljük lapunk alapításának negyedszázados évfordulóját. Ennek a huszonöt évnek van egy olyan aspektusa, amiről az elmúlt na pokban sokat gondolkodtam, több alkalommal az adott lapszámok szerkesz tése közben is szó esett róla. Nevezetesen azokról a technológiai fordulópontokról, amelyek az elmúlt évtizedekben az építészeti kommunikáció, az építé szeti reprezentáció „nyelvezetét”, alapjait érintették. Konkrétan az építészeti fotográfiáról beszélek, aminek az elmúlt negyedszázadban lezajlott „nagy for radalma”, a digitális fordulat után most valami újat tapasztalunk. A posztmodernitás utáni „poszt”-korunkban, a poszthumanitás, posztvalóság, posztigazság, posztsatöbbi időszakában már meg sem lepődünk azon, hogy ez az új va lójában az időben korábbi. Foucault heterotrópia térfogalma a filozófia időfogalma(i) felől érthető meg. Szóval az az (idő)hurok, ami a digitális és az analóg építészeti fotográfia között az idősíkokat érinti, ne zavarjon meg senkit. Ráadásul, ha a két technológiai idősíkot, illetve azt a pillanatot is figyelembe veszszük, amikor a fénykép elkészül, valamint ezt az időbeli folyamatot kiegészítjük azzal a nem lebecsülhető jelentőségű körülménnyel, hogy az építészeti fo tográfia a teret – egyfajta teret – ábrázol, akkor egy igencsak összetett krono toposzhoz érkezünk meg. Még a magam számára sem teljesen világos, hogy milyen privát metaforát használjak akkor, amikor építészeti terekről, épületekről, objektumokról analóg technológiával készült fotósorozatot szerkesztünk a lapba. Egyszer egy építésznek azt találtam mondani, hogy a házáról készült fotókat én egyfajta „műfordításoknak” tudom tekinteni, ahol óhatatlanul két különféle műfordító eltérő, ugyanakkor érvényes eredményre tud jutni. Ugyanakkor azt is érzékeltem, hogy a szerkesztőségünkbe érkező analóg fotók mintha lí rai költeményekről, versekről készült műfordítások lennének, míg a „hagyo mányos” digitális technikával készült fotók egy regény fordításának hatnának. Már csak a számosság, a terjedelem miatt is. Míg ugyanis maximum tíz-tizen öt képet kapunk az analóg gépen, filmre készült, majd beszkennelt és digitális utómunkán átesett felvételekből, addig a digitális képválogatások jellemzően huszonöt-hatvan, vagy még annál is több képet tartalmaznak. Itt most nem folynék bele a perspektívakorrekció, illetve az analóg és digitális vázakra il lesztett objektívek kérdéskörébe, de azt érzékelem, hogy az építészek az ana lóg képrögzítést egyfajta „felstilizálásként” élik meg. Úgy élik meg az analóg, filmes géppel készült, az internet és közösségi média mobilos képdömpingjé nek logikájától tudatosan elkülönböző sorozatokat, mint az általuk tervezett ház esztétikai értékének felemelését. Tehát nem az igazság-valóság, a valóság leképezése, hanem az esztétikai szép fogalma, ugyanakkor egyfajta nosztalgia jelenik meg az analóg fotókon. Ezer irányba végiggondolható ebből a pontból, hogy magazinunkban papírra, nyomdafestékkel kinyomtatott, ugyanakkor ezzel párhuzamosan netes építészeti oldalak képgalériájában végigklikkelhető analóg építészeti fotográfiák értéktulajdonítása valójában hogyan is működik. Mindazonáltal jelenleg egy újabb paradigmaváltás időszakát éjük meg szer kesztőként, ami egyébként húsz, huszonöt év időtávlatában ránk is fér. a szerk.

KIADJA PUBLISHER © PUBLISHING KFT.

A SZERKESZTŐSÉG CÍME

ADDRESS OF THE EDITORIAL OFFICE 1037 Budapest, Folyondár utca 26.

LEVELEZÉSI, SZÁMLÁZÁSI CÍM CORRESPONDENCE ADDRESS, INVOICE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 146. +3630 510 8888 | info@octogon.hu

LAPIGAZGATÓ | EXECUTIVE DIRECTOR Bucsay Orsolya orsolya.bucsay@octogon.hu

FŐSZERKESZTŐ | EDITOR-IN-CHIEF Martinkó József jozsef.martinko@octogon.hu

VEZETŐ SZERKESZTŐ | SENIOR EDITOR Szira Péter peter.szira@octogon.hu

ALAPÍTÓ FŐSZERKESZTŐ | FOUNDING EDITOR Bojár Iván András (1998-tól 2015-ig)

OCTOGON ONLINE FŐSZERKESZTŐ EDITOR-IN-CHIEF OF OCTOGON ONLINE Farkas-Zentai Lili lili.zentai@octogon.hu

ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAK | CORRESPONDENTS

Götz Eszter, Hack Orsolya, Kovács Péter, Molnár Szilvia, Torma Tamás és Zöldi Anna

MÉDIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZŐ MEDIA AND COMMUNICATION ORGANIZER Bencsik Klára

MÉDIATANÁCSADÓ | MEDIA CONSULTANT Várszegi Csilla csilla.varszegi@octogon.hu Kun Mária maria.kun@octogon.hu

GRAFIKAI TERVEZÉS | GRAPHIC DESIGN Sztranyák Zsófi grafikus@octogon.hu

LOGÓTERV | LOGO DESIGN Sólymos Ágnes Eszter

NYOMDAI MUNKA | PRINTED BY Pauker Holding Kft. | 1047 Budapest, Baross u. 11–15. | +361 272 22 90 | www.pauker.hu A nyomás LED-UV ofszet technológiával készült.

