ENERGIA ÉS GAZDASÁG
Hazai erőművek termelési stratégiái – 1. rész
Az Európai Unió gázfogyasztása 2022-ben negyedévszázados mélypontra csökkent
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
Ipari csarnoktetők hűtése
Szigetelési projektek elszámolása az EKR-ben
ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM
Növények jelenléte a belső térben
A világ műanyag krízise és lehetséges megoldása
IMPRESSZUM
GoGreen kiadó: EnergyHub Kft.
Ügyvezető igazgató: Tóth Zoltán
Szabó Ádám
Kapcsolat: 1118 Budapest, Rétköz utca 5.
Szerkesztő: Green Edge reklámügynökség
Közreműködők: Marinkov Örs
Kelner Máté
Weeber István
Babocsán Dániel, Dynoteq Kft.
Soós Eszter Zsófi
Tóth Martos
Varga Nóra
Biró Barbara
Gazsó Ditta
Lajtos Edina
Tóth Zoltán
Rácz Attila Zoltán
EnergyHub Kft.
Fénykörközösség
Nonprofit Kft.
Energymarket24 Kft.
Get Data Informatikai Kft.
Van olyan téma, amiről szívesen olvasna?
Írja meg nekünk a gogreen@energyhub.hu e-mail címre!
ENERGIA ÉS GAZDASÁG
3 HAZAI ERŐMŰVEK TERMELÉSI
STRATÉGIÁI – 1. RÉSZ
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM
2022-BEN NEGYEDÉVSZÁZADOS
6 AZ EURÓPAI UNIÓ GÁZFOGYASZTÁSA
MÉLYPONTRA CSÖKKENT
8 IPARI CSARNOKOK TETEJÉNEK HŰTÉSE + MEGFELELŐ MÉRÉSTECHNIKA = KÖLTSÉGMEGTAKARÍTÁS + HITELESÍTHETŐ EKR ELSZÁMOLÁS
10 SZIGETELÉSI PROJEKTEK
ELSZÁMOLÁSA AZ EKR-BEN
12 NÖVÉNYEK JELENLÉTE A BELSŐ TÉRBEN
14 A VILÁG MŰANYAG KRÍZISE ÉS
LEHETSÉGES MEGOLDÁSA
Borítókép: Unsplash (Pete Nowicki)
Jelen olvasmány egy négyrészes cikksorozat első része, mely(ek)ben a hazánkban működő villamosenergia-termelő erőművek üzemviteli stratégiáiról írunk. Elsősorban a hagyományos erőműklaszterek kerülnek bemutatásra, rövid kitekintéssel a megújulók és a HMKE-k helyzetére.
Az erőművek hazánkban is piaci alapon működnek, vagyis üzemeltetésüktől profitot várnak a tulajdonosok. A villamosenergia-rendszer (továbbiakban VER), valamint -piac komplexitása értelmében az erőműveknek többféle tevékenységből (egyéb piaci jelenlét) származhat bevételük. A villamosenergiatermelésen túl hőigényt is kiszolgálhatnak, továbbá a rendszerszintű szolgáltatásokban való részvételük – mely számos feltételhez kötött - alapján is részesülhetnek bevétel(ek)ben. Hogy mely tevékenységekhez mekkora mértékű erőforrásokat rendelnek, azt gaz-
dasági számításokkal igyekeznek meghatározni. A villamosenergia-árak volatilitása miatt a piaci tendenciák elemzése és a kockázatértékelés elengedhetetlen részét képezik a tervezésnek.
A villamos energiához köthető tevékenységek az energiapiaci liberalizáció következtében piaci keretek között folynak. A villamosenergia-termelés és az azzal való kereskedelem bármely piaci szereplőnek jogában áll, aki ezen tevékenységekhez a szükségszerű engedéllyel (MEKH1 által kibocsátott) rendelkezik. Magyarországon villamosenergia-(nagy)kereskedelem
csak mérlegkörök között mehet végbe (ez a pénzügyi áramlás, mely nem feltétlen egyezik meg a fizikaival a kereskedelmi mennyiségek „nettósítása” miatt). A mérlegkörök a kiegyenlítő energia okozathelyes elszámolására létrehozott elszámolási egységek vagy szerveződések2. Máshogyan, a mérlegkörök hálózati topológiától vagy földrajzi elhelyezkedéstől független piaci szereplők csoportosulása. Minden elszámolási pontnak mérlegkörbe kell tartoznia, így a termelési pont azonosítóknak is. A mérlegköröknek az egyes üzleti napok végén kiegyenlítettségre kell törekedniük, az eltérést a Rendszerirányító szankcionálhatja.
A mérlegköri szaldó az abba importált (bel-és külföldről), az abban termelt, valamint az abból exportált (bel-és külfödre), továbbá abban fogyasztott villamos energia mennyiségének előjelhelyes összege. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb egy mérlegkör, vagyis minél több (ha) fogyasztót és termelőt ölel fel, annál összetettebb a kiegyenlítettséget megvalósítani, ugyanakkor minél több tagja van egy mérlegkörnek, annál nagyobb kiegyenlítő hatás érvényesülhet. Iméntieket a későbbiek jobb megértése érdekében részleteztük.
