ENERGIA ÉS GAZDASÁG
Az atomenergetika várható újabb irányvonala – SMR reaktorok
AZ ENYHE TÉL MIATT EURÓPA MOST MEGÚSZTA A GÁZVÁLSÁGOT
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
ÜVEGFELÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGI MEGOLDÁSA
Épületautomatikával akár 30%-kal is csökkenthető az ökológiai lábnyom
ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM
Gyakorlati tanácsok az ünnepek utáni regenerálódáshoz, életmódváltáshoz
IMPRESSZUM
GoGreen kiadó: EnergyHub Kft.
Ügyvezető igazgató: Tóth Zoltán
Szabó Ádám
Kapcsolat: 1118 Budapest, Rétköz utca 5.
Szerkesztő: Green Edge reklámügynökség
Közreműködők:
Hirják Árpád Botond
Kelner Máté
Csabai István
Árkossy Máté
Grüne Antwort Kft.
Bacskayné Szécsény
Julianna Viktória
Biró Barbara
Báló-Gazsó Ditta
Lajtos Edina
Tóth Zoltán
Rácz Attila Zoltán
EnergyHub Kft.
Fénykörközösség Nonprofit Kft. Energymarket24 Kft. Get Data Informatikai Kft.
Van olyan téma, amiről szívesen olvasna?
Írja meg nekünk a gogreen@energyhub.hu e-mail címre!
ENERGIA ÉS GAZDASÁG
3 AZ ATOMENERGETIKA VÁRHATÓ ÚJABB IRÁNYVONALA – SMR REAKTOROK
6 AZ ENYHE TÉL MIATT EURÓPA MOST MEGÚSZTA A GÁZVÁLSÁGOT
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
8 ÜVEGFELÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGI MEGOLDÁSA
12 ÉPÜLETAUTOMATIKÁVAL AKÁR 30%-KAL IS CSÖKKENTHETŐ AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM
ÉLETMÓD ÉS TÁRSADALOM
14 GYAKORLATI TANÁCSOK AZ ÜNNEPEK UTÁNI REGENERÁLÓDÁSHOZ, ÉLETMÓDVÁLTÁSHOZ
Borítókép: Unsplash (Sander Weeteling)
Korábbi cikkünkben már szó esett az atomenergetika jelenlegi helyzetéről. Most arról számolunk be, hogy milyen megoldásokat nyújthat a jelenleg működő erőművek hátrányainak kiküszöbölésére az új SMR reaktorok technológiája.
Említésre került, hogy a ma működő és építés alatt álló atomerőművek főként PWR-ek (Pressurized Water Reactor – Nyomottvizes Reaktor), és ezen hagyományos erőművek igen nagy beépített kapacitással rendelkeznek. Ezek előnyei, hogy magas kihasználási óraszám mellett képesek üzemelni, olcsón termelnek villamos energiát, és mindeközben nem keletkeznek üvegházhatású gázok. Fő hátrányai közé tartozik a termelődő nukleáris hulladék, az új erőművek építése igen sokáig tart és rendkívül költséges, valamint ezen erőművek nem alkalmasak rugalmas teljesítményigény-
követésre. Márpedig a teljesítményváltoztatás az elmúlt években egyre fontosabb szempont, mivel az időjárásfüggő megújulók bizonyos szintű kiszámíthatatlanságot visznek a villamosenergia-termelésbe, a rendszer fenntartása érdekében pedig mindenképpen meg kell őrizni a fogyasztási és termelési mennyiség egyensúlyát. Habár az úgynevezett BWR-eknek (Boiling Water Reactor – Forralóvizes Reaktor) megvan a képessége rugalmasabb teljesítmény-változtatásra, ezen típusú erőművek száma jóval kisebb, és kevesebb építése is van tervbe véve.
Az előzőekben leírt néhány hátrányra nyújthatnak megoldást az úgynevezett SMR (Small Modular Reactor – Kis Moduláris Reaktor) erőművek. A NAÜ (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség – IAEA, (International Atomic Energy Agency) adatai alapján megközelítőleg összesen 50 SMR koncepció létezik1, melyek közül jelenleg kettő üzemel, számos pedig engedélyeztetési eljárás alatt van. Ezen koncepciók lényege, hogy az erőműveket lekicsinyítik, a teljesítményük 300 MW vagy kevesebb, ezáltal lehetővé téve azok sorozatgyártását. A hagyományos atomerőművek esetén jellemzőek a nagy méretek, melyek egyéni gyártást és tervezést igényelnek, ami időigényes és költséges. Továbbá a kisebb méretnek köszönhetően szállításuk és összeszerelésük is kevesebb időt igényel, akár már félig összeszerelt erőművek kerülhetnek a beruházás helyszínére, az építési idő 2-3 évre csökkenhet a nagyobb atomerőművek 8-15 évéhez képest.
A moduláris kialakítás az összeszerelhetőségen kívül rendelkezik azzal a tulajdonsággal is, hogy egy-egy telephelyre több ilyen egység telepíthető. Ennek köszönhetően koncentráltan továbbra is megmaradhatna a nagy beépített teljesítmény, viszont a teljesítménykövetés lehetősége megjelenne, mivel egy-egy modul leállításával lépésenként csökkenthető a termelési kapacitás. További felhasználási lehetőség lenne ezen reaktorok számára
az elhagyatott, elzárt területek ellátása, ahol más típusú energiatermelés nem elképzelhető. Ezen reaktorok általánosan magasabb dúsítású uránnal üzemelnének, így ritkábban kellene üzemanyagot cserélni esetükben.
