A nagy tereket gyakran fűtik kazánokkal, fűtő testekkel, termoventilátorokkal, amelyek nem hatékonyak, zajosak és a drága fosszilis tüzelésű rendszerek ritkán nyújtanak integrált megoldást a nyári hűtésre. A Jet Air Stream PACi hőszivattyús rendeszerek hatékony és fenntartható megoldást kínálnak az egész éves fűtésre és hűtésre nagy légterű épületekben. Optimális felhasználói kényelmet és csendes környezetet biztosít, amit sokkal könnyebb telepíteni, mint más rendszereket.
Nagy
teljesítményű PACi NX
rejtett beltéri egység magas külső statikus nyomással – 20–25
kW · R32
A szétszerelhető beltéri egység kialakítása megkönnyíti a csővezetékek telepítését. Beépített nanoe™ X technológia biztosítja a jobb beltéri levegőminőséget.
• Kompakt és könnyű beltéri egység
• Egyszerű csővezeték-szerelés a szétszerelhető rejtett beltéri kialakításnak köszönhetően
• Magas külső statikus nyomás, maximum 200 Pa* beállítás
• Felhasználóbarát működés
* S-250PE4E modellhez
Jet Air Stream
· Energiatakarékos megoldás egész éves fűtéshez és hűtéshez nagy és magas belső terekben
· 5000 m3/h légszállítás mellett akár 30 méteres vetőtávolság
· Optimális komfort a Smart Jet önirányító fúvókákkal
Hatékony fűtés és hűtés
Smart Jet –önirányító fúvókák
Csendes üzemmód Hosszú légáram-elvezetés
Kérdés esetén keresse kollégáinkat a specin.hvac.hu@eu.panasonic.com e-mail címen!
A KSH adatai szerint 2024-ben az építőipari termelés volumene 7766 milliárd forintot tett ki. Az épületek, a speciális szaképítés és az infrastruktúra-fejlesztés keretében utak, hidak, gyárak épülnek.
A laikus ebből csak a köztes állapotot, illetve a végeredményt, a vázat látja, a tervezési folyamatok, a folyamatos működést biztosító szakmérnökök ezreinek a munkája dokumentálatlan marad. E sokszor bámulatos teljesítmények mögül hiányoznak az arcok, a szakmai karrier állomásai – a hazai mérnökök képességeinek bemutatása.
Ez az, amit az OCTOGON szerkesztősége egy önálló, rendszeresen megjelenő kiadvánnyal pótolni kíván. A LABOR a latin jelentésű munka, a teljesítmény fogalmát kívánja piedesztálra emelni. A nyomtatott médiában ugyanis az ipari építészet nem igazán örvend reprezentatív területnek. Pedig egy-egy hihetetlenül bonyolult rajzolatú csomópont, az épületek lelkét jelentő gépészeti megoldások, a végtelenbe tartó aszfaltszalagok, a műtárgyak, gyűjtőelosztó pályák, hidak, pályaudvarok, kikötők, ipari csarnokok, raktárak, üzemek, az energetika, a geotechnika, a vízgazdálkodás – és még sorolhatnánk – mind-mind olyan terület, amelyek méltán érdemesek a szélesebb közvélemény figyelmére. A LABOR a tervező és a kivitelezési mérnökök gyakran világszínvonalat képviselő teljesítményét, a magyar szürkeállományt kívánja középpontba állítani, bemutatni az ipari és infrastrukturális beruházásokat –a megszokott OCTOGON-színvonalon.
Az első [OCTOGON] LABOR mérnökportréi már ezt a nemes célt vezetik elő. Életpályainterjúik során ismerhetjük meg jobban azokat a szakembereket, akik a teljesítmény mögött állnak.
A tervezés persze csak az első lépés a célhoz vezető úton. Legalább ilyen fontos a kivitelezők szerepe, ahol szintén meghatározó szerepet játszik a mérnöki tudás – és a terepen szerzett nélkülözhetetlen tapasztalat. Ahogy Wunderlich István, a Tomori Pál és a most épülő mohácsi híd projektvezető mérnöke fogalmazott a LABOR-nak adott életpályainterjújában: „A szakma iránti alázat azzal kezdődik, hogy fizikai munkát végző kollégákkal szót tudjunk érteni, mert a gyakorlati tudás, a napi praktikum az ő birtokukban van.”
Terveink szerint a jövőben egy-egy, az iparág szempontjából meghatározó témát – előregyártás, újrahasznosítás, infrastruktúrafejlesztés stb. – járunk körül alaposabban mérnökinterjúkkal, szakmai elemzésekkel, beszélgetésekkel, komplex műszaki beszámolókkal.
GRAFIKAI TERVEZÉS | GRAPHIC DESIGN Szmolka Zoltán szmolkazol@gmail.com
KÉPELŐKÉSZÍTÉS | PREPRESS Colorcom Media Kft.
NYOMDAI MUNKA | PRINTED BY EPC Nyomda | Elektroproduct Nyomdaipari Kft. 2040 Budaörs, Baross u. 77. | 0623 416 000 www.epcnyomda.hu
TERJESZTÉS | DISTRIBUTED BY Magyarország: Lapker Rt.
A hirdetések tartalmáért szerkesztőségünk nem vállal felelősséget. Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult observer.hu.
ISSN 3094-3035
ISBN 978-615-82399-9-8
A BORÍTÓN | ON THE COVER
A Visual Europe Group fóti telephelyének alapozása (fotó: Pixide, Stratos)
KÖZLEKEDÉS
22 A HUSZONEGYEDIK – A TOMORI PÁL HÍD
TERVEZÉS: CÉH TERVEZŐ, BERUHÁZÓ ÉS FEJLESZTŐ ZRT.,
UTIBER KÖZÚTI BERUHÁZÓ KFT.,
PONT-TERV MÉRNÖKI TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT.
KIVITELEZÉS: DUNA ASZFALT ZRT.
96 VÉGTELENÍTETT ASZFALTCSÍK – A RÉGIÓBAN EGYEDÜLÁLLÓ ZALAZONE OVÁLPÁLYÁRÓL
TERVEZÉS: OBERMAYER GMBH, FŐMTERV, ZALAZONE
KIVITELEZÉS: DUNA ASZFALT, SMB
ÉPÍTÉS
40 VISUAL EUROPE GROUP: ÚJ IRODA ÉS RAKTÁR FÓTON
TERVEZÉS: MINUSPLUS GENERÁLTERVEZŐ KFT.
KIVITELEZÉS: STRATOS MAGASÉPÍTŐ ZRT.
72 TESLAVARÁZSLÓ – LÁTVÁNYSZERVÍZ VECSÉSEN
TERVEZÉS: MINUSPLUS GENERÁLTERVEZŐ KFT.
INTERJÚ
32 SZAKMASZERETET, SZENVEDÉLY, SZAKÉRTELEM
WUNDERLICH ISTVÁN PÉTER, A DUNA ASZFALT PROJEKTVEZETŐ MÉRNÖKE
52 VETERÁN MOTOROKTÓL A MODERN ÉPÍTŐIPARIG
FRECSKA VIKTÓRIA, A STRATOS MAGASÉPÍTŐ ZRT.
PROJEKTELŐKÉSZÍTŐ MÉRNÖKE
68 ”AHOL ELHELYEZKEDTEM, OTT MINDIG LÉTRE KELLETT
HOZNI VALAMIT”
MOLNÁR GÁBOR ALAJOS MÉRNÖK, KÖZGAZDÁSZ, JOGÁSZ, A HELLOPARKS MŰSZAKI VEZÉRIGAZGATÓJA
78 A KÜTYÜKTŐL A KÖRNYEZETI FELELŐSSÉGIG
KIS ÁDÁM, A BE LIGHT! CSOPORTVEZETŐ MÉRNÖKE
90 VAKCINAGYÁRTÓL A LEGO-N ÁT AZ
AKKUMULÁTORELVÁLASZTÓFÓLIA ÜZEMIG
MÉSZÁROS DÁVID, AZ IN-EX VEZETŐ TERVEZŐJE
102 EGY PROFI A NAGYPÁLYÁSOK VILÁGÁBAN
BALOGH IMRE, A LUMENTRON ÉRTÉKESÍTÉSI VEZETŐJE
KÖZLEKEDÉS/ÉPÍTÉS 56 BONTÁS, ÉPÍTÉS, ÁTADÁS A KÖBÖN – A HUNGARORING NAGYGENERÁLJÁNAK KÉTHARMADÁNÁL
TERVEZÉS: DVM GROUP KFT., FEJÉR TERVEZŐ ÉS MÉRNÖK IRODA KFT., S.A.M.O. TERVEZŐ ÉS KERESKEDELMI KFT. KIVITELEZÉS: A MARKET ÉPÍTŐ ZRT.
ÉS A BAYER CONSCTRUCT ZRT. KONZORCIUMA 84 MAGAS SZÍNVONALÚ VERSENYPÁLYA KÉT KERÉKRE OPTIMALIZÁLVA
BALATON PARK CIRCUIT 108 INDEX
(Szerző: SZIRA PÉTER)
(Építészeti fotó: GULYÁS ATTILA)
A HUSZONEGYEDIK
Egy egyszerű, logikusan szerkesztett, szép híd – 100 évre tervezve
(közlekedés)
PROPOZÍCIÓ
Többé-kevésbé másfél évszázados várakozás után 2024. június 6-án érkezett el a pillanat, hogy a Duna 1520-as folyamkilométerénél, az ország észak-déli tengelyének nagyjából a közepén is megépüljön egy közúti Dunahíd átkelő. A Tomori Pál híd (munkanevén „Kalocsa–Paks új Duna-híd”) a 21. a Duna magyarországi főágán. A sok tekintetben különleges műtárgy szerkezetileg 3 hídból áll – balparti ártéri híd (hossza 220,10 m), a mederhíd, vagyis a mederhíd (440 m) és a jobbparti ártéri híd (286,10 m) –, egyedisége pedig a mederhíd feszített-függesztett szerkezetéből fakad. A szakirodalomban extradosed elnevezéssel találunk már elég nagy mennyiségű anyagot erről a hídtípusról annak ellenére, hogy ez a megoldás a hídépítés világában még gyerekcipőben jár. (Ha vizualizálni akarjuk a különbségeket, az extradosed hidak a ferdekábeles és a gerendahidak között találnák meg a helyüket egy felsorolásban.)
Ez a másfél évszázad természetesen azt is jelenti, hogy jó pár hivatalos/nem hivatalos ötlet, javaslat, tanulmány született már a Tomori hidat tervező CÉH zRt. hídépítő mérnökeinek végül megvalósuló tervei előtt is, azaz nekik sem teljesen a nulláról kellett elkezdeniük a munkát. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ megbízásából a Hegymagas Kft. 2015-ben elkészített egy megvalósítási és helykijelölési tanulmányt
Műtárgytervezés:
Kiss Rudolf, Pusztai Pál, dr. Kisbán Sándor
– CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő zRt.
Úttervezés: Tóth Csaba – UTIBER Közúti Beruházó Kft.
Műtárgytervezés:
Nagy András, dr. Szabó Gergely, Fornay Csaba – Pont-Terv
Mérnöki Tervező és Tanácsadó Zrt.
a „Kalocsa-Paks térségében tervezett Dunahíd” megvalósíthatóságára vonatkozóan, amely kiindulási adatként szolgált tárgyi tervezési feladat elvégzéséhez. Fontos megemlíteni, hogy a CÉH hídtervezési szakága olyan hatalmas dunai hídberuházásokban működött közre sikeresen, mint például a Megyeri híd, vagy a Margit híd és a Széchenyi Lánchíd felújítása. Referenciáik között számos közúti vagy gyalogoshidat találunk itthon és külföldön egyaránt.
A tervezési előzmények egyik meghatározó pontja az a 2015-ös döntés, amelyben a kormány határozott a Kalocsa–Paks híd megépítéséről, valamint a hídhoz csatlakozó nyomvonal-javaslatokról is, hiszen a Tomori híd fontos közúti kapcsolat is. A teljes projektbe két út tervezése is beletartozott. Az egyik az 512-es számú főút, amely az 51-es számú főutat köti össze az M6-os autópályával – ezen a kelet-nyugati főútvonalon áll az új Duna-híd is –, valamint az új észak-déli irányú összeköttetés Paks és Gerjen között egy négyszámjegyű (5124-es) összekötő úttal. Ebben a dokumentumban már szerepeltek javaslatok a híd típusára vonatkozóan is, és ezeket továbbfejlesztve, tovább gondolva alakult ki végül az egyedi extradosed szerkezet. Ha ránézünk a térképre, kirajzolódik a magyarországi Duna-hidak egyfajta, az átkelés szempontjából praktikus ritmusa. A Tomori híd a dunaújvárosi és a szekszárdi átkelés között körülbelül félúton található, majd következik a most épülő mohácsi Duna-híd. Annyit ehhez a megállapításhoz hozzá kell fűzni, hogy a Tomori Pál híd megépítésének gondolata a paksi bővítésből ered. Az erőmű-bővítés szükségszerűen igényli a környezet több szempontú bevonását, és a korábban említett projektcsomagban már szerepelt az a gondolat, hogy nagyjából ennél a folyamkilométernél épüljön meg egy közvetlen átkelés. Ezzel a Duna-Tisza köze is közvetlenül kapcsolódik Paks 2-höz, ami a munkaerő-áramlás szempontjából igencsak előnyös lehet. Tulajdonképpen ezért is került a híd mindkét oldalára egy-egy relatív széles (2,25 m) kerékpárút.
A tervezésre kiírt nyílt pályázatot a CÉH zRt. az UTIBER-rel és a Pont-Terv Zrt.-vel konzorciumban nyerte meg. Az UTIBER az
úttervezéssel foglalkozott, a CÉH és a PontTerv a hidak tervezését végezte. A kivitelező kiválasztása egy másik közbeszerzési eljárás keretében történt meg, a pályázatot a Duna Aszfalt Zrt. nyerte. A kiviteli tervek készítésével így a konzorciumot már a Duna Aszfalt bízta meg.
A HÍD TÍPUSÁRÓL
Mint már említettük, az előzetes tanulmányterv már adott némi iránymutatást a hídszerkezetre vonatkozóan, amely aztán a tovább tervezés során nyerte el végleges formáját. Ennek értelmében a mederhíd egy háromnyílású extradosed hídszerkezet lett. A mederhídhoz két ártéri, acélszerkezetű gerendahíd kapcsolódik a bal és jobb parton, amelyeknél a nyílásszámokat a javasolt ötről háromra csökkentette a végleges terv. Szerkezeti analógiaként a közel hasonló méretű, 180 méteres medernyílású algyői autópályahidat lehet említeni. Ez azért szóra érdemes adat, mert a hídmérnök is ember, és ha egy mód van rá, akkor egy új hidat azért mindig célszerű egy kicsivel nagyobbra építeni, hiszen ki ne szeretné, ha az ő nevéhez fűződne valamilyen rekord… Így lett 200 méteres a Tomori Pál híd középső nyílása. Remélem, ez utóbbi megjegyzésből mindenki kiolvassa az iróniát, ugyanis a szigorú előírások és nem a tervezői büszkeség határozza meg a hajózási űrszelvény és ezzel a híd medernyílásának a méretét. Az algyői egy Tiszán átívelő autópályahíd, ott a szabvány szerint bőven elegendő volt a 180 méteres hajózási űrszelvény, a Dunán viszont a 180 méter a minimumérték, és ezt – segítendő a hajózást – célszerű valamennyire meghaladni – ha erre a műszaki és természeti adottságok lehetőséget kínálnak. Ugyanezen előírások alapján kapta meg a 180-as szélességet a komáromi és a Megyeri híd is, mert ott egy nyílással biztosítható volt a szabvány űrszelvény-méret. (Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy ezt a minimumértéket a budapesti hidaknál 90-98 méterekből igyekeznek összerakni, ezért a hajóvonták két irányban, külön „sávban” mennek.) A Tomori Pál híd szerkezetére és környezetére pedig egyértelműen a 200 méter tűnt optimálisnak. Ezt indokolták a pillér- és a medervédelem
szempontjai is, de ismert, hogy a hajók más és más merülési mélysége is befolyásoló tényező, és mindezen szempontok alapján nem előnyös a határérték közeléhez igazítani a támaszközök távolságát. Amúgy a nemzetközi szakirodalomban fellelhető, megvalósult, hasonló típusú extradosed hidak sem haladták meg jellemzően ezt a jelen helyzetben optimálisnak tűnő méretet, mert ha növelik a középső nyílást, az már egyértelműen költségnövelő, gazdaságossági tényezővé válik. Hazai és nemzetközi ritkaságértéke okán talán érdemes röviden összefoglalni, mit jelent az extradosed szerkezet. Van a normál, feszítés nélküli gerendahíd. Ez a felszerkezetből, valamint a támaszokból áll, utóbbiak számát az áthidalandó akadály szélessége határozza meg. Az extradosed egy feszített-függesztett gerendahíd, ahol a híd felszerkezetét kábelek segítségével felfüggesztik egy oszlopszerű tartószerkezetre, az úgynevezett pilonra. Ha nagyon magas a pilon, mint például a Megyeri híd esetében, annak ferdekábeles híd a neve. A relatíve alacsony pilonos függesztett hidakat nevezzük extradosed-nak. A kábelek felszerkezetre gyakorolt hatásukat leegyszerűsítve a ferdekábeles hidaknál a kábelek a pályaszerkezetet inkább fölfelé emelik és kevésbé nyomják meg, az extradosed-szerkezet ezzel szemben inkább nyom és kevésbé emel.
A pilon magassága és a kábelek elrendezése – sugaras vagy hárfa – elsősorban az erőjátékból következik. A híd építészeti design-elemeinek – például a pilon vagy a pillér formája, a híd színezése stb. – megtervezése is a CÉH és Pont-Terv mérnökeinek kreativitását dicséri, amelybe beledolgozták a megrendelői javaslatokat is. Nem haszontalan rögzíteni, hogy a mederpillérek kialakítását a Duna áramlása határozza meg. A pálya feletti pilonrész ovális formát kapott, mindkét oldalán egy-egy decens harapásnyommal, ami játékos fény-árnyék hatásokat eredményez. Az ártéri hidak a mederhíddal való összevetésben csak koszorúslányok tudnak lenni: egyszerűbbek – amennyiben persze egyszerűnek lehet nevezni bármilyen hidat.
A szekrénytartós szerkezetű mederhíd felső övét feszített vasbeton pályalemez alkotja. (Erre kerül az aszfaltburkolat.) A mederhíd
A mederpillérek feletti, vasbeton szerkezetű pilonok felülnézetből. A pilonok állandó keresztmetszeti kialakításúak, keresztirányban 2 m, hosszirányban 4 m befoglaló mérettel. Magasságuk 21,80 m az úttengelyben vett pályalemez szinttől mérve.
építése a folyami hidaknál már jól bevált technológiai alapján ún. szabadon szerelt és szabadon betonozott építéstechnológia alapján zajlott. Az építés a mederpillértől két irányban, mérlegszerűen, 5m hosszúságú építési egységenként haladt. Az elemek szerelését zsaluzókocsi biztosította. Egy építési egység, ún. zöm építését is több ütemből hajtották végre az acél főtartóból és vasbeton fenék- és pályalemezből álló keresztmetszet miatt. A szerkezeti egységeket a vasbeton lemezben vezetett tapadóbetétes kábelek segítségével össze is feszítették. Az első extradosed kábel felfüggesztést a 7-es építési egységnél végezték el. Ebben a fázisban a mederpillértől mindkét irányban már ~35m hosszú konzol lógott a levegőben. A további építési egységek szereléséhez a parti nyílásban összesen két darab segédjárom épült. A medernyílásba a hajózás biztosítása miatt nem kerülhetett ideiglenes támasz, így a jobb és bal oldalról épített fél híd zárótagja 97,5m hosszú konzolvégeket kötött össze.
AZ ÉRDEKES, RITKÁN SZÓBA KERÜLŐ
RÉSZLETEKRŐL
A kivitelezés során egyeztetések sokasága zajlott a Alsó-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatósággal, a terület gazdájával. A projekt részeként szaktervezők bevonásával több új sarkantyút is építettek a part menti szakaszokon. Ezek a műtárgyak nem csupán az áramlást segítik, de a halak természetes ívási folyamatának fenntartásában is nélkülözhetetlen szerepet játszanak. A környezetvédelmi tanulmányok végül igazolták, hogy az ártéri aláépítmények itt sem rövid, sem hosszú távon nem bolygatták meg a kelleténél jobban az ökoszisztémát. Ennek igazolására álljon itt egy apró, de nem jelentéktelen részlet, amely a tervezők alaposságát dicséri. A kérészek rendjébe tartozó dunavirág nevű rovar évi egyszeri rajzását a mesterséges fények akadályozzák, és a nőstények még azelőtt elpusztulnak, hogy petéiket a vízbe le
tudnák rakni. Ezért a hídra tervezett közvilágítás nem vonzza a rovarokat, esztétikája azonban megközelíti más hidak díszvilágításának minőségét.
A KIVITELEZÉSRŐL
Az igazán nagy fesztávolságú hidak kivitelezése során a tervezők és az építők a hőmérséklet-ingadozásokkal járó, időszaki anyagszerkezeti változások problémájával szembesülnek a leggyakrabban. Nem volt ez másként a Tomori Pál híd kivitelezése során sem. [Itt ajánljuk a figyelmükbe a Tomori Pál híd kivitelezésének projektvezetőjével, Wunderlich Istvánnal készült interjúnkat, amelyben még számos izgalmas részletet olvashatunk a három évig tartó építkezés műhelytitkairól – a szerk.] Mégis, hogyan képzeljük el, hogy építés közben mit jelent a hőmérsékletváltozás egy ilyen hatalmas szerkezetnél? Milyen negatív, illetve pozitív tartományban (közlekedés)
(lent) A felszerkezetet minden támasznál – a képen az egyik ártéri támasz látható – 3 db MAURER gyártmányú saru támasztja alá
(balra) A 440 m hosszú mederhíd főtartója kétcellás (a képen az egyik cella látható) szekrénytartó, amelynek ferde oldalfalait és középső falát acél trapézlemez gerincek, alját vasbeton fenéklemez, felső részét mindkét oldalon konzolos kialakítású vasbeton pályalemez alkotja. A szekrénytartó magassága a 3,50 és 6,50 m tartományban oszlik el. A képen a kezelőjárda is jól látható.
(jobbra)
A mederhíd feszített vasbeton fenéklemeze
(közlekedés)
mozgó értékkel számoljon a tervező a reggeli felmelegedés, vagy az esti lehűlés során? De nemcsak az általános, hanem az egyenlőtlen hőmérséklet-változás is nagyon kényes dolog. Amikor a nap csak a híd egyik oldalát süti, a szerkezet ettől valamennyire elcsavarodik.
Dilatáció: Hőmérséklet változás hatására a hídszerkezetek hossza változik, a tervezett helyen szabadon táguhatnak. Ennek megfelelően az ártéri hidak végkereszttartója mindkét hídfőnél vízzáró dilatációs szerkezettel kapcsolódik a hídfők térdfalához, a mozgástartományok ±120 mm (1. hídfő), és ±160 mm (10. hídfő). Szintén vízzáró dilatációs szerkezetekkel kapcsolódnak az ártéri hidak és a mederhíd a 4. jelű (mozgástartomány: ±200 mm), és 7. jelű (mozgástartomány: ±400 mm) közös pillérek felett.
Az úgynevezett szabadon szerelt és szabadon betonozott technológia – vagyis hogy helyben szerelt darabokból lett összeépítve a híd – során a beemelt acélszerkezeti elemeket már csak csekély szögben lehet mozgatni a hegesztés és betonozás előtt. A teljes szerkezet ettől kezdve együtt mozog az alsó vasbeton lemezzel és a felső, ugyancsak vasbeton pályalemezzel. Ez ugyebár egy kötött pozíciót eredményez. Majd a beton megszilárdulása után történnek meg a feszítések, hogy az elemek „beleragadjanak” a szerkezetbe. A nehézség nemcsak a hőmérsékletváltozásból fakadó torzulásokból következik, de az épülő szerkezet egyre nagyobb tömegéből is, mert a szerkezetnek végül, az utolsó zömnél, középen megfelelő hossz- és keresztirányban találkoznia is kell. Hogy még tovább bonyolítsuk a kivitelezés amúgy sem egyszerű technológiájának bemutatását, tudni kell, hogy építés közben az aktuális konzolvég előtti harmadik elemnél ferdekábel feszítés is történik, ez a fázis pedig emelni kezdi a szerkezetet. Hőmérséklet-ingadozás, tömegváltozás, a fellépő erőhatások… Ez egy hihetetlenül
összetett rendszer. A siker titka egyrészt abban állt, hogy a kivitelező és a tervező a beruházás kezdetén pontról pontra, a legapróbb részletekig rögzített minden egyes építési fázist a szükséges számításokkal egyetemben. Az előre rögzített építéstechnológiai folyamatot csak a havária helyzetek befolyásolták olykor-olykor, ezekre a megoldást pedig a helyszíni együttműködésben találták meg. A tömör pilonok külön figyelmet érdemelnek. A CÉH tervezőinek – dr. Kisbán Sándor hídtervezési szakági főmérnök, Kiss Rudolf híd szakági főmérnök és Pusztai Pál híd- és tartószerkezeti vezető tervező – köszönhetően a Tomori Pál híd még egy megoldásában debütánsnak számít Magyarországon, ez pedig a ferdekábelek pilonokban való egyedi, ún. link elemeken történő lehorgonyzása. Ezeknek a kifli formájú acélelemeknek a kilógó csücskeiben vannak a ferdekábelek lehorgonyozva. Ez az új megoldás két előnnyel is jár. Egyrészt a ferdekábelek egy hagyományos acélszerkezetbe vannak megközelíthetően lehorgonyozva, ami fenntartási, üzemeltetési és korrózióvédelmi
(közlekedés)
szempontból sokkal egyszerűbb és jobban kezelhető. A másik pedig, hogy a link elembe befutó és az abból kiérkező kábeleknek nem kell azonos pászmaszámúnak lenniük, tehát ez a megoldás erőtani szempontból is jobban
A TERVEZETT HÍDSZERKEZET:
Ártéri hidak:
3 nyílású gerendahidak
Mederhíd:
3 nyílású extradosed típusú híd
leköveti a hídra ható erőket, nem beszélve a gazdaságossági előnyökről. Az ilyen típusú, felső feszítőműves hidaknál manapság a nyeregtartók helyett egyre több helyen alkalmazzák ezt a konstrukciót, amit Magyarországon először a Tomori Pál hídnál alkalmaztak.
Végezetül érdemes még pár szót ejteni a BME által végzett próbaterhelésről, amely során 20 darab 40 tonnás, sóderrel teli jármű hajtott fel és parkolt le a hídon. A próbaterhelés tökéletesen igazolta a tervezők előzetes kalkulációit.
Kiss Rudolf, a CÉH zRt. híd szakági főmérnöke így foglalta össze véleményét egy beszélgetés során: „Minden magyarországi mérnöknek jó, ha egy Duna-híd összejön az életében, és ezzel a híddal végre én is eljutottam a szakmai karrierem csúcsára. Hálás vagyok, és roppant büszke a végeredményre.” (közlekedés)
FŐBB ADATOK:
Teljes hídhossz: 946 m
Ártéri hidak hossza: 220+286 m
Mederhíd hossza: 440 m
Legnagyobb támaszköz: 200 m
Támaszok száma: 10 db
Pilon magasság: 22 m
A KOOPERÁCIÓRÓL ÉS A SZEMÉLYES DICSŐSÉGRŐL
A híd rövid ismertetése alapján is érezhető, hogy kivitelező és tervező szoros együttműködése nélkül nem jöhetett volna létre ez a mérnöki alkotás. A közös erőfeszítést, mérnöki munkát a hidász szakma is elismerte és díjazta. Kivitelezői oldalról Wunderlich
Istvánt, a Duna Csoport projektvezető mérnökét 2025-ben az „Év Hidásza” címmel tüntették ki. Tervezői oldalról dr. Kisbán Sándor 2024-ben vehette át ezt a kitüntető vándordíjat az évente egyszer megrendezendő Hidász Napokon.
Generálkivitelező:
Duna Aszfalt Zrt.
Megbízó: Építési és Közlekedési Minisztérium
(Szerző: SZIRA PÉTER)
(Portréfotó: VÉGH LÁSZLÓ)
(Építészeti fotó: DERNOVICS TAMÁS, ERDEI MIHÁLY, MAROSI LÁSZLÓ)
Szakmaszeretet, szenvedély, szakértelem
WUNDERLICH ISTVÁN PÉTER, AZ IDÉN ÁTADOTT KALOCSA ÉS PAKS KÖZÖTTI TOMORI PÁL HÍD PROJEKTVEZETŐ MÉRNÖKE ÉRDEMELTE KI A 2025-ÖS ”ÉV HIDÁSZA” DÍJAT. A KITÜNTETÉS ÉRTÉKET NÖVELI, HOGY JELÖLNI CSAK A DÍJ KORÁBBI GYŐZTESEI JOGOSULTAK. A BME ÉPÍTŐMÉRNÖKE NEM VÉLETLENÜL LETT AZ EGYIK LEGBONYOLULTABB SZAKÁG KITÜNTETETT, HAZAI ÉS KÜLFÖLDI SZAKMAI BERKEKBEN IS RENGETEG MEGBECSÜLÉST SZERZŐ KÉPVISELŐJE. MIUTÁN EGY ÉVET TÖLTÖTT A STUTTGARTI MŰSZAKI EGYETEM POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉSÉN, NEM VOLT REST ÉS ÉPÍTŐMÉRNÖKKÉNT ELVÉGEZTE A MŰEGYETEM GÉPÉSZKARÁNAK HEGESZTŐMÉRNÖKI SZAKKÉPZÉSÉT, MERT MINT MONDJA, ”EZ TART FRISSEN: TÖREKEDNI A TÖKÉLETESSÉGRE, AZAZ MÉG TÖBBET TANULNI”.
HÍDÉPÍTŐ MÉRNÖKÖK AZT TARTJÁK, TERVEZŐKÉNT SZERENCSÉS AZ A PÁLYATÁRS, AKI AKÁRCSAK EGY DUNA-HÍD MEGALKOTÁSÁBAN SZEREPET KAP. A DUNA GROUP
MÉG MINDIG FIATAL ÉPÍTŐMÉRNÖKE NEM VÉLETLENÜL JUTOTT EL AHHOZ A MEGTISZTELTETÉSHEZ, HOGY IMMÁR A MÁSODIK
DUNA-HÍDJÁN, A MOHÁCSIN DOLGOZHAT PROJEKTVEZETŐKÉNT. AZ OCTOGON LABOR PÁLYAKÉPE WUNDERLICH ISTVÁN PÉTERRŐL.
Talán jó pár motivációs beszélgetésen kellett már részt vennie. Mit felel, ha az erősségeiről kérdezik?
Lelkesedés, szakma iránti alázat. Minden megbízásban a megszerezhető friss tudást keresem, amit vezetőként aztán igyekszem át is adni. Meggyőződésem, hogy csak ezek birtokában lehet jól csapatot építeni. Egy stabil, lelkes és motivált csapat pedig elsődleges feltétel a kivételes teljesítményekhez.
És mi az, amin javítani kéne?