A villamosenergia-termelés céljából üzemeltetett gépegysége(ke)t és kiszolgáló berendezéseiket együttesen erőműnek nevezzük. Villamosenergia-termelő
erőművek alapvetően két céllal kerülnek megépítésre. Kereskedelmi célból, valamint saját fogyasztás kiváltása érdekében. Ebben a cikksorozatban olyan – elsősorban – nagyerőművekről lesz szó, melyek kifejezetten azzal a céllal épültek, hogy az előállított villamos energiát a közüzemi hálózatba táplálva értékesítsék. Ennek három módja ismert: közvetlen, kapcsolt és kombinált ciklusú energiatermelés. Az üzemben töltött idő szerint is csoportosíthatjuk erőműveinket: alap-, menetrendtartó és csúcserőművek. Az alaperőművek jellemzően olcsóbban üzemeltethető, kedvező hatásfokú és nagy kihasználási óraszámú (5.500 <h/a) erőművek. A Paksi Atomerőmű mindenképpen ebbe a csoportba sorolható. A menetrendtartó erőművek képesek követni a villamosenergia-igények változásait, terhelésük kellőképp rugalmasan és tág határok között változtatható. Ide sorolható a Dunamenti, és a Gönyűi Erőmű is. A csúcserőművek csupán a csúcsigények jelentkezésekor lépnek üzembe, kihasználási óraszámuk 1.5002.000 h/a körül alakul. Jellemzően kisebb beruházási igényű, de drágán üzemeltethető erőművek. Csúcserőművek Magyarországon a gyorsindítású gázturbinás erőművek: Lőrinci, Sajószöged, Litér, Bakony (Ajka). Az erőművek életciklusán belül elkülöníthetjük a beruházás megvalósítási és működési időtartamát. A megvalósítási szakasz a létesítmény üzembe helyezésével véget ér, ebben a fázisban jellemzően bevételek nem,
csak költségek merülnek fel. A működési fázisban ellenben már bevétel is előáll, ez az időszak a berendezés elhasználódásáig, vagy a projekt termelési céljának megvalósulásáig tart. Ennek megfelelően az erőművekkel kapcsolatos költségeket alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk, ezek a tőkeköltség vagy beruházási költség (Ft/kW) és az energiafejlesztés költsége (Ft/kWh). Utóbbi további két fő kategóriára bontható, ez a tüzelőanyag-költség, valamint a működtetési és fenntartási költségek (Ü&K vagy O&M [ang.]). Szokás még az állandó és változó felosztást is alkalmazni, a beruházási költségek jellemzően állandó jellegűek, míg az energiafejlesztésnek vannak állandó (például adók) és változó (üzemanyag költség) komponensei is, azzal a kiegészítéssel, hogy a tüzelőanyagnak is lehet a változó energiadíjakon túl állandó komponense, például a teljesítmény vagy a lekötési díj.3
A 2022. október 1-jei állapot szerint a hazai (50 kW BT4 -nél nagyobb) erőművek összes teljesítőképessége
10.750 MW volt. Ebből mintegy 7.700 MW hagyományos, míg kevesebb mint 3.000 MW megújuló termelő volt.. Utóbbi ¾ része PV kapacitás5. A bemutatott állapotot kiegészítve az akkori mintegy 1.500 MW-nyi HMKEvel a VER bruttó szumma BT 12.140 MW volt tavaly.6 Természetesen az erőművek technológiájuk, életkoruk
stb. alapján különböző állapotokban lehetnek, például állandó vagy változó hiány, kiesések. A fogyasztói igények folyamatos kielégítése érdekében ezért a Rendszerirányítónak tartalékokat kell képeznie a rendszerben. Itt kapcsolódnánk vissza a VER komplexitásához és a rövid gazdasági kitekintőhöz. Egy erőműnek ugyanis nem csupán a hagyományos értelemben vett termelésből származhat bevétele, hanem például a rendelkezésre állásból, vagy egyéb, a rendszeregyensúlyt segítő szolgáltatásokból, például „black start” vagy nyelés. A következő részekben többek között ezekre is kitérünk az egyes erőműklaszterekre jellemző működési környezet bemutatása során.
1MEKH: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
2forrás: https://partner.mvm.hu/hu-HU/Nagykereskedelem/ Merlegkor-menedzsment
3forrás: Bihari Péter (2000): Erőművek
4BT: beépített teljesítőképesség: egy erőmű által maximálisan kiadható teljesítmény, lehet bruttó vagy nettó (önfogyasztást beleértve vagy azzal csökkentett)
5PV: „photovoltaic”, azaz fotovoltaikus, napelemes technológián alapuló energiaátalakítás
6forrás: MAVIR adatszolgáltatás
Az Európai Unió gázfogyasztása jelentős visszaesést mutatott 2022-ben, amikor is közel 22 éves mélypontra csökkent a gázfelhasználás. Az energiaválság és az orosz szállítások megszakadása komoly hatást gyakorolt az uniós tagállamokra, amelyek összességében mintegy 60 milliárd m 3-rel kevesebb földgázt égettek el, mint az előző évben. Ezzel az EU fogyasztása hetedét-nyolcadát építette le mindössze egyetlen év alatt. A felhasználás ráadásul az év első felében még csak kismértékben esett, így ősz elejétől vált igaz án látványossá a folyamat.
Az EU földgázfogyasztása 2022-ben 357 milliárd m3re csökkent, ami a 90-es évek közepét idézi. Ez az adat csak egyszer, 2014-ben volt alacsonyabb. Akkor a tél és a nyár is kimondottan enyhe volt, így visszafogott volt a hűtési és fűtési igény egyaránt. Most azonban csak részben köszönhető az időjárásnak a keresletcsökkenés, inkább az energiaválság okozta szállítási problémák, és a szűkösebb kínálathoz való alkalmazkodás járult hozzá a fogyasztás csökkenéséhez.
