ENERGIA ÉS GAZDASÁG
Energiahatékonyságot érintő jogszabály változások
2023. augusztus 23-tól
Árplafon a fixáras
áramszerződéseknél
A napelemeket érintő jogszabályok változásai és következményei
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
Ne pazarolja sűrített levegőjét! Gazdálkodjon, használja fel okosan!
A hagyományos ipari kapuk cseréje gyorsmozgású ipari kapukra
ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM
Csodálatos légköri jelenségek
IMPRESSZUM
GoGreen kiadó: EnergyHub Kft.
Ügyvezető igazgató: Tóth Zoltán
Szabó Ádám
Kapcsolat:
1118 Budapest, Rétköz utca 5.
Szerkesztő: Green Edge reklámügynökség
Közreműködők:
Csabai István
Tamás Norbert Krisztián
Trombitás Bálint
J. Tóth Ferenc, Monojet Kft.
Bálint Anna, EFAFLEX
Kovács-Sós Kitti
Kötél István
Gombkötő Csaba
Varga Nóra
Biró Barbara
Gazsó Ditta
Lajtos Edina
Tóth Zoltán
Rácz Attila Zoltán
EnergyHub Kft.
Fénykörközösség
Nonprofit Kft.
Energymarket24 Kft.
Get Data Informatikai Kft.
Van olyan téma, amiről szívesen olvasna?
Írja meg nekünk a gogreen@energyhub.hu e-mail címre!
3
ENERGIA ÉS GAZDASÁG
ENERGIAHATÉKONYSÁGOT ÉRINTŐ JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK
2023. AUGUSZTUS 23-TÓL
4
ÁRPLAFON A FIXÁRAS ÁRAMSZERZŐDÉSEKNÉL
5 A NAPELEMEKET ÉRINTŐ JOGSZABÁLYOK VÁLTOZÁSAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
8 NE PAZAROLJA SŰRÍTETT LEVEGŐJÉT! GAZDÁLKODJON, HASZNÁLJA FEL OKOSAN!
11 A HAGYOMÁNYOS IPARI KAPUK CSERÉJE GYORSMOZGÁSÚ IPARI KAPUKRA
ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM
13 CSODÁLATOS LÉGKÖRI JELENSÉGEK
Borítókép: Unsplash (Johannes Plenio)
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) 2021-es bevezetésének egyik fő célja megtette hatását, hiszen hatalmas támogatást biztosított a cégek, vállalkozások beruházásainak és intézkedéseinek megvalósításához. Ez jól látszik a MEKH felületén lejelentett projektek számából, és az általuk elért megtakarításokból is. (2023. augusztus 31-én 2.431 darab hitelesített megtakarítás került rögzítésre a https://ekr.mekh.hu/ oldalon, ami több, mint 3,2 millió GJ-t jelent.)
Azeredményességet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal folyamatosan ellenőrzi, felülvizsgálja, és megteszi a szükséges változtatásokat. Ennek eredménye, hogy három korábbi rendeletét is módosította a közelmúltban. A változások12/2023. (VIII. 18.) MEKH rendelet - hivatalosan 2023. augusztus 18-án jelentek meg a Magyar Közlöny 2023. évi 118. számában, és 2023. augusztus 23-án hatályba is léptek. Nézzük, hogy melyek ezek:
1/2017. (II. 16.) MEKH rendelet - 2. fejezet, 3.§ (2) pont (he):
• A négyévenkénti nagyvállalati energetikai auditokkal kapcsolatos adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a javasolt energiahatékonyságot növelő intézkedés megvalósításával az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére elszámolható energiamegtakarítást (GJ/év). Ennek mértékét az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7. melléklet 1. és 2. pontjában foglalt számítási elvek figyelembevételével kell meghatározni.
2/2017. (II. 16.) MEKH rendelet - 3.§ (1-2) pont:
• Kiegészítésre került azzal, hogy a szakreferensi éves jelentést a korábbiaktól eltérően az EKR adatgyűjtő rendszerén keresztül (ekr.mekh.hu) kell megtennie az adatszolgáltatónak. Az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet esetén az adatszolgáltató a szakreferens.
17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet – 4/A. fejezet, 5/A.§ és 5/B.§:
• Meghatározásra és rögzítésre került a szervezett
piaci adatszolgáltatás tartama és a hitelesítő szervezetre kiszabott szankciók az alábbiak szerint:
- a szervezett piacot működtető szervezet minden aukciót 5 napon belül köteles a Hivatal felé jelenteni, amit fel kell tölteni az EKR adatgyűjtő rendszerbe,
- a Hitelesítő szervezet alternatív megoldásként alkalmazhatja az 50.000 Ft/GJ megváltási díj megfizetését egy tévesen Hitelesített Energiamegtakarítás (HEM) esetén, így nem kell 70.000 Ft/GJ bírságot fizetnie. Ezt szintén az ekr.mekh.hu felületen keresztül szükséges megtennie.