TERJESZTÉS | DISTRIBUTED BY Magyarország: Lapker Rt. Románia, Szerbia, Szlovákia: Color Interpress Kft. ORSZÁGOS KÖNYVTERJESZTŐ HÁLÓZATOK ÉS ALTERNATÍV TERJESZTŐHELYEK: ld. 5. oldal

A hirdetések tartalmáért szerkesztőségünk nem vállal felelősséget. Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult observer.hu.

A BORÍTÓN | ON THE COVER Danyi Balázs felvétele (Érd, Csillag Katalin, Gunther Zsolt, 3H Építésziroda) ALAPÍTVÁNY

A MAGYAR ÉPÍTÉSZETÉ R T

EGY  OTTHON  RÉTEGEI

CSALÁDI HÁZ A SZALONKA UTCÁBAN

Építészet: GINKGO ARCHITECTS | OROSZLÁNY MIKLÓS, GULYÁS LEVENTE, LOSONCZI JÚLIA

Szerző: GOLLOB LILLA

Építészeti fotó: VARGA MARIETTA

SZAVAK NÉLKÜLI

BESZÉD

Építészet: TÓTH LÁSZLÓ | TOTH PROJECT ÉPÍTÉSZIRODA

Szerző: KOVÁCS PÉTER

Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS

A faburkolatok erőteljes jelenléte otthonosságot és természetközeliséget teremt az enteriőrben

A bútorok színvilága és anyaghasználata kiválóan illeszkedik a homlokzat karakteréhez

A kert felőli homlokzat egybefüggő üvegfelületei azt is lehetővé teszik, hogy a fürdőszobából egyenesen a természetvédelmi terület fáira láthassunk rá

VÍZPARTI

HULLÁM

Építészet: VARSÁNYI ANDRÁS | ZENIT STÚDIÓ

Szerző: BÁN DÁVID

Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS

ÚJABB MILLENÁRIS

ZÖLD

KERETBEN

Építészet: BÁNSZKY SZABOLCS, FAZEKAS CSABA MATA-DÓR ARCHITEKTÚRA KFT. TAKÁCS ÁKOS | CÉH ZRT.

Szerző: TORMA TAMÁS

Építészeti fotó: HLINKA ZSOLT

Már az új Millenárisnak is külön története van. A két vé gén új (13 éves) irodaházak, újabb kertészeti koncepció, a rendezvényépületből Táncszínház és persze a Széllkapu az újabb és kiterjesztett parkkal. Most pedig itt a Fogadó G épülettel bővülő rendezvénytere.

Nem árt azonban egy nagytotálos leírás, hogy hol is vagyunk. Eleinte nagy szám volt a park tájépítészete szőlőtőkékkel és mezőgazdasági ismeretterjesztéssel, aztán eltűntek az arany halak is a középső tóval. Ez volt az egyik oldalon, a helyén most méretes pázsitfelület, hogy még inkább kiemelje az egykori teátrumcsarnokból kinővő új Nemzeti Táncszínház nagyvonalú homlokzatképét.

2020-ban adták át a Széllkapu Parkot, ami hatalmas fémsétálóval kapcsolódott a Fogadóépülethez, miközben a Margit körút felé eső oldalon dimbes-dombos zöldfelület, igazi természetorgia jött létre barátságos cseresznyefákkal, vadvirágos rétimitációkkal és rengeteg intim ülő- vagy heverésző hellyel. Lehet a napsütésbe fordulva hever ni, vagy csak egyszerűen leülni valamelyik rézsűre és szemmel tartani az új játszótéren örömködő gyerekeket. Ez van a G épület másik oldalán. Rá lehet csodálkozni a környék házaira is, mert korábban ebből a szögből még soha nem lehetett látni őket, és szinte alig tűnik fel, hogy a Fény utca meghosszabbításaként mellesleg itt halad át egy drága autós alagút is. A költségeket nem kímélve kellett itt talajt cserélni és újra feltölteni a terepet – cserébe nagyobb térélmény jut, a szélek felé emelkedő talajszintnek köszön hetően szubjektíve nemcsak a zöld övezet tűnik nagyobbnak, de a környék forgalomzaját is képes kirekeszteni.

Az új G dinamikus homlokzatával a Kisrókus utca felé fordul, azaz az eddigi hagyománnyal ellentétesen kifelé. De ez nem újabb meglepetés, mivel a park minden égtáj felé és többszörösen nyitja meg magát. Előtte kis placc, üvegfalán most éppen az ősz lombszínei tükröződnek, rajta a fehér fémszerkezet pedig olyan hálószerűen szövi át, mint egy szabálytalanul körbeszalagozott ajándék csomagot.

Valójában nem egy bonyolult épület: többi oldalán szinte észrevétlen bővítmény, ez az iparcsarnok szerű jelleg a Millenárisban viszont már régóta stílvédjegy – és minden változatban jól is áll neki.

A Ganz Villamossági Művek több mint száz éve épült G épületét a 2000-es revitalizáció idején csak ideiglenes jelleggel – nagyjából hathónapos élettartamot szánva neki – újították fel. Ennek megfelelően már akkor is gazdaságos költségvetésből, viszont a park Fogadóépületévé válva hangulata és a körülötte/ benne szervezett programok révén fontossá és gyorsan kedveltté vált.

A tervezett szanálás elmaradt, de az egykori vasöntöde, majd gépjaví tó-, egy időben revolverműhely épülete 2005-ben műemléki védett séget kapott. A bővítés/felújítás tehát már régóta szerepelt a napi renden, aztán mégis csak eltelt 20 év, mire nemcsak az épület átfogó, a műemléki szempontokat is figyelembe vevő felújítására, hanem a

bővítésre is sor kerülhetett. A Millenáris igényei szerint nőtt az épület hasznos területe, és az alapvető energetikai fejlesztés, vízszigetelés, homlokzatjavítás stb. mellett új irodai, rendezvény-, kiszolgáló- és gépészeti területek is születtek.