Az uniós tagállamok között ugyanakkor jelentős eltérések tapasztalhatók a gázfelhasználás változásában. Szlovákiában például növekedést regisztráltak, míg Finnországban a korábbi gázszükséglet felére
csökkent. További kilenc uniós országban a fogyasztás elérte a két évtizedes mélypontot, és nyolc országban 2000 óta csak egyszer égettek kevesebb gázt, mint 2022-ben.
A lakossági fogyasztás uniós szinten 15%-kal esett vissza, különösen a fűtés területén. Az időjárás kedvező alakulása és az energiaválság miatti árrobbanás egyaránt hozzájárultak a lakossági gázfelhasználás csökkenéséhez. Ez Magyarországon sem volt másként, sokkal kevesebb gáz fogyott itthon is. Tavaly október eleje, és az idén március vége között, tehát a fűtési szezon alatt durván 5,7 milliárd m3 földgázt égettünk el, ami az egy évvel korábbitól negyedével,
az ezt megelőző 3 év átlagától pedig bő ötödével marad el. A felhasználás visszaesésében a kedvező időjárásnak is volt szerepe, ám nem ez volt a fő ok: az enyhe tél a fogyasztáscsökkenés durván tizedét magyarázza csak. Hosszabb távon további visszaesést prognosztizálnak, mivel Európában egyre több fejlesztés indult a gázalapú fűtés kiváltására megújuló energiaforrásokkal.
Az ipari szektorban azonban nem mindenhol tapasztalható egyértelmű csökkenés. A vállalatok ugyan igyekeztek kiváltani a földgázt, ám erre nem mindig volt lehetőségük. Például a műtrágyagyártásban, ahol alapanyagként használják a gázt, nem volt mozgástér. Az extrém magas gázárak mellett sorra álltak le az üzemek, azaz volt egy olyan időszak, amikor egyáltalán nem, vagy csak a kapacitás töredékén termeltek bizonyos ágazatokban. Ez az idei évben nem fog vélhetően megismétlődni, azaz az ipari gázfelhasználás rövid távon várhatóan növekedni fog kedvezőbb árak mellett, de hosszabb távon összességében csökkenést prognosztizálnak a vállalati fejlesztések hatására.
A gázalapú villamosenergia-termelés terén nem volt érdemi csökkenés, és a jövőben sem várható, sőt, mivel a lakossági fűtésben, és közlekedésben is egyre
nagyobb szerepet kap az áram a fosszilis energiahordozók égetése helyett, ez folyamatosan növeli a keresletet a villamosenergia iránt. Az EU villamosenergia-szükségletének egyre nagyobb részét megújuló energiaforrásokkal állítják elő, de a gáz szerepe továbbra is kulcsfontosságú, ugyanis rugalmasan szabályozható termelésre van szükség az időjárásfüggő megújuló energiatermelés kiegészítéseként.
Kelner Máté
Képek forrása: Freepik prémium
A Nemzetközi Energia Ügynökség elemzései szerint a legkritikusabban növekvő energiafelhasználás az épületek hűtése 1. A legnagyobb hűtési energiafogyasztók pedig a nagy, lapos tetős ipari csarnokok.
Ahűtési igényt döntően az határozza meg, hogy a hő „magától”, energiabefektetés nélkül kifelé –vagy befelé áramlik. Nagy alapterületű csarnokoknál ez elsősorban a tető külső hőmérsékletétől függ.
A technológiai folyamatokból származó meleg levegő télen is, nyáron is felfelé, a mennyezet felé száll. Amíg a tető külső felszíne hidegebb a mennyezetnél, addig a hő „magától” is kifelé áramlik.
De amint melegebbé válik a tető a mennyezetnél, a hőáramlás iránya megfordul. Ettől a perctől az összes bent termelt hő a csarnokban marad – és ehhez adódik hozzá fokozatosan, néhány óra késéssel a napból érkező további hőterhelés, nyáron akár egy padlófűtés
8-10-szeresével (800-1.000 W/m2). A két hőmennyiség együttesen, mennyezeti hősugárzóként fűti az épületet, a technológiát és a dolgozókat.
Az alábbi (1) mérési grafikonon jól látható, hogy a hazai csarnokokon legjellemzőbb, világosszürke PVC tető május legelején (2023.05.04., Szentendre) 1618°C külső léghőmérsékleten. Átmeneti felhősödés (08:20-10:40 és 11:40-12:20) mellett is tartósan 6065°C ölé melegszik (nyári, folyamatos napsütésben 9:00-17:00 között 70-85°C). A döntő ok tehát a napsütés: zavartalan napsütésben 16-20°C-os külső léghőmérséklet mellett is passzív hőleadóból hőcsapdává
(1) A mérés 2023.05.04-én készült, az ÉMI szentendrei telephelyén, az EVAROOF moduláris monitoring rendszer tesztcsarnokán2
és hőfelvevővé válik minden lapos tető. A belső térben több a hőséghez kapcsolódó műszaki és a munkavédelmi probléma, valamint forró tető feletti, 40-45°C-os (nyáron 50-58°C-os) légrétegben jelentősen magasabb a roof-top klímák fogyasztása, mint 30-35°C-os, de felhős időben.
