Octogon 2022/176

A VIDÉKI ÉPÍTÉSZET ÚJRATERVEZÉSE EGYMÁSRA NÉZVE

Ekler Dezső radikalizmusa

A RAPA új háza

A MÚLT ÖSSZETETTSÉGE

www.octogon.hu 2022 | 4. szám 2500 Ft Előfizetőknek: 2125 Ft

977141852200222004

L APUNK TÁ MOG ATÓJA A Z:

Ferences kolostor, Vác

NE M Z E T I KU LT U RÁ L I S A LA P

GONDOLATCSERE

Debrecen, Innovációs Központ

AZ

1998 ÓTA MEGJELENT LAPSZÁMAI

1998 | 01 001

1998 | 02 002

1998 | 03 003

1999 | 01 004

1999 | 02 005

1999 | 03 006

1999 | 04 007

1999 | 05 008

1999 | 06 009

2000 | 01 010

2000 | 02 011

2000 | 03 012

2000 | 04 013

2000 | 05 014

2001 | 06 015

2001 | 01 016

2001 | 02 017

2001 | 03 018

2001 | 04 019

2001 | 05 020

2001 | 06 021

2002 | 01 022

2002 | 02 023

2002 | 03 024

2002 | 04 025

2002 | 05 026

2002 | 06 027

2003 | 01 028

2003 | 02 029

2003 | 03 030

2003 | 04 031

2003 | 05-6 032-033

2004 | 01 034

2004 | 02 035

2004 | 03 036

2004 | 04 037

2004 | 05 038

2004 | 06-1 039–040

2005 | 02 041

2005 | 03 042

2005 | 04 043

2005 | 05 044

2005 | 06 045

2006 | 01 046

2006 | 02 047

2006 | 03 048

2006 | 04 049

2006 | 05 050

2006 | 06 051

2007 | 01 052

2007 | 02 053

2007 | 03 054

2007 | 04 055

2007 | 05 056

2007 | 06 057

2008 | 01 058

2008 | 02 059

2008 | 03 060

2008 | 04 061

2008 | 05-6 062-063

2009 | 01 064

2009 | 02 065

2009 | 03 066

2009 | 04 067

2009 | 05 068

2009 | 06 069

2009 | 07 070

2009 | 08 071

2009 | 09 072

2009 | 10 073

2010 | 01 074

2010 | 02 075

2010 | 03 076

2010 | 04 077

2010 | 05 078

2010 | 06 079

2010 | 07 080

2010 | 08-9 081-082

2010 | 10 083

2011 | 01 084

2011 | 02-3 085-086

2011 | 04 087

2011 | 05 088

2011 | 06 089

2011 | 07 090

2011 | 08-9 091-092

2012 | 01 093

2012 | 02 094

2012 | 03 095

2012 | 04 096

2012 | 05 097

2012 | 06 098

2012 | 07 099

2012 | 08 100

2012 | 09 101

2012 | 10 102

2013 | 01 103

2013 | 02 104

2013 | 03 105

2013 | 04 106

2013 | 05 107

2013 | 06 108

2014 | 01 109

2014 | 02 110

2014 | 03

2014 | 04 112

2014 | 05 113

2014 | 06 114

2014 | 07 115

2014 | 08 116

2015 | 01

111

117

2015 | 02 118

2015 | 03 119

2015 | 04 120

2015 | 05 121

2015 | 06 122

2015 | 07 123

2015 | 08 124

2016 | 01 125

2016 | 02 126

2016 | 03 127

2016 | 04 128

2016 | 05 129

2016 | 06 130

2016 | 07 131

2016 | 08 132

2017 | 01 133

2017 | 02 134

2017 | 03 135

2017 | 04 136

2017 | 05 137

2017 | 06 138

2017 | 07 139

2017 | 08 140a

2017 | 08 140b

2018 | 01

2018 | 02 142

2018 | 03 143

2018 | 04 144

2018 | 05 145

141

2018 | 06 146

2018 | 07 147

2018 | 08 148

2019 | 01 149

2019 | 02 150

2019 | 03 151

2019 | 04 152

2019 | 05 153

2019 | 06 154

2019 | 07 155

2019 | 08 156

2020 | 01 157

2020 | 02 158

2020 | 03 159

2020 | 04 160

2020 | 05 161

2020 | 06 162

2020 | 07 163

2020 | 08 164

2021 | 01 165

2021 | 02 166

2021 | 03 167

2021 | 04 168

2021 | 05 169

2021 | 06 170

2021 | 07

2021 | 08 172

2022 | 01 173

2022 | 02 174

2022 | 03 175

AZ

171

ARCHITECTURE & DESIGN MAGAZINT KERESSE

a forgalmasabb hírlapárusoknál, az inmedio és a RELAY üzletekben valamint az alternatív árusítóhelyeken!

— — RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT 1052 Budapest, Szervita tér 5.

— — FUGA | BUDAPESTI ÉPÍTÉSZETI KÖZPONT 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.

— — MŰVÉSZETEK PALOTÁJA 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.

— — FÓKUSZ KÖNYVÁRUHÁZ 1072 Budapest, Rákóczi út 14.

— ÍRÓK BOLTJA 1061 Budapest, Andrássy út 45.

— TERC SZAKKÖNYVESBOLT 1149 Budapest, Pillangó park 9.

— MAGVETŐ CAFÉ 1074 Budapest, Dohány utca 13.

— Fiók for arts Kft. 1111 Budapest, Csíky u 1.

— — — —

2022 | 04 176

5

SEGÍTSÉG

KIADJA

PUBLISHER PUBLISHING KFT.

©

A SZERKESZTŐSÉG CÍME ADDRESS OF THE EDITORIAL OFFICE 1037 Budapest, Folyondár utca 26.

LEVELEZÉSI, SZÁMLÁZÁSI CÍM CORRESPONDENCE ADDRESS, INVOICE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 146. +3630 510 8888 | info@octogon.hu LAPIGAZGATÓ Bucsay Orsolya

EXECUTIVE DIRECTOR orsolya.bucsay@octogon.hu

FŐSZERKESZTŐ Martinkó József

EDITOR-IN-CHIEF jozsef.martinko@octogon.hu

VEZETŐ SZERKESZTŐ

SENIOR EDITOR

Szira Péter peter.szira@octogon.hu ALAPÍTÓ FŐSZERKESZTŐ

FOUNDING EDITOR

Bojár Iván András (1998-tól 2015-ig) OCTOGON ONLINE FŐSZERKESZTŐ EDITOR-IN-CHIEF OF OCTOGON ONLINE Farkas-Zentai Lili

lili.zentai@octogon.hu

ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAK

CORRESPONDENTS

Götz Eszter, Hack Orsolya, Kovács Péter, Molnár Szilvia, Torma Tamás és Zöldi Anna MÉDIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZŐ MEDIA AND COMMUNICATION ORGANIZER Bencsik Klára MÉDIATANÁCSADÓ

MEDIA CONSULTANT

Várszegi Csilla csilla.varszegi@octogon.hu Kun Mária

maria.kun@octogon.hu

GRAFIKAI TERVEZÉS Borsa Aliz

GRAPHIC DESIGN

aliz.borsa@octogon.hu

LOGÓTERV

LOGO DESIGN

Sólymos Ágnes Eszter NYOMDAI MUNKA

PRINTED BY

Pauker Holding Kft. | 1047 Budapest, Baross u. 11–15. | +361 272 22 90 | www.pauker.hu A nyomás LED-UV ofszet technológiával készült.

TERJESZTÉS

DISTRIBUTED BY

Magyarország: Lapker Rt. Románia, Szerbia, Szlovákia: Color Interpress Kft. ORSZÁGOS KÖNYVTERJESZTŐ HÁLÓZATOK ÉS ALTERNATÍV TERJESZTŐHELYEK: ld. 5. oldal A hirdetések tartalmáért szerkesztőségünk nem vállal felelősséget. Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult observer.hu.

A BORÍTÓN…

P ÍTVÁN

ET

AR

Z

Y

LA

ÉRT

A

…Jaksa Bálint felvétele látható.

Y

6

2022/4 www.octogon.hu

JOSEPH PULITZER-EMLÉKDÍJ 2013

A M AG

Mikor ezeket a sorokat írom, 141 napja háború dúl a szomszédjaink között.