Lassan 20 éve nyilvánvaló, hogy a budai Millenáris Park a hazai rozsdaövezeti rehabilitációk egyik első és mintapéldája lett. Múlt és jelen, megőrzött, rejtőzködő és felfrissített építé szeti elemek keverednek itt a változatos és burjánzó növényzettel, és ebbe az egyszerre nyitott és mégis zárt parkkörnyezetbe illeszkedik az új csarnokbővítmény.

Rendezvénytér. Egy kibővített és flexibilis rendezvénytér. A projekt ben igényelt többlet-teret a háromhajós épületben közbenső födémek beépítésével, lépcsőzéssel és részben az északi homlokzat mellett egy újabb hajó építésével érték el. Ennek történeti előzménye a korábban itt állt, majd lebontott galvanizáló épületszárny: a bővítés a változó méretű és gerincmagasságú hajókból álló épület ritmusához igazodik, illetve tömege a középső csarnok magasságát követi.

A főbejárat? Nincs hierarchia, arculata szerint a Kisrókus utca felé forduló új csomagolású a főszereplő, tradicionálisan pedig a másik oldalon az a régi, ami a park Fény utcát keresztező fő közlekedési útvonalára néz. A fogadótérben itt a recepció, ruhatár és vendégmosdók érhetők el, mögötte jön az épület legnagyobb, 300 fő befogadására alkalmas rendezvénytere. A csarnok itt osztatlan belmagasságával ad lehetőséget különféle installációt igénylő események megrendezésére is. Mikor átérünk az új épületszárnyba, ez három irányban is megnyílik. Eddig nem esett szó a Nemzeti Táncszínház felé eső oldalán a markáns szerkezeti keretbe foglalt fedett előtérről – éppenséggel ez is egy erős homlokzatkép – és a felső szint teraszosan kiképzett feljárójáról. A galériaszinten újabb nagy és osztható rendezvénytér, itt olvad egymásba észrevétlenül a régi és bővítése – ezt többek között a régi futódaruból kialakított hídról is meg lehet szemlélni.

A kivitelezés megőrizte az épületet régi szerkezetének iparian csupasz, mégis szinte légies konstrukcióját, a homlokzat téglafelületeit pedig restaurátori terv alapján újították fel.

Millenáris? A korábbi gyártelep épületállománya csökkent/ átalakult, a helyén saját jogú parkintimitás teremtődött. Ehhez tesz hozzá egy elemet az új szárnybővítés, szimpatikus a visszafogottság, miközben azért határozott arcélt is mutat. Az új G épület nem válik építészeti főszereplővé, viszont csak egy hétköznap délután kell ide kijönni, hogy láthassa az ember, mennyire működő hely a budai Millenáris Park. Sziesztázók és randevúzók, játszóterező anyukák és csupán a rövidebb útvonal miatt átvágók. Több mint húsz éve, hogy a padok között, a gyepen, a gyalogösvényeken és a játszótéren is állandó mozgás van. Lehetne dobálózni négyzetméterekkel és bekerülési számokkal, de ez nem lefordítható. És a napfürdőző az új G mellett is egyszerűen csak vesz egy nagy levegőt és jól érzi magát.

A negyedik hajó mindkét végén markáns, fedett előtér – házforma lendületből

[nyitó oldalpár] Az épület legnagyobb rendezvénytere – ahol régi és új észrevétlenül összeér

Jól látható, új és régi milyen természetes hullámzással keveredik – csarnokbővítmény élménypark keretben

NAGYVÁROSI

EVOLÚCIÓ

ÓDA A VÁROSMAJOR UTCA INTIM ZÖLD SZIGETEIRŐL

Építészet: FERNEZELYI GERGELY DLA | FBIS ARCHITECTS

Szerző: ZÖLDI ANNA

Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS

— Tervezés: 2018–2020 Építés: 2020–2022 Nettó alapterület: 10 625 m²

Generáltervezés: FBIS ARCHITECTS Vezető tervező: FERNEZELYI GERGELY DLA Építész munkatársak: ANNUS VIKTOR, ABOU ABDO TAMÁS, HERTEL ANNA, SZŰCS IMRE FERENC, BERKECZI ISTVÁN, GRÓSZ KITTI, MISKOLCZI LILLA, TŐZSÉR ERIKA

Alapépületi kivitelezés, fit-out: DVM GROUP Beruházó: BIF NYRT.

GÖRBÜLETEK

Építészet: PAULINYI & PARTNERS ZRT.

Szerző: MOLNÁR SZILVIA

Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS

Az előregyártott elemekből épített homlokzati rendszer vertikális vonalkódjában a konkávban szaporodnak, a konvexben ritkulnak a színezett lamellák

Három ütemben, az M1–M7 közös bevezetőnél épült fel a Budapest ONE. 2019-ben beköltöző bérlőit fogadva állt a „patkó”, a ház egy része, így már az idei ősz, az utolsó ütem befejezése előtt jelképpé, hivatkozási és viszonyítási ponttá vált az agglomerációból is gyorsan, jól elérhető, intermodális csomópontban megvalósított épület. Az építészeti, kivitelezői, fejlesztői szakmán kívüliek számára ma ez a Futureal-csoport legismertebb épülete.

