ENERGIA ÉS GAZDASÁG
Hazai erőművek termelési stratégiái – 2. rész : Atomerőművek
Energiaválság Európában - 4. rész
A hazai üzemanyagpiac a hatósági árak után
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
Energiahatékonyság és optimális levegőfelhasználás új generációs membránszivattyúk alkalmazásával
ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM
Használt mobilokkal az ökoszisztéma védelméért
Biokompozittal a környezetért
IMPRESSZUM
GoGreen kiadó: EnergyHub Kft.
Ügyvezető igazgató: Tóth Zoltán Szabó Ádám
Kapcsolat: 1118 Budapest, Rétköz utca 5.
Szerkesztő: Green Edge reklámügynökség
Közreműködők: Marinkov Örs
Kelner Máté
Bujdos Eszter holtankoljak.hu
Hugyecz Balázs
Varga Nóra
Kovács-Sós Kitti
Biró Barbara
Gazsó Ditta
Lajtos Edina
Tóth Zoltán
Rácz Attila Zoltán
EnergyHub Kft.
Fénykörközösség
Nonprofit Kft.
Energymarket24 Kft.
Get Data Informatikai Kft.
Van olyan téma, amiről szívesen olvasna?
Írja meg nekünk a gogreen@energyhub.hu e-mail címre!
ENERGIA ÉS GAZDASÁG
3 HAZAI ERŐMŰVEK TERMELÉSI STRATÉGIÁI –2. RÉSZ : ATOMERŐMŰVEK
5 ENERGIAVÁLSÁG EURÓPÁBAN - 4. RÉSZ
8 A HAZAI ÜZEMANYAGPIAC A HATÓSÁGI ÁRAK UTÁN
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
10
ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS OPTIMÁLIS LEVEGŐFELHASZNÁLÁS ÚJ GENERÁCIÓS MEMBRÁNSZIVATTYÚK ALKALMAZÁSÁVAL
ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM
13
HASZNÁLT MOBILOKKAL AZ ÖKOSZISZTÉMA VÉDELMÉÉRT
16
BIOKOMPOZITTAL A KÖRNYEZETÉRT
Borítókép: Unsplash (Alev Takil)
Amikor hazai áramtermelésről beszélünk, az atomenergia számos okból kifolyólag megkerülhetetlen. Az országban kifejezetten energiatermelési célból egyetlen nukleáris nagyerőmű épült és üzemel jelenleg is, ennek helyszíne Paks. Oktatási, valamint kutatási célból megtalálunk további üzemképes nukleáris létesítményeket, termelési engedéllyel azonban csak a Paksi Atomerőmű rendelkezik. Az erőművet az MVM Csoport egyik leányvállalata, a Paksi Atomerőmű Zrt. üzemelteti, így az MVM Zrt. mérlegkörébe tartozik.
AzMVM Csoport a hazai energetikai értéklánc egyik legmeghatározóbb szereplője. A korábban már feltüntetett villamosenergia-piaci „szerepek” közül a társaság számos területen képviselteti magát, köszönhetően nagyszámú leányvállalatának. Így megjelenik a rendszerirányításban, az elosztásban, a termelésben és a kereskedelemben is. A jelenleg működő, két legnagyobb hazai erőműnek, a Mátrai Erőműnek és a Paksi Atomerőműnek tulajdonosa. A társaság a hazai közműszektor átalakulásával néhány éve elosztói engedélyessé is előlépett, továbbá egyetemes szolgáltatóként is tevékenykedik a piacon.
Magyarországon az egyetemes szolgáltatás keretében vételezők számára a villamos energia ára hatóságilag korlátozott. Ez jóformán a lakosságot jelenti kisebb kiegészítésekkel. Az egyre dráguló energiaárak kapcsán kérdéses volt, hogy az ársapka fenntartható-e hosszú távon. A befagyasztott rezsiárak felszabadítása kapcsán az egyik leggyakrabban
elhangzó kritika az volt, hogy a lakossági áramfelhasználást tulajdonképp a paksi blokkok gazdaságos működése egyedül is képes fedezni. Márpedig a kialakult energiakrízis az atomerőmű működését kevésbé befolyásolta. Vizsgáljuk meg az állítás mögötti mennyiségi összefüggéseket!
Az atomerőművel kapcsolatban már elhangzott, hogy alaperőműként funkcionál, vagyis az év 8.760 órájának túlnyomó többségében (kivéve üzemzavar, TMK, illetve extrém alacsony fogyasztási igények esetén) leadja a nettó beépített teljesítőképességét a hálózatra. A 8 paksi gépegység beépített teljesítménye egyenként 245 MW körül mozog. Zsinórtermelést feltételezve ez naponta nagyjából 46.800 MWh, egy hónapban pedig hozzávetőlegesen 1,4 TWh energiamennyiséget jelent. Az éves mennyiséget 0,9-es szorzóval (az elmúlt évek adataiból kiolvasva az atomerőmű kihasználtsága 90% körül mozgott) korrigálva mintegy 15 TWh előállított villamos energiához jutunk. 2021-ben hazánk bruttó
villamosenergia-felhasználása 48,8 TWh volt. Természetesen az importtal csökkentett, a hazai erőművek által előállított villamos energia kevesebb, ez 36 TWh-ra tehető a 2021-es adatok szerint. Előbbiekből kiolvasva az ország egyetlen atomerőműve a hazai termelés közel felét, a teljes felhasználás mintegy harmadát szolgáltatja. A lakossági áramfelhasználás (egyetemes szolgáltatás keretében vételezett energia) a MAVIR adatai szerint éppen a nettó fogyasztás harmadát teszi ki (2021: 13,2 TWh, 30,10%)1. Számszakilag valóban a Paksi Atomerőmű könnyedén képes a lakosság áramfelhasználását biztosítani.
Ahogyan azonban már említésre került, minden erőművet üzemeltető társaság a profit maximalizálására törekszik, amit a „nyomott” árak nem tesznek lehetővé, vagy legalábbis jelentősen megnehezítenek. A Paksi Atomerőmű, valamint az MVM mérlegkörébe tartozó további termelői entitások által megtermelt energiára a kereslet a szervezett villamosenergia-piacon, vagyis a tőzsdén is előállhat. Kereskedési időtáv szerint ez történhet hosszú (derivatív tőzsde) és rövid távon (SPOT piac) is. A tőzsdei értékesítés kapcsán azonban szintén felmerült egy bírálat a 2022-es energiaválság (és az atomerőművek) kapcsán. A jogosnak tűnő felvetés az volt, hogy azon erőművek, melyeknek változó költségét nem befolyásolta jelentősen a krízis, miért értékesíthetik az áramot a korábban megszokott ár sokszorosáért. Arról, hogy az Atomerőmű ~12 Ft/kWh áron termeli a villanyt, sok helyen lehetett olvasni. Annak ellenére, hogy a hazai termelés mintegy felét a paksi blokkok ezen a rendkívül kedvező egységköltségen termelik, a piaci árak 2021 végétől 2022-ben hazánkban is jelentősen megemelkedtek.