Biztonság szempontjából is megállják helyüket ezen koncepciók. Csakúgy, mint az újabb nagyméretű atomerőművekben, itt is kimagasló hangsúlyt kap a biztonságos működés, és az elképzelhető összes üzemzavar kezelése. Az SMR-ek rendszerint passzív biztonsági rendszerekkel rendelkeznek. Ezek lényege, hogy adott körülmények fennállása esetén automatikusan működésbe lépnek, nem igényelnek külső erőforrást, sem operátori beavatkozást. A passzív üzembiztonsági rendszerek természetes folyamatokra alapulnak, mint a hőmérséklet-különbség, nyomáskülönbség, gravitáció. A biztonságot tovább növeli, hogy méretükből adódóan felszín alatt építhetőek, kihasználva így a mélységi védelem elvét. Két említésre méltó SMR koncepció a NuScale Power Module és a BWRX-300. A NuScale, mely PWR típusú erőmű, a legelőrehaladottabb SMR az USA-ban, több engedélyt is megkapott már, illetve telepítéséről tárgyalások vannak több országban, például Romániában, Bulgáriában és Észtországban. Egy ilyen reaktor teljesítménye 77 MWe, egy telephelyre pedig maximum 12 telepíthető belőlük. Mindegyik reaktorhoz önálló turbógenerátor egység tartozik, ebből kifolyólag a
turbinák viszonylag kis méretűek, ami könnyebb szállítást, gyártást és karbantartást eredményez. A 0,5 g talajvízszinti gyorsulásra tervezett reaktorok a talajszint alatt közös vízmedencében helyezkednek el, mely az üzemzavari hőelnyelést is ellátja. Ez az elrendezés látható az 1. ábrán. A primerköri áramlás természetes cirkuláción alapul, így nincs szükség primerköri főszivattyúkra. A reaktortartály magában foglalja a térfogat kompenzátort és helikális gőzfejlesztő hőátadó csöveket, így ezek körül egy extra mérnöki gát is megjelenik, mely tovább növeli a biztonságot.
A BWRX-300 a GE-Hitachi fejlesztése alatt álló BWR típusú reaktor, ennek elképzelt elrendezése látható a 2. ábrán. Ezen cégek nagy tapasztalattal rendelkeznek BWR-ek terén. A 300 MWe teljesítménnyel rendelkező egységek szintén természetes cirkulációval operálnak. Teljesítménye viszonylag gyorsan változtatható, az 50-100% közötti tartományon 0,5%/perc sebességgel.
Tervezési élettartama 60 év, biztonsági rendszerei főként passzívak3. Érdekesség ezen reaktor kapcsán, hogy Lengyelország a 2030-as évek első feléig legalább 10 darab telepítését tervezi, mely egy darab körülbelül 1 milliárd CAD értékű beruházás. Ezen törekvést támogatja a dekarbonizációs céljai elérését.4
Források:
1 https://www.iaea.org/topics/small-modular-reactors
2 NuScale, “Small Modular Reactor,” no. Version 1.0, 2022.
3 Status Report-BWRX-300 (GE Hitachi and Hitachi GE
Nuclear Energy
4 https://www.ge.com/news/press-releases/ge-hitachinuclear-energy-bwxt-canada-and-synthos-green-energyannounce-intention-to
Nyitókép forrása: Freepik prémium
Hirják Árpád Botond
Döntő szerepe van az egyébként szinte minden szempontból aggasztóan enyhe időjárásnak, hogy mára már egyértelműen elhárult a valós veszélye annak, hogy tél végére földgázellátási válság alakuljon ki az EU-ban. Azonban a következő fűtési szezon a jelenlegi kedvező kilátások ellenére még alakulhat kritikusan, ehhez már egy tavalyihoz hasonló extrém forró nyár is hozzájárulhat.
Az idei fűtési szezonnak nagy bizonytalanság mellett vágott neki Európa. Oroszország már 2021-ben elkezdte visszafogni a gázszállítást, 2022-ben pedig megszüntette bizonyos útvonalakon a vezetékes gázszállítást válaszul egyrészt az Ukrajna melletti kiállásukra, másrészt az orosz agresszió miatt Moszkvával szemben hozott gazdasági szankciókra, harmadrészt pedig az európai gáztőzsdék manipulálásával zavart okozni Európában, és ezzel együtt maximalizálni az energiahordozók eladásából származó bevételeket. Ennek hatására egyre többen látták esélyesnek annak a forgatókönyvnek a megvalósulását, mely szerint Oroszország már akár a mostani tél előtt is lényegében teljesen elzárhatja az európai gázcsapokat. Ez a közösség tagjait arra késztette, hogy a lehető legmagasabb szintre töltsék fel gáztárolóikat, a folyamatos és nagy igény és a csökkenő kínálat miatt pedig a gázárak nyár végére minden korábbinál magasabbra szöktek. Az elemzők sokáig a jelentős
biztonsági gáztartalék, az alternatív források és a takarékosság mellett sem tartották kizártnak, hogy tél végére fizikai gázhiány alakul ki Európában, ha a hideg évszak időjárása a megszokottnál keményebb lesz.
Végül a legvalószínűbb forgatókönyv érvényesült: Oroszország alaposan visszafogta ugyan, de nem zárta el teljesen a gázcsapot, hiszen nem állt érdekében, hogy bevétel nélkül maradjon, és az orosz tárolói töltöttségi szintek már szeptember közepén megközelítették a 100%-ot. Európa pedig jelentős új gázforrásokat – elsősorban
LNG-t – tudott bevonni az ellátásába, valamint érdemben csökkent a felhasználás is, így már decemberre világossá vált, hogy a mostani telet akár további orosz ellátás nélkül is biztonságosan átvészelheti az Unió. A fogyasztás visszaesése csak részben köszönhető a takarékossági, energiahatékonyságot növelő intézkedéseknek. Ezek mellett a piaci áron energiát vételező társaságok aktivitásának gyengülése is szerepet játszott a folyamatban.
Azonban a legfontosabb tényező a szokatlanul meleg tél volt. Az eddigi adatok alapján az átlagosan 20%-os gázfogyasztás csökkenés 60%-a ebből adódott, tehát egyértelmű, hogy az enyhe idő sietett leginkább a gazdaság, az elszálló energiaárak megsegítségére, ezzel pedig sikerült elhessegetni ezen a télen az áramkimaradásoktól és a fagyos otthonoktól való félelmet. Az ING várakozásai szerint a meleg időjárás miatt Európa a gáztárolók 50%-os töltöttségével léphet ki a jelenlegi fűtési szezonból, így enyhülhet a nyomás a tárolók ismételt feltöltésével kapcsolatban.