Hosszú ideje tervben volt az Etele tér fejlesztése. 2007ben a főváros írt ki környezetalakítási ötletpályázatot, amit a MŰ-Hely Rt., a 3h Építésziroda és az Újirány Csoport közösen nyert meg. 2008-ban a Futureal-csoport az őrmezői oldalon –történetünk helyszínén –, akkor még egy osztrák befektetési partner rel közösen nemzetközi pályázatot hirdetett komplett irodaparkra. Az eredeti irodafejlesztés a megosztott nyertesek – a Zoboki iroda és az osztrák Zechner & Zechner − pályaművei alapján és velük közös koncepcióval pontházak csoportját helyezte volna el az őrmezői sor házak és a Mechwart kollégium tizenhárom emeletes tömbje közötti „senkiföldjére”. Majd jött a válság, szünet tábla került a fejlesztésre, a restart után pedig a Futureal-csoportnak változtatnia kellett terve zési programján, mert tekintélyes méretű területre, székházra érkezett bérlői igény. Így került napirendre az egyetlen épületből álló pontszerű, de a tűzvédelmi és az akkori magasház-építési szigor miatt nem toronyházas beépítés. Így indult a városon belüli elhelyezkedésére tekintettel egy ikonikus, 30 méter alatti magasságú irodaház megvalósítása.

Budapest közös bevezető útjainak (M1–M7) indulási/érkezési pontja vizuálisan is egyedi építészet létrehozását generálta, hovatovább ez a helyszín tulajdonképpen a hetvenes évek óta vár valamiféle befejezésre, kiteljesedésre. A Boldizsár és a Koszorúslány utcákon túli területeken lakóházak, oktatási intézmény, hotelépület körül utcák, placcok, teresedések hálózatával egy mikrovárosrész jött létre, ám a két említett utca közötti terület zárvány maradt. Az eredeti célban rögzített, pontházakból álló irodapark értelemszerűen megteremtette volna ezeket a városi kapcsolatokat, az új program önálló épülete esetében viszont ezt már a teremtmény megformálásának kellett indukálnia. A helyszín városban elfoglalt pozíciója elsőrangú, a beépítésre szánt telek jelentős méretű, de egyetlen tömbben kel lett 65 ezer négyzetméter bérbeadható területet kialakítani. Ugyanakkor a ház nem lehetett monstrum, ráadásul be kellett fejeznie egy lassan már ötven éve félbemaradt történetet. Nehezített pálya...

A Paulinyi & Partners építésztervezői a székházigény alap ján és a helyszín miatt ikonikus épületet igyekeztek létrehozni. Egy keretes beépítés módosításával jutottak el a kialakult épületformá hoz. A rigorózus derékszögű séma helyett kiszerkesztett szalagszerű forma nyilvánvalóan egyedi jelleget ad az épületnek, de persze nem a ház széppé, megismételhetetlenné tétele volt csupán a cél. „Van egy óriáskígyó, ami lenyelt négy elefántot, és a fakába harapott” – így határozta meg (Saint-Exupéry aranyhajú kisfiúja után szabadon) Radványi Gábor, a Futureal-csoport főépítésze a karakteres épület formát. Ez a hullámzás tette lehetővé a vonalmenti hossz növelését, a zöldhomlokzati szakaszok, minél több terasz létrehozását. Benapozá si szempontok, akusztikai tervezés, szélhatás egyaránt meghatározók voltak abban, hogy hol és hogyan alakul a fodrozódás (itt jegyezzük meg, hogy noha szabálytalannak tűnnek ívei, a Budapest ONE egy hagyományos, 1,35 méteres irodaraszter szerint tervezett épület, a szintek vonalvezetését parametrikus tervezési módszerek segítségével

alkották meg a tervezők). A konvex-konkáv görbületek által (ezek a telek formáját is lekövetik) tágasabbnak érezzük a belső udvart, illet ve játékos tükröződések jönnek létre, a konkávokban, az első emele teken teraszokat kaphattak a kapcsolódó irodák, alattuk különféle szolgáltatások, kereskedelmi üzletek. A görbületektől kalandosabb nak, organikusabbnak hatnak az épület udvarát a külső környezettel összekapcsoló átjárók/alagutak. Az átjárhatóság, illetve az akusztikai védelem köztérré, közösségi térré formálta az udvart, aminek a magja kis dombokkal alakított: ezek egy része gépészetet rejt, de alapvetően így oldották meg, hogy fák növekedjenek az udvaron.

Az ívek finomítják az épület méretét, ehhez az ablakkiosztás ritmikája, a zöld és kék árnyalatokkal színezett függőleges lamellák is sokat hozzátesznek (az egyik szakaszon lát ható rózsaszínek bérlői kérésre kerültek fel). Előregyártott elemek ből megvalósított homlokzati rendszer vertikális vonalkódját látjuk, amiben a konkávban szaporodnak, a konvexben ritkulnak a színezett lamellák – ez is lendületet ad, illetve kiemeli az íves épületformát. Figyelemre méltó az ablakok kialakítása. Gyakori kívánalom az irodafejlesztésben, hogy biztosítva legyen a természetes szellőzés, ami viszont a ház energetikájának vág oda – ahány dolgozó, annyiféle szellőzési igény. A dilemma megoldásához itt különválasztották az igényeket. Lettek nagy, fix ablakfelületek a benapozáshoz, amiket a homlokzati rend szerben 2,70 méterenként keskeny, fémborítású szellőztető szárnyak kísérnek: nincsenek óriási nyíló szerkezetek, szükségtelen a kiesésgátlás. Történetünkhöz tartozik az a mozzanat, hogy már megvolt az új építészeti koncepció, amikor kiderült, a székháztendert kiíró bérlő mégsem a Budapest ONE-t választotta, ezért a Futureal-csoport három szakaszra tagolta az ütemezést. A kész irodaházon már csak alapos szemrevételezéssel vehetők észre az épület homlokzatán az egyes ütemhatárok. Az „óriáskígyó” négy kijáratot kapott, így bérleményi szempont ból szegmentálható az épület; a „lenyelt elefántok” tartalmazzák a lifteket, a lépcsőházakat, vizesblokkokat, és ezeket a szervízmagokat kétoldalról kerülik a homlokzati ültetési zónák, ez is a bérbeadást szolgálja.