Ez azonban nem annak az eredménye, hogy minden erőmű működési költsége megnőtt volna, és ezt megpróbálták volna áremeléssel kompenzálni. Az EU belső energiapiacán az árképzésben a merit order elve a mérvadó. Ez röviden azt jelenti, hogy a modell a villamosenergia-árak alakulását az erőművek határköltségétől teszi függővé, létrehozva ezáltal az erőművek között egy sorrendet a tüzelőanyag árak alapján. A nap- és szélerőművek tehát biztosan a sor elejére kerülnek, vagyis, ha termelni tudnak, mert az időjárás nekik kedvez, akkor az általuk megtermelt áram elkel. A megújulók után az
atomerőművek, majd a szén-, továbbá a gáztüzelésű erőművek következhetnek. A modell alapján kialakuló órás áramár (DAM)2 attól függ, hogy az adott órára vonatkozó keresleti és kínálati görbe hol metszi el egymást, így az egyes termelők nem akkora árat kapnak a termékükért, amilyen áron ajánlatot tettek annak értékesítésére, hanem a kínálati és keresleti görbe metszéspontjában kialakuló áron adhatja el minden termelő a villanyt. Az az erőmű, illetve villamosenergia-termelési mód lesz az ármeghatározó, amelynél jellemzően ez a metszéspont kialakul. Ezek az erőművek napjainkban egyértelműen a földgáztüzelésű erőművek, melyekkel a következő részben foglalkozunk részletesebben.
2022 végén egyes napokon a rendszerterhelés a vártnál is alacsonyabban alakult az elmaradó igények következtében. A csekély mértékű keresletet a HUPX-en kialakult másnapi órás, 0-hoz konvergáló átlagárak is reprezentálták. Ez az Atomerőművet is érintette, hiszen a többek között paksi gépek által is (tervezetten) előállított energiára nem talált vevőt az MVM a másnapi piacon. A DA6 folyamatok zárultával így jelentős többlet keletkezett a mérlegkörben, szükség volt az atomerőmű visszaterhelésére is. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a tartalékpiaci lekötéseit ez nem sérti. Az Atomerőmű ugyanis a rendszerszintű szolgáltatások piacán is meghatározó szereplő. Bár aFRR szolgáltatást nem, mFRR tartalékot rendre kínálnak. A paksi blokkok továbbá FCR szolgáltatást is nyújtanak, mely a korábbi primer tartalék, igénybevétel esetén primer szabályozás terminológiájának feleltethető meg.
1forrás: MEKH, MAVIR (2022): A magyar villamosenergiarendszer 2021. évi adatai
2DAM: Day-Ahead Market, másnapi piac; szervezett magyar villamosenergia-piac (DAM és ID): HUPX
3forrás: https://aszodiattila.blog.hu/
4FRR: Frequency Restoration Reserve – a korábbi szekunder (aFRR) és tercier (mFRR) tartalékok megfelelője
5FCR: Frequency Containment Reserve: a korábbi primer tartalékok (és így szabályozás) megfelelője
6DA: Day-Ahead Kép forrása: Freepik prémium
Az orosz gázszállítás csökkenése már az évtized végétől megfigyelhető tendencia Európában. Több európai ország felismerte az energiaforrás diverzifikálásának fontosságát és aktívan csökkentette az orosz gázimportot. A fő kiváltó oka azonban az orosz-ukrán háború 2022-es kirobbanása, és az ennek következményeként fellépő ellátási megszakítások. Noha az EU továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok behozatalára szorul, folyamatosan bővíti gázbeszállítói körét. Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója és az energia fegyverként való felhasználása miatt az ellátás diverzifikálása a korábbiaknál is nagyobb prioritást jelent az EU-ban.
Európa számára kulcsfontosságú az elérhető árú és megfelelő mennyiségben érkező földgáz. A gázfelhasználás fő területei a villamosenergia-termelés, a háztartások fűtése és az ipari folyamatok. Az uniós háztartások több mint 30%-a gázzal fűti otthonát. Az orosz gáz feladása hatalmas kihívás elé állítja az Európai Uniót és tagállamait, ugyanakkor lehetőséget teremt az alternatív energiaforrások fejlesztésére és az energiafüggőség csökkentésére. Rövid távon szélsőséges ármozgások jöhetnek az európai gáztőzsdé-
ken az időjárási körülmények alakulásától függően és a politikai döntéshozók intézkedései nyomán. Ebben a cikkben megvizsgáljuk az orosz gáz feladásának hatásait Európára, illetve hazánkra gyakorolt következményeket és a diverzifikáció előnyeit.
Az orosz gázszállítások csökkenése számos előnnyel járhat az európai energiapiac számára. Az elsődleges előny az energiaellátás biztonságának javulása. Amikor egy egész kontinens túlzottan függ egyetlen energiaforrástól és egyetlen partnertől, bármilyen
zavar vagy megszakítás a szállításban jelentős hatással lehet az energiabiztonságára. Az orosz gázfüggés csökkentése lehetőséget teremt arra, hogy Európa diverzifikálja energiaszerkezetét, és több forrásból importáljon gázt, legyen az az Egyesült Államok, a Közel-Kelet, vagy éppen Nigéria. A vezetékes gázellátásban pedig Norvégia lett az Európai Unió legjelentősebb partnere. Ez csökkentheti az energiafüggőséget, és stabilabbá teheti az ellátást. További előny a tárgyalási pozíció javulása az orosz féllel szemben, ami jelenleg leginkább a cseppfolyósított földgáz szállításokra korlátozódik. Az elmúlt évtizedben Európa erősen függött az orosz gáztól, az orosz fél nagyobb befolyással rendelkezett az árak és a szerződéses feltételek tekintetében. Az orosz gázszállítás csökkenése lehetőséget teremt arra, hogy az európai országok erősebb tárgyalási pozícióba kerüljenek, mivel több alternatív energiaforrás közül választhatnak, és versenyképes ajánlatokat tehetnek az ellátóknak.