A fűtési igény ebből következő mérséklődésének hatása olyan nagy lehet, hogy érezhetően hozzájárulhatott ahhoz, hogy Európa megússza a recessziót, legalábbis egyelőre. Nagyrészt a váratlanul meleg idő következtében az uniós gáztárolók töltöttsége szokatlan módon még az év vége felé is bővülni tudott, és még január közepe felé is nagyobb volt, mint a korábban célul kitűzött 80%.
Nem kis részben az időjárás e szempontból kedvezőnek nevezhető alakulása következtében az európai gázárak január közepére már az orosz-ukrán háború kitörése előtti szintekre süllyedtek vissza. A másik, szintén az európai gázáraknak kedvező hatás kiváltója a zéró-COVID politika volt, emiatt ugyanis visszaesett kínai kereslet, és így az Ázsiába tartó cseppfolyósított földgáz (LNG) tartályhajók az EU-ban kötöttek ki.
Magyarország földgázfelhasználása 2022-ben 17%-kal, közel 2 milliárd m3-rel mérséklődött a 2021-es mintegy 11 milliárd m3-hez képest a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Az augusztus-novemberi időszakban pedig közel 20%-kal, az uniós átlagnál valamivel kisebb mértékben csökkent a 2017–2021-es időszakhoz képest. Decemberben pedig már mintegy negyedével kevesebb gáz fogyott itthon, mint 2021 utolsó hónapjában az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint. A háztartások több mint 23, a gazdasági szereplők pedig közel 25%-kal csökkentették földgázfelhasználásukat decemberben, részben az árak emelkedése, részben pedig az enyhe időjárás miatt.
A teljes éves országos felhasználás mintegy harmadát adó lakossági felhasználás alakulását elsősorban a hőmérsékleti hatások magyarázzák, így a magasabb
téli külső hőmérséklet elsősorban a lakossági fűtési igény visszafogásán keresztül mérsékli az országos gázfelhasználást.
Az időjárással összefüggő keresletváltozások önmagukban 10–30%-kal módosíthatják a teljes gázigényt az elemzések szerint. Ha azonban a klímaváltozás extrém hatásait is figyelembe vesszük, ennél akár jóval nagyobb mértékű eltolódások is keletkezhetnek. A napi földgázfelhasználás és a napi középhőmérséklet alakulása ugyanis erőteljesen összefügg. Míg például +5°C-os napi középhőmérséklet mellett Magyarország napi gázfelhasználása körülbelül 35–45 millió m3, addig -5°C-os napi középhőmérsékleten már 50–60 millió m3, -10°C alatt pedig meghaladja a 70 millió m3-t.
A jelenlegi hosszabb távú meteorológiai prognózisok szerint a következő hetekben és hónapokban folytatódhat az átlagnál jóval melegebb időjárás Európában. Ez továbbra is kulcsfontosságú tényező lehet abban, hogy a gázhelyzet a következőkben is kevésbé alakuljon kedvezőtlenül. Németország esetében ez azt jelenti, hogy ha a hőmérséklet továbbra is az átlaghoz közel vagy afelett alakul, március végén a gáztárolók töltöttsége elérheti a 65%-ot. De ha hidegbetörések, az orosz szállítások további csökkenése és az LNG-import gyengülése jellemzik az előttünk álló időszakot, úgy a készletszint akár a kritikus 20% alá csökkenhet március végére.
Ha a fűtési szezon végére a gáztartalék nem süllyedne extrém alacsony szintre, ez egyben a következő, a földgázellátás szempontjából az ideinél is keményebbnek ígérkező 2023/24-es télre való felkészülést is jelentősen támogatná, lehetővé téve a gáztárolók ismételt feltöltését is. Egy ilyen, az energiahelyzet tekintetében pozitív forgatókönyv megvalósulására már csak azért is jó esély mutatkozik, mert a fűtési igény csökkenése egy hoszszabb trend részét képezi. A klímaváltozás és a globális felmelegedés azonban a várakozások szerint térben és időben egyre extrémebb kilengéseket produkál majd az időjárási viszonyokban.
Az időjárásnak ráadásul nem csak télen van jelentős hatása az energiafogyasztásra. A fűtési igény csökkenésével együtt jár a nyári hűtési igény fokozódása is, az ehhez felhasznált villamos energia előállításában pedig a földgáz szintén kulcsszerepet tölt be. Ezért egy forró nyár
hatására ismét megugorhat a gázkereslet és az árak. Egyéb tényező lehet, hogy Oroszország tovább mérsékli a földgázexportot. Ha az Európai Unióba irányuló csővezetékes import 2023-ban nullára csökken, és a kínai LNG-kereslet visszaáll a 2021-es szintre, az Európai Unió 2023-ban komoly kereslet-kínálati szakadékkal szembesülhet a Nemzetközi Energiaügynökség szerint.
Ezzel tehát a kontinens jövő télen elégtelen energiaellátással és az egekbe szökő árakkal szembesülhet. Így pedig nyáron az energiaválság újabb szakasza kezdődhet el, amelyet olyan egyéb tényezők is súlyosbíthatnak, mint például a vízenergia-termelő potenciált csökkentő újabb csapadékszegény időszak.
Képek forrása: Freepik prémium
Kelner Máté
Az energiahatékonyság minden ember életében fontos – kellene, hogy legyen. Vállalatok, vállalkozások életét megnehezíti a jelenlegi energiaárak szintje. Folyamatosan keressük azokat a megoldásokat, melyek alkalmazásával a vásárolt energiamennyiségek csökkenthetővé válnak.