Az EnergyHub Kft. piacvezető auditor vállalatként áll a Partnerei rendelkezésére a potenciális projektek azonosításában és a megtakarítások energetikai auditálásában/hitelesítésében, valamint a pénzügyi források biztosításában is.
Kérdés esetén dedikált mérnök kapcsolattartó kollégáink készséggel állnak rendelkezésükre.
Csabai István
Forrás: magyarkozlony.hu / parlament.hu
Kép forrása: Freepik prémium
Megállapításra került, hogy a 2022. február 24-én kirobbant ukrán-orosz háború - előre nem látható, elháríthatatlan külső ok - miatt a villamosenergia-piacon kialakult indokolatlanul magas árszint hátrányos gazdasági következményei jelentős kárt okoznak a mai napig a nemzetgazdaság számára. Erre való tekintettel, a nemzetgazdaság védelme és a háborús infláció elleni küzdelem érdekében szükséges a villamosenergia-piacon fennálló, az e rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok egyes magánjogi jogviszonyainak újraértékelése.
A2023. június 19-én kihirdetett 238/2023. (VI. 19)
Korm. rendeletben a villamosenergia versenypiaci árazásával kapcsolatos kérdésekről döntöttek.
A rendelet alapján a fix áras és fixált áras szerződéssel rendelkező nem természetes személyeknek vagy egyéni vállalkozóknak egyaránt 200 EUR/MWh a maximálisan elszámolható villamosenergia díj a kereskedő részéről a 2023. július 1. - 2023. december 31. közötti időszakban. Amennyiben a felhasználó 2023. június 1-jén rendelkezett élő szerződéssel, és 2023. június 1-jén az alábbi bejegyzett főtevékenységet folytat:
• feldolgozóipari (TEÁOR 10-33 és ennek megfelelő ÖVTJ tevékenységek),
• szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 55 és ennek megfelelő ÖVTJ tevékenységek),
• raktározást, szállítást kiegészítő (TEÁOR 52 és ennek megfelelő ÖVTJ tevékenységek).
Forint alapú ármeghatározás esetén az energiadíjat a június 1-jén érvényes MNB árfolyam alapján kell átszámolni, ami 370,55 HUF/EUR volt, így a maximálisan számlázható díj 74,11 Ft/kWh.
A változás nem érinti az alacsonyabb díjú fix áras, illetve a napi áras vagy egyéb nem fix konstrukcióban való elszámolást alkalmazó szerződéseket.
A szerződéses energiadíj és a rendeletben meghatározott díj közötti különbözetet az állam téríti meg az energiakereskedők felé. A felhasználóknak teendő ezzel kapcsolatban nincs, a beavatkozás a számlákon automatikusan megjelenik.
Kép forrása: Freepik prémium
Az utóbbi 1 évben többször jelentős sajtómegjelenést eredményező téma volt a háztartási méretű kiserőművek (továbbiakban HMKE-k) telepítésével, engedélyezésével és termelésének elszámolásával kapcsolatos jogszabályváltozások, valamint az azt megelőző bejelentések.
2023. szeptember 13-án megjelent a 129. Magyar Közlönyben az elmúlt közel 1 évben felmerült kérdéseket (részben) lezáró 427/2023. (IX. 13.) Korm. rendelet. A megjelent kormányrendeletben a VET Vhr. (a „villamosenergia törvény” végrehajtási rendelete) HMKE-kat érintő 5. §-ára vonatkozó változtatás szerepel. A jogszabályváltozás – a korábbi minisztériumi hírekkel ellentétben – lehetővé teszi a 2023. szeptember 7. előtti állapotban már szaldós elszámolással rendelkező, vagy 2023. szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1. napjáig üzembe helyezésre vagy bővítésre kerülő HMKE rendszereknek a telepítéstől, vagy bővítéstől számított 10. év végéig az éves szaldós elszámolásban történő villamosenergia vételezést a hálózatból. Az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár nyilatkozata szerint „a sajtóban megpendített téves értelmezéssel
szemben nincs olyan elvárás, hogy a háztartási napelemekből hálózatba táplált energia után akár éves szaldó, akár bruttó elszámolásban bárkinek rendszerhasználati díjat kellene fizetnie”.
A jogszabályban meghatározott 10 éves időtartam alatt, a jól méretezett rendszereknél lehet számítani a pénzügyi megtérülésre, még akkor is, ha a beruházó nem vett igénybe a telepítéshez semmilyen támogatást.