Mindenen mindig. Őszintén szólva azt látom magamon – és a csapatban is –, hogy mindig van hova fejlődni. Feltéve, ha megvan az emberben a kellő szakmai alázat. Kivitelező mérnökként nap mint nap új kihívásokkal szembesülök az építési helyszínen, és ezekre kell gyors és hatékony, néha vadonatúj megoldási javaslatokkal előállnom. Felelősséget pedig csak betonbiztos tudás és megszolgált tapasztalatok birtokában tud vállalni az ember.
Érdtől Mohácsig a Dunán, Kalocsa és Paks érintésével
A fegyelem, ami ehhez a felelősséghez szükségeltetik, tapasztalat vagy otthoni örökség?
Édesapámnak, aki ugyancsak az építőiparban dolgozott, rengeteget köszönhetek. Ma már sajnos nincsen velünk, de az ő világnézete, céltudatossága és határozottsága nagyon komoly szerepet játszott abban, hogyan állok a világhoz, hogy mivel és hogyan harcoltam meg eddig. És persze ez a rövid pályafutásom, amit a hídépítésben eltöltöttem, az itt szerzett tapasztalataim, a pozitívumok és negatívumok objektív kiértékelése tett azzá, aki vagyok.
Öt testvér között kellett helytállnia. Igen, hatan vagyunk testvérek.
Hol helyezkedik el a sorban? Ott is meg kellett küzdeni a pozíciókért?
Én vagyok a legidősebb, úgyhogy inkább felelősséggel járt a zászlóvivői pozíció. De most már a legkisebb testvérem is diplomát szerzett, zeneművész, felnőttünk, megállapodtunk valamennyien.
Ez sem lehetett rossz iskola. Egy nagycsaládban minden fillérnek megvan a helye. Beosztással és takarékosan éltünk. Minden a család együttműködésén múlt.
Ezek a tanult minták segítségére voltak az iskolaévek alatt is?
Egyértelműen.
A karrierjét látva megelőlegezhető, hogy jó tanuló volt. Hát ha mondhatok ilyet magamról, akkor igen. Az az igazság, hogy édesapám nyomdokaiba lépve már általános iskolásként tudtam, hogy építőmérnök akarok lenni. És már akkor tudtam, mi a különbség az építész és az építőmérnök között. Valójában persze nem a megfelelési kényszer vezetett oda, hogy jó tanuló legyek, inkább az, hogy mindig láttam a célt magam előtt, és ezek elérése motivált a tanulásban. Ez tart frissen mind a napig: törekedni a tökéletességre, azaz még többet tanulni. Ez részint a szakma iránti alázat, részint a belső igény, hogy még jobb legyek a szakmámban.
Azért az útkeresés mintha mégsem lett volna ilyen egyenes. Egy interjúban olvastam, hogy felvették egy zenei gimnáziumba is. Volt ilyen is.
Milyen hangszerrel felvételizett?
A zenei képességeinket és érdeklődésünket a zongoratanár édesanyánknak köszönhetjük. Mindannyian tanultunk valamilyen hangszeren játszani, családi kamarakoncerteket is adtunk hébe-korba. Szívesen lettem volna zenész, és ezért felvételiztem klarinétosként a zeneművészeti középiskolába Pécsen. De nemcsak oda vettek fel, úgyhogy végül másként döntöttem.
Az apai-nagyapai példaadás kiterjedt az építőipar
kétkezi gyakorlatára is? Netán falazni is megtanították?
Inkább a barkácshajlamot meg a kíváncsiságot örököltem, hogy megértsem, mit hogyan lehet megcsinálni. Amúgy falaztam már, raktam padlót, tulajdonképpen bármit meg tudok javítani, ami nem bonyolult gépészet. A szakmámmal összefüggő építőipari feladatok nem okoznak problémát.
Miközben végigjárta a szamárlétrát, megtalálta mindenkivel a megfelelő hangot?
Mindig, minden alkalommal. És közben nagyon sokat tanultam is, és ez most sem változott. Szerintem ez az egyik erősségem, és ezt próbálom átadni a legfiatalabb kollégáimnak, hogy a szakma iránti alázat ezzel kezdődik, hogy fizikai munkát végző kollégákkal szót tudjunk érteni, mert a gyakorlati tudás, a napi praktikum az ő birtokukban van. Elvégeztem ugyan egy háromszemeszteres hegesztő szakmérnöki kurzust, de hiába értettem az elméletet, a gyakorlatot az ő segítségükkel szereztem meg. Szerintem ez minden vezető, minden építőmérnök javára válik, és nem utolsósorban azért, mert ha megvan a közös hang, akkor elfogadják az utasítást is.
A munkatársai milye vezetőnek tartják? Kap szemtől szembe visszajelzéseket?
Ez nálam adok-kapok alapon működik. Amikor negyedévenként leülünk a kollégákkal, én is értékelem őket, és szívesen veszem, ha ők is elmondják a véleményüket rólam, mert
csak így tud fejlődni a csapat és lehetünk még jobbak. Ez nekem nagyon fontos.
A Duna Csoport központja Budapesten van. Kiszámolta, hogy a Kalocsa és Paks közötti Tomori híd építése miatt mennyit utazott le s föl a Duna mentén?
Nagyon sokat. De ha tényleg kiszámolnám kilométerre, a feleségem lenne az első, aki kiakadna a mennyiség láttán. De ez a kivitelező keresztje. Voltam Kelet-Magyarországon, a nyugati határszélen, most pedig délre kell utazni. Viszont így bejárhattam szinte az egész országot. Külföldi munkák esetén hónapokig nem jutottam haza. Megterhelő az ingázás, de a gyakorlat megtanított arra, hogyan tudom jól megosztani az energiáimat a család és a munka között.
Statisztikát nem vezet.
Munkát visz haza?
Ebben a szakmában nehéz lezárni a feladatokat pénteken, és az én munkám egy folyamat, aminek a projektzárással lesz csak vége. Ha szükség van a közreműködésemre, akkor a kollégák hívhatnak az esti órákban vagy akár hétvégén is. Viszont három gyerek mellett meg kell tanulni lavíroznia a projektvezető és családapa szerepek között. Az otthoni visszajelzésekből úgy érzékelem, hogy sikerült megtalálni a dinamikus egyensúlyt.
Meg tudná saccolni, hogy nagyjából hány ember tud hidat építeni Magyarországon?
Ez nagyon nehéz kérdés, mert a hídépítés nem egyszemélyes show, hanem csapatmunka. Inkább úgy fogalmaznék, hogy létezik egy nagyon-nagyon szűk halmaz, nagyjából 100 fő az építőmérnöki szakmán belül – beleértve persze a gépészmérnök és a hídépítő mérnök kollégákat is –, akik átlátják az elejétől a végéig egy ilyen nagy műtárgynak a kivitelezését.
Egy Duna-híd építésének az irányítása a műtárgyak között a korona, felelősség és dicsőség dolgában is. Hogy lehet ilyen képességekre
szert tenni? Kik voltak a mesterei, kiktől tanult? Ahogy már említettem, engem a pályám elejétől kezdve a szakma iránti alázat vezetett. Ez tanított meg arra, hogy a tudást tiszteljem, még ha nem is feltétlenül iskolában szerzett az a tudás. Én ezt a tudást a magam javára fordítottam az idők során. Mindig egyre jobb és jobb akartam lenni a szakmámban. Például egy szem építőmérnökként beiratkoztam a Műegyetem gépészkarára egy hegesztőmérnöki képzésre. Habár az akkori munkáltatóm ebben nem tudott támogatni, de már ott is akadt olyan főépítésvezető, főmérnök, illetve szerelésvezető, aki végig mögöttem állt. Az ő bizalmuk nélkül nem lépegethettem volna előre. Amúgy a Tomori Pál hídra szóló megbízás kicsit a szerencse és a véletlen műve is volt.
Amennyiben?
Itt, ezen a ponton nem a kötelező udvariasság, egyértelműen a szakmai tisztelet mondatja velem, hogy a közvetlen vezetőim – Sereg Tamás hídépítési igazgató, valamint Tóth Tamás hídépítési műszaki igazgató – bizalmának köszönhetően végül megkaptam életem egyik nagy lehetőségét. Önzetlenül támogattak céljaim elérésében, és természetesen mindketten végig mögöttem álltak a projekt során. Nagyon hálás vagyok nekik és persze valamennyi kollégámnak is a Duna Csoportnál.
Egy 150 éves álom vált valóra a térségben a Tomori Pál híd megépültével. Nagy elvárások kísérték a munkát. Nem remegett meg a keze, hogy egyedül maradt a feladattal? Nem. És nem csupán azért, mert a feladatok bonyolultságával párhuzamosan nemcsak a híd, de a csapat magabiztossága is folyamatosan épült, erősödött. Persze akadtak helyzetek, amelyről tudtuk, hogy a tapasztalatainkat meghaladó, nagyobb kockázatú munkafolyamat lesz, de mindig megkaptuk a szükséges támogatást a tervezőktől vagy a tapasztaltabb kollégáktól. Utólag azt mondom, hogy kis szerencsével, tudással, de legfőképp megfelelő előkészítéssel ezeket a munkafolyamatokat is sikerre tudtuk vinni.
Most, hogy felcsigázta az érdeklődésünket, beavatná az olvasókat is?
Példaként egy, a Duna-főmederhez közeli nagyon mély munkagödör víz alatti betonozását említeném. A munkagödör alsó lezárása, a vízbetörés megakadályozása egyszerűnek tűnhet, holott ez egy elég kockázatos és bonyolult feladat. És mivel tökéletes munkafolyamat nincs – persze, hogy előfordult vízbetörés –, végeredményben jelesre vizsgáztunk ebben az esetben is.
Nehéz helyzetekben kihez szokott fordulni?
Szerencsére megvan már az a tudásbázis a Duna Csoport Hídépítési Igazgatóságán, hogy cégen belül – a tervezőkkel, valamint a szakcégekkel egyeztetve – meg tudjuk találni a megoldást. Ezt azért úgy kell elképzelni, hogy a hídépítés minden speciálisabb fázisában legalább 4-5 szakterület képviselteti magát, beleértve a gépészmérnököket, építőmérnököket, hajós szakembert, építőipari anyaggyártó cégeket, technológusokat. Vagyis minden feladat sikeres megoldása csapatmunka. Nem is feltétlenül szükséges, hogy egy adott probléma megoldásához valaki értsen a hídépítéshez – habár kimondva-kimondatlanul az építőmérnökök között a hídépítőt állítják a szakma csúcsára –, viszont ha folyamatában nézzük a szakágat, akkor igazság szerint mi sem különbözünk például egy magasépítéstől, mélyépítéstől, vízépítéstől – csak itt minden is van. A hídépítésben mindenhez kell érteni. Tudnivaló, hogy a hidakat 100 évre tervezik. A hídszerkezetek jellemzően a legmagasabb kiviteli osztályba vannak besorolva. Ez értelemszerűen az egyéb szakágaknál jóval szigorúbb minőségirányítási és minőségbiztosítási követelményekkel jár. Isten ments, hogy megszóljam a magasépítésben dolgozó kollégáimat, de vendégként láttam csavarozott kapcsolatok tűrésen kívüli összefeszítését, lepattogzott festéket, nem szakszerű javításokat. Értelemszerűen kritikusak vagyunk, hiszen az is a mi szakmánk, az is építőmérnöki szakma, csak egy másik ágazat, de a hídépítésben csak a tökéletes az elfogadható. A hídépítés nem véletlenül áll a szakmánk csúcsán: tökéletes fegyelem és
MAROSI LÁSZLÓ, MAGYAREPITOK.HU
Itthon újdonságnak számít a ferdekábelek pilonokban való megfeszítése a kifli formára hasonlító ún. link elemek segítségével
hibamentes precizitás jellemzi. A Duna Csoportnál az új kollégáktól is ezt várjuk el már a kezdetektől fogva. És mi nem árulunk zsákbamacskát. Ha ezt elfogadják és tudomásul veszik, akkor megkapják a lehetőséget a fejlődésre, ha nem tudnak ezzel azonosulni, akkor gyorsan lemorzsolódnak.
Milyen tapasztalatokról tud beszámolni a fiatal mérnökökkel kapcsolatban? Úgy látom, imponál nekik a kihívás és a projektek nagysága. Meg értelemszerűen az a fajta reflektorfény, ami azért a hídépítést jellemzi. És hozzáteszem, sokkal nagyobb reflektorfényt is kaphatna egy-egy híd megépítése – méretétől függetlenül –, mert tényleg kivételes koncentrációt és precizitást igényel minden egyes résztvevőtől.
A tervezők szerint minden hídnak lelke van. Ön is rátalált a Tomori Pál híd lelkére?
Ez a műalkotás a Duna Csoport Hídépítési Igazgatóságának csapata és az alvállalkozók közös erőfeszítései nyomán kelt életre. Közösen leheltünk bele életet. A híd lelke a dolgozók erőfeszítéseinek, akaratának, céltudatosságának metaforája, ha szabad így fogalmazni.
A látszólagos hasonlóságok ellenére minden hídszerkezet más és más. Nem egy hídépítésben volt már része. Miben mutatkozik meg a Tomori Pál híd egyedisége? Minden hídszerkezet építésnek megvan a sajátos dinamikája, nehézsége, és a Tomori Pál híddal azért megküzdöttünk rendesen. Említhetném példának a helyszíni acélszerelést, a mély munkagödrök víz alatti betonozását vagy a ferde kábelek hídalakra gyakorolt hatásának gyakorta furcsa eseményeit. És igen, néha azt éreztük a tervező kollégákkal együtt, hogy a híd él, és – ahogy ezt a szakmában mondani szoktuk – hogy jobban tudja a statikát, mint maga az építőmérnök. Nos, itt is
történt olyasmi, amiről nem lenne szerencsés beszélni, hacsak nem akarjuk a híd lelkét megbolygatni.
Ez elég rejtélyesen hangzik. Pedig korántsem az. Elég annyi, hogy előadódtak olyan esetek, amelyek még a legtapasztaltabb kollégáknak is komoly fejtörést okoztak. Természetesen megtaláltuk a választ, de egy ponton mindenki csak a fejét vakarta a híd egyik-másik reakciójára válaszul. Szarkazmus, de van benne igazság: építőmérnökként nem csak előidézzük a megoldandó problémát, de szeretjük megérteni az okot, és meg is oldani azt.
A tervezők említették a napi extrém hőingadozások szerkezetre gyakorolt hatásait. Nyilván erre is vannak szabványok, de úgy tapasztaljuk, egyre szélsőségesebbek lehetnek ezek az értékek. A problémát,
FOTÓ:
hogy reggel másképp viselkedik az anyag, mint délben, hogyan oldották meg? Ez is valamiképpen a híd lelkével hozható összefüggésbe. A híd él, a hő- és egyéb erőhatásokra a hídszerkezet építés közben is számtalan alakot vesz fel. Ezeket az alakváltozásokat az építőnek uralnia kell, mert hiszen az a célunk, hogy a hídszerkezetet a terveken szereplő tengelyen, magassági vonalvezetéssel építsük meg minél tökéletesebbre, mérettűrésen belül. Ennek az egyik legbonyolultabb része, hogy a napközbeni hőingadozás során a híd egyenetlenül melegedett fel. Egyenhőmérsékletű hídra egyszerűbb elembeállítási értéket számolnia a tervezőnek. Ellenben ha viszont a hő hatására – képletesen fogalmazva – banán alakot vesz fel a híd – mert az egyik oldala árnyékban marad, a másikra meg tűz a Nap –, a deformáció már centiméterekben mérhető elmozdulásokat jelent a hídszerkezetben, amit az építőnek kell lekövetnie géppel, technikával, szakemberi képességekkel.
Tartsunk kisrovancsot:
a Tomori hidat nem számítva melyik munkájára a legbüszkébb?
Akad még a szívemnek nagyon kedves három projekt. Kettő híd-, egy pedig magasépítés. Az egyik a Poroszló és Tiszafüred közötti kerékpárút négy hídszerkezete, és mindegyiknek megvolt a maga szépsége. A másik az első hídépítési projektem, a Szolnok–Szajol vasúti híd cseréje, ami hatalmas szakmai kihívást jelentett. A magasépítés Németországhoz kötődik, ahol egy nyersliszt-siló vasbeton szerkezetének csúszózsalus kivitelezését vezettem. Ott egy műszakilag nagyon bonyolult megoldást választottunk az akkori munkaadómmal, az Altaform Kft.-vel. Csúszózsaluval olyan monolit betonszerkezetet tudunk létrehozni, amit kúszózsaluval vagy szakaszosan átépített falzsaluval csak betonozási fázisonként, munkahézaggal lehet megépíteni. Mi viszont egy tökéletesen homogén monolit betonszerkezetet építettünk – a liftakna, az osztófalak stb. egyben voltak kezelve – csúszózsaluval 37 méter magasságig. Máig büszke vagyok a teljesítményünkre, az ott szerzett tapasztalatokra.
Akkor ezek szerint túl van a külföldi megmérettetésen. Menne újra, ha hívnák?
Nem vetném el csípőből az ötletet, de úgy gondolom, megtaláltam a helyem a Duna Csoportnál mind szakmai kihívások szempontjából, mind megbecsülés tekintetében. A pályám kezdetén jórészt inkább külföldön, Németországban, Szerbiában, Lengyelországban dolgoztam, de a családom már Magyarországhoz köt. A szakmámért továbbra is rajongok, és úgy látom, hogy a Duna
Csoporton, a Hídépítési Igazgatóságon belül megkapom a szükséges támogatást, hogy csapatot építhessek, projektet vezethessek –és fejlődhessek szakmailag. Ha mindezt öszszeadom, nem mondhatok mást: úgy érzem, jó helyen vagyok.
Mivel tölti a szabadidejét?
Család, család, család, aztán talán a kerti munka, és a vágyottnál kevesebb sport. Nagyon sok és jólesően értékes időt töltünk együtt a gyerekeimmel, a feleségemmel, a nagyszü-
(interjú)
FOTÓ: ERDEI MIHÁLY, MAGYAREPITOK.HU
lőkkel. Valójában szerencsésnek mondhatom magam, mert adott a támogató hátország és tulajdonképpen a munkám is kikapcsolódás, hiszen szeretem csinálni, de utána azért jól jön a váltás.
Egy-egy utazás megtervezésekor figyelembe veszi a felkereshető műtárgyakat is?
Mit tagadjam… Legyen az híd vagy akár egy érdekes mérnöki szerkezet, csak kibújik be-
lőlem a szakma, és próbálom a feleségemnek is elmagyarázni, hogyan épülhetett, hogy áll meg, melyek a különlegességei. Néha oda jutunk, hogy froclizni is szokott, és bájosan levizsgáztat, hogy nézd csak, István, ott egy híd! Mit kell tudni róla?
Az apa szerepében is igyekszik tökéletes lenni? Hozott mintából dolgozik, vagy saját kolorittal színesíti?
Szülőként szerintem korunk egyik legnagyobb kérdése, hogy a mai gyerekeket szabad-e hozott mintákkal nevelni? Gyakorlatilag ez azt jelenti, van ugyan egy otthonról hozott alap, ami nem alkalmazható, de talán lehet rá építeni. Bonyolult, de azért igyekszünk jól elboldogulni.
Három gyermeket nevelnek.
Hogyha összejön a teljes família, hány terítéket kell az asztalra tenni?
Ritka az ilyen kivételes alkalom. 20, esetleg 25.
Kinek a dolga a szervezés?
A hat testvéré.
Mi az, amit nem épített még, de szerepel az álmai között?
Kézenfekvő tűnik a válasz, pedig tényleg így gondolom. A jelenlegi munkámon, a mohácsi Duna-hídon is van olyan izgalmas, egyedi feladat, ami nagyon vágyott, közös álmunk: a vasbeton kéregelemes munkatérhatárolás megépítése. Ez egy igazán ritka és különleges feladat, amit most próbálhatunk ki először. És azért lennének olyan magasépítési projektek, de mondjuk ki, magasházak, amiknél azért a mélyalapozás vagy maga a szerkezetépítés is óriási kihívás, és néha úgy gondolom – nem most! –, hogy vetekedhet akár a hídépítéssel is. Szóval egy ilyenben azért még szívesen megmérettetném magam. Csodálattal követem a külföldi szaksajtóban a nagyobbnál nagyobb hidakat. Kínában nem egy ilyen rekorder híd épül, és vannak olyan kollégák, akik állítólag egész életükben csak ilyen nagy fesztávolságú függőhidakat építenek, merthogy ott arra van igény, van specializálódási lehetőség. Mi kis nemzet vagyunk, de azért Magyarországon belül is találni gyönyörű mérnöki kihívásokat, legyen az kicsi vagy nagy szerkezet.
Ha egy építőmérnök úgy tudja megélni a szakmáját, hogy projektről projektre megtalálja a feladatokban a kihívással együtt járó szépséget , akkor szakmailag több nem is hiányozhat a boldogságához.
(Szerző: IVANELLI ELLA) (Építészeti fotó: TÖRÖK TAMÁS)
KI GÉPEN SZÁLL FÖLÉBE
Fót, Vecsés, Kecskemét, Debrecen, Ecser, Miskolc… – csak néhány példa az egyre gyarapodó ipari parkokból hazánk földjén. Ki gépen száll fölébe, mit lát? Gyárral, csarnokokkal, raktárakkal behintett szántóföldeket? Döbbenetes négyzetméterek, a tetőkön összefüggő napelem-mezők. Derékszögek, szabályos metszéspontok, majd itt-ott, a legváratlanabb helyeken harsány színek kínálják fel magukat a kutató tekintetnek. Az égboltozat, e fényes körútja a végtelennek, ugyanúgy ragyogó vagy homályos kupolát emel föléjük, mintha palota, város vagy egy nyomortanya terülne el alant.
A XIX. században a gyarmati terjeszkedés, a háborúk és a fogyasztói piac sosem látott bővülése az ipari forradalomnak újabb és újabb lendületet adott, a cél természetesen
A megszokott váratlan megoldások a MINUSPLUS-tól
Vol.1
már akkor is a termelési csúcsok meghaladása volt, és a folyamat ezzel párhuzamosan megágyazott az építészetben egy immár teljes értékű, önálló stílus, az ipari építészet megszületésének is. A cél egyértelműen az lett, hogy a különböző ipari csúcsteljesítményeket kibocsátó építmények a templomokhoz hasonló áhítatot, erőt és az elpusztíthatatlanság bizonyosságát sugározzák a szemlélőnek. (Annak ellenére is, hogy a kor embere többnyire vérrel és verejtékkel adózott utánuk.) A természet erőit megzabolázó, az erőforrásokat szinte mindig nagy áldozatok árán megkaparintó emberi teljesítményeknek ezek a gyakran futurisztikus építészeti megjelenései nem véletlenül ejtették ámulatba az akkor evidensen a transzcendenciára hangolt emberek fantáziáját. Filmek, zene- és irodalmi
művek sokaságát ihlették meg ezek az épületek. Az elmúlt bő száz esztendőben magától értetődővé, aztán lassan meghaladottá vált az a tudás, mely szerint a szüntelen növekedés egyik fő forrása a gyár, és habár a benne zakatoló gépek egyre tökéletesebbek lettek, a külső burok, a csomagolás mind csekélyebb szerephez jutott. Az ipariépület-típus tehát mindenhol a világon a rendhagyó, tetszetős felől a praktikus felé halad, nem befolyásolják az ipari munkásság ergonómiai, fiziológiai és szociális igényei, már csak azért sem, mert a folyamatból az automatizálás és a robotika egyre jobban kiszorította őket: ismerünk olyan csarnokot, raktárat, gyárat, amely a humán közreműködést csak monitoron keresztül, a belépést kimondottan tiltva igényli csupán.
A délnyugati homlokzat
Mindenesetre az rendkívül izgalmas, hogy mi rejtőzik ma az amúgy roppant változatos és tulajdonságait tekintve különleges héjazatok mögött. Különösen kíváncsivá tesz a Visual Europe Group fóti iroda- és raktártömbjének a MINUSPLUS által alkalmazott, a színhőmérsékletekkel való játéka (a koromfekete és a viruló sárga kontrasztja), a homlokzatiforma-képzése, vagy ami különösen mesteri, az a mai, hihetetlenül variábilis fémburkolatok anyagában és kiképzésében rejlő fény–árnyék-hatások bravúros kiaknázása. A szendvicspanel anyagának fényviszszaverő és fényelnyelő sajátosságai következtében a homogén, fekete felület fényerőtől, beesési szögtől és napszaktól függően mindig más és más látványt kínál. A tervezők több Kingsman-panellel is kísérleteztek, míg megtalálták a megfelelőt, amely surlófény hatására egy különleges szemfényvesztéssel, az ún. önárnyékkal örvendezteti meg az éles szemű megfigyelőt.
Tervezés: 2022 – 2025
Kivitelezés: 2023 – 2025
Nettó alapterület: 9011 m2
Generáltervezés, építészet, belsőépítészet, signage tervezés: Minusplus Generáltervező Kft. Vezető tervezők: Alexa Zsolt DLA, Rabb Donát, Schreck Ákos DLA Projektvezető építész: Bodonyi Zoltán
„Itt a szó átvitt és valódi értelmében filmszerű minden. Díszlet, látvány, fények, film – spektákulum –, és mi ezt a staffázs-jelleget próbáltuk bemutatni az építészet és belsőépítészet eszközeivel” – avat be a tervezési koncepció alfájába és ómegájába Alexa Zsolt vezető tervező.
A VEG két önálló épülettömb, amelyeket egy színes, inkább praktikus, jelzésértékű, az átközlekedést támogató közös előtető köt össze. A megrendelői elvárás egy önálló székházra, valamint egy filmstúdióra szólt, ahol egyesíteni tudják a tevékenységi köreikkel járó infrastrukturális és raktározási követelményeket. Mindezt egy ipari parki környezetben, lehetőleg túlzások nélkül, mégis karakteresen, reprezentatívan. A Visual Europe Group hitvallása komoly ambíciókról árulkodik: „Szenvedélyünk, hogy a lehetetlent is megvalósítsuk, álmokat váltunk valóra. Kreatív ötletekkel, innovatív megoldásokkal, felejthetetlen rendezvényekhez segítjük a partnereinket.”
Szaktervezők:
Tartószerkezet: MOSS Kft.
Vezető tervezők:
Dr. Budaházy Viktor, Gyarmati Gábor
Épületgépészet:
HR Team Stúdió, Haanstudio
Vezető tervezők:
Hrustinszky Tamás, Dr.András-Tövissi Balázs
Munkatársak: Simon Richárd, Tomasits Nándor, Pongor Dániel
Épületvillamosság:
VBN Mérnökiroda
Vezető tervező: Márton István
Munkatársak: Székely Gábor, Molnár Dániel
Gyengeáram: Signum-Plan Mérnökiroda
Vezető tervező: Borsányi Károly
Munkatársak: Halászi Réka
AV technika: Visual Europe Group
Vezető tervező: Matakovics György
A HQ földszint plusz három emelet. Alulra kerültek a publikus és nagyobb közösségi terek és néhány tárgyaló, a középső két szinten egyterű irodarészek, tárgyalók és szeparált irodák találhatóak, a felső szint a vezetői területeket és a nagyelőadót – valamint a hatalmas rendezvényteraszt – foglalja magában. A szinteket egy karakteres, fentről áttört, tágas lépcsőház köti össze. Az irodaépület hátsó traktusába került a többszintes logisztikai raktár szerelőműhelyekkel, szintenkénti közvetlen kapcsolattal az irodatérhez. A raktár hátsó homlokzatára került a három, kamionok befogadására is alkalmas töltőkapu, amelyek gördülékeny be- és kirakodást szolgálják. A másik, teljesen zárt épület három teljes belmagasságú, bérbeadásra szánt – két 500 és egy 1000 négyzetméteres –, a legmodernebb digitális technológiával felszerelt filmstúdiót és/vagy rendezvényhelyszínt rejt. A stúdiókhoz kapcsolódóan három szinten helyezkednek el a kiszolgálóterületek:
Tűzvédelem: Fire Tűzvédelmi Kft.
Vezető tervező: Bertók Szabolcs
Úttervezés:
vezető tervező: Parádi Zoltán
Külső közmű tervezés: vezető tervező: Gyurcsik Tamás
Tér-és tájtervezés:
s73 Tájépítész Tervező Iroda Kft.
Vezető tervező: Mohácsi Sándor
Munkatársak: Bugnics Ida Bogáta
Épületautomatika: Nective
Vezető tervező: Stocker Bence
Épületakusztika: ’95 Apszis Kft.
Vezető tervező: Csott Róbert
Munkatársak: Nagy Dániel Szilveszter, Illés László
Generálkivitelező: Stratos Magasépítő Zrt.
irodák, szociális helyiségek, többcélú területek, teakonyhák, lobbyk és öltözők.
„Miközben csarnoképületekről beszélünk, a csoport tevékenységének két lényeges aspektusa ragadta meg a figyelmünket. Szerteágazó szolgáltatásokat nyújtanak egy közös brand mögött, illetve produktumaik javarészt ideiglenesek” – folytatja a tervezési koncepció részletképzéseit meghatározó észrevételeik megosztásába Alexa Zsolt. Ezt a kettősséget –a sok-központúságot és az ideiglenességet (bepakolás, irány a külső helyszín, bontás, és pár nap múlva kezdődik minden elölről) – a két szétszakított, működésében mégis szorosan összetartozó tömb jelképezi, mely egyfajta metszete egy élő, minden pillanatban lüktető szervezetnek. A HQ homlokzatán az ablakok közötti transzparens panelnégyzetek raktár-jelleg helyett épületléptékű rasztert adnak a háznak. A hálózat mögött elhelyezett programozható ledmátrix-világítás talán az egyik leglátványosabb elem a fényjátékával.
Az ideiglenesség mint hívószó főképp az épület belsejében, legfőképp az enteriőrökben mutatkozik meg. Habár az anyaghasználat és a bútorozás igényes, elegánsan illeszkednek egymáshoz színek, formák és hangulatok, a végeredményben nincs semmi hivalkodó. A titok – ha van egyáltalán – az összetevők megfelelő arányú vegyítésében rejlik. Nézzük például a három emeletet öszszekötő lépcsőt. Egy film díszletében is tökéletesen megállná a helyét, pedig az egész szerkezet csak egy vastraverz. A belógó lámpákat a cég által használt stúdió-eszközökből válogatták össze. Van itt azonban egy kis csalafintaság, csel. A lépcsőház felett nyitottak egy nagy bevilágítót, ami emeletről emeletre egyre világosabbá teszi, kinyitja a teret, ami az irodaterekben is szintről szintre alakítja a térérzékelést.
Technikailag a legfogósabb feladatnak a tökéletes hang- és fényzárás, a rezgéscsillapítás és a zajmentes gépészeti rendszerek
működtetése bizonyult. Ennek a megvalósításában a megrendelő és a kivitelező szakmai tapasztalatai is segítették a tervezőket. Érdemes kiemelni a ház grafikai, információs elemeinek játékos gyakorlatiasságát. A signing terveiben aktívan részt vett a VEG szakmai csapata, hiszen ők is foglalkoznak effélével. Az összeműködésből igazán figyelemreméltó végeredmény született. A gyártmánytervek, gyártás és a kivitelezés viszont a MINUSPLUS régi praxisának köszönhetően lett hibátlan.
Két csarnoképület egy ipari parkban, amelyek az alaposan átgondolt koncepciónak, a tervezői és a megrendelői együttműködésnek köszönhetően akár le is dobhatnák magukról a csarnoképület jelzőt.