Véres, kegyetlen, abszurd, felfoghatatlan, céltalan, értelmetlen háború. Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy vészhelyzetekben, vagyis háborús menekültek érkezése, járvány, természeti katasztrófa idején a civil társadalom, a segélyszervezetek, az egyének reagálnak a leggyorsabban, leghatékonyabban, legrugalmasabban, empatikusan, apolitikusan és szervezetten a rendkívüli helyzetekre. Az ukrajnai háború első napjaiban, első heteiben is ezt láttuk, miközben egyre inkább érezhető, hogy a válsághelyzetet a politika csak átpolitizálni képes, valódi cselekvést a szabályozásokban, a rendeletekben, a kommunikációban, a közvélemény alakítgatásában valósít meg. Ritkán találkozik ezen a szinten a valósággal a döntéshozatal. Hosszabb távú tervezés, stratégiaalkotás nyomokban sem fedezhető fel, a helyzet menedzselése pusztán menedzselés, nem a károk, a szenvedés enyhítésre irányuló koncepció. Éppen ezért fontos az alulról szerveződő cselekvés, még akkor is, ha a valóban hatékony működéshez a már meglévő hálózatokhoz, a működő szintekhez történő kapcsolódás elengedhetetlen. PR és jól kommunikálható, de hatástalan aktivitás helyett valódi aktivizmusra, egy kitartóbb, új szemléleten alapuló segítő és nyitott életmódra van szükség az egyének és különféle szakmagyakorlók minél nagyobb körében. Éppen ezért van rendkívüli jelentősége az olyan kezdeményezéseknek, mint amilyen az építész kollégák, ismerősök, barátok összefogásában alakuló Humanitarian Architects’ Network (HAN), ami saját önmeghatározása szerint: „… az építész társadalom felelőségvállalásának aktivizálása, becsatornázása lakhatási válsághelyzetek megoldásán dolgozó szervezetek számára.” Vagyis nem pusztán a menekültellátásban, hanem a lakhatási válság és a lakhatási szegénység különféle szintjein tevékenykedő szervezetek partnereként kíván fellépni, vagyis olyan hálózatként szerveződni, ami képes rugalmasan és gyorsan tervezői, mérnöki és kivitelezői segítséget nyújtani a különféle szervezeteknek. Első, tisztázó, bemutatkozó beszélgetésüknek a KÉK, a Kortárs Építészeti Központ adott helyet. A beszélgetésen egy első találkozás aktusa zajlott le, ahol a meghívott szervezetek képviselői és az építészeti oldal egyik entitása (egyetemi, oktatói közeg) találkozott egymással. A résztvevők a Magyar Vöröskereszt, Migration Aid, Utcáról Lakásba Egyesület, Habitat for Humanity Magyarország, Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület képviselői voltak, illetve a beszélgetésben építész oldalról részt vett Alföldi György DLA (egyetemi tanár, a BME Építészmérnöki Kar dékánja, az BME Urbanisztika Tanszék oktatója), Dankó Zsófia DLA (egyetemi adjunktus, a Lako BME oktatója, a tanszéki Szociális Lakhatás Műhely vezetője), Kemes Balázs DLA (egyetemi adjunktus, a Közép.BME oktatója). A bevezetőben rögtön kiderült, hogy a jelenlegi menekülthelyzetben nem a hagyományos építészeti, tervezői feladatok elvégzésére van leginkább igény. Ez azt jelenti, hogy az építészképzésben évek, évtizedek óta jelenlévő átmeneti „menedék”, sátor, installatív megoldások, vagyis amit a szakirodalom hagyományosan katasztrófaépítészetnek hív és rendre felbukkan építőtáborok, diplomamunkák programjaiban, a jelen helyzetben nem biztosít megoldást szinte semmire, nem erre van igény. A konténerépítészet, sátor-pimpelés helyett a meglévő, ám rendkívül leromlott műszaki állapotú lakásállomány javításán, meglévő, elhagyott ipari épületek átalakításán lehetne dolgozni, ahol azonban kevés a valódi tervezői feladat, ám hatalmas az igény a tulajdonosok, önkormányzatok együttműködésére, kivitelezői, szakipari munkára és támogatásként felajánlott építőanyagra. Úgy tűnik tehát, hogy a gyakorló építészek oldaláról arra volna a legnagyobb szükség, hogy saját kapcsolatrendszerüket legyenek képesek összekötni a segélyszervezetek igényeivel. Lobbizzanak önkormányzatoknál, építési osztályokon, vagyongazdálkodási és egyéb szereplőkkel, kormányzati döntéshozóknál kilincseljenek, akikkel egy-egy közberuházás kapcsán gyakran érintkeznek ugyan, ugyanakkor nem maradhatnak pusztán az éppen aktuális engedélyeztetési folyamat keretei között, hanem a kivitelező vállalatok, alvállalkozók, alapanyaggyártók vezetőinek, tulajdonosinak körében, illetve az államigazgatás minden szintjén kommunikáljanak a témáról, a lakhatási krízis kapcsán felmerülő igényekről. Egy optimista forgatókönyv szerint az építészirodák vezető építészei képesek lehetnek megértetni az ingatlanfejlesztő szakma és az engedélyeztető önkormányzatok, valamint a politikusok mind szélesebb körével, hogy a szigetszerű, pontszerű lakópark-fejlesztések, barna mezős rehabilitációk, városfejlesztési projektek nem állhatnak önmagukban, nem működhetnek mindenféle szélesebb szociális, társadalmi összefüggés nélkül. Folyamatosan jelezniük kell az igényt és a feladatot az olcsó bérlakások építése, fejlesztése, bérleti konstrukciója terén, mert a civilek hangja felfelé nehezebben terjed. Mint elhangzott: a HAN szeretné bevonni és a feladathoz szelídíteni az építési és fejlesztési „tápláléklánc” csúcsán lévő „cápákat” is. A háborús és a járványhelyzet rendkívül felgyorsított bizonyos folyamatokat, amiben részt venni az építésztársadalomnak kutyakötelessége.

ÉPÍTÉ

S

ON THE COVER

fotó: Bujnovszky tamás

KKK 20 | sz.: Szira Péter Elképesztő, lenyűgöző, briliáns Villányi György: A magyar mozdonygyártás nagykönyve VILLA 22 | sz.: Bán Dávid f.: Bujnovszky Tamás Megszelídített sziklák a Balaton-felvidéken Hello Wood-kabinok Kapolcs határában Huszár András, Pozsár Péter, Ráday Dávid, Tóth Krisztián (Hello Wood) 30 | sz.: Zilahi Péter DLA f.: The Greypixel Workshop Szofisztikáltan szikár Társasház a Gebauer utcában Gyergyák Ákos DLA, Kozák Barnabás (Studiobazaar Építész és Design Műhely) 38 | sz.: Martinkó József f.: Jaksa Bálint Egymásra nézve A RAPA külvárosi családi háza Reisz Ádám (Rapa Architects) ITTHON 46 | sz.: Somogyi Krisztina f.: Danyi Balázs Gondoskodás lépésről lépésre A ferences kolostor új évszázada Vácon Kovács Zoltán (Kollektív Műterem)

TAR TA LOM

54 | sz.: Uhl Gabriella f.: Bujnovszky Tamás Gondolatcsere Debrecen, Innovációs Központ Bordás Péter (BORD Építész Stúdió) 62 | sz.: Szira Péter f.: Réthey-Prikkel Tamás Utolsóból első Kanizsa Aréna Dr. Paulinyi Gergely DLA, Kiss Csaba, Mészáros Béla (Paulinyi & Partners Zrt.) KÉPESSZÉ 70 | sz.: Gollob Lilla f.: Danyi Balázs Hotel Experience Danyi Balázs képesszéje Partizan Architecture ITTHON 82 | sz.: Szira Péter f.: Bujnovszky Tamás Váz a ház körül Mercure Tokaj Center Sáros László György DLA (1979) és Bordás Péter (BORD Építész Stúdió) 90 | sz.: Zöldi Anna f.: Bujnovszky Tamás Erdély kortárs kapuja A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a nívós kortárs építészet találkozása a főút mellett Bársony István (Bársony Építész Stúdió)

98 | sz.: Uhl Gabriella f.: Bujnovszky Tamás A vidéki építészet újratervezése Nyíradony, gyümölcsfeldolgozó Ekler Dezső DLA (Ekler Építész Kft.) BUDAPEST 108 | sz.: Bán Dávid f.: Bujnovszky Tamás A nagyságból erényt M12: az OTP új irodaháza Földes László (Földes és Társai Építésziroda Kft.), Mónus János (Mónus Építész Kft.), Tóth László (ÖKO-BAU Kft.) INTERJÚ 120 | sz.: Bán Dávid f.: Végel Dániel „Mindenki érezte, ilyen lehetőség az életben egy van” Interjú az OTP új irodaházának tervezőivel 140 INDEX

Tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy 2022. január 1-jétől magazinjaink ára a következők szerint változott: OCTOGON MAGAZIN: 8 lapszám | 12 hónap / lapszám ára: 2500 Ft + áfa OCTOGON DECO: 6 lapszám | 12 hónap / lapszám ára: 995 Ft + áfa

ELKÉPESZTŐ, LENYŰGÖZŐ, Szerző: SZIRA PÉTER

V I L L Á N Y I GYÖ R GY: A M A GYA R M O Z D O N YGYÁ R TÁ S N A GY KÖ N Y V E

20

magyar műszaki és közlekedési múzeum Budapest, 2022 Grafikai tervezés és tördelés: Kiss Barnabás 240 oldal | 8990 ft

BRILIÁNS E

gyszerűbb lenne a könnyebbik úton elindulni, de helyesebbnek tartjuk a nehezebb megoldást választani: szögezzük le, soha nem szerettünk volna mozdonyvezetők lenni, és a vasúttal való kapcsolatunk úgyszólván a nullával egyenlő. Viszont sosem szűnő ámulattal figyeltük a gördülőállomány-megszállottakat, akiket sem fagy, sem sivatagi forróság nem rettent el, és egy-egy szolgálatteljesítés közben lőtt fotó kedvéért akár a világ végére is elutaznának.

A szenvedélyeket tulajdonképpen semmi sem különbözteti meg egymástól, egyként nyeli el azokat, akik valaminek a bűvkörébe kerültek, legyen szó bélyegről, azáleákról, noch dazu! valamilyen háborús relikviáról. A szenvedély jó dolog. Ha nagyot szeretnénk mondani, úgy is fogalmazhatnánk, hogy a szenvedély az ember, a Homo sapiens sapiens sója, létezésünk igazi tengelye, hajtókarja, gőztartálya. A művészet, a tudomány, de még a felfedezések is egyként a szenvedélyből táplálkoznak, belőle nyerik a hajtóerőt, a lendületet, az eltökéltséget.

A szenvedély lényegének megragadására pedig a vasút az egyik, ha nem a legtökéletesebb, el nem halványuló alaptoposz. A vasútban ugyanis minden benne van, amit szeretni lehet. Dinamizmus, kreativitás, erő, a távolság és a tehetetlenség legyőzésének vágya, pénz, szépség, vér és arany s.í.t., s.í.t.

V

illányi György vasdiplomás gépészmérnök 2022. július 31-én ünnepli 90. születésnapját. Ajándékot viszont rendhagyó módon ő adott ezzel a briliáns, elképesztő és lenyűgöző kötettel, ráadásul még az olyanoknak is, akik nem átallották kivonni magukat a vasút szenvedélye alól.

A

kötethez illesztett jelzők teljes egészében fedik a valóságot: alapos és mindenre kiterjedően adatolja a legnagyobbtól a legkisebbig a magyar vasúti járműgyártás bázisait, táblázatba foglalva a valaha ott készült és üzembe állított mozdonyok listáját pontos évszám-, sorozatszám-, darabszám-, gyári szám-megjelöléssel, valamint azt is megtudhatjuk a táblázatokból, mely vasúttársaság volt a megrendelő. A laikust tökéletesen zavarba hozó adatmennyiség láttán a vasút szenvedélyes szerelmesei nyilvánvalóan felfokozott izgalmi állapotba kerülnek, amit a gazdag képanyag való szembesülés valósággal eksztázissá emelhet. Illő szólni még az adathegyekben való eligazodást támogató kísérő, a gyártóbázisok történetét feldolgozó tanulmányok alaposságáról. Egy különösen bűbájos passzusban arról számol be a szerző, hogyan vontattak el 36 pár ökörrel egy Bécsben készült mozdonyt a bánáti hegyek kiépítetlen útjain Duna-parti Báziástól Resicabányáig. Pár évvel később, a helyi vas- és acélgyár igényeit kiszolgáló, Resicza névre keresztelt mozdonyt már a helyszínen építették meg a kiváló mérnökök. Első próbaútját 1872. június 9-én teljesítette, és ezzel a Resicza lett az első önállóan tervezett és épített magyar mozdony. Még azt az információt is megosztja velünk a szerző, hogy a Resicza egészen érthetetlen módon nem semmisült meg, és ma is megtekinthető a resicai mozdonygyűjtemény legértékesebb darabjaként.