Épületeink a globális CO2 kibocsátás 40%-áért felelősek, amiben az üvegfelületeknek (ablakok, üvegfalak, függönyfalak, üvegtetők) fontos szerep jut. Általánosságban az üveg nagy hátránya, hogy az épületek energiavesztesége a homlokzati üvegfelületeken jóval gyorsabban távozik, mint a falakon keresztül. Hideg idő esetén így sok fűtési energia vész el, míg a meleg hónapokban túlmelegedéshez vezet az épületekben, amit csak a légkondicionáló berendezések kompenzációjával lehet közömbösíteni, ami további energiafogyasztással jár. Az ingatlanok üvegfelületei általános
ablakméretek mellett is az épületek rezsijének 20-40%áért felelnek, így ezen területen kis változással is nagy energiamegtakarítás érhető el.
A „water-filled glass” szabadalomnak köszönhetően ez a probléma orvosolható, mert a vízzel töltött üveg panelek nyáron elnyelik a besugárzó napenergiát, fűtési szezonban viszont az épületben tartják a hőt (ahogy a víz elnyeli a meleget és „visszaforgatja” a házba).
A technológia a víz kiváló hőfelvevő és hőleadó képességét használja ki. A vízpanelek hagyományos gépészeti
rendszerekhez kötve tudnak energiát mozgatni és tárolni az épületben. Ez a megoldás így jelentős, akár 30%-os energiamegtakarítást eredményez új épületeknél és épületfelújításoknál egyaránt. A felújításoknál a rendszer külön előnyei, hogy:
• akár meglévő épületek üveghomlokzatai mögé is könnyen, gazdaságos módon beépíthető, ami nemcsak az energiamegtakarítás miatt kedvező, hanem a hagyományos ablakcserénél is egyszerűbben
kivitelezhető, mivel nincs szükség külső hozzáférésre (például állványzatra),
• a meglévő homlokzat megmarad (nincs hulladék, bontás vagy esztétikai hatás),
• a projekt szakaszolható (nem szükséges az egész épületen egyszerre megvalósítani, megoldható szintenként vagy épületrészenként is, mivel nem okoz látható változást a homlokzaton).
Ez a megoldás egy hosszú fejlesztés eredménye, mely Japánban kezdődött a Tokiói Egyetemen. A rendszer azóta több kísérleti épületben hatékonyan bizonyított, Magyarországon megkezdődtek az együttműködések üveggyárakkal, és több projekt is folyamatban van például Budapesten.
• Átlátszó: az épületbe beérkező sugárzást a nemlátható spektrumon szűri meg és tárolja annak energiáját, emiatt a vízfeltöltés nincs semmilyen hatással az ablak megjelenésére.
• Egészséges környezetet biztosít: sokkal kisebb szükség van légkondicionálásra és ebből adódó felesleges
légkezelésre. Hideg idő esetén viszont hőpajzsot képez az ablakfelületeken, így egész évben kellemes komfortérzetet (hőérzetet) biztosít.
• Jelentős energiamegtakarítás érhető el: az épületbe beáramló sugárzást a felületen nyeli el a technológia, mely elvezeti az így kinyert energiát, mely később más helyeken felhasználhatóvá válik.
• A megoldás egész évben kiválóan működik: nyáron a külső hőt tartja kint, télen pedig az ablakon belülről eltávozó meleget tartja bent az épületben.
• Napkollektor: a napenergiát a vízablak a benne található vízréteg magas hőfelvevő képességének segítségével gyűjti össze, így az ablak napkollektorként is működik. A tárolt energiát az épület hasznosítja a napkollektorhoz alkalmazott gépészeti megoldásokkal összekötve (például melegvíz, fűtés rásegítés).
• Hangszigetelés: a normál üveghez képest a vízablak kiváló akusztikai tulajdonsággal bír, így a magas zajszennyezettségnek kitett helyeken rendkívül jól alkalmazható.
• Árnyékolás: kiváltja a magas költségű külső árnyékolók kiépítésének szükségét, ezen felül azok motorizált üzemeltetése is megspórolható.
• Költségcsökkentés és megtérülés: a vízpanel használata a kétrétegű üveghez képest 30-70% megtakarítást is jelenthet, a háromrétegű üveggel szemben is akár 25-60%-kal kedvezőbb energiacsökkentés érhető el, így a beruházás rövid idő alatt megtérül.
A vízpanel technológia jelentős CO2 kibocsájtást takarít meg évente, miközben előállítása sem jár többlet CO2 termeléssel, ellentétben más szennyező bevonatokat
felhasználó, ám jóval kisebb hatékonysággal működő, költséges üvegtechnológiákkal szemben, ezért alkalmazása az épület fenntarthatóságát és besorolási minősítését nagy mértékben javítja.
Alkalmazási területek és felhasználhatósági lehetőségek: A WFG technológia sikeresen alkalmazható bármilyen épületen, ahol a helyiségekben átlagos vagy annál nagyobb ablakméretek vannak. Használata elsősorban az alábbi esetekben ajánlott:
• Kereskedelmi épületek, középületek, irodaépületek, hotelek, üzletek, vendéglátó helyiségek felújításainál vagy akár egyes homlokzat szakaszok részleges felújításai során is.
• Átlagos vagy annál nagyobb üvegfelülettel rendelkező terek fit out korszerűsítésénél ajánlott a vízpanel alkalmazása a meglévő homlokzat megtartásával.
• Olyan épület esetén, ahol az adottságok okán a megújuló energiák alkalmazása egyébként limitált, például középmagas épületek esetében, ahol a nagy üveghomlokzatokhoz arányaiban kis tetőfelület párosul, emiatt például kevés hely van napkollektorok alkalmazására.
• Új épület építése esetén, ahol nagy energiahatékonyság elérése a cél.
• Kéthéjú üveghomlokzatok kiváltásának költséghatékonyabb alternatívájaként.
• Olyan épületek esetében, ahol a kert vagy a környező talaj alkalmas geotermikus energia kinyerésére.
• Reprezentatív projekteknél, ahol fontos szempont és presztízs értékű a zöld technológia alkalmazása.
• Üvegtetők esetén is kiválóan alkalmazható.