A megtérülés számítás tisztázásához szükséges a köztudatban is külön választani a villamosenergia-árban a kereskedelmi és a rendszerhasználati költségeket.
A villamos energia közcélú hálózatból való vételezése esetén a szolgáltatásért fizetett díj két fő tételből épül fel:
• a kereskedelmi díjból, amit a választott energiakereskedőnek, vagy egyetemes szolgáltatónak fizetünk a felhasznált villamosenergiáért,
• valamint rendszerhasználati díjból, amit a területileg illetékes elosztóhálózati engedélyes felé fizetünk a villamosenergia-elosztóhálózat üzemeltetéséért, kiépítéséért, karbantartásáért, és a hálózaton, transzformátorokon fellépő veszteségek fedezéséért.
leti alapon kerül meghatározásra. Mivel az elosztói engedélyesek felé fizetendő rendszerhasználati díjaknak kell fedezni az infrastruktúra fenntartható és biztonságos működtetését, ezért azok jogszabályban rögzítettek, adott csatlakozási szinten mindenki számára egyenlő egységköltségűek. A rezsicsökkentés következtében – mivel az elosztói díjakat nem lehet változtatni – az egyetemes szolgáltatásban alkalmazott kereskedelmi költségeket kellett csökkenteni, hogy a számlán érzékelt villamosenergia-egységköltség ne változzon. Az alábbiakban az a Budapest és környékére érvényes, hatályos energiadíjak alapján bemutatjuk, hogy egy HMKE megtérülése során milyen költségeket takarít meg egy egyetemes szolgáltatásban vételező felhasználó.
A fogyasztási határérték 2.523 kWh/év/mérési pont (felhasználási hely), e fölött a felhasználó „Lakossági piaci áron” vásárolja a villamos energiát, amelynek a 31,8 Ft/kWh-s egységköltsége még mindig alacsonyabb, mint a jelenleg a piacon elérhető 2024-re érvényes kereskedelmi költség (szeptember 20-án érvényes elszámoló ár 136,01 €/MWh volt, ami az aznap érvényes 383,69 HUF/EUR MNB középárfolyammal számolva 52,19 Ft/kWh).
Egyetemes szolgáltatás esetén – a lakossági felhasználók túlnyomó része HMKE telepítés esetén is jogosult marad az egyetemes szolgáltatás igénybevételére –a kereskedő nem választható, a kereskedelmi költség is rögzített érték, az elosztói engedélyes pedig terü-
Ezek alapján látható, hogy az egyetemes szolgáltatásban a jól méretezett HMKE telepítése akár a fogyasztási határértéken belül maradással nem csak a fizetendő villamos energia mennyiségét csökkentheti,
Villamos energia díjak az egyetemes szolgáltatásban lakossági ügyfeleknek 2022. augusztus 1-jétől
1. táblázat: Az egyetemes szolgáltatásánál érvényes lakossági villamosenergia díjak a Budapest és környéki területen (forrás: mvmnext.hu)
27% áfa
de a fizetendő villamosenergia-egységárát is. Téves megközelítés a HMKE beruházások megtérülési számítása során kizárólag az 5,11 Ft/kWh kereskedelmi költséggel kalkulálni, mivel nem feledkezhetünk meg a 23,4 Ft/kWh rendszerhasználati díjról sem.
60.000 Ft energiaköltség-megtakarítást eredményez beépített kW-onként jelenlegi piaci körülmények között (függően a teljes felhasználás mértékétől, mivel a lakossági piaci árral fogyasztott mennyiség függvényében alakul a villamosenergia egységköltsége).
A jelenlegi körülmények között is 10 éven belül képes megtérülni a beruházás, még a piaci árnál jelentősen alacsonyabb, rezsicsökkentett kereskedelmi költségek mellett is. Amennyiben piaci áron vételezi az energiát a HMKE tulajdonosa, úgy átlagos évi nettó 90.000 Ft környékén alakul az 1 kW beépített kapacitásra jutó energiaköltség-megtakarítás, ami akár 5 éves megtérülést is hozhat.
1. ábra: A 2024-es évre vonatkozó villamosenergia tőzsdei árának alakulása. (forrás: Energymarket24 Kft. 23-19 Energiapiaci összefoglaló)
Iparági tapasztalatok szerint – egy nem túlárazott – HMKE rendszernél a teljes rendszer telepítése 350-420.000 Ft/kWkapacitás körül alakul, a megtermelt villamos energia mennyisége pedig 1.100-1.200 kWh/ kW beépített kapacitás. Ez éves szinten nettó 50-
A fenti számpédák jól szemléltetik, hogy az új jogszabályi változás nem érinti hátrányosan a már megvalósult, valamint a már elkezdett beruházásokat, tekintve, hogy jól átgondolt telepítések esetén továbbra is tartható a 10 éven belüli megtérülési idő, nem is beszélve arról, hogy a lakossági piaci ár bevezetése előtt telepített HMKE rendszerek esetén a telepítéskor kalkulált megtérülési időt csak csökkentette a növekvő villamosenergia-költség.