Az új EVAROOF rendszer hiteles, szabványos független szakértői adatokat rögzít, elemez és szolgáltat a tetőn, a tető fölött (a Roof-top légkezelő és klímagépek hőcserélőinek környezetében) és a belső tér légrétegeiben kialakuló klimatikus viszonyokról. A monitoring rendszer által szolgáltatott adatok lehetővé teszik a döntéshozók számára megalapozott koncepciók bevezetését a nagy kiterjedésű ipari csarnokok nyári hővédelme érdekében.
hol, ahol rendelkezésre áll a szükséges mennyiségű, ipari (szürke) víz.” Az utóbbi technológiában hozott áttörést az SZTNH4 és az EPO5 állásfoglalása szerint a Tetőhűtés: „a technika mai állásánál jelentősen alacsonyabb vízfogyasztással” és „jelentősen jobb hűtési hatásfokkal” működik.
1. A tetőfelszínt 70-85°C helyett 32-35°C körül (tehát a kora tavaszinál alacsonyabb értéken),
2. a roof-top berendezések hőleadó légrétegét pedig 50-55°C helyett 35-40°C-on tudja tartani,
3. a vízigénye is alig 10-25%-a, mint a gépi technológia azonos hűtésteljesítményéhez szükséges áram előállításának.
Az EVAROOF nem csak tetőhűtő/bevonatos rendszerek tervezéséhez és működésük kiértékeléséhez szolgáltat hiteles, szabványos független szakértői adatokat.
Az energetikai auditokat végző és a szakreferens cégek számára a Szentendrén tesztelés alatt álló EVAROOF az első olyan eszköz, amely a hűtőgépek és a hűtési célú energiahatékonysági beruházások fogyasztási adatait az EKR előírásoknak megfelelő „előtte-utána” mérésekkel képes alátámasztani, hitelesíteni – a valós beltéri hűtési szükségletek, az időjárás és a klimatikus viszonyok adatai alapján.
Az adatokból jól látható, hogy a gépi hűtés csak a tüneteket kezeli: miután a napból beengedünk 6-8 padlófűtésnek megfelelő hőmennyiséget, valamint a forró tető alatt bent reked a teljes technológiai hő – és a kettő összegét igyekszünk visszajuttatni az épület körül található, forró légtérbe. A magas delta T miatt mindez nagyon rossz hatásfokkal, és hatalmas energiafogyasztással valósul meg.
Az okokat a tető felszínének és a tető feletti, a rooftop HVAC gépek hőleadó közegét képező légrétegnek a hűtése oldaná meg. Ezt a célt próbálják elérni a különféle hővisszaverő bevonatok, zöld tetők, árnyékolások – és a tetőket hűtő permetező rendszerek. Ez utóbbiakat az ASHRAE3 már 2012-ben „az ipari csarnokok hővédelmében a leghatásosabb és leggazdaságosabb módszer” -nek nevezte, „minden-
A 2023-as nyáron a tetők hűtésének technológiai megoldásairól és a hűtés energiafogyasztásának méréstechnikájáról sokat fog hallani a szakma, a közélet – és a piaci szereplők is.
Weeber István
1https://www.iea.org/reports/the-future-of-cooling
2Az EVAROOF az első olyan európai mérési és monitoring rendszer, amely alkalmas a belső térben és a tető fölött kialakuló klimatikus viszonyok szabványos, hiteles mérésére, rögzítésére. Az EU-s pályázati teszt-rendszer 3 tagú nemzetközi konzorcium együttműködésében jött létre, az ÉMI szentendrei telephelyén (fűtetlen, belső hőfejlődés nélküli csarnokon).
3American Society of Heating, Refrigerating and AirConditioning Engineers
4Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
5European Patent Organisation
Az EKR hazai bevezetésének második évére az ipari szereplők tud atosabban és felkészültebben állnak a követelményekkel szemben és ez jelentős változást hozott az ipari hőszigetelések terén is. Jelen cikkben bemutatom, hogy a szigetelési projekteket milyen módon lehet elszámolni EKR-ben, valamint hozok néhány, megvalósult és EKRben elszámolt projektre mintát a kulcsszámaik ismertetésével.
során az elmúlt néhány évben rengeteg ipari szereplőnél megfordultam, számos energiahatékonysági projektet, vagy projekt lehetőséget láttam és kezdeményeztem. A 2022-es év azonban valószínűleg a korábbi évekhez képest több szempontból is kirívó volt. Az energiaárak radikális emelkedése már a 2021-es évben elkezdődött, különösen a földgáz ára emelkedett meg a fosszilis energiaforrások közül. A tavalyi évben azonban az orosz-ukrán háború teljes mértékben felforgatta az európai energiapiacot. Olyan megpróbáltatásokon mentek keresztül az energiával foglalatoskodó szereplők, ideértve energiakereskedőket, nagy-, és kisebb fogyasztókat, energetikai szakreferenseket és auditorokat, valamint számos egyéb a területen dolgozó szakembert és vállalataikat, amelyek mind egy irányba sodorták a gondolatmenetüket.
Korábban is gyakran találkozhattunk már ezzel a gondolattal, szinte közhelyesen hangzott, azonban sosem volt még ennyire aktuális, mint jelenleg: az energia érték.
