ENERGIA ÉS GAZDASÁG
Energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel kapcsolatos jogszabályi változások 2023. júliustól
Hazai erőművek termelési stratégiái –3. rész: Földgáztüzelésű erőművek
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
Hűtési rendszerek kiválasztásának szempontjai
ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM
Dekarbonizáció - Fókuszban a tengeri hajózás
Városok víz alatt
IMPRESSZUM
GoGreen kiadó: EnergyHub Kft.
Ügyvezető igazgató: Tóth Zoltán
Szabó Ádám
Kapcsolat: 1118 Budapest, Rétköz utca 5.
Szerkesztő: Green Edge reklámügynökség
Közreműködők:
Marinkov Örs
Csabai István
Schuber Dénes
Kepka György
Kovács-Sós Kitti
Varga Nóra
Biró Barbara
Gazsó Ditta
Lajtos Edina
Tóth Zoltán
Rácz Attila Zoltán
EnergyHub Kft.
Fénykörközösség
Nonprofit Kft.
Energymarket24 Kft. Get Data Informatikai Kft.
Van olyan téma, amiről szívesen olvasna?
Írja meg nekünk a gogreen@energyhub.hu e-mail címre!
ENERGIA ÉS GAZDASÁG
4 ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖTELEZETTSÉGI RENDSZERREL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK 2023. JÚLIUSTÓL
6 HAZAI ERŐMŰVEK TERMELÉSI STRATÉGIÁI –
3. RÉSZ: FÖLDGÁZTÜZELÉSŰ ERŐMŰVEK
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
10 HŰTÉSI RENDSZEREK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI
ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM
13
DEKARBONIZÁCIÓ - FÓKUSZBAN A TENGERI HAJÓZÁS
16 VÁROSOK VÍZ ALATT
Borítókép: Unsplash (Omid Armin)
Sikereinket nagy mértékben köszönhetjük annak, hogy munkatársaink egymást támogatva és erősítve csapatban dolgoznak, ami még stabilabbá és kiegyensúlyozottabbá teszi a működésünket.
Fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégáinkat időről-időre elismerjük.
2023.07.11-én az energetikai mérnök munkatársak
voltak soron, akik közül - vezetőik javaslatai alapján - hárman (Földvári Nikolett, Erzsiák Bence és Hirják Árpád) vehettek át különböző díjakat.
Munkájukat ezúton is köszönjük, és további sok sikert kívánunk!
EnergyHub
A 2021-es energetikai változások közül az első és legfontosabb változás a módosított 2012/27/EU irányelvben rögzített úgynevezett Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) hazai bevezetése.
Akötelezettségi rendszerben évről évre a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, villamosenergia vagy földgáz egyetemes szolgáltató, illetve az üzemanyag kereskedő cégek számára a korábbi értékesítéseik alapján meghatározásra kerül egy energiamennyiség, amit energiahatékonysági projektekkel meg kell takarítania (be kell „bankolnia” az Energetikai Hivatal felé), különben adót kell fizetnie.
A végfelhasználók számára a rendszer lényege dióhéjban az, hogy a fogyasztók (kis, közepes- és nagyvállalatok, valamint önkormányzatok és magánszemélyek is) az energiahatékonysággal járó intézkedéseikhez (beruházás, korszerűsítés, felújítás vagy akár karbantartás) energetikai audit és hitelesítés után plusz forrást kaphatnak azáltal, hogy a beruházással járó energiamegtakarítást (GJ) egy kötelezett számára értékesíteni tudják.
További jó hír, hogy ebbe már azok a projektek is bevonhatóak, amik 2020.01.16-a után indultak, sőt azok is, amelyekhez esetleg energiahatékonysági társasági adókedvezményt vagy egyedi kormánydöntéssel vagy pályázati támogatással vissza nem térítendő forrást vettek (vagy vesznek majd) igénybe. A megváltozott jogszabályt az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény, illetve a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról tartalmazza.
Ez év június legvégén a 2023. évi XXXIX. törvény által módosításra került az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerrel (EKR-rel) kapcsolatos jogszabály (enhat. törvény), melyek közül kiemeltük a legfontosabb változásokat:
1. § (1) és (24/c) pont: Meghatározásra, valamint pontosításra kerültek az „egyéni fellépés” és „lényeges hozzájárulás” definíciók. Újdonság ugyanakkor, hogy a „lényeges hozzájárulást” immáron a kötelezett fél mellett bármely személy kifejtheti.
15/A. § (2) pont:
A Katalógus intézkedések évente felülvizsgálatra kerülnek a MEKH által.
15/A. § (4) pont:
A hitelesítő szervezet nem válhat a saját maga, vagy vele egy vállalkozáscsoportba tartozó hitelesítő szervezet által hitelesített energiamegtakarítás első jogosultjává.
15/A. § (9) pont:
A hitelesítő szervezet és az első jogosult gondoskodik az energiamegtakarítás létrejötte, hitelesítése, a hitelesített energiamegtakarítást átruházás útján birtokába került dokumentációnak az adott kötelezettségi időszakot követő 5 évig történő megőrzéséről.
15/B. § (4) pont: Az energiamegtakarítás első jogosultját az egyéni fellépéssel érintett végső felhasználó és a lényeges hozzájárulást kifejtő személy közötti írásbeli megállapodásban kell megjelölni. E megállapodást az egyéni fellépés megkezdése előtt kell megkötni, a megállapodás tartalmazza a lényeges hozzájárulás módját és mértékét, valamint rögzíti azt a tényt, hogy a hozzájárulás lényeges hatással volt
a végső felhasználó egyéni fellépése érdekében hozott döntésére. E megállapodás hiányában az energiamegtakarítás nem hitelesíthető.