Magyarország hosszú ideje jelentős mértékben függ az orosz gázimporttól, és az ország energiaellátása nagyrészt az orosz gázra támaszkodik. Ennek oka részben a földrajzi adottságokban rejlik, hiszen Magyarország szárazföldi államként nehezen férhet hozzá alternatív lehetőségekhez, mint például a folyékony földgáz (LNG) terminálok. Az egyoldalú energiaimport jelentős tárgyalási hátrányokkal járhat, hiszen az orosz fél befolyásolhatja az árakat és a szerződéses feltételeket. Emellett az orosz-ukrán háború és az ellátási megszakítások, a karbantartások hosszának megnövekedése rávilágított arra, hogy az orosz gázszállítás nem mindig megbízható és biztonságos. Magyarország ennek ellenére továbbra is ragaszkodik az orosz gázimporthoz, és nem szándékozik jelentősen csökkenteni az importmennyiséget. Ennek hátterében a kormány állítása szerint az olcsó ár és az ellátásbiztonság fontossága áll. A magyar kormány előszeretettel hangoztatja, hogy az orosz gázvásárlás nem politikai kérdés, hanem egyfajta kényszer. Az adatok viszont azt bizonyítják, hogy a 2021-ben hasonló helyzetben lévő országok közül az Európai Unióban szinte mindenki más jórészt le tudta váltani az orosz szállítót, egyedül Magyarország tart ki az orosz gáz mellett.
A diverzifikáció hosszú távon előnyösebb lehet a magyar energiapiac számára is. Az országnak meg kell találnia a megfelelő egyensúlyt az energiaellátás biztonsága és az árak versenyképessége között. Az alternatív energiaforrások, például a megújuló energiák (napenergia, szélenergia stb.) fejlesztése és a gázimport forrásainak diverzifikálása hozzájárulhat a magyar energiapiac stabilitásához és versenyképességéhez. Az EU által támogatott projektek, mint például a délkelet-európai földgázinfrastruktúra (BRUA) fejlesztése, lehetővé teszi, hogy Magyarország hozzáférjen alternatív energiaforrásokhoz és diverzifikálja az ellátást. Rövidtávon ugyanakkor jelentős problémák is felmerülhetnek: ha a gázárak újra az egekbe szöknek, annak következményeit a jelentős és minden bizonnyal növekvő energia importra szoruló magyar gazdaság is meg fogja érezni, minden más tényező változatlansága esetén tovább
A magyar helyzet és kihívások
romolhat a cserearány és a versenyképességünk, nyomás nehezedhet a külgazdasági mérlegre és a forintra, ráadásul mindez pont akkor, amikor a költségvetés helyzete ingatag.
Az Európai Unióban a legtöbb ország elkötelezett a diverzifikáció mellett és ezek az intézkedések hoszszú távon előnyösek lehetnek. Az alternatív energiaforrások, mint például a napenergia, a szélenergia és a hidrogén, mint energiahordozó fejlesztése lehetővé teszi az energiatermelés sokoldalúságát és az energiafüggőség csökkentését. A fokozatosan kiépülő megújuló energiaforrásokra támaszkodó áramtermelő kapacitások egy erőteljesebb globális gázkereslet-bővülés árfelhajtó hatását is képesek lehetnek ellensúlyozni. Az LNG import növelése és a gázvezetékek diverzifikálása révén Európa rugalmasabbá vált és kevésbé függ az orosz gáztól. Ezenkívül a környezetvédelmi célkitűzéseknek való megfelelés érdekében az Európai Unió elősegíti az energiatakarékosságot és az energiahatékonyságot, ami tovább csökkentheti az energiaimport szükségességét. 4-5
éves távlatban már jelentősen nőni fog a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kínálata és számos energiamegtakarítási kezdeményezés valósulhat meg. Ezek eredményeképpen felgyorsulhat az orosz energiahordozóktól való függetlenedés folyamata és az európai gázárak visszatérhetnek a Covid-19 pandémia előtt megszokott szintekre.
Az orosz gáz feladása tehát jelentős kihívásokat jelent Európának, de egyben lehetőséget is teremt az energiaellátás reformjára. Az EU és a tagállamok számára létfontosságú, hogy továbbra is aktívan fejlesszék az alternatív energiaforrásokat és diverzifikálják az energiabeszállításokat. Ezáltal javíthatják az ellátásbiztonságot, csökkenthetik a függőséget és kiegyensúlyozottabb energiapolitikát valósíthatnak meg. Európa arra törekszik, hogy megtalálja az egyensúlyt az orosz gáz feladása okozta kihívások és a diverzifikáció által nyújtott lehetőségek között, hogy biztosítsa az energiaellátás stabilitását és a fenntartható jövőt.
Képek forrása: Freepik prémium
A Covid járványt követő hatósági üzemanyagárak bevezetése, valamint 13 hónapig tartó érvényessége fenekestől felforgatta a hazai üzemanyag szakmát. Új kihívások, új eladási technikák és gyakorlatok, folyton változó körülmények és jogszabályi környezet jellemezte a piacot, amit a 480 Ft-os ársapka kivezetés nem oldott meg egycsapásra. A 2023-as év egy igazi megmérettetés a benzinkút tulajdonosok és üzemeltetők számára.
6 hónap telt el az ársapka kivezetése óta, de a benzinkút tulajdonosok továbbra is keresik a válaszokat arra, hogy hova tűnt a forgalom. Már 2023 első negyedéves adataiból is kiderült, hogy jelentős a forgalomcsökkenés. A Magyar Ásványolaj Szövetség adatai alapján az év első három hónapjában a benzin eladás több, mint 10%-kal csökkent, míg gázolajból több, mint 22%-kal kevesebb fogyott a kutakon. Ez öszszességében több, mint 18%-kal alacsonyabb eladást mutat a 2022-es év azonos időszakához képest.
Ezt némileg magyarázza a jelentős árkülönbség az összehasonlított időszakban, hiszen tavaly 480 Ft-ért tankoltunk télen, míg idén januárban a gázolajért akár 700 Ft-ot is kellett fizetnünk. A literenkénti 150-200 Ftos eltérés részben magyarázatot ad a kérdésre.
Benzinkutak visszajelzései alapján azt is tudjuk, hogy a mezőgazdasági szektor jelentős készletekkel rendelkezik még most is a tavaly 480 Ft-ért megvásárolt gázolajból. Vannak olyanok, akik azt mondták, hogy még az őszi szezont is kihúzzák az olcsóbban vett üzemanyaggal. Nyilván ez is egy komoly forgalomcsökkentő tényező.