MODERN FUNKCIÓ, PRÉMIUM MINŐSÉGGEL
Interjú Papp Gáborral, a Stratos Zrt. vezérigazgatójával
Prémium kivitelezés, innováció és teljes körű szolgáltatás – ez a Stratos Zrt. építőipari filozófiája. A Visual Europe Group székháza és filmstúdiója ennek látványos példája, ahol a siker kulcsa a Stratos prémium szemléletében rejlett: a megbízható partnerháló, a folyamatos optimalizálás és a concierge-stílusú megközelítés.
Hogyan indult a Stratos Zrt. története, és milyen alapértékek mentén épült fel a cég?
A Stratos 2021-ben azzal a céllal alakult, hogy prémium minőségű generálkivitelezési szolgáltatást nyújtson a hazai piacon. Már az induláskor fontos volt számunkra, hogy ne csak épületeket adjunk át, hanem jó minőségű, megbízható, korrekt szolgáltatást is nyújtsunk a beruházóknak. A csapat tapasztalt mérnökökre és kivitelező szakemberekre épül, akik közös értékek mentén – megbízhatóság, minőség, innováció – dolgoznak.
A Stratos „concierge-stílusú” megközelítése különleges az építőiparban. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ez annyit jelent, hogy mi levesszük az ügyfél válláról a terhet. Az építkezés sokszor stresszel és bonyodalmakkal jár, mi viszont azt szeretnénk, ha a megrendelő a folyamat élményét élhetné meg. A teljes projektet menedzseljük az előkészítéstől a kivitelezésig, miközben minden részletre figyelünk: határidők, költségkeret, minőség. Ez egyfajta „építőipari concierge-szolgáltatás”, amely biztosítja, hogy a projekt minden részlete professzionális irányítás mellett, kiszámíthatóan és a legmagasabb színvonalon valósuljon meg.
Mitől számított a Visual Europe Group székház és filmstúdió az eddigi legna-
gyobb kihívásnak a Stratos életében?
Ez egy olyan projekt volt, ahol egy helyszínen két eltérő alapozási és szerkezetépítési technológiát kellett alkalmaznunk. Az egyik épület síkalapozásra épülő acélszerkezeti váz, a másik pedig cölöpalapozásra épülő, előregyártott vasbeton szerkezet lett. Emellett rengeteg változtatási igény érkezett a beruházó részéről, amit menet közben kellett kezelni. Ez gyakran járt áttervezéssel, az ütemezés és a munkafolyamatok újraszervezésével.
Hogyan sikerült összehangolni a két különböző szerkezetű és funkciójú épület kivitelezését?
Ez volt a projekt egyik legnagyobb próbatétele. Fel kellett mérnünk, mely szakágakhoz tudunk egyetlen szakcéget rendelni – például szerkezetépítés, acélgyártás, gépészet –, és hol kell több vállalkozót bevonni a megfelelő létszám biztosításához.
A mai építőipar egyik legnagyobb problémája a felhígult munkaerő: sokszor kiszámíthatatlan, hogy ki képes valóban határidőre és megfelelő minőségben teljesíteni. Bár ígéretekből nincs hiány, a valóságban kevés az a szakember, aki stabilan, korrekt áron dolgozik. Ha a folyamatban egyetlen szereplő késik, az dominószerűen hátráltatja a következő szakágakat.
Ezért kulcsfontosságú, hogy a Stratos megbízható, bejáratott partnerhálózattal dolgozik. A hosszú távon bizonyított kapcsolatok mozgósítása nélkül nem lehetett volna ilyen bonyolult projektet sikerre vinni. Ez a működésünk egyik védjegye: a prémium minőséget nemcsak belső szakértelemmel, hanem a legjobb alvállalkozók összehangolásával tudjuk biztosítani.
Miben különbözik egy filmstúdió kivitelezése egy hagyományos ipari csarnoktól?
Míg egy ipari csarnoknál a funkcionalitás
Fotó: Pixide
és költséghatékonyság az elsődleges, egy filmstúdiónál a tökéletes hang- és fényzárás, a rezgéscsillapítás, a zajmentes gépészeti rendszerek és a nagy belmagasságú, rugalmasan alakítható terek megvalósítása a legfontosabb. Ez valóban high-tech épület, amely speciális elvárásoknak kell megfeleljen.
Hogyan kezeltétek a kivitelezés közben felmerülő változtatási igényeket?
A változtatási igények gyakran akkor érkeztek, amikor a szerkezet már állt, így előfordult, hogy kész munkarészeket kellett módosítanunk. Ez időigényes és energiában is megterhelő volt, de a csapat rugalmasságának és a partnerekkel való szoros együttműködésnek köszönhetően minden új igényt sikerült beépíteni. A folyamat megerősítette a szervezet alkalmazkodóképességét, és hozzájárult ahhoz, hogy ma még hatékonyabban kezeljük a hasonló helyzeteket.
Az építőiparban a munkaerő és a szakcégek megbízhatósága sokszor kritikus. Ti hogyan tudjátok biztosítani a prémium minőséget?
Pontosan az előbb említett kapcsolati háló révén. Nem rövid távú árversenyben gon-
dolkodunk, hanem stabil, hosszú távú partnerségekben. Így biztosítjuk, hogy minden projektünkben tartani tudjuk a minőséget, még a piaci nehézségek közepette is.
Hogyan sikerült biztosítani, hogy a projekt tartani tudja az ütemezést és a költségkeretet?
Kritikus gondolkodással nézzük át a terveket és a részletmegoldásokat, és törekszünk a műszaki tartalom optimalizálására, ami megtakarítást tud generálni. A műszaki funkciók megtartása mellett több ponton sikerült költségcsökkentést elérni – például a két épület eltérő szerkezeti rendszerének kialakításával vagy a statikai áttervezések során. Az ütemezés tartása ugyan komoly kihívást jelentett a változtatási igények miatt, de a költségkereten belül tudtunk maradni, ami a legfontosabb célunk volt.
Milyen volt az együttműködés a MINUSPLUS tervezőirodával?
Nagyon pozitív. Nyitottak voltak a kivitelezés közben felmerülő változtatásokra, és figyelembe vették a mi szakmai tapasztalatainkat is. Ez ritka az iparágban, és nagyban hozzájárult a gördülékeny együttműködéshez.
Mit jelentett a Stratos számára szakmailag és üzletileg ez a projekt?
Ez eddigi legnagyobb és legkomplexebb munkánk. Az integrált stúdiótechnológia egyedülálló a régióban, hasonló háttér legközelebb Londonban érhető el. A sikeres megvalósítás megerősítette a csapat kompetenciáit, és bízunk benne, hogy újabb nagy beruházásokhoz nyit kaput.
Van-e személyes élményed, amely különösen meghatározó volt számodra?
Számomra a bokrétaünnepség volt a legemlékezetesebb. Akkor még csak a nyers falak álltak, és a beruházókkal kavicson sétáltunk körbe. Jó érzés volt később ugyanazokat az embereket már a kész, élettel teli épületben látni.
www.stratos.hu
Fotó: Pixide
ALGORITMUSRA ÉPÜLŐ HATÉKONYSÁG
így segítettük a Visual Europe székház megvalósítását
Pixide
A Visual Europe központ megvalósításában már a tervezőasztalnál ott voltunk: műszaki tanácsainkkal, algoritmus-alapú gyártásoptimalizálásunkkal és saját logisztikánkkal segítettük, hogy a projekt időben és költséghatékonyan valósuljon meg.
Amikor 2010-ben elindítottuk a Limelogot, még égetett mész termékek szállításával foglalkoztunk Kelet-Európa több országában. Néhány év alatt azonban világossá vált számunkra, hogy az építőipari logisztikában sokkal többre van szükség, mint egyszerű szállításra. 2016-ban Mezőfalván létrehoztuk első gyártócsarnokunkat, majd 2022ben átfogó modernizációval olyan egyedi termelési rendszert fejlesztettünk ki, amelynek központi eleme saját algoritmusunk. Ez az applikációval összekapcsolt rendszer lehetővé teszi, hogy egyszerre több projekt anyagfelhasználását és gyártási folyamatait optimalizáljuk – gyorsabban, pontosabban és költséghatékonyabban, mint korábban.
A Visual Europe székház esetében is ebben rejlett a valódi hozzáadott értékünk. Már a tervezési szakaszban bekapcsolódtunk a folyamatba, és műszaki tanácsokkal segítettük, hogy a tervezett szerkezetek gyártáskompatibilissé váljanak. Ez nemcsak költségcsökkentést eredményezett, hanem biztosította azt is, hogy a kivitelezés során ne kelljen kompromisszumokat kötni a minőség rovására.
Szolgáltatásaink teljes vertikumot fednek le: a szerkezetek tervezésétől a gyártáson és logisztikán át a szerkezetépítésig és a projektmenedzsmentig minden fázisban jelen vagyunk. A gyártás során saját fejlesztésű algoritmusunk segítségével csökkentettük a gyártási költségeket és a munkaidőt, míg hidraulikus eszközeinkkel még hatékonyabbá tettük a folyamatokat.
Külön előnyünk, hogy logisztikai ágazatunk teljes mértékben saját eszközparkra épül. Ez lehetővé teszi, hogy külső partnerek bevonása nélkül, kiszámítható költségekkel és megbízható ütemezéssel végezzük a szállításokat. Az üzemanyagárak ingadozásának terhét így nem hárítjuk át partnereinkre, ami a jelenlegi piaci környezetben különösen fontos.
A Visual Europe székház építésében a projektmenedzsmentünkre is nagy szükség volt: folyamatosan figyeltük a lehetséges hibákat, előre jeleztük az akadályokat és összehangoltuk a különböző munkafolyamatokat. Tapasztalt szerkezetépítő csapatunk pedig a legmodernebb technológiák
segítségével dolgozott az általunk gyártott elemekkel, biztosítva a pontos és gyors kivitelezést.
Büszkék vagyunk rá, hogy a Visual Europe Group új központjának megvalósításában ilyen átfogó szerepet vállalhattunk. Úgy gondoljuk, hogy az építőipar mai kihívásaira – a szoros határidőkre, a növekvő költségekre és a fenntarthatósági igényekre – csak olyan innovatív, algoritmus-alapú megoldásokkal lehet választ adni, amelyek valóban új szintre emelik a kivitelezés hatékonyságát.
Fotó:
96 KILOMÉTER KÁBEL, 1400 KW TELJESÍTMÉNY
energiát adtunk a Visual Europe székházhoz
A Visual Europe Group fóti központjában teljes villamos kivitelezőként dolgoztunk: az erősáramú hálózat, a modern kábelrendszerek és az épületautomatika kiépítésével biztosítottuk, hogy a székház hosszú távon is biztonságosan és energiahatékonyan működjön.
2011-ben alapítottuk az MDB Electricet azzal a céllal, hogy a villamosiparban olyan komplex megoldásokat kínáljunk, amelyek egyszerre szolgálják a megbízhatóságot, az energiahatékonyságot és az innovációt. Az elmúlt több mint egy évtizedben ipari létesítmények, üzemcsarnokok, középületek és lakóingatlanok villamos rendszereit építettük ki, miközben saját berendezésgyártással is bővítettük tevékenységünket.
A Visual Europe Group új székháza különösen fontos mérföldkő volt számunkra. A teljes erősáramú hálózat kiépítésével bíztak meg minket, ami egyszerre jelentett szakmai kihívást és lehetőséget arra, hogy megmutassuk: nagy léptékű, összetett projektekben is képesek vagyunk a legmagasabb szintű kivitelezést biztosítani.
A projekt méretét jól szemléltetik a számok: több mint 5 kilométer kábeltálcát és 96 kilométer kábelt és vezetéket építettünk be. Az irodák számára 400 kW, a stúdiók számára pedig 1000 kW teljesítményt tápláltunk be, amelyet SIEMENS elosztórendszerekkel osztottunk szét. Ez az infrastruktúra biztosítja, hogy az épület minden funkciója stabilan és üzembiztosan működjön.
Különösen büszkék vagyunk azokra az innovatív megoldásokra, amelyeket a székházban alkalmaztunk. A Hilti MW-EB CL huzalrendszer segítségével gyorsabban, biztonságosabban és gazdaságosabban
tudtuk kivitelezni a kábelezést, míg a NECTIVE BMS épületautomatika rendszer lehetővé teszi az energiafelhasználás optimalizálását és az üzemeltetés hatékonyabb irányítását. Ezek a technológiák egyszerre szolgálják a fenntarthatóságot és a költséghatékonyságot – olyan szempontokat, amelyek ma már minden korszerű beruházás alapját képezik.
Munkánk során szoros együttműködésben dolgoztunk a tervezőkkel és a generálkivitelezővel. A projekt közben többször is felmerültek változtatások és új igények, amelyeket rugalmasan kellett kezelni. Csapatunk gyors reagálása és szakmai felkészültsége tette
lehetővé, hogy a kivitelezést mindvégig a tervezett ütemben és a magas minőségi elvárásoknak megfelelően végezzük.
Büszkék vagyunk rá, hogy villamos rendszereink a Visual Europe központ működésének alapját adják. Meggyőződésünk, hogy a villamos hálózat nem csupán láthatatlan háttérelem, hanem egy épület szíve: nélküle nincsen világítás, biztonság, informatikai infrastruktúra vagy stúdiótechnika. Mi pedig azt valljuk, hogy ez a „láthatatlan energia” akkor végzi jól a dolgát, ha az épület mindennapi használója észre sem veszi, hogy ott van – mert hibátlanul működik.
A Visual Europe székház projektje számunkra bizonyította, hogy a szakmai tudás, a modern technológiák és az elhivatottság találkozásából olyan rendszerek születhetnek, amelyek hosszú távon is értéket képviselnek. Ez az épület nemcsak a Visual Europe Group számára jelent új otthont, hanem számunkra is újabb bizonyíték arra, hogy a villamosiparban a jövőt építjük – vezetékről vezetékre, kábelről kábelre.
Fotó: Pixide
38 Veterán motoroktól a modern építőiparig
(Szerző: TRENCSÉNYI ZOLTÁN)
(Portréfotó: PIXIDE)
ÉDESAPJA VETERÁNMOTOROKAT
ÚJÍTOTT FEL, FRECSKA VIKTÓRIA
PEDIG MÁR GYEREKKÉNT OTT
SERTEPERTÉLT KÖRÜLÖTTE.
MŰSZAKI ÉRDEKLŐDÉSÉBŐL
MÉRNÖKI SZAKTUDÁS LETT, A RÉGI JÁRMŰVEK IRÁNT
ÉRZETT ESZTÉTIKAI ÖRÖMBŐL MŰVÉSZET IRÁNTI VONZALOM.
KERESETT EGY FELSŐOKTATÁSI
INTÉZMÉNYT, AHOL MINDKÉT
ÉRDEKLŐDÉSÉT PÁROSÍTHATJA, KÖZBEN MEGKEDVELTE A FÁT
MINT ÉPÍTŐIPARI ALAPANYAGOT, MA A STRATOS MAGASÉPÍTŐ ZRT. KIVITELEZÉSI ELŐKÉSZÍTŐ MÉRNÖKE.
Honnan a műszaki vonzalom?
Édesapámtól, aki nagyon szerette a veteránmotorokat: a Jawát, az MZ-t, de leginkább a Pannóniákat. Szerzett is néhány romos darabot, elkezdte felújítani, restaurálni azokat. Legjobban fényezni szerette őket, és a veteránmotorok tankját csíkozni nagyon precízen és csak kézzel. Elkészítette a régi motorcímereket is, amiket aztán legyártatott, méretre hajlított; nekem nagyon tetszettek ezek.
Mindez inkább művészet felé fordulását magyarázza meg. Igen, de ezek után elkezdett alkatrészeket gyártani, kitalált például egy kipufogóhajlító gépet, sárvédőket préselt, hegesztett, krómozott. Én pedig – bár még csak általános iskolába jártam – mindig ott voltam mellette a pincében. Csiszolgattam, segítettem neki a fényezésben.
És honnan a humán érdeklődés?
Édesanyám angoltanárnő volt, sokat olvastam, hét évig tanultam zongorázni. De nem volt igazi érzékem a zenéhez, ritmusérzékem is alig. A rajzolás, festés jobban ment. Én voltam az az ember, aki a tanórákon sohasem figyelt, inkább folyamatosan rajzolgatott. Mindegyik tankönyvem össze volt firkálva. A kreativitás végigkísérte a gyerekkoromat.
Ehhez képest mégsem művészeti iskolában folytatta.
Vácra kerültem a Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium gimnázium tagozatára. Ott nagyon megszerettették velem a matekot, miközben változatlanul készítettem a rajzaimat, grafikáimat. Azon gondolkodtam, hogy keresnem kellene valamelyik egyetemen egy olyan szakot, amely a reál tantárgyakat és a könnyűipart vagy kézművesipart vegyíti. Így találtam meg a Budapest
Műszaki Egyetem Ipari termék- és formatervező mérnök alapszakát a gépész karon. Arról azért fogalmam sem volt, hogy pontosan mit fognak ott tanítani, úgyhogy eleinte kicsit csalódtam is.
Miért?
Mert azt gondoltam, hogy majd sokat rajzolunk, tervezgetünk, de kiderült, hogy lényegesen nagyobb hangsúlyt fektetnek a matekra, a gépelemekre és a mechanikára, mint bármi másra. Míg a MOME-n az volt lényeges, hogy a tanulók tervezzenek egy-egy tárgyat, ami művészi, és az sem baj, ha a szívószálból készülő asztal funkcionálisan nem használható, itt az volt az elsődleges, hogy
Munka és szenvedély, hivatás és kimeríthetetlen tudásvágy: Frecska Viktória, Stratos Magasépítő Zrt.
az általunk megtervezett tárgy pontos műszaki paraméterekkel bírjon. Ott maga a mű érdekelte a tanárokat, itt a metszeti képe és a műszaki leírása.
Nehéz volt?
Nehéz, de utólag azt mondom: nem bántam meg, hogy ott tanultam. Olyan műszaki szemléletet, tudást adott, olyan mértékben fejlesztette a problémamegoldó-képességemet, hogy azért ma is hálás vagyok. Ha nem azt az egyetemet végzem el, akkor soha nem kerülök műszaki irányultságú pályára. Már az egyetemen kötelező és a BB Works Interior Kft.-nél eltöltött féléves szakmai gyakorlat is nagy előrelépés volt.
Hogyan került oda?
Amikor elkezdtem a szakmai gyakorlatomhoz cégeket keresni, éppen akkor jelent meg egy hirdetés, amelyben iparitermék formatervező mérnök gyakornokot kerestek. Ennél a cégnél végül ott is ragadtam, három évig dolgoztam BB Works Interior Kft.-nél. Teljeskörű projektmenedzseri feladatokat kellett ellátnom. Akusztikus falburkolatokkal, mennyezetekkel és irodabútorok forgalmazásával foglalkoztunk. Hatalmas lehetőség volt ez nekem, mert eljutottam rengeteg külföldi kiállításra, készíthettem gyártmányterveket, és részt vettem több kivitelezésen mint helyszíni koordinátor.
Emlékezetesebb munkák?
Csak kettőt említek: a Dorottya Hotel báltermének akusztikus álmennyezete és a Corvinus Campus akusztikus falburkolatainak és álmennyezetének kivitelezése.
A mennyezet vagy az akusztikus falburokaltok minősége miért lett mostanában ilyen fontos kérdés?
Mert Magyarországon ma már az irodaházak leginkább egy nagy üvegkalitkára hasonlítanak, és azok open office tereiben az irodaakusztika azért lényeges, hogy csökkentse a beltéri zajt, komfortosan érezzék magukat az ott dolgozók. Különböző falburkolatokat, akusztikus paneleket és saját tervezésű álmenyezeteket forgalmaztunk, ezek beépítésével foglalkoztunk. Mivel sokat dolgoztunk fával is, nagyon megszerettem ezt az anyagot, és mint építőanyagot, jobban meg akartam ismerni. Ezért aztán jelentkeztem a Soproni Egyetem Faipari mérnök mesterszakára. Ebből már csak a szakdolgozat elkészítése van hátra.
Miről szól majd a szakdolgozat?
Egy olyan dohányzóasztalt kell terveznem, amelynek a lapja epoxigyantából készül, de rögzítésmentesen kell magába az epoxigyantába belekötnie a tartószerkezetnek. Ehhez bele kell ásnom magam az anyagismeretbe. Nem kimondottan famunka ugyan, de a ragasztóanyagok és az epoxigyanta használata is fontos része a famunkáknak.
Mennyiben volt más a soproni egyetem, mint a fővárosi?
Teljesen más volt. Nyugodtabb tempójú, családias, nyitott, együttműködő és támogató. Nagy előnye, hogy onnan sokféle irányba lehet továbblépni.
A VEG-komplexum építése (fotó: Pixide, Stratos)
Még a magasépítés irányába is… Három év után kerültem át a Stratos
Magasépítő Zrt.-hez, ahol másfél éve vagyok kivitelezési előkészítő mérnök. Itt sokkal jobban tudom kamatoztatni a tudásomat, és a projektek sokszínűségének köszönhetően rengeteget tudok fejlődni műszakilag. Egyegy feladat műszaki terveinek megfelelően nekem kell szerződnöm az alvállalkozókkal, a műszaki előkészítés mellett a munkámnak van pénzügyi és jogi része is.
Nem kell ehhez nagy építőipari rutin?
Az ilyesmit a hatékonyság érdekében nem az öreg rókákra bízzák?
Bár én a háttérben dolgozom, a munkámat több szakember is ellenőrzi. Az viszont igaz, hogy a rutin valóban hiányzott. De azzal, hogy ezt a feladatot választottam, az volt a célom, hogy ne csak egy szűk területen mozogjak, hanem legyen a munkámban sokféleség, pörgés, és több munkafolyamatba belelássak. Ezek mellett nyilván tudom hasznosítani a tanultakat is, például akkor, ha valamit meg kell tervezni 3D-ben.
Az eddigiekből az sejlik fel, hogy előbb-utóbb elvégez majd egy építész szakot…
Ezt nem tervezem, inkább azt, hogy elvégzem a mérnöktanári képzést is, amivel lehetőségem nyílna egyetemen tanítani mint óraadó tanár. Ehhez is nagy kedvem volna.
A világhálón felbukkan egy másik énje is: táskákat horgol. Hobbi ez, vagy annál több?
A koronavírus járvány idején kezdődött, amikor bezártságban éltünk. Akkor nagyon sokan elkezdtek horgolni, én is. Közben az interneten láttam, hogy nagy divat lett a horgolt táska. Megtanultam, hogyan kell egy ilyet megcsinálni, aztán mind többet készítettem, barátoknak, ismerősöknek, és még eladásra is. Végül kitaláltam köréjük egy arculatot, készült saját grafikája, logója, címkéje, olyan lett, mint egy valódi márka.
Később megjelent ezekről egy újságcikk, és sokan elkezdtek érdeklődni iránta. Mindez most a munka és a tanulás miatt egy kicsit háttérbe szorult, de azt tervezem, hogy folytatni fogom, rengeteg ötletem van, amit ezzel kapcsolatban szeretnék megvalósítani.
Az imént azt mondta: szereti a sokféleséget, a pörgést.
A horgoláshoz éppen az ellenkezője kell: egy irányba fókuszált türelem…
A horgoláshoz alapvetően tényleg sok türelem kell, bár a táskahorgolás viszonylag gyorsan megy. Azon túl éppen az benne a jó, hogy egy kicsit mégiscsak meg lehet állni, ki lehet zökkenni a folyamatos pörgésből. Olyan, mint egy meditáció.
Ha immáron gyöngülő szemünkkel viszszatekintünk az időben, a magyar autó- és motorsport hősi korszakát emlékezetünk a televíziós közvetítések elterjedésével hozza fedésbe. A motor hangjaira fogékonyan rezonáló hasonszőrűeknek a műsor közben az égéstermékek semmivel össze nem téveszthető illatát már saját forrásból kellett hozzáilleszteni a vizuális anyaghoz. Aki ennek a színes forgatagnak, gyakran őrült cirkusznak egyszer rabja lett, az már nem szabadulhat soha, de soha többé. Ez szenvedély, szerelem és az erőt, fegyelmet és bátorságot birtokló személyek előtti tisztelgés – vállaljanak szerepet a rendszer akármelyik körében is. Szerelők, sofőrök, konstruktőrök, szakértők, a sajtósok, a marketingesek vagy a merchandising sosem pihenő robotosai mind-mind érdemesek a figyelmünkre. Anélkül, hogy a nosztalgikus hangulat elúrhodna a Hungaroring látványos megújulásáról szóló közlésünkön, a hősi idők egyik ikonikus alakja előtt is tisztelegnünk illik. Isten tartsa meg sokáig jó egészségben Dávid Sándor sportújságíró kollégát, akinek pótolhatatlan közreműködése
nélkül talán nem lenne ilyen kultusza sem a motorsportnak, sem az F1-nek hazánkban. Ha fogyunk is, de vagyunk még páran, akik emlékezünk sztoikus, bölcs és nyugodt kommentárjaira – nem tudjuk megállni, hogy ne idézzük fel például a kiskunlacházai motocross-közvetítéseinek feledhetetlen alakját, id. Czuni Lászlót vagy a mogyoródi Formula–1 futamok izgalmas fordulatait végig kézben tartó, fantasztikus versenyzőit már-már családtagként bemutató színes tudósításait –, amelyek kiváló kontrapunként tartották egyensúlyban a mellé tanulni beosztott fiatal csikók izgékonyságait.
Most azonban elsősorban azok előtt szeretnénk fejet hajtani, akik az utóbbi három és az előttünk álló egy évben, a 2023-tól 2026-ig tartó, sorrendben harmadik nagy pályafelújítást finanszírozták, tervezték és kivitelezték. A fejlesztés a régi, elavult infrastruktúra lecserélését irányozta elő: röviden egy korszerű, gazdaságosan üzemeltethető és minden sportszakmai igényt maximálisan kielégítő főépület-együttes megépítését.
Összes nettó épített alapterület: 42 694 m2
Közmű:
csatorna: 6832 m (szennyvíz- és csapadékvíz)
vízvezeték: 2345 m célegyenes újraaszfaltozása: 12 800 m2
Összes földmunka: 170 000 m3
FOTÓ: MAKAI GERGELY
FOTÓ: MOLNÁR PÉTER
FOTÓ: MOLNÁR PÉTER
Ez a Magyar Nagydíj „szívét és agyát” jelentő versenyboxok, a FIA-előírásoknak megfelelő versenyirányítási központ, vendéglátó és VIPterületek, irodák, tetőterasz, illetve a depó átépítését, korszerűsítését, megvalósítását jelenti. A három részre bontott ütemezés –amelyeknek határpontjait a Magyar Nagydíj kitűzött dátumai határozzák meg – 2023-ban kezdődött el.
A munkálatok első szakaszában, 2023ban a közművek cseréjét és az infrastruktúra korszerűsítését végezték el, valamint elkezdték a főbejárat szerkezetépítését is. Ekkor
FŐÉPÜLET:
nettó alapterület: 19 753 m2
földmunka: 54 000 m3 az alapozáshoz
cölöpözés: 9128 km, 508 tonna vas betonozás: 33 476 m3 beton és 2418 tonna betonacél liftek száma: 10 db tűzjelző rendszer a 3 szinten: 11 699 m2
beltéri és tűzgátló ajtók: 293 db
boxok műgyanta burkolata: 5516 m2
VIP-lelátó, székek: 465 db irodák első emeleten 425 m2
néhány hét alatt többek közt 20 ezer köbméter földet mozgattak meg és 5 ezer köbméter betont bontottak el a Market és a BAYER szakemberei, miközben az első toronydaru is „kinőtt a földből”.
A 2024 januártól 2025 májusáig tartó időszakban megújult és tízezer férőhelyesre bővült a Super Gold fedett főlelátó. (Érdekesség, hogy a teljes szerkezet 1,5 méterrel magasabb lett, mint a régi. Az új, 21 elemből álló, 8976 négyzetméter felületű tetőszerkezet tömege 1300 tonna. A tetőelemeket egy 650 tonnás mobil autódaru emelte be a helyükre. Mivel ebből a darutípusból csak egy darab van Magyarországon, így a kooperációnak tökéletesen kellett működnie a munkát koordináló Bayer–Market konzorcium, a szerkezetgyártó KÉSZ Zrt. és a daru bérbeadója, a Tamás és Zsolt Kft. között.) Kibővítették és korszerűsítették a paddock területét (a versenyzők, a csapatok és a vendégeik számára fenntartott zárt terület 5000-ről több mint 8000 négyzetméteresre bővült, az épületcsoport hossza maradt ugyan 300 méter, 13 méteres szélessége viszont 20-ra nőtt), valamint két gyalogos alagút is épült – egy közönségforgalmi, egy másik pedig a paddock kiszolgálására – a célegyenes alatt. A versenyzők, a versenyigazgatóság és a sajtó által használt paddockot – az alatta elhelyezkedő boxokkal egyetemben –2025-re szerkezetkész, pormentes állapotban adták át az építők. A hátralévő feladatokat 2026 májusáig végzik el. A határidő betartását nehezítette, hogy a főlelátót és a kibővített
FŐLELÁTÓ: 10 296 fedett ülőhely
nettó alapterület: 13 133 m2
acél tetőszerkezet: 8976 m2, tömege 1300 tonna
paddockot egy hétszintes épületszakasz –amely az egykori Towert idézi – köti össze, amelynek egy része a föld alá került. Ennek során egyrészt építéstechnológiai problémákat kellett megoldani, másrészt a második és harmadik ütemből előrehozott munkafázisok miatt a megnövekedett adminisztráció a logisztikai tervek átdolgozását tette szükségessé.
Megépült a főlelátó mögött kialakítandó rendezvénytér 450 méternyi támfalrendszere, a hozzá csatlakozó közművek, valamint megkezdődött a VIP-lépcső kialakítása is. A rendezvénytér munkálataihoz körülbelül 50 ezer köbméternyi földet kellett megmozgatni. A kitermelt földet teljes egészében a depó – ahol a versenyek alatt a csapatok buszai és kamionjai parkolnak – alapozásához használták fel. A földmunkák gépigényét naponta 15 db nyolctengelyes, 16-20 köbméter föld szállítására alkalmas teherkocsi látta el. (A korszerűsítésre amúgy is jellemző, hogy a kitermelt földet és a szigorú előírások alapján osztályozott és minősített betonzúzalékot a területen hasznosították újra – csak a főlelátó megemelt alapjába 5000 köbméternyi betont dolgoztak be.) A depóépületnek a Nemzetközi Automobil Szövetséggel (FIA) kötött szerződés szerint 2025 májusára mindenképpen olyan készenléti állapotba kellett kerülnie, hogy a csapatok a júliusi futamon már rendeltetésszerűen használni tudják a területet. A főépületet elbontás után a nulláról építették újjá (alapterülete 31 000 négyzetméterre nőtt), és habár már most minden igényt kielégít, 2026-ig még számos – a használatot nem befolyásoló –, főként gépészeti, szakipari és belsőépítészeti feladat vár az építőkre.
FOTÓ: MOLNÁR PÉTER
MOLNÁR PÉTER
A 2025-ös Magyar Nagydíjra a célegyenes burkolatán a kopóréteget teljes hosszában ki kellett cserélni – emlékszünk, a két alagút zsaluzásához át kellett vágni az aszfaltot. Minden F1-es pályára speciális aszfaltréteget terítenek, így természetesen a Hungaroring is ilyen spéci keveréket kap. Az aszfaltkeverék különlegessége azonban csak az egyik a bonyolultsági faktorok közül. A másik, hogy a FIA elvárásai mindössze 3 milliméteres egyenetlenséget tűrnek meg a teljes útfelületen.