15/B. § (6) pont: Nem kötelező a 15/B. § (4) bekezdés szerinti megállapodás megkötése szemléletformálási intézkedés esetén, valamint, ha a kötelezett saját eszközein, vagy saját tevékenységét érintően hajt végre egyéni fellépést és kizárólag maga válik az egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás első jogosultjává.
15/D. § (1b/b) pont: Helyrajzi számokat, valamint a gépjárművek alvázszámait is kötelező megadni a hitelesített energiamegtakarítások (HEM-ek) lejelentése során.
15/D. § (4/c és d) pont:
• A másfélszeres szorzóval egyszer már beszámított energiamegtakarítás ismételten nem másfélszerezhető.
• A 2025. évi és az azt követő évekre meghatározott kötelezettség teljesítésére a másfélszeres szorzóval történő elszámolás akkor alkalmazható, ha az érintett energiamegtakarítás hitelesített élettartama legalább 5 év.
15/A. § (7/a) pont:
Ha a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja, hogy az energiamegtakarítás, vagy annak egy része nem megfelelően került megállapításra – ideértve, ha több energiamegtakarítást kellett volna megállapítani - a hitelesítő szervezetet a nem megfelelően megállapított energiamegtakarítással, vagy - ha több
energiamegtakarítást kellett volna megállapítani – a megállapítható energiamegtakarítás és a nem megfelelően megállapított energiamegtakarítás különbözetével egyező mértékű energiamegtakarításnak a végső felhasználók körében történő 90 napon belüli teljesítésére kötelezi, amely kötelezettség hitelesítő szervezet választása szerint a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében megállapított mértékű megváltási díj megfizetésével is teljesíthető. A Hivatal az energiamegtakarítás teljesítésére kötelező határozatában a teljesítésre nyitva álló határidő elmulasztása esetére a hitelesítő szervezetet minden nem teljesített 1 GJ energiamegtakarítás után 70.000 Ft mértékű bírság fizetésére kötelezi.
15/A. § (8) pont: Ha a Hivatal a hitelesítő szervezettel szemben két éven belül a (7a) bekezdés alapján négy alkalommal jogkövetkezményt alkalmaz, a Hivatal a jogkövetkezményt alkalmazó negyedik határozatában két évre eltiltja a hitelesítő szervezetet a hitelesítés végzésétől.
A EnergyHub piacvezető auditor vállalatként a potenciális beruházási kör azonosításában és a megtakarítások energetikai auditálásában/hitelesítésében is tudja támogatni ügyfeleit.
Kérdés esetén dedikált mérnök kapcsolattartó kollégáink készséggel álnak rendelkezésükre.
Rácz Attila
Forrás: magyarkozlony.hu / parlament.hu
Az előző részben a merit order modell kapcsán említettük, hogy napjainkban a földgáztüzelésű erőműveknek ármeghatározó szerepük van. Arra is utaltunk, hogy a termelői mixben való jelenlétüket az egyre nagyobb számban a rendszerbe integrált időjárásfüggő kapacitás indokolja, hiszen az egyre fokozódó forrásoldali bizonytalanságot csak ezek a gyorsreagálású, rugalmas gépegységek képesek semlegesíteni. Ezek tehát a szénhidrogén (olaj-, és földgáz) tüzelésű erőművek.
Aföldgáztüzelésű erőművek csakúgy, ahogy a megtermelt villanyt értékesíthetik hosszabb és rövidebb időtávon, az ehhez szükséges földgázt is csak hasonló piacokon szerezhetik be (kivéve, amenynyiben az saját forrásból rendelkezésre áll). Ahhoz tehát, hogy az erőmű működésén a vállalat profitáljon, a villamos energiát mindenképp kedvezőbb áron szükséges értékesíteni, mint az annak előállításához kapcsolódó valamennyi költség, beleértve a földgáz árát. Az atomerőművek jellemzésénél már az is elhangzott, hogy egy hagyományos erőmű akkor termel tisztán piaci alapon, ha a változó költségét, vagyis a termeléshez közvetlenül kapcsolódó költségeit (tüzelőanyag költség) a piac fedezi.
Az állandó, fix (melybe a beruházási költség is beleértett) költség megtérüléséhez a változó költség feletti sávban szükséges árbevételt realizálni. Ez a „spread”, melyet árkülönbözetként fordíthatunk magyarra. A spread tehát a piacon kapott villamosenergia-ár és az erőmű változó költsége közötti különbség. A pozitív előjelű spread azt árulja el, hogy az erőmű az értékesítéssel képes a villamos energia előállítása során felmerülő változó költségeket fedezni. Tekintettel arra, hogy a földgáz eltüzelésével CO2 kerül a levegőbe, az európai gáztüzelésű erőműveknek a CO2-kibocsátás költségével is számolniuk kell. Ekkor a gázerőművi változó költség felett elérhető árbevétel „clean spark spread” -re (CCS) módosul.