Érződik továbbá a gazdaság lassulása is, a beruházások hiánya, az építőipar visszaesése, ami szintén kevesebb gázolaj forgalmat eredményez. A nyár beköszöntével a turizmus némileg tud lendíteni az üzemanyag forgalmon, de ez várhatóan a benzin iránti keresletben jelentkezhet.
különadó, extrapofit adó) is növeli a kiadási oldalt, nem beszélve az energia megtakarítási kötelezettségről, ami egy újabb fizetni való az üzemanyagot végfelhasználóknak értékesítők részére.
A megfelelő árazás mellett a töltőállomások igyekeznek a költségeiket racionalizálni, melyet sok esetben tankolóautomata telepítéssel oldanak meg, ezáltal csökkentve a nyitvatartást, rezsi költségeket, dolgozói létszámot. Lehetőségeikhez mérten egyéb szolgáltatásokkal próbálnak vevőket szerezni, például autómosó, lottózó, vendéglátóegység kialakítása.
Képek forrása: Freepik prémium
Bujdos Eszter, holtankoljak.hu
A hatósági árak 13 hónapig voltak érvényben, ami elegendő idő ahhoz, hogy a vásárlói szokások jelentősen megváltozzanak. Ebben az időszakban az emberek már nem ár szerint kerestek kutakat, hanem ott tankoltak, ahol éppen kellett. Ez a megszokás mostanra némileg változott azóta, hogy a kutakon újra árkülönbségeket tapasztalunk. Az árazásban újra jellemző, hogy az autópályák mellett körülbelül 40 Ft-tal drágább az üzemanyag, mint a településeken, viszont adott településen belül elmondható, hogy 15 Ft-nál nagyobb ár eltérés nincs. A magán töltőállomásoknak egyetlen rövid távon is hatékony fegyvere a színes hálózatokkal szemben az alacsonyabb ár. Az ársapka rendszerének, kimondhatjuk, hogy a magán kutak a legnagyobb vesztesei. Az ellátási problémák, a drasztikus korlátozások miatt a tankolók teljesen elszoktak ezektől a kutaktól, így a visszacsábításukra az alacsonyabb ár szinte az egyetlen esély. Persze ezt észszerű keretek között kell tenni, mert az elmúlt egy évben egyéb körülmények is változtak, például a rezsiköltségek jelentősen emelkedtek. A villany- és gázszámlák esetében akár 4-6-szor magasabb díjakról is beszámolnak a kutak, melyet csak az üzemanyagon lévő árrésből tudnak kigazdálkodni. Emellett a bérek emelkedése és az új adónemek bevezetése (ágazati
A levegővel működtetett kettős membrán szivattyúk az innovatív technológiák révén növelik az energiahatékonyságot és csökkentik a karbantartási költségeket. Az energiaköltségek, valamint az energiatakarékosságra irányuló kormányzati és vállalati célok növekvő tudatosításával az AODD szivattyúk, szivattyúzási hatékonysága vitatéma és kihívást jelent az AODD szivattyúk felhasználói számára.
Az ipari műveletek sikere világszerte számos különböző módon mérhető, például termelékenységre (OEE), termék minőségre, biztonságra vonatkozó mutatószámok vagy akár a vevői elégedettségre vonatkozó adatok csak, hogy néhányat említsünk. Ugyanakkor elmondható, hogy a legtöbb esetben ezen mutatók 3 fő kategóriába csoportosíthatók:
1. Működési költségek mérése (vagy mutatószámai)
2. Ügyfélmegtartás/-elégedettség
3. Munkavállalókhoz kapcsolódó mutatószámok
A működési költségek alacsonyan tartása azonban nagyobb kihívást jelent, főleg azon berendezések és alkatrészek esetében, melyek általában kisebb méretű, nehezen hozzáférhető mozgó alkatrészek, így
nem olyan könnyű észre venni az esetlegesen nem energiahatékony folyamatokat. Az ipari szektorban, legyen szó akár a vegyi feldolgozásról, élelmiszeriparról, olaj- és gáziparról, gyógyszeriparról vagy bányászatról, az egyik legjelentősebb működési költséget a különféle gyártási és szállítási folyamatokhoz kapcsolódóan a szivattyúk vásárlása, azok üzemeltetése és karbantartása teszi ki.
Az üzemeltetési költségek egyik rejtett összetevője a szivattyúzás által felhasznált villamos energia, amely a Hidraulikus Intézet tanulmánya szerint a világ villamosenergia-igényének közel 20%-ára tehető. A jelenlegi energiapiaci helyzetet is figyelembe véve, a szivattyú teljes életciklusára vonatkozó villamosenergia-fogyasztás a költségek közel 90%-át teszik ki.
A tanulmányban készültek arra vonatkozó számítások és becslések is, hogy a felhasznált energia 30-50%-a megtakarítható lenne a szivattyú rendszerek és vezérlések modernizálása révén.
Mivel a szivattyúrendszerek szinte minden ipari területen jelen vannak és működésük szempontjából kulcsfontosságúak a termelési folyamatokban, ennek megfelelően megérettek a fejlesztésekre is. A cél csökkenteni az energiafogyasztást, ami alacsonyabb működési költséget eredményez és melynek révén a vállalatok szén lábnyoma is csökkenthető. Ez a cikk bemutatja, hogyan működnek a levegő működtetésű (AODD) membránszivattyúk, emellett bemutatunk egy új fejlesztést, ami számos jelentős előnnyel jár mind az üzemeltetők, mind pedig a környezetünk számára.
Az ipari gyártók, függetlenül az alkalmazott technológiától, a folyadék szállítási műveleteknél két fő kihívással álltak szemben: hatékonyság növelése és az üzemeltetési költségek csökkentése. Az AODD szivattyúk esetében a villamosenergia-költségek nehezen számszerűsíthetők. Ennek az az oka, hogy a szivattyúk sűrítettlevegő-ellátást igényelnek, ugyanakkor általában a különböző ipari technológiák egyéb berendezései is sűrített levegővel működtethetők, így nehéz (vagy egzaktul nem is lehet) az energia menynyiségét kalkulálni. Több mint hat évtizeddel ezelőtti feltalálása után, az AODD szivattyú technológia azonnali szenzációvá vált az iparban.
A térfogatkiszorítás elvén működő kettős membrános (AODD) szivattyúk jól használhatóak a szilárd, koptató anyagok és a nyírásra érzékeny folyadékok (festékek és bevonatok) szállítására, valamint képesek lágy anyagokat szivattyúzni a termék károsítása nélkül. Azért is népszerűek, mert könnyűek, hordozhatóak és pneumatikus erejüknek köszönhetően könnyen használhatóak.