Terjedelmi korlátok miatt sajnos nem térhetünk ki mindenre, amit az épület felkínál a bérlőknek, de azért végezetül vegyünk egy-egy sajátosságot. A tetőtér a legtöbb irodaháznál a gépészet, a karbantartók terepe, így a legjobb panorámát ők élvezik. A Budapest ONE tetején szintén ott találjuk a gépészetet, de a külső homlokzat felőli tetőrészre egy futópályát építettek az irodai dolgozóknak: 464 méter pályahossz, és futás közben végig látni lehet a várost. A sportoláshoz öltöző is szükséges, a zuhanyzós öltözőt a parkolószinten alakították ki, ezeket a kényelmi szolgáltatásokat a kerékpárral érkező dolgozók is igénybe vehetik, akik egyébként az autós lehaj tóktól független, saját rámpán (!) gurulnak le a parkoló kerékpáros részébe.

Néhány szó még az épület minősítéseiről. A Budapest ONE I. üteme az első olyan épület, ami nemcsak a tervezési szakasz alapján, hanem megvalósulásában is tanúsított WELL Certified™ Core Platinum épület lett. Ezen felül megkapta a WELL Health-Safety minősítést, a BREEAM New Construction 2013 alap ján pedig az I. ütem „Very good” minősítésű, a II. és III. ütem már az „Excelent” minősítést célozza meg. Reménykedjünk, hogy az eszköz váltó csomópont, melyet a főváros ígért, és ami szerves kapcsolatot, szintbéli átjárást biztosítana a kelenföldi oldal felőli − hiszen részben a tervezett eszközváltó határozta meg, hogy hol legyen az irodaépület földszintje és bejáratai −, annak építése nem húzódik el hosszú évekre, évtizedekre.

LEGYEN

A RÁDAY HÁZ ÚJJÁSZÜLETÉSE

VILÁGOSSÁG!

Építészet: BERZSÁK ZOLTÁN | 4 PLUSZ ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT. Szerző: BOTZHEIM BÁLINT Építészeti fotó: HLINKA ZSOLT

[balra]

A bejárat tere vertikálisan is megnyílik. Hatalmas födémáttörést ölelnek körbe a feljebb lévő szintek közlekedői, egy kisebb méretű aulát hozva így létre.

A kis kápolna és a felújított nagyterem is elegáns tölgyfa bútorzatot kapott

BECSÜLETBELI ÜGY

Építészet: CSILLAG KATALIN, GUNTHER ZSOLT

| 3H ÉPÍTÉSZIRODA

Szerző: GÖTZ ESZTER

Építészeti fotó: DANYI BALÁZS

ISKOLABŐVÍTÉS ÉRDEN

A régi épület téglaburkolatát sötét, barnás árnyalatú tégla váltja fel, míg az ablaknyílások arányai megmaradtak

Az érdi Kós Károly Szakképző Iskola hosszú évtizedekig egy hetvenes években épült, jellegtelen, és a benne zajló tevékenységhez méltatlanul szűk, majdhogynem alkalmatlan épületet használt. Most a 3h építésziroda jóvoltából megújult, és a város hosszabb távú terveinek is köszönhetően központi helyzetbe hozott épületegyüttes született – okosan megtartva a régit, de a kortárs építészet eszközeivel méltóságot adva az intézménynek, egész karakterével a szakmák és az oktatás megbecsülését hirdetve.

Érd már régen nem az egykori kertváros: lakosságszámának gyors növekedése és a legutóbbi időben megyeszékhellyé nyilvánítása kiemelt pozícióba helyezte. A fejlődés egyik fontos állomása a csaknem 800 diákot oktató szakiskola megújulása. 2016-ban a város meghívásos tervpályázatot hirdetett az épület bővítésére, amelyen a 3h építészeinek terve nyert, és mostanra elkészült a beruházás első üteme. Csillag Katalin és Gunther Zsolt koncepciója a régi és az új harmóniájára törekedett. A hetvenes évek téglaborítású típusépüle tét értéknek tekintették – ez a döntés már önmagában is kivételesnek számít ma –, és úgy rendelték hozzá az új beépítéseket, hogy mind a telepítés, mind az anyaghasználat kifejezze a folytonosságot, de a megújulást is. Ott, ahol eddig csak tantermek, folyosók, irodák és műhelyek voltak, megjelentek a közös terek, ezáltal az iskola identitása megerősödik, az itt elsajátítható sokféle szakma – a karosszéria-lakatos tól a cukrászig, a pincértől a mechatronikusig – a térben is egymásra talál. Ugyanis az eredeti épületből hiányzott az aula, nem volt hely a közös ünnepekhez, találkozásokhoz. Az építészek a földszinti tor naterem helyére egy tágas aulát javasoltak, ami immár két oldalról is természetes megvilágítást kap, és ide helyezték át a főbejáratot. Ezzel a gesztussal bekapcsolták az épületet a városfejlesztésben évek óta napirenden lévő gyalogos-kerékpáros sétány kialakításába is: a főbejárat erre a tengelyre nyílik. Az új tömb, amely tankonyhát, menzát, műhe lyeket és tantermeket foglal magába – ez a projekt második ütemében fog megvalósulni –, a tengely túlsó oldalára kerül, és a két részt egy hídszerű elem kapcsolja össze a kapu fölött, ebben kap majd helyet az iskola könyvtára. Ez határozott nyitást jelez a város felé, azt mutatja, hogy az eddig zárt intézmény mintegy átfolyatja magán a városköz pont felé tartó sétálóutcát – kitárul és kommunikálni kezd a település mindennapi életével. Mindezt olyan vizuális nyelven teszi, ami az iskola jellegéből fakad: a régi épület világosabb téglaburkolatát sötét, barnás árnyalatú téglával váltja fel, megtartva az ablaknyílások arányait, de felnyitva a tömböt a földszinten végigvonuló üvegfallal. Az üveg sávot sötétszürke acél előtető kíséri. Ennek anyaga köszön vissza az új épület homlokzatain hullámzó fém lamellasoron, ami kortárs középü let homlokzatán meglepő, ám az itt tanult ipari szakmákhoz nagyon is sok köze van.