Ezt 1 MWh-ra vonatkoztatjuk, vagyis amennyiben a CSS 10 €, a gázerőmű minden MWh villamos energia megtermelése (és ennek értékesítése) után 10 €-t az erőmű beruházási költségének megtérítésére használhat fel (feltéve, hogy még a megtérülési fázisban vagyunk). Amennyiben a spread negatív, az árbevétel a termeléshez szükséges közvetlen költségeket sem fedezi. Azt tehát, hogy egy földgáztüzelésű erőmű piaci alapon termel-e, a spread nagysága határozza meg. A spread-ek számításakor az erőmű hatásfoka kulcstényező. Minél kedvezőbb az erőmű eredő hatásfoka, annál alacsonyabb a fajlagos tüzelőanyagköltség, valamint a fajlagos CO2-költség.
A gáztüzelésű erőművek a már említett gyors terhelésváltoztatási képességük miatt a kiegyenlítőszabályozásitartalékpiacon (kapacitástender és kiegyenlítő energia) kiemelt szereplők. A legtöbb szénhidrogén-tüzelésű termelő entitás rendelkezik sikeres akkreditációval valamely szabályozási tartalék (FCR, aFRR és mFRR termékek) vonatkozásában. A hazai rendszerirányító a tartalék kapacitásokat különböző időtávokon szerzi be (éves, havi, heti, másnapi stb. tendereken). A cél tehát, hogy a rendszerben tartandó „fel”, valamint „le” irányú tartalékok már D-1 tervezés során rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében az erőműveknek a kapacitástendereken szükséges benyújtaniuk ajánlataikat, megadva azt, hogy a nap egyes óráiban teljesítőképességükből mekkora hányadot kínálnak fel az esetleges szabályozás segítése érdekében. A TSO a beérkezett ajánlatokat a megadott árak alapján rendezi sorba, és „köti le” a hozzájuk tartozó teljesítményeket.
A villamosenergia-termelésben legkedvezőbbként a CCGT-k, vagyis a kombinált ciklusú gáztüzelésű erőművek hatásfokát (akár 60%) tartjuk számon. Attól függően, hogy az erőmű zsinór- vagy csúcstermékkel jelenik meg a piacon, természetesen változhat a spread (a csúcstermék ára jellemzően magasabb). Azt is fontos megjegyezni, hogy amennyiben egy erőmű például DA (day-ahead) piacon értékesítene villanyt, nem biztos, hogy a felhasználandó földgázt is a másnapi piacról szerezte be. Előfordulhat, hogy bár mindkét energiahordozót tekintve a másnapi piac negatív spread-et mutatna, a valójában hosszú távú piacról beszerzett földgáz (CO2-kvóta esetén ugyanígy) árával már pozitív a mutató. Mindezzel csak arra szerettünk volna rávilágítani, hogy különböző időtávú piacokon kialakult árakból (is) tevődhet össze a spread1
A felek tehát - a rendszerirányító a szolgáltatást nyújtó vállalatokkal – kölcsönös kötelezettségen alapuló, úgynevezett „market maker” szerződéseket kötnek. Itt jegyeznénk meg, hogy a rendszerszintű szolgáltatások piacán fogyasztók és tárolók is megjelennek. Tekintve, hogy a hazai erőműpark hiányosnak titulálható, a hagyományos erőművek tekintetében kifejezetten, a tendereken természetesen előfordulhat beszerzési hiány. A kiegyenlítőszabályozásitartalékpiacon tehát egyik oldalon az erőműveket üzemeltető társaságok, a másik oldalról a MAVIR igyekeznek egy kölcsönösen profitábilis együttműködés alapjait lefektetni. Nehezíti a folyamatot, hogy bár a két oldal egymásra van utalva, az érdekek ellentétesek. Míg az erőművek maximalizálni szeretnék bevételüket, addig a MAVIR a legkisebb költség mellett szeretné garantálni az üzembiztonságot. Nem csoda tehát, hogy a regulátor hatóságnak az elmúlt időszakban ezen a piacon is egyre komolyabb szerep jut. Az energiaválság jelentős befolyással bírt az erőművek által a tartalékpiacon adott ajánlatok árszintjére is.
A földgáz tekintetében kialakult forráshiányos állapot nem meglepően felfelé hajtotta az árakat. Az erőművek már a kapacitástendereken egyre drágább ajánlatokat adtak meg, így a Rendszerirányító az üzembiztonsági tartalékokat csak egyre nagyobb költségen
tudta lekötni. Krízisközeli időszakokban a piaci manipuláció kérdése is felmerülhet, hogy az erőművek milyen mértékben ismerik egymás árait és játszanak össze annak érdekében, hogy az árakat minél feljebb hajtsák. A következőkben vizsgáljunk meg néhány lehetséges magatartást a két oldal részéről, és az arra adható válaszokat.
A MEKH az elszabaduló kapacitásdíjakat úgy próbálta megfékezni, hogy árplafont vezetett be a rendelkezésre állási díjak tekintetében. Ekkor egy erőmű dönthet úgy, hogy a TSO számára kedvezőbb kapacitásdíjak felajánlásával, így a kapacitásdíj elnyerése után rendkívül magas energiadíj megadásával igyekszik ugyanazt az árbevételt realizálni. A társaság tehát az opciósan aktivált energia díjával érné el a kívánt profitot (az energiadíjak megfékezésére is történt kísérlet). Szintén egy erőművi válasz lehet az, hogy az üzemeltető társaság a tenderen nem indul, hiszen úgy gondolja, hogy az árplafon megakadályozza őt költségei ellensúlyozásában. Amennyiben azonban kellő mértékű hiány alakul ki a tenderen, az újra teherelosztáshoz vezethet, mely a TSO szempontjából
egy rendkívül költséges folyamat, ekkor az erőművek alkupozíciója is megerősödik. Itt szintén megjegyzendő, hogy egy erőmű spekulálhat ekképp, hiszen a redispatch jóvoltából szabad kapacitására várhatóan előáll a kereslet a TSO részéről.