Működés:
A kettős membrán szivattyú egy olyan térfogat-kiszorításos szivattyú, ahol két rugalmas membrán odavissza mozog, így létrehozva egy ideiglenes kamrát, amely egyszerre szívja be és taszítja ki a folyadékot
a szivattyún keresztül. Az egyes kamrák membránjai egyetlen tengelyhez kapcsolódnak, így a membránok szinkronizáltan tudnak mozogni. Egy levegőszelep a nagynyomású levegőt az egyik membrán hátoldalára irányítja, ami szívási ütemet indít a szomszédos membránon. Ekkor vákuum keletkezik, és a légköri nyomás hatására a folyadék az egyik membránról a másikig áramlik a bemeneti golyós szelepen keresztül.
Amikor az egyik membrán eléri az ürítési ütem határát, a levegőszelep visszairányítja a nagynyomású levegőt a szomszédos membrán hátoldalára. A membrán belsejében fellépő hidraulikus erők a bemeneti golyót az ülékére szorítják, a nyomóoldali golyót pedig felemelik az ülékéről. Ekkor a folyadék átfolyhat a szivatytyú kimenetén. Ugyanez a folyamat zajlik le az ellentétes oldali kamrában, így a teljes ciklus végbemegy. A szivattyú mindaddig zavartalanul működik, amíg a levegőellátás meg nem szakad, vagy amíg a kilépő nyomás a bemeneti nyomás szintjére nem nő.
A hagyományos légelosztási rendszerrel (ADS) épített szivattyúk esetében (AODD szivattyú motorja), minden ütem befejezésekor a szelep váltásáig a sűrített levegő nyomása nem csökken jelentősen, ugyanakkor folyadékszállítás nem történik. Általában ezt a folyamatot "túltöltésként" szokták nevezni, mely a sűrített levegő pazarlásával jár minden löket végén, amikor a membrán már a lehető legmesszebb van, de a levegő még mindig kitölti a kamrát, mielőtt átváltana a másik oldalra. Ez a túltöltés feszültséget okoz a membránban, csökkenti a membrán élettartamát, és levegőt veszítünk, miközben nincs hasznos munka, vagyis a szivattyú nem szállít. Gondoljunk bele, hogy mi történik mikor az autóban a gázpedált nyomjuk, miközben áthajtottunk egy jégfolton; a kerekek forognak, de a jármű nem mozdul előre, ami végső soron gáz- illetve energiapazarlás. Felismerve a problémát, a mérnökök olyan megoldás kifejlesztésén dolgoztak, amely képes csökkenteni a levegőfogyasztás mértékét és minimalizálni a levegő mennyiségét, miközben növeli a termék hozamát a szivattyúzás során. Ha megvalósulna az ilyen típusú ADS rendszer, az pozitív hatással lenne a szivattyú működésére és a jobb szállítási ráta révén csökkenthető lenne a sűrített levegő fogyasztása. Az évek során volt néhány figyelemre
méltó ADS rendszerhez kötődő fejlesztés, ugyanakkor az alapvető probléma továbbra is megfigyelhető volt minden egyes ciklus végén. Ezért valódi változásra volt szükség ezen a téren, hogy csökkenteni lehessen az AODD szivattyúk levegőfogyasztását.
Erre az új iparági kihívásra a megoldást egy megfelelő levegőelosztó-rendszer jelentheti. Az ADStechnológia fejlesztése terén számos előremutató, új AODD szivattyúzási folyamatbeli megközelítéssel találkozhatunk a piacon.
A nem hatékony levegőfelhasználás leküzdésére megoldást jelenthet a légkamrába bejutó levegő korlátozása, különösen akkor, ha ezzel a korlátozással csak anynyi levegő kerül be minden szivattyúlöket-ütem vége előtt, amennyivel a szivattyúzási folyamat fenntartható. Ez egy innovatív levegő vezérlőorsó beépítésével érhető el, amely automatikusan méri a levegőt a túltöltés elkerülése érdekében, a szállított térfogatáram arányának csökkenése nélkül. Az eredmény, csökkentett levegő fogyasztás mellett maximális működési hatékonyság. Egy innovatív levegőosztó-rendszer alkalmazásával 30-60%-kal csökkenhet a levegőfogyasztást a hagyományos ADS-technológiákhoz képest. Fontos hozzátenni, hogy a tényleges megtakarítás kiszámításához a pontos éves üzemóra számok mellett, a valós működési munkapontok ismerete is szükséges. Ehhez szükséges mérni az egyes szivattyúk valós munkapontját és felvett villamos teljesítményét. Mivel az ipari létesítmények esetében az egyik legdrágább „energiahordozó” a sűrített levegő, azonban a tapasztalatok alapján a vállalatok eddig kevés figyelmet fordítottak a sűrített levegőt felhasználó berendezésekre, illetve úgy összességében a sűrített levegő hálózatra, pedig modern eszközök használatával jelentős energia- és költségmegtakarítás érhető el.
Hugyecz Balázs
Képek forrása: Freepik prémium
Biztos vagyok abban, hogy olvasóink között jelentős többségben vannak azok, akiknek szekrényei mélyén ott sorakoznak korábban használt mobiltelefonjai. Cikkünkben utánajárunk, hogy miért fontos foglalkozni a témával, mit tehetünk, hogy megszabaduljunk a használt kütyüktől és ez hogyan kapcsolódik a környezetvédelemhez és a fair tradinghez.
Tudod hányféle anyagot rejtenek a mobilok? És természetesen a tabletek, laptopok, egyéb elektronikai eszközök? Elárulom, elég sokat.
Több mint 40 féle elem található meg elektronikai eszközeinkben, melyek túlnyomó része réz. A legkritikusabbnak tartott összetevő azonban a kondenzátorok bevonataként szolgáló tantál, melyből egy mobil átlagosan 0,04 grammot tartalmaz. A tantál fémet a koltán ércből nyerik, melynek több mint 50%-a tisztázatlan eredetű. 2022-ben az összesen 2.000 tonna tantálból 1.250 tonna Afrikából származott. Az innen származó koltán a „konfliktusos ásványok” (háborús vagy véres ásványok) közé tartozik.
Kongó keleti részén több mint két évtizede érdekcsoportok, hadurak harcolnak az ásványlelőhelyekért.