Atiszta és racionális szerkesztés, a következetes színvilág belül is áthatja a teret, de kiegészül, fellazul abban a szabadságban, amit az átlátások, vizuális kapcsolatok kínálnak. Az aula teljes hosszában ráláthatunk a lesüllyesztett, hatalmas méretű tornacsarnokra, de nem közvetlenül, hanem az innen nyíló lelátón keresztül. A tornacsarnokot egyben, vagy három részre osztva is lehet használni; a tervezők arra is gondoltak, hogy a város NB I-es kézilab dacsapata itt tarthassa az utánpótlás-edzéseket. A három rész saját öltözőkkel van ellátva, és külön-külön is megközelíthető. Az élénk, terrakotta színű burkolat szépen oldja a nagy légtér monotóniáját, a lelátó hófehér V-pillérei pedig az iskolai tornaórákat is egy rangos sporte semény hangulatával dobják fel. Az aula és a tornacsarnok színezése inverz módon válaszol egymásnak: míg a sport terét alul és az oldal falakon dinamizálja a narancsszín, az aula fehér terét felülről zárja le ugyanez az árnyalat, majd feljebb, az emeleti folyosók mennyezetén is felbukkan. Az aula fölötti szinten a szakképzési központ irodái és tárgyalói, följebb tantermek, egy üvegfalakkal körülvett nagy, egyterű tanári és az igazgató iroda kapott helyet. Ami azelőtt a szűk folyosó kon és cellás irodákban történt, az most tágas, kényelmes, panorámás terekbe költözött – a tanárok megbecsülése is sugárzik az épületből, ami a kortárs iskolaépítészetben nem igazán hangsúlyos elem.

Az egész kompozíció akkor lesz teljes, amikor elkészül a könyvtár-híd és az éttermet és tankonyhát is befogadó műhelyház – remélhetőleg már a következő tanévkezdetre. Akkor lesz látható, milyen érzékeny a külső és a belső terek viszonya, hogyan differenciálódik a két egymást metsző tömb által elkülönített négy, jellegében is más-más udvar. De az irány már most határozottan érezhető. Például abból, hogy a tornacsarnok fölötti udvaron a felülvilágítókat körbeölelő kis zöld szigetek nem csupán tagolják az udvar felületét, de kis intim zugokat is kínálnak a diákoknak, széles padokkal, bőséges zölddel. Vagy azon a szépséges acéllemez csigalépcsőn, amelyik a hátsó udvarból vezet föl ugyanide. De hosszan folytathatnánk a példákat a narancs, sötétszürke, fekete és fehér színvilág következetes – és funkciókhoz kapcsolódó – használatával, a bejáratot őrző szikár, látszóbeton portásépülettel, vagy azzal, ahogyan a folyosókon az erős, karakteres grafikai elemek felfrissítik a „gyerekálló” burkolatok neutralitását. A tervezők láthatóan partnerként tekintenek a diákokra. Nem próbálnak becsempészni trendi, fiatalos részleteket, nem „érdekes” épületet nyújtanak nekik, hanem jól működő, okos és kellemes tereket. Egy olyan együttest, ami időtálló egységben ötvözi a régi iskolát az új szárnyak kal, ami a város eleven része, mégis otthonos, saját terep tud maradni. Ahol a megtartott részek nem válnak külön az újaktól, és ahol az udvarok változatossága, a terek átláthatósága átírja a kint és a bent fo galmait – ahol az iskola nem falak mögé zárkózik, hanem izgalmasan komplex térré nemesül.

ISKOLAPÉLDA

Építészet: TAMÁS ANNA MÁRIA DLA, KOVÁCS-ANDOR KRISZTIÁN DLA  | — A + ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT. Szerző: UHL GABRIELLA

Építészeti fotó: PALKÓ GYÖRGY

ALIG-ÉPÜLETEK ÚJJÁÉLEDÉSE A RÓNASÁGON

Építészet: FÜZES ANDRÁS | Szerző: ILLÉS ZSUZSANNA Építészeti fotó: SZÁNTÓ TAMÁS, VOZÁR MIHÁLY (DRÓN)

[fent] A szárnyék ácsmunkája kivételes minőség: Filyó Mihály szarvasi mester és csapata keze munkáját dicséri

A szürkemarhák jobban bírják a hideget, ezért ez a szárnyék csak három oldalról zárt

Suhan a táj mellettünk, s miközben a végtelen pusztaságot nézem, eszembe jut ennek a különleges ökoszisztémának sok rejtőzködő lakója. A rackák és cigáják, a világon egyedülálló bihari márna, a sok-sok gyönyörű vízimadár: a gulipán, a nagykócsag, a piros lábú cankó. Sok madár hosszú vándorútról érkezik tavasszal, hogy ősszel újra útra keljen a déli féltekére: a kék vércse egyhuzamban repüli át a Földközi-tengert és a Szaharát, s nagy kolóniái alakultak ki a Körös-Maros Nemzeti Park területén, köszönhetően a gyakorlati védelmi tevékenységeknek. A túzok, melynek állománya igen jól érzi magát a nemzeti park területén, s a világon szinte egyedülálló módon sikeresen költ, s egyedszámát az elmúlt évtizedekben majdnem megháromszorozta. Ez a siker jelzi, hogy a bioszféra kényes egyensúlyát sikeresen őrzi, védelmezi a nemzeti park. A Maros vizén június ban meginduló tiszavirágzás, ahol a kérészek három év után előbúj nak a sötét mélyből, hogy három órát töltsenek a fényben, beteljesítve az élet ősi parancsát. És eszembe jutnak azok a tekintélyparancsoló, hatalmas állatok, melyek villás szarva oly gyönyörűen ível az ég felé, mutatva számunkra az irányt. A szürkemarha gulya mintegy 1300 ál latot számlál, köztük a tenyészbikák akár 8 mázsásra is megnőhetnek. A génmegőrzési program keretében hagyományos módon, fedeztetés sel történik a megtermékenyítés.