Mindezek szemléltetésével arra szerettünk volna rávilágítani, hogy a földgáztüzelésű erőművek rendszerben betöltött szerepe rendkívül jelentős. Bár piaci alapon az egyik legdrágább termelőnek bizonyulnak, egy megbízható, stabil villamosenergia-rendszer működtetéséhez egyelőre nélkülözhetetlen a rendszerben tartásuk. Minél több időjárásfüggő kerül a rendszerbe, a biztosítandó tartalék nagysága annál nagyobb lesz, így szénhidrogén-tüzelésű erőművek nélkül a jövő villamosenergia-rendszere is elképzelhetetlen.
1Dr. Hegedüs Krisztina, Dr. Hugyecz Attila (2020): Mi is az a clean spark/dark spread?
Képek forrása: Freepik prémium
A korábbi hagyományokat őrizve idén is megrendezésre került az Orbico Kenőanyag akadémiája. Az ipari (Tellus) webináriumot követően a szállítmányozó Partnerek részére megrendezett Rimula napnak a Kakucs Ring adott otthont.
Arésztvevők az egész napos rendezvényen élményvezetés és játékos ügyességi vetélkedők mellett hasznos előadásokat hallgathattak meg a GTL-technológiával készült motorolajokról, valamint az energiahatékonyságot eredményező hatásuk pénzzé tételéről.
Csabai István és Kepka György kollégáink által megtartott tájékoztató által a Társasági adókedvezmény (TAO) és Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) támogatási lehetőségeit közel 80 fő ismerte meg.
26. A TISZTA HEGYEK NAPJA
Az eseményről készült videó elérhető az alábbi linkkel: https://youtu.be/BtWi8lP1bzw
LinkedIn:
EnergyHub
Kép Forrása: Freepik prémium
A leghatékonyabb hűtési megoldást nem egyszerű feladat megtalálni, mivel számos tényezőt kell számításba venni. A következőkben áttekintjük, általánosságban milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a hűtési rendszerek kiválasztásakor. Ezt következően végig nézzük, milyen aktív hűtési rendszer beépítésére van lehetőségünk.
Ahűtési rendszer kiválasztásánál több szempontot is érdemes figyelembe venni. Az alábbi tényezők befolyásolhatják döntésünket:
• az épület jellege (használati funkciója),
• tájolása,
• elhelyezkedése,
• nagysága (belső tér),
• a használatból eredő nyitottsága,
• valamint a hűtés időtartama (folyamatos vagy időszakos).
A hűtési rendszer kiválasztását meghatározza, hogy új vagy meglévő épület hűtését kell biztosítani. Új épületnél a használati funkció ismeretében, a ter-
vezendő épület tájolása, nagysága és a betervezett rétegrendek, szigetelések figyelembevételével kerül kiválasztásra a hűtési rendszer, a tervezők egymás közti egyeztetése során, a megrendelő igényeinek megfelelően.
Más-más hűtési rendszert igényelnek nagyságuk és használatuk, továbbá a megforduló emberek számának és tevekénységük alapján a lakóépületek, családi házak, a közösségi épületek (múzeumok, színházak, mozik stb.), irodák, kórházak, áruházak, iskolák, vendéglátóhelyek, üzemi létesítmények (csarnokok, ipari létesítmények) esetében. Az „emberi forgalom nagysága”, a hűtendő tér vagy helyiség nagysága, zártsága
vagy nyitottsága (folyamatos/szakaszos a hűtési idő biztosításának szükségessége) is befolyásolja a hűtési rendszer kiválasztását. A hűtési rendszer kiválasztását 7/2006. TNM rendeletben foglaltak alapján szükséges végezni.
Hűtési rendszer kiválasztásakor, először is az alap méretezési állapotot kell meghatározni. A klímatechnikai rendszereket a kiszolgáló tér alapján csoportosítják, mely szerint, két rendszert különböztethetünk meg. Az első a komfort klímatechnikai rendszer, ahol az emberek számára a kellemes hőkomfort érzet biztosítása a cél, a másik pedig a technológiai klímarendszer, ahol technológiai berendezések kiszolgálása a cél.
A nyári méretezési külső légállapot alapján a hőmérséklet 30°C, a páratartalom pedig 45%. A hőkomfortra történő méretezés során az operatív hőmérsékletet határozzuk meg. Az operatív hőmérséklet egyaránt figyelembe veszi a levegő és a környezet közepes sugárzási hőmérsékletét. Ezt követően, a hűtési energiaigény meghatározása után, az eredmények alapján ki lehet választani a megfelelő hűtési rendszert.
Komfort hűtés esetén a megfelelő hőérzeti feltételek biztosításához sok esetben gépi vagy aktív hűtés szükséges, mert a passzív hűtés nem elégséges. Az aktív hűtési rendszerek két csoportra oszthatóak, közvetlenre és közvetettre:
1 Közvetlen hűtés („gázos rendszerek”):
• Split osztott klíma (a berendezés beltéri és kültéri egységre osztva, hőszigeteltcsővel összekötve), a hőfelvevő egység a hűtendő helyiségben található, a kondenzátor és a kompresszor a kültéri egységbe kerül, ezért legnagyobb előnye a beltéri zajszint minimalizálása. A split osztott klímáknak két változata van. Az egyik a mono split, ami egy beltéri és egy kültéri egységből áll. Minél közelebb helyezkedik el a beltéri és a kültéri egység egymáshoz annál jobb a hűtési rendszer hatásfoka. A másik a multi split, amely több beltéri és egy kültéri egységgel rendelkezik, ezért több helyiséget is lehet vele hűteni.