• Panorámás épületek esetén, ahol a WFG kiváltja az árnyékolókat vagy függönyöket, így előnyt jelent a kilátás megtartásában. Itt külön előny, hogy a WFG a gépészeti berendezések jelenlétét is csökkenti, például kevesebb fűtőtest vagy légkondicionálás beépítése szükséges.
• Nagy gépészeti eszközök kiváltó alternatívájaként, mivel az épület csúcsfogyasztását jelentősen csökkenti.
1. Teljesen új épületek építése esetén korszerű 3 rétegű szigetelt vízpanelek alkalmazása célszerű.
2. Meglévő épületek homlokzatainak lecserélése során 3 rétegű szigetelt vízpanelek alkalmazása ajánlott.
Water-filled Glass csomópont diagramok: (bal oldalt: új építésnél vagy homlokzatcserénél alkalmazott 3 rétegű WFG, jobb oldalt: meglévő homlokhat mögé beépített 2 rétegű WFG)
3. Meglévő épületek fit out felújítása során is kiválóan alkalmazható, ahol a megmaradó homlokzat mögé kétrétegű vízpanelek beépítése gyors és egyszerű megoldást jelent. Itt a szigetelés is jelentősen javul a meglévő homlokzati réteg és az új homlokzat közti tér felhasználásával. Ez olyan épületek esetén előnyös, ahol a homlokzat lecserélése nem szükséges, annak megtartásával jelentős hatékonyságnövekedés érhető el gyorsan, egyszerűen és költséghatékony módon.
szerre elégíti ki. A technológia több beépítési megoldást kínál, ami változatos projektekre teszi alkalmassá: új épületek építésére és felújításoknál is egyaránt alkalmas. Utóbbi esetén a meglévő üvegek megtartásával is kivitelezhető, ami jelentős előnyt jelent anyagi és logisztikai szempontból egyaránt. Alkalmazása környezetbarát, hiszen nemcsak energiát takarít meg, de természetes anyagokkal (víz) és nem szennyező bevonatokkal dolgozik.
A fotó egy fit-out felújítást mutat, ahol a water-filled glass a meglévő ablak mögé került beépítésre (belülről, jobb oldalt). Így egyszerűbb kivitelezéssel is jelentős megtakarítás érhető el.
Összegzésként elmondható, hogy a „water-filled glass” (WFG) egy innovatív időtálló megoldás, ami a környezeti, energiaszabályozási és felhasználói szempontokat egy-
A 21. században épületeink jelentős változáson esnek át: a klímaváltozásra válaszul jelentős figyelem hárul az üvegházhatásra és CO2 kibocsájtásra, ami nemcsak az energiafogyasztást jelenti, hanem az épületekbe beépített anyagok gyártása során kibocsájtott CO2-t is figyelembe kell vennünk. Ezzel kapcsolatban egyre nagyobb figyelmet kap az üveg, ami nemcsak az épület energiafogyasztásának nagy részéért felel, de a beépítéssel járó CO2 is magas. Ezen felül az új szabályozások (például EU ETS rendszer 2025-től) nemcsak új épületekre, hanem meglévő házakra is vonatkoznak majd. A technológia egy jó választ ad ezekre a kihívásokra, egyben jelentősen hozzájárul fenntartható jövőnkhöz: olyan ablakot kínál, ami a CO2 kibocsájtást csökkenti mind energia, mind gyártás szintjén, ami kiválóan alkalmazható új, illetve meglévő épületeken egyaránt.
Forrás: Water-Filled Glass Ltd. / www.waterfilledglass.com
Méltatlanul elhanyagolt téma az energiahatékonyság témakörében az épületautomatika, aminek megfelelő működtetése kis időn belül megdöbbentő villamosenergia-költségcsökkenést eredményez az optimalizált működésnek köszönhetően.
Az elmúlt évtizedekben folyamatos növekedés figyelhető meg a modern társadalom energiafelhasználását tekintve, ami még mai napig sem állt meg. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor tendencia figyelhető meg a tudatosabb életmód irányába, ez a szemlélet pedig divatossá is vált napjainkban. A rendelkezésünkre álló fejlett technológiájú eszközeinknek – és azok mérési adatainak, visszajelzéseinek – köszönhetően lehetőségünk van optimalizálni például egészséges életmódunkat, de akár ingatlanjaink, elektromos eszközeink energiafelhasználását is. Ahhoz viszont, hogy jelentős eredményeket tudjunk elérni az energiahatékonyság területén – úgy, mint egészségünk érdekében is –, tudatos lépéseket kell tenni. Például tudatosítani kell, hogy ha megy a fűtés, akkor ne nyissuk ki az ablakokat feleslegesen, vagy, hogy nyáron használjuk az árnyékolást is a meleg kizárása érdekében, ne csak légkondicionálókkal hűtsük az épületet. Persze a komfort fenntartásáról sem szabad megfeledkezni – az energiahatékony életmód egy hatalmas lépés a jövő és a fenntarthatóság felé, amiben az optimumot kell megtalálni.
A tudatosság a cégek és vállalkozások életében is egyre sürgetőbb kérdés, hiszen az energiaárak világszerte, de különösen régiónkban, nagyon elszabadultak. Ott, ahol eddig nem végeztek energiahatékonysági beruházásokat, vagy nem volt szempont a fenntarthatóság az üzemeltetés tekintetében, ott most jelentős nehézségekre számíthatnak. Ez a témakör tehát minden eddiginél népszerűbb kérdés lett a vállalati szférában is, amely teljeskörű szemléletváltást fog magával hozni. Ebben az energiaárak és a pénz indikátor szerepet tölt be, de végsősoron a cél nem az olcsó, hanem a hatékony működés, amelynek eredménye – ha úgy tetszik, ajándéka – lesz az alacsony költségszint.
De hogyan tud segíteni a cégeknek, vállalkozásoknak az épületautomatizálás? Az automatika eddig is jelen volt az ilyen létesítményekben, ugyanakkor sajnos nem kapott kellő figyelmet, így a fűtési, hűtési, szellőztetési vagy más gépészeti berendezések számos esetben nem működnek megfelelően. Olyan is gyakorta előfordul,
hogy ezek a rendszerek egymás ellen dolgoznak, ugyanis nem kezeli őket automatika, ami alapból kizárna ilyen működési anomáliákat.