A COVID, valamint háború következtében fellépő inflációs környezetben, gazdasági recesszióban a legtöbb vállalat kétszer is meggondolja, hogy milyen beruházásokat hajtson végre. A fent felsorolt történések arra ösztönözték a döntéshozókat, hogy az energiahatékonysági projekteket kiemelten kell kezelni. A szándék tehát abszolút jelen volt az elmúlt időszak-
ban a szigetelésekkel elérhető energiahatékonysági projektek megvalósítására, és szerencsére ezen beruházások már önmagukban is kedvezően megtérülőnek számítanak. Ebben a beruházási környezetben is óriási segítséget nyújtanak a különböző forrásbevonási lehetőségek, kiemelten az EKR-ben elérhető támogatások, visszatérítések.
A különböző projektek elszámolásának számos módja, lehetősége van a végfelhasználók számára.
A végfelhasználók számára a legegyszerűbb eset, ha az energiahatékonysági projektet végrehajtó vállalat egy auditor szakcéggel, az „energiamegtakarítás első jogosultja”-ként szerződik az EKR tanúsítvány „megvételére”. Ebben az esetben nincs semmilyen auditori-, munka-, vagy sikerdíjunk, hanem a felek megállapodnak egy előre meghatározott fix díjban (HUF/GJ) a tanúsítványért, amit aztán az első jogosult auditál, adminisztrál, és reményei szerint egy kötelezett számára tovább ad. Tehát a beruházást végrehajtó cég bevételre tesz szert a beruházáshoz, költségek nélkül. Ez lenne az EKR rendszer valódi célja.
A másik jellemző mód ha a projekt EKR kvótáját a piacon maga a cég próbálja értékesíteni, a megvalósítás, valamint auditálás után. Ebben az esetben a végfelhasználónak kell szerződnie a kivitelezésen felül a projekt auditálására is, aminek a költségei szintén őt terhelik, azonban a kvóta értékesítéséből
befolyt bevétel teljes mértékben az övé. A piacon az elérhető forrásbevonás a projekt mérettől, éppen aktuális piaci viszonyoktól és még számos tényezőtől függ, jellemzően 5-10.000 Ft/GJ. Az Hitelesített
Energia Megtakarítás (HEM) értéke mellett érdemes figyelembe venni, hogy gőz-, és hőközlőolaj rendszereken nagyjából 5.000 Ft-ból takarítunk meg egy GJ energiát, fűtési rendszereken átlagosan 15.000 Ft/GJ ugyanez a mutatószám.
Ezek alapján elmondható, hogy a gőz-, és termoolaj rendszeri szigetelés projektek még az auditálás költségeit figyelembevéve is gyakorlatilag teljes mértékben megfinanszírozhatók EKR forrásból, ami nagyon megkönnyíti az ilyen beruházásokat.
Magyarországon még gyakori eset az, amikor az energiaszolgáltató az energiaszerződés értelmében bizonyos kötelezettséget átterhel a fogyasztóra, amelyet az energiaszerződés megkötése miatt majd teljesíteniük kell. A teljesítés a szolgáltatók alkalmazott gyakorlata szerint történhet vagy az energiahatékonysági projekt után járó megtakarítással (GJ-al) vagy pénzben, jellemzően a törvényi 50.000 Ft/GJ értéken. Ez az átterhelt kötelezettség éves szinten a fogyasztással arányos, a hazai piaci cégek fogyasz-
tásánál például a 2022-es év kapcsán jellemzően néhány száz és pár ezer GJ közötti érték. Az első 2 évben gyakorlatilag az összes ügyfelünknél sikerült legalább az éves kötelezettségének kiváltására elegendő szigetelési potenciált találni, de jellemzően inkább több évnek megfelelőt.
Ezekben az esetekben a projekt folyamán háromoldalú kommunikációra van szükség a végfelhasználó, az energiakereskedő és a projektet kivitelező cég között, annak érdekében, hogy a projekt sikeresen dokumentált, auditált és ezek alapján elszámolható legyen. Szerencsére az idő előrehaladtával a legnagyobb piaci szereplők szinte már mind túl vannak számos hasonló jellegű projekten, így egyre könnyebb lesz az elszámolás. Az energiakereskedők, mint törvényi kötelezettek pedig igyekeznek az EKR kritériumnak megfelelően az átterhelésen túl némi addicionális szerepet is vállalni a projektek megvalósulásában.
Az átterhelés amúgy nem jellemző az EnergyHub ügyfeleinél, hiszen segítik az energiabeszerzésüket is vagy tanácsadással vagy teljeskörűen. Ezzel a vagyoni értékű joggal az ügyfelek a korábbiak szerint maguk tudnak önállóan rendelkezni. Fontos felismerni ugyanis, hogy az EKR nem a fogyasztók kötelezettsége, hanem a kereskedőké. A kereskedőknek kötelezettséget, az ügyfeleinknek kedvezményt jelent.
Vegyes modell az első két lehetőség vegyítése, mely abban az esetben merül fel, amennyiben a végfelhasználónak kötelezettséget is terheltek át, azonban a projekt(ek) ennél több megtakarítási lehetőséget jelent(enek). Ilyenkor is érdemes az energiakereskedővel, vagy egy aggregátorral (jellemzően energetikai szakreferens, auditor cégek) aktív egyeztetést folytatni, hogy milyen finanszírozási modellt tud ajánlani a kötelezettség kiváltására, valamint a kötelezettségen felüli GJ-ok után. Ilyenkor a leggyakoribb megoldás a projekt részletekben történő elszámolása. Az egyik rész az átterhelt kötelezettség értékének megváltása, a másik az ezen felüli érték a piacon történő eladása. Ilyenkor természetesen az energiakereskedővel/aggregátorral közvetlenül is megegyezhet a „maradék” az átvételére a végfelhasználó.