• VRV/VRF („Variable Refrigerant Volume/Flow”) rendszerek, amelyek hasonlóan a multi split rendszerhez, egy kültéri és több (akár 64) beltéri egységgel rendelkeznek. A VRF változó hűtőközeg tömegáramú klímarendszer, ezért helyiségenként jobban szabályozható, optimalizálható.
2 Közvetett hűtés:
• Levegő közvetítő: központi klímarendszerek alkalmazásánál szigetelt légcsatorna hálózaton keresztül jut el a hűtött levegő a kívánt helyre. Egyetlen készülékkel több helyiség hűtését meg lehet oldani. Használata leginkább álmennyezettel rendelkező helyiségekben ajánlott.
• Folyadék közvetítő:
Fan-coil: Angol eredetű a szó, jelentése: a fan ventilátort, a coil kalorifert jelent, ezért szokták ventilátoros konvektornak is nevezni. A fan-coil egy lamellás, sűrűn bordázott hőcserélő felületből áll, melyen keresztül egy ventilátor segítségével áramlik a helyiség levegője. A fan-coil rendszereknél kétcsöves és négycsöves rendszer kialakítás is lehetséges. A legfontosabb eltérés a két rendszer között, hogy a kétcsöves rendszerben a hűtővíz és a fűtővíz ugyanabban a csőpárban kering, míg a négycsövesnél egymástól függetlenül, különböző csőpárban áramlik a hűtő- és a fűtővíz. Padló-, mennyezet- és falhűtés: a csővezeték rendszert a helyiségek határolóiban vezetik, így a hűtés sugárzásos hőátadással biztosított.
A klímagerendás padló-, mennyezet-, és falhűtési megoldások esetén magas kockázatot jelent a hőterhelés. A központi klímarendszerek, fan-coilok, mono és multi split klímák, valamint a VRF rendszerek kialakításánál a helyi diszkomfort kockázata magas.
1www.webklima.hu
2Nemzeti Klímavédelmi Hatóság – F-gáz tananyag www.nemzetiklimavedelmihatosag.kormany.hu 3Norad-Cool Kft.
4https://www.airvent.hu/hu/ipari-szelloztetes/ klimagerendak/optimair
• Levegő vagy folyadék közvetítő:
Klímagerendák: integrált mennyezeti hűtő-fűtőszellőztető berendezés végeleme, amelyhez a közvetítő közeg (levegő/folyadék) hűtővíz ellátó rendszeren (központi berendezés és elosztóhálózat), valamint légkezelő központból érkezik.
A klímagerendák hűtő, fűtő, szellőztető és légtechnikai berendezések, melyek a mennyezet alá szabadon függesztve vagy álmennyezetbe beépítve helyezkednek el.
Amint arra a közelmúltban a Föld nagy részét pusztító brutális hőhullám emlékeztet, az éghajlati válság túlságosan is valóságos. A még súlyosabb hatások elkerülésének egyetlen módja az úgynevezett Net Zero avagy a nettó nulla kibocsátás elérése az élet valamennyi területén.
Mint piacvezető energetikai tanácsadó cég, és mint akik személyesen is elkötelezettek vagyunk a fenntartható fejlődés és az energiahatékonyság fokozásában, nagyon sokat írunk és beszélünk az épületek és az ipari technológiák karbon lábnyomáról, illetve ezen témákban elérhető energia és CO2 megtakarítási potenciálokról. A nyári hőség, a nyári szabadságok és uborkaszezon után, a 2023-as audit és EKR szezonra bemelegítésként szeretnénk most egy általunk, mint tengerrel nem rendelkező országban tevékenykedő cég, kevésbé fókuszban lévő témáról, a tengeri hajózás dekarbonizációs törekvéseiről írni. Jelenleg ugyanis a tengeri kereskedelmi hajózás a globális kibocsátás mintegy 3%-áért felelős, ami nagyjából megegyezik Japán éves kibocsátásával, és általában a légiközlekedés mellett az egyik legnehezebben csökkenthető ágazatként tartják számon.
Okozhat-e komoly változást az új Net Zero stratégia az intenzív CO2 -kibocsátású szállításban?
A felülvizsgált kibocsátási stratégia biztosan segíteni fogja a globális hajózási ágazatot a Net Zero-célok elérésében, de a valódi, nagyszabású változáshoz itt is további támogatásra van szükség.
Az év legnagyobb nemzetközi hajózási éghajlati eseményeként emlegetett ENSZ Tengerészeti Szervezetének Tengeri Környezetvédelmi Bizottsága (MEPC, UN International Maritime Organisation’s Marine Environment Protection Committee) július 3-7. között ülésezett Londonban. A cél az üvegházhatású gázokra vonatkozó új stratégia elfogadása volt az iparág számára.
A felülvizsgált stratégia a bizottság 80. ülésszakán (MEPC80) megkötött egyéb jelentős megállapodásokkal együtt jelentős változást jelent, és sokkal ambíciózusabb az előző 2018-as stratégiához képest.
Melyek voltak a konferencián a legérdekesebb megállapítások, és mit jelentenek, illetve, hogy segítenek ezek a Net Zero cél elérése szempontjából?