Beruházó:
Hungaroring Sport Zrt.
Építészet (főépület):
DVM Group Kft. (Csécsei Ákos)
FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft. (Fábián István)
S.A.M.O. Tervező és Kereskedelmi Kft. (Streit Ágnes)
Belsőépítészet:
DVM Group Kft. (Zsidek Gergő és Schneider Krisztofer)
A teljes, három évig tartó ráncfelvarráshoz imponáló számokat lehet illeszteni: az 57 ezer négyzetméternyi épület felhúzásához, a 125 ezer köbméternyi föld megmozgatásához és a mintegy 35 ezer méternyi vasbeton-szerkezet megépítéséhez összesen – a harmadik ütemet, a 2025-2026-os időszakot is beszámítva – 9000 szakember helyszíni munkája és a csúcsidőszakban tizenkét toronydaru koordinált együttműködése szükségeltetett. Az emberi teljesítmények eposzi súlyú jelzőket érdemelnének, hiszen sokszor heti hatnapos,
Statikus tervező:
EXON 2000 Kft. (Szántó László)
Gépész tervező: Agorex Kft. (Kalmár Zoltán)
Közműtervező: Közműterv 2006 Kft. (Hobl Géza)
24 órás, folyamatos, háromműszakos munkavégzés zajlott Mogyoródon. Előfordult, hogy a csúcsidőszakban naponta mintegy 1200 fő dolgozott a sikeres befejezés érdekében. Ennek köszönhető, hogy az első és a második ütemben is több, a tervezetten felüli projektelemmel is elkészültek. Itt fontos kiemelni, hogy a konzorciumi partnerek eddig úgy tudták tartani az elképesztő határidőket, hogy két alkalommal is le kellett vonulniuk a területről – méghozzá úgy, hogy a közönség és a közvetítés nézői lehetőleg semmit ne
Kivitelező a Market Építő Zrt. és a BAYER Construct Zrt. konzorciuma
Market Építő Zrt.: Juhász Zoltán műszaki igazgató Szűcs Csaba főépítésvezető
BAYER Construct Zrt.: Apkó lászló generál üzletág vezető Várnai Zoltán projektvezető
FOTÓ:
(építés)
FOTÓ: MOLNÁR PÉTER
FOTÓ: MOLNÁR PÉTER
FOTÓ: MAKAI GERGELY
(építés)
lássanak abból, hogy a Hungaroring nagygenerálon esik át. Az már csak hab a tortán, hogy a pálya minden rendszerét a versenyfokozatú működőképesség állapotában kellett tartaniuk a leállások időszakában is. Ha eddig nem esett le az állunk, most ennek is eljött az ideje.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a rendszerváltást is megélő, immár negyvenéves Magyar Nagydíj rendszerint a leglátogatottabb hazai sporteseményünk. 2024-ben több mint 300 ezren kísérték figyelemmel a helyszínen, és a nézők körülbelül 80 százaléka külföldről érkezett.
Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója így foglalta össze a hároméves munka közbenső állomásának tanulságait. „Ez nem csupán infrastrukturális fejlesztés, hanem egy új korszak kezdete a magyar autó-motorsport számára. Az új főépület és főlelátó minden egyes eleme azt a célt szolgálja, hogy a versenyzők, a csapatok és a szurkolók egyaránt világszínvonalú élményben részesüljenek. Bár a munkálatok csak jövőre fejeződnek be, és az idei egy átmeneti állapot, kívülről ez egyáltalán nem látszik, már most érzékelhető, milyen gyönyörű, modern, nemzetközi szinten is elismert pálya formálódik a szemünk előtt. Hatalmas köszönet illeti ezért a Hungaroring csapatát, a fejlesztésért felelős kollégákat, a kivitelező konzorcium munkatársait és mindenkit, aki bármit is hozzátett ehhez az átalakuláshoz.”
Az átadással a mogyoródi komplexum már nem csupán az autó- és motorsport rendezvényeit tudja maximális biztonsággal és minőségben kiszolgálni, de az üzemeltetés és a rentabilitás szempontjából hasonlóképpen fontos konferenciák, nagyobb létszámú rendezvények megtartására is alkalmassá válik.
A Hungaroring teljes felújítását egy kerek évfordulóra, a pálya építésének 40. évfordulójára időzítették.
COOLFIRE TŰZGÁTLÓ
FÜGGÖNYÖK A HUNGARORING-EN
Coolfire Mark-OK EI60 tűzgátló függönyök a DEPÓ területén, tűzeseti zárásra tervezve. Használat: állandó nyitott állapot. Különleges megoldás: a függöny zárt állapotban követi az aljzat dőlését, ezáltal teljes szélességben rázár teljesítve a megfelelő tűzgátlást
Coolfire-Megafire EI60 tűzgátló függönyök a PADDOCK erkély vonalában, tűzeseti zárásra tervezve. Használat: állandó nyitott állapot. Különlegessége: kültéri alkalmazásra javasolt
Coolfire- OHD-C EI60 (C2) tűzgátló szekcionált kapu a DEPÓ területén, tűzeseti zárásra tervezve. Használat: normál kapuként alkalmazható
Nem mindennapi hőszigetelés egy nem mindennapi projekten!
Nem mindennapi hőszigetelés egy nem mindennapi projekten!
A RAVATHERM XPS extrudált polisztirolhab lemezek zártcellás szerkezete kiváló hőszigetelő képességet biztosít, miközben ellenáll a mechanikai terhelésnek és a nedvességnek. Ez különösen fontos volt a Hungaroring esetében, ahol a pálya melletti épületek – például a boxutcák, lelátók és technikai kiszolgáló egységek – nagy igénybevételnek vannak kitéve. A különleges projektre különleges hőszigetelés való, így az Európa-szinten egyedi RAVATHERM XPS X Ultra hőszigetelés került alkalmazásra, mely grafit-adalékkal készül, így kiemelkedő hőszigetelési teljesítményt nyújt. A kiszolgáló épületekben fordított rétegrendű lapostetők, teraszok és padlószerkezetek hatékony szigetelését, biztosítva a hosszú távú tartósságot és az energiahatékonyságot.
A RAVATHERM XPS extrudált polisztirolhab lemezek zártcellás szerkezete kiváló hőszigetelő képességet biztosít, miközben ellenáll a mechanikai terhelésnek és a nedvességnek. Ez különösen fontos volt a Hungaroring esetében, ahol a pálya melletti épületek – például a boxutcák, lelátók és technikai kiszolgáló egységek – nagy igénybevételnek vannak kitéve. A különleges projektre különleges hőszigetelés való, így az Európa-szinten egyedi RAVATHERM XPS X Ultra hőszigetelés került alkalmazásra, mely grafit-adalékkal készül, így kiemelkedő hőszigetelési teljesítményt nyújt. A kiszolgáló épületekben fordított rétegrendű lapostetők, teraszok és padlószerkezetek hatékony szigetelését, biztosítva a hosszú távú tartósságot és az energiahatékonyságot.
A fordított rétegrendű lapostető előnyei
A fordított rétegrendű lapostető előnyei
A fordított rétegrendű lapostetők esetében a hőszigetelés a vízszigetelés fölé kerül, így az védve van az UV-sugárzástól és a mechanikai sérülésektől. Ez a rétegfelépítés épületfizikai szempontból is előnyös, mivel a vízszigetelés a szerkezet meleg oldalán helyezkedik el, ami jelentősen növeli annak élettartamát. A kivitelezés szempontjából további előnyt jelent, hogy a vízszigetelés feletti rétegek időjárástól függetlenül, szinte bármilyen hőmérsékleten beépíthetők, így rugalmasabb ütemezést tesznek lehetővé. Emellett a rétegrend visszabonthatósága révén a tető utólag is átalakítható, így például zöldtető vagy új burkolat kialakítására is lehetőség van.
A Hungaroring lelátóépületének felújítása során a teraszok fordított rétegrendben készültek el. A rétegrend kialakítása során a vasbeton födémen legalább 2%-os lejtésképzést kellett biztosítani, amelyre a csapadékvíz elleni szigetelés került. Ezt követi az extrudált polisztirolhab hőszigetelő réteg (RAVATHERM XPS X Ultra) amelyet a funkcióhoz igazított vastagságban és nyomószilárdsággal kellett alkalmazni. A hőszigetelés fölé egy elválasztó vagy felületstabilizáló réteg került, esetünkben geotextília (amely vízterelő fólia is lehet, pl: RAVATHERM XPS MK).
A fordított rétegrendű lapostetők esetében a hőszigetelés a vízszigetelés fölé kerül, így az védve van az UV-sugárzástól és a mechanikai sérülésektől. Ez a rétegfelépítés épületfizikai szempontból is előnyös, mivel a vízszigetelés a szerkezet meleg oldalán helyezkedik el, ami jelentősen növeli annak élettartamát. A kivitelezés szempontjából további előnyt jelent, hogy a vízszigetelés feletti rétegek időjárástól függetlenül, szinte bármilyen hőmérsékleten beépíthetők, így rugalmasabb ütemezést tesznek lehetővé. Emellett a rétegrend visszabonthatósága révén a tető utólag is átalakítható, így például zöldtető vagy új burkolat kialakítására is lehetőség van. A Hungaroring lelátóépületének felújítása során a teraszok fordított rétegrendben készültek el. A rétegrend kialakítása során a vasbeton födémen legalább 2%-os lejtésképzést kellett biztosítani, amelyre a csapadékvíz elleni szigetelés került. Ezt követi az extrudált polisztirolhab hőszigetelő réteg (RAVATHERM XPS X Ultra) amelyet a funkcióhoz igazított vastagságban és nyomószilárdsággal kellett alkalmazni. A hőszigetelés fölé egy elválasztó vagy felületstabilizáló réteg került, esetünkben geotextília (amely vízterelő fólia is lehet, pl: RAVATHERM XPS MK).
A rétegrendet zúzottkő ágyazati réteg zárja, amely páradiffúziós és vízelvezető funkciót is ellát, valamint erre került végül a tervezett burkolat.
A rétegrendet zúzottkő ágyazati réteg zárja, amely páradiffúziós és vízelvezető funkciót is ellát, valamint erre került végül a tervezett burkolat.
A RAVATHERM XPS X Ultra
A RAVATHERM XPS X Ultra
A RAVATHERM XPS X Ultra egy prémium kategóriás, grafitadalékos extrudált polisztirolhab (XPS), amelyet a Ravago Building Solutions fejlesztett ki, és jelenleg az angliai és németországi gyártóüzemeiben készül. Kifejezetten nagy igénybevételű épületszerkezetek – például fordított rétegrendű lapostetők, zöldtetők és parkolótetők – hőszigetelésére tervezték, ahol a tartósság, a hőtechnikai teljesítmény és a környezeti megfelelőség egyaránt kritikus szempont.
A RAVATHERM XPS X Ultra egy prémium kategóriás, grafitadalékos extrudált polisztirolhab (XPS), amelyet a Ravago Building Solutions fejlesztett ki, és jelenleg az angliai és németországi gyártóüzemeiben készül. Kifejezetten nagy igénybevételű épületszerkezetek – például fordított rétegrendű lapostetők, zöldtetők és parkolótetők – hőszigetelésére tervezték, ahol a tartósság, a hőtechnikai teljesítmény és a környezeti megfelelőség egyaránt kritikus szempont.
A termék egyik legnagyobb előnye a rendkívül alacsony hővezetési tényező. A RAVATHERM XPS X ULTRA 300 SL deklarált lambda értéke 0,027 W/mK, míg a tervezési érték 0,028 W/mK, amely a teljes vastagsági tartományban – akár 200 mm-ig –érvényes. Ez lehetővé teszi, hogy kisebb rétegvastagság mellett is elérhető legyen a kívánt hőszigetelési teljesítmény, ami különösen előnyös olyan szerkezeteknél, ahol a beépítési magasság korlátozott.
A termék egyik legnagyobb előnye a rendkívül alacsony hővezetési tényező. A RAVATHERM XPS X ULTRA 300 SL deklarált lambda értéke 0,027 W/mK, míg a tervezési érték 0,028 W/mK, amely a teljes vastagsági tartományban – akár 200 mm-ig –érvényes. Ez lehetővé teszi, hogy kisebb rétegvastagság mellett is elérhető legyen a kívánt hőszigetelési teljesítmény, ami különösen előnyös olyan szerkezeteknél, ahol a beépítési magasság korlátozott.
(Szerző: BÁN DÁVID) (Portréfotó: VÉGH LÁSZLÓ)
”Ahol elhelyezkedtem, ott mindig létre kellett hozni valamit”
MOLNÁR GÁBOR ALAJOS, A HELLOPARKS MŰSZAKI VEZÉRIGAZGATÓJA ÖT ÉV ALATT A NULLÁRÓL ÉPÍTETT FEL EGY ÜTŐKÉPES MŰSZAKI CSAPATOT, AMIVEL A CSARNOKSZERKEZETEK TERVEZÉSÉBEN ÉS KIVITELEZÉSÉBEN MÁRA PIACVEZETŐK LETTEK. A SZAKMAI MÉRFÖLDKÖVEKRŐL ÉS A SZEMÉLYES INDÍTTATÁSÁRÓL KÉRDEZTÜK.
A műszaki mellett a gazdasági és a jogi vonal is megjelenik a tanulmányi előéletében. Mi inspirálta az elindulásnál? Ehhez érdemes a családi hátteremre viszszatekinteni, megnézni, hogy szüleim mivel foglalkoztak. Édesapám egy kisgenerál céget alapított és épített fel Hódmezővásárhely-Szeged térségében még a rendszerváltás idején, a GMK időszakban. Ennek ő volt az ügyvezetője és üzemeltetője. Édesanyám pedig élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozott először lokális, aztán pedig regionális szinten. Mindketten otthon voltak a cégépítésben, én pedig lényegében ebbe a környezetbe születtem bele és felnövekedésemnek is meghatározó része volt, hogy láttam, ahogy ezek a cégek létrejöttek, felépültek és működtek. Tehát szülői indíttatásra választottam a műszaki tudományokat és lettem építőmérnök, majd később innen eredt a közgazdaságtani végzettség is. Teljesen tudatosan döntöttem amellett, hogy nem a közgazdaságtant, hanem az alapvetően üzleti jellegű közgazdaságtani nyelvezetet szeretném megtanulni. És mivel volt egy olyan feltételezés
a családban, hogy a műszaki terület nehezebb, mint a közgazdasági, ezért a műszaki tanulmányokkal kezdtem. Ugyan az elején még vívódtam azon, hogy építész vagy építőmérnök legyek, végül az építőmérnöki képzés mellett döntöttem.
Mi billentette az építőmérnökség felé?
Sokáig építésznek készültem, jártam még rajzelőkészítőre is. Fel is vettek, de édesapám körében sok mérnök között forogtam és akkor megértettem azt, hogy akik a megvalósítással, a kézzelfoghatósággal foglalkoznak, azok inkább az építőmérnökök. Ez az én fordításomban azóta úgy módosult, hogy az építész a művész, aki megálmodja, az építőmérnök pedig az, aki megvalósítja. Az építőmérnöki karon is voltak olyan meghatározó professzorok, akik számomra is sok inspirációt adtak. Köztük volt az azóta elhunyt dr. Bódi István is, akinél diplomáztam. Ő javasolt számomra gyakorlati pozíciót egy tartószerkezeti tervezőcégnél, ahol olyan munkákban tudtam részt venni, mint például a Tőzsdepalota felújítása. Majd elhelyezkedtem az ASA Építőipari Kft.-nél, ami egy előregyártott vasbeton szerkezeteket gyártó, tervező és szerelő, generál tevékenységet is folytató vállalkozás.
Akkor inkább a gyakorlatias irányba mozdult el. Ez a világ régóta érdekelte?
A számok szeretete, a logikai megközelítés már az általános iskolában is kifejezetten vonzott. Szerettem a logikai feladatokat, a matematikát és a fejtörőket. Ha mégis épí-
tész lettem volna, akkor azt gondolom, hogy inkább a funkcionalitásra és kevésbé a művészi jellegű tervezésekre fókuszáltam volna.
Ez a logikai, funkcionalista látásmód szorosan kapcsolódik a korai éveiben már megismert előregyártott szerkezetekhez?
Szerintem a tényszerű, számszerű, logikailag levezethető dolgokból, tehát a racionális gondolkodásból adódó mérnöki tudományokon alapuló iskola egyik legszebben kicsúcsosodó változata az előregyártás. Itt előre ki tudsz találni és megtervezni mindent, és a helyszínen csak az összeszerelő tevékenység zajlik. Ennek az egyik speciális változata a hídépítés, amit szintén sokan szeretnek épp ezért, mert ott is előre mindent profin meg kell tervezni.
Hogyha ennyire beleásta magát az előregyártásba, akkor mi vezette a további szakok elvégzésére?
Az, hogy a műszaki mellett gazdasági jellegű végzettségem is legyen, az ugyancsak a családi háttérből ered. Miután 2009-ben lediplomáztam, egyből elkezdtem dolgozni, és azzal párhuzamosan végeztem a jogi kiegészítő, majd ezt követően az MBA közgazdász képzést. Azért nem egyből az MBA-t kezdtem, mert alapkövetelmény, hogy azt megelőzően kell két és fél év munkatapasztalat. Az volt az elképzelésem, hogy nem szeretnék elszokni a tanulástól, mert nehéz visszarázódni, ezért végeztem el közben a jogi kiegészítő képzést. Mindez pedig arra jó, hogy egy hidat vagy szótárt képezzek a műszaki szakma és a jo-
Felépíteni, elindítani, beüzemelni – Molnár Gábor
műszaki
vezérigazgató a HelloParks evolúciójáról
gászvilág között. Ugyanúgy tudok beszélgetni az általános mérnökkel, a jogásszal vagy közgazdásszal, meg tudom őket érteni, vagy egymással meg tudom őket értetni.
Melyek voltak a karrierje első mérföldkövei?
Meghatározó élmény volt, hogy amikor elkezdtem dolgozni, akkor rögtön beütött a gazdasági válság. Ahogy elhelyezkedtem, három hónapra rá költségcsökkentés, négynapos munkahét, létszámleépítés és hasonlók
pontjából is, mert ezáltal egy óriási tudásbázis lehetőség nyílt meg. Több hetet tölthettem például Finnországban, Észtországban, Hollandiában, ahol a gyárigazgatók, műszaki igazgatók tanítottak. Az is egy jelentős mérföldkő volt, amikor lekerültem a gyárba és rendbe kellett tenni egy nem sokkal korábban vásárolt automatizált födémelemgyártó sort. Valahogy odáig nem sikerült jól beüzemelni, és sok milliárd forintnyi selejtet gyártott. Fiatal voltam és ambiciózus, fejest ugrottam a feladatba, amihez komoly segítséget is (interjú)
jöttek. Szerencsére én nem estem áldozatul ennek az időszaknak, hanem szépen araszoltam előre. Kezdetben gyártmánytervi szerkesztő, aztán gyártmánytervi tervező, majd tervezési csoportvezető voltam. Ezután Budapestről Hódmezővásárhelyre kerültem, ahol az ASA előregyártó üzeme található, amit épp ez idő tájt vett meg egy szakirányú pénzügyi befektető. Ez azt jelenti, hogy előregyártással foglalkozó cégeket vásárolt fel egész Európában, ami brutálisan jó volt az én szempontomból, de szerintem a cég szem-
FOTÓ: HelloParks
kaptam. Kimehettem több hétre Hollandiába, ahol a befektető csoport legkomolyabb ilyen jellegű gyára volt, gyakorlatilag hússzor akkora, mint a vásárhelyi. Ott tényleg nagyon sokat tanultam nemcsak a technológiával kapcsolatban, hanem a gyártáshoz vagy az ahhoz kapcsolódó vezetői tevékenységhez szükséges gondolkodásmód terén is. Utána visszajöttem és körülbelül 3-4 hónap alatt sikerült is sínre tenni a gyártási tevékenységet, nagyon alacsony selejtarány mellett elkezdtünk tartósan gyártani. Az ASA után egy barátom csábított át a KÉSZ-hez, ahol akkor kezdték az előregyártott vasbeton-elemek gyártását, és az ottani feladatom egy tervezőcsapat kiépítése, a koordináció megszervezése volt. Olyan volumenű feladatokat kaptunk meg, mint a Mercedes gyár bővítése vagy a LEGO gyár építése.
Tehát mindig a fejlesztésben vett részt?
Igen, ez volt a közös nevező ezekben a munkákban, és ez folytatódott később is. Ahol elhelyezkedtem, ott valamit mindig létre kellett hozni, felépíteni, elindítani, beüzemelni, legyen ez akár egy csapat felépítése és elindítása vagy egy gyártósor beüzemelése. Az MBA elvégzése után történt a következő váltásom, amikor a Hungrana nevű élelmiszeripari céghez kerültem, ami Európa egyik legnagyobb izocukor gyártója, évi több mint egymillió
tonna kukoricát dolgoz fel. Az ott eltöltött idő egy fantasztikus utazás volt számomra. Ott kinyílt előttem az építőmérnökség, mert a legkülönbözőbb technológiai építményeket kellett felépítenünk és beüzemelnünk a telepen a víztisztító üzemektől kezdve a csápos kúton keresztül a biomassza üzemig. Ehhez gyakorlatilag nulláról fel kellett építsek egy beruházói csapatot és ezzel párhuzamosan a beruházásokat is vinni és megvalósítani. Ez számomra tényleg egy nagyszerű időszak volt.
Akkor miért lépett tovább?
Megkeresett egy fejvadász azzal, hogy a Futureal-nál alakul egy új üzletág, ami logisztikával foglalkozik, és akkor – látván a karrierpályámat – megkérdezték, hogy nem akarnék-e itt műszaki igazgatóként tevékenykedni és kvázi felépíteni egy csapatot. Kifejezetten izgalmasan hangzott, hogy nulláról építsek fel egy műszaki csapatot, úgyhogy ezért váltottam. És itt is egy fantasztikus utazásba csöppentem, mert a folyamatosan változó üzleti elvárásoknak megfelelően, a szervezeti struktúrákat folyamatosan változtatva kellett felépíteni a csapatot. Amíg a gyárakban viszonylagos tervezhetőség és állandóság van, itt szerintem az első 3-4 évben, háromhavonta biztos, hogy változtattunk valamit. Mondtam is a csapatomnak, hogy senki ne készüljön arra, hogy ugyanúgy fogjuk csinálni három hónap múlva, mint ahogy három hónappal ezelőtt. Folyamatos volt a növekedés, ami azt jelentette, hogy állandóan meg kellett felelni az adott időszak üzleti elvárásainak, alkalmazkodnunk kellett hozzá. Eleinte generálkivitelezőkkel kezdtünk el fejleszteni, de annak érdekében, hogy az elvárt árszintet tudjuk teljesíteni, saját szakági kivitelezésbe mentünk át. Ehhez saját projektcsapatok, saját kivitelezői csapatok, saját kutatás-fejlesztés, tervezés, saját beszerzés, saját munkavédelem, saját fenntarthatóság
FOTÓ: VÉGH LÁSZLÓ
kellett. Nagyon nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy amit csinálunk, azt jól csináljuk, majd mindennek az lett az eredménye, hogy piacvezető módon csináljuk. Nagyon erős a fenntarthatósági fókuszunk, ami szerintem alapvetően a generációnkhoz is köthető. Nekem már szüleim és az iskoláim is nagyon tömték a fejembe azt, hogy a fenntarthatóság fontos, a Föld fontos, hogy a Földet nem szüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kölcsönözzük. Mindezt a csapatom is nagyon sokat hallhatta tőlem, hogy ez a szemlélet mindenkinek meglegyen.
A gyakorlatban hogyan valósul meg a fenntarthatóság?
Konkrétan úgy, hogy keressük a kihívásokat minden műszaki megoldásban, változtatunk, és akár a piaci szokásoktól is eltérünk, majd
a piacot is tanítjuk. Klasszikus módon elkezdtük elemezni a beépülő anyagaink karbonlábnyomát, csináltunk tortadiagramokat, megnéztük, hogy mik a legfőbb hozzájárulók, és azokon hogyan tudunk változtatni. Alternatív cementet kutattunk fel, de a vállalkozók először azt mondták, hogy ilyet nem lehet csinálni, fél évre rá pedig már sokan erre álltak át. Az is egy hosszú kutatás eredménye volt, hogy a standard 22 cm-es ipari padló helyett 19 cm-es padlót csináljunk. Egy átlagos építkezésünknél így akár 230 mixerautóval kevesebb is elég, ha megfordul, ezzel is tovább csökkentve a környezeti terhelést. Én úgy szoktam fogalmazni, hogy hiszünk is benne nem csak beszélünk róla.
Mi volt a legutolsó komolyabb fejlesztése a cégnél?
Az elmúlt bő másfél évben elkezdtünk nagyon nagy hangsúlyt fektetni a BIM-re, és a megfelelő célszoftverek beállításával a műszaki folyamatok hatékonyságán nagyot sokat tudtunk fejleszteni. Az ezáltal felszabaduló erőforrásokat más projekteknél is fel tudjuk használni. Sokkal jobb a projektek életút nyomon követése. Csökkent a hibaszázalék, a káló százalék, ezáltal a vállalkozói tartalékrendelések volumene, s ezáltal csökkent a kockázati túlárazás is. Látjuk, hogy azokat a költségszintű eredményeket, amiket feltételeztünk, hozza a rendszer. Csak ehhez is kellett egy megelőlegezett bizalom, egy óriási hit és egy erőteljes kommunikáció. Mindenki irányába.
HelloParks Páty
(Szerző: IVANELLI ELLA)
(Építészeti fotó: TÖRÖK TAMÁS)
TESLAVARÁZSLÓ – LÁTVÁNYSZERVÍZ VECSÉSEN
Vol.2
Vagány és ösztönös tervezői ötletek, kimaxolt környezettudatosság: egy brand-gyanús, márkabarát Tesla szerviz a MINUSPLUS kollektívájától.
A Tesla autómárka sikerének egyik, ha nem legfontosabb összetevője az a nonkonformista attitűd, amellyel a márkagazda minden hasznosítható marketingelemet kifacsart a Nicola Tesla életművét és munkásságát dobbantóként használó ötletéből.
A piaci sikerhez nyilvánvalóan merészség – v. ö. kíméletlenséggel felütött erőszakosság – is kell, ebben Elon Musknak jelenleg nincs párja a glóbuszon, követői viszont már talán számosan iperednek. De most nem politika és globális makroökonómia ölelkezéséről írunk, mindössze egy remek
épületről, amelyet tulajdonosának, a rallys múlttal is bíró lelkes Tesla-barátnak ajánlott elfogadásra az egyik leginnovatívabb, az építészet és belsőépítészet határterületeire is bátran kimerészkedő hazai tervező iroda.
A gyártó 2019-ben bemutatott új márkája, a Tesla Cybertruck szögletességben megfogalmazott progresszivitása adta az első lökést a formákhoz. Ahogy Alexa Zsolt visszaemlékszik, „Keresgéltünk, keresgéltünk, hogy mitől lehetne izgalmasabbá tenni a főhomlokzatot. A Cybertruck futurisztikus látványa adta az első lökést, hogy érdemes lenne az orr-formát használni ezen a nagyon funkcionális épületen.” Habár az iroda gyakorlatilag sosem élt ezzel a fajta megoldással, itt a tervezők
és a tulajdonos is egyetértett abban, hogy a Teslavarázsló esetében az eredeti design kínálta indokoltságon túl időjárásvédelmi haszna is lesz a garázsok fölé benyúló tető-kialakításnak.
Az épület főhomlokzata a legintenzívebb benapozású, délnyugati irány felé kissé döntött, így ezzel a kettő az egyben megoldással árnyékolási funkciót is betölt: nem szükséges kiegészítő elemeket felszerelni a homlokzatra. Érdekesség, hogy az automata kapuk is követik a főhomlokzat dőlésszögét. A tulajdonos szerint több gyártó is elutasította a megrendelést, pedig a gyakorlat azt mutatja, hogy a garázskapu köszöni, ebben a helyzetben is kiválóan működik. A színválasztás is a típus karakterszíneiből építkezik, ezzel is erősítve a márka-kapcsolódást.
A Tesla Cybertsuck orr-részének formavilága inspirálta a homlokzatokat
A sédtető-forma biztosítja a műhelytér káprázatmentes, természetes megvilágítását
A funkcionális berendezésű recepció, háttérben egy macskás faldísz
Az alaprajzi szerkesztés a belső, lineáris funkciósort követi. A főbejárat a recepció, ügyfélváró és a kiszolgáló területek feltárásának csomópontja. A belső területek az ügyfélváró mögött helyezkednek el – például a kisebb elektronikai és egyéb műhelyek, a teakonyha, a szociális blokk és a napi raktár. A nagyraktár a szerelőállások hátsó traktusában, egy galériázott térben kapott helyet.
A délnyugati traktusban található az épület legfontosabb területe, a 4 állásos szerelőműhely. Egy dupla üvegajtón át a kíváncsi ügyfelek követhetik is, mi történik az autójukkal. (Ez a látványszervíz-funkció amúgy megérne egy hosszabb kifejtést, ismerve a férfiember – értékskálától független – túláradóan bensőséges viszonyulását az általa birtokolt gépjárműhöz.)
Feltétlenül szót kell ejteni az épület környezettudatos tervezési elemeiről. Az árnyékoláson túl a sédtető formája az északi, szűrt fény beérkezését biztosítja. Ez a fénymenynyiség elegendő a műhelytér káprázatmentes, természetes megvilágításához napközben. A tető formája amúgy harmonikusan követi-folytatja a főhomlokzat formáját a hátsó traktus irányába. A sédtetős kialakításnak köszönhetően mindkét tetősík teljes felületén napelemeket helyeztek el – kapacitása jelenleg 30 kW, amelyet a megengedett 50-re kívánnak bővíteni, de a kizárólag megújulók használatának köszönhetően a ház már így is nulla energiafelhasználású. A 30 kW mennyiség amúgy nem csupán a hőszivattyús fűtési-hűtési rendszerre segít rá, de a szervizelt autók töltésére is elegendő.
És ki ne lenne elégedett, ha a kocsiját tele tankkal – akkumulátor-töltéssel – kapná vissza a javítás után?
És akad még egy „szokásos váratlan” megoldás a MINUSPLUS tervezőitől.
Egy időben a Tesla Model S kilincseinek jó része – konstrukciós hiba miatt – cserére szorult. Kincs a sok kilincs, gondolta Kiss Balázs, az iroda egyik munkatársa, aki a saját cégében, a Recyclistában már jó pár falióra-prototípust épített használt kerékpáralkatrészekből. A Teslavarázsló ügyfélterében a kidobásra ítélt kilincseknek felhasználásával készített egy mutatós, jó méretes faliórát.
Tervezőiroda Kft. / Oláh Krisztián A színválasztás is a névadó gyártó karakterszíneiből építkezik
MINUSPLUS
23 év közös nevezőn
Három egyetemi barátként indultunk el, ma pedig egy 15–20 fős alkotóközösségként dolgozunk, ahol a különböző tudások és személyiségek összeadódnak, és a közös munka mindig több, mint az egyéni teljesítmények összege.
Dr. Alexa Zsolt, Rabb Donát és Dr. Schreck Ákos egyetemi évfolyamtársként alapítottuk a MINUSPLUST 2002-ben. Azóta az építészet és a belsőépítészet szinte minden területén otthonosan mozgunk: irodák, egészségügyi intézmények, kulturális terek és lakóépületek sora fűződik a nevünkhöz.