Az úton a távolban két hatalmas bivaly képe dereng föl, megérkeztünk. Füzes Andrásnak a Körös-Maros Nemzeti Park számára tervezett épületegyüttese egyszerre ősi és modern, az építész a mélyben gyökerezve, a jelenben kibontva alkotta meg ezt az egyedülálló szürkemarha és bivalyistálló telepet. Előképei voltak Kunkovács László kutatásai a pusz tai alig-épületekről – Kunkovács így nevezi a pásztorok által összerótt, nádból készült pusztai épületeket, melyek közül a két egymásra forgatott villás szarv alaprajzú nádépítmény a szárnyék, mely védte az állatokat és a pásztort a feltámadó hideg széltől a rónán. Fontos tervezési gondolat a nagyítás eszköze, melyről Füzes András először Ekler Dezsőtől hallott, s ennek nyomán formálódott meg a két bivalyforma épület is, gerincén borzolódó szőrrel – itt vadfedés készült természetes palá ból. Elhaladva ezen kolosszusok mellett, mi is megborzongunk kicsit.

Akét bivalyforma tömegű épület egymással szembe fordítva képezi a telep főbejáratát, ezek a „kapuőrök”. A kapuépítmény jelképe az itt együtt élő állatvilág és az ember egymásra utaltságának. A természettel egykor harmóniában, szimbiózisban élő ember önmaga szellemi és anyagi valósághoz való tartozását sokkal intenzívebben élte meg, alkotásaiban, (építész nélküli) házaiban természetesen jelentek meg a teremtő Isten, a kozmosz jelei és a természet formái. Az épületegyüttes antropomorf és zoomorf jegyeket is mutat, magán hordozza a földből emelt hajlék (alföldi) jegyeit és megha tározó karaktert ad a mezőgazdasági telepnek. A tiszteletet parancso ló „bivaly kapuőrök” által őrzött világba lépve az idelátogató alázatot tanul: megtapasztalhatja ember és természet összefonódását, melyet a nemzeti park hivatott őrizni és éltetni.

Az épületkomplexumhoz vezető út a két egymás felé forduló bivalykapuépítmény közt tágas térre invitál. Az itt található tó a tűzivíz tározó, középen helyezkedik el. Fontos tervezői koncepció volt a víz láthatóvá tétele, s annak szimbolikája: az életadás és őrzés. Az eredeti elképzelés szerint három szürkemarha és két bivalyistálló került volna

kialakításra, később csökkentett koncepciót fogadott el a nemzeti park: egy szürkemarha szárnyék és egy bivalyistálló valósult meg. Ezek a ridegtartású állatok tűrőképességükben különböznek, ezért a tervezési program szerint a szürkemarhák számára három oldalról zárt épületet kértek, mivel ezek az állatok jobban bírják a hideget. Ezzel szemben a bivalyok kevésbé tűrik a puszta zord körülményeit, számukra kapuval zárható istálló épült, két végén szabad ki- és bejárást biztosítva. Itt a gerinc mentén kiszellőzést kapott az épület.

Az istállók alakja a szárnyékot és a bivaly, illetve szürkemarha szarvát idézi egyszerre, gondosan ügyelve ezeknek a hatalmas épületeknek is méltó részletezettségére – a fedélszék gyönyörködteti a szemet. A tetőszerkezet kialakításánál szempont volt, hogy a belső tetőfelületről a vizeket hátra kell vezetni a külső ereszcsatornába, így kerülve el a karám felől az alom átázását. A szárnyék ács munkája kivételes munka: Filyó Mihály szarvasi ácsmester és csapata munkáját dicséri.

Az itteni bivalyállomány egyedüliként Arad megyéből származó vérvonal. A bivalyok esetében még az ellés is ezen a telepen történik, a nemzeti park külön kérése volt, hogy erre figyeljenek a tervezéskor: ehhez nagyobb négyzetméterekre volt szükség, mert biztosítani kell az anyaállat és borjának elkülönítését. Az istállókban növekvő almos technológiát alkalmaznak, vagyis évente egyszer vagy kétszer trágyáznak ki, így a belmagasság úgy került meghatározásra, hogy a mérték adó alomszint (trágyaszint) akár a 90 cm-t is elérheti, s még így se tehessen kárt az állatok szarva a fedélszerkezetben.

A kútház, a gépszín, de még a hullakamra is összesimul a tájjal, illesz kedése olyan mértékű, hogy arra gondolhatunk, mindig is itt álltak, részei a végtelen pusztának, annak szikár szépségével, hidegével és forróságával, mely barázdát ró a gulyás arcára. A nagyítás eszközei itt is felfedezhetők: egy kukoricagóré, egy kerekes kút, egy szarv ősképe, veleje sejlik fel.

Az illeszkedés volt a legfontosabb vezérelv a tervezésnél – eljutni addig a pontig, ahol harmóniában egymásba ér a táj és az épület, a környezet és az ember. Ezt szolgálja az épületeknek az állatok életmódját figyelembe vevő megfelelő tájolása, organikus megformálásuk, a hagyományos anyaghasználat. Egyedül az istállók készültek betonból: nagyságuk és a trágyalé agresszív tulajdonságai miatt kellett megtalálni a megfelelő anyagot. Állat és ember egyaránt jól érzi magát ezen a helyen, mindenki a helyén van. Szent György napkor a kitáruló karámkapukon át kivonuló szürkemarhák dobogása a szélesen ölelő, hí vogató horizont felé különösen mély, szívünkkel együtt dobbanó zene, semmihez sem hasonlítható. Ezt a sajátos ritmust, együtt dobbanást kereste az építész, miközben a vázlatokat rajzolta: megtalálni azt a formát, azt az összefüggést, mely a táj törékeny, mégis minden lakóját megtartó egyensúlyát visszhangozza.