Először is ezen ágazatban a kibocsátási célok most már sokkal ambiciózusabbak, de még mindig nincsenek összhangban a Párizsi Megállapodásban foglaltakkal (nem érik el azokat).
A 2015-ben megszületett Párizsi Megállapodás mérföldkőnek számít az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Minden aláíró ország számára kötelezettségeket fogalmaz meg üvegházhatású gázkibocsátásaik szabályozására, valamint az alkalmazkodási törekvéseik tervezésére, végrehajtására és a globális közösség tagjainak kölcsönös segítésére annak érdekében, hogy az iparosodás előtti szinthez képest a globális átlaghőmérséklet emelkedése jóval 2°C alatt maradjon. Továbbá a nemzetközi közösségnek erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy ez már 1,5°C alatt korlátozható legyen. (Ez az a bizonyos „másfélfok”, amit sokszor hallunk, illetve olvashatunk mostanság már a különböző sajtókban.)
Az új tengeri hajózási stratégia ugyanis „már” azt a célt tartalmazza, hogy 2050-ig „közel” elérjék a nettó nulla szállítási kibocsátást. Ez jelentős változás, mivel a korábbi kötelezettségvállalások csak a kibocsátás felére történő csökkentését irányozták elő ugyanerre az időpontra. A stratégia most először tartalmaz mérföldköveket, vagy ha úgy tetszik időszakos ellenőrző pontokat is, a kibocsátásnak 2030-ra legalább 20%kal, 2040-ig 70%-kal történő csökkentése érdekében. Azonban ezen mérföldkövek az előzőek szerint sajnos még így sem kellően ambíciózusak, hogy teljesítsék a Párizsi Megállapodásban foglaltakat, illetve az ahhoz szükségeseket.
Az új hajózási stratégia azonban, kombinálva a közelmúltbeli szabályozásokkal, mint például a hajózási kibocsátások beépítése az Egyesült Királyság és az EU
ETS-be (European Tarding System, azaz az EU karbon kibocsátáskereskedelmi rendszereibe), kritikus jelzést küldve ezzel az iparnak és az üzemanyag-gyártóknak, hogy sürgősen fektessenek be a Net Zero célokhoz igazodó üzemanyagok és hajók fejlesztésébe.
A szárazföldön az elektromos autózás mellett a tisztább üzemanyagokra való átállás szükségessége is fontos, de ebben az iparágban ez még egyértelműbb jelzést kap!
A stratégia azt a célt is tartalmazza, hogy 2030-ra a nemzetközi hajózásban felhasznált energia legalább 5%-a, ideális esetben 10%-a nulla vagy közel nulla ÜHG-kibocsátású forrásból származzon. Ez üdvözlendő. A Carbon Trust szervezet korábban arra ösztönözte az ipart, hogy a hajók hatékonyságán és a kevésbé CO2-kibocsátású tüzelőanyagokon túl tekintsenek a nulla CO2-kibocsátású alternatívák felé. Ezzel a vállalással a „közel nulla” kifejezést most még jól meg kell határozni, hogy ösztönözzük a leghatásosabb megoldások terjedését. Szerencsére az új stratégia megköveteli, hogy az üzemanyag karbonlábnyomának kiszámításakor figyelembe vegyék az üzemanyag teljes életciklusa alatti kibocsátását (well-to-wake).
Ezzel a számítási módszerrel tehát az üzemanyagok elégetésekor felszabaduló kibocsátások mellett kalkulálni kell az üzemanyagok gyártásából származó kibocsátásokkal is. Ez azt jelenti, hogy a megújuló energiából előállított ammónia vagy hidrogén előnyösebb lenne, mint a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával előállított üzemanyagok. Ez a változás hozzá fog járulni a valóban alacsony CO2-kibocsátású üzemanyagok iránti piaci kereslet megteremtéséhez.
A zéró kibocsátású üzemanyagok és hajók alkalmazásának mértéke kulcsfontosságú lesz a stratégiában megfogalmazott célok elérésében. A Carbon Trust alternatív hajózási üzemanyagok kereskedelmi elérhetőségével kapcsolatos vizsgálata szerint pont a hosszú távú CO2-mentesítés szempontjából legígéretesebb
A gyors változás érdekében itt is széles körű összefogásra van szükség
üzemanyagok, mint például a hidrogén és az ammónia, a gyakorlati használat szempontjából jelenleg a legkevésbé érettek és sajnos egyelőre a legkevésbé költséghatékonyak. A kormányoknak és az iparnak együtt kell működniük az üzemanyagok – például a tiszta hidrogén és az ammónia – költségének csökkentéséhez, valamint az előállításukhoz és biztonságos szállításához szükséges infrastruktúra kiépítése érdekében. Az együttműködésen alapuló K+F-, és dekarbonizációs programok, segíthetnek az üzemanyag fejlesztési irányokkal kapcsolatos nézetek összehangolásában és a megoldások ipari méretben is gyakorlati használatra alkalmas szintre emelésével a teljes értékláncban.
A CO 2-mentes üzemanyaggal üzemelő hajók építése mellett olyan megoldásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a szén-dioxid-mentesítést a hajó életciklusának minden szakaszában. Ide tartoznak azok a megoldások, amelyek csökkentik a hajók széndioxid-kibocsátását, és növelik a hajók újrahasznosítását.