Tökéletes példa, ami könnyen előfordulhat akár kisebb ingatlan esetében is, hogy amikor a radiátoros fűtés üzemel, valaki bekapcsolja a split klímát. Ilyen esetben, ha ezek az eszközök nem tudnak egymásról, és működésük nincs összehangolva, akkor a fűtés és a hűtés is egyre intenzívebbé válik. Ennek eredménye egy óriási mértékű energiaveszteség lesz. Egy kisebb ingatlannál legtöbb esetben hamar észlelni lehet az ilyen jellegű működési hibákat, és a beavatkozás is gyorsan megtörténhet, de egy közepes méretű irodaházban vagy gyárban már sokszor csak akkor lehet észrevenni, amikor már nagyon nagy a baj és akár napok, de lehet, hogy hetek óta zajlik az ellentétes folyamat. Azt lehet mondani, hogy az automatizálásnak a gépek közti kommunikáció még csak a belépő szintje, de már ezzel is hatalmas energiamegtakarítás érhető el. Ezen túl a sémavezérlések, a szenzorok használata, a méréstechnikák és az azokból nyert adatok visszavezetése a vezérlésbe mind olyan technológiák, amelyek ma rendelkezésre állnak. A többek között épületautomatizálással foglalkozó cég rendszereinek telepítése pedig számos olyan lehetőséget tud kínálni, amely beruházás megtérülése mindössze 6-18 hónap.
Egy konkrét példát nézve: Egy autóipari gyárlétesítmény korszerűsítésének keretében sikeresen integráltuk a gyárban található meglévő berendezéseket egy egyedileg kialakított épületautomatikai rendszerbe. A fejlesztéseknek köszönhetően folyamatosan csökken a gyár villamosenergia fogyasztása, növekszik az üzembiztonság, egyúttal sikerült optimalizálnunk a gyár működését, illetve növelnünk a hatékonyságot. Számszerűen kifejezve ez azt jelenti, hogy az egyedi integrált épületautomatikának köszönhetően 20-30%-os villamosenergia-megtakarítást sikerült elérni, ami által a gyárépületnek 30%-kal kisebb lett az ökológiai lábnyoma, a befektetés pedig 1-2 éven belül teljesen megtérült.
Szemmel látható tehát, hogy most jött el az épületautomatikai beruházások ideje, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy egy energiafogyasztó megfelelő kezelhetősége (kapcsoló, termosztát, mozgásérzékelő, beavatkozó felület, automatika stb.) már önmagában 8-15% energiamegtakarítást eredményez, ami egy remek kiindulási pont, de a hozzáadott szint még ezen felül következik, amivel igazán jelentős energiahatékonysági lépéseket lehet tenni.
Kép forrása: Freepik prémium
Halászlé, töltött káposzta, mákos bejgli, újévi malacsült – így karácsony és szilveszter után már az ünnepi menü hallatán is a hasadat fogod? Akkor most érkezett el az idő, hogy átgondold az étkezési szokásaidat és annak hatásait a szervezetedre és a szellemi képességeidre.
Abban semmi rossz nincs, ha az ünnepek alatt egy-két nehezebb, zsírosabb ételt is engedélyeztél magadnak, ám ha lehet, a maradékot ajándékozd el, vagy tedd be a fagyasztóba! Amennyiben szeretnéd a szervezetedet felfrissíteni és fitté tenni, akkor próbálj minél több zöldséget és gyümölcsöt enni! Készíts könnyű leveseket és salátákat, a szénhidrátok és zsírok mennyiségét pedig csökkentsd egy időre. (Tipp: A narancs, a grapefruit és a savanyú káposzta remek zsírégetők, ráadásul rengeteg C-vitamint is tartalmaznak – két okod is van tehát, hogy minél többet fogyassz belőlük.)
Hosszútávú megoldásként javaslom, hogy az idei évben a bélflórád egészségét állítsd helyre tartósítószermentes és probiotikumokban gazdag ételekkel, mivel évezredes bölcsesség, hogy az egészség és a betegség egyaránt a bélben kezdődik.
Az orvostudomány úttörőinek jóvoltából mára már azt is tudjuk, hogy az emésztőrendszerünk – és az egész szervezetünk – egészsége túlnyomórészt a vastagbelünket benépesítő, milliárdnyi mikroorganizmus tevékenységén múlik. A normál bélflóra összetételének, állapotának megváltozása idővel az emésztőrendszer gyulladásos betegségeihez vezet; ezen keresztül pedig összefüggésbe hozható számos krónikus egészségügyi problémával – többek között az elhízással és a fogyásra való képtelenséggel, krónikus ízületi gyulladásokkal, allergiás megbetegedésekkel, az immunrendszer diszfunkciójával, de különböző idegrendszeri és pszichés problémákkal is.
Egészségünk megőrzése érdekében a bélflóránkat alkotó, jótékony baktériumokat táplálnunk kell. Szaporodásuk és kiegyensúlyozott működésük alapfeltétele
a rostdús, kiegyensúlyozott, szezonális alapanyagok fel-
használásával készített, élő ételek fogyasztásán alapuló táplálkozás, a megfelelő folyadékfogyasztás, a stresszmentes élet, a mozgás és a minőségi alvás –de hasznos mikroorganizmusaink számát funkcionális probiotikumok fogyasztásával is növelhetjük.
Funkcionális probiotikumnak számítanak az erjesztett (fermentált) ételek, amelyek nagy számban tartalmaznak az erjedés során felszaporodó, élő mikroorganizmusokat, és egy kis előrelátással egész évben biztosíthatod magadnak a fermentumokat.
egymás hatását erősítő pro- és prebiotikum egyszerre (probiotikum benne minden tejsavbaktérium, prebiotikum pedig az ő táplálékuk, vagyis maga a növény),
• rendszeres fogyasztásával emésztőrendszerünk működése természetes módszerekkel válik újra egészségessé.