Történetünk egy csornai pályázattal kezdődött. Mesterünk, Karácsony Tamás biztatott bennünket, hogy próbáljuk meg együtt – és amikor megnyertük, megszületett a MINUSPLUS. Már az egyetem alatt is közösen pályáztunk, és nem terveztük, hogy bárkihez dolgozni megyünk. Álmodoztunk, és hittünk benne. Mi vagyunk az a generáció, amelynek tanulmányait a digitalizáció térhódítása formálta át, és ez a változás örökre meghatározta a gondolkodásunkat, a módszereinket és a kreatív hozzáállásunkat.
Húszéves fennállásunkat a MINUSPLUS XX MASHUP eseménysorozattal ünnepeltük. Irodánk minden tagja kiválasztott a közös múltunkból egy számára fontos munkát, amelyből inspirálódva készített egy tárgyat. Ezeket a MÉSZ székház tetőterében mutattuk be, majd elárvereztük, a bevétellel az Utcáról Lakásba! Alapítványt támogattuk.
IDÉZET A KATALÓGUSBÓL:
„20 éves a MINUSPLUS. Amellett, amit az építészetről gondolunk, kik vagyunk mi így együtt? Ki lennék én a MINUSPLUS nélkül és milyen lenne a MINUSPLUS nélkülem? Terveink, mindig csapatmunka eredményei, közös alkotás. A folyamatos együttműködés során az egyéni körvonalak azonban nem rajzolódnak ki élesen. Arra gondoltunk, hogy ez a születésnap jó alkalom a vázolásukra. Most külön-külön alkotunk együtt.”
A mashup – amely zenei műfajként több szám egybeolvasztásából születik – itt a kö-
zös munkánk metaforája lett: egyszerre van jelen benne a közösség és az egyén.
Építész és belsőépítész generáltervező irodaként számos léptékben és műfajban dolgoztunk. Kengo Kumával és Janesch Péterrel közösen megnyertük a 2007-es Kormányzati Negyed pályázatot. Megterveztünk több mint 100 000 négyzetméternyi irodát, köztük a Prezi.com budapesti székhelyét és a MOL Campus impozáns belső tereit, a berlini Kinzo irodával együttműködésben. Az egészségügyi szektorban több mint 5000 négyzetméternyi intézményt hoztunk létre: ide tartozik a Waberer Medical Center, valamint egy norvégiai, tromsø-i fogászati rendelő, amelynek kivitelezését is mi irányítottuk. A HoReCa világában a mára legendássá vált Kocka klub jelenti az egyik legemlékezetesebb munkánkat, amelyet
Mies van der Rohe-díjra is jelöltek, és amely csak egy a több mint 4000 négyzetméternyi rekreációs tér közül. Többlakásos lakóépületből több mint száz lakás készült el terveink alapján, az ipari és kereskedelmi szférában pedig olyan projekteket jegyzünk, mint a Visual Europe Group filmstúdiói, a HockeyLab vagy a Teslavarázsló műhely. Nemzetközi retail-megbízásaink sorában a Caprice gyémántékszer és az Ahava kozmetikum üzletei, valamint ez utóbbi párizsi spa szalonja emelkednek ki. Ha pedig valaki az Etele Cinema nagytermeiben vagy gyerektereiben ül be egy filmre, ott is a mi világunk veszi körül.
Számunkra a specializáció nem szűkítés, hanem folyamatos tanulás. A világ sokszínűsége inspirál minket, és abban hiszünk, hogy a kíváncsiság tartja életben a kreativitást. A fenntarthatóság, az ésszerűség és az érzelmek egyaránt átszövik gondolkodásunkat, és ha szükséges, önálló fejlesztésekbe kezdünk.
Jelenleg az egyik legerősebb kutatási irányunk az iroda- és tudásterek tematikája. Dr. Schreck Ákos a DLA-kutatása óta kitartóan fejleszti a tartalmat, és jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Karának tereit hangolja újra. Ennek alapját a Campus Cooperationis és a Locus Cooperationis tanulmánykötetek adják, amelyek irodánk szellemi termékei. A munka eredményeit hamarosan önálló könyvben is megjelenteti. Rabb Donát a kiürülő irodaházakból közösségi bérlakások létrehozásán dolgozik, míg Alexa Zsolt egy szabadalmaztatott napernyő-technológia megvalósítását fejleszti Csire Gézával, a MaformTech alapítójával. Mindannyian oktatunk a BME-n, a MOME-n és a METU-n, így gondolkodásunk a fiatal generációkkal való párbeszédből is folyamatosan formálódik.
Munkánkat ma hat jól körülhatárolt, de szorosan összefonódó területen végezzük: kutatás, építészeti és belsőépítészeti generáltervezés, terméktervezés, labor (környezetgrafika, wayfinding & signage, installáció & kiállítás, kiadványtervezés, rapid prototyping és kivitelezés) és projektmenedzsment és kivitelezés. Ebben a teljes folyamatban keressük az összhangot a részletek, a kreatív koncepció és a felhasználói élmény között.
Szemléletünk alapja a gondolkodás, a kíváncsiság, a bátorság és az, hogy mindig kilépjünk a komfortzónánkból. Az előremutató, okosan és érzelmesen megalkotott inspiratív épített környezet lehetőségét keressük minden munkánkban. Mi hárman mindig együtt dolgoztunk, és ma is számíthatunk egymásra.
Szeretjük azokat az elméket, amelyek sokfélék, nyitottak és energikusak – amelyekben közösen változhatunk. Ilyen emberekkel dol-
gozunk együtt, olyanokkal, akiknek mély, szabad és merész gondolataik vannak mindenről.
A feszültség, ami tevékenységünk esszenciájából és az életterünk határaiból fakad, a felelősség, amit mindehhez vállalunk, és az erőforrások, amelyeket felhasználunk –mind arra késztetnek bennünket, hogy újra és újra végiggondoljuk, mit és miért csinálunk. Azok az emberek, akik körülvettek és körülvesznek minket az évek során, ugyanezt keresik. Ez a közös cél az, ami egyesít bennünket, és ami miatt kimondhatjuk: Mi vagyunk a MINUSPLUS!
Dr. Alexa Zsolt, Rabb Donát, Dr. Schreck Ákos - alapítók
Bernard Bea, Bessenyey Sarolta, Galambos Andrea, Gelányi Henriett, Kis Balázs, Lázár Dorka, Marót Panka, Misley Laura, Molnár Tímea, Tarr Ivett, Tislér András, Turai Balázs, Szarvas Richárd Zoltán - munkatársak www.minusplus.hu
(Szerző: KOVÁCS PÉTER)
(Portréfotó: VÉGH LÁSZLÓ)
A kütyüktől a környezeti felelősségig Kis Ádám, a
Be Light! csoportvezető mérnöke
A VILÁGÍTÁSVEZÉRLÉS ELSŐ PILLANTÁSRA TALÁN NEM A LEGIZGALMASABB TERÜLETEK KÖZÉ TARTOZIK. KIS ÁDÁMMAL (BE LIGHT!) BESZÉLGETVE VISZONT SZINTE LEHETETLEN, HOGY AZ EMBER NE VILLANYOZÓDJON FEL! ŐSZINTE ELHIVATOTTSÁGGAL, HIHETETLEN RAJONGÁSSAL BESZÉL A MUNKÁJÁRÓL, AMELY NEM CSUPÁN MÉRNÖKI TERÜLET, HANEM EGYSZERSMIND EMBERI DIMENZIÓKKAL TELI TEVÉKENYSÉG IS. PÁLYÁJÁNAK ALAKULÁSÁRÓL, MUNKAKÖRÉNEK SAJÁTOSSÁGAIRÓL FAGGATTUK. A SZOFTVEREK ÉS KAPCSOLÓDOBOZOK MÖGÖTT LENYŰGÖZŐ EMBERI MINŐSÉG BONTAKOZOTT KI…
A jelenből visszatekintve minden pálya alakulásának van egy eredője a múltban, ahol mindaz elkezd kibontakozni. Az Ön esetében ez hol volt? Szatmár megyében, Romániában születtem. Negyedikes koromban adódott egy olyan lehetőség, hogy egy speciális, angol-informatika tagozatos osztályba kerüljek, mindkét tárgyat heti 7-7 órában tanultuk. Ez a képzés a személyiségemhez nagyon passzolt, mivel gyerekkorom óta imádtam mindenféle kütyüvel foglalkozni, gyakorlatilag az összes játékomat darabokra szedtem és valami mást csináltam belőle, 9 évesen már forrasztottam. Mindez az édesapámról és a nagyapámról is elmondható, úgyhogy ez családi vonás
nálunk. Kilencedikben azután matematika-informatika tagozattal tanultam tovább, az egyetemet Kolozsváron kezdtem el villamosmérnök szakon. Alapvetően a szak azért tetszett nagyon, mert van benne egy kis informatika, fizika, villamosság – amiben áram folyik, azt felöleli. Addig a pontig magyar nyelvű oktatásban vettem részt, az egyetemen viszont mindez román nyelven folyt, úgyhogy a tananyag mellett a szakszókincset is el kellett sajátítanom. Másodikos koromban meghirdettek egy versenyt, amelynek keretében valamiféle „kütyüt” kellett létrehozni. Én erre a versenyre régi floppy-lemezekből létrehoztam egy hangszert, amellyel nemcsak, hogy kiváló helyezést értem el, hanem felfigyelt rám az egyetem egyik tanára is.
Milyen hangszert? Pengetős?
Fúvós? Demonstrálta is a versenyen a hangszer képességeit? Mit játszott el rajta a zsűrinek?
Három meghajtó rockritmusokat adott elő. Az eredeti szám is felismerhető a koleszosgimis bandák nosztalgikus stílusát idéző hangzás ellenére is.
Nincs rossz zene, csak kevés ital, ahogy mondani szokás. A lényeg, hogy felfigyelt Önre az egyik professzora. Az ő segítségével kezdtem el egyetem alatt a National Instruments-nél dolgozni, az ottani kirendeltségnek ő volt a vezérigazgatója. Alapvetően innovatív-fejlesztő munkára vettek fel, a meglévő eszközeikből kellett valami újat létrehozni, amit kiállításokra lehetett
vinni. Ez számomra azért is volt fantasztikus, mert olyan technológiákkal találkoztam, amelyek egy része gyakorlatilag a mai napig nincs széleskörűen elterjedve. Ilyen volt például a 6G. Megjegyzem, ekkor 2014-et írunk. Az NI-nél drónokat fejlesztettem, térképészrobotot csináltam, ez volt azután az államvizsga-munkám is. Imádtam az egyetemi létet is, diákszervezetekben dolgoztam, a kolozsvári jazz-napokat például mi szerveztük. Emellett fantasztikus volt az oktatás is, olyan tanárok tanítottak, akik közben az iparban is dolgoztak, így a két terület maximálisan összekapcsolódott.
Drónok, robotok 2014-ben?
Igen, ekkoriban a drónok azért még kevéssé voltak elterjedtek, nem úgy, mint napjainkban. A drónokhoz minden esetben gyári szoftvert mellékelnek, amelyek meghatározzák a használatának módját, feltételeit, lehetőségeit. Mi azonban a gyári szoftvert módosítottuk, egy teljesen más eszközparkra írtuk át, így jóval komplexebb feladatokat tudtam vele elvégeztetni, mint ami eredendően meg volt szabva a szoftver által. Mindig is nagyon érdekelt az a lehetőség, hogy körül vagyunk véve tárgyakkal, gépekkel, amelynek van egy adott – program által működtetett – funkciója és ezeket valamilyen módon ki lehet terjeszteni, meg lehet változtatni, így maga a funkciós paletta is kiszélesíthető.
A villamosmérnök azonban nem az egyetlen szakma, amit elvégzett…
Amikor végeztem az alapszakkal, elkezdtem a mesterképzést, emellett elvégeztem
(interjú)
a pedagógiát, mert a terveim között szerepelt az egyetemi oktatói munka is. Ekkoriban keresett a budapesti székhelyű Artrea villamosmérnököt olyan paraméterekkel, hogy fél év budapesti betanulás után a tervezett kolozsvári cégnél történt volna a munkavégzés.
Az interjún – ahol bent ült a jelenlegi főnököm, Morvai Zoltán is – merült fel opcióként, hogy ne az Artreánál, hanem a Be Light!-nál dolgozzak a világításvezérlés területén. Addig a pontig náluk nem volt erre a területre dedikált szakember. Elfogadtam az ajánlatot, én lettem ennek a területnek felelőse, úgyhogy Kolozsvárról Budapestre költöztem.
Elég nagyot változott hirtelen az élete.
És hogy kellően nagy legyen a kihívás, első munkaként megkaptam a Duna Aréna beüzemelését. Intenzív 3-4 hónap volt… A finisben egyszer éjfél körül teszteltük Morvai Zoltánnal ketten a rendszert, hogy a másnapi bemutatón minden megfelelően működjön. Számomra ő nem főnök, hanem vezető, aki, ha kell, ugyanúgy beáll és maga is húzza az igát. Nagyon szeretem, hogy itt nincs két egyforma munka. Minden egyes projekt más és más képességeket hoz lendületbe. Bele kell látni a megrendelő cég működésébe, ritmusába, gondolkodásmódjába. Hiszen rendkívül sok dologban különbözik egymástól egy irodaház, ipari csarnok, stadion, iskola vagy épp valamilyen egészségügyi létesítmény. Van erre egy nagyon jó mondás: ha éjszaka sötétben megyünk a városban, és nem magunk elé nézünk, hanem felfelé – ahol világítást látunk, ott más sem működik úgy, ahogy kellene, mert nincs optimalizálva az épületvilágítás, és ezáltal „vérzik el” az épület.
Fontos, hogy az embernek legyen egy szakma a kezében, halljuk a figyelmeztetést az eleinktől. Ön is megfogadta a tanácsot, csak épp az egyetem elvégzése után„ ”tanult ki” egy szakmát. És nem is egyet. Az egyetem után elvégeztem egy villanyszerelő-képzést, egy magasgépkezelő oktatást, egy feszültség alatti munkavégzéssel kapcsolatos továbbképzést… Szeretek minél
több területbe belelátni és érteni azok működését. Érdekes – és ugyanakkor elfogadható jogszabály –, hogy villamosmérnökként nem szerelhetsz villanyt, hiszen a mérnökök elméleti szakemberek és nincs gyakorlati tapasztalatuk, kompetenciájuk. Épp ezért szereztem meg ezt a végzettséget is, azóta is gyakorta nyúlkálok elosztószekrényekbe.
Végre talán megtudhatjuk, mi a titka, hogy egyes szakik néha puszta kézzel keresgélik a fázist. Nagy titka igazából nincs, pusztán a gyakorlat. A mérnököket sokszor éri az a vád, hogy a széleskörű elméleti tudásuk mellett gyakorlati ismeretekkel kevéssé rendelkeznek. Noha ezt megcáfoló bizonyítási vágy nem
volt bennem, az annál inkább érdekelt, hogy testközelből tudjam, egy tervet hogyan lehet a gyakorlatban kivitelezni. Az ebből szerzett tapasztalatok egyébként visszahatnak a tervezésre is, hiszen a gyakorlati tudás birtokában optimálisabb, szebb – és ami a lényeg – a gyakorlatban is megvalósítható terveket tudok készíteni.
És még mindig nem érkeztünk a diplomái sorának végére, hiszen a pedagógia szakot is elvégezte.
Nagyon sok esetben hasznát veszem a tanári végzettségemnek, hiszen gyakorta kerülök oktatási szituációkba. A világításvezérlés területén olyan helyzetekben vagyok folyamatosan, amikor tanítanom, magyaráznom
FOTÓ: MOLNÁR PÉTER
kell. Amikor egy projekten dolgozunk, akkor gyakorlatilag az ott dolgozó villanyszerelő csapatnak részletesen fel kell vázolni az egész rendszert, hogy azután ezt a gyakorlatban kivitelezni tudják. Volt olyan munkám, ahol 120 villanyszerelő állt velem szemben – rendkívül sok hasznát vettem azoknak a pedagógiai ismereteknek, amelyeket elsajátítottam, hiszen érthetőségre, lényeglátásra van szükség. Rengeteg munkán dolgoztam, szerintem már ezer fölött van a befejezett projektek száma. Négy éven keresztül a cégnél egyedül vittem ezt a területet, majd egyre bővült a csapat, jelenleg négyen dolgozunk együtt, emellett szervízes kollégák is rendelkezésre állnak. A kezdeti időben előfordult, hogy minimum napi 10-12 órát dolgoztam, hiszen egyedül készítettem az ajánlatokat, a munkafájlokat, a tervezést, a kivitelezést. Ezáltal viszont mindazt a tudást jóval rövidebb idő alatt magamba szívtam, mintha nem lett volna ennyire feszített a tempó. Voltak egészen szokatlan munkák, mint például egy fecskendőüzem. Itt a patkányok és az egerek számára
egy vivárium volt kiépítve, és a normális, stresszmentes cirkádiumciklushoz szükséges feltételeket kellett megteremteni. De rendkívül összetett feladat volt az MVM Dome homlokzati világítása is.
Tartana egy villámeladást a valóban nagyon látványos MVM Dome homlokzati világításának bonyolultságáról?
Világításvezérlési oldalról az épület átadásakor Európa egyik legösszetettebb homlokzatának számított, ezt bizton állíthatom. Hogy a komplexitása érthetőbb legyen – 2832 darab RGBW lámpatest került a homlokzati felületen elhelyezésre, ez már önmagában is hatalmas szám, ezeket egyenként tudjuk vezérelni. Ezeket a lámpatesteket egyenként kellett becímezni, ez hatalmas feladat volt. Ezáltal viszont a homlokzatot egyben, egyetlen elemként tudjuk kezelni, és a legkülönbözőbb multimédiás tartalmakat megjeleníteni rajta. Gyakorlatilag bármilyen vizuális tartalom kivitelezhető rajta, „csupán” csak
beprogramozás kérdése. Ahhoz viszont, hogy ez ilyen gördülékenyen működhessen, komoly előkészítés szükségeltetett.
Rendkívül sok munkában vett részt. Adódik a kérdés: nem lehet a századik épület, rendszer után megunni?
Minden cég és projekt más és más. Amellett, hogy a villanyszerelők számára érthetően el kellett magyarázni a terveket, részletesen meg kellett ismerni a céget, az ott dolgozó embereket. Számomra épp abban áll az izgalom és újdonság, hogy mindenki másképp éli meg a tereket, ezáltal pedig az embereket is meg kell ismerni. Ráadásul egy épület is változik folyamatosan, és a rendszereket ezen változásokhoz kell újraprogramozni. Kb. 40-50 karbantartási szerződéssel rendelkezünk, ezáltal távolról rálátunk a rendszerre és az új igényeknek megfelelően be tudjuk kalibrálni a rendszert. A munkámnak van fizikális, szoftveres és emberi oldala, és ez az igazán szép benne. És ne felejtsük el, hogy mindeközben még
Rendszerterv
energiát is spórolunk és a karbonlábnyomunkat is tudjuk csökkenteni. Példaként a Pepco logisztikai csarnokát tudom említeni, amelyben 2800 lámpa található, egyebként 100 wattos fogyasztással. Az épületen vannak felülvilágítók, amennyiben süt a nap és nem mozog ott senki, teljesen fölösleges működtetni. Amennyiben süt a nap és mozgás is van, még mindig fölösleges 100%-on működtetni a rendszert, hiszen a pont elég fény épp elegendő. Ezzel nagyon sok energiát lehet spórolni. Ráadásul ezek hosszú távra szóló szisztémák, van olyan projekt, amely már 20 éve működik. Noha a lámpák már le lettek cserélne, az elosztószekrényben még ugyanaz az eszköz van, hiszen működik és végzi a dolgát. Az időtállóság pedig szintén olyan paraméter, amellyel a környezetünknek, a bolygónknak is jót teszünk.
A világításvezérlés mellett azonban más területek is megjelentek a munkakörében, amelyekről a jelenkorban egyre több szó esik. Napjainkban egyre hangsúlyosabbá válik a levegőminőség kérdése. A VOC (Volatile Organic Compounds) épp azt mutatja meg, hogy az épület levegőjébe milyen gázok keverednek bele, amelyek az ott élők, dolgozók egészségére károsan hathatnak. Ezt lehet mérni, és a szellőztetés segítségével lehet javítani rajta. Mivel ez is a cég profiljába tartozik, így mérés után visszajelzést tudunk adni a levegő minőségéről, és a magas VOC-adat csökkentésének lehetőségeiről.
Van még olyan épület, amelyen nem dolgozott és szívesen tenné?
Kórházon nagyon szívesen dolgoznék. Gyakorlatilag egy jól beállított rendszer
elősegíti a gyorsabb gyógyulást is, például egy megfelelő fény, amely a közérzetre is jó hatással van. Ha jól emlékezem, egy svédországi vagy finnországi kórházban szerettek volna 12 új kórtermet kialakítani. A kiépített rendszer segítségével le tudták követni, hogy melyek azok a területek, amelyek nagyon kevéssé voltak használatban az utóbbi évben. Ezáltal úgy tudtak helyeket felszabadítani, hogy nem kellett hozzáépíteni további épületrészt, csupán a meglévő tereket a lehető legjobban optimalizálni.
Irigylésre méltó ambíció, és optimizmus. Tagadhatatlan, hogy van bennem egy erős felelősségérzet a környezetünk és embertársaink iránt, ezért is csinálom ezt a munkát. Van két gyermekem, olyan világot kell átadnom számunkra, hogy ne szemétdombok tetején kelljen mászkálniuk, hanem egy tiszta környezetet hagyok magam után – nekik, mindannyiunknak.
VÉGE A PAZARLÓ ÉPÜLETEK KORÁNAK
Az építészet és az energiagazdálkodás közötti szinergia napjainkban egyre meghatározóbb szerepet kap, különös tekintettel a jelenlegi energiaválság kihívásaira. A fenntartható építészet szerepe felértékelődik, mivel alapvető célkitűzései közé tartozik a fogyasztás minimalizálása és a karbon lábnyomunk csökkentése.
A Helvar innovatív, szabályozott rendszerei nemcsak energiahatékonyabbá teszik az épületeket, hanem intelligens világításvezérlési megoldásaikkal hozzá is járulnak az energiafelhasználás optimalizálásához és a környezeti terhelés mérsékléséhez. Az innovatív építészeti tervezés és az intelligens világítás integrációja lehetőséget teremt arra, hogy az épületek működése összhangban legyen a környezeti fenntarthatóság alapelveivel, ezáltal elősegítve egy élhető jövő kialakítását a következő generáció számára.
Mi lenne, ha az épületünk képes lenne megmondani, hogyan használják azt? Hol nem hatékony az energia felhasználása? Hogyan javítható a benne tartózkodók közérzete?
A Helvar Insights, egy felhőalapú digitális szolgáltatáscsomag, amely lehetővé teszi az épülettulajdonosok, létesítménykezelők és bérlők számára, hogy megértsék, hogyan
használják az épületet, és hogyan optimalizálhatják a területeket. Az adatok a meglévő vezérelt eszközökből és szenzorokból gyűjtött információkon alapulnak. Intelligens elemzései révén javítja a felhasználók közérzetét, növeli az épület hatékonyságát, és segít elérni a fenntarthatósági célokat azáltal, hogy megérti a kihasználtsági trendeket.
A Helvar Insights egy egyszerű grafikus felületet biztosít, amely magában foglalja az alaprajzi megjelenítést is, így bárhonnan könnyedén nyomon követhetőek az egyes terek és épületek adatai. Az adatfeldolgozásból származó jelentések és elemzések lehetővé teszik, hogy a rendszer proaktívan figyelmeztesse az üzemeltetőket, amikor beavatkozásra van szükség, láthatóvá téve az összes problémát, azok súlyosságát és a cselekvési javaslatokat. Ez jelentősen csökkenti a hibaelhárítási időt, lehetővé téve a távoli javításokat vagy haté-
kony helyszíni beavatkozásokat, maximalizálva az üzemeltetési hatékonyságot, javítva az épület hatékonyságát és növelve a végfelhasználói elégedettséget az adatvezérelt intelligencia és elemzések révén.
A Helvar Insights révén felszabadítható minden épület valódi potenciálja. A BE LIGHT! által forgalmazott Helvar rendszerek integrációjával olyan intelligens megoldásokat valósíthatunk meg, amelyek nemcsak az energiafogyasztást csökkentik, hanem a felhasználók kényelmét és elégedettségét is növelik. Az adatalapú döntéshozatal, az előre jelezhető karbantartás és a testre szabható komfort olyan előnyöket kínálnak, amelyek minden modern épület számára elengedhetetlenek. Az intelligens világítástechnika nem csupán a jövő, hanem már a jelen is, amely a zöldépítészet és az energiahatékonyság terén új szintre emeli az épületek működését. rendszerek
(Szerző: LABOR)
(Fotó: SIMON KORNÉL, TÚRÓCZY BALÁZS)
MAGAS SZÍNVONALÚ VERSENYPÁLYA KÉT KERÉKRE OPTIMALIZÁLVA
A Balaton Park Circuit érdekességei
A Balaton Park Circuit megépítése nem pusztán új pályát jelent Magyarországon, hanem műszaki és infrastrukturális fejlesztések sokaságát, amelyek révén a létesítmény hosszú távon tud megfelelni a világ élvonalának. A Hungaroringet is megálmodó Gulácsi Ferenc által tervezett pályát eredetileg 2013 és 2023 között építették ki Balatonfőkajáron, de az utóbbi időszakban átfogó átépítési munkálatok indultak, hogy a Magyarországra több mint 30 év után viszszatérő MotoGP (a motorkerékpáros pályaversenyek legmagasabb osztálya) futamok megrendezéséhez szükséges legmagasabb FIM licenc megszerezhető legyen.
A módosítás során a Colas Út Zrt. végezte a fő munkákat, kiterjedően az egész pályaszakaszra – a célegyenes kivételével –, nem csak pontszerű beavatkozásokkal. Három
kanyarnál nyomvonal-kiegészítést hajtottak végre, új elemeket iktattak be a kanyarívekbe, hogy bizonyos szakaszokon növeljék a biztonságot. A bukótereket drasztikusan bővítették: összesen 50 ezer négyzetméterrel nagyobb területet fednek le – ez mintegy háromszoros bővülést jelent az eredeti állapothoz képest.
Ahhoz, hogy ez a kiterjedés működőképes legyen, hozzávetőleg 15 000 köbméter kavicsot alkalmaztak a kavicságyakhoz, megfelelő lejtéssel és vastagsággal, hogy a kisodródott motorost és a gépét is lassítsák.
A biztonsági berendezéseket is korszerűsítették: a háromszintes szalagkorlátok és alkatrészfogó kerítések áthelyezése mellett jórészt Tecpro-falakat építettek be, amelyek moduláris, polietilén elemekből állnak és ütközési energiát elnyelő struktúrát alkotnak.
Emellett új vízelvezető rendszereket építettek, a régit bekötötték az új csapadékcsatorna-hálózatba és összesen 7500 méternyi szivárgórendszert is kiépítettek. A zajvédőfalak is részei a projektnek: körülbelül 430 méter hosszú, 5 méter magas zajvédő falat, továbbá támfalakat (kb. 1200 m² zsalukő) is kialakítottak.
Az aszfalt kopóréteg is speciális technológiával készült: a pálya új és átépített szakaszain egy speciális bitumenes-adalékos keveréket alkalmaztak, szintvezérléssel és három géplánccal dolgozva, hogy a rétegrend hullámmentes legyen. Összesen nagyjából 13 000 tonna aszfaltot építettek be a pálya felületének és az aszfaltos bukóterek kialakításához. Az átépítés során a gyengeáramú rendszerek kiépítését, LED-panelek felszerelését és végső festési munkákat is elvégezték.
FOTÓ: SIMON KORNÉL
(közlekedés)
FOTÓ: TÚRÓCZY BALÁZS
FOTÓ: TÚRÓCZY BALÁZS
A motoros versenyekre adaptált nyomvonal-módosításokkal a versenyzők körönként 4075 métert tesznek meg, 10 bal és 7 jobb kanyart beiktatva
A nyomvonal megtartotta az eredeti autós pálya geometriai elemeit: az eredeti, 4115 méteres hossz, 10 bal és 6 jobb kanyar struktúrája megmaradt. Azonban a motoros versenyekre adaptált variáns szerint a módosításokkal a versenyzők körönként 4075 métert tesznek meg, 10 bal és 7 jobb kanyart beiktatva.
A nagyobb bukóterekhez kapcsolódóan a szalagkorlátokat és kerítéseket is áthelyezték, illetve megerősítették. A Tecpro moduláris falrendszer alkalmazása azt jelenti, hogy a védőfal elemei egymáshoz illeszthetők, és jobban képesek elnyelni és eloszlatni a becsapódási energiát. A hatékony vízelvezetés nem csupán a pálya felületén, hanem a bukótereken is kulcsfontosságú volt, így mind a pálya, mind a környező területek csapadékkezelése modern rendszerekkel történt.
A nézők kényelméről egy tízezer, állandó ülőhelyes lelátó gondoskodik, amely jó rálátást biztosít a pálya több pontjára is. Ez nemcsak a MotoGP hétvégéken, hanem más nagyszabású autós és motoros rendezvényeken is lehetővé teszi a tömegek kényelmes elhelyezését. A komplexum nemcsak a versenypályáról szól, hanem az azt körülvevő infrastruktúráról is. A legmagasabb színvonalú kiszolgálóegységek – boxutcai garázsok, paddock-terek, médiaközpontok és VIP-helyiségek – mind azt szolgálják, hogy a csapatok és a nézők is világszínvonalú környezetben élvezhessék az eseményeket. Közvetlenül a pálya mellett helyezkedik el a Balaton Park Hotel, amely a versenyhétvégék idején a versenyzők, csapattagok, hivatalos személyek és a szurkolók egy része számára is kényelmes szálláshelyet kínál, de rajtuk kívül is egész évben nyitva áll a vendégek előtt. Mindezek együtt azt eredményezik, hogy a Balaton Park Circuit nem csupán egy új versenypálya Magyarország térképén, hanem egy olyan komplexum, amely méltó módon látta vendégül az országba visszatérő MotoGP-sorozatot, és a jövőben is fontos szerepet játszhat a nemzetközi motorsportban. A létesítmény egyszerre tiszteleg a magyar motorsport hagyományai előtt, és mutatja az utat a jövő felé a technológia, a biztonság és a nézői élmény terén.
FOTÓ: TÚRÓCZY BALÁZS
(Szerző: UHL GABRIELLA) (Portréfotó: VÉGH LÁSZLÓ)
Vakcinagyártól a LEGO-n át az akkumulátorelválasztófólia üzemig
A HAZAI, BIM-ALAPÚ TERVEZÉS EVOLÚCIÓJÁRÓL, BENNE A LEGO NYÍREGYHÁZI FEJLESZTÉSÉNEK TERVEZŐI TAPASZTALATAIBA, VALAMINT EGY EGÉSZEN KÜLÖNLEGES, MAGYARORSZÁGON EDDIG NEM ALKALMAZOTT, TELJESEN EGYEDÜLÁLLÓ ÖNTÖDEI TECHNOLÓGIÁT ALKALMAZÓ GYÁR FELÉPÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES BONYOLULT SZAKÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS RÉSZLETEIBE IS BEAVATJA AZ OLVASÓT A STUDIO IN-EX VEZETŐ ÉPÍTÉSZ TERVEZŐJE, MÉSZÁROS DÁVID.
Építészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. Miért választotta ezt hivatásnak, és milyen ismeretekkel ruházta fel az alma matere? Számomra az építészet kreatív és műszaki terület egyszerre, ezért választottam ezt az irányt, szakmát, de be kell vallanom, hirtelen döntésként született meg bennem, hogy ide jelentkezem. Bár a karakteremben és a későbbi karrieremben erősebb a mérnöki vonal továbbvitele, a kreativitás továbbra is fontos számomra. Nagyon szerettem a BME-re járni, kiváló oktatást kaptam, az ott eltöltött hat és fél év megalapozta az ismereteimet.
Hogyan tört be a BIM az építészi gondolkodásba? Illetve hogyan ismerkedett meg a BIM modellel?
Egyetemi éveimben a BIM-fogalom még nem volt ismert. Az egyetemen még Archicad-et tanultunk, azzal dolgoztunk. Ez a szoftver már tudott 3D modellt alkotni, de senki nem úgy és nem erre használta. Ez még nagyon messze volt a BIM-szemléletétől. Amikor a Studio IN-EX tervezőirodánál kezdtem dolgozni, akkor Autocad-et használtunk. 201314 körül, az ingatlanpiacot érintő válság
után kezdtünk a cégnél Revitet használni és áttérni a 3D BIM tervezésre, felismerve az ebben rejlő lehetőségeket, és részben a válság utáni új utak keresése közben kezdtük el kiépíteni a saját szakági csapatainkat. Ekkor döntöttük el céges szinten, hogy Revitre állunk át, mert a nemzetközi piacon már ezt használták, illetve ebben a programban az összes szakág integrálható volt, és mindegyiknek megfelelt, amihez szükségesnek éreztük a program saját továbbfejlesztését. Mivel a nemzetközi piacra
is sokat dolgoztunk, dolgozunk, ezért már tíz év távlatából állíthatom, hogy ez jó és előremutató döntés volt.
Az első Revit-es (már a BIM-elveket is érintő) projektem 2015-ben volt. Itt még vegyes technológiával dolgoztunk; volt olyan szakág, amely ezt már bevállalta, és volt olyan, amely még a tradicionális tervezési módszereket alkalmazta.
A 2015 végén induló projektemen már a gépész, az erős- és gyengeáram, illetve a sprinkler szakág is a Revitet használt, és a statika is 3D-ben, csak más programban dolgozott.
Mivel az irodán belül mindenki ugyanazt a szoftvert használja, ugyanazt a modellt építi, ezáltal teljesen új tervezési gyakorlat alakult ki. Teljesen új adatszolgáltatási rendszer kezdett működni, amely elsősorban az információ-feltöltés mélységéről szól. Ha a modellen belül rákattint egy részletre, akkor ott az összes adat megjelenik, a felhasznált szerelvények adataitól kezdve az energiaigényig minden egy helyen megtalálható. Nemcsak a tervezést segíti az összetett szoftver, hanem a kivitelezést is nagyban megkönnyíti.
Épületgépészeti helyiség
BIM-mel készült, ütközésmentes végleges modellje
Az a tapasztalatunk, hogy ma már nemcsak a külföldi cégek, hanem a magyar kivitelezők is igénylik a 3D modellt. Sőt a későbbi üzemeltető részére is segítség, hiszen bármilyen hiba esetén az eredetileg beépített berendezések, alkatrészek pontos adatai megtalálhatóak.
Hogyan tudná megfogalmazni, összefoglalni, hogy mire jó (még) a BIM modell?
A már említetteken kívül például a jövőbeni üzemeltetésben, karbantartásban látom nagy hasznát a modellnek. Meghatározható például, hogyan lehet hozzáférni a későbbiekben egy adott berendezéshez, hogyan férhet el esetleg optimálisabban a helyiségben, mindez azonnal látható. A virtuális modell alapján tudunk ütközésmentes épületet tervezni, és nem a kivitelezés során szembesülünk a problémákkal: hogy például az egyik szakág csövei keresztezik a másikét. A BIM elterjedésével a kivitelezők is tudatosabbak lettek (lesznek), az adott nyomvonalat pontosan követik, hogy ne generáljanak felesleges problémát. Ezzel rengeteg időt és pénzt
lehet megspórolni, hatékonyabb, környezettudatosabb, fenntarthatóbb projekteket lehet lebonyolítani. Ehhez kapcsolódva még megemlíteném, hogy saját fejlesztésű költségvetési szoftverünk is van, amely modell alapú.
A hagyományos metódushoz képest sokkal pontosabban tudunk tervezni, illetve minden módosítás követhető ezzel a szoftverrel. Ez gyorsaságban, rugalmasságban hatalmas előnye az általunk tervezett, fejlesztett, épített BIM-modelleknek.
A saját fejlesztés miben nyilvánul meg?
Van egy BIM-es fejlesztő csapatunk, akik a Revit-támogatást adják, ők folyamatosan fejlesztenek is: programokat írnak, a Revitet a magyar viszonyokra adaptálják. Erre szükség is van, mivel az Autodesk alapvetően amerikai cég, ezért nélkülözhetetlen a folyamatos hazai, illetve európai viszonyokra való hangolása.
Hogyan jön létre, épül fel a modell?
A nulladik lépésben még itt is a skiccelgetés, az ötletelés van soron. Aztán átlépünk a következő fázisba, hogy a tervezést már 3D-ben csináljuk, ez főleg építészetet és statikát jelent először. És ahogy haladunk előre az engedélyezési és kiviteli tervekben, belépnek a szakágak is a tervezési, illetve modellépítési folyamatba. Ez azért fontos, mert míg korábban egy engedélyezési tervnél csak leírást adtak a különböző szakágak, addig a BIMes tervezés során már nagyobb mélységében átgondolt és 3D-ben megtekinthető tervezés folyik. Ez kihat a költségvetés tervezésére is, amely sokkal pontosabb, és ez a beruházónak is előnyt jelent.
Magyarországon open BIM- és closed BIM-modellek léteznek jelenleg, mi a Studio IN-EX tervezőirodában a closed BIM-et használjuk, mivel ez a nemzetközi standard, illetve ez teljes valós idejű adatcserét biztosít, amelyre az open BIM nem képes.
Mekkora a kapacitású számítógépek szükségesek ehhez?
(interjú)
Ipari épület belső terének
össz-szakágilag koordinált
BIM-modell nézete
Nagy kapacitású szervereink és számítógépeink vannak, mivel ez a modellépítés megfelelő infrastruktúra nélkül nem működhet. Ennek folyamatos fejlesztésére kifejezetten odafigyel a cég.
Melyik volt az első BIM-projektje?
Az első sajnos nem épült meg, egy humánus fogvatartó intézmény volt, de ez még elég kezdeti szakaszú BIM-ezés volt. Utána a veszprémi Penny logisztikai központ tervezése kezdődött 2015-ben, amely egy bonyolult, nagy volumenű projekt volt. A mostani rendszerhez képest még ez is egy egyszerűbb modellépítés, modellhasználat volt, de ott mutatkozott meg először, hogy a kivitelezésben is nagyon jól jön a BIM-rendszer, az építők sokszor fordultak a 3D-modellhez. Azóta vannak olyan kivitelezők is, akik a más irodáktól kapott terveket velünk dolgoztatja át és/vagy fel, mivel felismerték, hogy így elkerülhető számos hiba, ami jelentős költségbeli és időbeli megtakarítást eredményez, vagyis a hatékonyságnövelés egyértelmű. Ezért megéri számukra a plusz tervezési költség.
Melyik volt az a projekt, amely már teljes egészében szemléltette a BIM-módszer előnyeit?
A nagymúltú dán játékgyár nyíregyházi fejlesztésének második üteme, amelyet cégünk nyert meg. Itt már a beruházó is kifejezetten igényelte a BIM-módszer alkalmazását, a Studio IN-EX tervezőiroda eleve ezzel kezdett dolgozni a projekten. A BIM-es tervezés sikerét mutatja, hogy a bővítések kapcsán azt a visszajelzést kaptuk, hogy a pótmunkák összegét jelentősen csökkentette a részletes, ütközésmentes modell használata. Beruházói szemmel nézve is hangsúlyosan beigazolódott, hogy a modell használatával a kivitelezési költségek sokkal jobban optimalizálhatóak. A legátfogóbb és számomra meghatározó munka egy új alumíniumöntöde, egy különleges és egyedülálló projekt tervezése volt. A megrendelője a Hydro Extrusion Hungary. A tervezés során nemcsak a különleges technológia megismerése volt lenyűgöző, hiszen nem sok öntöde épült mostanában Magyarországon, hanem az is, hogy hatalmas
méretekkel dolgoztunk, illetve teljesen végigkövettük a székesfehérvári projektet a tervezéstől a kivitelezésig, a tesztüzem működéséig. Az üzemcsarnok mellett az irodaépület tervezése is a feladat részét képezte, tehát belsőépítészeti munkákat is igényelt részünkről, ezért az összetettségért lett számomra rendkívül fontos és érdekes a Hydro-projekt.
Hatalmas kihívásokkal szembesültünk a csapattal: például 12 méter mély öntőaknát kellett tervezni-építeni a földbe, és még ehhez hidraulika-akna is társult, tehát kb. 25 méter mélységbe jutott le a tervezési terület. Emellett a csarnok is nagy belmagasságú, kb. 20 méter, tehát a legmélyebb és legmagasabb pont között kb. 45 méter magasságkülönbség van. Ez főleg tervezői szinten a statikusoknak volt kihívás, de az egész projekt összetettsége miatt a lebonyolítása is szerteágazó ismereteket és nagy figyelmet, koncentrációt követelt. Ez volt a legkülönlegesebb technológia, amellyel eddigi pályafutásom alatt találkoztam, emiatt sokkal szorosabb együttműködésre volt szükség a megrendelő, technológus, kivitelező és a tervező között.
Ipari épület belső terének
össz-szakágilag koordinált
BIM-modell nézete
A Studio In-Ex tervezőiroda elsősorban indusztriális épületekkel foglalkozik, Önnek is elsősorban ilyen projektjei vannak. Ha kilépne, kiléphetne erről a területről, akkor mit tervezne szívesen? Van-e álomprojektje?
Szívesen kilépünk céges szinten is az ipari épületek területéről, megvalósult már irodaházunk, lakóházunk is, nagyobb volumenű társasházat értve ez alatt. Azért hangsúlyozom ezt, mert a BIM használata csak egy összetettebb épület esetében szükséges, illetve ekkora volumenben éri meg. Egy ipari épület, egy adatközpont annyira bonyolult a szakágak alkalmazása és együttműködése tekintetében, hogy erre szükség van. Egy családi háznál ez nem feltétlenül indokolt, társasháznál is csak kb. 50 lakás felett. Volt szálloda projektünk, ahol a szűk telek követelte meg a BIM használatát, mivel minden centiméter számított, s jól jött a modellalkotás. De inkább kereskedelmi és ipari épületek területén hasznosítható a BIM.
Visszatérnék az álomprojekt kérdéséhez. Hol, milyen funkciójú épületek területén hasznosítaná még szívesen a BIM-et?
Talán valamilyen középület, esetleg színházépület tervezése során. Ott van technológia, gépészet, belsőépítészet. És már említettem, hogy inkább a mérnöki vonalat képviselem, abban vagyok erősebb, de azért az enteriőrök kialakítása is vonz. Céges szinten is dolgozunk a profiltágításon, elsősorban annak a lehetőségét is kutatjuk, hogy a belsőépítészet hogyan integrálható a BIM-be. Mivel ez egy túl aprólékos terület, a megfelelő egyensúly kialakítása és összehangolása folyamatban van.
Mondhatnám még álomprojektnek a szakrális épület tervezését is, de az nem a BIM miatt, hanem tisztán építészeti szempontból. De az indusztriális épületek is álomprojektek lehetnek számomra, mivel pontosan azt szeretem, hogy mindegyik más kihívást ad attól függően, hogy milyen funkciójú az üzem vagy központ. Minden gyárban más
a technológia, mindig tanulunk belőle, ez házon belül is állandó, folyamatos kutatásra, ismeretszerzésre és kreativitásra késztet minket. Az ipari épületek a mérnöki érdeklődésem miatt is fontosak számomra. A gyártási technológiát természetesen mindig külsős cég tervezi, de velük együttműködve alakul a tér. A térigényekkel mindig tisztában kell lennünk. Egyszerű például egy hűtőház tervezése, de volt már vakcina gyár tiszta teres megoldásokkal, amely teljesen más szemléletet követelt. Terveztünk akkumulátorelválasztó-fólia üzemet, amelyben szintén volt tisztateres megoldás. Illetve veszélyes technológiák is kapcsolódnak az ipari beruházásokhoz, a környezetvédelem és a tűzvédelem kifejezetten fontos terület. Olyan léptékekben is kell terveznünk és gondolkodnunk, amelyeket már nem fednek le a jogszabályok, ezért minden városban, esetleg országban másként kell eljárni a tervezés során a hatóságokkal együttműködve. Ezért is van nagy szükség a műszaki kreativitásra.
A külföldi megrendelőkkel, megrendelések kapcsán hogyan alkalmazható formálható a BIM?
A külföldi munkáink során mindig van lokális kontaktunk, velük közösen dolgozunk, segítik a jogszabályi környezetben való eligazodást. De ez fordítva is igaz, számos nemzetközi beruházót segít a cégünk, hogy a magyarországi környezetben eligazodjon.
A team-munkát hogyan segíti a BIM?
Házon belül együtt vagyunk, ez sokat segít. Hatékonyabb munkavégzést eredményez, mert egy gyors, közös, azonnali megbeszéléssel hamar megoldhatóak a problémák. A közös platform (Revit) is segít, mert minden azonnal megjelenik a modellben.
Új tervezői nemzedéket hogyan nevelik ki, hogyan segítik?
A kollégák fiatalok az irodában. Én már a „régi motorosok” közé tartozom, 2011 óta dolgozom itt. Az új szemléletet, szakmai
tapasztalatot próbáljuk átadni, folyamatos a kommunikáció, és a generációk egymáshoz csiszolódása.
Mekkora a tervezőiroda munkatársainak létszáma?
Kb. 170 fő az iroda létszáma, van Debrecenben is egy irodánk, amely 4 fővel indult, ma már közel 16 munkatársunk dolgozik ott.
Mi segíti a kikapcsolódást? Van-e valamilyen hobbija?
A fotózás mindig is része volt az életemnek, a szabadidőmnek. Az épületfotózás az alapvető, de bármilyen más szituációt is kipróbálok: a természet- és koncertfotózást is szeretem. Illetve a zene is része a mindennapjaimnak.
(Szerző: LABOR)
(Fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS)
VÉGTELENÍTETT ASZFALTCSÍK A
régióban unikálisnak
számító ZalaZone oválpályáról
Jóval 200 km/óra felett száguldva passzírozza az ülésbe a rá ható közel 0,6G terhelés, miközben egy végtelen aszfaltcsíkon halad – ezt éli át az a tesztpilóta, aki a ZalaZone nemrég elkészült, nagy sebességű oválpályáján ül egy jármű volánja mögött. A zalaegerszegi autóipari tesztközpont utolsó, harmadik ütemében átadott modul egyedülálló a régióban, hiszen ha a legközelebbi, hasonló kaliberű pályát szeretné valaki használni, egészen Németországig kell utaznia.
Éppen ezért vár kulcsszerep erre az építményre, hiszen számtalan ipari nagyvállalatnak van szüksége a fejlesztések optimális elvégzéséhez egy High Speed Oval (HSO) pályára. Megépülését szintén ezek a cégek kezdeményezték, többek közt a legnagyobb osztrák autóipari mérnökiroda, az AVL is. A magyar állam által finanszírozott, 65 milliárd forintos összköltségű (ebből az oválpálya 14 milliárd) projekt mögött több évnyi tervezés, előkészítés és kivitelezés áll, a végeredmény pedig egy magas minőségű, közel 4,5 kilométer hosszú, parabolikus kanyarívekkel bíró oválpálya lett.
A részletekről Hamar Zoltánt, a pályát üzemeltető AVL ZalaZone ügyvezetőjét kérdeztük, aki érdekességképp elmondta, milyen külföldi példákból inspirálódtak a koncepció kidolgozása során. A Barcelonában található IDIADA vagy a németországi ATP Papenburg oválpálya is tekinthető benchmarknak, a kihívások sora pedig már a tervezéskor jelen volt. Nem sok iroda van ugyanis, amely parabolikus oválpályák tervezésében
szerzett tapasztalattal rendelkezne. A kezdeti fázisban a Tilke Engineers & Architects szakembereivel dolgoztak együtt, a kiírt pályázatot pedig a japán–angol HORIBAMIRA Ltd. iroda nyerte, és a FŐMTERV Zrt.-vel konzorciumban készítették a kiviteli terveket. Volt egyébként egy kisebb előkészítő pályázat is, amelyen a magyar I-Quadrat és osztrák partnere, a Technische Hydraulik iroda volt a győztes, ők dolgozták ki a koncepcióterveket.
A következő kihívást az jelentette, hogy abban az időben Európában csak egyetlen olyan hídfinisher létezett, amely megfelelő volt erre az aszfaltozási feladatra. Ezt az óriási gépet évekkel a munkálatok megkezdése előtt le kellett foglalni, hiszen évente csak egy ehhez hasonló projektet vállalnak a kivitelezők. Az első, megelőző földmunkák 2020ban kezdődtek, a pálya három pontján is be kellett tölteni egy-egy nagy mélyedést, ezek konszolidációja pedig több évbe telt. Ezután nagyjából két évvel indultak el a végleges földmunkák, a bevágások kialakítása, ezekkel 2024-ben készültek el. A cél gazdasági és környezetvédelmi szempontból is az volt, hogy a földmérleg nullához közeli legyen a teljes tesztpálya-projektet illetően, hiszen a megmozgatott összesen 1,5 millió köbméter föld ki- és beszállítása komoly költségekkel és károsanyag-kibocsátással járt volna. Szintén nem volt egyszerű az aszfaltrétegek leterítése, ehhez a korábban említett speciális gépre volt szükség (amelyhez a német Obermeyer iroda igazította hozzá a terveket).
(közlekedés)
Míg az egyenes szakaszok 1, addig a kanyarívek legfeljebb 101 százalékos dőlésűek
Középen a hegymeneti tesztpályák
A sávok egyenként 3,75 méter szélesek, akárcsak egy autópálya forgalmi sávja
Az oválpálya kanyarívének sugara 350 méter
(közlekedés)
Már a cementstabilizáló alapozó szinteknél is, de leginkább a kopórétegnél kellett úgy nagy geometriai pontosságú felületet képezni, hogy közben az aszfalt ne csússzon le a pálya legfelső, 47 fokos meredekségű pontjáról (itt az aszfalt lényegében már a folyáshatárához közelített). Az átlagos országúti aszfalthoz képest nagyobb bitumentartalmú keveréket alkalmaztak a rugalmasság és tartósság érdekében. A beépített speciális aszfaltmix minősége nem ingadozhatott egy kicsit sem, a felső három sávban a kopóréteg terítése pedig egy menetben történt (így tudták elkerülni, hogy slusszok kerüljenek a felületbe, amelyek befolyásolták volna a járművek mozgását) a több mint egy kilométer hosszú kanyarívekben, ezt a több napos műveletet az időjárással is öszsze kellett hangolni.
A burkolatot itt elsősorban nem a nagy átmenő forgalom amortizálja, mint egy átlagos országút esetében, inkább az időjárás a komolyabb tényező. A tervezők becslései szerint azonban megfelelő karbantartás mellett 20-25 évig magas minőségben használható lesz ez a kopóréteg. A parabolikus keresztmetszetű kanyarokkal ellátott oválpálya sokkal nagyobb sebességet tesz lehetővé egy egyszerű, lineárisan emelkedő, döntött pályánál, így itt végtelen ciklusban, egyenletes terheléssel, akár nagyon nagy tempóval lehet bármennyi ideig tesztelni járműveket. A stabilitás, a légellenállás, a hajtáslánc, az üzemanyag-fogyasztás és a villanyautók akkumulátor hűtésének tesztelésére is alkalmas többek közt. A legfelső sávban a legnagyobb semleges kanyarsebesség 180 km/óra, ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy ennél a tempónál nem kell kormányozni a kanyarban, mert megteszi ezt helyettünk a fizika. A megengedett maximális tempó 250 km/óra, előzetes kockázatelemzést követően pedig akár 280 km/óra is lehet. A pályát nem csak vállalatoknak értékesítik, egyetemi kooperációkban is részt vesz. Több hazai és külföldi oktatási intézménnyel is kapcsolatban állnak, de autóipari reklámfilmeket szintén forgatnak itt. Évente rendeznek civilek számára nyílt napot, idén pedig a vezetéstechnikai tréningek is elindultak. Ezek pedig még mindig csak a felhasználási lehetőségek egy részét jelentik.
Engedélyezési/tender/földmunka terv: 2017
Kiviteli terv: 2022 – 2023
Kivitelezés: 2020 – 2025
Tervezés: Martin Staufer vezető tervező – Obermayer GmbH Haas Péter vezető tervező – FŐMTERV
ZalaZONE: Csicsely Gábor, Nagy Gábor, Latz Balázs, Patak Norbert
Kivitelezés:
Fővállalkozó: DUNA Aszfalt
Parabolakanyar pályaépítés alvállalkozó: SMB
(Szerző: REGÉNYI LÍDIA)
(Portréfotó: VÉGH LÁSZLÓ, (Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS)
Egy profi a nagypályások világában Balogh Imre,
HOGYAN JUT EL VALAKI A STÁTUSIG, HOGY MUNKÁJA, SZEREPE NÉLKÜLÖZHETETLENNEK MONDHATÓ EGY CÉG ÉLETÉBEN?
BALOGH IMRE KÖZGAZDÁSZ PÁLYAFUTÁSA A SZÜNTELEN TANULÁS ELKERÜLHETETLENSÉGÉNEK ÉKES BIZONYÍTÉKA. A LUMENTRON ELECTRONIC VILÁGÍTÁSTECHNIKAI CÉG ÜZLETFEJLESZTÉSI VEZETŐJE EDDIG KÖZELÍTŐEN 4 SZAKMA, FOGLALKOZÁS, HIVATÁS CSÍNJÁT-BÍNJÁT
SAJÁTÍTOTTA EL, HOGY VÁLLALT FELADATÁT A PROFINÁL IS MINIMUM EGY FOKKAL JOBBAN TUDJA ELLÁTNI. HOGY MIÉRT? MERT AHOGY Ő LÁTJA, A LEGJOBBAK MINDIG A HASONSZŐRŰT KERESIK. PÁLYAKÉPINTERJÚ EGY NEM MINDENNAPI KÉPESSÉGEKKEL MEGÁLDOTT SZAKEMBERREL.
Úgy tapasztaltuk, nem különösebben visszahúzódó személyiség. Népszerű, társasági ember benyomását kelti. Barátok közt is így viselkedik, vagy ez csak a munkahelynek és a pozíciónak szól?
Teljesen helytálló karakterösszefoglaló. Sokat és hangosan beszélek. Valamint szeretek a központban lenni, még a hasonló karakterek között is. Nagy baráti társaságunk van. Rendszeresen összejárunk. Külföldi utak, vitorlázás, minden héten meccsnézés. Igen, én állandóan jövök-megyek. De aki emberekkel
foglalkozik – márpedig az értékesítésben és a menedzsmentben emberekkel foglalkozunk –, jó, ha szereti is őket. Szeretek emberekkel foglalkozni, nem is tudnék csak a monitor előtt ülni óraszám. Amúgy a munkám 90%-a abból áll, hogy beszélek valakivel.
Nagycsaládból jött?
Sok testvérrel kellett megküzdenie a pozíciókért?
Nem. Egy bátyám van, és a korkülönbség is nagy köztünk, így mellette nem nagyon rúghattam labdába. Ezt a tulajdonságot inkább a sport révén sajátítottam el.
Csapatsport?
Persze, foci. 8 éves koromtól 18 éves koromig, és ott sok mindent el lehet sajátítani. Nagyjából öt perc elég, hogy levedd, milyen emberrel játszol együtt.
És most? Öregfiúk meccsekre jár?
Nem. Abbahagytam. 20 éves korom óta aikidózom. Abszolút messze ez lett a kedvenc sportom.
Ott mit tanult meg?
A fegyelmet?
Persze, azt is. Meg a belső rendet.
Tudatosan választotta
a közgazdasági pályát?
Abszolút. Már kölyökkoromban láttam, hogy a pénz és a közgazdaságtan kéz a kézben járnak. Én pedig, mit tagadjam, szeretek jól élni, ami nem csupán pénzt jelent, sokkal inkább időt. A legdrágábbat, a megfizethetetlent: amivel magam gazdálkodhatom. Diploma
a Lumentron
Electronic Kft. értékesítési vezetője
után egy különös ajánlat következtében kerültem a projektmenedzsment előszobájába. Egy amerikai–magyar, kockázatitőke-befektetők által alapított startup akkoriban, 2005ben egy vadonatúj terméket kívánt bevezetni a hazai piacra. Megkerestek, megegyeztünk.
Akkoriban, a korai kapitalizmusban még
sokan házaltak különféle betonbiztos amerikai ötletekkel. Nyugtasson meg, hogy ez nem valami efféle volt.
Dehogy! IT-megoldásokkal kereskedtünk. Én voltam az a beosztott, akinek el kellett adnia az egyébként tényleg kiváló minőségű terméket.
NÉVJEGY
NÉV: Balogh Imre
ÉLETKOR: 46
BEOSZTÁS: értékesítési vezető
JELENLEGI MUNKAHELY:
Lumentron Electronic Kft.
KORÁBBI MUNKAHELYEK:
VÉGZETTSÉG: közgazdász, Budapesti Corvinus Egyetem
CSALÁDI ÁLLAPOT: nős, két leánygyermeket nevelnek a feleségével
NYELVTUDÁS: angol gazdasági
felsőfok, német gazdasági középfok
HOBBI: aikido; futball (már csak passzívan, szurkolóként), utazás
Most rögzítettük, hogy közgazdászként végzett… Igen, és ez a feladat színtiszta közgazdasági projektmenedzsment – csak előtte el kellett adnom a terméket, aminek a beosztásomat köszönhettem.
Az érdeklődése ezek szerint kiterjedt az informatikára is?
Mindig jellemző volt rám, hogy érdekeltek a technikai, technológiai részletek, gyerekkoromban pedig már a Commodore 64 is elbűvölt.
Úgy értve, hogy szétszedte a gépeket, hogy megnézze a belsejüket?
Azért addig sosem merészkedtem. A termék esetemben a Voice over Internet Protocol, azaz az internet alapú telefonálás. Ennek –most már tudjuk – akkor indult el az igen rövid távú karrierje, hiszen most már gyakorlatilag mindenki internetalapon telefonál. Ezt a technológiát kellett gyorsan kiismernem, máskülönben nem tudok reagálni az ügyfeleim, a partnereim igényeire. Ott ért el az a Heuréka-szerű felismerés, a kereskedelmi gondolkodás alfája és ómegája, hogy úgy lehet igazán jó partnerséget kialakítani, ha elsődleges szempontként a partner érdekeiket vesszük figyelembe – és ez iparágtól függetlenül minden esetben működik is.
Komoly bizalom, hogy fölvették úgy, hogy korábban nem is dolgozott ezen a területen. Sőt, friss diplomásként még csak az egyetemen bizonyított. Amikor bármilyen új feladatba kezdek, első lépésként mérhetetlen mennyiségű információt kezdek el gyűjteni, hogy megértsem a teljes struktúrát. Technológiailag, gazdaságilag, valamint jogi alapon is megvizsgálok mindent. Először csak felszínesen, aztán minden részkérdésbe beleásom magam, egyre jobban és jobban. Hogyan működik a technológia? Milyenek az eszközök? Melyik a jó? Mik a buktatók? Mitől működik jól? Miért sikeres az egyik, miért nem az
a másik? Mindig is egy efféle analitikus szempontrendszerrel közelítek az új dolgokhoz.
A szakirodalom akkoriban nyilván angolul volt csak elérhető.
Az egyetem alatt egy évig New Yorkban tanultam nyelvet, majd utána egy évig Oxfordban voltam ösztöndíjas, nyelvi korlátaim ezen a szinten nincsenek. Már működött a világháló, és sokat beszélgettem olyan kollégákkal – mert híve vagyok a közvetlen emberi kapcsolatoknak –, akiknek ez a téma a szívügyük. És lelkesen beszéltek, csak meg kellett nyitni a csapot.
Egy első munkahelyes kezdő tisztában lehet
a feladataival?
Tudta, mi fán terem
a projektmenedzsment?
Volt projektmenedzsment tárgyam, tehát tudtam, hogy mivel jár. Megjegyzem, az egyetemi képzésem arról szólt, hogy felkészítsenek nagyvállalati vezetői pozíciókra. Ezzel együtt a hazatérésem után – ahogy Angliában – itthon is a KKV-k irányba indultam el, és már nem is tudnám magam elképzelni nagyvállalatnál. Nekem túl kötött lenne.
Ez pénzkérdés?
Nem. Anyagi szempontból a KKV is versenyképes. Inkább az emberközelisége, a rugalmassága miatt. És most már tudom, hogy ebben a formában tudok igazán jól teljesíteni.
BOSCH-gyalogoshíd (tervező: Annus Marina, Vörös Gábor, Molnár Ákos – CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő zRt., kivitelező: Market Építő Zrt.)
Munkaidőben, vagy munkaidő kívül készült fel a feladatra? Elfogadta a családja, hogy 3 hónapig otthon is dolgozik?
A feleségem akkor még csak barátnőm volt. És közösen csináltuk végig, támogatott ebben.
Ma is visz haza munkát?
Ritkábban, de az embernek néha ki kell ventilálnia a problémákat. Amúgy ő is közgazdász, az egyetemen ismertük meg egymást, és természetesen megbeszéltük ezeket a dolgokat otthon. Nyilván azért egy ilyen helyzet a munkahelyen is okoz feszültséget. Azért nem volt sétagalopp. Most persze szívesen beszélek róla, de akkoriban jó pár álmatlan éjszakát okozott. Menjek vagy ne menjek hozzájuk projektmenedzsernek? De megmondták, ha maradni akarok, akkor el is kell adni ezt a dolgot. Viszont visszautasíthatatlan ajánlattal álltak elő, az akkori átlagkeretet 80%-kal meghaladó jövedelemmel. Úgyhogy azt mondtam, enynyiért megtanulok egy új szakmát. Jellemzően 3 hónap szükséges az alapok lerakásához és hat hónap után már minden iparágban úgy tudok beszélni, hogy a szakembereknek ne jöjjön le, hogy fél éve még semmi közöm nem volt ehhez a területhez. Ez egy olyan képesség, amit vétek lenne nem kihasználnom.
Mi volt a következő állomás?
Sejtbiológia? Hadiipar? Kulturális menedzsment?
Ez akár viccesen is hangozhat, valójában jó helyen kapiskál. De haladjunk sorban.
Haladjunk.
Egy évre rá az ott dolgozó magyarokkal a nulláról létrehoztunk egy saját céget. Ott már értékesítési vezetőként kezdtem, de szükség volt a vállalat kiépítésekor színtiszta projektmenedzsment szemléltre is: folyamatok, dokumentáció, elszámoltatás, riporting. Hirtelen elég mély víz volt, de az amerikaiaktól rengeteget tanultam.
Mit?