Egyre több helyen merül fel azonban az a finanszírozási modell, amelyben az energiakereskedő finanszírozza a kivitelező részére a teljes projektet, a végfelhasználóval pedig megegyeznek a továbbfinanszírozás feltételeiről, amelyet jelentősen tud csökkenteni, vagy akár teljes mértékben kiváltani az EKR kvóta átruházása. Feltehetően a végfelhasználók számára ez a legegyszerűbb mód, így nem kell beruházási költségkeretet teremteniük, illetve a kivitelezésre, auditra, hitelesítésre, kereskedésre is szerződniük.
Ebben a pontban több iparágból származó, végfelhasználóknál végzett projektet mutatok be. Ezen vállalatoknál természetesen különbözőek a szerződött energiakereskedők, valamint energetikai szakreferens/auditor partnerek, egy dolog azonban közös. Az energia alapon is kedvező megtérülésű projekteket különböző konstrukciókban, de sikerült elszámolni mindegyik esetben. Így az ügyfeleknek több esetben nem kellett beruházniuk sem, vagy akár a beruházásnál magasabb értékű EKR támogatást kaptak vissza. Mindegyik esetben elmondható, hogy az EKR-ben elért pluszbevétel, vagy kiváltott költség magasabb, mint a beruházás értéke, így a projektek pusztán EKR oldalról azonnali beruházás megtérülést mutatnak. Ezen felül a végfelhasználóknál további megtakarított energiaköltség, valamint karbonlábnyom-csökkenés is jelentkezik
A növények számos olyan pozitív tulajdonsággal rendelkeznek, me lyek az épületenergetika terén hasznosíthatók. Amellett, hogy esztétikusak és nyugtató hatással vannak az embe rekre, napközben megkötik a szén-dioxidot és oxigént termelnek. Manapság a zöldfal az élvonalbeli design trendek közé sorolható, számos irodában, szállodában, étteremben, fürdőben, plázában megtalálható.
A zöldfal nem csupán kinézete miatt arat sikert, hanem a mögöttes gondolata is megfogja az embereket: ahol élőfalat telepítenek, ott érzékelhető a zöld gondolkodásmód, energia- és környezettudatosság. Amellett, hogy a növények mutatósak és növelik az emberek komfortérzetét, napközben szén-dioxidot és több szennyezőanyagot kötnek meg, javítják a levegő minőségét. Ezeket a tulajdonságaikat érdemes kihasználni beltéri helyiségekben. Jelentősebb menynyiségű növény nagyobb mértékben javítja a levegő minőségét, ám a belső helyiségek terét nem foglalhatják el. Így praktikussági okok miatt megfogalmazó-
dott a zöldfal gondolata. Az irányzat úttörője Patrick Blanc, francia botanikus és művész. Az első élőfalat az 1930-as években teremtette meg, és 1938-ban szabadalmaztatta.
A növénytartó ládák általában vékony műanyagból vagy fémből készülnek, amik hagyományos földdel, tőzegalapú szubsztrátummal, szerves rostos közeggel, habalapú közeggel, ásványi alapú szálas és ásványi alapú szemcsés közeggel, vagy hasonló porózus, laza szerkezetű anyagokkal vannak megtöltve, hogy minél könnyebbek legyenek. A föld, a tőzeges keverékek és az ásványi szálas anyagok a locsolás miatt hamar tömörödnek, így alkalmazásuk nem elterjedt.
A habalapú anyagokat a gyökerek tönkre teszik, így ennek sem hosszú az élettartalma. A gyökérzetnek az ásványi alapú szemcsés közeg biztosítja a legjobb életkörülményeket, mivel a szemcsék között páradús környezet alakul ki. Hátránya, hogy enyhén lúgos kémhatású, ezért ezt tápoldattal korrigálni kell.
A zöldfalak helyes mértékű és rendszerességű víz- és tápanyagellátása létfontosságú. Ez monitorozással és automatizálással biztosítható. A tápanyag-összetétel a növények sóra való érzékenységétől, az évszaktól, illetve a növények aktuális életszakaszától függ. A tápoldat helyes arányaira nagy gondot kell fordítani, hiszen egyből közvetlenül a növényzet gyökereire jut.
Az olyan falak, amelyek éves átlagban kevesebb, mint napi 3 órán át kapnak fényt, csak árnyéktűrő fajokkal ültethetőek be, ha a besugárzás 3 és 6 óra közé esik, félárnyékot igénylő növények telepíthetőek (ezek a legsikeresebben üzemeltethetőek), ha pedig 6 óra fölötti a napsütéses órák száma, fényigényes növények ültethetők.