Vajon mit gondol a gulya, mikor ezekben az istállókban egymáshoz simulva, bökdösve, kissé elmélázva áll, vagy akkor, amikor a végtelenségből hazatereli a gulyás, s megpillant ja ezeket az épületeket? Talán azt, hogy jó nekünk itt lennünk. Én is visszavágyom.

(A szöveg rövidítve megjelent az Országépítő idei 3. számában)

acél nyílászáró kereskedelem novoferm hungária kft. 2310 szigEtszEntmikLós, pEtfő s. Utca 137. tEl +3624 887 250 Email noVofErm@noVofErm.hU wEB www.noVofErm.hU

80. oldal ajtógyár/ kilincsgyár beltéri ajtó és kilincs áruház ajtógyár kft. 1038 BUDapEst, fürDő Utca 2. 2040 BUDaörs, károLy kiráLy U. 82/B tEl +361 998 8833 Email www.ajtogyar.hU wEB www.kiLincsgyar.hU 8. oldal aluminium szerkezetű üvegfalak kivitelezése nordikal kft. 1117 BUDapEst, aLíz Utca 1. B/fsz. tEl +36 70 204 0052 Email norDikaL@norDikaL.hU wEB www.norDikaL.hU 69. oldal árnyékolástechnika roll lamell kft 2120 DUnakEszi, BEm józsEf Utca 5. tEl +3630 257 1531 E-mail info@roLL-LamELL.hU wEB www.UmBroLL.hU

86. oldal fém és fa állmennyezetek és fali burkolatok eurotrend—2000 1117 BUDapEst, BUDafoki út 70. tEl +3630 383 1619 E-mail info@fEmmEnnyEzEt.hU wEB www.fEmmEnnyEzEt.hU

15. oldal

garázskapuk, ajtók, ipari kapurendszerek forgalmazása hörmann hungária kft. 2310 szigEtszEntmikLós, LEshEgy Utca 15. tEl +3624 525 100 Fax +3624 525 110 E-mail info@hormann.hU wEB www.hormann.hU

40. oldal generálkivitelezés immotherm kft. fErrUm iroDaház 1118 BUDapEst, somLói út 64-68. tEl +361 791 3080 E-mail iroDa@imotthErm.hU wEB www.imotthErm.hU

24-25. oldal generálkivitelezés, fit-out kivitelezés, ingatlanfejlesztés fitout Zrt fErrUm iroDaház 1139 BUDapEst, LomB Utca 37–39. tEl +361 700 1730 E-mail info@fitoUt.hU wEB www.fitoUt.hU

1. oldal kerttervezés, kertépítés kisvakond-Park kft. 2132 göD rákóczi U. 118. tEl +3670 311 2111 E-mail info@kisVakonD EU wEB www.kisVakonD EU 84-85. oldal kültéri minőségi fa nyílászárók jankó faiPari kft. 7971 hoBoL, asztaLos jános Utca 54. tEl +3673 510 177, +3673 510 286 E-mail info@jankokft.hU wEB www.jankokft.hU

15. oldal

lakberendezés maXcity lakberendeZési áruháZ 2045 törökBáLint, tópark Utca 1/a tEl +3623 532 660 Fax +3623 532 661 E-mail markEting@maxcity.hU wEB www.maxcity.hU

2–3. oldal

lapostető szigetelés kővég kft. 2083 soLymár, mUnkás Utca 25. tEl +3620 924 6653 Fax +3623 501 666 E-mail koVEg@t-onLinE.hU wEB www.koVEg.hU 100. oldal mély- és magasépítés futiZo kft. 5700 gyULa, siórét tanya 40/c tEl +3666 639 931 E-mail info@fUtizokft.hU wEB www.fUtizokft.hU 124-125. oldal műgyanta padló, betonpolirozás Zoma Padló kft. 2427 Baracs, Dózsa györgy Utca 16. tEl +3620 972 3394 E-mail info@zomaBt.hU wEB www.zomaBt.hU

83.,99. oldal művészet és ingatlanfejlesztés art market budaPest 1061 BudaPEst, hEgEdű utca 9. E-mail info@BUiLDingonart.hU wEB www.BUiLDingonart.hU 12. oldal művészeti galéria youngart gallery. 1013 BUDapEst, paULEr U. 11. tEl +36 30 527 9741 E-mail hELLo@yoUngart.com wEB www.yoUngart.hU 126-127. oldal tető- és homloztaburkolatok Prefa hungária kft. 2040 BUDaörs, gyár U. 2., BUDaörsi ipari park tEl +3630 686 6786 E-mail officE.hU@prEfa.com wEB www.prEfa.hU

48-49. oldal természetes pala forgalmazás és kivitelezés tető Pala kft. 8230 BaLatonfürED koLoska U. 43. tEl +3630 654 5858 E-mail info@tEtopaLa.hU wEB www.tEtopaLa.hU b2

üvegezett tűzgátló megoldások coolfire kft. 1097 BUDapEst, iLLatos út 13. tEl +3620 978 4346 E-mail info@cooLfirE.hU wEB www.cooLfirE.hU

11., 98. oldal világítástechnika, világítás vezérlés be light kft. 1025 BUDapEst, szépVöLgyi út 146. tEl +361 438 0748 Fax +361 325 6266 E-mail BELight@BELight.hU wEB www.BELight.hU

10., 41. oldal