Október 12. A CSILLAGÁSZAT NAPJA
Képek forrása: Freepik prémium
Napjainkban egyre fontosabb tényezővé vált az energiahatékony termelés, a gyártás és a gazdálkodás elérése, mivel a jelenlegi energiaárak mellett szükséges odafigyelni arra, hogy a megtermelt energia hasznosításra kerül-e vagy pedig „elpazarlódik”. Cikkünk sűrített levegős rendszerek energiapazarlásának csökkentésére mutat be lehetőségeket.
Mire is gondoltunk a fenti mondatokban?
• Szivárgásvizsgálatra,
• gépek pneumatikus csöveinek cseréje,
• és a kompresszorok hulladékhőjének hasznosítására.
A felsorolás első két pontja szorosan összekapcsolódik, mivel az elöregedett pneumatikus csövek miatt több szivárgási pont is kialakulhat, amely elpazarolt energiát eredményez.
A szivárgásvizsgálat ultrahangos szivárgásvizsgáló eszközzel történik. Ennek az eszköznek a segítségével a vizsgálatot követően pontos adatok állnak rendelkezésre az elszivárgott levegő mennyiségéről. Az így kapott adatokból, valamint a kompresszor teljesítményéből és fogyasztásából megadható az adott szivárgási pontokon távozó levegő mennyisége és költségei forintban vagy euróban.
A szivárgásvizsgálat elvégzése előtt mindig szükséges egy konzultáció, melyben felmérésre kerülnek az adott ügyfél igényei. A vizsgálat során a szakemberek precízen kalibrált mérőeszközökkel felkutatják a szivárgási pontokat és meghatározzák a szivárgásból származó költségeket. Az ultrahangos mérés során detektált pontok a szivárgás mértéke alapján kerülnek osztályozásra. Leggyakrabban piros színnel jelölik azokat a pontokat, ahol a szivárgás erőteljes és jelentős, sárgával pedig az enyhébbek helyeit. Így a vizsgálat végeztével jól láthatóak a kritikus és kevésbé kritikus pontok. Mindegyik helyről pontosan beazonosítható képek készülnek, melyeken pontosan bejelölik a szivárgás helyét. Ezek a képek a szivárgásvizsgálati jegyzőkönyvben is megjelennek a pontos hely, üzemrész, gépsor, gép megjelölésével.
A vizsgálatot követően a szivárgások megszüntetését kell elvégezni.
A vizsgálat egyik előnye, hogy nem szükséges a teljes üzemleállás a szivárgási pontok detektálásához, azonban hasznos a zajoktól mentes környezet, a pontos azonosításhoz az adott gépnek és/vagy gépsornak szükséges a leállítása.
Az ultrahangos készülék segítségével hatékonyan feltérképezhetők a gépekben nem látható helyen lévő pneumatikus szelepek, munkahengerek, pneumatikus forgatóművek, levegőelőkészítők, így lehetővé téve a szivárgások keresését ezen területeken is.
A sűrített léghálózatok csatlakozó idomainál is lehetséges a szivárgás meglétének ellenőrzése.
A sűrített levegő ez egyik legdrágább energiaforrás, ami a jelenlegi rezsi árak mellett sokszorosan érvényes.
Tapasztalataink szerint a sűrített levegőről mindenki tudja, hogy drága, de senki sem veszi igazán komolyan, mert „csak egy kis szivárgás”. Viszont, ha egy üzemben sok ilyen kis szivárgás van, az többletköltséget jelenthet az adott gyárnak/cégnek.
Az alábbiakban bemutatunk egy esettanulmányt, mely az elmúlt időszakban készült, annak érdekében, hogy egyértelműsíteni és számszerűsíteni lehessen a szivárgás okozta energiapazarlást es ennek költségét.
Ebben a vizsgálatban 4 szivárgási pontot vizsgáltunk, amelynek az összesített eredménye 280 l/perces szivárgást eredményezett 8 báron.
Az első számítás során 2021-es árakat vettünk figyelembe. Ekkor még nem voltak elszállva ennyire az energiaárak, a villamos energia akkori költsége körülbelül 36 Ft/kWh. Ez aszerint változó lehet, hogy ki milyen szerződést köt a szolgáltatójával, de az egyszerűség kedvéért maradjunk ennél.