A kiváló oldaltükörben a lábjegyzetek elhelyezése a gördülékeny olvasást segíti. Az archív és változó minőségű fotográfiák és képek nyomdai előkészítése igyekezett minden lehetőséget kihozni a rendelkezésre álló nyersanyagból. A kötethez névmutatót is csatolt a gondos szerző.

2022. 10. 2 – 6.

Frankfurt, Németország

Trendpredicting A fény és a dizájn mint az építészet és a világítástechnika legkellemesebb része. Impulzusok és trendek, amelyek Önt is megérintik.

Az építészet és a világítástechnika világelső nemzetközi szakvására

office@ bdexpo.hu Tel. +36 1 346 0273

MEGSZELÍDÍTETT A BALATON-

A HELLO WOOD REJTETT ÜDÜLŐKABINOKAT ÉPÍTETT KAPOLCS HATÁRÁBAN 22

SZIKLÁK FELVIDÉKEN

Építészet: HELLO WOOD ZRT. | POZSÁR PÉTER és HUSZÁR ANDRÁS Szerző: BÁN DÁVID Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS 23

24

A

vasút megjelenése, majd másfél évszázaddal később a fapados repülési modell kialakulása óta egyre nagyobb tömegek előtt nyílt meg a nagyvilág. A vízpartok, síparadicsomok, a népszerű és a felkapott városok megteltek turistákkal, s erre reagálva újabb vállfajai alakultak ki az utazásnak, s bármennyre oximoronnak hangzik is, egyre többen fordulnak az elvonulás, a tömegtől való távolmaradás felé. Új irányként jelentek meg az elmúlt időszakban a világtól elzárt, a visszafogottságra és nem a fényűzésre építő, egyúttal magas szintű kényelmet szolgáló, különálló kisebb üdülőépületek, kabinok vagy éppen az erdő csendjébe rejtett lombházak. Az üdülés luxusát a világból való látszólagos kivonulás, az egyszerű, de mégis kényeztető, az embertársainktól való szinte teljes izoláció jelenti. Itthon néhány évvel ezelőtt sikeresen debütáltak az ARKT Építész Stúdió tervezte noszvaji lombházai, most pedig a Hello Wood épített hasonló szellemiségű kabinokat a Balaton-felvidékre.

A Hello Wood megalakulása óta igyekszik érzékenyen rezonálni a vidéki Magyarország változásaira, a perifériás területek problémáira, a kisebb települések építészeti igényeinek felkutatására. Így jelentek meg 2016-ban a Balatontól északra levő, Kapolcs melletti Csóromföldén, ahol egy ideális fekvésű kéthektáros területet vásároltak meg, hogy ott szervezhessék meg az évenkénti nemzetközi nyári alkotóműhelyüket. A csendes, a számos külső hatástól kellőképpen elzárt terület azonban az év nagy részében kihasználatlan volt, ezért keresték a lehetőséget a további hasznosításra.

A noszvaji lombkoronaházakat kiötlő TreeHouses-zal partnerségben saját ingatlanvállalkozásba kezdtek, és a liget fái közé hat különálló, sziklákat formázó kabint és egy ezekhez kapcsolódó fogadóépületet építettek.

A Hello Wood csapatától nem volt idegen az alapgondolat, hiszen számos, különböző jellegű és rendeltetésű, akár egyénileg is összerakható és igény szerint alakítható kabinépületet terveztek és telepítettek már. A Kapolcs melletti házakat azonban kifejezetten saját vállalkozásból, turisztikai céllal építették, amelynek üzemeltetésébe reményeik szerint be tudják vonni a környék településein élőket is.

A területen egymásnak háttal álló, egymástól a lehető legnagyobb távolságot tartó amorf formájú, szoborszerű kabinok mindegyike egy szolid alapterületű, meghitt kis egységet alkot. Az ide érkező, a nyüzsgő életből egy kis időre elvonulni vágyó vendégek mindegyik házikóban saját világra lelnek, a kabinok tájolása mind kifelé a ligetre, majd

A pihenőkabinok mintegy magányos sziklaként állnak a liget különböző sarkaiban, zártságukkal a vendégek maximális nyugalmát biztosítva —

azon túl a környező szántóföldekre és dombokra nyílik. Nincs két azonos pozicionálású és panorámájú építmény, s mivel a házak egymásnak mind háttal állnak, így a vendégek egymást sem zavarják.

M

ind a külső kialakítás, mind a belső berendezés az egyszerűségre és az alapformákból kirajzolt összetettségre törekszik. Külsejében a poligonális térbeli forma éles szögeivel, változatos csomópontjaival és minden irányba elmozduló, szabálytalan sík felületeivel egy természeti forma, leginkább egy szikla vagy csiszolt kőzet hatását kölcsönözi az építményeknek. Ugyanakkor a minden oldalán fával lambériázott külső felületek mindezt kellőképpen megszelídítik, lágyítják. A monolitikus tömbök szinte teljesen zártak maradnak, azok csak egy irányban tárulkoznak fel, ahol az oldalfalain aranybarna faburkolatot kapó, a belső tér felé nagy üvegfelületekkel megnyíló teraszokat helyezték el. Az épületekbe a bejárást a hátsó oldal síkjainak találkozásában kialakított bemetszésben oldották meg, innen vezet egy rejtett lépcső a teraszra, onnan közelíthető meg a kabin belső világa. A rejtett nyílászárók és a külső párkány vagy lépcső hiánya tovább erősíti az építmények szoborszerű hatását.

A belső terek a visszafogott kényelmet szolgálják. Minden kabinban van egy üvegfalú szauna és a fedett teraszba süllyesztett pezsgőfürdő. A lényegében egyterű helyiség hálószoba, konyha és nappali egyben, ebből a térből tolóajtóval nyílik a fürdőszoba, majd abból a panorámás szauna.

A

külső poligonális sziklafelület a belsőben valamelyest lecsendesedik, a logikus térképzést már szabályosabb síkokkal oldották meg, ezzel biztosítva az állandó belmagasságot, a bebútorozhatóságot. A belső felületeket, az oldalfalakat és a mennyezetet is mind azonos kiképzésű falemezekkel burkolták, így az egyszerűség és a homogenitás mellett az intimitás is jól megmaradt, a vendégek egy kellemes, természetközeli burokból szemlélhetik a környező szántókat.

A javarészt előregyártott elemekből készült házak energiahatékony gépészete a földről elemelkedett lakószint alá került, ugyanakkor a helyiségek feletti nagyobb térfogatú fedélszék szintén jól segíti a kedvező hőérzet kialakulását. A hat kabint egy pajtaszerű, szintén fával burkolt és hasonlóan zárt, azonban lényegesen szabályosabb formájú kiszolgálóépület egészíti ki. Innen faágszerűen szerteágazó pallókon lehet eljutni az egyéni házakba, amelyek óvó módon ölelik körbe a vendégteret, és biztosítják az itt pihenők teljes nyugalmát.

Tervezés: 2021 Kivitelezés: 2021–2022 Nettó alapterület: 15 + 21 m² — — Tervezés és generálkivitelezés: HELLO WOOD ZRT. Kreatív koncepció: HUSZÁR ANDRÁS, POZSÁR PÉTER, RÁDAY DÁVID, TÓTH KRISZTIÁN — Vezető tervezők: POZSÁR PÉTER és HUSZÁR ANDRÁS Projektépítész: FÜLÖP TAMÁS Konzulensek: DÉVÉNYI TAMÁS és VALKAI CSABA 25

SZOFISZTIKÁLTAN SZIKÁR TÁRSASHÁZ A GEBAUER ERNŐ UTCÁBAN 30

Építészet: STUDIOBAZAAR ÉPÍTÉSZ ÉS DESIGN MŰHELY | GYERGYÁK ÁKOS DLA és KOZÁK BARNABÁS Szerző: ZILAHI PÉTER DLA Építészeti fotó: THE | GREYPIXEL WORKSHOP 31

P

écs városfallal körülvett történelmi magját – tereivel, ikonikus házaival és kis utcáival – mindenki jól ismeri. Az északi városfal szintén jellegzetes eleme a városnak, és nem pusztán a székesegyház közelsége miatt. A város ezen pontja olyan szintvonalra fekszik rá, amely még kényelmesen bejárható. Így tehát nem csak geográfiai értelemben, de funkcionálisan is választóvonal. A Gebauer Ernő, pécsi festőművész nevét viselő utca a bemutatott inflexiós ponttól északra, már a Mecsekoldalon helyezkedik el. Pécsen az az ember érzése, hogy minden utca, amely a lejtőre merőleges, kihívást jelent.

A szintvonalra fekvő utcák azonban valamiféle rokonságban állnak az északi városfallal és ezzel együtt a székesegyházzal is. Ezáltal nagyon különleges minőségek jönnek itt létre. A Gebauer is ilyen utca.

A városi környezet itt csak a 20. században jelent meg. A 19. században (annak is csak a második felében) épült társasházak sora egészen lassan kezdett felkúszni a dombra. A városi zárt térfalak természetes módon jelennek meg a városfal pandanjaként. Ugyanígy az is természetes, hogy ez a záródás északra haladva feloldódik. Felfelé sétálva az elegáns társasházak lelépcsőznek és családi ház léptékre váltanak. A Gebauer, több párhuzamos társával együtt azonban már teljesen szabad beépítéssel bír. Így az alacsony, de sűrű beépítést itt már a hatvanas években elkezdte felváltani a szellős, magasabb beépítési forma. Az utca képlete azonban máig sem teljesen egyértelmű. Ma fele-fele arányban vannak jelen a családi és társasházak. Ez az arány ráadásul összesen tizenkét épületen oszlik meg. A heterogén képet öszszefogják a jelentős lombkoronájú fák.

Az utcában kizárólag lakó funkció található, az átlagéletkor pedig jóval az országos alatt van. Az úttesten hétvégente gyerekek koriznak, tollasoznak – jellegzetes kertvárosi hangokkal. Ezen kívül még egy jellegzetes hang van, a madaraké. Hangosan és szépen zenélnek. Az itteni életérzés szinte az irigylésre méltó skandináv létet idézi. Az épített környezet tovább erősíti ezt a hangulatot. Bár nem lehet azt mondani, hogy egy szép, modernista „bezzeg utcáról” beszélhetünk, azonban a teljes 20. század értékesnek vélt építészeti karakterjegyeit felfedezhetjük.