A fermentálás kifejezés a latin “fermentare”, azaz “erjeszteni” szóból származik, melynek gyökere a “fervere”, azaz “forr, pezseg” (Magyar Etimológiai Szótár). Konyhatechnológiai szempontból úgy határozhatjuk meg, mint szerves anyagok mikroorganizmusok segítségével, kontrollált körülmények között történő bontása/erjesztése. Aszerint, hogy az erjesztési folyamatban milyen mikroorganizmusok vesznek részt, különféle típusú fermentációkról beszélhetünk. Fermentálással jönnek létre például az alkoholok, az ecetek, a különböző savanyú tejtermékek, de a kenyér kelesztéséhez használt kovász is.
Ezen élő mikroorganizmusok számos jótékony hatással bírnak a szervezetünkre, melyek közül csak néhányat emelnénk ki:
• a fermentált zöldségek és levük alacsony pH-juk révén közvetlenül is támogatják, kiegészítik a gyomorsav munkáját, így az hatékonyabban tudja elkezdeni az elfogyasztott étel emésztését,
• a gyomorban történő emésztés megkönnyítésével megszünteti a refluxos, szegycsont mögötti fájdalommal, puffadással és égő érzéssel járó tünetegyüttest,
• a zöldségek és gyümölcsök előemésztésével mérsékli a puffasztó hatású élelmiszerek kellemetlen hatásait,
• az egyes növényekben található antitápanyagok (fitinsavak, lektinek, szaponinok, stb.) közömbösítése révén a fermentált élelmiszerek a nyers vagy főtt változatokhoz képest még könnyebben emészthetővé válnak, a bennük található vitaminok és ásványi anyagok hozzáférhetősége, felszívódása javul,
• a tejsavbaktériumok által termelt tejsav a bélfal sejtjeinek elsődleges energiaforrása – minél több tejsavbaktérium él a vastagbelünkben, annál erősebbek és egészségesebbek leszünk,
• minden fermentált élelmiszer szinbiotikum, vagyis
A legfontosabb mikroorganizmusok az egészséges bélcsatornát benépesítő – és többek között a savanyú káposzta vagy a kovászos uborka erjedéséért is felelős – tejsavbaktériumok (Lactobacillus és Bifidobaktérium-fajok). Biztosan ettél már hordós savanyú káposztát, és emlékszel rá, hogy a nagymamád csak simán sós vízben tette el a zöldségeket télire, azok valamilyen csoda folytán mégsem romlottak meg. Sőt, talán már azt is hallottad, hogy a szomszéd a kovászos uborkát kenyér nélkül csinálja – Te pedig hitetlenkedve nézted, hogy ez mégis hogy lehetséges.
Nos, a titok az, hogy nincs titok!
A hagyományos vecsési káposztasavanyító, a sóban eltevő nagymama és a “paleouborkás” szomszéd nem varázsol a konyhájában, hanem a zöldségek fermentálásakor a növények felületén természetesen is megtalálható baktériumkultúrák végzik az erjesztést. Mivel ebben a mikroorganikus univerzumban az ún. Lactobacillus baktériumfajok dominálnak, ezt a típusú erjesztést laktofermentálásnak, azaz tejsavas erjesztésnek nevezzük. E mikroorganizmusok számára a különféle szénhidrátok/cukrok (a tejben a tejcukor vagy a zöldségek szénhidrátdús “húsa”) szolgálnak táplálékul, melyeket
tejsavvá alakítanak (kémiailag semmi köze a tejhez!). A légmentesség, a só és az egyre csökkenő pH megvédi az erjesztett savanyúságokat a romlástól.
1. Készítsd el a sós felöntőlevet, vagyis a brine-t! Forrald fel a vizet, majd, amikor szobahőmérsékletűre hűlt, minden literéhez adj 1 csapott evőkanál (körülbelül 20 g) sót. A legtöbb zöldséghez elég a 2 tömegszázalékos töménységű sóoldat, ám az édesebb, magasabb keményítőtartalmú zöldségek, illetve bizonyos receptek esetében ennél töményebb, akár 5%-os oldatot is használhatunk.
2. Készítsd elő a zöldségeket! Mosd meg, ha kell, hámozd meg, majd vágd vagy gyaluld vékonyabb szeletekre, karikákra vagy hasábokra a fermentálni kívánt alapanyagokat. Nem érdemes nagyon apróra darabolni vagy reszelni egyik zöldséget sem, mivel így a tejsavbaktériumok sokkal nagyobb felületen férnek hozzá a táplálékukhoz, és a savanyúságunk könnyen túlérhet, idő előtt megpuhulhat.
3. A feldarabolt zöldségeket tedd lazán a befőttesüvegbe! Csak annyi zöldséget tegyél egy üvegbe, hogy a tartalom leszorítóval együtt se érjen feljebb az üveg nyakánál/vállánál. A fűszerezésre is ez a megfelelő pillanat: szórj mindent az üveg aljára, esetleg felváltva rétegezd a fűszereket a zöldségekkel, de akár azelőtt is összekeverheted a hozzávalókat, hogy az üvegbe tömködnéd a matériát.
4. Öntsd rá a sós felöntőlevet a zöldségre úgy, hogy az üveg teteje alatt 1-1,5 cm-nél több üres hely ne
maradjon! Nagyon fontos, hogy ne maradjon nagy légrés a zöldségek/lé és a tető között! A levegővel érintkező részeken ugyanis előszeretettel telepedik meg mindenféle nemkívánatos kolónia, többek között penész – és akkor az egész eddigi fáradozásunk hiábavaló volt.
5. Zárd le az üveget és tedd egy tálcán/tálban közvetlen napfénytől védett, 20-22°C-os helyre! Ügyelj arra, hogy a hőmérséklet végig viszonylag állandó és viszonylag alacsony maradjon! A zöldségek erjesztésében fontos szerepet játszó tejsavbaktérium-fajok szaporodásának persze kedvez az egyre magasabb hőmérséklet (egészen körülbelül 37°C-ig), a kontrollálhatóság érdekében azért az üvegeket nyáron tedd hűvösebb, árnyékos helyre, télen pedig óvd a túlzott kihűléstől.