Ez a 280 l/perces szivárgás éves szinten 275.073 Ft-ba kerül, mindaddig, amíg a szivárgási pontok kijavításra nem kerülnek. Amennyiben ezt az árat felszorozzuk a mostani 2023-as villamos energia árral, akkor sokszorosára nő ez az összeg. Sok esetben a javítás költsége pár 10.000 Ft lenne, de nagyon sok cég nem foglalkozik vele. Ha csak ötszörösével számoljuk ezt a költséget, akkor az éves szinten 1.375.365 Ft/év/4 szivárgási pont/280 l/perc . Egy nagyobb üzem esetében hamar össze tud jönni, mert vannak olyan szivárgások, amit álló üzem mellett sem lehet simán füllel meghallani. Véleményem szerint érdemes foglalkozni a problémával.
Honnan tudja meg a legkönnyebben, hogy van-e szivárgása? Napjaink kompresszorai már ki tudják mutatni, hogy álló üzem mellett mekkora terhelésen
működnek a kompresszor(ok). Ez az érték ideális esetben 0%, viszont előfordulhat akár 28% is, ami nem kevés egy álló üzem mellett.
Amennyiben álló üzem mellett is működik a kompreszszor, esetleg amennyiben puffer tartály is van a rendszerben és időközönként bekapcsol a kompresszor, akkor az is jelzi, hogy valahol elszivárog a levegő.
Amennyiben szeretné tudni, hogy esetleg van-e egyáltalán szivárgás rendszerében, a legkönnyebb módja kideríteni, ha a kompresszorok után vagy a gépek elé átfolyás figyelőt építenek be, ez által folyamatosan tudja monitorozni a levegő felhasználást és álló üzem mellett egy pontos számot kap (például l/perc) menynyi levegő szivároghat el a rendszerből és gyorsan utána lehet számolni, hogy esetleg érdemes-e a szivárgó pontok feltárásával és elhárításával foglalkozni.
A kompresszorok hulladékhőjét rengeteg formában fel lehet használni, például fűtési rendszerek kiegészítésére, szociális helységek melegvizes rendszerénél, technológiai melegvizes rendszerekhez.
Manapság már elérhetőek a kompresszorok beépített hőcserélővel, de akkor sem kell elkeseredni, amennyiben kompresszorunkban nincs beépítve, mert elérhető külön hőcserélő egység is.
Mindenekelőtt érdemes megvizsgálni, hogy a rendelkezésre álló kompresszorunk mennyire megfelelő az üzem gazdaságos ellátásához. Manapság már kezdenek jobban elterjedni az inverteres kompreszszorok, amelyek által hatékonyabban és kevesebb energia felhasználása mellett tudjuk üzemeltetni sűrített levegős rendszerünket. Amennyiben kompresszor korszerűsítés előtt állnak, érdemes lehet összevetni a felújítás kiadásait, és az elérhető energiamegtakarításokat, egy korszerű, inverteres hulladékhőt hasznosító kompresszor beszerzésével. Ekkor meg kell vizsgálni a hulladékhő felhasználási lehetőségeit, és úgy kiválasztani a kompresszort, hogy az üzem gazdaságos ellátása mellett a hulladékhőt is a legnagyobb mértékben lehessen hasznosítani.
Az ipari kapuk az épületek azon nyílászárói, amelyeket naponta akár több százszor nyitnak. A kapulap alacsony hőátbocsátási tényezője fontos, azonban az energiahatékonyság szempontjából meglepően magas energiaveszteség képződik a klasszikus szekcionált kapuk hosszú nyitási és zárási ideje miatt. Ezenfelül számos esetben alkalmazott rossz gyakorlat, hogy a logisztikai feladatok időérzékenysége miatt a hagyományos ipari kapuk a teljes rakodási folyamat alatt nyitva vannak. A nagy méretű, jellemzően 4 méter széles és 5 méter magas kapun jelentős fűtési vagy hűtési energia távozik.
A modern gyorsmozgású ipari kapuk a járművek érkezésekor nagy sebességgel nyitnak és az áthaladás után azonnal záródnak, így a kapuk csak másodpercekre vannak nyitva. Az ipari és logisztikai épületek esetén jelentős fűtési- és hűtési-energiamegtakarítás érhető el a gyorsmozgású kapuk alkalmazásával.