A

hosszas helyszíni bemutatásnak most azért volt fontos szerepe, hogy érthetővé váljon a ház és környezetének erős kapcsolata. Érezhető ugyanis, hogy a tervezői koncepcióalkotás nem a jogi és gazdasági környezetre reagált. Még ekkor sem, hogyha egy beruházói befektetésről beszélünk és számos alkalommal látjuk a „matek” negatív eredményét. Itt azonban a tervezők jól láthatóan meg akarták

Tervezés: 2016–2018 Kivitelezés: 2018–2020 Nettó alapterület: 583 m² — Generáltervezés: STUDIOBAZAAR ÉPÍTÉSZ ÉS DESIGN MŰHELY KFT. Vezető tervezők: GYERGYÁK ÁKOS DLA és KOZÁK BARNABÁS Építész munkatársak: KASZTNER LILLA, NAGY KATA, VARRÓ PÉTER ÁRMIN 32

—

érteni a helyet. A beton-klinker-acél hármasa jó arányban keveredik és őszinte párbeszédet folytat az utca házaival. A ház pozicionálásáról hasonló vélemény fogalmazható meg. A garázsszint beton tömege az utcáról nézve rejtett marad. Csak a kapuzat és kerítés kialakításában válik érzékelhetővé a beton, ezzel egyfajta konzekvens és racionális anyaghasználatot mutatva. A nagyobb beton tömeg az udvari nézet felől ugyanezt a szikárságot sugallja. Habár a zöld kertben jelen pillanatban talán túlzóan szikár is. A futónövények azonban élővé fogják tenni ezt a falat, szépen beleérlelve a környezetébe. A nyílások finom acél keretezése a karakter fontos eleme. Nem holmi esztétizálásról van szó, hanem a klinker szövetének konceptuális, tiszta elvarrásáról.

Ugyanez a szürke acél bukkan elő a ház többi nyitásán és bádogozásán is. E részletek kidolgozottsága bizony a minőség homlokzati fokmérője. Az érkező híd tornácára ugyanez jellemző, a téri nagyvonalúságot a déli panorámára nyitott üvegezés is növeli. A tornác pergolává való átfordulása már több bizonytalanságot sugall. Bár az utcai homlokzatot jó arányban töri, a tervezői funkcionális racionalizmusnak itt ellentmond a használói szokás. Talán ezen a ponton kicsit bicsaklik a feszesség, de vannak dolgok, amiket nem kell a végletekig elemezni.

A

lakások feltárása különös kérdés a társasházak esetében. A korábbi időkben (akár a hatvanas évekről, akár a századfordulóról beszélünk) a lépcsőházak impozánsok voltak. Egyfajta közösségi térként működtek. Ma más a helyzet. Egyrészről társadalmunk individualizálódik. Másrészt a beruházások négyzetméterre vetített gazdaságossága is fókusztéma a társasházi beruházásokkor. A romantikus oldalamat piszkálja az olyan minimalizált közlekedő, mint amit ebben a házban látunk. A racionális énem viszont teljesen átérzi, hogy inkább a közlekedő legyen pici, a lakások térélménye pedig jelentős.

A nagy mennyiségű, de nem túlzó természetes fények és a környezettel való vizuális kapcsolat kétségtelenül magas minőségű tereket eredményezett. De azt hiszem, nem ez a minőség az, amit a legjobban szeretek a lakások elrendezésében. Sokkal inkább azt a mérhetetlenül demokratikus hozzáállást és tervezői attitűdöt, aminek köszönhetően egységesen, minden lakásnak biztosították a déli kilátást. A déli kilátás ezen a helyen nem pusztán a panorámáról szól. Hanem arról is, hogy érezhető relációba tud kerülni a lakótér és a történeti belváros.

A ház tervezői gondolkodni és érteni szeretnek. Így a ház végső soron minden rejtett és nyilvánvaló dimenziójában helyesen, arányosan viselkedik. Élő, anyagszerű rétegek összessége a ház, sok kimunkált és végiggondolt részlettel. A Gebauer utca szelleme ezzel az épülettel megerősödött és láthatóvá vált.

33

EGYMÁSRA CSALÁDI HÁZ RÁKOSMENTÉN 38

NÉZVE

Építészet: RAPA ARCHITECTS | REISZ ÁDÁM Szerző: MARTINKÓ JÓZSEF Építészeti fotó: JAKSA BÁLINT 39

E

mail érkezett az egyik írásban legjobb stílusú, magabiztosan, lendületesen, letisztultan fogalmazó hazai építésztől. A se nem rövid, se nem bántóan hosszú terjedelmű levél tartalmilag ismerős fordulatokat tartalmazott: csíráiban már létező koncepció továbbgondolása; kölcsönös szimpátia és bizalom a megrendelővel; a korábbi tervezői gyakorlatban jellemző költségvetés töredéke. Fontos adat, hogy a családi ház tervezésére rendelkezésre álló telek fekvése, mérete, maga a „külvárosi” helyszín, a majdani ház épített és természeti környezete semmi esetre sem nevezhető inspiráló közegnek. A levélből az is kiderül, hogy a megrendelő és az építész kapcsolata egy korábbi, magazinunk 169-es lapszámának címlapján publikált közös munkájukból eredeztethető, ahol a mostani ház tulajdonosa a kivitelezés egyik irányítója volt. A T23 villa a természeti környezettel és a telek panorámájával összeépült lírai műalkotássá transzformált, szinte kompromisszummentes, világszínvonalú épület, amihez képest ez a feladat egészen más karakterű: visszafogott alapterületű, kétgyermekes család számára lakóhelyül szolgáló, egy Rákosmentén, a 17. kerületben felépülő, korszerű, de mostanság már átlagosnak nevezhető gépészettel ellátott otthon. Megrendelő és építész bizalmi viszonyán kívül kevés inspiráló támpontot nyújtó tervezési helyzet.

Emlékeim szerint társszerzőként, illetve vezető tervezőként Reisz Ádám építész öt-hat családi házát, nyaralóját mutattuk be az elmúlt években. Erős a csábítás, hogy ezek a házak jelöljék ki a kritikai dimenziót, amiben az újabb alkotások is belehelyezkednek, ezekkel töltsük fel a „befogadói horizontot”, ezek az alkotások derengjenek át a szövegszerkesztő megnyitása után kinyíló üres lapon. De vajon így dolgozik-e a tervező? Féltucatnyi, tucatnyi, félszáz épület elgondolás után üres-e a telek, ahova az új felkérés kapcsán az építész megérkezik, vagy ott van vele minden vonal, csomópont, részletmegoldás?

A

z alkotás folyamatát leíró beszámolók visszatérő motívuma rögzíti azt a pillanatot, amikor „a nincsből” – a gondolatok, ötletek, félelmek, halogatások, kifogások kusza tömegéből (bizonyos kényszerek hatására) – formálódni kezd „a valami”. Szinte közhely az ijesztően üres papírról, az üres szövegszerkesztő ridegségéről, bekapcsolt monitor halott, kimeredt, hűvös, részvételen csillogásáról, a festővászon holt felszínéről beszélni. Arról a rettenetről, ami az alkotót, szerzőt keríti hatalmába azelőtt, mielőtt az első szót leírja, az első vonalat meghúzza. Van, aki ilyenkor veszekedést provokál, hogy az indulat, a düh rántsa be az alkotásba. Van olyan, aki iszik egy pohárral.

Rágyújt, rágyújt sokszor, rágyújt, hogy a kékesfehér füstszellem testének látványából merítsen erőt. Mintha a füst a gondolat teste volna, amit aztán már csak papíron kell, hogy rögzítsen. Vagy a tehetetlenség, halogatás, határidőcsuszás nyomán érzett öngyűlöletből alkot.

Vagy képes magában lenyomni a nárcisztikus én cicomatestét felpörgető elmegombocskát, hogy ez a hiperegó csápja végre rányúljon a klaviatúrára, ceruzára, ecsetre, egérre.

A múzsa ugyanis egy zsírszagú menzán dolgozó mogorva szakácsnő, akinek csókja ugyanúgy vastag rántástól cuppanós főzelékre emlékeztet, mint a főztje. Nincs múzsa, nincs ihlet, nincs koncentráció, nincs flow, nincs meditáció, csak véletlen van. Véletlenül az első szó, vagy első vonal betalál. Meggyőzi a szerzőt arról, hogy talán menni fog…

Az alkotás, írás, tervezés első pillanatát kissé karikírozva olyannak gondolom, mint annak a fociedzőnek az öltözőbeli utolsó, kétségbeesett tanácsát, aki már csak annyit képes focistáinak mondani, hogy semmi baj nem lesz, ha az első labdaérintésed sikeres. „Drágáim, fiaim, Lacikáim, Pistikéim, csak az első mozdulatod sikerüljön, csak az az első pöcike. Mindenki úgy szálljon be a meccsbe, hogy az az első találkozása a sportszerrel, az első passz, az első labdalevétel »süti legyen«: utána már Isten vagy Sanyikám, Béla, Jóska. Az eredmény nem számít, csak az az első cselecske, b_d meg!” Hasonló megélése lehet az építésznek akkor, ha nem pusztán a skiccpausz vagy a terve-

40

zőszoftver felülete üres, hanem a tervezés helyszíne is. Szemben azzal a szituációval, amikor a tervezés helyszíne, a telek és a ház urbanisztikai miliője, épített környezete szinte önmagában „megrajzolja a házat”. Mivel emberek ezrei, családok százai élnek itt, Budapest egyik peremkerületén, amin túl az agglomeráció lassan már önálló identitással bír, hasonló „történelemmel”, megéléssel, mint a város belsőbb területei, szóval, mivel emberek ezrei tekintik a városnak ezt a külső részét is otthonunknak, ezért el szeretném kerülni, hogy a környékkel kapcsolatos megjegyzéseim egyfajta fennhéjázó, sznob, lesajnáló hangnak tűnjenek. Szerkezetileg szakadozott, részben elhanyagolt, ipari vagy egykori ipari zónákkal, vasúti vágányokkal szabdalt Rákosmente, Rákoscsaba kiterjedt családi házas területekkel terpeszkedik az M0-ás felé. Lehetne a főváros aranytartalékának gondolni, de a helyszínen tett látogatásom során inkább azt látom, hogy divatosnak képzelt lapos tetős „trendi” villák épülnek imitt-amott, de az építési telkek gyakran földutakról nyílnak és ez alól nem kivétel a RAPA tervezői által formált épület telke sem. Eredetileg a család egyszintes házban gondolkodott, de a helyszínen látottak alapján az a megoldás biztosan túlfeszítette volna a lehetőségeket és elépítette volna a házat övező kertrészeket.