A bányák nagy része illegálisan működik modernkori rabszolgamunkával. A bányászatot egyszerű eszközökkel vagy kézzel végzik az emberek, jobb esetben éhbérért dolgoznak, gyakran kényszer hatására, katonai felügyelet mellett. A gyerekmunka szinte mindennapos.
A bányákat felügyelő félkatonai szervezetek (gerillacsoportok) környezetkárosító tevékenysége is jelentős.
A bányák kialakításának első lépése a nagyléptékű erdőirtás. Az erdők területének csökkenése, továbbá a megmaradó zöldterületek szállítási útvonalakkal történő behálózása drasztikus hatással van az élővilág
természetes egyensúlyára. Az ott élő állatok, főként gorillák életkörülményei jelentősen megváltoztak, olyannyira, hogy a kihalás szélére kerültek. A hegyi gorillákat „kritikusan veszélyeztetett fajként” tartotta nyilván a Természetvédelmi Világszövetség. Az utóbbi időben növekedett ugyan a globális populáció, de még mindig súlyosan veszélyeztetettek. Az élővilág károsítása mellett ökoszisztémák pusztulnak el, csökken a szénkészlet, valamint változik a levegő minősége.
A kongói bányákból a koltánt Ruandába csempészik, ahonnan főleg Kínába exportálnak. Az export mennyisége meghaladja a ruandai készletek nagyságát, a hosszú beszállítói lánc pedig szinte ellehetetleníti az érc eredetének igazolását.
A globális éves előállított tantál mennyiség felét az elektronikai ipar használja fel. Évente több mint 1 milliárd új mobiltelefon kerül értékesítésre, a másodkézből származó eladások száma ezt feltehetőleg meg is duplázza.
Az elektronikai eszközök 60-80%-a újrahasznosítható. Az ilyen úton kinyert fémek új elektronikai eszközök gyártásához használhatók fel, az újrahasznosítás energiaigénye pedig jóval alacsonyabb a nyersanyag kitermelésénél. Az EU is támogatja az újrahasznosítás előtérbe kerülését, célja a veszélyes anyagok arányának csökkentése, melynek keretfeltételeivel arra ösztönzik a gyártókat, hogy egyszerűbben szerelhető, környezetbarátabb termékeket állítsanak elő.
2019-ben 53,6 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett világszinten. Egy tavalyi felmérés szerint Magyarországon az emberek közel kétharmadánál lapul otthon használaton kívüli mobiltelefon, a legtöbb esetben több darab is. Szerencsére nem kell otthon őrizgetnünk használt kütyüinket, és nem kell a háztartási hulladékok között sem végezniük.
Elektronikus eszközeink javíttathatók, jótékony célokra felajánlhatók (amennyiben azok még működőképesek) és újrahasznosíthatók is.
Hogyan tehetünk azért, hogy
a telefonjainkat?
Több lehetőségünk is van arra, hogy elektronikai eszközünk újrahasznosításra kerüljön:
• Több mobiltelefon szaküzlet hirdet egyedi akciókat, amely során vagy felvásárolják régi készülékeinket, vagy közbenjárnak az újrahasznosítás ügyében.
• A legtöbb távközlési szolgáltató időszakosan vagy folyamatosan átveszi használt készülékeinket.
• Az elektromos hulladék feldolgozó vállalatok jellemzően mindenféle típusú és korú eszközt újrahasznosítanak, mivel náluk az ehhez szükséges infrastruktúra is rendelkezésre áll.
• Egyedi kampányok keretén belül is szerveznek régi mobilgyűjtést.
Minden bizonnyal erkölcsileg és etikailag nehezen befogadható az a tény, hogy az elektronikai eszközeink által nyújtott, mára már nélkülözhetetlen és egyéb kényelmi funkciók emberek százezreinek kizsákmányolásából, gyerekmunkából és környezetkárosító tevékenységek so-
rából is származhatnak. Mindezek ellen mi is tehetünk az elektronikai eszközök túlfogyasztásának visszaszorításával, az élettartamuk kihasználásával és meghosszabbításával, továbbá a használt készülékek tudatos kezelésével. Ha így teszünk, azzal erősítjük a körforgásos gazdaság jelenlétét a világban, hiszen az újrahasznosítás lehetőséget ad a nyersanyagok iránti kereslet, ezáltal a koltánbányászat iránti igény csökkenésére.
• A tantált számos további területen alkalmazzák:
- nagy teljesítményű ellenállásokban,
- az orvosi eszközökben, például röntgencsövek katódjaiban vagy akár implantátumként,
- neonizzók elektródáiban,
- turbinalapátok, rakétafúvókák, szuperszonikus repülőgépek orrsapkáinak alkotóelemeként.
• A tantál egy görög mitológiai alakról, Tantaloszról kapta a nevét azért, mert a fém oxidja nem reagált
a savakkal (nem tudta „oltani a szomját”). Tantaloszt a görög Istenek éhezésre és szomjazásra ítélték („tantaluszi kín”).
• A koltánbányászat brutalitásáról készült egy dokumentumfilm Blood Coltan címmel.
Varga NóraKépek forrása: Freepik prémium
Források:
https://www.janegoodall.hu/programjaink/passzold-visszateso-mobil-ujrahasznositas
https://pubs.usgs.gov/periodicals/mcs2023/mcs2023tantalum.pdf
https://www.yettel.hu/sajto/kozlemeny/orszagos-kutatasmeglepoen-sok-regi-mobilt-orizgetnek-otthon-a-magyarok Daphné Joseph-Gabriel: Your Phone, Coltan and the Business Case for Innovative Sustainable Alternatives; Transatlantic Perspectives on Diplomacy and Diversity
Bizonyára vannak olyan tudatosan vásárló emberek, akik tisztában vannak háztartásukban és közvetlen környezetükben megtalálható használati eszközeik alapanyagaival, összetételeivel. Sajnos én nem tartozom az említett emberek csoportjába, így gyakran egy kisgyermek szintjén, tágra nyílt, csillogó szemekkel csodálkozom rá a körülöttem zajló világra. Így érintett a biokompozit esete is, melyről először egy másik cikkemmel kapcsolatos interjú során hallottam.
Amikor kicsit utána kerestem ennek az anyagnak, rájöttem, elég szegényes tudással rendelkezem, pedig nagyon nem újkeletű dologról van szó és nagy valószínűséggel az én konyhámban illetve gépjárművemben is vannak biokompozitból készült alkatrészek. De mielőtt fantáziánk tovaszállna a biokompozit felhasználási lehetőségeinek tárházába, érdemes szót ejtenünk arról, mi is a kompozit, illetve a biokompozit.