Az épületen belüli rámpakiegyenlítők vízszintes vaskapuként jelentős fűtési energiaveszteséget okoznak. Acélfelületük korántsem rendelkezik kedvező hőátbocsátási tényezővel, így a rámpákon
folyamatosan távozik a hő az ipari épületből. Ez az energiaveszteség független attól, hogy a rakodóállás használatban van vagy sem. A termozsilip beépítésével megvalósul a rámpakiegyenlítők hőszigetelése. A termozsilipbe épített gyorskapuk működésével pedig további, a logisztikai folyamatokkal összefüggő energiamegtakarítás érhető el.
Egy 1999-ben épült üzemben az üzemeltető/beruházó a hagyományos ipari kapukat energiahatékony gyorsmozgású spirál kapukra cseréltette. A beruházó
vállalat által használt ipari épület 7.800 m² alapterületű, közel 20 darab ipari kapuval rendelkezik, a fűtési rendszer gázüzemű. A logisztikai folyamatok során a kapukat jellemzően naponta 10 alkalommal nyitják, a nyitvatartási idő átlagosan 10 perc. Az adatok alapján a beruházást megelőzően az épületnél kimutatott energiaveszteség több mint 67.000 kWh/év. Már egy hagyományos/homlokzati kapu cseréje hőszigetelt, hőhídmentes gyorsmozgású ipari kapura több mint 250 GJ energiamegtakarítást jelent évente a vállalatnak.
Ha a fűtési költségmegtakarítást vesszük figyelembe, akkor a megtérülési idő 15 hónap. Az EKR támogatás igénybevételével a beruházás megtérülése 9 hónapra csökken. A megtakarított energia ára – a beruházáskor ismert gázárakkal számolva – több mint 4,6 M Ft/ év. A fűtési energiamegtakarítást sok éven át realizálhatja a cég, nem csak a beruházáskor.
Az alábbi diagramon az is látható, hogy az új gyorsmozgású kapuk esetén alacsony üzemeltetési költségekkel számolhat a beruházó az elkövetkező 5 évben (narancssárga színnel jelzett függvény).
Az üzemeltetők legfontosabb kérdése ugyanis az ipari kapuk megbízhatósága után azok várható karbantartási költsége. Egy hagyományos szekcionált ipari kapu legjobb esetben is csak 30.000 nyitási ciklusra tervezett egy karbantartási intervallumban, így ezeknek a kapuknak a karbantartási költsége lényegesen magasabb, mint a gyorsmozgású társaiké. A gyorsmozgású kapuk ugyanis akár 250.000 nyitási ciklust teljesítenek azonos karbantartási intervallum alatt, ez - 1 évet alapul véve - akár napi 680 (!) problémamentes nyitás és zárás. Célszerű költségvetést készíteni és számba venni minden üzemeltetési költséget a rekonstrukció tervezése során.
tulajdonságainak folyamatos változásai közül – hőmérséklet, napsugárzás, csapadék és szél –leggyakrabban a levegő hőmérsékletét mérjük, emellett pedig megállapíthatjuk, hogy mennyi napsugárzás érte a felszínt. Amit mérés nélkül is megállapíthatunk csak a szemünkre hagyatkozva – bár egyes közösségi platformokon az önjelölt meteorológusok gondolnak azokra is, akiknek nincs ablaka – az a csapadék és a szél. A légkör összes rétege közül csak a troposzférában vannak légköri jelenségek, melyek az egész világon végbemennek. E jelenségek függenek a napsugárzás mértékétől, a napsugarak hajlásának mértékétől, a szélrendszertől, a légköri nyomástól, a hőmérséklettől és még több egyéb változótól. Bolygónk egyik leglátványosabb légköri jelenségei közül ezen cikkben a felhők káprázatos és monumentális világába nyerhetünk betekintést, melyek kialakulását számos termodinamikai
tényező befolyásolja, mint a páratartalom, nyomás és hőmérséklet változó arányai. A felhőket alakjuk és következményeik alapján 3 fő típusba soroljuk.
Képen: Pehelyfelhő
A cirrus (másnéven pehelyfelhő) nagy magasságban (5.000 m felett) jelenik meg. Hőmérséklete -30°C körüli, valamint jégkristályokból áll, melyek igen aprók és viszonylag ritkán helyezkednek el, ennek oka, hogy a cirruszfelhő meglehetősen átlátszó. Felismerhető fehér színéről, vékony, rostos-fonalas szerkezetéről (gyakran tollas), olykor pedig szivárványszínű elszíneződés (irizáció), vagy a Nap körül udvar figyelhető meg. Ilyen felhőkből nem származik csapadék a felszínen. Ez a felhőtípus a hidegfront előfutára szokott lenni.