T

öbb, társtervezőként korábban jegyzett Reisz Ádám-háznál, illetve a T23-nál is jól visszafejthető az a megoldás, ahol az építészek a lakótér különféle funkcióit a ház kubatúrájának felbontásával tisztázzák, illetve követik le. Ez alatt azt értem, ami a Széchenyi-hegyi társasház (143. lapszám) esetében a gyűrődött, hajtogatott síkok alá szervezett lakások közötti határokat jelöli ki, vagy a T23 esetében az egymástól elnyíló tömegekből sejteni lehet. Itt Rákoscsabán is az egymásra, egymás mellé kerülő hálószobafunkciók, az emeleti közlekedő geometriája, a földszinti nappali, étkező-konyha egymásmellettisége, belső kapcsolatai jól érzékelhetőek a funkcióhatárokat jelző sávok nyomán. Így a kis telken túlságosan is zömöknek ható kétszintes tömeg mintha modulokra, önálló építőkockákra bomlana, ahol még arra is van lehetőség, hogy a ritmizált tömegképlet középső elemét visszaléptetve egy intim, félig belső terasz jöjjön létre. Tovább erősíti a tömb ritmizált felbontását a középső elemeken függőleges irányba lefutó, a külső kérgesített polisztirol szigetelésbe mélyített vágatok. Ha kissé bonyolultnak tűnik ez a leírás, akkor vessünk egy pillantást a háznak a határoló utcák felőli sarkára, ahol egy lecsapást, egy féltetőt látunk a házrész-hasáb tetején. Könnyű átlátni, hogy a hasábgeometriából való kilépés indoka a tető alatt kiépült lépcső lehet, aminek ferde szögét a ferde levágás is kivetíti a ház homlokzatára, illetve a tömeg egészére. Általában a funkciókat a homlokzatra a nyílászárók ritmusa képes közvetíteni, az alaprajzot kívülről is láthatóvá tenni. Ebben az esetben a hagyományosnak tekinthető ablakkiosztáson túl a hasábok közötti határokat kijelölő, így a hasábokat egymástól ellebegtető keskeny, függőleges ablaksávok láthatóak a házon.

Nem pusztán a belső funkciókat rendező, elhatároló, a homlokzaton és a ház tömegében megjelenítő eljárásnak gondolom azt, ami itt történt. Sokkal inkább valami olyannak, ami az épület kontextusáról szól. Mint a fehér, teleíratlan, telerajzolatlan papír, monitor példáján láttuk, a kontextus lehet szellemi és fizikai is. Lényeg, hogy vagy a gondolatok különféle elemei között, vagy az építési szituáció különféle elemei között kapcsolatokat kell teremteni, ami az összetevőket nem nyomja el, hanem továbblépésre ad lehetőséget. Mivel ennek a tervezési helyszínnek valójában nem volt értelmezhető kontextusa, ezért a ház különféle elemei, az összekomponált épületrészek teremtettek önmaguk számára egyfajta belső kapcsolatrendszert, önmagukra irányuló, de önmagukból épülő kontextust. Játszunk még el ezzel a gondolattal egy kicsit. Ha összehúzzuk a szemünket, akkor nem egy darab családi házat látunk, hanem sűrűn egymás mellé épített fehér toronyházakat, egy metropolisz kicsinyített mását. Hasonló karakterű, mégis némiképp egymáshoz képest különböző nagyvárosi emeletes házakat – kapcsolat egymáshoz képest, kapcsolat egymásra nézve.

41

GONDOSKODÁS LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE A FERENCES KOLOSTOR ÚJ ÉVSZÁZADA VÁCON

Építészet: KOLLEKTÍV MŰTEREM | KOVÁCS ZOLTÁN Szerző: SOMOGYI KRISZTINA Építészeti fotó: DANYI BALÁZS 46

47

GONDOLATCSERE

DEBRECEN, INNOVÁCIÓS KÖZPONT

54

Építészet: BORD ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ | BORDÁS PÉTER Szerző: UHL GABRIELLA Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS 55

UTOLSÓBÓL 62

ELSŐ

KANIZSA ARÉNA

Építészet: PAULINYI AND PARTNERS ZRT. | DR. PAULINYI GERGELY DLA, KISS CSABA és MÉSZÁROS BÉLA Szerző: SZIRA PÉTER Építészeti fotó: RÉTHEY-PRIKKEL TAMÁS 63

HOTELSZOBA MINT FLUID BÚTOR Építészeti fotó: DANYI BALÁZS Belsőépítészet: PARTIZAN ARCHITECTURE Szerző: GOLLOB LILLA

A Flow Spaces egy belvárosi bérházban kialakított hostel. A belsőépítészet a Partizan Architecture munkája. A hostel tavaly az épület további tereit is birtokba vette, és superior kategóriás, minimalista esztétikájú szobákat alakítottak ki, ugyancsak a Partizan segítségével. Az építészek a szobák szerény méretéből indultak ki, céljuk pedig az volt, hogy minél szellősebb, világosabb tereket hozzanak létre, amit a vendég saját ízlése és igénye szerint lakhat be. A tervezés során olyan kérdéseket feszegettek, miszerint mire használhatóak az egyes bútorok. Mi valójában egy ágy? Milyen funkciói lehetnek? Mire lehet szüksége egy utazónak? A válaszuk végül a konvenciókkal való szakítás lett: a hotelszobákat mint beépített bútorokat tervezték meg, ahol szinte egyáltalán nincsen szükség kiegészítő elemekre. Az ágy ugyanis itt egyszerre működhet pakolófelületként vagy ücsürgő zónaként, a matracok változatos formációkban helyezhetőek el, a polc pedig lehet ülőfelület, de asztal is. Így minden terület használhatóvá válik, miközben sehol nincsenek véglegesen lehatárolt funkciók. A vendég szabadon alakíthatja ki a személyes terét: a szoba fehér vászonként várja. Az építészek az ideiglenesség és maradandóság fogalmával is eljátszottak, érzékeny kontrasztba helyezték a régit az újjal. A bérház eredeti fagerendás födémjét fehérre festve hangsúlyozták, a tartószerkezetet pedig gyöngyházszín velencei stukkóval emelték ki. A szobák elválasztására húzott friss válaszfalak ezzel ellentétben simák és egyszerűek, mintha csak a „szoba-bútor” részei lennének, amelyek ki tudja meddig maradnak a helyükön.

70

71

72

73

74

75

A HOTEL-ÉLMÉNY FENOMENOLÓGIÁJA Építészeti fotó: DANYI BALÁZS Belsőépítészet: PARTIZAN ARCHITECTURE Szerző: GOLLOB LILLA

Míg a Flow Spaces-nél a világos árnyalatokra épített a Partizan Architecture, addig az Erzsébet híd közelében található Hotel Noble esetében a sötét belső terek adták koncepciójuk magját. A mélyszürke és fekete árnyalatok mint az éj leple borulnak az enteriőrre. Az építészek itt azt a kérdést tették fel a tervezésnél, hogy hogyan érezzük magunkat, ha szállodában vagyunk.

Mit várunk a helyzettől, és miben különbözik attól, mintha otthon lennénk. Fő inspirációjuk egy holland pszichológus, D.J. van Lennep 1969-es esszéje volt, amely a szállodában tartózkodás fenomenológiájáról szól.

A szerző a hotel-élményt egy másfajta létezési módként definiálja, ahol vendégként idegenné alakulva képesek vagyunk megszabadulni a társadalmi kötelezettségektől és feloldódni a kötetlen anonimitásban.

Ez a van Lennep által megfogalmazott felszabadító anonimitás lett a terek kialakításának mozgatórugója. A vendég a sötét folyosókon barangolva egy külvilágtól elzárt térbe csöppen, ahová alig jut be természetes fény, a falakon különböző irányokban tükörcsíkok futnak, amelyek aztán nagyobb, sötéten tükröződő felületekbe torkollanak. Ettől felborul a megszokott tájékozódási képesség, és egy végtelennek tűnő dezorientált tér születik. A szobák ajtajai sem egymás felé néznek, hanem bontott, grafitszürke téglafalakra. Így, bár hallhatják egymást a szomszédok, a direkt találkozást elkerülhetik. Az építészek úgy tervezték a szállodai tartózkodás útvonalát, hogy a közös terek nyers felületei egyre puhuljanak az intim terek felé haladva.

A szobába lépve nemes anyagok és puha felületű bútorok fogadnak. Ebben a privát térben, ahol az utazó kívülről csak egy szobaszám, végre teljesen eltűnhet a külvilág szeme elől, miközben saját identitására egyedül az ágy felett függő, kör alakú tükör emlékezteti.

76

77

78

79

80

81

82

VÁZ

A HÁZ KÖRÜL MERCURE TOKAJ CENTER

Építészet: SÁROS LÁSZLÓ GYÖRGY DLA (1979) és BORD ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ | BORDÁS PÉTER Szerző: SZIRA PÉTER Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS 83

88

Tervezés: 2020 Kivitelezés: 2022 Beépített alapterület: 1208 m² — Az épület eredeti tervezője: SÁROS LÁSZLÓ GYÖRGY DLA — Generáltervező: BORD ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ Vezető tervező: BORDÁS PÉTER

—

— Projektvezető építész: LENTE KÁLMÁN ARTÚR Építész munkatársak: FÁBRY ANDRÁS GYÖRGY, TÓTH GÁBOR Belsőépítészet: BENDLY EMESE

—

— Kertépítész tervező: WALDMANN ANDREA — Megbízó: HOTEL TOKAJ KFT. —

—

89

90

ERDÉLY A SZENTENDREI SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM ÉS A NÍVÓS KORTÁRS ÉPÍTÉSZET TALÁLKOZÁSA A FŐÚT MELLETT

KORTÁRS KAPUJA

Építészet: BÁRSONY ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ | BÁRSONY ISTVÁN Szerző: ZÖLDI ANNA Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS 91

98

A VIDÉKI ÉPÍTÉSZET ÚJRATERVEZÉSE NYÍRADONY, GYÜMÖLCSFELDOLGOZÓ

Építészet: EKLER ÉPÍTÉSZ KFT. | EKLER DEZSŐ DLA Szerző: UHL GABRIELLA Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS

A

z építészet történetében az ipari építészet históriája rövid és másodlagos a nagy kánonalkotó épületek árnyékában. Pedig az ipari forradalmak következtében a 19. század közepétől néhány évtized alatt olyan jelentős fejlődés zajlott le, amely a kisebb műhelyekből kiindulva a manufaktúrákon, majd a gyárakon keresztül a már komoly építészeti komplexumokat alkotó hatalmas ipari üzemek kialakulásához vezetett. Műszaki létesítményeivel, műhelyeivel, műtermeivel, irodáival és raktáraival a gyár olyan épített univerzummá vált, amelynek célja, hogy mindent a gyártási folyamatnak rendeljen alá. Az ipari épületté válás építészeti transzformációjának evolúciós lépését a tudományosan megalapozott üzemszervezés bevezetése és a folyamatosan továbbfejlesztett gyártástechnológia kombinációja váltotta ki. A technológiai fejlesztések következtében ugyanis folyamatosan rövidült a gyártóberendezések csereciklusa, míg ezzel egyidejűleg a gyárépületek, üzemi épületek használati időtartama változatlan maradt. Ennek következtében az ipari épületeket kezdték úgy tervezni, hogy térbeli kialakításukban a lehető legmagasabb szintű mozgásteret nyújtsák, így folyamatosan hozzáigazíthatóak legyenek a technikai és üzemszervezési fejlődéshez.