Maga a kompozit (polimer kompozit) egy olyan többfázisú, összetett szerkezeti anyag, mely jellemzően szálerősítésből és befoglaló mátrixanyagból (műanyag, fém, kerámia, vagy ezek kombinációi) áll. Fő jellemzője, hogy a nagy szilárdságú erősítőanyag és a szívós, de kisebb szilárdságú mátrix anyag között kiváló tapadás áll fenn, mely a magasszintű igénybevételt is bírja.
A polimerkompozit bizonyos típusa a biokompozit, melynek a nagy szilárdságú erősítő anyaga megújuló vagy természetes erőforrásokból előállítható, biológiai úton lebomló vagy emberi szervezetbe beültethető. A biológiailag lebomló polimerek talajban komposztálva, vagy biotikus környezetbe helyezve a gombák, baktériumok lebontó képességének hatására teljesen lebomlanak néhány hónap vagy pár év alatt, így nem szennyezik a környezetet.
Képen: biokompozit táskák és pénztárcák
Képen: kompozit szélkerék
Mint azt már fentebb említettem, a textil alapú kompozitok megjelenése sem újkeletű, hiszen már az i.e. 1500-as években az egyiptomiak is használták (szalmával megerősített agyag). Később, a 12.
században a mongolok íjai is kompozitból készültek (szarvasmarha-ideget, csontot, bambuszt és selymet áztattak be fenyőfagyantába), illetve ma is lehet biokompozitból készült íjakat vásárolni.
A mai modern kompozitok története a hőre keményedő műgyanták megjelenésével kezdődött. Leo Hendrik Baekland 1907-ben szabadalmaztatta a fenol-műgyantát (bakelit), melyből azbesztszálakkal megerősítve repülőgéptörzset készítettek, újabban pedig mechanikai szilárdságát pamutszövet erősítéssel javítják. Később, 1935-ben megjelent a nagyüzemileg előállított üvegszál, majd 1938-ban megjelent az epoxigyanta. 1940-ben lenszálakkal, 1942-ben üvegszálakkal kevert poliésztergyantából készítettek repülőgép-, hatjótest- és autókarosszéria-elemeket.
A második világháború még nagyobb lökést adott a kompozit fejlesztésének, mivel átengedi a rádióhullámokat, ezért sikeresen alkalmazták radartornyokban és más elektronikus berendezésekben, a polgári életben pedig hajótestek építésében kapott főszerepet.
Az 1950-es években további kompozitgyártási technológiák alakultak ki, többek között a fröccsöntés, laminálás, szórás, sajtolás, tekercselés és a pultruzió.
A szénszálgyártás 1959-es megjelenését követően olyan további felhasználási területekkel bővül a paletta, mint az űrkutatás, autógyártás, sportszerek és szélturbinák gyártása. Mivel a műgyanták is nagyarányú fejlődésen mentek keresztül ez idő alatt, különösen a nagy hőállóságú és korrózióálló felhasználási területeket illetően, a kompozitok minden fajtája egyre elterjedtebb, így nagyon sok helyen veszi át a fémszerkezetek helyét.
A kompozitok erősítőanyagaként alkalmazott textilanyagok lehetnek szálak, fonalak vagy kelmék, ez utóbbiakon belül szövetek, kötött, fonatolt, varrvahurkolt vagy nemszőtt kelmék, esetleg hímzéssel kialakított textillap. Annak érdekében, hogy a mátrixanyag és a szálak között minél jobb kémiai kötés jöjjön létre, a textilanyagot speciális kenéssel látják el.
Képen: kompozit textilszál
Képen: szénszálszövet
A kompoziterősítésre használt szálak anyaga általában üveg, szén, aramid, bór, vagy valamilyen kerámia. A párhuzamos fonalakkal erősített kompozitok a fonalak irányítottságának megfelelően fejtik ki erősítő hatásukat. Ha többirányú erősítést kívánnak megoldani fonalakkal, akkor ezt egymásra fektetett, különböző irányú fonalrétegekkel érik el. Ennek a módszernek gyakori alkalmazása például, amikor cső alakú kompozit előállításához a fonalakat csavarvonalban tekercselik fel egy magra és ezen alakítják ki a műanyag mátrixba ágyazást. A kompozitgyártásra készült üvegszálakat, szénszálakat nagyszámú, 1.000–300.000 filamentből álló sodratlan filamentszálkötegek, úgynevezett kábelek formájában gyártják. Nagyon gyakori ezeknek a kábeleknek terített formában való alkalmazása, ami azt jelenti, hogy a szálgyártásnál képződő szálköteget 25–30 mm széles, vékony szalag formájában szétterítik. Ezekből a vékony szalagokból a kelmeszerkezettől függően könnyű, kis területi sűrűségű (50–150 g/m²) kompoziterősítő kelmék készíthetők, amelyek egyenletes szálelrendezésűek, jól impregnálhatók, nagy fajlagos szilárdságúak, belőlük kiváló minőségű
(buborék- és üregmentes), nagy száltartalmú (50–70%) kompozitok gyárthatók. Textilszerkezetek révén egy-, két- vagy többirányú (uni-, bi- illetve multiaxiális /-direkcionális) igénybevételnek ellenálló kompozitok állíthatók elő.
A kompozitgyártásban nagy jelentőségűek a szövetek, ezen belül például a terített kábelekből készült szövetek. Ez utóbbiak szerkezetét hosszú, egyenes lebegési szakaszok és a váltási helyeken kis irányváltású (enyhe görbületű) párhuzamos szálak alkotják, a szálak gyakorlatilag egyenes helyzetűek. Sima felületet adnak, kiválóan alakíthatók és impregnálhatók, nem idéznek elő légzárványokat a mátrix anyagában. Speciális szövőgépeken és szövéstechnológiai eljárásokkal akár különleges (például T) alakú, vagy kagylós felületű kompoziterősítő szerkezetek is előállíthatók.
használt fonal, amelynek szerepe lényegében „csak” a szerkezet összetartása, lehet közönséges poliészterfonal. A szerkezetben alkalmazott nemszőtt kelme anyagát a felhasználási céltól függően választják meg.