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek (IMO, International Maritime Organisation) 2025-ig kell megállapodnia a középtávú intézkedésekről a most vállalt célok elérése érdekében. Erre az egyik lehetőség a globális szállítási kibocsátási illeték bevezetése lenne, de ez a lehetőség a MEPC80 bizottság ellenállásába ütközött. A fentiekből is látszik, hogy tengeri hajózási ágazatot nehéz dekarbonizálni, nem utolsósorban a különféle megoldásokat igénylő hajók sokfélesége, valamint a megoldások kereskedelmi forgalomba hozatala előtt álló gazdasági és logisztikai akadályok miatt. Még mindig hosszú út áll a szakma előtt, de az IMO új stratégiája egy előremutató lépés volt, és biztosak vagyunk abban, hogy mai segíteni fog a siker felé vezető úton.
A cikk írásához segítségül szolgált Chloe St George és Sam Strivens összefoglalója a MPEC80-ról.
Kepka György
Képek forrása: Freepik prémium
„Ha beleteszel egy békát egy forró vízzel teli tálba, egyből kiugrik. Azonban, ha hideg vízbe teszed, és lassan melegíted, a béka ott marad, és szépen lassan halálra fő.” Jurassic Park II. (1997) Bár az idézett filmben nem a klímaváltozásra gondoltak, de talán még így is ez írja le a legjobban a bolygónkon zajló változásokat. Földünk létezése során voltak lehűlések és felmelegedések, akkor miért akkora probléma mégis a jelenlegi helyzet? Egy tényező változott igazán: az idő.
Annyira belefeledkeztünk saját kényelmünkbe, hogy nem számoltuk a következményekkel, melyek árát bolygónk flórája és faunája szenvedi el igazán. Nincs olyan ember, aki ne tudna felsorolni legalább egy olyan problémát, ami a felmelegedéssel kapcsolatos (kiváltó ok vagy következmény), mint például a tengerekből (és tehenekből) szivárgó (és kevésbé „csak” szivárgó) metán; az adott évszakra nem jellemző időjárás, ipari szennyezések, (ős)erdőirtások, jégsapkák eltűnése stb.
Képen: a jegesmedvék eredményes vadászata csökken, mivel nem képesek beleolvadni környezetükbe.
Bár a „felmelegedés” szó hallatára a legtöbb ember lelki szemei előtt a jegesmedvék sanyarú sorsa jelenik meg, ne feledkezzünk meg globálisabb problémákról sem: a fagyott területek olvadásával nagy mennyiségű metán jut a légkörbe, valamint áradások is fenyegetik bolygónk tengerpart melletti mélyföldjeit és szigetvilágait. Az emberi történelem során számos településről hallhattunk már, melyet egykoron a szárazföldi városok dicső és gazdag fellegváraként azonosítottak, mára viszont a víz félelmetes, és mégis káprázatos birodalmát képezik.
Képen: Kleopátra palotája, Alexandria, Egyiptom
De nemcsak a távoli múltunkban találunk hasonló településeket. Emlékezzünk csak vissza a 2019-ben Velencében történtekre. A novemberi viharos esőzések miatt csak pallókon és hosszú szárú gumicsizmában lehetett közlekedni az utcákon. Iskolák, óvodák, bankok és más hivatalok zártak be, az üzletek többsége nem tudott kinyitni, és az élelmiszer-ellátás is akadozott. Az ikonikus Szent Márk-székesegyház egyes elemeiben végzetes károkat okozott a mindent elárasztó sós víz. Bár az 1966-os 1,94 méteres vízálláshoz képest alacsonyabb volt a 2019-es áradás – amely „csak” 1,87 méteren tetőzött –, a kár megközelítette az 1 milliárd eurót.
Képen: Velence, 2019
Mit tartogat számunkra a jövő? A víz melletti partok és mélyföldek elárasztásával egy olyan migrációs folyamat indulhat meg a kontinensek még el nem árasztott területei felé, melynek eredményeképp egy idő után a túlnépesedett területek már nem lesznek képesek ellátni az ott élők mindennapos szükségleteit. Ennek kiküszöbölése érdekében a japán Ocean Spiral kutatói 2014 óta óceánfenékhez rögzített víz alatti ökovárosok létrehozásán dolgoznak, melyek megvalósulásának technikai feltételei ugyan még nem adottak, de céljuk, hogy 15 éven belül vízre bocsáthassák az első prototípust.
A várost úgy tervezik, hogy 100%-ban megtermelje saját energiaszükségletét, amely semmilyen káros hatást nem gyakorol az óceán élővilágára. A legalsó részen lévő hidraulikus pumpák az ivóvízellátást, a mélytengeri pumpák az oxigént, míg az áramfejlesztő generátorok a vízhőmérséklet különbségéből adódóan az áramtermelést biztosítanák.
A tervezőcsapat elképzelése szerint ezek az építmények három részből állnának, és 5.000 állandó lakót lennének képesek ellátni. A napfényes burán belül üzleti és lakóövezetek váltanák egymást, valamint különböző rekreációs területek is helyet foglalnak a tervezet szerint. A vízfelszínen lebegő 500 méter átmérőjű gömböt egy 15 km hosszú spirál alakú ösvény kapcsolná össze az óceán fenekén található erőforrás-központtal.
A projektet vezető csapat a Tokiói Egyetem szakértőivel, valamint különböző minisztériumokkal és energetikai cégekkel szoros együttműködésben igyekszik megvalósítani a tervet. Amennyiben a projekt eredményesnek bizonyulna, egyszerre oldaná meg az áradások okozta egyre zsugorodó szárazföldek miatt kialakult válsághelyzetet, és (részben) a túlnépesedés problémáját is.