A gyár vagy üzem mint térbeli intézmény is olyan jelenség, mely kialakulásában nem tekinthet vissza történelmi hagyományokra. Ez további magyarázattal szolgálhat arra, hogy miért jelent olyan nehéz feladatot az általános építészettörténeti kategorizálásuk. Ehhez járul még, hogy az ipari épület mint típus az egyes országokban közel egyszerre jelent meg. Az azonos termékek gyártásához alkalmazott gépek a világon mindenütt ugyanúgy néztek ki, és gyártási technológiájuk is megegyezett. Ez is magyarázata lehet annak, hogy gyártási helytől függetlenül maguk a gyártóépületek is hasonló megjelenést kaptak.

A fejlődés kezdeti szakaszában a gyártóépületeket nem tekintették építészt igénylő tervezési feladatnak. A gyáraknál csupán úgynevezett célépítményekről volt szó, amely alárendelt tervezési feladatnak számított. Ezek tervezését ezért gyakran a cég technikai és üzemi folyamatait jól ismerő mérnökök végezték, akiknek a feladata a gyártó létesítmények lehető leggazdaságosabb kialakítása volt. A gyártó létesítmény és munkahely között fennálló interdependenciát, vagyis az ergonómiai, fiziológiai és szociális keretfeltételeket így a legtöbb esetben egyszerűen figyelmen kívül hagyták. Ez az összefüggés tovább erősítette azt az általános vélekedést, hogy a gyárépületek tervezése nem számít igazán építészeti feladatnak, hiszen csupán az új technológiákat és értékes gépeket az időjárási behatásoktól védő „héj” kialakításáról van szó. Talán ez is lehet a magyarázata annak az elleplező indusztriális építészetnek, amely a 19. század közepétől gúzsba kötötte a tervezőket, komoly ellentmondásba kényszerítve az épületet az egyébként benne gyártott modern termékekkel és gyártási technológiákkal.

A

bevezetőben hivatkozott technológiai és építészeti keret még az erős ipari országokban is unalmas és egyhangú üzemi épületeket eredményezett, nem is beszélve a magyar vidékről, amely „halmozottan hátrányos” helyzetből indulva igyekezett és igyekszik mesterséges (építészeti) tájat formálni. Ebben a helyzetben radikális Ekler építészete, amely évtizedek óta munkálkodik azon,

hogy a mezőgazdasági üzemek a hazai tájból, illetve hagyományból táplálkozó, de jellegzetes és egyedi kialakítású épületek legyenek.

Híres borászatai miatt kapott felkérést Nyíradonyban egy almafeldolgozó üzem tervezésére.

H

a távolról érkezve közeledünk az épülethez, egyből feltűnik magányossága. Nemcsak esztétikai értelemben vett különcsége miatt, hanem eredeti lokációja miatt is, mivel Ekler korábban fás ligetbe álmodta az épületet, amely az építkezés megkezdésekor helyeződött át a pusztaságba. Ezzel azonban csak egyedi, különleges, funkcionálisan játékos tömegformálási megoldásai erősödtek fel. Ha közelítünk – és ráközelítünk az épületre –, akkor a különleges formából kibomlik a szigorú racionális rend: az építész mindent megtett azért, hogy az épület alapvető funkcióját: a gyártási folyamatok háromdimenziós épületstruktúrába vetítését tökéletesre csiszolja.

A számos részegységre bontható, átfogó gyártási folyamat gyakran egészen komplex struktúrákat alkot, amelyeket az üzem szervezetébe és építészetileg is optimális tértervbe illesztett. A nyíradonyi épület funkciója nem az időjárás viszontagságai elleni védelemben merült ki, hanem az üzemi folyamatok hálózatba szervezésében valósult meg.

Ekler kiválóan hagyott el minden véletlenszerű bizarr dekorációs elemet, és az építészeti forma megalkotásában szigorúan követi a gyártási technológiát úgy, hogy a speciális funkciók elhatárolása vezeti a tömegformálást. Az agrárüzemben a specifikus gyártási eljárások, üzemszervezés függvényében, a célszerűség mint tervezési elv mentén alakították ki az egyes helyiségek térszerkezetbeli elhelyezéseit. Sajátos térkoncepciójával, erősen specifikált, egymásba kapcsolódó és funkcióit tekintve egymásra épülő helyiségei additív térkompozícióhoz vezettek. A gyümölcs beérkezése, feldolgozása, hűtése, csomagolása és az elszállított gyümölcslé sajátos hullámmozgást ír le az épület megformálásában, amely egyben a gyümölcs útját rajzolja meg. A préselés térkoncentrációjának imitációja elevenedik meg a házon.

Metaforikusság és funkcionalitás nemcsak a tömegformálásban, hanem a gyártási funkciót kiegészítő, támogató egységek elhelyezésben is megnyilvánul a nyíradonyi üzemben. A szükséges szociális létesítmények (mosdó, öltöző stb.), az adminisztráció, az energiaellátás eszközeinek integrálása is a gyártási folyamatok teljes megértéseként és leképezéseként kerültek a vasbeton héjszerkezet „kitüremkedéseibe.”

E

kler egyéni ötleteivel erősen feszegeti a szokványos indusztriális megoldásokat, szabad mozgásteret adva a képzeletnek. Egyszerre hagyománytisztelő, amikor a vasbeton-szerkezetek mestereit idézi meg, és radikális újító, amikor a vidéki Magyarországtól idegen, unalmas ipari épület hagyományaitól megszabadulva merészen jövőbemutató kísérleti terepként gondolkodik az indusztriális épületről. A nyíradonyi almafeldolgozó esetében Eklernek sikerült a kulcstényezők: funkció, szerkezet és megformálás összehangolása, amelyből meggyőző „ipari építészeti” forma jött létre. Az üzem a vidéki táj képét meghatározó és átformáló arányos méretével és leginkább építészeti minőségével nyűgözi le használóit, és az arra tévedő turistákat, építészet kritikusokat és egyszerű szemlélőket.

99

104

105

A NAGYSÁGBÓL ERÉNYT

HOGYAN LEHET EMBERLÉPTÉKŰ EGY ÓRIÁS IRODATÖMB?

Építészet: TÓTH LÁSZLÓ, FÖLDES LÁSZLÓ és MÓNUS JÁNOS Szerző: BÁN DÁVID Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS 108

109

Mónus János, Földes László, Tóth László

120

„MINDENKI ÉREZTE, ILYEN LEHETŐSÉG AZ ÉLETBEN EGY VAN” Szerző: BÁN DÁVID Portréfotó: VÉGEL DÁNIEL

Földes Lászlóval, Mónus Jánossal és Tóth Lászlóval, az OTP új irodaházának tervezőivel az egymásra találásról, az alkalmi trió működéséről – és a vesztesek esélyeiről

Honnan ered az ismeretségetek?

MÓNUS JÁNOS: Elég távolról kell indítani ezt a történetet, és további szereplőket is meg kell említeni.

FÖLDES LÁSZLÓ: Lacival ugyan együtt jártunk egyetemre, de nem ott futottunk össze, hanem egy Makovecz-épület építkezésén a Rózsadombon. Együtt kevertük a betont. Én egy évet kihagytam az egyetemen és amikor visszatértem, akkor már egy tankörbe is jártunk. Amikor végeztem, 1985-től 1990-ig különböző állami tervezőirodákban küszködtem, ami nem volt az igazi. Közben sikerült megcsípni egy ösztöndíjat Finnországba, ami nagyon érdekes volt, mert akkor megkapni egy nyugati ösztöndíjat, az egy világcsodának számított. Akkoriban Turányi Gáborral afféle mester és tanítványa barátságba keveredtem, és ő kifejezetten sokat mesélt Jánosról, így őt már hírből elkezdtem elég jól megismerni.

Egy másik emlékem pedig az, hogy amikor rendszeresen a Műegyetemre mentem villamossal a Moszkva térről, mindig láttam a KOGÉPTERV szocreál épületét, ami nagyon nem tetszett nekem.

Amikor MATÁV-székház lett és megtörtént a felújítás, akkor vettem csak észre, hogy milyen igényes és töprengtem el azon, vajon mitől lett ilyen szép. Tudtam, hogy Balázs Misi nyerte a pályázatot, de nagyon hamar rájöttem arra, a nagy ötleteken kívül azért lett ennyire jó, mert a részletei ennyire finoman, majdnem láthatatlan eszközökkel, de kézben vannak tartva. Azt is tudtam, hogy ezt János csinálta, úgyhogy ilyen kis, mondjuk, szellemi távkapcsolatok voltak közöttünk. Tóth Lacival pedig számos közös dolgunk volt, tanulmányutakra, kirándulásokra mentünk Szentkirályi Zoltánnal, együtt síeltünk és hasonlók.

TÓTH LÁSZLÓ: Miután ’85-ben végeztünk, elmentem vidékre és Szarvason voltam várostervező három évig. Amikor visszajöttem Budapestre, nem sikerült azonnal tervezőirodához kerülni, így elkezdtem az ÖKOCENTRUM Zrt.-nek dolgozni. Nekik egyszer bejött egy nagy lehetőség: egy hazatelepült befektető megszerzett egy jelentős telket a Rózsadombon és bevásárlóközpont-tervezésbe, a mai Rózsakert Bevásárlóközpont felépítésébe kezdett. Akkor még elég fiatal voltam – a kilencvenes évek közepén járunk –, ezért egy kedves építész barátom javasolta, hogy mivel a nevem akkor sem volt – ahogy, megjegyzem, most sem – annyira ismert, von-

jam be a tervezésbe a kiváló építészt, Molnár Pétert. Péter neve már ismerősen csengett, bár nem jártam hozzá mesteriskolába, személyesen nem ismertem. Vele azután sokat beszélgettünk a tervezés folyamán, ő lett a konzulensem, ő jött be velem a tervtanácsi ülésekre, hogy amikor ott valami okosat kérdeznek, arra ő válaszoljon. Minden héten egyszer vagy kétszer találkoztunk, megnézte, mi hogyan fejlődött. Molnár Péterrel a baráti kapcsolatot haláláig fenntartottuk.