A növények képesek kiszűrni a légzési zavarokat vagy allergiát okozó, káros vegyi anyagokat a levegőből, és egészséges páratartalmat tartanak, telepítésük hatására sokkal kellemesebb komfortot alakítunk ki a belső terekben. A zöldfal esztétikus, emberekre frissítően hat, élénkít és csökkenti a stresszt, a növények levelei tompítják a verődő hangokat, csökkentik a zajszintet. Az irritáló, rossz levegőt legtöbb esetben az alacsony oxigén- és páratartalom, illetve szenynyezőanyagok okozzák. B.C. Wolverton, a NASA egyik kutatója vizsgálta a növények károsanyag-megkötésre való alkalmasságát. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy azon kívül, hogy a növények szén-dioxidot kötnek meg, képesek megtisztítani a levegőt a mérgező vegyületektől, falfestékből, bútorokból, épületből, tisztítószerekből kiváló szennyező anyagoktól. A lebontásában elsősorban a növények gyökerei játszanak szerepet. A gyökerek többféle méreganyagot képesek eltávolítani, köztük a VOC-t (volatile organic compounds, lakkok, festékek illékony szerves vegyülete), triklóretilént, benzolt, formaldehidet,
szén-monoxidot, toluolt, xilolt. A méreganyagok kiszűrésében a leghatékonyabbnak a trópusi növények bizonyultak, mint például a szobai futóka (Scindapsus aureus), a nyíllevél (Syngonium podophyllum), anyósnyelv (Sanseveiria), sárkányfa (Dracaena). A növényekkel teli szobák 50-60%-kal kevesebb levegőben szálló penészt és baktériumot tartalmaznak, mint a növények nélküli szobák.
A növények épületenergetikai szempontból is jelentőséggel bírnak. Párologtatnak, ezzel hűtik környezetüket és megkötik a szén-dioxidot. Feltételezések szerint ezen tulajdonságaikat kihasználva energia takarítható meg, hiszen télen a párolgásuk miatt kisebb mértékben szükséges nedvesíteni a befújt levegőt, illetve elegendő lehet egy csökkentett frisslevegő térfogatáramot a belső térbe juttatni, mivel bent alacsonyabb a szén-dioxid koncentráció, ezáltal kevésbé szükséges a szellőztető rendszert működtetni.
Összeségében a növényeknek a legjelentősebb hatása az emberi komfortérzet növelése, illetve jelenlétük miatt frissebb a levegő.
Képek forrása: Freepik prémium
A műanyag olcsó, sokoldalú és ellenálló, ezért értékes alapanya gként szolgál számos területen. 2019-ben 460 millió tonna műanyag termelődött, ennek a legnagyobb része, közel 40%-a csomagolóanyag. A termelt műanyag kevesebb mint 9%-a került újrahasznosításra, és körülbelül 22 millió tonna ( 5%-a az összes felhasználásnak) szivárgott ki a szárazföldekre és vizekbe.
A csomagolóanyagok közel 50%-a egyszeri használatra szánt műanyag. Ilyen egyszer használatos termék a nejlonzacskó, aminek élettartama átlagosan 15 perc. Ezekből a termékekből 500 milliárd készül évente világszerte, ami azt jelenti, hogy közel 1 millió nejlonzacskót használnak el minden percben1,2. Ez a termelés évről évre növekszik, az elmúlt 10 évben több műanyag termék készült, mint az elmúlt évszázadban.
Mivel a műanyag lassan bomlik le, ezért mind a vizekben, mind a szárazföldön halmozódik. A folyókban körülbelül 109 millió tonna gyűlt össze 2019-re, innen 1,7 millió tonna műanyag áramlott az óceánokba. A felhalmozódó mennyiség egyes előrejelzések szerint 2060-ra több, mint háromszorosára nőhet, közel 493 millió tonnára3. A kiszivárgó műanyag hulladék
tisztítása ezért fontos feladat. Azonban ez egyre nehezebbé és költségesebbé válik, ugyanis a műanyag az évek során apró darabokra - úgynevezett mikroműanyagra - bomlik le.
A mikroműanyagok 5 mm-nél kisebb műanyag darabkák és még keletkezhetnek gumiabroncsok kopása és szintetikus textilszálak mosása során is. A környezetbe kerülő mikroműanyagok az élőlények szervezetébe is bejutnak. Az emberi szervezetbe közel 18 kg kerül belőle egy élettartam alatt. A műanyag felelős a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 3,4%-áért a teljes életciklusa során. Ezenfelül még gyorsíthatja a globális felmelegedést azáltal, hogy a sarkvidékeken is találtak mikroműanyagot, ami növeli az elnyelt fény mennyiségét, és csökkenti a hófelszín fényvisszaverő képességét3
A műanyag krízis hatására olyan anyagok fejlesztése, amelyek a műanyag lecserélése alkalmasak, egyre sürgetőbbek. Az egyik megoldást a tengeri hínár jelentheti, melynek poliszacharid tartalmából fóliák és védőbevonatok készíthetők. Ilyen poliszacharidok az alginsav és karragén, amelyek nagy mennyiségben megtalálhatóak a barna-, zöld- és vörösmoszatokban. A moszatot olcsón és egyszerűen lehet termeszteni, ugyanis nem igényel édesvizet és műtrágyát sem, és szinte minden tengerparton nő. Egy nap alatt 3 métert is nőhet, és havonta szokták begyűjteni. A globális felmelegedés problémájára is megoldást jelenthet, ugyanis megköti a szén-dioxidot, így csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását4
A moszatokból készült csomagolóanyagokat már használják ruha, folyadék, élelmiszer és egyéb termékek csomagolására. A folyadék csomagolások emberi fogyasztásra alkalmasak.
Összefoglalásképp az eddig elért eredményeket ismertetem, amelyeket az egyik, moszatokból készült csomagolóanyagokkal foglalkozó cég 2022-es jelentésében olvashatjuk6. 2022-ben 2,83 millió egyszeri használatra szánt műanyagtól mentették meg a környezetet, ez körülbelül 4,4 tonna műanyagnak felel meg. 2021-hez képest ez 4,5-szeres növekedés, és hasonló tendenciára számítanak a következő években is. Az eladott termékeikkel 19 tonna szén-dioxid ekvivalenssel csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása. Az Egysült Királyságban már 519 étterem használja a moszatból készült bevonattal ellátott dobozaikat étel csomagolására, illetve 2019-ben a londoni maratonon ehető, moszatból készült folyadékcsomagokat adtak a résztvevőknek.