A stratus (másik nevén strata) az alacsony felhők közé tartozik. Általában szürke színű, egyenletes alappal, melyből szitálás hullhat le. Rétegei általában 0 és 300 m között található a talaj felett, jégrészecskékből állnak és a légkör alsó rétegeiben történő hűtés és a szél okozta turbulencia együttes hatásával jön létre. Jellemzően a felszínen alakul ki (szárazföldön és vízen egyaránt). Amennyiben egy szintben vannak a felülettel, köd keletkezik.
A gomolyfelhő egy sűrű és erős felhő, jelentős függőleges dimenzióval, hegy esetleg nagy torony formájában, melynek felső része általában sima, rostos vagy csíkos, ellenben alsó szakaszával, mely szinte mindig lapos. Ez a rész általában ülő, vagy széles csóva formájában terjed ki.
A cumulonimbus felhők (más néven vastag vízfelhők vagy zivatarfelhők) jelentős függőleges kiterjedéssel és fejlődéssel rendelkeznek, csúcsai gyakran gomba alakúak és olyan magasra nőhetnek, hogy felső jégréteg alakulhat ki. Magasságuk elérheti a 12 km-t (kivételesesetekben a 18 km-t is), azaz felnyúlhat egészen a sztratoszférába, míg alapja 2.000 m alatt található.
Képen: Stratus felhő
A mammatus felhő egy ritka, de annál látványosabb jelenség, mely felhődudorokból áll és a zivatarfelhők alsó részéről lógnak alá. Elsősorban a forró égövben gyakori, de olykor a Déli-sarkvidék kivételével az egész Földön megjelennek. Érkezésüket erős eső, széllökések, turbulenciák, jégeső, villámlás vagy tornádó jellemzi.
függőleges kiterjedése jelentős. Akár több napig tartó csendes esőzést is hozhat, télen pedig tartós havazást. A felhőzet kiterjedése és vastagsága miatt erős melegfront hatására sem hoz létre villámlást (ellenben a zivatarfelhőkkel).
Képen: Mammatus felhő
A nimbus felhő szintén a gomolyfelhők közé tartozik. Melegfrontban előforduló jellegzetes, nagy nedvességtartalmú felhőfajta, színe rendszerint sötétszürke,
Képen: Nimbustratus
Sajnálatos módon mindennapjainkban annyira rohanunk, hogy néha a leghétköznapibb természeti csodákat nem vesszük észre magunk körül. A légkörünkben történő jelenségek bámulatos színeket és formákat produkálnak és ezek észleléséhez elég lenne csak felnéznünk az égre, és lélegzetvisszafojtva élvezni annak minden pillanatát.
Kovács-Sós Kitti
Nemrégiben a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (MAJOSZ) egy Terasz Party-t rendezett, amelyen Kepka György, Hugyecz Balázs és Kötél István kollégánk képviselte az EnergHub Kft-t. A rendezvényen a magyarországi járműipari cégek felelős vezetőivel különféle fontos témákat érintve folytattunk eszmecseréket, mint például az energetikai költségek, fejlesztések, támogatások, valamint izgalmas felvetések mentén beszélgettünk a napelemes rendszerről és szélerőművekről, melyen meghívott vendégként Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár is részt vett. A helyszínt a
városligeti Millennium Kávéház és Étterem biztosította a vendégek számára, ahol Nyírő József - MAJOSZ elnöke - témafelvezetését követően, az államtitkár úr előadása során részletes betekintést kaphattak a rendezvény résztvevői a magyarországi aktuális energiapiaci helyzetről, majd ezt követte a szakemberek kérdései és networking.
A rendezvény megvalósításában közreműködött a BMW Magyarország, valamint a ZalaZONE Research & Innovation
Aközelmúltban rendezték meg a Budapest Marriott Hotelben a Magyar-Japán Gazdasági
Klub legutóbbi klubülését. Az elmúlt évek során tradicionálissá vált, hogy a résztvevők, a Klub tagjaival folytatandó baráti beszélgetésben dr. Palanovics
Norbert tokiói magyar nagykövettől hallhattak egy összefoglalót az aktuális magyar-japán kereskedelmi, gazdasági aktualitásokról.
Szó esett a japán társadalom és gazdaság előtt álló kihívásokról, a magyar kormányzat japánnal történő
stratégia együttműködéseinek új irányairól, a megújuló energiák mellett a hidrogén termelés és felhasználás aktualitásiról és friss fejleményeiről. Emellett tájékoztatást kaptak arról is, hogy a tokiói magyar nagykövetség élén szeptember 30-i hatállyal váltás történik. dr. Palanovics Norbert mintegy 7 év sikeres nagyköveti munkáját befejezi, utódja Bálint Anna, japánul is beszélő jelenlegi bangkoki első beosztott. A klubülésen cégünket Kepka György partner, kereskedelmi igazgató-helyettes képviselte.