MJ: Annyit még hadd szúrjak közbe, hogy az ekkori nagy építészek attól lettek egyéniségek, hogy a szerencse hova vetette őket, honnan kaptak tudást. Ha valaki el tudott menni, teszem azt Dániába, egy évre dolgozni, akkor onnan olyan extra információkkal jött haza, amitől az egész generációjuk szájtátva figyelt rájuk, tehát ők eleve egy szellemi előny pozícióba juthattak. Ez persze nem von le semmit az ő tényleges képességeikből. Molnár Péter pedig az öreg Janákynál volt mesteriskolás, ami nagyon masszív szakmai alapot adott neki.

TL: Visszatérve röviden a bevásárlóközpontra, azt úgy vállalta el a cég, hogy szerződés szerint két hónap alatt kellett elkészíteni az engedélyes terveket. Nagyjából tizennyolcezer négyzetméter körüli házról van szó. A kolléganőmmel ketten csináltuk ArchiCAD-ben, és a végén, mikor a tendertervet leadtuk, két floppy lemezre ráfért az egész ház. Miután kifutott a Rózsakert, több banknak bankfiókokat kezdtem tervezni. Ezek kezdetben egyedi tervezésűek voltak. Közel huszonöt éve folyamatosan dolgozom az OTP-nek.

Terveztem és átalakítottam számos fiókot itthon és külföldön egyaránt. Egy alkalommal egy Miskolcon épülő önálló banki épületre kiírt pályázatot nyertem meg. A tervezés során elbizonytalanodtam. Péter ekkor már nem élt. Emlékeztem rá, hogy Jánost nagyra tartotta. Felhívtam azzal, hogy Molnár Péternek voltam a barátja, János meg azt válaszolta, hogy tud rólam. Elmentem hozzá, megmutattam neki a terveket, átbeszéltük.

MJ: Két évvel ezután ismét felhívott Laci és megkérdezte, megmutathatja-e, mi épült meg végül. Megnéztük, én meg csak csodálkoztam, hogy hát ez olyasmi, mint amit javasoltam.

121

interjú TL: Elég komoly előzmények után érkeztünk el tehát a Madarász utcai székházhoz… Már a kezdet kezdetén hallottam, hogy ki fognak írni egy pályázatot, megkérdezték tőlem is, hogy indulnék-e.

Természetesen, feleltem, de azt is hozzátettem, hogy semmiképp sem egyedül. Nem volt nevem egy ekkora projekthez, még úgy sem, hogy bankon belül azért már jól ismertek. Javasoltam, hogy megpróbálok összerakni egy jó építészekből álló társaságot.

Szükségem volt tanácsra, ezért felhívtam Borit (Baló Borbála, Molnár Péter özvegye, tájépítész – B.D.) telefonon, hogy mit javasol. Rögtön azt tanácsolta, hogy Jánost keressem meg. Így jöttünk össze mi hárman, és rögtön elkezdtük az ötletelést. Azt azért hozzá kell tennem, hogy nem egy könnyű helyzet, amikor három olyan építész kerül össze egy nagyon nagy munkára, akik előtte még sosem dolgoztak együtt.

FL: Ahhoz képest zseniálisan haladtunk, és véleményem szerint egy olyan ház lett belőle, amit egyedül egyikünk sem csinált volna maga. Mindenki más irányba ment volna. Három gondolat közös nevezője lett ez a ház. Úgy írták ki a pályázatot, hogy egy gazdaságosan építhető, a beépíthetőséget maximálisan kihasználó és a dolgozóknak minél jobb munkakörülményeket biztosító épület legyen, ahol nagyon kihangsúlyozták a természetes bevilágítás.

Milyen volt a munkamegosztás?

TL: Én a pályázat elejétől folyamatosan szerkesztek, minden részletet kirajzolok. Az a hibám, hogy már a pályázat összes fázisában ötvenes léptékben gondolkodom, ami persze lassítja is a munkát, de sokkal pontosabb képem volt az épületről már a kezdeti fázisokban. Skiccpauszon készítek vázlatokat, és ezeket a rajzokat viszem föl a gépre. A számítógépnek az az előnye, hogy a rajzok pontosak, rögzítik a méreteket. János nagyon sok skiccet, kézirajzot készített. Laciék rajzolták meg a látványos, grafikus, a pályázatban majd később is jól előadható terveket. Ehhez a feladathoz az irodáját bővíteni is kellett új munkatársakkal. Megindult az alapforma optimalizálása, és János első gondolata az volt, hogy legyenek teraszok, mindegyiken kerttel, zöld területtel.

Szóval mi hárman jól kiegészítettük egymást…

MJ: …mint a vak, a süket és a néma. Ebben az első fázisban kialakult egy kompromisszumos munkamódszer: mikor valami valahogy kitalálódott, akkor Laci vadul elkezdte azt digitalizálni. Földes Laciék pedig konkrét modelleket építettek a különböző fázisokról, amitől tényleg láthatóvá váltak az elképzelések. A fázisok persze nehezen, lassan álltak össze, de végül, ha recsegve-ropogva is, de összejött. Viszont a kamarai és egyéb tapasztalatomból kifolyólag sok ilyen munkára rálátva azt gondolom, hogy a végeredmény ezerszer jobban sikerült, mint egy nagy irodaházakra specializálódott irodánál.

FL: Ahogy visszaemlékszem, szerintem végül pont az lett a nagy erényünk, amit mások talán épp esélytelenségnek láttak – ez az alkalmi triumvirátus –, hogy végül egyáltalán nem stresszeltünk.

Tudtuk, ha legyőznek minket a nagy irodák, az teljesen rendjénvaló lesz.

MJ: A dologhoz hozzátartozik még, hogy Tóth Laci azért egy pesszimista típus. Ő állandóan azt mondogatta, hogy ebből úgyse nyerünk semmit. És én mindig azt feleltem, nyugalom, be fog jönni.

Nyugalom. Be fog jönni.

TL: De ehhez állati nagy energiát kellett beletennünk. És egy ekkora épületbe tönkre is lehet menni. Tudod, hogy valami nem jött ki, meg kell oldanod, az összes variációt végigellenőrizni, ez azért nagyon stresszes. Istentelen mennyiségű információt kellett feldolgoznunk. Az aktuális tűzvédelmi előírások betartására próbáltunk egyszerű megoldásokat választani: például a pince kivételével sehol sincs spinklerrendszer.

122

FL: Szerintem minőségi szempontból az egyik legizgalmasabb pillanat lett, amikor már kitaláltuk, hogy a három helyett hat udvar legyen, és azokkal lehet különböző tömegjátékokat csinálni. Ezalatt persze folyamatosan monitoroztuk, hogy mennyi négyzetméter jön ki. Majd kitaláltuk, hogy legyenek valamilyen belyukasztások, berepesztések, ez lehet ennek a hatalmas tömegnek valamiféle feloldása. Még az is eszembe jutott, hogy ezek akár kétszint magas áttörések is lehetnének. Ez pedig nagyon tetszett a megrendelőnek is.

TL: Azért azt is hozzá kell tenni – ami az OTP számára alapvető fontosságú volt a döntésében –, hogy ez egy gazdaságos, minden öncélú építészeti elemet nélkülöző épület lett. Az OTP, mint nagyon racionális bank, főleg az önmaga számára építendő ingatlan esetében folyamatosan számolt, osztott-szorzott, hogy mennyi lesz a beruházás költsége, hogy végül minden az adott kereteken belül maradjon. Ezért nekünk is állandóan számolnunk kellett. Nem tudom, hogy a mi kimutatási számaink végül jobbak lettek-e a többieknél. Nekem az volt a dolgom, hogy azt nézzem, meg tudom-e építeni ezt a házat, mert miután leszerződtünk, akár nagyon nagyot bukhattunk is volna. Persze végig voltak kritikus pontok, amikor úgy éreztem, ezt vagy azt nem lehet megoldani, nem fér, vagy nem így fér bele az épületbe, de ekkor mindig jött János a sok év és nem is nem tudom hány ház tapasztalatával, és bemondta, hogy nem kell megijedni, meg lehet csinálni. Ezt nagyon köszönöm neki.

FL: Nagyon hamar eljutottunk oda, hogy ezek a korábban kétszintesnek gondolt bevágások háromszintes pecsétek lesznek. Később a modelleken mindenhol beigazolódott, hogy olyan léptékű a ház, annyira nagy, hogy ennél kisebb gesztus igazából nem is lenne gesztus. És tulajdonképpen ezzel egy nagyvonalú formai elemet tudtunk belecsempészni a nagy rendszerbe. Ez adja az egyébként szigorú és merev rendszerben elkészült ház egyik izgalmát.

FL: Akadt olyan meghívott pályázó, aki azért nem indult el, mert azt kérdezte, mit lehet itt tervezni? Ha elő van írva a magasság, a négyzetméter, és ha nem tud kihúzni ebből három kis tornyot vagy három tömeget, akkor nulla mozgástere marad, úgyhogy ezzel nem foglalkozik. Tulajdonképpen most úgy érzem, hogy oly módon tudtunk plusz értéket hozzátenni, hogy az adott kereteken belül csináltunk valami érdekeset – elfogadtuk a tényt, hogyha nem változtathatunk a tömegen, akkor a térrendszerből egy kicsit kibontva fogjuk megcsinálni. Hogyha nagyképű akarok lenni: Michelangelo szerint nem is olyan nehéz a szobrászat, adott a kő, csak le kell faragni a felesleget és ott van benne egy Dávid-szobor. Amikor végül minket választottak valamelyik nagy tervező iroda helyett, éreztük, hogy nagy felelősséggel tartozunk a megrendelőnek.

Miként tudott együtt dolgozni sok éven át ezen a nagyon nagy projekten ez az alapvetően eltérő attitűdű alkalmi tervezőhármas?

MJ: Jól. És pont azért, mert egyszeri alkalom volt. Ezt mindenki érezte, ilyen lehetőség az életben egy van. Nem hiszem, hogy nekem lesz még egy ilyen, úgyhogy ez nagy adomány volt a számomra.

FL: Szerintem is egy ilyen lehetőség csak egyszer adatik meg az életben. Egyébként végig az járt a fejemben, hogy nekem mindig azok a projektjeim sikerültek jól, amiknek van egy nagy húzása.

Esetünkben az, hogy mind a három résztvevő tisztán arra fókuszált, hogy ez a közös munka jól sikerüljön. Ezt nagyon erősen éreztem. János még olyan babonás fegyvereket is bevetett, mint például még a pályázás folyamatában, karácsonykor, a két ünnep között azzal hívott fel minket, hogyha most tovább csináljuk és hiszünk benne, akkor jobb eséllyel fogjuk a munkát elnyerni.