Mi kell ahhoz, hogy jó kereskedő vagy jó értékesítő legyen az ember? Elengedhetetlen például a professzionális kommunikációs képesség. Azaz: mindenkivel meg kell találni a hangot. Az egyik nagy erősségem például, hogy harmadik félként el tudom simítani a problémákat a két tárgyaló partnerek között a megegyezés érdekében.
Mit csinál ilyenkor?
Viccet mesél? Vagy egyéb trükköket dob be?
Nem kell újra feltalálni a spanyolviaszt. Rengeteg előadást lehet találni hihetetlenül
profi kommunikációs trénerektől. Csak meg kell érteni, hogy miért és hogyan működik. Tanultam, figyeltem, kipróbáltam – és láss csodát, tényleg működött. Ma már nagyjából a mozgásból, tartásból, tekintetből meg tudom mondani, milyen típusú tárgyalási stratégiát kell választani egy-egy adott partner esetében.
Térjünk vissza az életpályakanyarokhoz. Miért hagyta ott a saját cégét?
Eladtuk. A tulajdonosok szándékait már nem lehetett közös nevezőre hozni, ugyanakkor volt egy olyan iparági pont, ahol láttuk, a további fejlődés KKV-ként macerás lenne.
A másik oldalon meg volt egy szemmel jól látható összeg, és akkor azt választottam.
És akkor most jött a sejtbiológia, a hadiipar?
Vagy már a Lumentron?
Gyógyszerkereskedelem lett, maradhat?
A korább üzlettársam vett egy gyógyszercéget, és ügyvezetőt keresett.
És akkor beletanult a gyógyszeriparba.
Bele, bizony! Egy teljesen más iparág a gazdasági, jogi és technikai működési feltéte-
(interjú)
lekkel. Történetesen elég sok mindent tudok a C-vitaminról… A viccet félretéve, a gyógyszeripar sokkal-sokkal szabályozottabb, mint a telekommunikáció. Teljesen máshogy működik az értékesítési hálózat, máshogy fordítanak marketingre, minden-minden teljesen más szemléletet igényelt.
Nyilván mindenkinek van egy tanulságos gyógyszeres, egészségügyes története, amit egy társaságban el lehet mesélni. Halljuk az önét. Fake news-okat nem osztok. Inkább azt szoktam elmesélni, hogy valójában az egy nagyon komoly felismerés volt számomra, hogy mi azt vesszük meg, amit a gyógyszergyártók akarnak. Amit betesznek reklámba. Például a liposzómás C-vitamin piacát mi csináltuk meg igazán nagyban Magyarországon. Lekutattuk, hogy mit gondolnak erről az emberek. Milyen történetek valóságosak számukra? Hogy reagálnak egy-egy reklámra? Mennyiért és hol akarják megvenni, és ezt szépen kiszolgálva csináltunk egy párszáz milliós üzletágat.
Akkor a marketingbe is bele kellett tanulnia. Abszolút, abszolút. Ebben mindig jó voltam. Megtanulni legalább menedzsment, de akár
operatív szinten is azokat a dolgokat, amiket irányítanom kell. Az soha nem vonzott, hogy hosszú távon én csináljak operatíve mondjuk egy marketingkampányt. Egyet-kettőt szívesen leszervezek meg összerakom. Az, hogy csak ez legyen a szakmám, nem vonz.
Ennek a feladatnak hogyan lett vége?
Az egyik többségi tulajdonostárs egyéb okok miatt visszakényszerült az ügyvezetésbe, átvette a stafétabotot, és a mai napig vezeti a céget. Barátilag váltunk el. Ez nem valami marketingsablon. Együtt tettük le a hajós jogosítványunkat, és együtt is járunk nyaralni.
Most érkeztünk el a jelenlegi munkahelyéhez, a Lumentronhoz?
Jelentkeztem az álláshirdetésükre, amiben értékesítési vezetőt kerestek. Jó helyen volt, meg tudtunk állapodni anyagilag is, habár nekem azért ez akkor visszalépés volt. De láttam a lehetőséget, és hasonló szemlélettel vetettem bele magamat ebbe a dologba is, bízván benne, hogy itt is sikerül azt a fajta szemléletmódot alkalmazni, ami sikerre vitte a korábbi cégeket. Alapvetően az volt a jellemző, hogy három éven belül biztos, hogy megdupláztam egy cég árbevételét. A telekommunikációs
cégünket például 0-ról 400 millióig 6 év alatt építettük föl. A gyógyszerest 500-ról 1,1 milliárdra, 3 év alatt. A Lumentron állásinterjú előtt utánaolvastam, hogy milyen lehetőségek vannak az iparágban, merre tart az építőipar. És a cégcsoportos kutatásaim után azt mondtam, látok bennük fantáziát. Azt viszont én sem gondoltam volna, hogy ez alatt a 6 év alatt 800 millióról 3,5 milliárdig növekszünk. És ez idő alatt két új üzletágat is fejlesztettünk. Mi itt folyton-folyvást keressük az új lehetőségeket. Az újdonság kihívás, ami véget vet a monotonitásnak. Így nem lesz unalmas az élet.
Előfordul, hogy mégsincs az a pénz?
Amíg az ember nem a saját vállalkozását csinálja, addig mindig egy csomagot értékel. A csomagnak része a munkaerő, a munkakörnyezet, a munkatársak, a felettesek, az iparág és még jó pár apróság. Most úgy látom, hogy nehéz lenne most jobbat kínálni, de tény, hogy továbbra is aspirálok arra, hogy egyszer a sajátomat építhessem. Viszont fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a váltásaimban elsősorban az motivál, hogy az új helyemen lehetőségem nyílik-e a szokások, a trendek alakításában, fejlesztésében részt vállalni.
MTK Sportpark (tervező: Sajtos Gábor DLA – SAGRA Építész Kft., kivitelező: Bayer Construct Zrt.)
Egy tárgyalás sikere min áll vagy bukik?
Szerintem a siker kulcsa, ha a partnereket emberként tudom megszólítani. Tudnom kell, mi jár a fejükben. Örülnek, vagy gondjaik akadnak? A személy érdekel, nem az üzleti partner. Emlékszem mindenre: az egyik arról mesélt, hogy iskolát keres a gyereknek, a másik épp élethelyzeti krízisben volt. A megbeszélés háromnegyede arról szólt, hogy elmesélte, hol tart a válása. Az üzlet csak a végén került szóba. Persze, mondta, rendben, megegyezünk, ahogy eddig is.
Melyek a nehezen kezelhető helyzetek?
Ha egy távoli, idegen kultúrából érkező partnerrel találkozol. Teljesen más szokások, más iparági gyakorlat. Ezeknek a paneleknek az elsajátítása csak a kommunikáció során sikerülhet. Meg kell érteni, hogy mi érdeklő őt jobban. Az ár, vagy az, hogy ezt elfogadtassa a menedzsmentjével.
Nyelvi rafinériákat be szokott vetni?
Tudja, hogy mondják törökül, kézcsókom a kedves feleségének?
Naná! Valamennyit mindig megtanulok a tárgyalás vagy az utazási célországban beszélt nyelven. Ezeket a paneleket aztán hallás után szoktam gyarapítani. Így alakulnak a megfizethetetlenül értékes személyes, bizalmi kapcsolatok.
Melyik volt a legnehezebb tárgyalása?
És egyben a legsikeresebb is… Egy kínai projektről beszélünk. Amikor megtudtam, hogy a konkurencia jobb helyzetben van, mint mi, akkor hívatlanul beültem egy egyeztetésre. Senki nem invitált oda, senki nem tudta, hogy ott leszek. Magamhoz ragadtam a szót, és páros lábbal belecsúsztam a konkurenciába. A mutatvány olyan jól sikerült, hogy piros lap helyett a viszonteladó, amelyik a konkurensünket vitte be az üzletbe, úgy döntött, a továbbiakban inkább velünk akar együttműködni. Kockázatos volt, de egy teljesen veszettnek látszó ügyet kellett visszafordítani.
Ilyesmit még sosem csináltam. Abszolút intuitív ötlet volt, hiszen tenni kellett valamit. Minden kommunikációval kikerültek bennünket, meg sem voltunk szólítva már. Tudtam, ha törik, ha szakad, valahogy vissza kell kerülni a kommunikációs csatornába.
Mi a helyzet az óriásprojektekkel és a megrendelőóriásokkal?
A BMW és a Mercedes tárgyalói nyilván nagyon profik.
A Mercedestől tudok erre jó példával szolgálni. Náluk az üzemeltetéssel sikerült a teljes projektet megfogni. Már régóta kapcsolatban voltunk az Mercedes üzemeltetői oldalával. A rendszereink mindig pontosan és jól működtek, és a karbantartási részlegek kiszolgálásához is hozzá tudtuk tenni a szakértelmüket. Éreztem, hogy ott állunk a siker kapujában, egyszerűen csak merni kellett az óhajunkat előadni: – Tennél, kérlek, egy javaslatot a beruházói részlegnek, hogy a mi rendszereinket szeretnétek, mert jóval hatékonyabb és gazdaságosabb az együttműködés velünk az üzemeltetés során? Megtette, és úgy lett. Onnantól a terveken megnevezett három alternatívából már csak egy élt. A mienk. A kínaiaknál viszont nagyjából a személyes kapcsolatok határoznak meg mindent. Ismerni kell a belső erőviszonyokat, a szociális kapcsolatokat. Az egy teljesen más tészta.
A távol-keleti partnerekkel való kommunikációhoz honnan szerez ihletet? Erről elég sok tanulmány született, ezeket többé-kevésbé ismerem is. A legeslegtöbbet viszont mindig a személyességből, az interperszonális kapcsolatokból merítek. Az emberek többnyire szívesen mesélnek. Jellemzően minden tárgyalás egymás föltérképezéséről szól, miközben már jó előre meg kell tudni fogalmazni a céljaidat. Tudnom kell, ki a partner, mit csinál, milyen helyen van a szervezetben. Ha van róla bármi a neten, elolvasom, utánanézek a céges adatainak. Megpróbálom kitalálni az élethelyzetét. Ott nem érdemes rögtönözni.
Ahogy látom, nem csupán az eladás aktusa tartja
lázban, legalább annyira a benne rejtőző interakciók bonyolultsága is.
Abszolút, igen! Az értékesítés abból a szempontból egyfajta kiemelt szerep egy cégnél, hogy mi hozzuk az árbevételt. Viszont nem tudnánk jó eredményt elérni, ha nincs mögöttünk a szakmai támogatás. Ahhoz, hogy a szolgáltatás vagy kiszolgálás a legjobb színvonalon történhessen meg, legalább olyan fontos, hogy a cégen belül is meglegyen az összhang a kollégákkal. Ennek a kettőnek a kombinációja tölt fel azzal a hihetetlen mennyiségű energiával, amin a kollégáim is néha csak csodálkozni tudnak.
Külföldi munkavállalásra nem gondol?
Nem. Dolgoztam kétszer egy évet külföldön. Maradhattam volna az USA-ban meg Oxfordban is. Tudatosan jöttem haza. A végzettségemnek megfelelően itthon is remekül tudok érvényesülni. És az emberi környezet mindig visszahúz, a barátok, a család.
Mi a válasza: mitől jó a jó élet? Utazás, jó ruhák, autó?
Ezek mind, de a szabadság mindennél fontosabb. Hogy sose kelljen azt mondanom a családomnak, hogy jaj, nem lehet, nincsen szabim. Mert tudom, hogy be fogom pótolni a munkából kieső időt.
Akkor megelőlegezzük a kiegyensúlyozott családi háttér meglétét. Már 17 éve vagyunk házasok. A kisebbik lányom 14, a nagyobbik lányom 16 éves. A nagyobbik hozzám hasonló, emberközpontú beállítottságú. A kisebb inkább a projektmenedzsmentes oldalamat, az összeszedettet, a tervszerűt örökölte. Plusz mindketten az édesanyjuk szépségét. Egy szó mint száz, három nővel együtt élni kihívás, viszont roppant erőt is ad.
Elégedett az életével?
Abszolút. De továbbra is célom, hogy tulajdonosi szinten is részese legyek annak, amit csinálok. Ez korábban így volt. Most nincs így, de ez változhat. Mindenesetre ez az egyik célom, amin most dolgozom.
EMERGENCY LIGHTING BY LUMENTRON
MEGBÍZHATÓ, KÖLTSÉGCSÖKKENTŐ, MEGÚJULÓ
Fenntartható és környezetbarát: ez a geotermikus energia
A geotermikus energia alkalmazása tökéletesen összhangban van a globális átállással a megújuló energiaforrásokra: alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívát kínál a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben; jelentősen csökkenti az üvegházhatású gázok mennyiségét; hozzájárul a klímaváltozás elleni küzdelemhez. További környezetvédelmi és iparági előnye, hogy a geotermikus energia megbízhatósága és skálázhatósága kulcsszerepet játszik a növekvő energiaigények kielégítésében, miközben növeli az energiaellátás biztonságát. A Bayer Construct – az építőipar és építőanyag-gyártás területének meghatározó szereplője – számára a geotermikus üzletág létrehozása stratégiai és előrelátó döntést jelent. Előtérbe állítja a zöldenergia-átmenetet, kihasználva a hazánkban bőségesen rendelkezésre álló, eddig nagyrészt kiaknázatlan erőforrást. Megannyi izgalmas és a jövőnket meghatározó feladatokat érintő kérdéseinkre a legilletékesebb, a cégcsoport geotermikus üzletágának vezetője, Vonas Florián válaszol.
A geotermikus energia hasznosításának időszerűsége és indokoltsága nem kérdés, ennek módja annál inkább. Néhány év alatt az eddig leginkább a magasépítési projektjei révén ismertté vált Bayer Construct cégcsoport egy komplett üzletágat épített fel erre a területre. Összefoglalná az ide vezető út állomásait? Már a Zenit by Bayer ingatlanfejlesztési projekt megvalósítása előtt felmerült a geotermikus energia termelő rendszer kialakításának igénye vállalatunkban. A projekthez az első geotermikus kutat a beruházás területén belül 2023-ban létesítettük. Ezt követően, még ugyanebben az évben az MTK Sportpark energiaellátáshoz szükséges
geotermikus kútpárt mélyítettük le [lásd erről részletesen: Szimbólum, gesztus, szintézis – MTK Sportpark, OCTOGON 2025/3., 199. – a szerk]. Mivel a kutak sikeresek lettek, az alvállalkozókkal végzett kutatási és fúrási tevékenységet cégcsoportunkon belül szerettük volna elvégezni. Ezen sikerek mellett a Bayer Construct Zrt. geotermikus üzletágának 2024 januári megalakítását a tervezett geotermikus áramtermelési projektjeink is elősegítették. Cégcsoportunk célul tűzte ki, hogy a komplett geotermikus szegmenst teljesen lefedje a kutatási és engedélyeztetési fázisoktól a tervezési és kivitelezési fázisokon át egészen az üzemeltetésig. Az üzletág kialakításakor nem csak a mélyfúrási folyamathoz közvetlenül szükséges fúróberendezést szereztük be, valamint a fúrási személyzetet igazoltuk le, hanem a mélyfúrást támogató, úgynevezett szerviztevékenységek – iszapszerviz, műszerkabin, cementezés, geofizikai szelvényezés – legmagasabb szintű elvégzéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket is megteremtettük.
Mivel a technológia bonyolult, a geotermikus potenciál a felszínről láthatatlan, ennek megismerése, kinyerése nagyon speciális szaktudások sokaságának meg-
Szerző: Labor, fotó: Bayer Csoport
Vonas Florián
létét feltételezi. Milyen szakágak együttműködése szükséges egy sikeres geotermikus projekt megvalósításához?
A geotermikus energia kutatása és kitermelése során számos végzettség együttműködésére van szükség; a projekt során a geológia, geofizika, fúrástechnika, anyagtudomány, környezetvédelem és energetika egyszerre van jelen. A geológusok és geofizikusok feladata a földtani adatok elemzése, szükség esetén új mérések megtervezése, melyek segítségével el tudják készíteni a földtani modellt, ami a geotermikus energia kitermeléshez szükséges kutak helyének megtervezéséhez nélkülözhetetlen. A fúrómérnökök megtervezik a kútszerkezetet, ami mind geometriai, mechanikai, műszaki, illetve gazdasági szempontból optimális, így képes a felszíni technológia által elvárt hőmérsékletű és mennyiségű termálvíz gazdaságos kitermelésére. Kiemelten kezeljük a környezetvédelmet a mélyfúrási, valamint a kúttesztelési folyamat során is. Az általunk kialakított geotermikus rendszerek zártak, ez azt jelenti, hogy a kitermelt és energetikailag hasznosított termálvíz nem
lép kapcsolatba a környezettel, így biztosított, hogy a vízadó rétegek vízminősége állandó maradjon. Mivel az elmúlt években a geotermia felkapott lett, ez vonzza a szakembereket és a kutatókat: nagy szakmai presztízst jelent, ha valaki részt vesz ilyen projektekben.
Hasznosság szempontjából több tényező is említhető a geotermikus energia felhasználása mellett. Vegyük sorra ezeket az előnyöket. Köztudott az üvegházhatású gázok csökkentésében játszott szerepe, ez miből fakad?
A geotermikus energiahasznosítás során kibocsájtott szén-dioxid mennyisége nagyságrendekkel kisebb, mint a fosszilis energiahordozók használata esetén. Ennek oka, hogy a geotermikus energiahasznosítás során nem kell tüzelőanyagot elégetni, a kitermelt forró termálvíz energiáját hőcserélők segítségével közvetlenül lehet a fűtési, használati melegvíz készítési, valamint áramtermelési célok megvalósításához felhasználni. Emiatt ennek a megújuló energiának a hasznosítása hozzájárul a nemzeti és
az EU-s klímavédelmi célok teljesítéséhez. Ez kiemelten fontos a lakott területeken belül kialakított rendszerek esetén, mivel így a lakosok egészségének megóvásához is hozzájárul a beruházás.
Ezen felül mit emelne ki másod- és harmadsorban?
A geotermikus rendszerekre jellemző, hogy hosszú távon csökkennek az energiaköltségek, mivel egy ilyen rendszer megfelelő működtetése esetén a havi szintű rendszeres kiadások sokkal alacsonyabbak, mint a fosszilis tüzelőanyagok esetén, melyeknél ez a meghatározó költségösszetevő. A geotermikus energia megbízható, védelmet nyújt az energiaárak ingadozásával szemben, hiszen a működési költségei függetlenek a nemzetközi nyersanyagpiacoktól. Egy megfelelően megtervezett rendszer nem csak egy projekt, hanem akár önkormányzati, ipari vagy mezőgazdasági energiaigények kielégítésére is egyszerre képes lehet.
A megújuló energiaforrások közül a geotermia jellemezhető a legnagyobb rendelkezésre állással, kis túlzással az év 365
napján folyamatos, megbízható és előre kalkulálható energiaellátást biztosít. Ez a kiszámíthatóság a klímavédelmi szempontokkal párosítva olyan kombinációt jelent, amely az energiapiacokon ma egyedülálló értéket képvisel.
Az energiatípus megbízhatóságának jelentősége ezek szerint az egyik kulcsszó a szektorban. Ez mit jelent? Sosem lehet teljesen letermelni, mint egy olajmezőt? A jelenlegi geotermikus kutatási rendszerben bizonyítani kell a rendszer működésének időtállóságát, ezt legalább 25 éves időtartamú szimulációkkal szükséges alátámasztani, valamint a kitermelt termálvizet végig zárt rendszerben tartva egy visszasajtoló kúton keresztül visszajuttatjuk a rezervoárba, így biztosítva a vízkészlet állandóságát. Az infrastruktúra kiépítése során robusztus, hosszú élettartamú eszközöket használunk, így a geotermikus rendszer több évtizeden át szolgálhatja a felhasználókat. A rendszeres és megelőző karbantartásokkal megelőzhető a rendszer elavulása. Amennyiben a geotermikus kutakból kiter-
melt, illetve visszasajtolt termálvíz mennyisége az engedélyezett érték alatt marad, a rendszer fenntartható, lemerítése ilyen esetben nem lehetséges.
Az energiaipar újabb robbanásszerű fejlődésében kulcsszerep jutott a geotermikus energiával kapcsolatos kutatásoknak, fejlesztéseknek, innovációknak. Jelenleg hol tart a szektor Magyarországon és nemzetközi szinten? Milyen mérőszámokkal, statisztikákkal lehet megerősíteni az optimista várakozásokat?
A geotermikus energia hasznosítása során a kutatások főként geológiai, illetve geofizikai területen szükségesek, mivel a termálvizet tartalmazó célrétegek általában 1000 és 3000 m között helyezkednek el, közvetlenül csak a már meglévő fúrásokból nyerhető biztos információ. Az új geotermikus fúrások sikeres lemélyítéséhez szükséges a megfelelő megbízhatóságú geológiai-geofizikai modell elkészítése, ami nagy munkaigényű feladat. Az innovációk ezen a téren a modellező szoftvereket érintik leginkább, így ugyanazon adatokból pontosabb becslést lehet adni
a földalatti rétegek tulajdonságainak leírására. A fejlesztések a mélyfúrási folyamat közben használt iszap- és cement-adalékanyagokat érintik, az alapanyaggyártók évente készítenek olcsóbb, jobb tulajdonságú környezetbarát adalékanyagokat. A mélyfúrást tervező mérnökök is rendszeresen fejlesztik az alkalmazott technológiát, követve a hazai és nemzetközi ipari újításokat.
A felszíni technológiát illetően a legnagyobb fejlődés a villamosenergiát termelő erőművek területén tapasztalható. A technológiai fejlesztések a műszaki biztonság, a környezetvédelmi megoldások, illetve az áramelőállítás hatásfokára fókuszálnak. Fő cél a geotermikus kutak hőtermelő-képességének minél nagyobb fokú kihasználása, ezért elengedhetetlen a legújabb technikát alkalmazó berendezések használata a maximális villamos teljesítmény előállításához.
A saját projektjeinkben a legmagasabb hazai és nemzetközi sztenderdeknek megfelelő megoldásokat alkalmazunk amiatt, hogy a kinyerhető geotermikus energia minél nagyobb mértékben kerüljön hasznosításra. Minden esetben vizsgáljuk a kapcsolt hőfogyasztások
lehetőségét, jó példa erre az ingatlanfejlesztéseink hőellátása mellett a távhőrendszerbe történő hőkiadás vizsgálata.
A geotermikus energiatermelés fellendítéséhez a korábbi jogszabályok módosítására is szükség volt. 2024-ben készült Nemzeti Földhő Koncepcióban meghatározott célkitűzések teljesítéséhez szükséges jogi környezetváltozás már a tavalyi évben lezajlott, a geotermikus projektek engedélyeztetése egyszerűbbé vált. Ez nagy előrelépés volt a magyar geotermikus iparág nemzetközi szintre emelésének irányába. 2030-ig a jelenlegi 6,4 PJ éves geotermikus energiafelhasználás duplázása reális, ehhez nagyban hozzájárulnak többek között a Jedlik Ányos Energetikai Programban közzétett pályázatok, illetve egyéb támogatási lehetőségek.
Egy, a Bayeréhez fogható kapacitású üzletág kiépítéséhez csak megfontolt – értsd, hosszú távon megtérülő – tervezéssel lehet nekifogni. Milyen jövőt lát a cégcsoport – és ezzel paralel – a hazai geotermikus kapacitások kihasználásával kapcsolatban?
Az általunk korábban véghez vitt, illetve jövőben tervezett ingatlanberuházások és a geotermia kapcsolata szinergikus, más megújuló energia ilyen léptékű hasznosítása nem lehetséges nagyvárosias környezetben. Emellett geotermikus energián alapuló villamos áram-termeléssel kap-
csolatos projektjeink is vannak, ezekhez magasabb hőmérsékletű – 120°C feletti – termálvíz szükséges. A geotermikus beruházásaink előtt részletes és több esetet megvizsgáló üzleti modelleket készítünk, melyek a döntéshozatal szempontjából elengedhetetlenek. A geotermia véleményünk szerint meghatározó lesz az energiafüggőség csökkentésében, cégcsoportunk stratégiai fontosságúként kezeli a geotermikus üzletágat. Mi azt gondoljuk, hogy a geotermikus energiatermelés részaránya a nemzeti energiamixben nőni fog, ezt a nemzeti célkitűzések előrevetítik, valamint az ehhez szükséges támogatási folyamatok már elindultak.
Nem elég megtalálni, hasznosítani is kell a feltárt energiaforrásokat. Készen állnak erre is tervezői, kiépítői és üzemeltetési szempontból?
Már a geotermikus üzletág megalapítása előtt rendelkeztünk a felszíni rendszert érintő tervezői, illetve kivitelezési kapacitással, az üzemeltetési kapacitásbővítés jelenleg is zajlik. A geotermikus projektek fejlesztési fázisában előre meghatározzuk a meglévő, illetve jövőbeni lehetséges energiaigényeket, összevetjük a költségek lehetséges időbeli alakulásával, így robusztus üzleti terveket tudunk készíteni, melyek összehasonlító elemzése után tudjuk kiválasztani a legmegfelelőbbet.
Nem egy építőipari nagyberuházás fűződik a Bayer Construct cégcsoport nevéhez. Ezeknél a projekteknél is mérlegelik a megújuló energiák hasznosításának lehetőségét?
Minden ingatlanfejlesztési projektünkben megvizsgáljuk, hogy milyen megújuló energiatermelő-, illetve -tároló rendszerek alkalmazása optimális műszaki, illetve gazdasági szempontból egyaránt. A geotermikus energia hasznosításához szükséges technológia mellett – ez az MTK Sportpark projektben a geotermikus kútpár, illetve a felszíni geotermikus rendszer kialakítását jelentette –egy komplex energetikai rendszer épült ki napelemekkel, illetve energiatároló kapacitással. Egy ilyen összetett rendszer hosszútávon kedvezőbb megtérüléssel rendelkezik, tovább csökkentve az éves energiafelhasználást, hiszen a napelemekből előállított árammal a geotermikus kút búvárszivatytyúja, illetve a termálvíz visszasajtolásához szükséges szivattyú is meghajtható, ez a lehetőség csökkenti a hálózatról történő villamos áram vételezést.
Hazai és nemzetközi szinten is nagy a konkurencia, hiszen a közvélemény is nagyon sokat vár a megújulóktól. Hol áll ebben a versenyben a Bayer Construct geotermikus üzletága?
Jelenleg külföldi piacon nem működünk, de nem zárkózunk el a külföldi projektektől. A saját geotermikus projektjeink mellett rövid-középtávon tervezünk a régió szomszédos országaiban geotermikus energiaellátási projektekhez fúrási és tervezési szolgáltatásokat nyújtani, mivel az építőiparban kialakított minőségi kompromisszumok nélküli költségoptimalizálás a geotermia területén is versenyképessé tesz minket.
Részt vesz a terepi munkákban is? Ott van egy-egy ígéretes próbafúrásnál?
Terepi munkában tevőlegesen nem veszek részt, mivel a számos geotermikus projekt menedzselése mellett erre nem jut időm, viszont minden fúrást személyesen, több alkalommal meg szoktam tekinteni. A kútvizsgálatokat – a kút lefúrását követően – mindig megtekintem, ugyanis ilyenkor derül ki, hogy a geotermikus kút milyen potenciállal rendelkezik. Személyesen nyomon követem a különböző fázisban lévő projekteket, és büszkeséggel tölt el, ahogy az idő előrehaladtával új fázisba érünk.
KOMPLEX HANGRENDSZER 18 MILLIÓ UTASNAK
jövőtálló megoldás a Nyugati pályaudvaron
A budapesti Nyugati pályaudvar megújult hangos utastájékoztató rendszerének tervezésekor elsődleges szempont volt a homogén, jól érthető információátadás a pályaudvar teljes területén.
A több mint 20 éves múltra visszatekintő Chromasound szakemberei a teljes akusztikai felméréstől és modellezéstől kezdve a rendszertervezésen át a kivitelezésig végigkísérték a projektet. Az EASE predikciós szoftverben felépített akusztikai modell segítségével optimalizálták a hangsugárzók típusát és elhelyezését, így a több mint 36 zónára osztott területen mindenhol egységes hangnyomásszint és kiváló beszédérthetőség valósulhatott meg.
Az elkészült rendszer 171 irányított vonalsugárzót, 33 zajmonitoring mikrofont, közel 15 km hosszú kábelhálózatot és 4000 W beépített teljesítményt foglal magában. A redundáns, modulárisan bővíthető felépítés és a folyamatos felügyelet garantálja a nagy rendelkezésre állást és a jövőtállóságot.
A LEGFŐBB JELLEMZŐK:
• Teljes akusztikai felmérés és prediktív modellezés
Hasonló vagy még nagyobb méretű hangrendszerek készültek a Chromasound jóvoltából olyan nagy alapterületű és belmagasságú létesítményekben, mint az OTP Irattár és Nyomdacsarnok, a pátyi DM Raktár vagy a gyáli Prologis Business Park.
Az audiovizuális és hatásvilágítási rendszerek tervezésében, szállításában és kivitelezésében a hazai piac meghatározó szereplőjeként a Chromasound kiemelkedő referenciákkal rendelkezik irodaházak,
szállodák, sport- és kulturális létesítmények, kiállítóterek, vendéglátó- és szórakozóhelyek, valamint rendezvény- és konferenciaközpontok terén is.
Szakmai munkánk kiemelt részének tekintjük a kapcsolódó szakágak képzését.
A Chromasound Campus 2018 óta edukációs központként működik, ahol profeszszionális előadásokat és workshopokat kínálunk. Itt mutatjuk be a legújabb technológiai megoldásokat, segítve a szakemberek tudásának bővítését.
A képzések célja az innováció, tudásmegosztás és gyakorlati tapasztalatok átadása. Partnereink fejlődését és sikerét támogatjuk, hogy új dimenziók nyíljanak a térélmények terén.
Regisztráljon 2025 őszi előadásainkra weboldalunkon, és a kiválasztott eseménynél alkalmazza az OCTOGON202 kuponkódot, amelynek megadásával részvétele díjmentes.
További információkért, illetve kérdés esetén keressen minket bizalommal!
Ipari és közlekedési létesítményekre szabott hang-, vizuális és kommunikációs megoldások www.chromasound.hu | informacio@chromasound.hu | +36-1-899-8421
KÉK ÉS ZÖLD AMBÍCIÓK
A VIII. KERÜLETBEN
Budapesten, az Orczy és Magdolna negyed határán, a Kálvária, Dugonics, Kőris és Diószeghy Sámuel utcák közötti lakótömb nagyon vegyes képet mutat. Az új lakóingatlanok között 100-200 éves, bontásra érett épületek és foghíjtelkek váltják egymást, mindössze rövid sétatávolságra a Ludovika épületeitől, a Füvészkerttől és a Semmelweis Egyetem klinikáitól. A fentiek tették alkalmassá a területet arra, hogy helyet adjon a Semmelweis Egyetem ambiciózus Science Park projektjének, mely koncepciójában, funkciójában és technológiájában egyaránt előremutató megoldásokat vonultat fel. A komplex elképzelésekről Vörös Gábor, a tervezést közbeszerzési eljárásban elnyert CÉH zRt. vezető tervezője beszélt, aki tagja volt annak a 20 – 30 fős projektcsapatnak, aki az elmúlt közel négy évben a projekten dolgozott Balogh Ferenc projektvezető építész, felelős tervező vezetése alatt.
Milyen megrendelői szándék vezetett épp a Dugonics utca menti tömb kiválasztásához?