Képen: kompozit lámpabúrák
Az egyik legjelentősebb eljárás e téren a varrvahurkolással előállított kelmeszerkezetek alkalmazása. Egy további, gyakran alkalmazott eljárás, hogy a kompoziterősítő kelmeszerkezetet nem csak fonalakból állítják elő, hanem a fonalseregek alá még egy nemszőttkelme-réteget vagy egy terített kábelekből álló réteget is helyeznek és azzal együtt végzik el a rétegek összekapcsolását a varrvahurkolási technikával. Ezekben az eljárásokban a teherviselő fonalak az esetek többségében szén- vagy üvegszálakból állnak, de használnak erre a célra para-aramid-, vagy más nagyszilárdságú szintetikus fonalat is. A varrvahurkoláshoz
Képen: konyhai daráló
A kompoziterősítésre használt kötött kelmék általában körkötőgépen készülnek és cső alakú kompozitok erősítőanyagaként szolgálnak.
A fonatolás eljárását szintén cső alakú kompoziterősítő szerkezetek előállítására alkalmazzák, de ezzel az eljárással – e célra szerkesztett fonatológéppel – nem csak kör-, hanem bonyolultabb, pl. négyszögletes vagy más keresztmetszetű tömlők is előállíthatók.
Legújabban hímzőgépen is előállítanak kompoziterősítő anyagot. A hímzőgép alkalmas a legkülönbözőbb, legbonyolultabb alakzatoknak megfelelően vezetni a tűbe fűzött fonalat, így ezzel a módszerrel bonyolult alakú, de viszonylag kis méretű tárgyak számára készíthető erősítés. Kompoziterősítés céljára készített ilyen kelméhez általában szén-, üveg- vagy paraaramidszál-fonalakat (illetve -kábeleket) használnak.
A gépgyártás (űrhajó-/hajó-/repülőgép-/autógyártás) és építőipar (tartó- és kötőelemek) mellett otthonunkban is előfordulhatnak biokompozit anyagok, a szegélyelemektől kezdve (pl. padok, virágládák, medencék), a szaunadézsákon át, a konyhai eszkö-
zökön keresztül (kanalak, darálók, tányérok), a berendezési tárgyakig (bútorok, lámpabúrák).
Bízom benne, hogy hamarosan egyre több helyen találkozhatunk ezzel az anyaggal hétköznapi használati tárgyaink alapanyagaként. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a helyi hulladékgyűjtő udvarok nyitvatartása és lomtalanítási időpontok keresgélése
helyett a megunt, széttört kertibútorokat, ruhafogast vagy sérült tárolóeszközöket nem rakosgatnánk átmeneti jelleggel akár hetekig, vagy hónapokig, hanem egyszerűen csak kitennénk komposztba, ahol ugyan ennyi idő alatt lebomlik?
Kovács-Sós Kitti
GoGreen Icons sorozatunk keretében a jövőben is szeretnénk olvasóink számára lehetőséget biztosítani a különböző erőműtípusok megismerésére. Látogatást szervezünk szél- és vízerőművek mellett, biogáz- és szalmatüzelésű erőművekbe, valamint lehetőséget kínálunk az ország első önálló akkumulátoros energiatárolójának és egyéb kisebb napelemes rendszerek megtekintésére is.
Az események ingyenesen látogathatók, de a létszámkorlát miatt regisztrációhoz kötöttek. Regisztrálni a gogreen@energyhub.hu e-mail címen folyamatosan lehet a megtekinteni kívánt erőműtípus megjelölésével! A jelentkezőket a részletekkel kapcsolatban e-mailen értesítjük.
A sorozat legutóbbi állomásaként június 7-én a pécsi hőerőműbe látogattunk, amely KözépEurópa legnagyobb biomassza-erőműveként teljes egészében képes megújuló forrásból biztosítani Pécs számára a távhőellátást. A résztvevők a Látogatóközpont interaktív tárlata révén megismerkedhettek az erőmű történetével, tüzelőanyagaival, valamint a biomassza erőművi felhasználásának pécsi technológiáival, majd egy vezetett látogatás keretében az erőmű működésébe közvetlenül is betekintést kaphattak.
Tartsanak velünk továbbra is!
A nyári önfeledt szórakozás közben is fontos, hogy gondoljunk Bolygónkra, hiszen egy-egy rendezvény után rengeteg szemét keletkezik. Mind a szervezők, mind a résztvevők tehetnek a környezetért: a Sziget is csatlakozott a Green Deal Circular Festivalshoz, törekedve a körforgásos gazdaság és klímasemlegesség felé. Ha pedig résztvevőként szeretnénk tenni a környezetért, csak a legszükségesebb, lehetőleg újrahasznosítható dolgokat vigyük magunkkal, válasszunk fenntartható ételt és italt, tartsuk tisztán a környezetünket, és csak a kijelölt helyen verjünk sátrat.
forrás: https://index.hu/fomo/2023/06/25/fesztivalszezonnyito-fenntarthatosag-zold-globalisfelmelegedes-tippek/
A XIX. századig visszamenőleg rendelkezésre álló adatok alapján sosem volt még ilyen meleg az óceánok vize, mint idén májusban. 40 év alatt átlagosan 0,6 °C-kal emelkedett az érték a Copernicus Climate Change Service kutatása szerint. A folyamatnak azonban valószínűleg még nincs vége, az El Niño további melegedést hozhat.
forrás: https://index.hu/tudomany/2023/06/08/ ocean-globalis-felmelegedes-rekord-el-nino/
A Nemzetközi Központ az Integrált Hegyvidéki Fejlesztésért (ICIMOD) tanulmánya szerint a gleccserek 2011 és 2020 között 65%-kal gyorsabban olvadtak, mint előtte, ennek sebessége a kutatókat is meglepte.
A gleccserek csaknem kétmilliárd ember vízellátását biztosítják, és olyan folyókat lát el vízzel, mint a Gangesz, a Sárga-folyó vagy a Mekong. Az ICIMOD helyettes vezetője, Izabella Koziel szerint azonnali beavatkozás szükséges a globális felmelegedés visszaszorítására.
forrás: https://index.hu/tudomany/2023/06/20/ himalaja-gleccser-olvadas-tudosok/
Egy Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a tartós talajvízkivonás következtében nemcsak a tengerszint emelkedik meg, de a Föld forgási pólusa is megváltozik. A tengely évente körülbelül 4,3 cm-rel keletre billent. 1993 és 2010 közt az emberiség mintegy 2.150 gigatonnányi talajvizet termelt ki a Föld belsejéből. Egy másik kutatócsoport állítása szerint a Föld forgástengelyének megváltozása összefüggésben áll a gleccserek és jégtakarók tömegének, valamint a bolygó szárazföldi folyékony vízkészletének változásával is.
forrás: https://www.portfolio.hu/ gazdasag/20230627/annyi-vizet-hasznal-fel-azemberiseg-hogy-ettol-mar-szo-szerint-megbillenta-fold-624476