Idén is folytatjuk GoGreen Icons sorozatunkat, hogy olvasóink számára lehetőséget biztosítunk a különböző erőműtípusok megismerésére, így újra lehetőséget biztosítunk szél-és vízerőművek, biogáz- és szalma- tüzelésű erőművek látogatására. Emellett az ország első önálló akkumulátoros energiatárolójának megtekintésére, illetve egyéb kisebb napelemes rendszerek megtekintésére továbbra is rendszeresen lehetőséget kínálunk. Az események ingyenesen látogathatók, de a létszámkorlát miatt regisztrációhoz kötöttek.
A sorozat következő állomásaként november 9-én és november 15-én a pécsi hőerőműbe látogatunk el, amely Közép-Európa legnagyobb biomassza-erőműveként teljes egészében képes megújuló forrásból biztosítani Pécs számára a távfűtés hőenergiáját. A résztvevők a Látogatóközpont interaktív tárlata révén megismerkedhetnek az erőmű történetével, tüzelőanyagaival, valamint a biomassza erőművi felhasználásának pécsi technológiáival, majd egy vezetett látogatás keretében az erőmű működésébe közvetlenül is betekintést nyerhetnek. Regisztrálni a gogreen@energyhub.hu e-mail címen lehet 2023.10.31-ig! A jelentkezőket a részletekkel kapcsolatban e-mailen értesítjük.
Tartsanak velünk!
A globális felmelegedés következtében, az aszállyal szemben sokkal gyorsabban létrejövő villámaszályok akár pár nap vagy hét leforgása alatt is kialakulhatnak, és hatásuk kedvezőtlen a vízkészletre, a termés hozamára és annak minőségére egyaránt. Előre jelezni nagyon nehéz, a Nemzeti Óceán-és Légkörkutatási Hivatal olyan rendszeren dolgozik, mely legalább két hétre előre képes megjósolni a bekövetkezését. Megoldás lehet a kritikus időszakban a mezőgazdaság ellenállóképességének növelése természetes vízmegtartó megoldásokkal.
forrás: https://alternativenergia.hu/villamaszalyokrais-keszulhet-a-magyar-mezogazdasag/105288
Paul Romer, Nobel-emlékdíjas amerikai közgazdász, a Világbank volt vezető közgazdásza az MCC meghívásából Budapestre érkezett. A Mandinernek adott interjújában arról beszélt, hogy az atomenergia kihasználása szükségszerű, különösen, hogy a megújuló energia fejlesztése nem a várt ütemben zajlik. Úgy véli, látványos életszínvonal-csökkenés nélkül is megvalósíthatók a nettó-zéró kibocsátásra vonatkozó politikák. Példaként az 1980-as évek ózonréteg-károsodását hozta fel, ahol a gyártó cégek megoldást találtak az ózont károsító klór-fluorszénhidrogének helyettesítésére, tehát a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására is találhatunk alternatívát.
forrás: https://index.hu/gazdasag/2023/09/25/ klimavaltozas-atomenergia-megujulo-energia-paulromer-interju/
A stratégia 2030-ig határozza meg az elérendő célokat, és az azok megvalósításához szükséges intézkedéseket. A biológiai sokféleség kiemelten fontos a jelen és jövő generációk jólétének biztosításához, élelmiszertermeléshez, a víz és levegő tisztaságához. A stratégia olyan témákra fektet hangsúlyt, mint pl. a védelemben részesülő területek hálózata, az ökoszisztémát károsító idegenhonos fajok visszaszorítása, fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, hal-és vadgazdálkodás. Kiemelt feladatai többek közt a beporzók csökkenésének megállítása, ökoszisztémák ellenállóságának javítása a klímaváltozással szemben, zöld infrastruktúra fejlesztése, veszélyes szennyezések mérséklése.
forrás: https://zoldtrend.hu/am-elfogadtak-a-3nemzeti-biodiverzitas-strategiat/
Már több mint 5 éve zajlik a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért, az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet közösen meghirdetett, használt mobiltelefonokat visszagyűjtő programja, melynek során már 7,5 tonna készülék gyűlt össze 1.111 gyűjtőpont részvételével. Idén további gyűjtőpontok is csatlakoztak a kampányhoz, melynek célja a körforgásos gazdaság elősegítése, ezáltal a kongói főemlősök élőhelyének megóvása és a helyi közösségek életének segítése, hiszen az előállításhoz szükséges nyersanyag bányászata nagy gondot okoz.
forrás: https://alternativenergia.hu/mar-75tonnanal-jar-a-hasznalt-mobiltelefonokatvisszagyujto-kampany-eredmenye/105227