Kovács-Sós Kitti
kép forrása és a fejlesztések nyomon követése:
https://www.shimz.co.jp/en/topics/dream/content01/
Források:
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannonpannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1D58/ az-eghajlat-a-vizek-a-talaj-es-az-elovilag-foldrajza-25FA/ eghajlatunk-jovoje-bartholy-judit-2691/a-jegsapkakesetleges-olvadasanak-kovetkezmenyei-269B/ https://www.designboom.com/architecture/ocean-spiralunderwater-city-shimizu-corp-japan-11-24-2014/ medvés kép forrása: https://www.dw.com/en/polar-bearwanders-through-russian-city-of-norilsk/a-49261675 városok forrása: https://lelekmozaikok.cafeblog. hu/2014/06/20/5-szemkapraztato-viz-alatti-varos/ velencei kép forrása: https://www.bbc.com/news/worldeurope-50401308
GoGreen Icons sorozatunk keretében a jövőben is szeretnénk olvasóink számára lehetőséget biztosítani a különböző erőműtípusok megismerésére. Látogatást szervezünk szél- és vízerőművek mellett, biogáz- és szalmatüzelésű erőművekbe, valamint lehetőséget kínálunk az ország első önálló akkumulátoros energiatárolójának és egyéb kisebb napelemes rendszerek megtekintésére is.
Az események ingyenesen látogathatók, de a létszámkorlát miatt regisztrációhoz kötöttek. Regisztrálni a gogreen@energyhub.hu e-mail címen folyamatosan lehet a megtekinteni kívánt erőműtípus megjelölésével! A jelentkezőket a részletekkel kapcsolatban e-mailen értesítjük.
A sorozat legutóbbi állomásaként június 7-én a pécsi hőerőműbe látogattunk, amely KözépEurópa legnagyobb biomassza-erőműveként teljes egészében képes megújuló forrásból biztosítani Pécs számára a távhőellátást. A résztvevők a Látogatóközpont interaktív tárlata révén megismerkedhettek az erőmű történetével, tüzelőanyagaival, valamint a biomassza erőművi felhasználásának pécsi technológiáival, majd egy vezetett látogatás keretében az erőmű működésébe közvetlenül is betekintést kaphattak.
Tartsanak velünk továbbra is!
Többek között a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal, valamint a NASA adatai alapján több mint 51% esély van arra, hogy a 2023-as év lesz a valaha mért legmelegebb, az Európai Bizottság Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának adatai alapján végzett számítások szerint ez az esély 85%. A Kopernikusz Szolgálat szerint a legforróbb a július volt, mely még a 2019-es rekordot is megdöntötte. A folyamatot nagy mértékben okozza emberi tevékenység. Ha a felmelegedés a jelenlegi ütemben halad, az a 2020-30-as évekre éghajlati katasztrófákhoz vezethet.
forrás: https://hu.euronews.com/green/2023/08/08/ legmelegebb-ev-2023
Bár a tavalyi rendkívül aszályos időszak miatt a feketególya-párok nem kezdtek költésbe, ilyen módon a faj a kihalás szélére került, idén a Hortobágyi Nemzeti Park sikeres időszakról számolt be. A magyarországi madárállomány harminckét fiókával gyarapodott, 78%-ban fiókát is reptettek ezekben a fészkekben, ami a többéves átlag 59%-a ugyan, de a fiókák csak mindössze 18 fészekből repültek ki. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője, Orbán Zoltán hangsúlyozta, hogy akár 5-10 év alatt eltűnhetnek a fekete gólyákhoz hasonló különleges fajok egy adott területről az aszály hatására.
forrás: https://index.hu/belfold/2023/08/14/feketegolya-hortobagyi-nemzeti-park-koltes-idoszaknyirseg-szatmar-bereg/
Komoly iparág épül a természetes geológiai folyamatok által létrehozott hidrogénre, mely még több energiát is biztosít, mint amennyire szükségünk van, ráadásul a természetes hidrogén folyamatosan termelődik víz és oxidációs állapotú vas kémiai reakciójából. Az energiaforrás kiaknázására fúróipari startupok hulláma indult, nagy energiacégek világszerte kutatják a kitermelés gazdaságosságának lehetőségét. Nehézsége, hogy nem tudni, hol kell keresni, valamint túl nehéz, emiatt gazdaságtalan lehet annak elérhetősége. Veszélye továbbá, hogy egy esetleges szivárgás esetén a légkörbe közvetlenül kerülve melegítő hatása van, de kellő körültekintéssel fontos szerepet játszhat a klímasemleges gazdaságra történő átállásban.
forrás: https://forbes.hu/zold/hidrogen-energiamegujulo-kornyezetvedelem/
Egy Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a tartós talajvízkivonás következtében nemcsak a tengerszint emelkedik meg, de a Föld forgási pólusa is megváltozik. A tengely évente körülbelül 4,3 cm-rel keletre billent. 1993 és 2010 közt az emberiség mintegy 2.150 gigatonnányi talajvizet termelt ki a Föld belsejéből. Egy másik kutatócsoport állítása szerint a Föld forgástengelyének megváltozása összefüggésben áll a gleccserek és jégtakarók tömegének, valamint a bolygó szárazföldi folyékony vízkészletének változásával is.
forrás: https://ng.24.hu/tudomany/2023/08/28/ kevesebb-vizigenyu-rizsfajtakat-allitottak-elo-hazaiszakemberek/