Akkor őrültségnek tűnt, de végül is bejött.

interjú MJ: Persze, amíg nem kellett szerződnünk a munkára, addig azért én meglehetősen háttérben voltam. Ők szerepeltek, én meg csak töltöttem az üzemanyagot.

TL: Egy ilyen nagy ház feldolgozása akkora mennyiségű melót ró ránk, hogy nincs mindenre idő. Ezért láttuk, hogy van logika a nagy irodáknál abban, hogy vannak a tervezők, és vannak, akik csak az egyeztetéseken jelennek meg, mindig ők beszélnek, ez az egyetlen feladatuk. Ez pedig nagy feszültséget vesz át a többiektől.

Egy ekkora háznál havonta legalább egyszer beállt a pánik, hogy nem fog megépülni. Mindig előjött valami megoldhatatlannak tűnő probléma.

Milyennek érzitek a végeredményt?

MJ: Ez egy irodanegyed, a ház pedig nem a Duna-partra és még csak nem is a Váci útra néz. Tehát itt a kiválásnak, a különállásnak, az extrának semmi értelme nem lenne. Ezért az állandóságból, az időtlenségből indultunk ki. Olyan a ház, mintha már régóta ott állna, és harminc év múlva is meg fogja állni a helyét. Alapvető hazugság volna, ha nem az általánosból, az időtlenségből indulnánk ki. A hosszú évek alatt többször tapasztalhattam, hogy egy elkészült ház egy bizonyos struktúrára épült, és ha a családi struktúra vagy a cégszerkezet megváltozik, akkor minden zavarossá válik. Alapvetően az általánostól lehet elindulni és esetleg az extra felé haladni, ez sokkal tisztességesebb, mint fordítva. Ez az én szememben erkölcsi kérdés, mert eleve egy rosszul használható épületet tervezni nem összeegyeztethető a társadalmi nor-

mákkal, igényekkel. Ne azért tervezzünk egy házat, hogy az címlapra kerüljön pusztán azért, mert különleges kialakítású, extra megjelenésű! Ez erkölcsi kérdés, erkölcsről pedig a szakmánkban nem nagyon beszélnek. A házak tervezői általában abból indulnak ki, hogy annak mindenáron „valamilyennek” kell lennie. Ezt számos szempont diktálja: az érvényesülés, a szakmai hierarchiában való előrejutás, az árbevétel, a cég érdeke, személyes elismertség, a jövő számára való nyomhagyás elcsépelt kényszere.

Számukra az a cél, hogy a produkció többnek hasson, mint a lényege. Ha sikerül elvetnünk a „valamilyennek levés” kényszerét, azzal fel tudunk szabadulni, feloldódnak a görcsök, ugyanakkor ez gazdaságos alkotói módszer lehet. Nem másra megy el az energia, hanem arra tudunk fókuszálni, hogy belülről lássuk a munkát, lássuk a lényeget. Természetesen minden ház valamilyen lesz, de ha azt az őszinteség vezérelte, akkor hitelesnek mondható. A hitelesség vízválasztó az értékelemzésben, a tájékozódásban és a megnyugvásban.

TL: Az izgalmasság vagy akár az érdektelenség az átadás pillanatában szerintem másodlagos, habár tudom, hogy olyan elemei is vannak a háznak, amelyek alkalmasak a figyelemfelkeltésre. Szerintem az időtlenség a legfontosabb szempont, és minden csodálatom a megrendelőé, hogy ezt így vállalta.

FL: A jó projektekhez mindig kell szerencse, de nem olyan szerencse, mint a lottószelvény kitöltéséhez, hanem a csillagok jó együttállása. Az kellett hozzá, hogy mi, most, hárman, jó pillanatban találtunk egymásra.

123

autó Porsche Inter Auto Hungaria Kft. 1139 Budapest, Fáy utca 27. tel +361 451 5500 e-mail raktar@porschepest.hu web www.porscheinterauto.hu b4, 8–11. oldal

épületlakatos T-Brass Kft. 1031 Budapest, Áldomás utca 39. tel +361 250 2711 fax +361 250 2711 e-mail brass@brass.hu web www.brass.hu

kültéri minőségi fa nyílászárók Jankó Faipari Kft. 7971 Hobol, Asztalos János utca 54. tel +3673 510 177, +3673 510 286 e-mail info@jankokft.hu web www.jankokft.hu 139. oldal

136. oldal beltéri ajtók, térelválasztók, design bútorok arkhenea 1054 Budapest, Hold utca 21. tel +361 302 8150, +361 302 8151 mobil +3630 302 8150 e-mail arkhenea@arkhenea.hu web www.arkhenea.hu b3

fém és fa állmennyezetek és fali burkolatok EuroTrend-2000 bt.

1117 Budapest, Budafoki út 70. tel +3630 383 1619 e-mail info@femmennyezet.hu web www.femmennyezet.hu, www.famennyezet.hu

lakberendezés MAXCity Lakberendezési Áruház 2045 Törökbálint, Tópark utca 1/a tel +3623 532 660 fax +3623 532 661 e-mail marketing@maxcity.hu web www.maxcity.hu 2–3. oldal

139. oldal biztonsági világítási rendszerek LUMENTRON ELECTRONIC KFT. 1025 Budapest, Szépvölgyi út 146. tel +3630 636 2861 e-mail lumentron@lumentron.eu web www.lumentron.eu 133. oldal

fizetőparkolók, forgalomtechnika, beléptetőrendszerek KÖZTECH Közlekedéstechnikai és Kereskedelmi Kft. 9026 Győr, Galántai utca 7., A épület tel +3630 551 3440 e-mail koztech@koztech.hu web www.koztech.hu

modul szőnyegek és melegburkolatok floor by Blue Kft. 1138 Budapest, Váci út 135–139/A tel +3630 942 9923 e-mail info@floorbyblue.hu web floorbyblue.hu 128. oldal

131. oldal bútor, burkolat Decor Floor Kft. | pointzero 1025 Budapest, Szépvölgyi út 92/G tel +361 202 4248 fax +361 247 0768 e-mail pointzero@pointzero.hu web www.pointzero.hu 17. oldal

garázskapuk, ajtók, ipari kapurendszerek forgalmazása hörmann hungária kft.

2310 szigetszentmiklós, leshegy utca 15. tel +3624 525 100 fax +3624 525 110 e-mail info@hormann.hu web www.hormann.hu 135. oldal

bútorgyártás Bányai Bútorok Kft. 2085 Pilisvörösvár, Bécsi út 20/a tel +3620 519 9206 e-mail banyai@bbmobel.com web www.banyaibutorok.hu 137. oldal design bútorok forgalmazása Roomba Design Studio 1051 Budapest, Arany János u. 29. tel +3630 689 2072 e-mail roombahome@gmail.com web www.roombahome.com 13. oldal egyedi üvegezési munkálatok Dual Glass Kft. 2243 Kóka, Nagykátai út 133. tel +3620 211 5151 e-mail gargyan@dualglass.hu web www.dualglass.hu 14. oldal építészeti tűzvédelem RD System Hungary Kft. 2120 Dunakeszi, Kacsóh Pongrác utca 13. tel +3630 584 3421 e-mail djeska.endre@rdsystem.hu web www.rdsystem.hu 148. oldal építőanyag-gyártó BAUMIT Kft. 2510 Dorog, Baumit út 1. tel +3633 512 910 e-mail baumit@baumit.hu web www.baumit.hu 16. oldal épületgépészet (fűtés, hűtés, melegvíz, szellőzés) STIEBEL ELTRON KFT. 2040 Budaörs, Gyár utca 2. tel +361 250 6055 e-mail info@stiebel-eltron.hu web www.stiebel-eltron.hu/ 106. oldal

generálkivitelezés, fit-out kivitelezés, ingatlanfejlesztés FITOUT ZRT. Ferrum Irodaház 1139 Budapest, Lomb utca 37–39. tel +361 700 1730 e-mail info@fitout.hu web www.fitout.hu 1. oldal gipszkarton szerelés, álmennyezet, előtétfalak, tetőtér beépítés, válaszfalak, díszítőelemek, aknafalak, tűzgátló szerkezetek, feszített fóliás álmennyezetek Bakart Kft. 1115 Budapest, Fejér Lipót köz 7. tel +361 205 3587, +3630 171 6166 fax +361 205 3588 e-mail bakart@t-online.hu, bakartiroda@bakart.hu 126–127. oldal homlokzati ipari állványozás komplex szolgáltatás nyújtása Gemenc Állványépítő Kft. 2314 Halásztelek, Korbuly utca 2. tel +3630 835 6211 e-mail gemencallvanyepito @gmail.com web www.allvanyberles.com 130. oldal homlokzati hőszigetelő rendszerek, vakolatok, kül- és beltéri festékek Sto Építőanyag Kft. 2330 Dunaharaszti, Jedlik Ányos utca 17. tel +3624 510 210 fax +3624 510 216 e-mail info.hu@sto.com web www.stohomlokzat.hu 129. oldal hotel Aria Hotel Budapest 1051 Budapest, Hercegprímás utca 5. tel +361 445 4055 e-mail stay@ariahotelbudapest.com web www. ariahotelbudapest.com 18. oldal

nyílászáró forgalmazás Euro-Window Kft. 1063 Budapest, Szinyei M. Pál utca 17. tel +3620 9 530 530 fax +3621 388 9465 e-mail info@eurowindow.hu 134. oldal üvegezett tűzgátló megoldások Coolfire Kft. 1097 Budapest, Illatos út 13. tel +3620 978 4346 e-mail info@coolfire.hu web www.coolfire.hu 15., 132. oldal ragasztók, fugázók, vízszigetelési termékek, festékek, hőszigetelési rendszerek mapei kft.

2040 Budaörs, Sport utca 2. tel +3623 501 670 fax +3623 501 666 e-mail mapei@mapei.hu web www.mapei.hu 12. oldal tető- és homlokzatburkolatok PREFA Hungária Kft. 2040 Budaörs, Gyár utca 2., Budaörsi Ipari Park tel +3630 686 6786 e-mail office.hu@prefa.com web www.prefa.hu 97. oldal vásárképviselet BD-Expo Kft. 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 4. tel +361 346 0273 e-mail office@bdexpo.hu web www.bdexpo.hu 21.oldal világítástechnika, világítás vezérlés be light kft.

1025 budapest, szépvölgyi út 146. tel +361 438 0748 fax +361 325 6266 e-mail belight@belight.hu web www.belight.hu 19., 124–125. oldal vasbetonszerkezetek acélszerelvényeinek és kis szerkezeti vastagságú öszvérszerkezetű gerendák forgalmazása Peikko Magyarország Kft. 1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1.

Greenpoint 7 Irodaház, földszint tel +36 1 791 7243 web www.peikko.com 138. oldal

140