Források:
1 https://ourworldindata.org/plastic-pollution
2 https://plasticoceans.org/the-facts/
3 https://www.oecd.org/environment/plastics/increasedplastic-leakage-and-greenhouse-gas-emissions.
htm#:~:text=Throughout%20their%20lifecycle%2C%20 plastics%20have,to%20global%20greenhouse%20gas %20emissions
A moszatok poliszacharidjaiból készült termékek megfelelő mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek ahhoz, hogy csomagolóanyagként használják fel őket. Az aktív csomagolás is lehetséges ezekkel a termékekkel, ugyanis a hínárok természetes antioxidáns tartalma növeli az élelmiszerek fogyaszthatósági idejét és a tápértékét. Néhány hínárféle rendelkezik antimikrobiális tulajdonságokkal, azaz képesek elpusztítani a baktériumokat, gombákat és vírusokat5
A csomagolások gyártása során csak a moszatokat használják fel alapanyagként, amik biológiailag lebomlóak, és vannak közöttük emberi fogyasztásra alkalmasak is. A moszatokból készült csomagolóanyagok 4-6 hét alatt képesek lebomlani, míg a műanyagok lebomlásához több száz év szükséges4
4 https://biofriendlyplanet.com/green-innovation/isseaweed-the-future-of-packaging/
GoGreen Icons sorozatunk keretében a jövőben is szeretnénk lehetőséget biztosítani a különböző erőműtípusok megismerésére. Látogatást szervezünk szél-és vízerőművek mellett biogáz- és szalmatüzelésű erőművekbe, az ország első önálló akkumulátoros energiatárolójának megtekintésére, illetve egyéb kisebb napelemes rendszerek megtekintésére is lehetőséget kínálunk.
Az események ingyenesen látogathatók, de a létszámkorlát miatt regisztrációhoz kötöttek. Regisztrálni a gogreen@energyhub.hu e-mail címen folyamatosan lehet a megtekinteni kívánt erőműtípus megjelölésével! A jelentkezőket a részletekkel kapcsolatban e-mailen értesítjük.
Tartsanak velünk!
Ezek a vízinövények a tengeri ökoszisztéma fontos részét alkotják, mindemellett rengeteg értékes tápanyaggal rendelkeznek. A Tel-Avivi Egyetem tanulmánya alapján a növényeket szélsőséges körülményeknek kitéve (például magas sótartalom, tápanyaghiány) változtatható a bioanyagok koncentrációja a növényekben, tervek szerint rákellenes, gyulladáscsökkentő tulajdonságai is „kifejleszthetők”. Egy ehető tengeri algában található anyag megakadályozza, hogy a koronavírus megfertőzze a sejteket, így a járvány elleni küzdelem egy fontos elemévé is válhat.
forrás: https://index.hu/tudomany/2023/05/19/ moszat-egeszseg-orvoslas-gyogyszer-iparkozmetika-elelmiszer-koronavirus/
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) előrejelzése alapján átlépjük – mégha csak átmenetileg isa párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 °C-os határt, az elkövetkező 5 év lehet a Föld legmelegebb időszaka. A WMO szerint ez súlyos hatással lehet az emberi egészségre, élelmiszerbiztonságra, vízgazdálkodásra és környezetre. Az átlaghőmérséklet az El Nino jelenség miatt még akár magasabb is lehet.
forrás: https://index.hu/kulfold/2023/05/17/wmoklima-klimavaltozas-elorejelzes-el-nino/
Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgált csaknem 2.000 nagy tavat műholdas mérések, éghajlati és hidrológiai modellek segítségével. 1992 és 2020 között a tavak több, mint felének jelentősen csökkent a vízszintje az évhajlatváltozás, valamint a mezőgazdaság, vízenergia és emberi túlfogyasztás miatt. A világ néhány legfontosabb édesvízforrása évente mintegy 22 gigatonnányi vizet veszített. Éghajlatkutatók szerint közel 2 milliárd ember szenvedhet vízhiánytól a tavak eltűnésével. Az emberi túlhasználat miatt olyan tavak száradnak ki, mint az Aral-tó vagy a Holt-tenger.
forrás: https://index.hu/techtud/2023/05/19/ kiszaradas-to-tavak-zsugorodas-vizszinteghajlatvaltozas-hasznalat/
A hatalmas felhőkarcolók tömege alatt a város 1-2 millimétert süllyed évente, számította ki Tom Parsons, a Rhode Island-i Egyetem geofizikusa kollégáival, figyelembe véve az épületek kumulatív tömegét és a gravitációs vonzást. A süllyedés problémáját a megnövekedett urbanizáció, a talajvíz elvezetése és szivattyúzása is növeli. Egy 2022-es tanulmány megállapította, hogy a süllyedés nagyobb gond a tengerparti városoknak, mint a tengerszint emelkedése. New York a harmadik helyet foglalja el a jövőbeli árvizek veszélyeztetettségi rangsorában.
forrás: https://index.hu/tudomany/2023/05/19/ new-york-sullyed-felhokarcolo-manhattantengerszint-emelkedes/