V.G.: A Semmelweis Egyetem célja, hogy belátható időn belül bekerüljön a világ legjobb 100 egyeteme közé. Ehhez az oktatási létesítmények mellett szüksége van egy kutatásokhoz alkalmas tudományos központra, ahogy ez a legkiválóbb egyetemek, mint például az Oxford, Cambridge, Delft vagy épp az MIT esetében is megszokott. Erre az igényre ad választ a tervezett épületegyüt-
tes. Mivel ennek földrajzilag is minél közelebb kell lennie a többi egyetemi tömbhöz a gyógyító és a kutatótevékenység „átfedése” miatt is, a megújulásra szoruló józsefvárosi tömb kézenfekvő helyszínválasztás volt. A tervek szerint a 4 épület és alatta a teljes területet fedő három föld alatti szint által alkotott épületegyüttesben helyezkednek el majd a fő funkciót képező biotechnológiai laboratóriumok, de az elképzelés helyet ad a kapcsolódó irodáknak, posztgraduális képzésnek, könyvtárnak, előadóknak és kü-
lönböző közösségi tereknek is. A funkcionális komplexitást érzékelteti, hogy a tervezők 27 egyetemi intézet vezetőit bevonva alakították ki az elrendezést. A két magasabb épület hat-, az alacsonyabbak négyszintesek a föld felett, összesen mintegy 60 ezer m2 hasznos alapterület alakult ki. Az épületek földszintje is közös, ennek födémje egy összefüggő, több helyen áttört tetőkert, ami az utca felől is megközelíthető. Utóbbi egyébként a kerületi önkormányzat részéről is elvárás volt, e szerint a keletkező zöldfe-
lület és az építmény egy része a környéken élők számára is kínáljon rekreációs tereket, szolgáltatásokat. A Semmelweis Egyetemnek is szándéka, hogy a környékbeli iskolák és a lakosság számára is érthető betekintést kínáljanak az egészségügyi kutatásokba.
Melyek a projekt lemarkánsabb, vagy leginkább előremutató megoldásai?
VG.: Szinte természetes, hogy a teljes épület nagyon energiahatékony lesz: levegő-víz hőszivattyúk látják majd el az igényeket, hőcserélős szellőzőrendszerek kerülnek be, ami ma már szerencsére nem ritka, de az építmény ezeken kívül tartalmaz majd újszerű, egyedi megoldásokat is. Az építés fázisában törekvés lehet zöldminősítés megszerzése is, a terveket már ehhez a követelményrendszerhez illeszkedve készítettük.
Ha jól tudom, kezdhetjük a tetőnél.
Igen. A zöldtető sem általános még, de a Science Parkot úgynevezett „kéktetővel” terveztük. Itt nemcsak növényborítást kapnak a tetőfelületek, hanem a felületre hulló csapadékvízet is helyben, a tetőn
tároljuk és hasznosítjuk ahelyett, hogy azonnal elvezetnénk a csatornába, hogy aztán kis túlzással visszavásároljuk az öntözéshez. Ennek a kéktető koncepciónak még globálisan is formálódik a gyakorlata, de azért vannak már kiforrott technológiák, mi is ilyenhez „nyúltunk”. Az eredeti elképzelésünk az volt, hogy egy osztrák cég a gyakorlatban már bevált technológiáját használjuk, mely jelentősebb mennyiségű víz tárolását biztosítja a zöldtető síkja alatt, elválasztva a födémtől ‒ mely statikailag ehhez van méretezve. A tároló szivárgásmentességét egy, elektronikus megfigyelőrendszer monitorozta volna, hogy nincs-e szivárgás. Ha van, azonnal leengedi az esővízcsatornába az összegyűjtött, tárolt vizet, és megjelöli a szegmenst, amit meg kell javítani. Ebben az eredeti formában ez nem valósulhatott meg a jelenleg érvényes hazai jogszabályok miatt, amelyek a lapostetőnek is előírnak 2-2,5% -os lejtést. Végül egy kompromisszummal megkerestük a piacon a legmélyebben tagolt drainlemezt, ennek bordái között is jelentős mennyiségű vizet tudunk megtartani. Ez kevesebb,
Fent: Science park projekt helyszínrajz
Balra: Benapozódás szimuláció
mint az eredetileg elképzelt mennyiség, de a csapadékvíz túlnyomó része még így is jól hasznosul majd. A rétegrendben ez alatt a vízszigetelés, fölötte extenzív vagy intenzív zöldtető létesül, melynek növényzete az alatta tárolt csapadékvizet „hasznosítja.” Még mindig a tetőnél maradva, különleges megoldás a napelemek és a zöldtető tervezett kombinációja is. Itt ugyanis nem vagy-vagy, hanem egyszerre, azonos felületen lesznek jelen. A zöld benyúlik a megdöntött napelemtáblák alá, amelyek alacsonyabb vége is 30 cm-re lesz a tetőtől. A Greensolarnak nevezett technológia eredetileg leterheléses elhelyezéssel számolt, de a szélszimuláció hatására ‒ erről még lesz szó ‒ végül a rögzítés mellett döntöttünk, alumínium tartószerkezettel és minél kevesebb „lábbal”, hogy ne kelljen túl sok szigetelési csomóponttal dolgozni. A tartószerkezet ugyanis a födémen rögzül, így átnyúlik a zöldtető rétegrendjén, a talajborításon és a víztárolón.
‒Milyen újdonságokat találunk, látunk a tervekben a tető alatt?
V.G.: Ami még kevésbé általános, hogy a tervezésbe komoly szimulációs eszközöket is bevontunk. A napelemek miatt eleve nem közömbös a tájolás és a benapozás, de a tetőn kívül a teljes komplexumra is komplett benapozás szimulációkat készítettünk, az épített és más környezetet is modellezve. Ennek eredményét figyelembe vettük a homlokzati üvegfelületek és a zöldhomlokzatok arányánál. Ugyanez a szimuláció a belső parknál is fontos, így lett módunk az adott fényviszonyokhoz megfelelő növényeket választani.
Emellett vizsgáltuk a széljárást, a lehetséges szélcsatornákat is a napelemek rögzítése miatt, mivel a 6. szint tetején már jelentős tud lenni a légmozgás, amit számításba kell venni a tartószerkezetek méretezésénél. Ugyanitt figyelembe kellett venni az Eurocode szerinti statikai méretezést és meghatározni a szélszívási- és szélnyomási zónákat is. Szimuláltuk egyébként a zajterhelést is, ezt többek között az irodák és laborok elhelyezésénél vettük számításba. Ez pont ellentétes eredményt hozott, mint a benapozási vizsgálat: mivel a szűk utcák miatt az alsó szintekre kevesebb napfény jut, oda indokolt lett volna nagyobb üvegfelületet tervezni. A zajszimuláció szerint ugyanakkor az alsó szintek zajosabbak is, ez viszont az üvegfelület csökkentését indokolná. Végül a jobb benapozás mellett döntöttünk, de megemeletük az üvegezések akusztikai paramétereit.
Szintén innovatív megközelítést és sok munkát jelentett, hogy a hőhídmentes szerkezeti elvárást a homlokzaton kiterjeszszük a homlokzati szigetelést átszúró rögzítőelemekre, illetve a fordított rétegrendű lapostetőkre is. Ez nemcsak a teljes épület szemléletéből és a megrendelői elvárásokból következett, hanem egy ideje az új ÉKM rendelet is előírja, még ha egyelőre talán nem is mindenütt épült be a tervezői gyakorlatba. Ehhez számos hőhídszimulációra, illetve az alkalmas rögzítő és távtartó komponensek kreatív használatára, hőhídmegszakító izolátoros konzolok betervezésére volt szükség; de a hőhidak megszüntetése mellett nyilván nem köthettünk kompromisszumot sem a mechanikai tulajdonságok, sem a tűzvédelem terén.
A már említett zöldhomlokzatokat hogy kell elképzelni?
Ezt is kicsit másképp. Egyrészt azonnal zöldek lesznek, nem kell éveket várni a növekedésükre. Ez úgy lehetséges, hogy a növények egy sodronyhálós támrendszerre futnak fel, így előnevelten lehet szerelni azokat. A támrendszer emellett végtelenített növényfalak tervezését is lehetővé teszi, illetve ugyanez nagy szabadságot ad a fajtaválasztásban. Egyrészt virágzó fajtákkal is dolgozhatunk, ami megfelelő időszakban nagyon szép, másrészt a benapozási szimulációk ismeretében minden növény ide-
ális fényviszonyok közé kerülhet. Szót érdemel, hogy mindehhez lombhullatókat is tudunk használni, melyek nyáron segítik az árnyékolást, míg télen ugyanott beengedik majd a napfény melegét.
A zöldhomlokzathoz használt növények sorolható ültetőládái a támháló és a homlokzat közé kerülnek, ott eleve kell, hogy legyen egy 60 cm-es távolság. Kívülről emiatt ezek lényegében nem láthatók majd. A koncepciót egy automata öntöző-, vízelvezető- és tápoldatozó-rendszer egészíti ki, amit akár az egyes fajták eltérő igényeire is fel lehet programozni. Mindezek együttese lehetővé tette, hogy a növényfalakat sakktáblaszerű elrendezésben alakítsuk ki a homlokzaton, váltakozva az üvegfelületekkel. Az irodai üveghomlokzat elé feszített zöldhomlokzat tervezési elve az volt, hogy minden hom-
Science Park C épület Keleti zöldhomlokzat terve
lokzat mögötti helyiség rendelkezzen olyan üvegfelülettel is, ami előtt nincs zöld homlokzat. Emiatt adódik a zöld homlokzat „sakktábla” szerű kiosztása, ami emellett egyedi homlokzati képet is biztosít. A növényfalaknak egyébként nemcsak az árnyékolásban, de a zajszűrésben is szerepe van. A fentiekből együtt reményeink szerint egy olyan, talán kivételesnek is mondható projekt születhet, mely összetettségében és kutatási funkciójában sem megszokott Magyarországon. A Semmelweis Egyetem kiváló szakembereivel, tudósaival közös gondolkodás eredményeként kialakított épületegyüttes méltó lesz az egyetem elvárásaihoz és törekvéseihez. A tervek készen vannak, és tervezőként nagyon szeretnénk mihamarabb érezni a virtuálisan már százszor bejárt terekben a friss festék illatát.
FIRE ALARM SYSTEMS
A FENNTARTHATÓSÁG SIKERE:
átírta
az ipari fejlesztések szabályait az 5 éves HelloParks
Öt évvel ezelőtt indult útjára a Futureal-csoport ipari ingatlanfejlesztő vállalata, a HelloParks, amely mára a hazai piac egyik meghatározó szereplőjévé vált. A kezdetektől a fenntarthatóság vezérelte a fejlesztéseket: a Budapest környékén található négy, kiemelkedő közlekedési adottságokkal rendelkező megaparkban – Fóton, Maglódon, Pátyon és Alsónémediben – a HelloParks beruházásai az FT3 és PT5 csarnokok közelgő átadásával még idén meghaladják az 500 ezer négyzetmétert. Az eddigi eredményekről és a jövőbe mutató szemléletről Bencze Annával, a HelloParks fenntarthatósági vezetőjével beszélgettünk.
FENNTARTHATÓSÁG – STRATÉGIAI PILLÉR
ÉS ÜZLETI ELŐNY
A társaság indulásakor világos cél volt, hogy a fenntarthatóság a teljes fejlesztési stratégia alapja legyen. Ez a megközelítés időközben üzleti előnnyé is vált: a bérlők, a befektetők és a finanszírozók egyre inkább előnyben részesítik a környezettudatos ingatlanokat, a szabályozási környezet pedig folyamatosan ebbe az irányba tereli az ágazatot.
„Az építőipar felelős Európa teljes kibocsátásának 40 százalékáért, így óriási a felelősségünk a karbonsemlegességi célok elérésében. Ugyanakkor ez inspiráló lehetőségeket is hoz magával és bíztató látni, hogy kollégáink egyre mélyebb ismereteket halmoznak fel a fenntartható gondolkodás és működés kapcsán, sikeresen közvetítve mindezt
a partnereink felé is, így az egész ágazatra hatást gyakorolva” – emeli ki Bencze Anna.
A HelloParks minden átadott épülete megfelel az EU Taxonómia szigorú fenntarthatósági kritériumainak, ami egyedülálló Magyarországon. A társaság raktárcsarnokai sorra érdemlik ki a nemzetközi BREEAM minősítés legmagasabb, Outstanding fokozatát is a legszigorúbb, New Construction kategóriában. Az első magyarországi Excellent, majd Outstanding szintű ipari csarnok is a cég nevéhez fűződik –az utóbbi szigorú elvárásait világszerte is mindössze az épületek 3 százaléka teljesíti.
HELLOZERO – MÉRHETŐ KLÍMASEMLE-
GESSÉGI CÉLOK
A cég 2023-ban mutatta be HelloZero című ESG-stratégiáját, amely az ENSZ fenntart-
hatósági céljaival összhangban, a Párizsi Egyezményben rögzített 1,5 °C-os felmelegedési határértékhez igazodva határozza meg a klímacélokat. Az országban elsőként dolgoztak ki részletes, 2035-ig szóló klímasemlegességi útvonaltervet, amely a fejlesztések beépülő és üzemelési karbonlábnyoma mellett a vállalat saját működéséből fakadó kibocsátását is lefedi. Ennek a stratégiának az egyik mérföldköve, hogy 2025től minden új épület 100 százalékban zöld energiával működik. A társaság saját működése tekintetében és teljes üzemelő portfóliója esetében (Scope 1 és 2 kibocsátások) 2035-re éri el a karbonsemlegességet, míg a teljes ellátási láncban (Scope 3 kibocsátások) 2050-re valósulhat meg a nettó zéró cél.
A stratégia megvalósításának egyik fontos pillére a 2022-ben indított KarbOFF prog-
ram. A cég szakértői által végzett életciklus-elemzések (LCA) alapján egy ipari csarnok teljes karbonlábnyomának több mint fele már az építés első egy-két évében keletkezik, vagyis ezen a területen érhető el a leggyorsabb és legnagyobb közvetlen hatás. Az LCA vizsgálat ugyanakkor 50 éves időtávot ölel fel, magában foglalva a kivitelezés karbonlábnyomát, az 50 év alatti energiafelhasználást, a beépített rendszerek szükséges felújítását és cseréjét, valamint az életvégi bontás terheit is. Így a teljes terhelés másik fele egyenletesen oszlik el az épület 50 éves élettartama alatt. A beépülő karbonlábnyom csökkentése tehát egyszerre a legnagyobb lehetőség és a legnagyobb kihívás.
Ebből kiindulva a HelloParks kutatási-fejlesztési és fenntarthatósági csapata számos innovatív megoldást vezetett be, például a műanyagszálas ipari padló, a csökkentett karbonlábnyomú betonszerkezetek és a 100 százalékban újrahasznosított forrásból származó betonacél alkalmazását. A pátyi PT1 és PT3 csarnokoknál már 6–15 százalékos karboncsökkentést sikerült elérni, a jelenleg kivitelezés alatt álló PT5 esetében pedig ez az érték meghaladja a 25 százalékot – mindezt, irányadó és elfogadott sztenderdek hiányában a HelloParks elsőként megvalósított csarnokainak kedvező tulajdonságaihoz viszonyítva. Ráadásul 2030-ra ez az arány 50 százalékra nő.
„A jelenlegi szabályozási környezetben a beépülő karbon csökkentése még alig kap figyelmet, pedig az energiahatékony új fejlesztéseknél ez jelenti a legnagyobb környe-
zeti terhelést. Számunkra különösen értékes tapasztalat, hogy önként vállalt intézkedéseinkkel rövid idő alatt is kézzelfogható eredményeket értünk el, és olyan megoldásokat vezettünk be, amelyekkel a szakma figyelmét is erre a területre irányíthatjuk – bizonyítva, hogy érdemi változás lehetséges, ha valódi elköteleződés áll mögötte” – hangsúlyozza a fenntarthatósági szakértő.
OKOS TECHNOLÓGIÁK ÉS ÉLHETŐ
KÖRNYEZET
Az épületekben hőszivattyús rendszerek és intelligens épületirányítás (BMS) optimalizálják a működést, a tetőkre telepített napelemek pedig képesek fedezni az irodák teljes energiaigényét. A bérlők a saját fejlesztésű HelloParks Assistant applikáción keresztül a világ bármely pontjáról szabályozhatják a világítást, a fűtést és a szellőzést, és nyomon követhetik a közüzemi fogyasztást. A teljes környezeti és társadalmi hatás figyelembevételével a HelloParks fejlesztései azonban jóval túlmutatnak az energiahatékonyságon.
A vállalat tudatosan törekszik arra, hogy egészséges, emberközpontú és ergonomikus munkakörnyezetet biztosítson a parkok dolgozóknak és saját munkavállalóinak. Biztonságos kerékpársávok, fedett tárolók, öltözők és zuhanyzók várják a biciklivel érkezőket, a parkolókba elektromos töltőpontokat telepítenek, és a telephelyek tömegközlekedéssel is megközelíthetők. Az új épületek akadálymentes kialakítása biztosítja, hogy azok a különböző igényű munkavállalók számára is hozzáférhetők legyenek. A külső környezet kialakítása során a bio-
diverzitás áll a középpontban. A parkosítás őshonos növényfajokra épül, támogatják a beporzó rovarok életfeltételeinek javítását, de madárvédelmi intézkedésekkel is dolgoznak a helyi ökoszisztémák gazdagításán. A fenntartható vízgazdálkodás is kiemelt figyelmet kap.
INSPIRÁCIÓ AZ EGÉSZ ÁGAZATNAK
Az elmúlt öt év igazolta, hogy a fenntartható ipari fejlesztések nemcsak a környezet védelmét szolgálják, hanem üzletileg is megtérülnek. Az energiahatékony működés alacsonyabb költségeket jelent a bérlőknek, támogatja ESG-céljaik teljesítését, és összhangban van a szabályozási elvárásokkal is. A HelloParks ipari létesítményei így a legszigorúbb fenntarthatósági kritériumokat támasztó nemzetközi nagyvállalatok számára is vonzóak.
„Sosem dőlünk hátra, minden fejlesztésünk meghaladja az azt megelőzőt fenntarthatósági szempontból, hisz folyamatosan fejlesztjük őket. Így a lécet mindig magasabbra rakjuk saját magunk számára is, inspirálva és utat mutatva az egész ágazatnak” – zárja gondolatait a HelloParks fenntarthatósági vezetője.
www.helloparks.com H-1082 Budapest, Futó utca 47-53.
Ipari tervezés BIM alapon, innovatív szemlélettel
A STUDIO IN-EX GENERÁLTERVEZŐKÉNT ELSŐSORBAN IPARI BERUHÁZÁSOKHOZ KÖTHETŐEN ISMERT. AZ ALÁBBIAKBAN AZ EGYIK KÜLÖNLEGES MUNKÁNKAT MUTATJUK BE.
Ipari monumentalitás újragondolva
Helyszíni sajátosság, hogy az első csarnokok megjelenése óta a város körbenőtte a területet, így a környezet zaj- és porvédelme kiemelten fontos szempont volt, ezért a teljes gyártási és raktározási folyamatot zárt térben, épületen belül kellett elhelyezni. A 20 ezer négyzetméteres csarnok egyik felében az alumínium-hulladék tárolása és előkészítése zajlik, majd innen a hulladék átkerül az öntödébe. Az alapanyag itt a 760 tonnás olvasztó kemencékbe kerül, ahol az olvadt alumíniumot megtisztítják a benne lévő oldott gázoktól és egyéb fizikai szennyeződésektől. Innen az olvadék átkerül a 280 tonnás öntőkemencékbe, amelyek billenthetőek. Az öntés során az olvadék a csatornákon keresztül a két, egyenként több mint 11 méter mély öntőállás egyikébe jut(a hidraulika-munkahengerrel együtt 26 m). Itt a kristályosítás folyamán hűtővízzel vonják el a hőt és hozzák létre a körkeresztmetszetű, 8 m hosszú alumíniumtuskókat.
Az öntés után a tuskók egy homogenizálási folyamaton mennek keresztül két, egyenként 260 tonnás gázüzemű kemencén keresztül, majd lehűtés után a tuskókat a fűrészelőterületen gépekkel vágják a megfelelő méretűre. A fűrészelőüzem gépei a nagy zajterhelés miatt, a dolgozók védelme érdekében, ház-a-házban módon kerültek külön leválasztásra.
Európa egyik legzöldebb öntödéje
A norvég anyavállalatú Hydro Extrsion Hungary Kft. új alumíniumöntödét épített Székesfehérváron, ahol gyártási és egyéb hulladék alumínium újrahasznosításával állítanak elő évi 90 ezer tonna alumíniumot.
A bauxitból történő előállításhoz képest ez 95%-kal kevesebb energiafelhasználást jelent.
Az új, függőleges öntödei technológiát világszinten is kevés helyen alkalmazzák, így ennek alkalmazása teljesen ismeretlen terület volt a tervezés során, ami új kihívások elé állította irodánkat, majd később a kivitelezőt is. A beruházó számára is teljesen új feladat volt egy ekkora léptékű gyár létesítése, így sok nyitott kérdéssel és újdonsággal kelett szembenéznie neki is a tervezés során.
Az öntőgödör tervezés kihívásai
A tervezés során az egyik legnagyobb kihívás az öntgödrök és a kemencék alatti technológiai aknaszint tervezése volt. Az öntőgödrök és aknák tervezése végül szoros együttműködésben zajlott a mélyépítő szakkivitelezővel, hogy teljesen egyedi megoldással kivitelezhető legyen az öntőakna és az alatta található hidraulika hengerfogadó aknája.
A szerkezetnek nem csak a technológiai elvárásoknak (statikus és dinamikus terhek, kivitelezési pontosság) kellett megfelelni, hanem egyéb helyszíni adottságnak is. Emiatt a teljes aknának mindkét irányban (belül technológiai víz, kívül talajvíz) vízzárónak kellett lenni, illetve felúszással is kellett számolni.
A végső megoldás 1-1 egyedileg gyártott, 1,70 m átmérőjű acél védőcső lett, melynek helyét a komáromi híd alapozásához készített és használt dobfúróval alakították ki és ebbe kellett teljesen függőlegesen lehelyezni azt. A felúszás ellen zagyos megtámasztás mellett került bele 5,50 m betonfeltöltés és végül a kibetonozott „haszoncső”, amely a munkahengert fogadja.
Milliméteres pontosság
3D BIM-modellel
A 3D BIM-modellalapú tervezés többször megmutatta előnyét a projekt során. Az egyik ilyen összetett része az épületnek a már említett öntőgödrök, illetve a hozzátartozó technológiai aknarendszerek, amelyek a kemencék alatt találhatóak és geometriailag is igen komplexek. Az öntőaknában található tálca kiemelése során akár1700 kN/m-es nyomaték is keletkezhet, amelyet a technológia az alaplemezre ad át egy 2,00 m átmérőjű, 110 mm vastag acélkorongon keresztül, amit milliméteres toleranciával kellett elhelyezni a vasszerelés során. A feladat összetettsége miatt az alaplemez vasalását és a korongot 3D-ben modelleztük, hogy a lehető legkevesebb probléma adódjon a kivitelezés során.
Belsőépítészet
Az új és különleges technológia műszaki-mérnöki megismerése, feldolgozása, tervezése mellett jutott idő az irodaépület és annak belsőépítészeti formálására is, mely mindig egy kis felüdüléssel tölt el minket. Ezek tervezésekor a Hydro arculatát, elveit követtük egy-egy különleges szerkezeti megoldással kísérve, mint a lobby letámasztás nélküli lépcsője.
Egyedi technológiákra szabott tervezés
A Hydro-projekt bemutatásán is jól látható tervezési szemléletünk szerint minden projekt egyedi. Éppen ezért minden egyes tervezési feladatunkra megfelelő figyelmet fordítunk, és kellően összpontosítunk.
Ez a szemlélet jelenik meg a most már közel 200 ezer négyzetméternyi beépített területtel büszkélkedő dán játékelemgyártó nyíregyházi gyáránál is, melynek 2015 óta minden bővítési üteméhez tartozó épületrészét egyedileg tervezzük: a helyszínhez, az ide tervezett technológiához és a beruházó által ide specifikált gépi- és humán erőforrásokhoz szabottan.
Hasonló példa a Penny Market kiskereskedelmi lánc logisztikai központ fejlesztéseinek sorozatos tervezése, amelyek között megtalálható újépítésű is, de emellett szárazárú raktári bővítés, hűtött- és fagyasztott raktári bővítés vagy éppen meglévő épületben történő átalakítás és kapacitásbővítés is. Ezekben az esetekben az eredeti építési idő óta történt jogszabályi és műszaki, szakmai követelmények változásainak figyelembevétele mellett tervezünk a megváltozott funkcionális igények által.
Referenciáink között megtalálhatóak a technológiai igényeknek, funkcionális és műszaki összetettségnek, illetve az ilyenformán halmozódó követelményeknek eleget tevő, tervezési kihívásokat támasztó, nemzetközi gyógyszeripari gyártók beruházásainak tisztateres vagy hazánkban megvalósuló, élelmiszeripari komplexumok épületeinek tervezése is megfogalmazott elvárások szerint.
csarnokburkolati rendszerek új megvilágításban
Az ipari építészet sokak szemében még mindig a puszta funkcionalitást jelenti: logisztikai csarnokok, gyárak, raktárak, ahol a gyorsaság és a gazdaságosság mindent felülír. Az ArcelorMittal cégcsoporton belül a Building Solutions üzletág azonban azt vallja, hogy a csarnokburkolat is lehet innovatív, esztétikus és fenntartható – egyszerre szolgálva az ipari beruházók és az építészek igényeit.
A világ egyik vezető acélipari vállalataként az ArcelorMittal egyedülálló módon ötvözi az alapanyaggyártástól a kész építészeti termékig terjedő teljes vertikumot. A piacon egyedülálló módon, a vasércbányászattól kezdve a melegen hengerelt és hidegalakított lemezeken át egészen a szendvicspanelekig és födémszerkezetekig minden ugyanabból a forrásból érhető el. Ez tervezési szabadságot, minőségi és ellátási biztonságot ad a partnereknek.
TRAPÉZLEMEZEK
– több, mint ipari burkolat Az alacsonybordás trapézlemezek (Trapeza, Frequence, Floline) klasszikus és sokoldalú elemei a csarnokburkolatoknak. Tetőfedésre, homlokzatburkolásra és álmennyezetként egyaránt alkalmazhatók – mezőgazdasági tárolóktól ipari előtetőkig.
A műszaki előnyök mellett (statikai teherbírás, vízzárás, páratechnikai megoldások) egyre nagyobb szerepet kap az építészeti megjelenés is. Ívesített trapézlemezekkel például különleges homlokzatokat vagy önhordó dongafedéseket is létre lehet hozni.
SZENDVICSPANELEK
– energiahatékonyság és gyors építés Az előregyártott szendvicspanelek (Ondatherm, Promisol, Promirock) a mai ipari és logisztikai építészet alapkövei. Tetőn, falon vagy akár álmennyezetként is beépíthetők, és a mezőgazdasági épületektől a sportcsarnokokig széles körben alkalmazhatók. Az építészek számára különösen fontos, hogy a panelek különböző rögzítési módokkal (látszó vagy rejtett), valamint vízszintes és függőleges szerelési irányban is elérhetők. Ez nemcsak a műszaki teljesítményt - víz- és légzárás, hőtechnikai és akusztikai tulajdonságok, tűzállóság – biztosítja, hanem esztétikai szabadságot is ad a homlokzattervezéshez.
GLOBALWALL
– kéthéjú homlokzati szabadság
A GlobalWall falkazettás hőszigetelt falszerkezet kéthéjú kialakításának köszönhetően kombinálja a magas műszaki teljesítményt és az építészeti változatosságot. A homlokzat lehet egyszerű trapézlemez vagy egyedi építészeti profil színes bevonatokkal – a választék nagyon széles. Az ipari épület így nemcsak funkcionális, hanem vizuálisan is értékes.
PROMISOL S HYBRID – két világ legjava
A Promisol S Hybrid rendszer egyedülállóan ötvözi a szendvicspanelek és a falkazettás szerelt falburkolatok előnyeit. Ez a rendszer kiemelkedő hőtechnikai teljesítményt nyújt, miközben változatos homlokzati megoldásokat tesz lehetővé –profilmintákkal, színekkel, eltérő burkolati irányokkal.
GLOBALROOF – lapostetők új szintje
A GlobalRoof rendszer egy hőszigetelt, szerelt lapostető-megoldás, amely ipari, logisztikai és kereskedelmi épületeknél egyaránt hatékony. A teherhordó lemez és épített rétegrendjei a teljes spektrumban biztosítják a változatos anyaghasználatot, így a rendszer folyamatosan képes alkalmazkodni a változó építési előírásokhoz és szabványokhoz. A legújabb tűzállósági eredményekkel lehetővé válik a korábbiaknál jóval magasabb installációs terhelések (pl. függesztett vezetékek, napelemek) biztonságos alkalmazása is (REI15, REI30).
FÖDÉMRENDSZEREK
– gyorsabb kivitelezés, egyszerűbb folyamatok
Az ArcelorMittal födémszerkezetei (Hacierco, Cofraplus, Cofrastra) többféle építési megoldást kínálnak, legyen szó trapézlemezes szárazfödémről, bennmaradó zsaluzatos monolit vasbeton födémről, öszvér- (kompozit) vagy additív födémről.
A rendszerek nemcsak a statikai stabilitást és a tűzvédelmi, akusztikai teljesítményt biztosítják, hanem a kivitelezés gyorsaságát is.
TANÚSÍTVÁNYOK ÉS MINŐSÍTÉSEK
– a megbízható megvalósítás záloga
Az ArcelorMittal termékei a nemzetközi és hazai szabványok teljes spektrumát lefedik:
• CPR tanúsítványok és teljesítménynyilatkozatok az EN szabványok alapján
• TMI tűzvédelmi igazolások a magyar alkalmazásokhoz
• FM Global megfelelőség gyártás és termék függvényében
• ISO integrált irányítási rendszerek (ISO9001, 14001, 45001)
• EPD környezetvédelmi terméknyilatkozatok, valamint BREEAM és LEED kompatibilitás
MÉRNÖKI TÁMOGATÁS
– a tervezés és kivitelezés közötti híd
Az ArcelorMittal Building Solutions nemcsak pusztán termékeket, hanem folyamatos magas színvonalú szakmai támogatást is kínál:
• Katalógusok és tervezési segédletek
• Teherbírási táblázatok
• Méretező szoftverek (Spaner, Cofra5)
• BIM objektumok és csomóponti gyűjtemények
• Mérnöki tanácsadás
• Projekt támogatás
A mérnöki szemlélet kulcsfontosságú: az ArcelorMittal Building Solutions támogatása felgyorsítja a tervezés és a kivitelezés közötti folyamatot, egyszerűsíti a döntéseket és minimalizálja a hibalehetőségeket.
FENNTARTHATÓSÁG
– zöld acéltól a zöld épületig
Ezek a tanúsítványok és minősítések nem pusztán dokumentumok, hanem a tervezési fázis kulcsai, biztosítják az épület sikeres átadását és hosszútávon gazdaságos üzemeltetését.
Az ArcelorMittal úttörő programja, az XCarb™ zöldacél, a karbonlábnyom csökkentését célozza meg már az alapanyaggyártásnál. Az így előállított termékekkel az ipari csarnokok és logisztikai központok nemcsak műszakilag, hanem fenntarthatósági szempontból is jövőállóak.
Globalwall | Sport- és szabadidős központ - Franciaország, Sceaux