6. Figyelj és várj türelemmel. Az erjedés első pár napjában a befőttesüveg teteje alól némi lé kiszökhet –ettől ne ijedj meg! Várd meg, hogy ez az intenzívebb erjedési szakasz lezáruljon és a savanyúság lecsendesedjen. Mikrobiológiai értelemben ekkor megy végbe a teljes szelekció, tehát valójában ilyenkor lesz készen a savanyúság. Ebben a szakaszban már meg is kóstolhatod, hogy mit készítettél – de ha a tartósítás volt a célod, akkor az üveget egyszerűen tedd sötét, lehetőleg hűvös helyre (kamrapolcra vagy spájzba), és nyugodtan felejtkezz el róla néhány hétre vagy hónapra!
Mindenkinek sok sikert a fermentáláshoz és az új évi feltöltődéshez.
Ha többet szeretnél megtudni a fermentálásról, akkor látogass el Király Ágnes https://fermentor.hu/ oldalára.
GoGreen Icons sorozatunk keretén belül egy újabb helyszínnel, a dél-magyarországi műanyagipari cég, geotermikus energiával fűtött gyárával szeretnénk lehetőséget biztosítani a különböző erőműtípusok megismerésére. November 16-án érdeklődő partnereinkkel megnézhettük a geotermikus kutat és a hőközpontot, miközben a gyár szakértőitől minden felmerült kérésünkre választ kaptunk. Többek között megtudhattuk, hogy a 2.346 m-es úgynevezett pozitív kútból 85°C körüli fluidumot nyernek ki, mellyel hőcserélőkön keresztül a gyár fűtési és használati melegvíz igényének 100%-át fedezik. Bár a hőközpontban földgáz tüzelésű kazánok is vannak, de a geotermiának ezek csak vésztartalékként vannak beépítve. Az idei évben egy napelem farmot is telepítettek, hogy a fűtési igényük mellett, már a villamos energia felhasználásukat is minél nagyobb részben saját termelésű megújuló energiával lássák el.
Szél-és vízerőművek mellett biogáz- és szalma- tüzelésű erőművekbe, az ország első önálló akkumulátoros energiatárolójának megtekintésére, illetve egyéb kisebb napelemes rendszerek megtekintésére továbbra is lehetőséget kínálunk. Az események ingyenesen látogathatók, de a létszámkorlát miatt regisztrációhoz kötöttek. Regisztrálni a gogeen@energyhub.hu e-mail címen folyamatosan lehet, a megtekinteni kívánt erőműtípus megjelölésével! A jelentkezőket a részletekkel kapcsolatban e-mailen értesítjük. Tartsanak velünk!
Az erőmű 36.000 háztartást képes ellátni árammal, éves átlagos teljesítménye képes elérni a 66 kWh-t. Szakértők véleménye szerint évente 22 tonna szén elégetését váltja ki, azaz 54.000 tonnával kevesebb szén-dioxid kerül így a levegőbe. A hatalmas szerkezet 146 m-es magasságával lett a világ legnagyobb szélturbinája.
forrás: https://index.hu/techtud/2023/01/15/vilaglegnagyobb-szelturbinaja-kina/
A természetes vízáramlás zavara miatt fellépő iszaposodástól a nagy gátrendszerek tárolókapacitásuk mintegy egynegyedét veszíthetik el 2050-ig. Ez károsíthatja a turbinákat és csökkentheti az energiatermelést, valamint áradáshoz és élőhelyek pusztulásához vezethet. Az ENSZ kutatás 150 országban zajlott, a tanulmány egyik szerzője szerint meg kell találni a gátak alternatíváját azok környezeti és társadalmi költségei miatt.
forrás: https://index.hu/kulfold/2023/01/12/enszvizkeszlet-veszely-iszaposodas-energiabiztonsagviz-kutatas-kornyezetvedelem/
A szigeten már korábban áttelepítési program indult a belső hegyvidéki területekre, mivel az óceán szintjének növekedésével több partmenti település is veszélybe került. Ez mintegy 600 közösséget érint, 42 falu már közvetlen veszélyben van. A szigeten a sokak
megélhetését biztosító halászat is veszélybe került, mert a halak nagy részét idegen hajók kifogják.
Az ENSZ szakosított szervezetének, a FAO-nak az öszszeállítása alapján a klímaváltozás hatásaitól érintett, part menti halászat 143 országban került veszélybe, ebből a Fidzsi a 12.
forrás: https://index.hu/nagykep/2023/01/14/fidzsiszigetek-klimavaltozas-fotoriport-csendes-ocean/
Az elmúlt 60 évben minden évtizedben megduplázódott a zajszint az óceánokban az Európai Bizottság számításai szerint. Emberi gondozásban lévő delfineken elvégzett kísérletek azt mutatták, a zajszint növelésével egyre hosszabbak és hangosabbak lettek a delfinek kommunikációra használt hívójelei. A WWF szerint a fokozódó zajszint megnehezíti az echolokációt, akár ideiglenes hallásvesztést is okozhat, hosszútávon az egész tengeri élővilágra hatással lehet.
forrás: https://greenfo.hu/hir/kiabalnikenyszerulnek-a-zajszennyezesben-elo-delfinek/ Rekordmeleg
Az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok által okozott többlethőt az óceánok nyelik el, mely jelentősen befolyásolja a világ időjárását. Az egyre mélyebben elhelyezkedő meleg vízrétegek miatt a hurrikánok erősödnek, mivel a szél nem tudja felkavarni az alsóbb, hidegebb vízrétegeket. A mérések 1958-as kezdete óta 2022-ben volt a legmelegebb az óceánok vize.
forrás: https://index.hu/tudomany/2023/01/11/ ocean-klimavaltozas-globalis-felmelegedes-kutatastermeszet-kornyezetvedelem/